Csány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2009. (III. 24.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól Csány Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján az alapvető szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az önkormányzat költségvetési teherbíró képességének figyelembevételével a rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályainak meghatározása céljából a következő rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1. § Jelen rendelet hatálya az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott személyekre terjed ki, amennyiben Csány község közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. 2. § Jelen rendelet alkalmazásában: a) jövedelem: az Szt. 4. § a) pontja szerint meghatározottak irányadók; b) vagyon: az Szt. 4. § b) pontja szerint meghatározottak irányadók; c) család: az Szt. 4. § c) pontja szerint meghatározottak irányadók; d) közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § d) pontja szerint meghatározottak az irányadók; e) egyedülélő: az Szt. 4. § e) pontja szerint meghatározottak az irányadók; f) házastárs: az Szt. 4. § f) pontja szerint meghatározottak az irányadók; g) szociális szolgáltató: Szivárvány Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézmény; Hort-Ecséd-Csány Szociális Ellátó Intézmény h) rendszeres pénzellátás: az Szt. 4. § i) pontja szerint meghatározottak az irányadók; i) keresőtevékenység: az Szt. 4. § j) pontja szerint meghatározottak az irányadók; j) aktív korú: az Szt. 4. § k) pontja szerint meghatározottak az irányadók; k) egyedülálló: sz Szt. 4. § l) pontja szerint meghatározottak az irányadók; l) fenntartó: Szivárvány Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás Hatvan Város Önkormányzata (a
1
m)
továbbiakban: önkormányzat) gesztorsága mellett;Hort-Ecséd-Csány Szociális Ellátó Intézménye Hort gesztorsága mellett. fogyasztási egység: az Szt. 4. § n) pontja szerint meghatározottak az irányadók. II. fejezet Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 1. cím Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közös szabályai 3. §
(1)
(2)
A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokra vonatkozó kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően, annak mellékletét, valamint jelen rendelet mellékletét képező formanyomtatványon lehet benyújtani Csány község Polgármesteri Hivatalánál. A helyi lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, a temetési segély megállapítása egyszerűsített határozattal történik. 2. cím Rendszeres szociális segély 4. §
(1) Az Szt. 37/B. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő köteles együttműködni a szociális szolgáltató-HortEcséd-Csány Szociális ellátó Intézmény Családi Tanácsadó Szolgálatával (a továbbiakban: Szolgálat). (2) Az együttműködési kötelezettség alapján a rendszeres szociális segélyben részesülő köteles a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon a Szolgálatot felkeresni és nyilvántartásba vetetni magát; b) az első megjelenést követő 60 napon belül a beilleszkedési programról írásbeli megállapodást kötni; c) teljesíteni a beilleszkedési programban foglaltakat; d) a Szolgálat által meghatározott időpontban megjelenni; e) a Szolgálat által számára előirt egyéni képességet fejlesztő vagy életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban részt venni.
2
(3) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a fenti kötelezettségeinek valamelyikét nem teljesíti, az az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül. (4) A Szolgálat a rendszeres szociális segélyt megállapító szervnek 3 munkanapon belül írásban köteles bejelenteni: a) ha az együttműködésre köteles személy első megjelenési kötelezettségének nem tett eleget; b) a beilleszkedési programról az írásbeli megállapodást nem kötötte meg; c) nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat; d) az előírt időpontban nem jelenik meg; e) az előírt programokban nem vesz részt. (5) A Szolgálat a beilleszkedési programban foglaltak teljesítéséről a program megküldésével éves értékelést köteles küldeni. 4/A §. Aktív korúak ellátása (1)Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, összegére, felülvizsgálatára, megszüntetésére Csány Község önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. (2)Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(111.27.) Kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a nyomtatványon feltüntetett igazolásokat. (3) A társadalmi igazságosság megvalósulásának elősegítése, a közjó védelme érdekében, az öngondoskodás és egyéni aktivitás erősítése céljából, a rászorultság és eltartottság általi egyéni kiszolgáltatottság csökkentése érdekében, az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki bérpótló juttatásra válik jogosulttá, az Szt. 33. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként lakókörnyezetének rendezettsége biztosítása körében, a lakókörnyezete higiénikus állapotának és a rendeltetésszerű használhatóságának kötelezettsége keretében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak állaga, udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos és az úttest kezdetéig terjedő területe, az előtte lévő járda és közterület tisztán és rendben tartására az alábbiak szerint köteles:
3
A LAKÁS RENDELTETÉSSZERŰ HASZNÁLATÁRÓL AZ ALÁBBIAK SZERINT KELL GONDOSKODNI: a) az általa lakott ingatlan vonatkozásában mindenekelőtt a jogszerű (jogcím szerinti) használatot tudni kell igazolni, b) az általa lakott ingatlannak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi EXXVTÍI. törvény vonatkozó előírásainak meg kell felelni, különös tekintettel a 44. § szerint az építmény használatba vételére, a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban lévőnek kell lenni, az ingatlan vonatkozásában az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotok nem állhatnak fenn. Újonnan épített lakás esetén érvényes hatósági használatbavételi engedéllyel, szabálytalanul épített lakás esetén pedig érvényes fennmaradási engedéllyel kell rendelkezni az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően különös tekintettel a 3540.§-ban foglaltakra. c) az általa lakott ingatlan vonatkozásában a lakószobákban az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. évi (XII. 20) Kormányrendelet 3(OTEK) 85. §. szerint élőírt minimális befogadóképesség ( 15 m /fő) alá nem csökkenhet, d) az általa lakott ingatlan vonatkozásában a lakószobákban az egészséges személyiségfejlődéshez szükséges minimális személyes élettérnek (minimum 6 m2/fő) biztosítottnak kell lenni, e) az általa lakott ingatlan vonatkozásában az emberhez méltó élet biztosítása érdekében mindennapi életvitelhez (pihenés, alvás, főzés, étkezés, mosogatás, tisztálkodás, mosás, stb.) szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel felszereltnek kell lenni, f) az általa lakott ingatlannak megfelelő természetes és mesterséges megvilágítottságúnak, megfelelő intenzitású szellőzési (légcsere) lehetőséggel, valamint a huzamosabb tartózkodásra használt helységben megfelelő hőmérséklet (minimum 20 °C) biztosítására alkalmas fűtőberendezéssel kell rendelkezni, továbbá meg kell felelnie egyrészről az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 25311997. évi (XII. 20) Kormányrendelet (OTEK) előírásainak, különös tekintettel a 85-109. §§. előírásaira, másrészről pedig a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény előírásainak, különös tekintettel a 91/A. § -ban foglalt előírásokra, g) az általa lakott ingatlan vonatkozásában szükséges a közszolgáltatások (víz, villany, gáz stb.) szabályos vételezése, díjtartozások folyamatos megfizetése, 2 hónapon túli díjhátralék megszüntetése. h) az általa lakott ingatlan udvarán valamint a lakásban is egy-egy darab szeméttároló edény (kuka) elhelyezése és rendeltetésszerű használata szükséges, továbbá a szemétszállítási szolgáltatás igénybevétele és a szolgáltatási díj folyamatos megfizetése, 2 hónapon túli díjhátralék megszüntetése szükséges, különös tekintettel a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének jeltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendeletben foglaltak betartására és kiemelten figyelemmel annak 5. §-ára. i) az általa lakott ingatlan vonatkozásában szükséges az ingatlan területén keletkező csapadékvíz és szennyvíz, folyékony hulladék a hatályos törvényi előírásoknak megfelelő elvezetéséről és kezeléséről való 4
gondoskodás, különös tekintettel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. évi (XII. 20) Kormányrendelet (OTEK) 47. §.-ára, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendeletben foglaltak betartására és különös tekintettel annak 15. §-ára. j) az általa lakott ingatlan vonatkozásában lakásbérlet esetén szükséges a szerződésben foglaltak maradéktalan betartása. k) Amennyiben az általa lakott ingatlanban kiskorú gyermek nevelésére is sor kerül, akkor az általa lakott ingatlannak a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 105. §-ban foglaltak szerint száraznak, világosnak és jól fűthetőnek kell lennie, valamint l) az általa lakott ingatlan vonatkozásában a lakással összefüggésben semmi olyan emberi méltóságot csorbító körülmény (pl. fűtetlenség, nedvesség, penészesedés, belső megvilágítatlanság, ablakok hiánya miatti huzatosság, tiszta levegővel ellátottságot biztosító szellőzés és megfelelő légcsere hiánya, 22 óra utáni időszakban is rendszeresen működtetett olyan technikai és egyéb berendezési eszköz, mely a házban lakók és a szomszédok vonatkozásában a csend, a nyugalom és a pihenés megzavarására, valamint a testi-lelki egészség veszélyeztetésére alkalmas stb.) nem állhat fenn, mely a családi élettel kapcsolatos és a gyermek személyiségfejlődése szempontjából döntően meghatározó szociokulturális mindennapi mikrokörnyezetben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 5. §. n) pontja szerinti veszélyeztetettséget idéz elő, valamint a gyermek fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatásokat alakít ki, közvetít, vagy erősít, valamint bármilyen módon veszélyeztetné a lakásban nevelt kiskorú gyermek Alkotmány 67. §. és a Gyvt. 6. §. szerinti legfontosabb gyermeki jogokat, a gyermek jólétét, egészségét, nevelését, testi, lelki, szellemi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, önbecsülése és személyisége kibontakoztatását, a társadalmi együttélés szabályainak elsajátítását, a többségi társadalom elvárásainak megismerését és betartását, a társadalomba való beilleszkedését, az önálló életvitelének és öngondoskodása kialakítása megteremtését. m) az általa lakott ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar vonatkozásában — a fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzése céljából — szükséges a rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése, n) az általa lakott ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar vonatkozásában szükséges az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása, különös tekintettel az ebtartásra és az ahhoz kapcsolódó védőoltások meglétére vonatkozók. LAKÓKÖRNYEZETÉNEK RENDEZETTSÉGE BIZTOSÍTÁSA KÖRÉBEN AZ ALÁBBIAKRÓL KELL GONDOSKODNI: o) Szükséges a lakáshoz tartozó udvar, kert és a kerítésen kívüli utcafronti rész gyommentesítése és rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található gaz, szemét és lom eltávolítására, illetve mindenféle szemét zárt tárolóban történő tárolására. p) Szükséges az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, munkanélküli felnőtt személy esetén a keresőképes foglalkoztatottság hiányában rendelkezésre álló időmennyiség hasznos eltöltése céljából, az eltartottságot finanszírozó adófizetőkre nehezedő teher 5
enyhítése miatt, az eltartottság és a rászorultság mértékének csökkentése érdekében öngondoskodás által, munkaképes egyedülálló jogosult személy esetén a rendelkezésre álló kert 25 %-ának aktív, saját célra történő művelése konyhakerti növények és gyümölcsök termelése által. (Munkaképes nagykorút magában foglaló 2 fős család esetén a kert 50 %ának, 3 fős család esetén 75 %-ának és 4 vagy annál több fős család esetén pedig a kert 100 %-ának művelése szükséges.) q) az ingatlan előtti járdának pormentesítéséről és síktalanításáról gondoskodni kell, (járda hiányában 2 méter széles területsávnak a tisztántartásáról és síktalanításáról), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb a telekhatáron kívüli és max. 20 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, valamint az ingatlan előtti vízelvezető árok kiásása és folyamatos tisztántartása a kerítés teljes hosszában a bejáratok kivételével (az árok mélysége min. 40 cm, alsó szélessége min. 40 cm, felső szélessége min. 60 cm). r) szükséges az ingatlanhoz tartozó utcafronti kerítésnek (az utcaképbe illeszkedő rendezettség szerinti megjelenésnek is eleget tevő) megléte. A LAKÓKÖRNYEZETE HIGIÉNIKUS ÁLLAPOTÁNAK BIZTOSÍTÁSA KÖRÉBEN A KÜLÖNBÖZŐ FERTŐZŐ BETEGSÉGEK (GOMBÁS BŐRBETEGSÉGEK, RÜH,TETVESEDÉS, HEPATITIS, TBC STB.) KIALAKULÁSÁNAK ÉS TERJEDÉSÉNEK MEGELŐZÉSE CÉLJÁBÓL AZ ALÁBBIAKRÓL KELL GONDOSKODNI: s) szükséges a lakás padlózatának, falazatának folyamatos tisztán tartása, takarítása, szükség esetén meszelése, t) a mosásra valamint a rendszeres tisztálkodásra szolgáló vizes helyiség(ek) és a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő illemhely (WC) rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fokozott tisztántartása és fertőtlenítése szükséges, u) az ingatlanban lakó összes személy vonatkozásában a személyi higiénia biztosítása rendszeres tisztálkodás által, valamint a személyi ruházat folyamatos napi szintű tisztántartása és tiszta helyen való tárolása szükséges. (4)A kérelmező köteles az (3) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is folyamatosan fenntartani. (5)Az Szt. 34. §. (2) valamint 36. §. (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek, aki ezen rendelet 4/A. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak folyamatos fenntartásáról. (6) A jogosultság feltételeként e rendelet 4./A §-ában foglalt szabályok betartását az önkormányzat a polgármester, a jegyző, illetve az általuk megbízott személyek útján ellenőrzi a gyermekjóléti és gyermekvédelmi (jelző)rendszer a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 17. §. szerinti tagjainak bevonásával és jelzéseinek figyelembevételével.
6
(7) A jogosultságot megállapító és megszüntető határozatban a rászorultsági alapon támogatással érintett munkaképes személy figyelmét fel kell hívni a következőkre: • a támogatási jogosultság olyan időleges és átmeneti állapot, melyre életerős és munkaképes személyek vonatkozásában hosszú távú életforma nem alapozható, • az időleges rászorultság ténye és aktuális szociális helyzete nem jogosítja fel a hatályos törvények megszegésére, hanem éppen ellenkezőleg • az adófizetők pénzéből történő támogatottsága és időleges eltartottsága jogosan alapozza meg a többségi társadalom azon elvárását és igényét, hogy viszonzásképpen a törvényeket és az együttélési szabályokat fokozottan tartsa be, valamint a társadalom tagjainak személy és vagyonbiztonságát, a körend, a közegészségügy és a közerkölcs erősödését a lehetőségeihez mérten minél jobban segítse elő és • minél jobban tudatosítsa azon önkormányzati elvárást, hogy az eltartottságot követelő passzív-inaktív életformát és helytelen, meddő szemléletmódot cserélje fel egy olyan öngondoskodásra és önfenntartásra alapozódó aktív életformára és az anyagiaknak a munka által történő megteremtésére törekvő helyes szemléletmódra, melynek segítségével minél előbb megtalálja azt az aktív keresőképes tevékenységét, ami által egyre hasznosabb adófizetői tagjává válik a mindenkori társadalomnak. 3. cím Helyi lakásfenntartási támogatás 5. § (1)
(2)
(3)
Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult: a) az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, feltéve, hogy lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi jövedelmének 30 %-át meghaladja; b) az az egyedülélő személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi jövedelmének 20 %-át meghaladja. Az önkormányzat által önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás egy négyzetméterre jutó összege – figyelembe véve Csány községben jellemző költségeket – az Szt.-ben meghatározott normatív lakásfenntartási támogatás összegével egyenlő. A helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása az Szt. 38. § (4), (6) bekezdésének b) pontja és (7) bekezdésében foglaltak alapján történik oly
7
módon, hogy annak az egy hónapra eső összege 2500 forintnál kevesebb nem lehet.
6. § (1) (2) (3)
(4)
(5)
A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a jelen rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A helyi lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtásától számított 1 év időtartamra kell megállapítani. A támogatást elsősorban az Szt. 38. § (10) bekezdése szerinti költségeket megállapító szolgáltatók részére, havonta a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell utalni. A lakásfenntartási támogatás közműdíj vagy közműfejlesztéssel kapcsolatos szerződésből eredő kötelezettség illetve pénzintézeti kölcsön megfizetésének a terheit is jelentheti. Ezekben az esetekben a támogatás közvetlenül a jogosult szervhez utalható. A helyi lakásfenntartási támogatás mellett normatív és alanyi lakásfenntartási támogatás nem adható. 4. cím Ápolási díj 7. §
(1)
(2) (3) (4)
Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi, feltéve, hogy az ápoló a reá irányadó nyugdíjkorhatárt nem töltötte be. Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. Nem állapítható meg ápolási díj annak a közeli hozzátartozónak, aki az ápolásra szoruló személlyel tartási, öröklési szerződést kötött. Nem állapítható meg ápolási díj, illetve meg kell szüntetni az ápolási díj további folyósítását a) ha megállapítást nyer, hogy az ápolón kívül az ápolást, gondozást a családban lévő más hozzátartozó keresetvesztés nélkül el tudja látni; b) annak a személynek vonatkozásában, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő esetében pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
8
(5)
(6) (7)
Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző több egymást követő napon – ide nem értve azt az esetet, amikor az ápolást végző átmeneti akadályoztatása miatt, ápolási kötelezettségét nem személyesen teljesíti – nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásáról. Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez a szociális szolgáltató közreműködése igénybe vehető. Nem állapítható meg méltányosságból ápolási díj ha az ápolt gondozása a házi segítségnyújtás keretei között is ellátható. 5. cím Átmeneti segély 8. §
(1)
(2) (3) (4) (5)
Létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segély adható. Az átmeneti segély iránti kérelmet jelen rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Közös háztartásban élő családtagok külön-külön nem részesülhetnek átmeneti segélyben. Aki az önkormányzat által megállapított bármely rendszeres ellátásban részesül, csak különösen indokolt esetben kaphat átmeneti segélyt. Aki rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesül, csak különösen indokolt esetben részesülhet átmeneti segélyben. 9. §
(1)
Az átmeneti segélykérelmek elbírálásakor az alábbi egy főre eső jövedelmi értékhatárokat kell figyelembe venni: a) egyedülélő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át; b) nyugdíjas házaspár esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át; c) nem egyedülélőnél, illetve kiskorú gyermeket nevelő családok esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át;
9
gyermekét egyedül nevelő, három vagy több gyermeket nevelő, tartósan beteg gyermeket nevelő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át; e) ha a családban az egyik személy nyugellátásban részesül, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át. Átmeneti segély a tárgyév folyamán legfeljebb három alkalommal állapítható meg, melynek éves összege: a) egy személy esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével lehet azonos; b) minden további családtag esetén az a) pont szerinti összeg 1000 forinttal növelhető. Azon egyedül élő személy részére, aki helyi lakásfenntartási támogatásban nem részesülhet, és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, illetve saját tulajdonú ingatlanban él, vagy érvényes bérleti jogviszonnyal rendelkezik, fűtési költségei kompenzálására évi két alkalommal részesülhet átmeneti segélyben, melynek egyszeri összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át. Rendkívüli méltánylást érdemlő ügyekben (pl. elemi kár, baleset stb.) a jelen rendeletben foglaltaktól eltérően a jövedelem határtól függetlenül is megállapítható az átmeneti segély, melynek összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg. d)
(2)
(3)
(4)
6. cím Temetési segély 10. § (1)
(2)
(3)
Temetési segély állapítható meg annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Temetési segély a temetési számla kiállítását követő 60 napon belül igényelhető, mely iránti kérelmet a jelen rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A temetési segély mértéke legfeljebb a helyben szokásos temetés költségének a) 30 %-a, ha a temetési segélyre jogosult személy egy főre jutó havi jövedelme nem éri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át;
10
25 %-a, ha a temetési segélyre jogosult személy egy főre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, de nem éri el annak 100 %-át; c) 20 %-a, ha a temetési segélyre jogosult személy egy főre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, de nem éri el annak 150 %-át; d) 15 %-a, ha a temetési segélyre jogosult személy egy főre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, de nem éri el annak 200 %-át; e) 10 %-a, ha a temetési segélyre jogosult személy egy főre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, de nem éri el annak 250 %-át. A helyben szokásos temetés költségét Csány község Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális és Egészségügyi Bizottsága határozattal állapítja meg a településen működő temetkezési vállalatok januári árjegyzéke alapján. b)
(4)
III. fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 1. cím Természetben nyújtott szociális ellátások közös szabályai 11. § A természetben nyújtott szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően, annak mellékletét, valamint jelen rendelet mellékletét képező formanyomtatványon lehet benyújtani Csány község Polgármesteri Hivatalához. 2. cím Köztemetés 12. § A köztemetés költségének visszafizetése alól Csány község Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális és Egészségügyi Bizottsága a temetésre kötelezett személyt különös méltánylást érdemlő esetben mentesítheti, feltéve, hogy kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. 3. cím 11
Közgyógyellátás 13. § (1)Méltányosságból közgyógyellátásra tarthat igényt az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülélő esetében 200 %-át nem haladja meg, és a rendszeres gyógyító ellátásnak a Heves Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által elismert havi díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri. (2)Közös háztartásban élők közül két vagy több-egyébként jogosult – személy méltányosságból közgyógyellátásban csak kivételes estben részesíthető .(Kivételes esetnek minősül a rendkívül magas gyógyszerköltség) IV. fejezet A szociális szolgáltatások formái és igénybevételének módja 1. cím Szociális szolgáltatásokra vonatkozó közös szabályok 14. § (1)
Az önkormányzat a szociálisan rászorult személyek részére az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
(2)
Az (1) bekezdés a), b) és d) pontjaiban meghatározott ellátások vonatkozásában az intézményi térítési díj összegét jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza. Az alapszolgáltatásokért fizetendő személyi térítési díjat jelen rendelet határozza meg. A személyi térítési díjat havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell megfizetni, kivéve az étkezésért fizetendő díjat. Az étkezésért fizetendő személyi térítési díjat havonta előre, az adott hónap első napjáig kell megfizetni. A személyi térítési díj befizetésének ellenőrzése az szociális szolgáltató vezetőjének a feladata. A szociális alapszolgáltatások iránti kérelmet a szociális szolgáltatónál lehet benyújtani.
(3)
(4)
12
(5)
A szociális szolgáltató vezetőjének döntése ellen jogorvoslattal Csány község Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális és Egészségügyi Bizottságához lehet fordulni. 15. §
(1)
Az önkormányzat által 2004 XII.21-én létrehozott Szociálpolitikai Kerekasztal (a továbbiakban: kerekasztal) tagjai az önkormányzat működési területén szociális és egészségügyi szolgáltatást és intézményt működtető fenntartók képviselői, továbbá a következő civil szervezetek delegáltjai: a) Csányi Cigány Kisebbségi Önkormányzat b) Új Nyugalomcsoport (Csány)
(2)
A tanács véleményezési jogkörrel rendelkezik a szociális szolgáltatások vonatkozásában. A tanács szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik. A tanács összehívásáról Csány község polgármestere gondoskodik.
(3)
2. cím Étkeztetés 16. § (1)
(2)
Étkeztetésben lehet részesíteni azokat a szociálisan rászorult személyeket, akik koruk, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt arra rászorulnak, és étkezésüket más módon megoldani nem tudják. Szociálisan rászorult személynek minősül az a személy: a) aki nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül; b) aki orvosi igazolás alapján egészségi állapota, fogyatékossága, betegsége miatt önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel a napi egyszeri meleg étkeztetést nem tudja biztosítani; c) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át. 13
(3) (4)
(5) (6)
A szociális rászorultságot kérelem benyújtása során hitelt érdemlően igazolni kell. Nem lehet étkeztetésben részesíteni azt a személyt, akire való tekintettel a hozzátartozó ápolási díjban részesül. Akinek ellátását tartási vagy öröklési szerződésben vállalták, helyzetének rendezéséig – ideiglenesen – szociális étkeztetésben részesíthető, de az eltartó az intézményi térítési díjat köteles megfizetni. Az önkormányzat az étkeztetést a szociális szolgáltató útján biztosítja. Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díjat a szociális szolgálat vezetője állapítja meg jelen rendelet 5. melléklete alapján. 3. cím Házi segítségnyújtás 17. §
(1)
(2)
(3) (4)
Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni elsősorban azon személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. Akinek ellátását tartási vagy öröklési szerződésben vállalták, helyzetének rendezéséig – ideiglenesen – házi segítségnyújtásban részesíthető, de az eltartó az intézményi óradíjat köteles megfizetni. Az önkormányzat a házi segítségnyújtást a szociális szolgáltató útján biztosítja. A házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díjat a szociális szolgáltató vezetője állapítja meg jelen rendelet 6. melléklete alapján. 4. cím Családsegítés 18. §
Az önkormányzat a családsegítő szolgáltatást a szociális szolgáltató útján biztosítja.
5. cím 14
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 19.§ (1)
(2)
Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást intézményfenntartó társulási megállapodás alapján a Szociális Ellátó és Gyermekjóléti Intézmény – 3022 Lőrinci, Erőmű tér 37. – útján biztosítja. A személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg jelen rendelet 6. melléklete alapján.
V. fejezet Záró rendelkezések 20. § (1) (2)
Jelen rendelet 2009. április 1-jén lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Csány község Önkormányzata Képviselőtestületének 13/2006. (VI. 27.) rendelete az „Egyes szociális ellátásokról” és az ezt módosító 8/2007. (VI. 26.) rendelete „az egyes szociális ellátásokról szóló 13/2006 (VI.27. ) rendeletének módosításáról .
Csány, 2009. március 24. Morvai István polgármester
Dr. Balázs László jegyző
15
1. melléklet KÉRELEM LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Kérelmező neve: …………………………………………..születési neve: …………………………………… szül.helye, ideje: ……………………………………………….. an: …………………………………………… lakcíme: …………………………………………………………. családi állapota: …………………………… A lakásban milyen jogcímen lakik: ………………………………… alapterülete: …………………………… Kérelmező jövedelme: ………………… jövedelem megnevezése: ……………………………………….. szig. sz. ……………………………… lakcímkártya sz. : ………………………….. Közös háztartásban élők adatai: rokoni Név kapcs.
születési ideje /év, jövedelme hó, nap/ Ft
16
Kérelem indokolása: …………………………………………………………………………………… ………………………………….. …………………………………………………………………………………… ………………………………… Kérelmem teljesítése esetén fellebbezési jogomról lemondok. Hozzájárulok ahhoz, hogy személyes adataimat, hozzátartozóim adatait a támogatás megállapítása céljából kezeljék. Tudomásul veszem, hogy a megállapított támogatást elsősorban a bérbeadó, hitelt nyújtó pénzintézet, szolgáltatást nyújtó részére lesz átutalva. Nyilatkozom, hogy az általam lakott lakás alapterülete: …………………. m2 Az eljárás megindításáról írásbeli értesítést nem kérek. Csány, 20…………………………………..
……………………………………………….. kérelmező aláírása
17
Az eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok: (lakásfenntartási támogatás) Egyedülálló esetén: személyigazolvány, lakcímkártya, jövedelemigazolás: igazolás az egyén rendszeres pénzbeni ellátásairól ( csp., baleseti járadék, tart.díj, stb.), a lakás nagyságát hitelt érdemlően igazoló irat, vagy nyilatkozat, utolsó havi fogyasztást igazoló bármely közüzemi számla (pl.: gáz, villany), elvált kérelmező esetén a válás tényét igazoló bírósági végzés. A fentieken kívül többszemélyes háztartás esetén, a lakásban együtt élők: a családtag/ok jövedelemigazolása/i: munkaviszony esetén, az elmúlt hónap nettó átlagkeresetéről munkáltatói igazolás, vállalkozó esetén az APEH által kiállított igazolás az elmúlt évi jövedelemről, 20 évesnél fiatalabb gyermek esetén nyilatkozat arról, hogy jövedelemmel nem rendelkezik, igazolás a Munkaügyi Központ Kirendeltségétől arról, hogy ellátásban nem részesül, 25 évesnél fiatalabb nappali tagozaton egyetemi , főiskolai tanulmányokat folytató gyermeke esetén a hallgatói jogviszonyról igazolás.
AMENNYIBEN KÉRELMEZŐ NEM SZEMÉLYESEN JÁR EL ÜGYÉBEN, MEGHATALMAZÁS SZÜKSÉGES!
18
2. melléklet Átmeneti segély, árvízkár támogatása Előzmény: Ügyintéző:
KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY KIUTALÁSÁHOZ
Alulírott ……..…………………………..…… Csány, …………………………………………. szám alatti lakos azzal a kéréssel fordulok a Polgármesteri Hivatalhoz , hogy részemre az alábbi indokaim alapján eseti segélyt kiutalni szíveskedjenek. Egyben hozzájárulok ahhoz, hogy személyes adataimat, gyermekeim adatait segélykérelmem elbírálása céljából kezeljék. Az eljárás megindításáról írásbeli értesítést nem kérek. Indokaim: …………………………………………………………………………………… …………….. …………………………………………………………………………………… …………….. …………………………………………………………………………………… …………….. …………………………………………………………………………………… …………….. Csány , 20…………………….
19
……………………………………. kérelmező aláírása
20
ADATLAP IGÉNYLŐ ADATAI: Név:…………………………………………születéskori név:………………………………. születési hely és neve:…………………………….…
idő:………………………………anyja
lakóhely:………………………………………………. telefonszám:………………….. tartózkodási hely:……………………………….. szem.ig.szám:………………………… szám:………………………………
Lakcímkártya
családi állapota:……………………… igénylő jövedelme:…………………………… foglalkozása:………………………………… VELE KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐK ADATAI: Név Jövedelem
Rokoni kapcsolat
Összes jövedelem:……………………… jövedelem:………………………
Születési idő
Foglalkozás
Egy főre jutó
Az ADATLAPON szereplő személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok. Büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom arról, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Csány, 20…………………………
21
………………………………. kérelmező aláírása
22
Az eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok: (átmeneti segély) Egyedülálló esetén: személyigazolvány, lakcímkártya, jövedelemigazolás: - munkaviszony esetén, az elmúlt hónap nettó átlagkeresetéről munkáltatói igazolás - vállalkozó esetén az APEH által kiállított igazolás az elmúlt évi jövedelemről, - 20 évesnél fiatalabb gyermek esetén nyilatkozat arról, hogy jövedelemmel nem rendelkezik, - 25 évesnél fiatalabb nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeke esetén a hallgatói jogviszonyról igazolás, - igazolás az egyén rendszeres pénzbeni ellátásairól (csp., baleseti járadék, tartásdíj, stb.). Házas,- élettársi közösségben élők esetén, a fentieken kívül: a családtag jövedelemigazolása/i: - munkaviszony esetén, az elmúlt hónap nettó átlagkeresetéről munkáltatói igazolás, - vállalkozó esetén az APEH által kiállított igazolás az elmúlt évi jövedelemről, - 20 évesnél fiatalabb gyermek esetén nyilatkozat arról, hogy jövedelemmel nem rendelkezik, - 25 évesnél fiatalabb nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeke esetén a hallgatói jogviszonyról igazolás.
AMENNYIBEN A KÉRELMEZŐ NEM SZEMÉLYESEN JÁR EL ÜGYÉBEN, MEGHATALMAZÁS SZÜKSÉGES!
23
3. melléklet Temetési segély Ügyintéző: KÉRELEM TEMETÉSI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉHEZ Alulírott ……………………………………… ………………………………………………
szül.név:
szül. helye, ideje:…………………….……………… ………………..………………………….
an:
családi állapota: ……………… szig.sz. ……………………Csány, …………………………….. szám alatti lakos azzal a kéréssel fordulok Csány község Polgármesteréhez, hogy részemre temetési segélyt megállapítani szíveskedjen. Az elhunyt neve: ……………………………………….. Családi kapcsolata a temettetővel: ……………………………………... A temetés költsége létfenntartásomat veszélyezteti, mert jövedelmem: ……………… Ft/hó Kérelmezővel közös háztartásban élők adatai: Név jövedelme
rokoni kapcs.
szül. idő
Össz. jöv. ……..……….. Egy főre jutó ………………..
24
Alulírott hozzájárulok, hogy személyes adataimat a jogosultság megállapítása és teljesítése céljából kezeljék. Az eljárás megindításáról írásbeli értesítést nem kérek. Csány, 20 …………………….
…………………………………….. kérelmező aláírása Kifizetendő: …………… Ft
25
Az eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok: (temetési segély)
Egyedülálló esetén: személyigazolvány, lakcímkártya, jövedelemigazolás: igazolás az egyén rendszeres pénzbeni ellátásairól ( csp., baleseti járadék, tart.díj, stb.), a temetés költségeiről a segélyt kérő nevére kiállított számla eredeti példánya, az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata. Házas,- élettársi közösségben élő esetén, a fentieken kívül: a családtag jövedelemigazolása/i: a) munkaviszony esetén, az elmúlt hónap nettó átlagkeresetéről munkáltatói igazolás, b) vállalkozó esetén az APEH által kiállított igazolás az elmúlt évi jövedelméről, c) 20 évesnél fiatalabb gyermek esetén nyilatkozat arról, hogy jövedelemmel nem rendelkezik, d) 25 évesnél fiatalabb nappali tagozaton egyetemi , főiskolai tanulmányokat folytató gyermeke esetén a hallgatói jogviszonyról igazolás.
AMENNYIBEN KÉRELMEZŐ NEM SZEMÉLYESEN JÁR EL ÜGYÉBEN, MEGHATALMAZÁS SZÜKSÉGES!
26
4. melléklet1 Intézményi térítési díj Szolgáltatás
Étkeztetés 1. kategória: az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 % -át 2. kategória: az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150300 % között van 3. kategória: az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 % -át meghaladja Házi segítségnyújtás 1. kategória: az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 % -át 2. kategória: az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Szt. 115. § (1) bekezdése alapján számított intézményi térítési díj
Szt. 115. § (10) bekezdés alapján a fenntartó által meghatározott intézményi térítési díj
467,- Ft/adag
ebéd: 60,- Ft szállítás: 24,- Ft
70,- Ft/adag
ebéd: 70,- Ft szállítás: 24,- Ft.
150,- Ft/adag
ebéd: 150,- Ft szállítás: 24,- Ft
362,- Ft/óra
362,- Ft/óra
412,- Ft/óra
412,- Ft/óra
245,- Ft/fő/nap
245,- Ft/fő/nap
27
5. melléklet ÉTKEZÉS SZEMÉLYI TÉRÍTÉSI DÍJA
Jövedelem összege
Nyug. Nyugdíjminimum 150min. Nyugdíjminimum 150%-a alatti jövedelemmel 300%-a közötti 300%-a Jövedelemmel rendelkezők jövedelemmel rendelkezők feletti nem jöv. rendelkező 28.500 28.501- 32.101- 35.601- 39.201- 42.751- 57.001- 71.251- 85.501 Ft alatt 32.100 35.600 39.200 42.750 57.000 71.250 85.500 Ft felett
Ebéd
Térítésmentes
60
60
60
60
60
70
70
70
490
Szállítás
Térítésmentes
24
24
24
24
24
24
24
24
85
Ebéd+szállítás Térítésmentes
84
84
84
84
84
84
84
84
575
Intézményi térítési díj: Jövedelem nyugdíjminimum 150 %-a alatt: számított intézményi térítési díj: 60 Ft javasolt intézményi térítési díj: 60 Ft (370 Ft + 60 Ft) Jövedelem nyugdíjminimum 150-300 % között: számított intézményi térítési díj: 70 Ft javasolt intézményi térítési díj: 70 Ft (430 Ft + 75 Ft) Jövedelem nyugdíjminimum 300 %-a fölött: számított intézményi térítési díj: 150 Ft javasolt intézményi térítési díj: 150 Ft (490 Ft + 85 Ft)
6. melléklet2
HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SZEMÉLYI TÉRÍTÉSI DÍJA FT/ÓRA Jövedelem összege
Jövedelemmel nem rendelkező
28.500 Ft alatt
Óradíj
Térítésmentes
200
28.50135.600
35.601-42.750
42.751-57.000
57.001 Ft felett
490
600
720
370
JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SZEMÉLYI TÉRÍTÉSI DÍJA Az Szt. 119/C. §-a alapján megállapított jövedelem 2 %-a/ készülék/ hónap
29
