SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2009.(III.11.) számú rendelete Az állattartás helyi szabályairól Sajólád község Önkormányzatának Képviselıtestülete /továbbiakban képviselıtestület/ annak céljából, hogy a községben egységesen érvényesüljenek az állattartással kapcsolatos közegészségügyi, állategészségügyi és szomszédjogi elıírások, az állattartás helyi szabályainak megállapítására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§./1/ bekezdésében kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja. I.fejezet Általános és értelmezı rendelkezések 1.§. /1/ A rendelet hatálya Sajólád község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. /2/ Nem tartozik e rendelet hatálya alá az állatkiállítások, versenyek, cirkusz, vágóhidak, engedélyezett állattenyésztı- és állattartó telepek területén folytatott állattartás. /3/ E rendelet alapján az önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlását a Képviselıtestület a Polgármesterre ruházza át.
2.§. /1/ E rendelet alkalmazásában - állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredető termék elıállítására /pl. hús, tej, tojás, gyapjú/, munkavégzésre, sportcélra és kedvtelésre irányul /2/ Nem minısül állattartásnak - a családi szükségletek kielégítése, vagy feldolgozás céljából vásárolt állatok legfeljebb egy hétig történı, átmeneti tartása. /3/ E rendelet értelmezésében: a/ haszonállat: minden háziállat, melyet fogyasztás vagy haszonszerzés céljából tartanak, vagy tenyésztenek b/ nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly
c/ kis haszonállat: sertés, juh, kecske d/ egyéb kisállat: baromfi /tyúk, kacsa, liba, pulyka/, nyúl, húsgalamb, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc, méh e/ kedvtelésbıl tartott állat: eb, macska, galamb /posta, sport, dísz/, énekes és díszmadár, akváriumi állat, tengeri malac, aranyhörcsög stb, kivéve ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják /ebben az esetben haszonállatnak minısülnek/ f/ vadállat: minden olyan állat, amely a természetben él és szaporodik g/veszélyes állat: mindazon állatfajok egyedei, amelyek genetikai, biológiai tulajdonságai /méret, testalkat, támadó természet, mérges csípés, marás, harapás lehetısége/ révén az emberek életére, testi épségére veszélyt jelenthetnek. h/ ırzı-védı kutya: amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott ırzı-védı szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek funkcióját az alkalmazó intézmény vezetıje igazolja i/ vakvezetı eb: amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal lát el j/ jelzı eb: a halláskárosultak segítését szolgálja, melynek szükségességét szakorvosi igazolással lehet bizonyítani.
II.
fejezet
Az állattartás általános szabályai 3.§. /1/ A község közigazgatási területén állatot – a mindenkor érvényes közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi, környezetvédelmi követelményeknek, továbbá az állat fajának, fajtájának élettani szükségleteinek megfelelı körülmények között, a jó gazda gondosságával szabad tartani. /2/ Amennyiben az állattartás a rendelet szerint megengedett az elhelyezésére szolgáló építmények /istálló, ól, kifutó, karám, ketrec stb/ és az ehhez tartozó trágya és trágyalégödör elhelyezésére, karbantartására, tisztántartására, a trágya győjtésére, a moslék tárolására a mindenkor hatályos építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és állatvédelmi szabályok az irányadók. Más elıírás hiányában nagyhaszonállat és sertés esetében a trágyalét zárt, fedett, szivárgásmentes, fertıtleníthetı, a maximális állatlétszámhoz igazodó őrtartalmú trágyagyőjtıbe kell vezetni, melynek folyamatos elszállításáról igazolható módon gondoskodni kell. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképzıdés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni. A szilárd trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni.
a/ Haszonállat csak jól tisztítható, hézagmentes, szilárd padozatú létesítményekben tartható, melyben a megfelelı csúszásmentesség, szellıztetés, világítás biztosított. Az épületben elhelyezett technológiai berendezések könnyen kezelhetık, takaríthatók és fertıtleníthetık legyenek, az állatok testi épségét nem veszélyeztethetik és nem lehetnek balesetveszélyesek. Az építmény legyen alkalmas a tartástechnológia, valamint az állatok fajának, fajtájának megfelelı mozgásigény kielégítésére, védje meg az állatokat az idıjárás káros hatásaitól. A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos! b/ Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védıtávolságokat az 1.sz. melléklet tartalmazza.
c/ Az állatok tartására szolgáló létesítmények és környezetének tisztaságát, szükség szerinti fertıtlenítését, a kártékony állatok és rovarok rendszeres irtását az állattartó köteles rendszeresen biztosítani. d/ Trágyalé és trágyalétároló nem lehet közelebb a lakóépülethez az ásott, fúrt kúthoz, a csatlakozó vízvezetékhez és közösségi létesítményhez, mint az állattartásra szolgáló építmény. e/ Tilos trágyát tárolni, ahol az állattartás is tiltott. f/ Trágyát csak mezıgazdasági mőveléső területen lehet felhasználni. Belterületi ingatlanon folyékony vagy szerves trágyát csak azonnali talajba forgatással lehet felhasználni. g/ Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, amennyiben 20 kisállatnál vagy 5 kishaszon állatnál több állatot tart a tulajdonos gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstıl számítva legalább 1,5 méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni. /3/ Az állattartásra szolgáló építmények szellızınyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. A keletkezı bőzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellızéssel a magasba kell terelni. /4/ Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelı tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételérıl gondoskodni.
/5/ Húsgalamb tartás csak zárt rendszerben folytatható, olyan helyen ahol a ketrec megfelelıen elhelyezhetı a szomszédjog sérelme nélkül és a környezetet nem szennyezi. /6/ Tilos az állattartó által megunt, vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni. Ha az állattartó nem kívánja vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelı elhelyezésérıl gondoskodni.
4.§. Az állattartó az állattartással másnak kárt nem okozhat. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet ne szennyezze. Az esetleges szennyezıdést a tulajdonos, illetıleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. 5.§. Méhészkedés folytatása tekintetében a mindenkor hatályos magasabb rendő jogszabályok /jelenleg a 15/1969. /XI.6./MÉM.rendelet/ elıírásait kell alkalmazni. 6.§.
Haszonállat tartásához – az egyéb feltételek megléte mellett – az ingatlan tulajdonosának, illetıleg kezelıjének hozzájárulása is szükséges. III.
fejezet
Az állatok tartása és elhelyezése 7.§. /1/ Az állattartás szabályozása szempontjából a település az alábbi állattartási övezetekre tagozódik: a/ családi házas övezet - 720 m2 –t meg nem haladó területő ingatlan - 720 m2-t meghaladó területő ingatlan b/ külterületi övezet /2/ Családi házas övezetben – csak egyéni szükségletre – a vonatkozó jogszabályok és e rendelet elıírásainak betartásával a /3/ bekezdésben meghatározott darabszámú állat tartható.
/3/ Családi házas övezetben a/ 720 m2-t meg nem haladó területő ingatlanon tartható állatlétszám: - saját ellátásra nevelt 4 db kishaszonállat - egyéb kisállatból maximum 50 db - 2 db eb és ezek szaporulatai 3 hónapos korig b/ 720 m2-t meghaladó területő ingatlanon tartható állatlétszám: - 3 db szarvasmarha és annak szaporulata másfél éves koráig - 2 db ló /öszvér/ és annak egyszeri szaporulata egy éves koráig - 4 db hízó sertés - 2 db anyakoca és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig - 40 db anyanyúl és egyszeri szaporulata - 100 db baromfi - 50 db húsgalamb - 2 db eb, ezek szaporulata 3 hónapos korig. /4/ Külterületi övezetben a vonatkozó jogszabályok és e rendelet elıírásainak betartása mellett, építési engedéllyel létesített épületben – üzemszerően is – létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható. 8.§. A kedvtelésbıl tartott állatok szám a /ebet kivéve / nem esik korlátozás alá, de gazdáik köteles megfelelı, sajátos életfeltételeket /elhelyezés, táplálás, gondozás/ biztosítani a tartott állatok részére. 9.§. /1/ A belterületen lévı közterületen, közhasználatú zöldterületen haszonállatot legeltetni, felügyelet nélkül hagyni tilos. /2/ Szarvasmarhát, sertést, juhot legeltetni csak falkában és a kijelölt legelın szabad, ki- és behajtani az engedélyezett útvonalon lehet. /3/ A legeltetett állatok kihajtásáról, ırzésérıl, a kihajtott útvonal tisztántartásáról megbízottjuk útján az állattartóknak kell gondoskodni.
Az állattartás korlátozása 10.§.
/1/ Tilos haszonállatot tartani a nevelési, oktatási, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temetı, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem, vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén. /2/ Ahol a hatályos építésügyi szabályokban a haszonállattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek, melléképületek, valamint trágyatároló elhelyezésére elıírt védıtávolság az ingatlan méreténél és beépítettségénél fogva nem biztosítható. /3/ Kereskedelmi tevékenységet szolgáló állattartást – családi házas övezetben nem lehet folytatni- csak külterületen az e célnak megfelelıen kialakított körülmények között.
IV. fejezet Az ebek tartása 11.§.
/1/ Belterület és külterületi lakóingatlanonként tartható ebek számát a rendelet 7.§. /1/ -/3/ bekezdése szabályozza. 12.§.
Az eb közterületen való sétáltatásakor az oltási bizonyítványt az ebet sétáltató személynek magánál kell tartani, és azt szükség esetén /harapás stb/ be kell mutatni.
13.§. /1/Tilos az ebtartás - ır eb kivételével – közintézmények, gyermeknevelési és oktatási, egészségügyi intézmények, élelmiszer elıállító és forgalmazó üzemek, üzletek ingatlanán. /2/ Veszélyes vagy veszélyesnek minısített eb nem szolgálhat vakvezetı, vagy jelzı célokat. /3/ Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos! Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az állat a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.
/4/ Harapós, vagy támadó szellemő eb esetén a telek, a ház, a lakás bejáratán harapós ebre utaló figyelmeztetı táblát kell szembetőnı módon elhelyezni. /5/ Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, a kennel méretét az eb nagysága határozza meg, de 2x2 méternél kisebb nem lehet. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhetı, minimum a kerítéstıl számított 1 méter távolságot be kell tartani, a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni. /6/ Amennyiben az ingatlanon kennel nem létesíthetı, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni. /7/ Bekerített ingatlanon az eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történı bejutását, valamint a kerítés résein történı kiharapást megakadályozza. A szabadban tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelı ólat kell építeni.
14.§.
Az eb tulajdonosa köteles az állatot úgy tartani, hogy -
indokolatlanul ne zavarja a környezetben élık nyugalmát, életvitelét ne sértse a Polgári Törvénykönyvben meghatározott szomszédjogokat ne veszélyeztesse a környezetét ne sértse meg a mindenkor érvényben lévı közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi szabályokat. 15.§. /1/ Közterületen, közös használatú udvaron vagy bárki más által igénybe vehetı egyéb területen az ebet pórázon kell vezetni, felügyelet nélkül hagyni tilos! Harapós, támadó, kiszámíthatatlan ebet rövid pórázon, a marás lehetıségét kizáró, zárt, acélkeretes szájkosárral kell ellátni. /2/ Tilos ebet beengedni, illetıleg bevinni – kivéve a vakvezetı kutyát – a/ a közösség részére nyitva álló helyiségekbe /ha ezt a helyiség tulajdonosa, vagy afelett rendelkezı szerv, személy, üzemeltetı, bérbeadó a bejáratánál elhelyezett tilalmi táblával, felirattal jelzi/, élelmiszer elárusító üzletbe, élelmiszer feldolgozó üzembe, élelmiszerraktárba, piac területére. b/ oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területre, valamint kegyeleti helyre /kivéve, ha az intézmény vezetıje ez alól felmentést ad/
c/ ügyfélforgalmat bonyolító középületekbe d/ játszótérre e/ parkokba, közhasználatú zöldterületre /3/ Ebet tömegközlekedési jármővön szállítani a jármőre, az üzemeltetı által elıírt szabályok betartásával szabad. /4/ Élelmiszert szállító jármővön ebet szállítani tilos.
16.§.
/1/ Ebtenyészetet, ebmegırzıt, állatmenhelyet, állatpanziót létesíteni a magasabb rendő jogszabályokban megfogalmazott feltételek fennállása esetén is csak hatósági engedély alapján lehet. /2/ Az ebtenyészetet, ebmegırzıt az engedélyezési eljárásban részt vevı szervek jogosultak ellenırizni. Az engedély kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes a mindenkor hatályban lévı jogszabályi elıírásokat, az engedélyben elıírt kötelezettségeit megsérti és a jogsértı állapotot 30 napon belül – felhívás ellenıre sem szünteti meg. 17.§. /1/ E rendelet betartását – az Önkormányzat Képviselıtestületének határozata alapján - Miskolc megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közterületfelügyelıi folyamatosan ellenırzik, melynek során jogosultak helyszíni bírságot kiszabni, vagy szabálysértési feljelentést tenni. /2/ A miskolci Városgazda Kht által befogott ebeket – tartási költségek megtérítése mellett – a tulajdonos 14 napon belül kiválthatja. /3/A Városgazda Kht által befogott ebeket – ha azok veszettség ellen oltatlanok – a tulajdonosnak visszaadni nem lehet, kártalanítás nélkül eltulajdonítandók, kivéve ha a tulajdonos az ırzési idın belül gondoskodik az eb beoltatásáról. 18.§.
A veszettség elleni védekezésre, vagy fertızésre gyanús ebekkel kapcsolatos eljárásra Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletrıl szóló 2008. évi XLVI Tv. valamint a 164/2008. /XII.20./ FVM rendelet szabályait és a mindenkor hatályos Állategészségügyi Szabályzatot kell alkalmazni.
V.
fejezet
Az állati hullák megsemmisítése 19.§.
/1/ Az állati hullák megsemmisítésének rendjét a mindenkor hatályos Állategészségügyi Szabályzat tartalmazza. /2/ Az állattartók a nagyhaszonállatok elhullását köteles haladéktalanul a jegyzınek bejelenteni, aki – a tulajdonos költségére – gondoskodik az elhullott állatok megsemmisítésérıl. /3/ A kisállatok teteme a tulajdonos kertjében is elásható, a szomszédos ingatlan határáról mért 5 m távolságra. Az állati hullát fertıtlenítıszerrel /mész, mésztej/ kell leönteni és legalább 1 m, eb esetébe n 1,5 m vastag földréteggel kell befedni. /4/ A közterületen elhullott állatok elszállításáról, a közterület fertıtlenítésérıl a közterület kezelıje köteles gondoskodni. VI.
fejezet
Vegyes rendelkezések 20.§. Az állattartás megtiltása
/1/ Az állattartás engedélyezése ügyében az önkormányzati hatósági eljárás keretében a polgármester jár el. Az állattartás korlátozása vagy megtiltása tekintetében közigazgatási hatósági eljárás keretében a jegyzı jár el. /2/ Az állattartást meg kell tiltani, ha a/ az állattartás jogszabályba ütközik vagy e rendeletben meghatározott feltételei nem biztosíthatók b/ az állattartó – elızetes hatósági figyelmeztetés ellenére – az állattartás jogszabályban meghatározott feltételeit nem biztosítja, /3/ Az állattartó az állat fertızı megbetegedését, annak gyanúját vagy ilyen körülmények között történt elhullását köteles azonnal a körzeti állatorvosnak bejelenteni és az utóbbi által elıírt rendelkezést betartani.
Szabálysértési rendelkezések 21.§. /1/ Aki e rendeletben foglalt elıírásokat megszegi – szabálysértést követ el, és 10.000 ft-ig terjedı helyszínbírsággal, míg szabálysértési eljárás lefolytatása esetén 30.000 ft-ig terjedı pénzbírsággal sújtható. /2/ Amennyiben az /1/ bekezdésben meghatározott cselekmény vagy mulasztás kimeríti a szabálysértésekrıl szóló 1999. évi LXIX. Tv-ben, a 218/1999. /XII.28./ Korm. rendeletben, illetve más jogszabályokban meghatározott szabálysértési tényállását, úgy az ott meghatározott eljárás keretében kell eljárni.
Záró rendelkezések 22.§. A rendelet 2009. április 1-én lép hatályba, ezzel egyidejőleg 17/2003. /X.15./ sz. rendelet hatályát veszti.
1.sz. melléklet
Az állattartásra szolgáló épület, kifutó, ketrec legkisebb védıtávolsága a hasznos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség falától: Védıtávolság: Nagyhaszonállat elhelyezésére szolgáló épület – lakóépülettıl minimum 15 méter - ásott kúttól 15 méter Kishaszonállat elhelyezésére szolgáló épület
- lakóépülettıl - ásott kúttól
Az állattartó épület, trágyalétároló az ásott kúttól
10 méter 10 méter 15 méter
