Kartal Nagyközség Képviselő-testületének 16./2011.(2012.I.1.) számú rendelete az állattartás helyi szabályairól Kartal Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselőtestület) eredeti jogalkotói hatáskörben az Alkotmány 44/A § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesítését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. 2. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben megállapított kivétellel - az önkormányzat közigazgatási területén kiterjed: a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli, b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a rendőrségnél folytatott állattartásra, nem alkalmazható továbbá: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő telepre, és állatkórházra. 3. § E rendelet alkalmazásában: a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükséglet kielégítése vagy feldolgozása céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása, b) nagy állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, szarvas, őz, teve, láma, muflon c) közepes állat: sertés, juh, kecske, strucc, emu d) kis állat: baromfifélék, galamb, házinyúl, e) prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, görény, f) haszonállat: továbbiakban a b)-d) pont alattiak, g) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszállat, h) egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok, i) őrző-védő eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja. j) vakvezető eb: az, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el. k) jelzőeb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani. l) ebsétáltatás: közterületen minden ebfajtának pórázon és szájkosárral történő vezetése. m) kisüzemi vagy kis létszámú állattartás: az, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. mellélete 1. számú függelékének 5. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el.
n) nagyüzemi vagy nagy létszámú állattartás az, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. mellélete 1. számú függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot eléri.
II. fejezet Az állattartás általános szabályai 4. § (1) A nagyközség közigazgatási területén állatot - a közegészségügyi, állat-egészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is - csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása az építésjogi követelmények valamint a közegészségügyi, állat-egészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, történhet. (3) a tartható állatok számát – a Kartal nagyközség mindenkor hatályos helyi építési szabályzata és szabályozási terve alapján - az 1. számú melléklet, az állatok tartására szolgáló épületek telepítési távolságát a 2. számú melléklet tartalmazza. 5. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról. (2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állat-egészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. (4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni. 6. § Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozzon. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyét, teraszát, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.
III. fejezet Az állatok tartása és elhelyezése 7. § (1) Haszonállatok tartása az alábbi védőtávolságok és egyéb jogszabályokban meghatározott feltételek betartása mellett sem végezhető: a) 2 lakásosnál nagyobb lakásszámú társasházi ingatlanok telkén b) nevelési, oktatási intézmény, egyéb közintézmény az kereskedelmi, vendéglátó egység, sportlétesítmény területén és annak 50 méteres körzetén belül, c) egészségügyi létesítmény, gyógyszertár, temető, élelmiszeripari üzem, vízmű ivóvíz kútjai területén és annak 100 méteres körzetén belül, (2) Külterületen haszonállat tartható a lakóépülettől, kúttól történő 20 méter védőtávolság betartásával, kivétel az (1) bekezdés c) szerinti vízmű ivóvíz kútjai és annak 100 méteres körzetén belül. (3) Hulladékhússal táplált prémes és egyéb állat belterületen nem tartható. Külterületen lévő lakóháztól legalább 50 méteres védőtávolság a kötelező.
(4) Méhek tartása, kaptárak elhelyezésére csak beépítésre nem szánt területen megengedett, a hatályos országos hatáskörű jogszabályok előírásainak . betartása mellett. 8. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes szilárd padozattal valamint hézagmentes fedett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni. (2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 10 közepes állatnál vagy 5 nagyállatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni. (3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, és szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni. (4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget. (5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani. 9. § (1) Az állattartással kapcsolatos tevékenység során fellépő szag-, illetve bűzhatás nem okozhat lakossági panaszt. (2) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. (3) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni. 10. § (1) A belterületen a trágya- és trágyalétárolót résmentes födéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammónia-képződés csökkentésére szagtalanító anyagot kell használni. (2) A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni. (3) A trágya és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni. (4) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos. (5) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 10 méter távolságra történhet. A trágyát a környezetvédelmi hatóságok előírásainak megfelelő műtárgyban, a csurgalék lé felfogására védőárokkal körbevéve kell tárolni. (6) Trágyalé, hígtrágya, bélsárral szennyezett padozatmosó víz szennyvíztisztító telepre, illetve leürítő helyre történő szállítása tilos. (7) A trágyalevet, hígtrágyát vagy a műszaki védelemmel ellátott trágyadepóban tárolt trágya felszínére, vagy a területileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálat megvalósítási engedélye birtokában földterületre lehet kijuttatni. 1. A trágya, trágyalé, hígtrágya földterületen történő kihelyezése során a 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani.
IV. fejezet Az ebtartás szabályai Bejelentési kötelezettség és nyilvántartás 11. § (1) Az eb tartója köteles az állategészségügy felügyeletét ellátó magánállatorvosnak bejelenteni, ha állata a) a 3 hónapos kort elérte, b) elhullott, vagy elkóborolt, c) új tulajdonoshoz került.
Ebtartási szabályok 12. § (1) Az ebek kötelező oltására és annak oltási igazolására vonatkozóan a 164/2008 (XII.20.) FVM rendelet 4§ rendelkezései az irányadóak. (2) A veszettség elleni oltás megszervezéséről a polgármesteri hivatal gondoskodik. (3) Amennyiben a tulajdonos elmulasztja az eb kötelező oltását, vagy ennek igazolását, akkor a 164/2008(XII.20.) FVM rendelet 6§ (5) bekezdés rendelkezései az irányadóak (4) Aki veszett, vagy veszettségre gyanús kóbor ebet észlel, köteles azt elsősorban az állatorvosnak, vagy a város jegyzőjének bejelenteni. 13. § (1) Közterületen, közös használatú udvaron vagy más, bárki által igénybe vehető egyéb területen az ebet pórázon szájkosárral kell vezetni. (2) Veszélyes és veszélyesnek minősített ebet közterületre csak fém szájkosárral, kibújást megakadályozó, fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázzal, a tartási engedély jogosultjának felügyeletével szabad kivezetni. 14. § (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el. (2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni. (3) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni. (4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását, valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza. (5) Minden eb számára a méretének megfelelő ólat kell építeni. (6) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. 15. § (1) Nem szabad ebet beengedni, bevinni, illetőleg megtűrni, kivéve a vakvezető-, jelző- a rendőrségi- valamint az őr ebeket (szolgálati idejében őrzés-védelmet hivatásszerűen folytató szervezet tulajdonában lévő eb.). a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, élelmiszert árusító helyiségbe, piac területére, élelmiszert feldolgozó üzembe, b) oktatási, egészségügyi, művelődési intézmények területére, c) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe, d) kollégiumba, e) játszótérre, f) temetőbe. 16. § (1) Ebet tömegközlekedési járművön az érvényben lévő rendelkezések betartása mellett szabad szállítani. (2) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos. 17. § (1) Többlakásos, többszintes lakóépületben lakásonként csak egy 3 hónaposnál idősebb eb, valamint szaporulata tartható legfeljebb 3 hónapos korukig. (2) Többlakásos lakóépületek lakásaiban eb tenyésztés nem folytatható. (3) Az egészségügyi okból igazoltan rászorulóknak vezető- és jelzőebek tartásához e hozzájáruló nyilatkozatot nem kell beszerezni.
(4) A hozzájárulást ismételten meg kell szerezni, ha az eb tartó új ebet kíván beszerezni. (5) Nem tartható eb erkélyen. (6) Belterületen lévő, egyedi beépítésű lakótelken kettő darab, 3 hónaposnál idősebb eb tartható. Ennél több eb tartása csak külterületen engedélyezhető.
Gazdátlan és kóbor ebeknél követendő eljárások 18. § (1) Gazdátlan, kóbor eb: amely póráz és felügyelet nélkül tartózkodik a közterületen. (2) A település belterületén kóborló ebek befogásáról az önkormányzat gondoskodik, az erre engedéllyel rendelkező vállalkozóval, megállapodás alapján. (3) Az állatok befogása esetén a 164/2008.(XII.20.) FVM 5 § (5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni (4) Amennyiben a befogott eb gazdája a felügyeleti idő alatt jelentkezik, úgy a vállalkozó által meghatározott napi költség megtérítésére köteles. (5) Amennyiben az eb gazdája nem jelentkezik a felügyeleti idő alatt, úgy az ebet értékesíteni lehet vagy - az állatok védelmére vonatkozó szabályok figyelembe vételével - ki lehet altatni. 1. Az ebtartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható ebet a vállalkozó által üzemeltetett gyepmesteri telepre, a vállalkozóval kötött külön megállapodás alapján le lehet adni.
V. fejezet Eljárási szabályok 19. § E rendelet szabályainak megsértése esetén a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza vagy megtiltja. 20. § Az elhullott állatok tetemének a hullamegsemmisítő helyre történő elszállításáról saját költségén a tulajdonos köteles gondoskodni. 21. § (1) Szabálysértést követ el, és 50.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki az e rendelet 5-8. §-ban, 13-16. §-ban szabályozott előírásokat megszegi. (2) Azzal szemben, aki az ebek oltására, állatbetegségek bejelentésére, megelőzésére vonatkozó kötelezettségeit elmulasztja, az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályai szerint kell eljárni. 3. Szabálysértési eljárás lefolytatására Kartal Nagyközség Önkormányzatának jegyzője jogosult.
VI. fejezet Záró rendelkezések 22. § (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2012. január 1-jén lép hatályba. (2) Az állattartó az állattartást - ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja - köteles e rendelet hatályba lépésétől számított hat hónapon belül megszüntetni illetve az előírt mértékre csökkenteni. (3) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
Kartal, 2011. november 15.
Tóth Ilkó Mihály sk. polgármester
Balogh Zoltánné sk. jegyző
Kihirdetve: 2011. november 30. Balogh Zoltánné sk jegyző
1. számú melléklet
Tartható állatok létszáma: A település belterületén külön engedély nélkül -ingatlanonként - az alábbi mennyiségű állat tartható: - kishaszonállat valamint prémes haszonállat legfeljebb 40 db (és azok szaporulata max.3 hónapos korig illetőleg az anyától való elválasztásukig) , - közepes haszonállat legfeljebb 10 db (és azok szaporulata max. 6 hónapos korig illetőleg az anyától való elválasztásukig) - nagyhaszonállat legfeljebb 2 db (és azok szaporulata max.6 hónapos korig illetőleg az anyától való elválasztásukig) a legalább 900 m2-t elérő ingatlanon, - kedvtelésből tartott állat legfeljebb 4 db (és azok szaporulata max. 3 hónapos korig illetőleg az anyától való elválasztásukig). Kivételt képeznek az ebek, melyekből ingatlanként legfeljebb 2 db tartható (és ezek szaporulata 3 hónapos korig).Egyebekben az ebtartásra a IV. fejezetben foglalt különös szabályok vonatkoznak. A fentiektől eltérő feltételek esetén az állattartó bejelentése alapján tarthatóak állatok. Az állattartó köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatalhoz ezirányú tevékenységét , melyhez csatolja a hatósági állatorvos javaslatát valamint az állattartással érintett ingatlannal szomszédos ingatlanok tulajdonosainak beleegyező nyilatkozatát. A település külterületi mezőgazdasági övezetében: • mezőgazdasági haszonállat és kedvtelésből tartott állat számbeli korlátozás nélkül tartható ezen mellékletben foglalt feltételek biztosítása esetén. Mezőgazdasági övezetben azonban a nagylétszámú állattartó telep csak az ÁNTSz előzetes engedélyével létesíthető és a hatósági állatorvos engedélyével népesíthető be , melynek szabályait a 41/1997.(V.28.) FM rendelet 3.-4. §-a tartalmazza és nem tartozik e rendelet szabályozási körébe. Ebtenyészetet belterületen családi házban, a polgármester külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat, a hatósági állatorvos valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét.
2. számú melléklet
Új állattartó épület engedélyezése, illetve bővítése során kötelezően betartandó védőtávolságok meghatározása
•
•
• •
Az állattartásra szolgáló építmény (ól, istálló, kifutó, trágyatároló, trágyalé-tároló, stb.) elhelyezésére megállapított minimális védőtávolságok (az állattartó helytől számítva): 1. nagytestű haszonállat esetén: - szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől 20 m, szomszédos telek határától: 3 m (ha nincs tömör fal vagy zárt kerítés) - ásott kúttól 15 m, - fúrt kúttól 10 m, - fürdőmedencétől 10 m, - hátsó kerttől 6 m, - közterülettől 1 m; b) közepes- és kistestű haszonállat, prémes haszonállat esetén: - szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől 10 m, szomszédos telek határától: 1,5 m (ha nincs tömör fal vagy zárt kerítés) - ásott kúttól 15 m, - fúrt kúttól 5 m, - fürdőmedencétől 5 m, - hátsó kerttől 6 m, - közterülettől 15 m; c) trágya- és trágyalé tároló minimális távolsága: - szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől 25 m, - szomszédos telek határától: 3 m - ásott kúttól 15 m, - fúrt kúttól 10 m, - fürdőmedencétől 10 m, - hátsó kerttől 6 m, közterülettől 3 m;
A kishaszonállat, a prémes haszonállat valamint a kedvtelésből tartott állatok tartása esetén (a kutya macska kivételével) az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, ha nincs tömör kerítés a kettő között. Ilyenkor a kerítéstől számítva legalább 1 méteres sávot szabadon kell hagyni amit sövénnyel kell beültetni.
1. számú függelék
Ajánlás az állatok minimális férőhely igénye vonatkozásában Megnevezés:
db/m2
csibe mélyalom 8 hetes korig
20 db/m2
tojótyúk ketrecben
20db/m2
tojótyúk mélyalom
7 db/m2
koca ellető
2,25m*2,4m/db
koca szállás
2,25m*0,65m/db
hízó
0,6m*0,8m/db
tehén kötött tartásban
2,75m*1,80m/db
tehén kötetlen tartásban
6m2/db
növendék kötetlen tartásban
3-5m2/db
növendék szarvasmarha lekötve
1,90*0,9m/db
borjú közös rekeszben
2-5m2/db
ló
6m2/db
