2009. (II. 10.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A 3/2009. (II. 10.) rendeletben foglalt szövegrész-módosítás (névváltozás) átvezetve

1/2009. (II. 10.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet Az állatok tartásáról szóló 34/2008. (X. 21.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosítása Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Képviselőtestülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 31. §-ában és 36. § (5) bekezdésében, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) és 16. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Magyarországon hatályos állategészségügyi-állatvédelmi jogszabályokra, és az Európai Unió már harmonizált jogszabályaira (közösségi határozataira, irányelveire) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy biztosítsa a közegészségügyi, építésügyi, állategészségügyi, állat- és környezetvédelmi előírások, és a lakossági érdekek összhangját, továbbá a települési környezet védelme érdekében szabályozza Budapest XVIII. kerület PestszentlőrincPestszentimre közigazgatási területén az állattartást, az állattartók jogait és kötelezettségeit. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre közigazgatási területén, a) minden olyan természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, szervezetre, aki/amely állatot tart, gondoz, felügyel, illetőleg akinek/amelynek tulajdonában, haszonélvezetében, használatában, kezelésében olyan ingatlan van, amelyen a rendelet hatálya alá tartozó állatot tartanak, b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: 1.) a cirkuszokra, a mutatványos tevékenységet végzőkre és az általuk tartott, illetve bemutatott állatokra, 2) az állatkiállításokra és állatkertekre, valamint az ott bemutatott, illetve tartott állatokra, 3.) a gyepmesteri telepekre, és az ott tartott állatokra, 4.) az egészségügyi és állategészségügyi intézményekre, és az ott tartott állatokra, 5.) az állatkereskedéssel - forgalmazással és állat feldolgozásával foglalkozó üzletekre, illetve szervezetekre, valamint az ott tartott állatokra, 6.) a fegyveres erőkre és testületekre, valamint a rendészeti szervekre, s az általuk feladataik ellátása céljából tartott állatokra,


7.) az állatvédő társadalmi szervezetek állatmegőrző telephelyeire, s az ott tartott állatokra, 8.) az állatpanziókra és állatmenhelyekre, s az ott tartott állatokra, 9.) az eb-tenyésztő szervezetekre és a kinológiai szövetségre, 10) a kísérleti állatok tenyésztésére és tartására, a tudományos kutatás és laboratóriumi vizsgálat célját szolgáló állatokra, 11.) az állatfelvásárló telepre, és az ott tartott állatokra, 12.) az állatversenyekre (lósport, lóverseny telepre), és az ott verseny és sportcélra tartott állatokra, 13.) a vadaskertekre, vadas parkokra, s az ott tartott állatokra, 14.) a veszélyes állatokra, veszélyes állatnak minősülő védett állatfajokra, 15.) a védett és fokozottan védett, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alatt álló állatokra és állatfajokra, 16.) a veszélyes vagy védett vadon élő állatokra, 17.) az élőállat kereskedésekre és az ott tartott állatokra, 18.) a vágóhidakra, és az ott lévő állatokra, 19.) az állatkozmetikákra és az ott lévő állatokra, 20.) az állatklinikákra, állatkórházakra, és az ott lévő állatokra, 21.) az állatorvosi rendelőkre és rendelőintézetekre, és az ott lévő állatokra a kezelés időtartama alatt, 22.) az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajokra, 23.) a magasabb szintű jogszabályok által más hatóság hatáskörébe tartozó állattartási eljárásokra. Értelmező rendelkezések 3. § A rendelet alkalmazása szempontjából: 1. Állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. 2. Állattartás: olyan tevékenység, amely kedvtelésre, állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás stb.), sportcélok elérésére, és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. 3. Ebtartó: az eb tulajdonosa, illetve a tulajdonos hozzájárulása, felkérése, megbízása alapján az eb felügyeletét meghatározott időre (sétáltatás, szállítás, időleges tartás, gondozás időtartama alatt stb.) ellátó személy. 4. Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet). 5. Állattartás céljára szolgáló épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló építmény, ide nem értve a nem építési engedély köteles kaptárt, ketrecet, akváriumot stb., amelyek az állatok tartási helyéül szolgálnak. 6. Állattartás céljára szolgáló tartó hely: épületnek, építménynek nem minősülő ketrec, kaptár, akvárium, terrárium stb. 7. Keretövezetek: L2/A – kisvárosias lakóterületek L4 – intenzív kertvárosias lakóterületek L/4 keretövezet I. körzet: 2. számú melléklet L/4 keretövezet II. körzet: L4 keretövezet I. körzetbe nem tartozó területei


E-TG- turisztikai erdő E-VE - véderdő MG-MF – mezőgazdasági rendeltetésű, távlatban fejlesztésre kijelölt területek MG –RT - mezőgazdasági rendeltetésű kiskertes, rekreációs terület 8. Mezőgazdasági haszonállatok: a.) nagytestű állatok: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, sertés, birka. b.) kistestű állatok: házinyúl, nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki- és ezüstróka, nyérc, egyéb rágcsálók, tyúkfélék, kacsa, liba, pulyka, aranyfácán, ezüstfácán, díszkacsa, egyéb vízi, illetve dísz-szárnyas, kivéve, ha magasabb szintű jogszabály szerint ezek bármelyike védett, fokozottan védett, vagy veszélyes, veszélyes állatnak minősülő védett állatfaj, illetve az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfaj, mivel ezek az állatok nem tartoznak a rendelet hatálya alá. 9. Kedvtelésből lakásban és kertben tartható állatok: az eb, a macska, a díszmadár, a díszhal, a kistestű rágcsálók, (pl. a tengeri malac, hörcsög stb.), a díszteknős, a vadászgörény kivéve, ha magasabb szintű jogszabály szerint ezek bármelyike védett, fokozottan védett, vagy veszélyes, veszélyes állatnak minősülő védett állatfaj, illetve az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfaj, mivel ezek az állatok nem tartoznak a rendelet hatálya alá. 10. Kis létszámú állattartó telep, illetve kisüzemi állattartás: az Állategészségügyi Szabályzatról szóló, 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. sz. függeléke 5. pontjában foglaltak szerint: az a telep, amelyen 30 lónál, 50 szarvasmarhánál, 200 juhnál, illetve kecskénél, 100 sertésnél, 2000 broiler baromfinál, 500 kifejlett baromfinál (tyúkféléknél, vízi szárnyasoknál, pulykánál stb.) 50 struccnál, 50 anyanyúlnál és szaporulatánál kevesebb állatot tartanak. 11. Közvetlen szomszéd: társasházak esetén az állattartás helyéül szolgáló lakás mellett, valamint a lakás alatt és felett közvetlenül elhelyezkedő másik lakás tulajdonosa, bérlője, haszonélvezeti jog alapján jogosult használója stb., aki a lakásban él és az életkörülményeit az állattartás érinti. Az L4 és L2/A keretövezetben lévő lakóházak esetében az állattartás helyéül szolgáló telekkel közvetlenül szomszédos másik telek tulajdonosa, bérlője, haszonélvezeti jog alapján jogosult használója stb., aki a lakásban él és az életkörülményeit az állattartás érinti. 12. Támadó természetű eb: minden olyan eb, melynek viselkedési mintájában ember és állat elleni agresszivitás figyelhető meg. 13. Veszélyes állat: az az állat, amelyet magasabb szintű jogszabály annak nyilvánít, illetőleg az az eb is, amelyet a jegyző veszélyesnek nyilvánít. 14. Védett állat, állatfaj: az az állat, vagy állatfaj, melyet magasabb szintű jogszabály annak nyilvánít. II. fejezet ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. § (1) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre közigazgatási területén állatot tartani a közegészségügyi, az állategészségügyi, az építési-, a környezetvédelmi szabályok betartása esetén az e rendeletben megfogalmazott feltételekkel és korlátozások mellett lehet.


(2) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (3) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (4) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (5) Az állattartónak tilos az állatot annyi ideig felügyelet, gondoskodás nélkül magára hagynia, amely az állat egészségét, életét veszélyezteti. (6) Az állattartónak biztosítania kell, hogy a tartással másnak a környezetében kárt ne okozzon. Az esetlegesen okozott kárért az állat tulajdonosa a felelős. Ha a kárt okozó állat tulajdonosa kiskorú gyermek, az okozott kár megtérítésének módját a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell megállapítani. (7) Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy az a közterületet, valamint a lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést az állat tulajdonosának, illetve az állat felügyeletével megbízott személynek haladéktalanul el kell távolítania. (8) Az állattartás feltétele, hogy a keletkező trágya tárolása ne zavarja a lakókörnyezetet, bűzhatást illetve légyjárást ne okozzon. (9) Ha az állattartó nem szándékozik az állatot tovább tartani, köteles az elhelyezéséről gondoskodni. Ez történhet eladás, elajándékozás útján, az állategészségügyi-, állatmegőrző telepen, állatkertben, vadaskertben, állatmenhelyen, állatpanzióban illetőleg az állat tartására, befogadására alkalmas helyen történő elhelyezéssel. Az ezzel kapcsolatban felmerülő összes költség az állat tartóját terheli. III. fejezet AZ ÁLLATTARTÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Keretövezetek, amelyekben állattartás céljára szolgáló épületek elhelyezhetők 5. § (1) A PPVSZ tiltó rendelkezése hiányában valamennyi, az L/4 keretövezetébe tartozó ingatlanon elhelyezhető a rendelet hatálya alá tartozó állatok tartására alkalmas épület (a (2) bekezdésben foglalt kivétellel), ha létesítése jogerős építési, fennmaradási, fennmaradási- és továbbépítési, valamint használatbavételi engedély alapján történik. (2) Nem helyezhető el nagytestű gazdasági haszonállat tartásának céljára szolgáló épület az L4-es keretövezet I. körzetében, továbbá a II. körzetben egészségügyi-, oktatási-nevelési és gyermekjóléti célú épületek, gyermekjátszótér, üzemi konyha, továbbá élelmiszeripari üzem elhelyezésére szolgáló ingatlan területén, valamint az ezek telekhatáraitól mért 200 méteren belül. (3) Csak állattartási engedéllyel tartható kistestű állat fajonként 15 db feletti mennyisége, illetve ennek három hónapnál nem idősebb szaporulata tartására szolgáló épület csak az L4es keretövezet I. körzetében található, 500 négyzetméternél nagyobb ingatlanon helyezhető el. (4) Állattartási engedély nélkül tartható kistestű állat fajonként 15 darabot el nem érő mennyiségének tartására szolgáló épület az L4-es keretövezet II. körzetében lévő, 500 négyzetméternél kisebb ingatlanon is elhelyezhető.


(5) A nem veszélyes, nem védett vadon élő állat tartására szolgáló épület az L4-es övezet II. körzetében lévő 500 négyzetméternél nagyobb ingatlanon helyezhető el. (6) Galambdúc – legfeljebb 4,0 m magassággal - kizárólag az L4 és L2/A keretövezetben helyezhető el. (7) Méhcsaládok tartására szolgáló kaptárakat elhelyezni a méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendeletben előírtak szerint lehet. Elhelyezésükhöz építéshatósági engedély nem szükséges. Keretövezetek, amelyekben állattartás céljára szolgáló épületek nem helyezhetők el 6. § (1) Állattartás céljára szolgáló épületek – a 5. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak figyelembe-vételével - kizárólag csak az L4, valamint az MG-MF és MG-MT keretövezetekben helyezhetők el. (2) Az MG-MF keretövezetben állattartás célját szolgáló épületek, építmények csak ideiglenes jelleggel helyezhetőek el (a 5. § (6) és (7) bekezdésében foglalt kivétellel), melyeket a terület más keretövezetbe történő átminősítését követően kártalanítás nélkül köteles a mindenkori tulajdonos eltávolítani. (3) A rendelet a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló – többször módosított – 60/2006. (IX. 12.) Budapest, Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzati rendelet (PPVSZ) által meghatározott keretövezeteket alkalmazza. Az állattartó létesítményekre (az állattartás céljára szolgáló épületekre) vonatkozó előírások 7. § (1) Az állattartás céljára szolgáló épületekre vonatkozó előírásokat a hatályos építésügyi jogszabályokon és a jelen rendelet szabályain túlmenően az állategészségügyi szabályzatról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 2.§ (1), 5.§ (1) bekezdései és 1 és 2. sz. függeléke, valamint a PPVSZ tartalmazza. (2) Az állattartás céljára szolgáló épületek, építmények, illetőleg azok kifutójának telepítése, elhelyezése során be kell tartani az alábbi védőtávolságokat: Az állattartás céljára szolgáló építmény megnevezése

Védőtávolság Lakóépülettől, ideiglenes emberi tartózkodásra szolgáló épülettől és az utca határvonalától (m)

Védőtávolság Ásott kúttól (m)

Védőtávolság fúrt kúttól (m)

16

15

5

Trágyatároló siló, trágyalétároló

16

15

5

Kennel

3

5

5

8

10

5

Nagytestű mezőgazdasági haszonállatok és nem veszélyes, nem védett vadon élő állat istállója, ólja, ketrece, kifutója stb.

Kistestű állatok mezőgazdasági haszonállatok, istállója, ólja, ketrece, kifutója, valamint a galambdúc


IV. fejezet AZ EGYES ÁLLATOK TARTÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK A nagytestű mezőgazdasági haszonállatok tartásának szabályai 8. § (1) Nem tartható nagytestű mezőgazdasági haszonállat az L4-es keretövezet I. körzetében, továbbá a II. körzetében egészségügyi-, oktatási-nevelés és gyermekjóléti célú épületek, gyermekjátszótér, üzemi konyha, továbbá élelmiszeripari üzem elhelyezésére szolgáló ingatlan területén, valamint az ezek telekhatáraitól mért 200 méteren belül. (2) Nagytestű mezőgazdasági haszonállat állattartási engedéllyel tartható az L4-es keretövezet II. körzetének azon területein, amely nem esik az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás alá. (3) Az állattartási engedélyben rögzíteni kell az egy ingatlanon tartható nagytestű állatok maximális számát a kis létszámú, (kisüzemi) állattartás során tartható állatok számának figyelembevételével. (4) Állattartási engedély a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően csak annyi állat tartására adható, amennyi a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 1.-3. számú mellékletei szerint az adott ingatlanon tartható, figyelemmel a 3/2001. (II. 23.) KöM – FVM – NKÖM BM együttes rendelet mellékletében az emlősökre vonatkozó minimális elhelyezési feltételekre is. (5) Az engedélyezési eljárásban a rendelet 20. § (3) bekezdésének a.), d.), e.) és g.) pontjaiban felsorolt hatóságok szakvéleményét az engedélyező hatóság köteles beszerezni. (6) Nagytestű haszonállatot csak állattartás céljára épített, illetőleg ilyen célra engedélyezett épületben lehet tartani. A kistestű mezőgazdasági haszonállatok tartásának szabályai 9. § (1) Csak állattartási engedéllyel tartható kistestű állat fajonként 15 darab feletti mennyisége, valamint annak három hónaposnál nem idősebb szaporulata az L4-es keretövezet I. körzetében található, 500 négyzetméternél nagyobb ingatlanon. Az állatok száma azonban nem haladhatja meg a kis létszámú, (kisüzemi) állattartás során tartható állatok számát. (2) Állattartási engedély nélkül tartható kistestű állat fajonként 15 darabot el nem érő mennyisége az L4-es keretövezet I. körzetében lévő, 500 négyzetméternél kisebb ingatlanon is, amennyiben azok tartása a magasabb szintű jogszabályok állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásainak megfelel. (3) Állattartási engedély nélkül tartható (a kis létszámú (kisüzemi) állattartás során tartható állatok számát meg nem haladó) kistestű állat az L4-es keretövezet II. körzetében, amennyiben azok tartása a magasabb szintű jogszabályok állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásainak megfelel. (4) A kistestű állatok tartására vonatkozó állattartási engedélyben a tartható állatok darab számának meghatározásánál az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl figyelembe kell venni a rendelet 4. §-ban foglaltakat. (5) Az engedélyezési eljárásban a rendelet 20. § (3) bekezdésének a), d), e) és g) pontjaiban felsorolt hatóságok szakvéleményét az engedélyező hatóság köteles beszerezni. A kedvtelésből lakásban és kertben tartható állatok tartása 10. § (1) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre teljes közigazgatási területén kedvtelésből lakásban és kertben tartható állat engedély nélkül tartható, amennyiben


a szomszédos ingatlanra nincs kihatással. Amennyiben az állattartás a szomszédos ingatlanokat érinti (pl.: röptetés, hang-, bűzhatás) az állattartáshoz a közvetlen szomszédok többségének a hozzájárulása szükséges. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a kedvtelésből tartott állatok közül az eb, illetve a macska tartására. Az eb tartása 11. §1 12. § (1) Engedély nélkül tartható 3 darab eb és annak 3 hónaposnál nem idősebb szaporulata Budapest XVIII. kerületének teljes közigazgatási területén azokon az ingatlanokon, amelyeken csak egy lakás található, amennyiben azok tartása a magasabb szintű jogszabályok állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásainak megfelel, és az állatok veszettség elleni védőoltásban részesültek. (2) Engedély nélkül tartható egy eb és annak 3 hónaposnál nem idősebb szaporulata a többlakásos ingatlanokon, amennyiben azok tartása a magasabb szintű jogszabályok állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásainak megfelel, és az állatok veszettség elleni védőoltásban részesültek. (3) Vakvezető eb engedély nélkül tartható. (4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott egyedszám feletti eb tartását a polgármester engedélyezi. (5) Az állattartási engedély akkor adható ki, amennyiben az állatok tartása a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak megfelel, továbbá ha az ebtartásához a közvetlen szomszédok többsége írásbeli nyilatkozattal hozzájárult, és az állatok veszettség elleni védőoltásban részesültek. (6) Az ebek tartására vonatkozó állattartási engedélyben a tartható állatok darab számának meghatározásánál a 4. §-ban foglaltakat figyelembe kell venni. (7) Az engedélyezési eljárásban a rendelet 20. § (3) bekezdésének a.), d.), e.) és g.) pontjaiban felsorolt hatóságok szakvéleményét az engedélyező hatóság köteles beszerezni. (8) Budapest XVIII. kerület közigazgatási területén ebtenyészetet kizárólag engedéllyel lehet létesíteni, fenntartani. (9) Az ebtenyészethez szükséges engedélyt a polgármester adja ki. (10) Az engedélyező hatóság ugyanezen § (7) bekezdésben foglaltakon túl köteles beszerezni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesület illetékes szervének szakvéleményét. (11) Az ebtenyészeti engedély akkor adható ki, amennyiben az állatok tartása a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak megfelel, továbbá ha az ebtenyészethez a közvetlen szomszédok 66%-a írásbeli nyilatkozattal hozzájárult, és az állatok veszettség elleni védőoltásban részesültek. 13. § (1) Az állattartó az alábbi rendelkezéseknek megfelelően köteles gondoskodni az eb tartásáról: a) bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos; b) az ebet közterületen, az épületek közös használatú helyiségeiben és területein, több lakásos lakóház közös használatú udvarán kettő méternél nem hosszabb pórázon, illetve támadó természetű ebek esetén szájkosárral, vagy szájpánttal ellátva kell vezetni, továbbá úgy tartani, hogy a lakókat ingatlanuk rendeltetésszerű használatában ne zavarja, egészségüket ne veszélyeztesse; 1

Az 1/2009. (II.10.) rendeletmódosítás hatályon kívül helyezte a 11. §-t. Hatályba lépés dátuma: 2009. II. 10.


c) az ingatlanról az eb köz- vagy magánterületre történő szökését meg kell akadályozni. Ha a szökés megakadályozása más módon nem lehetséges az ebet kennelbe kell zárni. d) az ebtartó kötelessége, hogy az ebe a lakóház közös használatú területét, helyiségeit (lépcsőház, lift stb.) ne szennyezze, illetőleg a keletkező szennyeződést haladéktalanul eltávolítsa. e) támadó természetű eb tartása esetén a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon kell elhelyezni. (2) Az állattartási engedélyben rögzíteni kell az eb tartására vonatkozó (1) bekezdésben meghatározott szabályokat. (3) Embert mart eb tulajdonosa a marás megtörténtét az ebtartó adatainak, valamint a megsérült ember személyi adatainak közlésével, a megsérült személy hozzájárulásával az ebtartás helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak haladéktalanul köteles bejelenteni. (4) Erkélyen, loggián, függőfolyóson, pincében ebet tartani tilos. (5) A gyepmesteri feladatokat – kivéve az elhullott állatok elszállítását - a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Telepe (1097 Budapest, Illatos út 23/A.) látja el. (6) Az elhullott állatok elszállításáról a Budapest XVIII. kerület PestszentlőrincPestszentimre Önkormányzata gondoskodik. A macska tartása 14. § (1) Engedély nélkül tartható 4 darab macska és azok 3 hónaposnál nem idősebb szaporulata Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre teljes közigazgatási területén, azokon az ingatlanokon, amelyeken csak egy lakás található, amennyiben azok tartása a magasabb szintű jogszabályok állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásainak megfelel. (2) Engedély nélkül tartható 2 darab macska és azok 3 hónaposnál nem idősebb szaporulata a többlakásos ingatlanokon, amennyiben azok tartása a magasabb szintű jogszabályok állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásainak megfelel. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedszám feletti állat tartásához állattartási engedély szükséges, melyet a polgármester ad ki. Az állattartási engedély akkor adható ki, ha az állatok tartása a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak megfelel, s tartásukhoz a közvetlen szomszédok többsége írásbeli nyilatkozattal hozzájárult. (4) A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni. (5) A macskák tartására vonatkozó állattartási engedélyben a tartható állatok darab számának meghatározásánál a 4 .§-ban foglaltakat figyelembe kell venni. (6) Az engedélyezési eljárásban a rendelet 20. § (3) bekezdésének a.), d.), e.) és g.) pontjaiban felsorolt hatóságok szakvéleményét az engedélyező hatóság köteles beszerezni. A galamb tartása 15. § (1) Galamb kizárólag állattartási engedéllyel tartható az L2/A keretövezetben és az L4-es keretövezet I. körzetben, amennyiben azok tartása a magasabb szintű jogszabályok állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásainak megfelel. (2) Állattartási engedély nélkül tartható galamb az L4-es keretövezet II. körzetében, amennyiben tartása a magasabb szintű jogszabályok állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásainak megfelel.


(3) Az egy ingatlanon engedély nélkül tartott galambok száma nem haladhatja meg a 40 egyedszámot. (4) Az engedélyezési eljárásban a rendelet 20. § (3) bekezdésének a.), d.), e.) és g.) pontjaiban felsorolt hatóságok szakvéleményét az engedélyező hatóság köteles beszerezni. (5) A nem tartott (ún. vad-, parlagi galamb) galamb tömeges (5 fészek feletti) fészkelésének megakadályozása az épület tulajdonosának a feladata. (6) Az épület, telek, ingatlan tulajdonosa köteles az épületen, illetve ingatlanon, telken, illetve kerítés nélkül utcafronttal rendelkező épület esetén a közterületre, járdára hullott galambürülék eltávolításáról gondoskodni. (7) A kerület közterületein és a többlakásos házak erkélyen, loggián, függőfolyóson a galambok etetése tilos. A méhcsalád tartása 16. § (1) Méhészkedni a méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendeletben foglalt előírások betartása mellett lehet. (2) A méhészkedéshez állattartási engedély nem szükséges, de a méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a jegyzőjénél. A nem veszélyes és nem védett vadon élő állat tartása 17. § (1) Nem veszélyes és nem védett vadon élő állat tartásához állattartási engedély szükséges. Az engedély kiadása előtt vizsgálni kell, hogy az állattartás körülményei állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi környezetvédelmi, közbiztonsági, életvédelmi szempontból megfelelnek-e a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseinek. (2) Az engedélyt kérőnek az állattartás engedélyezésére irányuló kérelem benyújtásakor igazolnia kell az állat eredetét, valamint azt, hogy az állatnak jogszerű tulajdonosa. (3) Az állattartási engedély kiadására a jegyző jogosult. (4) Az engedélyezési eljárásban a rendelet 20. (3) bekezdésének a.), d.), e.) és g.) pontjaiban felsorolt hatóságok szakvéleményét az engedélyező hatóság köteles beszerezni. V. fejezet ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A állattartás engedélyezése 18. § (1) Az állattartás, illetve az ebtenyésztés iránti engedélykérelmet (3. és 4. melléklet) írásban a Polgármesteri Hivatal Okmány és Hatósági Iroda ügyfélszolgálati irodáiban, vagy az állattartási ügyintézőnél vagy postai úton kell előterjeszteni. A kérelemben az alábbi adatokat kell közölni: a) állattartó természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, b) az állattartás helye (pontos címe), alapterülete, c) az állatok tartására szolgáló hely, épület megnevezése, darabszáma, alapterülete, d) a tartani kívánt állat(ok) darabszáma, e) ha az állatok egyedileg azonosíthatók (pl. ebek, macskák), az állat(ok) egyedi azonosító adatai (neve, életkora, törzskönyvének száma, stb.), f) a társtulajdonosok (vagyoni értékű jog jogosultjainak), illetve a közvetlen szomszédok az állattartáshoz történő hozzájárulását tartalmazó írásbeli nyilatkozatát.


(2) A kérelemhez mellékelni kell: a) az állattartás helyéül szolgáló ingatlan három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapját, b) az állat(ok) oltási könyvének másolatát, vagy az állatorvos igazolását a kötelező oltások megtörténtéről, c) nem veszélyes és nem védett vadon élő állat esetében igazolni kell az állat eredetét és azt, hogy a kérelmező az állat jogszerű tulajdonosa (3) Az állattartási engedély abban az esetben adható meg, ha az állattartás körülményei megfelelnek a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokban foglalt követelményeknek, továbbá ha az állattartáshoz a közreműködő hatóságok és a közvetlen szomszédok többsége írásbeli nyilatkozattal hozzájárultak. (4) A kiadott állattartási, illetve ebtenyésztési engedélyekről a polgármester nyilvántartást vezet. Az állattartással kapcsolatos bejelentések, panaszok kivizsgálása 19. § (1) Az állattartással kapcsolatos bejelentéseket, panaszokat akkor is ki kell vizsgálni, ha olyan állatokra vonatkoznak, amelyekhez állattartási engedély nem szükséges. (2) Helyszíni szemlét az eljáró hatóság csak akkor köteles tartani, ha az állategészségügyi és/vagy állatvédelmi hatóságok nem tartottak helyszíni szemlét az állattartás helyén és/vagy az a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges. Az állattartás engedélyezési eljárásának, valamint az állattartással kapcsolatos bejelentések, panaszok kivizsgálásának közös szabályai 20. § (1) E rendelet alkalmazása során történő eljárásra a többször módosított közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve a szabálysértési eljárásokat. (2) E rendelet hatálya alá tartozó állattartási ügyekben az érdemi döntés meghozatala a polgármester hatáskörébe tartozik, kivéve amit vonatkozó magasabb szintű jogszabály más szerv, vagy a jegyző hatáskörébe utal. (3) Az állattartási engedély, illetőleg állattartásra vonatkozó bejelentések, panaszok kivizsgálásának ügyeiben az állategészségügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi, állatvédelmi, közbiztonsági, életvédelmi, és az állattartás céljára szolgáló épületekre vonatkozó kérdések, feltételek tisztázása érdekében az alábbi szervek (szakhatósági) állásfoglalását, szakvéleményét lehet, illetve kötelező beszerezni. a) a hatósági állatorvos, b) a fő-állatorvos, c) az állatot kezelő állatorvos (magán állatorvos), d) ÁNTSZ XVIII-XIX. Kerületi Intézet, e) a területileg illetékes I. fokú építéshatóság, f) az illetékes Rendőrkapitányság, g) az I. fokú környezetvédelmi hatóság, h) kutyafajta megállapításánál: a kinológus igazságügyi szakértő. (4)2 A polgármester által hozott I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést másodfokon a Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának képviselő-testülete, a jegyző I. fokú döntése ellen benyújtott fellebbezést másodfokon a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve bírálja el.

2

A 3/2009. (II. 10.) rendelet módosította a 20. § (4) bekezdését. Hatályba lépés dátuma: 2009. II. 10.


VI. fejezet SZANKCIÓK Szabálysértés 21. § (1) Szabálysértést követ el, és 30. 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható: a) aki a jelen rendelet előírásait megszegi, b) a rendeletben meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, c) az állattartást korlátozó, megtiltó, illetőleg az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelező jogerős határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, feltéve, hogy magatartása nem minősül bűncselekménynek vagy más jogszabály által meghatározott szabálysértésnek, illetve nincs helye az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján állatvédelmi bírság kiszabásának. (2) A 15. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértőjével szemben a közterületfelügyelő helyszíni bírságot szabhat ki. Az állattartás korlátozása, megtiltása, birtokháborítás 22. § (1) Amennyiben az állat tartása a magasabb szintű jogszabályok állatvédelmi, állattartási előírásainak nem felel meg, az állattartást a jegyző 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései szerint a) megtilthatja, illetve korlátozhatja, b) az állatok védelme érdekében az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti. (2) Amennyiben az állat tartása során birtokháborítás gyanúja merül fel, az 1959. évi IV. törvény (Ptk). 191. §-a alapján az eljárás lefolytatására a jegyző jogosult. VII. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 23. § (1) A 34/2008. (X. 21.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet 2009. január 1.-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az állatok tartásáról szóló 54/2006.(IX.12.) számú Budapest XVIII. kerület PestszentlőrincPestszentimre Önkormányzati rendelete hatályát veszti. (2)3 (3) A 34/2008. (X. 21.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzatnál alkalmazandó elektronikus ügyintézésről szóló 58/2006. (IX. 12.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése az alábbi új i) ponttal egészül ki: i) Állattartási ügyekben: - 3 hónapos kort elért eb bejelentése, - eb elveszésének bejelentése, - eb elhullásának bejelentése, 3

Az 1/2009. (II.10.) rendeletmódosítás hatályon kívül helyezte a 23. § (2) bekezdését. Hatályba lépés dátuma: 2009. II. 10.


- tartás hely megváltozásának bejelentése, - eb új tulajdonosának bejelentése a Budapest. XVIII. kerület hivatalos honlapjáról (www.bp18.hu) letöltött nyomtatvány elektronikus úton való elküldésével. (4) Az 1/2009. (II.10.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendeletmódosítás a kihirdetése napján lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az egységes szerkezetbe foglalt 34/2008. (X. 21.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet rendeletmódosítással nem érintett részei továbbra is hatályban maradnak. (5) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve kijelölésével összefüggő önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 3/2009.(II. 10.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosította az állatok tartásáról szóló 34/2008. (X. 21.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendeletet, mivel 2009. január 1. napján hatályba lépett a 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről, mely a Középmagyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalt, mint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét nevezte meg a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal általános jogutódjává, így e változás az Önkormányzat hatályos rendeleteiben is átvezetésre kell kerüljön. A 3/2009. (II. 10.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendeletmódosítás 2009. II.10.-én lép hatályba. Budapest, 2008. október 16. Erdősné dr. Balogh Zsuzsanna s.k. címzetes főjegyző

Dr. Mester László s.k. polgármester

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Budapest XVIII. kerület lakossági panaszainak, illetve a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal 02-594/2007. számú tájékoztató anyagának megfelelően az állatok tartásáról szóló 54/2006. (XII. 12.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet teljes körű és minden részletre kiterjedő felülvizsgálatának eredményeként a képviselő-testület indokoltnak látta, hogy az előzőekben említett rendeletet hatályon kívül helyezze, és egy új, a lakossági igényeknek és a jelenlegi jogi szabályozással harmonizáló állattartási rendeletet alkosson meg. Indokolta ezt az, hogy az elmúlt évek során egyre több lakossági panasz érkezett az állatok tartásával, körülményeik kialakításával kapcsolatban, amelyek sok esetben megnehezítik a békés egymás mellett élés megvalósulását. Az új rendelet megalkotásánál fontos követelmény volt, hogy az a jelenleg érvényben lévő magasabb szintű jogszabályokban meghatározott rendelkezésekkel ne legyen ellentétes, ezzel együtt egy olyan mindenre kiterjedő jogszabály kerüljön megalkotásra, amely a lakosság irányába egységes, összefoglaló iránymutatást ad az állattartókat, és hatóságot megillető jogokról, és kötelezettségekről. A jogszabályalkotás során figyelembe vettük az ország különböző településeinek állattartási rendeleteiben foglaltakat, és ezek figyelembe vételével került megalkotásra az új állattartási rendeletet. Az 1/2009. (II. 10.) rendeletmódosításban foglaltak szerint: A 2009. január 01.-jétől hatályba lépett, a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet előírásai következtében részben megváltoztak az ebek tartásához és kötelező


veszettség elleni védőoltásához kapcsolódó szabályok. A korábbiaktól eltérően 2009. január 01.-jétől az eb tartója nem a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjének, hanem az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó, az eb tartója által szabadon választott magánállatorvosnak köteles bejelenteni, ha az állata a három hónapos kort elérte, elhullott vagy elkóborolt, vagy új tulajdonoshoz került. Budapest, 2008. október 16. Erdősné dr. Balogh Zsuzsanna s.k. címzetes főjegyző

Dr. Mester László s.k. polgármester


1. sz. melléklet4

4

Az 1/2009. (II.10.) rendeletmódosítás hatályon kívül helyezte az 1. sz. mellékletet. Hatályba lépés dátuma: 2009. II. 10.


2. sz. melléklet Az L4-es keretövezet I. körzete: a.) A Vaslemez u. - Endrődi S. u. - Benedek E. u. - Darányi u. - Reviczky Gyula u. Vörösmarty M. u. - Kolozsvár u. - Parázs u. - Hengersor u. - Erkel Ferenc u. - Liszt Ferenc u. által határolt, a térképen L/4 övezetként jelölt területe, b.) Az Üllői út - Lakatos u. -Egressy Gábor u. - Tínódi u. - Nágocs u. - József u. Nefelejcs u. - Fáy u. által határolt, a térképen L/4 övezetként jelölt terület, c.) Az Üllői út - Ráday Gedeon u. - Fedezék u. - Liget u. - Jegenye fasor - Mikszáth K. u. által határolt, a térképen L/4 övezetként jelölt területe, d.) A Fedezék u. - Tóth Á. u. - Székely György u. - Holló L. u. - Akadály u. Nefelejcs u. - Gerely u. -Gárdonyi G. u. - Ráday Gedeon u. - Haladás u. Szarvascsárda tér által határolt, a térképen L/4 övezetként jelölt területe, e.) A Szakály u. - Vág u. - Napfürdő u. - Gulner Gy. u által határolt, a térképen L/4 övezetként jelölt területe, f.) Az Üllői út - Fiume u. - Bánfa u. - Mályinka u. - Gilice tér - Közdűlő u. Benedekfalva u. - Margó T. u. - Kemény Zs. u. által határolt, a térképen L/4 övezetként jelölt területe.


3. sz. melléklet

ÁLLATTARTÁSI ENGEDÉLY iránti kérelem Budapest XVIII. kerület I. fokú engedélyező hatóságának

2.200 Ft értékű illetékbélyeg helye

A kérelmező adatai Név:…………………………………………………………………………………….. Születési hely és idő:…………………………………………………………………… Anyja neve:…………………………………………………………………………….. Lakcím(székhely):……………………………………………………………………… Telephely:………………………………………………………………………………. Levelezési cím:…………………………………………………………………………. Telefonszám:.................................................................................................................... E-mail cím:....................................................................................................................... A tartani kívánt állat(ok) adatai Állat(ok) fajtája

Az állat(ok) neve, életkora, törzskönyvszáma, egyedi azonosító neve stb.

A tartani kívánt darabszám


Az állattartás helyére vonatkozó adatok Az állattartás helye, illetve az ingatlan nagysága: ……………….. ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………….………......…………….. Az állat(ok) tartására szolgáló épület megnevezése

Darabszáma

Alapterülete m2-ben

Közvetlen szomszéd(ok) nyilatkozata(i)5 A szomszéd ingatlan/lakás tulajdonosának, bérlőjének, haszonélvezeti jog alapján jogosult használójának stb. neve, pontos címe

5

A kérelmező állattartásához hozzájárulok/ nem járulok hozzá

Sajátkezű aláírás

Közvetlen szomszéd: Társasházak esetén az állattartás helyéül szolgáló lakás mellett, valamint a lakás alatt és felett közvetlenül elhelyezkedő másik lakás tulajdonosa, bérlője, haszonélvezeti jog alapján jogosult használója, (stb.), aki a lakásban él és az életkörülményeit az állattartás érinti. Az L4 és L2/A keretövezetben lévő lakóházak esetében az állattartás helyéül szolgáló telekkel közvetlenül szomszédos másik telek tulajdonosa, bérlője, haszonélvezeti jog alapján jogosult használója, (stb.), aki a lakásban él és az életkörülményeit az állattartás érinti.


Társtulajdonos(ok) nyilatkozata A társtulajdonos, haszonélvező neve, pontos címe

Az állattartáshoz hozzájárulok/ nem járulok hozzá


Budapest, 200.……………….. ……………………………………… A kérelmező OLVASHATÓ (cégek esetében cégszerű) aláírása A kérelemhez mellékelni kell: 1. Az állattartás helyéül szolgáló ingatlan három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapját. 1. Az állat(ok) oltási könyvének másolatát, vagy az állatorvos igazolását a kötelező oltás(ok) megtörténtéről. 2. Nem veszélyes és nem védett vadon élő állat esetében igazolni kell az állat eredetét és azt, hogy a kérelmező az állat jogszerű tulajdonosa.


4. sz. melléklet

EBTENYÉSZTÉSI ENGEDÉLY iránti kérelem Budapest XVIII. kerület I. fokú engedélyező hatóságának

2.200 Ft értékű illetékbélyeg helye

A kérelmező adatai Név:……………………………………………………………………………………….. Születési hely és idő:……………………………………………………………………… Anyja neve:………………………………………………………………………………... Lakcím(székhely):……………………………………………………………………….… Telephely:………………………………………………………………………………….. Levelezési cím:…………………………………………………………………………….. Telefonszám:.......................................................................................................................... E-mail cím:............................................................................................................................. A tenyészteni kívánt kutyafajta:............................................................................................. A tartani kívánt állat(ok) adatai

Az eb hívóneve

Az eb színe

Az eb születési dátuma

Az eb ivara

Az eb egyedi azonosító jele


Az ebtenyésztés helyére vonatkozó adatok

Az ebtenyésztés helye:…………………………………………………….............……….

Az ebek tartására szolgáló épület megnevezése

Darabszáma

Alapterülete m2-ben

Közvetlen szomszéd(ok) nyilatkozata(i)6

A szomszéd ingatlan/lakás tulajdonosának, bérlőjének, haszonélvezeti jog alapján jogosult használójának stb. neve, pontos címe

6

A kérelmező ebtenyésztéséhez hozzájárulok/ nem járulok hozzá


Közvetlen szomszéd: Társasházak esetén az állattartás helyéül szolgáló lakás mellett, valamint a lakás alatt és felett közvetlenül elhelyezkedő másik lakás tulajdonosa, bérlője, haszonélvezeti jog alapján jogosult használója, (stb.), aki a lakásban él és az életkörülményeit az állattartás érinti. Az L4 és L2/A keretövezetben lévő lakóházak esetében az állattartás helyéül szolgáló telekkel közvetlenül szomszédos másik telek tulajdonosa, bérlője, haszonélvezeti jog alapján jogosult használója, (stb.), aki a lakásban él és az életkörülményeit az állattartás érinti.


Társtulajdonos(ok) nyilatkozata

A társtulajdonos, haszonélvező neve, pontos címe

Az ebtenyésztéshez hozzájárulok/ nem járulok hozzá


Budapest, 200.………………..

……………………………………… A kérelmező OLVASHATÓ (cégek esetében cégszerű) aláírása

A kérelemhez mellékelni kell: 1. Az ebtenyésztés helyéül szolgáló ingatlan három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapját. 2. Az ebek oltási könyvének másolatát, vagy az állatorvos igazolását a kötelező oltás(ok) megtörténtéről.

2009. (II. 10.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet

Recommend Documents