2009. I. A Z I B M Ü G Y F É L M A G A Z I N J A

��

2009. I.

Kék Rózsa AZ IBM ÜGYFÉLMAGAZINJA

• IBM Business Partner – 20 éves az Inter-Computer • A mi emberünk: Tóth Bence • Made in Hungary: MorphoLogic Kft. • Utazás: Sümeg sziklavárának sasfészkében • Portré: Kangyal Balázs jégkorongozó

Kék Rózsa 2009. I.

Tartalom Beköszöntô

3

IBM-hírek

4–7

Kedves Olvasó! A mi emberünk: Tóth Bence

IBM-referencia: IT outsourcing

8–9

10–11

IBM-aktuális: IBM Data Storage Systems 12–13

IBM-partner: EuroMACC Kft., Inter-Computer

14–17

IBM-innováció: Polygon Kft.

18–19

Made in Hungary: MorphoLogic Kft.

22–23

Kulturális ajánlat

24–25

Utazási ajánlat: Sümeg

26–27

Éttermi ajánlat: Aranyszarvas

28

Portré: Kangyal Balázs jégkorongozó

29

Életmód: Jégkorong

30

IMPRESSZUM Kék Rózsa – az IBM Magyarország ügyfélmagazinja Megjelenik: 8000 példányban • Felelôs kiadó: IBM Magyarország 1117 Budapest, Neumann János u. 1. • Tel.: 382-5500, e-mail: [email protected] Főszerkesztő: Nagy Marianna (Mi Emberünk, IBM Hírek, IBM aktuális) Főmunkatársak: Horváth Annamária (Partner, Referencia), Intődy Gábor (Made in Hungary), Szablyár Eszter (Portré, Életmód) Szerkesztőbizottság: Erős Judit, Horváth Tünde, Inczefi Judit, Jurisich Lídia, Kósa István, Rimán Márta, Tóth Cecília, Tóth Tünde Tímea, Winkler-Antal Krisztina Olvasószerkesztő: Stark László • Címlap: Bagó Dániel Szerkesztôség: Mmd Corporate, Public Affairs and Public Relations Consultants; 1062 Budapest, Aradi u. 8–10. • Tel.: 266-7833 Design, nyomdai elôkészítés: Impressio Magyarország Kft. Ügyvezetô igazgató: Dózsa Tamás • Nyomda: Pera Nyomda Kft.

A szakértôk jelentôs változásokat jósolnak az elkövetkezô években, évtizedekben az áram-, a víz- és gázellátás üzleti modelljében. Az elosztó-rendszereket szenzorokkal szerelik fel, a teljesítményt és az igényeket valós idôben mérik, s szofisztikált adatelemzô megoldásokkal hozzák összhangba a keresletet és a kínálatot. Lakásainkban a közmûvek központjaival kommunikáló, s számunkra különbözô alternatív szolgáltatási módokat kínáló órák mérik majd a fogyasztást. Néhány éve talán még a tudományosfantasztikus regények világába tartozott az is, ahogy az informatika a bûnüldözôk segítségére siet. Az IBM nemrégiben megvásárolt egy kis szoftvercéget Las Vegas-ban. A vállalkozás a kaszinói csalókat lebuktató szoftvert fejlesztett. Ma több ország rendôrsége használja az ezen alapuló, s az IBM üzleti intelligencia alkalmazásaival kiegészített megoldást, amely hatalmas, strukturálatlan adathalmazból képes a gyanús összefüggések kiemelésére. Az informatikai érdekességeken túl ebben a számunkban bemutatjuk egy kollégánkat, aki szabadidejében bohócdoktornak csap fel, és teszi könynyebbé a kis betegek kórházi életét. Megismerhetik a MorphoLogic-ot, azt a magyar céget, amely a számítógépes nyelvi eszközök egyik úttörôje, s egyik legelismertebb szakértôje. Utazási ajánlatunkban elkalauzoljuk Sümegre, portrénkból megtudhatja, hány öltés lehet a fején egy profi jégkorongozónak, s éttermi rovatunkban egy patinás tabáni vendéglôt mutatunk be. Kellemes olvasást kíván

Paál Péter vezérigazgató

3

4


IBM-hírek

A hazai IT-piac két elismert vállalata (az M & S ZRt. és a HAISystems Kft.) egyesíti erôit

Az M & S Informatikai ZRt. jogelôdje az M & S Marketing és Szoftver Kft. 1988. május 20-án, a társasági törvény hatályba lépésével egy idôben az elsôk között alakult. A kft. kezdetben számítástechnikai nagykereskedelemmel foglalkozott. Két év múlva – a piaci igényeket felismerve – tevékenységét számítógépes adathálózati tervezéssel, építéssel, valamint informatikai rendszerek telepítésével, rendszerfelügyeletével bôvítette. A ’90-es évektôl az M & S Kft. elsôsorban a magyarországi gazdasági társaságok számára értékesített hardver- és szoftver-termékeket, valamint kapcsolódó szolgáltatásokat.

1998 szeptemberében a HAITEC AG, az Opsys Kft. és a FabiCad Kft. megalapította a HAITEC Magyarországi Kft.-t, a vállalkozás fô tevékenységi köre a rendszerintegráció. Üzleti, szakmai szempontból az informatikai piac technológiai felsô szegmensét (high-end) célozta meg, mely elsôsorban a nagy teljesítményû Unix- és Windows-szervereken alapuló rendszer-megoldások tervezését, ehhez kapcsolódó professzionális termékek szállítását és rendszermérnöki szolgáltatások biztosítását jelentette, elsôsorban IBM-alapú, de más nagynevû gyártók által szállított technológiákat is igénybe véve. Mindkét vállalat az általuk létrehozott szolgáltatás minôségének folyamatos fejlesztése révén a hazai informatikai piac egyik legmegbízhatóbb, legstabi-

labb számítástechnikai szereplôjévé vált. A közbeszerzési törvény életbe lépése óta részt vesznek a központosított közbeszerzésekben és az egyedi pályázatokon. A két vállalat között régóta sikeres üzleti kapcsolat áll fenn. Egymástól függetlenül folyamatosan arra törekedtek, hogy szolgáltatásaikat az elérhetô legmagasabb technikai színvonalon és a lehetô legjobb gazdasági feltételek mellett nyújthassák. Ez folyamatos technikai, technológiai fejlesztést, és az ehhez szükséges tôke, valamint emberi erôforrások bôvítését jelentette. Az erôforrások bôvítésének igénye célszerûvé tette a két társaság szervezeti kereteinek átalakítását, amelyre a legalkalmasabb megoldás a két vállalat integrálása. A HAISystems Kft. 2009. április 1-jétôl (szerzôdéseit, projektjeit teljesítô teljes szakember- és eszközállománya a munkáltató személyében bekövetkezô jogutódlással) szervezetszerûen az M & S ZRt.-ben folytatja a tevékenységét, kiegészülve az ott eddig is meglévô, elismert szakmai referenciákkal rendelkezô munkaszervezettel. A vállalatok tulajdonosainak és menedzsmentjének hitvallása, hogy a változás az értékek integrációját, a két vállalattól megszokott szakmai színvonal, magas szintû mûszaki kompetencia és a régi területek minden szinten történô zökkenômentes továbbvitelét, sôt megerôsödését jelenti, nagyobb lehetôségeket biztosító, jelentôs gazdasági háttérrel. Az M & S ZRt. tevékenységi köre az integráció által felöleli egy informatikai rendszer minden részét (komplex rendszerek kivitelezése, üzemeltetése, hardverszállítás, szoftvertermékek szállítása, informatikai infrastruktúra kiépítése, informatikai rendszerek biztonsági megoldásainak megvalósítása, rendszerfelügyeleti megoldások kialakítása, alkalmazások testreszabása, fejlesztése, üzemeltetése).


IBM-hírek

Addig nyújtózkodnak, ameddig jónak látják Tudatosabb fogyasztói magatartás a háztartások energiafelhasználásban.

Az energiafogyasztók gyorsan reagáltak a megváltozott gazdasági körülményekre – derül ki az IBM legfrissebb kutatásából, amely ötezer fô megkérdezésével zajlott 12 országban világszerte. A vizsgálat megállapította, hogy az egyéni fogyasztók maguk akarják szabályozni és irányítani energiafelhasználásukat. Ennek oka azonban nem csak a válságban keresendô. A tanulmány szerint az ún. „ezredfordulós generáció” nagykorúvá érésével még radikálisabb változások várhatók. A megkérdezettek közül a 18 és 34 év közötti korosztály az, amelyik a legnyitottabb a jövôben várhatóan egyre gyakoribbá váló, egyéni igényeket kiszolgáló, intelligens közmû megoldásokra. Ôk mindezért hajlandóak akár többet is fizetni, cserébe viszont jobb minôségû és rugalmasabb szolgáltatást várnak. A felmérés egy másik új típusú fogyasztói csoportot is kiemel. Ôk környezetvédelmi szempontok alapján mérlegelnek és aktívan keresik azokat a megoldásokat, amelyek nem csak kiadásaikat, de a globális felmelegedés kockázatát is csökkenthetik. A kérdôív alapján a válaszadók 90%-a alkalmazna szívesen intelligens fogyasztásmérôt és más, az egyéni szabályozás lehetôségét növelô eszközöket. A fogyasztók 40 százaléka aktívan keresi a kapcsolat-

tartás új módjait közmûszolgáltatójával és közel 70 százalékuk mutat hajlandóságot új programok és szolgáltatások kipróbálására. Az új típusú fogyasztók szükségleteinek kielégítéséhez a szolgáltatói oldalon komoly változások szükségesek. Olyan interaktív szolgáltatói modellre van szükség, amelyben fogyasztó és szolgáltató egyaránt felelôsséget vállal és egyaránt részesül az ezzel járó elônyökbôl. Néhány intelligens közmûmegoldás, ami ma már nem számít utópiának: • A közmûrendszer kihasználtságának monitorozása lehetôvé teszi, hogy nagy igény esetén drágább, kisebb terheléskor olcsóbb tarifát számoljon a szolgáltató. Ezzel nemcsak költségcsökkentés érhetô el, de a közmûhálózatok terhelése is egyenletesebbé válik. • Távfelügyelet segítségével nem csak minimalizálódnak a veszteségek, hanem gyorsabbá válik a hibaelhárítás és kiegyenlítettebbé az ellátás. • Egyéni fogyasztói portálok üzemeltetése, ahol a fogyasztók figyelemmel követhetik az aktuális fogyasztásukat, valamint kiválaszthatják a számukra legmegfelelôbb kondíciókat és szerzôdhetnek a szolgáltatóval. • Az átalánydíj helyett kizárólag valós használat alapján történô elszámolás. • Elôre fizetett fixáras tarifacsomagok: lehetôség az elôre fizetett fogyasztói csomag vásárlására, mint a mobiltelefonok esetében. A tanulmány teljes terjedelmében elérhetô az IBM honlapján: http://www.ibm.com/services/gbs/lightingtheway Az IBM legutóbbi európai referenciaprojektje a témában: http://www.ibm.com/news/hu/hu/2009/02/09/ g396751a80249k62.html

5

6


IBM-hírek

Háromszor hibázhat az eladó – vásárlói szokások válság idején A fogyasztók gyorsan reagáltak a megváltozott gazdasági körülményekre – derül ki az IBM amerikai kutatásából, amely harmincezer fô megkérdezésével zajlott. A vizsgálat megállapította, hogy az amerikaiak ma sokkal körültekintôbben vásárolnak, és amire nincs feltétlenül szükségük, az nem kerül a kosarukba. A tavalyi évhez képest a vásárlók 90 százaléka költ kevesebbet és 45 százalékuk mond le olyasmirôl, amire nincs szüksége, de egyébként megvenné. A vásárlók 60 százalékánál figyelhetô meg, hogy kevesebbet költ elektronikai cikkekre, nyaralásra, lakásfelújításra és lakberendezésre valamint sportszerekre, és mintegy 40 százalékuk választ olcsóbb termékeket.

A vizsgált fogyasztók háromnegyede késôbbre halasztja egy-egy vásárlását, vagy kevesebb terméket vesz, míg 60% elmondása szerint igyekszik leértékeléskor vásárolni. A kereskedôknek egyre inkább számolniuk kell a hûtlenkedôk növekvô csoportjával. Ôk azok, akik nem sokat adnak a lojalitásra. Az ár, egy-egy promóció, a kényelem, valamint a szélesebb választék befolyásolja ôket. Általában a magasabb jövedelmûek közül kerülnek ki, és harmadával többet költenek, mint egy lojális vásárló. De a hûségesek megtartása is változott: három rossz tapasztalat után ugyanis ôk is más kereskedôhöz pártolnak. http://www-935.ibm.com/services/us/index.wss/ ibvstudy/gbs/a1030790?cntxt=a1000063

Intelligens bûnmegelôzés és intelligens közmûvek: segít az informatika Szoftverek segítenek a lebuktatásban. Az informatikai intelligencia használata, az adattárházak és adatelemzô módszerek a visszaélések megakadályozásában is nagy segítséget nyújtanak, például olyan esetekben, amelyek során különbözô állami szerveknek ugyanaz a személy eltérô adatokat jelent be, vagy rosszhiszemûen változtatja adatait. (Így mûködött a milliárdos kárt okozó miskolc-avasi lakásmaffia is, melynek tevékenységére a napokban derült fény.) Az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és az Egyesült Államokban IBM-szoftverekkel vizsgál-

ják majd a vízumot kérôket, s a lengyel rendôrség az igazoltatásoknál is kapcsolatot teremt az intelligens adatközponttal, hogy kiszûrjék azokat, akiknek valamilyen rejtegetnivalójuk van. Az alkalmazás összehasonlítja a különbözô rendszerekben fellelhetô adatokat, és gyanús összefüggésekre vadászik. (Például különbözô nevek alatt található azonos telefonszámok vagy címek.) A szoftver alapjait egy, az IBM által felvásárolt kis szoftvercég fejlesztette ki Las Vegasban a kaszinók számára, hogy a kártyacsalókat lebuktassák.


IBM-hírek

Intelligens közmûvek Máltán A Máltai Elektromos- és Vízmûvek (Enemalta) 70 millió eurós szerzôdést kötött az IBM-mel, melynek értelmében 5 év alatt az ország teljes víz és elektromos áram ellátásának menedzselését új alapokra helyezik. Az távvezeték- és vízhálózatot szenzorok tömegeivel szerelik fel, a fogyasztóknál a központokkal kommunikáló fogyasztásmérôket helyeznek el, amelyek folyamatosan beérkezô adatait intelligens informatikai rendszerekkel dolgozzák fel. A megoldás folyamatosan figyeli a közmûrendszer kihasználtságát és nagy igény esetén drágább, kisebb terheléskor olcsóbb tarifát számol. Ezzel a

közmûhálózatok terhelése is egyenletesebbé válik, csökken a csúcsidejû terhelés, ezért csökkenek a beruházási költségek, és a fogyasztók energiatudatos viselkedése is kialakítható. Aki odafigyel, sokat spórolhat a villanyszámlán. Távfelügyelet teszi gyorsabbá a hibaelhárítást és kiegyenlítettebbé az ellátást. A fogyasztók internetes portálon követhetik figyelemmel aktuális fogyasztásukat, valamint kiválaszthatják a számukra legmegfelelôbb kondíciókat, és – akár fixáras csomag vásárlásával is – szerzôdhetnek a szolgáltatóval.

Az IBM a gyermekrák gyógyszerét kutatja Mindenki segíthet számítógépe szabad kapacitásával. Szomorú tény, hogy a rák a gyermekhalálozás egyik leggyakoribb kiváltó oka. Az IBM, a japán Chiba rákkutatóközpont (Chiba Cancer Center Research Institute) és a Chibai Egyetem közösen indított projektet a neuroblasztóma – a gyermekek körében leggyakoribb daganatos megbetegedés – gyógyszeres kezelésének kidolgozására. A projekt a World Community Grid (Globális Közösségi Hálózat) elnevezésû önkéntes kezdeményezés segítségével valósul meg. A World Community Grid olyan felhasználóktól nyeri a számítási kapacitást, akik az éppen használaton kívüli, de bekapcsolt számítógépüket önkéntesen felajánlják erre a célra. Ezeknek a gépeknek az ereje a világhálón összeadódva egy virtuális szuperkomputert hoz létre, amelynek kapacitása a világ legnagyobb teljesítményû számítógépeivel vetekszik. „Saját informatikai erôforrásainkat használva körülbelül 100 évig tartana a kutatás folyamata, de a világ egyik legnagyobb szuperszámítógépétôl azt várjuk, hogy segítségével két éven belül befejezhetjük a projektet és megkezdhetjük a laboratóriumi kísérleteket” – nyilatkozta dr. Akira Nakagawara, a kutatás vezetôje. A neuroblasztóma oka ismeretlen, de az orvosok nagy része úgy gondolja, hogy a szimpatikus idegdúcok és a mellékvese normál fejlôdése során elôforduló véletlenszerû sejtburjánzás játszhat közre

kialakulásában. Leggyakrabban a gyerekek életének elsô két évében jelentkezik. A betegség kiújulási kockázata nagy, a túlélési arány 40 százalék alatti. www.worldcommunitygrid.org

A World Community Grid eredményei A World Community Grid egy globális önkéntes kezdeményezés, amely a világ legégetôbb problémáinak enyhítésére jött létre. A World Community Gridhez bárki csatlakozhat, aki rendelkezik egy számítógéppel és internetkapcsolattal. Mindössze egy szoftvert kell letölteni hozzá, ami ingyenes, gyors és teljesen biztonságos. A virtuális szuperkomputer segítségével, amelyet jelenleg több mint egymillió regisztrált számítógép alkot, kilenc globális projekten dolgoznak a tudósok, például az AIDS gyógyszerén vagy egy ellenállóbb rizsfajta kinemesítésén. A rákkutatási projekt eredményeképpen mód nyílhat a hatékonyabb gyógyszeres kezelést nyújtó intelligens egészségügyi rendszerek kialakítására, ahol egyedileg személyre szabhatók vagy célozhatók a terápiák és kezelési tervek. Az eredményeket továbbá a tudományos közösség számára is hozzáférhetôvé kívánják tenni a rákbiológiai és gyógyszerkutatások elôsegítése érdekében.

7

8


A mi emberünk

Szivárványország Tóth Bence az IBM székesfehérvári szolgáltatóközponjában IT-specialista: informatikai rendszerek távfelügyeletét végzi. Csak kevesen tudják róla, hogy szabadidejében bohócdoktorként járja az országot és beteg gyerekek arcára varázsol mosolyt. – A gyerekeknek azt mesélitek, hogy Szivárványországból jöttetek. – Amikor ellátogatunk egy kórházba, a legfontosabb célunk, hogy elvonjuk a kis betegek figyelmét, segítsünk nekik kiszakadni a kórházi hangulatból, a betegségtudatból és elrepítsük ôket egy mesevilágba. Ezért találtuk ki Szivárványországot. A legenda szerint Szivárványország a világ legtökéletesebb helye. Itt mindenki azt csinálhatja, amit szeret, itt csupa jó dolog történik, nincs betegség vagy szomorúság. – Mióta „gyógyítasz”? – Az ötlet 2004-ben, a pécsi fôiskolás éveink alatt született egy barátommal. Elhatároztuk, hogy teszünk valami jót a világért, beöltöztünk bohócnak és ellátogatunk a Kerpel-Fronius Ödön Gyermekkórházba lufikat hajtogatni a beteg gyerekeknek. Nagy sikerünk volt. A gyerekek, a nôvérek és az orvosok is nagyon örültek nekünk, és kérték, hogy máskor is menjünk. Ez volt a kezdet. – Milyen volt a folytatás? – Lendületes. Az elsô néhány kórházlátogatást követôn nem volt megállás, szájról szájra terjedt a hír, hogy két bohócdoki ingyenes fellépéseket vállal és egyre több meghívást kaptunk. – Lelkileg mennyire megterhelô az, hogy beteg gyerekekkel találkozol? – Néha eléggé nehéz. Összességében véve viszont a gyerekeknek szeretetre és odafigyelésre van szükségük és ennek a megadása örömmel tölt el. Ha érzik, hogy fontosak a környezetüknek, ez az érzés visszahat rájuk, és megerôsíti bennük az élet szeretetének érzését – melyet mi is próbálunk közvetíteni. – Állandó helyszíneken léptek fel? – Nincs rendszeres program, vagy terv, hogy mikor és hol lépünk fel. Ha hívnak, megyünk. Legutóbb a Tûzoltó Utcai Gyermekklinikán jártunk, de az ország majdnem összes gyermekkórházában megfordultunk már. Minden évben megrendezzük a „Bohóckaraván” elnevezésû akciónkat, melynek keretein belül körbeutaz-


A mi emberünk

nagykövete zuk Magyarországot, hogy mindenhova eljuttassunk magunkból egy keveset. Nem csak gyermekkórházakban, hanem gyermekotthonban, idôsek otthonában, de rehabilitációs központban is tevékenykedünk. – Hány bohócdoki van? – Ketten kezdtük, ma inkább úgy mondanám, hogy sok segítônk van. Különbözô fiatalokból álló csapatok csatlakoztak, hogy színesítsék velünk a fellépéseket. Úgy vettem észre, hogy nagyon sok emberben megvan a segítô szándék, de csak kevesen jutnak el addig, hogy a szándékot tett is kövesse. – Talán az elismerés hiánya lehet az oka? Benneteket mi motivál? – A legnagyobb elismerést az jelenti, mikor a legjobb barátoddal valódi örömöt tudsz csalni valaki olyan arcára, aki sokszor csak a sajnálkozó pillantásokat kapja. Emellett nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az Unicef és a Nôk Lapja közös „Az öröm a Tiéd” címû pályázatán – a több mint 200, gyermekkel foglalkozó pályázó szervezet kategóriában – a 6 legnépszerûbb szervezet közé kerültünk. Annak is nagyon örültünk, amikor a Pannon havi szintû telefonálási kedvezménynyel segítette munkánkat. Ezek mind pozitív visszajelzések, amik megerôsítenek bennünket abban, hogy igenis nagy szükség van ránk.

– Gondolkodtatok abban, hogy intézményesítitek a bohócdoktorkodást? – Igen, szerettünk volna létrehozni egy alapítványt, de a cégbíróság valami apróság ürügyén visszautasította kérelmünket. Akkoriban ez kedvünket szegte, de mára a növekvô érdeklôdés miatt ismét aktuálissá vált a dolog. Jelenleg a székesfehérvári Motívum Kulturális Egyesület biztosít jogi keretet tevékenységünknek, illetve mûködtetünk egy weboldalt is. Régi álmunk, hogy céges kereteken belül végezhessük az „orvoslást”. – Mi a személyes filozófiád? – Úgy gondolom, nagyon sok helyen lenne szükség társadalmi felelôsségvállalásra. Ez nem csak a betegeknek vagy a hátrányos helyzetûeknek tenne jót, de elindíthatna egy olyan pozitív folyamatot is, amelyben az emberek felnônének egymás segítésének alapvetô értékéhez. Bohócdoktorként én ezen dolgozom. Túl a közvetlen segítségnyújtáson, célunk, hogy példát mutassunk. Szeretnénk megmutatni, hogy felemelô élmény adni és lehetôségeinkhez mérten segíteni másokon. Úgy vélem ez a boldogság kulcsa. www.bohocdoktor.hu

9

10


IBM-referencia

IT outsourcing

– üzemeltetési szolgáltatás nem csak nagyvállalatoknak

Mostanában nem telik el úgy nap, hogy ne hallanánk különbözô szintû költségcsökkentésekrôl, megszorításokról – legyen szó akár nemzetgazdasági, akár vállalati szintrôl. A jelenlegi gazdasági helyzetben a vállalatok nagy része különös figyelmet szentel a költséghatékony mûködésnek, és igyekszik saját üzleti kompetenciáját azáltal is erôsíteni, hogy erôforrásait az alap üzleti tevékenységére összpontosítja. Ebben segít az IBM új szolgáltatási csomagja, mely moduláris üzemeltetési szolgáltatásokat kínál. A Moduláris Üzemeltetési Szolgáltatások projektvezetôjével, Miklós Tiborral beszélgettünk.

– Miért lehet elônyös az informatikai szolgáltatások kihelyezése egy vállalat számára? – Egy példát említenék: az iparosodás hôskorában az ipari üzemek saját maguk számára termelték a villamos áramot és sokszor a vízszolgáltatást is maguk oldották meg. Ezt a kisebb üzemek már nem engedhették meg maguknak és a technológia fejlôdésével már a nagy üzemeknek sem volt költséghatékony. Ma már magától értetôdô, hogy az áram- és vízellátás közmûszolgáltatásként érkezik a fogyasztókhoz. Ehhez hasonlóan ma már az informatika is készen áll „közmûszolgáltatásként” mûködni. Ezáltal a vállalatok erôforrásaikat az alaptevékenységeikre összpontosíthatják. – Érdemes akár egy kis- vagy középvállalatnak is igénybevenni ezt a szolgáltatást? – Mindenképpen. Az IBM tisztában van vele, hogy ezek a vállalkozások sok kihívással szembesülnek, ha saját informatikai szolgáltatást kívánnak nyújtani. Ekkor ugyanis viszonylag magas az állandó költségek aránya, így csak kis mértékben tudnak költség és erôforrás tekintetében alkalmazkodni a piac változó igényeihez. Az informatika növekvô és gyorsuló képzési, oktatási igényeinek is nehéz megfelelni. Ezen a téren adódó hiányosságok üzleti kockázatokat vonnak maguk után. A Modulásirs Üzemeltetési Szolgáltatások igénybevételével ezek a kockázatok jelentôsen csökkenthetôk. – Milyen üzleti kockázatokra gondol? – Csak a legfontosabbakat emelném ki: egy projekt megvalósítása késhet, ha az adott területen nincs meg a kiterjedt helyi tapasztalat, ez pedig veszélyeztetheti egy üzleti változás megvalósulását. Másik példa, hogy egy belsô informatikai szervezet általában nem garantálja, esetleg nem is méri az informatikai rendszer adott szintû rendelkezésre állását, ami kockáztathatja az ügyféligényeknek való megfelelést. További kockázat a hiányos rendszerbiztonsági és visszaállítási képesség, vagy az új termékek és szolgáltatások alacsony rendszer- és alkalmazásintegrálási szintje, ami további üzleti problémákat képezhet, és még folytathatnám a sort.


IBM-referencia

– Egy ilyen szolgáltatási csomag bevezetése hosszabb idôt vesz igénybe. Hogyan tud ez megoldást biztosítani napjaink gyorsan változó gazdasági kihívásaira? – Valóban, a hagyományos, testreszabott megoldásokat tartalmazó informatikai szolgáltatások kialakítása hosszú idôt, akár egy évet is igénybe vesz. A moduláris szolgáltatás csomag lényege, hogy kész építôkockákból (modulokból) képes jelentôsen rövidebb idô alatt is megoldást nyújtani. – Építôkockákat említett. Úgy kell ezt elképzelnünk, mint egy házépítés? – Pontosan. Minden háznak szüksége van alapokra. Ezután az építkezôk választhatnak, hogy az építményt szabványos elemekbôl folytatják, vagy például egyedi gyártású ablakokat szeretnének. A két megoldáshoz nyilvánvalóan eltérô árszint tartozik. Hasonlóan mûködik ebben az esetben az eddigiekben bemutatott szolgáltatásunk is. Elôre létrehozott szolgáltatás elemekbôl szabványos, mégis rugalmas megoldást hozhatunk létre. Bizonyos szolgáltatások alapul szolgálnak más modulokhoz, ezekre mindenképpen szükség van, míg mások szabadon választhatók.

– Mennyire tudnak eltérni a szabványos elemektôl? Van lehetôség egyedi modulok beépítésére? – Természetesen van. Ha a meglévô szolgáltatási készlet nem elégíti ki az ügyfél valamely speciális igényét, akkor beilleszthetô a modellbe egy-egy testreszabott egyedi szolgáltatás is. Ez azonban hatással lehet a szolgáltatás árára és a bevezetés idôtartamára is. – Milyen szempontok alapján került kialakításra a Moduláris Üzemeltetési Szolgáltatások csomag? – A csomag összeállításakor az ügyfelek igényeit tartottuk szem elôtt. Olyan elemeket hoztunk létre, amelyek lefedik a legtöbb kis- és középvállalkozás igényeit. Ezen elemek közül a megrendelô azokat választja ki, amelyekre szüksége van, ezután pedig csak azért fizet, amit igénybe vesz. A szolgáltatás idôszaka alatt az üzleti igények változásának megfelelôen mind a felhasznált erôforrások mennyisége, mind a kiválasztott szolgáltatáselemek készlete rugalmasan változtatható.

11

12


IBM-aktuális

Az IBM Data Storage Systems Information Technology Kft. története

A nagy teljesítményû háttértárolókat elôállító váci üzem 1996-ban kezdte meg mûködését a német tulajdonú Zollner Kft. és az IBM Storage Products Kft. összefogásával. Az IBM DSS Kft., az IBM Storage Products Kft.-tôl különválva, 2002. november 1-jén vált önálló céggé, és ekkor központja átkerült Vácra. Az IBM és a Zollner Kft. közötti együttmûködés kezdete 1996-ra tehetô, amikor a Ramac nevû termék összeszerelése Vácon elkezdôdött: IBM ekkoriban mindöszsze néhány tucat dolgozót foglalkoztatott mintegy 100 négyzetméter gyártási területen. 1997 és 1998 igazi mérföldkövet jelentett az IBM-Zollner gyártási részlegében Vácon. A 7133-es Shark gyártása áttelepült Vácra, így ez a híres termék a 7-es épületben kezdte el pályafutását. 1998-ban és 1999-ben végsô formába öntötték az összes háttértároló világszintû gyártásának egységesítését és ettôl kezdve a vámolással kapcsolatos mûveletek is könnyebbé váltak, mivel a telephely megkapta a vámszabadterület létesítésére vonatkozó engedélyt a magyar hatóságoktól. 1999-ben megalakult a váci gyártóegység saját gyártási, mérnöki és logisztikai részlege

és attól fogva az összes fô funkció képviseltette magát Vácon, de székesfehérvári központtal. 2000-ben a gyártás felelôssége újra az IBM-hez került és az IBM egy olyan együttmûködés létrehozásában állapodott meg a Zollnerrel, aminek jelentôsége abban rejlik, hogy az IBM bérli a ZEV-tôl a gyártási és irodai területeket, míg a ZEV szolgáltatásokkal és elôre összeszerelt alkatrészekkel látja el az IBM-et. A mintegy 700 fônyi termelésben foglalkoztatott kollégának 300 fô, adminisztratív területeken dolgozó kolléga ad támogatást, a gyártás, a logisztika, a pénzügy, a mérnökség, és az egyéb támogató funkciók osztályain belül. A munkatársak lojalitására mi sem jellemzôbb, mint hogy immáron csaknem 50% azon kollégák részaránya, akik több mint öt éve büszke IBM-esek és immáron több mint 100 tucat olyan alkalmazottal is büszkélkedhet a cég, akik már tíz éve erôsitik az IBM DSS csapatát. Ehhez hozzájárulnak nemcsak az IBM által biztositott képzések és szociális támogatások sora, de a multinacionális háttér által biztosított munkahelyi környezet és a munkát elôsegítô technikai feltételek egyaránt. A termelésnövekedéssel párhuzamosan egyre nô az IBM DSS által bérelt terület mérete: a csaknem 30 000


IBM-aktuális

négyzetméternyi termelési terület öt épületet ölel fel, melybôl három termelési csarnok, míg kettô kizárólag irodáknak ad helyt. Az IBM DSS vezetôsége hagyományosan jó kapcsolatokat ápol Vác város önkormányzatával és polgármesterével egyaránt: évente nagy összegeket fordítunk a város sportéletének, kulturális, szociális és oktatási intézményeinek támogatására. Oktatási intézményekkel is igen aktív kapcsolatokra törekszik a váci IBM: fôvárosi és vidéki egyetemekkel és fôiskolákkal nem kizárólag az új, frissen végzett munkaerô felkutatása céljából tartunk fenn szoros kapcsolatokat, de a kutatásfejlesztési együttmûködéseket megalapozó szerzôdések alapján finanszíroznak bizonyos, általuk végzett innovációs tevékenységeket. Példaértékû a környezetvédelmi tevékenység is: mind a veszélyes, mind a nem veszélyes hulladékok újrahasznosításában élenjárnak, és nem csak a törvényi, de az IBM-es belsô elôírásokat egyaránt túlteljesítik. A környezettudatos

tevékenység része a szárazelem-begyûjtés megszervezése éppen úgy, mint az éves környezetvédelmi oktatás, az irodai és termelési hulladékok szelektív gyûjtése, és a Föld napján megszervezett elôadás-sorozat megrendezése. A legutóbbi átalakulás részeként 2006. január elsejével egyesült a székesfehérvári IBM Global Services Kft., és az addig csak Vácon jelenlévô IBM Data Storage Systems Kft., melynek köszönhetôen létrejött a két telephellyel rendelkezô, váci székhelyû IBM Data Storage Systems Information Technology Kft. Míg a váci termelési helyszín fôként nagy teljesítményû háttértároló egységek gyártása révén vált méltán híressé, addig a székesfehérvári Integrated Delivery Center – mely jogilag szintén a váci kft. részét képezi – az onnan nyújtott informatikai szolgáltatások magas színvonalával vívott ki magának elismerést ügyfelei körében. ibm.com

Termékek A váci telephelyen háromféle nagy teljesítményû, intelligens háttértároló-rendszert szerelnek össze, ezek legismertebbje az eladások legnagyobb volumenét kitevô DS8000 szerver. Az évek óta piacon lévô Coral család (7133 – D40) a kis és középvállalatok számára ideális adattároló, de a termékek között elôkelô helyet foglalnak el a rendkívül korszerû Lodestone (2145 – 4F2 SVC) rendszerek, valamint a mátrixnyomtató, (4247 – 003), melyhez a váci gyárban fontos kiegészítô logisztikai szolgáltatást biztosítanak. Nemrégiben az IBM úgy határozott, hogy nemzetközi logisztikai feladatainak egy részét szintén Vácra hozza, és létrehozta az IBM Global Logistics egységet is.

13

14


IBM-partnerek

EuroMACC Kft. Megörökölt platform

Aki egy Invitel- vagy mondjuk egy UPC-számlát vesz a kezébe, valószínûleg nem gondol arra, hogy az elszámolás mögött IBM számítógépek, illetve az EuroMACC Kft. áll. Az EuroMACC alapításáról, tevékenységérôl, s az azt kiszolgáló számítógépes háttérrôl Hauser Gáborral, a cég ügyvezetô igazgatójával beszélgettünk.

Távközlési számlázási rendszerek fejlesztésére és elterjesztésére jött létre 1996-ban a kissé furcsa nevû EuroMACC Kft., amelynek sikerült Magyarország egyik legnagyobb számlázási szolgáltatójává válnia az azóta eltelt 13 esztendô alatt. A cég méretére jellemzô, hogy a tavalyi év során 800 millió forintos árbevétellel büszkélkedhetett, s körülbelül 70 fônek ad munkát. – Mindenekelôtt, honnan ered a nevük, s közelebbrôl mivel foglalkoznak? – fordulok Hauser Gáborhoz, az EuroMACC Kft. ügyvezetô igazgatójához. – Cégünket egy amerikai szakmai befektetô, a Mid American Computer Corporation (MACC) alapította, akinek mi vagyunk az európai leányvállalata – innen az elnevezés. Elsôsorban telekommunikációs számlázással foglalkozunk, s a T-csoporton, illetve a mobilszolgáltatókon kívül, szinte valamennyi „telkós” cég valamilyen módon kapcsolódik hozzánk. Az igazgató ezután az IBM-hez fûzôdô kapcsolatukról beszél. Az EuroMACC kifejezetten szoftver-oldalról foglalkozik a számlázással (számlázási, ügyviteli programokat fejlesztenek, forgalmaznak, supportálnak), a „vasat”, azaz a hardvert az IBM szolgáltatja nekik. Ezt a platformot tulajdonképpen megörökölték, hiszen az elsô alkalmazás, amelyet még az amerikai anyavállalat hozott, IBM gépen futott, így érthetô, hogy a továbbiakban is erre a platformra fejlesztettek. – „Szürke eminenciás” partnerek vagyunk – teszi még hozzá Hauser Gábor –, ugyanis nincsen közvetlen partneri szerzôdésünk, nem értékesítünk IBM-hardvereket, ennek ellenére az elmúlt 13 évünk alatt közel milliárdos nagyságrendû eladást generáltunk a Nagy Kéknek. Ennek az a magyarázata, hogy mivel a számlázási rendszerünk IBM gépekre lett fejlesztve, ha valamelyik ügyfelünk a mi Cosmoss rendszerünk mellett teszi le a voksát, akkor annak hardverként IBM gépet kell beszereznie. A beszerzések lebonyolításában dedikált partnerünk, az Etalon Informatika segít, ez a cég áll közvetlen kapcsolatban az IBM-mel. – Milyen IBM gépekrôl van szó? – Rendszerünk IBM iSeries gép(eke)n fut, ezeket hívták egykor AS400-asoknak. Érdekes fejlôdésen mentek át ezek a hardverek az elmúlt 10 év során. Úgy 2000 környékén, a dotkomláz idején, amikor a telekommunikációs cégek reflektorfénybe kerültek, nem volt túlzottan kedvelt ez a géptípus, a telkósok kissé


IBM-partnerek

ósdinak tartották, s más gyártók divatosabbnak vélt szervereit vásárolták. Az IBM viszont – jó érzékkel – még idôben lépett, marketingpolitikát váltott, jobban kezdett igazodni a vetélytársak árképzéséhez, rugalmasabbá tette szervereit, mégpedig úgy, hogy nemcsak egy adott operációs rendszer futhatott rajtuk, hanem gyakorlatilag bármelyik OS-sel elboldogultak. Az eredmény pedig közismert: az IBM gépek ázsiója megnôtt, roppant népszerûvé váltak. Az EuroMACC-nél a korábbi három kisebb IBM-szervert most konszolidálták egy jóval nagyobb gépre, emellett persze fejlesztôi gépek, tesztkörnyezetek és úgynevezett production szerverek is dolgoznak a cégnél, így valóban üzemeltetôi oldalról szemlélik a hardvereket. Ami meglepô: erre az egész rendszerre gyakorlatilag egyetlen ember „felügyel”, azaz egyvalaki látja el a rendszergazdai feladatokat. Az igazgató külön is kiemeli, hogy ôk, akik fejlesztenek és szolgáltatnak, valóban testközelbôl látják, mennyire kevés erôforrás kell a gépek üzemeltetéséhez. „Az is egyértelmûen az IBM érdeme, hogy nagyon ügyesen tette fel a hardverre mindazokat a szoftvereket, amelyekre a nagygépes környezetben szükség van” – egészíti ki az elôbbieket Hauser Gábor. – Ön nagygéprôl, nagygépes környezetrôl beszél. Tényleg szükség van erre a munkájukhoz? – Nagyon komoly feldolgozási feladatokat végzünk, havi 40-50 millió rekorddal dolgozunk, s e mögé bizony roppant komoly processzorteljesítmény kell, amit teljes mértékben megkapunk az IBM nagygéptôl. Persze lehet, hogy ezt más szerver is szolgáltatná, ám a mi gépünk mellett nemcsak a már említett teljesítmény szól, hanem az is, hogy nem kell folyamatosan hangolnunk az adatbázist, nem kell állandóan idegen szoftvereket illesztgetni, minden zökkenômentesen zajlik. – Mennyire gyakoriak a hardverhibák? – Az elmúlt tíz évben mindössze két olyan váratlan leállás volt, amit hardverhibára lehetett visszavezetni, és amit egyáltalán észrevettünk. Az iSeriesnek ugyanis van egy preventív hibafeltáró képessége, ami azt jelenti, hogy még azelôtt jelzi, hogy ki kell benne cserélni valamit, mielôtt megtörténne a baj. – Bôvíthetô-e egy ilyen gép, illetve mennyi idônként kell nagyobbra cserélni?

– Gépváltásra úgy 5-7 évente kerül sor, a köztes idôben pedig elég egy egyszerû bôvítés, amit az IBM gépek messzemenôen támogatnak a rugalmasságukkal: szinte menet közben lehet ugyanis betolni a megfelelô egységet. Azt is megtudom, hogy többszöri bôvítés után, éppen mostanában zajlott le egy gépcsere. Erre azért volt szükség, mert ilyen gazdasági környezetben az ügyfelek általában nem szívesen bôvítenek, fejlesztenek, és amit csak lehet, inkább külsô cégekkel, outsourcing keretében végeztetnek el. Az EuroMACC több cégnek is vállal szolgáltatást ilyen konstrukcióban, ezért is döntöttek úgy, hogy a meglévô 3 gépük mellé nem egy negyedik, hasonló teljesítményû masinát vesznek, hanem beruháznak egy jóval erôsebb, az elôbbieket helyettesítô, mi több, azoknál jóval nagyobb teljesítményû hardverre. Az új gép nemcsak hogy bivalyerôs, de valójában annyira „friss” volt (ez volt az elsô SAS – Serial Attached SCSI – drive-os gép), hogy még a szakembereknek is némi fejtörôt okozott az installálás, ugyanis még a neten sem voltak információk róla. Végül persze sikerült mûködésre bírni a gépet, áttették rá a többi szerverrôl az anyagokat, mindezt egyetlen hétvége alatt úgy, hogy pillanatnyi zökkenô sem adódott a számlázásnál. „Le a kalappal az IBM és a kollégáim felkészültsége elôtt – jegyzi meg a cég elsô embere –, kétlem, hogy ezt bármilyen más rendszerrel ilyen remekül meg tudtuk volna oldani." Az új gép kapcsán még egy, ugyancsak kemény forintokban mérhetô haszon is szóba kerül. Mint számlázással foglalkozó cégnek, az EuroMACC-nek is rengeteg információt kell tárolnia, és ehhez mágnesszalagos egységet használnak. Minthogy öt évre visszamenôleg meg kell ôrizni valamennyi ügyfél adatait, gyakran kellett tárolóeszközt cserélni. A régebbi gépeken használatos szalagokra havonta 3–400 ezer forintot költöttek, ami bizony igazán komoly összeg. A konszolidáció után új, a korábbiaknál jóval nagyobb kapacitású (1,6 Tbájtos) szalagos egységgel dolgozhatnak, és ezáltal negyedére csökkentek az üzemeltetési költségek. Ez pedig – különösen ilyen, kevéssé biztató gazdasági helyzetben – már önmagában is érthetôvé teszi, miért is ragaszkodnak annyira az EuroMACC-nél a megörökölt IBM-platformhoz. euromacc.hu

15

16


IBM-partnerek

Inter-Computer Csopo ajándéka Bár a rendszerváltás 1990-re datálódik, már 1989ben érezhetô volt, hogy változás készül. Nem véletlen, hogy sok cég alakult abban az évben, ám csak kevésnek sikerült közülük húsz éven keresztül talpon maradni, növekedni, erôsödni. Az IBM egyik legrégibb partnere, az InterComputer egyike e kellemes kivételeknek: május elején húsz gyertya loboghat képzeletbeli születésnapi tortájukon. Egy-egy kerek évforduló mindig jó alkalom a számvetésre, visszatekintésre. Az Inter-Computer Csoport elmúlt húsz esztendejének jelentôsebb állomásait dr. Molnár Tamással, a cég igazgatójával tekintjük át. – A céget 1989. május 5-én alapítottuk német társammal, Sajó János és Nagy András urakkal együtt, IBM berendezések forgalmazására. Akkoriban Németországban dolgoztam, egy francia központú, de több német kirendeltséget mûködtetô cégnél (Econocom), s ott foglalkoztam többek között IBM gépekkel is. 1988-ban egy fontos szerzôdést kötöttünk a Köfémmel, egy IBM 4361-es mainframe konfiguráció telepítésére, s valójában ez az üzletkötés gyôzte meg német fônökömet (késôbbi tulajdonostársamat), hogy érdemes Magyarországon is próbálkozni. A cégalapítást követôen elôször hetente csak 2–3 napot, késôbb viszont már heteket töltöttem Magyarországon, végül végleg hazaköltöztem. Az igazgató a sors ajándékának tartja, hogy abban az idôben, amikor lehetôsége volt a cégalapításra, igény is mutatkozott a cég tevékenységére. Önmagában a szerencse persze kevés lett volna. A siker magyarázata ennél jóval összetettebb: szívós, kitartó, költséghatékony üzletpolitika. – Térjünk kicsit vissza a kezdetekhez! Mivel startolt a cég? – Elôször IBM III/60-as nagy teljesítményû, felújított fénymásolókat forgalmaztunk, és már az elsô évben is nyereséggel zártuk az üzleti évet. Egyébként roppant kedveltek voltak ezek a fénymásolók, hiszen a minôségükkel semmi gond sem volt, viszont olcsób-

ban lehetett megvásárolni ezeket, mint a vadonatúj berendezéseket. Az igazi áttörést 1990 tavasza hozta meg, amikorra már több nagyobb ügyfelet is megnyertünk magunknak, például az Áfort, a Nyugdíjfolyósító Intézetet vagy a VPOP-t. Ugyancsak ebben az évben lettünk IBM Business Partnerek, méghozzá az elsôk egyikeként. Molnár Tamás elismeri, hogy kezdetben még voltak zökkenôk a Kék Óriással való kapcsolatukban, egészen addig, amíg nem ismerték fel, hogy a használtgép-kereskedelem helyett – az IBM programjára alapozva – érdemesebb volna inkább az új gépekre koncentrálni. Az igazgató külön is megemlíti Ábrahám Gábor nevét, akit az IBM Magyarországi Kft.-tôl „csábított el”, s aki konzekvenciájával, szaktudásával, racionális gondokozásával az Inter-Computer történetének fontos tényezôjévé vált. Nem véletlen, hogy a cégvezetô éppen vele alakította ki a vállalat további üzletpolitikáját, amelynek értelmében a sikeres kereskedôcég a szolgáltatások irányába is nyitott. Ennek a nyitásnak a jegyében került sor 1991-ben az Inter Hardware Service Kft. alapítására, amely ugyancsak az IBM-s kapcsolatokat erôsítette, hiszen


IBM-partnerek

ort – Nem csak a sors elsôsorban IBM-felhasználók részére vállaltak professzionális karbantartást. A következô pár évet elsôsorban a cég ügyfélkörének bôvülése jellemezte, illetve külön is szót érdemel az 1994-tôl mûködô pénzügyi szolgáltatás, amely finanszírozást (bérletet, operatív lízinget, pénzügyi lízinget, részletfizetéses szállítást, halasztott fizetést) jelent. 1995-öt is jelentôs dátumként tartják számon a cég életében: ekkor alakult ugyanis át a tulajdonosi kör. Kivásárolták a német partnert, s az Inter-Computer dr. Molnár Tamás és Ábrahám Gábor tulajdonába került. Az elkövetkezô idôszakban tovább bôvült a forgalmazott hardver-, illetve szoftvertermékek köre, és újabb jelentôs ügyfelekkel (ÉDÁSZ, OFFI, Tele-Data) léptek üzleti kapcsolatba. Mindezekben továbbra is meghatározó szerepe volt az IBM-nek, 1996-ban például az Inter-Computer értékesítette a CEMA (a közép-európai, a közel-keleti és az afrikai régió) legnagyobb IBM mainframe konfigurációját (IBM 9121R64) az Elmü Rt.-nek. Hogy az immár cégcsoporttá terebélyesedett InterComputer milyen sokoldalúvá vált, azt jól bizonyítja, hogy 1997-ben megalapították az Inter Computer Software Services Kft.-t, amely elsôsorban szoftverfejlesztéssel és -értékesítéssel, valamint rendszerfelügyelettel és oktatással foglalkozik. A 2000-es években is töretlen volt a fejlôdés, amire csupán néhány, ám annál sokatmondóbb adat: 2002-ben (amikor egyébként IBM Premier Business Partnerré vált a cég) már 45 fôt foglalkoztattak, és a teljes éves forgalmuk elérte a tíz és fél millió dollárt. A továbbiakban az Inter-Computer az IBM szinte valamennyi termékével (szerverek, tároló- és archiváló eszközök, szoftver portfolió) kereskedett, miután természetesen megfelelt az ezzel kapcsolatos elôfeltételnek. „Talán az IBM-nél is egyetértenek abban, hogy az Inter-Computer nemcsak az egyik legrégebbi, hanem az egyik legfontosabb partner is” – teszi még hozzá az elôbbiekhez az igazgató. – Miként értesülnek a Kék Óriás fejlesztéseirôl, piaci bevezetésre váró újdonságairól? – Az újdonságok megismertetésére, bevezetésére az IBM-nek jól kidolgozott programja van, amelynek a keretében rendszeresen járunk tanfolyamokra, bejelentésekre, így nem maradunk le semmirôl.

– Bár igen színes termékpalettával foglalkoznak, mégis, melyik eszközt tartja közülük napjaink slágertermékének? – Egyértelmûen a storage megoldásokat, a tárolóeszközöknél ugyanis adott a kompatibilitás, azaz más gyártók szerverei mellett is lehet használni ezeket. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy olyan ügyfelekhez is bejuthatunk a storage-okkal, akik korábban nem voltak IBM-partnerek, s az így szerzett jó tapasztalatoknak köszönhetôen fognak talán még jobban nyitni a Kék Óriás felé. Végül egy olyan téma kerül szóba, amirôl nem lehet nem beszélni 2009 tavaszán. Bár a gazdasági válság elsô jelei már az elmúlt év ôszén is érzékelhetôk voltak, az Inter-Computer Csoport sikeres évet zárt, s igyekezett tartalékokat képezni. Az utolsó negyedévben persze már érezték, hogy némileg csökkent a megkeresések száma, de a korábbi tíz hónap még teljesen rendben volt. Az idei elsô negyedévet is sikeresnek ítéli meg az igazgató, bár ô sem tagadja, hogy vannak ágazatok, például a banki szektor, ahol mostanában nehezebb az értékesítés. Az is nagyon valószínûnek látszik, hogy a gyártók is kénytelenek lesznek kissé lelassítani a fejlesztéseiket, mint ahogy az eszközök is hosszabb ideig fogják szolgálni a felhasználókat, mint korábban. Molnár Tamás ennek ellenére bizakodó, úgy véli, ilyen helyzetben újabb területeket kell keresni, és talán bizonyos trendváltásokra is szükség lehet. „Talán még elszántabb hozzáállásra van szükség – mondja –, bár abban eddig sem volt hiány.” – Hogyan foglalná össze, mit tart a cég legfontosabb eredményének, ha visszatekint az elmúlt húsz esztendôre? – A legbüszkébb talán arra vagyok, hogy nem volt egyetlen sikertelen projektünk sem, és nem volt olyan ügyfelünk, akitôl dolgavégezetlenül távoztunk volna. Persze azt, hogy talpon maradhattunk és megerôsödhettünk, mindenképpen az IBM-nek is köszönhetjük. Olyan brandet, olyan termékeket képviselhettünk, amelyeket minden ügyfelünknek nyugodt szívvel ajánlhattunk, s ez nagyban megkönnyítette a mi dolgunkat is. intercomputer.hu

17

18


IBM-innováció

Rendelkezésre állás – nem csak nagyoknak Egy felmérés szerint a hazai vállalkozások legfontosabb informatikai kihívása az, hogy biztosítsák a létfontosságú adatok folyamatos rendelkezésre állását. A többség mégis csak akkor gondol megnyugtató, integrált megoldásra, miután egy hoszszabb rendszerleállás vagy adatvesztés komoly károkat okozott. Ez a magatartás azért is különös, mert minden vállalatméretre és szerverplatformra létezik gazdaságos és stabil védelem.

A pénzintézetek számára ma már hatósági elôírás üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-helyreállítási (DR – Disaster Recovery) tervek készítése, de tapasztalat, hogy sok nagyvállalat is rendelkezik belsô szabályzattal rendszerleállások esetére – mondta el Angyal László, a Polygon üzletágvezetôje. A Polygon már hosszú évek óta foglalkozik különbözô katasztrófa-helyreállítási és magas rendelkezésre állást (High Availability HA) biz-

A Polygon története A Polygon Informatikai Kft. 1990-ben alakult meg Szegeden, ahol az informatikai laboratórium és az üzletvitellel kapcsolatos funkciók mûködnek. A raktárak és a különbözô üzletágak irodái a késôbb létrehozott budapesti telephelyen találhatók. A cég fô profilja IBM-technológiák forgalmazása és népszerûsítése, a vállalat az IBM legnagyobb hazai Premier Business Partnere. A cég emellett szerverüzemeltetéssel, rendszer-, szerver-, hálózat- és alkalmazásintegrációval foglalkozik, és hardverek forgalmazásából is jelentôs bevételre tesz szert. Tulajdonosa jelenleg hat magánszemély, akik a vállalkozás feladatainak megoldásában aktívan részt vesznek. A Polygon folyamatosan, 2007-re 4 milliárd forintra növelte árbevételét, saját tôkéje meghaladja az 1 milliárd Ft-ot. Munkatársainak száma mintegy 70 fô. A Polygon az eltelt években stabil, egyre bôvülô ügyfélkört alakított ki fôként a magyar bankvilágban és IBM gépeket üzemeltetô vállalatoknál, intézményeknél. Az ügyfélkör stabil, és rendszeres megbízásaik a kapacitások teljes kihasználását biztosítják.

tosító megoldásokkal, kifejezetten IBM-es technológiai környezetben. Ezekhez a megoldásokhoz elsôsorban az IBM-mel fejlesztôi szinten is kapcsolatban álló Vision Solutions termékeit használják. Nem véletlen, hogy Magyarországon az i5/OS operációs rendszert alkalmazó pénzügyi intézetek, iparvállalatok mindegyike a Vision Solutions Mimix termékét vezette be HA megoldásként. A nagyvállalatok körében hasonlóan elterjedt magas rendelkezésre állási eszköz az IBM PowerHA for AIX rendszere; talán nem túlzás kijelenteni, hogy bizonyos körülmények között ez utóbbi megoldásnak nincs is alternatívája. Nem csak a nagyvállalatoknak van azonban szükségük adat- és üzembiztonságra, és a kkv-k körében


IBM-innováció

már messze nem ilyen egyértelmû a helyzet. Sokan még mindig szinte „hazárdjátékot” játszanak adataikkal és rendszereikkel, miközben gyakran már néhány százezer forintos ráfordítással is létrehozható megnyugtató védelem. Mindez annak tudatában is igaz, hogy a cégek jelentôs részénél évente többször is elôfordulnak tervezett és váratlan üzemkimaradások. Tipikusan ilyen, kis- és középvállalatok számára is jól használható megoldás az AIX operációs rendszerekhez a Vision EchoStream, illetve a Windows platformra a Double-Take, mely utóbbit Mimix for Windows-ként is emlegetik. Ezek elônye többek között, hogy nem igényelnek költséges, külsô tárolómegoldást, és a háttérszervernek sem kell feltétlenül pontosan megegyeznie az éles környezet szerverével. Ez azért erény, mert gyakorlat, hogy a cég a szerver(ek) újabbra cserélésével egy idôben építi ki HA, illetve katasztrófa-helyreállítási rendszerét, melyben a korábbi éles üzemû gép a továbbiakban már háttérszerverként üzemel tovább. Szintén hasznos a rendszerekben található „idôgép”, vagy hivatalos nevén CDP funkció, amellyel az adat-

bázisok, illetve rendszerképek akár másodpercre pontosan visszaállíthatók egy korábbi állapotba. Ennek haszna egy szándékos szabotázs, egy adatbázis-öszszeomlás vagy egy félresikerült rendszerfrissítés esetén talán nem igényel különösebb magyarázatot. Bár a cégek méretével exponenciális arányban nô a leállással járó veszteség mértéke – a különbözô iparágakban végzett amerikai felmérés szerint a vállalatoknak átlagosan egymillió dollárjába került informatikai rendszerük egyórányi váratlan leállása, szinte biztos, hogy a kisebb, akár két tucat felhasználót foglalkoztató vállalkozásoknak is jobban megéri egy pár százezer forintos megoldás kiépítése. A hazai számok ennél nyilván szerényebbek – fûzte hozzá Angyal László, ám ettôl még igaz, hogy egy megfelelô háttérrendszer adott esetben már egy-két kivédett rendszerleállással behozza az árát. Fôleg úgy, hogy a szoftverek automatizáltsága miatt a beruházás csupán egyszeri költséget jelent, mûködésük közben minimális humánerôforrást igényelnek. polygon.hu

IBM-anyagok a Business Partnerek honlapján Új szolgáltatással támogatja Business Partnereit az IBM. Az IBM PartnerWorld – Web Content for Syndication elnevezésû kezdeményezés lehetôséget ad minden partnernek arra, hogy a www.ibm. com oldal automatikusan frissülô, aktív anyagait saját honlapjukba beillesszék. Egyfajta „kép a képben” szolgáltatásról van szó, mely az IBM hardver- és szoftvertermékeinek, szolgáltatásainak hivatalos honlapon található leírását teszi beépíthetôvé a partnerek honlapjaiba. A korábbi, kézi másolgatással szemben a Web Content for Syndication nagy elônye, hogy az így átemelt tartalmak automatikusan frissülnek, így a honlap ezen részének karbantartási feladatait az IBM leveszi a partner válláról. Az újítás nagyban megkönnyíti a partnerek sales tevékenységét is, hiszen a saját website mostantól egyfajta katalógusként, folyamatosan naprakész prezentációs segédletként is megállja a helyét, mely a beillesztést követôen semmilyen beavatkozást nem igényel. Lényeges, hogy az alkalmazás a szerzôdött partnerek számára költségmentesen használható.

Az implementálás igen egyszerû, az ezzel kapcsolatos konkrét munka bôven egy órán belül elvégezhetô – nyilatkozta az újdonságot Magyarországon elsôként és egyelôre egyedüliként felhasználó Polygon Informatikai Kft. üzletágvezetôje. Kremmer László elmondta, a cég a honlapját IBM WebSphere alapon üzemelteti, de az alkalmazás technológiai szempontból minden környezetben mûködik, ahol scriptek futtathatók. A beillesztés folyamata is hasonlóan egyszerû. Egyedileg testre szabható megoldásról van szó, ahol gyakorlatilag csak be kell jelölni az IBM Business Partnernek azon termékeket és szolgáltatásokat, amelyekkel foglalkozik. Ezt követôen az IBM a partneri szerzôdések alapján ellenôrzi, hogy az üzleti partnere ténylegesen jogosult-e az adott termékek forgalmazására. Ezt követôen mintegy két héten belül már érkeznek is a megfelelô scriptek és segédanyagok. Bár a jogokat és tartalmakat az IBM biztosítja, a konkrét támogatás és szervezés az anyacég WebCollage nevû partnerét dicséri. A Polygon Informatikai Kft. integrált IBM tartalmát a http://www.polygon.hu címen tekinthetik meg az érdeklôdôk.

19

22


Made in Hungary

MorphoLogic Kft.

A MorphoLogicot 1991-ben Budapesten négy magánember – Prószéky Gábor, Tihanyi László, Pál Miklós és Dominus Péter – alapította a számítógépes nyelvészet kutatására, fejlesztésére és alkalmazására. A cég célja az volt, hogy összehangolja a természetes nyelvek gépi feldolgozásának kutatását és a gyakorlati fejlesztéseket. Az elmúlt évek alatt a MorphoLogic hazánkban és számos más országban mûködött közre jól ismert szövegszerkesztôk, keresôprogramok és más számítógépes eszközök honosításában, helyi nyelvi eszközök kifejlesztésében. A jelenleg közel 20 állandó munkatársat és számos külsô kutatót számláló MorphoLogic hazai tudományos kutatóközpontokkal az Európai Unió kutatási projektjeinek keretében külföldi tudományos akadémiákkal és egyetemekkel mûködik együtt. A MorphoLogicnak és kutatóinak számos díjat, elismerést adományoztak. Ezek közül is kiemelkedik az Európai Információtechnológiai Díj. Prószéky Gábor ügyvezetôvel Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója beszélgetett.

– Nyelv és informatika – hogyan alakult ki ez az érdeklôdési kör? – Matematikus-informatikusnak tanultam az ELTE-n, s két évfolyamtársammal a hetvenes évek végén, egy nyáron elhatároztuk, hogy írunk egy angolról magyarra fordító programot. A néhány hónap nyári szünet természetesen ehhez nem volt elég, de érdeklôdésem innentôl kezdve végérvényesen a számítástechnika és a nyelvészet összekapcsolása felé fordult. Elvégeztem a nyelvész szakot is, majd nekifogtam egy könyv megírásának a számítógépes nyelvészetrôl a Mûszaki Könyvkiadó felkérésére. Ekkor már nagyon közel jártunk a rendszerváltáshoz, s a kiadó terve végül kútba esett, így végül egy másik kiadó, a Számalk adta ki, de szép feladat volt, hogy eközben a számítógépes szedésbe és tördelésbe is beletanulhattam a végül 600 oldalasra sikerült könyvem segítségével. – Elkapkodták az olvasók?


Made in Hungary

– Természetesen nem ez lett a könyvhét slágere, de etalonnak számított a szakmában, s óriási értéket jelentett, hogy rengeteg emberrel kerültem kapcsolatba a könyv írása során, és ez nagy szerepet játszott abban, hogy európai közösségi projektekkel kerestek meg. A rendszerváltás Hollandiában ért. Hazajöttem, és megismerkedtem Tihanyi Lászlóval, aki épp egy olyan fordítóprogramot szeretett volna írni, mint én néhány évvel korábban. 1990 végén elhatároztuk, hogy elôször egy ehhez szükséges kisebb modulnak, a morfológiai elemzônek fogunk neki. 1991 tavaszára már el is készült a programunk, melynek elsô alkalmazása a Helyes-e? helyesírás-ellenôrzô program lett. – Csak úgy hobbiból? – Lényegében igen. Magánemberként végeztük a munkát. A feladatot nagyon izgalmasnak találtuk, mert a kérdést már elméletileg jól körbejártam, hiszen errôl szólt a könyvem egy része is: már „csak” a gyakorlatba kellett mindezt átültetni. Ezzel párhuzamosan, tôlünk függetlenül zajlott egy hasonló fejlesztési munka is egy beruházó cég koordinálásával, akik nagyon meglepôdtek, hogy mi is elôálltunk egy mûködô helyesírás-ellenôrzôvel. Mivel egyre többen kezdtek el a két konkurens megoldásról beszélni, gyorsan tudatosult bennünk, hogy magánkezdeményezésünkkel üzleti területre csöppentünk. „Ijedtünkben” céget alapítottunk még két társunkkal. Így alakult meg 1991-ben a MorphoLogic. – Melyek voltak az „ijedtségbôl alapított” vállalkozás elsô eredményei? – Jókor és jó helyen indultunk. Helyesírás-ellenôrzônket beépítették az elsô magyar szövegszerkesztô programba, az Írnokba. Megkeresett bennünket a WordPerfect, s megvásárolta licencünket, majd néhány héttel késôbb a Lotus csengetett nálunk. A Lotus-t nagyon szerettük, mert nagyon pontos dokumentációval adták át, és kiválóan tudtunk az alkalmazásunkhoz interface-eket létrehozni. Ezen kívül, komoly tesztelések után az elsô magyar nyelvû Microsoft szövegszerkesztôbe is bekerültek fejlesztéseink, hiszen addigra már elválasztóprogramunk, nyelvhelyesség-ellenôrzô programunk és szinonimaszótárunk is volt. – Csak a magyar nyelvvel foglalkozott a cég? – Nyelvünk bonyolultsága és különlegessége jelentôs versenyelônyt adott számunkra. Miután a magyarhoz sikerült nyelvleíró modult alkotnunk, más európai nyelvekkel még könnyebb dolgunk volt, s megbízást kaptunk a cseh, román, lengyel nyelvet leíró programok elkészítésére. Innen egy logikus lépéssel továbbmen-

tünk, s belefogtunk intelligens elektronikus szótárak kifejlesztésébe is. Így indultak el a soknyelvû MoBiszótárak: a MoBiDic, majd a MoBiMouse. Cégünk tudományos feladatokat is felvállal – részt vettünk és veszünk több nyelvtudományi kutatásban. Az is gyakran megesik, hogy egy nyelvi kérdéssel a felhasználók minket keresnek meg. – Mindeközben egyre nagyobb területet hódítottak meg a webes alkalmazások… – Harmadik éve mûködtetjük az ingyenes nyelvi szolgáltatásokat nyújtó www.webforditas.hu oldalt, ahol angol-magyar és magyar-angol weblap- és szövegfordítást, különféle szótárakat, helyesírási modulokat helyeztünk üzembe. A weblap lelkét a MetaMorpho gépi fordító rendszer jelenti, melyet a MorphoLogic saját erejébôl fejlesztett ki Tihanyi László kollégám vezetésével. Csak az angol-magyar modul mintegy 200 ezer gondosan szerkesztett nyelvtani mintát (szabályt, kifejezést, szavakat) ismer. 2008 ôszétôl ez a rendszer – más külföldi internetes nyelvi szolgáltatókkal való együttmûködés keretében – 40 különbözô nyelvrôl fordít magyarra, illetve magyarról ezekre a nyelvekre. morphologic.hu

23

24


Ajánló

A világszerte nagy sikert aratott Matteo Garrone: Gomorra címû egész estés mozija. Eredeti látásmódja miatt, több kritikusa szerint elfelejthetjük akár a legendás Keresztapát is, mert egyetlen szokásos maffiafilmes panel sem jelenik meg a vetítôvásznon. Roberto Saviano könyvére épül a mû, amely a campaniai Camorrát – amely éppúgy felelôs a Nápolyban felhalmozódó szemétért, mint a titokzatos gyilkosságokért – egy dokumentumfilm stílusában jeleníti meg. Saviano könyve sem szépirodalom, a szerzô, a L’Espresso meg a La Repubblica munkatársaként, oknyomozó riportokban tárta fel a Camorra tevékenységét. A kötet hatalmas példányszámban kelt el, több díjat nyert, de az állandó fenyegetések miatt a szerzônek el kellett hagynia Olaszországot. Így hasonlóképp bátor tett, hogy Matteo Garrone vállalta, filmet forgat a bestsellerbôl, melynek története öt – sosem találkozó – szálon fut. Látjuk bûnszervezet kifizetô emberét, aki pénzt szállít a bebörtönzött Camorra-tagok családjainak, aztán egy kisfiút, aki rokoni elkötelezettsége miatt áll be maffiózónak, két kamaszt, akik azt hiszik, kivonhatják magukat az alvilág törvényei alól. Megismerhetünk egy szabót, aki kínaiaknak dolgozó varróüzemet vezet. Egyetlen reménykeltô hôssel találkozunk, aki „lázad”, nem folytatja az illegális szemétlerakást. A film szürke, taszító képi világa omladozó házakkal, sötét raktárakkal, az elszennyezôdött tengerparttal, nem más, mint a hôsök sivár belsô „lelki tájainak” sokkoló, emlékezetes kivetítôdése. www.port.hu/a_nyomozo

A nô dicsérete

A cseh szecesszió vezéralakjának, Muchának életmûvét mutatja be a Szépmûvészeti Múzeum idôszaki tárlata. A mûvész plakátjaival aratta elsô sikereit az 1890-es évek közepén, és ez a mûfaj hozta meg számára késôbb a világhírnevet. Plakátjainak, reklámkiadványainak többségét a Champenois nyomda állította elô, itt készült valamennyi Sarah Bernhardt-plakátja. Az egyik legnagyobb rajongással körülvett párizsi híresség volt Sarah Bernhardt a századfordulón. Sokan ôt tekintik a valaha színpadra lépett legjobb színésznônek. Az 1895–1901 közötti években Mucha tervezte plakátjainak a többségét. Már az elsô ezek közül (Gismonda) óriási visszhangot keltett. Ahogy a kiállítás méltatói megfogalmazzák: Mucha a bizánci ikonokra emlékeztetô módon idézte meg színésznô alakját. Azt próbálta elérni, hogy a nézô ne egy színdarab jelenetével szembesüljön, hanem teljes élményt, egy általános hatást lásson és érezzen. Ez a hatás éppúgy állandó jellemvonása Mucha valamennyi Sarah Bernhardtról készül plakátjának, mint a pompás kosztüm, az ékszerek, a hajviselet, a test- és fejtartás, a sugárzó szemek. Mucha csaknem valamennyi plakátjának a középpontjában egy nôalak áll. A tárlaton láthatunk különleges – 1898 és 1903 között Párizsban készült – pasztell- és szénrajzokat is. A kiállítás megtekinthetô június 7-éig. www.szepmuveszeti.hu

tárlat

Majd fél évszázaddal ezelôtt jelent meg Hill, Napoleon – Stone, Clement W.: A siker titka pozitív lelki beállítottság címû könyvének elsô verziója. Azonnal óriási sikert aratott, de mindaz, amirôl szól, a mai napig aktuális. Bemutatja azokat az elveket és módszereket, amelyek alkalmazása milliókat segített, hogy kudarcaikat sikerré változtassák. A szerzôk személyes tapasztalatain túl megismerhetjük több mint ötszáz kiemelkedô amerikai – köztük Andrew Carnegie, Henry Ford, George Eastman, Thomas A. Edison, Alexander G. Bell – a sikerfilozófiáját, akikkel Napoleon Hill, e könyv egyik szerzôje még fiatal újságíróként interjút készített. Legtöbben a semmibôl teremtettek óriási gazdagságot, az ismeretlenségbôl emelkedtek világhírre. Indulásnál csak önmagukra támaszkodhattak; arra a meggyôzôdésükre, amit Andrew Carnegie így fogalmazott meg: „Bármi, ami megéri, hogy birtokoljuk az életben, megéri, hogy dolgozzunk érte”; arra a realista optimizmusra utal, ami a pozitív lelki beállítottság eredménye; végül azokra a sikerelvekre, amelyeket nem kevés kudarc árán ismertek fel. Ebben a könyvben készen kapjuk ezeket az elveket. De nemcsak az elveket, hanem azokat a módszereket és technikákat is, ahogyan ezeket alkalmaznunk kell. (Bagolyvár Könyvkiadó 288 p) http://www.bookline.hu

film

Gomorra

könyv

A siker titka


Ajánló

A Dresch Quartett sikersorozata évtizedek óta töretlen. Már az ezredforduló elôtt elnyerték a Gramafon magazin Kritikusok díját, Révészem, révészem címû korongjukért. (Képünk ezt a korszakot idézi.) Késôbb, a javarészt erdélyi népzenére épülô, keleties motívumokkal átszôtt, a fúvósok mellett a billentyûs hangszert kiváltó cimbalmot, hegedût is megszólaltató közel két tucat lemezük is népszerû a közönség körében. Dresch Mihály szaxofonmûvészt 2007-ben Liszt Ferenc-díjjal jutalmazták. Legutóbb nagy elismeréssel fogadta a közönség az Árgyélust. A lemezen található hét szám között két konkrét népdalfeldolgozás (Széki katonabúcsúztató, Árgyélus), két népi ihletettségû kompozíció (Hazafelé, Cigányos), két régebbi Dresch-szám újrafeldolgozása (Töredék, Örökség), és egy igazi örökzöld, (Duke Ellington – In a sentimental mood) kapott helyet. Az együttes most járja az országot, ahol – a Ritka madár címû – legfrissebb CD-jüket mutatják be. Dresch úgy érzi, azért sikerült a közönség érdeklôdését ébren tartani, mert „a mai embernek hiányzik az a szerves, tisztán áttekinthetô rendszerben építkezô zenekultúra, amely például a tradicionális indiai zenére vagy elôdeink erdélyi muzsikájára jellemzô. Ugyanakkor úgy tûnik, jelenleg képtelenek vagyunk egy ilyen szintû, új zenei rendszer megalkotására, így a már meglévôkbôl próbáljuk darabonként összerakosgatni a fontosnak tartottakat. Ennek az összelapátolásnak az eredménye óhatatlanul egy töredékes kultúra.” www.sohajkeseru.hu

A bûn nyomában

Kevesen tudják, hogy 1908 óta létezik Pesten Bûnügyi Múzeum. 1918-ig több mint tízezer tárgy és eszköz került a múzeum birtokába, de ezek a második világháború során megsemmisültek. 1958 és 1963 között kriminalisztikai oktatókabinet formájában megkezdôdött az anyagok újragyûjtése. Az elhelyezést szolgáló épület zártsága miatt 30 éven át csak csoportok látogathatták. A Rendôrség-történeti Múzeum 1999. április 26-án nyílt a nagyközönség elôtt. Jelenleg három állandó tárlatot is láthatunk. A rendôrség-történeti kiállítás 1848-tól napjainkig több mint ezer tárgyi emlék, köztük egyenruhák, fegyverek, dokumentumok, plasztikák, kitüntetések, fotók bemutatásával kalauzol végig a testület fejlôdését bemutató termeken. A csendôrség történetét bemutató rész is gazdag anyaggal fogadja a látogatókat. A kiállított géppuskák és kardok többségét a Hadtörténeti Múzeum kölcsönözte. A legizgalmasabb kriminalisztika történeti kiállítás közel 500 bûnjel, 40 makett és 300 fotó segítségével mutatja be a bûnügyi technikusok, nyomozók, szakértôk munkáját, technikai eszközeit. A magyar krimiírók a 20. században címû kiállításon 86 magyar szerzô életrajzát, mûveiknek bibliográfiáját mutatják be. A Krimiírók falát 147 író egyegy könyvének borítója színesíti. (Bp. VIII., Mosonyi utca 7.) www.policehistorymus.hu

kiállítás

Magyarországon egy tucat postamúzeum mûködik. 1885–1890 között alapított postamúzeumi gyûjtemény elsô állandó kiállítóhelyét 1955-ben nyitotta meg a budai postapalota toronyszobáiban. Jelenlegi helyére a XIX. század végén emelt mûemlék épületbe (az Andrássy út 3. szám alá) 1972-ben költözött. Gyûjtôkörébe a postai, távközlési és mûsorszórási emlékek tartoznak, tágabb értelemben hírközlés-történeti archiváliák. A gyûjtemény több mint 20 ezer tárgyat, 67 ezer dokumentumot, adattára 64 ezer, könyvtára 15 ezer darabot tart nyilván. Állandó kiállítása – a Múzeum a múzeumban – az intézmény történetét, és különleges technikai rekvizitumait mutatja be. Láthatunk itt régi postaládákat, távírókat, máig mûködô központokat és telefonkészülékeket, motoros levélkihordó kocsit, a lakihegyi rádióadó ember nagyságú végerôsítô „lámpáját”. Igazi unikum a Telefónia Múzeum is (Bp. I., Országház utca 30.), mely mûemléki környezetben mutatja be több mint száz esztendô telefonnal kapcsolatos tárgyi emlékeit. 1928 és 1985 között itt mûködött a kerület automata telefonközpontja, melyet kikapcsolása után eredeti formájában ôriztek meg. A bejárattal szemben Puskás Tivadar ôsi telefonközpontja fogadja a látogatót. A régi nyilvános készülékek mellett a legújabb telefonok, valamint modern telefonközpont-részegységek találhatók. www.postamuzeum.hu

jazz

Ritka madár

idôutazás

Ôstelefónia

25

26


Utazási ajánlat

Túra a sziklavár sasfészkében Sümeg ideális úti cél, akár egy rövid kirándulásra is, hisz a Balatonhoz nagyon közel van. Az alig húsz kilométeres út Tapolca irányából a Nyirádi-völgyön keresztül vezet, Keszthely felôl pedig a Rezi és Tátika várromjai alatt elhaladva közelítjük meg. A gyönyörû táj és a vadregényes romok látványa igazi idôutazással ér fel. Sümeg a kalandos múlt után újra eleven és vonzó település, amely fölé méltóságteljesen magasodik az évrôl évre szépülô vár. A város utcái a várhegy meredek lejtôit fogják körül. A környék a korai idôktôl fogva lakott terület volt, melyrôl bronzkori sírok, kôbalták és egyéb eszközök, temetkezési urnák, s egy késô bronzkori település nyomai tanúskodnak. Minden jel arra utal, hogy rómaiak is jól érezhették magukat ezen a vidéken. Egy katonai táborhelyet (castrumot), római lakóházakat és egy háromhajós templom maradványait tárták fel a XIX. század végén. A tatárjárás szörnyû pusztításait követôen, a XIII. század derekán, az ország területén erôdítmények építéséhez kezdtek. Valószínû, hogy a sümegi várat is ekkor kezdték el építeni. 1342-ben a vár és a hozzá tartozó területek a veszprémi püspökség tulajdonába jutottak. Ettôl kezdve a virágzó mezôváros bevételei Veszprém püspökét illették. A mai plébániatemplom helyén ekkor a Szent Katalin-templom állt. Miután a törökök meghódították Veszprémet, 1553-tól Sümeg a püspökség egyetlen biztos székhelye maradt. Városi kiváltságokat 1643-ban kapott, mely élénkítette a helyi gazdaságot. Városfalat emeltek, kézmûvesek és nemesek költöztek Sümegre. A ferencesek részére kolostort, majd templomot építettek. Sümeg életét jólét és élénk szellemi tevékenység töltötte ki.

1700-ban egy pusztító erejû tûzvész, mely szinte egész Sümeget megsemmisítette, csak a Ferencesek kolostorát és négy, téglából és kôbôl épült házat kímélte meg. Ezért – megelôzve a hasonló katasztrófákat – a városfalakon belül az újjáépítés során csak kôházak építését engedélyezték. A vár a Rákóczi-féle szabadságharcban játszott utoljára hadászati szerepet. Elfoglalását követôen tetejét az osztrákok 1713-ban felgyújtották. Ezután a Dunántúl legnagyobb vára évszázadokra magára maradt, az enyészet martaléka lett. Ma is láthatjuk a bejárat felett Senyei István veszprémi püspök monogramos, 1674-es évszámmal ellátott címerét, ez feltehetôen a török 1664. évi sikertelen ostroma során megrongálódott vár helyreállítá-


Utazási ajánlat

sának idejére vonatkozik. Ha megmásztuk a várhoz felvezetô szerpentint, megpihenhetünk a kapualj ülôfülkéiben, és levegô után kapkodva megértjük, hogy a kaputoronyhoz vezetô meredek út felsô szakaszán miért is kellett a szekereket kötéllel vonszolni. De megéri felkapaszkodni a várba, ahonnan madártávlatból látjuk a kanyargó utcákat, a Széchenyi György püspök által védôfallal kerített egykori nemesi belvárost, az iparosok és kereskedôk házait, ezek fölé magaslik – a XVIII. században virágzó püspöki székhely – templomának tornya. Az impozáns boltíveket a kor híres mûvésze, Franz-Anton Maulbertsch freskói díszítik. Padányi-Bíró Márton (1696–1762) építette a barokk püspöki palotát is, és annak gazdasági épületét, mely ma lóistálló. Minden év novemberében rendeznek huszár-vadász lovaglást. A várban és a

völgyben fekvô lovaspályán is gyakran zajlanak „lovagi tornák” , és a Palota-pincében borkóstolók. A helyi pincészetek különlegességei mellé kakaspörköltet és káposztás pogácsát szolgálnak fel. Télvíz idején egy hatalmas, boltíves pincében a Hotel Kapitány szervez lovasbemutatókat, kiadós reneszánsz vacsorával. A családi vállalkozásként mûködô kellemes, négycsillagos wellness-szállóban több fedett és egy nyitott medencében pihenhetjük ki a hegyi túra fáradalmait. sumeg.hu

Sümegi hírességek, nevezetességek Itt született és halt meg a XIX. századi magyar irodalom jeles költôje, Kisfaludy Sándor (1772– 1844), emlékét a róla elnevezett múzeum és emlékszoba ôrzi. A poéta írásaiban gyakran megjelenik az erôdítmény képe: „Búsan zeng egy ifju dalnok/És fölnéz a sziklavárra” – írja Az álom címû versében, naplójában a várat „romos sasfészek"-nek nevezi. Híres sümegi polgár volt Ramassetter Vince (1806–1878), kékfestô mester és borkereskedô, aki iskolát, kórházat és óvodát alapított a városban. Darnay Kálmán (1864–1945) értékes közgyûjteményt hozott létre, és évtizedeken át vezette a város szellemi életét. Érdemes megnézni az egyházmûvészeti gyûjteményt is, melynek féletett kincse a XVIII. századból származó, Szent Klárát ábrázoló faszobor. Kocsis Lajos egyszerû bányász volt, de páratlan geológiai gyûjteményt hozott létre, ô bukkant rá 1960-ban a Mogyorós-dombon Magyarország legrégibb – 4500 éves – kovakôbányájára. A legismertebb sümegi fazekas Patonai Ferenc (1925–1987), az ô alkotásait kiállították a háromszáz éves múltra visszatekintô helyi fazekasság remekeit ôrzô múzeumban.

27

28


Éttermi ajánló

Aranyszarvas – régi ízek és gesztusok

Megújult a Tabán majd háromszáz éves múltra visszatekintô étterme, a patinás Aranyszarvas. 1705-ben nyílt meg itt a Szarvas kocsma, amit 1811-ben átépítettek. A környezet, háttérben a várral, szemben az árnyas parkkal, a lombok alatt tágas parkolóhelyekkel, a Duna felôli oldalon pedig a nagy tudós és meseíró Virág Benedek házával, kellemes békebeli hangulatot áraszt. A mondabeli aranyszarvas dombormûvel díszített sarokház súlyos boltívei alatt találkoztak egykor a rác értelmiségiek. Kevésbé ismert, hogy itt alkották meg a szerb ábécét és a nyelvtant. Késôbb német törzsvendégek látogatták, az ezernyolcszázas évek derekán a magyar szellemi élet egyik központja lett, Batsányi, Kölcsey, Kazinczy, Berzsenyi, Bajza, Vörösmarty üldögélt, ebédezett, vacsorált és vitatkozott asztalainál.

A nemrég felújított nagy múltú hely, elegáns étlapjának elején találunk egy kisebb történelemkönyvet, de izgalmas olvasmány az ínycsiklandó magyaros ételek hosszú sora is. A legtöbb tradicionális fogás gondosan megválogatott alapanyagokból: mangalicából, szürke marhából, szarvasból, bivalyból készül, de bôséges a kínálat sonkából és kolbászból, és az sem csalódik, akinek étvágygerjesztô elôételként kacsamájpástétomra, kecskesajttal töltött paprikára támad gusztusa. Az állandó választék toplistáján szerepelnek a vadételek, de figyelemre méltó, az idôszakonként és évszakonként változó, idényjellegû ajánlat, melybôl most édes mustáros csirkemellsalátát, és erdei gombás, kecskesajtos papardelle-t rendelünk. A kiszolgálás is szakmai igényességrôl tanúskodik, elegáns, udvarias pincérek sürögnek körülöttünk – étvágyfalatként, grátisz – csicseriborsókrémmel traktálnak. Kifogástalan a teríték, ízléses, formatervezett asztalnemûvel, s nem papír, hanem igazi, ropogósra keményített damasztszalvétát kapunk. Körben megsárgult régi fotók elevenítik fel a századelô Tabánjának képét, melynek nagy részét a háború elôtt lebontották, de aztán az ide tervezett modern lakótelep soha nem épült fel. A régi idôk formavilágát idézi a rusztikus bútorzat is. Aranyozott trófea uralja a boltíves teret, a tölcsér alakú lámpák a hatvanas évek stílusára emlékeztetnek Igazán otthonos a hangulat, szinte alig látjuk a személyzetet, de ha elfogy a bor vagy kiürül a kenyereskosár, máris ott teremnek. Kiváló a friss fûszerekkel, kakukkfûdíszítéssel felszolgált mustáros csirkesaláta és a különleges erdei gombától átütôen karakteres papardelle. Minden fogás ízben, kvalitásban jóval túlszárnyalja azt, amit hasonló kategóriában megszoktunk. Még frissen kisült piskótából is kapunk a cég ajándékaként kóstolót. Más vacsorázóhelyeken igen ritka figyelmességektôl és gesztusoktól már családias, majdhogynem ünnepélyes lesz a hangulat. Késôbb többször is jártunk itt, de akár vegetáriánus menüt rendeltünk, akár konfitált pulykacombot tárkonyos mézmártással, hajdinás knédlivel vagy vaddisznót vadasan, zsemlegombóccal, s libacombot vargányaraguval és zöldséges rétessel, az ételek minôsége és a kiszolgálás színvonala mindig ugyanolyan jó volt. Így, ha hivatalos vendéggel, fontos megbeszélésre érkezünk ide, akkor is nyugodtan ülhetünk asztalhoz. Aranyszarvas étterem Bp. I., Szarvas tér 1. www.aranyszarvas.hu


Portré

Vigyázat, csúszásveszély! Ô maga még nem, az Alba Volánnál viselt meze már visszavonult. A 223szoros válogatott hátvéd, Kangyal Balázs jégkorongozó 25-ös számú dresszét többet nem viselheti senki: sporttörténeti ereklyeként ôrzik a székesfehérvári jégcsarnokban. – Nyírás, gáncsolás, rúgás, öklözés, hogy csak néhányat említsek a hokimeccsek hangulati elemeibôl. Akad még olyan fertálya, ahol nem sérült? – Csak a fejemen 45–50 öltés nyoma látszik. Leszakadt a vállam, betört a fejem. Ez a jéghoki velejárója, hozzászokik az ember harminckét év alatt. – Ha jól számolom, nyolcévesen kezdte. Nem tipikus választás. – Szerencsére gyerekkoromban, a hetvenes években még voltak rendes telek, felöntöttek minden iskolaudvart, játszóteret. Délutánonként az iskola jégpályáján lógtam a barátaimmal, amíg egyszer le nem jött két kissrác hokiütôkkel, koronggal. Másnap már be is jelentkeztem a többiekkel a KSI hokiklubjába. Így lettem évekig egyszerre igazolt focista, kosaras és hokis. Aztán beláttam, ha igazán komolyan akarom venni valamelyiket, választanom kell. És bár édesapám vonalán mindenki kosarazott, maradt a jégpálya. – Miért döntött így? – Ki nem állhattam a futást, gondoltam, a hokival ezt megúszhatom. Tévedtem. A szárazedzéseken többet futottam, mint egy focista. – Könnyû volt annak idején pályát, csapatot találni? – Mondhatni, alig volt néhány klub. Nem beszélve a körülményekrôl. Erôsen idénysportnak számított a jéghoki, nem létezett fedett pálya, alig néhány hónapot lehetett edzeni. Novembertôl februárig. – És a felszerelés? – Tizennyolc éves koromig csak kölcsönkorcsolyám volt, ólomnehéz, fémélû bôrkorcsolya. Ehhez képest ma a repülôgépgyártásból ismert technikákat is bevetik, pehelysúlyúak a lábbelik, a felsôrészük kevlárból készül. És az ütôknek sem fa, hanem mûanyag meg kevlár az alapanyaguk. Sokkal, de sokkal gyorsabb a játék, mint harminc éve. – Lassan utolérhetjük a nagy hokis nemzeteket? – Kanadát, a cseheket, svédeket, oroszokat? Távolról közelítünk hozzájuk, és talán a sportág is kezdi visszanyerni korábbi hazai rangját. Elôléptünk a világranglistás ötvenedik körüli helyezésünkrôl a huszadik környékére. – Nem akarta sosem külföldön folytatni?

– Nem tudtam elképzelni az életet édesapám, a bátyám és a barátaim nélkül. Többször elôfordult, hogy hívtak, elôször 1987-ben kaptam ajánlatot, amikor kint játszottunk Amerikában. Akkoriban még disszidálni kellett volna. Sok szempontból könnyebb lett volna, de hazahúzott a szívem. – Hét csapatnál volt hátvéd, a KSI után a Liget, a Népstadion, az Újpest egyesületénél, majd a Ferencvárosnál és az Alba Volánnál. A Fehérváron töltött 11 év után igazolt át tavaly a szlovák Nové Zámkyval együtt induló Budapest Starhoz, ahol klubigazgatói teendôket is ellát. 1988 óta válogatott játékos, kilencszeres magyar bajnok. A válogatott csapatkapitánya. Mi tartotta meg ennyi ideig egy sportágnál? – Kipróbáltam én közben kíváncsiságból mindent. A birkózást, a bokszot, az ejtôernyôzést, a teniszt, a lábteniszt. De a hoki maradt a szerelem. Ebben nem lehet megcsömörleni. Igaz, napi több edzést jelent, évente alig három hét pihenéssel, de ez mégis csak egy játék, szellemi csapatmunka. Nem kell hajnalban kelni, mint az úszóknak. El nem tudom képzelni, hogy ha néhány év múlva abbahagyom a versenyzést, kerüljem a pályát. Most is elôfordul, hogy a barátaimmal kibérelünk egy jégpályát, és csak úgy, a saját szórakozásunkra játszunk. Amikor a lányom kicsi volt, ôt is levittem a mûjégre, hátha rákap. Ô aztán inkább a verseny-aerobikot választotta. – Nem érzi, hogy a sport miatt lecsúszott a gyerekkoráról? – Ellenkezôleg. Isteni emlékeim vannak. Egyszer például egy szlovákiai edzôtábor idején történt, hogy összekapaszkodva akartunk átkelni egy gyorsfolyású hegyi folyón. Csakhogy közben kinyitották a zsilipet, és bár mind jól úsztunk, többeket három faluval lejjebb halásztak ki a vízbôl. Én megúsztam. – És a meccsek? Melyikre emlékszik vissza a legszívesebben? – Szinte midennap eszembe jut, amikor 1999-ben, 18 év után bajnokságot nyertünk a Volánnal, és a hosszabbításban döntô gólt lôttem a Dunaferrnek. A tavalyi szapporói világbajnoki gyôzelmünk is felejthetetlen. – Az ôszinte lelkesedését hallgatva, elállok a tervemtôl, hogy megkérdezzem, ha most kezdené, akkor is… – Azért válaszolok. Amikor majd’ harmincévesen még egy sörgyárnál dolgoztam mint üzletkötô, aztán meg virágboltot vezettem, hogy legyen mibôl megélnem, nem gondoltam, hogy lesz idô, amikor igazán megbecsülnek, amikor csak a sportnak élhetek. Sikerült. Ennél többet nem kaphattam az élettôl. http://jegkorong.blog.hu

29

30


Életmód

Ütôs múlt Bátor sporttörténészek egészen négyezer évet ugranak vissza az idôben, amikor a mai jéghoki eredetét keresik. A labda-ütô kombinációján alapuló játékot a rómaiaktól kezdve az egyiptomiakon keresztül egészen Dél-Amerikáig ûzték sportos ôseink, noha akkortájt gyeplabda formájában, jégmentes kivitelben. A legendák szerint a XVI. században már ez a hozzávaló sem hiányzott: amikor a holland mélyföldeket összekötô csatornák vize befagyott, tömegek kergették a labdát valamiféle ôsütôvel. A tömeg nem túlzás. A következô évszázad angliai feljegyzései szerint az egymás ellen küzdô falucsapatok akár száz embert is delegáltak egyetlen csapatba, ráadásul a mérkôzés is legalább két hétig tartott. Idôvel aztán mind a játékosok száma, mind a játékidô csökkent. A hokihistória szerint a kanadai Québec erôdjében az udvaron serénykedô helyôrség is rákapott a játékra: seprûkkel és faütôkkel kergették a tömör gumikorongot. A hamar igen népszerûvé váló, és korcsolyával kiegészülô játék modern szabályait is egy kanadai úriember, J. G. Creighton alkotta meg. Reguláit elôször az 1875-ös montreali meccsen vették figyelembe. A napjainkban 64 tagországgal bíró nemzetközi szövetség 1908-ban alakult, két évvel késôbb már megrendezték az elsô Európa-bajnokságot. A jégkorongot a szövetség négyévente kiadott szabálykönyve alapján játsszák. A mai szabályok szerint a mérkôzés három, húszperces játékrészbôl áll. A csapatok általában 18 mezônyjátékosból és két kapusból szervezôdnek, ebbôl egyszerre egy kapus és öt játékos tartózkodik a jégen. Érvényes gólt csak ütôvel lehet szerezni, illetve akkor, ha a korong a játékos testérôl pattan a kapuba.

•

•

•

•

•

•

•

„Téli” sport létére, a jégkorong az 1920-as párizsi nyári olimpián szerepelt elôször, a mûkorcsolyával együtt. A hokitörténelem elsô igazi olimpikonjai nem is tudtak elôkelô státusukról: az 1924-ben, Chamonix-ben rendezett téli játékokat csak négy évvel késôbb, utólag minôsítették olimpiává. A sportágban világelsô Kanada az iskolai tananyag részeként oktatja a jégkorongtörténelmet. A jéghoki az 1920-as években került Magyarországra, hamar kiszorítva a skandináv eredetû jéglabdát, a bandyt. A magyar válogatott elôször az 1927-es Európa-bajnokságon szerepelt, Bécsben. A Magyar Jégkorongszövetség által felügyelt magyar bajnokságon a férfiak 1937, a nôk 1993 óta nyerhetik el a bajnoki címet. Magyarország elsô és még jó néhány évig egyetlen fedett jégpályáját Székesfehérváron avatták, 1991-ben. Nôi hokisok – akik az 1900-as évek elején illendôen még hosszú szoknyában játszottak –, elôször az 1998-as naganói olimpián léphettek jégre.

ÚJ VÁROSKÖZPONT BUDAPEST NYUGATI KAPUJÁBAN Képzeljen el egy világot, ahol úgy dolgozhat nap mint nap, hogy közben körülveszi Önt a természet csendje, az inspiráló zöld környezet, mégis minden szolgáltatás karnyújtásnyira van. Legyen szó hivatalos ügyintézésrôl, üzleti ebédrôl, vagy hétvégi nagybevásárlásról, Ön 5 perc sétával bármit elérhet. Ugye Ön is úgy gondolja, hogy egy XXI. századi munkahely jóval többet kell nyújtson egy íróasztalnál, széknél és számítógépnél? Ma már nemcsak az iroda kényelme, hanem a közvetlen környezet, az elérhetô szolgáltatások is ugyanolyan fontosak, hiszen egy hosszú munkanap közben vagy végeztével gyakran akad gyors elintéznivaló például a bankban, a postán vagy épp egy üzletben. Budapest nyugati kapujában épül a TóPARK városközpont, ahol a legszínvonalasabb szolgáltatások és „A” kategóriás irodák várják. Dugó- és stresszmentes közlekedés A TóPARK az M1-M0-M7 autópályák által határolt területen fekszik, így nagy elônyt jelent, hogy az ide érkezôk mindig a városi forgalommal ellentétesen, a dugók elkerülésével haladnak. Az irodák közelében olcsó és elegendô mennyiségû parkolóhely található, így mindenki garantáltan a munkahelye közelében állhat meg, és biztonságban tudhatja autóját. A tömegközlekedôk a városból 15 percenként induló buszjárattal, elôvárosi vasúttal és közvetlen TóPARK Expresszel is érkezhetnek. Azt az idôt, amit a dugózás elkerülésével megspórol, töltse inkább reggelente egy tóparti padon meditálva, vagy egy finom kapucsínót iszogatva a TóPARK századelôt idézô passzázsán. Zöld környezet, családbarát közeg A TóPARK-ban lévô irodák ablakai nem egy forgalmas, szmogos, zsúfolt úthálózatra néznek, hanem egy fákkal ölelt, Margit-sziget méretû tóra és az azt körülvevô rendezett parkokra. A tópart mellett 30 hektáros zöldterület és friss levegô várja, ahol bármikor találhat egy kis nyugalmat a napi munka közben, elôtt vagy után. A TóPARK a családbarát munkahelyek otthona, hiszen egy ilyen közeg egész családja számára ideális a délutánok és hétvégék szabadtéri eltöltésére vagy egyéb, tartalmas kikapcsolódására.

A TóPARK zöldprojekt, így a környezet megóvásáért energiaellátásának jelentôs részét alternatív energiaforrások biztosítják, valamint fák ültetésével elôzi meg saját, károsanyag-emisszióját. Sport és rekreáció Mindenki számára csalogató, ha munkahelye közelében alkalma adódik a sportolásra. A TóPARK-ban 2000 m2-en számos fitnesz és sportolási lehetôség, valamint 4 km tó körüli pálya várja a futókat, görkorcsolyázókat és kerékpározókat. A tavon vízi sportok ûzésére is lesz lehetôség, és akár egy romantikus csónakázásra is meghívhatja ide kedvesét. Szolgáltatások Az idôhiány legnagyobb átka, hogy szinte lehetetlen ügyes-bajos dolgainkat elintézni, fôleg ha csak egy rövid ebédszünet áll rendelkezésünkre. Itt azonban karnyújtásnyira lesz minden szolgáltatás, amire csak szüksége lehet: háziorvos, fogorvos, szemészet, nôgyógyász, gyermekmegôrzô, bank, posta, okmányiroda, hírlapárus, futárszolgálat, ügyvédi iroda, utazási iroda, irodatechnikai szolgáltatások, kisállatmegôrzô, telekommunikáció, Magyarország legnagyobb shopping mall-ja, sôt még reptéri check in pult is segíti az elfoglalt üzletembereket. Éttermek utcája A 350 méter hosszú, üvegtetôvel fedett passzázst nevezzük a TóPARk-ban az „Éttermek utcájának”. Itt reggelijét vagy ebédjét, kávéját vagy vacsoráját teraszon ülve fogyaszthatja el az év 365 napján! A világ konyhamûvészetének sokszínûsége egy helyen fellelhetô lesz, megfizethetô, a belvárosban megszokottnál jóval barátságosabb árakon. Csak gyôzze kiválasztani a 20 étterem menüjébôl, hogy aznap mi kerüljön az asztalra, egy ínycsiklandó szusi, egy óriási, pepperónis pizza, vagy a jól bevált, szaftos cigánypecsenye. A TóPARK tehát egy olyan önálló, exkluzív szolgáltatásokat kínáló városközpont, ahová jó tartozni. Önt is várja ez az új életminôség!

2009. I. A Z I B M Ü G Y F É L M A G A Z I N J A

Recommend Documents