PALYA. Zsigmond Király Fôiskola M A G A Z I N I I. É V F O L Y A M J Ú N I U S

PALYA Zsigmond Király Fôiskola

M A G A Z I N

AZENÖKEMBE REIMASTERMI TÉRADIPLOMA HAZSIGAFINN ORSZÁGSZÉL ESIZABELLAK ÓCKUNCTOMI SPANYOLORS ZÁGKLUBDVA NDOGHMOZI

I I .

É V F O L Y A M

2 0 0 7 .

J Ú N I U S

Tartalom

Tartalom MESTERKÉPZÉSEK A FÕISKOLÁN

KLUBD

A megnövekedett számú alapszakok mellett hamarosan két mesterszak is megjelenik a ZSKF-en. Vallástudomány mesterszak már idén is lesz, a Politikatudomány MA pedig jövõre indul. A képzésekrõl Dr. Belatiny-Kenéz Attilával, iskolánk fõtitkárával beszélgettem.

Internetes regisztrációval tagjává válsz egy klubnak. Itt aztán ismerkedhetsz, társat kereshetsz magadnak, on-line újságot olvasgathatsz... Egy újabb közösségi oldal – gondolod magadban. Csakhogy ezúttal másról van szó. A KlubD a virtuális mellett valóságos közösségi színteret is biztosít tagjainak.

MOZI

8

Kicsit szemezgetve a mostani mozifilmes ajánlatok között az alábbiakra bukkantak, melyek érdemesek lehetnek a mûfaj kedvelõi számára:

4 26 16 2

18

32

12

FINNORSZÁG

6 SPANYOLORSZÁG

AZ ELNÖK EMBEREI A Nemzetközi Kapcsolatok szak szakfelelõsével, Dr. Szatmári Péterrel, CSc fõiskolai tanárral beszélgetett Szarka Gábor arról, hogy a diploma után nem áll meg az élet, és hogy érdemes világpolitikai kérdésekben is járatosnak lenni, ha az ember nem akar beleszaladni a nemzetközi szigorlaton egy-két kellemetlenül ható kérdésbe.

A franciák szerint a Pireneusoknál ér véget Európa, míg a spanyolok szerint ott kezdõdik csak igazán. Egy biztos, Spanyolország más, mint a többi európai ország. Kultúrájára hatással volt Afrika, az arabok és a Pireneusok elválasztó, de ugyanakkor összekötõ jellege is.

Második éve, hogy a ZsKF cserediákokat küld Kajaaniba az Erasmus-program keretein belül. Tavaly az ösztöndíj-lehetõségeitekrõl írtam, és csodálva-vágyakozva tekintettem bárkire, akinek már sikerült külhonba szakadnia akármilyen program révén... Most már élõben is „tudósíthatok” arról, milyen a cserediákok élete!

ÁPOLOM A GYÖKEREIMET A volt Megasztáros lány idén kezdte meg tanulmányait a fõiskolán. Már készül elsõ lemezére és arra, hogy meghódítsa Casanova szívét. Azt is elárulta, hogy nagyon szeretne egy kis tumi tetoválást. Hogy mit? Errõl (is) olvashattok a 12. oladalon...

24 VAN GOGH „Ez az ember vagy õrült volt, vagy megelõzött mindenkit, de nem tartom kizártnak, hogy mindkettõ igaz” Camille Pissarro, évekkel Van Gogh halála után

AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK MENNYIT ÉR EGY ZSIGMONDOS DIPLOMA? – kérdezik mind gyakrabban a hónuk alatt friss diplomát szorongatók, mi több a legelsõsök is. - Pontosan annyit, amennyit az, aki kérdezi – válaszolok nem túl szellemesen. Dr. Hubai László

Fõiskolánk következõ büszkesége, akit bemutatunk nektek Kuncz Tamás, a magyar vízilabda válogatott tagja.

FÕSZERKESZTÕ: Szarka Gábor MUNKATÁRSAK: Beszedics Hajnalka, Csillik Blanka, Dremák Szilvia, Hantos Katalin, Nazár Éva, Palánki Réka, SZERKESZTÕSÉG ELÉRHETÕSÉGE: E-mail: [email protected] KIADJA: Zsigmond Király Fõiskola NYOMTATÁS: Demax Mûvek Nyomdaipari Kft.

AZ ELNÖK EMBEREI

Interjú

NK DR.SZATMÁRI PÉTER

A Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézetének vezetõjével – tudjátok (!), aki mindig könyvekkel a hóna alatt rohan egyik óráról a másikra -, a Nemzetközi Kapcsolatok szak szakfelelõsével, Dr. Szatmári Péterrel, CSc fõiskolai tanárral beszélgetett Szarka Gábor arról, hogy a diploma után nem áll meg az élet, és hogy érdemes világpolitikai kérdésekben is járatosnak lenni, ha az ember nem akar beleszaladni a nemzetközi szigorlaton egy-két kellemetlenül ható kérdésbe. – A nemzetközi kapcsolatok szak manapság egy divatos képzés. Ön szerint felkészült arra a magyar munkaerõpiac, hogy évente mondjuk több száz, jól képzett, két nyelvet magas szinten beszélõ végzett pályakezdõt felszívjon? – Nem tudom pontosan, hogy hány frissen diplomázottról van szó, de nincsenek olyan sokan, mint ahogyan azt gondolja. A ZsKF-n sem tudunk mindenkinek a ciklus végén diplomát adni. A nemzetközi kapcsolatok képesítést sem könnyû megszerezni, mert kemény követelményrendszert állítottunk, és ennek csak azt tud megfelelni, aki rendszeresen tanul. Széles rálátásom van az állami szektorra, és ma már a privátra is, ezért elmondhatom, hogy semmivel sem vagyunk lemaradva az „állami nagyok” mögött, pedig még csak hat éve létezünk. Természetesen ehhez kell egy tartósan magas színvonal. – Az nk-s szakot hogyan kezeli az iskola, ez egy kiemelt képzés? – Én inkább úgy fogalmaznék, hogy ezen a szakon nagyobb az elvárásunk a tanulókkal szemben, igaz meg is választjuk azt, hogy kivel is szeretnénk együtt dolgozni

2 PÁLYA 2007 JÚNIUS

az évek folyamán; és ez épp úgy vonatkozik a nappalisokra, mint a levelezõsökre. A nemzetközi kapcsolatok szak egy interdiszciplináris képzés, ahol a hallgatóknak nem elég csak egy dologhoz érteniük, itt naprakész tudásra van szükség. Természetesen az sem mindegy, hogy a diák tudja: mi történik a világban, milyen egészen elhatárolható idõpontokban bekövetkezett események között milyen összefüggések vannak. A kapcsolódási pontok felismeréséhez tudni kell a végpontokról, ehhez széles látásmód szükséges, ahhoz pedig tudás. – Befejezem a mondatot: amihez rengeteget kell(ene) utazni, és más országban tapasztalatokat gyûjteni, hogy azt majd a késõbbiekben kamatoztathassuk. Sokszor megbélyegzik ezt a hozzáállást, mondván, aki így él az hazátlan, de ez a dogma nyílván más közegben, nem pedig a ZsKF-n arat sikert… – Mi tanárok azt szeretnénk, hogy aki a fõiskolán végez, sokféle tudásból merítsen, ne legyen egyirányú az ismerete. Inspiráljuk a diákokat: kutassanak, vegyenek részt az iskola kulturális életében, lépjenek be a karriercentrumba, építsenek nemzetközi kapcsolatokat, egyszóval valósítsák meg önmagukat.

– Akkor nyílván Ön sem osztja azt a véleményt: miszerint vannak humán, illetve reál beállítottságú emberek. Mert szerintem nem határolható el a két dolog élesen egymástól. A kettõnek egymásból kell táplálkoznia. – Tény, a kettõ összefügg, igaz az iskola képzésében és elsõsorban a nemzetközi kapcsolatok szakon, az elsõ két évben inkább a reáljellegû szemináriumok dominálnak, ahol gazdasági rendszereket és mechanizmusokat sajátíthatnak el a diákok, ezután viszont a társadalomtudományi órák következnek. És úgy látom, hogy eddig a diákok között az utóbbi klisék nagyobb sikert arattak. – Ha megengedi, mint nemzetközi kapcsolatos hallgató egy kicsit hazabeszélnék, tehát tekintsünk kissé túl határainkon. Úgy vettem ki a szavából, hogy Ön sem ítélkezik nyers patriotizmusból, de ez akkor még érdekesebb, ha az ember rokonságában más országbeliek is vannak. Úgy tudom, ez az állítás Önre is igaz!? – Igen, a családom fele orosz származású, így én is, és erre nagyon büszke vagyok. Szentpétervár és Moszkva pedig (…) gyönyörû város. – Mindjárt rátérnék, hogy miért köntörfalazok, de elõtte még egy kérdés.

A ZSKF NPTI INTÉZETVEZETÕJE, AZ ELTE BTK DOCENSE, A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT-, ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZTESTÜLET TAGJA, A TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY KANDIDÁTUSA, TÖRTÉNELEM SZAKOS TANÁR ÉS LEGÚJABB KORI MUZEOLÓGUS. SZAKMAI TAPASZTALATÁT AZ ELTE TFK-N-, BTK-N-, A BAPTISTA TEOLÓGIAI AKADÉMIÁN-, A MTA TTI-N-, A ZSKF-N-, ILLETVE AZ EURÓPAI INTÉZETBEN SZEREZTE. TANULMÁNYOK, ÖSZTÖNDÍJAK: 1991-1992 BÉCS KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ ÖAD, 1992-1993 EUROPA INSTITUT BUDAPEST KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ, 1993-2002 ÉVENTE EGY HÓNAPOS KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ BÉCSBE COLLEGIUM HUNGARICUM ÉS AZ ÖSTERREICHISCHE OST UND SÜDOSTEUROPA INSTITUT JÓVOLTÁBÓL. FELSÕFOKON BESZÉL OROSZUL ÉS NÉMETÜL, MÁSODIK ILLETVE HARMADIK NYELVE AZ ANGOL ILLETVE A SZERB-HORVÁT. SZÁMOS KÖNYV SZERZÕJE. KUTATÁSI TERÜLETEI: AUSZTRIA ÉS NÉMETORSZÁG HUSZADIK SZÁZADI TÖRTÉNETE, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETE A HOSSZÚ XIX SZÁZADBAN, A HIDEGHÁBORÚ ÉS AUSZTRIA, A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI IDÕSZAK DIPLOMÁCIA TÖRTÉNETE.

Kutatásokat végez Ausztriában és Németországban is, milyen kutatási területtel foglalkozik? – Elsõsorban az osztrák és német nemzeti tudatot kutatom, történelmi kontextusban. Emellett a két ország hidegháborús idõszakban történt eseményeket és összefüggéseket, és a két ország diplomácia történet tanulmányozom. – A Tanár Úr behatóan ismeri az úgymond keleti és nyugati doktrínákat, ezért kíváncsi lennék: a két „oldalon” miképp tekintenek Magyarországra. Milyen pozíciót foglalunk el egy képzeletbeli világtérképen? – Az egyik osztrák ismerõsöm mondta, hogy: a képviselõket Burgenlandban kinevezik, Tirolban pedig választják… De, aki azt gondolja, hogy Magyarország nyugati államnak nevezhetõ az téved, és az is, aki azt mondja, hogy keleti. És akár tetszik, akár nem, Oroszországgal mindig is kapcsolatban voltunk, de tudni kell, hogy a kalapot soha nem mi viseltük. – Milyen teendõi lehetnek Magyarországnak ebben a régióban? – Azért van itt mit tenni, talán visszahozhatnánk abból az idõkbõl valamit, amikor még Magyarországnak voltak a balkánon tennivalói, egyúttal vezetésünkkel méltán képviselhetnénk ezt a térséget a nemzetközi politikában. Ez járható út lehetne. – Special relationship, de kivel? Könnyebb: Ön mit javasolna a diákoknak a jövõben, melyik modellhez tartsák magukat? Elõször is: készüljenek föl a szigorlatokra! Mert ezek fontos mérföldkövek, és legyenek tájékozottak a napi eseményekben is, ugyanis a nemzetközi szigorlaton lehetnek ilyen jellegû kérdések is. – Tanulás külföldön? – Lehetõség szerint mindenkinek ajánlható. És még valami: az ember, fõiskolás korában már felnõttként él, de még „szabad”, a szó pozitív értelmében, még nincsenek kötöttségei, lehetõségei annál inkább. – Akkor irány Moszkva, vagy Bécs netán az Egyesült Államok? – Tudja, Oroszországban az emberek hasonlítanak az amerikaiakra. – Hm (…) a nagyhatalmi státusz (!), csak hát az oroszoknak elvették a játékszerét, nemde? – HaHaHa… – Elnézést. Ha diákként újra kezdhetné az életét, és el kellene döntenie, hogy hol szülessen újjá, akkor… – Akkor: Bécs! Gyönyörû város, nagyszerû kultúrával és nemzetközi történelemmel, a monarchia csodálatos légköre pedig még mindig átjárja az utcákat és a tereket. Szarka Gábor

PÁLYA 2007 JÚNIUS 3

Suli

Suli

MESTERKÉPZÉSEK A FÕISKOLÁN A megnövekedett számú alapszakok mellett hamarosan két mesterszak is megjelenik a ZSKF-en. Vallástudomány mesterszak már idén is lesz, a Politikatudomány MA pedig jövõre indul. A képzésekrõl Dr. BelatinyKenéz Attilával, iskolánk fõtitkárával beszélgettem.

– Miben különbözik a bolognai oktatási rendszer az elõzõtõl? – A magyar felsõoktatásban hagyományosan kétféle, fõiskolai és egyetemi szintû képzés létezett. Ezek egymástól független életpályát jelentettek, és kevés lehetõség volt menetközben változtatni, ha a hallgató úgy érezte, képességei nem felelnek meg az általa választott képzésnek. A bolognai rendszer sokkal rugalmasabb, itt a képzési szintek egymásra épülnek. A felsõoktatási alapképzés (BA, bachelor képzés) általában három, három és fél éves képzést takar. A következõ lépcsõ a mesterszak (MA, master képzés), amely Magyarországon általában két évig tart. Ezt követõen nyílik lehetõség doktori képzésben részt venni. Itt a tanulmányi idõ átlagosan három évre tehetõ, de nagyban függ a hallgató egyéni haladási ütemétõl is. A felsoroltakon kívül létezik még egy két éves, OKJ-s képzésnek minõsülõ felsõfokú szakképzés. Ebbõl a két évbõl egy év elismertethetõ BA-s képzésként. A olognai oktatási rendszerben elmosódik a különbség az egyetemek és fõiskolák között. – A ZSKF-en hogyan történt az átállás a bolognai rendszerû oktatásra? – Az iskola 2001-ben, a bolognai rendszer bevezetése elõtt indult, három fõiskolai szakkal. A szakok száma 2003-ban a kommunikációval bõvül, amelyet csak szakpárban lehetett indítani. Ebben az évben jelentek meg

4 PÁLYA 2007 JÚNIUS

az elsõ államilag finanszírozott hallgatók is a fõiskolán. A bolognai rendszer bevezetésére 2006 szeptemberében került sor. Ekkor jött el az idõ a képzések diverzifikációjára, magyarul ekkor sikerült a több új BA szakot akkreditálni. Jelenleg a fõiskolán tíz alapszak mûködik. Négy üzleti képzés, négy társadalomtudományi és két bölcsész szak. A szociológia szak 2007 szeptemberében indul be. – A vallástudomány mesterképzéssel egy idõben. – Az egyetemi lét felé vezetõ út elsõ állomása a MA szakokkal rendelkezõ fõiskola. A vallástudomány mesterszakot 2006-ban akkreditáltuk. Ez az elsõ magyar fõiskola által indított civil (sem nem hitéleti, sem nem katonai rendvédelmi) MA szak, amely egyben az egyetlen vallástudományi mesterképzés Magyarországon. Ehhez kapcsolódóan a fõiskolán létrejött egy „Vallás, társadalom, politika” nevet viselõ Kutató Központ. (A mûhelyet Dr. Pesthy Monika vezeti, Dr. Bencze Lóránt és Dr. S.Szabó Péter segítségével.) Ez év tavaszán sor került az elsõ vallástudományi konferenciájára is. A megjelentek között szerepelt az Országgyûlés elnöke, valamint a történelmi egyházak vezetõi, többek között Dr. Erdõ Péter esztergomi érsek és Ittzés János evangélikus püspök. – Létezik-e államilag támogatott képzés vallástudomány mesterszakon? – A felsõoktatási törvény szerint az államilag támogatott mesterképzésekre a minisztéri-

umnak pályázatot kellett volna kiírnia, ez elmaradt, így a minisztérium döntése alapján 2007-ben Magyarországon a vallástudomány mesterszakon tanulók nem részesülhetnek államilag finanszírozott oktatásban. A nappali tagozatos hallgatók tandíja 195 ezer forint, a levelezõ szakosoké pedig 175 ezer. Terveink között szerepel különbözõ kutatási ösztöndíjak kiírása. – A mesterképzés elvégzése után milyen munkaerõpiaci lehetõségek nyílnak meg? – Vallástudomány MA diploma birtokában elsõsorban kutatói állasok tölthetõk be, másodsorban vallási folyóiratok szerkesztése. Mivel ez egy alapvetõen felekezetsemleges szak, melynek egyik alappillére a vallási türelem, az ezen a szakon végzettek alkalmasak az egyházak közötti kommunikáció létrehozására, elõsegítésére. – Mekkora érdeklõdéssel fogadták a hallgatók a szak megjelenését? – Mivel az országban mesterképzésre összesen jelentkezett ezer ember, mondhatjuk, hogy az érdeklõdés egyelõre mérsékelt. Viszont az ilyen jellegû oktatás nem is számít tömegképzésnek, inkább a szûk elit képzés része. – Folyamatban van egy másik MA szak beindítása is. Mit lehet tudni a politikatudomány mesterképzésrõl? – Idén márciusában sikerült akkreditálnunk a politikatudomány mesterszakot is, melynek vezetõje iskolánk rektora, Dr. Bayer József akadémikus, egyetemi tanár. A szakot várhatóan jövõre, 2008-ben indítjuk.

– Sokakat érintõ kérdés, hogy fõiskolai diplomával hogyan tudunk MA szakra jelentkezni? Mennyire megoldható az átjárhatóság a két oktatási rendszer között? – A mesterszakok létrehozásakor igyekeztük úgy kialakítani a követelményeket, hogy a fõiskolai végzõsök is fennakadás nélkül folytathassák tanulmányaikat a mesterszakokon. Ezt jogszabály biztosítja a hallgatók részére. A mesterszakok felvételi követelményrendszere az adott intézmény hatáskörébe tartozik, de egyetlen intézmény sem vizsgálhatja, hogy a hozzá jelentkezõ hol szerezte a fõiskolai vagy bachelor diplomáját. – Szerepel-e a tervek között további MA szakok indítását? – Igen, a meglévõkön kívül az intézmény további mesterszakok indításán dolgozik. Ezek elsõsorban társadalomtudományi szakok lesznek, valamint a jelenleg futó alapszakokhoz kapcsolódó mesterképzések. Csillik Blanka

AZ ISKOLAÚJSÁGOT DR BAYER JÓZSEF REKTOR ÚR TÁJÉKOZTATTA: MIKÉPP INDÍTHATOTT ISKOLÁNK MAGYARORSZÁGON ELSÕKÉNT POLITIKATUDOMÁNY MESTERSZAKON KÉPZÉST, ILLETVE MI A VEZETÕSÉG TERVE ARRÓL, HOGY EZT A TÖBBI SZAKON IS MEGTEGYE – AMELY EGYBEN AZT IS JELENTHETI, HOGY FÕISKOLÁNK HAMAROSAN EGYETEMMÉ VÁLHAT. A bolognai folyamatban kettéosztották a képzést. Tehát a három éves hagyományos fõiskolai alapképzés mellett, létrejött egy kétéves mesterképzés, amely már egyetemi diplomát ad. A fõiskolák is indíthatnak mester szakokat, ha megfelelnek az akkreditációs elõírásoknak, miközben az egyetemek is alapképzéssel kell, hogy indítsanak, és ott is csak utána lehet mesterképzésben részt venni, és azt is csak akkor, ha államilag akkreditáltatta az intézmény. Az alapképzési szakok kialakítása a felsõoktatási intézményekben már megtörtént, így ez érintette a politológiai alapszakot is. Érdekességképpen elmondható azonban, hogy nem túl sok egyetem indított ilyen irányú képzést. A mesterképzési szakirányok alapítása már megtörtént. Szakindítási kérelmet elsõként a Zsigmond Király Fõiskola nyújtott be, amit a MAB (Magyar Akkreditációs Bizottság) el is fogadott. Tehát egyelõre még csak a ZsKF-en van elfogadott politikatudományi mester szak, bár várhatóan néhány nagy egyetem is indítani kívánja majd a szakot. Ezzel fõiskolánkon ez a második master képzés, és továbbiak is várhatóak. Rövidesen benyújtjuk a nemzetközi tanulmányok, majd pedig a kommunikáció szakokon is az akkreditációs kérelmünket. Ezeket a késõbbiekben további mester szakok követhetik.. Már két mester képzés birtokában is lehet doktor iskolát alapítani, erre vonatkozóan kész a határozat, és a közeljövõben ezt is kezdeményezni fogjuk. Ezzel a Zskf szakegyetemmé válhat, mert meglesz a szükséges mesterképzések száma és doktoriskolája. A bolognai rendszerben ugyanis az egyetemek és a fõiskolák között csak a mester-képzés és a doktori képzés meglétében van különbség. A változás már jövõre bekövetkezhet, és akár a korábbi fõiskolai szakokon végzettek, akár az új három éves alapképzést abszolvált hallgatók jelentkezhetnek mester képzésre, hogy egyetemi diplomát szerezzenek. Biztatom is erre azokat, akik erre kedvet éreznek, és a tanulmányi eredményük is megfelelõ. A képzés valószínûleg jövõ õsztõl indul, miután a törvény értelmében csak egy évvel az engedélyezést követõen indulhat meg a képzés. Lehet, hogy megpróbálkozunk egy keresztféléves képzés indításával is, ez esetben már akár jövõ februártól beindulhat a folyamat. – Szarka – PÁLYA 2007 JÚNIUS 5

Suli

Suli

MIT ÉR A DIPLOMA, HA ZSIGA?

– Mennyit ér egy Zsigmondos diploma? – kérdezik mind gyakrabban a hónuk alatt friss diplomát szorongatók, mi több a legelsõsök is. – Pontosan anynyit, amennyit az, aki kérdezi – válaszolok nem túl szellemesen.

feltett kérdés teljesen jogos – már csak életkori okokból is! Mögötte ott van további néhány nagyon fontos kérdés: Ki vagyok én? S mennyit érek? Meg hogy: milyen ez a világ, s mit kezdjek vele, ha már olyan, amilyen. Még csak azt se mondhatom, hogy ezek vadonatúj kérdések, valami hasonlón töprengett a magam korosztálya is úgy 30 évvel ezelõtt. Szüleik korosztálya. Talán nem haszontalan, ha kikérdezik az õ sztorijukat. A nagyiknak is megvan a maguk sztorija, még akkor is, ha nem érettségivel indultak el az azóta már bejárt pályán.

A

MIT ÉR EGY DIPLOMA, HA EGY KOROSZTÁLYNAK 35-40 SZÁZALÉKA JÁR FELSÕOKTATÁSBA? Nagy valószínûséggel nincs ritkaságértéke. Ezelõtt 25 évvel ilyen arányban volt érettségije a 30-40 év közöttieknek. És csak 7-8 százalékának volt diplomája. Ma a diploma leginkább egy autóvezetõi jogosítványhoz hasonlítható. Az autósiskolában is csak papírral igazolják, hogy tulajdonosa a volán mögé ülhet. Az autósiskolában adnak papírt, de nem adnak hozzá autót. A diplomához sem jár nagyfizetésû, magas színvonalú szellemi alkotómunkát igénylõ állás. Mert alapvetõen kétféle logikával mûködik a felsõoktatás. Az egyik modellben keveseket engednek be, s aki végez, annak többékevésbé garantált egy diplomás állás. És sokan nem tanulhattak tovább, pedig szerettek volna magasabb társadalmi státusú, igényesebb munkát végezni. Ez volt régen. A másik, ma mûködõ modell szerint sokakat engednek továbbtanulni, de egyáltalán nem garantált, hogy diplomát igénylõ munkához jutnak. Nos, ez is elégedetlenséget szül. Hogy melyik modell a jobb? Ezen is lehet töprengeni.

AZT ÁLLÍTANÁM, HOGY A DIPLOMÁS NEM MÁS, MINT TÖMEGTERMÉK? IGEN, BIZONY AZ!

6 PÁLYA 2007 ÁPRILIS

Ám az is igaz, hogy minden hallgató külön egyéniség! Akkor a megfejtés valahol ott lehet, hogy a diploma csak valami olyasmit igazol, hogy egy szûk szakterület ismeretanyagának valamilyen szintû elsajátításáról kapunk egy papírt. Ez az ismeretanyag csak csekély része mindannak, ami egy pályára kerüléshez szükséges. Vannak képességek, készségek, amelyek elsajátításában jó esetben segít a fõiskola, de nagyrészt nem ott sajátítjuk el. Két nyelv tárgyalóképes ismerete, alapvetõ számítógépes tudás, megfelelõ olvasási-szövegértési képesség nélkül ma nehéz jó álláshoz jutni. S legalább olyan fontosak azok a képességek, mint a problémamegoldó gondolkodás, az együttmûködési képesség, a konfliktuskezelés, a monotónia-tûrés, a stresszhelyzetek feloldásának képessége. S lehetne még sorolni, hiszen minden konkrét munkához számos további képesség szükséges. És az annyiszor emlegetett „long life learning”, az életfogytig való tanulás. Tovább is van, de nem mondom, mert ennyibõl is látható, bonyolult dolog egy bonyolult világban eligazodni. A felsorolt képességek sokkal fontosabbak, mint az oklevél-papír. Sõt, egyre kevesebb az olyan munka van, ahol egyáltalán érdekes az, hogy kinek milyen diplomája van és azt honnan szerezte. Persze hiábavaló lenne tagadni, hogy a régi egyetemeken szerzett diploma jobban hangzik, de csak azok vannak elájulva tõle, akik nem találkoznak rendszerszerûen különbözõ helyen végzett fiatalokkal. A magasabb bejutási pontszám jelent ugyan valamit, jobb középiskolai jegyeket, magasabb indulási ismereteket, de nem jelent föltétlenül jobb tanulási motivációt. Tíz évnyi óraadói tapasztalat meg államvizsgabizottsági tagság az ELTE-n legalábbis velem ezt mondatja. Folyik a nagy átrendezõdés az állami és a magán felsõoktatás között. Nyugaton már lezajlott az átalakulás, minõségi különbség már nem az oktatási

intézmény tulajdonformája szerint van, hanem vannak jó egyetemek és fõiskolák, meg rosszak. Meg persze jó és rossz hallgatók. Mindenütt, csak az arányok mások. Ez folyik itthon is. Az állami intézmények nem szívesen néznek szembe a versenyszerû kihívással. Innen az Önök által is jól ismert szöveg: a magánfõiskolákon pénzért adják a diplomát, tudás nem is kell hozzá. Hogy ez így van-e vagy sem, annak megítélését a T. Olvasóra bízom. Egyébként is, egy pályán való beváláshoz sok minden más is kell, mint egy jó hírû intézmény papírja. És javul a Zsiga. Ezelõtt 4-5 évvel még azt az ország nevet, hogy Nagy-Britannia, a hallgatók harmada két té-vel írta. Ma már csak néhány legelsõs ragaszkodik ehhez az írásmódhoz! Van ennek jelentõsége, mikor ilyen apró helyesírási hibával is tudja mindenki, hogy mirõl van szó? Azt gondolom, van. Mégpedig az odafigyelés miatt. A szellemi munka ugyanis csupa odafigyelésbõl áll.

MI KELL A SIKERHEZ? ÖNÖK MÉG OVIBA JÁRTAK, AMIKOR SIKER-RECEPTKÖNYVEK TUCATJAI TÖLTÖTTÉK MEG A KÖNYVESBOLTOK KIRAKATAIT. Erõsen kétlem, hogy ezektõl olyan sokan sikeresek lettek volna. Az egyiket maga a nagy Lee Iocacca írta, aki a nyolcvanas években hozta vissza a sírból a Crysler autógyárat, majd átszegõdött a Fordhoz. Õ volt a nyolcvanas-kilencvenes évek sztármenedzsere. Hallottak már róla? Ki emlékszik már rá? Sic transit gloria mundi! Így múlik el a világ dicsõsége – mondták a régi rómaiak. Ergo: ne akarjanak sikeresek lenni. Hanem akkor milyenek akarjanak lenni? Mondjuk eredményesek! A siker céda és rövid ideig tartó mulandóság. Ki emlékszik már azokra, akiket két-három éve még kötelezõ volt ismerni, mert kinézték az embert a társaságból, hogy micsoda szõrös talpú barbár, hogy errõl a csúcsszuper sztárról még csak nem is hallott! Ma meg joggal kérdezzük, ki a f* vagy ki

a p* az a … Sikert, meg sztárokat egyébként is döntõen a média csinál. És amint az áru (egyébként persze valahol õ is ember) már nem kelendõ, dobják. Ideális termék, „vedd meg, dobd el” – mint egy koronazár. (Ez a söröskupak hivatalos neve.) Az eredmény hûséges és maradandó. Mert adott korszakban, adott szakmában és adott munkahelyen valami olyat tett, amire mások nem voltak ott és akkor nem voltak képesek. Szóval én az Önök helyében eredményes akarnék lenni, mégpedig úgy, hogy okosan beosztanám, hogy kitartson az életpálya egészére.

NOS, HÁT AKKOR MI KELL AHHOZ, HOGY EREDMÉNYES LEGYEN AZ EMBERFIA? Meg az emberlánya. Szerintem három dolog: tehetség, szorgalom és alkalom. Ez utóbbit nevezhetjük akár szerencsének is. Ha a három közül bármelyik hiányzik, már nem lehetünk eredményesek. Sikeresek igen, ahhoz elég a szerencse/alkalom. Vegyük sorra az elõzõ triászt. A tehetség mindenkiben megvan. Valamire. Viszont nem olyan egyszerû ám megtalálni, hogy mi az. Ma meg különösen nem az. Már a mai ötvenesek esetében is a pályakezdés elsõ 30 évében dõlt el, tehetséges-e valaki és miben? El kell tehát indulni valamerre. Majdnem mindegy, mi az elsõ diploma. Ma mindinkább olyan oklevél és képesség-turmixra van szükség, amelyik a(z elsõként) választott pálya, munka eredményes mûveléséhez elengedhetetlen. A szorgalom jelen esetben a kitartó, rendszeres tanulást jelenti. Nem feltétlenül csak

azokét, amiket tantárgyként elõírnak. És pláne nem azt, hogy minden diszciplina egyenlõ súllyal esik latba. De néhány, esetleg egymással rokon tantárgy tanulása egy idõ után intellektuális élményt is jelent. Nem kell mindenbõl ötösnek lenni. Még négyesnek se. Szorgalmasnak lenni annyi, mint lelkiismeretesen elolvasni azokat is, ami nem kötelezõ, hanem csak ajánlott, vagy éppen csak megemlítik. Szorgalom, amikor azt is megtanuljuk, amihez nincs kedvünk. A fõiskolán túli világban sokkal több olyan feladatunk lesz, amihez végképp nincs kedvünk, mégis fegyelmezetten meg kell csinálni.

AZ ALKALOM? HÁT ARRA VÁRNI KELL. VAN, HOGY AKÁR TÍZ ÉVET IS. A várakozás persze nem passzív, hanem odafigyelõs. Különben hiába mosolyog ránk a szerencse, nem vesszük észre. És ez nem csak a párkapcsolatokra igaz. Ha nem figyelünk az alkalomra, akkor úgy járunk, mint a jó színdarabban a rossz színész: katarzis balról be, majd a nézõk érintetlenül hagyásával jobbról ki.

ÉS HÁT EL IS KELL TUDNI JUTNI LEGALÁBB AZ ELSÕ MUNKAHELYRE. Nem könnyû feladvány, mert szinte mindenüvé már néhány év szakmai gyakorlattal rendelkezõ munkatársakat keresnek. Így azután leggyakrabban kétféle út kínálkozik. Az egyik fejvadász cégtõl rohangálni a másikhoz, meg mindenféle állásinterjúkra görcsölni. A másik, valamiféle kapcsolati hálóra ráfûzõdni, s onnan elindulni. A kapcsolati tõkérõl rendszerint

LYES:

rnök. épészmé g s le e v , írva: okle nulni az ELTE-n L a a az van t b védtem it m g r á e ö t m m l iplo me ikor m a l, ó t az elsõ d c évesen kezdte 98 artani. Csak 19 észnek t ilen n k . é n a t r o r z á ö s t ly u á H m ndult, ténészi p l kezdtem maga Zsiga eli em a tör ó a t lt r n ü o r a e n ik k n m o den en t, ,a 33 éves törit. Min ttal rtációma 01 õszén e s 0 z e s 2 m . is e t d t o e i lg y tus ásvázla am a do ázadi eg kandidá az elõad markodt k 20. sz íg a a s m lh eztem , ít e t n , t a o lt t t nem nev a tar vben b Kiderü lé ig á é r d f ó d õ e 5 ls y az e stam, 4 rra, hog am, felkértek órát olva án gondoltam a om mag t r 0 a 3 t atói 5 k 2 a a mult õs hallg t ann s ls v o e é g m t elõadásr é le y k g a o k sig ttem .H em. Csa de itt jö amit a Z nésznek , é l, t r m ü ö a t lk jt kész lett é l a n a r gg látszik kihívás teljes jo amatos gyakran nélkül a magam y a g a o h ln ben foly , o n v m lö e t z ü n ssége. e is K h m . kell Nem iós képe is x . a t az nem le r f a z e m r o lá n séhez a ek szám ha van ö jelentett a mûvelé alábbis g m k le a z r, s e b y eg rül az em ll. rá, hogy kénysze a r is ke ió c k e éghez ez s önkorr s e y n é eredm Mert az

MÉ ZET, SZE Y G E J B Á

elítélõen szokás nyilatkozni, még azok körében is, akik ilyennel rendelkeznek. Pedig ez mindig fontos szerepet játszott az emberek életében. A családi vállalkozások kivételével nem jelent feltétlenül elõnyt, ha valakinek vagyunk a valakije. A belépést ugyan megkönnyíti, de helytállni már alanyi jogon kell. S meg kell küzdeni azzal a presztízsteherrel, hogy én csak azért kerülhettem ide, mert … Gyakran hátránnyá válik, s kényelmetlen is, hogy a várakozások nem igazolódnak. Ilyenkor jobb odébbállni.

ÉS NEM ELÉG EREDMÉNYESNEK LENNI A MUNKÁBAN. Mert ott áll még Önök elõtt a hallhatatlanság kapuja. Annak is háromféle formája. Ami mindenkinek megoldandó feladat. Csak a magamét tudom elmondani. Az elsõ a genetikai hallhatatlanság: van két remek gyermek, akiken múlik, hogy az örökítõ anyag, amit én is szüleimtõl kaptam meddig él tovább a humán populációban. A második: tudományos kutatóként, a „Magyarország választási atlasza 1920-2000” háromkötetes munkám nagyon kevesek számára ugyan, de mindig hasznos lesz, amíg lesznek/beszélnek magyarul. Oktatóként pedig a Zsigán legalább ötezer hallgatónak adtam történelemjegyet, nem is egyszer. Az elsõ öt évben még minden szakon volt két félév történelem. Õk megtapasztalták, mik voltak a követelmények. Néhányan sokáig fognak emlékezni rám. Hogy hogyan, azt bízzuk az idõre. Nincs nála jobb ítélõmester. A harmadik: tegyek meg mindent, hogy a közösség élete (bármely kicsi is legyen az) jobb, de legalább is elviselhetõbb legyen, ezért töltöm a szabadidõmet közéleti cicózással.

MÉLYEN TISZTELT HALLGATÓSÁG! EREDMÉNYESSÉGRE, HALLHATATLANSÁG FEL! NEM LESZ KÖNYNYÛ, DE NEM KIBICELNI, ALKOTNI SZÜLETTÜNK. MA JÓVAL NEHEZEBB. MERT MA MÉG A BIZONYTALANSÁG IS BIZONYTALAN! Dr. Hubai László

PÁLYA 2007 ÁPRILIS 7

Erasmus

Erasmus HOL

KIKKEL

...vagyok? – Kajaaniban, Finnország középsõ fertályán. Ez egy alig 40ezres város, de amilyen pici, annál pezsgõbb diákélete van. Itt amúgy is kicsi a népsûrûség, úgyhogy azt gondolhatnók, hogy ez egy elszigetelt település a tajga szívében, de a finnek megpróbálták közelebb hozni magukhoz a világot: a Kajaani Polytechniken minden évben 30-40 cserediák fordul meg, és ennél is több nemzetközi hallgató folytatja itt tanulmányait. A fõiskola több képzési programot is folytat angol nyelven

...vagyok együtt? – Olaszokkal, kínaiakkal, spanyolokkal, franciákkal, németekkel: a kampuszban nemzetközi hangulat uralkodik. A koleszélet itt egyáltalán nem rossz – sõt, az otthoni körülményekhez képest itt luxusellátást kapunk! Mindenkinek saját szobája van, és négy-négy diák használja a fürdõszobát és a konyhát egy lakáson belül. (Itt meg kell jegyezzem, hogy mi a belvárosban lakunk, 20 percnyire a fõiskolától, ami elõny a bevásárlásnál, de a -30-ban való gyaloglásokat a suli fele nem nagyon kedveljük.) Itt Finnországban nem az a gyakorlat, hogy a diákok együtt laknának valakivel, jobban kedvelik a csendes magányt – sem a kollégiumszobát, sem pedig az albérletet nem osztják meg mással! Persze kényelmesebb egyedül egy szobában, azért valljuk be...! (Jut eszembe, finn területre csöppenve mellõzzük a „persze” szó használatát – ugyanis az a „fenék” utcanyelvi megjelölésére szolgál...)

HOGYAN ...jutottam ki ide? – Ugyanúgy, ahogy Te is kijuthatsz jövõre! :-) Csupán pályázni kell a ZsKF Erasmus-programjára – és ha sikerült, öt hónapot tölthetsz itt kinn!

FINNORSZÁG Második éve, hogy a ZsKF cserediákokat küld Kajaaniba az Erasmus-program keretein belül. Tavaly az ösztöndíj-lehetõségeitekrõl írtam, és csodálvavágyakozva tekintettem bárkire, akinek már sikerült külhonba szakadnia akármilyen program révén... Most már élõben is „tudósíthatok” arról, milyen a cserediákok élete!

Azt még hozzá kell tenni, hogy itt nem is olyan drága az élet. Bár az árak az otthoniak másfélszeresei, de a legtöbb dolgot megkaphatjuk a szupermarketekben – nem feltétlenül a legmárkásabb terméket választva.

Erasmus

Erasmus

A FINNEK ...elsõ látásra olyan hidegnek tûnnek, akárcsak az itteni (nem ritkán -20°C-os) tél, de ez csak a felszín! Már több finn barátunk is van, sõt – az egyik szombatot a helyi finnmagyar baráti társasággal töltöttük (a többi itt tanuló magyar diákkal egyetemben), a társaság elnökének hétvégi házában! A társaság tagjai szívélyesen megvendégeltek minket, közben magyarországi élményeikrõl meséltek. El is vittek jéghorgászni a közeli tóra, mondván, hogy otthon kevés ilyen

10 PÁLYA 2007 ÁPRILIS

élményben lehet részünk. Ez való igaz - bár én egyébként sem horgászom, úgyhogy nem is csoda, hogy nem volt kapásom egy órányi fagyoskodás után sem...

MILYEN ...itt a diákélet? A Kajaani Fõiskola nagyon jól felszerelt intézmény, sok honi egyetem megirigyelhetné! A tanárok pedig nagyon gyakorlat-orien-

táltan tanítanak. Sok tantárgyból nincs is vizsga – ennek fejében viszont sokat kell készülni az órákra. Kajaani a maga 38.000 lakosával már nagyvárosnak számít Finnországban. Mégis megmarad kisvárosnak, a maga varázsával együtt. Több szórakozóhely is helyet nyújt a kikapcsolódásnak, a segítõ diákok pedig sok programot szerveznek a cserediákok számára! Ilyen volt az elsõ programest, a szauna-est, de voltunk már kutyaszánozni is, illetve egy ilyen összejövetel alkalmával mindenki valamilyen nemzeti étellel kellett

készüljön. Tanulmányi kirándulásokat is szervez a Polytechnik: az European Business nevû tantárgy keretein belül egy kéthetes nyugateurópai kiránduláson vehetünk részt, míg a Russian Tourism keretein belül hat napra Szentpétervárra látogathatunk. Mint azt már mondtam, a szupermarketekben minden kapható: gyümölcs és zöldség egyaránt – bár mégsem a hazai (az „espanjalainen” felirat mindegyiken beficcen), mégiscsak fóliás, de legalább nem kell zuzmókat kapargatnunk, ha egy kis klorofillt

szeretnénk magunkba tolni. Tehát a hallgató választ: vagy fõz magára (a kínaiak általában ezt a megoldást kedvelik, így dél körül kellemes odaégett rizs- vagy szójaszószos illat lengi végig belvárosi kollégiumunk folyosóját), vagy választja a 2 eurós menzát, aminek ár-érték aránya igen magas, tekintve, hogy bármennyit pakolhatunk a tányérra, mindig van háromféle saláta, leves, két-háromféle fõétel, és ami nem mellékes: az ízek nagyon hasonlítanak a magyar ételekéhez. Igaz, a finn konyha sokkal könnyebb (a boltokban is mindent „light” for-

mátumban árulnak, már zsírhiányban szenvedek), úgyhogy egy-két óra múlva nem is érezzük, hogy ettünk!

HOL ...nézz utána neten? http://www.kajak.fi/englanti/index.html Palánki Réka Beatrix

PÁLYA 2007 ÁPRILIS 11

Akikre büszkék vagyunk

˙ÑÉÄÉÅ t zç≠~xÜx|Åxà V A L L J A

A volt Megasztáros lány idén kezdte meg tanulmányait a fõiskolán. Már készül elsõ lemezére és arra, hogy meghódítsa Casanova szívét. Azt is elárulta, hogy nagyon szeretne egy kis tumi tetoválást. Hogy mit? Errõl (is) olvashattok az alábbi cikkben...

...ALFA (AVAGY ÉLET A MEGASZTÁR ELÕTT) Annak ellenére, hogy dél-amerikai vér csörgedezik ereiben, Széles Izabella Magyarországot tekinti hazájának. Gyermekkorának egy részét Peruban, majd Chilében töltötte. A fõiskola folyosóján csoporttársai Marissának szólították. Megkérdeztem miért. – Az osztálytársaim hasonlóságot véltek felfedezni köztem és egy dél-amerikai szappanopera hõsnõ között. Ráadásul a nevünk is félig-meddig megegyezik. (Maria+Isabelle=Marissa.) Innen hát a becenév. De történt vele más is az általános iskolában-már itt, Magyarországon. Megismerte nagy szerelmét... Elmeséli, hogy akkori legjobb barátnõje csellózott. Iza is kedvet kapott hozzá, és hét éven át le se tette a "lantot", mígnem áttért az éneklésre. És ez a szerelem azóta is tart

MAGA A MEGA... ..mint annak a Megasztár adásai alatt is szem és fõleg fültanúi lehettünk. Legfiatalabbként a versenytársai kezdettõl fogva babusgatták. Arra a kérdésemre, hogy közülük õ kit zárt a leginkább a szívébe,

12 PÁLYA 2007 ÁPRILIS

I S K O L Á N K

H A L L G A T Ó J A

A TITOKZATOS TUMI Története egész az inkák koráig nyúlik vissza. Alapanyaga arany, ezüst, vagy más fémötvözet. A díszes "vájó eszköz" fele emberalak, fele félkör alakú ásó. A tengermelléken élõ népek termény-betakarításkor áldozatott mutattak be Nap Istenüknek. A szertartás alkalmával a fõpap a tumival felnyitotta egy élõ láma mellkasát, kiemelte dobogó szívét, és többi szervét, hogy azokból megfejtse a eljövendõt. A rituálé végeztével elhamvasztották az állatot. Más területén is hasznát vették a tuminak. Ideggyógyászati beavatkozásokkor mint koponyalék szolgált. A tumi a perui nemzeti kultúra szerves része. Fali díszként szerencsét hoz a ház lakóinak. Izabella elõtt álló következõ nagy feladat, a jogosítvány megszerzése. A rutinvizsga sajnos elsõre nem sikerült neki, de aki a színpadon és az iskolapadban is ilyen sikeresen veszi a buktatókat, az nem hátrál meg a jogosítványhoz vezetõ akadályoktól sem.

PÁLYA 2007 ÁPRILIS 13

Kóchírek

Akikre büszkék vagyunk – Igazi Á-tól Z-ig emberke vagyok, és ezt az élet minden terültére próbálom kiterjeszteni. A lemezt pop-osra tervezem, de nem tartom kizártnak, hogy egy szimfonikus hangszerelésû zeneszám is megjelenjen rajta. Nem szeretne sokat "bíbelõdni" a stúdiózással, mert a közeljövõben nem kisebb feladatra vállalkozik, mint a megzabolázhatatlan nõfaló, Casanova szívének rabulejtésére. Izára osztották ugyanis Charpillon szerepét a nyáron bemutatásra kerülõ CASANOVA

NIGHT MUSICAL-BEN. Igazi sztárparádéra számíthatunk, hisz a szereplõgárdát mustrálgatva megtalálhatjuk még Fésûs Nelly, Sári Évi és DukaiRegina nevét is. Casanovaként pedig Mester Tamás tipor szívet. – Nagy kihívás számomra ez a produkció. Mind hangügyileg, mind fizikailag. – És színészileg is... – Természetesen. Habár ezen a téren már van némi tapasztalatom. A Megasztár elõtt fél évet jártam Harsányi Gáborhoz, aki látott bennem tehetséget a színjátszáshoz. Marissa a színházi életen kívül is a szerelem bûvkörében él. Választottja nevét ugyan nem, de annyit elárult, hogy kapcsolatuk jelenleg még kibontakozó fázisban van. – Mi változott még a Mega óta? – Régebben nem értettem, hogy egy-egy közismertebb személy miért viselkedik olyan zárkózottan, vág mufurc képet amikor az emberek felismerik. Ilyenkor mindig elkönyveltem magamban, hogy az illetõnek minden bizonnyal fejébe szállt a dicsõség. Ma már tudom, hogy ez nem így van. Természetesen nagyon örülök neki, hogy az emberek felismernek és szeretnek, de azt már kicsit túlzásnak érzem amikor régi ismerõsként hátba veregetnek.

OMEGA...

nem tudott konkrét választ adni. Bíborkával már az elõdöntõ alatt közel kerültünk egymáshoz, Anikótól nagyon sokat tanultam a nyári turné alatt, Angélát pedig vérbeli elõadómûvésznek tartom. Múlt héten Puskás Peti lemezbemutatóünneplõ buliján járt, mert mint mondta, sokszor nagyon kimerült ugyan, de az igazán jó bulikat semmi pénzért nem hagyná ki. – Mit jelent neked a Megasztár? – Nagyon sokat tanultam, tapasztaltam a verseny alatt. Olyan volt, mint egy szituációs játék, ahogy "kilöktek a színpadra" és meg kellett oldani a feladatot. Nagyon fontos,

14 PÁLYA 2007 ÁPRILIS

hogy a közönség rád figyeljen, kontaktust kell velük teremteni. Idõvel megtanultam kezelni a mikrofont, bekonferálni magam, és elsajátítottam a színpadi mozgás technikáját is. De nem csak szakmai, lélektani szempontból is sokat fejlõdtem a Megasztár alatt.

A MEGA UTÁNI SZTÁRSÁG A versenyt követõen énektanárhoz fordult, és már folynak az elõkészületek elsõ lemezéhez. Habár lelkéhez a soul és az r'n'b áll a legközelebb, nem szeretné magát egy stílus mellett elkötelezni.

– Ennyi elfoglaltság mellett olyan „mellékes” dolgokra is jut idõd, mint például az iskola. Miért pont kommunikáció és médiatudomány? – Az éneklésen kívül a rendezvényszervezés érdekel, amivel tudok foglalkozni, ha ezen a szakon diplomát szerzek. – Egzotikus külsõd miatt aligha tagadhatnád le származásod, de gondolom nem is áll szándékodban. Ápolod a gyökereidet? – Nagyon fontos számomra. Édesanyámmal már megbeszéltem, hogy latin-amerikai stílusban rendezem be a szobámat. A nemzeti jelképek közül különösen a kis tumi áll közel a szívemhez. Ezt az aranyos figurát és egy pici violinkulcsot szeretnék a csuklómra tetováltatni. – blanka –

MOSZKVAI RÉSZKÉPZÉSEN A ZSIGMOND KIRÁLY FÔISKOLA HALLGATÓI

KÍNAI NYELVET IS TANULHATNAK A HALLGATÓK A ZSKF-N! A Zsigmond Király Fõiskola folyamatosan továbbfejleszti és bõvíti amúgy is erõs nyelvi képzését, hiszen az eddigi 8 felvehetõ nyelv mellett 2007 õszétõl a hallgatók a kínai általános és üzleti szaknyelvet is választhatják. A kínait, valamint a többi nyelvet is az adott országban hosszú idõn keresztül tanulmányokat folytató és diplomát szerzett nyelvtanároktól - akik közül négyen ez évben tudományos fokozatot is szereznek - sajátíthatják el a hallgatók. Elõnyös a nyelvtanuló diákok számára, hogy helyben 4 nyelvbõl általános, angolból pedig szakmai nyelvvizsgát is tehetnek. A képzések - költségtérítéses szaktól függõen - heti 2-4 nyelvórát tartalmaznak a nappali tagozatos hallgatók számára. Akik több órát igényelnek, önköltséges nyelvi képzést is igénybe vehetnek.

A 2006/2007-es tanévben összesen 10 ZsKF-es hallgató vesz részt a Moszkvai Egyetem és a Puskin Intézet által közösen szervezett 6 hetes részképzésen. A nemzetközi kapcsolatok szakos hallgatók nyelvi kurzusokon, valamint a szak képzéséhez kapcsolódó, fõleg közgazdasági és az orosz kultúrát bemutató orosz nyelvû elõadásokon, szemináriumokon vesznek részt. A hallgatók összes költségét a Magyar Ösztöndíj Bizottság finanszírozza, az ellátáson felül havonta további 140 USD ösztöndíjat is kapnak a hallgatók.

KÖZEL 1500 ÉRDEKLÔDÔ A ZSKF NYÍLT NAPJAIN A Zsigmond Király Fõiskola február 9.-én tartotta a felvételi idõszak utolsó (harmadik) nyílt napját, ahol közel 700 érdeklõdõ diák ismerkedhetett meg a Fõiskola vezetõivel, oktatóival, a hallgatók képviselõivel, valamint a tanulás igényes és színvonalas helyszínével. Emellett részletes felvilágosítást kaptak a kollégiumi lehetõségekrõl. Érdekes beszámolót hallgathattak meg a Fõiskola volt hallgatójától, aki több évfolyamtársával együtt hosszú ideig az Európai Parlamentben dolgozott Brüsszelben és Strasbourgban. A nyílt napot az érdeklõdõk igényeinek messzemenõ figyelembe vételével valósította meg a fõiskola, mindenki személyre szabott információt kapott az õt érdeklõ szakokról, a felvétel és a képzés feltételeirõl. A résztvevõk részt vehettek tanórákon, egyben megtekinthették a Fõiskola rádió- és televízió stúdióját, amely a kommunikációs képzés egyik fontos gyakorlati helyszíne. Minden látogató multimédiás kiadványokat és ajándékokat kapott útravalóul.

A ZSKF HALLGATÓINAK HARMADIK BRÜSSZELI ÚTJA! Zsigmond Király Fõiskola Nemzetközi kapcsolatok szakos hallgatói ismét tanulmányútra indultak Brüsszelbe. A hallgatók számára ingyenes utat a Fõiskola, valamint az EP fedezte. A tanulmányút célja, hogy a hallgatók megismerjék az EU intézményeinek munkáját, szervezeti felépítését, a jogalkotás mechanizmusát és természetesen a magyar képviselõk tevékenységét is. A részvételért a hallgatók minden évben pályázhatnak. Azok részére nyitott a lehetõség, akik eddig tanulmányaikat minden félévben legalább 4,5 eredménnyel zárták. Feltétel a felsõfokú, tárgyalóképes angol nyelvtudás, valamint az, hogy a kurzust EU szakirányon végezzék. A Fõiskola tanulmányi programjában a Nemzetközi kapcsolatok szakos hallgatók számára immár hagyomány a rendszeres brüsszeli, vagy strassburgi tanulmányút. Ez a lehetõség hallgatóink közül sokaknak több éves munkalehetõséget is biztosított az Európai Parlament valamelyik intézményében.

MÉDIAKUTATÁS ÉS A KOMMUNIKÁCIÓOKTATÁS A Magyar Televízió a közelmúltban portréinterjút készített a Zsigmond Király Fõiskola kutatási igazgatójával, BajomiLázár Péter médiakutatóval. Az interjút január 11-én este 11.15-kor sugározták a Záróra címû mûsorban. A beszélgetés során Bajomi-Lázár a médiakutatás és a kommunikációoktatás mai helyzetérõl beszélt. A mûsor letölthetõ az MTV portáljáról (www.mtv.hu)

PÁLYA 2007 ÁPRILIS 15

Akikre büszkék vagyunk

Akikre büszkék vagyunk Szintén a legjobb emlékek között tartom számon a Teva - Vasas Plakettel elért eredményeket. EDDIG MILYEN EREDMÉNYEID VANNAK? MELYIKRE VAGY A LEGBÜSZKÉBB? 1997-tõl kezdve hétszer voltam utánpótlás magyar bajnok, utána 2004-ben a Junior Európa-bajnokságon bronzérmet nyertünk. 2005-ben Magyar Kupa gyõztes és Junior Világbajnok 5. helyezett, egy évvel késõbb pedig Szuperkupa gyõztes lett a csapatunk. Szintén ebben az utóbbi két évben sikerült még elérnünk a Felnõtt magyar bajnoki ezüstérmet, valamint tavaly a Magyar Kupán a második helyezést. Mindegyikre rettenetesen büszke vagyok, fõleg arra, amit a Vasassal elértünk, de mindent egybevetve talán a tavalyi idény volt a legeredményesebb.

FÕISKOLÁNK KÖVETKEZÕ BÜSZKESÉGE, AKIT BEMUTATUNK NEKTEK KUNCZ TAMÁS, A MAGYAR VÍZILABDA VÁLOGATOTT TAGJA. M

IÉRT ÉPP A VÍZILABDÁRA ESETT A VÁLASZTÁSOD? Több minden is közre játszott ebben, de a szülõi hatás volt a legerõsebb. Édesapám, Kuncz László, 300-szoros magyar válogatott, és szinte mindent elért és megnyert, amit ebben a sportban meg lehetett, így evidens volt, hogy az uszodába kerülök. Persze – nem mellesleg – az is közrejátszott, hogy 5 évesen nem nagyon tudtam önszántamból eldönteni, hogy mit is akarok, de

16 PÁLYA 2007 ÁPRILIS

mindent egybevéve nagyon örülök annak, hogy a medence mellett kötöttem ki.

Legjobb és legrosszabb emléked a sporttal kapcsolatban? A legrosszabb élmények kategóriájában két emlék versenyzik egymással: A 2005-ös argentínai Junior Világbajnokság. Ekkor ugyanis az olaszok minden erejüket latba vetették, hogy bejussanak a legjobb négy közé, beleértve a nem szabályos eszközöket

is, és így végül sikerült elcsalniuk a meccset velünk szemben, ami miatt csak az ötödik helyet sikerült elérnünk. A másik rossz emlékem egy nyári edzõtáborhoz fûzõdik, amikor 14 évesen 100x100 métert úsztunk. Mindenki döntse el maga, hogy melyik a rosszabb… A legjobb élményem viszont kétségkívül az, hogy 2006 nyarán a budapesti Világkupára való felkészülés alkalmával felnõtt válogatott Kerettag lettem.

MENNYIT EDZEL? Reggel 9-tõl délután 13 óráig, azután este 18: 30-tól 20: 30-ig. Ez persze nagyon változó, mert van, hogy elõbb van, hogy késõbb végzünk. Átlagban napi 6 óra az edzésidõ, ehhez még hozzájön az utazás is, így elég sok idõt fordítok erre az életembõl. Napi 7 órát biztosan foglalkozom a vízilabdával. De szerencsére nem tudom megunni! MIK A TÁVLATI CÉLJAID? Vannak céljaim, de a magyar pólóban annyi tehetséges fiatal és rutinos játékos van, hogy nagyon nehéz bekerülni a válogatottba. Mindenesetre jó elõjel, hogy a kapitány behívott a felnõtt keretbe, és azalatt az egy hónap alatt, amíg velük edzettem nagyon sokat tanultam magáról a vízilabdáról és a helyes mentalitásról. Nagyon értékes idõszak volt az nekem. A legnagyobb célom az, hogy ott lehessek a 2008-as pekingi olimpián, de ezért még nagyon sokat kell tennem és bizonyítanom. A másik célom pedig huzamosan a Magyar Válogatott tagja lenni, és természetesen minél több fronton sikereket elérni. EGYÉB KEDVENC SPORT A VÍZILABDÁN KÍVÜL? Imádok síelni. Legutóbb Szilveszterkor voltam Ausztriában 4 napig, de tanítási idõben sajnos csak hétvégenként tudok kiugrani 1-1 napra. Bár még csak most tanulgatom, de wakeboardozni is nagyon szeretek (vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy esni-kelni, mert wakeboardozásnak annyira nem nevezhetõ). Leginkább Siófok-sóstón szoktam próbálkozni, de megfordultam már Füreden, az Omszk-i

tavon és Dunakeszin is. Az egyetlen káros szenvedélyem a motorozás és a sebesség, bár ez most teljesen átértékelõdött bennem néhány meglehetõsen rossz incidens miatt. ÖSSZEEGYEZTETHETÕ-E A SPORT AZ ISKOLÁVAL ÉS A CSALÁDDAL? Sajnos nagyon nehezen, de mindenre van megoldás… Más az életem, mint egy olyan embernek, aki csak hobbiból sportol; ennek persze megvannak a negatív és pozitív oldalai is. Ezt választottam, és csinálom is szívvel-lélekkel, csak néha nagyon nehéz napi 6 óra edzés után hulla fáradtan éjjel leülni tanulni. Szerencsére úgy érzem, hogy nekem van a legmegértõbb családom. Az édesanyám már egyszer végigjárta ezt az utat az édesapámmal, így tudta elõre, hogyha esetleg viszem valamire, akkor mire számíthat. Nekik vagyok a leghálásabb mindazért, amit elértem, mert mindig mellettem álltak. Büszke vagyok rajuk! MIÉRT PONT A ZSKF-ET VÁLASZTOTTAD? Amikor legelõször keresni kezdtem a nekem megfelelõ felsõoktatási intézményt rengeteg fõiskolára és egyetemre ellátogattam, de szinte csak itt tudtak meggyõzni arról, hogy ezek a tanulmányok késõbb hasznosíthatóak az élet azon terén, ahol én el szeretnék elhelyezkedni. Egészen a mai napig ez bebizonyosodni látszik. A másik nagy elõnye a fõiskolának az, hogy a bátyám egy évfolyammal fölöttem jár, így nagyon sokat tud segíteni mindenben. Másrészrõl pedig, én inkább humán beállítottságú vagyok, ezért nagyon érdekelnek a nyelvek, na meg a történelem. Van is két nyelvvizsgám (angol és német), de a történelem sajnos nem megy annyira könnyen, mint a nyelvtanulás, de ettõl függetlenül rendkívül érdekel. Késõbb, talán majd a sportpályafutásom után, szeretnék néhány évet egy idegen országban tölteni, és megtanulni egy harmadik nyelvet. MI LESZEL, HA NAGY LESZEL? MILYEN MUNKA JÖHET SZÓBA A VÍZILABDA MELLETT VAGY HELYETTE? Amit biztosan tudok az, hogy mindenképpen emberek között szeretnék dolgozni. Érdekel

a kommunikáció, szeretek beszélgetni, érdeklõdõ, kíváncsi típus vagyok. Azt viszont, hogy az élet mit hoz sajnos nem tudhatom. Mindenesetre a személyiségembõl adódóan könnyen barátkozom, így jóban vagyok a külföldi játékosokkal, építem a nemzetközi kapcsolataimat, hiszen ezek még késõbb jól jöhetnek. Félreértés elkerülése végett, egy pillanatig sem azért barátkozom, mert számító lennék, hanem mert egyszerûen nem tudok valakivel egy társaságban lenni úgy, hogy ne kezdenék el beszélgetni vele. Inkább kérdezõsködöm és ebbõl javarészt jól jövök ki. Konkrétan megválaszolni a kérdést, hogy mi leszek, ha nagy leszek sajnos nem tudom. Szóba jöhet edzõsködés, egyéb sporttal kapcsolatos munka, de még esetleg egy kis szálloda vagy wellness vezetése is. EMLÍTETTED, HOGY SZERETNÉL EGY ÉVET KÜLFÖLDÖN TÖLTENI. HOVÁ SZERETNÉL MENNI? SZERETSZ UTAZNI? Az elsõ ország, ami szóba jöhet, Olaszország, utána esetleg Németország. Ettõl függetlenül a kedvenc országom

MAGYARORSZÁG. Nagyon szeretek utazni és érdekes, hogy ahogy idõsebb leszek, egyre jobban félek a repüléstõl. Hozzáteszem, hogy volt már néhány borzasztó élményem. Szerencsére sikerült eljutnom a világ számos pontjára, amit részben a szüleimnek, részben a sportnak köszönhetek. Most biztosan nem tudnám fölsorolni mindet. MESÉLJ A RAJONGÓIDRÓL! Eddig szinte csak jó tapasztalataim vannak velük kapcsolatban, ráadásul a mi csapatunk szurkolótábora a legnagyobb a vízilabda berkein belül, így képesek adni a csapatnak egy olyan „pluszt” a nehéz pillanatokban, hogy valós köszönet illeti õket. Én sem gondoltam volna, hogy ennyit jelent, de tényleg nagy ereje van egy lelkes szurkolótábornak. Persze a legnagyobb rajongóm a barátnõm, Vargás Ozi Dumbó J. Dremák Szilvia

PÁLYA 2007 ÁPRILIS 17

Összeállítás

UTAZÁS EURÓPA LEGDÉLIBB CSÜCSKÉBE

A franciák szerint a Pireneusoknál ér véget Európa, míg a spanyolok szerint ott kezdõdik csak igazán. Egy biztos, Spanyolország más, mint a többi európai ország. Kultúrájára hatással volt Afrika, az arabok és a Pireneusok elválasztó, de ugyanakkor összekötõ jellege is.

BARCELONA Remélhetõleg mindenkinek megadatott már, hogy eljusson Spanyolországba, ha nem akkor mindenképp olvassa végig a cikket, mert találhat majd olyan utazási ajánlatokat, amik garantáltan lecsökkentik a költségeket, és mindenkibõl elõhozzák az utazós felét. Ahogy azt mindenki nagyon jól tudja az Ibériai- félsziget és vonzáskörzete egyre felkapottabb hely lett az utóbbi idõkben és az elõretörés nem is fog lelassulni egy darabig, tehát az árak csak felfelé fognak kúszni, de mindenre van megoldás. Nekem szerencsére megadatott a lehetõség, hogy elutazzam ebbe a csodálatos országba, még hozzá nem is egyszer, hanem többször is, minden alkalommal más-más területre. Egyik alkalommal nekivágtunk a barátommal a Gerona – Barcelona - Valencia útvonalnak és kisebb-nagyobb akadályokat leküzdve végül sikerült elérnünk az úti célt. A történet úgy indult, hogy Valenciában volt a szállásunk, de Geronában szállt le a repülõgép. A két város között a távolság 350 km, míg Barcelona csak 50 km-re volt. Így hát úgy döntöttünk, hogy alszunk egyet a csodás katalán fõvárosban, és másnap körbenézünk. Felültünk hát a leghamarabbi vonatra, ami körülbelül este fél 12-re érkezett meg. Az út fejenként csak oda 40 euróba került… tény viszont, hogy a legluxusabb magyar vonat is, csak minden

18 PÁLYA 2007 ÁPRILIS

PÁLYA 2007 ÁPRILIS 19

Összeállítás

Összeállítás görbe fánál megálló személyvonat lehetne Spanyolországban, már ha lenne ott ilyen. Figyelmeztettek minket, hogy Barcelona 3–4 -szer drágább, mint egy átlagos spanyol város, de gondoltuk, hogy azért ez enyhe túlzás…de NEM! Egy 2 (azaz kettõ) csillagos szállodában 150 euró volt egy két ágyas szoba. Pontosabban annyi lett volna, ha kivettük volna. Ehelyett inkább elmentünk sétálni és kiderítettük, hogy az elsõ turista busz reggel 8 órákkor megy. Namármost a mi óránk mutatója az 1-esen állt… végül is úgysem voltunk még esti városnézésen… A szerencsénk az volt, hogy keddi nap lévén is tömve voltak az utcák emberekkel. Bárokból bárokba jártunk, aztán amikor azok bezártak, jöttek a kávézók és végül egy holtsáv 4-tõl 5-ig. Egy kicsit elszomorodtunk mikor a legkorábban kinyitó kis croissont -os boltra is csak 6 óra volt írva, mint nyitási idõpont…de akkor jött a felismerés, hogy az óránkat egy órával elõbbre kell állítani (azt hiszem sosem örültem még annyira annak, hogy kevesebbet alhatok). Tehát 5 és 6 között sétálgattunk, találkoztunk néhány kutyasétáltató öreggel és buliból hazatérõ fiatallal, de hiszitek, nem hiszitek a spanyolok is tudnak aludni, méghozzá csendben (nem hangoskodnak állandóan). Reggel 6-kor pontban kinyitott a kis kávézó és mivel mi voltunk az elsõk a frissen sült croissont mellé még ingyen kávét is kaptunk (aznap már nagyjából a hatodikat ittuk, de mi mindennek tudunk örülni:) Felültünk a turistabuszra, ami a Sagrada Familia elõl indult, és nem gyõztünk gyönyörködni. Megpróbálom leírni, de szerintem lehetetlen…A turistabusz ugyanolyan volt, mint minden más nagyvárosban 10-12 euróért vettél egy jegyet, amivel egész nap utazgathattál az egyik nevezetességtõl a másikig, és ha leszálltál az egyik buszról felszállhattál a következõre, hiszen minden

FONTOS ADATOK

Galiciai Nemzeti Blok (BNG - Anxo Manuel HELYRAJZI ADATOK

QUINTANA Gonzalez) ; Popular Party

Terület: 504 842 km2

(PP - Mariano RAJOY Brey) ; Spanyol

Fõváros: Madrid

Szocialista Munkáspárt

Népesség: 40 397 842 (2006) 2

Népsûrûség: 85 fõ/ km (2005)

(PSOE - Jose Luis RODRIGUEZ ZAPATERO) ; Egyesül Bal (IU - Gaspar LLAMAZARES Trigo)

Népcsoportok: kasztíliai spanyol 66%, katalán 24%, baszk 2,5%, galíciai 6%, cigány 1,5%

GAZDASÁG

Vallás: római katolikus 99%, protestáns, zsidó,

GDP/fõ: $27,000

mohamedán

Munkanélküliségi ráta: 8,1%

Közigazgatási beosztás: 19 autonóm körzet

Mezõgazdasági termékek: zöldségek, szõlõ,

Hivatalos nyelvek: spanyol, katalán, baszk, galíciai

citrusfélék, hal, olíva, disznó, marha…

Tengerpart hossza:4964 km

Ipari termékek: textilipari tetmékek, ételek és

Fontosabb folyók: Ebro, Duero, Tajo,

italok, fém tárgyak, gyógyszerek, gépkocsik,

Guadalquivir, Guadiana, Mino

orvosi mûszerek…

Legmagasabb pont: Mulhacén (3482 m)

Fontosabb kikötõvárosok: Algeciras,

Nemzeti ünnep: október 12.

Barcelona, Cartagena, Gijon, Huelva, La Coruna, Tarragona, Valencia

ELHELYEZKEDÉS

Fõbb export partnerek: Franciaország 19, 3%,

Európa dél-nyugati részén fekszik az Ibériai-

Németország 11, 4%, Portugália 9, 6%,

félszigeten. Határos Andorrával,

Egyesült Királyság 8, 4%, Olaszország 8, 4%,

Franciaországgal, Gibraltárral és Portugáliával.

USA 4, 1%

Körülveszi a Földközi- tenger, az Atlanti-

Legfõbb import partner: Németország 15, 3%,

óceán, a Pireneusok és a Vizcayai-öböl.

Franciaország 14, 7%, Olaszország 8, 6%,

Terletéhez tartozik még két Marokkóban

Egyesült Királyság 5, 8%, Hollandia 5%, Kína 4, 2%

található város Ceuta és Melilla, valamint három szintén ezen ország partjainál található

KLÍMA

sziget: Chafarinas-szigete, Penon de

Az ország belsõ részeit forró nyarak és hideg

Alhucemas és Penon de Velez de la Gomera.

telek jellemzik, míg az ország külsõ részén,

A Baleár-szigetek és a Kanári-szigetek is

a parton felhõs, esõs idõjárás a jellemzõ,

spanyol fennhatóság alá tartozik.

meleg nyárral és enyhe téllel.

POLITIKAI RENDSZER Ország hivatalos neve: Spanyol Királyság Államforma: Alkotmányos monarchia Király: Juan Carlos Alfonso Víctor María de Borbón y Borbón-Dos Sicilias Miniszterelnök: José Luis Rodríguez Zapatero Pártok:Baszk Nemzeti Párt (PNV - Josu Jon IMAZ ) ; Baszk Szolidaritás (EA - Begona ERRAZTI) ; Katalán Demokrata Unió

20 PÁLYA 2007 ÁPRILIS

járatot, mert bár felejthetetlen volt az éjszaka, azért aludni is szerettünk volna egy kicsit. Hosszas rohanás után, felvettük a csomagjainkat a vonatállomáson, és az utolsó percben felpattantunk a vonatra. Az út 3 órás volt, de mondhatom királyi bánásmódban részesültünk. Minden felszálló fülhallgatót kap, hogy nézhesse a tv-t vagy rádiót hallgathasson. Kaptunk füldugót és szemellenzõt is, ha esetleg valaki fáradt lenne. Mindemellett mérhetetlen tisztaság, mentol illatú WC és sehol egy csikk meg kajamaradék. Csak tájékoztató jelleggel közlöm, hogy ez az állami tulajdonban lévõ személyvonat volt – mi ezt választottuk ugyanis ez volt a legolcsóbb –. Ezen kívül rengeteg magán cég van, amik olyan kiszol-

(UDC - Josep Antoni DURAN i LLEIDA) ;

HASZNOS LINKEK Annak, aki munkát vagy szállást keres: www.renfe.es www.loquo.es Annak, aki kipróbálná a spanyol konyhát, esetleg a nyelvet vagy csak informálódni szeretne: www.spanyolország.lap.hu www.spanyol-kutatointezet.lap.hu www.cervantes.hu www.spanyoltanar.hu www.spanyolkonyha.lap.hu www.spanyolportal.hu Annak, aki belekóstolni a spanyol kultúrába: zene, színház, irodalom… www.budapestfilm.hu/spanyolfilmhet www.szinhaz.hu www.molotov.com.mx www.aventuraworldwide.com www.daddyyankee.com www.latinzene.lap.hu

tizedik percben új buszt indítanak a turisták millióinak. Ez a legegyszerûbb módja Barcelona bejárásának. Nem drága, ingyen idegenvezetés van a buszon, bármikor le-és felszállhatsz, és emeletes, azaz a kilátás pazar. Eljutottunk vele a Park Güellig, az Olimpiai Stadionig, a futballrajongók Mekkájának számító Nou Campba, az összes Gaudí épülethez, a belvárosban található piacra a Ramblasra, a híres zenélõ szökõkúthoz és persze a város jelképének számító Sagrada Familiaba is. Egyszerûen elmondhatatlan,

hogy nyüzsög az a város. Van ott minden mi szem szájnak ingere. Persze, ha valaki igazán be akar vásárolni az menjen a Corte Inglésbe, és vigyen magával pár zsák pénzt. De szinte mindent meg lehet kapni a környezõ városokban és falvakban, amik korántsem olyan drágák, mint a tartományok székhelyei.

VALENCIA Miután beutaztuk Barcelonát, igyekeztük nem lekésni az utolsó Valenciába induló

gálást nyújtanak, amik itthon a legnagyobb luxusvonaton (már ha egyáltalán van ilyen) sincsenek. Másnap már a valenciai szállásunkon ébredtünk a tenger zúgására, az autók zajára és az embertömegek hömpölygésére. Valencia teljesen más, mint Barcelona. Az egyik helyen katalánul beszélnek, a másik helyen valenciaiul (ez az egyetlen elismert dialektus az országban) és egyikõjük sem akarja megérteni a másik nyelvét. Valenciában ugyanúgy felültünk a turista

PÁLYA 2007 ÁPRILIS 21

Összeállítás

Összeállítás

buszra, és a létezõ összes nevezetességet megnéztük, bevásároltunk és a nap megkoronázásának céljából elmentünk az Iglesia de Santa Catalina mögött kis churrería-ba. A churros egy hagyományos spanyol étel. A fánkhoz hasonlít leginkább, de nem kör alakú, hanem hosszúkás olyan, mint egy pálcika, ezt általában cukorba forgatják, és úgy tálalják forró csokival (ez inkább forró csokipuding az én meglátásom szerint). Ebbõl a churrosból viszont annyi félét kitaláltak már (mindenféle édességgel, vanília pudinggal töltött, barna cukorba forgatott…), hogy rengeteg churrería nyílt, ahol szinte csak ezt árulnak. Valencia másik fõ attrakciója a kulináris élvezetek terén a paella. Ha valaki az eredetit akarja megkóstolni az mindenképpen itt tegye. Ez egy végtelenül egyszerû étel, de annál fantasztikusabb. Nem véletlenül tartozik a nemzeti ételek közé. A hagyományos valenciai paella nem áll másból, mint rizsbõl, húsból, tenger gyümölcseibõl, zöldségekbõl és sáfrányból. Ha valaki esetleg megkívánta annak tudnám ajánlani a La Bodega nevû éttermet a Wesselényi utcán, mert ott biztos, hogy mindenki kifogástalan paellát talál. Ha Valenciában jártok mindenképp menjetek el a Ciudad de las Ciencias-ba (A tudományok városába). Olyan, mint egy hatalmas múzeum, de annál sokkal izgalmasabb. Van itt vízi állatkert, színház, mozi, múzeum, ahol tilos nem hozzáérni a dolgokhoz és egy jövõt idézõ kert. Véletlenül se higgyétek, hogy bármi, olyan amilyennek hangzik.

22 PÁLYA 2007 ÁPRILIS

Vegyük például a mozit. A nézõtér olyan, mint egy lelátó, csak jóval meredekebb (könnyen meg lehet taposni az elõtted ülõ fejét, ha nem vigyázol). A képernyõ pedig 240 fokos szögben vesz körül…minden nézõ 3D-s szemüveget és fejhallgatót kap, hogy még jobban élvezhesse a mûsort. Mi az „Adrenalina” nevû mozit választottuk, és el is érte célját, mert az adrenalin szintünk eléggé megemelkedett a film végére. Az ejtõernyõsök életét bemutató produkció úgy kezdõdött, hogy egy csapat férfi levetette magát egy norvégiai szikláról a fjord felett. Ez még így annyira nem is lenne észbontó, de az hogy nem láttuk a vászon alját, mert akkora volt és a tetejét se, mert jóval a fejünk fölé ért, teljesen olyan érzés volt, mintha a semmibe esnénk mi is. Nem láttad az elõtted ülõ emberek fejét, nem láttad a melletted ülõket, mert oldalt is ott volt a vászon és nem tudtad róla levenni a szemedet…egyszerûen hihetetlen volt… kötelezõvé kellene tenni mindenkinek, hogy elmenjen! És ez még mind semmi…nem beszéltem még Madridról, Malagáról, Granadáról, az északi részekrõlBilbaoról, Santiagóról, Pontevedráról és a többi kihagyhatatlan és felejthetetlen városról és falucskáról.

KULTÚRA, ÜNNEPEK A spanyol kultúra megint egy olyan téma, amirõl kifulladásig lehetne írni, de még

akkor sem lenne minden említésre méltó dolog teljes méreteiben taglalva. Mindenképp meg kell említeni a spanyol festészetet, irodalmat, építészetet, filmmûvészetet, a mediterrán konyhát és természetesen a fiestákat. Ez utóbbiak rendkívüli sokszínûséget mutatnak, ha végignézzük az ország repertoárját. Azt mindenképp tudnotok kell, hogy a spanyolok vérbeli keresztények, és ehhez társul egyfajta látens - néha elõtörõ - õrültség. Ha valaki esetleg el tud látogatni egy spanyol Húsvéti ünneplésre, akkor egy nagyon meghitt és mélyen vallásos, több napos ünnepség sorozatba fog belecsöppeni, de ugyanakkor, ha az ország északi részére téved az évnek egy késõbbi szakaszában, akkor teljesen más fogja fogadni. Ott ugyanis az egyik fiesta alkalmával felkötnek egy élõ csirkét a nyakánál fogva, és az a cél, hogy lovagolás közben ki tudja úgy leszedni a csirkét, hogy a feje a kötelek között maradjon. Hát, ez a két véglet…ezek között található a Sanfermínek ünnepe július 7-én, amikor a sok fehér ruhás férfi piros kendõvel a nyakában rohan egy fél tucat vadul fújtató bika elõtt. A statisztikák szerint a részeg turisták és így a „balesetek” száma is rohamosan megnõtt, úgyhogy ez a látványosság is arra a sorsra fog jutni, mint a bikaviadal, hogy egyre több új korlátozást fognak szabni az EU-ban. Szintén említésre méltó még a katalán elõ embertorony, ami évszázadok óta hagyomány, vagy a Tomatín de Buñol. Ennek a lényege, hogy

kihasználják azt, hogy az országuk az egyik legnagyobb paradicsomtermelõ a világon. Ennek örömére pedig hatalmas kamionokat pakolnak meg paradicsommal és víztartályokkal és ezeket öntik rá a népre, akik egész nap dobálózhatnak a nap végén pedig úszhatnak egyet a paradicsomlében. Amit mindenképp szeretnék még kiemelni az a spanyol filmmûvészet és konyha. Aki rendszeres nézõje az Oscar díjátadó ünnepségeknek az már biztosan hozzászokott, hogy nagyon sok esetben – fõleg az utóbbi években – a legjobb külföldi film kategóriában mindig spanyol film hozza el a kis arany szobrocskát. A három legfontosabb és leghíresebb rendezõ, aki jó, ha ismertek: Pedro Almodóvar, Luis Buñuel és Carlos Saura (az utóbbi legismertebb filmjei: Tango, Goya, The Seventh Day). Minden kétséget kizárólag Almodóvar a leghíresebb, olyan filmekkel, mint Volver, Rossz nevelés (La mala educación), Beszélj hozzá! (Hable con ella) Mindent anyámról (Todo sobre mi madre), Eleven hús (Carne trémula), Tûsarok (Tacones lejanos), Kötözz meg és ölelj! (¡Átame!), Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén (Mujeres al borde de un ataque de nervios). Az õ filmjei tipikusan azok, amiket vagy utál valaki vagy imádja õket. Amit elõzetesként minden filmrõl el lehet mondani, hogy van benne drog, sex, legalább egy transzvesztita, sok homosexuális, gyilkosság és hasonló finomságok. Luis Buñuel leghíresebb filmje Az andalúziai kutya (Un chien andalou), amiben egy ember pengével kivágja egy másik ember szemgolyóját, amivel a mû készítésének idején hatalmas felháborodást és ugyanakkor csodálatot is keltett.

A SPANYOL KONYHA A spanyol konyha egyszerûen imádnivaló. Mindenki megtalálhatja benne a magának valót, mert a tengeri herkentyûktõl kezdve, a tésztákon, vegetáriánus kajákon keresztül egészen a pacalig és a kolbászig minden megtalálható (õszintén bevallom, hogy én életemben egyszer ettem pacalt Spanyolországban a csigapörkölt mellé tálalva - kicsit furcsa párosítás). A legismertebb ételek a gazpacho, ami egy hideg paradicsomleves zöldségekkel, a paella, a churros, a tortilla, ami tulajdonképpen krumplishagymás omlett, a jamón serrano a spanyolok híres füstölt sonkája és még sorolhatnánk a végtelenségig. A legjobb talán az, ha elmentek egy tapas bárba, ahol mindenbõl csak csipegetnivaló adagokat adnak, így mindenfélét meg lehet kóstolni:

sárgadinnyét sonkával, aszalt olívabogyót, polipot, rákot, báránycombot, fokhagymát és olívaolajat minden mennyiségben. A spanyol édességekrõl sem szabad megfeledkezni, hiszen ezen a téren is brillíroznak a spanyolok. Vegyük például a turrón-t, ami egy karácsonyi édesség, de egyszerûen mennyei. Csak cukor van benne, tojás és millió mandula. Ezt spékelik meg csokival, pisztáciával, mézzel és ehhez hasonlókkal. Itthon ma már minden jobb édességboltban kapható, úgyhogy mindenképpen ki kell, hogy próbáljátok. Ezen kívül persze nagyon sok karácsonyi édesség van még, de fontos a már említett churros is és a flan, ami egy átmenet a vaníliapuding és a zselé között. Most, hogy mindeninek megjött az étvágya már csak el kell utazni. Íme néhány jó tanács: Ha valakinek tényleg megjött a kedve az utazáshoz annak mindenképp azt tudnám javasolni, hogy mihamarabb kezdjen el szervezkedni. A „hasznos linkek” címszó alatt tényleg olyan weboldalak vannak, ahol mindent megtalálhattok, ha magatoknak akartok utat szervezni, vagy ki akartok menni dolgozni. Ez utóbbi nem is annyira nehéz, hisz Spanyolország is azon EU-s országok közé tartozik, akik megnyitották kapuikat a külföldi munkavállalók elõtt. Ez persze nem azt jelenti, hogy odamész és olyan munkát kapsz amilyenrõl álmodtál, de legalább egy fokkal megkönnyítették a dolgot. Az egyik ismerõsök érettségi után, nagyjából másfél éve ment ki dolgozni egy

szál magában, ismerõsök nélkül és ma már egy éve dolgozik egy call-centreben, ahol embereknek segít nyomtatókat összeszerelni, 1200 eurót keres, lakást bérel, teljes mértékben eltartja magát és mondanom sem kell, hogy imád ott lenni. Ha valakinek esetleg ilyen szándékai vannak az, az iwiw-en fel tudja venni a kapcsolatot a Spanyolországban lévõ magyarokkal és szerintem bátran kérhet tõlük segítséget. Ami még fontos lehet, hogy célszerû egy spanyol társalgási kézikönyvet magatokkal vinni, mert bár a spanyolok tudnak angolul, de annyira förtelmes a kiejtésük, hogy egy szavukat sem lehet érteni. Aki csak utazni szeretne és minden fizikai megerõltetéstõl szeretné megkímélni magát, annak azt tudnám javasolni, hogy nézzen utána a Domino külföldi vasúti bérletnek, mert rengeteg pénzt meg lehet vele spórolni, ha utazgatni akartok az országon belül. Mindenképp ajánlom, hogy ha egyszer elmentek Don Quijote hazájába, akkor mindenképp nézettek szét a szálláshelyetek körülvevõ területeken, mert utána csak bánni fogjátok, hogy kihagytátok. Ahová mindenképp menjetek el az Spanyolország déli része, az andalúziai vidék, amibõl kiemelkedik Sevilla, Cádiz, Málaga, Gibraltár, Granada. Ezek a kihagyhatatlan helyek, hiszen a közmondás is úgy tartja „Quién no ha visto Granada, no ha visto nada” azaz, aki nem látta Granadát, az nem látott semmit. Dremák Szilvia

PÁLYA 2007 ÁPRILIS 23

Website

Website

KlubD AZ ÚJ INTERNETES OLDAL – SZIGORÚAN DIPLOMÁSOKNAK Internetes regisztrációval tagjává válsz egy klubnak. Itt aztán ismerkedhetsz, társat kereshetsz magadnak, on-line újságot olvasgathatsz... Egy újabb közösségi oldal – gondolod magadban. Csakhogy ezúttal másról van szó. A KlubD a virtuális mellett valóságos közösségi színteret is biztosít tagjainak.

T

omka Barnabással, az ötlegazdával, és egyszemélyben a KlubD-t üzemeltetõ cég tulajdonosával beszélgettem.

– Miben más a KlubD, mint a – manapság gombamód szaporodó – közösségi oldalak? – Addig, amíg egy közösségi weboldalon bárki bármilyen (á)l-adatokkal és (ál)fényképpel regisztrálhat, addig a KlubD-be

24 PÁLYA 2007 ÁPRILIS

„csak” diplomával rendelkezõ fiatalok léphetnek be. – Miért szükséges ez a megszorítás? – Szûkebb és tágabb környezetemet megvizsgálva arra a felismerésre jutottam, hogy a diplomás fiatalok igényei messze nincsenek kielégítve – ami az ismerkedést, szórakozást, szórakozóhely-választást illeti. A füstös és fülledt diszkókban, bárokban az emberek egymás lábát tapossák, a zenére

nem lehet táncolni, és alig akad ember, aki „száraz bõrrel” megússza a kimenõt. Így merült fel egy zárt körû klub létrehozásának ölete – s miért ne lenne a kritérium éppen a diploma, hiszen egymást keressük. – Milyen elvek alapján mûködik az oldal? – A felhasználókat végzettségük szerint klubokba sorolja a rendszer. Közgazdászként automatikusan tagjává válsz a közgazdász

klubnak. Ez nem jelenti azt, hogy kizárólag hasonszõrû ismerõsied lehetnek, te magad is létrehozhatsz klubokat – más végzettségû ismerõseidbõl. Nálunk nem jelenik meg az „ismerõs-verseny” effektus, értékes és hasznos kapcsolatok kiépítése a cél, a minõség érvényesül a mennyiséggel szemben. – Miben jelenik meg a kapcsolatok „haszonelvûsége”? – Vegyünk egy konkrét példát. Ha teszem azt fogfájás gyötör, saját orvosod éppen nem elérhetõ és az orvos korát, nemét illetõen konkrét elvárásaid vannak, a KlubD összes olyan fogorvos tagjának küldhetsz szakmai megkeresést – üzenet formájában -, akire ráillik a leírás. – Milyen más fórumok találhatók még az oldalon? – Üzemeltetünk még – fõleg diplomásokat érintõ és érdeklõ – on-line magazint. Az írások témája a gasztronómiától kezdve az utazáson át az életstílusig változik. Ha elértük a 2000 fõs taglétszámot, indítjuk a társkeresõt is. – A honlap fõ célja mégis az, hogy valós társasági életet biztosítson

a diplomásoknak. Az oldal csak „eszköz” a cél elérése érdekében? – Többé-kevésbé. Színes, sokoldalú internetes oldalt szeretnénk létrehozni, ami egyben program-egyeztetõ felületet is. – Milyen programokat terveztek? – Az igényektõl függõen gondolkodunk borvacsorák, szivarestek, színházi elõadások, stb. szervezésén. És természetesen KlubD bulik országszerte. – Miben más egy KlubD buli mint a többi? – Ezeken az összejöveteleken csak KlubD tagok vehetnek részt. Fix helyszín egyelõre még nincs, az viszont biztos, hogy olyan jellegû szórakozóhelyek jöhetnek csak számításba, ahol külön tér áll rendelkezésükre a vacsorázni, beszélgetni vágyóknak, és külön a táncparkett ördögeinek. Újdonság még, hogy a tánctérrõl számûzzük az italt és a cigarettát. Ezek a szigorítások – a dress code-dal egyetemben – elsõ hallásra meghökkentõk lehetnek, de csak így tudjuk megteremteni a kulturált szórakozás feltételeit.

– Hogyan igényelhetõ a KlubD kártya? – A KlubD kártya személyesen vehet õ át, egyéves díja nettó 6.000 Ft. Ez ingyenes belépést biztosít a bulikba, valamint 10-20 % kedvezményt különbözõ éttermekbe, szépségszalonokba, utazási irodákba és még hosszan sorolhatnánk a különféle kedvezményt biztosító partnerek listáját. – Mi lesz a „vegyes” párokkal, ahol csak az egyik fél diplomás? – Nekik találtuk ki a KlubD társkártyát. – Hogyan tudjátok ellenõrizni, hogy valóban diplomás-e az illetõ? – A munka oroszlánrészét egy országos adatbázis kidolgozása tette ki. 1980-ig visszamenõleg az összes felsõoktatási intézmény szerepel az adatbázisunkban (összesen 210). Regisztrációd során az adatbázisból kiválasztod a rád vonatkozó adatokat, azonosítód pedig a diplomaszámod lesz. Valótlant lehet ugyan állítani, de nem érdemes. A jelentkezéskor aláírt nyilatkozat megszegése adott esetben a KlubD oldaláról történõ végleges törlést is maga után vonhatja. – blanka –

SZÓRAKOZÁS, ISMERKEDÉS, TÁRSKERESÉS – MA AZ INTERNET A KORLÁTLAN LEHETÕSÉGEK TÁRHÁZA. DE KI GARANTÁLJA, HOGY VIRTUÁLIS ISMERÕSÖD VALÓBAN AZ, AKINEK VALLJA MAGÁT, S NEM EGY ÁMOKFUTÓ ÛZ VELED GONOSZ TRÉFÁT? ERRE TESZ KÍSÉRLETET A KLUBD. SZABÁLYOZNI AZT, AMI MA AZ EGYIK LEGSZABADABB DOLOG A VILÁGON – AZ INTERNETET. PÁLYA 2007 ÁPRILIS 25

Kultúra

Kultúra

VAN GOGH VÉGRE BUDAPESTEN IS „Ez az ember vagy õrült volt, vagy megelõzött mindenkit, de nem tartom kizártnak, hogy mindkettõ igaz” Camille Pissarro, évekkel Van Gogh halála után ISMERJÜK MEG A MÛVÉSZT Vincent van Gogh 1853. március 30-án született Hollandiában, Groot Zundertben. Édesapja, Theodorius van Gogh protestáns lelkipásztor volt, édesanyja Anna Cornelia. A család hat gyermeke közül õ volt a legidõsebb. A legszorosabb testvéri kapcsolat öccséhez, Theodoriushoz (Theo) fûzte, aki szellemileg és anyagilag is mindig segítette õt. A két testvér közötti levelezés különösen nagy jelentõségû. A körülbelül 600 megõrzött levélbõl származik a legtöbb ismeretünk Van Gogh életérõl, gondolatairól, munkájáról, kétségeirõl. 1873-ban Vincent Brüsszelbe költözött, majd Londonban vállalt egy mûkereskedésben munkát. Érdeklõdéssel tanulmányozta az angol festõk - Constable, Turner, Gainsborought, Reynolds – munkásságát. Beleszeretett a 19 éves Eugénie-be, egy csecsemõotthon ápolónõjébe, akit a „legkisebbek angyalának” nevezett. Megkérte a kezét, de Eugénie, aki már jegyes volt, kiadta az útját. Csalódása után úgy érezte, hogy az igehirdetésre van hivatva. Jones lelkész segítõje lett London környékén, és ezután

26 PÁLYA 2007 ÁPRILIS

egyre vallásosabbá és visszahúzódóbbá vált. 1878-ban a szegények közé költözött a belga Borinage szénbányavidékre, ahol független hittérítõként terjesztette az evangéliumot a bányász- és parasztcsaládok között. A bányászok gyermekeit tanította írni, olvasni és a katekizmusra, ápolta a betegeket. 1879-80-ban kezdett szabadidejében rajzolni és festeni. Ebbõl az idõszakból származnak az elsõ tájképei. Egyre többet rajzolt, és a csodált Jean-Francois Millet képeit másolta. Ezek a képek a kiállításon is láthatóak. Van Rappard és unokafivére, Mauve látta el tanácsokkal, és Theoval együtt közösen rábeszélte, hogy fessen. 1880. október 15-tõl Brüsszelben, a Szépmûvészeti Akadémián tanult anatómiai és perspektivikus rajzot, és megpróbálta eladni rajzait. Rajztanulmányai realista témákat dolgoztak fel. Késõbb a nála hét évvel idõsebb, özvegy unokanõvérébe, Cornelia Adriane Vos- ba szeretett bele, azonban amikor megkérte a kezét, a nõ kikosarazta. Hiába próbálkozott újra és újra, szerelmes levelei és házassági ajánlatai visszautasításra találtak. Összetört szívvel tért haza. Édesapja haszontalan semmirekellõnek nevezte és elûzte otthonról.

N A V H G O G

Van Gogh Hágában próbált letelepedni. Ebben az idõszakban nem érdekelte a festészet, kocsmáról kocsmára járt. Egy este megismerkedett Clasina Maria Hoornik-kel, aki prostituált volt. Siennek - így hívta a lányt - már voltak gyermekei és megismerkedésükkor is állapotos volt. Benne Van Gogh modellre talált, és õszintén hitte, hogy segíthet sorsán. Feleségül akarta venni, de Theo és Mauve megakadályozta ebben. 1882ben készítette a tárlaton látható „Sorrow” (Bánat) címû rajzát, és festményét, amelyhez Sien volt a modell. Van Gogh terhesen ábrázolta szerelmét, úgy, ahogy megismerte. Családja és ismerõsei nem nézték jó szemmel a kapcsolatot. Van Gogh végül 1883-ban elhagyta az akkor 29 éves Sient. A következõ kudarc végképp ráütötte bélyegét Van Gogh egész életére. Augusztusban beleszeretett a szomszéd 43 éves lányába, Margot Bengemannba, aki viszonozta érzelmeit. Megkérte a kezét, azonban a szülõk nem engedélyezték a házasságot. Margot ekkor megpróbálta megmérgezni magát. Sikerült megmenteni életét, de a közös életrõl szóló tervek füstbe mentek. Édesapja halá-

lával örökre elzárkózott a család a festõtõl. Ez alól csak Theo volt kivétel, akivel ebben az idõben még szorosabb lett a kapcsolata, mint elõtte. Ebben az idõben festette meg remekmûvét, a „Krumplievõk” címû, sötét, borongós képét. Ehhez a témához késõbb még sokszor visszatért. Ez a mû nagyon távol van a Millet által dicsõített boldog falusi élettõl. Van Gogh a paraszti életet teljes valóságában, annak minden nyomorúságával ábrázolja. Van Gogh úgy vélte: „Nem lehet mindig teljes pontossággal – helyesebben soha nem is lehet pontosan – közölni a látottakat, mert a természetet az ember saját temperamentumán keresztül szemléli.” Rubens iránt érzett csodálata 1885-tõl arra ösztönözte, hogy nagyobb érdeklõdéssel forduljon a színek használata felé. Van Gogh a falusi élet realisztikus festõje szeretett volna lenni. Nyomot akart hagyni a világban, bemutatni igazságtalanságait és a paraszti lét nehéz körülményeit. 1886 januárjában beiratkozott a Királyi Mûvészeti Akadémia festészet és rajz szakára. 1886 februárjától 1888 februárjáig Párizsban tartózkodott,

PÁLYA 2007 ÁPRILIS 27

Kultúra ahol gyakran találkozott az impresszionista festõkkel. 1886 májusában édesanyja Breda-ba költözött. Egy zsibárus fillérekért megvette tõle a mûvész által nála hagyott mintegy 70 képét. A többit pedig elégette. 1886 márciusában betegen és kimerülten utazott Theóhoz, aki ekkor már néhány éve a Goupil Galéria párizsi fiókját vezette. Elhatározta, hogy ismét festészetet fog tanulni és áprilisban beiratkozott az Atelier Cormon-ba, a történelmi témák akadémiai festõjének festõmûhelyébe. Itt barátkozott össze az éjszakai mulatók állandó vendégével, az akkor még kezdõ festõvel, Henri de Toulouse-Lautrec báróval. Az impresszionista fellángolás rövid ideig tartott. Van Gogh a saját útját kereste. Felismerte, hogy festészete különbözik a többi mûvészétõl, és ezért más, Párizson kívüli világra van szüksége. Úgy vélte, hogy délen megtalálja a számára szükséges átlátszó levegõt és azt a fényt, amely oly módon világít, hogy a színek úgy látszanak, ahogyan õ szeretné. Arról álmodozott, hogy Dél-Franciaországba utazik, ahol megalapítja a „Dél stúdióját”, azon festõk közösségét, akik szeretnének visszatérni az akkortájt divatos japán festészet tiszta vonalaihoz. Lemásolta több nagy japán festõ mestermûveit, mint például Hiroshige „Esõ”-jét. Új festészeti koncepciója és mélyen rejlõ törekvései Van Goghot is arra indították, hogy az elérhetetlen Japánba való utazásról álmodozzék. Minderre nem volt módja, elhagyván Párizst, Provance-ban, Arles városában telepedett le. 1886 telén ismerte meg Paul Gauguint. Theo továbbra is támogatta anyagilag, sõt, megpróbálta kiállítani néhány képét a Függetlenek Szalonjában. 1888. április közepén a Saintes-Maries-de-la-Merben töltött néhány nap alatt, illetve júniusban egy hétig a Földközitengert és az ottani oly jellegzetes éjszakákat és égboltot tanulmányozta. Visszatérése után teljes lendülettel festett és rajzolt tovább, sokszor csónakokat, bárkákat, provance-i házakat és cigánytanyákat. 1888 áprilisában meglátogatta õt az amerikai festõ, Dodge Mac Knight, akinek révén megismerkedett a belga Eugene Boch-hal, aki költõ és festõ is volt egyben. Összebarátkozott a helyi postással, Roulinnal, valamint Milliet hadnaggyal is, de magány továbbra is gyötörte. A postásról hat olajfestményt és több rajzot is készített. Meghívta Gauguint, aki 1888. október 23-án meg is látogatta. Munkától kimerülten találta Van Goghot. A közös élet öröme nem tartott sokáig. Nem sok szórakozási lehetõségük volt, ezek is általában a nõk körül forogtak. Van Gogh nem bírta az alkoholt. Egy idõ múlva a kiabálások és a veszekedések egyre gyakoribbakká váltak köztük. Végül 1888. december 23-án este Van Gogh minden ok nélkül barátja arcába vágott egy poharat. Gauguin leveleiben arról panaszkodott, hogy elege lett Van Goghból és az egész arles-i villából, összepakolt. Amikor kilépett az udvarra, Van Gogh borotvával a kezében rohant utána. Gauguin egy hotelben talált menedéket. Túlhajszoltság miatt idegileg összeomlott és levágta bal füle alsó részét. Gondosan megmosta és levélben átnyújtotta nyilvánosházi barátnõjének, Rachelnek a következõ szavakkal: „Õrizze meg jól ezt a tárgyat”. A nõ elájult. Késõbb Van Gogh semmire sem emlékezett, mivel Õ és Gauguin ekkoriban szinte megállás nélkül ivott, és annak ellenére, hogy pénzhiánnyal küszködtek, rendszeres látogatói voltak a bordélyházaknak. Eközben rengeteget vitatkoztak, de alkottak is. Egyes mûvészettörténészek vitatják azt a hivatalos verziót,

miszerint Van Gogh vágott le egy darabot saját fülébõl, és úgy vélik, hogy Gauguin volt az elkövetõ. A chicagói Mûvészeti Intézetben nyitották meg azt a kiállítást, amely kizárólag az Arles-ban lezajlott dráma történéseit járja körül. Gauguin búcsú nélkül visszautazott Párizsba, Van Goghot pedig bolondok házába zárták. Az iszonyatos hallucinációk és az epileptikus roham után a nyugalom idõszaka következett. 1889. január 7-én hazaengedték. Otthon rossz hírek várták. Nem volt egy fillérje sem, a lakás tulajdonosa felmondta a bérletet, egyetlen barátjának, Roulinnek is el kellett hagynia Arlest. Kínozta a magány, hangulatváltozásai az eufórikustól a szélsõségesen levertig terjedtek. Sokat festett. Ebbõl az idõbõl származnak híres önarcképei: az „Önarckép pipával” és az „Önarckép levágott füllel”, valamint az „Önarckép festõállvánnyal”(1888). Álmatlanságtól és hallucinációktól szenvedett. A szomszéd gyermekek kövekkel dobálták és gúnynevekkel illették. Mindenki õrültnek tartotta. Nyolcvanegyen írták alá azt a kérvényt, amely kérte, hogy szállítsák kórházba. 1889. május 8-án saját kérésére a Saint-Rémi-de-Provenceben található Szent Pál apátság kórházába vitték, ahol az orvosok epilepsziát diagnosztizáltak. Egy évig, 1890. május 7-ig tartózkodott a monostorban, de közben sem hagyta abba a festést. Mûveiben ekkortájt keserûvé váltak a színek és a formák, rendkívüli szépségû költészet jelentkezett bennük: „Talán sohasem festett ilyen jól és ennyi merészséggel” - mondta Emile Bernard. Technikája is bámulatos volt: vastag, állandóan foltokká, pontokká, vesszõkké, pálcikákká bomló ecsetkezelés jellemezte zseniális mûveit. 1889. július végén megengedték neki, hogy felügyelet mellett hazautazzon Arlesbe a személyes holmijaiért. Meglátogatta régi barátait, még Rachelt is. Megünnepelte a visszatérést. Két nappal késõbb festés közben idegroham tört rá. Három hétre tudatát vesztette. Hallucinációi idõnként misztikus jellegûek voltak. Ordított. Amikor végre halálosan kifáradva magához tért, tudomásul vette, hogy gyógyíthatatlan beteg. 1889 szeptemberében Párizsban, 1890. január 18-án Brüsszelben megnyitották a „Les Vingt” csoport kiállítását, ahol Van Gogh hat festményét is bemutatták. Hollandián kívül elõször a mûvészeti kritikus Albert Aurier mutatta be képeit a „Mercure de France”-ban.

N A V H G O G PÁLYA 2007 ÁPRILIS 29

Kultúra

Kultúra 1890 februárjában eladta „A vörös szõlõhegy” címû képét 400 Frankért Anna Dochnak. Ez volt az egyetlen kép, amelyet saját maga tudott értékesíteni. 1890. február 20-án Van Gogh két napra Arlesbe utazzon. Újra ledöntötte lábáról a roham, amely még erõsebb volt, mint az elõzõ. Ordított a fájdalomtól és embertelenül szenvedett. Üldözési mániája volt. Odáig jutott, hogy terpentint ivott. 1890. március 19-én az „Artistes Indépendants” Szalon kiállításán tíz festményét állították ki nagy sikerrel. A megnyitón Monet Van Gogh képeit a kiállítás legjobbjainak tartotta. 1890. május 16-án felszállt a Párizsba tartó vonatra, hogy meglátogassa Theót. Ismét régi barátai között lehetett. Õ azonban néhány nap múlva elutazott Auverssur-Oise-ba, ahova a festészetkedvelõ és az impresszionizmust tisztelõ dr. Gachet hívta meg. A környék tetszett neki. Dr. Gachet szívélyes és optimista volt: Van Gogh-t gyógyultnak nyilvánította. 1890. július 6-án Theo meghívta testvérét, hogy látogassa meg a családját. Ma sem tudni, ki és milyen módon beszélt vele és hogyan bántotta meg, csak annyi ismeretes, hogy Van Gogh úgy érezte, hogy terhére van öccsének, és halálosan megsértve, még aznap visszatért Auversbe. Ereje elhagyta, ami egy újabb rohamhoz vezetett. Revolverrel zsebében járkált. Festett, bár minden hiábavalónak tûnt számára. 1890. július 24-én írta utolsó levelét Theónak. Július 27én, vasárnap az Auvers-i házhoz közel, a déli forróságban szíven lõtte magát. Nagyon megsérült, de saját lábán ment haza. Amint Theo értesült a történtekrõl, azonnal odautazott. Van Gogh úgy tett, mintha nem szenvedne, pipázott és hosszan beszélgetett vele. 1890. július 29-én, éjjel fél kettõkor halt meg. Ezen a napon készített róla Dr. Gachet egy rajzot „Vincent a halálágyon” címmel. A festõt másnap temették el Auvers temetõjébe. Dr. Gachet a következõket mondta a temetésen: „Csak két célt ismert: az emberséget és a mûvészetet”. Amsterdamban hozták létre a lenyûgözõ Vincent Van Gogh Múzeumot, melyben az impresszionista festõ legnagyobb gyûjteménye található. Több mint 200 festmény, 500 rajz és számos személyes levél, amelyet a Van Gogh család örökölt. Az új szárnyat egy japán építész emelte, ez ideiglenes kiállításoknak ad otthont. A megnyitót a mûvész fivére, Theo van Gogh tiszteletére rendezték. A múzeumban találhatunk még 400 japán rajzot is, amelyeket Van Gogh is nagyon kedvelt, továbbá kortársainak – Toulouse-Lautrec, Monet és Gauguin - mûvei is helyet kaptak itt. Forrás az életrajzhoz: Bankos Szilvia: Vincent van Gogh (Életrajz) www.ekultura.hu

AJÁNDÉK A MAGYAR MÛVÉSZETPÁRTOLÓKNAK

N A V OGH G

A magyar mûkedvelõk most elõször tekinthetik meg magyar múzeumban Van Gogh mûveinek ilyen teljességû válogatását. A százéves Szépmûvészeti Múzeum számos rangos rendezvénye között szereplõ kiállítás látványos, és rendkívül színvonalas összeállítással várja a Van Gogh rajongókat, és a festmények és grafikák rendkívül széles skáláját mutatja be az õt még csak most megismerõ érdeklõdõknek. Eddig mindössze néhány képét láthatta itthon a magyar közönség: elõször - feltehetõen 1907-ben - a Nemzeti Szalonban, bizonyosan pedig 1910-ben, a Mûvészházban, ezért ennek az életmûvet ilyen mélységig bemutató tárlatnak nagy jelentõsége van. A rendkívüli képzõmûvészeti tárlathoz 30 múzeum és sok gyûjtõ nyújtott segítséget azzal, hogy kölcsönadta a birtokában lévõ mûveket. „A budapesti kiállítás célja többek között éppen az, hogy hozzájáruljon a mûvészhez és alkotásaihoz tapadó romantikus klisék lerombolásához. A mûvészetében magányos festõzseni helyett a tudatosan alkotó, a mûvészeti hagyományokat ismerõ és alkalmazó festõgéniuszt kívánjuk megismertetni.” – nyilatkozza Dr. Geskó Judit mûvészettörténész, a kiállítás kurátora. A válogatás tematikája arra törekedett, hogy a szemlélõ ne az „elcsépelt” darabokat lássa ismét, hanem kevésbé ismert, de a mûvészre jellemzõ mûveket mutasson be. A korszak holland festészetét kutató dr. Matits Ferenc mûvészettörténész nagyon fontosnak tartja a kiállítást. Véleménye szerint Van Gogh újító, korát meghaladó, korszakalkotó mûvész. Meghatározónak tartja mûvészetének alakulásában a pszichés problémákat, az éhezõ, már-már aszkéta életmódot. Beszélgetõpartnerem elmondta továbbá, hogy Van Gogh nagy szociális érzékkel rendelkezett, lehetõsége szerint segítette a bányászokat, tanította õket, megosztotta velük mindenét. Modelljét, Sient is önfeláldozóan segítette. Nagyon érzékeny mûvész. Az életrõl azt akarja elmondani, amit valóban igaznak talál, és azt a legegyszerûbb módon ábrázolja. Kendõzetlenül mutatta be az emberek nyomorát, hisz õ maga is nyomorgott. Olyan családban született, ahol a biblia szerint éltek és annak tanítása meghatározó maradt a mûvész életében és munkásságában. Nagyon szellemesnek tartja, hogy a kiállításon „Van Gogh képtára” címmel olyan mûvek kerülnek bemutatásra, amelyekhez hasonlóak hatottak, illetve hathattak a mesterre. A Szépmûvészeti Múzeum festészeti gyûjteményében nem található Van Gogh mû, de a Grafikai Osztály õriz néhány rajzot a mûvésztõl, amelyek a mostani tárlaton szintén szerepelnek. Dr. Matits Ferenc megemlékezik arról, hogy amikor az 1995 októberétõl 1996 februárjáig a Hágai Iskola, 19. századi holland festészet a budapesti Szépmûvészeti Múzeum és a hágai Gemeentemuseum anyagából címû kiállítás létrejöttén fáradozott, a feltételek nagyban különböztek a maiaktól. Sajnálattal vette tudomásul, hogy az elõzetes tervekkel ellentétben a budapesti kiállítás anyagának csupán holland tulajdonban lévõ része ment tovább a bécsi Kunstforum kiállítására, amelyet számos Van Gogh képpel erõsítettek meg. Habár Budapesten is szerepelt a kiállított anyagban Van Goghtól festmény, a rendezvény sikere, közönségvisszhangja sokkal szerényebb volt, mint a – rendkívüli PR-had-

mûvelettel támogatott - mostani tárlatnak. A múlt héten Bécsben járva a múzeumi negyedben egymást érték a budapesti Van Gogh kiállítást reklámozó hirdetõtáblák. De 12 éve más szelek fújtak. Sok nehézség után, a Magyar Nemzeti Galéria földszinti U-alakú kiállítóterében találtunk helyet a kiállításnak, csakhogy a befogadó intézmény – ki tudja miért – inkább üresen hagyta a kiállítótér felét, mintsem megrendezte volna saját anyagából a holland festészet hatása alatt alkotó magyar mûvészek kiállítását. A kiállítás katalógusa egyébként külön tanulmányt szentelt e kérdésnek. Dr. Geskó Judit, mint korábban a rendkívül sikeres Monet kiállítás alkalmával, ismét Molnos Péter mûvészettörténészt kérte fel egy speciális feladat megoldására. A felkészült kollega kutatásai alapján a Van Gogh kiállítás látogatói – a tulajdonképpeni Van Gogh kiállítás alapterületének harmadát kitevõ teremben - Van Gogh magyar követõinek alkotásaival ismerkedhetnek meg. „A mostani kiállításon Dr. Geskó Judit koncepciója hivatottan õrködött afelett, hogy Van Gogh mûvészetének különbözõ vonulatai megfelelõképpen bemutatásra kerüljenek. Köztudott, hogy a budapesti rendezvény miatt nem zárták be az amszterdami Van Gogh Múzeumot, de mindenképpen kiemelendõ, hogy valamennyiünk örömére rendkívüli együttest sikerült összeállítania.” Ezen meleg ajánlás után, lássuk magát a tárlatot… A múzeumba belépve láthatjuk, hogy rengeteg érdeklõdõt, köztük nagyon sok külföldit is vonz a rendezvény. Balra a megrendelt jegyekért viszonylag kevesen állnak sorba, míg jobbra a jegypénztárnál többen várakoznak, a kiállítást rejtõ terem elõtt pedig tömött sorokban várnak a megilletõdött mûvészetbarátok. Igen, tömött sorokban, mert a képeket egy kétkapus zsiliprendszer védi a beáramló hûvösebb légáramlatoktól. Az értékes gyûjteményt 18 celsius fokon kell tartani, ez a hõmérséklet a legoptimálisabb a rendkívül magas összegre biztosított alkotások megfelelõ bemutatásához. Belépéskor áhítatos sötétség fogad minket, melybõl az erre az alkalomra összeállított, a festményeket egymástól határozottan elkülönítõ, kis szobákra emlékeztetõ installációk tûnnek fel a lényegretörõ, „mûtárgybarát” megvilágítást biztosító kis spot lámpák fényében. Ezzel a megoldással a rendezõk egyértelmûen kiemelik az egyes mûalkotásokat anélkül, hogy ezek megtekintésekor bármiféle tényezõ megzavarhatna a képek tanulmányozásában – bár mindemellett kissé akadályoz is minket a nézelõdésben, mivel így egyszerre csak 1-1 ember fér el közvetlenül a festmény elõtt, ahonnan ugyebár leginkább látszik maga a mû. De ha mégis, türelemmel sikerül az alkotás elé állnunk, a díszes padló és plafon egyszerû, a holland házak hangulatát idézõ hajópadlóval való elfedése nem engedi, hogy bármi is elvonja figyelmünket a képekrõl, és intim kapcsolatot enged kialakítani a mûvekkel. Ez a puritán megoldás kiemeli a mûvész lényének tisztaságát és nyers, realisztikus látásmódját. A tárlat Van Gogh „képzeletbeli múzeumával” kezdõdik, amely a festõ holland kortársainak, és a számára irányt adó mesterek munkáiból áll. Ebben a válogatásban láthatók többek között Rembrandt, Delacroix, Millet, Israels, Neuhuys, Daubigny alkotásai. A következõ, a Van Gogh életmûvet 1881 és 1890 között bemutató monografikus részben 43 festmény, 24 rajz és 10 grafika (litográfia és rézkarc) kapott helyet.

Ezután jön a párizsi korszakot bemutató szakasz, amelynek darabjain az impresszionista tájképfestés elsajátítását és az egyéni sajátságok megjelenését mutatják be a rendezõk. Ebben az idõszakban teljesedett ki Gogh legszemélyesebb festõi eszköze: a Van Gogh-i ecsetkezelés. Ez a virtuózitás egyszerre mutatta meg a természet mozgását és a festõ érzéseit. A „pálcikásnak” nevezett híres technika lényege, hogy minden ecsetnyom egy önálló felületet képez. Ezzel a fogással olyan faktúrát hozott létre, amivel teljes valóságában tudta megjeleníteni a fényt, a levegõt, a vizet, az anyagok visszafojtott dinamizmusát, és így egész fantasztikus látványokat teremtett, de néhány képén spontán, „eszköztelen” módon a nyers vászon kibukkanása adja a mû rendkívüli szabadságát és egyedi terét. Kíváncsi voltam egy kortárs mûvész véleményére is ezért megkérdeztem Szabadi Katalin festõmûvészt, hogyan vélekedik a látottak alapján Van Gogh mûvészetérõl: „Van Gogh mûvein részleteiben rusztikus, durva, nyers formában - inkább zseniális puritánsággal egészen kifinomult mívesség teremtõdik. A festményekben nincs rutin, minden kép olyan, mintha a mûvész elsõ mûve lenne. Egy teljesen egyéni világ, amiben az egyes darabok sejtekként hordozzák magukban a „nagy egész” tulajdonságait. Természetelvû képein gyönyörû látványokban vetíti elénk a tragédiát, a fájdalmat, az iszonyatot. A sors örökösen visszatérõ igazságtalansága, hogy õ megfestette, megszenvedte, belehalt, és most, egy évszázaddal késõbb dollármilliókat adnak képeiért. Vajon hány „Van Gogh” él most közöttünk?!” A Van Gogh festményekhez külön egységként kapcsolódnak a magyarországi gyûjteményekbõl válogatott japán fametszetek. A kéttucatnyi metszet példányai Van Gogh gyûjteményébõl sem hiányoztak. A japán fametszetek stílusa nagy mértékben hatott a mûvészre. Néhány csendéletén, tájképén ez egyértelmûen látható. A kiállítás záróegységében magyar festmények szerepelnek, amelyek, és Van Gogh képei között párhuzam vonható. Ilyenek például Derkovits Gyula, Czimra Gyula, Csontváry Kosztka Tivadar és mások alkotásai. A budapesti Van Gogh kiállítás a 100 éve megnyílt Szépmûvészeti Múzeum 2006-os jubileumi évének záróeseménye. A hallatlan érdeklõdésre való tekintettel a múzeum meghosszabbított napi nyitva tartással, két héttel tovább, vagyis április elsejéig biztosítja – a nem csappanó érdeklõdõk számára e grandiózus tárlat látogathatóságát. A rendezvényhez nagy választékú kiadvány- és emléktárgy árusítás is csatlakozik. A kiállítás honlapján rengeteg értékes információ található. Például ízelítõt kapunk a tárlaton szereplõ mûvekbõl, és a szervezõk kvízjátékkal is kedveskednek az érdeklõdõknek. A lap címe: www.vangoghbp.hu Hantos Katalin

N A VOGH G

30 PÁLYA 2007 ÁPRILIS

PÁLYA 2007 ÁPRILIS 31

KIRÁLY PROGRAMOK A ZSIGMOND KIRÁLY FÕISKOLA RÉSZVÉTELÉVEL.

Kultúra KICSIT SZEMEZGETVE A MOSTANI MOZIFILMES AJÁNLATOK KÖZÖTT AZ ALÁBBIAKRA BUKKANTAM, MELYEK ÉRDEMESEK LEHETNEK A MÛFAJ KEDVELÕI SZÁMÁRA:

A FAUN LABIRINTUSA

GUILLERMO DEL TORO Mûfaját tekintve fantasy, de véletlenül se higgyük azt, hogy valamiféle mesés gyerekfilmrõl van szó! Komoly és egyben kegyetlen mesevilág bontakozik ki, melyben a nyolcéves Oféliának három próbát kell kiállnia, hogy megmenste terhes anyja életét. Mindeközben a „kinti világban” egy háborús dráma zajlik, hiszen dúl a spanyol polgárháború. Ami külön megnyerõ ebben a moziban az az, hogy nyitott véget hagy a történetnek, a 119 perc lepörgése után sem tudjuk biztosra megmondani, hogy a mesés elemek csak a kislány fantáziájának szüleményei, vagy talán mégis valóságosak... A történet maga mindössze: spanyol vidéki udvarház, ahova érkezik

Ofélia édesanyjával, aki feleségül megy a francoista Vidal kapitányhoz. A kegyetlen „apa” nem mutat túl sok együttmûködést a gyereknevelésben. A kislány a háborús légkör és az új családi helyzet elõl a könyveibe, a mesékhez menekül. Ekkor érkezik meg a faun, aki próbák elé állítja õt. Ha kiállja, akkor halhatatlan hercegnô lehet a mesevilágban, de ha elbukik, akkor marad a nyomorúságos és meglehetõsen rövid földi élet. Az alacsony költségvetés ellenére (13 millió eurója volt a stábnak) a látványelemek vetekszenek a több százmilliós hollywoodi alkotásokkal. Három Oscar-díjjal jutalmazták az alkotást: legjobb operatõr, legjobb látvány, legjobb maszk. Fiatalabbaknak és gyengébb idegzetûeknek nem ajánlott a film megnézése.

szünk, e l t t o i M és Te?

KYTHERA

MÉSZÁROS PÉTER Magyar mûvészfilm, mely élet közeli és nõi fõszereplõje van, pedig ez igen ritka. A fõhõsnõ nem felsõ középosztálybeli és nem is hajléktalan, hanem egy olyan dolgozó nõ, akikbõl hazánkban is számottevõen többen vannak, mint az elõzõ két csoportban. Csilla (Kovács Kata) és Bandi (Tóth András Ernõ) kapcsolatáról van szó, akik mondhatni tipikus magyar életet élnek, a férfi szereti a sört, próbál menekülni a felelõsség elõl; míg párja kicsit álmodozó és érzékeny, tele van félelmekkel és küzd a férfival való kapcsolatáért. Egyszerû vágyaik vannak: nyaralás Kythéra szigetén, Skoda lecserélése egy Opelre. Ergó a film a magyar vágyak és valóság közötti szakadékot próbálja annyira érezhetõvé tenni, hogy már-már tapinthatóvá válik.

32 PÁLYA 2007 ÁPRILIS

BETTHOVEN ÁRNYÉKÁBAN

AGNIESZKA HOLLAND Ez egy kitalált történet egy kottamásoló lányról szól – ki maga is zeneszerzõ lehetne, ha a kor meg tudta volna érteni õt –, aki Beethoven segítségére volt abban az idõben, amikor már hallásával komoly gondjai voltak. A film nézése közben jobban tesszük, ha Beethovenre összpontosítunk – akit Ed Harris testesít meg, játékával elég nagyot dobott a filmen –, mintsem Anna Holtzra (Diane Kruger), aki inkább csak szép, mint okos. Aki szereti a komolyzenét, ezen belül is a Mester muzsikáját, annak különösen tetszene egy jelenet, mely jó 10 perc körüli, mikor bemutatásra kerül a legismertebb alkotás, a IX. Szimfónia. Magyar vonatkozása is van a filmnek, hiszen részben kis hazánkban vették fel. Nazi

szünk, Mi ott le és Te?