2008. június A Z I B M Ü G Y F É L M A G A Z I N J A

��

2008. június

Kék Rózsa AZ IBM ÜGYFÉLMAGAZINJA

• A mi emberünk: Nagymihály Adrienn • Made in Hungary: Nav N Go, a navigációs szoftverfejlesztô • Utazás: Kalandozás Galíciában • Portré: Érdi Tamás zongoramûvész

Kék Rózsa 2008. június

Tartalom Beköszöntô IBM-hírek

3 4–7

Kedves Olvasó! A mi emberünk: Nagymihály Adrienn

8–9

IBM-referencia: Richter

10–11

IBM-ajánlat: SOA

12–13

IBM-aktuális: Biztonság

14–16

IBM-partner: RRC EN

18–19

IBM-innováció: Zöld IT

20–21

Made in Hungary: Nav N Go

22–23

Kulturális ajánlat

24–25

Utazási ajánlat: Galícia

26–27

Éttermi ajánlat: Kashmir

28

Portré: Érdi Tamás zongoramûvész

29

Életmód: Ejtõernyõsök

30

IMPRESSZUM Kék Rózsa – az IBM Magyarország ügyfélmagazinja Megjelenik: 8000 példányban • Felelôs kiadó: IBM Magyarország 1117 Budapest, Neumann János u. 1. • Tel.: 382-5500, e-mail: [email protected] Fôszerkesztô: Intôdy Gábor • Szerkesztôbizottság: Kósa István, Csapó Viktória, Erôs Judit, Inczefi Judit, Jurisich Lídia, Szekeres Mónika Fômunkatárs – üzlet és informatika: Horváth Annamária Fõmunkatárs – portrék, életmód: Szablyár Eszter Olvasószerkesztô: Stark László • Fotós: Bagó Dániel • Tördelés: Zsivanov Sándor Szerkesztôség: Mmd Corporate, Public Affairs and Public Relations Consultants; 1062 Budapest, Aradi u. 8–10. • Tel.: 266-7833, Mészáros Ilona Design, nyomdai elôkészítés: Impressio Magyarország Kft. Ügyvezetô igazgató: Dózsa Tamás • Nyomda: Pera Nyomda Kft.

Együttmûködés karitatív szervezetekkel Afrikában, Ázsiában és Kelet-Európában, vízvédelmi program Hollandiában, környezetbarát adatközpont Ausztriában, processzorfejlesztés hazai felsôoktatási intézménnyel együttmûködve, sorban állás nélküli vásárlás – csak néhány az IBM legutóbbi kezdeményezései közül. Mindegyik azt bizonyítja, hogy különleges értékek létrehozására képes az az egész világot behálózó tudás, amely az IBM mögött áll. Mindebbôl profitálnak ügyfeleink, partnereink, munkatársaink, s a bennünket körülvevô közösségek is. Ebben a számban megismerheti Nagymihály Adrienn kolléganônket, az IBM ISSC szolgáltató-központjának munkatársát, aki a néhány éve európai bajnoki címet szerzett junior triatlonválogatott tagja volt. A hazai innovatív vállalatokat bemutató sorozatunkban a navigációs szoftvereket fejlesztô Nav N Go-ról adunk tájékoztatást. Megtudhatja, hogyan vált egy néhány fôs cégbôl pár év leforgása alatt egy nemzetközi szinten jegyzett, több száz embert foglalkoztató vállalat, és arra is kitérünk, milyen lehetôséget rejt még a navigációs technológia, az informatikai és távközlési szolgáltatások összekapcsolása. Úti ajánlatunkban Spanyolország egyik legizgalmasabb, a turistacsalogató last minute prospektusokban ritkán szereplô tájára, Galíciába kalauzoljuk el. Nem marad el az éttermi ajánló sem, amelynek segítségével nemcsak néhány indiai étel nevét tanulhatja meg, de a tulajdonos-séf nem mindennapi életútját is megismerheti. Kellemes olvasást kíván

Paál Péter vezérigazgató

3

4


IBM-hírek

Az IBM önkéntes jószolgálati csapatokat indít Az IBM az elkövetkezõ három évben hatszáz, a világ legkülönbözõbb tájairól pályázati úton kiválasztott munkatársát küldi egy hónapra a világ fejlõdõ régióiba, hogy ott civil szervezetek munkáját segítsék. Az elsõ száz – ötezer jelentkezõbõl válogatott – IBM-szakember idén nyáron indul hat országba. Különbözõ hátterû, szaktudású és kultúrájú 8 fõs IBM-es csoportok mûködnek majd közre a gazdasági fejlõdést az információs technológiával ötvözõ, nonprofit projektekben Ghánában, Vietnamban, a Fülöpszigeteken, Romániában és Tanzániában, hogy helyi társadalmi és gazdasági feladatok megoldásában segítsenek. Az IBM az elkövetkezõ 3 évben még 600 ígéretes vezetõje, illetve vezetõjelöltje részére teszi elérhetõvé az önkéntes programot. Ezek a programok segítséget jelentenek a helyi közösségeknek, ugyanakkor az IBM új vezetõi generációjának kinevelésében is szerepet játszanak. Az IBM szerint egy globális vállalatnál a jövõ vezetõjének változatos kultúráknak, szabályozási környezetnek és különbözõ társadalmi elvárásoknak kell megfelelnie, s a menedzserek olyan új generációjára lesz szükség, mely érzékeny a társadalmi és környezeti problémákra, képes a különbözõségek tiszteletben tartásával az eltérõ kulturális hátterû kollégákat irányítani, velük együttmûködni. Stanley S. Litow, az IBM társadalmi kapcsolatokért felelõs alelnöke hangsúlyozta: az IBM széles körû tapasztalatokkal rendelkezõ, globálisan is versenyképes vezetõket, az egyén egyedülálló vezetõi és fejlõdési lehetõséget, a közösségek pedig az IBM problémamegoldó képességeinek legjavát kapják.

A projektek: 1. Temesvár és Szeben, Románia: magas növekedéspotenciállal rendelkezõ kis- és középvállalkozások beazonosítása, melyeknek üzleti tréningre van szüksége ahhoz, hogy a regionális és globális kereskedelmi hálózatokba bekerülhessenek. 2. Izmir, Törökország nyugati részén az égei térségben: helyi kereskedelmi kamarák és városi tanácsok támogatása a gazdasági, társadalmi és demokratikus fejlõdés elõmozdítása érdekében. 3. Kumasi, Ghána: üzleti folyamatok fejlesztése, valamint olyan kis- és középvállalkozások tréningezése, akik üzleti modelljük fejlesztésén dolgoznak. 4. Arusha, Tanzánia: egy globális mikrofinanszírozási szervezet támogatása a piackutatás és stratégiai tervezés területén, melynek célja, hogy bõvülõ mûködést és szolgáltatást nyújthasson a mikrokölcsönöket és üzleti tréningeket igénylõ vállalkozók részére. 5. Cagayan de Oro és Davao City, Fülöp-szigetek: menedzsment információs rendszerek kidolgozása a Fülöp-szigeteki Fejlesztéstámogatási Program keretében támogatásban részesülõk kölcsönigényléseinek nyomon követése érdekében. 6. Danang City, Vietnam: a Danangi Kereskedelmi Kamarával együttmûködésben a kis- és középvállalkozások gyors fejlõdésének támogatása információs technológiai menedzsment tréningek szervezésén keresztül. Európából a következõ országokból küldenek IBM munkatársakat: Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Németország, Magyarország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia. www.mbaec-cdc.org

Megalakult az IBM Nyugdíjasklubja Az IBM Nyugdíjasklubjának megalakulása alkalmából március végén vendégül látta nyugalomba vonult kollégáit. A családias hangulatú eseményt, melyre körülbelül harmincan fogadták el a meghívást, Lorx Ádám, a nyugdíjasklub szervezõje nyitotta meg, aki felidézte, milyen volt az IBM azokban az idõkben, amikor a mostani létszám körülbelül egytizede dolgozott a

magyarországi leányvállalatnál. Paál Péter vezérigazgató köszöntötte a vendégeket és örömmel üdvözölte a kezdeményezést. Ezt követõen néhány olyan lehetõségrõl kaptak tájékoztatást a résztvevõk – mint a sport, a kreatív klub és az önkéntes közösség –, melyben remélhetõleg a nyugdíjas kollégák is szívesen vesznek majd részt a jövõben.


IBM-hírek

BMF-IBM: Cell kompetencia-központ Budapesten Az IBM magyar egyetemekkel és fõiskolákkal együttmûködve életre hívta budapesti Cell kompetenciaközpontját. Ez a nyílt szakmai szervezet lehetõséget nyújt a felhalmozott elméleti tudás és gyakorlati tapasztalat kamatoztatására a Cell processzorral kapcsolatos területeken. Az IBM Böblingen Laboratórium 2002 óta folytat kutatási és fejlesztési projekteket Magyarországon, az IBM Global Procurement Services Group (IBM GPSG) közremûködésével, amely a kompetencia-központ létrehozását kezdeményezte. „A magyar mérnökök szaktudása, kreatív és innovatív gondolkodásmódja már sokszor bebizonyította, hogy érdemes Magyarországon magas szintû mérnöki fejlesztõ- és kutatómunkát végezni.” – mondta dr. Kócza Gábor, az IBM GPSG projektmenedzsere. A Budapesti Mûszaki Fõiskola (BMF) Neumann János Informatikai Kara és az IBM Böblingen Laboratórium együttmûködési megállapodást írt alá, így az intézmény részt vesz a Cell Broadband Engine (Cell/B.E.) proceszszorral kapcsolatos kutatás-fejlesztésben. A BMF és az IBM együttmûködése már korábban megkezdõdött, a kar 2007-es tanévének õszi szemeszterében egy „többmagos processzorok” kurzus keretében megismertette a BSc hallgatókat a Cell Broadband Engine architektúrájával, programozásával és alkalmazási lehetõségeivel. A BMF oktatói az IBM Global Technology Solutions szakértõivel együttmûködve a Semmelweis Egyetem sejtanalitikai laborjának kutatásait is támogatták, amely hisztológiai, citológiai és fluoreszcens tárgylemezadatok digitalizálását tûzte ki célul. A most bejelentett megállapodás már nem a Cell

Broadband Engine alkalmazásával, hanem magának az architektúrának továbbfejlesztésével kapcsolatos. A BMF csapata dr. Sima Dezsõ egyetemi tanár, a Neumann János Informatikai Kar alapító fõigazgatójának vezetésével a korszerû számítógép-architektúrák területén megszerzett tudását felhasználva elemezni fogja a többmagos processzorokon alapuló rendszerek architektúrájának tervezési terét és a fontosabb, többmagos architektúratípusok teljesítménypotenciálját. „A projektjeinkbe bekapcsolódó hallgatók és oktatók közremûködésével megsokszorozzuk a rendelkezésünkre álló szellemi erõforrásokat és növeljük innovációs képességünket” – hangsúlyozta dr. Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója. „Dr. Sima Dezsõ és csapata világszerte elismert a korszerû számítógép-architektúrák tervezése terén, ezért döntöttünk az együttmûködés mellett. A BM-en kifejlesztett tervezési-térelemzés nagyon jó alapul szolgál a fejlesztések fõ vonalait megjelenítõ architektúratípusok összehasonlító vizsgálatához” – mondta dr. Peter Altevogt, az IBM böblingeni kutatólaboratóriumának projektvezetõje. Az IBM, a Sony csoport és a Toshiba által közösen fejlesztett Cell/B.E. processzort különösen számításigényes alkalmazásokra hegyezték ki, többek között multimédia-eszközökhöz, virtuális világok megjelenítéséhez, valós idejû videocsevegéshez, interaktív tévémûsorokhoz s egyéb, „képéhes” feldolgozási környezetekhez. A Cell/B.E. processzor olyan termékekben van jelen például, mint a Sony PS3 játékkonzolja, vagy az IBM BladeCenter QS21 típusú szervere. nik.bmf.hu

IBM – a befogadó munkahely A magyarországi IBM csoport nyerte nemrég a Fõvárosi Esélyegyenlõségi Módszertani Iroda által meghirdetett Befogadó Munkahely díjat, a profitorientált vállalkozások kategóriájában. Az IBM azt a célt tûzte ki, hogy egészséges, biztonságos és produktív munkahelyi környezetet tartson fenn, amely nem diszkriminál sem származás, sem bõrszín, sem vallás, nem, szexuális orientáció, sem kor, vagy fogyatékosság alapján. Az IBM részt vett a Romaster-programban, mely a roma fiatalok képzését, munkahelyi integrációját segítõ kezdeményezés. Közremûködött az IBM a csökkent munkaképességûek

foglalkoztatása terén, kutatást folytatott az idõsödõ munkaerõ helyzetérõl, és a nõi munkavállalóknak elõmenetelét segítõ hálózatot épített ki. Sok munkatárs pedig önkéntes munkát végez: vak gyerekekkel fut és tandemkerékpározik, állami gondozottakat tanít, hátrányos helyzetû családokat segít. Mohácsi Péter, az IBM magyarországi csoportjának HR-igazgatója elmondta: „Az IBM – az egyenlõ bánásmód gazdasági elõnyei mellett – hisz abban, hogy a munkáltatók felelõssége dolgozói oktatása és ezzel a társadalmi gondolkodás formálása.” www.pestesely.hu

5

6


IBM-hírek

IBM: az informatika is kizöldült idén tavasszal – Környezetbarát adatközpontot hoz létre a Kika

Svájcban informatikai hulladékhôvel uszoda vizét fûtik, Egyiptomban a távközlési vállalat vált zöldre. Az IBM energiatakarékos tervezési módszerei és alacsony energiaigényû megoldásai segítségével akár 42 százalékkal is csökkenthetô az adattároló központok energiafelhasználása. Megkezdi mûködését Ausztria elsô környezetbarát adatfeldolgozó központja. A Kika/Leiner csoport részére az IBM által St. Pöltenben felállított épület szerkezete az elektromos áramfogyasztást 40%-kal mérsékli. A Közép-Európában és a Közel-Keleten zajló erôteljes terjeszkedésének köszönhetôen a Kika/Leiner csoport igénye az IT-szolgáltatásokra jelentôsen megnôtt. Ezt az igényt új adatfeldolgozó központ létrehozásával elé-

gítik ki. A tervezés és kivitelezés során a Kika/Leiner az IBM-mel mûködik együtt, a cég speciális „zöld” ismereteit alkalmazva. Az önálló épület kocka alakú és megközelítôleg 100 négyzetméternyi informatikai területet foglal magában. Az ablak nélküli, zárt helyiség vízálló, és automata tûzoltó berendezéssel szerelték fel. Mindenben megfelel egy adatfeldolgozó központ csúcstechnológiájú biztonsági követelményeinek. A központban normál esetben nem tartózkodik majd egyetlen személy sem. A számítási igényeket energiatakarékos IBM moduláris szerverek (Modular Systems) elégítik ki, és a speciálisan tervezett hûtési rendszer jelentôsen csökkenti a fogyasztást. A Kika/Leiner minden informatikai tevékenységét a St. Pölten-i központból irányítja. Ez magában foglalja többek között az áruirányítást, az elektronikus katalógusok elkészítését, az e-mail-forgalmat, az idôrögzítést és az adattárolást is. Uitikonban, Svájcban a város uszodájának vizét fûti majd az a nagy teljesítményû adatközpont, amelyet az IBM a GIB-Services cégnek szállít. Egy hôcserélô segítségével 2800 megawatt hôt az uszoda vizének melegítésére fordítanak majd. Energiatakarékos IBM-adatközpontot helyezett üzembe a Telecom Egypt is, mert az elmúlt évek folyamatos terjeszkedésének következtében egyre nagyobb adattárolási és számítási kapacitásra lett szüksége. A megnôtt igényeket a Telecom Egypt úgy akarta megvalósítani, hogy ne legyen szükséges sem nagyobb területet, sem több energiát felhasználnia. ibm.com/green

Megszünteti a sorban állást az IBM Egy nemrégiben végzett felmérés szerint a vásárlás nélkül távozók mintegy 10 százaléka sorban állás miatt hagyja ott az üzletet. Sôt, ha egy vásárlónak 4 percnél többet kell sorban állnia, akkor a kiszolgálás színvonalát biztosan 80% alattinak értékeli. A sorban állás megszüntetése jelentôsen megnöveli az ügyfelek elégedettségét és hûségét. Az IBM az igényekre reagálva piacra dobta az Anyplace Checkout elnevezésû, önkiszolgáló vásárlási rendszerét. Ezt alkalmazva a vásárló kézi szkennelôvel olvassa le a vonalkódot, miközben a

bevásárlókocsiba pakol, majd amikor a vásárlást befejezte, az üzletben tetszôleges pontokon elhelyezett fizetô-kioszkok egyikén lehúzza bankkártyáját, végül kisétál a boltból. A piaci verseny a kiskereskedelemben nagyon kiélezett és vásárlókért folyó küzdelemben szinte nap mint nap új ötletekkel kell elôállni. A sorban állás nélküli fizetés a kiskereskedelem mellett egyaránt alkalmazható szállodákban, benzinkutaknál, szolgáltatási számlák kiegyenlítésénél is. ibm.com/industries/retail


IBM-hírek

A „Kék Óriás” globális vízügyi tudásközpontja Az IBM legújabb lépése az éghajlatváltozással és az alacsonyan fekvô tengerparti területekre várhatóan kifejtett hatásával kapcsolatos növekvô aggodalmakra az, hogy globális vízügyi tudásközpontot hoz létre Hollandiában. Az IBM tanácsadói, technológiai és kutatási tapasztalatára alapozva a Központ segítséget fog nyújtani az IBM állami szektorba tartozó ügyfeleinek a világ minden részén az alacsonyan fekvô tengerparti területek és deltatorkolatok elôrejelzési és védelmi rendszereinek fejlesztésében. A központ olyan intelligens technológiákat alkalmaz, mint például a háromdimenziós internet,

vagy a fejlett hálózati játékokból ismerôs szimulációs eljárások. Elsô lépésben az IBM-központ fô célja az lesz, hogy továbbfejlesztett árvíz-elôrejelzô és prognosztizáló modellezéssel lássa el a holland kormányt és a katasztrófamegelôzô hivatalokat. A központ azért nyílik Hollandiában, mert a hollandoknak több mint 400 éves tapasztalatuk és hagyományuk van a vízzel szembeni küzdelmünkben. Hollandia 55 százaléka a tengerszint alatt van, és a GDP kb. 70 százaléka ezen az alacsonyan fekvô területen termelôdik. Ez az ország rendelkezik a legnagyobb tapasztalattal, a legjobb szakemberekkel és mérnökökkel a tengerpart védelmében. Globálisan integrált stratégiájával az IBM a helyi szakértôk képzettségére és tudására alapoz, hogy kiszolgálhassa ügyfeleit a világ minden részén. Az IBM az elmúlt évben indította el „Big Green” nevû kezdeményezését, mely olyan tanácsadási szolgáltatásokat, hardverés szoftvermegoldásokat kínál, melyekkel felhasználói drasztikusan csökkenthetik energiafogyasztásukat, és az ezzel kapcsolatos kiadásaikat. A „Big Green” az energiatudatosságra, a vízügyre, az alternatív energiára és a széngazdálkodásra összpontosít. ibm.com/ibm/ideasfromibm/science/092506/

Az adattárolás élvonalában – IBM Storage Solutions Forum 2008 Az IBM Magyarország éves adattárolási konferenciáján a jelenlegi élvonalat és jövôt képviselô megoldásokat mutatott be olyan OEM-partnerekkel közösen, mint a Cisco, a Brocade, a NetApp és a Qlogic. Az IBM zürichi kutatólaboratóriumának munkatársa az atomok szintjén megvalósított, s a holografikus adattárolás és a szalagos-lemezes tárolómegoldások fejlesztésében elért legújabb eredményekrôl beszélt, ezt az IBM virtuális szalagkönyvtár (virtual tape library) megoldásának demója követte. Majd az IBM lemezes tárolómegoldásainak ismertetésére került sor. E portfólióban az IBM Vácon gyártott rendszerei kiemelkedô helyet foglalnak el. Az elôadásokat a pénzügyi szektorban most befejezôdô adattárolási projekt tapasztalatainak összegzése zárta le. A szakmai fórum elsô szekcióülését a Qlogic elôadása nyitotta meg, amely a MS Exchange levelezôrendszerek DS4000-es tárolórendszerrel törté-

nô alkalmazását mutatatta be, késôbb az IBM és a Netapp együttmûködésérôl és ennek eredményérôl, az IBM nSeries-rôl volt szó. Ezt a tanácskozást az IBM Services üzletágának elôadásával fejezték be, amely az infrastruktúra-menedzsmenttel és az adatmigrációs és üzemeltetési szolgáltatásokkal foglalkozott. A második szekcióban a Brocade felvázolta a cég vízióját a jövô adatközpontjáról. A Qlogic is ismertetette az adattárolásról alkotott jövôképét, a belépô szintû rendszerek felôl közelítve a SAN és HPC infrastruktúra felé. A szekcióülést a Cisco és az IBM egyegy elôadása zárta, melyben ugyancsak a SAN megoldásokkal foglalkoztak. Végül a résztvevôk között a szponzorok által biztosított értékes nyereményeket sorsoltak ki. www.ibm.com/systems/hu/

7

8


A mi emberünk

Futólépésben

Épphogy megfürdött a Miskolci Egyetem elôtti szökôkútban – ahogy az minden végzôsnek kötelezettsége –, már indult is Pestre. Másnap, 2006. június 8án, reggel nyolckor várták az IBM-nél. Nagymihály Adrienn mindig jól bírta a tempót: akár triatlonreménységként pillangózott a hóesésben a csongrádi nyitott medencében, akár a kanári-szigeteki edzôtábor száz kilométeres hegymeneteit taposta, akár Hollandiában küzdött a finisben a Junior Európabajnoki cím várományosaként. – Láttam kint az irodaház bejáratánál egy gondosan lelakatolt biciklit. Csak nem két keréken ússza meg a reggeli csúcsot? – Az enyém otthon pihen, de volt jó pár év az életemben, amikor tényleg kerékpáron indult a napom. – És zárult. – Miután a bátyám elkezdett triatlonozni, hamarosan engem is levittek a szüleim az edzésre. Korábban úsztam, ehhez jött még a futás és a bicikli. Elképesztôen élveztem, bár eléggé feszes volt a tempó, napi három

edzéssel. Reggel felpattantunk a biciklire, negyed hatkor uszoda, télen-nyáron fedetlen medencében, merthogy Csongrádon, ahol laktunk, nem volt más. Aztán újra kerékpárra, be a suliba, délután, este újabb edzés. Egész nap keresztbe-kasul cikáztunk a csöndes kisvárosban. – Meg is lett az eredménye. – Az elsô gyôzelmemre, amíg élek, emlékezni fogok. Serdülô korosztály, lehettem úgy tízéves. Nagykanizsán rendezték, Csongrádtól háromszáz kilométernyire. Hajnal négykor indultunk szüleim díszkíséretében, aztán egyre inkább úgy nézett ki, nem érünk oda. Az utolsó ötven kilométert végigsírtam, anyukám az autóban préselte rám az úszódresszt, a versenyt abban a pillanatban indították volna, amikor odaértünk – mire apukám leintette a startot. Én be a vízbe. Magam sem hittem, de délután az én nyakamban lógott az aranyérem. – Kezdem érteni, miért maradt bent utolsónak a többfordulós IBM-es felvételi beszélgetésen. – Az biztos, hogy a sport megtanított küzdeni. Amiért pedig az edzômnek külön hálás lehetek, hogy nem


A mi emberünk

voltunk túlfeszítve, nem kaptunk csömört. A túlhajtás a magyar élsport nagy problémája. És így is jöttek az eredmények, válogatottság, több aranyjelvény, ami a korosztály legjobbjainak jár. – Az ezredfordulót is sajátos módon ünnepelte a magyar triatlonválogatott tagjaként junior Európa-bajnoki címet nyert. És utána? – Még jó pár év következett, a tiszaújvárosi egyesülethez igazoltam, közben 2001-tôl már a Miskolci Egyetemre jártam, közgazdásznak tanultam. Ingázás, edzések, táborok, vizsgaidôszakok. Kezdett terhessé válni a kétfelé élés. – Akkor az athéni olimpiára már nem is pályázott. – De, csak nem sportolóként. A technikai bizottság tagjaként töltöttem kint négy hónapot. – Nem szorult el a szíve a versenyek láttán? – Kicsit, bár annyi dolgunk akadt, hogy alig néhány eseményt sikerült elcsípnem. Ott lehettem a megnyitó ünnepségen, ami óriási élmény volt, láttam a triatlonosok szereplését, a magyar kézilabda- és vízilabdameccseket. Egyébként bôven volt mit csinálnom: én tartottam a kapcsolatot a nemzetközi versenybírák és az athéni szervezôk között. – Egy egész nyár Athénban. Szeretett ott élni? – Imádom a görögöket, Görögországot, a görög specialitásokat. Nekik még az a fajta mentalitás is jól áll, amelynek a jelszava szerint: amit megtehetsz holnap, ne tedd meg ma! Lehet, hogy mindent az utolsó pillanatra hagynak, de mindig vidámak. Közöttük nem érzi állandóan azt az ember, hogy folyamatosan lemarad valamirôl. – Meg is tanult görögül? – Kaliméra, ha jól emlékszem, így mondják, jó napot. A „tikanisz” pedig a „hogy vagy?”. Egyébként minden angolul ment, azért ilyen szegényes a készletem. – Látott is valamit a stadionon kívül? – Az Akropoliszt például minden reggel, mert ott laktunk alatta. Viccet félretéve, hétvégénként azért robogóval bejártuk a kisebb szigeteket, megnéztük a Korinthoszicsatornát is. Az valami fantasztikus látvány. – Egyébként is nagy felfedezô? – Gyerekkoromban sok helyen jártam, Nizzától a Kanári-szigetekig és Kanadáig változatos helyeken tartották az edzôtáborokat. Igaz, akkoriban többnyire csak medencéket, domboldalakat és hegycsúcsokat láttam. Vissza is szeretnék menni majd mindenhova, „civilben”. – Akár hosszabb idôre is? – Talán inkább csak körülnézni, mondjuk Új-Zélandra.

Egyébként Athén-hosszúságú kiruccanásból jutott még egy, 2005 nyarán. Sydneyben. – Oda az egyetem kapcsán került? – Fordítva. Épp hogy az „utolsó szabad nyár”-pánik okán. Egy ausztrál üzleti akadémián tanultam, és mivel Sydney nagyon drága, dolgoztam is, elôször könyvelôcégnél, aztán alapítványnál. – Mindez csak utólag tûnik ilyen természetesnek, mármint hogy talál magának munkát az ember vagy valóban pofonegyszerû? – Munka akad, a lakás már szûkebb keresztmetszet. Hetekig nem találtam semmit, böngésztem a hirdetéseket, többnyire ázsiaiak kerestek maguk mellé hetedik, nyolcadik lakótársat. Elképesztô körülmények között képesek élni. Végül aztán két cseh lány mellett kötöttem ki. – Ajánlja Sydneyt? – Jó szívvel. Annak is, aki nem annyira rajong a felhôkarcolókért. Sok a kertváros, a nyugalmas, emberléptékû, zöld rész. Az emberektôl meg csak tanulhatnánk. Mindenki békén hagyja a másikat, déltájban fekszenek a parkokban öltönyben és miniszoknyában, és ráérôsen ebédelnek. Hogy mennyire klassz ez, csak akkor tudatosult, amikor hazajöttem. – Az IBM-nél alig két év alatt a harmadik lépcsôfokkal lép feljebb. Felelt már a cég európai, közel-keleti, délafrikai országokba kiküldött munkatársaiért, most kommunikációs munkatárs és az ügyvezetô asszisztense is egyben. Nem maradhat túl sok ideje parkokban piknikelni, ebédidôben. – Azért legalább egy tárkonyos levesre mindig szakítok idôt. Egyébként rossz sztereotípia, hogy az ember itt ki sem látszik a munkából. Korán jövök, és csinálom a dolgom. Minden beosztás kérdése. Ezt nagyon megtanultam sportolóként. www.triatlon.hu

9

10


IBM-referencia

IBM storage a Richter Gedeon Nyrt.-nél DS 4800 – ami az SAP-t megilleti Kelet-Közép-Európa vezetô regionális gyógyszercégének, a Richter Gedeon Nyrt.-nek a mûködése elképzelhetetlen volna a legkorszerûbb informatikai háttértámogatás nélkül. Ez utóbbiban pedig az IBM-nek, pontosabban a DS 4800-as storage-nak is fontos szerep jutott. A háttértárolóval szerzett tapasztalatokról Szûcs Vincével, a vállalat informatikai igazgatójával, Varró Krisztián témafelelôssel, Illyés János üzemeltetési osztályvezetôvel, valamint az üzleti partner Inter-Computer kereskedelmi vezetôjével, Fábri Miklóssal beszélgettünk.

Balról jobbra: Varró Krisztián, Szûcs Vince és Illyés János

Feltehetôen senkinek sem kell bemutatni a kutatás és innováció iránt legelkötelezettebb hazai cégek egyikét, a Richter Gedeon gyógyszeripari vállalatot. Persze ha pontosan akarunk fogalmazni, inkább vállalatcsoportról kell beszélnünk, hiszen a Richter Nyrt. ma már nemcsak Magyarország, hanem a kelet-közép-európai régió egészségügyi ellátásának is meghatározó szereplôje. Árbevételének (ami 2007-ben 171 milliárd forint volt) több mint 80 százalékát exporttevékenységben realizálja, s kereskedelmi érdekeltségei a világ számos országában megtalálhatók. Egy új akvizíció során pedig Lengyelország legnagyobb gyógyszergyárával, a Polfarmával egyesül, így nem túlzás azt mondani, hogy a Richter Gedeon Nyrt. igazi multinacionális cég. És persze abban sincsen semmi meglepô, hogy egy ilyen cégóriás folyamatainak irányítását igen komoly informatikai háttér segíti. – A Richter Gedeon vállalat mérete és egész tevékenysége alátámasztja a valóban komoly informatikai háttér, és persze a megfelelô vállalatirányítási rendszer szükségességét – avat be a részletekbe Szûcs Vince informatikai igazgató. – Ami ez utóbbit illeti, a gyógyszergyár az SAP-ra voksolt; Magyarországon az elsôk között vezettük be ezt a rendszert, s mûködési folyamataink teljes körét immár az SAP, illetve néhány egyéb informatikai rendszer támogatja. A beszerzéstôl kezdve a termelésen át az elszámolásig, a raktárak mûködtetéséig, illetve a kiszállításig, mindent informatikai rendszerek felügyelnek. Ha megszûnne az informatikai kiszolgálás, akkor gyakorlatilag néhány órán belül leállna a vállalat egésze. Így ha valaki utánaszámol annak, hogy az éves árbevételbôl adódóan akárcsak naponta is hány száz-

millió forint értékû gyógyszer hagyja el a vállalatot, akkor pillanatok alatt következtethet arra, hogy akár csak egy félnapos mûködési zavar is milyen horribilis kiesést jelentene a cég számára. Érthetô tehát, miért olyan fontos, hogy az említett rendszerek mind hatékonyság, mind az üzleti környezet szempontjából megbízhatóan mûködjenek. És talán azt sem kell különösebben ragoznom, miért is ragaszkodunk ahhoz, hogy jó nevû, elismert, megfelelô szakmai háttérrel rendelkezô informatikai partnerekkel dolgozzunk együtt, akár többel is egyszerre a különbözô területeken. Természetesen az IBM is hosszú évek óta partnere a cégnek, bár az ô szempontjukból is nagyobb üzleti jelentôsége a legutóbbi storage beszerzésnek volt. – Mikor és miért döntöttek a storage-ok használata mellett? – A storage-ok az informatika fejlôdésének adott állomásai, s a használatuk egy ilyen nagy cég számára, mint amilyen a miénk is, kikerülhetetlen. Mi is hamar felfigyeltünk a bennük rejlô lehetôségekre, hiszen hatékonyan tudják segíteni a vállalati informatika üzemeltetését, mûködtetését, optimálisan lehet a háttértárolók kapacitását kihasználni, arról nem is beszélve, hogy a storage-rendszerek általában nagyobb rendelkezésre állású, nagyobb megbízhatóságú hardver- és szoftverkörnyezetet jelentenek. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek az eszközök – az egységnyi adattárolási kapacitásra vetítve – drágábbak, mint a helyi winchesterek, de olyan számítógépközpontokban, ahol nagy mennyiségû szervert, nagy mennyiségû alkalmazást kell kiszolgálni (és a R.G. egyértelmûen ilyen) vitathatatlan az elônyük.


IBM-referencia

Az igazgató ezután a SAN (Storage Area Network) és a NAS (Network Attached Storage) megoldásokról beszél. A Richternél mindkét fajta rendszert használják; a SANos storage-okat elsôsorban üzletkritikus és I/O mûveletigényes megoldásoknál. Itt került képbe az IBM, mégpedig egy idáig háromfázisú beruházás utolsó lépésében. – Az IBM 2006 végén nyerte meg a storage-tendert, s az üzembe helyezés a múlt év elején kezdôdött – magyarázza az igazgató. – A háttérkapacitás bôvítésének egyébként igen kézzel fogható oka volt: verzióváltásra kerül sor az SAP-rendszerünkben, amelyet a régi unixos környezetbôl Windows-alapú szerverre terveztünk átköltöztetni, és ennek megfelelôen szerettük volna továbbfejleszteni a háttértároló rendszert is. Ehhez kerestünk új storage-ot, bár azt megjegyezném, hogy nemcsak SAP-adatbázisokat tárolunk rajta, hanem más szervereink háttértárolóját is az új, természetesen a legnagyobb kapacitású és minden szempontból a legkorszerûbb IBM storage-en alakítottuk ki. – Az IBM storage immár a harmadik ilyesfajta eszköz önöknél. Mi indokolta a váltást? – Az informatika fejlôdésével párhuzamosan a kapcsolódó eszközök egyre több feladatot kapnak a vállalatnál, az üzleti életben. Folyamatos növekedés figyelhetô meg, mind a rendszerek, mind az adatbázisok méretében, s ezeket megfelelôen ki kell szolgálni. Nem is titkolt stratégiánk, hogy egyre nagyobb teljesítményû eszközöket vonjunk be, és mindaddig használjuk is ôket, amíg megfelelô az általuk nyújtott teljesítmény. A mai informatikai rendszereknél már ritkán fordul elô, hogy azért kelljen leselejtezni valamit, mert elromlik, egy csere oka sokkal inkább az, hogy az eszköz egy idô után már nem tud akkora teljesítménnyel hozzájárulni az egész mûködéséhez, ami indokolná a létjogosultságát. – Hogyan látják az IBM storage várható életciklusát? – fordulok Varró Krisztián témafelelôshöz. – Nehéz ezt pontosan megmondani, még annak a ténynek az ismeretében is, hogy az informatika fejlôdésével összhangban szinte évente duplázódik a diszkteljesítmény is. Viszont már a storage-beszerzés pillanatában bekalkuláltunk egy nagyobb bôvítést, így gyakorlatilag akkor avul majd el a berendezés, amikor már a harmadik kapacitásnövelési igény kerül elô. – Az pedig már a mi feladatunk, hogy figyeljünk erre, s a megfelelô pillanatban a megfelelô IBM terméket kínáljuk – teszi hozzá Fábri Miklós, az Inter-Computer kereskedelmi vezetôje. – Okozott-e bármilyen problémát, hogy az IBM tendergyôzelme után végül is egy újabb, az elôzôek-

tôl eltérô márkájú storage-ot kellett üzembe állítani? – A felületek természetesen másmilyenek, de minthogy az elméleti alapok tiszták voltak számunkra, nem okozott nehézséget a váltás – tájékoztat Illyés János üzemeltetési osztályvezetô. – Persze volt némi kockázat (hiszen korábban ilyen területen nem voltak IBM-es tapasztalataink), de egy év elteltével nyugodtan elmondhatjuk, minden zökkenômentesen mûködik, és tényleg sikerült az SAP-t megilletô, nagy biztonságú rendszert kialakítani. – Lehetett-e érezni az átállást a „másik oldalon”, azaz a rendszer által felügyelt folyamatoknál, amelyek egy gyógyszergyár esetében igencsak kritikusak? – kérdezem ismét Szûcs Vincét. – Mindenfajta változásnak van egy módszertana, minden újdonság bevezetését megfelelô tanulásnak, rendszerkialakításnak, tesztelésnek kell megelôznie. Alapkövetelmény, hogy amikor egy új rendszer zöld utat kap, már olyan stabilan kell mûködnie, hogy sem a gyártás, sem az üzleti kiszolgálás ne vegye észre a váltást. Az átállásoknál persze kicsit nagyobb volt a drukk bennünk, mint a normál hétköznapokon, de szerencsére a felhasználói oldalon semmit sem éreztek meg az átállásból. Elôször egyébként a kevéssé üzletkritikus (nem SAP) alkalmazásokat raktuk át az új storage-ra, majd néhány hónap elteltével, amikor azt tapasztaltuk, hogy minden jól mûködik és a kollégák is kellô rutinossággal tudják végezni a feladatokat, a többi alkalmazás is átkerülhetett ide. Tulajdonképpen már a nyár közepén végrehajthattuk volna a teljes migrációt, de úgy gondolom, egy ilyen, nagyobb mértékû beruházásnál több hónap kell ahhoz, hogy minden kialakuljon, összeálljon, hogy úgy dönthessünk, megérett a helyzet arra, hogy a storage az informatikai infrastruktúra teljes jogú része legyen. – Hogyan látják önök, az IBM üzleti partnereként a storage projektet? – fordulok Fábri Miklóshoz. – Komoly informatikai beszállítók komoly versenyérôl volt szó 2006-ban. Ennek ellenére biztosak voltunk az általunk képviselt DS 4800-as sikerében, mint ahogy abban is, hogy a Richternél lévô vegyes informatikai környezet ellenére sikerrel tudjuk majd implementálni ezt a berendezést. S valóban, gyakorlatilag zökkenômentesen tudtuk átadni és munkába állítani a rendszert. Azt pedig így utólag elmondhatjuk, valóban jól döntöttünk, amikor az IBM storage-ot választottuk – teszi még hozzá Szûcs Vince. – Az azóta szerzett tapasztalatok is alátámasztják, hogy nem volt véletlen az IBM tendergyôzelme, s a kölcsönös elégedettség jó alapot teremthet a további együttmûködéshez is. www.richter.hu

11

12


IBM-ajánlat

Smart SOA szoftvercsalád – Az egyre kiélezettebb piaci versenyben csak az a globálisan integrált, a kihívásokra azonnal reagáló nagyvállalat kerülhet gyôztes pozícióba, mely kihasználja a szolgáltatásorientált architektúrában (SOA) rejlô lehetôségeket. A Smart SOA elôremutató alapelvek készlete, amit több mint 5700, IBM SOA-megoldást használó ügyféllel együtt dolgozva, az IBM fejlesztett ki, kiküszöbölve a felesleges, bonyolult folyamatokat, stabil alapot teremt a jövôbeni gyors növekedéshez, az üzleti teljesítmény folyamatos javításához és optimalizálásához. A Smart SOA alkalmazható a részlegszintû projektektôl a teljes vállalatra kiterjedô kezdeményezésekig. Alapvetô, mert nagyobb mozgékonyságot teremt a speciális, részlegszintû üzleti területeken. Mindenre kiterjed a teljes körû, embereket, folyamatokat és információkat is magukban foglaló üzleti folyamatok optimalizálása és megújítása tekintetében. Lehetôvé teszi az átalakítást, üzletimodell-innováció megvalósítását, a vállalat globális integrációját. Dinamikusanan alkalmazkodik a jövô eszményéhez: a piaci erôket automatikusan érzékeli, és önmûködôen ad megfelelô válaszokat – a ma még szükséges – emberi beavatkozás nélkül.

Globális mozgékonyság Az IBM Smart SOA üzleti ajánlatai révén felmérhetô, hogy a cég hol tart ma, és megfelelô eszközök állnak rendelkezésre a változások hatékony bevezetéséhez, nemcsak ma, hanem hosszabb távon is. A felmérésben és az innovatív üzleti modellek kidolgozásában segít az új globálisan integrált vállalati Assessment eszköz. Ez a professzionális szolgáltatási ajánlat azonosítja az üzleti modellek lehetôségeit, és globális szabványokhoz méri ôket. Az úttörô jellegû „legfontosabb mozgékonysági jelzôk” (Key Agility Indicators, KAIs) használatával partnereink elôre felmérhetik jövôbeli helyzetüket. Az IBM a nyílt szabványú mérôeszközök és az üzleti ösztönzôk olyan kombinációját válogatta össze, amelyek így együtt megfelelô mechanizmust kínálnak a mozgékonyság értékeléséhez. A KAI-k

segítségével felbecsülhetôk a mûködési költségek, a hatékonysági és minôségi mutatók. „Mi van, ha…” A vállalkozás versenyelônyének meglapozásában, tökéletesítésében segít az üzletifolyamat-menedzsment (BPM) a Smart SOA révén. Ez nemcsak modellezi a folyamatokat, de szimulálja is az eredményeket és a „mi van, ha…” helyzeteket. Mûködési szabályokat használ a folyamatok menetének irányítására, és figyeli a legfontosabb üzleti metrikákat. A SOA alapú BPM lehetôvé teszi, hogy a folyamatok alapszintû finomításán túl, jobb fejlesztési és befektetési döntések szülessenek, a Process Governance szervezet és keretrendszer alkalmazásával.

SOA belépési pontok Az IBM SOA belépési pontok jól definiált, megismételhetô projektek, amelyek azokra az emberekre, folyamatokra, információkra, újrahasznosításra és összekapcsolhatóságra koncentrálnak, amelyeket a vállalkozások már most is használnak az egyedi céljaiknak megfelelô értékek létrehozásához. A belépési pontok ezenkívül a cég igényeihez és környezetéhez alkalmazkodó lehetôségek sorát nyújtják. Nem szorítják rá egy adott kezdôpont használatára a megörökölt termékek alapján, amit más szállítók megkövetelnek. Az IBM továbbra is fejleszti a belépési pontokat: mindegyiken belül tökéletesíti a termékeket, ingyenesen hozzáférhetôvé teszi a SOA Sandbox terméket letölthetô szoftverekkel, ismertetôkkel, és a fejlesztôk elindulását segítô tájékoztatókkal. Az IBM rengeteg SOA-konfiguráció kiadásával segíti a meglévô – a csomagban forgalmazott – alkalmazások kiaknázását és a SOA biztonsági és menedzsmentszolgáltatások használatát. Más konfigurációk kifejezetten az IBM System p szerverekhez készültek, hogy a szokásos SOA-felhasználási módoknál csökkenteni lehessen a bevezetési idôt. Emellett az IBM professzionális szolgáltatásai is segítik a mielôbbi elindulást.


IBM-ajánlat

az üzleti siker architektúrája SOA-bôvítés a Web 2.0-val Együtt, egymás mellett létezhet a szervezeteken belül a SOA és a Web 2.0. Az IBM rengeteg, hagyományosan a szolgáltatásorientált architektúrához társított szoftverbe beépítette a Web 2.0 támogatást. A Web 2.0 kibôvíti a SOA lehetôségeit azáltal, hogy a felhasználók is készíthetnek alkalmazásokat, gazdag felhasználói élményt nyújt, önkiszolgáló módon személyre szabott információs szolgáltatásokat kínál, és egyszerûen elérhetôvé teszi a szolgáltatásokat. Az IBM lehetôséget ad arra, hogy a felhasználók a SOA és a 2.0 együttes használatával valósítsák meg kezdeményezéseiket. A WebSphere MQ mostantól egy olyan HTTP-hidat is tartalmaz, amelynek segítségével a fejlesztôk AJAX és RESTful webszolgáltatásokat használhatnak egy – több mint 80 platformot elérô – megbízható terjesztési platform kiaknázására. A WebSphere Portal pedig a kényelmes elérhetôség és a Web 2.0-val kibôvített SOA felhasználói interakció érdekében összegyûjti az együttmûködési és tartalomkezelô eszközöket egy sor Acceleratornak (gyorsítónak) nevezett eszköz használatával. A WeebSphere Commerce interaktív AJAX-illesztôkkel és egy AJAX-bevásárlókosárral rendelkezik, amely a vásárlás felé tereli az ügyfeleket. A WebSphere Application Server a Web 2.0 Feature Pack a szolgáltatásorientált architektúra lehetôségeit – külsô webszolgáltatások, belsô SOA-szolgáltatások és JEE-objektumok hozzákapcsolásával – bôvíti ki rendkívül interaktív webalkalmazási illesztôkké. A WebSphere DataPower Soa Appliances fejlett figyelési és menedzselési szolgáltatásokat, mély tartalom útválasztást, összekötést és alkalmazásszintû fenyegetésvédelmet kínál, amelyek használatával az informatika egyszerûbben teremthet kapcsolatot a vállalati szolgáltatásorientált architektúra és a Web 2.0-s alkalmazások között. Az újrahasznosítást is segíthetik azzal, hogy hozzáférhetôvé teszik a szolgáltatással kapcsolatos adatokat, például a minôségbiztosítási információkat, díjakat, leírásokat és helyszíneket. A WebSphere Service Registry and Repository jelenleg már integráltan mûködik a WebSphere Business Services Fabric termékkel, valamint számos használhatósági és hasznosíthatósági fejlesztéssel is bôvült. A Rational Accet Manager a szolgáltatások fejlesztésének és telepítésének támogatásához készült. Két Rational tesztelési termék, a Rational Tester for SOA

Quality és a Rartional Performance Testre Extension for SOA Quality mostantól támogatja egy sor különféle szolgáltatásillesztô és biztonságos szolgáltatás használatát. http://www-306.ibm.com/software/hu/solutions/soa/ http://www-306.ibm.com/software/hu/solutions/soa/ launch/business_value.html http://www-306.ibm.com/software/hu/solutions/soa/ launch/it_value.html

Üzleti folyamatok optimalizációja •

•

•

•

Az üzleti folyamatok modellezése, elemzése és szimulálása megvalósítható az IBM WebSphere Business Modeler használatával. Az iparág-specifikus követendô eljárások használata az IBM WebSphere Business Services Fabric és az ehhez tartozó IBM Industry Content Packs alkalmazásával felgyorsítja a SOA-környezetben végzett telepítést. Az elôre elkészített, személyre szabható iparági tartalomcsomagok segítségével az ipari szabványok és a követendô eljárások is a mielôbbi értéktermelés szolgálatába állíthatók. Az IBM új iparági tartalomcsomagokat kínál a következô ágazatokban: • bankok • egészségügy • biztosítás • telekommunikáció Az üzleti folyamatok SOA-val támogatott módosításainak eredményei nyomon követhetôek • a továbbfejlesztett IBM WebSphere Business Monitorral, így közvetlenül hozhatnak létre új KPI-ket is az informatikai részleg bevonása nélkül. • Az üzleti és informatikai környezet integrált nézetének eléréséhez az IBM Business of IT Dashboard teljes körû figyelési és valós idejû, környezetfüggô mérési szolgáltatásokat nyújt. • Az IBM Services révén elérhetô IBM Benchmarking Wizard lehetôvé teszi, hogy szabványos, több ágazatra érvényes mérôszámok segítségével hasonlítsa össze saját és versenytársai teljesítményét.

13

14


IBM-aktuális

Az IBM az integrált biztonsági szolgáltatásokra szavaz Ahogy megjelennek az egyre szofisztikáltabb, különbözô szervezetek és platformok közötti együttmûködést biztosító üzleti modellek és infrastruktúrák, egyre kifinomultabbakká válnak az ellenük intézett támadások is. Hiába a rengeteg különbözô biztonsági megoldás, ezek elszigetelten alkalmazva nem képesek megbirkózni az új veszélyekkel. Emellett a számos biztonsági eszköz mûködtetéséhez szükséges személyzet a vállalatok IT-biztonsági költségeinek felét teszi ki. Az elôbbi okok miatt élénk az érdeklôdés a felügyelt biztonsági szolgáltatások (Managed Security Services, MSS) iránt, amelyek alkalmazásával a cégek folyamatos, 24 órás védelemhez jutnak az internetes fenyegetésekkel szemben, miközben informatikai biztonsági kiadásaikat akár felére is csökkenthetik. A területet az IBM annyira ígéretesnek tartja, hogy kockázatkezelési és biztonsági megoldásainak fejlesztésére 1,5 milliárd dollárt fektet be és átfogó szolgáltatásként közelíti meg a biztonság kérdését: horizontjába beletartozik az információbiztonság – fenyegetések és kockázatos területek meghatározása – alkalmazásbiztonság –, az azonosítás és hozzáférés-biztosítás, valamint a fizikai biztonság. Az IBM Internet Security Systems (IBM ISS) a vezetô adatbiztonsági gyártókkal partnerkapcsolatot kialakítva, további IBM Business Partnereket bevonva, valamint kihasználva az IBM Tivoli kulcsfontosságú technológiáit, olyan új megoldásokat hozott piacra, mint a PCI (kártyás fizetési iparág, Payment Card Industry) elôírásainak megfelelô biztonsági rendszer, vagy az adat-infrastruktúra változásait nyomon követô, és nem megfelelô viselkedés esetén riasztást küldô alkalmazás. Az IBM az ISS integrálása után menedzselt biztonsági szolgáltatásait központi felügyeleti rendszerré egyesítette, amelyet nyolc, összesen napi 500 millió eseményt figyelô globális biztonsági üzemeltetési központ lát el adatokkal. A szolgáltatások a következô elemeket foglalják magukban: tûzfalak, behatolásészlelô és behatolásvédelmi rendszerek, biztonsági esemény- és naplófelügyelet, különösen kockázatos folyamatok meg-

határozása, tartalomszûrés, e-mail és webes biztonság valamint reagálási szolgáltatások vészhelyzet esetén. Az IBM ISS részlege a felügyelt biztonsági szolgáltatások (MSS) piacán a Frost & Sullivan, illetve a Forrester szerint is az IBM az elsô számú szolgáltató. Magyarországon az IBM a jövôben is a partneri hálózaton keresztül szolgálja ki az ISS-t használó ügyfeleit. Ez lehetôvé teszi, hogy a terméktámogatást az eddig megszokott magas szakértelemmel rendelkezô gárda biztosítsa változatlan színvonal mellett. Az IBM elsôsorban az MSS-re (felügyelt biztonsági szolgáltatás) és az emelt szintû gyártói támogatásra kívánja fektetni a hangsúlyt. Az ISS értékesítésére feljogosított partneri hálózat felépítése folyamatban van. Már több IBM üzleti partner is kínálja az ISS megoldásait: a Computerlinks, a Noreg Információvédelmi Kft, az RRC, a HRK, a Synergon, a Vital-Comp és a NextiraOne. www.iss.net Megkülönböztetô jegyek Az ISS MSS felügyelt biztonsági szolgáltatások csoportja más cégek biztonsági megoldásait is támogatják, így például a 3Com (IPS), Check Point (tûzfal), Cisco (IDS/tûzfal), Juniper (tûzfal) és McAfee (IPS) cégek termékeit. Az IBM ISS akár 55 százalékkal is képes csökkenteni a cégek költségeit: a belsô erôforrások fenntartási költségei nélkül hasznosíthatják egy tapasztalt biztonsági cég szaktudását és folyamatait. Az IBM X-Force, a világ legrégebbi kereskedelmi biztonsági kutatócsoportja, mellesleg az IBM MSS egyik legfontosabb részlege, a világon sok ezer forrásból gyûjt biztonsági adatokat, valamint kutatja megelôzô jelleggel és fejleszti a védekezési módszereket a támadásokra használható sérülékenységek ellen. Az IBM ISS MSS az ISS Virtual Patch (virtuális szoftverjavítási) technológiáját használja, amely automatikusan alkalmazza a védelmi irányelveket a vállalat sérülékeny rendszerein, egyidejûleg blokkolva a támadásokat és megszüntetve a vészhelyzeti javítások szükségességét.


IBM-aktuális

Praktiker: vásárlás virtuális kosárral Magyarországon vezették be elsôként a barkácspiacon azt a korszerû eszközt, amellyel a vásárlók „kézbe vehetik” az információt, ami nemrég megvalósult a Praktiker vecsési áruházában, ahol egyelôre 15 darab áll a barkácsáruház törzsvásárlói rendelkezésére.

A „Praktinfo” egy bevásárlást segítô kézi szkenner, amely a vásárlás folyamat alatt végig információval látja el használóját. Az intelligens eszközt a barkácslánc törzsvásárlói használhatják, egyelôre csak a Praktiker vecsési áruházában, ahol korábban már olyan jelentôs IT-fejlesztések valósultak meg, mint például az elektronikus árcímkék, az internetes infoterminálok, az IBMérintôképernyôs kasszák, a plazmatelevíziós irányítótáblák, illetve a vezeték nélküli internetkapcsolat. A legújabb fejlesztés, a „Praktinfo” használatával egy virtuális kosár jön létre, ahol megtekinthetô az addig a bevásárlókocsiba összegyûjtött termékek összesített értéke. Az eszköz emellett megmutatja a termékek nevét, árát, fotóját, valamint a vásárlási kedvezményeket, de egyéb kiegészítô információkat is. A menüjében legkérdezhetô az aktuális törzsvásárlói akció, a kedvezményre jogosító vásárlói egyenleg és az áruház térképe. Azon termékeknél, amelyek kézben nem szállítóhatók, a „Praktinfo” segítségével fuvarjegyzéket lehet készíteni, ami alapján a Praktiker áruátvételi munkatársai összekészítik a megvásárolni kívánt árucikkeket. Az intelligens eszközt jelenleg csak a food-szektorban használják, a barkácspiacon a Praktiker az elsô áruházlánc a világon, ahol a rendszert bevezették.

Az eszköz WLAN-hálózaton kommunikál a kiszolgáló szerverével és web interface-en keresztül éri el a kasszarendszert, ahonnan minden alkalommal az aktuális árat veszi át. Az alaprendszert a Motorola szállította a Praktiker részére, ami egy MS SQL adatbázisra épülô .NET alapú, C#-ban fejlesztett a program. Az IBM a Praktiker stratégiai partnereként egy hoszszú távú együttmûködés keretében ezt az alaprendszert fejlesztette és szabta testre a Praktiker részére. A gyôri Szintézis Zrt. pedig a Praktiker kasszarendszerét módosította, hogy az eszköz mindig az aktuális árat jelenítse meg, illetve létrehozta az alaprendszer és a kasszarendszer közötti interface-t. A „Praktinfo” az installáció és a teszt folyamán megbízhatónak bizonyult. Az IBM részérôl a fejlesztést magyar szakemberek végezték, a Praktiker rendszeréhez való illesztést a barkácsáruházlánc hazai programozói dolgozták ki, és a kasszarendszer módosítását is magyar specialisták, a Szintézis Zrt. munkatársai hajtották végre. www.praktiker.hu A frankfurti tôzsdére bejegyzett Praktiker AG az európai barkácspiac egyik meghatározó szereplôje, több mint 26 800 embernek ad munkát, jelenleg 9 országban összesen 425 barkácsáruházat üzemeltet. Magyarországon 1998 óta van jelen, azóta 17 üzletegységet nyitott. A Praktiker 1400 magyar munkavállalót foglalkoztat, polcain 55 000 féle termékbôl lehet választani, jó ideje nemcsak barkácscikkekbôl széles a kínálat. Reklámprospektusai kéthetente 700 magyarországi településre jutnak el. Magyar áruházainak összterülete 143 000 négyzetméter. A Praktiker az egyetlen hazai barkácsáruház, amelyik webshopot mûködtet.

15

16


IBM-aktuális

Informatika és televíziózás Az IBM és az Economist Intelligence Unit a közelmúltban kutatást folytatott, hogy felvázolja az elkövetkezô évek várható trendjeit a televíziózás piacán. A nézôk ma két csoportra oszlanak: a hagyományos típusúak megtartják jelenlegi televíziózási szokásaikat, míg a „cool” halmazba tartozók változatos, új, egyénre szabott, többféle eszközön elérhetô tartalmat követelnek. A két nézôi csoportot egyszerre kell majd kiszolgálni. Új jelenség, hogy mind népszerûbbé válnak a felhasználók által készített tartalmak. Ezért megnövekszik a nyílt, szabványos platformok jelentôsége, amelyek segítségével könnyen és gyorsan exportálható a digitális tartalom különbözô információs eszközökre: televízióra, mobiltelefonra, számítógépre. A közönség minél jobb kiszolgálása, ízlésük változásának követése érdekében, gyûjteni kell a nézôi véleményeket, a mûsorok fogadtatására, nézettségére vonatkozó adatokat. Kiélezett verseny, egyre többen jelennek meg a piacon. A verseny miatt a nagyobb szereplôk is sokkal megfontoltabban költenek majd, s beszerzéseikben szigorúan érvényesítik az ár-érték arány elvét. Kisebb befektetéssel, és kevesebb hivatalos ügyintézéssel kívánnak majd televíziós szolgáltatásokat indítani. A lehetô legkisebb költséggel szeretnék megoldani a képi médiafájlok tárolását, archiválását és gyors visszakeresését, továbbá a mûsorok felvételét, szerkesztését, utómunkálatait és sugárzását. Egységes informatikai megoldásokkal szeretnék megszervezni a munkafolyamatokat, az eszközök diszponálástól az anyagok elkészítésén keresztül az archiválásig és a fizetôs tartalmak értékesítéséig. Beköszöntött az IT alapú mûsorgyártás, a fájlalapú médiahálózatok bevezetésének kora. Érzékelhetô, a gyártói szabványoktól való elmozdulás a nyílt szabványok irányába. Ennek elônye az integrálhatóság magasabb foka, valamint a beszállítóktól való függetlenség. A korszerûsítés komoly akadálya viszont, hogy heterogén technológiai innováció zajlik, ami csökkenti néhány jövôbeli technológia bevezetésének esélyét. Az IBM a hagyományos IT világában szerzett fejlesztési és üzemeltetési tapasztalatával, a széles körben alkalmazott sokadik generációs hardver és szoftver portfóliójával több broadcast-referenciaprojektben bizonyította, hogy az IT alapú mûsorgyártásra való átállás lehetséges és követendô út. Az IBM megoldásának legfontosabb

két eleme az egységes munkafolyamat-kezelés, valamint az egységes központi tárolórendszer. Az egységes munkafolyamat segítségével a gyártási folyamat teljes egészében szabályozott, és mindig irányítható, követhetô marad. A központi tárolórendszer pedig lehetôvé teszi, hogy az adatok mindig a megfelelô idôben, a megfelelô minôségben rendelkezésre álljanak. index.hu/info/IBM03/; www.synergon.hu

Az IBM által ajánlott IT-megoldások Az IBM MediaHub megoldása IT alapú mûsorgyártás három fô területén belül (produkció és disztribúció, broadcastspecifikus támogatás, általános támogatás), és azok között is integrálja a folyamatokat. Mindez lehetôvé teszi az IT környezet folyamatos hozzáhangolását a kívánt üzleti folyamatokhoz, ugyanakkor olyan nyílt szabványokat alkalmaz, melyek segítségével a rendszer az IBM nélkül is továbbfejleszthetô. Példa lehet erre a pénzügyi alkalmazások összekapcsolása az erôforrás-kezelési és hírközlési rendszerekkel, vagy az archívum anyagainak használat alapú automatizált belsô elszámolása. Az IT alapú mûsorgyártás egyik legfontosabb eleme a metaadatok alapján végzett munkafolyamat-menedzsment. Az egyik legsikeresebb megoldás az úgynevezett Media Asset Management (MAM) rendszerekre a svéd Ardendo cég szoftverterméke. Az Ardendo MAM szoftver technológiája teljesíti a nyílt platformok és szabványok követelményrendszerét, így csökkentve az interfészelési, testreszabási és üzemeltetési költségeket. Az IBM és az Ardendo közös megoldását alkalmazta a svéd közszolgálati televízió is néhány évvel ezelôtt. A mûsorgyártás digitális alapokra helyezésével a svédek 4 év alatt 30 millió eurót takarítottak meg. Az IBM Digital Media Center olyan kimondottan broadcast célokra tervezett tárolórendszer, amely: szabadon skálázható tárolókapacitással és sávszélességgel rendelkezik, platformfüggetlen, a rendelkezésre állás mértéke tervezhetô és általános IT eszközökkel rendelkezik.

18


IBM-partnerek

RRC EN – hozzáadott értéket nyújt minden eladáshoz Az IBM Magyarország az RRC Hungary Kft.-t 2008. január 1-jétôl hivatalos disztribútorának választotta. Az IBM nagyon komoly minôségi feltételekhez köti a disztribútori megbízást az egész világon. Az RRC sikerrel felelt meg a minôsítés kritériumainak, illetve a régióban elért széles körû ismertsége és elismert szakmai tapasztalata alapján érdemelte ki a hivatalos disztribútori státust. Milyen területekre terjed ki a disztribútori kapcsolat? – errôl kérdeztük Virágh Attilát, az RRC Hungary Kft. ügyvezetô igazgatóját. – Elôször is ezúton ismét köszönöm az IBM Magyarországnak az RRC-be vetett bizalmát. Felkészültségünk, szakmai tudásunk, tapasztalatunk és nemzetközi hátterünk alapján bízom a két cég kölcsönösen sikeres és hosszú távú együttmûködésében. Kérdésére válaszolva az RRC cégcsoport három stratégiai irányba halad. A DiFo üzletág a fogyasztói piac igényeit kielégítô elektronikai eszközök forgalmazására fókuszál, az Enterprise Networking (EN) divízió nagyvállalati Value-Added szolgáltatást igénylô megoldásokat kínál, míg az RRC Education oktatási tevékenységet végez. Az IBM Magyarország termékeit az RRC EN menedzseli. Stratégiai modellünkben négy csoportot különböztetünk meg. Ennek egyike a Mission Critical csoport, ebben szerepelnek az IBM Server és Storage termékek. A Security csoporton belül pedig az IBM Internet Security Systems termékek disztribútori képviseletét látjuk el. Ennek alapján partnerek vagyunk az IBM kifejezetten kis- és középvállalatoknak kialakított termékportfóliójának értékesítésében, a környezettudatos informatikai megoldások bevezetésében, valamint az IBM biztonsági megoldásainak széles körû megismertetésében. – Hogyan teljesíti a cég az IBM által támasztott szigorú minôségi követelményeket? – Célunk, hogy az elôbb felsorolt területeken maximálisan ki tudjuk szolgálni a viszonteladói igényeket. Magasan kvalifikált és széles körû tapasztalattal rendelkezô mérnökteamek irányítják a különféle projekteket és technikai feladatokat, gondoskodnak a komplett technikai problémák megoldásairól és VAD-szervizzel fejlesztik piacainkat. Az IBM termékeket egy háromfôs, kiváló végzettséggel és többéves tapasztalattal rendelkezô csapat menedzseli.

– Miben különbözik az RRC csoport más, hasonló disztribútor cégektôl? – Fôként abban, hogy „hozzáadott értéket” nyújtunk minden eladáshoz (Valeu-Added Distribution). A valóságban ez annyit jelent, hogy tevékenységünk sokkal szélesebb körû, mint egy hagyományos disztribútoré. Viszonteladóinknak lehetôségük van kiaknázni képzett szakembereink tudását, akik segítenek kiválasztani az igényekhez képest a legjobb megoldásokat és szaktanácsot adnak, ha szükség van rá. Ezenfelül folyamatosan szervezünk technikai tréningeket partnereinknek, ahol különféle gyártók termékeirôl adjuk át a tudást. Az Európa Centerben lévô bemutatótermünkben demo- és bemutatókészülékek állnak rendelkezésre. Így a viszonteladóknak és végfelhasználóknak lehetôsége nyílik arra, hogy a megoldásokat vásárlás elôtt megnézzék, esetleg kipróbálják vagy teszteljék. Speciális szolgáltatásokat nyújtunk annak érdekében, hogy partnereink raktározási tevékenységét optimalizáljuk. A cég nagysága továbbá lehetôvé teszi a legjobb pénzintézetekkel való együttmûködést, mellyel képesek vagyunk arra, hogy kedvezôbb kondíciókat kínáljunk az ajánlatok során. Célunk, hogy egy csapatban dolgozzunk a viszonteladóinkkal és segítsünk nekik minden területen, ahol tudunk, az üzletek megvalósításában. Végül, de nem utolsósorban pedig marketingprogramokkal és aktivitásokkal támogatjuk partnereink értékesítési tevékenységét. – Milyen kiemelt célokat tart szem elôtt az RRC EN? – Az RRC EN kiemelt feladatként kezeli a partnerek-


IBM-partnerek

kel való szoros üzleti kapcsolat kialakítását, hiszen célunk a vevôi igényeknek való maximális megfelelés. Folyamatosan keressük az új területeket, ahol még több üzleti lehetôséget tudunk biztosítani számukra, melyek mélyebb megismerésében maximális segítséget nyújtunk. Törekvéseink sikerét bizonyítja, az eltelt évek együttmûködésének köszönhetôen partnereink megelégedettsége. – Preferálja-e a cég az energiatakarékos, környezettudatos megoldásokat, vagy ez csak a távoli jövô tervei közt szerepel? A környezettudatos gondolkodásmód meghatározza napjaink gondolkodásmódját. Egyrészt az energiatakarékos megoldások hozzájárulnak a környezetet ért káros hatások csökkentéséhez, másrészt mérséklik az üzemeltetési költségeket. Örömünkre szolgál e felelôsségvállalásban osztozni. – Miben tudnak segíteni a hazai kis- és középvállalatok termékportfóliójának kialakításában? Széles termékportfóliónknak köszönhetôen képesek vagyunk személyre szabott, illetve komplex megoldási alternatívákat kínálni. Az RRC olyan gyártókkal dolgozik

Az RRC cégcsoportot 1992-ben alapították Moszkvában. Azóta jelentôs tapasztalatra és tudásbázisra tett szert a különféle termékek és szolgáltatások, technológiák területén, melynek segítségével hatékony megoldásokkal képesek támogatni ügyfeleik vállalkozását. Az RRC dinamikus fejlôdésének köszönhetôen mára mintegy 12 országot áthidaló nemzetközi disztribúciót épített ki. A magyarországi iroda 2000ben alapult. Az elsô 7 éve alatt több mint 30 millió dollár éves forgalmú, 60 fôt foglalkoztató, nemzetközi feladatokat is ellátó, a magyar piacon elismert nagykereskedéssé vált.

együtt, melyek termékei és a hozzájuk kapcsolt szolgáltatások magas minôséget képviselnek. Kiemelt hangsúlyt fektetünk az innovációra, birtokunkban vannak napjaink legkorszerûbb, csúcstechnológiás termékei, melyek segítségével a vállalkozások még hatékonyabbá tehetik mûködésüket. www.rrc.hu

Az év partnerei – 2007 Üzleti partnereink nemcsak az IBM bevételeinek döntô részéhez járulnak hozzá – szoftver-értékesítésünk például kizárólag partnerek segítségével történik –, de számos innovatív ötlet és kezdeményezés származik tôlük. Az IBM a legkiválóbb partnereket minden évben az „Év partnere" díjjal ismeri el. Nem egyszerûen csak azokat díjazzuk, akik jelentôs forgalmat generáltak. Különösen fontosnak tartjuk azon cégek kiemelését, amelyek új IBM termékekkel bôvítették portfóliójukat, új piacokra segítettek bennünket, illetve a legdinamikusabban növekedtek.

Inter-Computer-Informatika Zrt. Laurel Számítástechnikai Kft. USER Rendszerház Kft. ASSOCOM Számítástechnikai és Szolgáltató Kft. Flexys Számítástechnikai Rendszerház Kft. Avnet Technology Solutions Kft. Professzionál Informatikai Zrt. CNW Rendszerintegrációs Zrt. Delta Services Kft. GP-Soft Számítástechnikai Kft.

A Megatrend az IBM Kiemelkedő Partner Díj 2007 nyertese Az IBM az európai, afrikai és közel-keleti régióban öszszesen hatvanezer üzleti partnerrel mûködik együtt. Közülük húsz éredemelte ki a „2007 Growth Partner Award of Excellence” elismerést, amelyet az értékesítési és szolgáltatási tevékenységek, a bevételnövekedés és az ügyfelek elégedettségének értékelése alapján ítél oda az IBM. Kelemen Róbert, az IBM Magyarország partnerkapcsolati igazgatója elmondta, hogy az IBM jelentôs befektetésekkel – ingyenes képzési programokkal, közös marketingakciókkal, a legkorszerûbb technológát alkalmazó innovációs- és tesztcentrumá-

nak rendelkezésre bocsátásával – segíti üzleti partnereit a helyi piacon leginkább megfelelõ, IBM alapú megoldások kidolgozásában. A Megatrend kiemelkedô eredményt ért el az IBM low end szerverek és Blade szerverek értékesítésében. A Megatrend HW forgalmában az IBM-termékek több mint 50%-os részarányt képviselnek. A jelentôs növekedést a Megatrend Infosys ERP rendszeréhez kapcsolódó értékesítés jelentette. Az Infosys a Magyar ERP piac 2. helyezettje a hazai fejlesztésû rendszerek rangsorában. www.megatrend.hu

19

20


IBM-innováció

Környezettudatos IT Az adatközpont teljesítményének bôvítésekor az informatikai igazgatók ma már nem kerülhetik meg az energiafogyasztás szempontjait. De egyre többen ismerik fel közülük, hogy a zöldtechnológia alkalmazása nemcsak a környezetre, hanem az üzletre is jó hatással lehet. A környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések – miután hosszú idôn keresztül viszonylag kevesen érdeklôdtek irántuk – ma már világszerte címlapon szerepelnek. Az üzlet bôvítésére összpontosító vállalatvezetôk számára az energiafogyasztás növekedése, minden pénzügyi-ökológiai vonatkozásával együtt, kétszeresen is aggasztó lehet, mert a céget megakadályozhatja a további fejlôdésben. A világ adatközpontjainak több mint nyolcvan százaléka 2001 elôtt kezdte meg mûködését, a létesítmények jelentôs része 10–15 éves. Ezek az elévülô adatközpontok a bennük elhelyezett IT-eszközök üzemeltetéséhez szükséges energia két-háromszorosát fogyasztják. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a teljesítmény maximalizálása érdekében ezeket a központokat túlméretezték, másrészt a régi infrastruktúra nagyon rossz hatékonysággal üzemeltethetô. Az ilyen mértékû energiafogyasztással összefüggô kiadások jelentôs mértékben kihatnak a létesítmények és az IT-rendszerek üzemeltetési összköltségének alakulására is. Növekvô energiaköltségek Egy adatközpont TCO-jának jelenleg 44 százalékát adják az energiaköltségek, és a villanyáram folyamatosan drágul. Az Uptime Institute szerint a szerverek mûködtetése és hûtése hároméves idôszakon keresztül másfélszer annyiba kerül, mint maguk a kiszolgálók. A Berkley Egyetem tavaly készített tanulmánya szerint ez az energiafogyasztás 2005ben elérte az Egyesült Államok összfogyasztásának 1,2 százalékát, ami öt darab 1000 MW-os erômû termelésének felel meg. A jelentés arra is kitér, hogy az elmúlt öt évben az adatközpontok energiafogyasztása megduplázódott, és az évtized végére további 40 százalékkal nôhet. Hasonló jövôképet vetítenek elénk a Gartner elôrejelzései is. A piacelemzô cég szerint még az idei év vége elôtt az adatközpontok fele energiagondokkal fog szembesülni, jövôre pedig

a létesítmények 70 százalékában a kiadások között az energiaköltség lesz a második legnagyobb tétel. Ezekkel a problémákkal persze nem csupán az adatközpontok szembesülnek. Az IBM a múlt év végén ezernégyszáz kis- és középvállalat bevonásával készített világszintû felmérést, amely szerint a szervezetek költségei az utóbbi két évben az energiafogyasztással összefüggésben nôttek a legnagyobb mértékben. Ezek a kiadások a bérek, a munkáltatói járulékok, az irodabérlet és a hardver drágulását is túlszárnyalták. A kis- és középvállalatok 58 százaléka környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmainak is hangot adott, míg 44 százalékuk már a környezet kímélését célzó, cégszintû szabályokat is bevezetett. A megkérdezettek összesen 55 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az energiafogyasztás csökkentése érdekében nagyobb hatékonyságot biztosító hardvert fog vásárolni, szervereit konszolidálja, illetve felméri meglévô szervereinek kihasználtságát. Az informatikai igazgatók számára mindez azt jelenti, hogy az adatközpontok teljesítményének bôvítésekor ma már nem kerülhetik meg az energiafogyasztás szempontjait. De egyre többen ismerik fel közülük, hogy a zöld technológia alkalmazása nemcsak a környezetre, hanem az üzletre is jó hatással lehet. Intelligens energiafelügyelet A mûködés ilyen értelemben történô optimalizálása, az adatközpont kizöldítése azonban összetett feladatnak bizonyulhat. Az energiafogyasztás mértékére számos tényezô kihatással van, ezért a vállalatok gyakran akkor érik el a legjobb eredményt, ha egyszerre több oldalról közelítenek a problémához. Erre a célra az IBM olyan módszertant dolgozott ki, amely öt lépésben vezeti el a szervezetet az érdemi megoldásig. Ez a folyamat a feltárással és tervezéssel indul, amelyhez a felhasználó által önállóan is alkalmazható, weben keresztül elérhetô eszközök, továbbá tanácsadók és a virtuális valóságot segítségül hívó modellezô környezetek egyaránt rendelkezésre állnak. A következô két szakaszban az IBM a meglévô szerverek konszolidálását, az IT-infrastruktúra virtualizálását hajtja végre, és az energiafogyasztást racionalizáló rendszerfelügyeletet alakít ki.


IBM-innováció

A gyártó tavaly tavasszal jelentette be Big Green Project néven futó programját, amelynek keretében évi 1 milliárd dollárt fordít kimondottan környezetbarát technológiák fejlesztésére. Ennek eredményeként olyan portfóliót alakított ki, amelyben hardver és szoftvertermékek, valamint szolgáltatások sora támogatja az intelligens erôforrás-kihasználást, a fejlett energiafelügyeletet megvalósító infrastruktúra kialakítását. Mind a Forrester, mind a Gartner szerint ez a jelenlegi legátfogóbb ilyen kínálat a piacon. Ezen a zöld palettán olyan hardverek találhatók, mint például az IBM Power6 processzorára épülô System p szerverek. Ezek a tavaly bejelentett, 4,7 GHz-es, kétmagos lapkák – a hûtést is beleértve – változatlan enegriafogyasztás mellett megduplázták a korábbi nemzedéket képviselô Power5-ös processzorok teljesítményét. A szervervirtualizáció rendkívül hatékony eszköz lehet az energiafogyasztás csökkentésében, mivel segítségével a vállalat csökkentheti a fizikai kiszolgálók számát. Az energiafogyasztás tekintetében ugyanis nincs számottevô különbség egy 100 és egy 15 százalékos erôforrás-kihasználtság mellett mûködô szerver között. Más szóval a csak részben és a teljes egészében kihasznált kiszolgáló üzemeltetésének költsége közel azonos lesz. Az IBM T ivoli rendszer-felügyeleti megoldása ezért képes a virtuális szerverek mûködés közben történô, dinamikus átcsoportosítására. Így az alacsony kihasználtságú processzorok és más erôforrások a terhelés függvényében teljesen felszabadíthatók és átmenetileg kikapcsolhatók. A Tivoli emellett olyan monitorozó eszközöket is tartalmaz, amelyek processzor, rendszer és szekrény szintjén is képesek követni a tényleges erôforrás-kihasználást és energiafogyasztást. Ennek alapján, egy nagyvállalaton belül is pontosan eloszthatók az üzemeltetési költségek az egyes üzletágak és részlegek között. Az IBM Power Configurator és Power Executive szoftvere szintén segít az energiafogyasztás optimalizálásában a System p szervercsalád tagjain. Az ingyenes alkalmazás figyeli a szerver erôforrásainak kihasználtságát, a hardverelemek és a kör-

nyezet hômérsékletét. A beállított küszöbértékeknek megfelelôen változtatásokat hajt végre, például processzorokat kapcsol ki és be, illetve módosítja a hûtôventilátorok fordulatszámát. Az adatközpont kizöldítésének folyamatában az ötödik lépés a hûtés hatásfokának javítása. Az IBM ezen a téren is több újítást vezetett be. A Rear Door Heat eXchanger például a szerverszekrényekre szerelhetô, vízhûtéses hátlap, amely 60 százalékkal is csökkentheti a rendszerek által kisugárzott hô menynyiségét. Az IBM Data Center Stored Cooling pedig éjjel, amikor olcsóbb a villanyáram és a kültéri tározóból nyert víz is alacsonyabb hôfokú, lefagyasztja azt, hogy napközben a jégen keresztül vezetett vízzel hûtse a rendszereket. Kedvezmények, programok Az energiafogyasztás csökkentésének lehetôségeit a kormányzatok és az áramszolgáltatók is világszerte keresik. Az Egyesült Államok például olyan törvényt hozott, amely az ország környezetvédelmi hivatalát, az EPA-t felhatalmazza az adatközpontok energiafogyasztásának elemzésére. Az Európai Unió olyan direktívát alkotott, amely az energiafogyasztás 20 százalékos csökkentését írja elô 2020-ra. Ausztrália pedig a nagyfogyasztókat kötelezi a takarékosabb mûködés lehetôségeinek felmérésére és a szükséges lépések megtételére. A törvények mellett kedvezmények is ösztönzik a vállalatokat a környezettudatos szemlélet és gyakorlat kialakításában. Legalábbis az Egyesült Államokban, ahol több mint nyolcvan helyi és állami szintû energiahatékonysági program létezik. A kaliforniai Pacific Gas and Electric például – amelynek adatközpontjában az IBM háromszázról hatra csökkentette a szerverek számát – a szolgáltatók között elsôként kínált visszatérítést a tanúsítottan energiakímélô szervereket vásárló vállalatoknak. Ez az árvisszatérítés szervezetenként a négymillió dollárt is elérheti! Az idônként katasztrofális energiahiánnyal küszködô tagállam áramszolgáltatója azzal magyarázta döntését, hogy nem kíván több erômûvet építeni. Azt szeretné, ha ügyfelei takarékosabban használnák a villanyáramot, és ezért fizetni is hajlandó nekik. Az IBM Magyarország még az év elsô felében a hazai piacon is hasonló, a vállalatokat hatékonyabb energiafelhasználásra serkentô programok bejelentésére készül. ibm.com/green

21

22


Made in Hungary

Nav N Go – Kitűnőek akarunk le A navigációs szoftvereket fejlesztô magyar Nav N Go néhány fôvel alakult 2004-ben, és különleges pályát járt be az elôzô években. Ma a vállalat több száz embert foglalkoztat, több mint 70 partner részére fejleszt szoftvermegoldásokat, többek közt PND-re, okos telefonokra, játékkonzolokra és autós navigációs készülékekre. Fazakas Andrással, a cég operatív igazgatójával Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója beszélgetett. – Ha leemelünk egy áruház polcáról valamilyen navigációs kéziszámítógépet, nagy valószínûséggel az Önök iGO My way szoftvere fut rajta. Néhány éve még a cég nevét sem ismertük. Melyek voltak az elsô lépések? – A cég nem klasszikus üzleti vállalkozásként indult. Az alapító tulajdonosoknak kezdetben egy igazán fontos céljuk volt: létre akartak hozni egy jó navigációs szoftvert, mert ezt komoly szakmai kihívásnak tekintették. A fejlesztés 2005-ben kezdôdött, s az elkészült termék elônyei mellett a cég kezére játszottak az aktuális piaci körülmények: a nagy eszközgyártók és szoftverfejlesztôk számára nem szerepeltünk a térképen: térségünket nem tekintet-

ték üzletileg megfelelô méretû piacnak, ezért nem rendelkeztek a helyi igényekre szabott megoldásokkal sem. Így induláskor szinte versenytársak nélküli pályán startolhattunk. Elôször az egyes országok navigációs programjait készítettük el, majd sorra került Kelet-, és Nyugat-Európa is. – Mikor derült ki, hogy sokkal nagyobb térfélen fognak játszani, mint azt korábban gondolták? – Fordulópontot 2006 jelentett az életünkben. Az év elsô napjaiban arról döntöttünk, hogy két hónappal késôbb részt veszünk a hannoveri CeBIT-en és


Made in Hungary

enni, a legkiválóbbakat keressük

bemutatjuk utcaszintû Európa-térképünket, amely elfért egy egyetlen Gigabyte-os SD-kártyán. Akkor ilyen minôségû térképet mindenki más csak több kártyán volt képes tárolni, bonyolult szoftverháttérrel, és a felhasználó a kártyák cserélgetésére kényszerült. A CeBIT-tel mindent egy lapra tettünk fel. A fiatal cég minden szabad forrását a részvételre költöttük. Hittünk abban, hogy néhány tízezer licencet értékesíthetünk, és így megtérül a befektetés. Miután a kiállításon elterjedt a híre, hogy ekkora kártyán teljes Európa-térképet kínálunk, az eszközgyártók egymást váltották standunknál. Számukra világos volt, hogy a kényelmesen kezelhetô szoftver rendkívüli fordulatot hozhat eladásaikban. Végül több százezer licencet rendeltek tôlünk. – Hogyan kezelték a vevôk áradatát?

– Hirtelen kellett megbirkóznunk a sikerrel. Sok jó szakembert nagyon rövid idô alatt kellett megtalálnunk. Meg kellett oldanunk, hogy elférjünk az irodában. Miután tucatszám állítottunk be új számítógépeket, tönkrement az elektromos hálózat. Eközben le kellett szállítani a termékeket, a vevôk megelégedésére. Sikerült. Az évet arra szántuk, hogy kezelhetô fejlôdési pályára állítsuk a céget, és lerakjuk a Nav N Go cégkultúra alapjait. – Milyen a Nav N Go kultúra, melyek a megkülönböztetô jegyek? – Folyamatosan koncentrálunk a minôségre – ennek kulcsa a legjobb szakemberek megtalálása. Kitûnôek akarunk lenni, ezért tényleg a legkiválóbbakat keressük, komoly kvalitású embereket. Jelenleg 220-an vagyunk, de az év végére 300, 350 fôre is emelkedhet a létszám. A gyors fejlôdés következtében középvezetôi gárdát is szeretnénk tréningezni. Nálunk ezért a marketing fókuszában nem a termék, hanem a cég ismertté tétele szerepel leendô és jelenlegi kollégáink számára. A kreatív és vonzó munkakörnyezet érdekében sokféle eszközzel élünk. Ilyen például a kötetlen munkaidô, relaxációs szoba, videojáték, munkavégzési lehetôség a kertben, a konditerem, családi programok, vagy a kerékpár biztosítása a dolgozóknak. – Milyen irányban navigál majd tovább a navigációs rendszerek piacán? – A navigációs piac, és vele együtt a navigációs kultúra is nagyon gyorsan változik. Erôteljes a párhuzam a mobiltelefonok terjedésével. Kezdetben csak a csúcsvezetôk használták a válltáska méretû készülékeket, míg mára mindennapjaikba épült a mobil használata. Ugyanígy lépnek be életünkbe a navigációs eszközök is, inkább gyorsan, mint lassan. Ha a pozíciónkat ôrizni akarjuk, akkor a navigációs kultúra építésében, befolyásolásában is szükséges szerepet vállalnunk. Létrehoztuk tartalomért felelôs részlegünket, amely többek között helyfüggô szolgáltatások fejlesztésével, az internet adta lehetôségek és a navigációs megoldások összekapcsolásával foglalkozik. Kollégáink azon törik a fejüket, hogy milyen új igényeknek feleljünk meg, milyen új szolgáltatásokat találjunk ki. Továbbra is akad bôven kihívás és a megoldandó feladat. www.navngo.com

23

24


Ajánló

A méltán világhírűvé lett hongkongi rendező, Vong Kar-vaj első hollywoodi filmje is szerelemmel átszőtt képek halmaza. A zene, a színek és szokatlan kameramozgások együttesen utánozhatatlan atmoszférát teremtenek, ami már az első perctől kezdve magával ragadja a nézőt. Jeremy (Jude Law) és Elizabeth (Norah Jones) az egyszerű emberek életét élik, noha mindketten kilógnak a sorból. A fiú fölszolgál egy kávézóban és elhagyott kulcsokat gyűjt, mintegy rettegve attól, hogy az ajtók, melyekhez tartoznak, örökre bezárulnak. A lány pedig egy szerelmi csalódás folytán vág neki Amerikának, hogy kiheverje a szakítást, s közben szüntelen küldi címtelen híradásait a fiúnak, akivel éjszakákon át beszélgettek, mielőtt útnak indult. A film komplex keretbe foglalva jelenik meg előttünk, de valójában három élettörténetből áll, melyeket Elizabeth szemével ismerhetünk meg. A felesége (Rachel Weisz) által elhagyott rendőr vagy a kaszinózó lány (Natalie Portman) saját mikrokozmoszukban bekövetkező tragédiái nem kavarják föl a körülöttük élőket, de bennük mégis gyökeres változást eredményeznek. Főhősnőnk életében pedig komoly szerepet játszanak, hisz folyamatosan viszik előre a sorsa beteljesedése felé, hogy a történet ott érjen véget, ahol elkezdődött, egy áfonyás pite mellett a New York-i éjszakában. A film június 26án kerül a mozikba. http://us.imdb.com/title/tt0765120/

Réber László autodidakta művész, aki egy személyben volt grafikus, könyvillusztrátor, karikaturista és rajzfilmes. Gyermekkönyv-illusztrációin generációk nőttek fel, neve elválaszthatatlanul összeforrt Janikovszky Éva és Lázár Ervin nevével. Kimagasló jelentőségűek felnőtteknek íródott szépirodalmi művekben megjelent, ironikus hangvételű grafikái. Több mint 400 művet illusztrált, de autonóm grafikákat, plasztikákat, valamint három rövid rajzfilmet is készített. Ezeket Réber külföldön élő lánya saját költségén digitalizáltatta. Grafikai munkásságát számtalan szakmai elismeréssel jutalmazták itthon és külföldön. Visszatérő motívuma az emberi test és arc, melyek nemcsak grafikáin, hanem plasztikáin is megjelennek. Alakjukat sokszor a végletekig leegyszerűsíti, míg az arcélből kalligrafikus vonal, a fejből egyszerű síkidom lesz. Meseillusztrációi a gyermeki lélek pontos ismeretéről vallanak. Úgy ábrázolja a mesevilágot, hogy közben tükröt tart a felnőttek elé. Bölcs filozófusként mosolyog rajtunk, miközben minket is megmosolyogtat. Réber hetilapoknak készített karikatúráin nem fogott az idő, ma éppolyan mulattatóak, mint egykor. Emlékkiállítása, melyhez Gärtner Petra írt méltatást, a székesfehérvári Csók István Képtárban tekinthető meg augusztus 3áig.

tárlat

könyv

A Tökéletes rendetlenség – mi van a renden túl? című könyv szerzői, Eric Abrahamsan és David H. Freedman azt állítják, hogy bizonyos szintű összevisszaság, rendetlenség jól jöhet a cégeknek, megtakarítást érhetnek el azzal, ha elviselik a kulturált káoszt. „Növekedésük folyamán a cégek hajlamosabbak egyre rendezettebb és szervezettebb szervezeti struktúrákat létrehozni. Ezek az alkalmazottakat arra ösztönzik, hogy rendezetten, együttműködve törekedjenek a közös célok elérésére. A hirtelen változások alkalmával azonban pontosan ezek a struktúrák vezetnek feszültségekhez.” Szemléletes példákat olvashatunk a rendetlenségtípusokról, melyek az üzleti élethez, a gyermekneveléshez, a terrorizmus elleni harchoz, a kiskereskedelemhez, de akár a főzéshez is kötődhetnek. A szerzőpáros bemutatja, hogy a rendetlen struktúrák hatékonyabban használják ki az erőforrásokat, jobb megoldásokat eredményeznek, és nem is lehet őket olyan könynyen megbénítani, mint a rendezetteket. Segít a mű ezeknek az elveknek az alkalmazásában a legnagyobb (kormányzat, társadalom) és a kisebb (íróasztal, garázs) rendszerekben egyaránt. Segít felmérni, milyen mennyiségű szervezetlenség lenne ideális az adott rendszerben – a vállalatvezetés rendszerétől az otthoni gardróbszekrényig. A tökéletes rendetlenség hatékony eszköz abban, hogy megszabaduljunk a fölösleges lelkifurdalásokat okozó rendmániától! http://hvg.hu/hvgkonyvek

My Blueberry In memoriam Nights Réber

kiállítás

Kulturált káosz

www.museum.hu/szekesfehervar/csok


Ajánló

A Magyar Természettudományi Múzeumban nyílt meg nemrég a Jégkorszak című nagyszabású interaktív kiállítás. A téma ma az érdeklődés középpontjában áll, mert sokakat foglalkoztat bolygónknak – az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt is – a vártnál gyorsabb felmelegedése, a globális klímaváltozás. A jégkorszakok, azok a több millió évig tartó időszakok, amikor bolygónk felszínének egy részét nagyobb összefüggő jégtakarók borítják. Ma Földünk felszínének 10%-a van eljegesedve, tehát egy kisebb jégkorszakban élünk s ennek még koránt sincs vége. E jégkorszaknak köszönhető az élővilág változatossága, ami feltárul a kiállításon is, melynek sztárja Gyima, a mamutborjú-múmia. A véletlennek köszönhetően tárta fel egy szibériai aranyásó. Számunkra az a természetes, hogy az Északi- és a Déli-sark vidékein összefüggő jégmezőket látunk, és különböző éghajlati övek, évszakok vannak, télen pedig esik a hó. Bolygónk életében ez nem mindig volt így. A Föld-történet legnagyobb részében meleg, kiegyenlített éghajlat uralkodott, s a sarkvidékeken nyoma sem volt jégsapkának. Összefüggő jégtakarók csak a jégkorszakokban alakulnak ki. De az eljegesedések csupán ritka, rövid epizódok. A kiállítás arra is magyarázatot ad, milyen összetett földi-csillagászati okai vannak annak, hogy hidegebb és melegebb korszakok váltják egymást. Az izgalmas tárlat november 17éig tekinthető meg a VIII. kerületben, a Ludovika tér 2–6. sz. alatt. www.nhmus.hu/

film

cd

Arnulphus de Lovanio, Löweni Arnulf, a Villers-la-Ville-ben állott ciszterci kolostor apátja az 1200-as évek első felében alkotta Salve Mundi Salutare (Üdvözlégy világ megváltója) kezdetű, 7 versből álló himnuszát. Az egyes szakaszok Krisztus meggyötört testrészeihez íródtak: lábához, térdéhez, kezéhez, oldalához, mellkasához, szívéhez, arcához, fejéhez. Az ószövetségi szövegekből, valamint az Énekek énekéből építkező mű rendkívüli népszerűségre tett szert. Az első ismert magyar fordítás a XVI. század elején készült el, s került Kinizsi Pálné imádságos könyvébe. A XVII. században németül is terjed. Buxtehude 1680-ban zenésítette meg Membra Jesu Nostri címmel, Gustaf Dübennek, barátjának, a svéd királyi zenekar direktorának ajánlva. A közelmúltban Jos van Veldhoven vezényletével a Holland Bach Társaság készítette el az alkotás felvételét a Channel Classics gondozásában. Öt énekhang és tizenegy hangszer olyan tisztasággal és kifejező erővel szólal meg, hogy a hallgató nem hiányol sem egy hatalmas orgonát, sem pedig egy százfős kórust a háttérben. Az előadásmód áttetsző, intelligens és drámai. A felvétel nem véletlenül kapta a Gramophone szerkesztőinek Arany Hangvilla díját. www.channelclassics.com

Természet és technika

New York és Pécs után most Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában látható, a Moholy-Nagy László munkásságának korai szakaszát bemutató Az újraértelmezett 1916–1923 címû kiállítás, mely az alkotó pályakezdésére, a művészi kibontakozás korai korszakára koncentrál. Moholy-Nagy László festő, szobrász, grafikus, fotóművész, teoretikus a XX. századi avantgárd művészet nemzetközileg elismert, nagyhatású alakja. Az elsősorban külföldi magángyűjteményekből válogatott izgalmas kollekció Moholy-Nagy László kevéssé ismert hazai és németországi tevékenységét mutatja be, az első világháborús képeslapok rajzolójától egészen a Bauhaus professzorává történő kinevezéséig. Moholy-Nagy László pályája korai művein megmutatkozik sokoldalúsága, s formai kísérletei, útkeresése sok kortárs magyar művész tevékenységével párhuzamos. Ezért Moholy-Nagy korai alkotásai mellett láthatjuk a magyar avantgárd legjobbjait, többek között Bortnyik Sándor, Mattis Teutsch János, Tihanyi Lajos, Uitz Béla és mások hasonló útkereső periódusából származó munkáit. A tárlaton bemutatásra kerül Moholy-Nagy László 1928-as Kinetikus rekonstruktív rendszerének számítógépes modellje, valamint egy 1921–1925-ös filmkísérletének: A nagyváros dinamikája című forgatókönyvvázlatának 2006-os adaptációja.A kiállítás megtekinthető: augusztus 24-éig. www.museum.hu

kiállítás

Üdvözlégy világ Jégkorszakban megváltója élünk

25

26


Utazási ajánlat

Kalandozás Galíciában parkokban megpihenünk az ingyenes múzeumi séták közti szünetben. Ha megéheztünk, a tenger minden finomságát kínáló éttermekben ebédelhetünk, mielôtt a hangulatos tereken betérünk egy kávézóba. A város jelképe az antik római alapokra épített világítótorony. Ódon termeivel és óragyûjteményével figyelemre méltó a – szabadon látogatható – városháza, melynek lépcsôfordulójában a település nobilitásainak szóló, több száz éves intelem olvasható: „Kik e lépcsôkön jártok, felejtsétek az önzést, fékezzétek egyéni vágyaitokat, szolgáljátok a köz érdekét. Legyetek állhatatosak és igazságosak”. A virágzó települést közelebbrôl megismerve biztosak lehetünk abban, hogy a galíciai városatyák ma is követik a régi tanácsot. A Coruñából bérelt autóval induljunk el az Atlanti óceán vad partja mentén, ahol halljuk a hullámok zúgását és metszô szél csap az arcunkba. Festôi településeken és vadregényes tájakon haladunk keresztül, míg elérjük a kis halászfalut, Laxe-t, majd az elbûvölô városkát, Camarinast, aztán megérkezünk az óceánba Ha már járt egyszer az ember Spanyolországban, akkor egész biztos, hogy visszavágyik. S elôbb-utóbb vissza is tér, hogy megpihenjen az örök nyár és tavasz birodalmában, a Kanári-szigeteken, újra lássa az elegáns Barcelonát, megmártózzon a Földközi-tengerben, vagy Madrid világvárosi nyüzsgésében elmerülve, jót egyen valamelyik sonkamúzeumban, s végignézze az elsô osztályú kiállításokat. De ha az utazót az a szándék vezeti, hogy teljes képet kapjon az ôsi Hispániáról, északnyugatra Galíciába indul, hogy megismerje az országnak azt az arcát is, amit nem lát soha turistacsalogató katalógusok színes oldalain, ahová nem indulnak nyaralókkal teli charterjáratok. Ahol a tájakba, városokba, falvakba, kövekbe, várakba, házakba vésôdött a történelem. Madridból repülôvel egy óra – a római alapítású fôváros – A Coruña, és egy kis szerencsével kifoghatunk nagyon kedvezô árú jegyet a Spainairnél, vagy az Iberiánál. Ha ez mégse sikerülne, a tízórás autóbuszozás közben sem fogunk unatkozni, annyi látnivaló fogad bennünket: hosszú kilométereken át párhuzamosan haladunk a híres El Camino zarándokúttal. A Coruña az élhetô város mintapéldája, ahol érezzük a tiszta óceáni szél simogatását, mikor a gondozott


Utazási ajánlat

mélyen benyúló Finisterre-be, melyrôl sokáig úgy gondolták, hogy ez a világ vége. Egy emlékezetes éjszakára menedéket nyújt az óceán végtelenségébe nézô O Semáforo, a világítótorony, amelyben akad néhány kiadó szoba. Továbbhaladva dél felé, egyre több magas lábakon álló, jellegzetes építménnyel, hórreóval találkozunk, melyekben a galíciai parasztok terményeiket tárolták egykor. Érdemes megállni egy rövid idôre szinte minden településen; Cambadosban éppúgy, mint O Groveban és Combarróban. A nagyobb városokra legalább egy napot érdemes szánni. Vigo és Pontevedra óvárosában régi vendéglôk hívogatnak bennünket, ahol egy pohár bor mellett, pontosan olyan jól érezzük magunkat, mint a szomszédos asztaloknál üldögélô helybéliek. Itt a középkori városszerkezet is fennmaradt, az épületek, fogadók, boltocskák úgy állnak itt, mint évszázadokkal ezelôtt. A portugál határ mellett fekvô Tui valóságos ékszerdoboz. Kockaköves utcáin, régi házai, templomai közt barangolva úgy érezzünk, mintha visszafelé ballagnánk Európa történetében egészen a kezdetekig. Meg kell állnunk, bármennyire sietünk is, a megrendítô korpusz mellett, a keresztre feszített Krisztus alakját hétszáz éve faragták kôbe falusi mesteremberek. Galícia szent városába, Santiago de Compostellába érve, a híres katedrális lenyûgözô homlokzata is varázslatos látvány, de ha átlépjük a küszöböt, spirituális élmény részesei lehetünk, akárcsak a zarándokok, akik már évszázadok óta emberpróbáló, hoszszú gyaloglás után érkeznek meg ide, hogy számot vessenek önmagukkal, szembesüljenek korábbi cselekedeteikkel, s érezzék azt, hogy óriási távolságot tettek meg, nemcsak a fizikailag, de belsô útjaikon, önmagukban is. www.turgalicia.es

Alexander pápa hivatalosan is szent várossá nyilvánította Santiago de Compostellát 1189-ben, így egyenrangúvá vált Rómával és Jeruzsálemmel. Itt temették el a mártírhalált halt Szent Jakab földi maradványait i. e. 44ben a Campus Stellae-en, a „Csillagmezôn”, ahol késôbb, a nyolcszázas években olyan csodák történtek, melyek segítettek a kereszténység térhódításában és a mórok elleni harcban is. A rendelet értelmében azok a zarándokok, akik a szent évben érkeznek a városba (vagyis abban az esztendôben, amikor július 25-e, Santiago napja vasárnapra esik), haláluk után átugorhatják a purgatóriumot, és egyenesen a mennyországba juthatnak. 1999 szent évnek minôsült, ekkor közel 150 000 ember gyalogolt el ide, míg más esztendôkben hatvanezren teszik ugyanezt. Egy átlagos nyári napon általában 200 zarándok jut el a városba, jórészt spanyolok, a többiek pedig Európa és a nagyvilág más részeirôl érkeznek. Az utolsó 100 kilométer során mindenki megkaphatja a saját névre kiállított oklevelet, mellyel hivatalosan is elismerik a zarándoklatát.

27

28


Éttermi ajánló

Egy falat India, a Kashmirban

A Duna-parttól pár lépésre, az Arany János utcában, hívogató fûszeres illatokkal, egzotikus hangulatú étterem vár bennünket, mely az autentikus indiai konyha kedvelôinek egyik népszerû kegyhelye Pesten. A kétszintes belsô tér meleg színeivel, kis Buddha-szobraival, a mesés Indiát idézô dísztárgyaival, lobogó mécseseivel és mandalákra emlékezetô ornamentikájával, udvarias pincéreivel különleges vacsoraélményt ígér, akár üzleti megbeszélésekhez illô változatos ételsorokkal is szolgál. Ha délidôben érkezünk, akkor gazdag melegétel pult fogad bennünket, ahol magunk állíthatjuk össze az ebédünket. Akiket pedig komolyabban érdekel az indiai étkek világa, az minden hónapban részt vehet egy fôzôbemutatón is, a tulajdonos lelkes közremûködésével. Allen Diwan pakisztáni származású, indiai szakács, aki Pesten járt az orvosi egyetemre, de egy idô után elvesztette érdeklôdését az orvostudományok iránt, annál nagyobb szenvedéllyel fordult a gasztronómia felé, és egy ihletett, „kegyelmi pillanatban” éttermet nyitott Budapesten és Debrecenben, melyek az ô ízlését tükrözik, elválaszthatatlanok személyétôl és egyéniségétôl. Olyannyira, hogy rendszeresen jár Londonba fôzôtanfolyamokra, Atul Kochhar Michelin-csillagos éttermébe, a Benaresbe. Szeretne a legjobbak közé kerülni, s ezt bizonyítandó, rögtön meg is kell kóstolnunk a lisztben bundázott-rántott,

henger alakúra formált, pirított, póréhagymával gazdagított csicseriborsó-salátát, mely elsô látásra zöldségfasírtra emlékezetet. Nagyon finom és laktató, különösen, ha egyenként barnás tamarindpürébe mártogatjuk a falatokat. Pedig ez még csak elôétel, akárcsak a csicseriborsó-saláta, csípôs, savanykás körettel, amit chilivel, zsomborral és gyömbérrel bolondítottak meg. Harmadik fogásként érkezik a kurkumával, római köménnyel, chilivel, roppanós pirított rizzsel megbolondított sárgalencseleves (punjabi lentil soup). Meglepôdünk, mikor a pincér bejelenti, hamarosan kész lesz a „szamóca”. Találgatjuk, ugyan miért is következik leves után gyümölcs. Talán, mert az indiai ételek menüsora szabadon variálható. Ám hamarosan kiderül, hogy ez zöldborsó és burgonya különlegesen fûszerezett kompozíciója, amit „szamószának” neveznek, s csak a véletlen mûve, hogy szamóca alakúra formált tészta öleli körül, vegyes levelû, különleges salátaágyon hever, és joghurtból, chilibôl, mangóból készült mártás dukál hozzá. Ezek a finom, növényi alapanyagokból készült ételek jól megágyaznak a tandoori csirkének. De ez szárnyas se hever magányosan a tányéron, hanem aranysárga krumplipüré és csodálatos ízeket felvillantó masszalamártás, s zöld-piros, hajszálvékony paprikacsíkok társaságában érkezik. Erre már inni kell egy pohár száraz vörösbort, mert a vacsora csúcspontja – az ötödik fogás – pirított spenótlevelekkel borított bárányborda acsári fûszerolajos szósszal. Indiában ritkán fejezik be az étkezést desszerttel, általában gyümölcsöt esznek. De mi csak részben követjük ezt a szabályt, nem tudunk ellenállni a csillagánizsvízben fürösztött szamócának, a friss menetlevéllel díszített diótortának, ami megkoronázza a hatfogásos vacsorát. Magunk is tapasztaljuk, az indiai étel sokkal változatosabb, összetettebb, mint az európai. Tökéletes egyensúlyt, jó közérzetet teremt, ha néhány zöldséges fogás, tanodori kemencében sült forró, vékony kenyér után következik a hús. Erôsen csípôs és enyhébb ízek követik egymást. Hogy miként érhetjük el ezt az összhatást, s a testi és lelki harmóniát, arról Egy falat India címmel könyv is jelent meg nemrég, melyhez Allen Diwan írt ínycsiklandó elôszót. Kashmir indiai étterem Bp. V., Arany János utca 13. http://kashmiretterem.hu/ http://www.allendiwan.com/


Portré

Szívbillentyűk New York hangjairól Bartók-motívumok jutnak eszébe, Torontóról az a metrómegálló, ahol mindig komolyzene szól a hangszórókból, Varsóról pedig kedvenc lengyel zeneszerzôje, Chopin. Érdi Tamás nyolcévesen már a Vigadó dísztermében zongorázott, most – pedig még harminc sincs –, többezres tömegek állva ünneplik a világ legrangosabb koncerttermeiben. – Ha egyszer film készül az életébôl, minden bizonnyal a nagyszülôk vörösberényi kúriájában kezdôdik majd, ahol a hároméves kisfiú rábukkant a kántor nagypapa zongorájára, és ahelyett, hogy elpötyögte volna mondjuk a „bocibocitarkát”, kristálytisztán lejátszotta a Marseillaise néhány ütemét. – Akkor éppen az járt a fejemben. – És csak úgy hallás után… – Késôbb sok darabot így tanultam meg, például Mozart d-moll fantáziáját, amikor édesapámat elkísértem egyiptomi forgatására. – Aztán, amikor egyre-másra jöttek a külföldi tanulmányutak, fellépések, már a szülei – a tévébôl ismert É. Szabó Márta és Érdi Sándor – kísérték el mindenhova. – Azt is nekik köszönhetem, hogy egyáltalán elindulhattam ezen az úton. Koraszülöttként az inkubátorok tökéletlensége miatt elveszítettem a látásomat, az õ támogatásuk nélkül álom maradt volna a zongorázás, mint ahogy az is, hogy magántanulóként végezhessem a vakok általános iskoláját és a gimnáziumot. – Közben egymást érik a fellépések, koncertsorozatok, versenyeket nyer, 17 évesen például Moszkvában, a Louis Braille Nemzetközi Zongoraversenyt. Gondolom, a Zeneakadémia ezután nem volt kérdés. – Nekem nem, de ott elutasítottak. Persze, ha nem így történik, talán sosem derül ki, hogy a bécsi konzervatórium felvételijén a maximum pontszám dupláját éri a tudásom. Így kerültem négy évre az ott tanító Joó Imolához. – Nemsokára a Torontói Királyi Zeneakadémia diplomáját is besöpörte, a világhírû Leon Fleisher tanítványaként. Hat éve Rév Lívia mesterkurzusaira jár Párizsba, rendszeresen fellép Vásáry Tamással, Kocsis Zoltánnal, de vezényelte már Rico Saccani és Uri Mayer is. Játszott a bécsi, a torontói, az izlandi és a hazai filharmonikusokkal is. Szinte évente jelennek meg lemezei. Ezért cserébe napjainak

java részét a gyakorlásnak szenteli. Sosem volt úgy vele: csak billentyût ne érezzek még egyszer? – Hiányozna. Napi öt-hat órát játszom, enélkül nem megy. Liszt Ferenc mondta egyszer, ha egy napig nem gyakorolt, azt csak ô vette észre, ha kettô, a tanára, ha pedig három, már a közönség is. Annyira utálok rontani, hogy gyerekként egy koncertfelvételemrôl le is töröltem azt a részt, ahol hibázok. A kéthetes horvátországi nyaraláson pár nap után édesanyámnak kellett rám szólnia, ne üljek le gyakorolni az elsô zongorához. – Mi az, amirôl még a legsûrûbb idôszakban sem mond le? – Az esti olvasás édesapámmal nem maradhat el, most éppen Stendhal regényét olvassuk, a Vörös és feketét. Hetente egyszer felolvasóestre járok, rendszeresen színházba, és egy „beszélô” programnak köszönhetôen sokat levelezek az interneten. – Bejárta a világot Kolozsvártól Bejrútig, Kuvaittól Bangkokig, Reykjavíktól New Yorkig. Van kedvenc országa, városa, ahova visszahúzza a szíve? – Több is. Amerikában az Atlanti-óceán morajlását imádtam hallgatni, Bécsben a békebeli konflisok hangját szeretem, Rómában a zengô utcaköveket, amelyeket még Néró és Claudius koptatott. Magyarországot is nagyon szeretem, de mikor majdnem megszûnt a Ki nyer ma? címû rádiómûsor, elgondolkodtam azon, hogy végleg elköltözöm. Persze rengeteg szép élmény köt ide: például sikerült összezongoráznom egy játszóteret, fogyatékos gyerekeknek a kirándulásra valót, vagy annak az emléke, amikor tavaly, a Kodály-év kapcsán a kistérségi iskolákat jártam. Játszottam a Kodály-darabokat, a gyerekek meg lelkesen találgatták, melyik erdélyi népdal fedezhetô fel bennük. – Pedig nem is olyan régen az derült ki egy felmérésbôl, hogy a tizenévesek szerint a spenót és a komolyzene a két legundokabb dolog a világon. – Egy biztos, a klasszikus zenét meg lehet velük szerettetni. – Nagy hatással van az emberekre. Ha jól tudom, Kocsis Zoltán csak annyit mondott New Yorkban a Bartók-improvizációkra: „nincs mit hozzátennem”. – Ennél nagyobb bátorítást senkitôl sem kaptam. Talán csak egyszer, amikor a kanadai koncertem után odajött hozzám egy vak fiú, és megköszönte, hogy kedvet, erôt adtam neki ahhoz, hogy megtanuljon zongorázni. www.erditamas.hu

29

30


Életmód

Égre, valahára! Talán magánál a koronázási szertartásnál is izgalmasabb volt, amikor Fo-Ki, Kína új császárának tiszteletére vállalkozó szellemû alattvalók kezdtek repkedni a környezô tornyokból, fákról. A jelöltek feje fölött bambuszrudakra erôsített „bôrernyôk” feszültek, kezükhöz zsinórozva. 1306-ot írtak – meg történelmet. Ezt a fura szerkezetet tartják ugyanis az ejtôernyô ôsének, amelyhez hasonlót állítólag az indiai kortársak is kikísérleteztek. Mint minden valamire való tudomány, ez sem maradhatott meg elméleti alapvetések nélkül, amelyeket, ha minden igaz, elôször az 1500-as években Leonardo da Vinci vetett papírra A madarak repülésének kódexe címû kötetében, részletes vázlatrajzok társaságában. Tervei azonban nem valósultak meg, amiben az is közrejátszott, hogy az ernyô kupolájának felületét 62 négyzetméteresnek álmodta. A história következô szereplôje, Fausto Veranzio Repülô ember címû kézikönyvében már a szerkezet gyakorlati megvalósításáról is beszámol, bár az ugrások – a megtett távolság rövidsége miatt – inkább csak akrobatamutatványnak feleltek meg. Az elsô komolyabb repülésrôl szóló feljegyzés 1767-bôl származik, amikor is már valóban olyan magasról ugrott le a delikvens, ahonnan ernyô nélkül garantált szörnyhalál várta volna. Ernyôs találmányának köszönhetôen menekült meg egy francia bûnözô is, aki a miolansi erôd tornyából vetette ki magát ruhadarabokból és vászonból eszkábált szerkezetével. Nemhogy a kirótt halálbüntetést úszta meg így, de a találmányt értékelô bírák enyhítették is büntetését. A történet megsokszorozta a kísérletezô kedvet: a polihisztorok még repülô köpennyel is megpróbálkoztak. A kíváncsiságért és a levegô meghódítása iránti lankadatlan vágy kiéléséért sokan az életükkel fizettek. A léghajózás megindulásával újabb lendületet kapott az ügy: immár nem volt öncélú a mesterkedés, hisz mentési funkcióval bírt. Megszületett az elsô merevítés nélküli ernyô, a lengés megszüntetésére kialakították a kupolaközepi nyílást, egy kézi vezérlésû zsinórral, és a kupola átmérôjének csökkenthetôségével szabályozható lett a zuhanási sebesség. Az ernyô automatikusan nyíló kis csomaggá alakításával, majd a testre szerelhe-

tô változattal komoly mentôeszközzé, késôbb sportággá is vált az ejtôernyôzés – de erre csak a XX. században került sor. Addig legfeljebb látványos, de életveszélyes mutatványként szolgált.

Magyar elsôk Az elsô magyar pilóta az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében repült 1919-ben, amikor is zuhanó és égô gépébôl egy ejtôernyô segítségével menekült meg. Az elsô magyar nôi ejtôernyôs, Medveczki Bella ápolónô produkciójára 1937-ben, a Nemzetközi Légi Mentésügyi Bizottság tanácskozásán került sor. Az elsô magyar ejtôernyôt Hess Ákos mérnök szerkesztette, 1939-ben. Az elsô magyar ejtôernyôs-bajnokságot 1953ban rendezték, Dunakeszi repülôterén. Kezdôk figyelmébe! Trivialitásnak tûnhet, de a nagy öregek egyik leghasznosabb tanácsa: ne szálljon repülôre, akinek a legkisebb ellenérzése van az ejtôernyôzéssel kapcsolatosan. (Szabadesés közben 200 kilométer per órás sebességgel zuhanunk.) A laikusoknak a tandemugrást ajánlják, amely során a hevederrendszerbe csatolva együtt ugorhatunk egy profival, aki az ernyôt viseli és irányítja. Az extrabiztonság érdekében ilyenkor dupla méretû ernyôt használnak. Számos klub létezik országszerte, ahova be lehet jelentkezni, egy ugrás ára úgy harmincezer forint. Semmiképp ne sajnáljuk a pénzt a videós „díszkíséretre”, mert így vágott, zenés változatban is megôrizhetjük az egyébként felejthetetlen történteket. Az ugrás elôtt meg kell beszéljük az oktatóval, ha esetleg valamilyen betegségben szenvednénk, ami nem feltétlenül jelent eltiltást. Amerikában elôfordult, hogy valaki nem említette az asztmáját, és az ugrás közben fellépô roham miatt megfulladt. A kiugrás magasságában átlagban húsz fokkal hidegebb van, mint lent, érdemes tehát jól felöltözni. Az ejtôernyôzés szezonális sportág, a fázósaknak a meleg nyári napokat javallják. A mutatványban való passzív részvétel nem igényel elôzetes edzést.

ÚJ VÁROSKÖZPONT BUDAPEST NYUGATI KAPUJÁBAN Képzeljen el egy világot, ahol úgy dolgozhat nap mint nap, hogy közben körülveszi Önt a természet csendje, az inspiráló zöld környezet, mégis minden szolgáltatás karnyújtásnyira van. Legyen szó hivatalos ügyintézésről, üzleti ebédről, vagy hétvégi nagybevásárlásról, Ön 5 perc sétával bármit elérhet. Ugye Ön is úgy gondolja, hogy egy XXI. századi munkahely jóval többet kell nyújtson egy íróasztalnál, széknél és számítógépnél? Ma már nemcsak az iroda kényelme, hanem a közvetlen környezet, az elérhető szolgáltatások is ugyanolyan fontosak, hiszen egy hosszú munkanap közben vagy végeztével gyakran akad gyors elintéznivaló például a bankban, a postán vagy épp egy üzletben. Budapest nyugati kapujában épül a TóPARK városközpont, ahol a legszínvonalasabb szolgáltatások és „A” kategóriás irodák várják. Dugó- és stresszmentes közlekedés A TóPARK az M1-M0-M7 autópályák által határolt területen fekszik, így nagy előnyt jelent, hogy az ide érkezők mindig a városi forgalommal ellentétesen, a dugók elkerülésével haladnak. Az irodák közelében olcsó és elegendő mennyiségű parkolóhely található, így mindenki garantáltan a munkahelye közelében állhat meg, és biztonságban tudhatja autóját. A tömegközlekedők a városból 15 percenként induló buszjárattal, elővárosi vasúttal és közvetlen TóPARK Expresszel is érkezhetnek. Azt az időt, amit a dugózás elkerülésével megspórol, töltse inkább reggelente egy tóparti padon meditálva, vagy egy finom kapucsínót iszogatva a TóPARK századelőt idéző passzázsán. Zöld környezet, családbarát közeg A TóPARK-ban lévő irodák ablakai nem egy forgalmas, szmogos, zsúfolt úthálózatra néznek, hanem egy fákkal ölelt, Margit-sziget méretű tóra és az azt körülvevő rendezett parkokra. A tópart mellett 30 hektáros zöldterület és friss levegő várja, ahol bármikor találhat egy kis nyugalmat a napi munka közben, előtt vagy után. A TóPARK a családbarát munkahelyek otthona, hiszen egy ilyen közeg egész családja számára ideális a délutánok és hétvégék szabadtéri eltöltésére vagy egyéb, tartalmas kikapcsolódására.

A TóPARK zöldprojekt, így a környezet megóvásáért energiaellátásának jelentős részét alternatív energiaforrások biztosítják, valamint fák ültetésével előzi meg saját, károsanyag-emisszióját. Sport és rekreáció Mindenki számára csalogató, ha munkahelye közelében alkalma adódik a sportolásra. A TóPARK-ban 2000 m2-en számos fitnesz és sportolási lehetőség, valamint 4 km tó körüli pálya várja a futókat, görkorcsolyázókat és kerékpározókat. A tavon vízi sportok űzésére is lesz lehetőség, és akár egy romantikus csónakázásra is meghívhatja ide kedvesét. Szolgáltatások Az időhiány legnagyobb átka, hogy szinte lehetetlen ügyes-bajos dolgainkat elintézni, főleg ha csak egy rövid ebédszünet áll rendelkezésünkre. Itt azonban karnyújtásnyira lesz minden szolgáltatás, amire csak szüksége lehet: háziorvos, fogorvos, szemészet, nőgyógyász, gyermekmegőrző, bank, posta, okmányiroda, hírlapárus, futárszolgálat, ügyvédi iroda, utazási iroda, irodatechnikai szolgáltatások, kisállatmegőrző, telekommunikáció, Magyarország legnagyobb shopping mall-ja, sőt még reptéri check in pult is segíti az elfoglalt üzletembereket. Éttermek utcája A 350 méter hosszú, üvegtetővel fedett passzázst nevezzük a TóPARk-ban az „Éttermek utcájának”. Itt reggelijét vagy ebédjét, kávéját vagy vacsoráját teraszon ülve fogyaszthatja el az év 365 napján! A világ konyhaművészetének sokszínűsége egy helyen fellelhető lesz, megfizethető, a belvárosban megszokottnál jóval barátságosabb árakon. Csak győzze kiválasztani a 20 étterem menüjéből, hogy aznap mi kerüljön az asztalra, egy ínycsiklandó szusi, egy óriási, pepperónis pizza, vagy a jól bevált, szaftos cigánypecsenye. A TóPARK tehát egy olyan önálló, exkluzív szolgáltatásokat kínáló városközpont, ahová jó tartozni. Önt is várja ez az új életminőség!

2008. június A Z I B M Ü G Y F É L M A G A Z I N J A

Recommend Documents