2008.(IV.28.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 115/2008.(IV.28.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város idősügyi Programjának kiegészítéséről

A Közgyűlés 1./ Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2007-ben elfogadott Idősügyi Programjának kiegészítéséről szóló előterjesztést megtárgyalta és annak tartalmával, az abban meghatározott cselekvési irányokkal egyetért és azt a határozat mellékletében foglaltak szerint elfogadja. 2./ az Idősügyi Programban meghatározottak végrehajtására intézkedési terv készítését tartja szükségesnek. Felelős: Deme Dóra, Szociális Iroda vezetője Határidő: 2008. június 30.

k. m. f.

Csabai Lászlóné polgármester

Dr. Szemán Sándor jegyző

A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői

Idősügyi program 2008

Melléklet a 115/2008. (IV.28.) számú határozathoz

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi program - 2008 -

2


Bevezetés A népesség összetételében lezajló demográfiai változások, a 60 éven felüli populáció számarányainak növekedése az Európai Unió országaiban szembetűnő. Amíg a Föld népességének 10%-a 60 éven felüli (2000.), addig ez a számarány az EU 15-ök országaiban 21,6 %-os arányt mutat. A csatlakozó országok adatait is figyelembe véve sem jobb a helyzet. Az EU 25-ök tagállamainak adatai szerint a 60 éven felüliek aránya szintén meghaladja a 20 %-ot, hazánkban 21,4% volt 2006-ban. Csak a hazai adatokat figyelembe véve megállapítható, hogy az idős korosztály népességarány növekedése az elmúlt 20 esztendőben meghaladta a 3 %-ot. A népesedés előbecslési adatok szerint a korosztály számarányának emelkedése az Európai Unióban 2050-re elérheti a 32-35 %-ot, Közép és Dél-Európában ennél magasabb is lehet. Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat tehát Magyarországon is jellemző. Közismert tény, hogy hazánk népessége egyszerre fogy és öregszik. A születésszámok csökkenése és a születéskor várható átlagos élettartam lassú növekedése következtében folyamatosan növekszik az idős emberek aránya. E folyamat a nyugdíjkiadások, az egészségügyi ellátások költségeinek emelkedését, valamint a szociális szolgáltatások iránti igény növekedését eredményezik. Kormányzati szinten a problémát a családigyermekjóléti ellátások hatékonyságának növelésével, az egészségügyi és a halálozási arányok javításával, a nyugdíjak és az egészségügyi rendszer stabilitásával lehet kezelni. A helyi szint bevonása alapvető fontosságú. A helyi struktúrák és az alulról jövő kezdeményezések kulcsfontosságú eszközök lehetnek regionális vagy országos kezdeményezések megvalósításában. A helyi sajátosságok, lehetőségek feltérképezése, ismerete, közösségi kapcsolatok a helyi szervek, szervezetek, önkormányzat együttműködése és munkája révén teljesedhet ki. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi Programjának a célja, hogy helyi szinten keressen megoldást, nyújtson alternatívákat különböző társadalompolitikai, egészségügyi és szociálpolitikai feladatok megvalósításával a demográfiai öregedésből származó problémák kezelésére. A Program kidolgozásának további céljai: az idősellátásban résztvevő helyi szervek, szervezetek együttműködésének elősegítése, a szükségletek felmérése, stratégiai célok kitűzése, a jelenlegi szociális ellátórendszer tartalmának fejlesztése, megújítása.

3

Idősügyi program 2008 Ennek érdekében elemezzük a város demográfiai jellemzőit, bemutatjuk az idős lakosság életkörülményeit, számba vesszük az életminőségüket befolyásoló tényezőket, a meglévő szolgáltatások rendszerét, és megvizsgáljuk a további lehetőségeket, célokat tűzünk ki. A népesség öregedése hosszú távú jelenség, ezért hosszú távon, egységesen meghatározott célokat, fejlesztéseket kell kitűzni, amelyet a helyi szervek, szervezetek, önkormányzat és nem utolsósorban az érintettek prioritásként elfogadnak és támogatnak. Rövid távú, kézzel fogható eredményeket produkáló intézkedések elfogadása is fontos, amelyek sikerélményt nyújtanak, és a folyamatosságot jelentik. A kezdeményezések hatásának, a kitűzött célok megvalósulásának folyamatos értékelése, esetlegesen új célok megfogalmazása szükséges, ezért célszerű három-öt éven belül felülvizsgálni a Programot. Önkormányzatunk által készített Idősügyi Program illeszkedik az Idősügyi Charta és a Kormányzati Idősügyi Nemzeti Cselekvési Programhoz (KINCS), valamint a helyi Szolgáltatástervezési koncepcióhoz és a Fogyatékosügyi Programhoz. 1. Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői 1.1. A nemek aránya és a kormegoszlás A statisztikai adatok szerint Nyíregyháza lakónépessége 2007. január 1-én 116.298 fő. A népesség 15,4 %-a gyermekkorú (0-14 éves), több mint 17 ezren vannak. A városban 8020 fő a 15-19 év és 18.245 fő a 20-29 év közöttiek száma. Így a lakosság 38 %-a gyermek vagy fiatalkorú. A 30-59 évesek (51.482 fő) aránya is magas, míg az idősebbek aránya (60 év felett) 17,7 %. I./ A lakónépesség alakulása Nyíregyházán és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (%) Korcsopor t 1980 Megy e 0-19 33,4 20-39 28,5 40-59 23,7 60+ 14,3

2007(I.1.) 1990 Váro Megy s e 35,2 32,2 32,3 29 21 22,3 11,5 16,5

2000 Váro Megy s e 31,9 28,3 32,6 28,9 22,2 25,6 13,3 17,2

2005 Váro Megy s e 26,7 26 30 29,4 28,1 26,8 15,2 17,8

Váro s 22,8 32,1 27,7 17,4

Megy e 25,7 29,5 26,9 17,9

Váro s 22,3 32,3 27,7 17,7

Forrás: KSH évkönyvek

A népesség összetételében lezajló demográfiai változások megyénkben és városunkban is szembetűnő. Közismert tény, hogy a népesség egyszerre fogy és öregszik. 4


Az idős korosztály népességarány növekedése az elmúlt 20 esztendőben meghaladta a 3 %-ot a megyében, és 6 %-ot a városban. Nyíregyháza városban az öregedési megyében 72,7.1

index

79, Szabolcs-Szatmár-Bereg

2./ Öregedési index alakulása

Forrás: KSH Szabolcs – Szatmár - Bereg Megyei Kirendeltsége 2006.

Az öregedési index a legmagasabb a fővárosban (145), a legalacsonyabb Szabolcs – Szatmár - Bereg (72,7) és Hajdú Bihar (82) megyében. A korábbi időszakhoz képest ma sokkal több ember ér meg magas kort, különösen megemelkedett a 85 éves és idősebbek száma. Ez a korcsoport a legsérülékenyebb, a növekvő kor több betegséget jelent és az önmaguk ellátására képtelenné válás nagyobb kockázatát, vagyis a gondozásra is nagyobb szükségük van. A halandóság csökkenése az élettartam növekedésében is megjelenik. A születéskor várható átlagélettartam Magyarországon nagy nemek közötti eltérést mutat, férfiaknál 68 év, nőknél 76 év.

1

Öregedési index:a 60 + évesek és a 0-19 évesek aránya

5

Idősügyi program 2008 A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatok is hasonlóak az országoshoz, a férfiaknál 66,14 év, nőknél 76,35 év a várható átlagélettartam. Általában a nők élettartama nőtt gyorsabban, ezért a különbség a férfiak és a nők életkilátásai között nagyobb lett. A várható élettartam növekedése a csökkenő gyermeklétszámmal együtt jelentős változásokat okoz a családi életciklus alakulásában. 1.2. Családi állapot Az idősek társadalmi helyzetében bekövetkezett változások egy másik tényezője a válások növekvő száma. A házasságok megszűnésének két lehetséges módja ismert: a válás és az özvegyülés, ezek következményei a megmaradó családtagokra nézve különbözőek. A válások növekvő gyakoriságának egyik legfontosabb hatása az egyszemélyes háztartások számának emelkedése, a másik hatása pedig a családi kapcsolatok rendszerének változása. A válások nemcsak a férj és feleség horizontális kapcsolatát rombolják szét, hanem fenyegetik a szülők, gyermekek és unokák vertikális kapcsolatát is. Mindez, a fiatalabb generációk között egyre inkább terjedő élettársi viszonnyal együtt az időseket egy felbomlott háztartási struktúrába taszítja, míg korábban jellegzetes gondjaikra a megoldást azon a családon belül találták meg, amelyhez tartoztak. Ma még az idősek kis hányada elvált, de arányuk várhatóan jelentősen emelkedni fog. A teljes népességhez képest eltérést okoz a rendkívül kedvezőtlen férfi halandóság is. A nők körében jóval alacsonyabb a házas családi állapotúak hányada, ezzel szemben nagyon magas, az özvegyeké (Szabolcs-SzatmárBereg Megyében a 15 éves és idősebb női lakónépesség 15,9%-a).2 Ez a szám az életkor előrehaladásával gyors ütemben emelkedik, a 80 éves és idősebb nőknek már nagy része özvegyként éli az életét. 1.3. Egyedül élő idősek Egyre több idős ember él egyedül, vagy időskorú társával. Amíg 1980-ban az idősek 17,8%-a élt időskorú házastársával egy háztartásban, addig a 2001- évi népszámlálás adatai szerint ez a számarány 24,3%-ra emelkedett. Az egyszemélyes háztartásban élők 56%-a időskorú. Az életkor előrehaladásával nő az esély az egyedüllétre is. A 60-69 éves korosztály 62%-a él egyedül, amíg a 80 éven felüliek körében ez az arány 91%3. Az idősek egyedül maradása többféle tényező következménye, amelyek közül a legfontosabbak 2 3

KSH 2006. KSH 2001.

6

Idősügyi program 2008  alacsonyabb a termékenység, kevesebb a gyermekszám,  gyakoribbak a válások,  az idős személyek is gazdasági függetlenségre törekszenek,  magas az özvegyek száma. A megváltozott családstruktúra, a társadalmi és gazdasági körülmények változásainak következményeként a közeljövőben sok idős ember szorul majd szociális gondoskodásra, intézeti elhelyezésre.

1.4. Iskolázottság Az időskorú népesség iskolai végzettségének szintje értelemszerűen alacsonyabb, mint az utána következő generációké. Természetesen az elmúlt évtizedekben ebben a korosztályban is tapasztalható az iskolázottság emelkedése, hiszen a "legfiatalabb" idősek az 50-es évek végén, a 60-as évek elején fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, amikor már nagyobbak voltak a képzettség iránti társadalmi igények. A Nyíregyházai Kistérségben 2001-ben a teljes 15 éves és idősebb népesség 87 %-ának volt meg a 8 osztályos végzettsége, a 65 éves és idősebbek körében az arány jóval alacsonyabb 46%. Az előbecslési adatok szerint 2011 -re ez az arány 93% és 73 %-ra emelkedik, ami jelzi az idősebb korosztály iskolai végzettségének egyértelmű emelkedését. Az idősek iskolai végzettségének emelkedése várhatóan a számítógépes infrastruktúrához és az általa kínált szolgáltatásokhoz való hozzáférés igényének a növekedését eredményezi. A TARKI Háztartás Monitor 2007. vizsgálata szerint a számítógép használat az életkor előrehaladásával arányosan csökken, ami vélhetően a háztartásokban rendelkezésre álló számítógépek alacsony számával is magyarázható. 3./ Az otthoni és munkahelyi számítógép használat életkor szerint (%) 80 70 60 50

M u n ka he ly e n O tth o n

40 30 20 10

7

0 1 6 -2 0

2 1 -2 5

2 6 -3 5

3 6-4 5

4 6 -5 5

5 6 -6 5

6 6-7 5

76-


Forrás: TARKI Háztartás Monitor Jelentések 2008. március

1.5.Gazdasági aktivitás, foglalkoztatás A 60 éven felülieknél a gazdasági aktivitás fokozott csökkenése mutatható ki. A nyugdíjkorhatárt elért férfiak és nők gyakorlatilag eltűnnek a munkaerőpiacról. Ennek az is az oka, hogy az idősödő embereket (nemcsak a nyugdíjasokat, hanem a nyugdíjkorhatárhoz közelítőket is) a munkaadók már nem igénylik. Gyakori, hogy a mezőgazdaságban végzett munka a statisztikai felmérések alkalmából nem jelenik meg külön, mivel a megkérdezettek ezt sokszor nem tekintik jövedelemszerző tevékenységnek. Oka az, hogy a mezőgazdaságban végzett munka eredményét a család esetleg csak saját fogyasztásra, a gyermekek megsegítésére használja és értékesítésre csak minimális mennyiség vagy semmi sem kerül. Pedig szerepe nemcsak a család jövedelmi/fogyasztási szintjének növelése, hanem az idős emberek aktivitása, napi hasznos elfoglaltságai szempontjából is jelentős. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a teljes (14 éven felüli) népesség mintegy 18 %-a végez mezőgazdasági munkákat. Ennek az aránya az idős korosztály körében magasabb. 4./ A mezőgazdasági munkavégzés arányai korcsoport és nemek szerint, 2001 (%) Korcsoport (év)

Összesen

Férfi

Nő

14-29

11,0

12,2

9,9

30-59

21,6

22,5

20,8

60-69

24,7

27,4

22,8

70-x

15,5

20,0

12,9

Összesen

18,0

19,7

17,1

Forrás: Az időskorú népesség főbb jellemzői és életkörülményei Bp.2004, Szerk.:S.Molnár Edit

A mezőgazdasági munkavégzés intenzitása természetesen erősen életkorfüggő:70 éven túl már mindkét nemnél lecsökken azok aránya, akik az év során 90 -nél több napot tudnak erre a tevékenységre fordítani. 2. Idősek életkörülményei Az életkörülményeket általában a lakáshelyzettel, a jövedelemmel és a fogyasztás szerkezetével, színvonalával lehet jellemezni. 2.1.1. A népesség öregedésével együtt a háztartások korösszetétele is jelentősen változott az elmúlt évtizedekben. Egyre több olyan háztartás van, amelyben idős személyek is, de főleg amelyekben csak idős emberek élnek. 8

Idősügyi program 2008 Minél idősebb személyről van szó, annál nagyobb az esélye annak, hogy az illető egyszemélyes háztartást tart fenn. Így például a 60-69 évesek 62%-a, de a 80 éveseknek és idősebbeknek már 91%-a élt egyszemélyes háztartásban (2001. évi népszámlálás adatai). Az utóbbi években erősödni látszik az a tendencia, hogy az idős emberek ameddig csak el tudják látni magukat, még a megözvegyülés után sem költöznek össze gyermekeikkel, unokáikkal, hanem megpróbálnak önálló életet élni. A Nyíregyházán élő időskorúak lakásviszonyaira vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, de a lakásfenntartási támogatásban részesülők adataiból lehet következtetéseket levonni. A 2000-2007 közötti időszakot vizsgálva - ahol a támogatást igénylő 60. évét betöltött személy – kimutatható, hogy az igénylők 7275%-a egyszemélyes háztartásban él. A lakások több mint 80%-a összkomfortos, az átlagos lakásnagyság 58 m2. Az egyik legfontosabb kihívás a lakhatás, szállás, gondozás, a támogatások megfelelő kombinációjának biztosítása annak érdekében, hogy az emberek minél tovább saját otthonaikban maradhassanak. Önkormányzatunk e cél elérését a lakásfenntartási támogatással és a szociális alapszolgáltatások megszervezésével kívánja segíteni. A lakáskörülményeken túl figyelembe kell venni az idősek fizikai és társadalmi környezetének tágabb kontextusát. Ehhez hozzá tartozik az is, hogy a lakónegyedet a lakáson túli környezetre kiterjedő "élettérnek" tekintsük. A biztonság, a helyi üzletek és az egészségügyi ellátás, valamint a családi élet és a szabadidő élvezetét, a munkavállalást vagy egyéb hasznos tevékenység vállalását és a kisegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetővé tevő, megfelelő közlekedési eszközök rendelkezésre állása, mind döntően meghatározzák azt, hogy az idősebbek milyen tapasztalatokat szereznek lakóközösségükben. Önkormányzatunk 2006-ban bevezette a rugalmas tömegközlekedési formát, amelyet részletesebben a modellértékű programoknál mutatunk be. A természetes támogatórendszerek meggyöngülése miatt növekszik az időskorúak intézményei iránti igény, a kórházi ágyak csökkenésével egyre több az ápolásra szoruló személy a szociális intézményekben. Intézeti háztartásban 2006-ban 5037 fő élt a megyében, ebből 3419 fő önkormányzati, 1165 fő egyházi és 453 fő nem állami fenntartás (alapítvány, egyesület, közhasznú társaság) keretében. 10.000 lakosra jutó bentlakást nyújtó intézményi férőhelyek száma a megyében 89,1. Ez a mutató Hajdú-Bihar megyében 83,1, Jásznagykun-Szolnok megyében 87,2.4 10.000 lakosra jutó, Nyíregyházán 65,4.

4

időskorúakat

ellátó

intézményi

férőhelyek

száma

KSH 2006.

9


A megye 5134 bentlakásos intézményi férőhelyeiből Nyíregyházán 761 található. Az intézmények közül 1 alapítványi fenntartású, 5 egyházi fenntartásban működik.

5./ Idősek bentlakásos elhelyezését biztosító intézmények és férőhelyeik száma Nyíregyházán Az intézmény megnevezése

A férőhelyek száma

Sóstói Szivárvány Idősek Otthona Sóstófürdő, Tölgyes u. 11. (idősek otthona, időskorúak gondozóháza) H.,Etel köz 11-13.

305 50

Családias Ellátás Biztosító Idősek Otthona H.,Pacsirta u. 29-35. Oros, Rozsnyai u.

43 20

Időskorúak Gondozóháza Oros, Fő u. 3.

13

Emmaus Evangélikus Szeretetotthon H., Korányi F. 160/a

101

Főegyházmegyei Papi Szoc. Otthon H., Vasgyár u.1.

50

Emlékezünk Alapítvány Tóth András Szeretetotthon H., Tallér u. 4.

27

Szent Katalin Szeretetotthon H., Tünde u. 18.

78

István Szeretetotthon H., Rozsnyó u. 33.

24

Kálvineum Idősek Otthona H., Kemecsei u. 28.

50

Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda 2008.

2.1.3. Az aktív állapotból az inaktív állapotba való kerülés időpontjában megváltozik a jövedelmi helyzet , az életmód. Megyénkben 2007. január 1-én a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 177.262 fő.

10


Ebből nyugdíjban részesül 139.685 fő ( 79 %), nyugdíjszerű ellátásban 37.577 fő( 21 %). (KSH 2006.) A nyugdíj átlagos összege 61.722 Ft, a nyugdíjszerű ellátásoké 54.238 Ft. 5 A fogyasztási jellemzők, illetve az egyes háztartási kiadások jellemzőit elemző vizsgálat6 tapasztalatai alapján az időskorúak kiadásainak zömét az élelmiszerek, a lakásfenntartás és az egészségügyi ellátás költségei tették ki. A vizsgálat ugyanarra a korosztályra terjedt ki és az 1993-as és a 2002-es fogyasztási adatokat elemezte. Megállapítható, hogy a háztartások kiadásai között csökkent az élelmiszer kiadások aránya, míg nőtt az egészségügyre és lakásfenntartásra fordított összeg. A növekvő kiadásokat az időskorúak a tartós fogyasztási cikkek, üdülési kiadások, ruházkodás, lakásépítés költségei terhére csoportosítják át. 6./ Egyes háztartási kiadások megoszlása az 1993-ban 60 – 69 éves és a 2002-ben 70 – 79 éves korosztály körében

Adatok forrása: Keszthelyiné Dr. Rédei Mária: Az időskorú háztartások fogyasztási színvonala és szerkezete (A KSH háztartási költségvetési felvételeinek adatai alapján) in. Időskorúak Magyarországon. KSH Bp. 2004. p. 154.

Az időskorúak jövedelem átrendezésének okai között kell említeni a lakásfenntartási költségek vizsgált időszakban történő drasztikus emelkedését, de a fogyasztási szokások megváltozása összefüggést mutathat az életkorral, a társadalmi aktivitás változásával, valamint az egészségi állapot romlásával is. Aggasztó azonban, hogy az idősek kiadásaik legnagyobb részét a napi megélhetésre fordítják, ezen belül az élelmiszerre egyre kevesebb pénz jut a háztartásokban.

5

Nyugdíj: saját jogú és hozzátartozói nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás: mezőgazdasági szövetkezeti járadék, baleseti járadék, megváltozott munkaképességűek járadéka, rokkantsági járadék, házastársi pótlék, egyéb nyugdíjszerű ellátások 6 Keszthelyiné Dr. Rédei Mária: Az időskorú háztartások fogyasztási színvonala és szerkezete (A KSH háztartási költségvetési felvételeinek adatai alapján) in. Időskorúak Magyarországon. KSH Bp. 2004. p. 144.

11

Idősügyi program 2008 3. Az idősek életminősége Az életkor meghosszabbodása pozitív jelenség, ugyanakkor nagyon fontos az élet megfelelő minőségének, az egészségnek és az aktív életnek a fenntartása. Az életminőség fő összetevői.  az egészségi állapot,  az életmód, a mindennapi aktivitás. 3.1. Egészségi állapot Időskorban a testi változások az egyik legszembetűnőbb változások. A zsírszövet aránya nő, az izomszövet és a csontszövet mennyisége csökken. Az izomtömegvesztés hatással van az energia szükségletre, ami az életkor előrehaladtával csökken. 65 éves kor felett általában 25 %-al kisebb az energia igény, mint 25 éves korban a lassuló anyagcsere-folyamatok miatt, de ebben a csökkenő fizikai aktivitás is közrejátszik. A többletenergia-bevitel időskorban is elhízáshoz vezet, ami elősegítheti egyes megbetegedések kialakulását, illetve súlyosbodását, például keringési betegség, magas vérnyomás, cukorbetegség, emésztőrendszeri és mozgásszervi elváltozás. Az alultápláltság, a kóros soványság szintén gyakori az idősek között, és veszélye nem kisebb az elhízásénál. Az életkedvüket elvesztett – leggyakrabban egyedül élő – időseknél gyakori a beszűkült, egyoldalú, hiányos táplálkozás. A megfelelő energia és tápanyagszükséglet biztosításán túl, fokozott odafigyelést igényel az idős ember megfelelő folyadékfogyasztása, ugyanis a szervezet sokkal érzékenyebb a kiszáradásra, mint a fiatalabbaké. A mozgásszegény életmód, a kevés folyadék és rostfogyasztás miatt gyakori a bélrendszer renyhesége, a székrekedés az idősek körében. Az étkezésben fontos tényező a fogazat hiánya miatt kialakuló rágási illetve nyelési nehézség. Megfelelő fogászati kezeléssel, esetenként műfogsor használatával a probléma kezelhető, de bizonyos ételkészítési, konyhatechnológiai eljárások alkalmazása további segítséget jelenthet a megfelelő – mennyiségű és minőségű – táplálkozásban.7 A betegségek megelőzésében (prevenció) meghatározó szerepet töltenek be elsődlegesen az egészségügyi, másrészt a szociális alapellátásban résztvevő szervek, személyek. Az egészségügyi alapellátásban Nyíregyházán 43 háziorvos és 23 fő fogorvos (+7 fő gyermekfogorvos) tevékenykedik. Feladataik a következők:

7

Gyaloglással az „egészségesebb idősödésért” MINDEN-KOR, mindig, MINDEN-HOL Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest 2007

12


1.) Elsődleges megelőzés: rendszeres orvosi ellenőrzés, védőoltások (influenza és pneumococcus ellen),speciális tanácsadások: táplálkozási (folyadékbevitel, mennyiségi és minőségi változtatások), különösen fontos a Ca, D vitamin, B12, folsav, telítetlen zsírsavak, fizikai és szellemi aktivitás tudatos megőrzése, örömforrások 2.) Másodlagos megelőzés: rendszeres háziorvosi vizsgálat (vércukor, vérnyomás, koleszterin ellenőrzés, szűrővizsgálatok 3.) Harmadlagos megelőzés: gyógyítás, a további állapotromlás megelőzése, gyógyászati segédeszközökkel való ellátás, rendszeres gondozás, szükség esetén intenzív rehabilitáció. A háziorvosi jelentések alapján a városunkban élő idős személyek legjellemzőbb megbetegedései a következők: a hypertoniás megbetegedések 45 %, mozgásszervi megbetegedések 40%, cukorbetegség 35 %, szívbetegségek 30 %, anyagcsere betegségek 25%. Jellemző azonban a polimorbiditás. A háziorvosnál megjelentek közül a szakrendelésre beutaltak aránya 50 %, a kórházba utaltak aránya 60%. (Forrás: Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság 2008.) A járóbeteg és fekvőbeteg szakellátás rendszerének alakítása és fejlesztése a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat feladatai közé tartozik. A demográfiai változásokat figyelemmel kísérve kiemelt területként kezelik az otthoni szakápolás fejlesztését, amely tehermentesítheti a fekvőbeteg ellátást és a tartós bentlakásos intézményi elhelyezést is. A kórházi struktúra átalakításának és fejlesztésének legfőbb célja – más fontos célok mellett – az ágykapacitások struktúra váltása, az aktív ágyszám csökkentése terhére a krónikus ágyszám növelése. 2007. április 1-től új osztállyal gazdagodott a Jósa András Oktató Kórház palettája. Az 50 férőhelyes Ápolási Osztályon az olyan betegek ellátását biztosítják, akiknek állapota nem indokolja az aktív kórházi ágyon történő gyógyítást, de átmenetileg még szükségük van állapotuknak megfelelő szakápolásra. Az ellátás 60 napig igényelhető, amely indokolt esetben még egyszer 60 napra meghosszabbítható. 3.2. Fő tevékenységek az idősek mindennapjaiban A 60 év fölöttiek körében jelentősen lecsökken a kereső-termelő tevékenységre fordított idő, és értelemszerűen a főfoglalkozással töltött napi idő átlaga is.

13


Megnövekszik viszont a saját gazdaságban végzett (főképp mezőgazdasági) munkák mennyisége. 60 év fölött látványosan növekszik a háztartás, család ellátására fordított idő is (bár ez csak a nők körében), és mindkét nem esetében a háztartási vagy ház körüli munka. Időskori testedzés fontossága Az életminőséget és az egészségesebb életéveket jelentősen befolyásolja a rendszeres fizikai aktivitás. Fontos szerepe van az izomtömeg és az izomerő megtartásában, a hajlékonyság, a mozgáskoordináció javításában és a csonttömeg csökkenésének lassításában. Az időskori testedzés célja, már nem az állóképesség teljesítményközpontú edzése, hanem a keringési, mozgató és idegrendszert érintő degeneratív folyamatok ellensúlyozása, az önálló életvitelhez – és a megszokott életminőséghez – szükséges életfeltételek minél hosszabb időn át való megtartása. “A nagy dolgokat nem az erő, a gyorsaság vagy a testi ügyesség dönti el, hanem a megfontoltság, a tekintély és az ítélőképesség;márpedig ezek az öregséggel épp gyarapodnak, nemhogy csökkennének.”(Ciceró) Időskorban tehát az egyéni adottságok mellett általában az alacsony intenzitású, a lehetőségekhez képest optimális környezeti feltételek között végzett és minimális sérülésveszéllyel járó mozgásformák ajánlatosak. Az egyik legtökéletesebb testmozgás a gyaloglás, amely mindenki számára megvalósítható edzésforma. Ezenkívül a kerékpározás, úszás, különböző gimnasztikai vagy kondicionáló tornák is javasoltak az idős ember számára. Közös kirándulásokat, túrákat a városban működő idős klubbok, szövetségek szerveznek, ezek azonban csak néhány alkalmat jelentenek évente. Nem csökkenteni kívánjuk ezen együttléteknek a jótékony közösségi hatását, hanem hangsúlyozni kívánjuk a rendszeresség fontosságát. Olyan programok szükségesek, amelyek a rendszeres mozgás lehetőségét biztosítják. Országos példa a 2003-ban indított “Tízezer lépés” gyalogló program, amely program célcsoportja az idős emberek, az életmódfüggő betegségben szenvedők (cukorbetegek, szív és érrendszeri betegek), a gerinc és izületi problémákkal élők. A résztvevők egy lépésszámláló eszköz segítségével számolják a rendszeresen megtett lépéseiket. Emellett az életmódfüggő betegek esetében jelentős szerepe van a fizikai aktivitás menniségi ellenőrzésének. A lépésszámláló és edzésterv alapján előre meghatározható és mérhető a biztonságos mozgásmennyiség, ezáltal a szív illetve a cukorbeteg résztvevő bátrabban fejthet ki fizikai aktivitást. A program keretében 2003-2006 között országosan 16.000 db lépésszámlálót kapott 102 szervezet, 2007-ben pedig 4.500 db került kiosztásra.

14

Idősügyi program 2008 Nyíregyházán - nem a fenti program keretében – a Pedagógus Természetjáró Szövetség programjai között szerepel a rendszeres túrázás. Követendőnek tartjuk tevékenységüket, ezért egyrészt támogatni szükséges a hasonló kezdeményzések létrejöttét (például pályázati úton), másrészt meg kell vizsgálni a “Tízezer lépés” programhoz való csatlakozás lehetőségét. Az idősek sportolási lehetőséget kívánja támogatni az Önkormányzat a “Szépkorúak Sport Klubja” elnevezésű kezdeményezéssel. Ennek keretében a Városi Stadion teke, tenisz, atlétikai pályája csütörtök délelőttönként nyitva áll a sportot kedvelő idősek (55 év felett) előtt. Az igénybevétel feltétele 300 Ft-os regisztrációs díj ellenében kiállított kártya tulajdonlása. 4. Célok A koncepció sikeres végrehajtásához elengedhetetlenül fontos, hogy számba vegyük a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, lehetőségeket, ugyanakkor számolnunk kell a veszélyekkel is. Ehhez a SWOT analízist használtuk. SWOT analízis Gyengeségek

•

Erősségek

•

az önkormányzat érzékenysége az időseket érintő problémák iránt stabil és az igényekhez igazodó, sokszínű szociális ellátó rendszer a szociális szakemberek magas szintű szaktudása, elhivatottsága és kezdeményező készsége civil szervezetek,egyházak szakmai és intézményi adottságai megfelelőek a szolgáltatások működtetésére nagyszámú nyugdíjasokat tömörítő klub, szervezetek működése

•

•

•

•

• • • • • •

Lehetőségek •

Az ellátórendszer fejlesztése

a szociális ellátórendszer finanszírozási elégtelensége a városlakók elszegényedésének mélyülő tendenciája a szociális ellátást igénylők magas száma szociális intézmények alacsony férőhelyszáma szabadidős, sporttevékenység elégtelensége többgenerációs családmodell felbomlása, megszűnése

Veszélyek tudatos

•

a lakosság elöregedése

15


•

• •

Az önkéntesek fokozott bevonása a szociális szolgáltatásokba Komplex szociális modell kísérleti programok beindítása Különböző sportprogramok indítása, kezdeményezése

• • • • •

befelé forduló, bezárkozó magatartásforma az időseknél elmagányosodás családi kapcsolatok leépülése a lakosság mentális állapotának romlása preventív intézkedések elégtelensége

Alapelveink: függetlenség, részvétel, gondoskodás, önmegvalósítás, méltóság. Az alapelvek teljesülése nem csupán pénzügyi feltételektől függő, hanem elsősorban felfogás, attitűd függvénye. Általános cél a méltóságteljes élet biztosítása. Ez azt jelenti, hogy a különféle intézkedéseket úgy kell alakítani, hogy azok segítsék elő a társadalmi aktivitást, a szociális hálózatokat és az idősebb emberek társadalmi részvételét, és biztosítsák a fizikai, és intellektuális kikapcsolódási lehetőségeket. Így segíteni kell az idősek kulturális életben való részvételét, rekreációját, sportolási lehetőségét, esélyegyenlőség megteremtése, az idősek életkörülményeinek javítása, idősbarát biztonságos környezet megteremtése, jó minőségű megfizethető és idősbarát egészségügyi és szociális szolgáltatások megteremtése

Cselekvési irányok 1.) a megfelelő minőségű, színvonalú öregedésre való felkészülés elősegítése időskori jövedelembiztonság biztosítása élethosszig tartó tanulás - az időseket is oktatni kell az önellátásra és az életminőségük megőrzésével kapcsolatos ismeretekre, fontos az informatikai ismeretek elsajátítása, Idősek Akadémiája rendezvénysorozat tudatosítás: népszerűsítő kampányok, konferenciák és szemináriumok, átfogó tudatosító tevékenységek generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programok segítségével nagyszülő-unoka túra, generációs híd program, generációs nap

16

Idősügyi program 2008 2.) az idősek jólétének előmozdítása az időseket támogató szervezetek és hálózatok közötti együttműködés erősítése, a kommunikáció különböző eszközeinek alkalmazása az idősek tevékenységéről szóló információknak a társadalom számára való közvetítése érdekében, az idősek számára biztosítani kell az információk széles köréhez való hozzáférést, szolgáltatási rendszerek és támogató hálózatok működtetése, az idősebb, elesett személyek számára ellátási alternatívák és megfelelő életkörnyezet biztosítása, egészségmegőrzés - Nyugdíjas egészségmegőrző nap, egészségvédelmi nap, emlékezés beszélgető csoport, integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások, kulturális és sport programok szervezése, biztonság (polgárőrség, észlelő-jelzőrendszer), Életmű-díjas idős személyek elismerése, tapasztalatainak hasznosítása illetve díj alapítása szervezeteknek, párbeszéd és partnerség:az állami, magán és önkéntes csoportok közötti partnerség elve létfontosságú, konszenzus kialakítása az elérendő célok és a végrehajtás tekintetében részvétel joga: döntésekben való részvétel - Szociális Kerekasztal, Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság munkájában delegált tag

3.) kutatások, modellkísérletek végrehajtására, elemzésére vonatkozó stratégiák az öregedésre vonatkozó adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információs rendszer kidolgozása, modellkísérletek szervezése, végrehajtása, folyamatos monitorozása és elemzése a legjobb alternatívák érdekében.

4. 1. A szociális ellátórendszer Nyíregyháza Megyei Jogú Város a cselekvési irányoknak megfelelően alakítja az idősek jóllétének biztosítása érdekében végzett tevékenységét. Az 1993. évi III. törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal, szociális szolgáltatásokkal (alap és szakosított ellátások) törekszünk a jövedelembiztonság megteremtésére. Tevékenységünk nem szűkül kizárólag az anyagi biztonság megteremtésére. Célunk az, hogy a város időskorú lakossága ameddig és amennyire lehet - ne veszítse el önállóságát, ne szigetelődjön el a társadalomtól; azzal is segítjük őket önállónak és függetlennek maradni, hogy az ellátások otthon, a megszokott környezetükben álljanak rendelkezésükre. Amennyiben az alapszolgáltatások keretében már nem biztosítható az ellátás, akkor a szakosított (bentlakásos) intézményi keretek között tudjuk biztosítani a szolgáltatásokat. 17


A modellkísérletekben (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, rugalmas tömegközlekedés bevezetése) való részvételünk - nemcsak a helyi, hanem országos szintre vonatkozóan is - a szolgáltatások javítására, fejlesztésére irányulnak. 4.1.1. Pénzbeli ellátások A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szabályozza a pénzbeli és természetbeni ellátásokat, amelyek közül időskorúak részére az időskorúak járadéka ápolási díj-ápolt szerint közgyógyellátás és lakásfenntartási támogatás állapítható meg.

7./ Időskorúak pénzbeli és természetbeni ellátásai Nyíregyházán Időskorúak járadéka (fő)

Ápolási díj (db)

Közgyógyellátási igazolvány (db)

Lakásfenntartási támogatás (db)

1998 158

145

2912

883

2000 119

219

1821

684

2002 103

354

1791

761

2004 96

399

2025

658

2006 88

458

1386

1021

2007 75

384

1842

1146

Forrás: Nyíregyháza, Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda 2007.

Az adatok alapján az ápolási díj és a lakásfenntartási támogatás esetében számszerű növekedés tapasztalható. Az összes segélyezési esettel összehasonlítva azonban eltérő tendenciák mutathatók ki:

18

Idősügyi program 2008 az ápolási díjban összesen részesülők száma és azon esetszámok, ahol az ápolt betöltötte a 60. életévét aránya, nem változott a vizsgált időintervallumban, 72-75% között mozog, a lakásfenntartási támogatás esetében azonban 10 százalékos növekedés mutatható ki. Míg 1998-ban a városban lakásfenntartási támogatásra 4267 fő volt jogosult, ezek közül 883 fő idős személy (20 %), addig 2007-ben a 3863 támogatási esetből 1146 fő (29,6%) volt időskorú. E növekedés mögött a lakásfenntartás költségeinek az emelkedése áll. A lakásfenntartás költségeinek csökkentése érdekében kezdeményezzük a 75 éven felüli egyedül élő idős emberek szemétszállítási költségeinek kiegyenlítését biztosító szabályzat kidolgozását. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számának csökkenését a közgyógyellátás rendszerének változása magyarázza. Többek között bevezetésre került az egyéni gyógyszerkeret megállapítása és a törvény kettéválasztotta a jövedelem és a gyógyszerköltség vizsgálatát. A Szolgáltatástervezési koncepció 2008. évi felülvizsgálata során jeleztük, hogy több esetben fordult elő, hogy az igénylő gyógyszerfogyasztása csekély vagy nincs, így nem jogosult közgyógyellátásra, de a gyógyászati segédeszközöket (kerekesszék, hallókészülék) saját költségükön kell finanszírozniuk. E probléma megoldására, kezelésére a helyi rendeletünk módosítása során került beépítésre, hogy átmeneti segély állapítható meg, gyógyászati segédeszköz árához való hozzájárulásként azon személyek részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át és közgyógyellátás iránti kérelmét elutasították. 4.1.2. Szociális alapszolgáltatások rendszere A szociális szolgáltatások rendszere létfontosságú a segítségre szoruló idősek számára. Ezeket a szolgáltatásokat a lakosság egyre nagyobb számban fogja igénybe venni, egyre nagyobb kereslet lesz irántuk. Az alapszolgáltatások célja, hogy a támogatásra szoruló személy a saját környezetében élhessen, még akkor is, ha kiterjedt ápolásra és szociális szolgáltatásokra van szüksége. Az ellátások célzottabbá tétele szükségessé teszi, hogy a szolgáltatásokban a legnagyobb gondozási, ápolási szükségletű személyek részesüljenek. E cél megvalósítását segíti elő, hogy 2008. január 1-től a házi segítségnyújtás és az idősotthoni ellátás esetében bevezetésre került a gondozási szükséglet mérése. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, a vizsgálandó kérdések az egészségi állapot, az ápolásra való rászorulás és az önkiszolgálási képesség körét fedik le. A gondozási szükségletet szociális szakértői szerv állapítja meg, amelynek a működtetése az illetékes, városi jegyző feladata.

19

Idősügyi program 2008 A házi segítségnyújtást és a saját környezetben történő gondozást erősíti az a törekvés, amely szerint az ápolási díjban részesülő személyek (ápolók) képzést követően munkavállalás céljából napi 4 órában házi segítségnyújtásban részesülő személyek gondozását vállalnák. Pályázati úton induló modell-program keretében nyílik erre lehetőség, amelyre Önkormányzatunk jelezte részvételi szándékát (a pályázati kiírás az előzetes tájékoztatás szerint 2008. decemberében jelenik meg). A Szociális Gondozási Központ az idősellátás területén jelentős szerepet vállal fel. Az intézmény az időskorú lakosság számára egyértelműen a legkeresettebb és egyben a legismertebb szolgáltatásokat biztosítja, amelyeknek köre folyamatosan bővült. 1968-69-től kezdte meg működését a házi segítségnyújtás és az idősek klubja hálózat. A házi segítségnyújtást - amelynek keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében illetve azok elhárításában való közreműködést kell biztosítani - 13 házi gondozói körzet összehangolt munkája révén biztosítják. Az igénybevevők száma folyamatosan növekszik; 2005-ben 459 fő, 2006-ban 474 fő, és 2007-ben 514 fő. Mindennapos ellátott 354 fő, míg időszakosan ellátott 160 fő. Igazi kihívás azoknak az ágyban fekvő betegeknek az ellátása, akiknél a gondozás mellett ápolási teendőket is el kell látni, naponta többször fel kell keresni és a hétvégi ellátást is meg kell szervezni, azok számára, akiknek nincs hozzátartozója, vagy az nem tudja ellátni, vállalni. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2000-ben kezdte meg működését, mára 127 készülékkel, 3 szakmai központ keretében üzemel. A diszpécserközpont azonban 8 településen 5 szakmai központtal 337 készülék folyamatos működését biztosítja. Az idősek klubja engedélyezett férőhelyszáma 203. A 8 telephelyen működő hálózat az idős emberek részére biztosít nappali ellátást. Az intézmény szervezeti keretében biztosítjuk az étkeztetést, amelynek keretében napi egyszeri meleg ételt biztosítunk az elsősorban időskorú személyek részére. Az étkeztetés bonyolítása 23 főzőhelyről történik. Folyamatosan növekszik az ellátottak száma 2005-ben 588 fő, 2006-ban 562 fő, 2007. decemberben 1072 fő. A 2007. évi jelentős növekedést a térítési díj számításának - az ellátottak részére kedvező - jogszabályi változása okozta. 2005-től bővítette szolgáltatásait a Központ, augusztustól az otthonápolási szolgálat, decembertől támogató szolgáltatás kezdte meg működését.

20

Idősügyi program 2008 Az otthonápolási szolgálat célja az ápolás humanizálása, hogy csökkenjen a kórházba kerülési esetek száma, a kórházi helyeken pedig minél rövidebb ideig tartózkodjon olyan beteg, aki megfelelő körülmények biztosításával otthonában is ellátható. Az otthoni szakápolási feladatok közül az időseket érintőek elég széles körben meghatározottak, így például műtétek utáni szakápolási feladatok, műtéti területek ellátása, a decubitálódott területek, fekélyek ápolása, a mozgás és mozgatás eszközei használatának tanítása, a hely és helyzetváltoztatás segítése. A szakápolás során fontos mindazon tevékenységeknek a megtanítása, amelyet maga a beteg vagy családja megtehet a beteg egészségének helyreállításáért vagy állapota romlásának megakadályozásáért. A vizitszám növekvő tendenciát mutat, 2005-ben 860, 2006-ban 1514, 2007-ben pedig 2816 volt. 2003-ban Nyíregyházán jelentős változás történt a szociális szolgáltatások ellátórendszerében. Egyrészt érintette a Szociális Gondozási Központot is, mivel az akkor a szervezeti keretébe tartozó fogyatékos személyek ellátását biztosító nappali intézmény és lakóotthon az újonnan létrejött Mentálhigiénés Központ irányítása alá került. Ezáltal a Szociális Gondozási Központ tiszta profilú, időseket ellátó intézménnyé vált. A Szolgáltatástervezési Koncepcióban meghatározott stratégiai célok között szerepel, hogy a szociális szolgáltatások kerüljenek közelebb az ellátottakhoz, valamint hangsúlyosabbá váljon a saját környezetben történő gondozás. E cél érdekében Nyíregyháza-Kertváros és a hozzá kapcsolódó tanyabokrok területén az étkeztetést és a házi segítségnyújtást, valamint a nappali ellátást biztosító idősek klubját a Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény biztosítja 2003-tól. Nyíregyháza sajátos települési formája a város közigazgatási területéhez tartozó 58 bokortanya. Az itt élő lakónépesség száma: 9660 fő. A bokortanyák a várost teljes egészében körülölelik, legtöbbjük azonban a város dél-keleti részén helyezkedik el, 1-20 km-es körzetben. A városhoz legközelebb fekvő tanyák már szinte „összenőttek” a várossal, ezért ezek megközelítése nem jelent gondot az ott élők számára. Az úgynevezett tanyaközpontok is viszonylag könnyebb helyzetben vannak, hiszen ezek valamelyik nagyobb, a városból kivezető fő közlekedési út mentén helyezkednek el. Ugyanakkor még vannak nehezen megközelíthető, ritkán lakott területek, ahol az ott élők is igénylik a velük való foglalkozást, törődést. Az 1999-ben kialakult körzetbeosztás alapvetően nem változott, a tanyagondnokok a jogszabályban meghatározottnál lényegesen nagyobb lakosságszámot, lényegesen nagyobb területet látnak el. Mivel fejlesztés 1999-óta nem történt, így ma is van a városnak olyan külterületi lakott része, amelyet nem fed le a szolgálat. Tevékenységük jelentős részét a napi egyszeri meleg étkeztetés, az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, a gyógyszerek kiváltása jelenti. Munkájuk végzése során a tanyagondnokok segítségével jutnak el a családgondozók a tanyavilágba.

21


E feladatot a Human-Net Alapítvány és a Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény tanyagondnokai látják el. A Szolgáltatástervezési koncepció stratégiai céljai között került megfogalmazásra, hogy a civil szervezetek részvételét kell erősíteni a szolgáltatások területén. A nappali ellátás területén az állami fenntartású intézmények mellett az egyházi fenntartású, valamint a nem állami fenntartású intézmények is megjelennek. Ez a rendkívül színes szolgáltató rendszer egyrészt a választás lehetőségét nyújtja az igénybevevők részére, másrészt versenyhelyzet által minél magasabb színvonalú szolgáltatásokat generál. A 8. számú ábra tartalmazza azokat az intézményeket, amelyek nappali ellátást nyújtanak.

22


8./ Szociális alapszolgáltatások

Étkeztetés > Szociális Gondozási Központ

Tanyagondnoki szolgáltatás > Human-Net Alapítvány

> Joób Olivér Rehabilitációs


Szeretetintézmény

Szeretetintézmény

Házi segítségnyújtás

Nappali ellátások

> Szociális Gondozási Központ

> Szociális Gondozási Központ



Szeretetintézmény

Szeretetintézmény > Rókahegyi Agapé Alapítvány > Idősek és Megváltozott Munkaképességűek Klubja > Jókai Idősek Klubja

23 2

Idősügyi program 2008 4.1.3. Szakosított ellátások Az 1993. évi III. törvény alapján, ha a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Városunkban biztosított az idősek otthona, valamint az időskorúak gondozóházában (átmeneti elhelyezése) történő elhelyezés, összesen 761 engedélyezett férőhelyen. Az elhelyezésre várakozók száma az országos nyilvántartási rendszerben rögzítettek szerint 2007. december 31-én 230 fő. A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona a város legnagyobb időseket ellátó bentlakásos intézménye. Az idősek ápolását-gondozását nyújtó feladatokon túl a megyében elsőként vállalta fel 1997-ben a Hospice ellátás megszervezését, amely egy sokoldalú gondoskodást jelentő, új palliatív8 ellátási forma a végső stádiumban levő (elsősorban rák)betegek részére, amely lehetőséget biztosít a betegek testi-lelki szükségleteinek méltóságteljes ellátásához, és segítséget nyújt a családtagok részére. Előbb 5, jelenleg 10 férőhelyen biztosítja ezen ellátást. Kiemelendő még az a 33 férőhelyes részleg, ahol demenciában szenvedő időseket ápolnak. A demencia gyakorisága a 65 és 75 éves korúak között 2%, a 80 éven felülieknél pedig 20 % körüli. A demenciához vezető folyamat lassú, az egész betegség akár 10 évig is eltarthat. Az idősek otthonaiban ellátottak között évről évre nő a demens lakók száma, ennek a betegségnek ugyanis az egyik ismert rizikófaktora az előrehaladott életkor. Az intézményben 2004-2006. között - annak érdekében hogy rugalmasabb intézményi struktúra alakuljon ki, egy szervezetben több ellátási típus jelenjen meg, így több funkciót integráló intézmény jöjjön létre – címzett beruházás valósult meg. A minőségi, komplex szolgáltatást nyújtó intézmény ellátásainak köre bővült. 2007. decemberétől működési engedély alapján 25 fő (15 fő demens, 10 fő idős személy) nappali ellátását, 30 fő idős személy átmeneti elhelyezését nyújtó intézmény kezdte meg működését. Nehézségként jelentkezett a demens személyeknek a nappali intézménybe eljutása, amelyre megoldást a 2006-ban bevezetett rugalmas tömegközlekedési rendszer jelent. Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában két telephelyen, összesen 63 férőhelyen biztosít ápolást, gondozást a Családias Ellátást Biztosító Idősek Otthona a szociálisan rászorult személyek részére. A Szociális Gondozási Központ szervezeti keretében működő Időskorúak Gondozóháza 10 férőhelyen biztosít átmeneti elhelyezést a város idős lakossága számára.

8

tünetmentesítésre, fájdalomcsillapításra szorítkozó

24 2

Idősügyi program 2008 Az önkormányzati fenntartású intézmények mellett 330 férőhelyen biztosítanak ellátást egyházi és nem állami fenntartók Nyíregyháza területén. Mind az alapszolgáltatások, mind a szakosított ellátások területén sokszínű a szolgáltatók palettája. A nyilvántartásunk szerint több mint 40 szociális szolgáltató és intézmény működik állami, nem állami illetve egyházi fenntartásban Nyíregyháza területén. Ezek egy része -elsősorban az alapszolgáltatások területén- ellátási szerződés keretében lát el önkormányzati feladatot. 4.1.4. Nyugdíjas Egyesületek, Szövetségek tevékenysége A város területén megyei és városi nyugdíjas szövetségek működnek. A szövetségek, tagszervezeteikkel együtt kirándulásokat, kistérségi találkozókat szerveznek, különböző tanácsadásokat tartanak, önkéntes munkában vesznek részt, kulturális eseményeket szerveznek és vesznek részt rajta, mentális támogatást nyújtanak sorstársaik részére (beteglátogatások), tagjai az Idősügyi Tanácsnak és véleményt nyilvánítanak. Jelzéseik alapján több esetben helyiség gondokkal küzdenek az egyesületek. Megoldásként a jövőben a közoktatási, szociális intézmények, mint befogadók jelenjenek meg a civilek életében. 4.1.5. Minőségi szolgáltatások biztosítása Valamennyi szolgáltatóval, fenntartóval a jó kapcsolat kialakítására törekszünk. Az évente 1-2 alkalommal megrendezésre kerülő Szociális Kerekasztal, az Évadnyitó Értekezlet ülései -a több mint 100 résztvevővel, akiknek egy része az idősellátásban tevékenykedik - megfelelő alkalmat nyújtanak az információ cserére, a kommunikációra, a kapcsolattartásra. Természetesen ezenkívül is bármikor lehetőség van a párbeszédre, az együtt gondolkodásra, a közös munkára. Kizárólag az idősügyi szervezetek (szociális intézmények, nyugdíjas szövetségek) képviselőiből áll az Idősügyi tanács, amely konzultatív, véleményező, javaslattevő és koordinatív testület. Feladatai közé tartozik az idősek életkörülményeit közvetlenül érintő helyi rendeletek előkészítésének szakaszában állásfoglalás kialakítása, közreműködés az Idősek Világnapjával összefüggő programban, valamint az időskorúak érdekének védelme. Kezdeményezzük az Idősügyi Tanács markánsabb megjelenését a város életében, a döntések előkészítésében. A városban minden évben kiemelt esemény az Idősek Akadémiája, valamint az Idősek Világnapja rendezvények.

25 2


5. Modell kísérleti programok Városunk intézményei több esetben vettek és vesznek részt modell kísérleti programokban. A Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával 1999-től működik a jelzőrendszeres házigondozás belvárosi területen 60 készülékkel. Önkormányzatunk a kiemelkedően pozitív visszhangra tekintettel saját erőből - a Területfejlesztési Tanács támogatásával - további 20 készülék beállítását oldotta meg 2000-ben a bokortanyák területén. A készülékek száma folyamatosan gyarapszik, jelenleg 127 db működik a város és Nyírpazony területén (Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulása területe). 2007. január 1-től került bevezetésre a rugalmas tömegközlekedési rendszer, amelyben speciális járművek (rámpával, kerekesszék rögzítésére alkalmas egységgel felszerelt) Nyíregyháza ritkán lakott tanyás településrészei, valamint a város korlátozott közlekedőképességű lakosainak (egyik célcsoportja azok az idősek akik koruk miatt mozgásában akadályozottak) közlekedési igényét előzetes igénybejelentés alapján, diszpécseri szolgálat helyfoglalási rendszerét használva, változó útvonalon és/vagy változó időrendben közlekednek. 2004-ben Önkormányzatunk elnyerte az Idősbarát Önkormányzat Díjat. A díj adományozásával a Minisztérium Önkormányzatunknak az idősekért vállalt cselekvő felelősségét ismerte el, és 1.000.000 Ft összeggel járult hozzá a helyi idősügyi tevékenység segítéséhez. 6. Tervek, fejlesztési irányvonal Az előzőekben bemutattuk a jelenben elérhető, működő szolgáltatásokat és tevékenységeinket. Fontos azonban megfogalmazni a jövő feladatait is. Időbeli ütemezést nem tartunk célszerűnek meghatározni, mivel egyrészt folyamatos tevékenykedést, aktivitást igényel az érintettek, érdekeltek részéről, másrészt a társadalmi, gazdasági változások jelentősen befolyásolhatják a program menetét. A program felülvizsgálatát tartjuk inkább fontosnak a folyamatok követése, értékelése céljából. A fejlesztés irányvonalai a következők: az élethosszig tartó tanulás elősegítése, önkéntes toborzás, tudatosítás, generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programokkal, egészségmegőrzés, biztonságra törekvés, Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások,

26 2


szociális szolgáltatások fejlesztése.

6. 1. Élethosszig tartó tanulás elősegítése Fontosnak tartjuk a tanulási lehetőségek megteremtését minden életszakaszban, nagy jelentőséget tulajdonítunk a megfelelő információkhoz való gyors és korszerű hozzáférésének. Ennek egyik megvalósulási formája az Idősek Akadémiája rendezvénysorozat, amelynek keretében előadásokat hallgathatnak az idősek az egészségre nevelés területéről, a helyes táplálkozásról, gyógyszerhasználatról, társadalmi kérdésekről, jogszabályi változásokról, szemléltető anyagokkal kiegészítve. Mindennapi életünket megfordíthatatlanul behálózta az információs technológia. Az állampolgároknak alapvető joga a szolgáltatásokhoz és az információkhoz való hozzáférés joga. Az idős emberek részére rengeteg előnnyel járhat, ha hozzákapcsolódnak ehhez a világhoz, másrészt hátránnyal is járhat, ha nem tudnak hozzájutni. Nem kapcsolódni az információs technika világához nem egyszerűen azt jelenti, hogy bizonyos on-line szolgáltatásokhoz nem férnek hozzá, hanem azt is, hogy kimaradnak az egyik legfontosabb társadalmi jelenségből. Az idősek iskolai végzettsége emelkedik, ahogyan az 1.4. pontban bemutattuk, tehát várhatóan a számítógépes infrastrukturához és az általa kínált szolgáltatásokhoz való hozzáférés igénye is növekszik. Ezért lépéseket kell tenni az egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében. Ez a folyamat elkezdődött azzal, hogy a Szivárvány Idősek Otthonában "e-pont"-ot alakítottak ki. Továbbiakban egy-két idősek klubjában internet-szobát kell kialakítani, valamint a számítógép és internetes ismeretek elsajátítása érdekében tanfolyamokat célszerű szervezni. A Szociális Gondozási Központ 2006-ban pályázati úton nyert támogatást 20 fő idős személy számítógépes oktatására. Meg kell keresni a folytatás lehetőségét, elsősorban pályázati úton. A megvalósításban résztvevő szervek: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil, egyházi szervezetek. 6.2. Önkéntesek toborzása Az önkéntes munka hazánkban még nem elterjedt. Az önkéntes munkában hasznosítani lehetne az idős, aktívabb személyek tudását, tapasztalatait . A fizetett munkától való visszavonulás nagyon sok idősödő ember életében okoz törést és megoldást jelentene számukra a foglalkoztatásuk, hasznossá tételük. Másrészről a segítő szervezetek sem rendelkeznek kimeríthetetlen szakember gárdával. Az idősebb embereknek a társadalom életében való aktív részvétele minden szereplő számára, önkormányzat, civil szervezetek és az egyén számára is létfontosságú lehet. A megvalósításban résztvevő szervek: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil, egyházi szervezetek.

27 2


6.3. Tudatosítás Komolyan kell venni az ismeretterjesztést; az idősödés folyamatának pozitív bemutatását a társadalom egésze számára. A programokkal nemcsak az idősek felé, hanem a felnövekvő új nemzedék felé is fordulni kell. Például az iskolai tanrendbe be lehetne építeni előadásokat, ismeretterjesztő órákat, vagy közös programokat szervezni, ahol generációk találkoznak. Ez a generációk közötti szolidaritást segíti elő. A szakemberek részére konferenciák szervezése szükséges. A Szivárvány Idősek Otthonában kialakításra került a Gerontológiai Centrum. Tevékenysége a városban élő lakosság egészére terjed ki. A központ az új épületrészben került létrehozásra. Feladata a prevenció, az idő előtti öregedés megakadályozása, tanácsadói hálózat, információs rendszer kiépítése, foglalkozások, előadások, terápiák tartása (pl. kreativitást fejlesztő terápia, zeneterápia, mozgásterápia, fiziko-fizioterápia). A foglalkozásokon a családtagok is részt vehetnek, ahol hasznos tanácsokat, útmutatásokat kaphatnak. Így elősegíthetjük az idős emberek otthoni gondozását, szinten tartásukat. A központ az idősek részére szervezet felvilágosító előadások, különböző konferenciák, szakmai tanácskozások helyszíne, az idős emberekkel foglalkozó szociális szakemberek szakmai bázisa lehet. A megvalósításban résztvevő szervek: konferencia szervezés a Szociális Gondozási Központ, a gerontológiai centrum működésének elkezdése, tartalommal történő megtöltése a Szivárvány Idősek Otthona feladata, általában az ismeretterjesztés valamennyi az idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil, egyházi szervezetek. 6.4. Generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programokkal Fokozott figyelmet kell fordítanunk a generációk közötti kapcsolat erősítésére, különböző programok megvalósításán keresztül. Nagyszülő-unoka túra: célja a város megismerése, mai és évtizedekkel korábbi értékeinek felfedezése, a generációk közelebb hozása, kölcsönös elfogadása. Generációs híd program: célja „Beszélgetés a múltról”, a helyi hagyományokról való beszélgetés. Írásos emlékek hiányában a helyi szokások, hagyományok már csak az idős generáció emlékezetében élnek, ha nem teszünk azért, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék azokat elvesznek, feledésbe merülnek. Generációs nap: célja a generációk közelebb hozása, egymás értékeinek megismerése, elfogadása, hasznos szabadidős lehetőségek bemutatása.

28 2

Idősügyi program 2008 A megvalósításban résztvevők: Idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, civil, egyházi szervezetek, oktatási-nevelési intézmények. 6. 5. Egészségmegőrzés Irányelveink közé tartoznak az idősbarát, biztonságos környezet megteremtése az időskori fogyatékosságból származó terhek, a krónikus betegségek és korai halálozás megelőzésére és csökkentésére, a dohányzás elleni küzdelem, az egészséges táplálkozás, a különböző szűrővizsgálatok terjesztésével az egészségvédelmi faktorok növelése és a kockázatok csökkentése. Különböző programok segítségével érhetjük el a kitűzött célokat, ezek a következők: Nyugdíjas egészségmegőrző nap: célja példát mutatni a az időseknek egészségük megőrzésére, az egészségügyi intézmények segítségével kiszűrni a meglévő egészségkárosodást, tanácsadás a helyes életmódhoz. Résztvevők: a város nyugdíjas lakossága, egészségügyi intézmények. Egészségvédelmi nap: célja preventív jellegű. A lakosság egészségi állapotának javítása, egészség-tudatának fejlesztése, az aktív időskorra való felkészítés elősegítése. Résztvevők: a város középkorú lakossága, nyugdíjasai, orvos-előadók, gyógytornászok.

Emlékezés beszélgető csoport: a mentális hanyatlás folyamatát és az abból adódó deficiteket befolyásolni lehet, segíthető az életminőség szempontjából fontos készségek hosszabb idejű megőrzése. Ezért az” Emlékezés beszélgető csoport” célja, a beszélgetésen részt vevők életének eseményeire való visszaemlékezés, a régi emlékanyagok előhívása. Résztvevők: Idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil, egyházi szervezetek.

Szépkoruk Sport Klubja népszerűsítése, sportolni vágyó és szerető idős emberek toborzása, aktivizálás 6. 6. Biztonságra törekvés Családok, elesettek, idősek és magányosak élnek külterületeken, a tanyabokrokban a legkülönfélébb környezetben: erdős-bozótos területen, lakatlan tanyákkal körülvéve, fokozottan veszélyeztetett közegben. A tanyavilág nyáron, szép időben felüdülést hozhat az egészséges, életerős ember számára. Nem ugyanaz az érzése azonban annak, aki este, éjszaka, vaksötétben, járhatatlan utak mentén, betegségtől, unkától elgyötörten szeretne nyugovóra térni. Ilyenkor eluralkodik a félelem, a szeretteik iránti aggódás, a magány elviselhetetlen súlya. Ha ezt még nyugtalanító zajok, a megszokottól eltérő mozgások tetézik, akkor a feszültség csak fokozódik.

29 2


A közösségbe tartozás, a biztos segítség tudata belső tartást és erőt képes adni az idős, magányos embereknek. Célunk alapvetően biztosítani ezeken a területeken élők részére is a közbiztonságot, valamint a szociális ellátási formákat. Célcsoportok: A külterületeken, tanyabokrokban élők, mozgásukban korlátozott, veszélyeztetett környezetben élő idősek. Résztvevők: Tanyagondnokok, polgárőrség. 6.7. Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások Ennek keretében az idősek igényeihez, szükségleteihez szabott, akár a lakásukról igénybe vehető szolgáltatások bevezetése, működtetése fontos. A Szociális Gondozási Központ tevékenységeinek ismertetésénél az otthonápolási szolgáltatást ismertettük. Ez az ellátás (jelenleg még nem Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott) az idős emberek részére otthonukban, a háziorvos javaslatára és igazolása alapján nyújt egészségügyi ellátást. A jövőben szükséges fejleszteni a szolgáltatást és tájékoztatni a lakosságot, az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben dolgozókat. A Szivárvány Idősek otthonában megvalósuló címzett beruházás új lehetőségeket teremtett. A geriátriai9 szaktanácsadást a város valamennyi lakója számára elérhetővé kell tenni, a szolgáltatás megvalósíthatatlan az egészségügyi ellátórendszer közreműködése nélkül. 6.8. Szociális szolgáltatások fejlesztése A népesség öregedése a szociális szolgáltatások iránti igény növekedésével járnak, erre utaltunk a 2.1.2.pontban. Folyamatosan magas a bentlakásos elhelyezések iránti igények száma, de egyre nő az igény az idősek részéről az otthoni ápolásra, a hozzátartozók részéről pedig arra, hogy saját maguk ápolják szeretteiket. Fontos, hogy ezt egyrészt anélkül láthassák el, hogy saját karrierjüket fel kelljen adni, másrészt, aki ezt vállalja, azokra vonatkozóan a támogatási rendszert ki kell dolgozni. Ebben a programban a házi segítségnyújtást végző családtagok segítését elméleti szinten fogalmazhatjuk meg, mivel ennek bevezetése jelentős anyagi többletet igényel. Teendőnk ennek kommunikálása a jogszabály alkotók felé, illetve keresnünk kell a megoldási lehetőségeket. A jogszabályi változásoknak megfelelően a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás műszaki rendszerének alkalmasnak kell lennie a kétirányú kommunikációra. E feltételt 2010. december 31-ig szükséges teljesíteni.

9

időskori megbetegedésekkel foglalkozó tudomány 30 3

Idősügyi program 2008 Az idősek otthona elhelyezést nagyon sok esetben az időseknél fellépő demencia kórképe indokolja. A demens személyek nappali ellátása több családnak oldhatja meg a problémáját, hiszen napközben megoldottá válik az idős hozzátartozó ellátása, és nem szükséges a bentlakásos intézményi elhelyezés. A bentlakásos intézményi elhelyezést igénylők, az ellátásra szoruló idős emberek száma magas, ezért foglalkozni szükséges a jövőben a kis alapterületű, speciális infrastrukturával felszerelt, kedvező fenntartású önkormányzati bérlakások építésének kérdésével. 6.9. Az öregedésre vonatkozó adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információs rendszer kidolgozása A különböző koncepciók, programok kidolgozása során gyakran szembesülünk azzal a ténnyel, hogy nem állnak rendelkezésünkre megbízható statisztikai adatok a város lakosságára vonatkozóan. Tervezéseknél, fejlesztéseknél azonban követelmény, hogy ismeretekkel rendelkezzünk alapvető demográfiai adatokról, folyamatokról, felmerülő igényekről stb. Különösen fontos ez olyan programoknál, amelyek több területet is –szociális, egészségügy, oktatás, kultúra- érint vagy érinthet. Ennek érdekében „Nyíregyháza Város életminősége – Háztartáspanel” nyomonkövetéses (kétévente ismétlendő) szociológiai felmérés kezdődik idén tavasszal. Cél: a város lakossága jövedelmi, szociális, munkaerő-piaci helyzetüknek, lakáskörülményeiknek a vizsgálata. A felmérés alanyai a 18 évesnél idősebb, állandó nyíregyházi lakcímmel rendelkező állampolgárok és háztartásaik. A minta nagysága 2000 fő, amely az alapsokaságból (Nyíregyháza lakosai) véletlenszerű reprezentatív mintavételi eljárás alapján kerül kiválasztásra. A vizsgálat a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karával történő együttműködés keretében történik.

31 3

Idősügyi program 2008 Tartalomjegyzék Bevezetés………………………………………………………………………. 2. 1. Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői.............................................. 3. 1.1. A nemek aránya és a kormegoszlás................................................... 3. 1.2. Családi állapot…………………………………………………………….. 5. 1.3. Egyedül élő idősek………………………………………………………... 5. 1.4. Iskolázottság……………………………………………………………….. 6. 1.5.Gazdasági aktivitás, foglalkoztatás....................................................... 6. 2. Idősek életkörülményei……………………………………………………… 7. 3. Az idősek életminősége.......................................................................... 10. 3.1. Egészségi állapot………………………………………………………… 10. 3.2. Fő tevékenységek az idősek mindennapjaiban................................... 12. 4. Célok………………………………………………………………………….. 13. 4.1. A szociális ellátórendszer………………………………………………… 16. 4.1.1. Pénzbeli ellátások…………………………………………………….… 16. 4.1.2. Szociális alapszolgáltatások rendszere………………………….…… 18. 4.1.3. Szakosított ellátások…………………………………………………… 22. 5. Modell kísérleti programok………………………………………………… 24. 6. Tervek, fejlesztési irányvonal……………………………………………… 24. 6.1. Az élethosszig tartó tanulás ............................................................... 25. 6.2. Önkéntesek toborzása........................................................................ 25. 6.3. Tudatosítás......................................................................................... 26. 6.4. Generációk közötti szolidaritás erősítése .......................................... 26. 6.5. Egészségmegőrzés ........................................................................... 27. 6.6. Biztonságra törekvés ......................................................................... 27. 6.7. Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások…………………… 28. 6.8. Szociális szolgáltatások fejlesztése.................................................... 28. 6.9. Az öregedésre vonatkozó adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információs rendszer kidolgozása ..................................................... 29.

32 3

2008.(IV.28.) számú. h a t á r o z a t a

Recommend Documents