NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 3/2008.(I.14.) számú határozata a szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, a szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatával egyetért és a határozat mellékletét képező szolgáltatás-tervezési koncepciót elfogadja.
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják : 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői
Melléklet a 3/2008. (I.14.) számú határozathoz: Bevezetés A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 92. § (3) alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a településen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót1 készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003-ban az elsők között teljesítette kötelezettségét, az első felülvizsgálat pedig 2005-ben megtörtént. A felülvizsgálat célja a koncepcióban vállalt feladatok végrehajtásának helyzete és a változó feltételeknek megfelelően azok aktualizálása. Az előző évektől eltérően jelen anyagban a gyermekvédelmi feladatok (pénzbeli, természetbeni, gyermekvédelmi alapellátási formák) tekintetében hangsúlyosabban kerülnek megfogalmazásra célkitűzések, végrehajtandó feladatok, hiszen a szociális terület és a gyermekvédelem szorosan összefüggnek, egymástól el nem választhatók, a Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulás által fenntartott intézményeink vonatkozásában is meghatározásra kerülnek fejlesztési lehetőségek, elképzelések. A települési önkormányzat koncepciójában meghatározott céloknak, célkitűzéseknek illeszkedni kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal történő egyeztetés különösen fontos, mivel az Szt. alapján a megyei jogú város feladatellátás szempontjából többletkötelezettséggel rendelkezik. Köteles idősek otthonát működtetni, valamint a megyei önkormányzat feladatai közül két - a szükségletek alapján meghatározott – intézménytípust biztosítani. A 2003. évi koncepció alapján az ápolást-gondozást nyújtó intézmények közül a hajléktalanok és a szenvedélybetegek részére kívánjuk megteremteni a tartós bentlakás lehetőségét. A jogszabályi előírásoknak megfelelően egyeztettünk a szociális szolgáltatásokat biztosító, intézményeket működtető szervezetekkel, fenntartókkal. Az önkormányzati fenntartású, valamint ellátási szerződés útján feladatot ellátó szervezetekkel személyes egyeztetés történt, a város területén működő szociális szolgáltatóknak és intézményeknek pedig elektronikus úton volt lehetőségük javaslatot, ötletet adni, véleményt formálni a koncepcióról. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a város jövőre vonatkozó fejlesztési tervei összhangban legyenek egymással. Így figyelmet fordítottunk az Idősügyi Program, a Fogyatékosügyi Program és a város fejlesztési koncepcióival való összhangra.
1
Koncepció: fejlesztési elképzelések, lehetőségek megfogalmazása, amely a célmeghatározás tekintetében érdekegyeztetési, koordinációs feladatokat tölt be. Az elfogadott koncepció értékválasztást és közös fejlesztési szándékot fejez ki.
1. Általános helyzetkép Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházai kistérség legnagyobb, közel 120 ezer fős települése. A kistérség települései2 a megyeszékhely vonzáskörzetében, attól 3-15 kilométerre fekszenek. A város szerepkörének megfelelő teljes közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális és sport intézményi ellátottsággal rendelkezik. A település szerkezetét tekintve egyik oldalon találhatók a nagyvárost jellemző lakótelepek, az egyre növekvő számú bevásárlóközpontok, áruházláncok, másik oldalon a kertvárosi és a csatolt településrészek, amelyek a várost környező zöldövezetben helyezkednek el. Nyíregyháza sajátos települési formáját a város területéhez tartozó 61 bokortanya adja. A városban több mint 48 ezer lakás található. A teljes lakásállomány 99 %-a közüzemi ivóvízvezeték hálózatból kapja a vizet. Közcsatornára 91% csatlakozik. A háztartási gázfogyasztók száma 38 ezer fő. A város kezelésében 372 km hosszú belterületi útból 279 km burkolt. Az utak, utcák világítását mintegy 14 ezer közvilágítási lámpahely szolgálja. A helyi tömegközlekedés 36 autóbuszvonalon történik, amit egy év alatt közel 40 millió utas vett igénybe. A városban található távbeszélő állomások száma 39.934. Az egészségügyi ellátásban 43 háziorvos, és 27 házi gyermekorvos biztosítja az alapellátást. Az 535 bölcsődei férőhelyre 711, a 3.948 óvodai férőhelyre 4.103 gyermeket írtak be. Az önkormányzati fenntartású 14 általános iskola 313 osztályában 7.199 gyermek tanul, 57 %-uk részesült napközis ellátásban. A középiskolákban 11.498-an tanulnak, ebből 3.335 fő gimnazista, 5.359 fő szakközépiskolás, 2.754 fő szakiskolás. 12 középfokú iskolában folyik szakképzés több mint 90 szakmára, köztük szerepel az ipari, mezőgazdasági, építőipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, közgazdasági, vízügyi ágazatok szakmáinak jelentős része. Ezen kívül működik a városban egyházi fenntartásban 4 általános és 2 középiskola, 1 egyházi fenntartású kollégium, továbbá alapítványi, főiskolai fenntartású iskola és magániskola általános és a szakképzés területén. A városi székhelyű felsőoktatási intézményekben (Nyíregyházi Főiskola, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, stb.) több mint tízezer nappali, levelező és esti tagozatos hallgató tanult. A városban a munkanélküliségi ráta (5,23%). A munkaképes korú lakosságból 4.260 fő a regisztrált munkanélküli.
2
Nyíregyházai kistérség: a 244/2003.(XII.18.) Korm.rendelet alapján Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírura, Sényő települések.
A városban 19.185 regisztrált vállalkozást tartanak nyilván, ebből 3.485 Kft, 3.959 a betéti társaság. Az egyéni vállalkozók száma 2006-ban meghaladta a 11 ezret. A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerint: mező-, erdő-, vízgazdálkodás 565 db, feldolgozóipar 1.264 db, építőipar 1237 db, kereskedelem, közúti járműjavítás 4.817 db, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás 640 db, szállítás, raktározás, posta, távközlés 628 db, ingatlanügyek, bérbeadás, gazdasági szolgáltatás 6.550 db, pénzügyi közvetítés 680 db. 2. Demográfiai jellemzők A statisztikai adatok szerint Nyíregyháza lakónépessége 2007. január 1-én 116.298 fő. A népesség 15,4 %-a gyermekkorú (0-14 éves), több mint 17 ezren vannak. A városban 8020 fő a 15-19 év és 18.245 fő a 20-29 év közöttiek száma. Így a lakosság 38 %-a gyermek vagy fiatalkorú. A 30-59 évesek (51.482 fő) aránya is magas, míg az idősebbek aránya (60 év felett) 17,6 %. Nyíregyháza városban az öregedési index 79, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 72,7. I./ A lakónépesség alakulása Nyíregyházán és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (%) Korcsoport
1980 Megye
0-19 20-39 40-59 60+
33,4 28,5 23,7 14,3
Város 35,2 32,3 21 11,5
1990 Megye
32,2 29 22,3 16,5
2000
Város Megye Város 31,9 26,7 28,3 32,6 30 28,9 22,2 28,1 25,6 13,3 15,2 17,2 (Forrás: KSH évkönyvek)
2005 Megye
26 29,4 26,8 17,8
Város 22,8 32,1 27,7 17,4
2007(I.1.) Megye 25,7 29,5 26,9 17,9
Város 22,3 32,3 27,7 17,7
A népesség összetételében lezajló demográfiai változások megyénkben és városunkban is szembetűnő. Közismert tény, hogy a népesség egyszerre fogy és öregszik. A születésszámok csökkenése és a születéskor várható átlagos élettartam lassú növekedése következtében folyamatosan növekszik az idős emberek aránya. Az idős korosztály népességarány növekedése az elmúlt 20 esztendőben meghaladta a 3 %-ot a megyében, és 6 %-ot a városban. A munkanélküliséget tekintve a város kedvezőbb helyzetben van a megyéhez képest, ahol a munkanélküliségi ráta 13,6 %. Városunkban a gazdaságilag aktív korú (15-72 év) népességen belül a regisztrált munkanélküliek száma 4.260 fő, ebből a tartósan –180 napon túl –munkanélküli 1757 fő. 3. A helyi szociálpolitika célcsoportjai Nyíregyháza Megyei Jogú Város egyik legfőbb törekvése a városlakók szociális biztonságának megteremtése. Ebben meghatározó szerepet játszik egyrészt az Önkormányzat, másrészt a város területén működő egyházi, nem állami, civil szerveződések, szervezetek is, amelyek hatékony munkájuk révén járulhatnak a kitűzött cél eléréséhez. Különös odafigyelést, támogatást a szociális segítségre szoruló állampolgárok igényelnek. A város általános helyzetképe és a demográfiai
jellemzők alapján meghatározhatók a helyi szociálpolitika célcsoportjai. A gyermekek, fiatal felnőttek: Általánosságban feladatunk a gyermekek testi, lelki és erkölcsi fejlődésének, jólétének a biztosítása. Különös odafigyelést, támogatást igényel a több mint tízezer tanuló gyermek. Az Önkormányzat kötelességének érzi, hogy a tanuló gyermekeket támogassa. Ezenkívül a csonkacsaládokban, nagycsaládokban, alacsony jövedelmű családokban élő gyermekek veszélyeztetettsége egyre nagyobb, ezért e korcsoport szegénységének enyhítése is kiemelt feladatunk. A családok: a különböző nehézségekkel (anyagi, életvezetési, mentális problémákkal, munkanélküliséggel stb.) küzdő családok segítésére megfelelő eszközöket kell találni, amelyek részben pénzbeli támogatások, részben egyéb segítő szolgáltatásokat jelenthetnek. Idősek: a demográfiai öregedésből származó problémákra fel kell készülni. A korábbi időszakhoz képest, ma sokkal több ember ér meg magas kort, megemelkedett a 80 évesnél idősebbek száma. A növekvő kor több betegséget, elmagányosodást (a 80 év feletti nőknek a 72 %-a özvegy, a magas női özvegység részben a korábbi férfi halálozásból, részben a házastársak közötti korkülönbségből adódik), kapcsolatok csökkenését jelenti, amelynek következménye a gondozásra szorulás,- végleges intézeti elhelyezés, ápolás. A népesség öregedésével együtt a háztartások korösszetétele is jelentősen változott az elmúlt évtizedekben. Egyre több olyan háztartás van, amelyben idős emberek egyedül élnek, azaz egyszemélyes háztartást tartanak fenn. Utóbbi évek tapasztalatai szerint a megözvegyültek sem költöznek össze gyermekükkel, unokáikkal, hanem ameddig lehet egyedül élnek. Ez alapján a saját környezetben történő gondozás (alapszolgáltatások) erősítése a feladat. A tanyai településrészeken élők: Nyíregyháza sajátos települési formája, a várost körbevevő tanyasi területek. A város ezen részei leszakadásának, a szegregációs folyamatok megindulásának megakadályozása érdekében a szolgáltatások megszervezésekor az „egyenlő hozzáférés”, „a minél közelebb a szolgáltatást az ellátottakhoz” alapelveket kell előtérbe helyezni. Fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek: megbízható statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre, de az ellátásukra irányuló szociális szolgáltatások igénybevétele rendkívül magas. Ez alapján kiemelt feladatunk részükre az alapszolgáltatások és lehetőség szerint a szakosított ellátások biztosítása. A hajléktalan személyek: megyeszékhely, illetve nagyvárosként biztosítani és tudatosan fejleszteni kell a városban koncentrálódó hajléktalan személyek ellátó rendszerét.
Stratégiai célok megfelelő jövedelemszint biztosítása azok számára, akik nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel, a szükségleteknek megfelelő, minőségi, komplex ellátások biztosítása, a szolgáltatások minél közelebb legyenek az ellátottakhoz, a szolgáltatásoknak megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása, igazodva a változó feltételekhez, a partnerség elve alapján az együttműködés erősítése az állami, nem állami és egyházi szervezetek között. A célok megvalósításának eszközei a jogszabály által előírt pénzbeli és természetbeni ellátások, az Önkormányzat által önként biztosított ellátások az igényeknek megfelelően, a szociális szolgáltató rendszer működtetése részben állami, részben ellátási szerződés keretében nem állami és egyházi szervezetekkel, pályázati források igénybevétele. Mindezek nem új keletű feladatokat jelentenek, hanem egy tudatos fejlesztés részét képezik. A városfejlesztés (turizmusfejlesztés, közlekedés, bevásárlóközpontok, csatornahálózat stb.) - amelynek eredményeit láthatjuk, ha összehasonlítjuk az előző koncepciókban megjelenő számadatokkal – mellett a társadalmi, demográfiai változások következtében kialakuló nehézségekkel, problémákkal küzdő városlakó jóllétére is koncentrálni szükséges. A koncepció felülvizsgálatának célja, hogy nyomon kövesse a nyilván hosszabb távon zajló demográfiai változásokat és a megjelenő szükségletek kielégítésére eszközöket, megoldási alternatívákat találjon. Meg kell jegyeznünk, hogy maga a szociális szolgáltatórendszer átalakulása is folyamatban van, egyfajta paradigmaváltás történik, amely már 2005-ben elkezdődött. 4. Pénzbeli és természetbeni ellátások 4.1. Az 1993. évi III.tv. az elmúlt két évben több ponton is lényegesen megváltozott. A módosítások a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások területén elsősorban nem új támogatások bevezetésére irányultak, hanem egyes ellátási formák hatékonyabbá tételét szolgáló változásokat tartalmaztak. Alapvetően két ellátási forma, egyrészt a legjellemzőbb rászorultsági típusú pénzbeli ellátás, a rendszeres szociális segély, másrészt a természetben nyújtott leggyakoribb támogatási forma a közgyógyellátás rendszere változott. Ezenkívül 2007-ben jegyzői hatáskörben olyan új feladatok jelentkeztek, amelynek hatásait csak később lehet elemezni. 4.1.1. A közgyógyellátás a 90-es évek közepe óta lényegében változatlan feltételek mellett működött. Az átalakítás célja, hogy a támogatás váljon célzottabbá, fokozottabban érvényesüljön a rászorultsági elv. Bevezetésre került az egyéni gyógyszerkeret megállapítása, melynek következtében a jogosultság elbírálásnál új szervként lépett be a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár. Az egyéni gyógyszerkeret összegét
(maximálisan 12.000 Ft) a közgyógyellátott bármely, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerkészítményre költheti. Jelentős mértékű változás volt, hogy a törvény a jogosultság elbírálása során kettéválasztotta a jövedelem és a gyógyszerköltség vizsgálatát. (Az előző években a kettő arányától függött, hogy valaki jogosulttá vált-e normatív vagy méltányossági jogcímen a közgyógyellátásra). A helyi rendelet szabályai alapján 2006-ban, ha a kérelmező jövedelme, vagy családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladta a helyi rendeletben meghatározott mértéket, függetlenül a gyógyszerköltségétől, részére nem került a közgyógyellátásra való jogosultság megállapításra. Ez az intézkedés azt eredményezte, hogy az igazolvánnyal rendelkezők száma jelentősen csökkent, 2006-ban 3731 fő volt jogosult közgyógyellátásra, ami a korábbi években 7-8000 fő is volt. Azoknál a személyeknél, akik nem részesülhettek az ellátásban, más megoldási módot kínáltunk problémájuk enyhítésére (MEP, NYUBI: gyógyszersegély, lakásfenntartási támogatás), illetve 2007-ben helyi rendeletünkben a méltányossági jogosultság jövedelemhatárát lehetőségeinkhez mérten – magasabb szinten állapítottuk meg. Ez utóbbi intézkedés alapján a tavalyi évben a közgyógyellátásra jogosultak száma 4880 fő. A számok csökkenése vagy növekedése nem feltétlenül eredményezi az állampolgárok elégedettségét, mivel továbbra is jelentős azoknak a száma, akik jövedelmük alapján nem jogosultak a támogatásra, annak ellenére, hogy magas a gyógyszerköltségük, vagy több esetben fordult elő, hogy az igénylő gyógyszerfogyasztása csekély vagy nincs is, de a gyógyászati segédeszközöket (kerekesszék, hallókészülék) saját költségükön kell finanszírozniuk. 4.1.2. A rendszeres szociális segély 2005 és 2006 évben is jelentősen módosult. 2005 előtt a segélyre azon jövedelemmel nem rendelkezők voltak jogosultak, akik vagy 67 %-ban megváltozott munkaképességűek, vagy munkanélküli járadékban részesültek. Azok az aktív korúak, akik nem feleltek meg e feltételeknek és nem volt munkájuk, csak egy éves együttműködést követően váltak jogosulttá a rendszeres szociális segélyre, vagyis viszonylag hosszú időn keresztül ellátatlanok maradtak, a legminimálisabb támogatásban sem részesültek. A segély így nem kezelte azokat az élethelyzeteket, amelyekben előzetes munkanélküli státus nem állt fenn. Ilyen élethelyzet különösen az ápolási díjra vagy gyermeknevelési támogatásokra illetve a megváltozott munkaképességgel összefüggő ellátásokra való jogosultság megszűnése. Az e körbe tartozók a legveszélyeztetettebbek, hiszen a korábbi jövedelmük is igen alacsony volt, megtakarítással pedig nem rendelkeznek. Az egy éves teljes jövedelem hiánya az esetükben a mély szegénység kialakulásához vezethet. A 2005. évi módosítás célja kettős: egyrészt szociális védelem, másrészt a munkába állás elősegítése. 2005 óta ez a kör is rendszeres szociális segélyben részesíthető, ha vállalja a munkaügyi, illetőleg az önkormányzat által kijelölt szervezettel történő szoros együttműködést. 2006-ban bevezetésre került az ún. fogyasztási egység. Eszerint a jogosultság elbírálása nem az egy főre, hanem a fogyasztási egységre vetített jövedelem alapján történik, és a támogatási összeg is e szerint kerül megállapításra. A segély nem fix összegű, hanem a jogszabályban előírt értékhatárig egészíti ki a család tényleges jövedelmét. Ennek megfelelően a segély összege a
II./ A rendszeres szociális segélyben részesülők száma Nyíregyházán 1997-2007. között
Rendszeres szociális segélyben részesülők száma
1500 1000 500
(Forrás: Polgármesteri Hivatal, Szociális Iroda Nyíregyháza 2007.)
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
0 1999
1998
1997
fő
legszegényebb családok esetében a legnagyobb, és a jövedelemhatárhoz közelítve csökken. 2007-től tovább erősítendő a családi segélyezést, egy családban csak egy személy részére állapítható meg a segély, és ennek megfelelően kerül az összeg is kialakításra. Hátránya ezen intézkedésnek, hogy nem tesz különbséget az egészségkárosodott és a nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyt igénylő között. A munkára való ösztönzés érdekében került bevezetésre, hogy a segélyre jogosult személy a segély folyósítása mellett a munkaerő-piacon keresőtevékenységet folytathat, ilyen esetekben korlátozott mértékben és időtartamban a segély továbbra is megilleti. A segély mértéke a munkavállalás első 3 hónapjában 50%, a második 3 hónapban pedig 25%. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a segélyeken túlmenően biztosított szolgáltatások minőségi fejlesztését. Az Szt. alapján a munkanélküli személynek beilleszkedési programban kell részt vennie, amelyet az ügyfelek többsége nyűgnek érez. 2006. év végén Önkormányzatunk - konzorciumot alkotva a Human-Net Alapítvánnyal, a Munkaügyi Központtal és a kistérségi együttműködést erősítve a nyírteleki Szociális Szolgáltató Központtal – „Ajtó Projekt” címmel pályázatot nyert, amelynek elsődleges célja a szociális és a munkaügyi integráció, ahol az ügyfél, kliens nem vész el a rendszerben, hanem annak egyszerűsödése (kevésbé adminisztratív) révén az ügyfelekkel, kliensekkel történő együttműködés intenzitása és hatékonysága növekszik. Nemcsak e jogszabályi változások, hanem a társadalmi változások eredménye is a rendszeres szociális segélyben részesülők számának emelkedése. 2005-ben 622 fő, 2007. decemberben 1018 fő részesült támogatásban.
4.1.3. Az ápolási díjban részesülők számának növekedése kisebb részben a jogszabályi változásoknak (például 2005. szeptember 1-től ha az ápoló rendszeres pénzellátásban részesül az ápoló részére folyósított juttatás összege kiegészíthető a ápolást végző személyek után járó ápolási díj összegére) a következménye, nagyobb részben annak, hogy e támogatási forma a munkanélküliség elkerülésének egyik formájává vált. 2005-ben 571 fő, 2007. decemberben 737 fő részesült e támogatási formában. III./ Az ápolási díjban részesülők száma Nyíregyházán 1997-2007. között
Ápolási díjban részesülők száma fő 800
600 400 200 2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
0
(Forrás: Polgármesteri Hivatal, Szociális Iroda Nyíregyháza 2007.)
4.1.4. Az Szt. már korábban is szabályozta az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság feltételeit, de jelentősége csak 2007. 04. 01-től érezhető, mikor hatályba lépett azon rendelkezés, mely szerint minden személy saját maga után kell, hogy biztosítva legyen. Ennek eredményeként megnövekedett az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultak köre, s csekély mértékben a járulékfizetésre kötelezettek aránya. 2007-ben így számos olyan ügyfél került a Hivatal látóterébe, akik hosszú évek folyamán semmilyen szociális ellátásban nem részesültek. Az ügyfelek zömét pályakezdő fiatalok, eddig háztartásbeliként élő édesanyák, alkalmi munkából élők, letelepedési engedéllyel rendelkező személyek teszik ki. Az elbírálás során jelentős mértékű azon ügyfelek száma, akik minimális jövedelemmel rendelkeznek, viszont vagyoni helyzetük miatt járulékfizetésre kötelezettek lesznek. A jogszabály nyújtotta igen rövid elbírálási határidő miatt az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságuk megállapítását kérők vagyoni helyzetének vizsgálata azonban nehézségekbe ütközik. 4.1.5. A vizitdíj-fizetés 2007.február 15-től történő bevezetése az egészségügyben nagymértékű változást idézett elő (kevesebb az orvosi ellátást jogosultatlanul
igénybevevők száma, az egészségügyi intézményeknél maradó összegekből fejlesztést lehet eszközölni). A vizitdíjat visszaigénylők száma viszont nem jelentős mértékű, melynek oka – többek között – abban keresendő, hogy a jogszabály különkülön rendeli el a szakorvosi és háziorvosi vizitdíjak visszaigénylésének lehetőségét, (s csak a 20 feletti résztől), valamint a szintén az ügyfelek anyagi helyzetére kiható kórházi napidíjat egyáltalán nem lehet „megtéríttetni”. A bürokráciát, valamint az adminisztratív terhek, és ezzel járó többletköltségek csökkentését nagymértékben befolyásolná, ha a vizitdíjak esetében a 20 db összegyűltével a települési önkormányzatok igazolást adnának ki, melynek eredményeként nem kellene ezt követően az ügyfeleknek (betegeknek) vizitdíjat fizetni. 4.1.6. A negyedik táblázatban a rendszeres pénzbeli ellátások között szerepel a rendszeres gyermekvédelmi támogatás. A bevezetőben jeleztük, hogy a szociális ellátásokhoz nem tartozó gyermekvédelmi ellátásokat és szolgáltatásokat is megjelenítjük a koncepcióban, mivel a két terület nem választható el egymástól. A család jólléte/szegénysége abszolút módon meghatározza a gyermek sorsát. A családok számára rendszeres, szinte biztos bevételi forrást jelentett a rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2006-ig, mikor e támogatási formát beépítették a családi pótlék rendszerébe. Ez időtől kezdve a támogatás természetbeni juttatásokra (tankönyv, étkeztetés) való jogosultságot jelent. 4.1.7. A rendszeres pénzellátásokon túl az eseti, átmeneti segélyezések száma is növekedő tendenciát mutat (5./ táblázatban). Különösen magas a lakásfenntartási támogatások száma. A városban 48.713 db lakás található, amelyek közül 3358-at támogatunk. IV./ A rendszeres pénzellátásban részesülők száma Nyíregyházán 1997-2007. között A támogatás megnevezése Jövedelempótló támogatás Rendszeres szociális segély Időskorúak járadéka Ápolási díj Rendszeres gyermekvédelmi támogatás
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
1984
2102
1478
1077
769
546
6
4
1
-
-
358
400
431
540
1389
1070
653
620
622
808
1018
-
138
122
106
106
97
93
87
82
80
75
234
300
264
303
484
467
547
570
571
647
737
-
8770
5042
7700
9458
7605
7712
6841
6669
343
0
(Forrás: Polgármesteri Hivatal, Szociális Iroda Nyíregyháza, 2007.)
V./ Eseti pénzbeli és természetbeni ellátásokban részesülők száma Nyíregyházán 1997-2007. A támogatás megnevezése Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Köztemetés, hamvasztás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
3799
4267
3587
3458
2898
3030
2363
2074
2307
3358
na.
2169 344 50
1988 347 37
3020 353 56
4183 782 54
4123 501 65
5287 877 47
5345 934 71
5642 843 58
4224 876 51
3552 871 62
na. na. na.
-
399
446
4487
1124
1281
2322
1745
1603
1324
na.
(Forrás: Polgármesteri Hivatal, Szociális Iroda Nyíregyháza, 2007.)
Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a segélyezés, mint a szegénység enyhítésének egyik eszköze, önmagában nem jelent megoldást a problémákra. A szegénység akkor csökkenhet, ha a gazdaság erősödik, a foglalkoztatás és a jövedelmek nőnek és ezzel egyidejűleg csökkennek a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek. A csökkenés nem következik be automatikusan a gazdasági helyzet javulásával. Ehhez a jövedelmek, tudás, információk igazságosabb elosztása, az intézményes és személyes szociális szolgáltatások javítása, a jogok erősítése szükséges. A számadatok növekedése azt jelzi, hogy a jövőben olyan programok kívánatosak, amelyek a szegénységet eredményező helyzetnek a megváltoztatására vállalkoznak, mint például a tisztes önálló keresettel járó munkavállaláshoz vezető programok: képzés, tanácsadás, tágan értelmezett egészségügyi, mentális és szociális rehabilitációs programok, munkahelyteremtés. A két terület (segélyezés és különböző programok) nem függetleníthető egymástól, csak erősíti egymást. Jó példa erre a fent említett „Ajtó-projekt”, a segélyezés technikai lebonyolításában számos, a munka leegyszerűsítését és hatékonyságának növelését lehetővé tevő eszközre van szükség. A fejlesztés egyik iránya a megfelelő számítógépes program kidolgozása/megvétele, amely csökkenti az adminisztrációt, alkalmas statisztikai adatok gyűjtésére, nyilvántartások vezetésére, továbbra is törekedni kell az ügyfelek megfelelő információkkal történő ellátására, hogy minél kevesebben morzsolódjanak le és essenek ki a különböző támogatási formákból. Az Szt. szabályai szerint a szociális hatóság feladata ez az információs szolgáltatás, amely 2005-2006-ban önálló alapszolgáltatási formaként definiálódott. 5. Alapszolgáltatások, alapellátások Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások rendszere szinte hiánytalanul kiépült. Részben önkormányzati fenntartású, részben nem állami és egyházi szervezetekkel kötött ellátási szerződés útján biztosított a szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásával 2005-től intézményeink nagy része a Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működik, ami azt is jelenti, hogy a
szolgáltatásokat mindkét település lakossága számára biztosítjuk. Ezenkívül az ellátási szerződéssel biztosított szolgáltatások egy része is Nyíregyháza és Nyírpazony területére terjednek ki a Társulással kötött megállapodás alapján. A társulás előnye, hogy a a szolgáltatások a kisebb településen is elérhetők, az ellátások szakmailag magasabb szinten biztosítottak, az intézmények gazdaságosabban működtethetőek, gazdaságilag is előnyös, hiszen kiegészítő normatíva illeti meg a fenntartót a társulásban ellátott feladatok alapján. A továbbiakban külön-külön fejezetben mutatjuk be a szociális alapszolgáltatásokat önkormányzati fenntartású intézményben, gyermekjóléti alapellátásokat önkormányzati fenntartású intézményben, szakosított ellátásokat önkormányzati fenntartású intézményben, szociális szolgáltatásokat ellátási szerződés keretében, gyermekjóléti alapellátásokat ellátási szerződés keretében. 5.1. Szociális alapszolgáltatások önkormányzati fenntartásban Az elmúlt két évben több alkalommal történt kisebb- nagyobb módosítás a szociális ellátórendszert illetően. A törvény nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a szociális problémák megoldása komplex eszközökkel történhessen, széleskörű együttműködési kötelezettség és kapcsolattartás valósuljon meg olyan szervezetekkel, amelyek kiegészítik, segítik ezen problémák enyhítését. 2005-2006-ban a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátási formákat érintő módosítások közül a leghangsúlyosabb az alapszolgáltatások rendszerének átalakítása. Az intézkedések a szociális szolgáltatások hatékonyabb, az ellátottak egyéni szükségleteire jobban reagáló ellátási rendszerét próbálták meg megvalósítani az akkor még hiányzó ellátási formák megszervezésének elősegítésével. 2005-ben új elemként jelent meg a különböző szociális, gyermekvédelmi, társadalombiztosítási, családtámogatási, egészségügyi és foglalkoztatási kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást biztosító szociális információs szolgáltatás, melyet a Mentálhigiénés Központ biztosított 2006.12.31-ig. 2007 január 1-től e támogatási forma, mint önálló alapszolgáltatás megszűnt. Jelenleg a szociális hatóság feladata a ügyfelek/kliensek megfelelő információkkal történő ellátása, amelyre már az előzőekben utaltunk . A nappali ellátások rendszerbeli helye megváltozott, a korábban szakellátásként definiált szolgáltatási forma az alapszolgáltatások közé került. A módosítás azt célozta, hogy a nappali ellátás egy nyitott, a szükségletekre gyorsan reagáló, integráló szerepet betöltő ellátási formává váljon. A cél így az ellátotti csoportok tekintetében kevésbé merev, az integráció szempontjából többféle alternatív megoldást is megengedő szolgáltatási forma létrehozása. Az alapszolgáltatások megszervezésével a szociálisan rászoruló személy részére nyújt segítséget az önkormányzat. 2007. január 1-től a szociális rászorultság vizsgálatát írja elő a jogszabály házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a támogató szolgáltatás
esetében. Ezzel a cél, hogy azok részesüljenek az állam által támogatott szociális szolgáltatásokban, akiknek szociális helyzete azt indokolttá teszi, amelyet a személyes körülményekre (egészségi állapot, egyedül élés, idős kor, fogyatékosság) vizsgálatára alapoz. A Szociális Gondozási Központ az alapszolgáltatások területén jelentős szerepet vállal fel. Az intézmény elsősorban az időskorú lakosság számára biztosít szolgáltatásokat, amelyeknek köre folyamatosan bővül. Az étkeztetés keretében napi egyszeri meleg ételt biztosít elsősorban időskorú személyek részére. Az étkeztetés bonyolítása 22 főzőhelyről történik. Folyamatosan növekszik az ellátottak száma 2005-ben 588 fő, 2006-ban 562 fő, 2007. decemberben 1072 fő. A 2007. évi jelentős növekedést a térítési díj számításának az ellátottak részére kedvező - jogszabályi változása okozta. A házi segítségnyújtást - amelynek keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében illetve azok elhárításában való közreműködést kell biztosítani – 13 házi gondozói körzet összehangolt munkája révén biztosítják. Az igénybevevők száma folyamatosan növekszik; 2005-ben 459 fő, 2006-ban 474 fő, és 2007-ben 514 fő. Mindennapos ellátott 354 fő, míg időszakosan ellátott 160 fő. Igazi kihívás azoknak az ágyban fekvő betegeknek az ellátása, akiknél a gondozás mellett ápolási teendőket is el kell látni, naponta többször fel kell keresni és a hétvégi ellátást is meg kell szervezni, azok számára, akiknek nincs hozzátartozója, vagy az nem tudja ellátni, vállalni. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2000-ben kezdte meg működését, mára 127 készülékkel üzemel a városban és négy tanyai településen. A diszpécserközpont azonban 8 településen 5 szakmai központtal 337 készülék folyamatos működését biztosítja. Az idősek klubja engedélyezett férőhelyszáma 203. A 8 telephelyen működő hálózat az idős emberek részére biztosít nappali ellátást. 2005-től bővítette szolgáltatásait a Központ, augusztustól az otthonápolási szolgálat, decembertől támogató szolgáltatás kezdte meg működését. Az otthonápolási szolgálat idős emberek részére otthonukban, a háziorvos vagy szakorvos javaslatára és igazolása alapján nyújt egészségügyi ellátást. 2005-ben 860, 2006ban 1514, 2007-ben pedig 2816 volt a vizitszám. A támogató szolgáltatás fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátását célozza meg. Mind a személyi segítés, mind a szállító szolgáltatás iránt nagy igény mutatkozik. Ellátottaik száma 2005-ben 17 fő, a látogatások száma 103, 2006-ban 17 fő ellátott, a látogatások száma 1324, 2007-ben 33 fő, látogatások száma 1279 volt. 2000-től gyógyászati segédeszköz kölcsönzőt működtet az intézmény. 2005-ben 43 fő, 2006-ban 54 fő, 2007-ben 35 fő vette igénybe a kölcsönző eszközeit. A leggyakrabban igényelt eszközök: járókeret, kerekesszék, tolókocsi, szoba WC.
A Mentálhigiénés Központ a mentális betegségekkel élők, családjaik szociális, életviteli, lelki, egészségi, illetve (re)habilitációs, (re)integrációs társadalmi beilleszkedési nehézségei kezelését, sikeres megküzdésének támogatását, elősegítését biztosítja. A többszörösen hátrányos élethelyzetnek okai, ill. eredményei a sajátos lelki-kommunikációs deficitek, amelyek következtében a szokványos szociális kompenzációk önmagában kevesek az érintettek életminőségének javításához. Fejlesztésük, rehabilitációjuk, integrációjuk speciális mentálhigiénés ismereteket is követel. Az intézmény közösségi alapellátást biztosít, amelynek során a pszichiátriai betegeket a családi környezetükben való minél sikeresebb életvitelükben segítik a gyógykezelési ismeretek közvetítésével, folyamatkövetéssel, valamint a természetes életközösség konfliktusaival való küzdési képességeknek a javításával. 2007-ben 78 pszichiátriai felnőtt korú beteg/családja részére nyújtottak ellátást. Az intézmény 2 támogató szolgálat útján nyújt ellátást fogyatékos személyek számára, amellyel a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést (szállító szolgálat) és a személyi segítést biztosítja. Az ellátottak száma 2007-ben 97 fő Nyíregyháza és Nyírpazony területéről. Az Oázis Napközi Otthonban 35 felnőtt korú, enyhe, ill. középsúlyos értelmi fogyatékos találja meg a napi életritmusuknak megfelelő programokat. A közösségi ellátásban és a nappali ellátásban részesülők szociális foglalkoztatásban vesznek részt. Az Szt. szabályai szerint egyéni gondozási ill., foglalkoztatási terv alapján meglevő képességeikre építve, koruknak, fizikai és mentális állapotuknak megfelelően munka-rehabilitáció vagy fejlesztő felkészítő foglalkoztatás keretében foglalkoztathatók. Az intézmény működési engedély alapján többféle tevékenységet (divatékszergyártás, takarítás, zöldség és dísznövénytermelése stb.) folytat. 5.2. Gyermekjóléti alapellátás önkormányzati intézményben Kevésbé érintették a jogszabályi változások az elmúlt két évben a gyermekjóléti alapellátások – gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni és átmeneti ellátását biztosító intézmények – rendszerét. A többcélú kistérségi társulás létrejöttével megalakult Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulása fenntartásában működő Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza és Nyírpazony területén látja el a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait 3 központ munkája révén. A Központ a gyermekjóléti szolgáltatás feladatain túl speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti szolgálatot működtet. A gyermekek napközbeni ellátását 9 önkormányzati fenntartású (és egy nem állami fenntartású – részletesebben az ellátási szerződéssel ellátott feladatok között) bölcsőde biztosítja. Az önkormányzati bölcsődékben engedélyezett férőhelyek száma 475, 2006-ban a bölcsődébe járó gyermekek száma 711 fő (kihasználtság 140%).
Nyíregyházán 2007. január 1-én a 0-4 éves 3 korú gyermekek száma 5.696 fő volt. Ebből adódóan a bölcsődébe járó gyermekek százalékos aránya a korcsoporti népességhez viszonyítva 12,4%-ot mutat. Statisztikai adatok szerint az elhelyezést kezdeményezők 95%-ban a szülők, gyermekorvos (0,74%), gyermekjóléti szolgálat (3,45%), családsegítő szolgálat (0,12%), nevelési tanácsadó 0,12%. Az adatokból következtethető, hogy a fent felsorolt okok közül a gyermekek nappali ellátását legtöbb esetben a szülők munkavégzése indokolja. Ez a számarány vélhetően nemcsak Nyíregyházán, hanem országosan is megfigyelhető, hiszen a törvényben is megfogalmazásra került 2006. január 1-től az a pozitív diszkriminációs rendelkezés, mely szerint a bölcsődei felvétel során részesüljenek előnyben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek, akinek szülője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A bölcsődékben a felvétel egész évben folyamatos. Az óvodák a bölcsődékből a gyermekeket szeptember hónapban veszik át. Ennek következtében a bölcsődék férőhely kihasználtsága szeptembertől júniusig folyamatosan nő. Nyíregyháza Város Önkormányzata 2006-ban a szükségleteknek megfelelően tovább növelte a bölcsődei férőhelyek számát. A Közgyűlés a 205/2006. (IX.13.) számú határozatával a 12. számú Babaház Bölcsőde 20 férőhellyel történő fejlesztését engedélyezte, biztosítva a személyi feltételeket. Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változás is történt a bölcsődei ellátás területén. A 7. számú Hóvirág Bölcsőde (Nyíregyháza, Malom u. 5.) teljes felújítása 2006. végére befejeződött, amely 37,5 millió Ft-ba került. A bölcsődei férőhelyek számának növelése indokolt a következő években is. A gyermekek átmeneti gondozását a Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona, mint közös igazgatású többcélú intézmény biztosítja. Az átmeneti otthon előnye, hogy a gyerekek biztonsága a család szétszakítása nélkül garantálható és a család megerősítése, a szülői képességek erősítésére olyan kontextusban kerül sor, amely egyszerre jelent védelmet, kontrollt és segítséget, ugyanakkor a lehető legtöbb elég jól működő családi funkciót érintetlenül hagyja. A gyermek és szülője együttes elhelyezésére nyújt lehetőséget a családok átmeneti otthona. A Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében működő Családok Átmeneti Otthona a város közigazgatási területén élő krízishelyzetbe került teljes és csonka családokat, illetve várandós anyákat fogadja, ha azt a férőhely engedi, valamint a bekerülési feltételeknek megfelelnek. Az Otthon 40 férőhellyel működik. A lakók szobáikat saját bútoraikkal rendezhetik be, akiknek nincs, az intézmény biztosít ágyakat, szekrényt, ágyneműt.
3
15/1998.(IV.30.) NM rendelet 36. § (2) bekezdése alapján, ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettsége alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig.
5.3. Szakosított ellátások önkormányzati fenntartásban Az 1993. évi III. törvény alapján, ha a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Városunkban biztosított az idősek otthona valamint az időskorúak gondozóházában (átmeneti elhelyezése) történő elhelyezés, összesen 792 engedélyezett férőhelyen (állami, nem állami és egyházi összesen). A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona a város legnagyobb időseket ellátó bentlakásos intézménye. Az intézményben 2004-2006. között - annak érdekében, hogy rugalmasabb intézményi struktúra alakuljon ki, egy szervezetben több ellátási típus jelenjen meg, így több funkciót integráló intézmény jöjjön létre – címzett beruházás valósult meg. A rekonstrukció eredményeként európai színvonalú épületkomplexum jött létre, nemcsak küllemében, hanem a tartalmi munkát illetően is megújult az intézmény. A minőségi, komplex szolgáltatást nyújtó intézmény ellátásainak köre bővül; 2007. december óta jogerős működési engedély alapján 30 fő elhelyezésére szolgáló időskorúak gondozóháza, valamint 25 fő ellátását biztosító nappali ellátás (10 fő idősek klubja, 15 fő demens személyek ellátása) kezdi meg működését. Az idősek ápolását-gondozását nyújtó feladatokon túl a megyében elsőként vállalta fel a Hospice ellátás megszervezését, amely egy sokoldalú gondoskodást jelentő, új palliatív4 ellátási forma a végső stádiumban levő (elsősorban rák)betegek részére, amely lehetőséget biztosít a betegek testi-lelki szükségleteinek méltóságteljes ellátásához, és segítséget nyújt a családtagok részére. Előbb 5, jelenleg 10 férőhelyen biztosítja ezen ellátást. 33 férőhelyen pszichiátriai betegek otthona és 30 férőhelyen fogyatékos személyek otthona működik az intézmény szervezeti keretében. Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában két telephelyen, összesen 63 férőhelyen biztosít ápolást, gondozást a Családias Ellátást Biztosító Idősek Otthona a szociálisan rászorult személyek részére. A Szociális Gondozási Központ szervezeti keretében működő Időskorúak Gondozóháza 10 férőhelyen biztosít átmeneti elhelyezést a város idős lakossága számára. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. decemberétől működteti a 10 fős Kék Szirom Értelmi Fogyatékosok Lakóotthonát, amely a Mentálhigiénés Központ szervezeti keretében működik. A Lakóotthon, mint bentlakásos intézmény az ellátottak részére életkoruknak, egészségi állapotuknak és önellátásuk mértékének megfelelő ellátást biztosít. Az intézmény gondoskodik az ellátottak foglalkoztatásáról, a szabadidős tevékenységek megszervezéséről, az egészségügyi, mentálhigiénés és szociális gondozásról.
4
tünetmentesítésre, fájdalomcsillapításra szorítkozó
5.4. Nem állami és egyházi szervezetekkel történő együttműködéseink módjai, keretei Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata élve a törvény adta lehetőséggel már 1999-ben ellátási szerződést kötött nem állami és egyházi szervezetekkel különböző szociális és gyermekvédelmi feladatok ellátására. Szerepvállalásuk többféle módon valósul meg; maguk vállalják bizonyos feladatok ellátását, szolgáltatásaikkal az önkormányzat szolgáltatásait egészítik ki vagy teljesen átveszik bizonyos feladatok teljesítését. E közvetett feladatellátás előnye, hogy a civil szervezet és általa az önkormányzat is könnyebben juthat külső forrásokhoz (például pályázati lehetőségek), a civil szervezetek rugalmasabban reagálnak a változásokra, egyházi feladatellátásban kiegészítő normatíva illeti meg a fenntartót. Szociális szolgáltatások ellátási szerződés keretében 2005-ben 8 szervezet látott el ellátási szerződés alapján szociális és gyermekvédelmi tevékenységet. 2005. július 1-től a családsegítés és két tanyagondnoki szolgálat feladatait a Human-Net Alapítvány látja el. Alapvető feladata a „hagyományos” családsegítő szolgáltatás (családgondozás, szociális ügyintézés, jogi tanácsadás, pszichológiai tanácsadás stb.), ezen túlmenően pályázati lehetőségek kihasználásával a hátrányos helyzetű csoportok (pl: 40 év feletti, tartős munkanélküli nők a munkaerő-piacon, roma lakosság) segítésére indítottak különböző programokat. Kiemelendő az „Ajtóprojekt” a szociális és munkaügyi rendszer közötti átjárhatóság elősegítésére szolgáló modellprogram. A Szocio East Egyesület családsegítői feladatokat lát el Nyíregyháza területén, amelynek során elsősorban az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők számára nyújtanak komplex szolgáltatást. 2006-ban 300-350 fő, 2007-ben 452 adós háztartás kért segítséget. Az ügyfeleik 70%-a munkanélküli, alacsony iskolázottságú, gyermekeit egyedül nevelő szülő. Problémáik összetettek, nemcsak az adósságok felhalmozódása, de ehhez kapcsolódóan anyagi, mentális, életvezetési, családi stb. problémáik is felszínre kerülnek. E problémákat a családsegítés keretében kell kezelni, megoldási alternatívákat kidolgozni. A Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény, az alapellátások biztosításában vesz részt. Nyíregyháza-Kertváros és a hozzá kapcsolódó tanyabokrok területén 260-280 fő szociálisan rászorult személy részére biztosít étkeztetést, illetve a tanyagondnoki szolgáltatást 1 fő tanyagondnokkal. A szubszidiaritás elve alapján célunk, hogy az ellátások minél közelebb kerüljenek az ellátottakhoz. Így Nyíregyháza-Kertváros és a hozzá kapcsolódó tanyabokrok területén biztosítja a házi segítségnyújtást és a családsegítést. A házi segítségnyújtásban részesülők száma 2006-ban 16 fő, 2007-ben átlagosan 17 fő. 2005 évben kötöttünk ellátási szerződést a Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvánnyal, amely a közösségi ellátás - pszichiátriai és szenvedélybetegek részére – megszervezését vállalta fel. Az Alapítvány az elmúlt két évben három Közösségi Házat („Fénypont”, „Nyugalom Sziget”, „Kikötő”) hozott
létre, ahol az egyre növekvő létszámú ellátottak részére nyújtanak közösségi gondozást. Az ellátotti létszám 2007-ben 70 fő. A Periféria Egyesület utcai szociális munkát végez két működő Szolgálata révén. A városban koncentrálódó hajléktalan személyek ellátásban kiemelt szerepe van az Egyesületnek, hiszen az intézményi ellátással szemben bizalmatlan, az utcán életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek problémáinak megoldásában, létfenntartásukban kell segítséget nyújtaniuk. Különösen nehéz a téli, krízis időszakban történő segítségnyújtás. Statisztikai adataik szerint az utcai szociális munka keretében évi 290-300 fő részére nyújtnak segítséget. A hajléktalan ellátás területén kiemelkedő szerepe van az Oltalom Szeretetszolgálatnak, amely intézmény fenntartója a Magyarországi Evangélikus Egyház. 2000 óta folyamatosan törekednek az intézményrendszer kapacitásának fejlesztésére, az intézmény megfelelő helyen történő kialakítására. Indokolt a fejlesztésre való törekvés, hiszen mint az előzőekben utaltunk rá, a városban, mint megyeszékhelyen jellemzően megjelennek és életvitelszerűen itt tartózkodnak a hajléktalan személyek. Ellátásuk érdekében megfelelő számú és színvonalú szolgáltatásokat kell biztosítani. Az elmúlt két évben a HEFOP/2004/4.2 „A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése” című pályázat keretében hatalmas beruházás valósult meg. Ennek eredményeként átadásra került az Oltalom Nappali Szolgáltató Központ (Nyíregyháza, Rákóczi u. 104.), ahol 150 fő hajléktalan személy részére népkonyhai ellátást, 100 férőhelyes Nappali Melegedőt, foglalkoztató műhelyeket, orvosi rendelőt, tele-centrumot és új szolgáltatásként 30 férőhelyes szenvedélybetegek nappali ellátását, és 50 férőhelyes hajléktalanok otthonát alakítottak ki. Ezenkívül változatlanul működtetik a hajléktalanok átmeneti szállását (Nyíregyháza, Rezeda u.), valamint az Éjjeli Menedékhelyet a Nyíregyháza, Bokréta u.22., és téli, krízis időben időszakos férőhelyen a Nyíregyháza, Rákóczi u. 104. szám alatt. A 2003-2005. évi koncepcióban kitűzött feladatunk - amely a hajléktalanok otthona létrehozását célozta – 2006.-ban teljesítettük. Az intézmény a működési engedélyeket megszerezte. A Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány 25 fő fogyatékos személy részére nyújt nappali ellátást, 13 férőhelyes fogyatékos személyek lakóotthonát, támogató szolgálatot működtet ellátási szerződés alapján. Az intézmény 2006-ban szociális foglalkoztatási működési engedélyt kapott, tevékenységi körük ennek keretében: zöldség és növénytermesztés, szövés, fa-ajándéktárgy készítés és gyöngyékszer készítés. Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona 40 fő szenvedélybeteg számára biztosít átmeneti elhelyezést, a statisztikai adataik alapján többnyire alkoholbetegek számára. Kihasználtságuk 100 %-os. 2007-ben két új szervezettel kötöttünk ellátási szerződést. Az ÉFOÉSZ SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Egyesülete 2003-ban az elsők között kapott működési engedélyt a támogató szolgáltatás nyújtására. Évente átlagosan 100 fő személyi segítését látják el. Az ellátottak közel 10%-a halmozottan fogyatékos, 25 %-a autista,
60 %-a közép és súlyos értelmi fogyatékos, 5 % hallás és mozgássérült. Az ellátottak 1/3 része aktív korú, 2/3 része fiatal és gyermek. A megyében egyedülállóan indult el intézményükben a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatása, ahol jelenleg 9 gyermek fejlesztése történik. A Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete közel két évtizede látja el a mozgásukban korlátozott, fogyatékos illetve mozgássérült személyek érdekképviseletét és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körébe tartozó támogató szolgálatot működtet. 2007-ben új szociális szolgáltatás nyújtására vállalkozott, 25 férőhelyen nappali ellátást biztosít fogyatékos személyek számára. Önkormányzatunk e két ellátási szerződés megkötésével támogatja közvetlenül a szervezeteket, közvetett módon pedig a fogyatékkal élő személyeket. Az Önkormányzatnak nem jár anyagi teherrel a szerződés megkötése, mivel azt nem igényelték a szervezetek. Gyermekjóléti alapellátások ellátási szerződés keretében A gyermekjóléti alapellátások területén még nem olyan széles körben, mint a szociális szférában, de jelen vannak nem állami és egyházi szervezetek. A Periféria Egyesület gyermekek napközbeni ellátását szolgáló alternatív napközbeni ellátást biztosít, amely a gyermekek életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó módon, rendszeresen, vagy meghatározott időtartamokra megszervezett, önálló szakmai programban rögzített tevékenység (pl.: szabadidős tevékenységek, tematikus csoportfoglalkozások, játszótér programok stb.). A gyermekek napközbeni ellátásában működik közre a 9 önkormányzati fenntartású bölcsőde mellett a Hétszínvirág '98 Gyermekjóléti KHT. Az intézmény 50 férőhelyen működik, kihasználtságának mértéke az önkormányzati bölcsődékhez hasonlóan magas. A gyermek és szülője együttes elhelyezésére nyújt lehetőséget a családok átmeneti otthona. Városunkban három intézmény 106 férőhelyen biztosít átmeneti elhelyezést, legfeljebb 12 hónapi időtartamban. Az intézmények közül egy önkormányzati fenntartásban, egy egyházi fenntartásban ellátási szerződés keretében (Oltalom Szeretetszolgálat) és egy nem állami fenntartásban (Magyar Vöröskereszt) működik. 6. A Nyíregyháza területén működő nem állami és egyházi szervezetekkel történő együttműködés módjai, keretei Nyíregyháza város területén a szociális szolgáltatások színes palettája alakult ki. Az előző fejezetekben bemutatott szolgáltatók és intézményeken kívül számos nem állami és egyházi fenntartásban működő szolgáltatás van, amelyeket az 1. számú táblázatban foglaltunk össze. E szervezetekkel többszintű együttműködés valósul meg. Egyrészt jelentős a szerepük a szolgáltatások biztosításában, különösen a szakosított ellátások területén. A város demográfiai változásait elemezve jól látható, hogy egyre növekvő
igénnyel számolhatunk a bentlakásos intézményi elhelyezések iránt, amelyeknek nagy része nem önkormányzati fenntartásban működik. A 2007. június 30-i állapot szerint az intézményi elhelyezésre várakozók száma a városban 157 fő. A 188/1999. (XII.16.) Korm.rendelet alapján alapszolgáltatás, illetve alapszolgáltatás mellett nappali ellátást is nyújtó szolgáltató és intézmény működésének engedélyezése, ellenőrzése a kijelölt városi jegyző feladata. Ez alapján szinte napi kapcsolatot tartunk Nyíregyháza városban és a kijelölt illetékességi területen működő szociális szolgáltatókkal/intézményekkel. Az Szt. szabályai szerint Szociális Kerekasztalt működtetünk, amelyben az Önkormányzat koordinatív szerepet tölt be. Nem állami, egyházi szervek működésének támogatása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata saját költségvetésében forrást különít el a város területén működő szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat biztosító nem állami és egyházi szervezetek, civil önszerveződések részére évente egy-két alkalommal. A támogatási keret a mindenkori költségvetésben kerül meghatározásra. A támogatás pályázati keretben, támogatási szerződés megkötésével történik. 2007ben egy alkalommal, tízmillió forintos keretet felhasználva közel 170 szervezet részesült támogatásban. 7. Finanszírozás Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által kötelező előírás és szabályozás alapján biztosít szociális- és gyermekvédelmi, gyermekjóléti alap- és szakosított ellátásokat. Az intézmények működtetéséhez és a feladatok ellátásához az önkormányzat normatív állami támogatást, valamint ezen felül önkormányzati saját forrást használ fel. A 2003. és 2007. közötti időszakban az intézmények önkormányzati saját forrást is tartalmazó támogatása 534.802 eFt-al mintegy 39,58%-al nőtt. Ezen belül az önkormányzati saját forrás növekedése 505.336 eFt (92,82%), míg a normatív állami támogatásé 28.466 eFt (3,53%).
VI./ A normatív állami hozzájárulás és az önkormányzati saját forrás alakulása (eFt)
1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 2003. 2004. 2005. 2006.
Normatív állami támogatás
2007.
Önkormányzati saját forrás
(Forrás: Polgármesteri Hivatal, Szociális Iroda Nyíregyháza, 2007.)
A számokból jól kitűnik, hogy az önkormányzati saját forrás 2003. és 2007. között majdnem duplájára nőtt, míg a normatív állami támogatás 2007.évben is csak éppen eléri a 2003.évi szintet. Az intézmények működési költségei a jogszabályi kötelezettségek teljesítéséből eredően magasak, ugyanakkor a központi költségvetés az önkormányzati dologi kiadások vonatkozásában már több éve nem számol még inflációs mértékű növekménnyel sem. Ez okozza azt, hogy az intézmények és szolgáltatások évről évre, többek között - a közalkalmazotti béremelések, - az energia áremelések, - az élelmezési nyersanyagnorma emelkedése hatásainak egyre növekvő mértékű kiadásait a normatív állami támogatás évről évre változatlan mértéke nem fedezi le, s ezért azt az önkormányzatnak saját forrásból kell biztosítania. Az önkormányzatok számára hatalmas anyagi terhet jelent - más ágazatokhoz hasonlóan - a szociális ellátórendszer finanszírozása is, hiszen a központi költségvetés évről évre alulfinanszírozza az ágazatot. A rendszer akkor lenne működőképesebb, ha a kiadások fedezetéhez a központi költségvetés legalább az inflációval növelt állami normatívát biztosítana.
8. A fejlesztés irányvonalai 2008-2009-ben Az Európai Uniós törekvésekkel összhangban helyi szinten is fontosnak tartjuk a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelmet, a hátrányos helyzetű csoportok, rétegek foglalkoztathatóságának fejlesztését, a helyi közösségek erősítését, a diszkrimináció csökkentését, a tolerancia növelését, a szociális szolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítását, a szakemberek kézségfejlesztését. A szegénység és a társadalmi kirekesztettség szempontjából meghatározó tényező a munkanélküliség és a tartós inaktivitás, az alacsony iskolai végzettség és az egészségi állapot. A sérülékeny, veszélyeztett társadalmi csoportok körében (tartósan inaktív személyek, a hajléktalan emberek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a bentlakásos szociális intézmények - fogyatékossággal élő, szenvedélybeteg - lakói, a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülők, a büntetésvégrehajtás intézményeiből szabadulók) jelentős a szegénység és a szegénység továbbörökítésének kockázata. Munkaerő- piaci integrációjuk csak hosszabb folyamat erdménye lehet, amelyben a szociális, közösségi, és mentálhigiénés szolgáltatások szerepét erősíteni kell. Szükségesnek tartjuk, hogy fogalmazódjon meg az Önkormányzat részéről a roma lakosság élethelyzetét, életkörülményeit részletesen elemző, a kirekesztettség okait vizsgáló Romaügyi Koncepció, amelyben jelenjenek meg a megoldás eszközei, szereplői, a lehetséges kitörési pontok. 8.1. Informatikai rendszer fejlesztése A pénzbeli és természetbeni ellátások (segélyezés) folyamán évek óta, napi szinten gondot okoznak mind a Gazdasági Iroda, mind a Szociális Iroda számára az ügymenethez jelenleg rendelkezésre álló számítógépes programok hiányosságai. Szükséges lenne, olyan szoftver fejlesztése/vásárlása, amely a Hivatal munkamenetéhez igazodik, ilyenek a konvertálások, a helyi specialitások alkalmazása a szociális és pénzügyi modulokban. Felelős: Nyírinfo Kht Önkormányzat - Szociális Iroda, Gazdasági Iroda Határidő: 2008. december 31. 8.2. Fiatalok, gyermekek jóllétének biztosítása érdekében kitűzött célok •
A törvényi kötelezettségnek megfelelően biztosítani szükséges, hogy a gyermekek legalább naponta egyszer meleg ételhez jussanak Feladat: gyermekétkeztetés támogatása A megvalósítás eszköze: a törvényi kötelezettségen túl a helyi lehetőségeket figyelembe véve, rendeleti szinten szabályozott kedvezmény („rászorultsági támogatás) Felelős: valamennyi gyermekvédelmi intézmény, óvodák, iskolák Határidő: folyamatos
•
A törvényi kötelezettségnek megfelelően biztosítani szükséges az alapvető tanszerekhez és mindazon eszközökhöz való hozzájutást, amelyek az iskola sikeres elvégzésében nélkülözhetetlenek Feladat: támogatás különösen iskolakezdési időszakban A megvalósítás eszköze: részben a törvényi kötelezettségnek eleget téve, részben helyi költségvetési keretből biztosított rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Felelős: Önkormányzat - Szociális Iroda és Gazdasági Iroda Határidő: folyamatos
•
Erősíteni a tanulás iránti motiváltságot a szegényebb csoportok gyermekei körében is, támogatni kell Őket a tanulmányaik során Feladat: különböző tanulmányi ösztöndíjak, támogatási formák biztosítása A megvalósítás eszköze: Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat, Rászoruló Hallgatókért Közalapítvány működtetése, átmeneti támogatás Felelős: Önkormányzat –Szociális Iroda, Oktatási, Kulturális és Sportiroda Határidő: folyamatos
•
A gyermekek kulturális és etnikai identitásának tiszteletben tartása, a kisebbségi lét értékeinek elismerése és integrálása Feladat: olyan programok kidolgozása, amelyek az esélyegyenlőséget, az egyenlő bánásmódot és lehetőségeket biztosítják A megvalósítás eszköze: integrációs programok Felelős: Önkormányzat –Szociális Iroda, Oktatási, Kulturális és Sportiroda, szociális és gyermekvédelmi ellátást nyújtó intézmények (Gyermekjóléti Központ, Human-Net Alapítvány, Periféria Egyesület) Határidő: folyamatos
•
A megyei jogú város ellátási kötelezettsége 2009. január 1-től a gyermekjóléti alapellátás feladatain túl kiterjed a gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátás és az utógondozói ellátás biztosítására. Feladat: gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó és utógondozói ellátás biztosítása Felelős: Önkormányzat Határidő: 2008. december 31.
•
Megfelelő napközbeni ellátás biztosítása a gyermekek részére a szülők munkavégzése vagy egyéb ok folytán Feladat: biztosítani valamennyi igénylő gyermek számára a bölcsődei ellátást A megvalósítás eszköze: férőhelyek számának növelése, illetve zárolt bölcsődei részlegek visszaállítása
VII./ Bölcsődék és szociális intézmények elhelyezése Bölcsőde neve, címe
Férőhelyek száma
Szociális intézmény
5. számú Őzike Bölcsőde Nyh., Vécsey köz 31.
60 fő
6. számú Idősek Klubja (25 fő)
6. számú Napsugár Bölcsőde Nyh., Dália u. 1.
15 fő
7. számú Idősek Klubja (20 fő)
7. számú Hóvirág Bölcsőde Nyh., Malom u. 5.
22 fő
-
8. számú Nefelejcs Bölcsőde Nyh., Sarkantyú u. 30-36.
60 fő
Mentálhigiénés Központ
9. számú Micimackó Bölcsőde Nyh., Stadion u. 30/a
40 fő
Védőnő Állomás
10. számú Katica Bölcsőde Nyh., Tőke u. 1.
60 fő
5. számú Idősek Klubja (20 fő)
12. számú Babaház Bölcsőde Nyh., Krúdy Gy. u. 30.
80 fő
14. számú Bóbita Bölcsőde Nyh., Tas u. 1-3.
60 fő
Déli Gyermekjóléti Központ
16. számú Aprajafalva Bölcsőde Nyh., Fazekas J. tér 16.
60 fő
9. számú Idősek Klubja (25 fő)
(Forrás: Polgármesteri Hivatal, Szociális Iroda Nyíregyháza, 2007.)
A táblázat azt mutatja be, hogy néhány évvel ezelőtt – a bölcsődei ellátás iránti igények csökkenésekor – az ingatlanok megfelelő kihasználtsága érdekében a bölcsődékben szociális és egyéb szolgáltatások kerültek elhelyezésre. Bár a demográfiai mutatókkal ellentmondásban lehet, de a társadalmi változások a gyermekek napközbeni ellátása iránti igény növekedését okozzák. Egy megoldási alternatíva a közös óvodai és bölcsődei férőhelyek működtetése, amelyet a legújabb gyermekjóléti törekvések is szorgalmaznak. Az Oktatási Irodával történő egyeztetés alapján két óvodában nyílik lehetőség az integrált óvodaibölcsődei ellátásra. E két intézmény a Gyermekkert Óvoda (Nyíregyháza, Városmajor u.1.) és a Bóbita Óvoda (Nyíregyháza, Tünde u.2.). A működési engedélyek megszerzésével számításaink szerint 30 férőhelyet lehet létesíteni.
További 10-15 férőhely bővítés lehetséges a 14. számú Bóbita Bölcsőde zárolt férőhelyeinek visszaadásával. (Az ott elhelyezésre került Északi Gyermekjóléti Központ a Sarkantyú utcai épületbe kerülne). Mindkét megoldás minimális átalakítási/tisztítási költségekkel jár. Felelős: Önkormányzat Határidő: 2008.december 31. 8.3. Idősellátás célzottabbá tétele •
Az ellátások célzottabbá tétele szükségessé teszi, hogy a szolgáltatásokban a legnagyobb gondozási, ápolási szükségletű személyek részesüljenek. E cél megvalósítását segíti elő, hogy 2008. január 1-től a házi segítségnyújtás és az idősotthoni ellátás esetében bevezetésre kerül a gondozási szükséglet mérése. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, a vizsgálandó kérdések az egészségi állapot, az ápolásra való rászorulás és az önkiszolgálási képesség körét fedik le. A gondozási szükségletet szociális szakértői szerv állapítja meg, amelynek a működtetése az illetékes, városi jegyző feladata. Feladat: szociális szakértői bizottság működtetése jogszabály alapján, amely a gondozási szükségletet vizsgálja a jegyző illetékességi területén (azonos a nyíregyházai kistérség településeivel) Felelős: Önkormányzat Határidő: folyamatos
•
A házi segítségnyújtást és a saját környezetben történő gondozást erősíti az a törekvés, amely szerint az ápolási díjban részesülő személyek (ápolók) képzést követően munkavállalás céljából napi 4 órában házi segítségnyújtásban részesülő személyek gondozását vállalnák. Feladat: a modellkísérletben való részvétel pályázat útján Felelős: Önkormányzat - Szociális Iroda Szociális Gondozási Központ
8.4. Minőségi szolgáltatások biztosítása Az 1993. évi III. tv. 90. § (2) bekezdése alapján Önkormányzatunk köteles valamennyi alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei jogú város ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá előzetes igényfelmérésre alapozva a lakossági szükségletek alapján meghatározott két további intézménytípus feladatait is biztosítani. Mivel Önkormányzatunk fenntartásában jelenleg két idősek otthona működik, így a fenti feladatok közül a törvényi módosításnak megfelelően biztosítjuk az idősellátást. A lakossági szükségletek alapján hajléktalan személyek valamint a szenvedélybetegek ápolást-gondozást nyújtó intézménye létrehozását terveztük 2005-ben, amely közül az előbbit sikerült megvalósítani a Magyarországi Evangélikus Egyházzal (illetve intézménye az Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat) való együttműködés révén.
Nyíregyházán a szociális szolgáltatások rendszere szinte hiánytalanul kiépült. A jövő feladatai között hangsúlyos a szolgáltatások tartalmának minőségi fejlesztése. Ehhez elengedhetetlen • a lakosság részéről megjelenő szükségletek, igények pontos meghatározása, • programok, projektek támogatása, • valamint a megfelelő személyi, tárgyi feltételek biztosítása a változó körülményekhez alkalmazkodva. 8.4.1. Egységes monitoring rendszer A hiányzó szükségletek kielégítésére szerveződnek a szociális ellátások, szükségletek. A szükségletek, valós igények azonosítása, számszerűsítése egy egységes monitoring rendszer kidolgozása, működése révén valósulhat meg. E rendszer keretében megfelelő módszertani útmutatók alapján a szociális szolgáltatók, intézmények saját működési területükön egységes standardok alapján gyűjtik azon információkat, adatokat (ellátást igénylők, ellátásban részesülők, elutasítottak, a megjelenő problémák, felmerülő új igények stb) amelyek alapján tervezhetőbbé válnak a szolgáltatások, azok fejlesztése, átalakítása. Feladat: egységes standardok kidolgozása Felelős: szociális szolgáltatók, intézmények Határidő: 2008. december 31. 8.4.2. Projektek, programok támogatása A szolgáltatások színvonalát emelik a különböző programok, projektek, amelyek a 2008-2009 évre vonatkoznak. A konkrét programokat a 2. számú melléklet tartalmazza. 8.4.3. Megfelelő környezet, tárgyi feltételek biztosítása A minőségi szolgáltatások biztosításának kívánalmai a megfelelő személyi, tárgyi, elhelyezési feltételek, amelyek a működési engedélyek kiadásának is követelménye. Néhány intézmény esetében a megfelelő személyi feltételek mellett egyre égetőbbek a helyiségek hiányai, a nem megfelelő épületi, technikai feltételek. A szakmai szolgáltatások színvonala jelentősen javítható korszerűbb épületi, helyiségi, tárgyi feltételekkel, esetlegesen e fejlesztések során új szolgáltatások bevezetésére. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, azokat a főbb fejlesztéseket, amelyeket elengedhetetlenül szükségesnek tartunk. A tervezéskor figyelemmel voltunk az épületek megfelelő kihasználtságára, gazdaságosságra és a szakmai szempontokra. A források megteremtéséhez elsősorban pályázati lehetőségeket kívánunk igénybe venni.
VIII./ Önkormányzati fenntartású szociális és gyermekjóléti intézmények infrastrukturális fejlesztése Intézmény megnevezése
A tervezett fejlesztés
Forrás
Mentálhigiénés Központ Nyíregyháza, Sarkantyú u. 3036.
A Bessenyei György Kollégium épületébe kerülne elhelyezésre • A Központ (irányító, adminisztrációs részleg • A közösségi pszichiátriai ellátás • Az Oázis Napközi Otthon (40 férőhely) • Új ellátásként pszichiátriai betegek nappali intézménye, valamint 10 férőhelyes lakóotthon
Pályázati úton tervezzük az épület szükséges felújítását, átalakítását – ÉAOP 4.1.3.
Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza, Báthory u. 10. Északi Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza, Tas u.1-3.
A Sarkantyú utcai épületbe kerülne át a Központ és az Északi Gyermekjóléti Központ
Önkormányzati forrás
Szociális Gondozási Központ 6. számú Házigondozói körzet Nyíregyháza, Báthory u. 10.
A Göllesz Viktor Ált.Iskolába kívánjuk a házigondozói körzet irodai helyiségét kialakítani
Önkormányzati forrás
Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Nyíregyháza, Kollégium u.5456.
A Gyermekek Átmeneti Otthona felújítása, korszerűsítése
TIOP 3.4.2. pályázat útján
Mentálhigiénés Központ Oázis Napközi Otthon Nyíregyháza, Őz köz 2.
Fenntartása: normatív állami támogatások igénybevételével
E fejlesztések megvalósítása eredményeképpen a Báthory u.10, az Őz utcai ingatlan felszabadul, az értékesítésre felajánlható. 9. A várt eredmények A szolgáltatás tervezési koncepció értékválasztást és közös fejlesztési szándékot fejez ki. Az elkövetkező két évre vonatkozóan meghatároztuk azokat a feladatokat, amelyekkel elsődleges célunk, hogy a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások minden nyíregyházi lakos számára egyformán hozzáférhetőek legyenek szükségleteiknek megfelelően, amelyek a megfelelő tárgyi, elhelyezési feltételek biztosításával, másrészt programok, projektek támogatásával minőségi szolgáltatásokat eredményeznek, amelyek révén a jogszabályi előírásokat, kötelezettségeinket teljesítjük. A kitűzött célok a város területén működő szociális szolgáltatók és intézmények, valamint az Önkormányzat együttműködése révén valósulhatnak meg.
1. számú melléklet: Szociális szolgáltatók, intézmények Nyíregyházán
Alapszolgáltatások
Mentálhigiénés Központ Talentum Európai Fejlődésért Kiemelk. Közh. Alapítvány
X
x
Fogyatékosok lakóotthona
x
Szenvedélybetegek átmeneti otthona
Időskorúak gondozóháza
Hajléktalanok otthona
Pszichiátriai betegek otthona
Fogyatékos személyek otthona
Idősek Otthona
Nappali ellátás
Utcai szociális munka
Támogató szolgáltatás
Közösségi ellátások
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Családsegítés
Házi segítségnyújtás
x
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények
Hajléktalanok átmeneti szállása
Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat
Étkeztetés
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények
Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás Human-Net Alapítvány Joób Olivér Gondozó és Rebilitációs Steretet Intézmény Szociális Gondozási Központ
Szakosított ellátások
Éjjeli menedékhely
IntézményFenntartó megnevezése
x X X
x
x
X
X
x
x
x
X x
X x
X
x
x
x
ÉFOÉSZ SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Szervezete Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség Mozgáskorlátozottak Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Egyesülete Támogató Kéz Kiem. Közh. Alapítvány Keleti Szivárvány Alapítvány Filadelfia Alapítvány Szet Kamill Alapítvány Periféria Egyesület Rókahegyi Agapé Alapítvány Református Kertvárosi Egyházközség Együtt Veled Alapítvány Sóstói Szivárvány Idősek Otthona Tiszalöki Református Egyházközség Patrónus Egyesület
X X
x
X
x
x
X X x
X x
x
x x x x
x
x
X
x
x
x
x X
X
x x
Egészségügyi, Szciális és Bölcsődei Igazgatóság Főegyházmegyei Papi Szociális Otthon Magyarországi Református Egyház Emlékezünk Alapítvány
x
x x x
2. számú melléklet: Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében támogatni kívánt projektek Intézkedés 1.4.1.
5.2.3. 5.2.4. 5.3.1. 5.3.3. 5.4.3. 5.4.4.
A pályázat címe, megnevezése
A pályázó szervezet
Alternatív munkaerőpiaci programok 1.) Oltalom Hajléktalanellátó támogatása Szolgálat - Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány 2.) Human-Net Alapítvány Integrált helyi programok a Önkormányzat - Gyermekjóléti gyerekszegénység csökkentésére Központ „Nyíregyházán minden gyerek számít” Biztos Kezdet program országos Önkormányzat – Human-Net elterjesztése Alapítvány Alacsony foglalkoztatási eséllyel Talentum Alapítvány – rendelkezők képessé tevő és önálló Mentálhigiénés Központtal életvitelt elősegítő programjai Hajléktalan emberek társadalmi és Oltalom Hajléktalanellátó munkaerő-piaci integrációját segítő Szolgálat – Periféria programok Egyesület Házi segítségnyújtás fejlesztése Önkormányzat – Szociális Gondozási Központ Szociális képzések fejlesztése, 1.)Talentum Alapítvány – szakemberek képzése 2.) Önkormányzat-Szivárvány Idősek Ottona „Tudás a minőségért –a minőségi tudásért”
A kért támogatás 1.) 50 millió Ft (100 %)
Pályázat benyújtásának ideje 2008.
2.) 50 millió Ft 100 millió Ft (100 %)
2008.
15 millió (100 %)
2008.
50 millió (100 %)
2008.
50 millió (100 %)
2008.
(100 %)
2008.
50 millió Ft (100 %)
2008.
