NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 2/2008.(I. 14.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város egészségügyi alapellátásáról szóló beszámolójáról
A Közgyűlés 1. A Nyíregyháza Megyei Jogú Város egészségügyi alapellátásáról szóló beszámolót I. fordulóban megtárgyalta és elfogadta. 2. A határozat mellékletét képező beszámolóban feltüntetett feladatok 2008-20092010-es évi ütemezésének elkészítésére felkéri Dr. Együtt Mihályt, az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgatóját. Határidő: 2008. március 31. 3. Elfogadja a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság javaslatát, amely szerint a beszámoló – a Bizottság által meghatározott szempontok alapján – II. fordulós tárgyalásra kerüljön vissza a Testület elé. A beszámolónak nemcsak az alapellátásról, hanem Nyíregyháza város teljes egészségügyi ellátásáról komplex képet kell adnia. Felelős: Dr. Együtt Mihály, Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgatója Határidő: 2008. november 30. k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1.) Közgyűlés tagjai 2.) A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői 3.) Dr. Együtt Mihály, az Egészségügyi Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgatója
2
Melléklet a 2/2008. (I.14.) számú határozathoz: Nyíregyháza egészségügyi és szociális mutatói lényegesen jobbak a megye egészéhez képest, azonban a megyeszékhelyet nem lehet kiemelni „matematikai határokkal” környezetéből, a megyéből, hanem problémákat együtt kezelve, dinamikusan kell elemezni és a megoldást keresni. Az összehasonlítás akkor adna reális képet, ha a paramétereket más megyei jogú városokéval vethetnénk össze. Közhelyszerűen ismételt, szomorú megállapításokkal kezdődik sajnos a legtöbb, a megyénkről, térségünkről írott beszámoló: mind az egészségügyi, mind a szociális helyzetet, illetve intézményrendszert tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az országos állapotokhoz képest kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik. Ugyanakkor a megyén belül is nagyok a különbségek, sok esetben eltér a lakosság esélyegyenlősége. Az egyenlőtlenségek részben településtípusonként (megyeszékhely – relatíve nagyobb városok – kisvárosok / nagyközségek – kistelepülések), részben a megyén belüli elhelyezkedés (központi vagy periférikus fekvés, kistérségi hovatartozás) szerint jelennek meg. Az alábbi táblázatok a megyére vonatkoznak, mert az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) friss, adekvát adatai megyei szintű lebontásúak. Nyíregyháza város adatai 1 évvel kedvezőbbek. Nők születéskor várható Férfiak születéskor élettartama várható élettartama Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg …………….. Országos átlag ……………….. Budapest Veszprém
Szabolcs-Szatmár75,45 Bereg Borsod-Abaúj75,65 Zemplén ……. 75,55 Országos átlag …….. 77,18 Hajdú-Bihar 77,49 Győr-Moson-Sopron Budapest
66,43 66,54 66,485 68,03 69,48 70,11
A prevenciós tevékenységek fejlesztésének hosszú távú célja a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészségügyi ellátórendszer – elsősorban az alapellátás népegészségügyi szempontokat is figyelembe vevő átalakítása, ezzel az ellátás minőségének javítása, a lakosság ösztönzése az egészséges életvitelre. Tradicionális értelmezésben a prevenció három szintje különböztethető meg: primer (a potenciálisan megbetegedést okozó tényezők kiiktatása), szekunder (a betegségek korai felismerésével - mely jellemzően szűrővizsgálattal lehetséges - a gyógyulás esélyének növelése-, illetve a betegségek okozta halálozás mértékének csökkentése) és tercier (a betegségek progressziójának gátlása, a maradandó egészségkárosodás mértékének csökkentése, gyakran a rehabilitáció eszköztárával) prevenció. Már ebből a definícióból is kitűnik, hogy a prevenció mind a három szintjén a legfőbb szereplő az alapellátást végző egészségügyi személyzet. (Nem csak az orvos!) Magyarországon a kialakult finanszírozási gyakorlat még nem preferálja eléggé a prevenciót, a működési költségek elsősorban a gyógyító tevékenységre fordítódnak. Optimista becslések szerint a háziorvosok a praxisokba bejelentkezettek mintegy 70%ának ismerik az egészségi állapotát. A lakosság jelentős része hívás ellenére sem jelenik meg a szűrővizsgálatokon. Alacsony a lakosság egészségkultúrája, rossz az
3 egészséges életmóddal kapcsolatos szemlélete. Az orvosok túlterheltségük miatt a gyógyító tevékenységre koncentrálnak, és nagy részükből hiányzik a prevencióval kapcsolatos szemlélet. A kísérleti szív-érrendszeri program adatai alapján kiderült, hogy a szűrővizsgálatok gyakorisága nem elégséges. Cukorbetegség esetén az egészséges lakosság kevesebb, mint 30%-ánál történik meg a szükséges vizsgálat. A szív- és érrendszeri halálozásra magas kockázatú betegek kevesebb, mint 50%-ánál történik vérzsír-szint vizsgálat. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy nagyarányú a fel nem ismert, kezeletlen betegek száma a megyében, illetve Nyíregyházán. Érvényesül azonban egyfajta általános irányzat, hogy integráljanak bizonyos megelőzési és egészségjavító funkciókat az alapellátásba. (Más országokban bebizonyosodott, hogy ez abban az esetben hatékony, ha az alapellátás jól szervezett, fejlett infrastruktúrával rendelkezik, jó ösztönzési rendszer működik, valamint a népegészségügyi szervezetek jól koordináltak és elősegítik a megoldást.) A reform programok kiemelt szerepet szánnak az alapellátás fejlesztésének. Az alábbi táblázatok a daganatos megbetegedésekben elhunyt betegek számát, azon belül a két leggyakoribb daganati halálok adatait mutatja 2005. évben. Halálok: daganat Neme Nyíregyháza férfi nő Halálozás összesen 209 168 377 Gyomor – bélrendszeri rákok Halálozás összesen Légúti rákok Halálozás összesen Emlő rák Halálozás összesen
férfi
nő 25
24
49
78
27
105
nő 36
1. A rosszindulatú daganatos megbetegedésekre irányuló szűrővizsgálati programok A Szabolcs – Szatmár - Bereg megyében a daganatos megbetegedések jelentik a második leggyakoribb halálokot, ráadásul a daganatos mortalitás emelkedő tendenciájú. A férfiaknál a leggyakoribb a légcső-hörgő-tüdő, nőknél pedig az emlő rosszindulatú daganatai miatti halálozás. Cél: A daganatos mortalitás csökkenése. A szervezett szűrővizsgálatokon legalább 70 %-os lakossági részvételi arány elérése. Feladat: − Az alapellátás, a települési önkormányzatok és a civil szervezetek bevonása a szűrővizsgálatok szervezésébe és felelősségének növelése. − A szűrővizsgálatok megszervezése, kiterjesztése (pl. vastagbél-szűrés). A szervezett szűrővizsgálati programokba bevont lakossági csoportok - emlőszűrés esetén a 45-64 éves női lakosság, - méhnyakrák szűrés esetén a 25-64 éves női lakosság, - vastagbél-szűrés esetén a 45-64 éves női és férfi lakosság.
4 Az intézkedések eredményeként: - A szűréseken megjelentek aránya növekszik a szűrésre behívottak körében. - Nő a korai stádiumban felfedezett rosszindulatú daganatok, illetve rákmegelőző állapotok aránya az összes daganatokhoz viszonyítva. - Csökken a daganatos morbiditás és mortalitás. 2. A magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrésére és gondozására irányuló program az alapellátás szintjén A kardiovaszkuláris és az agyér-betegségek miatti megyei halandóság mind a férfiak, mind a nők körében az országos szintet jelentősen meghaladja, aminek az oka elsősorban a magas vérnyomás és a cukorbetegség feltehetőleg magas rejtett morbiditása, illetve az ismert betegek nem megfelelően hatásos kezelése. (A megyén belül jelentős eltérések mutatkoznak térségenként.) Cél: A rejtett morbiditás csökkentése, a betegek együttműködésének javításával a gondozás hatásosságának növelése. Feladat: − A fokozott rizikócsoportba tartozó lakosság rendszeres, rutin jellegű, magas vérnyomás és cukorbetegségre irányuló szűrése. − A szűrővizsgálaton kiemeltek gondozása a szakmai protokollok alapján. A várható eredmények: - Az új esetek felismerésének gyakorisága az adott betegségcsoportban. - A megfelelően kezeltek aránya az ismert betegek között. Az adott betegség miatti halálozási arányszám alakulása. Az alábbi táblázat a Nyíregyházán szív – érrendszeri betegségben elhunytak számát mutatja. Magasabb, több mint kétszerese az összes daganatos betegségben elhaltak számának. A „néma gyilkos” kór adata felhívja a figyelmet a szűrések jelentőségére. Halálok: szív – érrendszeri betegség Halálozás összesen
Neme férfi 370
nő 402
772
A szűréseken való részvétel, - a behívások száma és a megjelentek aránya is – országosan is kiemelkedő volt 2002 – 2005 között. Azóta az aktivitás csökkent. Részben azért, mert az érintettek már megjelentek szűréseken, másrészt pedig az újabb behívások azokat érintették, akik eddig sem jöttek el vizsgálatokra. A szűrések szakmai skálájának kiterjesztése indokolt, feltétlenül az országos kezdeményezésekhez kapcsolódva. 3.
Demográfiai változások és azok hatásai az egészségügyi alapellátásra
A táblázat a lakósság korösszetételének ismert változásáról ad képet. Bár megyénkben a folyamat lassúbb – sajnos, tükrözve hátrányosabb helyzetünket, – de figyelmet érdemel. A népesség elöregedésére szociális és egészségügyi téren is kellően fel kell készülnünk.
5 A 65+ éves populáció aránya (%) Szabolcs-Szatmár-Bereg Pest …….. Országos átlag ………… Békés Budapest
1992
2006
11,72 12,35
13,06 13,16 16,1
15,39 15,94
16,86 17,88
Az idősek egészség ügye speciális problémákat vet fel: • Gyakoribb a szív – érrendszeri megbetegedés, a cukorbetegség, nagyobb a daganatok incidenciája. • A mozgásukban korlátozottabbak. • Az egyébként normál lefolyású betegségek – pl. influenza – is súlyosabb lefolyásúak, szövődményekkel, súlyos esetekben letális kimenettel is végződhetnek. • A pszichés kórképek aránya – demencia, depresszió, - magas. • Polimorbiditás – egyidejűleg több betegség – jellemző. • Szociális, anyagi helyzetük rosszabb. Ugyanakkor nagy számban, szívesen vesznek részt szűréseken, igénylik azokat. A közösségekben élők, - idősek házában, szociális otthonokban, klubokban - jól elérhetők, számukra programok jól szervezhetők. Rajtuk keresztül a környékbeli lakók is bevonhatóak. A mentális „karbantartásra” szervezett előadásokkal van lehetőség. A fizikai kondíció megőrzésére közös kirándulások, séták, gimnasztika, úszás adhat lehetőséget. Az idősek kifejezetten igénylik ezeket a programokat, néha a túlterhelés jelenthet gondot. A házi orvosokat, ápolókat és a gondozókat folyamatosan képezni kell, ezen a területen kiemelten. Célszerű lenne igénybe venni a Megyei Kórház Gerontológiai Osztály munkatársait, akik ismereteiket, tapasztalataikat meghatározott rendszerességgel oszthatnák meg az érintettekkel. Elő kell segíteni, hogy az egészségügy időseket ellátó személyzete országos, nemzetközi konferenciákon gyarapítsa ismereteit, amelyeket itthon továbbad. 4. Humán erőforrás fejlesztés A feladatarányos szakember-ellátottság nem megfelelő a megyében, de Nyíregyházán egyelőre hiányról nem beszélhetünk. Számolni kell azonban a szakembergárda korösszetételének változásával. Figyelemmel kell lennünk az alapellátásban dolgozó nem egészségügyi végzettségű szakemberek (pl. informatikus, műszaki, stb.) hiányára is. A város ellátását 43 felnőtt és 27 gyermek háziorvosi szolgálat, valamint 30 fogorvos biztosítja.
6 A város aktív háziorvosainak demográfiájáról: Az 50 év felettiek száma: 71 háziorvosból 49 fő Ebből 62 év felett: 14 fő Ebből 70 év felett: 5 fő Cél: A szükségleteknek megfelelő, a kor színvonalának megfelelő szakmai tudással bíró szakember állomány biztosítása. Feladatok: - Az egészségügyi dolgozók a szakmai oktatások iránti szükségleteinek és igényeinek felmérése. - Az igények és szükségletek alapján az oktatások megszervezése, lebonyolítása. - A megoldandó feladatokhoz, ill. a jövőbeni fejlesztésekhez szükséges humán erőforrás felmérése, illetve biztosítása. - A szakemberek letelepedésének elősegítése. A megvalósításhoz szükséges forrásokat a képzésben résztvevő intézmények oktatási keretei, pályázati rendszerek (NFT., HEFOP, stb.) biztosíthatják. Az eredményességet az új diplomát, szakvizsgát szerzettek száma, végső soron az ellátás színvonalának javulása mutatná. A folyamatos képzésben jelentős szerepet biztosítana a Megyei Kórházzal való szorosabb együtt működés. Ha a kórház szakemberei a folyamatosan bevezetésre kerülő, új diagnosztikus és terápiás módszereket rendszeresen megismertetné az alapellátás dolgozóival, (pl. kreditpont-szerző tovább képzések formájában). Ebből a kórház is profitálna. A háziorvosokon keresztül az információ eljutna a lakossághoz, ez csökkentené a betegek indokolatlan elvándorlását. 5. Praxisfejlesztés az alapellátásban A tízezer lakosra jutó praxisszám az átlagosnál kevesebb, az egy praxisra jutó lakosságszám magasabb, a praxisok összetétele kedvezőtlenebb Szabolcs-SzatmárBereg megyében, mint országosan. Nyíregyházán 43 felnőtt háziorvos jut 100 ezer lakosra. Háziorvosi szolgálatok aránya, felnőtt ellátás 100 ezer 20 éves, vagy idősebb lakosra Szabolcs-Szatmár-Bereg Zala …….. Országos átlag Nyíregyháza …….. Csongrád Budapest
26,4 31,1 42,46 43 51,8 69,5
Háziorvosi szolgálatok aránya, gyermek ellátás 100 ezer 19 éves, vagy fiatalabb lakosra Szabolcs-Szatmár-Bereg Heves …………… Országos átlag ………………..
44.0 54.3 70,01
7 Csongrád Budapest
78,7 100.1
Cél: Az alapellátás minőségének javítása, leterheltségének csökkentése, ezzel az esélyegyenlőség növelése. Feladatok: − Optimális méretű (lehetőleg 1.500 – 1.700 lakosságszámú) háziorvosi körzetek kialakítása. − Azokon a településeken, településrészeken, ahol a gyermekkorú (max. 14 éves) lakosság száma eléri a 600 főt, gyermekkörzet kialakítása. Az abszolút számokon túl minden esetben azok mögé nézni is szükséges. Vizsgálni kell az adott praxis kor-, szociális- és etnikai összetételét is. Ezek alapján egy viszonylag kisebb létszámú háziorvosi egység problémásabb lehet az átlagos arányokkal bíróknál. Nyíregyháza - Sóstóhegyen egy új felnőtt praxis kialakítása várható a közeli jövőben. 6.
A városi egészségügyi intézmények tárgyi feltételeinek javítása
Háziorvosi körzetek: - felnőtt: 43 - gyermek: 27 - fogászat: 30 Összesen: 100 Nyíregyházán 2005-ben, a megyei jogú városok között elsőként a praxisok funkcionális privatizációja 100%-ban lezajlott! A háziorvosok jelentős összegeket fordítottak a tulajdonukba került rendelőkre, a rendelők műszerezettségének fokozására. 2001 júliusától 2006 júliusig a praxisokra fordított összeg a háziorvosoktól kapott információk alapján az alábbi: Felnőtt háziorvosok: rendelő felújítás: 277,5 MóFt, műszer: 130,2 MóFt Házi gyermekorvosok: 121,2 MóFt, 45,9 MóFt Fogorvosok: 71,8 MóFt, 157,8 MóFt 470,5 MóFt Összesen: 333,9 MóFt Mindösszesen:
804,4 MóFt
A rendelőkre és műszerekre fordított 804,4 MóFt nem tartalmazza az önkormányzatnak rendelő vételárként befizetett összegét. Megállapítható, hogy a háziorvosok megfeleltek az önkormányzat elvárásának, jó gazdái az ellátást biztosító vagyonnak, törekedtek a vagyon gyarapodására, korszerűbb, komfortosabb, esztétikusabb körülmények között fogadják a betegeket. Javult az alapellátás minősége. Önkormányzati tulajdonú rendelőben rendel: 28 Bérelt rendelőben rendel: 5 Saját tulajdonú rendelőben rendel 67
8 Általánosan állapítható meg, hogy a saját tulajdonú és a bérelt rendelők állapota kiváló, míg az önkormányzati tulajdonban lévők többsége felújításra szorul. A legsürgetőbb a Vay Á. Körúti, illetve a kórháztól bérelt gyermekorvosi rendelők rendbetétele, együttműködve a tulajdonossal. A Bocskai úton a „Kis SZTK” épületében működik: 2 db fogászati röntgen, 5 db iskolafogászati rendelés, valamint a Megyei kórház működtetésében a Sportorvosi és Fizikoterápiás szakrendelés. Cél: Az egészségügyi ellátó intézmények fizikai infrastruktúrájának (épület-állomány, műszerezettség stb.) javítása, korszerűsítése, akadálymentesítés. Feladatok: − A szükséges épületrekonstrukciók, - felújítások felmérése és elvégzése. − Az intézményekben nemcsak a gép-, műszerállomány cseréje szükséges, hanem bővítése is a szakmai igényeknek megfelelően. A forrásokat a fenntartói hozzájárulások és pályázati rendszerek biztosíthatják. 7.
Nyíregyháza város egészségügyi ügyeleti ellátása
Nyíregyháza város és Kistérsége, valamint még két csatlakoztatott település ügyeleti – sürgősségi orvosi ellátása központi ügyeleti formában történik hétköznapokon 18 órától másnap 8 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 24 órában. Az ügyeleti ellátás az egészségügyi alapellátás része, üzemeltetését jelenleg az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság végzi, és kívánja végezni a továbbiakban is. Az ügyeleti ellátásban az érintett települések területi ellátási kötelezettséggel bíró felnőtt, gyermek, illetve vegyes körzetet ellátó háziorvosai vesznek részt. Rajtuk kívül külön engedélyezés alapján más intézetek orvosai is részt vesznek az ügyeleti munkában. Ezen engedélyek szakmai felülvizsgálatát tervezzük. Két felnőtteket ellátó, egy gyermekeket ellátó orvos ügyel, két ápolónővel. A három ügyeletesből kívánatos, hogy legalább kettő szakorvos legyen. A munkavégzéshez két ügyeletes gépkocsi áll rendelkezésre, illetve egy tartalékban van. Az idén júliusban átadott új ügyeleti épület a munkavégzést komfortosabbá tette, a mentők, és a kórház közelsége szakmai javulást kell, hogy eredményezzen. Az ügyeletben felmerülő labor és képalkotó diagnosztikus eljárások szükség szerinti igénybevételéről tárgyalások folynak a kórház megbízott főigazgatójával. Ennek megvalósulásával számos felesleges kórházba utalás, illetve kettős vizsgálat lenne elkerülhető! Az ügyeltre beérkező telefonhívások rögzítésére a szükséges lépéseket megtettük, néhány héten belül megvalósítjuk. Eddig a legtöbb szakmai és etikai kifogás ezt a területet érte. Az ANTSZ illetékeseivel bejárást, ellenőrzést végeztünk, néhány - valóban apróbb hiány pótlásáról intézkedtünk. A kórházi építkezés befejeztével kétirányú átjárási lehetőséget biztosítunk az ügyelet és a kórház között. Miután Nyíregyháza egészségügyi alapellátásában a legtöbb – vélt, vagy valós – kritika az ügyeletet érinti, 2008. március végéig egy nagyon alapos, minden részletre kiterjedő, az összes résztvevő feladatát pontosan előíró Működési Rend közös kidolgozása szükséges.
9 A nyíregyházi központi orvosi ügyelet 2006. évi forgalma: (fő) gyermek
felnőtt ambulancián ellátottak: lakáson történő ellátás: mentőknek átadva: SBO-ra beutalva: Összesen:
9593 1410 118 1059 13 180
12 100 228 1 12 329
2007. – ben a felnőtt ügyeleten ellátottak száma a vizitdíj bevezetése óta mintegy 30 % - kal csökkent. 8.
A hajléktalanok egészségügyi ellátásáról
Becslések szerint ma Nyíregyházán a hajléktalanok száma 300 – 350 főre tehető. Az átlagéletkoruk körülbelül 40 év, 70 - 75 százalékuk férfi. Az átlagéletkor csökkenő tendenciát mutat, egyre fiatalabbak kerülnek az utcára. A hajléktalanok egészségügyi ellátását területi ellátási kötelezettség nélküli házi orvosi praxis keretében a közalkalmazotti viszonyban dolgozó kollégánk végzi Nyíregyházán a Rákóczi út 104 sz. alatti Oltalom Nappali Szolgáltató Központban kialakított rendelőben hétköznapokon 4 órában. Az egészségügyi ellátási tevékenység színvonala jó. A hajléktalanok orvosi ellátásának adatai: 2006.évi forgalom:
Szakrendelésre utaltak sz:
Őssz: 2377
Kórházba utaltak sz:
200
14
A 2007. évi adatok a rendelő forgalmának emelkedését mutatják, ugyanis bizonyos rendelkezések miatt megváltozott a beutalási rend, így többen keresik fel ellátó orvosukat. Ez lehetőséget teremt bizonyos vizsgálatok elvégzésre, szűrési tevékenységre, higiénés ellátásra. 2007.évi október 31.-ig forgalom: utaltak sz: Össz: 2117
Szakrendelésre utaltak sz: 372
Kórházba 8
A hajléktalanok körében nagyon magas a tbc előfordulása. Noha országosan a tbc-vel fertőzöttek száma ha kismértékben is, de csökken, a hajléktalanok között erősen emelkedik. A friss és komoly tbc-s esetek 48 százaléka tartozik az említett körbe. Ugyancsak nagyon magas az alsó légúti krónikus betegségek és az asztma aránya. (Dohányzás!) Télen a fagyások, nyáron a napégés jelentenek súlyos problémát. Különösen nehéz a daganatos betegek helyzete, szükséges lenne a - nagyon költséges - hajléktalan-hospice lehetőségének mielőbbi megteremtésére. Leggyakoribb a tüdő és gégedaganatok előfordulása, de sok a vesebeteg és a cukorbeteg is. Magas
10 a pszichiátriai betegek aránya és az alkoholizmus. A higiénés hiányosságokból adódó bőrbetegségek és élősködők gyakori előfordulása figyelhető meg. A hajléktalanok esetében prevencióról, szűrésről alig beszélhetünk, az együttműködés hiánya miatt. Szűrésekre akkor lehet rávenni őket, ha a szűrési lelet megléte bizonyos ellátások feltétele. (Pl. szálló, étkeztetés) A hajléktalanok jellemzően későn fordulnak orvoshoz, így az egyébként időben gyógyítható betegségek is gyakran szövődményekkel, tartós egészségkárosodással járnak. A nem hajléktalan emberek enyhe lefolyású betegségei is sokkal súlyosabb formában jelennek meg az alultápláltság, a hipovitaminózis és a szállás körülmények miatt. Gond a TAJ kártyával nem rendelkezők ellátása. A beutalásnál, alapellátásnál nem szükséges, azonban gyógyszert felírni nem lehet, a szükséges adminisztráció több napot vehet igénybe a hiány pótlására. Így a szükséges gyógyszerellátást az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság biztosítja, évente jelentős összegeket fordítva erre a célra! 9.
Prevenciós nővéri, védőnői szolgáltatás
Az alapellátás az első ellátási szint, ahol az egészségi állapot feltérképezése megtörténhet. Ma Nyíregyházán 33 területi ellátási kötelezettségű, 28 iskolai ellátást biztosító védőnő dolgozik. Előbbiek a területükön élő terhesek, és kisgyermekek gondozását végzik iskolába kerülésükig, valamint ellátják az illetékes bölcsődéket, óvodákat. Utóbbiak az általános és középiskolai tanulókat gondozzák. Cél: A lakosság-közeli ellátás megteremtése a célcsoportokban, biztosítva a megbetegedések időbeni felismerését, a krónikus betegek állapotromlásának észlelését az alapellátás szintjén. A beteg ismereteinek és együttműködési készségének javítása. Feladatok: − A rizikó tényezők monitorizálása és a tanácsadás. − Szűrések lebonyolítása (vérnyomásmérés, vércukorszint mérés, székletminta vétel, krízis állapot feltérképezése). − Kardiovaszkuláris, daganatos, mentális betegek protokollok szerinti gondozása. Az ifjúság egészségügyi és iskola orvosi ellátást négy főállású szakképzett iskolaorvos látja el a városban. Rajtuk kívül két gyermek háziorvos vesz részt a középiskolások ellátásának biztosításában. Tevékenységüket mindenki megelégedésére végzik. 10. Informatikai alapú alapellátásban
belső
minőségbiztosítási
rendszer
kiépítése
az
Az alapellátás szintjén - néhány példától eltekintve - alapvetően nem épültek ki a minőségügyi rendszerek. A minőségbiztosítás folyamata nem működik, protokollok nincsenek, vagy nem egységesek, esetleg nem kapcsolódnak az egészségügyi ellátórendszerhez. Mindennek következtében sok esetben gazdaságtalan a működés. (Pl. párhuzamos vizsgálatok, felesleges betegterhek). Cél: Egységes szakmai protokoll-rendszer kidolgozása és alkalmazása. Az egészségügyi alap- és szakellátás közti szakmai kapcsolat javulása.
11 Feladatok: − Regionális irányelvek meghatározása a legnagyobb népegészségügyi problémát okozó megbetegedésekben (az irányelvek rögzítik az alapellátás által elvégzendő vizsgálatok körét és az eredményeinek kódolását). − Minőségbiztosítási rendszer kiépítése, működtetése, fejlesztése az alapellátásban. − Morbiditási és mortalitási regiszterek felállítása. − Szakmai ellenőrzések megalapozása, a háziorvos diagnosztikus és terápiás szokásainak monitorizálása. − Optimális betegutak és beutalási rend meghatározása. Az eredmények monitorozására kiválóan alkalmas lenne a ma az alapellátásban még elvétve alkalmazott rendszeres betegelégedettségi felmérés. Összességében csökkenne a praxisok kiadása, a felesleges beutalások száma és az indokolatlan gyógyszerfelhasználás is. A források pályázati rendszerekből biztosítható, legalábbis részben. 11. Egészségügyi integrált kommunikációs rendszer létrehozása Az egészségügyi ellátó szolgálatok, a fenntartók, a finanszírozók, illetve a különböző hatóságok között nem működik integrált informatikai kommunikáció, nincs informatikai összeköttetés. Nem egységes az alapellátás adatszolgáltatási informatikai rendszere, a morbiditási regiszter, hiányos a feladatellátás monitorozásának, teljesítményjelentésének rendszere. (MEP, Szakminisztérium, ANTSZ) A legfontosabb: az alapellátást végzők és a Megyei Kórház közötti kétirányú informatikai kapcsolat megteremtése, ezáltal az adminisztrációs terhek csökkentése, a különböző vizsgálatok felesleges ismétlésének elkerülése. Erről a kórház megbízott főigazgatójával szóbeli megegyezés megtörtént! Cél: A felhasználók közti közvetlen információs kapcsolat eredményeként a betegellátás hatékonyságának, gazdaságosságának növekedése. Az egészségügyi alap- és szakellátás közti szakmai kapcsolat javulása. Feladat: − Informatikai rendszerek kifejlesztése, kiterjesztése, a már meglévők adaptálása és telepítése az egészségügyi rendszerben, valamint a kapcsolódó egyéb felhasználói helyeken. Ennek a problémának a megoldására egyaránt érezhető a törekvés az egészségügyi ellátás minden szintjén. Jól követhetővé válna az egyes betegek kórtörténete, megfelelő jogosultsággal hozzáférhetővé válnak az elvégzett vizsgálatok eredményei, terápia, stb. Jelentősen csökkennének az adott betegre fordított költségek. Gyors és pontos morbiditási és mortalitási adatokhoz jutnánk. Forrás: HEFOP 4.4 12. Az ambuláns beavatkozások lehetőségének megteremtése alapellátás szintjén A háziorvosok jelentős része több szakorvosi képesítéssel rendelkezik. Lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy a speciális hely, vagy eszközigényes beavatkozásokat elvégezhessék, természetesen a beteg legkisebb veszélyeztetése nélkül!
12 A felnőtt háziorvosok - 44 orvos - közül 21 két szakorvosi vizsgával, 6 pedig három, vagy több szakvizsgával rendelkezik. A gyermek háziorvosok esetében 33 orvos közül 7 kettő, 2 pedig három, vagy több szakorvosi képesítéssel bír. Ez országosan is kiemelkedően jó arány! Cél: A definitív ellátás növelése a kis rizikójú beavatkozások területén az alapellátásban. Lakosság-közeli ellátás megvalósítása. Feladat: − Szakmai kompetencia lista és minimum feltétel rendszer kidolgozása az illetékes szakfőorvosok és az ANTSZ szakembereinek bevonásával. − Az ambuláns beavatkozások elvégzése biztosítása a szakvizsgának megfelelő kompetencia lista alapján, háziorvosi rendelési körülmények között. − Az elvégzett teljesítmény elismertetése, a finanszírozás biztosítása. Eredményként csökkenne a szakorvosi járóbeteg ellátás zsúfoltsága, javulna a betegek komfortja, növekedne a praxisokba áramlás. 13. Nyíregyháza külső városrészeinek alapellátásáról: A külterületek ellátását a városban rendelő háziorvosok biztosítják a helyszíneken biztosított orvosi rendelőkben, hetente 2 x 1 – 2 órában. Az utóbbi időben a rendeléseken megjelentek száma csökkenő tendenciát mutat, elsősorban idősebbek számára vényírás a jellemző tevékenység. Ennek ellenére a rendeléseket fenn kell tartani, szükség szerint bővíteni. Néhány külső területen gyógyszer házhoz szállítás is történik. Butykatelep - a rendelő külső-belső állapota kifogástalan - berendezése, felszerelése a hatályos jogszabályokban előírtaknak megfelel Rozsrétszőlő - a rendelő műszaki állapota megfelelő, az utcafronton a szükséges festés és burkolás megtörtént - a rendelő orvosi műszereket nem tartalmaz, azt a háziorvos minden esetben magával viszi. Felsősima - a rendelő műszaki állapota megfelelő, a bútorzat kis felújításra, vagy cserére szorul - a rendelő orvosi műszereket nem tartalmaz, azt a háziorvos minden esetben magával viszi. Nyírjes -
a rendelő műszaki állapota igen sok kívánnivalót hagy maga után, teljes felújítást igényel a rendelő orvosi műszereket nem tartalmaz, azt a háziorvos minden esetben magával viszi
Nagyszállás - a rendelő a bérleti jogviszony felmondása miatt megszűnt.
13 -
A lakók igénylik a rendelés visszaállítását, azonban eddig erre semmilyen lehetőség nem nyílott. Rendelőnek megfelelő helyiséget, bérelhető lakást nem találtunk. A mozgó – buszos – rendelő működéséhez az ANTSZ nem járul hozzá. Megoldást a közösségi ház megépítésétől várhatunk.
Vajdabokor A rendelés évekkel ezelőtt megszűnt, a lakósok nem tartottak rá igényt. Gyakran előfordult, hogy a rendelésen beteg nem jelent meg. Természetesen indokolt esetben a területet ellátó háziorvos hívásra a beteg lakására megy. Mandabokor Eddig rendelés nem volt. Lakossági észrevétel, kifogás ezzel kapcsolatban nem érkezett. Ezt magyarázza a lakosság korösszetétele – sok a fiatal, - és a Simai úti rendelő közelsége. Az utóbbi években azonban olyan nagy számú a betelepülők száma, hogy igényként jelentkezhet a rendelés elindítása. 14.
Egészséges táplálkozási szokások kialakítása
A táplálkozási szokások számos krónikus nem-fertőző megbetegedés kialakulásában fontos szerepet játszanak, elsősorban a szív-érrendszeri, a daganatos megbetegedések, valamint a cukorbetegség és a csontritkulás esetében. A magas kalória bevitel, az alacsony friss zöldség- és gyümölcs-fogyasztás, az állati eredetű zsiradék felhasználásának magas aránya, a túlzott só fogyasztás jellemző a megyei lakosság nagy része körében. Cél: A közétkeztetés, ezen belül kiemelten a gyermekétkeztetés keretében a helyes táplálkozási szokások kialakítása. A jól képzett, folyamatosan tovább képzett, a szakterületén naprakész dietetikusok alkalmazása, a szolgáltatókkal közösen egységes program kidolgozása. Feladat: − A közétkeztetésért, s kiemelten a gyermekétkeztetésért felelős szakemberek ismeretanyagának folyamatos fejlesztése. − Minta étrendek kialakítása, bevezetése. − A lakosság táplálkozással kapcsolatos ismeretanyagának bővítése. 15. A dohányzás visszaszorítását célzó program A megyében, és Nyíregyházán a dohányzással összefüggő halálozás és megbetegedés jelentős szerepet játszik az országos és különösen az európai átlaghoz viszonyított rossz egészségi állapotban (2-2.5 –szer magasabb halálozási rizikó, 6-9 évvel alacsonyabb születéskor várható élettartam). Az országos életmódfelmérések alapján a férfiak 40%-a, a nők 25%-a dohányzik. Az egészséges életkezdet szempontjából kiemelt időszakban a várandós anyák körében 15-35%-os a dohányzók aránya. Cél: A dohányzással kapcsolatos jogszabályok fokozott érvényesítése. A megyében a dohányzók számának jelentős csökkentése, a nem-dohányzást támogató attitűd megerősítése. A fiatalok körében a dohányzásra rászokás megelőzése. A
14 dohányzással kapcsolatos alapellátásban.
minimális
intervenció
széleskörű
elterjesztése
az
Feladat: − Az oktatási intézmények teljes körében dohányzás megelőző és leszoktató programok megvalósítása, beleértve a füstmentes iskolák mozgalmának kiterjesztését. − Az alapellátásban dolgozók teljes körű felkészítése a dohányzás megelőzésére, a minimális intervenció megvalósítására és a dohányzás abbahagyás támogatására. − Támogató együttműködés kiépítése a megyei, helyi médiával, a civil szervezetekkel, egyházakkal. − Az intervenció megvalósítása a serdülő lányok, fiatal nők, várandós anyák körében. 16. Alkohol és drogmegelőző program A megyében magas a túlzott alkoholfogyasztás, ráadásul fiatalabb korban kezdődik. A fiatalok veszélyeztetettsége emellett növekszik a kábítószer-fogyasztás tekintetében is, főleg a nagyobb városokban, így Nyíregyházán is. Cél: Az alkohol- és a drogfogyasztás csökkentése, a különböző viselkedési addikciók megelőzése a megyében és a megyeszékhelyen. A megye közössége képes legyen kezelni a drogok használatával és terjesztésével összefüggő egészségbeli, szociális és bűnözési ártalmakat és hátrányokat. Feladat: − Megyei alkoholellenes stratégia kidolgozása a mértéktelen alkohol-fogyasztás visszaszorítása érdekében − Az addikciók lehető legkorábbi és hatékony megelőzése érdekében a társadalom felkészítése a megelőzésre és a veszélyeztető körülmények korai felismerésére, megoldására kiemelten a család, az iskola és a közösség színterén. − A korai felismerés és kezelésbe vétel, valamint a terápiás hálózat elérhetőségének biztosítása a megye egész érintett lakossága számára, növelve az ellátórendszer szakmai bázisát. − A prevencióban, valamint az addiktív problémák kezelésében járatos szakemberek számának növelése, a meglevők képzésével, ill. szakemberek letelepítésével. 17. Egyéb egészségügyi ellátásokról A Jósa András Megyei Kórházban az elmúlt időszak legnagyobb fejlesztése a Szent István úti telepen, a régi sebészeti tömb átalakításával a Kardiovaszkuláris Centrum kialakítása, amely országosan is jelentős beruházás. Várhatóan jövő év februárjától már itt fogadják a betegeket. A megye és a város morbiditási adatainak ismeretében érthető meg a Centrum szakmai jelentősége. A Sóstói úti telephelyről a belgyógyászati osztályok és szakrendelők átköltöznek a nagyobbik telephelyre. A Sóstót úti telephelyen a Tüdőgyógyászati Osztályon kívül aktív osztály nem marad. 2007-ben a Kórház Sóstói úti telephelyén átadásra került az önálló Ápolási Osztály jelentős hiányt pótol, kihasználtsága szinte folyamatosan 100 %. Az országban is újként légzési rehabilitációs osztály kezdte meg működését ismerve a város és megye légúti betegeinek számát, jelentős szakmai előrelépésnek számít az osztály megnyitása. Ugyancsak hiánypótló szerepet töltenek be a sebészeti tömbben és a gyermekosztályon kialakított „VIP” kórtermek, amelyek az azt igénylőknek igazán
15 komfortos elhelyezést biztosit. Ezt bizonyítja, hogy a szülészeti osztályon már régebb óta működő ilyen jellegű kórtermek igen jól kihasználtak. A járóbeteg szakrendeléseken ellátott nyíregyházi lakosok aránya 2006-ban 39,67 % volt. Az adat hátterében az áll, hogy a Megyei Kórház számos olyan speciális szakrendelést működtet, amely a megyében csak itt elérhető. Az ellátott nyíregyházi fekvőbetegek aránya 2006-ban 32 % volt. Ez jelentős csökkenés a korábbi évek 60% körüli adatához képest. A legvalószínűbb ok, hogy a bevezetett modern műtéti eljárások, ellátási módszerek jelentősen lerövidítik az ápolási időt. Így abban az esetben, ha beteg a kórházhoz közel – Nyíregyházán – lakik, probléma esetén rövid időn belül be tud jutni a kórházba, ezért rövid megfigyelést követően hazabocsátható. A távolabb lakók hosszabb időt kell, hogy az osztályokon töltsenek. A városi lakosság járóbeteg szakellátása a foglalkoztatottak egy része számára kötött munkaideje miatt nem, vagy csak szabadság terhére elérhető. Az ellátás színvonalának emelése, az ellátásához munkaidőn kívüli időszakban hozzáférés érdekében a Jósa András Kórház szakrendeléseit a délutáni időszakban és / vagy szombati napon szükséges lenne működtetni. Csökkenne a szakrendelések zsúfoltsága, rövidülne az előjegyzési idő. A város gyógyszertári ellátását a „patika liberalizációs törvény” életbe lépése óta az addig működő 24 mellett 6 új patika biztosítja, a közeli jövőben újabbak megnyitása is várható. (Pl. Sóstóhegyen) Az ügyeleti szolgálatot folyamatosan a Korona gyógyszertár látja el. Nyíregyháza fogászati ellátását 100 %-ban vállalkozási tevékenységben 23 területi ellátásra kötelezett, többségükben több szakorvosi képesítéssel rendelkező fogorvos látja el jó szakmai színvonalon. Fogorvosi ügyelet munkaszüneti és ünnepnapokon 6 órában biztosított. A fogászati Röntgen felszereltsége (panoráma rtg.) országosan is kiemelkedő! Fogszabályozási rendelés napi 6 órában áll rendelkezésre a 18 év alattiak számára támogatottan. A fent leírt program nem teljes, nem lehet teljes! Végrehajtása az egész város érdeke. Szükséges, hogy a lakosság megértse, hogy értük teszünk, az ő érdekükben dolgozunk. Munkánkhoz elengedhetetlen a civil szervezetek segítségének bevonása. Ehhez fel kell térképezni, deríteni ezeket, majd céljaink egyeztetése után együttműködést kell kiépíteni velük. Minden területen sokkal szorosabban kell együttműködni a Jósa A. Oktató Kórházzal, kihasználva az Intézet szakembereinek tudását. Rendszeres továbbképzések ismertető előadások szükségesek az orvosok, nővérek, ápolók, dietetikusok és más az alapellátás területén dolgozó egészségügyi személyzet részére, valamint a lakósság felé. Ezzel mindkét fél kölcsönösen jól jár! Megelőző-, prevenciós tevékenységünk során nagy jelentőségű a média szerepe. Az írott és elektronikus sajtó adta lehetőségeket kihasználva folyamatos, rendszeres párbeszédet kell kialakítani a város, a megye lakosaival. Járvány, vagy (sokszor szerencsére csak vélt) veszély esetén (pl: madárinfluenza, Hepatitis A, stb.) telefonos kommunikációs rendszer működtetése lehet célszerű. (Ún. „Call center”működtetése). Közérdekű egészségügyi információkat tartalmazó, folyamatosan aktualizált weblap további működtetése fontos feladat. Minden vázolt elképzelés konkrét tervvé alakulása, megvalósulása csak az önkormányzati és társadalmi fórumok, az érintett szakbizottságok, egészségügyi intézmények jóváhagyásával és közreműködésével válhat valóra.
16 2008. évre tervezett, nem halasztható beruházások: • •
Nagyszállás orvosi rendelő kialakítása – vásárlás, vagy építés Várható költsége: 8.0 – 10.0 Mó Ft.
• •
Nyírjes orvosi rendelő felújítása: Várható költsége: 5.0 Mó Ft.
• •
Informatikai fejlesztés a felnőtt és a gyermek házi orvosi körzetekben Várható költsége: 5.0 Mó Ft.
• •
Telekommunikációs eszközfejlesztés a védőnők körében: Várható költsége: 2.0 Mó Ft.
• •
Eszköz és műszerpark kialakítása új háziorvosi praxisban: Várható költsége: 2.0 Mó Ft.
Nyíregyháza, 2008. január 14.
