Az Országos Rádió és Televízió Testület 1824/2008. (X. 1.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.) Műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a 2008. február 10. napján sugárzott „Az időjós” című műsorszám nem megfelelő korhatár-kategóriába történt besorolásával megsértette az Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.12 pontjában foglaltak szerint érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért, így 5.174.727,- Ft azaz ötmilliószázhetvennégyezer-hétszázhuszonhét forint megfizetésére kötelezi Műsorszolgáltatót. A Testület megállapítja továbbá, hogy a Műsorszolgáltató „Az időjós” című műsorszám előzetesének 2008. feburár 3-10 közötti napokon történő nem megfelelő időpontokban történt sugárzásával megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1. 5. pontjában foglaltak szerint érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért, így így 862.454,-Ft, azaz nyolcszázhatvankétezer-négyszázötvennégy forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kiszabott kötbért hét napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-0140084300000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
1
Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) b) pontja alapján hivatalból vizsgálta az MTM-SBS Televízió Zrt. Műsorszolgáltató 2007. február 10-i műsorszolgáltatását és az alábbiakat tapasztalta. I. A tényállás: A műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Csatorna neve: Hossz: A műsorszolgáltató besorolása: Jelzett korhatár:
Az időjós 2008. február 10. 20:06:50 TV2 91 perc II. kategória 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
Eredeti cím: Eredeti hossz: Műfaj: Származási ország: Gyártási év: Szereplők: Rendező:
The Weather Man 101 perc dráma, vígjáték USA 2005 Nicolas Cage, Michael Caine, Hope Davis Gore Verbinski
Amerikai besorolás: R Megjegyzés: Rated R for strong language and sexual content. Brit korhatár: 15 Megjegyzés: Contains strong language, sex and sex references. Német korhatár: FSK 16 Tartalom: David Spritz, a chicagói 6-os csatorna időjósa. Sokak számára jóval több, mint csupán televíziós, ő valóságos mozgó célpont. A féltékeny rajongók rendre megdobálják különféle üdítőkkel, turmixokkal és pitékkel. Pedig David semmi másra nem vágyik, mint némi megbecsülésre és tiszteletre, elsősorban a saját apjától, a díjnyertes írótól. Emellett azt is szeretné, ha felesége ismét visszajönne hozzá, és megint rendezett családi körülmények között élhetnének. Davidet zavarja a túlsúlyos lányának boldogtalansága, kétségbe ejtik fia zűrös ügyei. Bár David magánélete maga a káosz, az időjós megnyerő mosolya a képernyőn mindig azt sugallja, hogy minden a legnagyobb rendben van. Még a híres New York-i székhelyű Helló, Amerika producerei is felfigyelnek rá, és behívják meghallgatásra az országos reggeli műsorhoz. Azonban még ez a fantasztikus álláslehetőség sem változtat azon, hogy David elindul a romlás útján, lelkileg összeroppan. A vizsgálat eredménye: A műsorszolgáltató a filmalkotást a II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. Az IMDB (Internet Movie Database) adatbázisa alapján a filmet az USA-ban „R” jelöléssel látták el a
2
vulgáris nyelvezet és a szexuális tartalmak miatt, Nagy-Britanniában 15 éven felülieknek, míg Németországban 16 éven felülieknek engedélyezték a megtekintését. A II. korhatári kategóriába olyan műsorok tartoznak, amelyekben a jelenetek és a mondanivaló egy 12 évesnél idősebb számára minden további nélkül, egy fiatalabb számára pedig szülői magyarázattal megérthető. A film az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a film műfaját tekintve a dráma és a vígjáték ötvözete. Középpontjában egy középkorú férfi magánéleti válsága áll, a főhős gondolatait, érzéseit belső monológok formájában ismerhetjük meg. A 2005-ben készült filmben több problémás téma is szerepelt (házassági konfliktus, pedofília, önbíráskodás). A mindennapi környezetben játszódó történet az amerikai társadalom, valamint az egyén nagy sorskérdéseit boncolgatta az időjós és annak családi életén keresztül. David Spritz számos alkalommal elveszítette a józan ítélőképességét, a higgadtságát és olykor kissé erőszakosan viselkedett. Megállapítható, hogy a filmben olyan módon foglalkoztak a felnőtt témákkal (halál, érzelmi megrázkódtatás, pedofília), amelyek alkalmasak lehettek a gyermekek biztonságérzetének megzavarására. A filmbéli kiskorúak szexuális zaklatására vonatkozó vizuális és verbális utalás, továbbá annak részletes leírása aggályosnak tekinthető (20:55:52). A főhős egy alkalommal az önbíráskodás eszközét is alkalmazta, amikor megverte fia pedofiliával vádolt nevelőjét, bár a rendőrség már eljárás alá vonta őt. A társadalmi elismertségért és a családjáért harcoló David viselkedésének értelmezése olykor problémákat vethetett fel a nézőkben, emellett a családi konfliktusok részletes bemutatása is feszültségfokozó lehetett a 16 év alattiak számára (21:02:33). Bizonyos életkor alatt a gyerekek még nem képesek a cselekménysort logikusan összekapcsolni a kiváltó okoktól a következményekig.1 A látottak megfelelő feldolgozásának hiánya a gyermekekben nemcsak szorongásos álmokat válthat ki, hanem az aktuális agressziószintet is növelheti. A filmben szereplő - egyetlen - szexuális aktus humoros, kissé ironikus ábrázolásmódja lehetőséget adott arra, hogy a férfi és a nő kapcsolatát félreértelmezhessék a gyermekek. Az alkotásban a női kiszolgáltatottság, a szerelem nélküli szexuális érintkezés is megjelent, és a főhős az alábbi burkolt kijelentéssel élt, amikor az alkalmi párkapcsolatról nyilatkozott: „Más dolgokat is megkönnyít, ha az ember a tévénél van.” A kijelentés közben éppen egy pár perces szex-jelenetet láthattunk, igaz, az elsődleges nemi szervek nem jelentek meg. A műsorszámra jellemző volt a közönséges, trágár nyelvezet, álláspontunk szerint a filmben előforduló kifejezések meghaladták a közepesen erős mértéket (pl.: szemét, baszd meg, seggfej, dögölj meg, nem kell pöcsnek lenni stb.). Bár a vizsgált alkotás olykor bővelkedett a humoros, ironikus elemekben, a cinikus humor megnehezíthette a kiskorúak számára a film megértését. Az elemzett filmdráma meghaladta azt a szintet, amely a 16 év alatti korosztály számára önállóan, biztonságosan feldolgozható lenne. A filmbeli középkorú férfi belső lelki válságát a kiskorúak még szülői magyarázattal sem érthették meg. Fentiekre a film III. korhatári kategóriába történő átsorolása indokolt. A kifogásolt jelenetek: 20:10:00–20:11:20 Davidet felismerik az utcán. Sorban álló férfi: „Nem kell pöcsnek lenni!” 1
In: Vetró Ágnes – Csapó Ágnes: A televízió és a gyermek, Budapest, 1991., 34. oldal
3
David: „Elhúzna a fenébe? Muszáj a pofámba bámulnia? Seggfej. Egyesek néha felismernek, némelyik pöcs.” 20:23:45-20:23:53 Az utcán éppen mobiltelefonáló Davidet egy kisteherautóból váratlanul megdobják egy csokoládé shake-kel, mire ő a következőt kiáltja mérgében: „Szemét, baszd meg!” 20:26:06–20:26:25 A férj és a feleség a televízió előtt ülnek. Férj: „Miféle név az, hogy Spritz? Baromi rossz név, csak egy tévés név, iszonyatos.” Feleség: „Én kedvelem, jóképű” Férj: „Hülye seggfej. Rühellem a képét, tenyérbe mászó.” 20:27:01–20:27:25 Ironikusan ábrázolt szex-jelenetet követhetünk nyomon. Egy gyors mozgással David hasán vonagló, vékony hangon nyögdécselő nőt figyelhetünk meg, miközben a főhős belső monológja hallható az aktus alatt: „Más dolgokat is megkönnyít, ha az ember a tévénél van. Minden könnyű. Nagy jutalmat kaptam nulla befektetésért és erőfeszítésért, cserébe a shake meg a többi talán ezért száll felém.” 20:42:45–20:42:50 David hazaviszi a lányát, mivel a közös korcsolyázásuk azzal zárul, hogy kificamodik a lány lába. David és volt felesége, Noreen, emiatt összevesznek. A kiabálásuk közben megjelenik a nő újdonsült élettársa, aki védelmezni próbálja a nőt: Russ: „Dave, lépj hátra!” David: „Lépjek hátra?” Russ: „Lépj hátra!” David: „Mire célzol ezzel Russ?” Russ: „Azonnal lépj hátra…!” David: „Te meg azonnal kapd be!” Russ: „Dögölj meg, Spritz!” David: „Dögölj meg te!” A fenti beszélgetés csak azért nem fajult verekedésbe, mert a helyszínre érkezett David apja, aki rendre utasította a fiát. 20:45:31–20:45:51 David az autójában ülve felhívja a volt feleségét, hogy bocsánatot kérjen tőle, amiért összekapott az új barátjával. Hirtelen egy pohár kólát dobnak be az ablakán, ami a fejét találja el. 20:55:52–20:56:53 David fia, Mike, a javítóintézetből kikerülve, egy pedofil gondozót kap. A férfi lassan próbál a fiú közelébe férkőzni. Először ajándékoz neki pár holmit, majd pénzt ad neki. A gondozó az egyik este elkezdi fotózni a fiút. Gondozó: „Vedd le a pólódat!” Mike: „Vegyem le a pólómat?” Gondozó: „Persze. Csupa izom vagy, ez tök sirály tudod?”
4
21:02:33–21:04:38 David és Noreen veszekedését, hangos ordítozását követhetjük nyomon. A férj és a feleség konfliktusát úgy láthatjuk, hogy közben a két gyermek, Mike és Shelly szenvedése is megfigyelhető. Miközben a szülők hangosan ordibálnak, Mike egyre nagyobb hangerővel nézi a televíziót, Shelly pedig a fejére húzott párnával próbálja meg semlegesíteni a veszekedés zaját. 21:18:49–21:19:00 David apja (Robert) tájékoztatja Davidet, hogy a fia ismét bajba került: David: „Hogy érzed magad?” Robert: „Én jól vagyok, de Michaelt lecsukták.” David: „Mi?” Robert: „Összetörte az egyik nevelő kocsiját. Épp moziba tartottak.” David: „Oh, hát ez! Moziba?” Robert: „Mike szerint az illető le akarta szopatni.” David: „Mit mondott a hapsi?” Robert: „Azt mondta, Mike le akarta nyúlni a tárcáját. Mi ez a szarság?” David: „Most hol van?” Robert: „Már otthon. Mi folyik itt?” David: „A francba!” 21:29:07–21:29:34 Mikor David hazamegy a fiához, hogy mellette legyen a nehéz helyzetben, először Russ-szal találkozik, aki részletesen elmeséli az incidenst: David: „Hello Russ!” Russ: „Odafönn van, még mindig elég feldúlt.” David: „Beszélt róla?” Russ: „Igen.” David: „Veled?” Russ: „Elmondta, hogy mi történt. Moziba ment a nevelővel, Don Bodennel…” David: „Nem tudom miért történt, ami ezután történt. A fiamról nyomta a sódert és én épp levettem a kesztyűmet. Miért vagy itt?” Russ: „Mi bajod van?” David: „Miért vagy itt?” Russ: „Segítek Noreen-nak.” David: „Miért segítesz?” Russ: „Jézusom fiam!” David: „Egy apró tanács, ha azt akarod, hogy apád ne nézzen lököttnek, ne vágj pofán senkit kesztyűvel, mert ha megteszed, bizony lököttnek néz, és nem valami középkori nemes úrnak, vagy mi a szösznek, ami úgysem vagy.” 21:32:04–21:32:06 David éppen egy járókelőnek magyarázza ingerülten, hogy nem tudja előre megmondani az időjárást, amikor váratlanul ismét megdobják egy gyorséttermi pitével. David felkiált mérgében: „Franc, a franc!” Ezután felveszi a földről a maradék ételt, és elkezd futni az autó után, amelyikből megdobták: Autóban ülő férfi: „Huh, láttad ezt? Micsoda képet vágott.” David: „Van két gyermekem, épp a gyermekeimhez tartok. Kurva pitéket hajítotok a kabátomra. Mocskosan állítsak be a gyermekeimhez? Kenje magára a saját szarát!”
5
Autóban ülő férfi: „Héj, higgadj már le ember!” 21:35:20–21:36:40 Miután David megtudja, hogy a volt felesége hamarosan hozzámegy az új választottjához, teljesen összeomlik. Íjjal a kezében áll a kertben, pár nyilat kilő a céltáblára, majd amikor a cigarettázó Russ-t meglátja, ráirányítja a nyilát, és célba veszi. David belső monológja hallatszik eközben: „Egyetlen pontra kell koncentrálni. A gravitáció eltéríti a vesszőt, célozz feljebb! A szelet is számításba kell venni, az a legnehezebb része.” A férfi megriad, arcán félelem látszik, majd Noreen-hoz siet. A jelenetet feszültségkeltő zene kíséri. 21:41:30–21:41:52 David elmegy a fia nevelőjének lakásához. Az ajtóban összetalálkoznak, és David azonnal verekedni kezd. Többször arcul üti a férfit, majd nekivágja a kerítésnek, aki hangosan felnyög a fájdalomtól. A férfi arcán sérülések nyomai látszanak, de David keze is véres lesz. 21:48:46–21:49:18 David a haldokló apjával beszélget az autóban. Robert váratlanul a következőt mondja: „Mindig aggódunk a gyerekeinkért, nem számít hány évesek. Mindig vigyázni akarunk rájuk. (…) David, ez az élet szar, és néha kidobunk valamit. Ki kell bírnunk ebben a szar életben. Mindig van mire vigyázni, van időd.” Összefoglalva megállapítható, hogy a film David Spritz amerikai időjós magánéleti válságára, családi konfliktusaira és a folyamatos utcai atrocitásokra (többször is megdobálták gyorséttermi ételekkel) koncentrált. Álláspontunk szerint az agresszív jelenetek és a fentebb részletezett felnőtt témák uralták a filmet. Mindezek alapján vélelmezhető volt, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdését. Ezen kívül vélelmezhetően sérült a műsorelőzetesekre vonatkozó 5/A. § (2) bekezdés is, hiszen a filmalkotás előzetesét az alábbi időpontokban kezdődött műsorajánló-blokkokban sugározták: DÁTUM CSATORNA 2008.02.03 TV2 2008.02.04 TV2 2008.02.04 TV2 2008.02.04 TV2 2008.02.04 TV2 2008.02.05 TV2 2008.02.05 TV2 2008.02.05 TV2 2008.02.05 TV2 2008.02.06 TV2 2008.02.06 TV2 2008.02.06 TV2 2008.02.06 TV2 2008.02.06 TV2 2008.02.07 TV2
CÍM Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós
KEZDÉS 20:36:45 13:56:00 16:13:23 17:58:33 19:54:18 12:13:57 15:38:01 16:39:43 20:25:14 11:25:39 13:49:54 15:54:40 16:37:24 20:27:30 14:50:49
VÉGE TARTAM 20:37:19 0:00:34 13:56:34 0:00:34 16:13:57 0:00:34 17:59:07 0:00:34 19:54:52 0:00:34 12:13:57 0:00:34 15:38:35 0:00:34 16:40:17 0:00:34 20:25:48 0:00:34 11:26:13 0:00:34 13:50:28 0:00:34 15:55:14 0:00:34 16:37:58 0:00:34 20:28:04 0:00:34 14:51:23 0:00:34 6
2008.02.07 2008.02.07 2008.02.08 2008.02.08 2008.02.08 2008.02.08 2008.02.08 2008.02.08 2008.02.09 2008.02.09 2008.02.09 2008.02.09 2008.02.09 2008.02.09 2008.02.09 2008.02.09 2008.02.10 2008.02.10 2008.02.10 2008.02.10 2008.02.10 2008.02.10 2008.02.10 2008.02.10
TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2
Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós Az időjós
16:38:23 20:25:24 12:01:24 12:58:27 15:36:19 16:30:55 19:07:01 20:26:18 11:48:46 13:14:22 14:31:15 15:16:49 15:54:57 16:36:05 18:04:17 19:37:17 12:12:37 13:30:25 14:17:44 15:17:50 16:35:01 17:22:40 18:23:22 19:34:12
16:38:57 20:25:58 12:01:58 12:59:01 15:36:53 16:31:29 19:07:35 20:26:52 11:49:20 13:14:56 14:31:49 15:17:23 15:55:31 16:36:39 18:04:51 19:37:51 12:13:11 13:30:59 14:18:18 15:18:24 16:35:35 17:23:14 18:23:56 19:34:46
0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34
II. A Műsorszolgáltató nyilatkozata A Műsorszolgáltató eljárási észrevételei: A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a felhívás formai hibákat tartalmaz, miszerint a Testület nem tájékoztatta a Műsorszolgáltatót az eljárás megindításának időpontjáról, holott ez törvényi kötelezettsége lett volna. A Műsorszolgáltató érdemi észrevételei: „A „hatósági ellenőrzés megállapításai” c. részben a T. Hatóság hivatkozik a nemzetközi kategorizálásra, mely szerint a műsorszámot számos ország magasabb kategóriába sorolta be, mint a Műsorszolgáltató. Megemlítendő azonban, hogy a T. Hatóság által a példálózó felsorolásban nem említett egyes országokban, így pl.: Svédországban 7, Norvégiában 11 éven felülieknek ajánlották a műsorszám megtekintését. A T. Hatóság továbbá a törvénysértés valószínűsítését azzal indokolja, hogy film főszereplője viselkedésének értelmezése problémákat vethet fel a nézőkben, a filmbeli konfliktusok feszültségfokozóak lehetnek a 16 év alattiak számára, a film agresszív jeleneteket tartalmaz („utcai atrocitásokat”), illetve oly módon foglalkozik felnőtt témákkal, amely alkalmas lehet a gyermekek szorongásának kiváltására, valamint az agressziószintjüket növelheti. A T. Hatóság megítélése szerint a műsorszámra jellemző volt a közönséges nyelvezet, mely megítélése szerint meghaladta a közepesen erős mértéket. Ezt követően a T. Hatóság az általa problémásnak talált jeleneteket sorolja fel.
7
A fenti megállapítások tekintetében a Műsorszolgáltató álláspontja a következő: az ORTT 1494/2002. (X. 17.) számú határozatában megfogalmazottak szerint a II. kategóriába sorolt műsorszámokat az általános nézőközönség részére szánták, azonban tizenkét éven aluliak számára megtekintésük nagykorú felügyelete mellett ajánlott, miután tartalmazhatnak olyan elemeket, amelyek számukra nehézséget jelenthetnek a látottak önálló értelmi és érzelmi feldolgozásában. A Műsorszolgáltató maga is úgy ítélte, hogy a műsorszám felnőtt témákat is tartalmaz, ezért mindenképpen indokoltnak tartotta a II. kategória alkalmazását, ugyanakkor a kategorizálásnál figyelembe vett alábbi szempontok mérlegelése alapján szükségtelennek tartotta a III. kategória alkalmazását. (…) A Műsorszolgáltató a Testület által meghatározott szempontok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a műsorszám a 12-16 év közötti korosztály fejlődését hátrányosan nem befolyásolja, az agresszió ábrázolása korlátozott mértékű és mérsékelt, nem képezi a film meghatározó részét, illetve a téma, cselekmény és a jellemábrázolás szempontjából indokoltnak tekinthető, az erőszakot ábrázoló jelenetek nem ábrázolnak elszigetelt erőszakos modelleket, amelyek pozitívként értékelhetők a gyerekek számára. (…) A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a műsorszámban megjelenő szexuális tartalmú – egyetlen – jelenet mind képi megjelenítését tekintve, mind verbális utalások terén rendkívül visszafogott, a cselekményvonal és téma szempontjából nem indokolhatatlan, mértékét tekintve semmiféle maradandó hatást, emléket nem hagy a 12 éven aluliakban, alapul véve a különféle médiák terén szerzett tapasztalataikat (mozi, DVD-k, internet) félelmet, szorongást bennük nem idéz elő – különös tekintettel figyelembe véve azt a tényt is, hogy a II. kategória feltételezi a nagykorú felügyeletét a műsorszám megtekintése során. A T. Hatóság iránymutatásaival összhangban a Műsorszolgáltató megítélése szerint is 12 éves kortól a gyermekek már képesek a film dramaturgiáját követni, bizonyos mértékig felismerik az iróniát, mint filmes eszközt, és magasabb izgalmi szintet is elviselnek. A 12 és 15 év közötti időszakban különösen fontossá válik az identitás kérdése, a társadalmi értékekkel szembeni beállítódás, megkezdődik a szülőktől való elszakadás, és megindul a saját értékrend keresése. Azon filmek veszélyesek ezen korosztály számára, amelyek antiszociális, destruktív, erőszakos viselkedésformákkal bíró hősökkel való identifikációra csábítanak, avagy kettős értékrendet képviselnek, azonban nem jelentenek problémát a megfelelő érzékenységgel és felelősséggel kezelt komoly társadalmi témák (amelyet a műsorszám is feldolgoz). Mindezekre tekintettel is sorolta a Műsorszolgáltató II. kategóriába a műsorszámot, azonban kellő gondossággal eljárva az eredeti filmet a II. kategóriának megfelelően „tv-sítette”: egyes, durva szóhasználatúnak ítélt részeket (kb. 1,5 percet) kivágva a filmből.” III. A Testület álláspontja az eljárási kifogásokról: A közigazgatási szervek eljárására vonatkozó korábbi szabályozáshoz képest új jogintézmény a Ket.-ben az értesítési kötelezettség. Célja annak biztosítása, hogy az ügyfél valóban élhessen az őt megillető eljárási jogokkal. A Ket. 29. § (4) bekezdése taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amikor mellőzhető az eljárás megindításáról szóló értesítés: „Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, b) az egyszerű megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára, 8
c) az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot, d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.” Az ORTT a joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatók működését folyamatosan ellenőrző hatóság. A Testület feladatait meghatározó Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pont értelmében „a Testület ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat”. A Ket. további előírása az értesítés mellőzése esetén, hogy az ügyfél számára lehetőséget kell biztosítani a bizonyítékok megismerésére és a nyilatkozattételre. 70. § (1) Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított öt napon belül értesíti az ügyfelet, hogy az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével megismerhesse a bizonyítékokat, azokra öt napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő. Az ügyfél nyilatkozattételi jogát az 51. § biztosítja: 51. § (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy a 31. § (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást. A Testület eljárása két részből áll, - amelyet a 24. K.32.690/2006/6. sz. fővárosi bírósági ítélet is alátámasztja-: a Monitoring Szolgálat ellenőrző tevékenységéből, ami álláspontunk szerint önmagában nem minősül közigazgatási aktusnak, és a szankcióalkalmazásra irányuló eljárásból, amelynek során a Testület közigazgatási szervként jár el (szankció alkalmazására csak a közigazgatási eljárási szabályok keretei között kerülhet sor). A Testület azzal tesz eleget a fentebb vázolt eljárási kötelezettségeinek, hogy a Monitoring Szolgálat által az ellenőrzés eredményéről készített vizsgálati jelentés megállapításait (a rendelkezésére álló bizonyítékokat) megküldi a Műsorszolgáltatónak, egyben felhívja, hogy 8 napon belül az ügyben nyilatkozatot tehet, ellenkező esetben a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A levél kibocsátására a vizsgálati jelentés jogi szempontú áttanulmányozása után kerül sor. Tekintettel arra, hogy nem minden, a vizsgálati jelentésben jelzett eset miatt kerül sor eljárás indítására, a hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye, vagyis az eljárás kezdő időpontja a nyilatkozattételre felhívó, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat ismertető dokumentum megküldésének időpontja (a nyilatkozattételre felhívó levél kelte). Mivel ezzel az irattal az ORTT minden, az ügyben addig keletkezett bizonyítékot az ügyfél rendelkezésére bocsát, egyben értesíti a nyilatkozattételi lehetőségről, maradéktalanul eleget tesz eljárási kötelezettségeinek. IV. A jogsérelem: Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése szerint: „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon
9
megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” Az Rttv. 5/C. § (2) bekezdése szerint: „A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.” Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdése értelmében: „ A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” Az 1494/2002 (X. 17.) sz. ORTT határozat szerint: „A műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a tizenkettő és tizenhat év közötti életkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének és értékrendszerének kialakulása. Az ifjúság eszményképeket keres, amely számára követendő példa lehet, a televíziós hősök pedig azonosulási igényt ébreszthetnek. A műsorszámok megengedhető szexuális tartalmára vonatkozóan a műsorszolgáltatónak figyelemmel kell lennie, hogy a serdülés időszakára a nemi szerepek eltanulását elősegítő példaképek keresése a jellemző.” A Fővárosi Bíróság a 24.K.33839/2004/12. számú ítéletében kimondta: „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítéletéből is egyértelműen kitűnik azon bírói álláspont, miszerint „a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén csak a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce.” A Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf. 27.074/2004/3. sz. ítéletében megállapította, hogy: „A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész filmet szemlélve kell azt elemezni…” A Testület álláspontja alapján a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B.§ (3), 5/C. § (2) valamint az 5/A. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket. A Testület álláspontja szerint a Műsorszolgáltató annak ellenére sem alkalmazott helyes korhatári kategóriát, hogy állítása szerint a trágár, erőszakos jelenetek egy részét kivágták a filmből és annak vágott verzióját sugározták. A vizsgálat minden esetben az adásba került műsorszámot érinti. Annak ellenére, hogy a Műsorszolgáltató az általa erőszakosnak ítélt jeleneteket kivette, a filmet összességében tekintve így is magasabb korhatári kategóriába kellett volna sorolni.
10
Ennek oka a választott téma, azaz a családi, munkahelyi konfliktusok sora, az arra a főhős részéről adott erőszakos válasz, a pedofília kérdésének ábrázolása, valamint a szexualitás témájának ironizáló bemutatása. V. A Testület által alkalmazott joghátrány: A kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések ismételt megsértése miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja és a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.5., 11.6.1.12. pontja alapján érvényesítette a Szerződésben megállapított kötbért. „112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért,” I. A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9. pontja értelmében: „A Törvény 5/B. § (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén, amennyiben az 21.00 és 05 .00 óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,3 %-a….” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.10 pontja szerint: „A Törvény 5/C. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,2 %-a.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.12 pontja szerint: „Ha a Műsorszolgáltató által valamely egy és ugyanazon műsorszámmal a Törvény (…) 5/B.§ (3) és az 5/C.§ (2) bekezdéseinek megsértése egyszerre történik, akkor az ORTT a két törvénysértésre fentiekben érvényesíthető kötbérmérték közül csak magasabb kötbérmérték erejéig jogosult a Műsorszolgáltatót kötbérfizetésre kötelezni.” A Szerződés fent idézett rendelkezéseiből következően a jelen esetben a Műsorszolgáltató az Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) bekezdés megsértéséért a kötbéralap 0,3 %-ának megfelelő összegű kötbér megfizetésére kötelezhető. A kötbér összege arra tekintettel, hogy a kötbéralap 1.724.908.880,-Ft, 5.174.727,-Ft. II. Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésének kétszeri megsértése miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja és a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.5. pontja alapján érvényesítette a Szerződésben megállapított kötbért. A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.5. pontja értelmében: „A Törvény 5/A. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,05 %-a.” A kötbér összege a Szerződés fent idézett rendelkezéséből következően arra tekintettel, hogy a kötbéralap 1.724.908.880,-Ft, 862.454,-Ft. A szankció mértékének meghatározáskor a Testület figyelembe vette, hogy korábban is hasonló mértékű szankciót alkalmazott Műsorszolgáltatóval szemben a fenti
11
törvényszakaszok megsértése miatt, valamint úgy látta, hogy a kiszabott kötbér mértéke arányban áll a törvénysértés súlyával. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2008. október 1.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. elnök
12
