Sziront’Art Közhasznú Egyesület ›› Elnökségi Határozatok Könyve
EH.008/2008 (V. 26.) 8 A Sziront’Art Közhasznú Egyesület számviteli politikájáról A Sziront’Art Közhasznú Egyesület Elnöksége az Alapszabály a 3. § (7) bekezdése, a 7. § (2) bekezdése a 7. § (6) bekezdés h) és i) pontja felhatalmazása alapján, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (4) bekezdésével és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletekkel, valamint az Alapszabály 11. § (2) – (12) bekezdéseivel és (15) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint szabályozza az Egyesület Számviteli Politikáját: Preambulum A Sziront’Art Közhasznú Egyesület olyan számviteli információs rendszer megalapozását tűzte ki célul, amellyel a törvényi előírásokhoz igazodik, megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújt az Egyesület vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A) Általános irányelvek 1.§ Az Egyesület gazdálkodására az éves rendes – vagy szükség szerint rendkívüli – Közgyűlésen elfogadott gazdálkodási és pénzügyi terv az irányadó. 2.§ Az Egyesület egyszeres könyvvitelt vezet a kezelésében illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásáról, melyekben bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja ki. 3.§ Az Egyesület pénzeszközeiről és azok forrásairól, valamint az azokban beállít változásokról való nyilvántartási kötelezettségének naplófőkönyv segítségével tesz eleget. A naplófőkönyvbe az adatokat kizárólag pénztári bizonylatok alapján szabad rögzíteni. A könyvvezetés folytonosságáért és szabályszerűségéért az Elnökség tagjai felelnek. 4.§ A könyvelés szabályszerűségének felelőssége alól az Elnökség mentesül, ha igazolja, hogy a könyvvezetést könyvelőre vagy könyveléssel foglalkozó gazdasági társaságra, ügyvédi irodára stb. bízta és a megbízás tényét a felelősségátvállalással dokumentáltan írásba foglalta. 5.§ Az Egyesület, amennyiben két egymást követő évben mérlegfőösszegben legalább 20.000.000 HUF (azaz Húszmillió Magyar forint) összeget állít be, úgy könyvvezetését jelen Számviteli Politika módosításával egyidőben kettős könyvvitelre köteles módosítani. 6.§ Az Egyesület a közhasznú egyszerűsített beszámolási kötelezettségének egyszerűsített beszámoló készítésével tesz eleget. A beszámoló a mérlegből és az eredménylevezetésből tevődik össze, fordulónapja 2008. december 31-e. Az egyszerűsített beszámolót a tárgyévet követő év május 31-éig a Közgyűlés elé kell terjeszteni elfogadásra. 7.§ Az egyszerűsített beszámoló adattartalmát a 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet 1. és 3. számú mellékletében meghatározott szerkezetben és legalább az ott előírt részletezésben, bizonylatokkal alátámasztott és szabályszerűen vezetett könyvvitel alapján, világos és áttekinthető formában kell elkészíteni. 8.§ A mérleg tartalmára vonatkozó, a számitelről szóló 2000. évi C törvény101. § –103. §aiban, foglalt előírásokat kell alkalmazni. A mérlegben a saját tőke indulótőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredmény célszerinti és vállalkozási tevékenységből áll. 8
A határozatot az Elnökség egyhangúlag, 3 igen szavazattal elfogadta.
A Sziront’Art Közhasznú Egyesület számviteli politikájáról
EH.008/2008/01.
Sziront’Art Közhasznú Egyesület ›› Elnökségi Határozatok Könyve
9.§ Az Egyesület az ajándékként, hagyatékként, cél szerinti felajánlásként – térítés nélkül – kapott eszközöket, ha az átadó jogi személy, akkor a könyv szerinti értéken, ha magánszemély, akkor felajánlási értéken az indulótőkével szemben veszi állományba. 10.§ Az eredmény megállapításánál, illetve az árbevételek (bevételek), valamint a költségek, ráfordítások (kiadások) elszámolásánál figyelembe kell venni a 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakat, illetve a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben előírtakat. 11.§ Tőkeváltozásként kell kimutatni (1) az Egyesületi célú tevékenység eredményét, (2) a vállalkozási tevékenység adózott eredményét, (3) az alapító rendelkezése szerint a vagyonként átadott pénzeszközt vagy térítés nélkül kapott eszközök rászorultak részére történő juttatását. 12.§ Az Egyesület költségeinek az elszámolása pénzforgalmi szemléletű előírások szerint történik. Minden költség azt az időszakot terheli, amelyikben kifizetésre került. Az analitikus nyilvántartásoknak teljes körűnek és megbízhatónak kell lennie, a számviteli törvény előírásainak meg kell felelniük. 13.§ Az Egyesület beszámolójának közzétételi kötelezettségét a 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet 20. §. (4) bekezdésével összhangban a mérlegfordulót követő 150 napon belül az Egyesület Elnöksége határozza meg. 14.§ Az Egyesület a 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet 18. § (2) bekezdése alapján könyvviteli szolgáltatást nem köteles igénybe venni. A könyvviteli szolgáltatások igénybevételéről az Elnökség dönt. B) Az Egyesület bevételei és kiadásai 15.§ Az Egyesület bevételeit két fő csoportra bontja: (1) Az Egyesület cél szerinti tevékenységéből származó bevételei a) a cél szerinti működésre kapott támogatások: aa) központi költségvetéstől ab) önkormányzattól ac) bel- és külföldi magán- és jogiszemélyektől ad) egyéb helyekről b) pályázati úton elnyert támogatások c) a cél szerinti tevékenységéből származó pénzügyi bevételei d) tagdíj- és működésihozzájárulás-bevételek e) egyéb bevételek (2) Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételei 16.§ Az Egyesület a 224/2000. (XII. 19.) Kormány rendelet 16. § (5) bekezdése szerint a kapott tagi, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – bevételként számolja el. 17.§ Az Egyesület kötelezettségként és nem bevételként mutatja ki azt a pénzösszeget, amelyet alaptevékenységére támogatás jogcímén kap (tagoktól, más szervezetektől, pályázati vagy egyéb más úton) és azt olyan szervezet rendelkezésére bocsátja, aki a cél szerinti feladatot közvetlenül valósítja meg és így a támogatott szervezet az Egyesülettől kapott (pénz)eszközt bevételként mutatja ki. EH.009/2008/02.
A költségvetési rend szabályozásáról
Sziront’Art Közhasznú Egyesület ›› Elnökségi Határozatok Könyve
18.§ Az Egyesület kiadásai az alábbiakból tevődnek össze: (1) Az Egyesület működési költségei (2) Cél szerinti tevékenységének kiadásai (3) A vállalkozási tevékenységének közvetlen kiadásai (4) A vállalkozási tevékenységének közvetett kiadásai C) Vállalkozási tevékenység 19.§ Az Egyesület az Alapszabályban és egyéb belső utasításokkal összhangban vállalkozási tevékenységet is folytat. A vállalkozási tevékenysége könyvviteli nyilvántartását elkülönítetten kezeli, a naplófőkönyv által meghatározott kódszámú számlatükör szerinti számlákra könyvel. 20.§ Az Egyesület a Társasági adóról és osztalékadóról szóló (többször módosított) 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozik, ezért a társasági adóbevallást a mérlegfordulót követő év május 31-éig az APEH felé be kell nyújtani. Amennyiben az Egyesület vállalkozási tevékenységet nem végzett, úgy az APEH felé február 15-éig kell benyújtania a társasági adóbevallást helyettesítő nemleges nyilatkozatát. D) Bevallási rend 21.§ A Sziront’Art Közhasznú Egyesület elektronikus adóbevallásra kötelezett szervezet, így bevallásait az ügyfélkapun keresztül nyújtja be. 22.§ A bevallásokért az Egyesület Elnöksége egyetemlegesen felel. A bevallás benyújtását bármely elnökségi tag, az Elnökség felhatalmazása alapján benyújthatja. E) Nyilvántartások rendje 23.§ Az Egyesület az alábbi a naplófőkönyvi könyvelését kiegészítve az alábbi analítikus nyilvántartásokat vezeti: (1) Befektetett eszközök: a) immateriális javak nyilvántartása b) tárgyi eszközök – ingatlanok, járművek, gépek – nyilvántartása (2) Készletek nyilvántartása (3) Követelések nyilvántartása a vevőkkel szemben (4) Tartozások nyilvántartása a szállítókkal szemben (5) Értékpapírok nyilvántartása (6) Személyi jövedelemadó nyilvántartás (7) Egyéb adók, egyéb adójellegű elvonások nyilvántartása (8) Járulékok és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos adatok nyilvántartása (9) Szigorú számadásra kötelezett bizonylatok, nyomtatványok nyilvántartása (10) Bármely további, az Egyesület Elnöksége által szükségesnek ítélt részletező kimutatás pl. az adományokról, támogatásokról, folyósított ösztöndíjakról. 24.§ A könyvelési zárlat időpontja minden hónap 10. napja. Amennyiben ez a nap munkaszüneti nap, akkor a könyvelési zárlat az ezt megelőző munkanap. A zárlati időpont azt jelenti, hogy megbízott könyvelés esetén eddig az időpontig a megbízott könyvelőnek el kell juttatni a zárlati időpontot megelőző hónap minden könyvelési bizonylatát (számlák, bankszámlakivonatok, pénztárbizonylatok, adománylevelek, támogatási szerződések stb.) Amennyiben az Elnökség úgy határozott, hogy a könyvelést saját maga valósítja meg, úgy a könyvelési zárlat időpontja azt jelenti, hogy a zárlati időpontig az előző hónap könyvelése megtörtént.
A Sziront’Art Közhasznú Egyesület számviteli politikájáról
EH.008/2008/03.
Sziront’Art Közhasznú Egyesület ›› Elnökségi Határozatok Könyve
25.§ A naplófőkönyvet egyeztetés és ellenőrzés után évi négy alkalommal (március 31-én, június 30-án, szeptember 30-én és december 31-én) le kell zárni. 26.§ Az Egyesület közvetett költségeit a december 31-i naplófőkönyv-zárlatot követően, a cél szerinti és a vállalkozási bevételek arányában kell megosztani. F) Amortizációs politika 27.§ A terv szerinti értékcsökkenést az Egyesület a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény iránymutatása alapján számolja el az értékcsökkenés bruttó értéke alapján, az üzembe helyezés napjától kezdve, éves elszámolással. (1) Az immateriális javak leírását az Egyesület az alábbiak szerint valósítja meg: a) vagyoni értékű jogok esetén a beszerzési árat 6 év alatt, b) szellemi termékek esetén a beszerzési árat 3 év alatt írja le. (2) Az immateriális javak beszerzési (bruttó) értéke a számviteli törvény előírásai alapján kerül megállapításra. (3) Az ingatlanok analítikus nyilvántartását mennyiségben és értékben tételesen kell vezetni. Az Egyesület az ingatlanok beszerzési árát 25 év alatt számolja el – évi 4%-os érték-csökkentéssel, évi elszámolással az ingatlan aktiválásának időpontjától. (4) Tárgyi eszközök értékcsökkenését az Egyesület az alábbi irányelvek alapján könyveli: a) egyösszegű, a használatba vételkor esedékes értékcsökkenési leírás alkalmazható az 50.000,- Ft egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó tárgyi eszközökre. b) 3 éves értékcsökkenési leírás alkalmazható 1. az irányítástechnikai és általános számítástechnikai gépekre, berendezésekre, program- és számvezérlésű gépekre, berendezésekre és a 100.000,- Ft-ot meg nem haladó hangszerekre. 2. minden, 200.000 Ft-ot meg nem haladó egyedi beszerzési, előállítási értékű eszközre c) 5 éves értékcsökkenési leírás alkalmazható 1. a 100.000,- Ft egyedi beszerzési értéket meghaladó hangszerre 2. a gépjárművekre d) 7 éves értékcsökkenési leírás alkalmazható minden, a fentiekben nem részletezett tárgyi eszközre. (5) Az eszközök beszerzési értékét vagy előállítási költségét a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelően az Egyesület úgy állapítja meg, hogy az eszköz megszerzéséért fizetett összeget növeli a megszerzéshez szorosan kapcsolódó illetékekkel, le nem vonható ÁFA értékével valamint a hatósági díjak és vám összegével. (6) Az Egyesület az üzembe helyezett eszközeiről mennyiségben és értékben egyedi analitikus nyilvántartást, az 50.000 Ft alatti tárgyi eszközeiről mennyiségi nyilvántartást vezet. (7) Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek, az erdő, a képzőművészeti alkotás beszerzési ára után és az üzembe nem helyezett beruházásnál. 28.§ Az Egyesület terven felüli értékcsökkentést nem alkalmaz 29.§ Az eszközök használati idejét az eszköz aktiválásakor az Elnökség egyedileg határozza meg, a 30. § és 31. §-ban rögzített irányelvek szerint. EH.009/2008/04.
A költségvetési rend szabályozásáról
Sziront’Art Közhasznú Egyesület ›› Elnökségi Határozatok Könyve
30.§ Az 50.000 Ft egyedi beszerzési vagy előállítási értéket meg nem haladó eszközök esetén a használati idő általánosságban három év, az 50.000 Ft értéket meghaladó eszközök esetén 5 év. Azonban amennyiben az egyedi beszerzés pályázati, támogatási úton történt, és a pályázat, támogatás az eszköz használatára vonatkozóan konkrét időtartamot határozott meg, akkor az eszközt a támogatási szerződésben megfogalmazottak szerint kell aktiválni. 31.§ Az Egyesület hangszereit, azok beszerzési értékétől és értékcsökkenési idejétől függetlenül legalább 5 év vagy azt meghaladó időtartamban használja. 32.§ Az Egyesület a számítógépes programok, a számítástechnikai eszközök és az Egyesület tulajdonában lévő bútorok maradványértékét az aktiválást követő 3 év elteltével „0”, azaz Nulla forintban határozza meg. G) Befektetett pénzügyi eszközök 33.§ A befektetett pénzügyi eszközök között azokat az eszközöket kell kimutatni (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket az Egyesület azzal a céllal fektetett be, adott át más vállalkozónak, egyéb jogi személynek, illetve az államnak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, hozamra, vagy kamatra) tegyen szert. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírokat tényleges beszerzési áron értékeli az Egyesület mindaddig, míg azok értéke tartósan – a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül – nem csökkent, ekkor értékvesztést számol el. A kamatozó értékpapírok beszerzési árában nem szerepelhet a vételárban lévő kamat. Az egyéb eszközöket beszerzési áron értékeli az Egyesület az hatályos számviteli törvény 51. §-ában előírtak figyelembevételével, csökkentve azt az 52. §ban alkalmazott előírásokkal. 34.§ A befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni a más vállalkozónak és egyéb jogi személynek, vagy az államnak tartósan, forintban vagy devizában kölcsönadott pénzeszközök összegét is. 35.§ Az államkötvényeket névértéken, a diszkont kincstárjegyeket vásárlási összeggel kell a pénzügyi eszközök között, továbbá az államkötvény vételárában szereplő kamatot ráfordításként kell elszámolni. H) Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok 36.§ Ebbe a csoportba tartoznak azon kötvények és egyéb értékpapírok, amelyeket az Egyesület, forgatási célból nem tartós befektetésként vásárolt. Kötvényeit névértéken (a vételi értékben felszámított kamattal csökkentett vételáron) tartja nyilván az Egyesület, egyéb értékpapírjait pedig beszerzési értéken (vételár) veszi nyilvántartásba. I) Követelések 37.§ Követelésnek minősülnek az Egyesülettel szemben fennálló tartozások, a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igények. Követelésként kell nyilvántartani más szervezetek, cégek, magánszemélyek, a vevők vagy a munkavállalók által elismert, de nem vagy még csak részben teljesített tartozásait. 38.§ Az egyszerűsített beszámolóban az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követeléseket az elfogadott összegben kell szerepeltetni. 39.§ Az egyéb követelések közé az alábbi követelések sorolhatók: (1) a munkavállalóknak folyósított előlegek, kölcsönök (2) az anyagi felelősség érvényesítése címén előírt összegekkel, bírósági letiltásokkal (3) különféle elszámolásokra (útiköltség-előleg, üzemanyag-előleg) kiadott összegekkel kapcsolatos követelések tartoznak. A Sziront’Art Közhasznú Egyesület számviteli politikájáról
EH.008/2008/05.
Sziront’Art Közhasznú Egyesület ›› Elnökségi Határozatok Könyve
J) Pénzeszközök 40.§ A könyvelés során a pénzeszközöket és azok állományát az alábbi bontásban kell kimutatni: (1) pénztár, (2) pénzforgalmi bankszámla (511) (3) támogatási és/vagy elkülönített pénzforgalmi bankszámla (520) (4) bakkártyaszámla (557) 41.§ Az Egyesület a készpénzállományát és annak forgalmát a pénztárszámlán mutatja ki. A készpénzkezeléshez kapcsolódó nyomtatványokat szigorú számadási kötelezettség alá kell venni. 42.§ A pénzeszközök számlára a pénzintézet terhelési, illetve jóváírási értesítése alapján kell könyvelni a forintfedezet elkülönítésének, továbbá feloldásának és felhasználásának összegét. 43.§ A valutakészletet és a devizaszámlán lévő devizát, a pénz tényleges befolyásakor (jóváíráskor) a számlavezető bank által meghirdetett középárfolyamán kell értékelni. 44.§ A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait lehetőség szerint késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor kell könyvelni. 45.§ Az Egyesület a pénzeszközök leltározását minden évben december 31-ével egyeztetéssel köteles elvégezni. A mérleg fordulónapján a pénztárban lévő készpénz összegét a pénztárkönyvvel egyezően, bekerülési értéken kell a mérlegben felvenni. A bankbetétek értékét a mérleg fordulónapján a pénzintézet(ek)nél elhelyezett betétek bankkivonattal egyező értéken kell a mérlegbe beállítani. K) Kötelezettségek 46.§ A kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzformában teljesítendő, elismert fizetések, amelyek a szállító vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, az Egyesület által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek hosszú- és rövidlejáratúak. 47.§ A kötelezettségeket a mérlegben könyv szerinti értéken kell értékelni, a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek kivételével. 48.§ Az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek közé sorolhatók (1) a munkavállalókkal szembeni kötelezettségek (2) a társadalombiztosítással kapcsolatos kötelezettségek (3) az adóhatósággal szembeni kötelezettségek. L) Ellenőrzés, önellenőrzés 49.§ Az Egyesületnél lefolytatott adóhatósági ellenőrzés, vagy önellenőrzés végzése során megállapított hiba – annak jellegétől (adóhiány, adóhiányt nem eredményező eltérés, számítási hiba stb.) függetlenül – jelentős összegűnek minősül, ha (1) ha az meghaladja a vétség éve szerinti mérleg főösszegének 2%–át, (2) ha a tőkeváltozást érinti 50.§ A felsorolt, előző évekre vonatkozó hibafeltárások miatti módosításokat a beszámoló mérlegének és eredmény levezetésének érintett tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménylevezetés tárgyévi adatainak. 51.§ Az előző kategóriákba nem tartozó eltérések, mivel azok nem jelentős összegűek, a tárgyévi eredményt módosítják. EH.009/2008/06.
A költségvetési rend szabályozásáról
Sziront’Art Közhasznú Egyesület ›› Elnökségi Határozatok Könyve
M) Záró rendelkezések 52.§ A számviteli politika elkészítésekor a hatályos számviteli törvény és az azt kiegészítő kormányrendeleketek előírásait vettük figyelembe. Amennyiben a számviteli politikában a törvénnyel ellentétel ellentmondás szerepelne, a törvény az irányadó. 53.§ Az Egyesület Elnöksége által elfogadott és kihirdetett jogerős számviteli politikát az Egyesület megalakulására visszamenőleges hatállal kell alkalmazni. 54.§ A számviteli politikát a politikai alapját adó törvény és kormányrendelet változását követő 30 napon belül, de legalább évente felül kell vizsgálni és aktualizálni kell. Besnyő, 2008. május 26.
............................................... Sólyom Balázs Titkár
.............................................. Nyersné Vajda Márta Elnök
.............................................. Germán Márton Elnökségi tag
Ez a határozat a kihirdetést követően jogerős és végrehajtható.
A Sziront’Art Közhasznú Egyesület számviteli politikájáról
EH.008/2008/07.
