2008. (IV.30) számú R E N D E L E T E

Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

NAGYVISNYÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 7/2008. (IV.30) számú RENDELETE

A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény helyi végrehajtási szabályairól valamint a gyámügyi igazgatási feladatokról és ellátásról (Egységes szerkezetben a 10/2008.(VIII.27.), 12/2008. (IX.24.), 22/2008. (XII.17.) és 2/2009. (II.25.) számú rendeletekkel) A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) és az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1.) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján és a gyámságról és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. Tv. értelmében a szociálisan rászorulók segítése megélhetési gondjainak csökkentése érdekében, az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet Általános rendelkezések

1. § A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

A rendelet hatálya 2. § (1) élő

A rendelet hatálya kiterjed Nagyvisnyó községi Önkormányzat közigazgatási területén

a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra, c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre e) az Sztv. 6. §-ban meghatározott hajléktalan személyekre. Gyermekvédelmi támogatás hatálya a településen élő állandó lakóhellyel bejelentett gyermekekre és szüleikre terjed ki (2) A rendelet hatálya – tekintet nélkül a település Önkormányzati hatáskörére és illetékességére – kiterjed annak a rászorulónak az átmeneti segélyezésére, étkeztetésére, szállás biztosítására, akinek ezek hiánya életétét, testi épségét veszélyezteti.

Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. 2

(3) A rendelet hatálya kiterjed továbbá az Sztv. 3.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre.

Eljárási szabályok 3. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet a kérelmező Körjegyzőség Hivatalához az e célra rendszeresített igénylőlapon nyújthatja be, illetve szóban is előterjesztheti, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A szociális ellátások iránti kérelmek benyújtásához rendszeresített igénylőlapon a) időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, közgyógyellátás, ápolási díj iránti kérelem esetén a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványokat kell érteni, a kérelmekhez a Kr.-ben előírt mellékleteket kell csatolni; b) minden egyéb ellátás iránti kérelem esetén jelen rendelet 1-3. számú mellékleteiben meghatározott formanyomtatványokat kell érteni; s a kérelmekhez a jelen rendelet 4. számú mellékletében meghatározott jövedelemnyilatkozaton, a jövedelmi adatokról szóló igazolásokon (nyugdíj esetén a nyugdíjas szelvény és nyugdíjas igazolvány), valamint a jelen rendelet 5. számú mellékletében meghatározott vagyonnyilatkozaton kívül az alábbi mellékleteket kell csatolni: ba) átmeneti segély iránti kérelemhez csatolni szükséges a kérelem indokául szolgáló tényekre, körülményekre vonatkozó, azokat alátámasztó dokumentumot, így például gyógyszertámogatásra vonatkozó átmeneti segély iránti kérelemhez a háziorvos igazolását a kérelmező havi gyógyszer-költségeiről, tartós betegség esetén a háziorvosi igazolást vagy korházi zárójelentést ; bb) lakásfenntartási iránti kérelemhez csatolni szükséges a lakás nagyságára vonatkozó hitelt érdemlő igazolást, amely különösen tulajdoni lap, földhivatali határozat, adásvételi, ajándékozási, biztosítási, hitelszerződés, bérleti szerződés, albérleti szerződés stb. lehet; bc) temetési segély iránti kérelemhez csatolni szükséges a halotti anyakönyvi kivonat fénymásolatát, és eredeti temetési számlát. (3) Jövedelem számításánál az Sztv. 10. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. (4) A rendszeres szociális ellátásban részesülő köteles bejelenteni a változást bekövetkezését követő 15 napon belül minden olyan változást, amely a pénzellátás folyósítását érinti, vagy kizárja. (5) A Körjegyzőségi Hivatal az adatokat köteles bizalmasan kezelni és azokat kizárólag a felhatalmazásnak megfelelő célra felhasználni. (6) A Körjegyzőségi Hivatal köteles a kérelmező által benyújtott igazolások, adatok valódiságát vizsgálni, illetve – ha szükségesnek látja – előre be nem jelentett környezettanulmányt (helyszíni szemlét) készíthet. (7) A 6 hónapon belül készült környezettanulmány ismételten felhasználható. (8) a) Az e rendeletben és az Sztv-ben meghatározott feltételek hiányában vagy azok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell: aa) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,


ab) a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére, ac) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetén az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. b) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörében a polgármester a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból ba) elengedheti, bb) csökkentheti, bc) részletekben fizettetheti meg.

4. § (1) Szociális hatáskörök gyakorlása: Az szociális ellátások tekintetében a Sztv.-ben és az e rendeletben megállapított önkormányzati szociális feladat- és hatásköröket Nagyvisnyó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint a polgármesterre ruházza át. (2) A képviselő-testület hatásköre: a) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díjának megállapítása. b) Elbírálja a polgármester, első fokon meghozott döntések ellen benyújtott fellebbezéseket. A testület dönt a Sztv.-ben és az e rendeletben foglalt feltételek szerint – - dönt az átmeneti segély odaítéléséről (Sztv.45.§.), - megállapítja a lakásfenntartási támogatást (Sztv. 38. § (1)-(8), 39. §); - megállapítja az Sztv. 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat, - intézkedik az a.)-c) pontokban foglalt jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítéséről (Sztv.17.§.). - megállapítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást

(3) A polgármester hatásköre: a) A Képviselő- testület a polgármesterre ruházza át az Sztv.-ben és e rendeletben megállapított alábbi hatásköreinek gyakorlását: - dönt a rendkívüli segély odaítéléséről, - dönt a temetési segély odaítéléséről (Sztv. 46.§.), - dönt a hajléktalanok átmeneti ellátásáról - dönt a szociális étkeztetés odaítéléséről, - dönt a házi segítségnyújtásra jogosultak személyéről.

b) A polgármester az Sztv-ben biztosított saját hatáskörében: - engedélyezi a köztemetést (Sztv. 48. §.),


c) intézkedik az a) és b) pontokban meghatározott, jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítéséről (Sztv. 17. §)

(5) A jegyző hatásköre: a) Az a Sztv.-ben foglalt feltételek szerint megállapítja a(z) aa) időskorúak járadékát (Sztv. 32/B.- 32/D. §), ab) rendszeres szociális segélyt (Sztv. 37/A.- 37/H. §), ac) az Sztv. 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, b) Az a Sztv.-ben és az e rendeletben foglalt feltételek szerint dönt a közgyógyellátásra való jogosultságról (Sztv. 49. §- 50/A. §). c) Az a Sztv.-ben foglalt feltételek szerint kiállítja az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére szolgáló hatósági bizonyítványt (Sztv. 54. §). d) intézkedik az a.)-b) pontokban foglalt jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítéséről (Sztv.17.§.).

II. fejezet Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Rendszeres szociális segély 5.§ (1)

A települési önkormányzat jegyzője rendszeres szociális segélyben részesíti azt

az aktív korúak ellátására jogosult személyt, aki az Sztv. 33-34. §; 37/B.- 37/C. §; 37/F. § rendelkezései alapján jogosult az ellátásra. (2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy – az egészségkárosodott kivételével – a segély folyósításának feltételeként az Önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles. (3) Az együttműködés keretében az aktív korúak ellátásra jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vétel céljából megjelenni a Bélapátfalvai Kistérség Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatánál (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat), b) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodni a kijelölt szervvel, c) teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat, d) a kijelölt szerv által meghatározott időközönként meg kell jelennie a Családsegítő Szolgálatnál. (4)

A beilleszkedést segítő programok típusai: a) kapcsolattartás a Családsegítő Szolgálattal, b) mentálhigiénés, életmódot formáló egyéni és csoportos foglalkozás,


c) d) e) f) g)

egyéni készség-, és képességfejlesztő foglalkozás, életvezetési tanácsadás, személyiségfejlesztő tréning, munkavégzésre felkészítő és integráló program, képzési, átképzési program.

(5) A nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettségét az alábbi esetekben szegi meg: a) nem jelenik meg a (3) bekezdés a) és d) pontjában előírt határidőre a Családsegítő Szolgálatnál, b) a (3) bekezdés b) pontjában előírt határidőre a beilleszkedését segítő programról írásban nem állapodik meg a kijelölt szervvel, c) nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat. (6) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködési kötelezettségét megszegi, meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát. (7) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja a rendelkezési állási támogatásban részesülőkre vonatkozó szabályok szerinti együttműködést és - a közfoglalkoztatási tervben foglaltakra tekintettel a közfoglalkoztatásban való részvételt. Az önkormányzat nevében a polgármester jogosult a megállapodás megkötésére.

5/A.§ (1) A települési önkormányzat jegyzője rendelkezésre állási támogatásban részesíti azt a személyt, aki az Sztv. 33-34. §; 37. §; 37/F. § rendelkezései alapján jogosult az ellátásra. (2) A rendelkezési állási támogatásban részesülő személy az állami foglalkozatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt. (3) A közfoglalkoztatás megszervezése a települési önkormányzat feladata. Közcélú munkavégzésre legalább hatórás napi munkaidővel, valamint legalább évi kilencven nap munkavégzési időtartammal határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni.

Időskorúak járadéka 6. § A települési önkormányzat jegyzője a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére időskorúak járadékát állapítja meg, amennyiben a kérelmező a Sztv. rendelkezései alapján az ellátásban részesíthető.


Ápolási díj 7. § (1) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó (a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959.évi IV. törvény 685. § b) pontja), ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg tizennyolc év alatti személy gondozását végzi. (2) A jegyző a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére az Sztv. 44. § (1) b) pontjában meghatározott összegű ápolási díjat állapít meg. (Sztv. 43/A. §) (3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott eljárások az Sztv. értelmében jegyzői hatáskörbe tartoznak.

7/A. § (1) Ápolási díjra jogosult továbbá a -(Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959.évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti) – hozzátartozó: - aki 18 évet betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, és - családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, egyedülálló esetén 200%-át.

(2) Az ápolási díj havi összege – az Sztv. 44. § (2) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. (3) Az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését az Önkormányzat az ápolási díjra való jogosultság felülvizsgálata során, illetőleg bejelentés alapján ellenőrizheti.

Temetési segély 8. § (1) Temetési segély iránti kérelem elbírálására a polgármester jogosult. Temetési segély megállapítható annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segélyre jogosult az az eltemettető, a) akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 300%-át. b.) illetve aki hadigondozásról szóló 1994. évi LXV. törvény 16.§-a alapján nem részesült temetési hozzájárulásban. (3) A temetési segély mértéke – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább a helyben szokásos legolcsóbb temetés – melynek költsége 170.000 Ft – 10 %-a, azaz 17.000 Ft.


Átmeneti segély 9.§ (1) Átmeneti segélyben részesíthető az Sztv. értelmében az a kérelmező, aki - létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került - esetenként jelentkező többlet kiadások – különösen betegség, elemi kár – miatt anyagi támogatásra szorul. (2) a) Átmeneti segély annak adható, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150%-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át. b) Amennyiben a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori összegének a) pontban meghatározott mértékét az átmeneti segélyt akkor lehet megállapítani, ha a kérelmező esetében az alábbi indokok legalább egyike fennáll: - tartós, legalább 1 hónap időtartamot meghaladó betegség, -gyógyászati segédeszköz, gyógyszer beszerzés, gyógykezelés, amennyiben a kérelmező közgyógy ellátásra nem jogosult, - baleset, elemi kár esetén. (3) a.) Az átmeneti segély – vissza nem térítendő támogatás vagy – kamatmentes kölcsön formájában állapítható meg. b.) A vissza nem térítendő támogatás élethelyzettől függően természetben is nyújtható. c.) Természetben nyújtott támogatási forma elsősorban szociális étkeztetés biztosítása térítésmentesen, tartós élelmiszer, tüzelő, ruházat és egyéb fogyasztási cikk vásárlása, óvodás, általános iskolás, középiskolás, főiskolás hallgatók beiskolázásának elősegítése. d.) Kamatmentes kölcsön nyújtható különösen nyugdíjba vonulást követő időszak után a rendszeres ellátás folyósításáig, családi pótlék, árvaellátás folyósításáig, vagy egyébként, ha az igénylő rendkívüli élethelyzete indokolja (pl. kórházi kezelés, haláleset, elemi kár) és a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150%-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át. (4) a) Az átmeneti segély összege esetenként legalább 1000 Ft, legfeljebb azonban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 50%-ának megfelelő összeg; természeti csapás, elemi kár esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 200%-ának megfelelő összeg. b) Kamatmentes kölcsön összegeként legalább 10000 Ft, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ának megfelelő összeg állapítható meg. (5) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének szabályait a testület– az Sztv. és a Szr. egyéb vonatkozó szabályaira tekintettel – az egyedi kérelmek elbírálásakor dönti el. (6) A kölcsönszerződést a kedvezményezettel a polgármester köti meg, a kölcsöntörlesztés futamideje legfeljebb 12 hónap lehet. A kölcsönszerződésben rendelkezni kell arról, hogy a kamatmentes kölcsön törlesztésének elmaradása esetén az önkormányzat az illetékes bíróságnál fizetési meghagyás kibocsátását kéri.


(7) A kölcsönszerződésben a visszafizetés garanciájára biztosítékot kell kikötni. Aki a kölcsönként nyújtott átmeneti segély visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül nem képes teljesíteni annak – kérelmére – engedélyezhető a törlesztés szüneteltetése, esetleg a hátralék teljes vagy részbeni elengedése. (8) Átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában családonként évente 1 alkalommal állapítható meg. (9) Nem részesíthető kamatmentes kölcsönben az a személy, aki a) rendelkezik olyan vagyonnal, amely válsághelyzetét megoldhatja, és b) a korábban igénybevett kölcsönét önhibájából eredően nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

9/A.§ Rendkívüli átmeneti segély A polgármester rendkívüli átmeneti segélyben részesíti azt a személyt, aki az átmeneti segélyezés feltételeinek megfelel, és az azonnali segélyezés személyes körülményeire tekintettel indokolt.

Lakásfenntartási támogatás 10. § (1) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az, aki az Sztv. 38. § (1)-(4) és (6)-(8) bekezdéseiben, valamint a 39. §-ában foglalt feltételeknek megfelel. (2) a) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az, aki normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult és - akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és - lakásfenntartásának elismert havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 30%-át. b) Helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az Sztv. 38. § (4) bekezdésében elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó helyben elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi költség megegyezik az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegével1. c) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás helyben elismert havi költségének 10 %-a, de legalább 2500 Ft és legfeljebb 4000 Ft. A támogatás összegét 100 Ft-ra kerekítve kell megállapítani. d) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelem folyamatosan benyújtható.

(3) A lakásfenntartási támogatás természetbeni ellátásként is folyósítható. A folyósítás ebben az esetben a közüzemi szolgáltató részére történő átutalással történik. A természetbeni folyósításról egyedi határozatban kell rendelkezni.

1

2009. évben az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség: 450 Ft.


III. fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások Közgyógyellátásra való jogosultság 11. § (1) A jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg az Sztv. 50.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint az arra jogosult személynek. (2) A jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg továbbá, annak a szociálisan rászorult személynek a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 210 %-át, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja.

Köztemetés 12. § (1) A polgármester köteles gondoskodni azon személyek közköltségén történő eltemettetéséről, akinek halálesete az illetékességi területen következett be, és akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles hozzátartozója, vagy fellelhető ugyan, de az eltemetetésről nem gondoskodik. (2) Közköltségen történő eltemetésről a helyben szokásos legolcsóbb szertartás szerint kell eljárni, lehetőség szerint figyelembe véve az elhalt felekezeti hovatartozását. (3) A költségcsökkentés érdekében az Önkormányzat köztemetés lebonyolítására, a közölt feladatok elvégzésére (sírásás, temetés stb.) közmunkásokat biztosít. (4) A polgármester egyedi esetekben kérheti az egyházak közreműködését a temetési szertartás térítésmentes lebonyolítására. (5) Ha az elhalt utolsó lakóhelye, illetve az eltemetésre köteles személy vagy az örökösök kiléte megállapításra kerül, úgy a temetési költség megtérítésére az alábbi intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni: - az utolsó lakóhely szerinti önkormányzattól a köztemetés költségeit visszaigényelni, ennek hiányában, - a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenteni, vagy - az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezni. (6) Ha az elhaltnál értéket képviselő ingóság (óra- ékszer, biztosítási kötvény, készpénzt, stb.) található, úgy arról tételes leltárt kell készíteni és az ingóság megőrzéséről – a jogosult részére történő átadásig – gondoskodni kell.


Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 13. § A jegyző egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosító hatósági bizonyítványt állít ki az Sztv. 54.§-a szerint az arra jogosult személynek.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 14. § A jegyző – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19-20/A. §-aiban foglaltak alapján – a jogosult gyermek számára rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 15. § (1) -

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető az a gyermek, fiatal felnőtt akinek eltartása más módon nem biztosított és időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli és előre nem várt élethelyzetbe került, akinek a családjában az alkalmanként jelentkező többletkiadások olyan mértékű megterhelést okoznak, amelyet a lakókörnyezet önerejéből megoldani nem tud.

(2) A támogatás pénzben, de természetben is nyújtható a.) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a szülő, ill. törvényes képviselőn kívül rendeltetésszerű felhasználás érdekében támogatás célját figyelembe véve oktatási intézmény, egészségügyi intézmény, illetve család és gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmény részére is utalható; b.) természetben nyújtott támogatási forma elsősorban: - tankönyv, füzetcsomag, iskolai felszerelés, tanszerellátás támogatása, - kollégiumi, menzai vagy napközi térítési díj átvállalása, illetve ahhoz történő hozzájárulás; c.) a támogatás mértéke maximum 3000,- Ft/gyermek; éven belül maximum: 9.000,- Ft /gyermek d.) A támogatás formájáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni. e.) A Képviselő-testület egyedi esetben, a gyermekek érdekében egy alkalommal magasabb összegű támogatást is megállapíthat. f.) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításakor figyelembe kell venni a család részére biztosított egyéb szociális támogatásokat is. (pl. ingyenes étkeztetés, tankönyv juttatás) g.) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a településen életvitelszerűen élő gyermeket vállaló szülő (egyedül álló, párkapcsolatban élő vagy házas) gyermekvállalását támogatja, jövedelemre tekintet nélkül, minden új szülött gyermek után 20.000 Ft támogatást nyújt a szülőknek. E támogatás a községben bejelentett lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen a községben élő családokra vonatkozik.


(3) A kérelemhez a (2) bekezdés g) pontjában szabályozott támogatás kérése esetén csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonat másolatát, és a szülő(k) nyilatkozatát arról, hogy a településen életvitelszerűen élnek.

IV. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 16.§ (1) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó következő alapellátásokat biztosítja: a.) szociális étkeztetés (Sztv.62.§.) b.) házi segítségnyújtás (Sztv.63.§.) c.) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek nappali ellátása (Sztv. 65/F. § (1) a)). (2) Az ellátások igénybevételére vonatkozólag – (4) bekezdésben foglaltak kivételével – az Sztv. rendelkezései az irányadóak. (3) Az ellátások igénylése külön jogszabályban foglalt kérelemnyomtatványon, az ott előírt mellékletek csatolásával terjeszthető elő. (4) Az ellátások iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. Az ellátás biztosításáról a polgármester az ellátásra vonatkozó szakmai programnak megfelelően dönt. (5) Az ellátások igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjakat, az igénybe vehető kedvezményeket a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza. A személyi térítési díjat a külön rendeletben foglaltak figyelembevételével a körjegyzőségi hivatal szociális előadója állapítja meg és a gazdálkodási előadó szedi be.

V. Fejezet Záró rendelkezések 17. § (1) Ezen rendelet 2008. május 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti a Nagyvisnyó Községi Önkormányzat 5/2003.(V.28. ) sz., valamint annak módosítására hozott 6/2006.(VI:28.) rendelete. (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (4) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.


(5) Az Szr. 5. § (3) bekezdésében és 15. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban szabályozott ellátások biztosítása a Társulás intézményi keretei között történik.

Nagyvisnyó, 2008. április 30.

Dobosné dr. Kvesztár Henrietta sk. körjegyző

Csőgér Bálint sk. polgármester

Záradék: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (2) bekezdése alapján a rendelet 2008. április 30. napján kihirdetésre került. Nagyvisnyó, 2008. április 30.

Dudás Róbert aljegyző

2008. (IV.30) számú R E N D E L E T E

Recommend Documents