2007

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 250-6/2007.

JEGYZİKÖNYV Készült: 2007. április 12-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének soron kívüli nyilvános ülésén. Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, Köles István alpolgármester, Hanó Miklós alpolgármester, Szente Béla, Dr. Kerekes Attila, Tímár Ella, Dr. Ferenczi Attila, Vrbovszki Viktor, Fodor Lajos, Fodor Jánosné, Herczeg Tamás tanácsnok, Hirka Tamás, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Kutyej Pál, Hricsovinyi Tamás, Baji Lajos, Tóth Károly országgyőlési képviselı, Hrabovszki György, Szilvásy Ferenc, Benkóné Dudás Piroska, Miklós Attila, Mezei Zsolt, Pap János, Velkey Gábor, Takács Péter, Bálint Jánosné képviselı. Igazoltan távol: Bokros Mátyás, Kiss Tibor képviselı. Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Benedek Mária jegyzı. Meghívottként volt jelen: Dr. Szvercsák Szilvia a Közigazgatási Osztály vezetıje, Dr. Kiss Gyula, Jogi és Önkormányzati Csoport vezetıje, Tuskáné Papp Erzsébet, a Közmővelıdési, Oktatási és Sportosztály vezetıje, Uhrin Nándor, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetıje, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály helyettes vezetıje, Bánfi Ádám, a Városüzemeltetési Osztály vezetıje, Opauszki Zoltán kabinetfınök, Botyánszky Mária sajtóreferens, Boros László, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály megbízott vezetıje, Márton László vagyonkezelı, Dr. Kovács Zoltán az Egészségügyi Osztály vezetıje, a PIU (Projekt Végrehajtó Egység) részérıl: Lukovics Béla tervezı, Papp Gábor Vízmővek Rt., Taxner György, az UTB Envirotex Kft. technológiai igazgatója, Molnár László országgyőlési képviselı. Vantara Gyula polgármester: Megállapította, hogy 25 fı képviselı van jelen, az ülést megnyitotta. A meghívóban a zárt ülés 1. napirendjében feltüntetett bírósági ülnök választásról a törvény erejénél fogva zárt ülésen kell dönteni, mert a jelöltek közül 2 fı nem járult hozzá a nyilvános ülésen tárgyalásához, ezért az Ötv. 12§.(4) bekezdés a) pontja alapján zárt ülést kell tartani. A zárt ülés 2. napirendje a Körös Hotel ügye zárt ülésen történı tárgyalását az Ötv. 12§.(4) b.) pontja indokolja, errıl azonban szavazni szükséges. Szavazásra bocsátotta a napirendet. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 25 igen, egyhangú szavazattal a napirendet elfogadta.

2

NAPIRENDI PONTOK: Zárt ülés: 1.

Bírósági ülnökök választása Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Jogi és Önkormányzati Csoport

2.

Körös Hotel ügye Elıterjesztı: Hanó Miklós alpolgármester Elıkészítı: Stratégiai, Fejlesztési Osztály

Nyilvános ülés: 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának megvalósíthatósági tanulmánya Elıterjesztı: Hanó Miklós alpolgármester Elıkészítı: Stratégiai, Fejlesztési Osztály

és

csatornázásának

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város gazdasági programja a 2007. és 2010. közötti idıszakra Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai, Fejlesztési Osztály

3.

Fenntartói döntés a Réthy Pál Kórház- Rendelıintézet mőködése érdekében benyújtandó pályázatokról Elıterjesztı: Dr. Fábián Ágnes tanácsnok Elıkészítı: Egészségügyi Osztály

4.

Új tervtanács létrehozása a 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet alapján Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Városépítészeti Osztály

5.

Választókerületi célelıirányzat felhasználásáról szóló szabályzat elfogadása, valamint a közgyőlés egyes hatáskörei gyakorlásának a polgármesterre történı átruházásáról szóló 12/2007. (IV.2.) rendelet módosítása Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Jogi és Önkormányzati Csoport

15.15 órakor zárt ülést rendelt el, melyrıl külön jegyzıkönyv készül. (Kazetta 1/1 001-031) Napirend tárgya:

A „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” c. projekt Megvalósíthatósági tanulmánya

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztı Hanó Miklós alpolgármester. Az elıterjesztést véleményezte a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság együttes ülésén. Az állásfoglalásokat a

3 képviselık kézhez kapták. A vita megnyitása elıtt eredeti javaslatként érkezett, bizottsági véleményként a 4. pont kiegészítése, hogy a felkérés ne csak az országgyőlési képviselıre, hanem a polgármesterre és az önkormányzati képviselıkre is terjedjen ki. Ezt szavazás útján fogják módosításként kezelni. Ennek figyelembe vételével folytassák le a vitát. Felhívta a képviselık figyelmét, hogy jelen elıterjesztés és határozati javaslat Békéscsaba város érdekeit szolgáló kérdéskört tartalmaz. Tájékoztatta a képviselıket, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a KVVM Fejlesztési Igazgatóság, mint irányítóhatóság támogató döntése befolyásolhatja ezeket a megfogalmazott igényeket, alternatívákat. (Kazetta 1/1 374-413) Taxner György, az UTB Envirotex Kft. technológiai igazgatója: Április 26-án lesz az az ülés, amit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Fejlesztési Igazgatóság hívott össze, ahol a megvalósíthatósági tanulmányról elmondják a véleményüket. A napokban várható, hogy a KEOP akcióterv társadalmi vitára kerül, ahol remélhetıleg rögzítik az állami támogatás feltételeit. Miután ez társadalmi vitára kerül, mindenki elmondhatja véleményét, és ezután véglegesítik. Ez nagyon fontos a Békéscsabára jutó önrész függvényében, illetve, hogy mennyi lesz az állami támogatási rész. A jelenlegi akcióterv változatokban voltak olyanok, amelyek az állami támogatás és az európai uniós támogatás részarányát korlátozni kívánták. Békéscsaba város esetében úgy tőnik, hogy a tiszta pénzügyi számításból kb. 90 %-os támogatottságra lehet számítani. Abban az esetben, ha a támogatási feltételek rosszabbak lesznek, tehát a 90 %-ot nem adják meg a városnak kb. 10-11 %-ról 15 %-ra nıne az önerı vállalása. Ezért ajánlotta figyelembe az akciótervet, ami megjelenése után társadalmi vitára kerül. (Kazetta 1/1 413-450) Baji Lajos képviselı: Szeretné, ha mindenki ugyanazt a nyelvet beszélné, ezért megfogalmazza állítását, mely szerint ez az a beruházás, amelyik Békéscsaba legnagyobb mértékő csatornázottságát célozza meg. Ez mindenkinek érdeke. Jól kellene megfogalmazni, hogy mely nagyságrend az, amelyet szeretnének Békéscsabán lecsatornázni, új csatornát építeni, rekonstruálni és a szennyvíztisztító telepet is abba az állapotába hozni, amellyel a leghatékonyabban tudja megtisztítani az odaérkezı szennyvizet. Az elıterjesztık a „B” alternatívát, tehát egy csökkentett területet jelölnek meg. Ha ezeken a feltételeken keresztül lesz a pályázat legmagasabb szinten támogatott, ezt a B-t addig kellene növelni, amennyit elbír a projekt, és utána párhuzamosan azt a lehetıséget is fenntartani, hogy saját beruházásként még kapcsolódó projektként a lehetı legtöbb helyre elvinni a csatornát, illetve a csatornagerincet. Ezért kérte, hogy a munka folyamán, a tervezésre rendelkezésre álló pénz hasznosulása úgy történjen, hogy az „A” változatig történjen meg az összes csatorna megtervezése és kidolgozása. A közgyőlés úgy hatalmazza fel a PIU egységben lévı megbízottjait, hogy ebbe az irányba tárgyalják végig a folyamatot. A közgyőlés elé a tervezés folyamatában még visszakerül bizonyos döntési lehetıség, és amikor majd decemberre beadható projektté formálódik, akkorra tudják azt mondani, hogy most van kész. Ez pályázattal érintett, támogatott rész, illetve van, amit még az önkormányzat saját ereje bír még a beruházás ideje alatt, a 3-4 év alatt folyó költségvetésbıl is lehet még hozzátenni pénzt, illetve erre érdemes és lehet is nagyon kedvezı, hosszú lejáratú hitelt is felvenni. Kérte, hogy ennek szellemében határozzon a testület, illetve a tárgyalások és a projektté formálás során ilyen felhatalmazással tárgyaljanak a város megbízottjai, és ezt képviseljék az irányító hatóság és a támogató felé is. (Kazetta 1/1 450-519)

4 Vantara Gyula polgármester: Felhívta a figyelmet arra, hogy a békéscsabai érdekek képviselete ennél a napirendi pontnál konkrétan azt jelenti, hogy ez várhatóan nem a végleges és finanszírozott terv, sem mőszaki, sem pénzügyi szempontból. Ez egy vágy, a vita során is elhangzott, ebben is vannak kockázati tényezık. Egyértelmően azok az elemek lettek levéve az „A” változathoz képest, amelyeket a jelenlévı PIU-ba delegált támogatók és egyéb képviselık megvalósíthatatlannak ítéltek a pályázat keretein belül. Ez a változat Békéscsaba önkormányzatának az álma, hogy ez megvalósulhasson, mint reális, megvalósítható létesítmény, természetesen kockázati tényezıkkel együtt. Tudomásul kell venni, hogy a döntés nem 100 %-ig a testület kezében van. (Kazetta 1/1 519-541) Molnár László országgyőlési képviselı: Régi alaptétel, hogy a szennyvizet ott kell megtisztítani, ahol keletkezik, nem lát olyan összehasonlítást, ami Gerla és Mezımegyer vonatkozásában megvizsgálná azt a tényt, hogy alkalmas-e. Léteznek olyan tisztítók Európában, amelyek a helyben történı tisztítást teszik lehetıvé. Kérdése a tervezık felé, hogy ezt a verziót vizsgálták-e, és ha igen, milyen eredményre jutottak, ha pedig nem, akkor lehetséges-e megvizsgálni? (Kazetta 1/1 541-1/2 002) Taxner György, az UTB Envirotex Kft. technológiai igazgatója: Megvizsgálták a kérdést. Minden esetben, ami külsı területek csatornázásával kapcsolatos, ez elsıdleges kérdés. A helyi körülményeket mindig megpróbálják mérlegelni ebben az esetben. Az elsı lehetséges variáció, hogy helyben győjtırendszert alakítanak ki, és nem hozzák át az egész városon a szennyvizet, helyben próbálják megtisztítani. Ennek több feltétele van. Az elsı, hogy olyan befogadót találjanak, amely tudja a tisztított szennyvizet fogadni. Ezekben az esetekben nem tudták biztosítani a tisztított szennyvíz befogadását. A környéken kizárólag az Élıvíz-csatorna jöhet szóba befogadóként. A másik probléma a kisebb szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatban, hogy a fajlagos üzemeltetési költsége is magasabb, mint egy nagy központi szennyvíztisztító telepé azt is figyelembe véve, hogy át kell vinni egy nagy csatornázási rendszeren. Szóba jöhet még házankénti megoldás alkalmazása is, ami azt jelenti, hogy minden házhoz telepítenek kis berendezést, és ott helyben próbálják tisztítani és elhelyezni a szennyvizet. Eddig ezt a formát az Európai Unió nem támogatta, és a kohéziós alap pályázatokban ez nem volt támogatható megoldás, de úgy néz ki, hogy megváltozik, és a mostani KEOP pályázat részeként támogathatóvá válik ez a kombináció is, tehát nem feltétlenül kell mindent közcsatornán elvinni, hanem helyben is lehet tisztítani. A helyben tisztítást a helyi szakértık nem igazán támogatták, mert a talajvíz viszonyok nem kedveznek a helyi elhelyezésnek, illetve jogszabályban is rögzített, hogy melyek azok a területek, amelyek helyi berendezések számára alkalmazhatók, és ezek a területek, amik szóba jöhettek volna, nem sorolhatók ide. Tehát azért nem tértek ki részletesen már az anyagban, mert úgy ítélték meg, hogy a komoly megvalósításnak nagyon kicsi a mőszaki lehetısége. (Kazetta 1/2 002-028) Hanó Miklós alpolgármester: Ezt a vitát már lefolytatták az összevont bizottsági ülésen is. Amíg nem látják tisztán, hogy a csatornázás és a tisztítás 18,7 milliárd Ft-os költségének milyen forrásai vannak, addig olyan plusz költséget beállítani kockázatos. A tervezés alapján mindenhol a gerincvezeték kiépül, amire a késıbbiekben rá lehet kötni. (Kazetta 1/2 028-038)

5 Tóth Károly képviselı: Kérte, hogy próbáljanak pozitívan gondolkodni. A városnak az a célja, hogy 10 %-os önrésszel valósuljon meg a projekt. A másik cél az lehet, hogy a lehetı legnagyobb területen. Vannak belterületbe vont területek, ahol állampolgárok laknak, mert nem tudtak más lakhatási megoldást találni. Ivóvizet illene vinni ezekre a területekre. Ha már az ivóvizet odavitték, megérdemlik a fejlesztési lehetıséget, akkor már van értelme a szennyvízhálózatnak is, rá tudnak csatlakozni. Nem lehet tartósan hagyni, hogy Békéscsabán a belterületi részeken építkeznek az emberek, és a sorompón túlra járnak ivóvízért. Ez nem lehet megoldás. Módosító javaslata, hogy az „A” változatot támogassa a közgyőlés. (Kazetta 1/2 038-056) Fodor Jánosné képviselı: Mindenki tudja, hogy hosszú évek óta húzódik Békéscsaba csatornázásának ügye. Az elsı tanulmányokat tíz évvel ezelıtt készítették el, a KSZI ISPA támogatási kérelem dokumentációja 2001-ben készült, amit 2002-2003-ban átdolgoztak, de valamilyen oknál fogva nem fogadtak be. 2004-ben a kohéziós alaphoz benyújtott támogatási kérelmet utasították el mőszaki okokra hivatkozva, igazából más városok megelızték Békéscsabát. Molnár László országgyőlési képviselı úgy nyilatkozott egy elızı közgyőlésen, hogy a tervek nem a megfelelı polcra kerültek. Azt, hogy ennek volt-e különleges oka, utólag nem lehet kideríteni, de tény, hogy az elmúlt tíz év során sok város megelızte Békéscsabát. Most elérkeztek egy olyan állomáshoz, ami végre elıreviszi az ügyet, elkészült a megvalósíthatósági tanulmány. Világosan kiderült, hogy elhibázott lépés volt a zárt kertek bevonása, ahol nincs megfelelı számú lakosság, nincs ivóvízvezeték és nem teljesíthetı az elvárt rákötési arány, tehát a támogató által állított támogatási feltételeknek nem felel meg. Az az érdeke az önkormányzatnak, hogy olyan pályázatot nyújtson be, ami az ismert feltételeknek mindenben megfelel. Ha elkezdenek próbálkozni, olyan utcákat vesznek a tervbe, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek, veszélyeztethetik a sikert, illetve újabb akadályokba ütközhetnek, ami újabb elvesztegetett éveket jelenthet. Kérte a „B” változat elfogadását azzal a feltétellel, hogy a tervezı a kiesett 30,7 km gravitációs szennyvízcsatorna tervezése helyett vállalja a kiesett területeken ugyanilyen hosszúságú ivóvízvezeték megtervezését. A beszervezett tulajdonosok a Viziközmő Társulat tájékoztatása szerint többféle alternatívából választhatnak, ami még kidolgozás alatt áll. Tudják, hogy a zárt kertekben a 2002/1997. (IV.24.) közgyőlési határozat szerint ahol nincs megfelelı utcaszélesség, ott nem is épülhetnek közmővek. Azok a tulajdonosok, akik ezeken a területeken beléptek a társulatba, az elkövetkezendı 3-4 évben, amíg a szennyvízcsatorna hálózat megépül, kialakíthatják a megfelelı utcaszélességet, az önkormányzat és a Vízmő Vállalat segítségével az idıközben elkészült tervek alapján megépíthetik az ivóvízvezetéket, és a program befejezése után csatlakozhatnak a szennyvízcsatorna hálózathoz. Ahol ez nem tud megvalósulni, mert esetleg nincs erre vonatkozó egységes akarat, ott a Viziközmő Társulat a már befizetett hozzájárulást visszafizeti. Ezért még egyszer kéri az egyes döntési pontnál a „B” változat elfogadását, a további pontoknál az elıterjesztı javaslatainak elfogadását. (Kazetta 1/2 056-088) Taxner György, az UTB Envirotex Kft. technológiai igazgatója: A KEOP pályázati feltételeket az akciótervben rögzítik, ami most folyik. Azt elızetesen tudni lehet, hogy eddig sem támogatott az Európai Unió elıközmővesítést. Az elıközmővesítés fogalmáról kértek állásfoglalást a fejlesztési igazgatóságról, a KVVM szakmai fıosztályára utalták ezt a kérdést, majd megkapták az álláspontot, hogy mit tekintenek elıközmővesítésnek. Azt egyértelmően kijelentették, hogy az elıközmővesített területeken sem a Magyar Állam, sem az Európai Unió nem ad támogatást. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet saját forrásból megépíteni a

6 beruházást, de ehhez nem adnak támogatást. Az „A” és a „B” verzió közötti területi különbségek elsıdlegesen az elıközmővesítésbıl adódnak. Úgy határolták el a két verziót, hogy az egyik esetében feltüntették az Európai Unió által nem támogatott területeket. Az „A” és a „B” verzió között tehát meghatározott különbség az, hogy mi tekinthetı elıközmővesítésnek. A „B” verzió is tartalmaz olyan területeket, amelyek a jelenlegi állapotban nem felelnek meg a csatornázás feltételeinek, hiszen nincs ivóvíz, nincs megfelelı utcaszélesség, el kell menni addig a maximális lehetıségig, amíg látnak esélyt, hogy uniós támogatást lehet kapni a projektre. (Kazetta 1/2 088-113) Vantara Gyula polgármester: A Kenderföldek zárt kerti részében valóban sok a kint lakó, csak jogilag ık nem minısülnek ott lakónak, tehát nincs használatbavételi engedély, nincs állandó tartózkodás, emiatt az 50 %-os lakhatás papíron, jogilag nem mutatható be. (Kazetta 1/2 113-118) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Békéscsaba önkormányzata 2 milliárd 6 millió Ft önerıt vállalt. A Viziközmő Társulatba befizetett és ehhez biztosított összeg 1.300 milliárd Ft. Békéscsaba Megyei Jogú Város 700 millió Ft-os terhet vállal még a szőkített költségvetésnél is, ha megvalósul ezen százalékok alapján. Amit Baji Lajos képviselı elmondott, még + 1,5 milliárd Ft. Felhívta a figyelmet, hogy Békéscsaba önkormányzata közel 3 milliárd Ft-os adóssággal küzd. Ne tegyenek úgy, mintha gazdag város lenne Békéscsaba, ahol csak döntés kérdése, hogy 1,5-2 milliárd Ft-ot mire költ. Még akkor is megszavazná az „A” változatot, ha nem éppen a novemberben kiválasztott szakértıi csapat tette volna a testület elé ezt a javaslatot. Ez egy megvalósíthatósági tanulmány, szakértık, szakemberek által készített javaslat, és ık javasolták azokat a verziókat, amik megfontolást igényelnek. Békéscsaba egyéb lakóira nézve aránytalanul nagy terhet róna, ha ki kellene építeni a vízvezetéket és a csatornát. Csak a visszalépés a vízvezetékben 350 millió Ft. Amikor megkezdték a Viziközmő Társulat bıvítését, akkor még nem volt szó arról, hogy milyen területek és hogyan kerülnek a csatornázásba. Elıfordulhat, hogy néhány száz lakosnak vissza kell téríteni a lakástakarékpénztárba általuk befizetett összeget, mert a Viziközmő Társulat képviselıje elmondta, hogy ez a megtakarítás másra nem használható. Kicsit kapkodva, gyorsan szervezték meg. Tóth Károly képviselı felvetette azt a javaslatot, hogy a közgyőlés fogadja el az „A” változatot, de ha a többség nem szavazza meg, akkor gazemberek, mert nem hajlandók támogatni a békéscsabai lakosokat? Véleménye szerint 64.000 ember érdekét kell nézni, és azt a fajlagos és ésszerő megvalósítást, ami nem akadályozza meg. Ha túlvállalják magukat, akkor zsákutcába futhatnak, és nemhogy ekkora támogatást nem kap a város, hanem akár jelentıs támogatástól eshet el. A bizottsági ülésen megkérdezte, hogy mi történik, ha nem megfelelı pályázatot ad be a város? Erre azt a választ kapta, hogy azt a részt törlik, tehát veszélyeztetheti a programot. Kérte, hogy fontolják meg a képviselık, hogy mit hogyan szeretnének népszerőségi okokból elmondani. A testület elıtt lévı változat nem végleges elkötelezettség, majd decemberben lesz az. A lakosság nincs tisztában a megjelent sajtóanyagok ellenére azzal, hogyan történik a csatornázás. 2007. március 28-ra megvalósíthatósági tanulmány készült, a végleges tervdokumentáció 2007. decemberére készül el, ez 2008. tavaszán benyújtható lesz az Európai Uniónak, amely majd 2008. ıszén, telén dönt, hogyan támogatja ezt a projektet, és kedvezı

7 elbírálás esetén 2009-ben indulhat a csatornázás. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy azért nem indul még a projekt, mert „vacakolás” folyik. Sajnos ennek kifutási ideje van. (Kazetta 1/2 118-171) Tóth Károly képviselı: Ellentmondásos a helyzet. Bizonyos városrészekre azt mondják, hogy sokan laknak, de mégsem laknak ott, mert hivatalosan nincs meg a használatbavételi engedély. Azért nincs meg, mert nincs víz, ugyanakkor nem adják ki az engedélyt, mert nincs víz, ez egy ördögi kör, aminek az önkormányzat az oka. Az, hogy valami elıközmővesítésnek minısül-e, vagy a program részének, egyes területeken csak azon múlik, hogy a most konkrétan ott lakó emberek közül ténylegesen mennyien kapják meg azt a jogot, hogy abban az utcában lakjanak hivatalosan. Ezek az új fejlesztési területek, amelyek kijelölésre kerültek, már nem zártkertek, belterületnek minısülnek. Építési terület, csak nem lehet haladni, mert hiányoznak bizonyos fejlesztések. Egyetlen ésszerő megoldás: ezeken a területeken egyidejőleg be kellene vezetni a vizet, a szennyvizet és lakossági összefogással az egyszerősített utat megépíteni. Ezeken a területeken több kis helyi közmő társulás indult, és ebbe az egységes rendszerbe 120 fı közül 116 jelentkezett is. (Kazetta 1/2 717-195) Pap János képviselı: Városfejlesztési szempontból, elsısorban a fiatalok letelepítése szempontjából van néhány terület a térképen, akár a Nyugati kertváros mellett, akár az Öntözött rét mellett, amit már jó ideje szeretnének a korábbi telekosztások kapcsán lakótelekké kialakítani, amire igény is mutatkozik. Sajnálja, hogy az uniós normáknak ezek a területek nem felelnek meg, egy hosszabb távú gondolkodást nehezít meg így a rendszer, de biztosan ki lehet majd találni valamilyen megoldást ezeknek a területeknek a közmővesítésére, beépíthetıségére. Konkrét javaslata: a Nyugati utca környékén, a térképen, Jamina bal oldalán látható terület bevonása. Ez a rész már régóta lakóterület. (Kazetta 1/2 195-214) Baji Lajos képviselı: A projektindítás elején elkészítettek egy anyagot a közgyőlésnek, amelyben tételesen leírták, hogy az ehhez kapcsolódó önrészek és megvalósítandó feladatok milyen nagyságrendben szerepelnek. Ebben benne volt a vízvezeték kiépítése, az utcaszélesítésekhez biztosítandó feltétel, és egyéb más elem. Kérte az elıterjesztıket, hogy az akkori munkaanyagot mindenkihez juttassák el. Át kellene nézni az anyagot, mert szerepel benne, hogy ezeknek az elemeknek mennyi a költsége. Akkor is tudták, hogy a pályázat önrészén kívül a városnak áldozni kell erre az ügyre. Ilyen nagyságrendő kommunális beruházás még nem volt Békéscsabán, ezt érdemes jól megcsinálni. Valóban igaz, hogy majd késıbb lehet valamihez csatlakozni, de ha már itt vannak a gépek, az emberek, a tervezık, akkor a projekt kapcsolódó beruházásaként a lehetı legszakszerőbben, leghamarabb és a legolcsóbban lehet ezt végrehajtani. Ennyit megér, ez 3-4 év alatt terheli a város folyó költségvetését, és akkor még nem beszéltek egyéb bevételekrıl, mert ilyenek is vannak, melyek kiegészíthetnék. Azt kell végignézni, hogy nem bántva a projekt eredményességét, de készüljenek arra és készítsék a lakosságot is arra, hogy érdemes beletenni még néhány elemet, és így indulni az „A” verzió felé. (Kazetta 1/2 214-241) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselık figyelmét, hogy az anyagból nem derül ki, de 600 millió Ft-os területigény van a „B” változatban és 200 millió Ft értékő ivóvízvezeték építése. (Kazetta 1/2 241-245)

8

Hanó Miklós alpolgármester: Nem tudja, hogy egyes képviselık kinek az érdekeit képviselik, miközben az „A” változatot akarják megszavaztatni úgy, hogy nincs meg hozzá a forrás, és lehet, hogy az a pénz, amit az államnak mellé kell tenni, az is nagyon rezeg. (Kazetta 1/2 245-274) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Meg lehet terveztetni, ami kb. 30 millió Ft-tal több kiadást jelent a tervezési díjban. Ez a 30 millió Ft egy olyan tervet tesz a közgyőlés elé, amire nem lesz pénz, nem tudják megvalósítani. Forrás megjelöléssel elfogadja, tehát, ha Baji Lajos képviselı megmondja, honnan finanszírozzák a plusz pénzt. Ez a 30 millió Ft felhasználható lenne olyan kiegészítı tervek elkészítésére, amit nem fogad be az unió, de csatlakozik ehhez a projekthez. Ilyen pl. belvízmentesítés, vagy egyéb ivóvízhálózatok megterveztetése. Ez a pénz csak tervezésre használható, és vannak olyan elemek, amelyek nem kerültek be a projektbe, de meg kell majd csinálni hozzá. (Kazetta 1/2 274-304) Mezei Zsolt képviselı: Egy új közbeszerzési eljárás keretében a tervezés megtörténhet a megmaradt forrás terhére. Az „A” változat szerint is megtervezik a teljes csatornahosszt, hiába a „B” változatot fogadják el a képviselık. Adják meg a lehetıséget, hogy minél nagyobb legyen a kapacitás arra az esetleges lehetıségre, hogyha bármikor még uniós forrásokra lehet második ütemben regionális szinten pályázni, akkor legyenek tervek, mert tervek nélkül nem lehet kivitelezni. Ott voltak néhányan a kórház közbeszerzési bizottságában, és mindenki egyetértett a polgármester igényével, hiszen ésszerő, logikus volt, hogy legyen a kórházra magastetı ráépítés, így írják ki a közbeszerzést, de ha nincs róla terv, nem lehet pályáztatni. Ezek a tervek a fióknak készülnek, sok ilyen készült az elmúlt években. Egy szennyvízberuházás megvalósíthatósági tanulmányában megalapozott kiviteli tervek nem a fióknak készülnek. Kérte, hogy azokon a helyeken, ahol az elmúlt 4 évben elkészült a vízvezeték, azokat vonják be. Magasabb megvalósítási költsége lesz a városnak, és ha abból akarnak visszavenni, akkor azt tudják elvégezni, amit szeretnének. (Kazetta 1/2 304-350) Molnár László országgyőlési képviselı: A tervezı figyelmébe ajánlotta, hogy mindegy, mekkora hányadot terveznek most meg. Abban az értelemben mondja, hogyha a befogadó szintet a hátralévı igények figyelembe vételével adja meg az utolsó végponton, akkor szakaszosan tervezhetı minden egyes területrész. Ezt emelné ki az „A” változatnál. Azt az egységet, ami most más színnel van jelölve, viszonylag kis munkával be lehet emelni. Ez nem jelent elıközmővesítést, csak más paraméterekkel végzik a munkát. A lényeg, hogy a ’70-’80as években Jamina jobb oldalát kijelölték építési területnek. A ’80-as évek elején részletes rendezési terv készült Nagyrétre, és lehetne sorolni, mindenféle lehetıséget megadott a város az építkezésre, össze-vissza. Adott engedélyt és lehetett szikkasztással, helyi kúttal megoldani az üzemelést. Ezen túl kell lépni. Most 50 évre vagy végleg befolyásolják a város érdekét és lehetıségét. Miután két éves, a 2008-2009-es költségvetés még hátravan, bizonytalan idıszakot él a város, szigorú konvergencia program mellett vannak szabad források ma is, 2008-2009-ben is lesznek. Az „A” változatnál a tervezést a szennyvíznél vegye figyelembe a közgyőlés. (Kazetta 1/2 350-381)

9 Mezei Zsolt képviselı: Sokak által kedvelt fejlesztési stratégia a városnál a jaminai horgászfalu. A terven sem a Tó utcánál, sem pedig a Kereki sikátornál nem látja azt a tervezési metodikát, amely esetleg egy város által megfogalmazott fejlesztési célnak biztosítja a szennyvíz elvezetését. Kérte a tervezıket, hogy vegyék figyelembe a város eddigi és jelenlegi fejlesztési tervét is, amelyben szerepel egy jaminai horgásztó megtervezése, beüzemelése, és a lehetıségekhez képest el kell készíteni a szennyvízvezetékét uniós forrásból. (Kazetta 1/2 381-395) Vantara Gyula polgármester: Néhány olyan tervezési kérdés merült fel, amit tisztázni kellene. Elsı a Tó utca kérdése, a második pedig a Nyugati utca. (Kazetta 1/2 395-399) Lukovics Béla tervezı: Az „A” és „B” változat sokak részére ismert, de nem biztos, hogy mindenki ismeri, ezért néhány gondolatot kívánt elmondani ezzel kapcsolatban. Békéscsaba város teljes csatornázottsága 165 km gerinccsatornát érint. Ez az „A” változat teljes elkészültére vonatkozik. A zölddel jelzett területbıl 18 km gerinccsatorna. Azért mondja ezt, mert 30 olyan – a bekötésekkel együtt értendı - km hangzott el, amely ha 165-bıl csökken, akkor nem ugyanaz a lépték. A 18 km csökkentés olyan formában lett meghatározva, amely az elıközmővesítés témakörét maximálisan megvizsgálta, a továbbfejlıdés lehetıségét pedig teljes mértékben figyelembe vette. A 165 km csatornahálózat megvalósításához 32 db átemelı szükséges, a 18 km-rel csökkentett területen is 29 átemelı valósulna meg. Összesen három átemelı maradna ki, a 41-es út fölötti zöld terület a T1, amely a volt Lenin Tsz átemelıje, az Erzsébet lakópark vasút alatti alatti zöld területe, a harmadik a Kenderföldek déli része. A többinél mindenütt az átemelık és a teljes megépülı csatornahálózat olyan formában kerül megtervezésre, hogy a késıbbi fejlesztésekre alapot adjon. A tervezési megbízásuk is arra szól, hogy 166 km csatornát tervezzenek, tehát lényegtelen a vita a tervezésre vonatkozóan, mert erre van megbízásuk, és mindaddig ez a megbízás, amíg ezt valaki meg nem változtatja. Természetesen ezen lehet majd polemizálni, hogy érdemes-e megterveztetni az „A” változatból nem támogatandóként jelzett létesítményeket, de ha arra forrást kíván és tud szerezni az önkormányzat, akkor érdemes megterveztetni és érdemes megvalósítani. Ezért nem kell igényelni többletforrást, a tervezési munka teljes ellentételét a 166 km vonatkozásában tartalmazza a megbízásuk. Ha kimarad, akkor természetesen felszabaduló tervezési díjak vonatkozásában lehet egyeztetni, hogy sor kerülhet-e vízvezeték tervezésére. A Pap János képviselı által említett terület olyan formában lett figyelembe véve a programban, hogy a Korona utcában a gerinccsatorna megépülne átemelıvel együtt és az összes mellékutca végében csatlakozási pont lenne. Tehát, ha egy lakóközösség a fejlesztés mellett döntene, és az utcához lehetne támogatást szerezni, akkor a befogadási lehetıségek biztosítottak. Maga a Korona utca is egy kockázati elem, mert ha megnéznék, megszámolnák a házakat, akkor az az elıközmővesítés körébe kerülne. Hangsúlyozta, hogy a nem zölddel jelzett területeken 20 km az a terület, ami az uniós normák szerint elıközmővesítéső körbe kerülne. Úgy gondolták, hogy nem lehet tovább csökkenteni a zöld területeket, mert három fıelemet említett eddig a szakértıi kör, amely Békéscsabán megoldandó: az elıközmővesítés, az ipari hányad és infiltráció témaköre. A 18 km csökkentése csak három átemelı körzetet érint. Békéscsaba város számára komoly fejlesztési lehetıségeket ad. A horgász tavak környékén is az egyik átemelı megépül. A zöld terület alsó és felsı részén van egy átemelı. Ez úgy került be és maradt a projekt része, hogy a PIU ülés, a

10 vezetés és a városüzemeltetés ezt fogalmazta meg, mint a tófejlesztés lehetıségét. Ha ez nem ezt szolgálja, akkor át kell majd gondolni. (Kazetta 1/2 399-487) Vantara Gyula polgármester: A képviselıi kérdés arra vonatozott, hogy kiépül-e a vezeték addig, ahol a horgászfalu létesül. Tudomása szerint igen. (Kazetta 1/2 487-497) Bánfi Ádám osztályvezetı: A horgászfalu létesítése az önkormányzati tóterületen valósulna meg, és annak a csatlakozási pontját a Fiumei és Fonó utca sarkán létesülı szennyvízátemelı biztosítja. A Tó utcánál lévı kapcsolódási pont, annak magassága és kapacitása véleménye szerint ekkora beruházást nem bír el, de a kikötés ide biztosított. (Kazetta 1/2 497-508) Lukovics Béla tervezı: A zöldterület, a mai állapotokat és az elıközmővesítést figyelembe véve 38 km-t érintene. 20 km a városfejlesztési célokat alapul véve került be, amelyet bármikor az unió észrevételezhet, és az elıközmővesítés fogalomkörében lévıként a támogatási körbıl kiveendınek ítélhet. Vagy, ha marad ez a változat, akkor is a nem zöld területen 20 km utcahosszban nincs vízvezeték. Ezek keskeny utcák, amiket ki kell szélesíteni. Ha a zöld területeket csökkentik, akkor növekszik ez a km hossz, és az 1 milliárd 500 millió Ft, amely a projektben a vízvezetékre és az utcaszélesítésre van figyelembe véve, az közel 2 milliárd Ft-os nagyságrendre kúszhat fel. Teljesen bizonytalan, hogy az utcaszélesítést támogatja-e az unió vagy sem, a vízvezeték-fejlesztést egyértelmően nem, ez már elhangzott. (Kazetta 1/2 508-536) Hanó Miklós alpolgármester: Koncepciót tárgyalnak és alapvetıen most azért errıl beszélnek, mert a szerzıdés szerint 15 nap van arra, hogy hiánypótlási igényt nyújtson be az önkormányzat. A mostani megbeszélés errıl szól, ugyanis nem a közgyőlés dönt arról, hol és milyen módon lesz csatorna. A szennyvíztisztító telep kapacitását a Környezetvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség most véleményezi, és ık döntenek. A közgyőlés csak javaslatot tesz, ık döntik el, hogy a projektbıl mi valósul meg. A PIU-hoz rendelt Pintér Ágnes mindig elmondta az üléseken, hogy csak azokat tegyék a projektbe, amit az uniós elıírások befogadnak, mert ami nem ilyen, azt automatikusan kihúzzák belıle. Érti, hogy be kellene emelni az említett utcákat, de a jelenlegi „B” változatban minden egyes most kimaradó területre készül gerincvezeték, és ha meglesz a pénzügyi fedezet, akkor meg lehet valósítani a csatornázást. (Kazetta 1/2 536-2/1 007) Kutyej Pál képviselı: A Kenderföldek területe Jaminához tartozik, és amikor szóba került néhány évvel ezelıtt, az ott lakók azt mondták, hogy a városvezetés oda is csatornázást ígért. Ha nem lehet megvalósítani, mert a pályázat elıírásainak nem felel meg ez a terület, akkor hiába ötletelnek a képviselık. Ha a városnak nincs pénze és nem is kap támogatást, akkor hiába készülnek el a két évre érvényes tervek, mert elıreláthatólag a városnak két évig nem lesz pénze. A korábbi vezetés nem gondolta át, amikor ígéretet tett a csatornázásra, de nem lehet megvalósítani. (Kazetta 2/1 007-020)

11 Mezei Zsolt képviselı: A mostani területcserénél a Tó utcához fönt cserélik le az összes magánterületet. Ha a T27-nél nem alkalmas az átemelı a megnövekedett szennyvízigény kiszolgálására, akkor a városnak sokkal nagyobb költséggel kell elvinni a már tervezett, de meg nem valósított szennyvízvezetéket. A Tó utcai átemelınek kell befogadni, és az elmúlt öt évben azon dolgoztak, hogy oda kerüljenek, egy kézbe a tulajdonok. (Kazetta 2/1 020-045) Baji Lajos képviselı: Ez az elıterjesztésrész még nem tartalmazza a város összes bevételszerzési lehetıségét, még nagyságrendekben sem. Nem csak a költségvetést terhelı kiadásszerkezet van. Kb. 1.000 ember él a zöld színnel jelzett területen, akik a Viziközmő Társulat tagjai. Az 1.000 ember közül a legtöbbet meg kellene tartani, és a forrásokat már figyelembe véve, a döntések elıtt tisztázni, hogy költségvetést nem terhelıen még milyen források győjthetık be, és ezeket hogyan lehet a beruházáshoz rendelni. (Kazetta 2/1 045-076) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Itt nem dönt a testület, hanem irányt szabnak a tervezıknek. Az egész városra készül tervezés szerzıdés szerint, a kimaradó részekre is, és pontosan leírták, hogy a kimaradó részek terveit az EU kohéziós alapja nem fogadja be. (Kazetta 2/1 076-089) Papp Gábor, a Vízmővek Rt. képviselıje: Néhány üzemeltetési kérdésre kívánta felhívni a figyelmet. Akármilyen pénzbıl épül meg a szennyvízcsatorna, azt üzemeltetni kell. Egy kihasználatlan szennyvízcsatorna káros az ott lakókra. Ezért kérte, hogy a szavazás során ezt vegyék figyelembe. Az „B” változat kellı mértéktartással lett megállapítva. (Kazetta 2/1 089-096) Vantara Gyula polgármester: A kihasználatlanság a szolgáltatás díjának növekményével jár. Érdemes végiggondolni ezt a kérdést is. A módosító javaslatok a következık voltak: Eredeti javaslatként a bizottság részérıl Békéscsaba Megyei Jogú Város a határozati javaslat 4. pontjának módosítása a következı: Bizottsági kezdeményezés alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése kezdeményezi a város országgyőlési képviselıi felé, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat polgármestere és a kormány felé, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a projekt a lehetı legalacsonyabb önkormányzati önrésszel valósuljon meg. Az elıterjesztık ezzel egyetértenek. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 26 igen, egyhangú szavazattal a módosító javaslatot elfogadta.

Módosító javaslatában Tóth Károly képviselı a csatornahálózat bıvítése esetén az „A” változat elfogadását javasolta. (Kazetta 2/1 096-111) Tóth Károly képviselı: Visszavonta a módosító javaslatát. Az elıterjesztık figyelmét felhívta, hogy az nem alternatíva, amit nem lehet elvégezni. Nincs két alternatíva, ha csak a „B” változat valósítható meg. Visszavonta módosító indítványát, mert ami nincs, arról nem lehet szavazni. (Kazetta 2/1 111-121)

12 Pap János képviselı: A „B” alternatívát javasolja a Nyugati utcával kiegészítve. Taktikai okokból is érdemes beemelni ezt az utcát, mert ott lakótelkek vannak, és ha kiad a hivatal még néhány építési engedélyt 2009. februárig, akkor belefér a keretbe. (Kazetta 2/1 121-132) Lukovics Béla tervezı: Ezt a javaslatot érdemben akkor lehet beépíteni, ha valaki mögé tudja tenni, hogy azért mert ott vízvezeték van, illetve azért, mert 50 %-nál több a lakos. Olyan vitát fog generálni a finanszírozók felé, hogy azt is elveszítik, ami már megvan. (Kazetta 2/1 132-146) Pap János képviselı: Tudják, hogy a többi területen nem lakótelkek vannak, de itt igen. A vízvezeték megvan a területen, néhány összekötı szakaszt kell kiépíteni, és arra, hogy a telkek 50 %-os beépítettsége megvan-e, azt mondta, hogy mire ez Brüsszelbe kerül, addigra meglesz. Felhívta a tervezı figyelmét arra, hogy a következı tárgyalási ütemben elképzelhetı, hogy valamit kivesznek a benyújtott tervbıl, és jobb, ha olyat vesznek ki, amirıl mindenki tudja, hogy billeg, mintha olyat, amit ık találnak ki. (Kazetta 2/1 146-153) Mezei Zsolt képviselı: Békéscsaba Megyei Jogú Városnak 72 értékesített telke van ezen a területen. A T2-n megvettek három évvel ezelıtt egy tanyát, a városnak van ott két hektár területe, amibıl városi bevétel lehetne, csak még most szántó. Akkor lett volna alternatíva, ha a testület tud választani a fejlesztési koncepciónak megfelelıen, hogy Békéscsaba jobbra, balra vagy merre terjeszkedik. (Kazetta 2/1 153-161) Vantara Gyula polgármester: Sajnos a korábbi évek városfejlesztése elszórtan és a külterületek felé irányult. Ezt csatornázni, közmővel ellátni elég nehéz. Hangsúlyozta, hogy azoknál a zöld területeknél, amelyek most nem kerülnek csatornázásra, nincs szó arról, hogy ott soha nem lesz csatorna, de azt kellene tudomásul venni, hogy most nincs rá lehetıség. A zöld területen is lesz csatorna, csak az uniós pályázati feltételeket jelenleg a kiépítettség, az egyéb körülmények nem engedik meg, tehát nem arról van szó, hogy ott soha nem lesz sem víz, sem csatorna, hanem arról, hogy ebben a fázisban, ebbıl az uniós forrásból nem lehet megvalósítani, és ha bıvíteni próbálják a kört, veszélyeztetik az egész projekt sikerét. Szavazásra bocsátotta a Nyugati utca beemelésére vonatkozó módosító javaslatot, mellyel az elıterjesztı nem ért egyet. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 11 igen, 13 nem szavazattal, 2 tartózkodással a módosító javaslatot elutasította.

Szavazásra bocsátotta a teljes határozati javaslatot. (Kazetta 2/1 161-192) A közgyőlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta:

13 184/2007. (IV.12.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” címő Megvalósíthatósági Tanulmányban ismertetett változatok közül: csatornahálózat bıvítése esetén ’B’ alternatívát idegen vizek kezelése esetén 1. alternatívát a szennyvíztisztító telep esetén 1. alternatívát hidegrothasztó medencék felszámolása esetén II/1. alternatívát támogatja, mint számára legkedvezıbb változatot, amelynek elızetesen számított bruttó beruházási költsége 18 717 794 e Ft.

Felelıs: Határidı: 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése kijelenti, hogy a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” c. projekt Megvalósíthatósági Tanulmányában ismertetett, elızetesen becsült költségmegoszlás esetén az önkormányzatot terhelı önrész, azaz 2.006.547 e Ft esetleges jövıbeni emelkedése a projekt megvalósulását veszélyezteti.

Felelıs: Határidı: 3.

Hanó Miklós alpolgármester 2007. április 30.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése kezdeményezi a város országgyőlési képviselıi, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere és a Kormány felé, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a projekt a lehetı legalacsonyabb önkormányzati önrésszel valósuljon meg.

Felelıs: Határidı: 5.

Hanó Miklós alpolgármester 2007. április 12.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felkéri a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Beruházást Elıkészítı Igazgatóságának Igazgatóját, hogy adjon írásos tájékoztatást Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése számára a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” c. projekt beruházási összköltségében az EU Kohéziós Alap és a Magyar Állam kiegészítı támogatásának várható, tényleges százalékos arányáról.

Felelıs: Határidı: 4.

Hanó Miklós alpolgármester 2007. április 12.

Vantara Gyula polgármester 2007. április 30.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felkéri a Békéscsabai Víziközmő Társulatot, hogy a tegyen javaslatot a ’B’ változaton kívüli területeken érdekelt ingatlantulajdonosok eddigi befizetésének kezelésére.

Felelıs: Határidı:

Hanó Miklós alpolgármester 2007. május 29.

Törölt: Törölt: Közgyőlés Törölt: e Törölt: c. projekt Törölt: á

Törölt: a ’B’ változat csatorna + 1. változat szennyvíztisztító telep + II/1. sz. változat iszaptavakfogadja el Törölt: , 75 172 ezer EUR.

Törölt: ¶ Törölt: Törölt: vállalja Törölt: a Törölt: és javasolt Törölt: biztosítását

Törölt: ¶ Törölt: Közgyőlése

14

6.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése megvalósításához szükséges ivóvízvezeték kiépítésére ütemtervet készít.

Felelıs: Határidı:

a

projekt

Hanó Miklós alpolgármester 2007. május 29.

Napirend tárgya:

Békéscsaba Megyei Jogú Város gazdasági programja a 2007. és 2010. közötti idıszakra

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést véleményezte a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság együttes ülésen és a határozati javaslat elfogadását javasolják. (Kazetta 2/1 192-198) Tóth Károly képviselı: A múl leírása hiteles, az eladósodás dramatizálása túlméretezett, a jövıkép nagyon vázolt, ezért a határozatot kiegészíteni javasolta az Európa Tervre benyújtott programmal, mert ez biztosítja a kellı konkrétságot a jövıre nézve. A jövıre leírt programmal sincs problémája, csak az olyan mértékben általános, amely 2030-ig biztos jó lenne, de ki kell egészíteni az Európa Tervvel, hogy látni lehessen, 2010-ig mit akarnak tenni. (Kazetta 2/1 198-210) Velkey Gábor képviselı: Kettı és fél oldalban írt véleményt, amit nem olvas fel, hanem átad a tervezınek. Miután a dokumentum nemcsak gazdasági kérdéseket, gazdaságfejlesztési elemeket tartalmaz, hanem sok mást is, ezért indokolt és szükséges lett volna, ha a közgyőlés egyéb szakbizottságai is megtárgyalják. A humánterületek részletesen felsoroltak benne, de a humánfejlesztésekben több, a szakbizottság által is javasolt fejlesztés ebben az anyagban nincs benne. Ha valaki rendesen végigolvassa a dokumentumot, abban érdemi, újszerő elemeket, új programelemeket alig, vagy legfeljebb elvétve talál. Ez nem kritika, csak arra a hivatkozásra utalna vissza, ami az elmúlt hónapokban és években egy új szemlélető városvezetés igényét fogalmazta meg. Sem a 2007-es költségvetésben, sem ebben a dokumentumban nem talált új elemeket, viszont örül annak, hogy a régi elemek jelentıs részét támogatólag továbbviszi az anyag, ugyanakkor alig lép túl egy fejlesztési koncepció szintjén. A koncepcióval kapcsolatban általában az az elvárás, hogy irányelveket fogalmazzon meg. Egy ilyen dokumentumtól érdemben több konkrétumot várna, ezek sajnos hiányoznak, ezért éppen úgy, ahogy a városfejlesztési koncepciót, fejlesztési programokra kellett volna bontani. Ennek a dokumentumnak a továbbvitele is szükséges, és ágazatonként, területenként a konkrétumokat is mellé kell tenni. Ha ez megtörténik, akkor az segíti a dokumentum használhatóságát. Nem kellett és nem volt értelme túl sok energiát beleölni ebbe a koncepcióba, mert érdemi új elemeket nem tartalmaz. Az elmúlt években sokat beszéltek róla, és a városfejlesztési koncepció is kiemelten kezelte a közép-békési együttmőködést. A dokumentumban több helyen található meg a BékéscsabaGyula-Békés, tehát a közép-békési együttmőködés megemlítése, ugyanakkor nagyon sok helyen egyes ágazati fejlesztési elképzeléseknél, ahol érdemi lehetıség lenne a közép-békés városai által nyújtott szolgáltatások összehangolt fejlesztésére, ott ez a szemlélet nem jelenik meg. Azokra a fejlesztési elemekre koncentrálódik, amelyeket az elmúlt években már konkrét fejlesztési tervekként elfogadtak és megtárgyaltak. Kérte, hogy töltsék meg tartalommal a közép-békési együttmőködést, annak akkor lesz igazán értelme, ha a humánszolgáltatásokban, a TISZK-ben, a kulturális szolgáltatásokban, a sportbeli együttmőködésekben, és pl. az

Törölt: ¶ ¶ ¶ ¶ ¶ Törölt: 1.) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának a fejlesztése” c. projekt keretein belül elvégzett, aktuális, folyamatban levı és elkövetkezı feladatokról szóló tájékoztatót elfogadja.¶ ¶ Kérem a Tisztelt Közgyőlést a javaslatom szíves elfogadására.¶ ¶ Törölt: .

15 egészségügyben is érvényesíteni tudnák. Ezért a dokumentum továbbfejleszthetı, és megnyugtatja abban a tekintetben, hogy a korábbi években megfogalmazott és elindított fejlesztések továbbvitelét a jelenlegi önkormányzati vezetés is támogatja. (Kazetta 2/1 210-257) Takács Péter képviselı: Az anyag a 41. oldalon tárgyalja az önkormányzati lakásgazdálkodás kérdéskörét, és kimaradtak az ifjúsági garzonházak, ezért javasolta, hogy kerüljön be a következı szövegrész: „A város a lakásalapjából 28 ifjúsági garzont épített a Dózsa György úton és a Széchenyi Terv keretében további 33-at a Fövenyes úton. Ezek hatékonyan szolgálják a fiatalok Békéscsabán történı letelepedését, ezért pályázati lehetıség igénybevételével szükséges újabb fecske-ház építése.” A hangsúly a pályázati lehetıség igénybevételén van, tehát nem saját erıbıl. Amikor az Új Magyarország Tervhez a közgyőlés elfogadta az illeszkedı programokat, akkor javaslatára bekerült az újabb fecske-ház építése. Helyes, hogy a gazdasági program figyelembe veszi a közgyőlés által elfogadott különbözı meghatározó dokumentumokat. Talán minden bizottságnak tárgyalnia kellett volna, de az Európa Tervet korábban egyik bizottság sem tárgyalta, most kettı, tehát ez már elırelépés. A közgyőlés 2007. évi munkatervében szerepel a városfejlesztési koncepció aktualizálása, és a polgármester székfoglaló beszédében is kitért ennek szükségességére. Ha a közgyőlés elfogadja a gazdasági programot, valamint sor kerül a városfejlesztési koncepció aktualizálására, akkor szerencsés lenne, ha ütemterv készülne, amelyben a közgyőlés meghatározná azt, hogy 2008-2009-2010-ben melyek azok a feladatok, melyek a két dokumentum alapján elsıbbséget élveznek, és erre a költségvetésbıl hogyan lehet pénzt fordítani. Véleménye szerint vannak új és pozitív elemek az anyagban. Ez a dokumentum megállapítja, hogy Békéscsaba környékén elsısorban környezetvédelmi okok miatt erdıket kell telepíteni. Az ütemtervben meg lehetne határozni, hogy mikor, hol és hány hektár erdıt telepítenek. Ha majd olyan elıterjesztés kerül a közgyőlés elé, ami a parkerdı telekeladásával kapcsolatos, mert ott értéktelen fák vannak, akkor a képviselık gondoljanak erre a dokumentumra és erre a megállapításra. Szintén hangsúlyos a városmarketing fejlesztése. Az elmúlt négy évben is többször elhangzott, hogy erre nagy szükség lenne, amit egy ütemtervben szerepeltetni lehetne. A munkahelyteremtés elsıbbséget élvez az anyagban, ami nagyon helyes. Az elıterjesztés vállalkozás-barát önkormányzatról beszél, amit szintén konkretizálni kellene a dokumentumon túl. Vannak benne továbbá olyan pozitív elemek, amelyeket maximálisan támogatni lehet, ilyen pl. az Almáskerti Ipari Park bıvítése. A helyi adópolitika tekintetében majdnem minden költségvetésnél felvetıdött, hogy nagy az önkormányzat kintlévısége. A dokumentum kb. 700 millió Ft kintlévıséget jelöl meg, és két évvel ezelıtt is 600 millió Ft volt. Egy ilyen költségvetési helyzetben nem mindegy, hogy az önkormányzat ebbıl az összegbıl be tud-e hajtani 300-400 millió Ft-ot, ezért ezzel is hangsúlyosan kellene foglalkozni. Alapnak mindenképpen jó az elıterjesztés, de kell készíteni egy ütemtervet a városfejlesztési koncepció aktualizálása után. Különbözı dokumentumok kapcsán mindig eredménytelen kísérletet tett arra, hogy az egyik testvérváros nevét, ami több száz éven keresztül Nagybecskerek volt, magyarul említsék, ezért felhívta az elıterjesztı figyelmét, ha helyesen Székelyudvarhelynél, Ungvárnál és Belényesnél a magyar nevet használja, akkor Zrenjanin esetében is a Nagybecskerek nevet használja, különösen azért, mert a dokumentumban utal arra, hogy könnyebb a kapcsolat kiépítése, mert magyarok is laknak a településen. (Kazetta 2/1 257-343)

16 Mezei Zsolt képviselı: Módosító javaslata, hogy legyen egy melléklet, ahol felsorolják az összes fejlesztési célt, és a dokumentum elfogadása után, amikor a projektek kidolgozásra kerülnek, félévente beszámol a Stratégiai Fejlesztési Osztály a közgyőlés vagy a bizottság felé. (Kazetta 2/1 343-373) Vantara Gyula polgármester: Ebben a dokumentumban nehezen kezelhetık az egyedi projektek. Olyanokat emeltek ki az összeállítás során, amelyek pl. a KBC vagy a biopoliszhoz kapcsolódóak, melyek biztosak és tudottak. Már januárban meg kellett volna jelenni bizonyos pályázati elemeknek, ma még ezek nem jelentek meg. Tehát leírhatnak egy projektlistát, de ennek az anyagnak nem ez a szerepe. Egyrészt nem ismerik a körülményeket, amihez majd pályázni lehet, illetve ez kerete az éves terveknek. Ebbıl a gazdasági programból tudják levonni, megtervezni az éves terveket, ahol már konkrétan projektek mellé rendelt összegekkel szerepelnek. A tervezésnél természetes folyamat, hogy az elızı elkötelezettségeket figyelembe veszik. Az új városvezetés azt vallotta, ahova ígéretet tettek, és amely folyamatokba belefogtak, azokat tovább kell vinni. Tehát ne keressenek új elemeket ezekben a kérdésekben, hiszen természetes alapelv, hogy ahol elkötelezte magát a város, testületi határozatot hozott, azt továbbviszik pénzügyileg is évrıl évre a költségvetésben, és stratégiai tervekben is, hiszen így korrekt. A korábbi évek eldöntött fejlesztései itt is szerepelnek, ami teljesen természetes. Meg kell teremteni a kereteket és évrıl évre a forrásokat, hogy ezeket megvalósítsák. Tóth Károly képviselı kérte, hogy az Európa Tervvel egészüljön ki a jelenlegi gazdasági program. Az elıterjesztı nem támogatja ennek beemelését, hiszen nem programokról szól a stratégiai-gazdasági program, hanem egy hosszabb távú gazdaságfejlesztési politikáról. Szavazásra bocsátotta Tóth Károly képviselı módosító javaslatát. - Megállapította, hogy a közgyőlés 10 igen, 14 nem szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elutasította. Szavazásra bocsátotta Takács Péter képviselı módosító javaslatát. Az elıterjesztı támogatja a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta Mezei Zsolt képviselı javaslatát, mely szerint a gazdasági program mögé olyan melléklet kerüljön, amely felsorolja a fejlesztési célokat éves bontásban, és félévenként beszámoló készüljön. Az elıterjesztı nem javasolja a módosító javaslat elfogadását. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 11 igen, 12 nem szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elutasította.

Szavazásra bocsátotta a gazdasági programot az elfogadott módosítással együtt. (Kazetta 2/1 373-461) A közgyőlés 19 igen, 1 nem szavazattal, 6 tartózkodással a következı határozatot hozta:

17 185/2007. (IV.12.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat gazdasági programját a 2007-tıl – 2010-ig terjedı idıszakra” címő dokumentumot elfogadja a következı kiegészítéssel: A Stratégiai- fejlesztési célok; 2.6.4. Önkormányzati lakásgazdálkodás fejezetében a következı mondat is szerepeljen: „Az önkormányzat lakásalapjából 28 ifjúsági garzont épített a Dózsa Gy. úton, és a Széchenyi terv keretében további 33 db-ot a Fövenyes utcában. Ezek hatékonyan szolgálják a fiatalok Békéscsabán történı letelepedését, éppen ezért pályázati lehetıség igénybevételével szükséges újabb fecske-ház építése.” A gazdasági programot az éves költségvetési koncepciók készítésekor figyelembe kell venni. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2010. szeptember 30.

Napirend tárgya:

Fenntartói döntés a Réthy Pál Kórház- Rendelıintézet mőködése érdekében benyújtandó pályázatokról

Vantara Gyula polgármester: A határozati javaslat a.) és b.) pontja nem alternatív javaslat. (Kazetta 2/1 461-476) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: A határozat elolvasása során kiderült, hogy létszámcsökkentésre, a költségek mérséklésére nem kértek pénzt, amire kértek, az önkormányzati forrást nem igényel, de minden képviselı figyelmét felhívta, hogy rövid a határidı, tehát gyorsan kell majd végrehajtani ezt a pályázatot, mert egyébként az önkormányzat kezességet vállal, és visszafizetés történik majd részérıl. Az egynapos sebészethez elıre kérte a képviselık támogatását, ugyanis, ha ez a pályázat megjelenik és az önkormányzat beadja pályázatát, már május hónaptól így finanszírozható a kórház, ami nagyon jó lenne. (Kazetta 2/1 476-492) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1 492-503) A közgyőlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozott: 186/2007. (IV.12.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése pályázatot nyújt be az a)

„Egészségügyi Minisztérium pályázati felhívása a szakellátási normatíva felosztásáról szóló közigazgatási határozatból adódó, a fekvıbeteg ellátó egészségügyi szolgáltatóknál megvalósuló intézményi átalakítások költségeinek támogatására” címő pályázatra. A közgyőlés vállalja, hogy a pályázat elnyerése esetén a biztosított

18 összeget a pályázatban megjelölt és jóváhagyott feltételek szerint használja fel, ennek elmaradása esetén a kiutalt összeget visszafizeti. b)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata felhatalmazza a Réthy Pál KórházRendelıintézet fıigazgatóját, hogy a struktúraváltás következtében megszőnı sebészeti és egyéb mőtéti kapacitások pótlására egynapos sebészeti eljárások finanszírozására pályázatot nyújtson be az intézmény az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által megjelentetett pályázatra.

Felelıs: Határidı:

Dr. Fábián Ágnes tanácsnok 2007. április 12.

Napirend tárgya:

A 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet alapján új tervtanács létrehozása

Vantara Gyula polgármester: Kérte a képviselıket, hogy a vita során a pótlólag kiküldött elıterjesztést tárgyalják. Az anyagot a március 29-i közgyőlést megelızı Ügyrendi és Ellenırzési, valamint Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság véleményezte. Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 2/1 503-529) A közgyőlés 23 igen, 2 nem szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 17/2007. (IV.16.) rendelete az Önkormányzati Településrendezési és Építészeti-mőszaki Tervtanács létrehozásáról és mőködésének rendjérıl Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, módosított 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a településrendezési és az építészeti-mőszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) foglaltakra, az Önkormányzati Településrendezési és Építészeti-mőszaki Tervtanácsról a következı rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja. A TERVTANÁCS 1. § (1) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a helyi épített környezet, illetve örökség védelme szempontjából jelentıs, valamint az önkormányzat ingatlanvagyongazdálkodási tevékenységét érintı építészeti-mőszaki tervek szakszerőségének és magas színvonalának elısegítése érdekében, a vonatkozó jogszabályok és a városképi érdekek összehangolt érvényre juttatása céljából Önkormányzati Településrendezési és Építészetimőszaki Tervtanácsot (továbbiakban: Tervtanácsot) mőködtet. (2) A Tervtanács illetékessége Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.

19 (3) A rendelet hatálya kiterjed az e rendeletben meghatározott építészeti-mőszaki, egy-egy önálló tömbön belüli táj- és parképítészeti mőszaki engedély vagy kiviteli tervekre, illetve ezek készítıire, tervezıire, elbírálóira. (4) A Tervtanács szakmai véleményezı testület, melynek szakmai véleménye és javaslata (állásfoglalása) az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásba beépül és az önkormányzati ingatlanvagyon-gazdálkodással kapcsolatos elıkészítéseket, illetve döntéseket alapozza meg. A TERVTANÁCS FELADATA 2. § (1) A Tervtanács feladata Békéscsaba Megyei Jogú Város települési környezetének, illetve az épített környezet alakítását és védelmét szolgáló építészeti-mőszaki tervek szakszerőségének és magas színvonalának elısegítése, az építéshatósági döntések, az önkormányzati ingatlanvagyon-gazdálkodással kapcsolatos döntések elısegítése. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok érdekében a jóváhagyásra, illetve építéshatósági engedélyezési eljárásra történı benyújtás elıtt, valamint az önkormányzati döntések szakszerőségének megalapozása érdekében – az elıterjesztı kérésére - a Tervtanács Kormányrendelet 10.§ (2) bekezdésében foglaltakon túlmenıen még az alábbi terveket véleményezi: - közterületek rehabilitációs, revitalizációs beépítési és engedélyterveit; - önálló kertépítészeti, táj- és parképítészeti mőszaki engedély vagy kiviteli terveit; - helyi jelentıségő egyedi és területi védelem alá helyezés dokumentációit; - a helyi egyedi védelem alá helyezett építészeti érték külsı megjelenését érintı bármely építési, felújítási, helyreállítási, átalakítási, a közterület felöli bármilyen, a meglévı állapot, és a külsı homlokzati jegyek megváltoztatására irányuló (reklámhordozók, feliratok) engedélyezési tervdokumentációit; - a helyi területi védelem alatt álló területen belül az adott településrész jellegzetes szerkezetének, telekrendszerének, utcavonal-vezetésének és beépítettségének bármilyen szintő megváltoztatására irányuló terveit; - a helyi területi védelem alatt álló környezetben és a fıútvonalak mentén, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló épülettel közvetlenül szomszédos ingatlanokon új épület(ek), vagy meglévı épületek átalakítási, bıvítési, építési engedélyezési tervdokumentációit; - a helyi területi védelem alá tartozó városépítészeti térben, a helyi egyedi védelem alatt álló objektum, a helyi területi védelem alatt álló környezetbe tartozó ingatlan, a védett térfal elıtti közterületen köztárgy, hirdetı-berendezés, és egyéb látható szerkezet, berendezés (teraszok, utcabútorok, árnyékoló szerkezetek) a városépítészeti tér legalább két sarok közti egységére készített berendezési és használati javaslatát; - a településrendezési tervben fı-, és győjtıút kategóriába tartozó utak mentén történı építkezések engedélyterveit. (3) Az önkormányzati ingatlanvagyon hasznosítására vonatkozó mőszaki és telekalakítási terveket a polgármester, az alpolgármesterek, a közgyőlési bizottságok elnökei és az önkormányzati fıépítész kérésére, javaslatára - az eljárási határidıre tekintettel szükség esetén soron kívül - a Tervtanács véleményezi. (4) A tervezı, vagy az építtetı a (2) bekezdésben szereplı tervek elbírálásához (közgyőlési jóváhagyáshoz, építéshatósági engedélyezéshez) köteles csatolni a Tervtanács állásfoglalását és nyilatkozni arról, hogy az abban foglaltaknak milyen módon tett eleget, illetve indokolni az eltérı álláspontját, kivéve, ha a terveket a Tervtanácshoz benyújtotta, de a Tervtanács azt a Kormányrendelet által meghatározott határidın belül nem véleményezte.

20 A TERVTANÁCS ÖSSZETÉTELE 3. § (1)

(2)

Szavazati joggal rendelkezı tervtanácsi tagok: a Tervtanács elnöke, aki Békéscsaba Megyei Jogú Város mindenkori fıépítésze, a Tervtanács szakmai titkára, aki a polgármester egyetértésével a jegyzı által megbízott köztisztviselı és egyben ellátja a Tervtanács elnökének helyettesítésével kapcsolatos teendıket is, a Tervtanács szavazati joggal bíró tagjai közül ülésenként 3 fı abból a legfeljebb 20 fıbıl, akiket a polgármester kér fel a feladat ellátására négy év idıtartamra, amely felkérés meghosszabbítható, állandó meghívottként a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Fıépítésze (állami fıépítész) és Békés Megye Fıépítésze a Békés Megyei Építész Kamara Elnöke, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által delegált szakértı a Kormányrendelet 13. § (2) bekezdés e) pontja által meghatározott esetekben, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által delegált szakértı a Kormányrendelet 13. § (2) bekezdés f) pontja által meghatározott esetekben. Tanácskozási joggal rendelkezı tervtanácsi tagok: a Polgármesteri Hivatal városüzemeltetési feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetıje, a Polgármesteri Hivatal építéshatósági feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetıje, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság tagja, a terv felkért szakértıje, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Regionális Irodájának Vezetıje, az Építéstudományi Egyesület helyi szervezetének képviselıje, a Városvédı Egyesület helyi szervezetének képviselıje, a Mérnök Kamara helyi szervezetének képviselıje.

(3) A Tervtanács munkáját a szakmai titkár közremőködésével az elnök irányítja. Az elnököt akadályoztatása esetén a szakmai titkár helyettesíti. A szakmai titkár helyettesítésérıl a Tervtanács elnöke gondoskodik. (4) A Tervtanács munkáját esetileg felkért, szavazati joggal nem rendelkezı szakbírálók (opponensek) segítik, meghívásukról - az elnök felkérésére - a szakmai titkár gondoskodik. A TERVBÍRÁLATI ELJÁRÁS, A TERVTANÁCS ÁLLÁSFOGLALÁSA 4. § (1) A tervtanácsi állásfoglalások tartalmát, határidıit, a véleményezésre benyújtandó dokumentációk tartalmát, példányszámát, illetve a hiánypótlásra vonatkozó feltételeket a Kormányrendelet szabályozza. (2) A bírálatra benyújtandó dokumentációkat - személyesen a szakmai titkárnál, vagy az elnöknél, -postai úton a tervtanács címére az elnök, vagy a szakmai titkár nevének megjelölésével lehet elıterjeszteni. (3) A Tervtanács a tárgyalandó napirendek függvényében változó összetételben ülésezik. A Tervtanács egyes ülésein résztvevı tagokat a szakmai titkár javaslata alapján - a napirend jellege és az esetleges érintettség figyelembevételével - az elnök esetenként jelöli ki. A Tervtanács egyes ülésein legalább 5 fı szavazati joggal rendelkezı tagnak kell részt venni.

21 (4) A Tervtanács szavazati joggal rendelkezı tagja nem lehet a tervezı, a tervezı munkatársa vagy üzlettársa, a terv megbízója, megbízójának munkatársa, a terv jóváhagyásában érintett személy, továbbá a tervezı közeli hozzátartozója. Az érintettséget az ülésen való részvételre felkért tag a felkéréskor köteles bejelenteni. (5) A Tervtanács ülésein csak az vehet részt, akit a Tervtanács elnöke, illetve annak távolléte esetén a szakmai titkár a kiküldött meghívóval értesített az ülés idıpontjáról. (6) A Tervtanács szakmai állásfoglalásában - a Kormányrendeletben foglaltakon túlmenıen - a 2. § (2)-(3) bekezdéseiben szereplı dokumentációk esetében vizsgálja: -a szakmai és jogszabályi követelmények teljesülését, - a tervezési jogosultságot, - az önkormányzati tulajdonosi érdekek érvényesülését. (7) A Tervtanács a tervek benyújtási idejének függvényében, szükség szerint tartja üléseit, de a benyújtott terveket legkésıbb 15 napon belül minden esetben véleményezi. (8) Amennyiben a Tervtanács egyhangúlag megállapítja, hogy a benyújtott terv készültségi foka az elbíráláshoz nem megfelelı, úgy a terv tárgyalását konzultációnak kell tekinteni. (9) A Tervtanács állásfoglalását a szakmai titkár 15 napon belül készíti el. Az állásfoglalás az elnök és a szakmai titkár együttes aláírását követıen kerül kiadmányozásra. (10)A Tervtanács állásfoglalása nem érinti a terv elfogadására, illetve jóváhagyására jogosult szerv hatáskörét, illetve jogkörét és nem helyettesíti a miniszter és a területileg illetékes állami fıépítész jogkörét. (11)Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedélyezés során jogszabályok által engedélyezett körben a Tervtanács szakmai véleményét a döntéséhez felhasználja. (12)A Tervtanács állásfoglalása (javaslatai, ajánlásai) ellen jogorvoslattal élni nem lehet. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 5. § (1) A tervezı, vagy az építtetı kérésére a Tervtanács az ún. vázlattervekkel kapcsolatban is véleményt nyilváníthat, amely azonban a kész tervek véleményezését nem pótolja. (2) A Tervtanács ügyrendjét a Rendelet függeléke képezi. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 6. § (1) A Tervtanács mőködéséhez szükséges forrásokat az önkormányzat az éves költségvetésében állapítja meg. (2) Jelen rendelet 2007. május hó 1. napján lép hatályban. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 12/2000. (III. 16.) rendelete az Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról, mőködésének rendjérıl és a véleményezésre benyújtandó tervek körérıl hatályát veszti.

Vantara Gyula sk. polgármester Napirend tárgya:

Dr Benedek Mária sk. jegyzı

A választókerületi elıirányzat felhasználásáról szóló szabályzat elfogadása, valamint a 12/2007. (IV.2.) rendelet módosítása

22 Vantara Gyula polgármester: A javaslatot véleményezte az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság, javaslatai az elıterjesztésbe beépítésre kerültek. A szabályzatról szóló határozati javaslatot, illetve a rendeletmódosítást külön teszi fel szavazásra. (Kazetta 2/1 529-544) Herczeg Tamás tanácsnok: Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a rendeletet, amely a peremkerületi alap felosztásáról szól, ezért új szabályozást kell életbe léptetni. Ahhoz, hogy egy racionális elem még beépüljön az anyagba, konkrét javaslattal élt. A mondat a következı lenne: „A képviselı valamennyi egyéni választókerület vonatkozásában legfeljebb az éves keret, illetve az aktuálisan meglévı, az adott évben még fel nem használt célelıirányzat összege terhére javaslatot tehet a választókerületi célelıirányzat felhasználására.” A jegyzıvel pontosította javaslatát. (Kazetta 2/1 544-2/2 007) Pap János képviselı: Furcsa helyzetbe kerül a közgyőlés, ha elfogadja a javaslatot, hiszen mindenki tudja, hogy két lehetıség van ennek mőködése során. Az egyik lehetıség, hogy a polgármester valóban megkérdezi az adott egyéni választókerület képviselıjét, akinek vétójoga van, tehát habár jogilag nem is, de gyakorlatilag olyan alkotmánysértıen mőködik majd a dolog, mint ahogyan eddig. Ez kicsit kellemetlen, bár jogilag tisztázott. A másik változat, hogy megkérdezi ugyan a polgármester az egyéni választókerület képviselıjét, de nem veszi figyelembe véleményét vagy módosítva veszi figyelembe, ami szintén bizonyos kellemetlenségeket okozhat, ezért nem szabad elfogadni a határozati javaslatot. (Kazetta 2/2 007-018) Tóth Károly képviselı: Békéscsaba rendeletérıl soha nem mondta az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányellenes. (Kazetta 2/2 018-021) Dr. Benedek Mária jegyzı: Van egy Alkotmánybírósági határozat, melynek száma 71/2006. (XII.15.). Önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában az alábbi határozat van: Megállapítja, hogy „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének a 2006. évi költségvetésérıl szóló 8/2006. (II.23.) önk. rendelet 4. § (3) bekezdés A3/C. melléklete választókerületenként részletezi a képviselıi és a peremkerületi alapok felbontását, valamint a 3/C. melléklete alkotmányellenes, ezért azokat a jelen határozat közzétételének napjával megsemmisíti. E határozatát az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben közzéteszi.” (Kazetta 2/2 021-031) Takács Péter képviselı: Alkotmányellenes volt az elızı szabályozás, mert különbséget tett képviselı és képviselı között. Ezt próbálja kikerülni a mostani elıterjesztés, de gyakorlatilag ugyanúgy életben tartja a képviselıi alapot, mint korábban. Tudomásul veszi, az elızı többség sem akart pénzt adni a listás képviselıknek, és a mostani sem. Ha ismét az Alkotmánybírósághoz kerül, ez jogilag védhetı? (Kazetta 2/2 031-044) Baji Lajos képviselı: Herczeg Tamás módosító javaslata logikailag felborítja az ügyet. A polgármester dönt. Honnan tudja bármelyik képviselı, éppen hol tart a képviselıi keret feltöltése? Eddigi gyakorlatból is tudni lehet, hogy jár keret, csak nem jutott. Ha azt írják, hogy a polgármester dönt évente négy alkalommal, és az addig beérkezett javaslatokat nézi

23 meg az egyéni képviselı jóváhagyásával, akkor rendben van. Ha ilyen korlátot szabnak, akkor írják oda azt is, hogy a polgármester dönt évente négyszer, és így vannak határnapok, hogy mikorra kell adni az adott javaslatokat, mert egyébként értelmezhetetlen lesz. (Kazetta 2/2 044-063) Hirka Tamás képviselı: Pontosan tudható, hogyan áll a keretösszeg, mert a Pénzügyi és Gazdasági Osztály bármikor tájékoztatást ad róla. Most egy olyan elıterjesztés készült, amelyben nincs diszkrimináció. (Kazetta 2/2 063-081) Herczeg Tamás tanácsnok: Az elıterjesztésben látszik, hogy nagyobb felelıssége van az egyéni kerületben megválasztott képviselınek. Ez akár az együttmőködés próbája is lehet. (Kazetta 2/2 081-091) Velkey Gábor képviselı: Nagy vitái voltak Tóth Károly és más képviselıkkel abban, hogy ez így van-e rendjén, és azt az álláspontot képviselte évekkel ezelıtt is, hogy ami alkotmányellenes az egyik város esetében, a másik esetében is az. Ez a megoldás lehet, hogy jogszerő, de azzal a szellemiséggel, amit azok képviseltek, akik nem tartották helyesnek ezt a különbségtételt, azoknak ezt a mostanit sem szabad helyesnek tartani. Ez alatt az értékalapú és az érdekalapú megközelítést érti. Érdemben különbséget tesz képviselık között, ha a polgármester csak bizonyos képviselık véleményét kéri ki a döntés elıtt. Egyértelmő különbségtétel, és az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy nem lehet különbséget tenni képviselık között. Itt az eljárásban különbséget tesz, természetesen abban nem, hogy a másik képviselı is tehet javaslatot. Ez már érdemi elırelépés, hogy javaslatot tehet. Az kérdéses, hogy ki és mennyire fogja figyelembe venni, majd valaki eldönti, valakinek több joga van ebbe beleszólni, másnak meg kevesebb, tehát gyakorlatilag különbséget tesz képviselık között az eljárásban, nem konkrétan a döntésben. Ez érdekalapú megközelítés, nem pedig értékalapú. Általában a decentralizált rendszert jobban szereti, mert ott megjelenik a képviselı felelıssége és autonómiája, ami helyes dolog, és akkor számon is kérhetı, hogy mit tett a rábízott forrásokkal. Erre jogosan voltak kísérletei többek között Kiss Tibor képviselınek az elmúlt idıszakban, ezért fontosnak tartja, hogy a pénz felhasználásának nyilvánosságát biztosítsák minden olyan esetben, amikor a közgyőlés hatásköröket ad át a polgármesternek, általában elvárja, hogy a polgármester a közgyőlési hatáskör leadott ügyeiben hozott döntéseirıl tájékoztassa a többséget. Ha tehát a hatáskör a polgármesternél van, és negyedévenként dönt, kérte, hogy a bizottság véleményével - hiszen elsısorban körzeti infrastruktúra fejlesztésre érdemes szánni ezt a forrást - kerüljön közgyőlés elé egy tájékoztató arról, hogyan történt a források felhasználása. Ez konkrét kiegészítı javaslat, mert ez biztosítja a nyilvánosságot. A javaslat direkt módon centralizált, alapvetıen nem biztosítja a nyilvánosságot, és különbséget tesz képviselık között. Egy konkrét kiegészítı javaslata volt, amit az elıbb elmondott, amirıl szavazni lehet. Herczeg Tamás képviselı javaslata elfogadható, mert a felelıtlen ígérgetést akarja korlátozni. Nem szabad, hogy a keretet bıven meghaladó javaslat érkezzen be egyes képviselıktıl, mert ez komolytalanná tenné az eljárást. Valóban tájékozódhat minden képviselı, így a dolog kezelhetı. Javaslata nem azért van, mert bizalmatlan a polgármester döntésével szemben, hanem azért, mert a nyilvánosságot ez jobban biztosítja, a döntési hatáskört negyedéves bontásban a városüzemeltetési bizottság hatáskörére utalná. Ezt a pénzt elsısorban infrastruktúra fejlesztésre kell felhasználni, a bizottság automatizmusa engedheti tovább a javaslatokat, tehát

24 a döntési jogot a bizottság hatáskörébe utalja a közgyőlés azzal a kitétellel, hogy arról számoljon be minden döntést követıen a közgyőlésnek. (Kazetta 2/2 091-147) Vantara Gyula polgármester: Örül, hogy néhány évtized után ilyen jó ötletei vannak Velkey Gábor képviselınek, a kérdés az, hogy eddig miért nem így mőködött. A polgármester nem kíván a képviselıi alapokba beleszólni, azonban a döntés jogát városfejlesztési és egyéb okokból fent kívánja tartani. Ha már hivatkozott Kiss Tibor képviselıre, kimutatása szerint a választókerületi célelıirányzat felhasználása az elmúlt években szabálytalan volt. Ezt tényekkel tudják bizonyítani. Nem a kijelölt célnak megfelelıen és a szabályok szerinti felhasználása történt meg. Ezt kívánja pontosítani, módosítani és korrektté tenni ez a szabályzat. Lehet mindenféle sanda szándékokat mögé tenni, nem ez a cél. Azt ne felejtsék el, hogy a választások során a felelısséget kire helyezte a választópolgár egy kerületben, és kinek adott bizalmat az egyéni képviselı választásnál. (Kazetta 2/2 147-167) Hrabovszki György képviselı: Megszavazza az elıterjesztést, aminek oka, hogy konzekvens kíván maradni. Tóth Károly képviselı azt mondta 13 évvel ezelıtt, illetve a mostani testületnek néhány hónappal ezelıtt, hogy soha ne tegyenek olyat hatalmon, amit ellenzékben nagyon zokon vesznek. Tett ilyet hatalmon, többek között Herczeg Tamás képviselıvel együtt, hogy képviselıi alapokat szavaztak meg a költségvetésben, és biztosították az egyéni képviselıknek a többlet jogát a listás képviselıkhöz képest. Akkor és most is azt vallja, hogy az egyéni képviselıket több választópolgár keresi meg. Most ne abban a szerepben tetszelegjenek a képviselık, hogy alkotmányos megoldást találtak, mert ez sem az. Ugyanazt teszik, amit a korábbi hatalmon lévı testület, csak sokkal elegánsabb köntösbe bújtatva. Minden képviselıt azért választottak meg, hogy megoldja a lakosság problémáját. (Kazetta 2/2 167-189) Vantara Gyula polgármester: A keret 25 millió Ft, és 23 képviselı van. Mindenki legyen tisztában azzal, mirıl beszélnek, ha a keretet egyformán osztják szét. Lényegesen jobb, ha összefogással, közösen jó célokat tudnak meghatározni a képviselık. (Kazetta 2/2 189-196) Velkey Gábor képviselı: Ismét érdekes, hogyha kevés a pénz, akkor az elveket nem kell figyelembe venni. Valóban összefogásra van szükség. A polgármester téved abban, amikor részére címzi a kérdést. A centralizáció soha nem szándék, hanem szabályzat kérdése. Ha centralizálják a döntéshozatalt, az centralizáció. Az, hogy a döntési jogkörrel rendelkezı ember hogyan gyakorolja, az az ı felvilágosultságának kérdése. Nem vonta kétségbe, sıt reményét fejezte ki, hogy az itt elhangzott gyakorlat folytatódik, vagyis a centralizációra való utalása továbbra is érvényes, ez centralizált pénzköltési gyakorlat, és remélte, hogy a döntési jog gyakorlása során nem centralizáció történik, hanem valóban az észrevételek egyforma súllyal kerülnek figyelembe vételre. Valóban kevés a pénz, nem jó negyedévente a bizottságnak tárgyalnia. Elsısorban infrastrukturális területeket érint. Jobb bizottságot nem tudott kitalálni, ezért javasolta a városüzemeltetési bizottságot. Ez a bizottság abban a tekintetben is felvilágosult lesz, ha oda kerül a döntési jog, hogy betartja a szabályzatokat, és nem enged törvénytelen pénzfelhasználást, illetve a kerületnek nemcsak az infrastrkturális igényeit veszi figyelembe, hanem az egyéb közösségi igényeket is, amelyek a szabályzatba beleférnek. (Kazetta 2/2 196-223)

25 Fodor Jánosné képviselı: Sokak elıtt ismert, hogy évekig kezelte a képviselıi alapot. Nagyon sok képviselınek segített végrehajtani az elképzeléseket. A képviselıi alap nem csak örömmel, hanem gonddal is jár. Egy-egy elképzelést véghez kell vinni. Szívesen látná Velkey Gábor, Hrabovszki György képviselıket a Kazinczy lakótelepen egy-egy ügy megoldása kapcsán. Sok esetben megmaradtak a képviselıi alapok. (Kazetta 2/2 230-248) Takács Péter képviselı: Megszavazza, mert tudomásul veszi, hogy a rendszer kicsit más formában, de tovább mőködik. Kívánja minden képviselı társának, hogy a leghasznosabban használják fel az összeget a nemes célokra. Azt azonban nem kellene hangoztatni, hogy ezen a területen ezzel állt vissza az igazság Békéscsabán. (Kazetta 2/2 248-261) Vantara Gyula polgármester: Van remény arra, hogy a ciklus végén a képviselıi alap összege megemelkedik. Szavazásra bocsátotta Herczeg Tamás képviselı módosító javaslatát. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 22 igen szavazattal, 2 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

Velkey Gábor képviselı kiegészítı javaslatával nem ért egyet, mely szerint a közgyőlés a döntési hatáskört a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottsághoz delegálja, tekintettel arra, hogy nem csak városfejlesztési jellegő támogatások szerepelnek a törvényes keretek között. A negyedévet feloldaná, amikor a képviselı úgy dönt, hogy javaslatot tesz, akkor a polgármester kész a javaslat elbírálására. Szavazásra bocsátotta Velkey Gábor képviselı módosító javaslatát. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 5 igen, 15 nem szavazattal, 5 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. (Kazetta 2/2 261-285) Velkey Gábor képviselı: Módosító javaslata: A döntések nyilvánossága érdekében a meghozott döntésekrıl a közgyőlésnek számoljon be. Valóban nem szükséges a negyedéves beszámoló, többen jelezték, ezért kéri, hogy évente történjen meg. (Kazetta 2/2 285-290) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatta a képviselıt arról, hogy a zárszámadási törvény kötelezettségként elıírja. Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint évente készüljön részletes elıterjesztés kerületenként, összegszerően a közgyőlés számára a képviselıi célelıirányzatok felhasználásáról. Javasolta a közgyőlésnek elfogadásra. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 23 igen, 1 nem szavazattal a módosító javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot az elfogadott módosításokkal együtt.

26 A közgyőlés 21 igen, 2 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 187/2007. (IV.12.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az elıterjesztés mellékletét képezı, a választókerületi célelıirányzat felhasználásáról szóló szabályzatot elfogadja. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2007. április hó 12.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének szabályzata a választókerületi célelıirányzat felhasználásáról Békéscsaba Megyei jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a költségvetési rendeletben meghatározott választókerületi célelıirányzat felhasználásáról - figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény, illetıleg az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény vonatkozó rendelkezésire, valamint a 71/2006.(XII.15.) AB határozatban foglaltakra - a következı szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) alkotja. I. A Szabályzat célja A Szabályzat célja, hogy a választókerületi célelıirányzat felhasználásának pénzügyi szabályozásával segítséget nyújtson a közérdekő, lakossági igényekhez igazodó kisebb területfejlesztési feladatok megvalósításához. II. A választókerületi célelıirányzat forrása A választókerületi célelıirányzat forrásai: - az önkormányzat éves költségvetési rendeletében elıirányzott összeg, illetıleg - a választókerületi célelıirányzat elızı évi pénzmaradványa. III. A választókerületi célelıirányzat kezelése 1. A választókerületi célelıirányzat felosztása a 16 egyéni választókerület között a választókerület választópolgárainak létszámarányában történik, kiegészítve 7 választókerület esetében a peremkerületi besorolásból adódó elıirányzatokkal. A peremkerületek felsorolását jelen Szabályzat melléklete tartalmazza. 2. Az elıirányzatra kötelezettséget a polgármester, vagy az általa megbízott személy vállalhat. 3. A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya az elıirányzatot elkülönítetten kezeli és tartja nyilván. Az analitikus nyilvántartást úgy kell kialakítani,

27 hogy abból az egyes választókerületek pénzügyi lehetıségei megállapíthatók legyenek. IV. A választókerületi célelıirányzat felhasználása 1. A választókerületi célelıirányzatot az adott területen, illetve választókerületben közérdekő célokra lehet felhasználni, tekintettel a települési önkormányzat által ellátandó feladatokra és közszolgáltatásokra. 2. A felhasználási célok között alapítvány, közalapítvány támogatása nem szerepelhet, mivel ez a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. 3. Olyan célok, melyek a megvalósítást követıen üzemeltetési, fenntartási, karbantartási igényt támasztanak, csak akkor határozhatók meg, ha a döntés további fedezete biztosított. 4. A képviselı valamennyi egyéni választókerület vonatkozásában - legfeljebb az éves keret, illetve az aktuálisan meglévı, az adott évben még fel nem használt célelıirányzat összege terhére - javaslatot tehet a választókerületi célelıirányzat felhasználására. A választókerületi célelıirányzat felhasználásáról - a választókerület egyéni képviselıje elızetes véleményének beszerzését követıen – a polgármester dönt. 5. A választókerületi célelıirányzat felhasználásáról évente készüljön elıterjesztés a közgyőlés számára részletesen, választókerületenként, összegszerően. V. Tájékoztatás a választókerületi célelıirányzat felhasználásáról A választókerületi célelıirányzat felhasználásáról a polgármester a zárszámadási rendelet keretében évente tájékoztatja a közgyőlést. VI. Hatálybalépés Jelen Szabályzat 2007. május hó 1. napján lép hatályba. Békéscsaba, 2007. április hó 27. Vantara Gyula sk. polgármester Melléklet: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat peremkerületei: 1., 3., 11., 13., 14., 15., 16. egyéni választókerület. Tárgy:

A 12/2007. (IV.2.) önkormányzati rendelet módosítása

28 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendelet-módosítást. (Kazetta 2/2 309-326) A közgyőlés 20 igen, 2 nem szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 18/2007.(IV.16.) rendelete a Közgyőlés egyes hatáskörei gyakorlásának a polgármesterre történı átruházásáról szóló 12/2007.(IV.2.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, tekintettel az Ötv. 9. § (3) bekezdésében szabályozott jogkörre, a Közgyőlés egyes hatáskörei gyakorlásának a polgármesterre történı átruházásáról szóló 12/2007.(IV.2.) önkormányzati rendelet módosításáról (a továbbiakban: Rendelet) a következı rendeletet alkotja. 1. § A rendelet 4. § (19 bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A polgármester dönt az éves költségvetési rendeletben meghatározott vezetıi keret, városmarketing keret, választókerületi célelıirányzat, valamint polgármesteri keret felhasználásáról.” 2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Vantara Gyula sk. polgármester

Dr. Benedek Mária sk. jegyzı

Szilvásy Ferenc képviselı: Kérte, hogy a polgármester bocsássa rendelkezésére a 2007. március 31-ére elkészült kórházi stratégiai felülvizsgálat anyagát. (Kazetta 2/2 326-330) Vantara Gyula polgármester: Az anyagot rendelkezésére bocsátják. részvételt, az ülést 18 órakor befejezettnek nyilvánította.

Megköszönte a

K.m.f.

Vantara Gyula polgármester

Dr. Benedek Mária jegyzı