Talaj- és talajvízvédelem MKK Környezetmérnöki Szak II. évfolyamos hallgatói számára 2006/2007
Tantárgyi követelményrendszer A tantárgy oktatása előadásokon és gyakorlati foglalkozásokon, melyeken a részvétel kötelező. Az egyes gyakorlatokhoz jegyzőkönyv kapcsolódik, melynek a gyakorlatvezetővel való ellenőriztetése és annak elfogadása igazolja a gyakorlat teljesítését. A gyakorlatokon való hiányzást a gyakorlatvezetővel egyeztetve pótolni kell! Egynél több nem teljesített gyakorlat esetén a félévet nem ismerjük el, ami a vizsgára bocsátást is kizárja.
Pontozás • Tantárgyi feladat: 30 p • Zárthelyi dolgozat: 10 p • Szóbeli vizsga: 60 p Összesen: 100 p A vizsgára bocsátás feltétele: 25 p Tantárgyi feladat: 4-5 oldal terjedelmű, a tárgyalt témákkal kapcsolatos, nem internetről, hanem szakkönyvekből, lakóhelyhez kapcsolódhat. (Leadási határidő: a 6. gyakorlaton!)
Kötelező és ajánlott irodalom Kötelező irodalom: • Előadások anyaga • Fekete et al. (szerk.): Talajtani gyakorlatok, Gödöllő, 1997. • Stefanovits–Filep–Füleky: Talajtan, Mg. Kiadó, 1999. Ajánlott irodalom: • Stefanovits P. (szerk): Talajvédelem, környezetvédelem, Mg. Kiadó, Bp. 1977. • Kerényi Attila: Környezettan
Tantárgyfelelős: Prof. Fekete József
Előadásokat tartják, illetve a gyakorlatokat vezetik: Prof. Fekete József (előadások) Csibi Melinda, 1. cs. (K, páratlan 10:00-11:30) Szegi Tamás, 2. cs. (H, páros, 15:15-16:45) Simon Barbara, 3. cs. (K, páros, 10:00-11:30) Gyakorlat: 2 hetente 2 óra!!!
Prof. Fekete József Előadásokat tart
Csibi Melinda 3. Csoport vezetője Páratlan héten Keddenként, 10:00 – 11:30
A Föld legkülső szilárd burka (pedoszféra) Eltér a talajképző kőzettől
Fontos tulajdonsága a termékenység, vagyis, hogy a növények számára a kellő időpontban és mennyiségben tápanyagot és nedvességet szolgáltat
Atmoszféra
Bioszféra
Pedoszféra Litoszféra Hidroszféra
Elemek körforgása 1. Nagy vagy geológiai körforgás 2. Kis vagy biológiai körforgás A geológiai és a biológiai anyagforgás egymáshoz kapcsolódva, egy időben és párhuzamosan megy végbe a talajban.
1. Nagy vagy geológiai körforgás: ebben a folyamatban az elemek az oldódás és a kicsapódás kémiai törvényei szerint vesznek részt. Pl. Vulkáni kőzetek mállása K felszabadul óceánokba mosódik kálisótelepek P óceánok nyersfoszfát-telepek Ca a légköri szénsavval karbonátokat képez, kicsapódik, majd leülepszik a tengerfenéken, mészkővé alakul kéregmozgások kiemelkedik újra oldódik, újra bekapcsolódik a körforgásba
2. Kis vagy biológiai körforgás: ezt a folyamatot már nemcsak az elemek és vegyületek oldhatósága irányítja, hanem a talajjal együtt élő lények igénye is. szükség vmely tápelemre termőhely közelében visszatartják, felhalmozzák az elemnek az elemek nagy körforgásában adott szakasza módosul ezért is különbözik a talaj a kőzettől.
A talaj funkciói
Feltételesen megújuló természeti erőforrás
Tápanyagot és életteret biztosít a természetes és termesztett növények számára
(Termeszvár)
(Folsomia candida)
(Földikutya)
(Lumbricus terrestris)
Élőhelyül szolgál a talajlakó szervezetek számára
Hő, víz, növényi tápanyagok és hulladék anyagok körforgalmának színtere
Közeg az építmények, közlekedés számára
Szűri és szolgáltatja a vizet
(Vertisol, Szirák)
Megőrzi az emberiség emlékeit
A bioszféra jelentős gén-rezervoárja, a biodiverzitás nélkülözhetetlen eleme
talajszelvény Solum: A+E+B +? C
altalaj
valamennyi talajszint, amelyet talajképző folyamatok átalakítottak
regolit
ágyazati kőzet
szelvény
talajképző kőzet (subsztrátum)
geológiai
feltalaj
Solum: A+E+B +? C
regolit
ágyazati kőzet
szelvény
talajképző kőzet (subsztrátum)
geológiai
valamennyi talajszint, amelyet talajképző folyamatok átalakítottak
A talajszelvény A szint humuszos, felső szint E szint kifakult kilúgzási szint B szint felhalmozódási szint C szint talajképző kőzet
Köszönöm a figyelmet! A 3-as csoporttal találkozunk jövő kedden, szept. 26-án, de. 10:00-kor a Talajtani Gyakorló Laborban!
