2007. TANÉV TANÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETÉNEK JEGYZŐKÖNYVE

KANIZSAY DOROTTYA EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, ÉS GIMNÁZIUM 1043 Budapest, Kassai u. 24/A Telefon: 369-22-37; Fax: 369-28-07 OM szám: 035292

2006/2007. TANÉV TANÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETÉNEK JEGYZŐKÖNYVE

Kanizsay Dorottya (1490- ?) „ Szép dolog kifaragni egy szobrot és életet adni neki, de még szebb kiformálni egy emberi lelket és megtölteni igazsággal”

(Victor Hugó) Jegyzőkönyv

Készült a Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola, és Gimnáziumban 2007. június 28-án a tanévzáró tantestületi értekezleten.

Jelen vannak:

Perkó Magda igazgató elnökletével a tantestület tagjai

A jegyzőkönyv vezetésére Boda Sándorné iskolatitkárt, hitelesítésére Farkas Ferenc és Horváthné Laczkó Erika kollégákat kérem fel. Napirendi pontok 1. A 2006/2007. tanév értékelése 2. Az IDB éves munkájának értékelése 3. Hozzászólások 4. A beszámoló elfogadása

2

Kedves Kollégáim! Amikor készültem a tanévet záró értekezletre, és elővettem azokat a feljegyzéseket, amelyeket év közben készítek, -hogy az év végén lehetőség szerint semmi ne maradjon ki az értékelésből- teljesen megrémültem! Nem akartak véget érni a teleírt lapok a füzetemben. Lehetetlennek tűnt, hogy mindezt egy tanév alatt csináltuk! Még lehetetlennek tűnt, hogy most a tanévzáró tantestületi értekezleten ezt mind értékelni tudom. Azért megpróbálom a lehetetlent. Kedves Kollégáim! A tanév végi tantestületi értekezlet célja, hogy értékelést adjon az oktató-nevelő munkáról, az iskolában, a tanévben zajló éves tevékenységről. A tanévzáró értekezletet, mindig a tanév végén az utolsó napra tervezzük, és ilyenkor, amikor a kezdés pillanataiban végig nézek rajtatok/ és persze reggel én is a tükörbe néztem!/ a fáradt arcokat látva, felmerül bennem, vajon kell e ez az utolsó értekezlet? Tudtok e figyelni rám, vagy mindenki már csak a megérdemelt pihenésre gondol és semmi kedve a vezetői értékelést végighallgatni, netán ebben az értékelésben hozzászólásával aktívan részt venni? Aztán elhessegetem ezt a gondolatot, és belevágok, mert hiszem és vallom, hogy mindent a történés pillanatában kell rendezni, lezárni azt ami elmúlt, nyitni azt amit kell, akkor és ott, ahol időszerű. Hiszek abban, hogy a tanév végi feladatok között egyik legfontosabb teendő, számba venni egész évi munkánkat, elemezni, értékelni eredményeinket, rávilágítani gyenge pontjainkra, megkeresni azokat a lehetőségeket, módszereket, kijelölni azokat a feladatok, amelyek a jövőben

eredményesebbé

teszik,

tehetik

munkánkat.

Tanulni

a

kudarcokból,

eredménytelenségből, erőt meríteni, feltöltődni a sikerekből.

3

Úgy gondolom, minden pedagógus az átlagembernél jobban igényli, hogy eredményeiről, mindennapi munkájáról visszajelzést kapjon, ami meggyőzően bizonyítja, munkája nem volt hiábavaló. Az oktatási rendszer hatékonyságának növelése lényegében az egyes intézmények működése, hatékonyságának emelése útján valósítható meg. Az iskola működésének hatékonysága az intézményi autonómia növekedésével természetes módon került középpontba. Az iskola szintjén az eredményes működés garanciái, tartalékai is, az iskolai működés rugalmasságának növelésében, a tanítási-tanulási folyamat összehangolt tervezésében, a differenciált tanulásszervezési eljárások alkalmazásában, a rendelkezésre álló infrastruktúra kihasználásában rejlenek. Az oktatás eredményességének, hatékonyságának felértékelődése szükségessé tette az iskolavezetői „mesterség” újraértelmezését, és átalakította az igazgatóval szemben támasztott követelmények rendszerét is. Az új szituációban felértékelődött az a fajta tudás és képesség, amelynek segítségével a vezető hozzájárulhat a szervezeti célok és a szervezetben lévők, és azzal érintkezésbe kerülők egyéni céljainak harmonizálásához. Érdekeltté vált az anyagi- és humán erőforrások hatékony felhasználásában; hogy motiválni tudja az egyéneket és csoportokat minőségi munka végzésére. Irányítsa az egyének, csoportok és az intézmény munkájának elemzését, értékelését. Biztosítsa a fenntartóval, irányítókkal, a közvetlen és közvetett partnerekkel a harmonikus kapcsolatot. Segítse az iskola célrendszerének, arculatának, „imázsának” kialakítását és formálását, figyelembe véve a közvetlen és közvetett partnerei elvárásait. Arra vonatkozóan, hogy az iskolai szervezet mennyiben más, mint a többi gazdálkodó szervezet az oktatásügyön belül is megoszlanak a vélemények. Az olyan jelenségek, mint a csökkenő gyereklétszám és a szűkülő forrásokért való harc, ma egyre inkább orientálja e szervezeteket a versenytársadalom egyéb szféráihoz hasonló működésmód felé, amelynek konzekvenciái

4

megjelennek az iskolai szervezetekben, mint például marketing eljárások használata, intézménypolitikai célok kommunikálása a társadalommal, a közvetlen és közvetett felhasználókkal. Az Európai Unió tagállamai fejlődésében is látható az a folyamat, hogy az egységes piac követelményeihez való alkalmazkodásnak az oktatásra történő kiterjesztése azzal a következménnyel jár, hogy az oktatásügynek is egyre inkább a szolgáltatások szabad áramlásának lehetőségeit megteremtő módon kell működnie. A tantestületek – a törvényes keretek között – megalkothatták helyi tanterveiket. Megszülethettek az iskolák egyedi arculatát leíró pedagógiai programok, amelyek elkészítésük időszakában lényegében az intézmények önismereti tréningje is volt. A reális helyzetfeltárástól

a

küldetésnyilatkozat

megfogalmazásán

át

a

célok

kitűzése,

a

sikerkritériumok megfogalmazása és az ahhoz vezető út teendőinek átgondolása, a rövid -és hosszú távú tervezése a tantestület pedagógusainak bevonásával, a ti közreműködésetekkel ment végbe. A társadalmi környezeti hatások, elvárások mind-mind a minőségfejlesztés irányába hatnak. A demokrácia természetes velejárójaként felerősödött fogyasztói szemlélet tudatosította az iskolákban azt, hogy szolgáltató intézmények vagyunk. A gyermeklétszám folyamatos csökkenése versenyhelyzetet teremtett az intézmények között. Az iskolák normatív finanszírozása mindezt anyagi alapokra vetítette. A fenntartók növekedő finanszírozási részesedésük miatt is egyre inkább élnek iskolahasználói jogosítványaikkal: minden vonatkozásban

„átlátható”,

hatékony

és

eredményes

intézményrendszert

kívánnak

működtetni. Ennek a folyamatnak elkerülhetetlenül vannak nyertesei, vesztesei, sikertörténetei és véráldozatai (iskolabezárások, összevonások, TISZK-ek, szakképző központok, túlélő iskolák)

5

Tudomásul kell vennünk, hogy a mai világban, már nem elegendő, az iskola falai között „jól” elvégezni -a sajnos utóbbi években „rutinná” vált feladatokat (oktatás, nevelés évtizedekig beváltnak hitt módszerei, képzés, szakképzés a munkaerőpiac kereslet oldalának ismerete nélkül, tanulói létszámtervezés, a csökkenő gyermekpopuláció számának figyelmen kívül hagyása mellett, azt tanítjuk, amit tudunk, amihez értünk…és folytathatnám)! A mai világ nem erről szól. Nem ezt várja a szülő, tanuló, munkaerőpiac egyéb szereplői sem. És ha az elvárásoknak nem tudunk megfelelni, életképtelenné válik az iskolánk..

Nagyon

kemény

minőségfejlesztési

munkával

az

elmúlt

programot,

amely

arra

években adott

végigcsináltuk lehetőséget,

a

COMENIUS

hogy

mélyrehatóan

megvizsgáljuk iskolánk működését, az iskola vezetésének irányító munkáját, valamint feltérképezhettük partnereink elégedettségi mutatóit. A pedagógiai programunkat /helyi tanterveinket/ felülvizsgáltuk, módosítottuk, amelynek sikeres megvalósítását csak úgy lehet elképzelni, ha a programban foglaltakat mindenki magáénak érzi, az iskola vezetése menedzseli a programot, azaz a személyi-tárgyi feltételeket biztosítja azokhoz a célokhoz, és azok végrehajtásához, melyeket közösen alakítottunk ki. Az IMIP-ben, elkészítettük a „folyamatszabályozásinkat”, az egyes feladatok megoldására, most már három éve, folyamatosan készítjük a „protokollokat”, amelyek nagymértékben segítik mindennapos munkánkat. Az elmúlt tanévben elkészítettük az IMIP-unk kiegészítéseként a teljesítmény értékelésünk szabályzatát, ütemtervét. A következő tanévben nem kis munka lesz a kivitelezés. Módosítottuk

az

SZMSZ-t,

HÁZIRENDET,

megalkottuk

(módosítottuk)

belső

szabályzatainkat, amelyek nagymértékben segítik zökkenőmentes működésünket. Természetesen, mindezt, nem ebben a tanévben tettük, mindez az elmúlt 3-5 év munkájának az eredménye. Amiért ennek a tanévnek az értékelésénél is kiemelem, mert úgy gondolom, és

6

ezt a tanév közben vezetőtársaim és a tantestület tagjai közül is többen megfogalmazták, hogy a napi feladatok teljesítése sokkal könnyebb, zökkenőmentesebb, és következetesebb, mint eddig. És ez így is van, így kell lennie, egy olyan iskolaszervezetben, ahol átgondolt, jó tervezéssel megvannak és mindenki által ismertek, elfogadottak, azok a dokumentumok, amelyek „vezérlik” az éves munkát. Van MIT? – PP, van HOGYAN? –IMIT, van MIVEL?-SZMSZ,Házirend „csináljuk” és persze van KIK- MI vagyunk a tantestület, és nem utolsó sorban, van KIKNEK- ŐK A TANULÓINK! Ismerve a 2007/2008. tanév beiskolázási mutatóinkat és a beiratkozás eredményét, panaszra semmi okunk! Csorbultunk az érettségire épülő szakmai, nappali képzés indításával. Ezek nélkül a tervezett osztályainkat indítani tudjuk. Természetesen tudom, hogy ez sem alakult csak magától így, ebben a „tanulóínséges világban”, Jól sikerült a PR tervünk! Köszönöm minden kollégámnak, aki ebben a munkában részt vett. Kedves Kollégáim! Nagyon nehéz évet zárunk. Nehéz, de eredményes évet! Nem hiszem, hogy van közöttünk valaki, aki akár hosszabb, akár rövidebb ideje van a pályán, tudna mondani olyan tanévet az életéből, amelyről elmondhatja, hogy könnyű volt. Nemcsak azért mert a munkánkat nehezítő, vagy könnyítő (az utóbbi egyre ritkább) rajtunk kívül álló objektív tényezők évről-évre változnak, hanem azért is mert hivatásunk, amelyet mi magunk választottunk – egy ember, ÚJ EMBER formálása – nem tartozik a könnyű, sablonosnak, uniformizáltnak mondható foglalkozások közé. Ez a hivatás választóitól teljes embert kíván, aki a tanév 10 hónapja alatt (sokszor 12 hónapja alatt is) olyan fizikai, szellemi, érzelmi erőbedobásra kényszerül, amely erő nem fogyhat el. A tanév végéhez közeledve a tanulók erőinek csökkenésével szemben nőnie kell. Ez nem mindig

7

sikerül. Ezért érezzük úgy a tanév végén, hogy ez a tanév nehezebb volt, mint a korábbi. Ezért vagyunk egyre feszültebbek, ingerlékenyebbek, idegesebbek. Ezért gyakoribbak a hibák, komorabbak az arcok. Nehezebb volt ez a tanév azért is, mert több, a mindennapok oktató – nevelő munkáján kívüli feladatot kellett elvégeznünk. És ez az elkövetkező tanévben sem lesz másként! A társadalmi kihívásoknak való megfelelésért, a saját magunk állította követelményeknek való megfelelésért, az életben maradásért, sokat kell tennünk. A következő tanév tervezésénél nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk módszertani kultúránk fejlesztésére, amely jobban motiválja tanulóinkat a folyamatos tanulásra, az alapkészségek fejlesztésére, kompetenciák kialakítására.. A tanítási órák vezetésekor, az órák nagyobb részét kell, hogy elfoglalja a problémamegoldó -és kommunikációs készség, kompetenciák fejlesztését célzó óraszervezés. Törekednünk kell a szociális és életviteli készségek kialakítására. Az elhangzottakat, csak bevezetőnek szántam!

Most rátérek a 2006/2007. tanév értékelésére, a tanévnyitó értekezleten meghatározott feladataink sorrendjében. Úgy gondolom, hogy azt megítélni, hogy a tanév eredményes volt-e, csak akkor lehet, ha áttekintjük azokat a célokat, feladatokat, amelyeket a 2006/2007. tanév nyitóértekezletén kitűztünk. Majd megvizsgáljuk, hogy mennyire sikerült, ezeknek a feladatoknak megfelelnünk. Az értekezlet előtt az egyes munkaközösségek megtartották értékelő értekezletüket. Annak eredményéről a munkaközösség-vezetők beszámolnak majd. Nem tudom, hogy kik azok közületek, akik önmaguk is értékelték éves munkájukat. Gondolatban visszapörgették a tanév eseményeit, felidézték a hétköznapokat, reális önértékeléssel számba vették sikereiket, kudarcaikat. Mit tettek jól, mit rosszul, mi az, amit

8

jövőre másként csinálnak? Kérem mindazokat, akik ezt még nem tették meg, a nyáron pótolják. Ugyanis hiába tervezünk mi így együtt, hiába végezzük munkánkat lelkesen, teljes erőbedobással, hibátlan oktató-nevelő munkára törekedve, így együtt kollektíven, testületileg. Ha az egyének mindegyike nem olyan lelkes, csak a kötelező munkáját látja el, ha naponta hibát követ el az oktató-nevelő munkában. Közoktatás-politikai mutatóink alakulásáról – jelentkezett, felvettük, nem vettük fel, eredményeink számokban, bevétel, kiadás, egyéb objektív statisztikai adatok – most szóban nem szólnék. A hirdetőtáblán erről folyamatosan tájékozódhattatok. Már az év végi statisztikai adatokat is táblázatszerűen kitettük pár nappal ezelőtt, bízom benne, hogy mindannyian ebben tájékozottak vagytok. Most csak a munkatervünkben kitűzött célkitűzésekről, feladatokról, azok teljesítéséről, illetve nem teljesítéséről beszélnék. Kiegészítve a tanévkezdéskor még, feladatként a munkatervünkben nem nevesített, de elvégzett feladatok értékelésével.

Feladataink voltak a 2006/2007. tanévben: Kiemelt feladatunk, fő feladatunk volt, a nevelési, oktatási tervünk felülvizsgálata, módosítása, kiegészítése, a prioritások meghatározása az alábbiak szerint: ¾ Kompetenciák fejlesztése, projekt kidolgozása, az előző tanévekben végzett saját, fővárosi és országos mérési eredményeink elemzését követő tantestületi döntésünk alapján. -Feladatbank létrehozása, a szövegértést, matematikai gondolkodást mérő feladatlapok készítése Bemenet mérésére- a 0., 9. évfolyamon Utánkövetésre, minden évfolyamra, szeptember és június -Gyakorló munkalapok készítése, évfolyamonként, gyakoroltatása, minden osztályban havonta egyszer egy órában Szövegértés Nyelvhelyesség Matematikai alapkészségek mérése Matematikai gondolkodás Nyelvi készségek mérése/a tanult idegen nyelven

9

-A szövegértés órákon a tanulói munkáltatás intenzitásának fokozása -A tanulásmódszertan órákon, a gyakorlatok, házi feladatok tartalmának átdolgozása, az előzőek erősítésére. ¾ Az országos és helyi mérések eredményeinek ismeretében, munkánk fejlesztése. Vezetőként úgy ítélem meg, hogy ennek a feladatnak a végrehajtása jelentette a legnagyobb feladatot mindannyiunknak. A nagyon időigényes, minden érintett kollégától szakmaisága legjavát igénylő feladat volt. Nem is beszélve, a tárgyi feltételek megteremtésének anyagi vonzatáról. De látva azt az icike-picike eredménynövekedést, adjon erőt a folytatáshoz! Köszönöm a munkátokat! És most nézzük az értékelést, először:

Az országos kompetenciamérés eredményei, és azok hasznosítása, beépítése oktató-nevelő munkánkba: A kompetenciamérés során országosan az iskolák 4.;6.;8. illetve 10. évfolyamain végeztek matematika illetve olvasási- szövegértési felmérést. Alapvetően nem tantervi követelmények teljesítését mérték, hanem azt, hogy a tanulók képesek-e az életben hasznosítani illetve alkalmazni tudásukat. A diákok meghatározott időkeretben, 4x40 perc alatt töltöttek ki egyegy tesztfüzetet . Iskolánkban a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók teljesítményét mérték, ennek alapján becsülték az iskolai eredményt az országos és rétegadatokhoz viszonyítva. A diákok egy tanulói háttérkérdőívet is kitöltöttek, amelyből az otthoni viszonyaikról, tanulási körülményekről informálódtak, melynek alapján számolták, az un. Családi háttér-indexet. Ez utóbbi felméréseredmény, és annak hozott értékként elfogadása, és viszonyítása a hozzáadott értékhez, és az ebből levont következtetések 1-1 iskola oktató nevelő munkájára annak eredményességének, vagy eredménytelenségének megítélésére, véleményem szerint teljesen alkalmatlan. De ezt most nem folytatom, tavaly ezt részletesen kifejtettem. Sokkal nagyobb eredménynek tartom a helyben bevezetett tanulásmódszertan, szövegértés órák eredményeit, a saját bemeneti méréseinkhez viszonyított kimeneti méréseink eredményeit, és az erről alkotott szülői, tanulói pozitív véleményeket. Iskolánk a kompetenciamérésben a kezdetektől fogva részt vett, már azokban az években is, amikor még nem volt kötelező a mérésben való részvétel.. A feladattípusokról (a felmérés tartalma) Az olvasási-szövegértési felmérésnél a feladatok két fő szempont szerint csoportosíthatók: szövegtípus ( elbeszélő, magyarázó, dokumentum ) és olvasási műveletek ( információ visszakeresés, kapcsolatok-következtetések, értelmezés).A feladatok formájuk szerint nyílt (kifejtett válasz) és zárt (választásos) végűek voltak. Matematikából a feladatokat négy csomópont alapján sorolták be: mennyiség, tér és alakzat, változás és relációk, bizonytalanság ( ez különbözik a tantervi felosztástól, de tartalmilag fedi). Fontos szempont volt, hogy a matematikai ismereteket gyakorlati helyzetekben kellett alkalmazniuk a tanulóknak, vagyis, hogy mennyire tudják a mindennapokban használni matematikai műveltségüket. A matematikai tevékenységeket három osztályba sorolták: reproduktív (rutin eljárások), integratív (stratégia felállítás, következtetés), kreatív ( eljárá-

10

sok tervezése, összetett módszerek).A feladatok formailag itt is nyílt és zárt végűek voltak. Az értékelés szempontjairól A tesztfüzet feladatainak kiválasztásánál, az adatok feldolgozásánál olyan módszereket alkalmaztak, amelyek lehetővé teszik, hogy: - tesztfüggetlen módon becsüljék a tanulók képességeit - mintafüggetlenül (azaz, az adott tanulókból új reprezentatív mintát választva, hasonló eredményt kapjanak) - közös skálára helyezhető a tanulók képessége és a feladatok nehézsége Ezeknek megfelően a tanulók képességeit standardizálták 100-800 pont között az egyszerűbb összehasonlíthatóság kedvéért. Egy 500-as átlagú 100-as szórású képességskálát alakítottak ki, melynek alapján a tanulókat négy képességszintbe sorolták mindkét területen (mat. olv.), amelyek megállapításánál a feladatok nehézségét, azok megoldásához szükséges képességeket vették figyelembe. Az iskolai eredmények Gimnázium Az eredményeket az országos, a gimnáziumok, illetve a kis gimnáziumok által elértekhez hasonlították. Iskolánk helyzete az előző évi eredményekhez képest nem változott szignifikánsan egyik tárgyból sem. Matematika: Összességében az országos átlaggal (499), teljesen megegyezően teljesítettünk, a gimnáziumokhoz (556-os átlag) viszonyítva picit rosszabbul, a kis gimnáziumok átlagával (503) majdnem egyezően. Más oldalról nézve, az eredményt: országosan az iskolák 44%-a teljesítette nálunk gyengébben. Gimnáziumi viszonylatban sajnos már csak 12%-uk és a kis gimnáziumok viszonylatában (amilyenek mi is vagyunk) 8 % a rosszabbul teljesítők száma, bár az iskolák 45%-a hozzánk hasonlóan teljesített, ami azt jelenti, bár ez minket nem vigasztal, hogy máshol sem sokkal jobb a helyzet.( Persze a jobb gimnazistákat kivéve) A képességszintek viszonylatában: diákjaink 10 %-a az 1. szin alatt; 23,3 %-a 1. szinten, 40,1 %-a 2. szinten, 23,3 %-uk 3. szinten, 3,3 % 4. szintnek megfelelően teljesített. A gimnáziumokban ezek az arányok: 1,6 %; 12,4 %; 33,8 %; 33,1 %; 19,1 %. Ebből az derül ki, hogy nálunk a diákok teljesítménye viszonylag szűk sávon mozog (az arányok lefelé tolódnak el, több a gyengébb és közepes szintű tanuló).A gimnáziumokhoz viszonyítva náluk szélesebb skálán mozognak a teljesítmények és a nálunk legjobb teljesítménye jóval alatta marad a náluk legjobban teljesítőnél. Tudjuk, hogy a képességek alakulásában igen fontos szerepe van az otthoni körülménynek, a családi háttérnek is. Ezért készítettek egy háttérkérdőívet: szülők iskolai végzettsége, család könyveinek száma, anyagi háttér (számítógép, autó), aminek alapján számoltak egy un. családiháttér-index-et (CSH). Ennek alapján megbecsülték, hogy a tanulók az indexhez viszonyítva mennyire teljesítettek annak megfelelően, amit az országos adatok alapján várnánk.

11

Az iskolánk által elért eredmény ennek függvényében, azt mutatja, hogy matematikából a várható teljesítménynek megfelelően, néhány ponttal alatta, de attól szignifikánsan nem eltérően teljesítettünk. Olvasás-szövegértés: Az itt elért eredményeink hasonlóak, mint az előző években, helyzetünk itt sem változott. Az országos átlag (501), mienk 494, gimnáziumok 565, kis gimnáziumok 524. Országosan az iskolák 32%-a, de a gimnáziumoknak már csak 5%-a teljesített nálunk rosszabbul; hasonlóan pedig 33 ill.25%.uk. Itt a képességszinteket tekintve a helyzet: 33,3% 1. szint; 43,4% 2. szint; 20% 3. szint; 3,3% 4.szint. Ha lehet itt még inkább látszik, hogy nálunk nincs igazán nagy szórás a gyerekek képességeinek viszonylatában, a gyerekeknek több, mint a fele az 1.ill 2. szinten teljesített. A CSH index alapján várható teljesítmény és a tényleges teljesítmény itt is fedi egymást,szignifikáns különbség nincs. Ez azt mutatja, hogy azt értük el, amit az iskolák többsége, akik azonos hátterű gyerekekkel dolgoznak. Szakközépiskola Sajnos itt már egy kicsit rosszabb az iskolánk helyzete a többiekéhez képest, bár az előző évekhez képest itt sem változott helyzetünk. Matematika: Országos átlag 499, szakközépiskolák 493, , míg a mienk 440. Országosan az iskoláknak csak 18%-a, szakközépiskoláknak pedig 2%-a tejesített nálunk gyengébben; hasonlóan pedig 24 ill. 35%-uk. Diákjaink 7,1%-a 1. szint alatt, 53,6%-a 1. szinten, 32,2% 2. szinten 7,1% 3. szinten helyezkedik el képességei szerint.A szakközepekben az 1. szinten kevesebb, míg a 3.szinten %-osan több tanuló van, a 4. szinten pedig már a tanulóknak csak a 3,7% van. A CSH-index alapján várható eredmény szempontjából nézve, sajnos mind az országos, mind a szakközépiskolák viszonylatában mintegy 63 ponttal maradunk alatta a várható eredménynek, ami azt jelenti, hogy a tanulóink eredménytelenebbek voltak, mint ami a hátterük alapján várható lett volna. Olvasás-szövegértés A helyzet itt is ugyanolyan, mint matematikából. Országos átlag 501, szakközepek 496, a mienk 463. Országosan az iskolák 28%-a, a szakközepek 8%-a teljesített nálunk rosszabbul. Képességszintek szerint nálunk:3,6% 1.szint alatt; 32,1% 1. szint, 60,7% 2. szint, 3,6% 3. szint, míg ezek a számok a szakközépiskolákban 2,5% 1. szint alatt;22,3% 1.szint; 48,7% 2.szint; 23,8% 3. szint, 2,7% 4. szint A CSH-index viszonylatában: 43 ponttal vagyunk a várható teljesítmény alatt, azaz itt is a tényleges eredmény szignifikánsan gyengébb. Szakiskola Itt a többi szakiskolához képest az elért átlagunk ugyan jobb egy kicsivel, de összeségében a teljesítmény ugyanolyan, mint a többi szakiskolában, ha a %-os megoszlásokat nézzük..

12

Matematika: Országos átlag 499, szakiskolák 408, , míg a mienk 416. Országosan az iskoláknak csak 5%a, szakközépiskoláknak pedig 20%-a tejesített nálunk gyengébben; hasonlóan pedig 32 ill. 75%-uk, jobban pedig csak a szakiskoláknak 5%-a teljesített Diákjaink 27,3%-a 1. szint alatt, 54,5%-a 1. szinten, 9,1% 2. szinten 9,1% 3. szinten helyezkedik el képességei szerint. A szakiskolákban az 1. szinten kevesebb, míg a 3.szinten %-osan több tanuló van, a 4. szinten pedig már nemcsak nálunk, hanem a többi szakiskolában sincs tanuló. A CSH-indexet az iskolánkra nem adtak meg, nyilván a tanulóknak kevesebb, mint 2/3-a hozta vissza kitöltve a tanulói kérdőívet. Olvasás-szövegértés A helyzet itt is nagyjából ugyanolyan, mint matematikából, talán a többi szakiskolához viszonyítva jobb is. Országos átlag 501, szakiskolák 399, a mienk 428. Országosan az iskolák 13%-a, a szakiskolák 48%-a teljesített nálunk rosszabbul, jobban pedig csak a szakiskolák 2%-a teljesített, mint mi. Képességszintek szerint nálunk:9,1% 1.szint alatt; 63,6% 1. szint, 18,2% 2. szint, 9,1% 3. szint, míg ezek a számok a szakiskolákban 22,8% 1. szint alatt; 51,3% 1.szint; 23,4% 2.szint; 2,4% 3. szint. A CSH-indexet itt sem tudtak számolni természetesen.

Összefoglalás (következtetés) A korábbi mérések eredményeit látva az iskolavezetés - a nevelőtestület egyetértésével - úgy döntött, tudatosabban kell készülnünk ezekre, a megmérettetésekre. Munkákban nagyobb hangsúlyt kell fektetni elsősorban az olvasás- szövegértés oktatására, hiszen az összes többi tárgy tanulásában ennek döntő szerepe van. Megbeszélésünk alapján, a kompetenciamérések eredményeinek tükrében, a munkaközösségek a 2006/07-es tanévben különböző feladatokat kaptak. A 2006/07-es esztendőben, a társadalomtudományi munkaközösségben a 9. és 10. évfolyamon többek között magyar nyelv-és irodalomból végeztünk méréseket. Szeptemberben az első héten mindkét tárgyból megírattuk a felmérést: az eredmény, különösen a 9.-es osztályokban, siralmas volt. Világosan megfogalmazott egyszerű kérdésekre nem, vagy csak részben kaptunk jó választ. Különösen azoknak a feladatoknak a megoldása nem sikerült, amelyek kissé bonyolultak voltak vagy csak annak tűntek, illetve a legtöbb kérdés pontosságot, precízséget, odafigyelést igényelt, és a tanulók nem összpontosították figyelmüket kellőképpen. A szövegértés gyakorlására szövegeket válogattunk, irodalmi, természettudományi, ismeretterjesztő lapokból, magazinokból illetve szakkönyvekből. Két hónap alatt összeállt az adatbank. Majd nehézségi fokok szerint évfolyamonként összerendeztük a szövegeket: a 9. és 10. évfolyam számára rövidebb és könnyebben feldolgozhatóakat gyűjtöttünk össze, a felsőbb évfolyamoknak pedig nehezebben érthető, nagyobb terjedelmű, kreativitást igénylő szövegeket. Általában havonta (évfolyamonként 10-10 szöveg áll a kollégák rendelkezésére) írattunk a tanulókkal szövegértési feladatokat - gyakorlás céljából. Bizony kiderült, hogy a 9. évfolyamon a diákok 70-80%-a számára egy 10-13 szavas bekezdés megértése problémát jelent, hiszen a kérdésekre nem, vagy csak részben jó választ tudtak adni. Meg kellett értenünk, hogy a tanulóink egy része azért nem tud a számonkérésekkor sikeresen teljesíteni,

13

mert nem tudnak tanulni, nem tudják a lényeget felismerni, mert például gyengén olvasnak, nem tudnak hangsúlyosan olvasni és a szöveget lényegretörően megérteni. Mindezek gyakorlását szolgálta az általunk összeállított adatbank. A gyakorláskor fontos volt, hogy meghallgassuk a gyerekek véleményét, sokszor vitáját egyes kérdésekkel kapcsolatban, hogy beszéltessük őket, hogy ügyeljenek a helyes kifejezések kiválasztására. A feladatok egy részét írásban kellett megoldani, itt is életkoruknak megfelelően adtunk számukra időt a válaszok kifejtésére. Idővel akadtak típushibák: mivel több feladat is igényel a diák részéről kreativitást, ennek hiányában sokszor hasonló, unalmas, s csak részben helytálló válaszok születtek. A szakszavak, szakkifejezések, a speciális, tájjellegű szavak használata a szövegben sokszor a megértés rovására ment. Kellő általános műveltség hiányában az általunk hétköznapinak vélt kifejezés ismeretlennek tűnt a diákok számára, és általában rossz választ adtak, illetve félreértették a kérdést. Ez utóbbi nagyon sokszor a tanulók felszínességéből is eredt. Az év végi értékelésekkor kiderült, hogy a szövegek többsége elérte célját, amelyek nem, azok helyett most válogatunk újabbakat. A természettudományi munkaközösségben néhány matematikával kapcsolatos feladatot konkrétabban is megfogalmaztunk: Sokkal több, elsősorban a hétköznapi életben is előforduló problémára épülő feladatot kell az órákon megoldani, amelyekben, az iskolában szerzett matematikai képességeiket és a mindennapokban szerzett készségeiket tudják alkalmazni. Ilyen valós probléma lehet például a pénzügyek intézése; az utazás, a természeti jelenségek változását mutató adatsorok és ábrázolásuk értelmezése. Rá kell kényszeríteni a diákokat a gondolkodásra, arra, hogy ne adják fel 1-2 olvasás után a probléma megoldását, fejleszteni kell kitartásukat, akaratukat. Szöveges feladatoknál nagyon fontos a pontos, figyelő olvasás, megfogalmazni mit kell kiszámolni; utána gondolkozni, a feladatokban lépésről lépésre, logikus következtetésekkel történő megoldásra törekedni. Érdekes, a valós élethez kapcsolódó feladatokkal a tanulók motiváltságát is növelni lehet, ami szerintünk egy alapvető probléma iskolánkban. A 2006/07-es tanév elején matematikából 2-2 kompetenciamérő feladatlapot állított össze a munkaközösség minden tagja, az előző évi mérések mintái alapján., 9. illetve 10. évfolyamosoknak. Tehát első lépésben létrehoztunk egy feladatbankot. Ezeket a tanmenetbe beépítve havonta gyakoroltuk a tanulókkal, többféle módon (házi feladatnak feladva, tanórán kitöltve egyénileg illetve közösen), illetve az éppen tanult anyaghoz kapcsolódóan is oldottunk meg több a kompetencimérésekben szereplő feladatokhoz hasonlóakat. Emellett a 10. évfolyamon, év elején készítettünk egy saját „ kompetencia-felmérést”, hogy majd a 2007es országos mérés eredményeivel össze tudjuk vetni az év során végzett munkánk hatékonyságát ezen a téren. Az eredményekről röviden: Gimnázium

Humán szakközép

Informatika Szakiskola

50% fölött 30-50% 20-30% 10-20% 10%alatt

40% 44% 16%

15,30% 34,60% 26,90% 23,10%

36% 40% 16% 8%

19% 19% 28,60% 33,30%

Átlag

25,92%

18,79%

25%

16,34%

14

Természetesen ez a mérés csak 40 perces volt, tehát az összevetés a majdani eredményekkel nem ad teljesen tiszta képet, majd meglátjuk. További feladataink az eredmények javítására –amelyet egyben javaslok a következő tanévet érintő határozati javaslatok közé felvenni. Kompetenciák fejlesztése tárgykörben - tanmenetek átvizsgálása - az eddig használt tankönyvek cseréjének megfontolása .belső, külső továbbképzések tematikájának újragondolása -módszertani megújulás -differenciált képességfejlesztés

A tervszerű beiskolázás, PR és marketing tevékenységünk fejlesztése, hogy legyen megfelelő számú 9. és 13. évfolyamos tanulónk, nappali, levelező, és esti tagozaton egyaránt. (Közben, az iskolaraconálás miatt, az érettségi feletti szakmai képzéseinket elveszítettük ) •

• •

A nyelvi előkészítő osztályok beiskolázására a kidolgozott PR tervűnk következetes és folyamatos megvalósítása ( ne csak a kampányidőszakra: Börze, Nyitott kapuk, korlátozódjon) Kortárssegítő csoportjainkat, -akik igen nagy elismerést aratnak, most már évek óta országszerte, egészségnevelés, drogprevenció, alkotótábor témákban, számtalan köszönő levelet kapok iskoláktól, is készítsük fel erre a tevékenységre A célcsoportnak megfelelő hirdetési felületek kihasználása Személyes kapcsolat felvétele a potenciális beiskolázási körzetek általános iskoláinak továbbtanulási felelőseivel, 7. és 8. osztályos osztályfőnökökkel.

Ennek a feladatnak eleget tettünk. A tervezésünknek és várakozásainknak megfelelően tudtunk beiskolázni. Beigazolódtak a szakiskolai osztály indításával kapcsolatos terveink is. A humán tagozatunkon évek óta küzdünk a tanulmányi lemorzsolódással. Az általános iskolából gyenge tanulmányi eredménnyel érkezett tanulók felzárkóztatása igen komoly szakmai és pedagógiai munkánk ellenére sem volt mindig eredményes. Erre a tagozatra évek óta felvettünk – és ezt mindig elfogadtátok !!- felvételi vizsga nélkül jelentkezett, az általános iskolában 5. osztálytól, 8. általános iskola I. félév teljesítménye alapján 2,00- 2,1 átlagot teljesítő, sőt bukott, az év végén javítóvizsgán teljesített tanulókat. Felzárkóztatással, egyéni foglalkozással küzdöttünk eredményes továbbhaladásukért, mert

15

nem akartuk elveszíteni őket. Ennek ellenére lemorzsolódási mutatóink magasak voltak, ezekben az osztályokban. A szülőknek ilyenkor egy vagy két évismétlés után, másik iskolát javasoltunk, ahol volt szakiskolai képzés, vagy alapítványi iskolát. Ezen tanulók most nem kényszerülnek elhagyni iskolánkat áthelyezve a szakiskolásba képesek megbirkózni a szakiskolai tananyaggal, a szakmai képzéssel. A szülők részéről is van kereslet a képzés iránt,ezt igazolja, hogy a 9. szakiskolába jelentkezettek száma is nőtt az idén. A levelező és esti tagozatainkra a vártnál is több jelentkezőnk van, az OKJ-s képzésekben, a felnőttek szakközépiskolája iránt nagyon lecsökkent a kereslet. A munkatervünkben megfogalmazott következő feladat volt:

Eredményes felkészítés a kétszintű érettségi vizsgára ¾ a kétszintű érettségi követelményeinek megismerése, gyakoroltatása a tanulókkal, már 9. évfolyamtól ¾ a felmérés alapján emeltszintű érettségi felkészítőre jelentkezett tanulók felkészítésének biztosítása. ¾ növelni az emeltszintű érettségi vizsgát választók létszámát ¾ a különböző szintű tanulmányi versenyek számának, rangjának, színvonalának emelése ¾ meg kell valósítani a differenciált foglalkozást mind a gyengén teljesítő, mind a tehetséges tanulókkal való foglalkozás területén ¾ Növelni kell a szakköri munka hatékonyságát

Az érettségire való felkészítés a végzős osztályainkban eredményes volt. Az osztályok közül is kiemelkedő teljesítményt nyújtott nappali „c”,„e”és a „b” osztály, és az esti tagozat a,b,c osztályai. Nem csak az volt dicséretet érdemlő, hogy a tanulók feleletei kivétel nélkül szakmailag tartalmasak voltak, hanem az is, ahogyan tudásukat prezentálták, ahogyan viselkedtek a vizsga során. A vizsgaelnöki értékelések részletesen kitérnek a tanulók

16

teljesítményére, és elismeréssel szóltak a szép eredményekről. Köszönöm az osztályokban tanító kollégáknak és az osztályfőnököknek a négy éves példaértékű oktató- nevelő munkát.

A tanulói lemorzsolódás csökkentése. A bukások számának mérséklése. A tanulói túlterhelés csökkentése. ¾ tantárgyi felmérések, a központi mérések, kompetenciamérés eredményeinek értékelése tanévente egyszer, nevelőtestületi értekezleten ¾ felzárkóztatás eredményes kivitelezése ¾ a mulasztások követésénél a kidolgozott egységes követelményrendszer következetes betartása ¾ az órarendben biztosított plusz órák egyéni felkészítés, felzárkóztatás, tehetséggondozás, versenyfelkészítés, szakköri munka, a tényleges gyakoroltatást szolgálják ¾ növelni kell, a számonkérések számát, nagyobb hangsúlyt kell fektetni az összefüggő szóbeli feleltetésre, írásbeli számonkéréseknél az esszé jellegű feladatok megoldására. ¾ Növelni kell a kétszintű érettségi írásbeli típusfeladatokhoz hasonló, írásbeli számonkérésék számát. Az előző pontoknál már érintettem, a részletes értékelést a munkaközösségekben elvégeztétek, a követéses vizsgálatunk eredményérő készült összesítések, -ugyanúgy, mint eddig, most már öt éve –a táblán látható

Az intézményi minőségirányítási programunkban megfogalmazott, ez évre vonatkozó feladatok végrehajtása A folyamatszabályozás kibontása, az erre az évre tervezett mérések elvégzése, az eredmények elemzése, értékelése, a szükséges módosítások elvégzése. Az ez évre tervezett protokollok kidolgozása, intézkedési és megvalósítási tervek elkészítés

E feladatunknak való megfelelés, sokkal több munkát igényelt a tantestület tagjaitól, mint ahogy azt a nyitóértekezleten gondoltuk. Számtalan kiscsoportos megbeszélést, munkaközösségi értekezletet igényelt, míg végül, a minőségügyi munkacsoport által készített IMIP kiegészítés a tantestület elé kerülhetett.

Elkészült és elfogadást nyert Intézményi Minőségirányítási Programunk módosítása, a „Teljesítményértékelés” feladatterve Kivitelezése, a következő tanévtől kezdve, folyamatos feladatunk lesz, a meghatározott és elfogadott ütemtervünknek megfelelően. A kivitelezésről, részletesen jövőre! (láttam, hogy észleltétek, többször ránéztem az órára! Ez csak magamnak szólt! Én nem szoktam ilyen hosszú lenni. Tudom, hogy itt van az ünnepi tanévzáró műsor és a záróebéd ideje, sőt már a tantestületi TEKE bajnokság kezdési időpontjába is belecsúsztam. DE ugye

17

nem vennétek jó néven, ha a munkatervünkben elfogadott, most már 3 éve prioritást élvező idegen nyelvi és informatikai projekt eredményeit nem értékelném Tehát, most ez következik.

Az idegen nyelvi és informatikai képzés fejlesztése Utolsó feladatként említem, de nem azért, mert mellékesnek szánom!! Sőt, abszolút prioritást élvez ez a feladat iskolánkban, több éve. A 0. évfolyam bevezetése, a nyelvi projekt, amely heti 2 órával több idegen nyelvi óra megtartására ad lehetőséget, az előző tanévben hozta meg igazán gyümölcsét. Ennek köszönhető a nyelvi érettségik magas színvonala, a nagyszámú előrehozott érettségi, ECDL vizsgák, Országos tanulmányi versenyek eredménye. Szaktanár kollégáim nem kis erőfeszítést tesznek a siker érdekében. De eredményeink fokozhatók és fokozni is kell, ezért feladataink ebben a tanévben, a munka folytatása. Kapjanak nagyobb „rangot” tanulóink és szüleik körében az FPI-s órák A hagyományos osztályokban is tudatosítsuk az előrehozott érettségi előnyeit

Az FPI-is órák, illetve csoportok értékelése Az FPI-is nyelvórák lehetővé tették, hogy a tanév során tanulóink +74 órában tanulhassák a célnyelvet. Ez nagyon jó lehetőség a diákok számára, amit sokan nagyon jól kihasználtak és eljutottak a középfokú nyelvvizsgáig, illetve az előrehozott érettségiig, míg vannak olyan tanulók, akiknek ez nyújtott segítséget ahhoz, hogy egyáltalán leérettségizzenek a 12. év végén. A humán és az informatika osztályokban a cél az érettségi volt. Ezért a heti 3 kötelező órában megtanult elméleti anyagot a heti 2 FPI-is órában tanulóink gyakorolták: pl. a nehezebb nyelvtani részek elmélyítésére, hallás utáni szövegértés, ill. a szóbeli témakörök részletes átbeszélésére, a szókincs javítására, bővítésére, szituációs illetve képleírási feladatok gyakoroltatására került sor. A külön órák során jutott idő arra is, hogy külön-külön foglalkozhassanak kollegáim a gyengébb képességű tanulókkal. Sokan voltak ilyenek. A feldolgozás változatos formában történt: nyelvi és szituációs játékok, énekek, versek, történetek, viccek formájában. Tanáraink igyekeztek az órák légkörét vidámmá, oldottá tenni, ennek köszönhetően tanulóink egymást segítve ösztönözték társaikat. Sok szerepjátékot gyakoroltak: a 12. évfolyamon elsősorban szituációk gyakoroltatására került sor, ahol sok mozgással, játékkal igyekeztek kollégáim egy kicsit magukat is szórakoztatni. Az órák során számos fénymásolt feladatot, plusz szituációs kártyát, képleírási feladatot, hallott szövegértési feladatot oldottak meg tanulóink. Lehetősége nyílt diákjainknak arra, hogy az Oktatási Minisztérium által készített DVD-t megnézzék és elemezzék a különböző szintű próbavizsgákról készült felvételeket. Hangulatos és kellemes élményeket nyújtottak a „külső”helyszínek is: a Francia Intézet, a Goethe Intézet rendezett a fiatalok érdeklődésére számot tartó kiállításokat, versenyeket, amelyeken ha csak lehetett, ott voltak iskolánk tanulói. Egyszer egy csoport német zeneszerzők zongoraestjére is eljutott, és sokat tanult játékosan országismereti versenyen, ill. honismereti vetélkedőn a Margitszigeten. A

18

gyerekek élvezték a városismereti napot, amikor a Budapest témakör előkészítése után angol tárlatvezetéssel nézték végig a főváros nevezetességeit. Az alsóbb osztályokban az órákon tanult elméleti anyagot kiegészítették, ill. gyakorolták tanulóink, különös tekintettel a szókincsre, hallás utáni szövegértésre, ill. kommunikációra. A hiányzásról: a diákok nagy része rendszeresen részt vett az órákon, még akkor is, ha az nulladik vagy a nyolcadik órára esett. A szombati vagy szünetekben, illetve év végén tartott intenzív kurzusokat több tanuló nagyon élvezte, sokat segítettek nekik a vizsgákra való felkészülésben. Nagyon jól, folyamatosan, zavartalanul lehetett dolgozni és haladni: olyan feladatokat is be lehetett „csempészni” ezekre a foglakozásokra, amikre a hagyományos tanórán nem nyílik lehetőség. Akik gyakrabban hiányoztak, azok nem csak az FPI-is foglalkozásokat negligálták, hanem az iskolába járást is. A problémákat a fent említetteken kívül még az okozza, hogy egy-egy csoport heterogén összetételű, nehezen hozható azonos szintre, illetve volt olyan tanulócsoport, amelyben nagy volt az évek alatt a fluktuáció, és 12. évfolyamra az eredeti 12-17 főből már csak 1 illetve 3 tanuló maradt, a többiek változtak. Mindezeken kívül az is előfordult néha, hogy a szülő kérte tanuló FPI-is óráról való felmentését túlterhelés miatt. Tanulóink között elvétve ugyan, de található egy-egy közönyös, szellemileg megközelíthetetlen diák, akik munkamorálja csorbította az FPI-s órák hatékonyságát. Az órákon való részvétel arányban állt az érettségi vizsgákon mutatott eredményekkel. Általában elmondható, hogy azok a tanulók (itt humán osztályokról beszélek), akik rendszeresen látogatták az órákat, azok az érettségin közepes eredményt értek el, míg akik hiányoztak, azok között volt olyan is, aki az érettségiig sem jutott el. Természetesen a gimnáziumi és informatikai osztályokban a tanulók nyelvvizsgát, emelt színtű érettségit tettek, illetve akik középszintű érettségire jelentkeztek, azok a vizsgán jó, vagy jeles eredményt értek el. Úgy gondolom, hogy az FPI-s plusz órák nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy képességüktől függően a tanulók jobb eredményeket érjenek el: akik tehát rendszeresen részt vettek ezeken az órákon, azok eredményesebben szerepeltek az érettségin. Ez a megállapítás a teljes évfolyamra, minden típusú osztályra vonatkozik.

Az angol érettségiről A humán osztályokra általánosságban elmondható, hogy a közepesnél alacsonyabb értelmi képességű és – főleg - szorgalmú tanulókból állt. Éppen ezért a motiválás minden kollégám számára „kihívást” jelentett. Az órák során nagy hangsúlyt fektettek az olvasás ill. hallás utáni szövegértés gyakoroltatására, ill. a levélírásra. Mivel a tanulók a házi feladatokat kevés kivételtől eltekintve nem írták meg, ezért az órán kellett minél többet teljesíteni, több feladatot adni. A szóbeli vizsga témaköreit közösen feldolgozták, az adott témához tartozó szókincset összegyűjtötték, és az órán sokat gyakorolták a különböző szituációkat, képleírási feladatokat. A tanév végén minden tanuló írt egy – az iskola által szervezett- próba érettségit, amit mindenki sikeresen teljesített. Az érettségi feladatsort leginkább korrektnek nevezném. Semmi váratlan meglepetés, kétértelmű feladat vagy megoldás (mint ahogy a korábbi években) nem volt benne.

19

A tanulók kivétel nélkül átmentek az érettségi vizsgán, sőt az év végi jegyükhöz képest az írásbelin egy jeggyel jobban teljesítettek a humán osztályokban. Míg a tavalyi írásbeli érettségin a nagy átlag éppen csak kettes eredményt ért el, az idén a hármas volt túlsúlyban, sőt négyesre és ötösre is sikerült. A szóbeli vizsgára sajnos rányomta a tanulók motiváltságának a hiánya a bélyegét. Sok tanulónak csak az volt a célja, hogy „átcsússzon” valahogy az érettségin, így amikor megtudták a viszonylag jó írásbeli eredményeket, sokan készületlenül jöttek, mondván „azt a szükséges 4 pontot valahogy csak összeszedem”. Természetesen voltak, akik tisztességesen felkészültek és még kellemes meglepetést is okozott egy-két tanuló. Az év végi osztályzatok a gimnáziumi osztályokban többségében megegyeztek az érettségin elért eredményekkel. Csak 2-3 tanuló esetében jelentkezett jelentős eltérés pozitív irányban . Ők nagyon értelmes, de ugyanakkor csak kevéssé szorgalmas tanulók, akik annak ellenére, hogy rendszeresen nem írtak házi feladatot és nem készültek a feleltetésekre ( így sok egyest osztályzatot szereztek), az érettségire összeszedték magukat és a legjobb formájukat hozták. Nagyon nagy bajnak tartom, hogy a tanulóknak a szóbeli vizsga előtt meg kell mondani az írásbelin elért eredményeiket, mert - ahogy az előzőekben is felvázoltam – a motiváció hiánya ahhoz vezet, hogy a többség nem készül fel rendesen a szóbelire, mivel megelégednek, sőt boldogok egy gyenge kettessel is. Az esti tagozaton összesen 3 tanuló tett angol nyelvből érettségi vizsgát. Mind a hármójukról elmondható, hogy az egész tanév során egyenletesen, jól teljesítettek, az érettségi vizsgán jó és jeles eredményt értek el. A tanév során ők a korábbi írásbeli érettségi feladatokat oldották meg. A tanulók komolyan vették a felkészülést a szóbeli vizsgára is. Egy tanuló a nappali tagozatos diákok számára szervezett próba érettségi vizsgán is megméretette magát. Kollégák, köszönöm munkátokat! Kedves Kollégáim! Ezzel a 2006/2007. tanévre tervezett feladatainkat, azok végrehajtását, eredményeinket áttekintettem. Kérem a munkaközösség-vezetőket az év végi értékelésük ismertetésével, egészítsék ki beszámolómat. A beszámoló szeretném, ha kiegészülne azon kollégák beszámolójával, akik érettségi elnökként más iskolák munkájába is betekinthettek, emeltszintű érettségi vizsgán kérdezőtanárok voltak (voltatok szép számmal, nem kis munkát okozva az emeltszintű érettségi időszakban, a benneteket helyettesítőknek). Úgy gondolom, munkánk reálisabb megítéléséhez egy ilyen összehasonlítás segít. Majd kérem, Horváthné Laczkó Erikát, hogy az OKJ-s képzések záróvizsga eredményét ismertesse. Tanévet értékelő beszámolóm végén szeretném a következő tanévet érintő határozati javaslatomat beterjeszteni. Határozati javaslat: A következő tanév kiemelt fő feladta legyen: 1.A kompetencia fejlesztéssel kapcsolatban: ¾ tanmenetek átvizsgálása

20

¾ ¾ ¾ ¾

az eddig használt tankönyvek cseréjének megfontolása .belső, külső továbbképzések tematikájának újragondolása módszertani megújulás differenciált képességfejlesztés

2. Teljesítményértékelés feladattervünkben szereplő ütemezés szerint ¾ -felmérések ¾ eredmények értékelése A tantestületi értekezlet folytatódott, A munkaközösség-vezetők ismertették a munkaközösségek értékelő beszámolóját. Az IDB beszámolója következett Ez után a hozzászólások következtek A beszámolót és a határozati javaslatot a tantestület egyhangúlag elfogadta.

K. m. f.

……………………………. Boda Sándorné jegyzőkönyvvezető

……………………………. Perkó Magda igazgató

Hitelesítők:

……………………………. Farkas Ferenc

……………………………. Horváthné Laczkó Erika

21

Mellékletek

22

1. számú melléklet KANIZSAY DOROTTYA EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 1043 Budapest, Kassai u. 24/A Telefon: 369-22-37; Fax: 369-28-07 OM szám: 035292

Kedves Munkaközösségvezető Kolléga! A következő nevelési értekezletünkön, áttekintjük az elmúlt 4 év nyelvi előkészítő osztályainkban végzett munkánkat. Ezért, kérem, hogy a munkaközösség azon tagjai, akik tanítanak (tanítottak) a nyelvi előkészítő osztályokban, tantárgyanként értékeljék a munkát. Az értékelés a kolléga saját szempontjai mellett térjen ki az alábbiakra: 1. Hogyan ítéli meg a tanulók magatartás és viselkedéskultúráját (bemenet, felmenő osztályok, van e különbség a hagyományos és a nyelvi osztályok között)? 2. Jellemezze a tanulási motiváltságot. 3. A 9. („0”) évfolyamon feldolgozott tananyagtartalom segíti e, (ha igen mennyiben, ha nem miért nem) a tanulók továbbhaladását a felsőbb évfolyamon? 4. A 9. („0”) évfolyam és a 10 évfolyam tananyagtartalma között vannak e fedések? (kétszer, ugyan azt tanulja) 5. Van e módosítási javaslata, a 9. évfolyam helyi tantervében? (ha igen, részletezze) 6. Végzett e összehasonlító elemzést, saját tárgyára vonatkozóan pl. a nyelvi előkészítő és a hagyományos osztályok tanulmányi teljesítményét illetően? (ha igen, milyen eredménnyel) Kérem, hogy az értékelést, tantárgyanként egy kolléga összesítse és a tantestületi értekezleten, ismertesse a tantestület tagjaival. /az anyagot írásban is kérem!/ Budapest, 2007. január 3.

Köszönettel Perkó Magda

23

KANIZSAY DOROTTYA EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 1043 Budapest, Kassai u. 24/A Telefon: 369-22-37; Fax: 369-28-07 OM szám: 035292

Kedves Osztályfőnök Kolléga! A következő nevelési értekezletünkön, áttekintjük az elmúlt 4 év nyelvi előkészítő osztályokban végzett munkánkat. Ezért, kérem, hogy értékeljétek a munkát. Az értékelés saját szempontjaitok mellett térjen ki az alábbiakra: 1. Hogyan ítélitek meg a tanulók magatartás és viselkedéskultúráját (bemenet, felmenő osztályok, van e különbség a hagyományos és a nyelvi osztályok között)? 2. Jellemezzétek az osztályközösség alakulását. 3. Melyek azok a programok, amelyekkel a közösséggé alakulást segítettétek? 4. Tanulmányi eredmény értékelése. 5. Az osztályfőnöki órák legsikeresebb témái /sorolj fel ötöt!/ 6. Szülőkkel való kapcsolat értékelése Kérem, hogy az értékelést, a tantestületi értekezleten, ismertesd a tantestület tagjaival. /az anyagot írásban is kérem!/ Budapest, 2007. január 3.

Köszönettel Perkó Magda

24

KANIZSAY DOROTTYA EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 1043 Budapest, Kassai u. 24/A Telefon: 369-22-37; Fax: 369-28-07 OM szám: 035292

Kedves Nyelvtanár Kolléga! A következő nevelési értekezletünkön, áttekintjük az elmúlt 4 év nyelvi projekt adta lehetőségből adódó, a nyelvi csoportokban végzett munkánkat. Ezért, kérem, hogy az FPI-s csoportokban végzett munkát értékeljétek. Az értékelés a kolléga saját szempontjai mellett térjen ki az alábbiakra: 1. Hogyan ítéli meg a tanulók magatartás és viselkedéskultúráját? 2. Jellemezze a tanulási motiváltságot. 3. Igazolt és igazolatlan mulasztások alakulása. 4. Segíti e a program a tanulók érettségire való felkészülését? (indoklás) 5. Ismertesse a lemorzsolódás adatait, saját csoportjaiban 6. Mi az oka a lemorzsolódásnak? 7. Mit tett a lemorzsolódás megakadályozására? 8. Milyen mérési formákat alkalmaz, a tanulók ellenőrzése, értékelése során? Ismertesse az eredményeket! Kérem, hogy az értékelést, írásban adja le Barkóczi Márta általános igazgatóhelyettesnek, 2007. 01. 19-ig, hogy azt a tantestületi értekezleten, ismertesse a tantestület tagjaival. Budapest, 2007. január 3.

Köszönettel Perkó Magda

25