2007. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK

25-10-2007

Az Euròpai Parlament vitài

HU

2007. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK ELNÖKÖL: Diana WALLIS alelnök

1. Az ülés megnyitása (Az ülést 10 órakor nyitják meg)

2. Az európai ombudsman 2006-os tevékenysége (vita) Elnök. − A következő pont Luciana Sbarbati a Petíciós Bizottság nevében készített jelentése az európai ombudsman 2006-os tevékenységeiről szóló éves jelentéséről (2007/2131(INI) (A6-0301/2007). Örömmel üdvözöljük ombudsman urat ma délelőtt, valamint Wallström biztos asszonyt. Nikiforos Diamandouros, ombudsman. − Elnök asszony, szeretném megköszönni a tisztelt képviselőknek a lehetőséget, hogy beszédet mondhatok a Parlament előtt a 2006-os éves jelentésemmel kapcsolatban. Továbbá szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Sbarbati asszonynak és a Petíciós Bizottságnak a kitűnő jelentésükért. Jelentésem a panaszok kezelésével, a jó közigazgatás elősegítésével és az ombudsman szerepére vonatkozó ismeretek átadásával kapcsolatos előrelépéseket rögzíti. 3 830 panasz érkezett hozzám 2006-ban. Ez azt jelenti, hogy a panaszok száma összesen közel azon a szinten állt meg, amelyet 2004-ben értek el az 53%-os növekedést követően. Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy a hatáskörbe eső panaszok részaránya emelkedett. Ez azt sejteti, hogy a polgárok kezdik jobban ismerni a hatáskörömet és az Ombudsmanok Európai Hálózatában nemzeti és regionális szinten működő munkatársaim hatáskörét is, amely ily módon arányosan megerősödik az összes érintett előnyére. 2006-ban összesen 586 vizsgálattal foglalkoztak. Ezek 66%-a a bizottságot érintette. Mivel a bizottság az az európai uniós intézmény, amellyel a polgárok a legnagyobb okkal lényeges kapcsolatba kerülnek, normális, hogy ez legyen a vizsgálatok legfőbb célpontja. 2006 során 250 lezáró határozatot hoztak a vizsgálatokkal kapcsolatban. 95 esetben a vizsgálat nem tárt fel hivatali visszásságot. Az ilyen eredmény nem mindig rossz a panaszos számára, aki legalább teljes magyarázatot kap az érintett intézménytől. Még akkor is, ha nem találnak hivatali visszásságot, esetleg felismerek olyan lehetőségeket, amelyek javítják az intézmények által nyújtott közigazgatás minőségét. Ha így van, akkor kihangsúlyozom őket egy további észrevételben. Sok általam végzett vizsgálat mindenki számára kedvező eredményt hoz, amely kielégíti a panaszost és azt az intézményt is, amely ellen a panasz irányult. 2006 során 64 esetet rendezett az érintett intézmény a panaszos megelégedésére. Amikor hivatali visszásságot találok, akkor megpróbálok békés megoldást találni, ha lehetséges. Három békés megoldás született 2006-ban és további 27 ilyen megoldásra törekvő javaslatot mérlegelt az érintett intézmény az év végén. Amikor békés megoldás nem lehetséges, akkor kritikai észrevétellel zárom az ügyet, vagy ajánlástervezetet készítek. Kritikai észrevétel akkor helyénvaló, ha már nem lehetséges, hogy az érintett intézmény kiküszöbölje a hivatali visszásság esetét. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kritika építő célzatú annak érdekében, hogy segítse a jövőben a hasonló hivatali visszásságok elkerülését. 2006-ban 41 vizsgálatot zártam le így. A kritikáim és tanácsaim hatásainak jobb figyelemmel kísérése érdekében ez évben egy tanulmányt kezdtem a 2006-ban tett minden kritikai észrevételt követő intézkedésről, valamint arra a 38 esetre vonatkozóan is, amelyek további észrevétel tételével jártak ugyanabban az évben. E tanulmányok eredményei további biztatással szolgálnak majd az érintett intézmények számára, hogy javítsák gyakorlataikat, és szolgáltatási kultúrát alakítsanak ki a polgárok számára.

1

2

HU


Olyan esetekben, ahol még lehetséges a hivatali visszásság kiküszöbölése, általában ajánlástervezetet készítek az intézmény számára, amelynek részletes véleménnyel kell reagálnia. 2006-ban 13 ajánlástervezet készült. Ha egy intézmény nem reagál kielégítően az ajánlástervezetre, akkor különjelentést küldhetek az Európai Parlamentnek. 2006-ban két különjelentés készült. Az első a Tanács felelősségére vonatkozott az elnökségi honlapjain használt nyelvek kiválasztása kapcsán. A második a bizottságot kérte fel, hogy megfelelően foglalkozzon egy sportfogadási szolgáltatásokkal kapcsolatos szabálysértés elleni panasszal. Örömmel jelentem, hogy a bizottság azonnal és pozitívan reagált a jelentésre. Az éves jelentés új jellegzetessége, amelyet szeretnék kiemelni, figyelembe véve a jó közigazgatás támogatását és ösztönzését, azzal kapcsolatos, amit én az intézmények jó gyakorlatának a vizsgálataim során feltárt „sztár” eseteinek hívok. Most szeretnék megemlíteni néhány más tevékenységet, amelyeket 2006 során vállaltam el azzal a céllal, hogy a lehető legjobb szolgáltatást biztosítsuk a polgárok számára. Először Egyetértési Megállapodást írtam alá az európai adatvédelmi biztossal (EDPS). Megállapodásunk célja olyan panaszok következetes kezelésének biztosítása, amelyek adatvédelmi kérdéseket vetnek fel, valamint a szükségtelen duplikáció elkerülése. A megállapodás lehetővé teszi számomra, hogy hasznosítsam az EDPS szaktudását a vele történő konzultációk révén olyan esetekben, amikor az adatvédelmi szabályzat és az esetjog eltérő véleményeknek hagy lehetőséget. Ez már hasznos mechanizmusnak bizonyult számomra, amikor olyan esetekkel foglalkoztam, amelyekben egyeztetni kell a dokumentumokhoz való törvényes hozzáférési jogot a magánélethez való joggal. A spanyol kormánnyal is aláírtam egy megállapodást, hogy a polgárok panaszt tehessenek az európai ombudsmannak, Spanyolország bármely hivatalos nyelvén. Ezért gyakorlatomat összehangoltam a Tanács 2005. évi döntésével, amely biztosítja azoknak a nyelveknek a használatát annak érdekében, hogy elősegítse a spanyol polgárok kommunikációját az uniós intézményekkel. Tisztelt képviselők, hálás vagyok az európai ombudsman munkájának támogatásáért, amelyet Sbarbati asszony jelentésében kifejezett, és szeretném tájékoztatni a Parlamentet, hogy, amint azt a jelentésében kérték, már az Európai Beruházási Bankkal való egyetértési megállapodást készítem elő. Mivel az európai uniós törvény végrehajtása főleg a tagállamok közigazgatásának feladata, továbbra is az Ombudsmanok Európai Hálózatán belüli együttműködés kialakításán dolgozom. Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy a hálózat hatodik találkozója a múlt héten zajlott ebben az épületben. A sikeres találkozó befejezésekor egyhangúlag elfogadtunk egy olyan nyilatkozatot, amelynek célja a nemzeti és regionális ombudsmanok munkájának uniós vonatkozását ismertebbé tenni és tisztázni azt a szolgáltatást, amelyet olyan személyeknek nyújtanak, akik az európai uniós törvény hatáskörébe eső ügyek ellen tesznek panaszt. Az ombudsmanok közötti önkéntes együttműködés, amely most már kikristályosodott a nyilatkozatban, úgy vélem, fontos és egyre növekvő mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió képes legyen konkrét eredményeket elérni annak biztosítása révén, hogy a polgárok mindennapi valóságként élvezhetik jogaikat, és a problémákat a polgárokhoz közeli módon oldják meg. Az európai ombudsman hivatalát azért hozták létre, hogy segítse az Uniót közelebb hozni a polgárokhoz és az EU közigazgatásának „emberi arcot adjanak”. Intézményünk alapvető szemlélete az, hogy az ombudsman egy olyan egyén, aki személyesen kommunikál a polgárokkal, aki felülvizsgálja az eseteiket, és aki megoldást keres problémáikra és panaszaikra. E „mikrokommunikációk” mindegyike alkalmat ad a polgárok és az intézmények közötti bizalom építésére. E cél elérése érdekében továbbra is hozzájárulok az intézményekkel történő építő jellegű párbeszédekhez és felhívom figyelmüket a problémákra azért, hogy javíthassák teljesítményüket. Az, ahogyan egy közigazgatás a panaszokra reagál, kulcsfontosságú fokmérője annak, hogy mennyire polgárközpontú. Mialatt sok területen javulás történt, addig 2006-ban sajnálatos módon megnőtt az olyan esetek aránya, amelyeket kritikai észrevétellel kellett zárnom. Ezt mindenkinek fontolóra kellene vennie, aki jobb kapcsolatokat szeretne az EU és polgárai között. A panaszok alkalmat adnak arra, hogy rendbe tegyük a dolgokat és megmutassuk, hogy az érintett intézmény komolyan tiszteli a polgárok jó közigazgatáshoz való alapvető jogát.

25-10-2007

25-10-2007

HU


Nem vagyok biztos abban, hogy a polgárok könnyen össze tudják egyeztetni az intézmények által gyakran tett nyilatkozatokat, amelyek szerint „a polgárokhoz közelebb” kívánnak kerülni és „megközelíthetőbbé” válni, azzal a ténnyel, hogy ugyanazoknak az intézményeknek gyakran nem sikerül foglalkozni az ombudsman által annak érdekében kínált lehetőségekkel, hogy javítsák kapcsolataikat és növeljék az átláthatóságot. Azonban számos jel határozottan arra ösztönöz, hogy ebben az évben, 2007-ben sokkal szívesebben foglalkoznak a vizsgálataim által kínált lehetőségekkel a panaszok megoldása érdekében. Az ilyen együttműködés nélkülözhetetlen, mert az ombudsman egyedül nem ér célt. Első osztályú közigazgatás biztosítása olyan feladat, amellyel az EU intézményekkel együttesen kell megbirkózni. Az ígéretek teljesítése, megfelelő helyreállító mechanizmusok biztosítása, a hibákból történő tanulás, a nyílt munkavégzés és a nyilvános vizsgálatok engedélyezése – ezek a bizalom építésének létfontosságú „eszközei”. Ugyanígy az európai ombudsmannak is megegyezés szerint és szisztematikusan kell dolgoznia a nemzeti és regionális munkatársakkal annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok jogait teljes mértékben tiszteletben tartsák szerte az Unióban. Végül az ombudsmannak továbbra is meg kell keresnie a polgárokat azért, hogy tudomást szerezzenek szolgáltatásairól. A Parlament támogatásával és vezetésével továbbra is törekszem az elért eredményekre építeni azzal a céllal, hogy valóban megfeleljek intézményes hatáskörömnek úgy, hogy az Uniót közelebb viszem a polgárokhoz és „emberi arcot” adok az EU közigazgatásának. Luciana Sbarbati (ALDE), előadó. – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, először köszönetet kell mondanom az ombudsmannak a kitűnő munkájáért, amelyet ez a konkrét jelentés is alátámaszt. Szeretnék köszönetet mondani a bizottság jogi szolgálatának, valamint a bizottságban dolgozó összes képviselő társamnak is, különösen az árnyékelőadónak és Mavrommatis úrnak az együttműködésükért. A polgároknak nyújtott szolgáltatás kultúráját, amelynek célja a jó minőségű, átlátható, hozzáférhető, gyors és együttműködő közigazgatás biztosítása, közösségi szinten a Petíciós Bizottság és az ombudsman egyesített erőfeszítései ösztönzik és erősítik, és első felbukkanása a 2001. szeptember 6-ai állásfoglalásig vezethető vissza, amely napon az Európai Parlament elfogadta a helyes hivatali magatartás európai ombudsman által javasolt kódexét. Ezenkívül a Maastrichti Szerződés minőségi ugrást idézett elő az európai polgárság jogaiban azáltal, hogy lehetőséget adott a polgároknak arra, hogy egy parlamenti szervnek nyújtsanak be petíciót, amely továbbra is egyedüli választott bíró vagy egy szakosodottabb szervhez forduljanak, amely – jóllehet, a bíróságokon kívül működik – olyan eljárást követ, amely nem zárja ki a parlamenti beavatkozást abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a hivatali visszásságért felelős közösségi intézmény vonakodik együttműködni. Nem fogok a statisztikákról beszélni, mivel az ombudsman már beszélt róluk és azok a jelentésben szerepelnek. A hivatali visszásság esetei általában az átláthatóság hiányával, a tájékoztatás megtagadásával, a hatalommal való visszaéléssel, jogi hibával, valamint a Szerződés szerinti kötelezettségek teljesítésének biztosításának különösen a bizottság részéről történő elmulasztásával függnek össze. Az ombudsman határozatainak nincs jogilag kötelező ereje, de ezek biztosítékok, hogy a munkája segítséget nyújt meggyőzőerejének erősítéséhez. Az ombudsman a Petíciós Bizottság aktív támogatását is élvezi, amelynek ülésein 2006-ban négy alkalommal vett részt, és együttműködik az európai ombudsmanok hálózatával, amely bővítést és javítást igényel. Olaszországnak például a mai napig nincs nemzeti ombudsmanja. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy a jogerős határozatokról időben kölcsönösen értesítést kell küldeni az ombudsman és a Petíciós Bizottság tevékenységei közötti hatásköri ütközések elkerülése érdekében. A jelentés a 2006-ban lezárt vizsgálatok tekintetében hozott határozatokat több kategóriára osztja: a nyitottság hiánya a közösségi intézmények és szervek részéről (a vizsgálatok 25%-a), a bizottság által a 226. cikk szerinti eljárásokkal kapcsolatban a Szerződés őreként betöltött szerepe, a szerződések kezelése, díjazás és támogatás, és a közösségi intézmények személyzetének felvétele és irányítása. Az eljárások gyakran a kritikai észrevételek szakaszában lezárultak, amelyek a hivatali visszásság eseteinek jövőbeni újbóli előfordulásának megelőzésére tett kísérlet eszközei azokban az esetekben, amikor ajánlás kiadása értelmetlen lenne. Az ombudsman számos példát adott és szabadidejükben a jelentésben olvashatók. Erre vonatkozóan a Petíciós Bizottság felkéri az ombudsmant, hogy hajtson végre részletes tanulmányt a 2006-ban történt vizsgálatok során tett kritikai észrevételek gyakorlati hatása tekintetében. Az, hogy az

3

4

HU


intézményeknek van helyes hivatali magatartásra vonatkozó kódexük, gyakran nem elég az igazi szolgáltatási kultúra megteremtésének biztosításához. A jelentés azt is megmutatja, hogy még mindig vannak szürke területek azzal kapcsolatban, hogy a bizottság rosszul használja mérlegelési jogkörét és elmulaszt azonnali intézkedést tenni a jogi eljárások megkezdődése előtt, ürügyként politikai megfontolásokat felhasználva. A szerződések és a személyzeti vezetés tekintetében az ombudsman által saját kezdeményezésére indított vizsgálatok közül néhány azt mutatja, hogy hatáskörei hogyan biztosítanak hatékony eszközt arra, hogy önszabályozásra serkentse a közigazgatási hatóságokat, ami egy olyan szilárd alapelv, amelyet egyre inkább használni kell. A Petíciós Bizottság véleménye szerint azonban folyamatos és építő jellegű párbeszéd révén el kell kerülni a szinkron hiányát az időzítés és a nézetek terén ugyanazon esetnek az ombudsman és a Parlament által történő kezelése tekintetében. A Petíciós Bizottság külön felkérést adott ki az ombudsman számára, hogy vizsgálja meg az EPSO által használt rendszereket, ismételten azzal a céllal, hogy a jelöltek, különösen a fiatal jelöltek jogait megvédjék az Európai Parlament versenyvizsga eljárásai kapcsán, és megvizsgálják azt az állítólagos megkülönböztetést, amelyet a brüsszeli Európai Iskolával kapcsolatban jelentettek. Az ez évi jelentésben, elnök asszony, az ombudsman szerepe, mint az Unió demokratikus életének kulcsszereplőjeként betöltött szerep van a középpontban. Létfontosságú közvetítője a polgároknak a közigazgatási hatóságokkal való érintkezésük során. Hatékony tevékenységei kiemelik a helyes és a rossz közigazgatás közötti különbséget, útmutatást adván a hibák felismeréséhez és kielégítő megoldást keresvén a panaszosoknak, melynek eredményeként a nem helytálló magatartást a helyes válthatja fel. E célból értékes lenne, ha az ombudsman elkészítené a legjobb igazgatási gyakorlatok listáját, nem csak példaértékű eseteket beleértve, hanem a kevésbé dicséretre méltóakat is. Az egyik kardinális elv, amelyet mindig hangsúlyozni kell, Európa valamennyi polgárának demokratikus egyenlősége, a nemzetiségen vagy a nyelven alapuló megkülönböztetés nélkül; valami olyasmi, amire az ombudsman támaszkodhat a nyelvi egyenlőség megvizsgálására és védelmére való folytonos törekvései során. A Petíciós Bizottság amellett áll, hogy felgyorsítsa eljárásait annak biztosítása érdekében, hogy az ombudsman éves jelentését gyorsabban mérlegeljék, és azt is támogatja, hogy módosítsák az alapokmányt, feltéve, ha a módosítások világosan magukban foglalják az ombudsman jogköreinek minőségi bővítését anélkül, hogy befolyásolnák hatásköreinek jellegét vagy minden határozatának nem kötelező érvényű hatását. Margot Wallström, a bizottság alelnöke. − Elnök asszony, a bizottságnak „vezető szerepet kell vállalnia a szolgáltatási kultúra előmozdításában”. Amikor az ombudsman ezt mondta az éves jelentésének bevezetőjében, nagyon egyetértettem vele. Az Európai Uniónak közelebb kell lennie polgáraihoz, jobban magyarázni, jobban meghallgatni és jó politikát közvetíteni. Ennek szükséges feltétele a csúcsminőségű közigazgatás. A közös sikerünkhöz ugyanolyan fontos a jól felszerelt ellenőrző szerv a fejlődésünk figyelemmel kísérése céljából. Az ombudsman külső ellenőrző mechanizmusként tevékenykedik a megbízható és elszámoltatható közigazgatás érdekében az Európai Unió intézményei és szervei részéről. Ezért nagy örömmel fogadom az ombudsman 2006-os éves jelentését és szeretném kihangsúlyozni, hogy a bizottság és az ombudsman közötti kapcsolatok nagyon pozitívak. Például a bizottsággal kapcsolatos nyílt vizsgálatok száma 20%-kal csökkent 2006-ban 2005-höz és 2004-hez képest és gyakrabban ismerjük el hibáinkat és kérünk elnézést. A panaszosok számára kielégítő megoldást keresünk, éppúgy, ahogy intézkedéseket hozunk az ombudsman kritikai észrevételeit és ajánlástervezeteit követően. Örömmel fogadom Sbarbati asszony nagyon fontos jelentését is és a benne lévő építő jellegű javaslatokat. Mint ahogyan egyetértek az ombudsman szolgáltatási kultúrára vonatkozó felhívásával, úgy egyetértek Sbarbati asszony a szükséges költségvetési és humán erőforrásra vonatkozó felhívásával is. Cselekedeteink, nem pedig szavaink alapján ítélnek meg minket, ezért valóban biztosítanunk kell, hogy a polgárok azonnali és lényegi válaszokat kapjanak, ahogyan azt Sbarbati asszony mondja jelentésében. Engedjék meg, hogy röviden észrevételt tegyek a jelentés néhány konkrét pontjára vonatkozóan. Először, a bizottság üdvözli az ombudsman kezdeményezését a bevált gyakorlatokat példázó „sztár” esetek listájának elképzelésére vonatkozóan. Mi is üdvözöljük ezt a kezdeményezést, hogy készüljön tanulmány a bizottság és más intézmények és szervek által az ombudsman kritikai észrevételeit és további megjegyzéseit követő intézkedésekről. Remélem, az hozzájárulhat a gyakorlatok javulásához a polgárok javára.

25-10-2007

25-10-2007

HU


Másodszor, a Petíciós Bizottság és az ombudsman tevékenységei és jogkörei közötti állítólagos átfedésre tekintettel, a bizottság megismétli, hogy hajlandó együtt dolgozni a két szervvel a saját feladatuk keretein belül, és a feladat meghatározása nem tartozik a bizottság hatáskörébe. Harmadszor, a Parlament felkérte a bizottságot, hogy a 226. cikk szerinti, szabálysértési eljárásokra vonatkozó saját megítélésén alapuló jogkörét megfelelően használja. Természetesen el kell kerülnünk a késedelmet, vagy az intézkedés elmulasztását, és a bizottság ezért fogadott el a közelmúltban a közösségi jog végrehajtásáról szóló közleményt, és célzottabb megelőző intézkedéseket, jobb tájékoztatást és problémamegoldást határoztunk meg. Röviden, ez volt a bizottság új kötelezettségvállalása: szabálysértési esetek hatékonyabb kezelésére és jobb átláthatóságra való törekvés. A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 1049/2001/EK rendeletre vonatkozóan, mint tudják, a rendelet felülvizsgálata folyamatban van, és nagyon szívesen fogadták az ombudsman konzultáción való közreműködését. Csak néhány hete volt egy ülésünk az intézményközi bizottsággal a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről, amelynek elnöke Wallis alelnök asszony volt, és szeretném megköszönni neki, hogy nagyon építő jelleggel előmozdította a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló kérdést. Utolsó előtti pontom az ombudsman alapokmányával kapcsolatos. Ezzel külön összefüggésben foglalkoznak, de, ahogyan azt a jelentésben említik, szeretném biztosítani Önöket, hogy a bizottság közelről figyelemmel kíséri a fejleményeket, és a kapcsolatok létesítése a bizottság és az ombudsman között különböző hierarchikus szinten folyamatban van. Azt szeretném, hogy ez a kérdés előrehaladjon a Tanács, a Parlament és a bizottság közötti szoros együttműködés szellemében. Végül, az ombudsman és az Ombudsmanok Európai Hálózatának kommunikációs stratégiáját illetően meg kell osztanunk a tapasztalatokat és az igazgatási gyakorlatokat. Jobban be kell kerülnünk a köztudatba és a polgárokat közelebb kell hoznunk az EU-hoz. Az ombudsmannak nagyon fontos szerepe van ebben, és az Európai Parlamentnek, valamint a Petíciós Bizottságnak is. Ez fontos számomra és az egész bizottság számára, és biztosak lehetnek abban, hogy valóban minden tőlünk telhetőt megteszünk az együttműködés és a jó, előretekintő megoldások megtalálása érdekében. Manolis Mavrommatis, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, először engedjék meg, hogy köszönetet mondjak és gratuláljak Sbarbati asszonynak, az európai ombudsman 2006-os tevékenységeiről szóló éves jelentés előadójának. Szeretnék köszönetet mondani a bizottságunk titkárságának is Sbarbati asszony jelentésének elkészítésében való segítségükért, és az európai ombudsmannak, Diamandouros úrnak is, hogy azonnal benyújtotta a 2006-os éves jelentését és a Petíciós Bizottsággal való azt követő együttműködéséért. Az ombudsman független intézmény és az EU közigazgatásának ellenőrző mechanizmusa. Azonban Diamandouros úr minden meghozott intézkedése ellenére, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot, még mindig zavar uralja az európai ombudsman joghatóságának területét. Ezért továbbra is meg kell próbálnunk a nyilvánosságot tájékoztatni az EU megfelelő pénzügyi támogatásával. Ezért mi, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja, újra előterjesztettünk egy releváns módosítást, amely a média még nagyobb részvételét kéri az európai ombudsman munkájának publikálásában. Árnyékelőadóként megpróbáltam hozzájárulni az európai ombudsman tevékenységéről szóló jelentéshez olyan módosításokkal, amelyeket előterjesztettem és támogattam. Lényegében e módosítások elfogadása során láttunk haladást az európai ombudsman tevékenységének következő területein: Először, az európai ombudsmant felkérték, hogy vizsgálatát a harmadik pillérrel kapcsolatos kérdésekkel folytassa. Másodszor, az európai ombudsmannal kapcsolatos jelentéseket azonnal le kell fordítani az EU összes hivatalos nyelvére, különösen az európai ombudsman éves jelentésének esetében. Harmadszor, az európai ombudsmannak jó kapcsolatokat kell fenntartania a Petíciós Bizottság tagjaival és együtt kell velük működnie a kívánt eredmények elérése érdekében. Végül, az Ombudsmanok Európai Hálózatát felkérték a bővülésre valamint arra, hogy tagságába vegyenek be olyan szakosodott ombudsmanokat, akik például kisebbségi jogokkal, családi problémákkal, személyes adatok védelmével és rabok vagy betegek jogaival foglalkoznak.

5

6

HU


Alexandra Dobolyi, a PSE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, azzal szeretném kezdeni, hogy köszönetet mondjak Diamandouros úrnak és Wallström asszonynak az előadásukért és Sbarbati asszonynak a kitűnő jelentéséért. A Lisszaboni Szerződés, amelyben épp most állapodtak meg, lehetőséget ad arra, hogy az Európai Unió kijusson egy régóta fennálló időszakból, amely visszatartotta abban, hogy hatékonyan tudjon működni a polgárai nevében. Olyan intézményi rendszerünk van, amelyre régóta szükségünk van és hatékonyabban működik, de sokkal több mindenre is lehetőséget teremt. Üdvözlöm az intézményi elnökök chartájának ünnepélyes kihirdetését, amelyet december 12-én tartanak. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának az Európai Unió jogrendjébe történő felvétele lehetővé fogja tenni, hogy az Unió hatékonyabb, átláthatóbb és demokratikusabb alapokon kezdjen működni. Az európai polgárok azt várják, és továbbra is azt fogják várni, hogy az Unió intézményei az alapvető elveivel összhangban fog működni: a Chartával, továbbá hatékonyan, eredményesen és nyíltan. Az európai ombudsman a demokratikus felépítés és az Unió működésének egyik létfontosságú része. Az ombudsman vizsgálatainak legnagyobb része az átláthatóság hiányát érinti. Tevékenységeinknek ez az a területe, amelyet javítanunk kell, ha hihetőbbé akarunk válni a polgárok szemében. Nagyon örülök az ombudsman munkájának, amelyet az éves jelentésében és a beszédében kifejtett. Számos fontos döntést hozott 2006-ban, beleértve, nem utolsósorban, az Európai Tanács elnökségei honlapjainak nyelvi választékával kapcsolatban, a bizottság által készített szórólapokon, plakátokon és videókon szereplő pontatlan és félrevezető információkkal kapcsolatban a légi utasok jogaira vonatkozóan, és az Európai Beruházási Bank könyvvizsgálati jelentéséhez való hozzáféréssel kapcsolatban. Fontos, hogy támogassuk az ombudsman munkáját, valamint a Petíciós Bizottság munkáját is, mivel a polgároktól érkező EU-s ügyekkel kapcsolatos panaszok és petíciók kezelésén keresztül tudhatjuk meg, hogy mi nem működik jól európai szinten és így tudunk korrekciós intézkedéseket hozni. Az ombudsman és a Petíciós Bizottság elé kerülő esetek egyre összetettebbek és ezért az intézmények részéről nagyobb erőforrásokat igényelnek annak érdekében, hogy a polgárok problémáival megfelelően foglalkozzanak. Ebben az összefüggésben szeretném emlékeztetni a képviselőket Sbarbati asszony jelentésének 2. bekezdésére: „felhív arra, hogy valamennyi európai intézmény és szerv rendelkezzen az annak biztosításához szükséges költségvetési és humánerőforrásokkal, hogy a polgárok azonnali és érdemi válaszokat kapjanak kérdéseikre, panaszaikra és petícióikra”. Az Alapjogi Charta gyakorlatban való alkalmazásának az a legjobb módja, ha ezt átgondoljuk és felkérem az intézményeket és szerveket, hogy a polgárok érdekeinek elsőbbséget biztosítsanak e tekintetben. Anneli Jäätteenmäki, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FI) Elnök asszony, Margot Wallström asszony, a bizottság alelnöke, Nikiforos Diamandouros ombudsman úr, hölgyeim és uraim, kezdésként szeretnék köszönetet mondani az előadónak a kitűnő munkájáért. Az évek során az európai ombudsman egyre fontosabbá vált az Európai Unió polgárai számára. Amint az Európai Unió Alapjogi Chartája hatályba lép, ez a szerep még fontosabbá válik. Ez azt jelenti, hogy a jövőben még jobban oda kell figyelnünk annak biztosítására, hogy az ombudsmannak elegendő erőforrása legyen és az a magatartási kódex, amely szerint eljár, megfeleljen az aktuális környezetnek. Margot Wallström biztos asszony hangsúlyozta az átláthatóság szükségességét. Most már remélném, hogy a magatartási kódex, amely szerint az európai ombudsman eljár, megváltozik, a biztos asszony szavai, a jobb átláthatóság, valamint azon gondolat előmozdítása, hogy a bizottságtól megkapható a szükséges tájékoztatás, megvalósul, mert csak a tettek számítanak, nem a szavak. Az ombudsman éves jelentése és összefoglalt változata nagyszerű példája annak, hogy a munkánkat hogyan kellene végezni a nyilvánosság számára. A jelentés világos, tömör és lényegre törő. Az átláthatóság az európai demokrácia és legfőbb építőanyagának kulcsa. Az Alapjogi Charta 41. cikke szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Ez sokat elmond és kötelezettséget ró minden európai uniós intézményre és nyilvánvalóan az ombudsman hivatalára is. Következésképpen szeretném kihangsúlyozni annak biztosításának fontosságát, hogy megfelelő erőforrásból elegendő legyen annak érdekében, hogy a személyeknek ne kelljen évekig várniuk az őket érintő ügyekben hozott határozatokra, mert határozatokra várni fárasztó dolog.

25-10-2007

25-10-2007

HU


Végül szeretnék köszönetet mondani az ombudsmannak az általa végzett munkáért, és sok sikert kívánok neki ebben a nagy kihívást jelentő szerepben. Ezt nem mindig becsülik meg eléggé, mivel az alapvető jogokat sikeresebben foganatosítják a felsőbb rétegekben, mint az átlagemberek között. Mieczysław Edmund Janowski, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani Sbarbati asszonynak a munkájáért és kifejezni elismerésemet az európai ombudsman, Nikiforos Diamandouros professzor úr eredményeiért. A Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportjának nézeteit mondom el, valamint Marcin Libicki úr, a Petíciós Bizottság elnökének nézeteit, aki nem tudott a mai ülésre eljönni és megkért, hogy beszéljek a nevében. Hominum causa omne ius constitutum sit – minden törvényt az emberek szempontjából kell alkalmazni. Ez a római elv látható az ombudsman munkájában, aki a hatáskörén belül működve megpróbál megfelelni annak az alapjogi elvnek, amely szerint mindenkinek joga van arra, hogy ügyét részrehajlás nélkül, tisztességes módon hallgassák meg az EU szervei és intézményei. A jelentés elemzéséből látható, hogy a benyújtott panaszoknak csak 25%-a esik az ombudsman hatáskörébe. Ez azt jelenti, hogy a polgáraink nem ismerik a törvényt? Talán, bizonyos mértékig, erről van szó. Azonban úgy gondolom, hogy valami más miatt van az, hogy az ombudsman intézményét végső megoldásnak tekintik, amikor képtelenek megfelelő segítséget találni a saját országukban. A Petíciós Bizottságnak benyújtott kérvények hatóköre és mennyisége valami hasonlót jelezne. Ha az az érzés, hogy valakit igazságtalan, lassú, nem hozzáértő vagy bürokratikus módon kezelnek, továbbra is nő, akkor a helyes hivatali magatartás európai kódexe csak törekvések gyűjteményévé és nem mindennapi gyakorlattá válik. Professzor úr, kívánom, hogy ombudsmanként a közösség polgárai érdekének eredményes őre legyen, és a Parlament, a Tanács és a Bizottság, valamint a nemzeti parlamentek és a nemzeti ombudsmanok segítsék Önt ebben a munkában. Margrete Auken, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DA) Elnök asszony, nem fogom megismételni az összes jó dolgot, amely már elhangzott, azon kívül, hogy köszönetet mondjak ombudsmanunknak és Wallström biztos asszonynak. Emellett szeretnék valamit mondani, amit ki kell emelni. Én a polgárok panaszaival foglalkozó bizottságnak, ahogy azt a legjobb nevezni, viszonylag új tagja vagyok. Megdöbbenésemre, míg kint jártam az emberek között, arra jöttem rá, hogy gyakorlatilag csak az aktív polgárok kísérik figyelemmel, hogy az EU jogszabályait figyelembe veszik-e sok helyen. Az intézmények ezt nem teszik, és a tagországok sem. Ezért, ha a polgárok nem teszik, akkor az egész dolog szét fog esni. Következésképpen a polgárok nem csak az egyedi esetek áldozatai, hanem valóban aktív szereplőtársak is, akik annak biztosításán dolgoznak, hogy az EU rendkívül átlátható rendszere érthető és polgárközeli is legyen. Tisztán kell látnunk azt is, hogy ez egy folyamatos harc még akkor is, ha az eszközeinket, azaz az ombudsmant és a polgárok panaszaival foglalkozó bizottságot a megfelelő szerszámokkal szereljük fel. Jelenleg a svéd rendszert támadják, amely megközelíthető és a dokumentumok hozzáférhetőek. Nem szabad azt hinnünk, hogy ez egy olyan csata, amelyet egyszer s mindenkorra megnyerhetünk. Ki kell tartanunk és továbbra is ki kell tartanunk és a csatát semmilyen ponton nem fogjuk megnyerni. Csak akkor fogjuk megnyerni, ha továbbra is nagyon erős eszközeink vannak. Engedjék meg, hogy kihangsúlyozzam, hogy nagyon elégedett vagyok Sbarbati asszony jelentésével. Azonban szeretném kiemelni a módosításokat, amelyeket erős támogatásnak köszönhetően szerencsére be tudtunk építeni a jelentésbe. Először is, most a Parlamentnek lehetősége van bíróság elé vinni az ombudsman eseteit, ha az intézmények nem veszik figyelembe az ombudsmant. Ez feltétlenül döntő fontosságú, hogy ezt a valóságban meg lehet tenni és nem csak egyszerűen olyasvalami, amivel a világ előtt dicsekedhetünk. Rendelkezünk az ombudsman intézményével, van polgárok panaszaival foglalkozó bizottságunk, és még ez sem jelent mást, mint szavakat és még több szavakat. Ez az ügy ezért óriási jelentőségű. A második szempont az Európai Beruházási Bankot érinti. Sok esetben a bank nem volt olyan „kedves”, mint amilyennek lennie kéne. Sok esetben úgy lépett fel, mintha a nagy iparágakat segítené, és feltétlenül fontos, hogy az Európán kívüli országokban élő polgároknak, akiknek profitálniuk kellene a bank tevékenységeiből, alkalmuk legyen az ügyeket az ombudsman elé tárni. Eléggé megdöbbentő, őket azon az alapon utasítják el, hogy nem EU polgárok és nem mondhatják el, amit akarnak. Lekezelően és arrogánsan bántak velük, és ezért én annak is nagyon örülök, hogy most kiemelték ebben a jelentésben, hogy ezek a polgárok természetesen fellebbezhetnek az ombudsmannál.

7

8

HU


Végül hadd mondjam el, hogy fontos kihangsúlyozni, hogy az ombudsmannak a harmadik pillér szerinti kormányközi területeken is hatásköre van. Összességében nagy előrelépést teszünk ezzel a jelentéssel, és nagyon remélem, hogy a bizottság és a Parlament szervei is komolyan fogják ezt venni. Dimitrios Papadimoulis, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök asszony, a mai vita és az európai ombudsman, Diamandouros úr által az elmúlt több mint 4 és fél évben végzett kiváló munka, valamint Sbarbati asszony kitűnő jelentése mind lehetőséget ad az Európai Parlamentnek és a bizottságnak arra, hogy felmérjék, hogyan látja a nyilvánosság az EU intézményeit. A nyilvánosság nagy része jobb átláthatóságot és példaszerű közigazgatást szeretne, ami nagyon kevéssé kézzelfogható. Feljegyeztem Diamandouros úr jelentésében néhány nyugtalanító jelet. Kevesebb esetet oldottak meg békés rendezés útján. Csökkent azoknak az eseteknek a száma, ahol a bizottság (látom, hogy az alelnök nem figyel) eleget tett az európai ombudsman ajánlásainak. Nem elég gratulálni az európai ombudsmannak, elnök asszony, követnünk kell az ajánlásait. Diamandouros úr nagyon helyesen kéri, hogy jogkörét terjesszék ki a harmadik pillérrel kapcsolatos kérdésekre is, ezáltal jobb átláthatóságot és ellenőrzést biztosítva. Kéri az európai ombudsman alapokmányának megváltoztatását annak érdekében, hogy munkája eredményesebb legyen. Úgy vélem, az Európai Parlament támogatja, de a bizottság támogatása is kell, és nem csak szóban, hanem tettekben is. Luca Romagnoli, az ITS képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, olvastuk Sbarbati asszony jelentésében, hogy a 2006-os statisztikák szerint a közel 3 800 panasz több mint 90%-a polgároktól származik, ami nagyon érdekes tény. Sbarbati asszony azt is elmondja nekünk, hogy a panaszok többsége a nagyobb tagországokból érkezik, ahol nagyobb a népesség, de azzal folytatja, hogy az adatok változnak, ha a népesség és a panaszok száma közti arányt vesszük figyelembe, amikor Luxemburg és az újonnan csatlakozott országok, Málta, Ciprus és Szlovénia átveszik a vezetést a panaszok legnagyobb számával. Véleményem szerint ez azt tükrözi, hogy az európai jellegű és európai hatáskörrel és jogszabályokkal kapcsolatos kérdések az ombudsman napi munkájának legfőbb problémái. Véleményem szerint azonban érdekes megjegyezni, hogy hasznosabb lenne azokban az országokban működő ombudsmanokkal rendelkezni, különösen Olaszországban, mint európai ombudsmannal. Azt hiszem emlékezetem szerint azt olvastam, hogy a megvizsgált esetek 95%-ában a többség nem esik az európai ombudsman hatáskörébe, mivel a panaszokat nem közösségi intézmény vagy szerv ellen teszik. A hivatali visszásság esetei az átláthatóság hiányával, tisztességtelenséggel, hatalmi visszaéléssel, jogi hibával vannak összefüggésben és így tovább. Nincsenek adatok a közigazgatás elégtelenségéről és tisztességtelenségéről az én országomban, és biztos vagyok benne, hogy ha léteznének ilyen adatok és azt az európai ombudsman figyelmébe ajánlanák, akkor jócskán Olaszország vezetne, különösen az országom baloldali közigazgatása. Nem meglepő, hogy a bizottság saját megítélésű jogkörének helytelen használata jócskán vezeti a ranglistát, és ezért arra buzdítanám az európai ombudsmant, hogy alaposabban vizsgálja meg a polgárok, a Tanács, a bizottság és a Parlament közötti kapcsolatokat. Azzal is egyetértek, hogy az ombudsman vizsgálati hatókörét ki kellene terjeszteni a kisebbségek védelmére, családi problémákra, a személyes adatok és rabok jogainak védelmére, és ezért támogatom Mavrommatis úr módosítását. Azonban nem támogatom, Sbarbati asszony és Mavrommatis úr, azt a buzdítást, hogy az úgynevezett harmadik pillér szerint végezzenek vizsgálatokat. Ez helytelen és nem értek egyet. Gratulálnék azonban Sbarbati asszonynak az európai ombudsmannal végzett eredményes munkájához. Robert Atkins (PPE-DE). - Elnök asszony, szeretnék gratulálni az előadónak és rajta keresztül munkatársamnak, Mavrommatis úrnak, de természetesen, különösen magának az ombudsmannak egy másik sikeres évhez. Körülbelül háromszáz panasz havonta nagy munkamennyiség és megegyezik a rendszer iránti növekvő érdeklődéssel, de az EU hivatali visszásságai miatt történő növekvő nyugtalansággal is. Mialatt sok esettel együttműködésben foglalkoznak, az ombudsman a kritikai észrevételek növekedésére utal, amelyeket meg kell tennie. Ennek javulnia kell, vagy a Parlamentnek új módszereket kell találnia, amelyekkel ráveheti a

25-10-2007

25-10-2007

HU


bizottságot, hogy segítőkész legyen és kedvezően reagáljon, valamint ugyanolyan módon reagáljon az ombudsman által hozott döntésekre is. Ő észrevételeket tesz. Szeretnék egyet kiválasztani: „Nem vagyok biztos abban, hogy a polgárok könnyen össze tudják egyeztetni az intézmények által gyakran tett nyilatkozatokat, amelyek szerint „a polgárokhoz közelebb” kívánnak kerülni és „megközelíthetőbbé” válni, azzal a ténnyel, hogy ugyanazoknak az intézményeknek gyakran nem sikerül foglalkozni az ombudsman által annak érdekében kínált lehetőségekkel, hogy javítsák kapcsolataikat.” Az ombudsman szolgáltatásainak kéz a kézben kellene dolgozniuk és így is dolgoznak a Petíciós Bizottsággal, de a bizottságnak szolgáltatási kultúrát kell kialakítania és nem pedig a problémák elkerülését, és a miniszter úrnak és az állandó képviselőknek meg kell érteniük, hogy életbevágóan fontos, hogy a választók és a polgárok panaszaira pozitívan reagáljanak, aminek vagy az ombudsmanon vagy a Petíciós Bizottságon keresztül adnak hangot. Végül szeretnék röviden utalni az ombudsman egyik kimagasló különjelentésére, még pedig arra, amelyik az OLAF elleni panasszal kapcsolatos. Mivel én vagyok a Petíciós Bizottság előadója ebben az ügyben, most közlöm, hogy mivel a bírósági eljárás befejeződött ebben az ügyben, nem fogom engedni, hogy a különjelentés kérdését a szőnyeg alá seperjék. Újból felülvizsgálják, amint az gyakorlatilag lehetséges. Végezetül hadd köszönjem meg újra, nem csak Önnek, elnök asszony, hogy jelenlétével örömet szerez nekünk, hanem az ombudsman úrnak és biztos asszonynak is, hogy itt vannak. Maria Matsouka (PSE). – (EL) Elnök asszony, úgy tűnik, igazán kezdjük megérteni, hogy mennyire fontos, hogy az európai polgárok közel érezzék magukat az Unióhoz a demokratikus és főleg átlátható intézményeken keresztül. Az európai ombudsman kiváló intézmény a polgárok panaszainak fogadására. Az az intézmény is, amelyik a legnyilvánvalóbban képes azt éreztetni a polgárokkal, hogy az Unió foglalkozik a problémáikkal és reagál azokra. Azt mutatja, hogy előrelépést tesznek a közigazgatási hibák elismerése és kijavítása terén. Szeretnék gratulálni az előadónak a jelentése mögött húzódó gondolkodásmódhoz. Helyesen kiemeli az ombudsman kulcsszerepét az EU demokratikus jellegében. Azonban aggódom, hogy annak ellenére, hogy kevesebb volt a hivatali visszásságokkal kapcsolatos eset, az ombudsman kritikai észrevételeinek az intézményes szervek általi elfogadási aránya nem volt kielégítő azokban az esetekben, amelyekben békés rendezést értek el. Az előadónak igaza van aztán, hogy emlékeztet minket arra, hogy a Parlamentnek joga van a Bírósághoz fordulni, bár, természetesen inkább senki nem használná ki ezt a jogot. Azonban mindannyiunknak, akik ma itt vagyunk, meg kellene érteni, hogy mi magunk vagyunk az intézmények – és ennek az az egyenes következménye, hogy az intézmények megbízhatósága a mi saját hozzáállásunkon múlik. Teljesen egyetértek az előadónak a kiegyensúlyozott, de ugyanakkor energikus feladatvégzéssel kapcsolatos véleményével is. Az ombudsman egyszerűen nem, nem lehet, és nem is kellene, hogy a demokrácia kirakata legyen az EU számára. Ezt tudomásul kell vennünk, közös döntésünkké kell tenni, és legfőképp magunkra kell vállalnunk a kötelezettségeinket. Másszóval döntéseinkben határozottnak kell lennünk, de elsősorban átláthatóbbnak abban, ami alapvetően a mi dolgunk. Marios Matsakis (ALDE). - Elnök asszony, az EU és intézményei létezésének legfontosabb aspektusa az, hogy fenntartsa az igazságszolgáltatás, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának alapvető elveit, különösen az európai polgárokkal kapcsolatban. Az Uniónknak nem lenne létjogosultsága vagy funkcionális célja, ha nem lenne legfőbb célja, hogy az európai embereknek tisztességes, átfogó és hatékony szolgáltatást nyújtson. Az európai polgár mindig is törekvéseink mint a működő Unió középpontja volt, van és lesz. Főleg ezért van az, hogy az ombudsman tevékenységei ennyire kiemelkedően fontosak. Ez azért van, mert az ombudsman az európai polgárok barátja és védelmezője, és az az intézmény, amelyen keresztül a közösségi intézmények és szervek elszámoltathatók, hogy a polgárokat megfelelően szolgálták-e ki és vétkesek-e hivatali visszásság vagy rossz gyakorlat eseteiben. Üdvözöljük Diamandouros úr 2006-os éves jelentését és gratulálunk és köszönetet mondunk neki a nagyon jó munkáért, amelyet ő és munkatársai végeztek az európai polgárok jogainak védelmében. Ugyanakkor

9

10

HU


gratulálunk Sbarbati asszonynak a kitűnő jelentéséhez, amely sok fontos kérdést és javaslatot tartalmaz. A legérdekesebbnek például a 12. bekezdésben tett javaslatát tartom, amelyik valóban arra biztatja az ombudsmant, hogy minden évben készítsen el és adjon ki szégyenlistát és tiszteletlistát az EU közigazgatási szolgálatai számára. Szeretném kiemelni, hogy az ombudsman megfelelő működése ritka esetekben elkerülhetetlenül ahhoz vezethet, hogy bizonyos szolgálatok nem szeretik majd. Ilyen esetekben az ombudsman megérdemli a teljes támogatásunkat – és biztosítanunk kell őt róla. Végül szeretném elismerésemet kifejezni az iránt az aktív támogatás és együttműködés iránt, amelyet a Petíciós Bizottság mutatott az ombudsman felé a feladatai teljesítése során. Mindkét entitás munkája nagyon gyakran összekapcsolódik és zökkenőmentes együttműködésüket méltányolni kell és elismerni. Ryszard Czarnecki (UEN). - (PL) Elnök asszony, Lengyelországot képviselem, azt az országot, amely statisztikailag az ötödik a listán az európai ombudsmannak benyújtott panaszok számát illetően. Az ombudsmannak benyújtott minden 16. panasz az én országomból érkezik. Majdnem minden 20. panasz lengyelül íródott. Nyilvánvalóan abszolút számokról beszélek, mert egy lakosra számítva Luxemburg, Málta és Ciprus sokkal aktívabb a panaszok benyújtása terén, mint az én honfitársaim. Érdemes kiemelni, hogy tavaly az európai ombudsmanhoz kevesebb panasz érkezett, mint 2005-ben. Kevéssel több mint 200 panasz társaságoktól és társulásoktól érkezett, 18-szor több, mint ami magánszemélyektől. Elmondható, hogy az európai ombudsman működése szolgáltatja az Európai Unió számítógéphasználatának legjobb mutatószámát. 20 panaszból tizenkettőt elektronikusan nyújtanak be. A negatív oldalon az EU polgárok ismerethiányának a jelzőszáma áll, öt panaszból majdnem négy nem esik az európai ombudsman feladatkörébe. Ez azt mutatja, hogy ezt az intézményt minden baj gyűjtőhelyének tekintik, még azokénak is, amelyek nem vonatkoznak olyan EU intézményekre, amelyekről a meghatározás szerint azt feltételezik, hogy az európai ombudsman kíséri figyelemmel. Nyilvánvalóan az európaiak úgy érzik, hogy az európai ombudsmannak mindenki felett joga van pálcát törni. Befejezésként szeretném megelégedésemet kifejezni, hogy az ombudsman által indított vizsgálatoknak csak a 8%-a vonatkozott az Európai Parlamentre, míg majdnem 66%-a az Európai Bizottságra. Eva-Britt Svensson (GUE/NGL). - (SV) Köszönöm, elnök asszony. Az ombudsman kritikája az átláthatóság hiányára vonatkozóan szükséges és égetően szükséges kritika. Üdvözlöm a Parlament javaslatát is, hogy az ombudsmannak tanulmányt kellene végeznie a kritikai észrevételek gyakorlati hatásáról, amelyeket többek között a bizottsággal kapcsolatban tett. Természetesen a Parlament gyakran érezhetően egyesül más intézmények kritizálásakor, de valójában a Parlamentnek is jó oka van önkritikusnak lenni. Az ombudsman nemrég megkérte a Parlamentet, hogy tárja fel azokat a kifizetésekről szóló információkat, amelyeket az Európai Parlament képviselői kaptak az utazásokra és személyzet alkalmazására, de a Parlament megtagadta az információk feltárását azt a nézetet vallva, hogy ez adatvédelem megsértése. Úgy vélem, hogy ez csupán ködösítés, és az európai adatvédelmi biztos támogatását élvezem, amikor ezt mondom. A személyzet részéről történő kifizetések nyilvánvalóan nyilvános dokumentumok. Ideje, hogy a Parlament megmondja az igazat a kifizetésekkel kapcsolatban. Csak azoknak van félnivalójuk a jobb átláthatóságtól, akik rabszolgatípusú szerződésekkel vagy más furcsa szerződésekkel alkalmaznak személyzetet. Biztosan nem az a helyzet, hogy bármelyik képviselő itt attól fél, hogy nem választják újra 2009-ben, ha megjelenik a médiában, hogy hogyan bánnak az alkalmazottakkal bizonyos esetekben, mondom bizonyos esetekben. Köszönöm. Marie Panayotopoulos-Cassiotou (PPE-DE). - (EL) Elnök asszony, természetesen szeretném megemlíteni, hogy az ombudsman 10. jelentését vizsgáljuk, aki 2006-ban 3 889 panaszlevelet vagy e-mailt kapott, amelyek közül 3 619-et magánszemély küldött. A 3 889 panasz közül 3 051 hatáskörön kívül esett. Másszóval egyetlen évben összesen 838 panasz volt a hatáskörön belül. Ezért úgy gondolom, hogy az ombudsman osztálya személyzet és erőforrás tekintetében elég nagy ahhoz, hogy 838 panaszt kezeljen, amelyek természetesen főleg a bizottság és az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal által elkövetett hivatali visszásságok ügyeire vonatkoznak és kisebb mértékben az Európai Parlamentre és a Tanácsra. Természetesen dicséretre méltó, hogy az ombudsman kiadja a bevált igazgatási gyakorlat listáját. Azonban nem tudom, hogy az osztálya lehetővé teszi-e a polgároknak, hogy a saját osztályuk működésével kapcsolatban tegyenek panaszt. Sajnálom, hogy a Petíciós Bizottság jelentése csak az Európai Személyzeti Felvételi

25-10-2007

25-10-2007

HU


Hivatalhoz irányít minket és az európai ombudsmanhoz nem, aki ez idáig hivatalból nem végzett vizsgálatot a saját osztályáról. Ezért mi nem az ombudsman alapokmányának változtatását kérjük, hanem azoknak a jogoknak a megerősítését, amelyekkel már őt azonosítjuk. Ez lehetővé tenné számára, hogy megfelelő tiszteletet mutasson a polgárok iránt, nagyon aktív legyen az európai intézmények helyes közigazgatásában és tisztelje a polgárok, az Európai Parlament képviselőinek és az alkalmazottak személyes adatait, akiknek a titoktartás kötelező. Az Európai Bíróságnak függetlenül kellene működnie, az ombudsman beavatkozása nélkül, és tisztelni kellene az effektív nemzetközi ügynökségeket, amelyek függetlenül működnek az alapvető jogok védelme érdekében. Támogatásunk az európai ombudsman számára nem korlátozás nélküli. Proinsias De Rossa (PSE). - Elnök asszony, szeretném azzal kezdeni, hogy köszönetet mondjak az ombudsmannak, Diamandouros úrnak és Sbarbati asszonynak a kitűnő munkájukért az ombudsman úr jelentésével kapcsolatban. Fontos, hogy ez a vita a legjobb időpontban zajlik a Parlament plenáris munkanapján, olyan időpontban, amikor nagy lehet a közönsége. Az ombudsman által nyújtott szolgáltatás rendkívül fontos a polgárok számára: erősíti az európai intézmények és a polgárok közötti pozitív kapcsolatot és növeli az intézményekben végzett munkánk törvényességét, legyen az a Parlamentben, a bizottságnál vagy a Tanácsnál. A szolgáltatás továbbra is fejlődik, és erre elég jól rámutat Sbarbati asszony jelentése, amikor különféle javaslatokat tesz, és maga az ombudsman is számos javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy hogyan tudna továbbra is javulni. Természetesen a kisebbségeket és a gyerekeket érintő kérdésekkel foglalkozó közbenjárókkal való kapcsolatok bővítése fontos fejlődés. Ugyanakkor a rendszerben ellenállás van: ellenállás az átláthatósággal szemben, ellenállás az összes intézményre vonatkozó hivatali gyakorlat közös kódexével szemben, valamint ellenállás az ombudsman hatáskörének aktualizálásával szemben is. Úgy hiszem, hogy az Európai Parlamentnek aktívabb szerepet kellene vállalnia például az átláthatóság kérdésével kapcsolatban, és támogatom az ombudsmant arra vonatkozó felhívásában, hogy a Parlament átláthatóbban tegye közzé a képviselőknek kifizetett juttatásokat. Leopold Józef Rutowicz (UEN). - (PL) Elnök asszony, az európai ombudsman tevékenysége az európai polgároknak azt az érzést adja, hogy valamiféle védelmet kapnak az EU intézmények nem megfelelő intézkedéseivel szemben. A beadott anyag néhány problémát vet fel. Ezek közül az első az, hogy az ombudsmannak benyújtott panaszok legnagyobb száma az Európai Bizottságot, az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalt és az Európai Parlamentet érinti. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy az európai intézmények az ombudsman kivételével elmulasztották a helyes hivatali magatartás európai kódexének végrehajtását az Európai Parlament 2001. évi állásfoglalása szerint. A második probléma az, hogy az ombudsmannak benyújtott ügyek 78,5%-a nem esik a hatáskörébe, és e panaszok 93,7%-a nem EU szervekre vagy intézményekre vonatkozik. Ez azt mutatná, hogy a polgárainknak nincs elegendő információjuk az ombudsman munkájáról vagy pedig azt, hogy több okból kifolyólag nem tudják elérni, hogy fontos kérdéseikkel a saját országukban foglalkozzanak. Ezt az ügyet ki kell vizsgálni. A harmadik probléma az, hogy az ombudsmannak olyan jogkörrel kellene rendelkeznie, amely hamarosan szükséges a panaszoknak okot adó rossz hivatali gyakorlatok megszüntetéséhez. Szeretnék köszönetet mondani az előadónak a kitűnő jelentéséért. Mairead McGuinness (PPE-DE). - Elnök asszony, szeretném üdvözölni látogatóinkat, a polgárokat, ezen a vitán. Remélem, értik, hogy miről szól az ombudsman hivatala a 12 hónapos munkájáról szóló, nagyon rövid idő alatt elkészített nagyon részletes bemutató anyag után. Sajnálatos, hogy az ombudsman olyan sok esetet kap, amely nem tartozik az ő hatáskörébe, de úgy tudom, hogy ezeket átirányítják a megfelelő helyekre. Fontos ezt elmondani azoknak, akik a vitát hallgatják. Azok az esetek nem szenvednek vereséget, hanem a megfelelő irányba küldik. Az bizonyos, hogy Ön meghatározott számú esettel foglalkozik és döntést hoz, de nekünk egy kicsit többet kell dolgoznunk azon, hogy megismertessük az emberekkel, hogy mivel foglalkozik és hogyan, annak érdekében, hogy még több esetet hozzunk az asztalára. Ez nem lenne ártalmas, mert biztos vagyok abban, hogy az a kis szám, amellyel foglalkozik, nem tükrözi igazán a hivatali visszásságok problémáit. A bizottságra váltva, meglehetősen tetszik a szolgáltatási kultúra gondolata, de nem vagyok biztos abban, hogy a bizottság belsőleg a kockacukor és a korbács módszerét használja annak biztosítására, hogy valóban

11

12

HU


van szolgáltatási kultúra. Ez olyasmi, amit jogszabályokkal kellene véghezvinni. Van valamilyen szankció a hivatali visszásságban érintett osztályok vagy személyek ellen, ha a polgárokról van szó? Talán ezt kellene közelebbről megvizsgálnunk. Tetszik az az ötlet, hogy közzétegyük a legjobban és legrosszabbul teljesítőket az összehasonlítás végett, de végül is az emberek eredményeket és pozitív következményeket akarnak. Írországban mindig azt mondom, hogy a Petíciós Bizottságnak nincs nagy hatalma, de az általunk végzett munkán keresztül igenis nyomást gyakorolhatunk az intézkedések érdekében. Bárcsak több hatalmunk lenne, de legalább azt a kis nyomást felhasználhatjuk arra, hogy eredményeket hozzunk létre a polgároknak. Őket nem a folyamat érdekli. Csak pozitív következményeket akarnak. Diamandouros úr, minden jót kívánok a munkájához ez évben és remélem, hogy ugyanúgy folytatja, mint tavaly. Természetesen Írországban azon fogok dolgozni, hogy sokkal többet tudjunk Önről a jövőben. Inés Ayala Sender (PSE). - (ES) Elnök asszony, először is szeretnék köszönetet mondani Diamandouros úrnak a jelentéséért és elismerni azt az óriási mennyiségű munkát, amelyet Wallström biztos asszony végez, valamint gratulálni Sbarbati asszonynak a helyénvaló jelentéséért, amely útmutatóként fog szolgálni nekünk a 2007-re és 2008-ra várt javulások értékelésekor. Örömmel fogadjuk a jelenlegi jelentés tartalmát, amely azt mutatja, hogy az európai ombudsman feladata elfogadottá vált és beágyazódott; a hatóságokkal és a polgárokkal való fokozott kapcsolatot is mutatja. Személy szerint különösen örülök Spanyolország jelenlegi kormányával a spanyol nyelv mellett használt hivatalos nyelvekről – a baszk, katalán és gallégó – kötött megállapodásnak, mivel ez Spanyolország polgárait közelebb fogja hozni jogaikhoz anélkül, hogy a spanyol nyelv funkcióját csökkentené, ami nagyon hasznosnak fog bizonyulni a harmadik országbeli polgárokkal létrehozott jövőbeni kapcsolatokban. Azonban más szempontok is vannak, amelyeket maga Diamandouros úr jegyzett meg és aggodalomra adnak okot: a panaszok több mint 75%-a nem európai hatáskörbe, hanem nemzeti vagy regionális hatáskörbe esik. Ezért az a véleményünk, hogy nagyon sürgős megerősíteni az Ombudsmanok Európai Hálózatának kommunikációs stratégiáját annak érdekében, hogy ezt rendbe tegyék. A másik kiemelt probléma az olyan hivatali visszásságokkal kapcsolatos esetek csökkenése, amelyeket békés megegyezéssel vagy konszenzussal zártak le. Mi, az ombudsman támogatói, arra ösztönözzük, hogy fejlessze hozzáértését és állítsa helyre hatékonyságát ezen az úton. A meggyőző erő jobb a kényszernél. Végül csak annyit kell még hozzátennem, hogy ironikus lenne, ha a jelenlegi ombudsmannak a hivatali magatartásra vonatkozó kódex alkalmazására irányuló törvényes törekvése ösztönözné arra, hogy igyekvőbb legyen háza táján kívül, mint azon belül. Simon Busuttil (PPE-DE). - (MT) Köszönöm, elnök asszony. Az ombudsman hivatala ma már jól kiépített és szeretnék gratulálni a jó munkájáért. Most előre kell tekintenünk annak biztosítása érdekében, hogy világosak legyenek azok az eszközök, amelyek a polgárok rendelkezésére állnak az orvoslás kéréséhez, azokat mindenki ismerje, és hatékonyabban működjenek. Jelenleg túl nagy a zűrzavar, hogy a polgárok hova menjenek, ha panaszt kívánnak tenni. Néhányan a Petíciós Bizottságnál fellebbeznek, néhányan a bizottságnál, néhányan az ombudsmannál, és néhányan mindenkinél fellebbeznek, ami hatalmas zűrzavart, kétszeres munkát és felesleges költségeket eredményez, ami mind elkerülhető lenne. Ezért, ahogy azt Wallström biztos asszony helyesen mondta, jobb együttműködésre van szükség azon intézmények között, amelyek meghallgatják a panaszokat és döntéseket hoznak. Például világos kötelezettségnek kellene lennie arra vonatkozóan, hogy ezeknek az ügynökségeknek mennyi időn belül kell válaszolniuk a polgároknak a panaszaik kézhezvételétől számítva, és arra vonatkozó kötelezettségnek is, hogy maximum mennyi időt vehetnek igénybe a végleges válasz megadásáig. Még mindig túl gyakran hallunk olyan panaszokról, amelyeket évekkel ezelőtt nyújtottak be és még mindig függőben vannak. Ahogyan azt munkatársam, McGuinness asszony elmondta, amikor egy panaszt a nem megfelelő ügynökségnek küldenek, akkor annak az ügynökségnek nem negatív választ kellene küldenie, hanem át kéne adnia a panaszt a megfelelő ügynökségnek. Végül, amikor a polgár nem világosan fogalmazza meg a panaszát, mert hiszen nem minden polgár jogász, akkor nagyobb erőfeszítést kellene tenni annak biztosítása érdekében, hogy akárki is kapja kézhez a panaszt, az a jobbik eshetőséget tételezze fel a panaszosról és ne tekintse automatikusan elfogadhatatlannak a panaszt. Úgy gondolom, nagy lépéseket tettünk előre és ismét gratulálni szeretnék az ombudsmannak, de még mindig sokkal többet kell tennünk. Nagyon köszönöm.

25-10-2007

25-10-2007

HU


Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (PSE). - (PL) Szeretném megelégedésemet kifejezni, hogy az európai ombudsman feladatait kiegyensúlyozottan és dinamikusan látja el, a panaszok, amelyből 3830 volt 2006-ban, és a vizsgálatok vezetése és befejezése tekintetében is. Biztatóak az ombudsman és az EU szervek és intézmények közötti jó kapcsolatok is, valamint az a biztatás a polgárok számára, hogy gyakorolják jogaikat. Mivel megvitatjuk ezt a jelentést, szeretném kihangsúlyozni, hogy mennyire fontos meggyőződni arról, hogy megvannak a szükséges költségvetési és személyzeti erőforrások annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok gyors és objektív választ kapjanak kérdéseikre, panaszaikra és petícióikra. Nyilvánvaló, hogy minden intézménynek építő jelleggel kellene az ombudsmannal dolgoznia az eljárás minden szakaszában, és az ombudsmannak a Parlament számára olyan javaslatokat kéne benyújtania, amelyek segítenék az eljárások javítását és még hatékonyabbá tennék ezt az együttműködést. Miközben gratulálok Diamandouros professzor úrnak az ombudsmanként elért eredményeihez, ugyanakkor szeretném biztatni, hogy folytassa erőfeszítéseit és még jobban mozdítsa elő tevékenységét annak érdekében, hogy az európai polgárok szemében az EU intézményeiben zajló helyes közigazgatás kezesévé váljon. Roberta Alma Anastase (PPE-DE). - (RO) Tíz évvel az után, hogy létrehozták az európai ombudsman intézményét, örömmel látom szerepének és tevékenységének kifejlődését az európai polgárok védelmének folyamatában. A 2006-os tevékenységéről szóló jelentés bebizonyítja nekünk, hogy manapság az európai polgároknak előnyére válik az igazán hozzáértő bíróság, ahol megvédhetik magukat bármilyen intézménnyel szemben és valóban meg tudják akadályozni és jelezni a hibás működésüket. Vagyis ma a demokratikus ellenőrzés valódi eszközéről beszélünk, amelyet autonóm és átlátható módon hajtanak végre, ami az Európai Unió számára csak előnyös lehet. Ezenkívül hálás vagyok az Európai Parlament előadójának, amiért kiemelte az ombudsman jelenlegi tevékenységében javítandó szempontokat is. Először is nagyon sajnálom, hogy még mindig sok panasz érkezik azoktól a polgároktól, akik még nem kapták meg a saját nyelvükön kért tájékoztatást. Ez bizonyítja számunkra, hogy Európában még mindig problémáink vannak azzal, hogy teljes nyelvi jogokat és egyenlőséget biztosítsunk a polgároknak. A 2008. év ajtajában járunk, amelyet a kultúrák közötti dialógus évének kiáltottak ki, és azonnal ki kell javítanunk ezeket a hiányosságokat, amelyek ellentétesek az Európai Unió alapvető értékeivel. Beszédemben üdvözlöm az európai ombudsman kommunikációs stratégiáját és kiemelem, hogy meg kell szilárdítani. Az ombudsman hatáskörét továbbra is túllépő panaszokra vonatkozó jelenlegi statisztika sajnálatos felismerése annak, hogy a polgárok tájékozottsága nem kielégítő, valamint az ombudsman és más intézmények hatáskörének megértése és ismerete sem. Andrzej Jan Szejna (PSE). - (PL) Elnök asszony, ombudsman úr, először is szeretnék gratulálni a professzor úrnak a kitűnő eredményeiért és a demokrácia és az európai uniós polgárok jogainak tiszteletben tartása érdekében tett munkájáért. Az európai ombudsman az egyik legfontosabb szerv az Európai Unió demokratikus életében. Őriznie kellene valamennyi európai polgár demokratikus egyenlőségét és közbenjáróként fellépnie a polgárok és a Közösség közigazgatási szervei között, ami számos okból nincs összhangban a megállapított standardokkal. Biztató látni az ombudsman 2006-os tevékenységéről szóló jelentésben leírt információkat, amelyek a Közösség közéletében dinamikus jelenlétét mutatják, valamint aktív együttműködését az EU polgáraival és az Európai Unió igazgatási szerveivel is. Az ombudsman tevékenysége hatásosságának javítása érdekében érdemes lenne átgondolni, hogy lehetőség szerint készüljön lista a bevált igazgatási gyakorlatokról példaszerű vagy kivételes esetekkel, amelyekben az ombudsman közbenjárt egy adott évben, valamint olyan esetek listája is, ahol az intézmények intézkedései kevésbé voltak helyénvalóak. Emellett annak biztosítása érdekében, hogy az ombudsman teljesen és döntően közbenjár, támogatni kellene azt a gondolatot, hogy az ombudsman az úgynevezett harmadik pillérben, a z a z a http://www.mobidictionary.com/scripts/mobiwebEU.exe?C=P3&D=eujog&F=1&L1=40E&L2=1&N=1&X0=298EA&Y0=78184E" \t "P3" keretében is végezzen vizsgálatokat, ami kiterjedne az Europol tevékenységeire is. Nikiforos Diamandouros, ombudsman. − Elnök asszony, először is szeretnék köszönetet mondani Sbarbati asszonynak, a 2006-os éves jelentésem előadójának az ez évi plenáris ülésen. A nagyszámú képviselőknek is szeretnék köszönetet mondani, akik valóban időt áldoztak a jelentésem véleményezésére. Nagyon hálás vagyok az érdeklődésért, amelyet kifejez és az útmutatásért, amelyet tartalmaz.

13

14

HU


Sbarbati asszonyra tekintettel hadd mondjam el, hogy természetesen nagyon szorosan dolgoztam, és továbbra is nagyon szorosan szándékozom dolgozni a Petíciós Bizottsággal, amellyel kitűnő a kapcsolatom. A Petíciós Bizottság és az ombudsman továbbra is fontos eszközök lesznek, akiken keresztül ez a tiszteletre méltó szerv is foglalkozni tud majd a polgároknak az európai intézményekhez való hozzáállásával. Tudomásul veszem észrevételeiket. Elmondhatom, hogy a saját kezdeményezésemre már elindítottam egy vizsgálatot az EPSO-val kapcsolatban, mint azt tudják, de szeretném ezt bejelenti ennek a szervnek. Nagyon érdekel és továbbra is gondosan figyelemmel kísérem a fejleményeket az európai iskolákban. Szeretném megköszönni Wallström asszonynak az észrevételeit. Tudomásul veszem, hogy feljegyezte, hogy nőtt azon esetek száma, amelyeknél a bizottság elnézést kért olyan esetekért, amelyek során a szolgáltatásuk nem tartotta magát a bevált gyakorlathoz. Nagyon hálás vagyok neki azért, hogy ezt elismerte. Találkozóm lesz Wallström asszonnyal a közeljövőben és a bizottság főigazgatóival is, valamint valamennyi szolgáltatás koordinátorával, akik az ombudsmannal foglalkoznak, pontosan azért, hogy jobb együttműködést és jobb eredményeket tudjanak elérni. Ez annak a jele, hogy mennyire szorosan dolgozom a bizottsággal, és remélem, hogy jobb eredményeket tudok majd elérni, amelyekről jövőre beszámolhatok Önöknek, és természetesen beszámolhatok a polgároknak. Ez a jogsértést is magában foglalja, és azzal is foglalkozni fogok. Általánosabban hadd mondjak csak annyit, hogy nagyon hálás vagyok Önöknek az általános támogatásukért az általános kérdések tekintetében, mint pl. a szolgáltatási kultúra, amely nagyon központi ügyem; az utalásaikért, amelyek szerint több erőforrásra van szüksége az ombudsmannak; a támogatásukért az Alapjogi Charta és az alapokmány kiadása tekintetében; és a nagyobb elszámoltathatóságra való felhívásukért, amely számomra természetesen rendkívül fontos. Arról is tájékoztatni tudom Önöket, hogy ez évtől elindítottam egy megegyezés szerinti törekvést, hogy magánszemélyekkel ellentétben üzleti társulásokkal lépjünk érintkezésbe, figyelemmel arra, hogy jobban tájékoztassuk őket a jogaikról is. Az idő szorítása miatt engedjék meg, hogy ne váltsak nyelvet, de először is elmondhassam McGuinness asszonynak és Panayotopoulos-Cassiotou asszonynak is, hogy a hatáskörömön kívül eső 70%-nyi eset 70%-ában segíteni tudok. Ezért a munkám nem csak azt a hányadot foglalja magában, amely a hatáskörömbe esik, hanem ezenfelül a munkatársaim nagyon sok erőfeszítést tesznek azért, hogy a megfelelő intézményhez történő átirányítással, legyen az európai vagy nemzeti szintű, minden egyes polgárnak segíteni tudjanak, aki hatáskörön kívül eső problémájával hozzánk fordul. Következésképpen, ez 3 830 esetet ölel fel, nem 885-öt. Most engedjék meg, hogy nyelvet váltsak. ombudsman. (EL) Panayiotopoulos asszony, szeretném biztosítani arról, hogy az európai ombudsman teljes mértékben tudatában van azon kötelezettségének, hogy a törvényes korlátokon belül kell dolgoznia. Ő természetesen mindig a Parlament és Ön előtti elszámoltathatóság alapelvei szerint fog dolgozni, és mindenkor erősen tudatában lesz kötelezettségének. Végül mindent megteszek, amit tudok az olaszországi nemzeti ombudsman létrehozásának elősegítése érdekében. Négyszer vagy ötször voltam ott és továbbra is elmegyek, azt remélve, hogy a közeljövőben üdvözölni tudunk közöttünk egy olasz nemzeti ombudsmant. Margot Wallström, a bizottság alelnöke. − Elnök asszony, szeretnék két közvetlen kérdésre reagálni. Az első az ombudsman alapokmányának reformját érinti. Elmondhatom, hogy nagyon korán az ombudsman folyamatosan tájékoztatott minket az új alapokmánnyal kapcsolatos munkáról, és állandó kapcsolatban álltunk emiatt. Természetesen van néhány dolog, amelyeket könnyen jóvá tudnánk hagyni, de a többi bonyolultabb. A bizottság hivatalosan csak azután ad véleményt, miután a Parlament előterjeszti javaslatait. Jäätteenmäki asszonnyal is találkoztunk, és érdeklődéssel várjuk jelentését. A másik közvetlen kérdés McGuinness asszonytól származott a kockacukor és korbács módszerével valamint azzal kapcsolatban, hogy alkalmaztuk-e. Nem, nem eléggé, mondanám – vagy még nem. De az elmúlt időszakban láthatóbbá tesszük ezeket a kérdéseket és a bizottságon belül felelősöket jelölünk ki minden főigazgatósághoz és a bizottság minden hierarchikus szintjén át. Úgy gondolom, hogy ilyen felelősségérzet és látás megteremtése segíteni fog minket az ösztönzésben és néha abban is, hogy elmondjuk, ha nem vagyunk megelégedve azzal, ahogyan az egyes hivatalnokok az ügyeket intézik. Azt hiszem, az a ritkább, amikor egy hivatalnok hibázik, inkább a kultúráról van szó. Ez a jelenlegi helyzet, és ezt kell most megváltoztatnunk. Azt hiszem, hogy az általunk vállalt reformok a jó irányba mozdítanak majd el minket. Végül hadd említsek meg egy dolgot, amelyet remélem a bizottság és az Európai Parlament is szívesen fogad: a javaslataink polgároknak szóló összefoglalóján dolgozunk. Ismételten, ahhoz, hogy közelebb kerüljünk

25-10-2007

25-10-2007

HU


a polgárokhoz, nem EU szaknyelven, hanem egyszerű nyelven kell kifejezni magunkat, és remélem, ez segíteni fog. Elnök. − A vitát lezárom. A szavazásra rövidesen sor kerül. Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke) Véronique Mathieu (PPE-DE), írásban. – (FR) Sbarbati asszony jelentése az európai ombudsman tevékenységéről annak bizonyítéka, hogy elismeri azt az intézményt, amelyet az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződés szerint hoztak létre azzal a céllal, hogy megvédjék az európai polgárokat a bizottsági intézmények által elkövetett hivatali visszásságok esetén. A jelentés helyesen kihangsúlyoz bizonyos prioritásokat az ombudsman számára a jövőben: a tagállamokban levő ombudsmanokkal folytatott együttműködés fontosságát, például, és az arra vonatkozó jobb belső ellenőrzésre tett javaslatot, hogy az EU szerveket hogyan vezetik. Azonban ez két kérdést is felvet, amelyeket saját kockázatunkra hagyunk ki az európai vitából. Egyrészről az ombudsman tevékenységének az intézményi profil felülvizsgálatával és egész Európában meglévő hozzáférhetőséggel kell együtt járnia. Valójában lefelé haladó tendencia van az ombudsmanhoz küldött esetek számában (2006-ban 3 830, ami 2%-os csökkenés 2005-höz képest), és a panaszok egyre inkább olyan tagállamokból érkeznek, amelyekben már megvan az a kultúra, hogy az embereket arra ösztönzik, hogy a megfelelő nemzeti intézményeknél tegyék fel kérdéseiket. Másrészről a jelentés mérlegeli az ombudsman jogkörének kibővítését (a dokumentumokhoz való hozzáféréssel és a tanúk feltétlen meghallgatásával kapcsolatban). Az ombudsman alapokmányának semmilyen módosítása sem teheti érthetetlenné a Parlament Petíciós Bizottságának legfőbb szerepét, amely törvényességét közvetlenül a választási urnából húzza. (Az ülést 11.20-kor felfüggesztik és 11.30-kor folytatják) ELNÖKÖL: PÖTTERING ÚR Elnök

3. Származásmegjelölés (írásbeli nyilatkozat): lásd a jegyzőkönyvet 4. Az elnökség közleménye Elnök. − Hölgyeim és uraim, az elnökök értekezlete egyhangú határozatot hozott, amelyet én továbbítok Önöknek, különösen a Tanácsot szólítom meg. A bizottságnak az európai politikai pártok alapításáról szóló rendelet módosítására vonatkozó javaslatának mérlegelésekor az Állandó Képviselők Bizottsága tegnap úgy határozott, hogy két részre szedi a bizottság javaslatát, és a költségvetési rendelet szükséges módosításait külön jogalkotási aktusban fogadja el, amelyet a költségvetési rendelet módosításaira vonatkozó jogalapon hoznak létre. Ez azt jelentené, hogy a jogalkotási folyamatot kivennék a parlamenti együttdöntés köréből és a bizottságnak a saját meggyőződésével ellentétben új javaslatot kellene benyújtania, miközben az is lényeges lenne, vagy legalábbis tanácsos lenne, hogy kikérje a Számvevőszék véleményét. Az Európai Parlament felhívja a Tanácsot határozatának felülvizsgálatára. A politikai pártokról szóló rendelet bizottság által javasolt módosításai szükségesek ahhoz, hogy úrrá legyünk az alkalmazása során felmerült gyakorlati nehézségeken. Azt is lehetővé tennék, hogy folytatódjon a politikai alapítványok európai szintű fejlődésének támogatása, amelyek fontos szerepet játszanak a politikai folyamatok nyilvános vizsgálatra történő megnyitásában. Ezért nagyon fontos, hogy a javasolt rendelet nagyon hamar hatályba lépjen. Október 22-én, az Alkotmányügyi Bizottság elfogadott egy jelentést, amely azt mondta ki, hogy készek egyezkedni a Tanáccsal annak érdekében, hogy a javasolt rendelet gyors elfogadását előkészítsék. Ezeket az erőfeszítéseket akadályozta az, hogy az állandó képviselők két részre szedték ezt az eszközt. Ez jogilag szükségtelen, tönkreteszi a bizottság kezdeményezési jogát, megnyirbálja a Parlament jogait és valószínűleg jelentős késedelmeket okoz.

15

16

HU


Az elnökök értekezlete nevében felkérem a Tanácsot, hogy miniszteri szinten buktassa meg az állandó képviselők határozatát. Felkértek, hogy engedjek felszólalást, de ezután nem lesz vita. Jo Leinen (PSE), az Alkotmányügyi Bizottság elnöke. – (DE) Rendkívül hálás vagyok Önnek ezért a bejelentésért, elnök úr, valamint az elnökök értekezletének is. Komoly probléma, amikor az Európai Parlamentet – az emberek európai szintű kamaráját – kizárják az európai politikai pártokról szóló rendeletet érintő jogalkotási folyamatból. Ez valóban egy olyan téma, amely mindegyikünket érint itt, bármilyen párthoz tartozzunk is. Elképzelhetetlen, hogy bizonyos pénzügyi minisztériumok hivatalnoki kara, majd a kormányuk döntsön ebben a kérdésben és nem pedig az EU emberek képviseletében eljáró gyűlése. Ezt meg kellene védenünk! A 2008-as költségvetésre tekintettel hadd mondjam el, hogy a nemzeti kormányoknak olyan kéréseik vannak, amelyeknek csak velünk együtt tudnak eleget tenni. Amikor a 2008-as költségvetéssel foglalkozunk, ennek a Parlamentnek emlékeznie kéne arra, hogy a Tanács mit határozott tegnap az európai politikai pártokról szóló rendelettel kapcsolatban. Köszönöm bejelentését. Nem látjuk még az ügy végét. Margot Wallström, a bizottság alelnöke. − Elnök úr, mivel a Ház érteni fog abból, amit mondott, a Coreper úgy határozott, hogy két jogi eszközre szedi a bizottság javaslatát: egy rendeletre a 199. cikk szerint, amelyre az együttdöntés vonatkozik a politikai alapítványokat és kampányokat érintően, és egy másik rendeletre a 279. cikk szerint, amely a Parlament és a Számvevőszék egyszerű tanácskozását jelenti a pénzügyi korlátozásokat érintően. A bizottság a javaslatának két részre osztását alapos jogi okokból, de politikai okokból is ellenezte. A határozat bizonytalanságot mutat az ütemezést illetően, amikor azt akarjuk, hogy a javaslat ez év vége előtt lépjen hatályba annak érdekében, hogy az alapítványok 2009 előtt teljesen működhessenek. Ez az egész gondolat állt a javaslat mögött. Mi is úgy gondoljuk, hogy a teljes javaslatot együttdöntéssel kellene jóváhagyni, a Szerződés 199. cikke szerint. Ezért sajnáljuk, hogy a Coreper a bizottság akarata ellenére úgy határozott, hogy egy olyan kérdésben csökkenti a Parlament szerepét, amely bizalmasan a Parlament ügyeihez kapcsolódik, nevezetesen a politikai pártok finanszírozásában. Csak 36 órával azután, hogy az Alkotmányügyi bizottság nagyon nagy többséggel jóváhagyta a bizottság javaslatát, a Coreper olyan útvonal követése mellett döntött, amely eltért a bizottság és a Parlament útvonalától. Azonban remélem, hogy a célállomásunk ugyanaz marad: a javaslatunk lényegi részének jóváhagyása ez év vége előtt. (Taps)

5. A 2007. évi Szaharov-díj (a díj odaítélésének kihirdetése) Elnök. − Hölgyeim és uraim, még egy bejelentést kell tennem, mielőtt a költségvetésre rátérünk. A ma reggeli ülésén – október 25., csütörtök – az elnökök értekezlete egyhangúlag kiválasztotta a Szaharov-díj nyertesét. Az értekezlet úgy határozott, hogy a régen elfeledett darfúri áldozatok melletti elkötelezettségéért a díjat Salih Mahmoud Osmannak ítéli oda. (Taps) Több mint 20 éve Osman úr, emberi jogi ügyvéd és a Szudáni Kínzásellenes Szervezet tagja a darfúri konfliktus számtalan áldozatát védi, akiket önkényesen börtönöztek be, elűztek otthonaikból és kínoztak, vagy akik halálbüntetés előtt álltak. Képviselői helye a szudáni parlamentben lehetővé teszi számára, hogy az ügyeikre ráirányítsa a nemzetközi közösség figyelmét, jóllehet néha nagy személyes áldozatot hozva. Osman úr a párbeszéd és az igazság védelmezője az erőszakkal és az önkényuralommal szemben. Demokrácia nélkül nem lehet igazságszolgáltatás. Azzal, hogy a Szaharov-díjat Salih Mahmoud Osmannak ítélték oda, az Európai Parlament támogatni szeretné e bátor ember munkáját, aki Darfúr hangja lett, és rajta keresztül támogatni a szudáni jogállam létrehozatalát. A díj hivatalos átadása Strasbourgban lesz december 11-én, kedden. Emellett szeretném tájékoztatni Önöket, hogy az elnökök értekezlete egyetértett abban, hogy át kell gondolnunk, mi lenne a tiszteletadás megfelelő módja a meggyilkolt orosz újságírónőnek, Anna Politkovskaya-nak, és …

25-10-2007

25-10-2007

HU


(Taps) ... az elnökök értekezlete a következő ülésén fog dönteni a tiszteletadás formájáról.

6. Köszöntések Elnök. − Nagy örömömre szolgál, hogy a Tádzsik Köztársaság parlamentjének, a Majlisi Oli képviselőinek küldöttségét köszönthetem, akik a karzaton foglalnak helyet. (Taps) A küldöttség tagjai az Európai Parlament és a Majlisi Oli közötti harmadik interparlamentáris találkozó keretében jöttek el Strasbourgba az európai képviselőtársaikkal folytatandó beszélgetésre. Ez az első alkalom, hogy az interparlamentáris találkozó itt Strasbourgban zajlik. Makhkamboy Azimovich Makhmudov úr, a küldöttség vezetője Nosir Yusupovich Salimov úrral és Gulkhoja Gangibekov úrral érkezett. Remélem, hogy a küldöttség továbbra is kellemesen fogja érezni magát az Európai Unióban és látogatásuk sikeres lesz. (Taps)

7. Szavazások órája Elnök. − A következő pont a szavazások órája.

7.1. Az Európai Unió általános költségvetése - 2008-as költségvetési év (szavazás) – Szavazás előtt Kyösti Virrankoski (ALDE). - Elnök úr, a szavazás megkezdése előtt a következő bejelentést szeretném tenni. Amint tudja, a Költségvetési Bizottság a 2008-as költségvetési tervezet több mint 1 600 módosítására szavazott. Szükségszerűen van néhány szakmai kiigazítás, amelyet ezennel kérem, hogy bocsássanak szavazásra a plenáris ülésen. A szavazás után a Költségvetési Bizottság kérelmet adott ki a következő négy módosítás újbóli előterjesztésére: 990. sz. módosítás: + 1,53 millió euró a 16 03 04. soron, csak kötelezettségvállalási előirányzatok; 24. sz. módosítás: a 15 05 55. soron, csak kötelezettségvállalási előirányzatok, tartalék és megjegyzések a 938. sz. módosítás szerint; 989. sz. módosítás: + 1 millió euró a 16 03 02. soron, kötelezettségvállalási előirányzatok, és + 1 millió euró a kifizetési előirányzatokban; 1043. sz. módosítás: + 1 millió euró a 15 06 06. soron, kötelezettségvállalási előirányzatok, és + 1 millió euró a kifizetési előirányzatokban, plusz további megjegyzések a 25. sz. módosításból, 1 millió euró számadattal 1,5 millió euró helyett. Ezekkel a szakmai változtatásokkal és részletezésekkel foglalkoztak és hagyták őket jóvá a Költségvetési Bizottság 2007. október 11-ei ülésén. A Frontexet illetően szakmai hibát azonosítottak a bizottsági szavazást követően a megjegyzésekre vonatkozóan. A megjegyzések helyes módosítását az 1133. sz. módosítás tartalmazza, amelyet a szavazási listához csatoltak. Végül a 634. sz. módosításban elfogadott megjegyzések nem jelennek meg az 1018. sz. módosításban a 15 02 02 05. költségvetési soron; a 934. sz. módosításban a 09 06 01. költségvetési soron; a 938. sz. módosításban a 15 05 55. költségvetési soron, és a 940. sz. módosításban a 17 02 02. költségvetési soron.

17

18

HU


Valamint a 09 03 03. költségvetési soron, a kötelezettségvállalási előirányzatok helyes adata 5 kell, hogy legyen és a kifizetési előirányzatok 4,85. Felkérem az ülést támogató szolgálatot, hogy tegye meg a szükséges javításokat a jegyzőkönyvben. Ezen felül egy megbeszélést tartottunk tegnap a koordinátorok ülésén és a döntéseik szerint javaslom, hogy a 752. sz. módosítást utasítsák el és a 610. sz. módosításra szavazzanak a 16 02 02. soron (multimédiás intézkedések), de a tartalékot vegyék el a 752. sz. módosításból, továbbá utasítsák el a 1044. sz. módosítást és szavazzanak a 32. sz. módosításra a 16 02 03. soron. –A 878. sz. módosításról szóló szavazást követően Kyösti Virrankoski (ALDE). - (FI)Elnök úr, ami a 878. sz. módosítást illeti, a kísérleti projektekkel van kapcsolatban és elfogadták. Általános egyetértés volt a bizottságban, hogy a 822. sz. módosítás változtatásait tegyük hozzá az indokolásokhoz. Ezek egyébként megegyeznek, de egy kis változtatást tettek a 822. sz. módosításban az előző módosítás indokolásaihoz képest, és azt javaslom, hogy a 822. sz. módosítás esetében csak az indokolásokra szavazhassunk. Elnök. − Köszönöm, Virrankoski úr. Elmondták nekem, hogy valóban ez a szándék, de De Keyser asszony ismét szót kér. Véronique De Keyser (PSE). – (FR) Elnök úr, egy kissé nyugtalan vagyok, mert úgy látom, hogy a 231. sz. módosításban egy európai alapítványra szavaztunk a „szerető és munkahelyi körülmények” javítása érdekében. Kétségtelenül magyarázatra van szükség! – A 996. sz. módosításról szóló szavazást megelőzően Kyösti Virrankoski (ALDE). - Elnök úr, szeretném javasolni, hogy mi csak tartalékokra szavazunk és én támogatom a tartalék megemelését, mert minden információnk megvan, amelyet kértünk. – A 21. sz. módosításról szóló szavazást megelőzően Christopher Heaton-Harris (PPE-DE). - Elnök úr, csak emlékeztetni szeretném a Házat, hogy ez az a módosítás, amely a speciális olimpia egyesített sportprogramjáról szól. – A 938. sz. módosításról szóló szavazást megelőzően Kyösti Virrankoski (ALDE). - Elnök úr, a 15 05 55. sort azt hiszem, érintette a korábbi kijelentésem, ezért nem kell szavaznunk róla. Elnök. − Azonban marad a tartalék kérdése, Virrankoski úr. Nem kell szavaznunk az első részről, de szavazni kell a második részről, amely a tartalék. Kyösti Virrankoski (ALDE). - Elnök úr, a kijelentésemben azt mondtam, hogy „a 938. sz. módosításban levő tartalék és megjegyzések”. – Az 1043. sz. módosításról szóló szavazást megelőzően Kyösti Virrankoski (ALDE). - Elnök úr, erre is kiterjedt a korábbi kijelentésem. – A 752. sz. módosításról szóló szavazást megelőzően Kyösti Virrankoski (ALDE). - Elnök úr, a 16 02 02. sorra vonatkozóan javaslom a 752. sz. módosítás elutasítását és a 610. sz. módosítás jóváhagyását, de vegyük át a tartalékot a 752. sz. módosításból. Ezért azt kérném, hogy először szavazzunk a 610. módosításra és aztán a 752. sz. módosításból származó tartalékra. – A 990. sz. módosításról szóló szavazást megelőzően Kyösti Virrankoski (ALDE), előadó. – Elnök úr, azt hiszem, erre kiterjedt a korábbi kijelentésem. – A 6. sz. blokkról szóló szavazás után László Surján (PPE-DE). - Elnök úr, a 951. sz. módosításban a német szöveg a helyes. A többi nyelv közül néhány hibás, ezért kérem, a német szöveget kövessék. – A 8. sz. blokkról szóló szavazást megelőzően

25-10-2007

25-10-2007

HU


Ville Itälä (PPE-DE), előadó. – Elnök úr, mielőtt megkezdjük a költségvetési módosításokról szóló szavazást, szeretném tájékoztatni Önöket néhány szakmai kiigazításról, amelyet meg kell tenni. Először is az 1094. sz. módosításban az I. szakaszra vonatkozóan csak a 20 26. költségvetési sorról szavazunk. A 101. fejezetet illetően a plenáris ülésnek az 1004. sz. módosításnak csak a végösszegére kellene szavaznia, amely 5 millió euró. Az 1013. sz. módosításban levő VI. és VII. szakaszokra vonatkozóan a módosítás indokolásának második és harmadik bekezdése váltsa fel az 1001. sz. módosítás indokolásának megfelelő bekezdéseit, valamint a 986. sz., 1007. sz. és 999. sz. módosítás második bekezdését.

7.2. 2008. évi költségvetés: III. szakasz (szavazás) – Virrankoski-jelentés (A6-0397/2007)

7.3. 2008-as költségvetés: (I, II, IV, V, VI, VII, VIII, IX. szakasz) (szavazás) – Itälä-jelentés (A6-0394/2007)

7.4. A felfüggesztett büntetések, alternatív szankciók és feltételes büntetések elismerése és felügyelete (szavazás) – Esteves-jelentés (A6-0356/2007) – A szavazást megelőzően Maria da Assunção Esteves (PPE-DE), előadó. – Elnök úr, csak egy szóbeli módosítást szeretnék javasolni a 2. sz. módosításomhoz a szöveg tisztázása érdekében. Javaslom az „elfogadhatatlan” szó törlését. Így a szöveg ez lenne: „az európai uniós szerződésekben vagy a tagállami alkotmányokban megállapított alapvető jogok egyértelmű megsértésével”. A képviselőcsoportok már kaptak erről tájékoztatást. (A szóbeli módosítást elfogadták.)

7.5. Bűnügyekben hozott ítéletek közös elismerése (szavazás) – Varvitsiotis-jelentés (A6-0362/2007)

7.6. Az Európai Közösség és a Madagaszkári Köztársaság közötti halászati megállapodás (szavazás) – Sudre-jelentés (A6-0405/2007)

7.7. Partnerségi megállapodás az EK és Mozambik közötti a halászati ágazat területén (szavazás) – Fernandes-jelentés (A6-0404/2007)

7.8. A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása (szavazás) – Hans-Peter Martin-jelentés (A6-0353/2007) – A szavazást megelőzően Hans-Peter Martin (NI), előadó. – (DE) Elnök úr, egy kérésem van minden demokratikus gondolkodású ember nevében. Az Európai Parlament képviselői számára elfogadhatatlan, hogy „Európa rákjának” csúfolják

19

20

HU


őket, más szóval egy halálos betegség után nevezték el. Ez nem Budapesten történt, mint az az inzultus, amelyre Schulz úr utalt tegnap, hanem Brüsszelben. Ennek a Háznak a plenáris üléstermében elhangzott beszédében az Európai Parlament egyik képviselője az EU bírálóit rákként jellemezte. A szóban forgó képviselő Othmar Karas, az EEP képviselőcsoport alelnöke volt. A 2007. október 10-ei plenáris ülésen mondta ezt. Követelem … (Az elnök kikapcsolja a hangszórót.) Elnök. − Ez nem tartozott a jelentéshez. Ezen a ponton csak annyit mondok, hogy a parlamenti képviselőknek mindig példát kell mutatniuk szavaikat és tetteiket illetően.

7.9. Az élelmiszerek áremelkedése (szavazás) – Közös állásfoglalási indítvány: B6-0400/2007

7.10. 2007-es különleges intézkedés Irakról (szavazás) – Állásfoglalási indítvány: B6-0422/2007

7.11. Az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatok (szavazás) – Kacin-jelentés (A6-0325/2007) – A 8. sz. módosításról szóló szavazást megelőzően Doris Pack (PPE-DE). - (DE) Elnök úr, ezzel a módosítással kapcsolatban szeretnék pár szót mondani. Itt javítást kellett tennünk, és megkérem Schöpflin urat és a többi képviselőt, hogy szavazzák meg, mert az eredeti szövegben hiba volt. 1992 hibás évszám. Megtartanánk ezt a hibát az ajánlásban, ha nem szavaznánk meg Kacin úr módosítását. Kérem, szavazzuk meg ezt a módosítást. – A 29. sz. módosításról szóló szavazást megelőzően Jelko Kacin (ALDE), előadó. – Elnök úr, szóbeli módosításom van a 29. sz. bekezdéshez, mert valamit ki kell törölni. Az angol verzióban a „mindkét egységével” szavakat ki kell törölni. Egyébként a megosztott szavazatoknak nem lenne értelme. A PPE-DE képviselőcsoport ezzel egyetértett. (A szóbeli módosítást elfogadták.) - A szavazás után Gerard Batten (IND/DEM). - Elnök úr, a rend kedvéért, az eljárási szabályzat 166. cikke szerint szólalok fel, amely kimondja, hogy a képviselőnek először meg kell határoznia, hogy melyik szabályzatra utal. Én erre utalok. Úgy tudom, hogy kikapcsolta Martin urat, mielőtt befejezhette volna, amit mondani akart. A tegnapi nappal kapcsolatban érvelt. Tegnap Schulz úr egy hosszadalmas politikai kijelentést tett anélkül, hogy utalt volna arra a szabályzatra, amely értelmében felszólalt. Ezt az elnök megengedte, míg Martin urat kikapcsolta. Azt hiszem, az itteni munkában részrehajlás és kivételező elv van, ahol az EU pártfogoltjai elmondhatják, amit akarnak, és azokat, akik nem pártfogoltak, kikapcsolják. Kérhetjük az eljárási szabályzat egyenlő alkalmazását? (Taps a jobboldalról) Elnök. - Ma én elnökölök, és mindig törekszem az eljárási szabályzat előírás szerinti alkalmazására.

25-10-2007

25-10-2007

HU


7.12. Az EU és Afrika közötti kapcsolatok helyzete (szavazás) – Martens-jelentés (A6-0375/2007) – Az 1. sz. módosításról szóló szavazást megelőzően Alain Hutchinson (PSE). – (FR) Elnök úr, munkatársak, nagyon röviden szeretném az 1. sz. módosításban levő új, 61. cikk szóbeli módosítását javasolni, amely a második részben a következő szövegezést tartalmazná: „ezért felkéri a bizottságot […], hogy a tárgyalások folytatása közben megoldást találjon”. Úgy gondolom, hogy munkatársaim az ALDE és a PPE részéről támogatnak. (A szóbeli módosítást elfogadták.)

7.13. A repeszlövedékek betiltására irányuló nemzetközi szerződés (szavazás) – Állásfoglalási indítvány: B6-0429/2007

7.14. Gyógyászati célú ópiumgyártás Afganisztánban (szavazás) – Cappato-jelentés (A6-0341/2007) – A szavazást megelőzően José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra (PPE-DE). - (ES) Elnök úr, mielőtt továbbmegyünk a Cappato úr jelentéséről szóló szavazásra, szeretném kifejteni a Háznak, hogy a spanyol változatba hiba csúszott: az 1. bekezdés (b) pontjában, az utolsó előtti sorban az olvasható, hogy „kísérleti projektek végrehajtásával”, míg az autentikus változat az angol kell legyen, amelyben (EN) „lehetőségének felkutatásával” szerepel. Elnök. - Köszönöm, hogy ilyen aprólékosan átnézte a szöveget. Természetesen kijavítják. – A 4. sz. módosításról szóló szavazást megelőzően Marco Cappato (ALDE), előadó. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, először is szeretném megbocsátani Önöknek, amiért rosszul ejtik ki a nevemet, másodszor pedig a 4. sz. módosítással kapcsolatban azt szeretném javasolni, hogy csak a módosítás tényleges részének nevezhető részt, azaz csak az első részt kellene megtartani. „mivel a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szerv állítása szerint az orvosi célú ópiumszármazékokból globális túlkínálat áll fenn”, (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a módosításnak itt kellene végződnie, ha nincs ellenvetés, akkor támogatjuk. (A szóbeli módosítást elfogadták.) – Az 5. sz. módosításról szóló szavazást megelőzően Marco Cappato (ALDE), előadó. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, bocsánatot kérek, ismét csak egy adatszerű cseréről van szó, amikor az afgán törvényt idézik, a törvény megfelelő szövegezését pótolni kellene: –’mivel az afgán alkotmány kimondja, hogy „az államnak meg kell akadályoznia a kábítószerek minden fajta termesztését és tiltott kereskedelmét” és mivel Afganisztán 2005. évi kábítószer-ellenes törvénye támogatja a szabályozott anyagok lehetségesen engedélyezett termelését és kereskedelmét Afganisztánban;’ (A szóbeli módosítást elfogadták.)

7.15. Zöld könyv az ítéletvégrehajtás hatékonyságának javításáról az Európai Unióban: bankszámlák letiltása (szavazás) – Lechner-jelentés (A6-0371/2007)

21

22

HU


7.16. Az európai ombudsman 2006-os tevékenysége (szavazás) – Sbarbati-jelentés (A6-0301/2007) ELNÖKÖL: MAURO ÚR alelnök

8. A szavazáshoz fűzött indokolások Elnök. − A következő pont a szavazáshoz fűzött indokolások. - A 2008. pénzügyi év Jens Holm, Kartika Tamara Liotard és Eva-Britt Svensson (GUE/NGL), írásban. − Ellenezzük az EU költségvetésének további bővítését, amely már ma is túl nagy, a források nagy része rossz célra megy el. Mostanában úgy tűnik, hogy az Unió új céljai és az EU által történő finanszírozás iránti igény ellentétes. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak új igényük van a kifizetésekre, de azt is, hogy az új forrásokat olyan rendszerbe utalják, amely bürokratikus, nem hatékony és bonyolult. Ma túlságosan az ipari mezőgazdaságra, a külpolitikára és a katonai projektekre összpontosítanak, és nem eléggé a környezetre és a szociális projektekre. Azonban sok kívánatos kezdeményezés van, amelyet a költségvetésből finanszíroznak, és támogatjuk a meglévő eszközök elfogadható változtatásait. Úgy döntöttünk, hogy támogatjuk a konkrét 945. sz. módosítást, mivel többek között kiterjed a palesztin segélyre, bár a módosításnak voltak más aspektusai, amelyeket nem hagytunk jóvá. Catherine Stihler (PSE), írásban. − Teljesen ellenzem, hogy európai forrásokat használjanak fel az Európai Unióban dohány termesztésére. Félmillió EU polgár hal meg fölöslegesen minden évben dohányfüggőség miatt. Nem támogathatjuk tovább a dohánytermesztést az EU-ban. Lars Wohlin (PPE-DE), Írásban. − (SV) Úgy döntöttem, hogy a lehető legnagyobb mértékben a Tanács 2008-as költségvetési tervezetére szavazok, és így a kiadások Európai Parlament által javasolt összes emelése ellen. Rendkívül sajnálatos, hogy a Parlament Galileot a közösségi költségvetésből kívánja finanszírozni. Ha kitudódik, hogy a magánbefektetők jövedelmezőségi problémák miatt kihátrálnak, akkor az EU-nak vállalnia kell a következményeket és abbahagyni a projektet, vagy lehetővé tenni az érdeklődő tagállamoknak, hogy csatlakozzanak, ahogy az a Boeinggel történt. Részt vettem a dohánytermesztők és a bortermelés támogatásának megszüntetésével kapcsolatos kérdésben is, és csak sajnálni tudom, hogy a Parlament nem áll készen arra, hogy ezeket a javaslatokat támogassa. – Virrankoski-jelentés (A6-0397/2007) Gyula Hegyi (PSE). - (HU) Köszönöm szépen, elnök úr! Természetesen nincs tökéletes költségvetés, de azért törekednünk kell a közpénzek méltányos és jövőorientált elköltésére. Az uniós költségvetés jelentős része sajnos még mindig a múltbeli állapotok konzerválására megy el. Ezért is fontos, hogy valamennyi pénz a jövőre, a kutatásra, a fejlesztésre, a tudományra is jusson. Az Európai Technológiai Intézet támogatása egyelőre megoldatlan, mert a bizottság áthidaló javaslatot tett maximum 308 millió euró folyósítására. Kiváló kutatási eredményeivel, a klímaváltozás elleni küzdelemben elért tudományos felkészültségével Budapest ideális székhelye lenne az Európai Technológiai Intézetnek. Ezért is szorgalmazom, hogy oldjuk meg a finanszírozás kérdését. Egy méreteiben szerény, takarékos, szellemi bázisát tekintve annál igényesebb intézetnek kínálunk mi, magyarok megfelelő helyszínt. Laima Liucija Andrikienė (PPE-DE). – (LT) Ma befejeztük az EU 2008-as költségvetésének első olvasását és megszavaztuk. A költségvetés szerint több mint 129 milliárd eurót határoztak meg kötelezettségvállalásra és több mint 124 milliárd eurót kifizetésekre 2008-ban. Az Európai Bizottság javaslatához képest szeretnék a kifizetésekre meghatározott összegeket a következő évben az Európai Unió bruttó nemzeti jövedelmének 0,97%-áról 0,99%-ára emelni. Szeretném kiemelni, hogy ez az emelés teljesen indokolt és olyan fontos projektekhez kapcsolódik, mint a Galileo műholdas navigációs rendszer és az Európai Technológiai Intézet projektje.

25-10-2007

25-10-2007

HU


Véleményem szerint nagyon fontos a további források allokációja a koszovói és palesztin elkötelezettségünkre – azaz a negyedik kategória, „Az EU mint globális szereplő” megvalósítására. Bastiaan Belder (IND/DEM), írásban. − (NL) Az EU költségvetésének mindkét előadója, Virrankoski úr és Itälä úr jogosan vettek némileg kritikus irányvonalat a 2008-as összeg emelése kapcsán. Szeretném elmondani véleményemet ezzel kapcsolatban. Sajnos az Európai Parlament túl sok esetben dönt úgy mostanában, hogy több pénzt költsön. Ezért van gondom a Virrankoski-jelentés 2. és 4. bekezdésével. Ez nem megfelelő egy olyan Európai Unióban, amely azokra a területekre kíván összpontosítani, amelyekből előny származik, a fő feladatokra. Végül további probléma a Szocialista Csoport 2. sz. módosítása, amely megnehezíti a Virrankoski-jelentés jóváhagyását. A módosítás azt javasolja, hogy a Parlament álláspontja terjedjen ki a szexuális és reproduktív jogokra. Azonban ezek nem zárják ki az abortus provocatust (művi terhességmegszakítás). Ezért a „szexuális és reproduktív jogok” kifejezés helytelen. Göran Färm és Inger Segelström (PSE), írásban. − (SV) A mai napon mi, a svéd szociáldemokraták a 2008-as EU költségvetésre szavaztunk. Úgy gondoljuk, hogy az elfogadott javaslat jó kompromisszum volt és még ha bizonyos szempontból kudarcot is vallottunk, mi teljes mértékben támogatjuk a javaslatot. Megszavaztuk, hogy csökkentsék a mezőgazdaságnak adott exporttámogatásokat, de úgy gondoljuk, hogy ésszerűtlen, ha a támogatás teljes és azonnali visszavonására szavazunk. A dohánytermelők további támogatását sem szavaztuk meg, és megszavaztuk a strasbourgi parlamenti ülések számának korlátozását. Ami a Daphne programot illeti (a gyermekek, a fiatalok és a nők védelme az erőszak ellen), mi arra szavaztunk, hogy az előirányzatot emeljék meg a bizottság javaslata alapján tett szintig. Annak ellenére, hogy készek voltunk megszavazni további finanszírozást, nem volt lehetőségünk erre, mert a módosítást sosem bocsátották szavazásra. Virrankoski úr jelentésében (A6-0397/2007) mi, svéd szociáldemokraták nem szavaztunk meg egy módosítást, amely többek között felszólította a bizottságot annak biztosítására, hogy egyik termelő se kapjon évente 50 000 eurónál magasabb összeget az EU közvetlen támogatásaként. Ez folyamatos vita, ezért mi egyetértünk a javaslat szellemével, de nem tartjuk helyénvalónak sem pontos összeg, sem pedig konkrét feltételek meghatározását ebben a pillanatban. Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Mint ahogy kiemeltük, bár olyan szempontokat tartalmaz, amelyek javítják a Tanács és a bizottság javaslatát, végül a 2008-as általános költségvetés-tervezet, amelyet az EP első olvasásra jóváhagyott, nincs összhangban azzal, amiben 2008-ra vonatkozóan megegyeztek a 2007–2013-as többéves pénzügyi keretben. Ugyanakkor, mivel megszorításokat tettek az EU költségvetésével kapcsolatban, a prioritásait úgy határozták meg, hogy azok versenypolitika (amire példa a strukturális politika fokozatos torzulása, ezáltal a lisszaboni stratégia rendelkezésére bocsátják), valamint a „belső biztonság és a határt átlépő személyforgalom ellenőrzése” és az EU külpolitikájának közösségivé tétele, ami a beavatkozást és a nemzetközi kapcsolatok militarizálását mozdítja elő. Ezért szavazunk ellene. Azonban az általunk előterjesztett javaslatok jóváhagyását figyelembe kellene venni, mint például: - A strukturális alapokra, a POSEI (Azori-szigetek és Madeira) és PROGRESS (a nemek közötti egyenlőség) programokra szánt összegek emelése; - támogatás a termelői szervezetek és más vidéki tevékenységek közötti együttműködés és a kis és családi gazdálkodások számára; - 2 millió euró összegű emelés annak a programnak a javára, melynek célja a legtávolabbi területekről származó bizonyos halászati termékek értékesítése során felmerült járulékos költségek kompenzálása, ami 570 000 eurós összegű emelést jelent Madeira és az Azori-szigetek autonóm területek javára.

23

24

HU


Monica Maria Iacob-Ridzi (PPE-DE), írásban. − (RO) Támogatom az Európai Unió költségvetését a jelenlegi formájában több okból is. Az 553 millió eurós csökkentést a mezőgazdaságban, amelyet a Tanács vitt véghez, nagyrészt helyreállították, és a bizottság adminisztratív forrásaira képzett tartalékot indokolják azok a késedelmek, amelyek az ágazati operatív programok és a vidékfejlesztési programok jóváhagyásában jelentkeztek. Az európai költségvetés második olvasásakor a Miniszterek Tanácsa ne csökkentse tovább a mezőgazdasági vagy strukturális alapokat. Indokolatlan az az ülés elé benyújtott módosítás, amely szerint a termelők éves bevételét maximum 50000 euróra korlátozzák. Az ilyen mesterséges korlát megakadályozná, hogy a legjobb termelők jövedelmezően fejlesszék munkájukat. Ezenkívül ez a korlátozás közreműködne a mezőgazdasági munkák tönkretételében és az európai mezőgazdaság versenyképességének hanyatlásában. Ezért én elutasítottam az erről az intézkedésről rendelkező módosítást. A 2008-as költségvetés abban a formában, amelyet ma elfogadunk, olyan költségvetés, amely az Európai Unió intézményeit elszámolásra kötelezi. Támogatom azt a javaslatot, hogy a bizottságnak kijelölt forrásokból helyezzünk át 49 millió eurót a tartalékba addig, amíg világos jelentést nyújt be a humánerőforrás-politikájával kapcsolatban, különösen az új munkatársaknak az Európai Unióhoz legújabban csatlakozott országokból – Romániából és Bulgáriából – történő toborzására vonatkozóan. David Martin (PSE), írásban. − A 2008-as költségvetésnek megszavaztam ezt a részét, miközben számos kérdésben támogatom az Egyesült Királyság kormányának álláspontját. Robert Navarro (PSE), írásban. – (FR) Megszavaztam a Parlament 2008-as költségvetési javaslatát, mert a Tanács által javasolt költségvetés-tervezet határozott javulását indítványozza. 2008-ra egyensúlyt találtak a finanszírozásban, egyrészről a külpolitika javára, mint például Koszovó és Palesztínia támogatása, másrészről a Galileo projekt javára, amely szorosabban összefűzi a tagállamokat. Az európai szocialisták prioritásai ennélfogva jól tükröződnek a Parlamentnek az EU 2008-as költségvetésére vonatkozó álláspontjában az első olvasás során. Azonban kiemelném, hogy milyen szerény költségvetés ez: jelenleg az Unió GDP-jének nem több mint 0,99%-át képviseli. Ez az első alkalom, hogy a költségvetés a GDP 1%-a alá esett. Az Unió mégsem cselekedhet a polgárai érdekében, ha nem rendelkezik az ehhez szükséges erőforrásokkal. Ideje, hogy a tagállamok vállalják a felelősségüket. – Itälä-jelentés (A6-0394/2007) Kathy Sinnott (IND/DEM). - Elnök úr, csak annyit szeretnék mondani, hogy nagyon sajnálom, hogy ismét úgy döntöttünk, hogy nem fogadunk el utazási költségeket. Javasolnám a Parlamentnek, hogyha esetleg szétválasztják a jegyek árát a kilométerpénztől, akkor több támogatás lehetne a jövőben. Úgy gondolom, hogy a polgárok nézni fogják ezt a szavazást és megint nagyon csalódottak lesznek. Brigitte Douay (PSE), írásban. – (FR) Az Európai Parlament jól megvédte prioritásait a 2008-as költségvetés jelen első olvasása során, és én támogatom, amit a két előadó elért, különösen az összetartozással és a fenntartható növekedéssel kapcsolatban. Azonban ne felejtsük, hogy mivel a 2007-2013 közötti pénzügyi kilátást túl alacsonynak állapították meg, így ez szegényes éves költségvetés lesz – a bruttó nemzeti jövedelemnek csak a 0,99%-át képviseli. A politikai képviselőcsoportomhoz hasonlóan sajnálom ezt a helyzetet, mert nem fogja lehetővé tenni, hogy megfeleljünk az összes parlamenti bizottság elvárásainak, vagy hogy elegendő finanszírozást szánjunk az olyan fontos jövőorientált európai uniós projektekre mint a Galileo. Azonban megegyeztünk abban, hogy támogatjuk az információs és kommunikációs politika fő csapásirányát: ekképpen összpontosítani tudunk majd a helyi médiára, amely olyan jelentős szerepet játszik az információk valamennyi európai emberhez történő eljuttatásában. Ez különösen fontos, figyelembe véve a Lisszaboni Szerződés ratifikálásának függő kérdését és a 2009-es európai választások előkészületeit. A Költségvetési Bizottság információs politikájának állandó előadójaként örömmel várom azokat a lehetőségeket, amelyeket az új költségvetés e tekintetben megengedhet. Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) A 2008-as költségvetés-tervezet sok kiemelhető aspektusa közül kettőt szeretnénk hangsúlyozni: - Először is azt, hogy mennyire sajnáljuk a jelen Parlament következetlenségét, amely azt állítja, hogy elismeri és megőrzi az európai parlamenti képviselők nyelvi különbözőségét, de ugyanakkor elutasítja olyan világos

25-10-2007

25-10-2007

HU


utalás elfogadását, hogy az EU valamennyi hivatalos nyelve tekintetében kötelező, hogy használhatók legyenek az üléseken, mint ahogyan azt néhány éve javasoljuk. Ezért a Költségvetési Bizottság érthetetlen és elfogadhatatlan módon utasította el a javaslatunkat, amely például azt szándékozott biztosítani, hogy a portugál legyen az egyik munkanyelv az EU-AKCS parlamenti közgyűléseken, különös tekintettel arra, hogy a bizottságban képviselt számos ország parlamenti képviselőjének hivatalos nyelve a portugál. - Másodszor, annak aggasztó és növekvő tendenciáját, hogy támogassák az „erős információs politika” javára tett előirányzatot a „reform”szerződés (újra)„indításával” és az EP 2009-es következő választásával összefüggésben. Ahhoz, hogy megértsük, valójában mi folyik, elegendő az Alkotmányügyi Bizottságnak az európai politikai pártokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról szóló vitáit követni. Monica Maria Iacob-Ridzi (PPE-DE), írásban. − (RO) A Parlament strasbourgi központjában tartott plenáris ülésekre és a brüsszeli bizottsági vagy csoportülésekre vonatkozó eljárások jelenlegi rendszere nem hatékony és nem gazdaságos. Becslések szerint évente több mint 200 millió eurót lehetne megtakarítani az európai adófizetők pénzéből, ha úgy döntenének, hogy a Parlament központja Brüsszelben legyen, nem csak az ezzel járó költségcsökkenés miatt, hanem azáltal is, hogy előmozdítják az intézmények közti munkát. Ugyanakkor polgári csoportok hívták fel a figyelmet az európai törvényhozói tevékenység eljárásmódja miatt az európai parlamenti képviselők és köztisztviselők városok közti gyakori szállításának komoly környezetvédelmi következményeire. Ezért indokolatlannak tartom, hogy a strasbourgi központban kétszer tartsanak éves plenáris ülést. Ez súlyosbítaná az igazgatási költségek helyzetét, mivel egész évben teljesítenék a kifizetéseket az ilyen ülések előkészítésére, a helyiségekkel és a személyzettel is kapcsolatos költségek tekintetében. Számos polgári kezdeményezés, amelyek közül legalább egynek a javát szolgálja a legtöbb tagállamból származó több mint egy millió aláírás, kéri az Európai Parlament kettős központjának megszüntetését. Ideje, hogy ezt a helyzetet megvitassa a Parlament és a Tanács vezetősége annak érdekében, hogy intézményünknek egyetlen központot hozzon létre. Niels Busk (ALDE), Anne E. Jensen (ALDE) és Dan Jørgensen (PSE), írásban. − (DA) Mi, a dán liberális párt (Venstre) tagjai az Európai Parlamentben szavazatunkkal elutasítottuk a Függetlenség/Demokrácia képviselőcsoportban dolgozó Schlyter úr és Jens-Peter Bonde úr által tett 8. sz. módosítást. A Venstre támogatja az utazási költségtérítés reformját azért, hogy minden indokolt és szükséges utazási költséget megtérítsenek. Azonban ezt már eldöntötte az új tagok alapokmánya, amelyet 2009-től hajtanak végre. Bonde úr javaslata nem volt átgondolt és a jelenlegi alapokmányt megszegi. David Martin (PSE), írásban. − Megszavaztam a 2008-as költségvetés e részeit. – Itälä-jelentés (A6-0394/2007) és Virrankoski-jelentés (A6-0397/2007) Brian Simpson (PSE), írásban. − Megszavaztam a 2008-as költségvetés-tervezettel kapcsolatos jelentéseket, de nehéz szívvel tettem, mert úgy tűnik, hogy a drága cirkusz, azaz a rendszeres strasbourgi látogatásaink folytatódnak. Különösen szomorú, hogy ugyanazon a napon szavazunk arról, hogy továbbra is Strasbourgban ülésezzünk, amikor az Air France úgy döntött, hogy néhányunk járatát kihagyja, vagy bizonyára kellemetlenséget okoz, bizonyos személyzetének kollektív fellépése miatt. Martin Luther King egyszer azt mondta: „Van egy álmom”. Nekem is van egy álmom, és az álmom az, hogy egy napon e Parlamentnek egyetlen székhelye van, ahonnan működik, és a strasbourgi cirkusz véget ér. – Esteves-jelentés (A6-0356/2007) Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. − (PT) Közös erőfeszítést kell tenni, hogy megpróbáljuk a minőségi szabványokat és az igazságszolgáltatás hatékonyságát javítani. Ez azonban egy nagyon érzékeny és változékony terület, amely hangsúlyozza a bizalom megerősítésének szükségességét annak érdekében, hogy lehetővé tegyük a bírósági határozatok kölcsönös elismerését, ezáltal hozzájárulva az európai bírósági kultúra fokozatos fejlődéséhez. Támogatom Esteves asszony kitűnő jelentését, amelynek a határozatok kölcsönös elismerése elvének megerősítésével kapcsolatban az a célja, hogy növeljék az elítélt arra vonatkozó kilátásait, hogy visszahelyezhető a társadalomba, míg javítani szándékozik az áldozatok védelmét és meggátolni a visszaesést.

25

26

HU


Ez a kerethatározat olyan szabályok lefektetését célozza, amelyek szerint egy tagállamnak a hatáskörének korlátain belül figyelemmel kell kísérnie és felülvizsgálnia azokat a szabadságelvonással nem járó intézkedéseket (felfüggesztett büntetések, alternatív szankciók és további ítéletek végrehajtásával kapcsolatos határozatok), amelyeket más tagállamokban hozott határozatok mondanak ki. Remélem, hogy a portugál elnökség alatt a jelentős kérdésekben döntenek és általános egyetértés érhető el az év végéig. David Martin (PSE), írásban. − A jelentés mellett szavaztam, amely felsorolja, hogy hogyan lehet egy elítéltet a társadalomba való visszahelyezésében segíteni, jobb védelmet nyújt az áldozatok számára, és segítséget nyújt a megfelelő ítéletek végrehajtásában ott, ahol az elkövetők nem helyi lakosok. – Varvitsiotis-jelentés (A6-0362/2007) Bruno Gollnisch (ITS), írásban. – (FR) Ha valaha is volt érzékeny téma, akkor a büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerése biztosan az. Valójában a büntetőjog Európában ma nem szabványos – tényleg messze áll ettől. A különböző országoknak nem csak eltérő jogi hagyományaik és értékeik vannak, hanem eltérő büntetőjoguk is. A tagállamok büntetőjogi rendszerében a saját identitásuk tükröződik. A büntetőjog nemzeti szintű különbözőségére sok és változatos példa van. Például országonként feltűnően különbözik a kifejezés szabadságának védelme és annak meghatározása, hogy mi képezi a kifejezés szabadságának megsértését. Ezért nagyon veszélyes lenne ahhoz ragaszkodni, hogy az egyik országban adott büntetést automatikusan alkalmazzák a másikban: nem csak azok számára veszélyes, akik a törvény előtt állnak, hanem általánosságban a jogállamra nézve is. Ezért valóban nagyon körültekintően kell eljárnunk, mert jelenleg lehetetlen biztosítani bizonyos közös alapvető standardok alkalmazását a büntetőjogban. Különösen arra az alapelvre gondolok, hogy ugyanazt a gyanúsítottat ne lehessen másodszor is bíróság elé állítani ugyanazzal a váddal, valódi és nem csupán előírásos védelemhez való jogra és az áldozatok jogára. Két alapelv van, amelyeket mindig követni kell és betartani – különben a jogállam megszűnne létezni. Ezek az alapelvek a jogszerűség és a jogbiztonság. Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Ahogyan a jelentés kimondja, 1999-ben Tamperében az Európai Tanács támogatta a kölcsönös elismerés elvét, mint az „Európai Unión belül mind a polgári, mind a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés alapját”. Egy évvel később a Tanács intézkedési programot hagyott jóvá, amely erre az alapelvre összpontosított azért, hogy adaptálják a jogerős ítéletek kölcsönös elismerésének mechanizmusát és kiterjesszék az elítéltek átadása elvének alkalmazását annak érdekében, hogy a tagállamban állandó lakcímmel rendelkező személyek részére védelmet biztosítsanak. A hágai program ezt követően új célokat állít fel, különösen a „terrorizmus elleni küzdelemben”, hogy előrelépést tegyenek ezen terület közösségi kifejeződésében, ami a tagállamok szuverenitásának a szíve mélyén helyezkedik el. E javaslat fényében és ahogyan azt a parlamenti képviselőcsoportunk hangsúlyozta, aggasztó, hogy a jelentés megállapítja, hogy „azzal együtt, hogy az elítélt személyt megfelelő biztosítékokkal kell ellátni, az eljárásban való részvétele többé nem lehet annyira domináns, hogy minden esetben beleegyezését kelljen kérni a kiszabott büntetőítéletnek – annak elismerése és a kiszabott büntetés végrehajtása céljából – egy másik tagállamba történő továbbításához”, különösen mivel nem látjuk, hogy ha ezt az alapelvet nem biztosítják, az hogyan áll összhangban a kerethatározat céljával: segíteni az elítélt rehabilitációját. – Sudre-jelentés (A6-0405/2007) Göran Färm és Inger Segelström (PSE), írásban. − (SV) Mi, az Európai Parlament svéd szociáldemokrata képviselői a jelentés mellett szavaztunk. A megállapodás jó irányba tett lépés. Nagyobb az igény a halállományra vonatkozó megállapodás következményeinek és a helyi lakosok életkörülményeinek megfigyelésére. Most már fontos megfelelően figyelemmel kísérni a megállapodás hatását. Nem szavaztuk meg azonban a 7. sz. módosítást. Teljes mértékben támogatjuk a halászat fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulási szándékot, ami szintén célja az új halászati megállapodásnak. Nem szabad, hogy a megállapodásnak káros következményei legyenek sem a halászatra, sem a madagaszkári lakosokra

25-10-2007

25-10-2007

HU


nézve. Másrészről nem támogathatjuk, hogy a megállapodást azonnal visszavonják, ha káros következményekkel jár. Úgy gondoljuk, hogy a vegyes bizottság, amely a megállapodás felügyeletére alakul meg, jobb megoldás annak biztosítására, hogy a megállapodást teljesítik és mindkét fél és a környezet számára előnyös. A megállapodást újratárgyalják, ha kiderül, hogy káros következményei vannak. Támogatjuk azt, hogy a költségek nagyobb részét a megállapodás által támogatott európai hajókból finanszírozzák. Azonban úgy gondoljuk, hogy a cél az kell legyen, hogy a teljes megállapodást önállóan finanszírozzák. Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Ezt a partnerségi megállapodást 2007. január 1-jétől kezdődő, megújítható hatéves időszakokra kötötték, mellyel Portugália hét halászati lehetőséget kapott felszíni horogsoros halászhajókra, ami egy halászati engedély elnyerését jelenti az előző megállapodáshoz képest. A megállapodás többek között azt is kiköti, hogy mindegyik hajó legénységének legalább 20%-a AKCS-beli országok állampolgára kell, hogy legyen (az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni térség országaiból). A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkahelyi elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában levő szabályok alkalmazását is bevezeti, amely a kötelező egyesülési szabadságról és a kollektív tárgyalásokhoz való jog hathatós elismeréséről, valamint a munkavállalás és foglalkoztatás tekintetében a megkülönböztetés megszüntetéséről rendelkezik. A megállapodás arról is rendelkezik, hogy a tengerészek bérét a hajótulajdonosok és a halászok vagy képviselőik közti tárgyalással rögzítsék, valamint elfogadja a „származási ország elvét”, amely súlyos és igazságtalan egyenlőtlenség szempontját mutatja. David Martin (PSE), írásban. − Megszavaztam a jelentést, amely támogatta a Madagaszkárral kötött halászati partnerségi megállapodást. Ez tonhalról szóló megállapodás, amely három hajókategória szerint halászati lehetőségeket oszt ki Spanyolországnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Portugáliának és az Egyesült Királyságnak. Halászati erőforrásokat ad az EU-s hajóknak, míg lehetővé teszi, hogy Madagaszkár jövedelemhez jusson azért az állományért, amelynek kiaknázásához az országnak nem lenne technikai kapacitása. – Fernandes-jelentés (A6-0404/2007) Luis Manuel Capoulas Santos, Paulo Casaca és Manuel António dos Santos (PSE), írásban. − (PT) Mi nem szavaztuk meg a jelentést tiltakozásul az ellen, ahogyan a bizottság a halászati lehetőségek tagállamok közti megosztását javasolja a jelen megállapodás értelmében. Annak ellenére, hogy mi történt mindig az ilyen fajta megállapodásokban, a bizottság azt javasolja, hogy egy olyan alapelvet szegjenek meg, amely a tagállamok közti igazság és egyenlőség biztosításának alapvető eszköze volt és a gyakorlatban hallgatólagos megegyezés köztük. Úgy gondoljuk, hogy ezen alapelv alkalmazásának elmulasztása ebben az esetben érthetetlen és elfogadhatatlan. Göran Färm és Inger Segelström (PSE), írásban. − (SV) Mi, az Európai Parlament svéd szociáldemokrata képviselői a jelentés mellett szavaztunk. A megállapodás jó irányba tett lépés. Nagyobb az igény a halállományra vonatkozó megállapodás következményeinek és a helyi lakosok életkörülményeinek megfigyelésére. Most már fontos megfelelően figyelemmel kísérni a megállapodás hatását. Nem szavaztuk meg azonban a 8. sz. módosítást. Teljes mértékben támogatjuk a halászat fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulási szándékot, ami szintén célja az új halászati megállapodásnak. Nem szabad, hogy a megállapodásnak káros következményei legyenek sem a halászatra, sem a mozambiki lakosokra nézve. Másrészről nem támogathatjuk, hogy a megállapodást azonnal visszavonják, ha káros következményekkel jár. Úgy gondoljuk, hogy a vegyes bizottság, amely a megállapodás felügyeletére alakul meg, jobb megoldás annak biztosítására, hogy a megállapodást teljesítik és mindkét fél és a környezet előnyét szolgálja. A megállapodást újratárgyalják, ha kiderül, hogy káros következményei vannak. Támogatjuk azt, hogy a költségek nagyobb részét a megállapodás által támogatott európai hajókból finanszírozzák. Azonban úgy gondoljuk, hogy a cél az kell legyen, hogy a teljes megállapodást önállóan finanszírozzák. Emanuel Jardim Fernandes (PSE), írásban. − (PT) Tartózkodtam a jelentésemről szóló szavazástól, mert bár elismerem a megállapodás megkötésének sürgősségét, és úgy gondolom, hogy ez a javaslat részben pozitív, ami a halászati engedélyek elosztását illeti, valamint figyelembe véve, hogy módosítása nem lehetséges,

27

28

HU


ami a Tanács és a bizottság felelőssége, én erősen nem értek egyet azzal, hogy nem tartják be a viszonylagos stabilitás elvét, amely az előző megállapodásokat mindig uralta. Azt is sajnálom, hogy lehetséges jogi megfontolások miatt nem lehet többféle törvényhozói módosítástervezetet előterjeszteni a megállapodás rendelkezéseire vonatkozóan, egyrészről arra törekedvén, hogy a mozambiki polgári társadalom megerősödjön a halászoknak a jövőbeni megállapodások előkészítésében való aktív részvételével, és másrészről hogy optimalizáljuk az érintett foglalkozási kategóriákra vonatkozó nemzetközi szabályokat, mégpedig az AKCS-beli tengerészek minimális bérére vonatkozó szabályok rögzítése tekintetében. Úgy éreztem, hogy az Európai Parlament politikai mandátuma ezen a területen korlátozott, és ezért más javaslatokat nyújtottam be a módosításokhoz – ami jogilag elfogadható – azért, hogy javítsam a Parlamentnek továbbított információkat és a Parlamentnek és a Tanácsnak jelentést kelljen benyújtania a megállapodás alkalmazhatóságáról a jegyzőkönyv érvényességének utolsó évében, és mielőtt másik megállapodást kötnek a megújítása miatt. Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Nem szavazhatunk a jelen halászati megállapodás mellett, mert úgy gondoljuk, hogy a halászati lehetőségek több tagállam közötti megosztása aránytalan és nem megfelelő, mivel nem biztosítja Portugália törvényes érdekeit. A EK és Mozambik közti jelen partnerségi megállapodás 2007. január 1-jén ötéves időszakra lépett érvénybe, és az előző megállapodáshoz képest a Közösség tonhal és tonhalszerű fajokra vonatkozó halászati kvótájának 2 000 tonnás emelésről rendelkezik. Az előző megállapodásban Portugália elég erősen kihasználta a halászati lehetőségeire (öt) való jogosultságát, ezért kért Portugália kilenc engedélyt a felszíni horogsoros halászhajókra és még a lehetőségek meghosszabbítását a mélyvízi garnélarákot halászó, fagyasztóval felszerelt, fenéken vontatott zsákhálós halászhajókra. Azonban csak hét engedélyt kapott tonhalhalászatra. Emlékezvén az engedélyek előző elosztására és a viszonylagos stabilitás elvének tiszteletben (nem) tartására a halászati lehetőségek növekedésének fényében, ez az új megállapodás ezért feltűnő kiegyensúlyozatlanságot foglal magában: Portugália csak kettővel több engedélyt kap, míg a többi tagállam további 16-ot (Franciaország) és 13-at (Spanyolország). Ha a Tanács döntései teljes egyetértést követelnének meg, akkor ilyen nem történne. Ezért szavazunk ellene. David Martin (PSE), írásban. − Megszavaztam ezt a vitathatatlan jelentést, amely támogatja az Európai Közösség és Mozambik közti új halászati partnerségi megállapodás megkötésére vonatkozó szabályozásra tett javaslatot. A megállapodást a hatályba lépésétől kezdődő ötéves időszakra írták alá (megújítható), és halászati lehetőségeket biztosít spanyol, francia, olasz, portugál és egyesült királyságbeli hajóknak. – Hans-Peter Martin-jelentés (A6-0353/2007) Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) A vállalkozások nyilvántartásáról szóló rendelet célja (A Tanács 2186/93/EGK rendelete), amely az Európai Unióban működő vállalkozásokról állít össze statisztikát, azaz a számukról, típusukról, méretükről, struktúrájukról és más tulajdonságaikról, az volt, hogy megbízható statisztikai adatokat nyújtson az EU-politikák kialakítói számára. 2006. június 1-jén az Európai Parlament első olvasatban támogatta a bizottság javaslatának lényeges aspektusait 22 módosítás kikötésével, amelyek középpontjában az adminisztratív terhek kérdése, bizalmas adatok küldésével kapcsolatos feltételek tisztázása, és végül számos szakmai és szerkesztési jellegű módosítás áll. A Tanács a 2007. május 21-ei közös álláspontjában a Parlament mind a 22 módosítását jóváhagyta. Azonban az új, túlzott bürokrácia következésképpen további nehézségeket okozott a folyamatban, ami mostanáig elhúzódott, számottevő költséggel együtt – az előadó jogosan kifogásolta. David Martin (PSE), írásban. − A jelentés mellett szavaztam, amely segíti az EU statisztikai rendszerének azon részeit javítani, amelyek az Unióban működő vállalkozásokról szóló információk nyilvántartását foglalják magukban.

25-10-2007

25-10-2007

HU


– Állásfoglalásra irányuló indítványok: (B6-0400/2007) Ole Christensen, Dan Jørgensen, Poul Nyrup Rasmussen, Christel Schaldemose és Britta Thomsen (PSE), írásban. − (DA) Az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportjának dán tagjai a Parlament emelkedő takarmány- és élelmiszerárakra vonatkozó állásfoglalása mellett szavaztunk. A küldöttség úgy véli, hogy oda kell figyelni az emelkedő takarmány- és élelmiszerárakra. Azonban a küldöttség nem osztja azt a véleményt, hogy jó dolog, hogy az EU mezőgazdasági miniszterei nemrégiben úgy döntöttek, hogy felfüggesztik az eltávolításra vonatkozó kötelmeket 2008-ban. Göran Färm és Inger Segelström (PSE), írásban. − (SV) Mi, a svéd szociáldemokraták úgy döntöttünk, hogy tartózkodunk az RC B6-400/2007 indítványról szóló szavazástól, hivatkozva az emelkedő takarmányés élelmiszerárakról szóló B6-0321/2007 számú szóbeli választ igénylő kérdésre, mivel úgy gondoljuk, hogy az állásfoglalás gazdasági helyzetre vonatkozó bizonytalanságra ad okot az EU termelői körében. A megnövekedett gabona- és élelmiszerárak előnyösek a termelők számára és jobb lehetőséget nyújthat az EU mezőgazdasági szektorának átszervezésére. Továbbá a mezőgazdaságnak, csakúgy, mint a többi szektornak, az igények bizonyos változásaival foglalkoznia kell. Másrészről osztjuk a bioüzemanyagokról, az élelmiszerárak terjesztési ágazatban levő nagy növekedéséről és a világ élelmiszerrel kapcsolatos bizonytalanságáról szóló állásfoglalásban foglalt nézetet. Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Az élelmiszerárak legújabb emelkedése nagymértékben a KAP egymást követő reformjainak, az így támogatott termelés feladásának és a sok kis- és középméretű gazdaságok ebből eredő eltűnésének köszönhető. A tagállamok adott helyzetének figyelmen kívül hagyása, és a nagy mezőgazdasági-ipari vállalkozások, multinacionális élelmiszer-forgalmazók és a WTO-n belüli kereskedelem liberalizálására irányuló tárgyalások fokozottabb figyelembe vétele hozzájárult a mezőgazdasági tevékenység alapjaiban történő megváltoztatásához, és ez termeléscsökkenéshez vezetett. Miközben a mezőgazdasági termékek nem élelmiszer céljára történő felhasználása – főleg bioüzemanyag előállítására, amelyet szándékoznak előnyben részesíteni –, nem fogja segíteni a mezőgazdasági tevékenység fejlődését és éppen ellenkezőleg, felválthatja az élelmiszerek előállítását, ezáltal negatív hatást gyakorolva az élelmiszer-önrendelkezés védelmére. Ezért úgy gondoljuk, hogy fontos újra megbecsülni a közös agrárpolitika céljait annak érdekében, hogy növeljük az élelmiszertermelést, támogassuk a kis- és középméretű mezőgazdasági és állattartó üzemeket és mérsékeljük a fogyasztói árakat az intervenciós mechanizmusok megerősítésével és megfelelő intervenciós árak biztosításával. Mairead McGuinness (PPE-DE), írásban. − Támogattam a növekvő takarmány-és élelmiszerárakra vonatkozó közös állásfoglalási indítványt, amely a nyersanyagárak az EU-ban és globálisan jelentkező jelentős elmozdulásával foglalkozik. Megszavaztam az 1., 2., 3., 4. és 5. sz. módosításokat is, amelyek a takarmányösszetevők géntechnológiás módosításának kérdésével foglalkoznak. Ezek a módosítások kiemelik a piac helyzetét és egyszerűen rámutatnak arra, hogy jelentős mennyiségű kukorica és szója, amelyet már felhasználnak állati takarmány előállításához, géntechnológiával módosított. A módosítások a géntechnológiával módosított állati takarmányösszetevők engedélyezésével kapcsolatos nehézségekkel is foglalkoznak. Ez a helyzet hatással van az EU-beli állattartó gazdálkodók versenyképességére is, és olyan paradox helyzethez vezet, hogy az EU-beli fogyasztók olyan harmadik országoktól vesznek húst és állati eredetű termékeket, amelyek géntechnológiával módosított takarmányt használnak fel. Ezek a módosítások azért szükségesek, hogy kiemeljük az EU géntechnológiás módosításhoz való hozzáállásának következetlenségét és egy nyitottabb vita iránti igényt a témával kapcsolatban. – Kacin-jelentés (A6-0325/2007) Roberta Alma Anastase (PPE-DE), írásban. − (RO) Megszavaztam a jelentést annak reményében, hogy döntő hatással lesz Szerbia döntésére, hogy folytassák a demokratikus reformot és összekapcsolását az európai standardokkal, különösen a kisebbségi jogok tekintetében.

29

30

HU


Bár a jelentés üdvözli a helyzet viszonylagos javulását, az még nem teremtette meg a szükséges feltételeket az etnikumok közti igazi együttélésre és közös tiszteletre, és még mindig számos és komoly eset van a kisebbségi jogok felháborító megsértésére. Itt egy konkrét példára utalok – a Szerbiában, különösen Valea Timoculuiban és Vajdaságban élő román közösség és románul beszélők jogainak semmibevételére. Ma csak annyit állapítok meg, sajnálattal, hogy a nyelvi jogaikat megtagadják és figyelmen kívül hagyják, akár román nyelvű oktatásról, akár vallás gyakorlásáról beszélünk. Világos üzenetet kellene küldeni Szerbiának e tekintetben: csak olyan Szerbia tekinthető valóban európainak, amely igazán több etnikumot foglal magában, és amely a közösségek között megértést és kölcsönös toleranciát biztosít. – Martens-jelentés (A6-0375/2007) Frank Vanhecke (ITS). – (NL) Elnök úr, a Martens-jelentés ellen szavaztam. Be kell vallanom, hogy elég sok ésszerű pont van a jelentésben, de véleményem szerint nem érinti Afrika problémáinak fő okát, és nem küldi a megfelelő jeleket sem a jövő problémájáról, a jövő kihívásáról, ami a bevándorlók áradata. Miért nem lehetséges egy európai parlamenti jelentésben, hogy az afrikai szegénység, éhség, biztonság hiánya, társadalmi és gazdasági problémák fő okára utaljon? A fő ok a kontinensen levő rossz kormányok. A korrupt vezetők nem törődnek a jó kormányzással, a demokráciával vagy az emberi jogokkal, de a saját országukban abból a pénzből, amelyet a polgároktól lopnak, évente többet költenek fegyverekre, mint amennyit fejlesztési segélyként kapnak. A migrációval kapcsolatos jelzés is teljesen helytelen. Először is, Európa nem tud több bevándorlót fogadni és másodszor a magasan képzett emberek szegény országokból Európába történő bevándorlása maguknak a kibocsátó országoknak tragédia. Göran Färm és Inger Segelström (PSE), írásban. (SV) − Mi, a svéd szociáldemokraták támogattuk a jelentést, amely jó. Szükség van az EU és Afrika közötti partnerségre annak érdekében, hogy megfeleljenek a jövő kihívásainak. A 61. bekezdés mellett szavaztunk, mert támogatjuk a szabadkereskedelmet. Azonban szeretnénk kiemelni, hogy nem hozhatunk létre növekedést szabadkereskedelem révén, ha ugyanakkor nem fektetünk be az oktatásba, egészségbe és egyéb hosszú távú befektetésbe, ami szintén kiderül a jelentés többi részéből. Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Világos, hogy a szexuális és a reproduktív egészség rendkívül fontos kérdés. Ezért a nők és gyermekek jólétét nem aknázhatja ki az Európai Parlament azzal, hogy megpróbálja hatalmát kiterjeszteni, mint az a jelentés 77. bekezdésében található. Ezenkívül egy hozzáértő, törvényes ENSZ-szerv már dolgozik ezeken a kérdéseken. A kellemetlen áramlatok fényében, amelyek ebben a ülésteremben vannak, ahol sok képviselő aktívan ellenzi a szexuális és reproduktív egészséget az Unión belül és máshol is, nagy tragédia lenne, ha az Európai Parlament több hatalmat kapna ebben a kérdésben. Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Bár ez a jelentés olyan szempontokat foglal magában, amelyeket pozitívnak tartunk, nem vizsgálja meg az EU-Afrika kapcsolatok valódi lényegét, kihagyja legfontosabb kötelezettségeit és stratégiai céljait, vagy kivonja magát alóluk. A legmeglepőbb példa talán a NATO/USA/EU Afrikával kapcsolatos kezdeményezéseiről való hallgatása, mint például a speciális katonai csapatok kialakítása (USA/AFRICOM), a katonai hadműveletek megtartása (NATO), vagy a nagy EU hatalmak növekvő katonai jelenléte („békefenntartó mechanizmusok”, katonai missziók). A jelentés olyan szempontokat is tartalmaz, amelyek utat nyitnak az intervenció – álnéven az „emberbaráti”, „konfliktuskezelés” vagy „felelősségteljes kormányzás” – előtt és nem ellenzi, hogy a fejlesztési politikát fokozatosan alárendelik a „biztonsági” stratégiáknak, helyesli a katonák által nyújtott „fejlesztési segélyt” vagy a forrásainak olyan célokra történő felhasználását, amelyeknek semmi közük az ilyen segélyhez, a fő hatalmak stratégiai céljai – mégpedig Afrika hatalmas természeti erőforrásainak ellenőrzése, beleértve az olajat is – szerint osztja el. Végül, ha beszámítjuk azon korlátok értékét, amelyeket támogat a „Gazdasági Partnerségi Megállapodáshoz”, a jelentés a kereskedelmi liberalizáció dogmáját a fejlődés alapjaként erősíti meg újra. Az EU-Afrika csúcstalálkozó védelmében elutasítjuk ezeket a politikákat.

25-10-2007

25-10-2007

HU


Bogusław Liberadzki (PSE), írásban. − (PL) Martens asszony helyesen jegyzi meg, hogy Afrika és Európa közti együttműködés kiépítésének alapja a fejlődő demokrácia és közös tiszteleten alapuló partnerség kellene, hogy legyen. Azt is helyesen emelte ki, hogy a partnerek a jogaik és felelősségeik tekintetében egyenlőek, azonban integrációs szintjüket vagy pénzügyi, technikai és emberi erőforrásaik fejlettségét és rendelkezésre állását illetően nem. Egyetértenék azzal, hogy közös felelősségünk és az EU és Afrika közti együttműködés elsődleges célja a szegénység megszüntetése kell, hogy legyen, valamint, hogy a béke kulcsfontosságú első lépés a fejlődés felé. Úgy gondolom, hogy a jelentés szellemében fontos, hogy figyelembe vegyük Afrika népességének valódi igényeit: megfelelő jövedelmet biztosítsunk a kistermelőknek, növeljük a helyi termelést, biztosítsuk az élelmezésbiztonságot és a megélhetés biztonságát, valamint a hazai és regionális piacok kiépítését. Karin Scheele (PSE), írásban. − (DE) A tisztességtelen kereskedelmi politikák fontos megvitatásán kívül az EU és Afrika közti kapcsolatok helyzetéről szóló jelentés a konfliktusok megelőzésével és megoldásával is foglalkozik. Ebben az összefüggésben szeretnék utalni a világ utolsó gyarmatára, Afrika utolsó gyarmatára, mégpedig a Nyugat-Szaharára, amelyet Marokkó tart birtokában több mint 30 éve. Ez a megszállás sérti a nemzetközi jogot és az emberi jogok felháborító megsértésével társul. Amikor a saharawi emberek emberi jogait és önállóságra való jogukat védelmezzük, gyakran azt halljuk, hogy sahawari mellett állunk. Ez megdöbbentő hozzáállás, mivel egyetlen célunk az emberi jogok és a nemzetközi jog védelme. Minden európai intézménynek ennek az ügynek kellene szentelnie magát és nem csupán a tagországok gazdasági érdekeit hajszolni. Európának hihetően kellene állást foglalnia a diktatúra ellen. Ha csak az ujjunkat mozgatjuk fenyegetőleg néhány kiválasztott diktatúrára, az tönkreteszi az Unió, mint békeközvetítő hitelességét, és kárt okoz azoknak, akik elszenvedik az elnyomást és emberi jogaik durva megsértésének napi szinten ki vannak téve. Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. − (PL) Martens asszony EU-Afrika kapcsolatokról szóló jelentése mellett szeretnék szavazni. Közös stratégiát kell kialakítani az Európai Unió és az afrikai országok közötti együttműködésre, amelynek közös tiszteleten és közös, világosan meghatározott elveken és értékeken kell alapulnia. Figyelembe kell vennünk az afrikai fél álláspontját és különösen a fejlődés kérdésére összpontosítani, valamint elérni a millenniumi fejlesztési célokat, mint például a stabil növekedés és fejlődés, a szegénység megszüntetése és az oktatáshoz és egészségvédelmi intézkedésekhez való hozzásegítés. – Állásfoglalási indítvány: (B6-0429/2007) Göran Färm és Inger Segelström (PSE), írásban. (SV) − Mi, a svéd szociáldemokraták a jelentés mellett szavaztunk, amely jó. Azonban az 1. sz. módosítás ellen szavaztunk, amely a repeszlőszerek használatára utalt két konkrét összeütközésben. Úgy döntöttünk, hogy ellene szavazunk, mert a repeszlőszerek használatát minden összeütközésben elítéljük, és nem csak konkrét esetekben. Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A repeszlőszerek kétségtelenül nagyon kegyetlen fegyverek, amelyek nagy szenvedést okoznak a civileknek. Ezért lesújtó, hogy az Európai Parlament ilyen fontos kérdést használ fel arra való törekvéseiben, hogy meggyorsítsa az Európai Egyesült Államok létrehozását. Az ilyen fegyverekre az ENSZ-en keresztül és a nemzetállamok kezdeményezésére globálisan kell tilalmat bevezetni, nem pedig az Európai Parlament által. Ezért az állásfoglalás ellen szavaztunk a mai szavazáson. Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Szeptember 17-én az Egyesült Nemzetek összehívta tagállamait, hogy azonnali intézkedéseket hozzanak a repeszlőszerek használatának rettenetes hatásaira való reagálásképpen, és nemzetközi humanitárius törvény kötelező erejű jogi okmányának megkötését kérték, amely megtiltja az ilyen lőszerek használatát, kifejlesztését, előállítását, felhalmozását és szállítását. Az Egyesült Nemzetek megköveteli az ilyen lőszerek jelenlegi készletének megsemmisítését, kockázatmérséklést és áldozatsegítő tevékenységeket kér, és amíg elfogadják a jogi aktust, addig felkéri a tagállamokat, hogy fagyasszák be az ilyen fegyverek használatát és szállítását. Amint a jelen állásfoglalás megállapítja, adatokkal alátámasztják, hogy az ilyen bombák áldozatainak 98%-a civil, magas számban okoz durva haláleseteket és sérüléseket, különösen a gyerekeknél.

31

32

HU


Ennek ellenére az EP többsége annak meghatározása ellen szavazott, hogy repeszlőszereket használtak fel az úgynevezett koalíciós erők Afganisztánban és Irakban, valamint az izraeli erők Libanonban. A fegyverkezési versenyt sürgősen meg kell állítani. Sürgősen be kell tiltani a tömegpusztító fegyvereket, a repeszlőszereket, a gyengített uránfegyvereket és a foszforgránátokat. Ezért támogatjuk az állásfoglalást. David Martin (PSE), írásban. − Az állásfoglalás mellett szavaztam, amely megismétli, hogy meg kell erősíteni a nemzetközi humanitárius törvényt a repeszlőszerekre vonatkozóan és nemzetközi szinten egy átfogó tilalmat kell haladéktalanul elfogadni a repeszlőszerek használatára, előállítására, szállítására és felhalmozására vonatkozóan. A Ház is megjegyezte, hogy erősen támogatja a 2007 februárjában indított oslói békefolyamatot. – Cappato-jelentés (A6-0341/2007) Ryszard Czarnecki (UEN). - (PL) Elnök úr, szeretném megmagyarázni Cappato úr jelentésére adott szavazatomat, valamint azt is tisztázni, hogy az Unió a Nemzetek Európájáért miért tartózkodott a szavazástól. Én ellene szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy ez egy nagyon vitatható elképzelés. A kábítószerek a legfontosabb üzlet Afganisztánban és több mint vitathatónak tűnik, hogy a termesztésnek valamennyi részét is megpróbálják szabályozni orvosi célokra történő felhasználásra. Ezért én a javaslat ellen szavaztam. Carlo Fatuzzo (PPE-DE). - (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, ezzel a jelentéssel Cappato úr azt javasolta és azt érte el, hogy közismertté tegyék, hogy az Európai Parlament támogatja azokat a kísérleteket, melyeknek célja Afganisztánban az ópium bűnös felhasználásra történő termesztésének átalakítása az ópium orvosi felhasználásra történő termesztésévé a betegek kezelése céljából. Meg kell, hogy mondjam, hogy én ellene szavaztam, mert a földeken mákot termesztő munkás az igazi kezdőpontja azoknak a haláleseteknek és bűncselekményeknek, amelyeket azok hajtottak végre, akik tudatosan vagy akaratlanul estek bele az emberiség e szörnyű csapdájának a hálójába. Véleményem szerint azok, akik erre a jelentésre szavaztak, azzal csapják be magukat, hogy annak a valaminek, amit jelenleg illegálisan folytatnak, azaz az ópiummák termesztésének Afganisztánban, egyszerűen véget lehet vetni azáltal, hogy hasznos célokra engedélyezik használatát. Richard Howitt (PSE), írásban. − Az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja nem támogathatta ezt az állásfoglalást, mivel a lényegében az a javaslat áll, hogy ösztönözzék az ópiumtermesztést Afganisztánban. Ez ellentétben áll az afganisztáni kormány törekvéseivel, amelyeket a nemzetközi közösség is támogat, és ellentétben áll az afgán emberek 80%-ának kívánságával is - az ópiumipar táplálja a talibán lázadást. Megjegyezzük, hogy az ópiummentes tartományok Afganisztánban ebben az évben több mint kétszer annyian lettek. Az 1. bekezdés (a) és (b) pontjában foglalt eredeti szövegek ellen szavaztunk, mivel erősen úgy érezzük, hogy az Európai Parlamentnek nem feladata semmilyen olyan projekt támogatása, amely az ópiumtermesztést ösztönzi Afganisztánban. A jelentés ellen szavaztunk a fenti okokból és azért is, mert ez a javaslat azon a ténylegesen téves feltételezésen alapul, hogy globális hiány van az orvosi felhasználású ópiumszármazékokból. A Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szerv (INCB) megállapította, hogy a megengedett ópiumszármazékok túltermelése 2000 óta a termesztő országokban olyan készletfelhalmozáshoz vezetett, ami „két év ellátását [biztosítaná]”. David Martin (PSE), írásban. − A jelentés ellen szavaztam. Az orvosi felhasználásra kapható ópiumból nincs hiány a világon, és az afganisztáni biztonsági helyzet úgy tűnik, nem alkalmas arra, hogy orvosi célokra biztosítsa az ópium termesztését és összegyűjtését. – Lechner-jelentés (A6-0371/2007) David Martin (PSE), írásban. − A jelentés mellett szavaztam. A letiltás olyan folyamat, amellyel egy hitelező bírósághoz fordulhat, hogy fagyasszanak be egy bankszámlát annak érdekében, hogy megakadályozzanak valakit olyan pénzek felhasználásában, amellyel szemben követeléssel élnek. Áthidaló megoldást talál a hitelezők adósság behajtására vonatkozó jogai és az alperesek megfelelő védelmének biztosítása között. Nem mond ellent a nemzeti törvényeknek, és az kellene, hogy közös standard eljárás váljon elérhetővé mindenhol az Európai Unióban.

25-10-2007

25-10-2007

HU


– Sbarbati-jelentés (A6-0301/2007) Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) A tevékenységek nyilvántartásából származó információk szerint az ombudsmanhoz 3 830 panasz érkezett 2006-ban. Azonban az ombudsman úgy érezte, hogy ezen eseteknek csak 21,5%-a esett a hatáskörébe, amelyekből 258 vezetett vizsgálathoz. 2006-ban az ombudsman összesen 582 vizsgálatot hajtott végre, amelyek közül 315 már folyamatban volt 2005-ben és kilenc indult meg az ombudsman saját kezdeményezésére. Érdekes módon, ahogy az előző években, a bizottság volt az az intézményi szerv, amely a legtöbb vizsgálat tárgya volt, ez az összes eset 66%-át (387) tette ki. Ezt követte az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO), amely 13%-ot tett ki, és az Európai Parlament, amely 8%-ot tett ki. A leggyakoribb panasz az átláthatóság hiánya volt, beleértve az információk megtagadását (25%), ezt követte a tisztességtelenség vagy a hatalmi visszaélés és számos más jellegű hivatali visszásság. Azonban, ahogy maga az ombudsman állítja, sok olyan eset van, amelyben a kritikai észrevételeinek nyilvánvalóan nincs hatásuk, de kétségkívül figyelmeztetés arra, hogy vannak problémák, és a Parlamentnek ezért megfelelően oda kell rájuk figyelnie.

9. Szavazathelyesbítések és szavazási szándékok: lásd a jegyzőkönyvet Elnök. − A következő pont a szavazathelyesbítések és a szavazási szándékok. (Az ülést 13 órakor felfüggesztik és 15 órakor folytatják.) ELNÖKÖL: ONESTA ÚR Alelnök

10. A Tanács közös álláspontjainak közlése: lásd a jegyzőkönyvet 11. Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása: lásd a jegyzőkönyvet 12. Társasági jog (vita) Elnök. – A következő pont a bizottság álláspontja a társasági jogról. Benita Ferrero-Waldner, a bizottság tagja. − Elnök úr, az európai magántársaságok alapszabálya rendszeresen szerepel az Európai Parlament napirendjén és, amint tudják, a Jogi Bizottságén is. Az ezeken a vitákon előadott többféle érv bebizonyította, hogy az európai magántársaságok alapszabálya javára válhat a kis- és középvállalkozásoknak, és mindig is támogatták az érdekeltekkel folytatott konzultáció elképzelését. A bizottság felismeri, hogy a keretszabályt át kell dolgozni ahhoz, hogy a kkv-k a legjobban ki tudják aknázni az egyre inkább integrált európai piacokat. A kkv-k számára meg kell könnyítenünk és olcsóbbá kell tennünk a határokon átnyúló üzletvezetést. Fontos olyan intézkedéseket hozni, amelyek segíteni fogják ezeket a cégeket abban, hogy teljesen learassák az egységes piac előnyeit. A kis- és középvállalkozások növekedése elengedhetetlen, ahogy azt mindannyian tudjuk, az európai gazdaság versenyképessége miatt, és a bizottság láthatja, hogy egy európai magántársaságok alapszabálya elősegíthetné a kis vállalkozások országhatárokon kívüli terjeszkedését. Ezért egy opció biztosításával több esélyük lenne a társaságoknak anélkül, hogy további terheket rónánk ki rájuk. Nagyban csökkentené a megfelelési költségeket azoknak a cégeknek, amelyek több tagországban kívánnak működni. Ha ezt el tudjuk érni, akkor a kkv-k könnyebben hozzáférhetnek az új piacokhoz. A bizottság ezért tudatában van annak, hogy mennyire fontos az európai magántársaságok alapszabálya az Európai Unió tagországainak és az európai vállalkozásoknak. Biztosíthatom Önöket, hogy a munkatársam, McCreevy biztos úr folytatja a jogalkotási javaslatot az európai magántársaságok alapszabályára vonatkozóan, amint azt 2007. október 3-án bejelentette a Jogi Bizottságnak. Ennek a javaslatnak legkésőbb 2008 közepéig készen kell lennie. Amint tudják, jelenleg további konzultációkat folytatunk a javaslat pontos formájára és tartalmára vonatkozóan, amelynek eredményeit aztán belefoglaljuk

33

34

HU


a hatásvizsgálatba, amelyet a következő év első hónapjaiban be kell fejezni. Munkatársam, McCreevy úr örömmel folytat Önökkel állandó párbeszédet, amint a javaslatot benyújtja. Klaus-Heiner Lehne, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos asszony, hadd kezdjem azzal, hogy őszintén köszönetet mondjak az észrevételeiért, amelyek találóan átvezetnek az első pontomhoz, mégpedig az európai magántársaságok alapszabályához. Azt mondhatom, örülünk annak, hogy az elhúzódó nehézségek után a bizottság végül meggyőződött ennek a jogalkotási tervezetnek a szükségességéről, és hogy most már várhatóan megkapjuk. A Parlament érdeme, hogy ez lehetővé vált arra az erős nyomásra, amelyet mi gyakoroltunk. Bárhogy legyen is, mi csak teljes szívből örülhetünk a végeredménynek. Azonban egy második ponttal is szeretnék foglalkozni, amelyre a mai állásfoglalás is utal, és amellyel kapcsolatban nem vagyunk megelégedve azzal, ahogyan a dolgok alakultak. Itt a tizennegyedik társasági jogi irányelvre utalok a társaságok székhelyének áthelyezésével kapcsolatban, azzal a hellyel, ahova a társaságok be vannak jegyezve. Sok éve az Európai Bizottság azt tervezi, hogy bezárja ezt a kiskaput a társasági törvényben. Most már tudjuk, hogy ezt többé-kevésbé eltörölték a jogalkotási programból, legalábbis ami az Európai Bizottságot illeti, és hogy a kiskapu így továbbra is nyitva áll. Hadd emeljem ki ezen a ponton, hogy a politikai képviselőcsoportom legalább – és úgy hiszem, hogy a Jogi Bizottság döntő többsége is, legalábbis a legutóbbi évek tanácskozásainak hangneme alapján, továbbá a Ház mint olyan többsége – mindig is azon a véleményen volt, hogy ezt a kiskaput be kell zárni és hogy a tizennegyedik társasági jogi irányelv kényszerűség. Ez nem további bürokrácia és új társasági kötelezettségek kérdése. Ez egyszerűen arról szól, hogy a társaságoknak adjuk meg azt a lehetőséget, amelyet ígértünk a Szerződésben, hogy szabadon mozoghatnak az Európai Unión belül és bármelyik tagországban megalakulhatnak. Úgy hallottuk, hogy az egyik ok, amiért az Európai Bizottság képtelennek érezte, hogy előrébb lépjen ebben a kérdésben és javaslatot nyújtson be, az a nézete volt, hogy az egyesülésre vonatkozó meglévő rendeletek és más rendelkezések elegendőek ahhoz, hogy biztosítsák a társaságok mobilitását. Csak azt mondhatom, hogy ha egy társaság nem tudja áthelyezni székhelyét az egységes piacon belül, csak akkor, ha egy új társaságot alapít egy másik országban és aztán egyesül vele, akkor a meglévő szabályok aligha példaszerűek a túlzott bürokrácia elkerülésére vagy a költségek csökkentésére. Az ideális az lenne, ha lenne egy szilárd másodlagos joganyag, amely garantálja a társaságok jogát, hogy gyakorlatban is gyakorolják azt a szabadságukat, amelyet az egységes piac elméletben kínál nekik. Az egyik érv, amelyet előterjesztettek a status quo érdekében, az az, hogy az Európai Bíróság múltbéli döntései nagymértékben liberalizálták a társasági jogot bármelyik esetben. Ez kétségtelenül igaz, de az Európai Bíróság ezeket a döntéseket kizárólag azért hozza, hogy elősegítse az elsődleges joganyag teljes alkalmazását, egyszerűen azért, mert a másodlagos joganyag elfogadásáért felelős jogalkotó szervek, mégpedig a Parlament és a Tanács – bár az Európai Bizottságtól függünk – nem képes életbe léptetni olyan szilárd másodlagos joganyagot, amely ténylegesen garantálná az egységes piacot létrehozó Szerződés rendelkezéseiben foglalt szabadságjogokat. A Parlament ezért ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy a bizottság kizárólagos kezdeményezési joga arra kötelezi őt, hogy megfelelő időben javaslatot nyújtson be a tizennegyedik társasági jogi irányelvvel kapcsolatban. Felkérjük a bizottságot, hogy újra gondolja át, hogy a tizennegyedik irányelvet, amely már iktatva van a bizottság hivatalaiban, az elkövetkezendő években bele lehet-e foglalni a jogalkotó programba. Ha ez nem történik meg, akkor a Parlament fenntartja a jogot – ahogyan ezt az álláspontunk világosan kifejezi –, hogy idézze a Szerződés 192. cikkét és jelentést nyújtson be a saját kezdeményezéséről jogalkotási javaslat kérése céljából. És míg a társasági jog témájánál vagyunk, hadd ragadjam meg ezt a megfelelő alkalmat arra, hogy néhány szót szóljak a bizottság társasági jog egyszerűsítésével kapcsolatos legutóbbi közléséről. Az állásfoglalás közvetlenül nem foglalkozik a kommunikációval, de tematikus kapcsolat van a kettő között. Úgy hiszem, hogy mi a Parlamentben egyetértünk abban, hogy nem támogatjuk a fennálló közösségi jog és gyakorlat – a közösségi vívmányok – lényegi részének pusztulását az egyszerűsítést célzó intézkedések következményeképpen. Vagyis teljes irányelvek törléséről, véleményem szerint, nem lehet szó. Olyan intézkedéseket támogathatunk, amelyek célja a társaságok tehermentesítése, a bürokratikus és statisztikai kötelezettségek minimalizálása, a társaságok felszabadítása az alól a követelmény alól, hogy minden olyan apró adatot közzétegyenek, amely a mérlegükben megjelenik, de amely valójában egészen jelentéktelen. Úgy hiszem, hogy lehetőség van itt arra, hogy szorosan együttműködjünk a bizottsággal a társasági jog javítása érdekében.

25-10-2007

25-10-2007

HU


Egy másik dolog, ami meglepett, amikor a bizottság dokumentációját olvastam ebben a témában, az volt, hogy vannak bizonyos törvények, amelyeket elrendeltünk – egy példa az átláthatósági irányelv, amelyet a Sarbanes-Oxley törvény létrejöttekor fogadtak el – és néhány olyan rendelkezést tartalmaznak, amely most felveti azt a kérdést, hogy miért nem vizsgálják felül őket egyszerűsítési törekvés részeként. Azt is szívesen venném, ha a bizottság tovább vizsgálná ezt az ügyet, mivel egy ilyen felülvizsgálat hasonlóképpen segítené a társasági jog jobbá tételét. Manuel Medina Ortega, a PSE nevében. – (ES) Elnök úr, Lehne úr lényegében elmondta a Jogi Bizottság tagjainak nézetét. Az Európai Néppárt képviselőcsoport nevében tette, és nekem az Európai Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében kell így tennem. Jelenleg az aggodalmunkat az képezi, ahogyan Lehne úr mondta, hogy túl erősen támaszkodunk a jog bírósági fejlesztésében, vagyis a Bíróság joggyakorlatán keresztül történő fejlesztésben. A Bíróság joggyakorlata betölti azt a hézagot, amelyet az Európai Unió másodlagos joganyaga hagyott, de nincs másodlagos joganyagunk. A szerződések nagyon általános jellegűek és bizonyos területekre vonatkozóan rendelkeznek, és többféle értelmezésre adnak alkalmat, és jelenleg nem segítik elő a belső piac létrehozását. Javaslataink kétirányúak, ahogyan azt Lehne úr kiemelte, először támogatják a bizottság által tett ajánlatot, hogy javaslatot nyújtsanak be az európai magántársaságokról szóló irányelvre, ami nyilvánvalóan sokat tenne az Európai Unión belüli szabad mozgás megteremtésének segítésében, és másodsorban megpróbálják folytatni a nyomást a társasági jog terén egy új irányelv, a tizennegyedik sürgetése révén, amely végül kiegészíthetné azokat a rendelkezéseket. Osztom Lehne úr aggodalmát, hogy ha nem fogadjuk el a társaságok központi irodájának áthelyezésére vonatkozó rendelkezéseket, akkor valójában jogi kiskaput hagynánk nyitva, mert az egyesülés más téma, és nem esik teljesen ebbe a kategóriába. Reméljük, hogy a bizottság bele tudja foglalni ezeket a tevékenységeket a munkaprogramjába. Először is remélem, hogy 2008 során és ha lehetséges, június 30-a előtt az irányelvre vonatkozó javaslatot, az európai magántársaságok alapokmányáról szóló irányelvet előterjesztik, és másodszor remélni lehet, hogy a bizottság nem mond le a társasági jog olyan területeken történő fejlesztésének folytatására vonatkozó elképzeléséről, mint a letelepedés szabadsága és a társaságok székhelyének változása. Ez beszédem vége. Benita Ferrero-Waldner, a bizottság tagja. − Elnök úr, engedje meg, hogy mindkét kérdésre válaszoljak. Az elsőre adott válasz, azt hiszem, egyértelmű. A másodikra adott válaszban, ami a tizennegyedik társasági jogi irányelvre vonatkozik, azt javasoltuk, hogy a mobilitás javításának további eszköze lehetne egy olyan irányelv, amely meghatározza a székhelyek áthelyezésére vonatkozó feltételeket az Európai Unióban. Az irányelv valószínű hozzáadott értékével kapcsolatos gazdasági elemzés eredményei nem voltak meggyőzőek; a társaságoknak már van jogi eszközük a határon túli áthelyezés megvalósítására. Már számos társaság áthelyezte székhelyét az európai társasági alapokmány által kínált lehetőségek felhasználásával. Hamarosan a határon átnyúló egyesülésekre vonatkozó irányelv, amely decemberben lép hatályba, minden korlátozott felelősségű társaságnak, beleértve a kkv-kat, megadja azt a lehetőséget, hogy áthelyezzék székhelyüket. Ezt úgy tehették meg, hogy leányvállalatot alapítottak abban a tagállamban, ahova át akartak költözni, és aztán a meglévő céget beolvasztották ebbe a leányvállalatba. A bizottság véleménye szerint a tizennegyedik társasági jogi irányelv formájában létrejövő jogalkotási intézkedés csak akkor lehet indokolt, ha ez a keretszabályzat nem felel meg. Ezért McCreevy úr pillanatnyilag úgy döntött, hogy nem folytatja a tizennegyedik társasági jogi irányelvet, de természetesen újra közlöm vele az aggodalmaikat. Elnök. – Állásfoglalásra irányuló indítványt kaptam az eljárási szabályzat 103. cikke (2) pontja szerint.(1) A vitát berekesztem. A szavazásra hamarosan sor kerül, a szavazások órájában.

(1)

Lásd a jegyzőkönyvet.

35

36

HU


13. Viták az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésének eseteiről(vita) 13.1. Irán Elnök. – A következő pont Iránnal kapcsolatos hat állásfoglalásra irányuló indítványról szóló vita.(2) Ryszard Czarnecki (UEN), szerző. – (PL) Elnök úr, megint Iránról beszélünk. A Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportja által készített állásfoglalás társszerzője vagyok. Az iráni helyzet az emberi jogok megsértésének véget nem érő története. Az Európai Parlament rendszeresen visszatér erre a kérdésre, több áldozat neve és az emberi jogok megsértésének több példája hangzik el. Sajnálattal kell mondanom, hogy néhány politikus az Európai Unióban és néhány kormány kivételező szabályokat alkalmaz azáltal, hogy sokkal többet mondanak az emberi jogokról azokban az országokban, amelyekkel nincs kereskedelem, ahol nem lehet üzletet kötni. Olyan országok esetében, ahol gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn, még nem hivatalosan is, anélkül, hogy bármit mondanának, csak pénzt keresnek, úgy tűnik, hogy az emberek halkabban beszélnek az emberi jogokról, suttogva. Jó, hogy az Európai Parlament nem suttog, amikor Iránról esik szó. Abban a közös állásfoglalásban, amelyet ellenzünk, azt szeretnék kihangsúlyozni a politikai megoszláson kívül, hogy olyan új, konkrét és tragikus tényeket írunk össze, amelyek abban az országban a szemünk láttára zajló drámát szemléltetik. A világ közvéleményének figyelme valami másra összpontosul, bizonyos kísérletekre, hogy atomerőművet hozzanak létre abban az országban vagy az iráni elnök nyilvánvalóan antiszemita nyilatkozataira. Sajnos nem vesszük észre az emberi jogok megsértését abban az országban, ezért jó, hogy az Európai Parlament ma átgondolja ezt a kérdést. Marios Matsakis (ALDE), szerző. – Elnök úr, ez nem az első alkalom, és attól tartok, hogy nem az utolsó, hogy a Házat felkérik, hogy az iráni helyzettel foglalkozzon. Azzal az országgal, amelynek az összes természeti erőforrása megvan ahhoz, hogy polgárainak irigylésre méltó életszínvonalat érjen el, sajnos mélyebbre süllyed a sötét középkorhoz hasonlító totalitárius kormányzás feneketlen mélységébe, ami polgárai emberi jogainak durva megsértését eredményezi, és azzal az Iránnal, amely egyre inkább elszigetelődik a világ többi részétől. A barbár tettek további gyakorlása, mint a polgárok halálra kövezése, beleértve a nőket és gyerekeket, és a nők, valamint a politikát ellenzők jogainak el nem ismerése a civilizált élet szégyenfoltja. Minden nap a jelentések még több ártatlan polgár iráni hatóságok által történő letartóztatásáról, kínzásáról és megöléséről számolnak be. (Az elnök felkéri a beszélőt, hogy lassítson) Remélem, hogy ez nem kerül időbe, elnök úr. Mellesleg ezért beszélek angolul – hogy az emberek tolmácsolás nélkül megértsenek. (Taps bizonyos körökből) Köszönöm, Tannock úr. A szólás szabadsága és a sajtó szabadsága meglehetősen nem létezik abban az országban, és mindez azzal egy időben történik, hogy titkon atomfegyverek előállításán dolgoznak minden józan ész és nemzetközi tiltakozás ellenére. Az iráni rezsim, amelyet elvakít a rövidlátó nacionalizmus és a szélsőséges vallási fanatizmus, olyan úton halad, amely csak konfrontációhoz és ebből eredő szenvedéshez vezethet, elsősorban a saját népe számára. Ezen állásfoglalásról szóló szavazás alkalmából hadd küldjünk még egyszer egy támogató üzenetet azoknak az irániaknak, akik a szabadságért és a demokráciáért harcolnak, és hadd hozzuk megint az iráni szélsőséges vezetők tudtára, hogy türelmünk gyorsan fogy az őrülten veszélyes viselkedésüknek köszönhetően. Szeretném azzal befejezni, hogy néhány Egyesült Államokból származó jó hírt közlök munkatársaimmal, amelyeket épp most kaptam: az USA kormánya úgy döntött, hogy a Forradalmi Gárdát a terroristák listájára teszi.

(2)


25-10-2007

25-10-2007

HU


Paulo Casaca (PSE), szerző. – (PT) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, ezen a héten örömmel hallhattuk, hogy az irodalmi Nobel-díj nyertese, Doris Lessing, aki, mint tudjuk, iráni származású, azt mondta, amit mi mindannyian gondolunk: „Utálom az iráni kormányt. Kegyetlen és gonosz kormány”. Doris Lessing azt is mondta, hogy az olaj miatt nem meri senki se bírálni az iráni kormányt. Azt hiszem, nem lehetett volna jobban igaza és nem mondhatta volna jobban. Ez a megalkuvás politikája halálos, nem csak az iráni emberek érdekeinek, hanem mindenkinek, aki békét akar. E politika folytatása és az iráni rezsim terjeszkedő és fanatikus hajlamainak fűtése lesz a legnagyobb tragédia, amellyel a jövőben szembe fogunk nézni. Azt hiszem, ezzel mindannyiunknak tisztában kell lennie és meg kell változtatnunk ezt a politikát. Ha nem tesszük, akkor a jövő zord lesz, és csak azt szeretném mondani, elnök úr, hogy ez a Ház nagyon különleges köszöntést küldjön a Nobel-díj nyertesének a józan ítéletű szavaiért. Erik Meijer (GUE/NGL), szerző. – (NL) Elnök úr, annak megállapításakor, hogy mi történik Iránban és Irán körül jelenleg, négy kérdést kell megvizsgálnunk. Elsősorban a megdöbbentő emberi jogi helyzetet, amely nem a demokrácián és emberi egyenlőségen, hanem az Isten akaratának sajátos értelmezésén alapuló rezsim eredményeként jött létre, amely feljogosítja mások bebörtönzésére, kínzására és megölésére. Másodsorban a kormány arra tett kísérletét, hogy tömeges támogatottságot szerezzen, az erőszakos kisebbségi szerepe ellenére. Mesterségesen megpróbál a nemzeti büszkeséghez folyamodni. A büszkeség oka az atomenergia és talán még atomfegyverek birtoklása is, csakúgy, mint India, Pakisztán és Izrael, amelyek nem írták alá az atomsorompó-szerződést. Harmadsorban a rezsimmel szembeni ellenállást. A mérsékelt ellenzéket is, amelyik egy kicsit kevésbé szigorú rendszert akar, ahogyan az az előző elnök alatt volt, valamint az iráni munkások és tanulók igazi demokratikus ellenzékét is és az értelmiségiekét is, akik külföldre menekültek. Negyedsorban az amerikai fenyegetést, hogy ugyanazt a mintát fogják követni Iránban, mint Irakban és Afganisztánban, katonai invázióval vagy legalább bombázással. A külföldi ellenzék ilyen támadása ellentétes hatást érne el. Buzdítaná a hazafias érzést az irániak részéről, és a gyűlölt rendszer támogatásához és atomfegyvereihez rohannának segítségért, ha vannak. A képviselőcsoportom nem támogatja sem a katonai inváziót a rezsim ellen, és önérdekből barátságra sem törekszik azzal a rezsimmel. Mutassunk szolidaritást az áldozatokkal és az ellenzékkel. A rezsimben semmilyen módon sem szabad azt a benyomást kelteni, hogy tárgyalni lehet az Európában száműzetésben levő ellenzék jogainak korlátozásáról, és nem szabad megengedni, hogy olyan állítással hírt terjesszen, hogy a demokratikus országok támogatják az igazságtalan uralkodását. Teljesen eleget kellene tenni az Európai Bíróság döntésének, hogy vegyék le a terrorista szervezetek listájáról a Népi Mudzsaheddin szervezetet annak érdekében, hogy ez a szervezet és más ellenzéki képviselőcsoportok semmilyen jogi vagy pénzügyi akadályokba ne ütközzenek. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), szerző. – (ES) Elnök úr, azt hiszem három tényező van – legalább három –, amely indokolja ezt a sürgetést. Elsősorban, ahogyan azt már megjegyezték, az emberi jogi helyzet növekvő romlása. Másodsorban a rekordszámú kivégzések, nem csak számszerileg, hanem a kegyetlenséget is tekintve, amellyel végrehajtják őket. Mostanában több kivégzés van, mint 2007-ben összesen – 2007-ben 244 és 2006-ban 177. A harmadik tényező az az üldöztetés, amelyben az emberi jogi aktivista szervezetek, különösen a nők jogait védelmező szervezetek részesülnek. Azt hiszem, mindez nem csak ezt az állásfoglalást indokolja, hanem, ahogyan az állásfoglalás kimondja, az ENSZ-közgyűlést is arra ösztönzi, hogy olyan állásfoglalást szavazzon meg, amely kifejezetten és fenntartás nélkül elutasítja az alapvető jogok megsértését Iránban. Már hosszú ideje ezt kérjük. Nem értjük, miért van ez a tartózkodás ezzel kapcsolatban, és remélem, hogy ez az állásfoglalás legalább segíteni fog abban, hogy néhány nézet megváltozzon. Tadeusz Zwiefka (PPE-DE), szerző. – (PL) Elnök úr, a Korán, a muzulmánok szent könyve sok kiemelkedő szakértő szerint a szeretet könyve. De mi történik azokban az országokban, amelyek iszlám országoknak hívják magukat? Szélsőséges radikálisok vezetik őket. A egyetlen üzenet, amely kijön ezekből az országokból a külvilág, a muzulmán társak és a saját polgárai gyűlöletének üzenete. Ami a mai Iránban történik, teljesen elfogadhatatlan. Sok alkalommal már beszéltünk ebben az ülésteremben arról, hogy radikális intézkedéseket

37

38

HU


kell alkalmazni annak érdekében, hogy az emberi jogok megsértésének különféle fajtáját megakadályozzuk Iránban. Különösen az borzasztó, ahogyan a halálbüntetést hajtják végre. A halálbüntetés megkövezéssel történő végrehajtása barbár, brutális és teljesen elfogadhatatlan valamennyi demokrácia számára. A halálbüntetés kiskorúakon történő végrehajtása, amelyet az egész demokratikus és civilizált világon tiltanak, továbbra is létezik Iránban, az iráni kormány és parlament ígéretei ellenére. A gyűlölet további tettei bármilyen ellenállás ellen irányul – a polgárok nagyon kicsi belső ellenállása és az országon belüli és határain túli sokkal nagyobb és sokkal szervezettebb ellenállás ellen is. Az újságírók letartóztatása, a szólás szabadságának hiánya, a nyomtatás tilalma vagy a bebörtönzéssel vagy halállal fenyegető felszólalás olyan helyzet, amelyet semmiféleképpen sem fogadhatunk el. Mostanában úgy tűnik, hogy bármilyen fellebbezés majdnem túl késő. Olyan specifikusabb korlátozásokat kell kitalálnunk, amelyek arra kényszerítenék az iráni kormányt, hogy változtasson magatartásán. Benita Ferrero-Waldner, a bizottság tagja. − Elnök úr, először is, mi a bizottságban üdvözöljük az Európai Parlamentnek ezt az új állásfoglalásra irányuló indítványát. Elmondhatom, hogy mindannyian többször kifejeztük nagy aggodalmunkat az iráni emberi jogi helyzettel kapcsolatban – jómagam a napokban az ENSZ közgyűlésén, amelynek keretében találkoztam az iráni külügyminiszterrel, ahol ismét nagyon erősen hangsúlyoztam az összes tényt, amely ott zajlik. El kell mondanom, hogy az alapvető emberi jogok tisztelete Iránban továbbra is komolyan romlott az utóbbi évben, és ezért támogatni fogjuk az ENSZ közgyűlés új állásfoglalását is az iráni emberi jogi helyzettel kapcsolatban, ahogyan azt minden évben tesszük, amelyet valószínűleg Kanada fog előterjeszteni. Folyamatosan korlátozó intézkedéseket hoznak a kifejezés szabadságával, a békés gyülekezés jogával és a politikai nézeteltéréssel kapcsolatban. Újabb kínzások és kivégzések történtek olyan emberek ellen, akik az állítólagos bűntett idején kiskorúak voltak. Növekvő számban voltak nyilvános kivégzések is, ahogy azt Romeva i Rueda úr mondta, köztük egy megkövezés, annak ellenére, hogy iráni oldalról garantálták, hogy a megkövezés tilos a meglévő rendeletek értelmében. Én is kifejezetten említettem ezt az esetet, amikor találkoztam az iráni külügyminiszterrel. Irán ebben az évben eddig 250 kivégzést hajtott végre – ez világszerte a második legnagyobb számban elkövetett kivégzés. Természetesen a kisebbségek elleni folyamatos megkülönböztetést, a fokozódó zaklatást és a kormánytól független szervezetek bezárását is megjegyezzük. Nőtt az emberi jogokat védők dokumentált megfélemlítése és üldözése az iráni társadalom minden részéből, ahogyan az értelmiségiek, tanárok, tanulók, női aktivisták és szakszervezetek elnyomása is. Csak a közelmúltban Irán egyik legismertebb emberi jogi védőjét, Emaddedin Baghi urat még egyszer bebörtönözték a kormány elleni propaganda vádjával. És július óta Mansour Osanlou úr, az iráni buszvezetők szakszervezetének elnöke és az iráni független szakszervezeti mozgalom megtestesítője őrizetben van. Osanlou úr sürgős orvosi kezelésre szorul, amelyet okunk van úgy gondolni, hogy még nem kapott meg. De nem hallgatunk az ilyen eseményekről. Számos lépést tettünk és többször kiadtunk nyilvános közleményeket, amelyben leleplezzük az emberi jogok és az alapvető szabadságok folyamatos megsértését Iránban, valamint azt is, hogy az ország állandóan elmulasztja a nemzetközi minták támogatását az igazságszolgáltatás terén. Még egyszer, felszólítom az iráni kormányt, hogy teljes mértékben tiszteljen valamennyi emberi jogot és alapvető szabadságot a nemzetközi jog és az általa jóváhagyott egyezmény szerinti kötelezettségeivel összhangban. Szeretném megismételni azt az aggodalmunkat is, hogy Irán elutasította a kétoldalú párbeszéd folytatását az emberi jogokról, amelyet 2004-ben függesztett fel és amit az Európai Unió továbbra is kér tőle. Részünkről mi továbbra is készen állunk a folytatásra, mivel hiszünk az ilyen párbeszéd és kötelezettségvállalás fontosságában. Befejezésképpen a bizottság, elég egyértelműen mondva, teljesen egyetért a Parlamenttel, függetlenül az atomkérdés vagy az Európai Unió más problémás kérdéseinek alakulásától. És fenntartjuk ezt a kétsávos megközelítést, amelyen jelenleg Javier Solana és új kollégája dolgozik, és ugyanakkor az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsában is dolgozunk talán a szankciók további megerősítésére való tekintettel. Jelenleg nem lehet igazi előrelépés az Iránnal való kapcsolatban az emberi jogi helyzet komoly javulása nélkül. Elnök. – A vitát lezárom.

25-10-2007

25-10-2007

HU


A szavazásra hamarosan sor kerül, a szavazások órájában.

13.2. Pakisztán Elnök. – A következő pont négy állásfoglalásra irányuló indítvány Pakisztánnal kapcsolatban.(3) David Martin (PSE), szerző. – Elnök úr, engedjék meg, hogy azzal kezdjem, hogy részvétemet fejezzem ki a Karacsiban történt borzalmas bombatámadás áldozatai iránt. Együttérzésünk mindazoknak szól, akiket a drámai tett érintett. Pakisztán olyan nemzet, amellyel nekünk Európában komolyan foglalkoznunk kell. Ez egy nagy kereskedő nemzet, emberek exportőre, nem kevésbé erre a kontinensre, és létfontosságú szövetséges a terrorizmus elleni küzdelemben. Ezért nagyon szomorú dolog, hogy 60 éves történelme során Pakisztán nem lett igazi demokrácia, de másrészről bátoríthat minket az, hogy teokrácia vagy állandó katonai diktatúra sem lett. Pakisztánban még egyszer lehetőség nyílik a demokráciára. Várjuk a bíróság döntését az elnökválasztás jogszerűségéről. Felkérjük Musharraf elnököt, hogy fogadja el a döntést, ha ellene szól, de a pakisztániakat és világszerte az embereket is felkérem, hogy fogadják el a bíróság döntését, ha az elnök javára dönt. Úgy gondolom, ez az egyetlen kiindulási pont, amelyről előreléphetünk az országban. A januári választással kapcsolatban remélem, hogy a kormány törekedni fog rá, és továbbra is készül a választásra, és lehetővé fogja tenni Benazir Bhutto asszony számára, hogy biztonságosan kampányoljon. Amikor ezt mondom, tudom, hogy arra célzunk, hogy a kormány állt a bombázás mögött; én nem hiszem, de biztosnak kell lennünk abban, hogy valamennyi jelölt biztonsága garantált és a kormány minden tőle telhetőt megtesz Benazir Bhutto asszony védelméért. Azt is hiszem, hogy Sharif urat vissza kellene engedni az országba és kampányolhasson, ha úgy kívánja, és az ő biztonságát is garantálni kell. A katonaságnak a háttérben kellene maradnia a választási kampány teljes időszakában, és remélem, hogy január előtt – és igazán mielőtt a kampány elkezdődik – az elnök polgári ruhában jelenik meg és országában valóban civil kormány alakul. Ez a legjobb remény Pakisztán jövőjére, és ez a legjobb remény az Európa és Pakisztán közti kapcsolatokra: az, hogy demokratikusan választott parlamentet kapjunk januárban, az egyenruhát levetett elnökkel, civilben. Eva-Britt Svensson (GUE/NGL), szerző. – (SV) Köszönöm, elnök úr. Először is, fájó szívvel kell mondanom, hogy hónapról hónapra itt a Parlamentben különböző állásfoglalásokról döntünk, mert a körülöttünk lévő világ ilyen nagy részeiben nem tisztelik a polgári szabadságot és jogokat, és megsértik az alapvető emberi jogokat. Ezt azért kell elmondanom, mert szerintem annyira borzasztó, hogy egyre csak folytatódik. Beszélünk róla itt a Parlamentben, beszélünk róla olyan sok összefüggésben, és még mindig folytatódik. Ami Pakisztánt illeti, amely az éppen megvitatott állásfoglalás tárgya, azt szeretném mondani, hogy a GUE/NGL képviselőcsoport teljes egészében támogatja az állásfoglalást. Az állásfoglalás sok, nagyon indokolt felszólítást intéz a pakisztáni kormány felé. Mi, a körülötte levő világban, nem hallgathatunk a katonai rendszernek a társadalom minden területén jelentkező hatásáról és döntéshozó hatalmáról. A hatalmat polgári demokratikus kormánynak kell átadni. Minden önkéntes szervezetet és mindenkit támogatnunk kell, aki a demokratikus szabadságjogokért és a jogokért dolgozik. Szeretném különösen kihangsúlyozni az állásfoglalás 16. bekezdésének fontosságát. Abban a pontban a Parlament fokozott aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a pakisztáni nők nagy része nem tud részt venni a demokratikus folyamatban. Az embereket a katonai rendszer a vallás okán elnyomja Pakisztánban, de nem szabad elfelejtenünk azt az elnyomást, amelynek a pakisztáni nők nagy része van kitéve. A képviselőcsoportunk az egész állásfoglalást erősen támogatni kívánja. Köszönöm. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), szerző. – (ES) Elnök úr, én is el szeretném mondani, hogy annak ellenére, hogy logikusan a helyzet megoldása a pakisztáni hatóságok fő kötelessége, nem szabadna elfelejtenünk, hogy az Európai Uniónak, és mindenek felett nekünk, a tagországoknak, nekünk, a tagállamoknak óriási a felelősségünk abban, hogy a helyzetet legalább ne súlyosbítsuk. Ez arra a gyakorlatra vonatkozik, hogy továbbra is exportálnak, vagy exportálni akarnak fegyvereket Pakisztánba, ami szintén érthetetlen, mert nem fér össze a helyzet megoldására törekvő szándékkal. (3)


39

40

HU


Csak három példa: 2006-ban az Egyesült Királyság kormánya engedélyezte 15 000 fegyver exportálását a területre, beleértve Pakisztánt; Franciaország továbbra is rakétákat és radarokat akar eladni Pakisztánnak harci repülőgépek építéséhez, amelyeket Pakisztán állítólag Kínával fejleszt; és Németország is felelős jelentős mennyiségű lőszer, fegyver és más jellegű katonai felszerelés exportálásáért. Azt hiszem, hogy e célból a pakisztáni helyzet megoldásának vágya nem fér össze az adott politikák szerint történő ellátásával. Ezért javaslom, és kérem kollégáimat, hogy támogassák azt a módosítást, amely a fegyverek és katonai felszerelések mindenféle exportjának felfüggesztésére törekszik addig, amíg garantálni lehet, hogy ezeket nem használják fel az emberi jogok megsértésére. Charles Tannock (PPE-DE), szerző. – Elnök úr, a múlt heti öngyilkos robbantás Karacsiban arra emlékeztetett minket, hogy Pakisztán milyen veszélyesen közel került az anarchiához. Az atommal felfegyverzett Pakisztán kilátása arra, hogy iszlám fanatikusok által irányított bűnös állam legyen, egész őszintén szólva ijesztő. Nem vagyok Benazir Bhuttonak különösen rajongója, akinek a miniszterelnöki hivatali időszakát általános korrupció jellemezte, de végül is egy polgári irányítás alatt álló, demokratikus és világi hajlamú kormány mindig jobb, mint egy katonai diktatúra, amelyet ez esetben az iszlám csoportok és az afgán talibánhoz kötődő kapcsolatok hoztak hírbe. Musharraf elnök állítólag szövetségesünk a terrorháborúban, néha csodálkozom, hogy mennyire elkötelezettje a terrorizmus kiirtásának a saját országában. Remélhetőleg Bhutto asszony visszatérése Pakisztánba lökést adhat az emberi jogoknak. Az egyik komoly probléma a vallási kisebbségek folyamatos elnyomása, beleértve a keresztényeket, a hindukat és az ahmadi vallású muzulmánokat. Ha a modernebb Pakisztán haladó szellemű vezetőjeként komolyan fogják venni, akkor biztosítania kell, hogy Pakisztán tisztelje az emberi jogi egyezmények szerinti nemzetközi kötelezettségeit. De míg Pakisztán sok kihívással áll szemben, fel kell ismernünk, hogy bizonyos haladást tesznek előre néhány területen. A gazdaság továbbra is növekszik és Pakisztán bizalomépítő intézkedések mellett kötelezte el magát Indiával a Dzsammu és Kasmír körüli viták tekintetében. Egy kérdés marad teljesen megválaszolatlanul: a pakisztáni kormány törvényesen hogyan száműzte azonnal Nawaz Sharif korábbi miniszterelnököt Szaúd-Arábiába, annak ellenére, hogy a legfelsőbb bíróság ítéletében engedélyt adott neki, hogy száműzetéséből visszatérjen Pakisztánba. A nemzetközi jog szerint hogyan tudja egy kormány száműzni egyik saját polgárát? Nawaz Sharifnek még döntő szerepe lehet a pakisztáni többpárti polgári demokratikus politika újbóli kialakításában. Bernd Posselt, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, mélyrehatóan meg kell vizsgálnunk Pakisztánt. Ez egy zavaros történelmű, nagy és fontos ország. A pakisztáni államot mesterségesen hozták létre India muzulmán lakosainak hazájaként, és ezért iszlám öntudatú, amit most nem róhatunk fel neki. Ez volt többé-kevésbé eredeti létjogosultsága. Ez nem azt jelenti, hogy nem kellene az iszlám szélsőségesek ellen küzdenünk, és maguk a pakisztániak valóban jelentős erőfeszítéseket szentelnek ennek a harcnak. Pakisztán fontos szövetséges volt Afganisztán szovjetek általi elfoglalásában, a kommunista Kínával való bánásmódban és a szovjetek hosszú próbálkozásaiban, hogy Indiában befolyást szerezzenek. Ez fontos stratégiai tényező volt a Nyugat számára. Másrészről magától értetődik, hogy Pakisztánnak belső nehézségei vannak, amelyekről tudnunk kell: egy összetett és heterogén népességszerkezet etnikai és vallási értelemben, általános szegénység és természetesen a demokrácia és a jogállamiság erősítésének szükségessége. Az országnak nyilvánvalóan sok támogatást kell biztosítanunk ahhoz, hogy szabad választásokat és erősebb független igazságszolgáltatást hozzanak létre, és rá kell venni a katonai vezetést, hogy a hatalmat fokozatosan adják át a megválasztott politikusoknak. Legfőképp, ahogyan Charles Tannock mondta, biztatnunk kell Pakisztánt, hogy továbbra is folytassák a bizalomépítési folyamatot a szomszédos Indiával. E tekintetben kedvező jelek vannak, és a Pakisztánnal kapcsolatos kiegyensúlyozott politika célja, hogy megerősítse ezeket a jeleket, miközben bármilyen szükséges kritikát kifejezésre juttat. Sarah Ludford, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, a pakisztániak nem érdemlik meg a katonai diktatúrát, az erőszakot és a törvénynélküliséget. Ezért ennek az állásfoglalásnak az egyik legfontosabb pontja az, amelyik újra megerősíti szolidaritásunkat a pakisztániakkal, akik részt vállalnak a demokratikus kormányzás és az átlátható, elszámoltatható vezetés célkitűzéseiből, és akik bátran és elszántan cselekszenek a terrorista és bűnös erőszak tekintetében.

25-10-2007

25-10-2007

HU


Természetesen ezért helyezzük a hangsúlyt arra, hogy a januári szabad és igazságos választásokkal vissza kell térni a demokratikus és polgári kormányhoz, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy a pakisztáni társadalom kihívásait megoldják. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzuk, hogy meg kell szüntetni a pakisztáni társadalom militarizálását, és sajnáljuk, hogy Musharraf elnök nem lép le a hadsereg főparancsnoki tisztéről, pedig ígérte. A jogállamiság rendkívül rendszertelen Pakisztánban. Néha voltak biztató fejlődések, de ezeket nagyon elnyomó bírálatok is kísérik. Ez különösen keményen érinti a vallási és egyéb kisebbségeket és a nőket is. Jogosan követeljük a javulást abban a térségben. Természetesen a múlt heti öngyilkos robbantást és a 140 áldozatot és az 500 sérültet is sajnáljuk. Attól tartok, hogy ezek ürügyként szolgálnának a politikai aktivitás megfékezéséhez, mert a kormány már bejelentette, hogy a politikai pártok inkább csak jól biztosított parkokban és köztereken tarthatnak gyűléseket, mint hogy felvonulásokat szervezzenek. Láthattuk, ebből hogyan lehet ürügyet csinálni. Végül az egyik igazi ok, amiért azt szeretném, hogy Pakisztán küzdjön a szélsőségesség és a militarizálás ellen, valamint hogy térjen vissza a jogállamisághoz, az a pakisztáni származású britekre gyakorolt hatás, például a profilalkotáshoz vagy az amerikai vízumkövetelményekhez való behívások. Ettől megszűnne a félelem a emberekben mint választópolgáraimban, ha Pakisztán demokratikus társadalom lenne. Ryszard Czarnecki, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, ma a televízióban megint volt egy közlemény egy másik támadásról Pakisztánban, halálos kimenetelű balesetekről. Ez is egy soha véget nem érő történet. Miért töltünk időt ezzel, különösen mivel az európai adófizetők nevében cselekszünk? Emlékeznünk kell, hogy az Európai Unió jelentős pénzösszegeket küld Pakisztánba közegészségügyi, oktatási célokra, és a szegénység megszüntetésére. Ezért jogunk van ahhoz, hogy érdekeljen minket, mi történik abban az országban, amelyet részben a mi választóink pénzén támogatunk. Szeretném felhívni figyelmüket azokra a kérdésekre, amelyeket itt nem vitattunk meg. Először is arra, hogy a vallási kisebbségeket üldözik és megkülönböztetik Pakisztánban. Ez a keresztényekre, de a hindukra, a szikekre és a buddhistákra is vonatkozik. Úgy gondolom, hogy megéri erre a kérdésre összpontosítani. Ez eltűnik a látószögből a támadások és tragikus halálesetek fényében, de állandó jelenség. Azt is szeretném kihangsúlyozni, és ez a kérdés is felmerült, hogy a nőket megkülönböztetés éri. Erre a célra speciális hudud rendeletek vannak. Ez is elítélendő, és örülök, hogy a politikai megoszlásunktól függetlenül így teszünk. Koenraad Dillen, az ITS képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr, természetesen mindannyiunk kifejezte, hogy elborzadt a múlt heti pakisztáni megrendítő támadásokon, amelyek, ahogyan az előző felszólaló mondta, soha véget nem érő történetek. Azonban nem kellene, hogy ez megakadályozzon minket abban, hogy rámutassunk arra a lényeges tényre, hogy Pakisztán természetesen katonai diktatúra, hogy a hivatalos Pakisztánban nagymértékben megsértik az emberi jogokat, és a vezér még mindig a törvény felett áll. Azonban Pakisztán is szigorú iszlám állam, ahol nincs helyük a más hitű vagy vallású embereknek vagy vallási kisebbségeknek, és ahogy elhangzott, az országnak atomfegyverei vannak. Talán – de talán ez nem mondható el – Iszlamabad valójában nagyobb veszedelem, mint Teherán. Nem tudom. Mindig van egy halvány déjà vu érzésem Pakisztánnal kapcsolatban, mert csakúgy, mint más iszlám országokban, például akkoriban Algéria, olyan katonai diktatúrák vagy rendszerek, ahol a hadsereg uralkodó szerepet játszik annak megakadályozásában, hogy az iszlám fundamentalisták átvegyék a hatalmat. Sajnos a több demokrácia gyakran több iszlám fundamentalizmust és paradox módon, kevesebb demokráciát jelent. Ez nehéz helyzet, amelyet csak úgy nem tudunk megoldani. Marios Matsakis (ALDE). - Elnök úr, a Benazir Bhutto asszonyt október 18-án Karacsiban üdvözlő gyanútlan hívek elleni gyilkos támadás egy másik érzéketlen terrorista cselekedet a demokratikus változást Pakisztánban létrehozó kilátások ellen. A nemzetközi közösség elborzadva látta, ahogy több ártatlan civilt áldoztak fel egy olyan nemzetben, ahol Musharraf tábornok diktatórikus rezsime az országot a félelem állapotába és a jogrend összeomlásába húzza. Ez a brutális egyén a korrupt társainak kormányzói csoportjával rákos kinövés a pakisztániakon. Sajnálatos módon még mindig hatalmon van, főleg azért, mert a nyugat, különösen az USA támogatja, de természetesen egy vagy két EU tagállam is.

41

42

HU


Eljött most az az idő, amikor a nyugatnak azonnal ki kell húznia a szőnyeget Musharraf úr lábai alól, és támogatást nyújtania nem neki, hanem a pakisztáni demokratikus reformerőknek. Benita Ferrero-Waldner, a bizottság tagja. − Elnök úr, mivel Pakisztán fontos parlamenti választásokra készül, a helyzet, ahogyan azt mind tudjuk, nagyon nehéz és figyelmünket leköti, és nekem, csakúgy, mint Önök közül sokaknak, ki kell fejeznem, hogy mélyen megrázott a Karacsiban történt kegyetlen bombatámadás és gyilkossági kísérlet, amikor Benazir Bhutto asszony múlt héten visszatért az országba, valamint az életek borzalmas elvesztése is, ami olyan sok ártatlant érintett. Szeretnénk teljes részvétünket nyilvánítani az áldozatok családjainak, és a pakisztáni hatóságokhoz is fordulunk, hogy a felelősöket bíróság elé állítsák. Ez a békés gyűlésen történt támadás világosan ismételten megmutatta a pakisztániaknak a terrorizmus és a fundamentalizmus összes veszélyét. Bhutto asszonynak igaza volt, amikor ezt a borzalmas eseményt a demokrácia elleni csapásként jellemezte, különösen az ország jelenlegi választási környezetében. A Parlament szándéka, hogy kinyilvánítsa együttérzését a pakisztániakkal nagyon helytálló és időszerű. Nekünk Európában egy nyitottabb, demokratikus társadalmat és természetesen egy erős polgári társadalmat kell elősegítenünk Pakisztánban. Az is alapvetően fontos, hogy a választásoknak aztán maximális demokratikus törvényességet kell biztosítaniuk az elkövetkezendő gyűlések részére, és a szavazásnak demokratikusnak, átláthatónak kell lennie, valamint egyenlő esélyeket kell adnia minden politikai vetélytárs számára. Mint ahogy jól tudják, ez az egyik ország, ahol egy lehetséges választási megfigyelési feladatot láthatunk előre. Ebben az összefüggésben a szolgálataim egy felderítő feladatot hajtottak végre júniusban, és meg kell mondanom, hogy fontos hiányosságokat állapítottak meg a választások keretében és feltételeiben, beleértve a választási bizottság függetlensége körüli aggodalmakat, a választói névjegyzék teljességét és pontosságát, a jelöltségre vonatkozó korlátozó rendelkezéseket, valamint az eredményeket feldolgozó folyamat átláthatóságának hiányosságát. Azonban sürgető politikai szándékkal még mindig van idő számos problémás területen javítani, és ezért nem hoztam még teljesen döntést arról, hogy egy kész választási megfigyelési missziót fogunk-e bevetni. Valójában látnom kell a fent említett elemeket. Úgy gondolom, hogy a pakisztániak többsége egy nyugodt, stabil és demokratikus Pakisztánt szeretne látni, és támogatnunk kell őket e cél elérésében. Sokat teszünk például a kereskedelem terén annak érdekében, hogy kihúzzuk az embereket a szegénységből, de sokat teszünk az oktatás terén is annak érdekében, hogy a tanulókat és a kisgyerekeket ne a madrasahokban taníttassák és ne a szélsőségesség és a fundamentalizmus irányába. De ezt támogatnunk is kell, mert döntő fontosságú, ahogy elhangzott, az egész térségnek, beleértve a szomszédos országokat is, mint a fontos szerepet betöltő Afganisztán. Ezért minden okunk megvan arra, hogy továbbra is elkötelezzük magunkat. Ezt próbáljuk tenni, és ezért ez a vita nagyon időszerű. Elnök. – A vitát lezárom. Hamarosan szavazunk erről a témáról, a viták után. Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke) Eija-Riitta Korhola (PPE-DE), írásban. – (FI) Elnök úr, először is szeretném mindenkinek megköszönni a támogatását, hogy Pakisztán írásos állásfoglalás témája lett. A demokratikus erők népszerűségének bemutatása és az emberi jogokra helyezett nyilvánvaló hangsúly, és nem pedig a hadsereg a legnagyobb akadálya a radikális csoportok hatalomra emelkedésének. Ezért ezek a dolgok igénylik most támogatásunkat, ahogyan a vallási kisebbségek is. Az emberi jogi munka tapasztalata azt mutatja, hogy a vallás szabadsága a helyzet fontos mutatója az emberi jogokra vonatkozóan; ez egyfajta lakmuszpróba. A problémák először a vallási csoportok helyzetében láthatók és a szólásszabadság és a gyülekezési jog rendszerének hibájaként. Összefüggés van a demokrácia helyzete és a kisebbségek helyzete között: akárhol is legyenek lehetőségek, ahol az emberek részvételi lehetőségei hiányosak, a kisebbségek is szenvednek. Elmondhatjuk, hogy Pakisztán különös problémája az istenkáromlásra vonatkozó törvénnyel való visszaélés a vallási kisebbségek tekintetében. Az kellene, hogy a vallási értékeknek védelmi rendszere legyen, nem pedig a más hitűeket kell aktívan üldözni. Bár tartalmában a törvény nem célozza egyik konkrét vallási csoportot

25-10-2007

25-10-2007

HU


sem, a mindennapi valóság más. Főleg a kisebbségekkel kapcsolatban hoznak halálos ítéleteket. Jogi reform kell. Csak a demokrácia fogja ezt lehetővé tenni. Musharraf szerencsétlen döntése, hogy a hadsereg főparancsnoka marad, hatással van Pakisztán társadalmi fejlődésére ebben az utóbbi néhány évben, és gyengítette azt. A társadalom fokozatos militarizálása sajnálatos. Másrészről támogatásunkat fejezzük ki Pakisztán mellett a talibanizálódás elleni küzdelmében. Együttérzünk azokkal a pakisztániakkal, akiket a múlt heti pusztító bombatámadás érintett. Múlt hónapban alkalmam volt személyesen is megismerkednem a politikai helyzettel Pakisztánban. Az a megtiszteltetés ért, hogy különböző politikai pártok képviselőivel, szenátorokkal és parlamenti képviselőkkel találkoztam. Különösen meg szeretném említeni azonban az All Pakistan Minorities Alliance nevű szövetséget, akiknek sok kisebbségi csoport képviselőjeként végzett fontos munkája megérdemli a külvilág figyelmét és támogatását.

13.3. Szudán: az Afrikai Unió békefenntartó katonáinak megölése Elnök. – A következő pont hat állásfoglalásra irányuló indítvány Szudánra és különösen az Afrikai Unió békefenntartó katonáinak megölésére vonatkozóan.(4) Marios Matsakis (ALDE), szerző. – Elnök úr, ez a Ház többször foglalkozik a darfúri borzalmas helyzettel, az utolsó állásfoglalást csak ez év szeptember közepén fogadták el. Rémítő figyelmeztetésként jött az a hír, hogy szeptember végén vérengző támadás történt egy afrikai uniós bázis ellen Darfúr déli részén, amely 10 békefenntartó halálát okozta, az egyéb személyzetből nyolc fő súlyos sérülést szenvedett, és körülbelül még 40 embert kétségtelenül túszként vittek el, mert erőfeszítéseink ellenére még sokat kell tenni annak érdekében, hogy békét és stabilitást biztosítsunk a világ e szomorú szegletében. Persze vissza kellene gondolnunk arra, hogy legalább 200 000 ember halt meg Darfúrban a négyéves konfliktus során, és több mint kétmillió embernek kellett hátrahagynia otthonát. Az Afrikai Unió békefenntartói ellen irányuló szeptemberi támadásnak rá kell vennie az EU-t és az ENSZ-t, hogy bizonyosodjanak meg afelől, hogy a békefenntartók Darfúrban elegendően vannak és megfelelő képzésben részesülnek ahhoz, hogy megfelelően és teljesen felszereltek legyenek, valamint hogy megfelelő logisztikai és más szükséges támogatást megkapnak ahhoz, hogy feladatukat biztonságosan és hatékonyan teljesítsék. Csupán gyengén képzett és rosszul felszerelt afrikai uniós civileket küldeni nagyon veszélyes helyzetekbe, ahogyan az jelen esetben bebizonyosodott, semmilyen más hasznos célt nem szolgál, mint hogy anyagi szempontból csökkentsék a költségeket, viszont az emberi élet szempontjából pedig növelik azokat. Elengedhetetlen, hogy a nemzetközi közösség a helyzetet sürgősen gondolja át újra, és módosítsa terveit. Végül, de nem utolsósorban nem szabad elfeledkeznünk arról a 40 emberről, akik még mindig nem kerültek elő, és akikről úgy gondoljuk, hogy túszként vitték el őket. Mindent meg kell próbálni, hogy sorsukat megtudjuk, és segítsünk nekik biztonságosan visszatérni a szeretetteikhez. ELNÖKÖL: ROURE ASSZONY alelnök Alain Hutchinson (PSE), szerző. – (FR) Elnök asszony, biztos asszony, kollégák, miután tíz embert elvesztettek a haskanitai támadásban, az Afrikai Unió darfúri missziójának vezetője, Martin Luther Agwai tábornok vészriadót fújt, amikor kiemelte, hogy az emberei rosszul felszereltek és kevesen voltak, és hogy nagyon rövid időn belül legyőzhetők. A helyzet eddig még nem változott, és a szeptember 29-eihez hasonló további támadások továbbra is lehetségesek. A tábornok vészjelzésére a nemzetközi közösségnek és különösen az Európai Uniónak oda kell figyelnie, amely biztosan kiadhatna egy erőteljes felhívást, hogy az ígért EU támogatás biztosításában részt vevő valamennyi tagállam hatékonyan közösen cselekedjen. Két napon belül fontos megbeszélések lesznek Líbiában a szudáni kormány és több felkelő erők között. Még mindig nem világos, hogy Abdel el-Nur – a Szudáni Felszabadító Hadsereg alapítója, aki most Franciaországban van száműzetésben – részt fog-e venni a megbeszéléseken. Valójában ugyanennyi bizonytalanság van a többi

(4)


43

44

HU


személy körül is, akik a lázadó erők csapatait képviselik, mivel számuk egyik napról a másikra változik. Bárhogy legyen is, rangsorolnunk kell ezeket a megbeszéléseket, amelyek magukban hordozzák a tűzszünet lehetőségét. Így még egyszer szeretnénk megkérni az európai uniós hatóságokat, hogy minél szélesebb körben terjesszék el a találkozó fontosságát, valamint azt, hogy Európa bármilyen pozitív fejlődést támogatni szándékozik, amely ebből származhat, mind katonailag, mind pedig a segélyszervezetek dolgozóinak körülményei javításával kapcsolatban, akik különösen nehéz helyzetben működnek. Arra is szeretném emlékeztetni önöket, hogy a khartoumi kormány az eddigi akciói révén a felelősség hatalmas részét viseli a mai tragikus helyzetért – és nem csak azért, mert támogatta a Janjaweed milíciákat, akik halált és félelmet hoztak a fekete afrikai közösségekbe. Ez a kormány utasította vissza kategorikusan hónapokig, hogy elfogadja nyugati erő jelenlétét Szudánban. Ez a kormány volt az is, amelyik lehetetlené tette az újságírók és külföldi megfigyelők számára, hogy bejussanak a legzavarosabb területekre, annak ellenére, hogy ottani munkájuk nagyban hozzájárulhatna a nemzetközi közvélemény folyamatos mozgósításához. Erre a mozgósításra nyilvánvalóan szükség van, ha biztosítani akarjuk, hogy Európában mindannyiunk vállalja felelősségünket az az ellen irányuló harcban, amit csak népirtásként szabad felfogni. Másik fontos pont, hogy az új európai erő Csád keleti részén és a Közép-afrikai Köztársaság északi részén történő bevetésének köszönhetően meg fogja nehezíteni a lázadók számára, hogy szabadon mozogjanak az adott országok határain át, és hogy folytassák harcosok toborzását célzó politikájukat – akár hajlandóak rá, akár nem – menekülttáborokból és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek táboraiból. Mivel előre látták tevékenységük ezen akadályát, néhány fegyveres csoport már Darfúr másik oldalára irányítja figyelmét, Kordofan szomszédos területére, amelyhez Haskanita a kapu. Itt is nagyon hasznosnak bizonyulhat az a támogatás, amelyet az Európai Unió vállalt, bár rövid időn belül meglehetősen elégtelennek is bizonyulhat. Ezért feladatunk része, hogy továbbra is kitartóan tegyük, amit tudunk, hogy olyan politikai körülményeket idézzünk elő, amelyben az európai beavatkozás hatásos lesz. Bizonyára elég erőszakot és szívettépő fájdalmat láttunk a világnak ezen a területén? Nem csak életek százezrei vesztek már el, hanem Darfúr társadalmi felépítése is teljesen elpusztul, ezért az újjáépítés feladata napról napra nehezebbé válik. Elnök. – Látom, hogy ma délután még van egy kis időnk, de kérem, ne engedjük teljesen elragadtatni magunkat! Tobias Pflüger (GUE/NGL), szerző. – (DE) Elnök asszony, az a támadás, amelyre ez az állásfoglalás vonatkozik, a szudáni helyzet diplomatikus megoldása ellen irányult. Az összefüggés elég fontos, mert a támadás röviddel az előtt következett be, hogy Desmond Tutu jelentőségteljes beszélgetéseket vezetett volna le Darfúrban. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a támadást szándékosan úgy időzítették, hogy meghiúsítsa a diplomatikus megoldásra vonatkozó kérést, amelyre borzasztóan szükség van azon a területen. Ezt persze hosszadalmas spekuláció követte a lázadó csoport azonosítására vonatkozóan, amely elkövette a támadást, amely az AU békefenntartó erőiből tíz katona életét követelte. A jelek szerint úgy tűnik, hogy a legvalószínűbb elkövető nyugatpárti felkelői csoport volt. Amikor a darfúri kérdéssel foglalkozunk, fontos, hogy ne túl szűken összpontosítsunk, hanem emlékezzünk arra, hogy a szudáni, csádi és közép-afrikai köztársaságból származó legkülönbözőbb lázadó csoportok a mindkét oldalon álló helyi fegyveres erőkön felül működnek. Nagyon jellemzőnek tartom, hogy az Európai Unió által tett kísérlet arra, hogy a darfúri konfliktussal kapcsolatban a csádi misszión keresztül cselekedjen, valójában jelenleg nagyon siralmas. Kezdetben a megbeszélés arról szólt, hogy EU erőt küldenek oda. Valójában néhány kiegészítő csapattal rendelkező francia erőt küldtek oda EU zászló alatt. Még nem tudtam megfelelő információkat szerezni az erő tényleges hadműveleti területéről. Bár nekünk még mindig azt mondják, hogy az erő lényegében azért van ott, hogy megvédje a menekülteket, a legtöbb menekült a határmenti területen található, amely pontosan ott van, ahol a csádi kormány nem akarja, hogy bevessék az EU erőt. Talán a biztos asszony megint tud valamilyen információval segíteni. Amit az EU jelenleg csinál, az határozottan nem az, ami a jelenlegi helyzet elhárításához szükséges. Nagyon világosan meg kell mondanunk, hogy az, amit Desmond Tutu akart, mégpedig a diplomatikus megoldás az, amit támogatnunk kellene itt. Mieczysław Edmund Janowski (UEN), szerző. – (PL) Elnök asszony, biztos asszony, az 1956-os függetlensége után Szudán, amely a területét tekintve a legnagyobb afrikai ország, állítólag mindenki otthona volt, az arab északnak és a fekete délnek, a muzulmánoknak, a keresztényeknek és az animistáknak.

25-10-2007

25-10-2007

HU


Azonban a polgárháború, amely majdnem 50 évig tartott, legalább kétmillió áldozatot követelt abban az országban. Több mint 4,5 millió ember kényszerült elhagyni otthonát. Darfúrban, ahol 2003 elején a konfliktus kitört, körülbelül 200 000-en haltak meg, és közel kétmillió embert űztek el otthonából. Ez a szörnyű csaták, tisztogatás és terror eredménye. Jelenleg ez a legtragikusabb válság a világon, és tovább súlyosbítja az éhség és a vízhiány. Ezért hálásnak kell lenni mindazoknak, akik ezen a meggyötört földön békekezdeményezést vállalnak. Ilyen köszönetet kell mondanunk az Afrikai Uniónak, amely 7 000 főből álló békemissziót küldött oda. A legutóbbi támadás a misszió ellen, amelyik Haskanitában zajlott, erős tiltakozásokat váltott ki. Legalább tíz halott volt, és körülbelül 50-en tűntek el vagy rabolták el őket. Ez a fennálló megállapodások, valamint az Egyesült Nemzetek állásfoglalásainak nyilvánvaló megszegése. Részvétemet szeretném kifejezni az érintettek családjainak. Európai Unióként követelnünk kellene, hogy a felelősöket büntessék meg és a békefolyamatot állítsák helyre. Az ENSZ misszió tervezett erői az Afrikai Unióval együtt körülbelül még húszezer katonát tesznek ki. Azonban kell, hogy legyenek bizonyos lehetőségeik a fegyveres konfliktus semlegesítésére, és segítsenek stabilitást létrehozni Afrika e robbanékony sarkába. Remélem, hogy az Európai Parlament döntése, amely szerint a Sakharov-díjat a szudáni ügyvédnek, Salih Mahmoud Osmannak ítélte oda, segíteni fog áttörést elérni a szudáni drámában. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), szerző. – (ES) Elnök asszony, természetesen hangomat kívánom adni annak nyomatékos elutasításához, hogy a békefenntartó erők tagjait megölték. Ugyanakkor azonban minden civilről szeretnék megemlékezni, akik áldozatok voltak, és akik a darfúri helyzet áldozatai, különösen arra a brutalitásra vonatkozóan, amellyel bizonyos testi sértéseket nyilvánvaló szexuális felhanggal követnek el, és súlyos szabálysértések történnek, ahogyan a nőket különféle módon használják, beleértve nemileg is. Úgy gondolom, hogy mindez nem csak intézkedéseket és nyilatkozatot igényel, hanem komoly vizsgálatot is, amelyet nem csak a területen levőknek kellene elvégezni, hanem a Nemzetközi Büntetőbíróságnak is. Számomra ez a vita egyik legfontosabb szempontja. Másodsorban azt is szeretném megjegyezni, hogy örülnünk kellene annak, hogy jelenleg van engedély – hogy valami nevet adjunk neki, a szudáni kormánytól, hogy elfogadják az UNAMID csapatokat, de ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy más alkalmakkor megszegték ezt a kötelezettséget, megszegték ezt az ígéretet, és ezért bizonyos fokú elővigyázatossággal kell élnünk. Természetesen úgy gondolom, hogy továbbra is ki kell tartanunk, míg ugyanakkor, ahogyan Pflüger úr mondta, biztosítanunk kell, hogy azok az erők, amelyek mennek, az Egyesült Nemzetek átfogó megbízásából menjenek, és ne csak azért, hogy főleg egy ország érdekeit támogassák. Harmadsorban úgy gondolom, hogy arra is fontos és szükséges visszaemlékezni, hogy minden segélyt elérhetővé kell tenni, akár politikai, pénzügyi vagy technikai, ahogyan azoknak a feladatoknak a teljesítése megkívánja, amelyekkel az adott missziónak kell szembenéznie a területen. Nem lehet egy missziót anélkül a területre küldeni, hogy ne lenne garanciája arra, hogy képes lesz megbízatását teljesíteni. Végül és ismét nagyon lényegesen szeretném megjegyezni, és itt kétségtelenül túlmegyek az állásfoglalás szavain, amely arra sürgeti a szudáni kormányt, hogy tartsa be a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészének, Luis Moreno-Ocampo úr felszólításait és tartóztassa le Ahmed Harount, szudán humanitáriusügyi miniszterét, kifejezetten azért, hogy elszámoltatható legyen kétmillió darfúri ember elűzéséért, ezáltal olyan nemzetközi perre sarkalljon, amelynek már korábban el kellett volna kezdődnie. Jürgen Schröder (PPE-DE), szerző. – (DE) Elnök asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim, a tények ismertek: szeptember 30-án támadás érte az AU békefenntartó erejét; tíz katona vesztette életét, nyolc súlyosan megsérült és negyven még mindig nem került elő. Darfúrban voltam a Parlamentünk küldöttségével júliusban. A látogatásunk során találkoztunk az AMIS, az Afrikai Unió szudáni missziójának képviselőivel. Ez egy hihetetlenül nehéz misszió volt és továbbra is az, ahogyan néhány AMIS képviselőtől hallottuk. Például az egyik parancsnok, egy nigériai tábornok elmondta nekünk, hogy úgy érezte, mintha pap lenne és nem katona. Mindössze annyit tehetett, hogy az emberekhez fordult, hogy tartsák vissza magukat a bűnös tettektől; nem volt valódi felhatalmazása a cselekvésre, és így aligha meglepő, hogy lázadó csoportok kihasználták ezt a gyengeséget.

45

46

HU


A nyugat nem összpontosít elég határozottan Afrikára. Nincs egyensúly a darfúri tragédia mértéke és a figyelem szintje között, amelyet ennek szentelünk. Az afrikai katonai hadműveletek mind szépek és jók, de fennáll a veszély, hogy Afrika az ilyen missziók próbaterületévé válik. Amikor az EU hajt végre ott hadműveleteket, akkor az erőit erőteljes felhatalmazással, megfelelő felszereléssel és elegendő élőerővel kell felfegyverezni. A misszió időtartamának is a céljaitól kell függnie. Nem szabad mások mögé bújnunk, hanem a saját kötelezettségeinket kell teljesítenünk. Ez az AMIS finanszírozására és arra a támogatásra vonatkozik, amely a logisztikától a katonai felszerelésen át a személyzetig terjed. Mindenek felett azonban mindenkinek a politikai akaratára szükségünk van, és véleményem szerint a darfúri béke és Szudán teljessége csak Kínával való együttműködéssel érhető el. José Ribeiro e Castro, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, felolvasok a sajtóból: „Éppen az esti étkezést követően, amely a ramadán böjtnek vetett véget szeptember 29-én, körülbelül 30, több száz szudáni lázadóval megtöltött jármű hajtott át az Afrikai Unió békefenntartói bázisának peremsávján a dél-darfúri kisváros, Haskanita szélén. A Szudán nyugati részén fekvő háborús Darfúr tartományban legalább 200 000, de talán 300 000 ember vesztette életét 2003 óta, amikor a felkelés kezdődött.” A körülbelül 100 csapatból álló egységek, amelyek legtöbbje nigériai, leverték az első támadást, mielőtt a lövészárkokba visszamenekültek volna, egész éjjel tüzeltek, míg lőszerük el nem fogyott. Ezt követően tízen meghaltak. Legalább 40 a bozótba menekült. A támadók kifosztották a tábort, mielőtt a szudáni csapatok megmentették a túlélőket. Egy héttel később Haskanitát rombolták le. Amikor az ENSZ megvizsgálta a károkat, már csak az iskola és a mecset állt. Úgy gondolják, hogy körülbelül 7 000 ember menekült el. Aztán október 8-án harc tört ki Muhajiriya városban, amelyet egy darfúri lázadó csoport irányított. Rengeteg embert megöltek. Senki nem biztos abban, hogy kik voltak a támadók. Még Omar El Bashir kormányát is meggyanúsították. De lehettek a lázadók is. Annyit tudunk, hogy ezek a dolgok továbbra is folytatódnak, amíg nincsenek ott hatékony felhatalmazással és hatékony eszközökkel rendelkező nemzetközi erők. Mindenki tudja, hogy ideje megállítani ezt a bújócskát a khartoumi kormánnyal. Ana Maria Gomes, a PSE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, a lázadó erőknek az Afrikai Unió szudáni missziója (AMIS) ellen elkövetett megdöbbentő támadását Haskanitában a kormányerők más bosszúálló támadásainak sorozata követte az összes olyan falu ellen, amelyek feltételezhetően menedéket adtak a lázadóknak óriási civil veszteséggel. Észre kell vennünk, hogy ez megfelel a khartoumi Bashir-féle érdekszövetkezet népirtó stratégiájának, hogy megosszák és romba döntsék a darfúri közösségeket és a lázadó csoportokat annak érdekében, hogy béketárgyalásokat folytassanak, például olyat, amilyennek ezen a hétvégén kellene kezdődnie Líbiában, csak hogy ne menjünk messzire. A megdöbbentő támadás és az erőszak, amely követte, a csak afrikai erő, mint például az AMIS alapvető korlátait is demonstrálja Darfúrban. Ezért nagyon fontos, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége és az Afrikai Unió közös békefenntartó egysége (UNAMID) Darfúrban, amelyet január elején vetnek be, addigra teljes létszámban és kapacitásban valóban megfelelően felszerelt legyen a működéséhez. Ebben az összefüggésben nagyon zavaró, hogy az Afrikai Unió bizottságának elnöke, Konaré úr csak afrikai erőhöz ragaszkodik, még Uruguay, Thaiföld és Norvégia által kínált egységek UNAMID-ba történő integrálását is elutasítja, ami ellentmond az ENSZ biztonsági tanácsának döntésével, és így a khartoumi érdekszövetkezet lépéseit erősíti meg. Az is zavaró, hogy az Európai Unió, az USA és más gazdag országok nem biztosítják azt a gyors és teljes támogatást, amelyet meg kellene adniuk a misszió bevetéséhez, ugyanis nem biztosítják a pénzügyi utánpótlást és más logisztikai és katonai kapacitást, amelyre a működéshez szükségük lenne. Még a csádi missziót is nagyon késleltetik, és az állítólag „sürgős” volt. Végül Bashir urat vörös szőnyeggel fogadják majd Lisszabonban: nem csak Mugabe urat. Remélem, hogy az Európai Unió hatóságai, a bizottság és az Elnökség, valamint a tagállamok nem fogják elszalasztani a lehetőséget, hogy ténylegesen szembeállítsák ezzel a borzasztó felelősséggel, amely miatt egy napon Hágába kerül. Carl Schlyter, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (SV) Először is, megemlékezünk azokról a fiúkról, fivérekről és szeretett férfiakról, akik most eltűntek az AMIS erő ellen elkövetett brutális támadást követően. Ezek az emberek úgy haltak meg, hogy megpróbáltak segíteni egy szomszédos országban élő embertársaikon.

25-10-2007

25-10-2007

HU


Sokukat érte bántalmazás, nemi erőszak, gyilkosság vagy rendkívüli szegénység itt. Hányszor álltunk itt és beszéltünk erről? Hányszor követeltük, hogy a kormány vagy mások intézkedjenek? Hadd emlékeztessem Önöket, hogy bármilyen kormány központi feladata, hogy civil lakosságának emberi jogait megvédje. Ez a kormány az egész pályafutása alatt sosem tett kísérletet erre vagy nem próbálta ezt megtenni. Azonban türelmesnek kell lennünk csalódottságunkban, mivel csak a konfliktus megoldására törekvők hosszú távú gazdasági és politikai támogatásával érhetjük ezt el. Nem szabad teljesen figyelmen kívül hagynunk a saját gazdasági érdekeinket. Néha a mi saját olajtársaságaink azok, akik valójában támogatnak bizonyos csoportokat, közvetetten vagy közvetlenül. Ezzel is foglalkoznunk kell. Súlyos felelősség nehezedik a kormányra, és további igényeket kell támasztanunk. Teljesen egyetértek munkatársammal, Raül Romevaval, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságnak teljes hozzáférési jogot és teljes vizsgálati jogot kell adni annak érdekében, hogy az emberek ebben a nehézségekkel sújtott országban a kellő időben igazságszolgáltatást lássanak. Köszönöm. Kathy Sinnott, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, ahogy az ír katonák elindulnak Csádba, hogy megmentsék a szomszédos Szudánból érkező menekülteket, ez megint fájdalmasan emlékeztet engem arra, hogy a szudáni népirtás tragédiája napról napra folytatódik, végeláthatatlanul. Gratulálok, hogy az indítvány rosszalja az erőszakot, és hogy támogatja az ENSZ és AU missziókat Szudánban. „Egyesült harcvonalat kell mutatnunk” – javasolja az indítvány; és míg megtapsolom az elképzelést, nem látom, hogy ez hogyan történhetne meg. Látják, maga az ENSZ is hallgatólagosan megosztott ebben a kérdésben. Az erőfeszítések csak addig tarthatnak, míg Kína, egy döntő tag, továbbra is fenntartja és elnyújtja a konfliktust azzal, hogy fegyverekkel látja el a régiót. Még egyszer, ujjal kell mutogatnunk Kínára, aki a khartoumi kormány fő támogatója. Kína kínai fegyvereket cserél szudáni olajra, és nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy lássuk, hogy ez az egyik legfontosabb módja annak, ahogyan a folyamatos konfliktust táplálják. Nem szabadna elfogadnunk, hogy a fegyverexport kínai politikája titokban maradjon. Peking nem tesz közzé semmilyen információt a külföldi fegyverszállításról, és nem nyújtott be semmilyen adatot az ENSZ hagyományos fegyvereket tartalmazó jegyzékébe az elmúlt nyolc évben. A kínai fegyverexportot – némelyikük részt vett az egy perce ismertetett támadásban – több mint 2 milliárd USD összegre becsülik évente; kérdőre kell vonni őket azért a felelőtlenségért, amellyel párhuzamosan cselekszenek. Ha ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk, akkor nem csak Szudán fog szenvedni. Kínai fegyverek találhatók Ausztráliában, Malájziában, Thaiföldön, Dél-Afrikában; rendszeres szállítmányokat küldenek Burmába és Nepálba. Ezért végül könyörögve kérem a Parlamentet, hogy ítélje el Kínát azért a szerepéért, amellyel támogatja a szudáni népirtást. Az mind rendben van, hogy támogatjuk a békét és az ENSZ szerepét, de ezt aktívan kell tennünk – ha nem, akkor azt kockáztatjuk, hogy hozzájárulunk a szudániak szenvedéséhez. Koenraad Dillen, az ITS képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr, természetesen az Afrikai Unió darfúri békefenntartó erejében szolgáló tíz katona halála egy másik tragikus esemény. Ez a Parlament évek óta kifejezi aggodalmát a régióval kapcsolatban. Nagyon sajnálom azonban, hogy még egyszer kihagytunk egy alkalmat arra, hogy felvessük a felelősség és Kína végzetes szerepének kérdését ebben a konfliktusban, mert újra el kell mondani, hogy az afrikai befolyásra törekvés közben Kína pusztító szerepet játszik a háborúsújtotta Szudánban. A Darfúrban megölt áldozatok hátán teszi ezt, és most közvetetten is, azoknak a katonáknak a vérével, akik a helyzetet segítenek stabilizálni. Kétséges befektetéseikkel a kínaiak nagymértékben hozzájárultak az ottani rezsim háborús törekvéseihez. Európának éppen azt kell észrevennie, hogy minél erősebbek lesznek a kínaiak Afrikában, annál jobban veszít erejéből a demokrácia, szabadság és felelősségteljes kormányzás általunk hirdetett nyugati üzenete. Azonban Kína túl fontos kereskedelmi partnere Európának és az emberi jogokról és a demokráciáról szóló beszédek túl gyakran kényszerülnek a háttérbe, amikor a Reálpolitika belép a képbe. Colm Burke (PPE-DE). - Elnök asszony, nagyon sajnálom, hogy ismeretlen erők 10 afrikai uniós békefenntartót öltek meg 2007. szeptember 30-án a dél-darfúri Haskanitában. Legalább másik nyolc ember is súlyosan megsérült az Afrikai Unió szudáni missziójában (AMIS) szolgáló személyzetből, és további 40 még mindig nem került elő. Sürgetem a szudáni kormányt, hogy teljesen együttműködjön a támadás független kivizsgálásában, és hogy minden felelőst állítsanak az igazságszolgáltatás elé. Ezek a halálesetek a régióban levő biztonsági helyzet veszélyességére figyelmeztetnek. Sajnos jelenleg nincs béke, de ennek ellenére a nemzetközi közösség felelőssége, beleértve az ENSZ-t és az Európai Uniót, hogy minél hamarabb megpróbáljon segíteni a régió biztosításában, és ezzel a békét megvalósítsák a jövőben.

47

48

HU


A Csád, Közép-afrikai Köztársaság és Darfúr határában levő európai uniós missziónak is vigyáznia kell az előforduló emberveszteségek veszélyére. Senki nem mondta, hogy ez könnyű vállalkozás lesz. Fontos, hogy az EU tagállamok mobilizálják politikai, pénzügyi, logisztikai és technikai támogatásukat a misszió részét képező ír, francia, belga, lengyel és más csapatok számára. Nem szabad, hogy csapataink rosszul felszereltek legyenek, mint a bekerített AMIS katonák. Ha csapatainkat veszélyes környezetbe tesszük, akkor eszközt kell nekik adnunk, hogy megvédjék magukat. Ennek az EU-missziónak erőteljes hatásköre lesz erőszak alkalmazására, hivatkozva az ENSZ Alapokmányának VII. fejezetére, és a csapatokat biztatni kell, hogy alkalmazzák is. A békefenntartás az egyik legnemesebb hivatás, és tragikus, amikor békefenntartó veszti életét, miközben mások életét védi. Ezért kell nyomás alatt tartanunk a részt vevő különböző feleket ... (Az elnök kikapcsolja a hangszórót) Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (PSE). - (PL) A 2003 óta tartó darfúri konfliktus időnk legnagyobb humanitárius katasztrófája. Kétszázezer ember vesztette életét az etnikai tisztogatás és szervezett mészárlások eredményeként, és további két és fél milliót telepítettek ki. Menekültek milliói élnek félelemben, hogy mit hoz a holnap, és csak hétezer rosszul felszerelt katona vigyáz rájuk az Afrikai Unió békefenntartó erőitől, amely egyre inkább véres támadások középpontjává válik, mint például a tavaly szeptemberi támadás Haskanitában. A helyzet ebben a régióban drámai módon romlik, és a humanitárius békeszervezetek képviselői emberrablás áldozataivá válnak. Ebben a helyzetben fontos a lehető leggyorsabban cselekedni, hogy elindítsák a közös ENSZ és afrikai uniós missziót, amelynek – a szudáni kormány beleegyezésével – most már erős felhatalmazással is rendelkeznie kell, amellyel teljes védelmet tudnak nyújtani a civil lakosságnak. A missziónak rendelkeznie kell a megfelelő számú katonával és a megfelelő mennyiségű felszereléssel és pénzzel. Az Európai Uniónak, az ENSZ-nek és az Afrikai Uniónak közös erőfeszítéseket kell tennie, hogy újra kezdjék a darfúri békefolyamatot és segítsenek igazságos és tartós megegyezést találni, amelyet valamennyi érdekelt fél aláír. Benita Ferrero-Waldner, a bizottság tagja. − Elnök asszony, az Európai Bizottságtól csatlakozunk az Európai Parlamenthez és erősen elítéljük az Afrikai Unió békefenntartóinak megölését Haskanitában, valamint más incidenseket is az elmúlt év során, és természetesen azt is, hogy még sokan nem kerültek elő. Nem szabad azt színlelnünk, hogy még a jelenlegi Afrikai Unió szudáni missziója (AMIS) átvételének köszönhető nagyobb békefenntartó erő is könnyen meg tudja magát védeni, hogy biztosítsa az Európai Bizottság és sok más adományozó által támogatott hatalmas humanitárius akciót és tartsa fenn a békét, ha nincs béke, amelyet fenntarthatna. Méltányoljuk, hogy a szudáni kormány elfogadja az ENSZ békefenntartó erő jelenlétét szudáni földön. A nemzetközi közösség többi részével együtt az a szándékunk, hogy a kormányt a szava mellett tartsuk. Örömmel vesszük a kormány szándékát, hogy fegyverszünetet jelentsen be, amikor Líbiában megkezdődnek a tárgyalások október 27-én, azonban a kormánynak tovább kell lépnie. Az Európai Bizottság felhívja a szudáni kormányt, hogy értelmesen kezdjen tárgyalásokba, amelyek célja a hatalom és vagyon jogos elosztása Darfúrban. Csatlakozunk az Európai Unió többi részéhez és felhívjuk magukat a lázadó mozgalmakat, hogy jelentsék be az öldöklés és banditizmus végét, amely beszennyezi ügyüket. Arra is felszólítjuk őket, hogy teljes szívvel vegyenek részt a sirte-i tárgyalásokon. Ezenfelül, ahogy tudják, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1778. számú határozata, amelyet szeptember 25-én fogadtak el, nemzetközi többdimenziós erőt hatalmaz fel, hogy működjenek közre Csád keleti és a Közép-afrikai Köztársaság észak-keleti részének stabilizálásához, és így a helyi civil lakosság, a menekültek és a kitelepítettek biztonságát is garantálják, és stabilizálják a helyzetet Szudánban. Ezen az alapon az Általános Ügyek Tanácsa és a Külügyek Tanácsa október 15-én úgy határozott, hogy 3 000 csapatból álló átmeneti és többdimenziós európai erőt küld, az EUFOR Csádot, ahogy mi nevezzük, hogy rövidtávon támogassa és kiegészítse az ENSZ kontingens bevetését. Figyelembe véve a darfúri válság területi kiterjedését, az új EUFOR Csád misszió és az ENSZ rendőri missziójának szudáni bevetése az UNAMID-dal párhuzamosan úgy gondolom, fontos előrelépés a darfúri konfliktus tartós megoldásának elősegítésére és végül a szudáni menekültek önkéntes visszatérésére, akik Csádban telepedtek le. Elmondhatom, hogy ebben a pillanatban egy ír tábornok méri fel a helyzetet és vizsgálja meg, hogy pontosan hol vessék be az EUFOR-t.

25-10-2007

25-10-2007

HU


De visszatérve magára a szudáni kérdésre, hadd mondjam el, hogy határozottan hisszük, hogy Szudán jövője a vagyon és a hatalom megosztásában, egy szövetségi kormányban és egy szövetségi megegyezésben rejlik. Ebben állapodott meg a kormány és a lázadók Naivashaban 2005 januárjában, amikor aláírták az átfogó békeszerződést, amely az észak és dél között dúló több évtizedes polgárháborúnak vetett véget. A nemzetközi közösségnek határozottan e mögött az átfogó békeszerződés mögött kell állnia. Mivel ha ezt a megegyezést fenn lehet tartani – igen, jelenleg ez nehéz, de ezeknek a nehézségeknek nem kell véglegesnek lenniük –, akkor ez erőteljesen demonstrálja majd, hogy hasonló megegyezéseket biztosan ki lehet terjeszteni Darfúrra. Tehát az Európai Fejlesztési Alap keretében is kiterjesztett támogatás révén, amelyet Dél-Szudán felújítására és helyreállítására, valamint az egész ország hosszú távú igazságos és fenntartható fejlődésére nyújtanak, mi határozottan az átfogó békeszerződés mögött állunk. Az EU szudáni különleges képviselőjének törekvéseit is támogatjuk, hogy elősegítse a darfúri békét, és más adományozókkal együtt, készen állunk annak biztosítására, hogy a béke – Darfúr helyreállításának és felújításának formájában – a megújított békeszerződést szorosan kövesse. Úgy gondolom, hogy minden fél – a kormány, a darfúri lázadók, Afrika horn-foki országai és a nemzetközi közösségek – érdekében áll, hogy Szudán együtt maradjon. Bármennyire is hosszúak és fáradságosak, és néha elcsüggesztőek lehetnek a sirte-i tárgyalások, azt hiszem, kitartónak kell lennünk a szudáni békéért. Az ország egysége a mi kezünkben marad. Elnök. – A vitát lezárom. A szavazásra a vitákat követően kerül sor, a szavazások órájában – ami valójában a következő pont.

14. Szavazások órája Elnök. – A következő pont a szavazások órája. (Az eredmények és a szavazás egyéb részletei: lásd a jegyzőkönyvet)

14.1. Irán (szavazás) - Állásfoglalás: Irán (RC B6-0406/2007) - A 15. bekezdésről szóló szavazást megelőzően Marios Matsakis (ALDE). - Elnök asszony, elnézését kérem, és a munkatársaimét is, hogy az utolsó percben adunk be szóbeli módosítást amiatt, amiért épp most tájékoztattak minket egy kimagasló emberi jogi aktivista letartóztatásáról Iránban. A módosítás a következő mondatot teszi hozzá a 15. bekezdéshez: „Elítéli Dr Sohrab Razzaghi, az emberi jogok védőjének 2007. október 24-ei letartóztatását és bebörtönzését, és azonnali és feltétlen szabadonbocsátását kéri;’ Már a legtöbb másik politikai képviselőcsoporttal beszéltem, és egyetértenek. (A Parlament egyetért abban, hogy elfogadja a szóbeli módosítást)

14.2. Pakisztán (szavazás) - Állásfoglalás: Pakisztán (RC B6-0409/2007)

14.3. Szudán: Az Afrikai Unió békefenntartó katonáinak megölése (szavazás) - Állásfoglalás: Szudán: Az Afrikai Unió békefenntartó katonáinak megölése (RC B6-0408/2007)

14.4. Társasági jog (szavazás) - Állásfoglalásra irányuló indítvány: A bizottság álláspontja a társasági jogról (B6-0399/2007)

15. Szavazathelyesbítések és szavazási szándékok: lásd a jegyzőkönyvet

49

50

HU


16. A bizottságok és a küldöttségek tagjai: lásd a jegyzőkönyvet 17. Módosítások benyújtásának határideje: lásd a jegyzőkönyvet 18. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet 19. Nyilvántartásba vett írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 116. cikke): lásd a jegyzőkönyvet 20. A jelen ülésen elfogadott szövegek továbbítása: lásd a jegyzőkönyvet 21. A következő ülések időpontjai: lásd a jegyzőkönyvet 22. Az ülésszak elnapolása Elnök. – Az Európai Parlament ülésszakát elnapolom. (Az ülést 4.35 órakor berekesztik)

25-10-2007

25-10-2007

HU


MELLÉKLET (Írásbeli válaszok) A TANÁCSHOZ INTÉZETT KÉRDÉSEK (A válaszokért kizárólag az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége viseli a felelősséget) 18. kérdés, Justas Vincas Paleckis (H-0725/07) Tárgy: Az EU energiával kapcsolatos külpolitikája Az európai külpolitika és az európai energiabiztonsági politika egyre elválaszthatatlanabbá válnak. Az Európai Parlament az energiával kapcsolatos külpolitikáról szóló jelentésében intézményi reformokat sürget, és egy EU-s szolidaritási mechanizmus megalkotását tartja szükségesnek. Ez a mechanizmus biztosítaná többek között azt, hogy az energiaellátás fennakadása esetén a tagállamok energiaipari vállalkozásai egyformán férjenek hozzá az energiatartalékokhoz. Ez összetett vállalkozás. Háromoldalú megállapodást kíván a Bizottság, a nemzeti kormányok és az energiaipari vállalkozások között. Támogatja a Tanács a Parlament javaslatait? Hogyan képzeli el a Tanács a tagállamok energiával kapcsolatos külpolitikára vonatkozó közös megközelítésének megalkotását? Hogyan fejleszthetőek az európai szomszédságpolitika, a Közép-Ázsia-stratégia, a bakui kezdeményezés és a „fekete-tengeri szinergia” kezdeményezés közti kapcsolatok annak érdekében, hogy megerősítsék az együttműködés a termelő országokkal? A Tanács hogyan szándékozza felgyorsítani az EU energiaszigeteinek (balti régió) integrálódását az EU közös energiahálózatába? Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. Az energiapolitika közös megközelítésének kifejlesztése kiemelkedő fontosságú kérdés, és ezt fel kell gyorsítani. Az Európai Tanács által 2007 márciusában elfogadott, a nemzetközi energiapolitikát és különösen a termelő országokkal ápolt viszonyt érintő prioritások között szerepel egyrészt az EU, valamint Közép-Ázsia, a Kaszpiés a Fekete-tenger régiója közti kapcsolat erősítése a források és útvonalak változatosabbá tétele érdekében, másrészt az Algériával, Egyiptommal és a Mashreq/Maghreb régió más termelő országaival fennálló kapcsolat erősítése. E külső energiapolitika irányadó elveit, a piacok működését és a diverzifikációt részletesen meghatározza a Bizottság/főtitkár/főképviselő „Az Európa energiával kapcsolatos érdekeit szolgáló külpolitika” című közös dokumentuma, melyet az Európai Tanács 2006 júniusában erősített meg. Az európai energiabiztonság is olyan terület, ahol kiemelt fontosságú intézkedések történnek, ilyenek pl. az Európai Tanács által 2007 márciusában jóváhagyottak: egyrészt javítani kell az ellátás biztonságát, olyan, a belső piac keretébe tartozó intézkedésekkel, mint amilyen az új erőművek könnyített integrációja az összes tagállam villamosenergia-hálózatába, a határokon átnyúló regionális kereskedelem fejlesztése és a regionális energiaügyi együttműködés felgyorsítását szolgáló intézkedések, és ezzel egyidőben kezelni kell a periférikus energiapiacok kihívásait, és meg kell könnyíteni a regionális energiapiacoknak az EU belső piacába történő integrációját. Az Európai Tanács hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy a tagállamok közti szolidaritás szellemében azáltal erősítsék meg az ellátás biztonságát, hogy a kölcsönös együttműködés alapján és már létező mechanizmusokra építve hatékonyabb válságkezelési mechanizmusokat fejlesztenek ki. Ezeket a már működő mechanizmusokat konkrétan a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló, 2004/67/EK tanácsi irányelv, valamint a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló 1364/2006/EK határozat hozta létre. A Tanács szeretné továbbá megemlíteni például a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelv és a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/54/EK irányelv módosítására nemrég tett javaslatot és a Bizottság által javasolt vonatkozó rendeleteket. A Tanács kiemelt fontosságot tulajdonít e javaslatok

51

52

HU


elemzésének, és azt várja az EP-től, hogy a véleményének gyors kinyilvánításával tegye lehetővé a gyors elfogadásukat. * * * 19. kérdés, Gay Mitchell (H-0727/07) Tárgy: Árfolyampolitika és a valuta felértékelődése Aggasztják-e a Tanácsot a valutaárfolyamok jelenlegi hátrányos hatásai, különösen ami az euro tartós felértékelését illeti a fő kereskedelmi partnerei valutáival szemben, és milyen intézkedést tesz a Tanács a kérdésben, figyelemmel az árfolyampolitikai feladataira? Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. A Tanács nem tárgyalta a valutaárfolyamok változásait sem az euróval kapcsolatban, sem azon tagállamok valutáival kapcsolatban, melyek még nem vezették be az eurót. Tárgyalt viszont az eurocsoport az október 8-i ülésén a harmadik országokon belüli valutaárfolyamokkal kapcsolatos fejleményekről, mely kérdéssel kapcsolatban az eurocsoport közzétette álláspontját: Az olyan feltörekvő gazdaságoknak, ahol a folyó fizetési mérleg többletet mutat, engedniük kellene, hogy a tényleges valutaárfolyam alkalmazkodjon – főleg Kínában; Kiemelték, hogy az Egyesült Államok hatóságai megerősítették, hogy érdekükben áll az erős dollár; A fenntarthatónak tűnő japán gazdaság talpraállásával kapcsolatban remélhető, hogy a piacok figyelemmel lesznek erre a körülményre. Összefoglalva az eurocsoport megerősítette, hogy a gazdasági növekedés szempontjából nemkívánatos a devizapiacok túlzott változékonysága, és hogy a valutaárfolyamoknak a gazdasági fundamentumokat kellene tükrözniük. Ebben a vonatkozásban emlékeztetünk arra is, hogy ugyanebben a közleményben az eurocsoport ismét hangsúlyozta, hogy értékeli azt, ahogyan az euróövezet teljesítette a feladatát a fokozatosan csökkenő globális egyensúlyvesztés közepette. A G7 csoport pénzügyminisztereinek legutóbbi találkozóján ismertettük a G7 csoporton belüli partnereinkkel az eurocsoport álláspontját – ideértve azon nézetünket, hogy Kínának lehetővé kell tennie a tényleges valutaárfolyama gyorsított felértékelődését. * * * 20. kérdés, Brian Crowley (H-0728/07) Tárgy: Csádi békefenntartó misszió Tud nyilatkozni a Tanács a jelenlegi csádi politikai helyzetről, és meg tudja mondani, mely EU-tagállamok járulnak hozzá csapatokkal a Csádba küldendő békefenntartó művelethez? Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. A Tanács örömmel fogadta, hogy Csádban 82 politikai párt, többségi és ellenzéki egyaránt, írta alá az augusztus 13-i globális politikai megállapodást, melynek célja a csádi demokratikus folyamat megerősítése. A megállapodás fontos lépést jelent az országban zajló demokratikus folyamat konszolidációja felé. Az EU, amely megfigyelői státuszban írta alá a megállapodást, a folyamatba való beavatkozás nélkül támogatta a tárgyalásokat, és előmozdítóként vesz részt a „Támogatás és Éberség Bizottság” munkájában, melyet a

25-10-2007

25-10-2007

HU


megállapodással állítottak fel azért, hogy biztosítsa a megállapodásban foglalt rendelkezések végrehajtását. Az EU továbbra is támogatja majd a csádi választási folyamat reformját annak érdekében, hogy 2009 végéig szabad és tiszta választásokat tartsanak. A csádi helyzetre kitért a 2007. október 16-i és 17-i Tanács következtetése is. Az 1778 (07) ENSZ BT határozat szeptember 25-i egyhangú elfogadása többdimenziós ENSZ-jelenlét megteremtését tette lehetővé Csád keleti részén és a Közép-Afrikai Köztársaság északkeleti részén, melynek része volt egy EU-s katonai művelet is. 2007. október 15-én a Tanács jóváhagyott egy, az Európai Unió csádi köztásasági és közép-afrikai köztársasági katonai műveleteire vonatkozó közös fellépést, EUFOR Chad/CAF néven. E műveletre az európai biztonsági és védelmi politika keretein belül kerül sor azzal a céllal, hogy segítse megvédeni a veszélyben lévő civileket, különösen a menekülteket és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülteket, elősegítse a humanitárius segítségnyújtást, hozzájáruljon olyan körülmények megteremtéséhez, hogy a lakóhelyük elhagyására kényszerültek önként visszatérhessenek származási helyükre, és hogy segítsen biztosítani az ENSZ- és a kapcsolódó személyzet biztonságát és szabad mozgását. Hangsúlyozandó, hogy e misszió felvonultatása a szudáni válság regionális hatásainak megoldását célzó EU-szerepvállalás szélesebb keretei között zajlik. Számos EU-ország jelezte informálisan, hogy szándékában áll csapatokkal hozzájárulni a művelethez, így tett Franciaország, Írország, Lengyelország, Svédország, Ausztria, Belgium, Spanyolország, Görögország és Finnország. A megfelelő időben elindul majd a csapaterő megállapításának szokásos folyamata. * * * 21. kérdés, Eoin Ryan (H-0730/07) Tárgy: Iraki menekültek Szíriában és Jordániában Tud nyilatkozni a Tanács arról, mit szándékozik tenni annak érdekében, hogy segítsen a szíriai és jordániai kormánynak megbirkózni azzal a becslések szerint 2 millió iraki menekülttel, akik az elmúlt másfél évben ebbe a két országba érkeztek? 29. kérdés, Paulo Casaca (H-0751/07) Tárgy: Az iraki humanitárius katasztrófa hatása Jordániára A Jordániai Egyetem Stratégiai Tanulmányok Központja nemrég tett közzé egy „Az iraki háború hatása a jordániai növekedésre és inflációra” című tanulmányt, mely több mint egymillióra becsüli a Jordániában lévő iraki menekültek számát és megjegyzi az európai szolidaritás hiányát annak ellenére, hogy milyen pusztító hatást gyakorol Jordániára az iraki humanitárius katasztrófa. Nem gondolja a Tanács, hogy az EU értékeivel és saját érdekeivel összhangban kötelessége lenne vészhelyzeti tervet készíteni, hogy segítse azon országokat, melyeket jelenleg legközvetlenebbül érint az iraki humanitárius katasztrófa, vagyis Libanont, Egyiptomot és legfőképp Jordániát és Szíriát? Nem gondolja a Tanács, hogy a cselekvés hiánya nemcsak embertelen, hanem az európai érdekekkel is ellentétes? Közös válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. A Tanács nagyon szorosan figyelemmel kíséri a jordániai és szíriai helyzet alakulását. A Bizottság 10,2 millió EUR-t különített el arra a célra, hogy segítse megoldani az iraki humanitárius válság okozta szükséghelyzetet. Ebből körülbelül 4 millió EUR fordítandó az iraki szenvedők megsegítésére. A fennmaradó 6 millió EUR többségét Jordániában és Szíriában fogják a legveszélyeztetettebb csoportok alapvető egészségügyi ellátására és oktatására, valamint élelmiszer és alapvető háztartási cikkek célzott osztására fordítani. A Tanács teljes mértékben tudatában van az Európai Parlament által idén július 12-én jóváhagyott, az iraki menekültek humanitárius helyzetéről szóló állásfoglalásnak. Jelenleg is megfontolás tárgyát képezik további hozzájárulások annak érdekében, hogy Jordániában és Szíriában nyújtsanak segélyeket.

53

54

HU


Ezen túlmenően az EU 2006-ban a Nemzetközi Alap Irak Újjáépítéséért útján 10 millió EUR hozzájárulást tett, melynek célja az Irakban lakóhelyük elhagyására kényszerült személyek megsegítése. * * * 22. kérdés, Seán Ó Neachtain (H-0732/07) Tárgy: A lisszaboni menetrend megvalósítása a kutatás és fejlesztés terén Nyilatkozna a Tanács arról, hogy milyen kezdeményezéseket tesz az Európai Unió annak érdekében, hogy jelentősen növekedjenek a kutatási és fejlesztési projektekre fordított kiadások? Egyetért a Tanács azzal, hogy ez kulcsfontosságú politikai kérdés, mellyel foglalkozni kell ahhoz, hogy az Európai Unió sikeresen elérje a lisszaboni menetrendben meghatározott célokat? Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. A Tanács mindig is azt mondta, hogy ahhoz, hogy elérjük a lisszaboni menetrendben megszabott célokat és megszüntessük az Európai Unió és fő globális versenytársai közti rést, életbevágó, hogy többet fektessünk be a kutatásba, fejlesztésbe és innovációba. A kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramnak (2007-2013) megfelelően, mely program finanszírozása lényegesen megnövekedett az azt megelőző keretprograméhoz képest, különböző kezdeményezéseket indítottak annak érdekében, hogy javítsák a kutatási tevékenységek és programok koordinációját. Ezek közé tartoznak az európai technológiai platformok, amelyek által az ipar és az egyéb érdekelt felek közös, hosszú távú perspektívát és stratégiai kutatási menetrendeket dolgoznak ki a vállalatok számára fontos területeken, valamint az alulról felfelé építkező „ERA-Net” hálózat, amely nemzeti és regionális programok összehangolását támogatja. A Tanács jelenleg különösen az első négy olyan rendelet elfogadásával kapcsolatos gyors megegyezésre törekszik, melyek a következő közös technológiai kezdeményezésekre vonatkoznak: ARTEMIS (beágyazott számítástechnikai rendszerek), IMI (innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés), Tiszta Égbolt (repüléstechnika és légiközlekedés) és ENIAC (nanoelektronikai technológiák). A Tanács ezenkívül felhívta a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb mutassa be a hetedik keretprogram végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programban meghatározott többi közös technológiai kezdeményezést, és újra hangsúlyozta az ilyen kezdeményezések nyílt és átlátható irányításának fontosságát. * * * 23. kérdés, Liam Aylward (H-0734/07) Tárgy: Koszovó jövője Nyilatkozna a Tanács arról, hogy milyen kilátások vannak arra, hogy még az év vége előtt nemzetközi megállapodás születik Koszovó jövőjéről? Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. A Tanács 2007. június 18-i ülésén megismételte azon nézetét, hogy az Egyesült Nemzetek különleges megbízottja, Martti Ahtisaari átfogó javaslata szolgál alapul az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának Koszovó kérdését rendező új határozatához. A Tanács hangsúlyozta, hogy gyorsan megoldást kell találni Koszovó státuszának kérdésére, ami elengedhetetlen fontosságú, mint a demokratikus és többnemzetiségű, a jogállamiság mellett elkötelezett Koszovó alapja, és a régió stabilitásának megteremtéséhez és megerősítéséhez is fontos. A Tanács kiemelte azt is, hogy az EU készen áll, hogy jelentős szerepet játsszon a meghatározott státusz megvalósításában.

25-10-2007

25-10-2007

HU


Mivel az üggyel kapcsolatban az ENSZ Biztonsági Tanácsában patthelyzet állt be, a tárgyalások felfüggesztődtek. Augusztus 1-jei nyilatkozatában az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun üdvözölte a kapcsolattartó csoport azon indítványát, hogy tartsanak új tárgyalásokat Pristina és Belgrád közt, melyeket vezessen egy, az EU-t, az Orosz Föderációt és az Egyesült Államokat képviselő trojka. Az ENSZ főtitkára azt kérte a kapcsolattartó csoporttól, hogy december 10-éig tegyen neki jelentést. Július 29-én Javier Solana főtitkár/főképviselő Wolfgang Ischinger nagykövet urat nevezte ki a trojka EU-t képviselő tagjának. A trojka augusztusban kezdte meg a munkát, és azóta számos alkalommal, konstruktív légkörben találkozott a felekkel,. A pristinai és belgrádi delegációk közti közvetlen tárgyalások első fordulójára szeptember 28-án New Yorkban került sor. Október 14-én és 22-én további két közvetlen és közvetett tárgyalási fordulót tartottak. Koszovó státuszával kapcsolatban a felek mindeddig fenntartották homlokegyenest ellenkező álláspontjukat. A felek közti további tárgyalási fordulókra novemberben kerül majd sor. A Tanács 2007. október 15-i ülésén teljes támogatásáról biztosította a trojka-folyamatot és az EU képviselőjét, Ischinger nagykövet urat. Üdvözölte a tárgyalások első fordulójának gyors tempóját és konstruktív légkörét. Arra figyelemmel, hogy a trojka-folyamat azzal fejeződik majd be, hogy december 10-ig a kapcsolattartó csoport benyújtja jelentését az ENSZ főtitkárának, a Tanács arra biztatta a két felet, hogy teljes mértékben vegyenek részt a további fordulókon, ahol konstruktívan, bátran és a kompromisszumkeresés szellemében folytassák a megbeszéléseket, valamint tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Koszovó státuszát tárgyalásos úton rendezzék. A trojka-folyamat lezárulta után az eredményekről az ENSZ főtitkára jelentést nyújt majd be az ENSZ Biztonsági Tanácsának. E folyamatok eredményét jelenleg még korai lenne megjósolni. * * * 24. kérdés, Jim Higgins (H-0736/07) Tárgy: Veszélyeztetett fajok Jelenleg 41 415 faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokról szóló tiltólistáján, és ezek közül a tavalyi 16 118 helyett már 16 306-ot fenyeget a kihalás veszélye. Az összes kihalt faj száma elérte a 785-öt, és további 65 már csak fogságban vagy termesztve létezik. Össze tudná foglalni a Tanács, hogy milyen politikai lépéseket tesz jelenleg és tervez megtenni a jövőben annak érdekében, hogy megelőzze a veszélyeztetett állatok kihalását, és hogy a veszélyeztetett fajok listáján szereplők biztonságosabb kategóriába kerüljenek, tekintve, hogy a korábbi kötelezettségvállalások ellenére kevés politikai lépés történt? Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. A Tanács osztja a tisztelt képviselő úr aggodalmát a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások EU-n belüli és globális szintű csökkenése miatt, és egyetért azzal, hogy az ezt a tendenciát megállító erőfeszítések koordinációja és megerősítése sürgős feladat, különösen mivel már csak kevés idő áll rendelkezésre a 2010-es kötelezettségek teljesítésére. Ahogyan a tisztelt képviselő úr is tudja, 2001-ben az Európai Tanács Göteborgban célul tűzte ki, hogy 2010-re megállítja a biológiai sokféleség csökkenését az EU-ban. Az EU elfogadta azt a globális célkitűzést is, hogy 2010-re mérsékli a biodiverzitás csökkenésének százalékos mértékét. Közösségi szinten a természetvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozás hagyományosan a környezetvédelmi politika középpontjában áll, van élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK tanácsi irányelv(5)) és madárvédelmi irányelv (79/409/EGK tanácsi irányelv(6)), valamint ide tartozik a CITES-rendelet (a Tanács 338/97/EK

(5)

HL L 206., 1992.7.22., 7-50. o.

(6)

HL L 103., 1979.4.25., 1-18. o.

55

56

HU


rendelete(7)), mely a vadon éllő állat- és növényfajok védelméről szól. Ahogyan azt minden bizonnyal a tisztelt képviselő úr is tudja, a környezeti kérdésekre jelenleg az EK-Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás vonatkozik, ami azt jelenti, hogy az Európai Parlament társjogalkotó szerv. Ugyanakkor a védett természeti területek elszigetelten képtelenek a túlélésre és fejlődésre. A Tanács így arra ösztönözte a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tovább erősítsék a biodiverzitással és ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos szempontoknak a más politikai területek politikáiba és programjaiba történő integrációját, valamint hogy éljenek a mezőgazdasági, vidékfejlesztési, erdészeti és halászati politikák által biztosított lehetőségekkel. A biológiai sokféleség védelme kiemelt szerepet játszik a Tanács politikai napirendjében. Múlt decemberben a Tanács sürgette a Bizottság által kidolgozott „EU cselekvési terv 2010-ig és azon túl” végrehajtását. A cselekvési terv politikai területeket és a nekik megfelelő célokat és támogató intézkedéseket határozza meg, melyek egyedi célkitűzésekben és konkrét intézkedésekben jelennek meg. A Tanács folyamatosan hangsúlyozta, hogy szükség van a legfontosabb élőhelyek és fajok védelmére, és arra hívta fel a Bizottságot, hogy kezdje meg az élőhelyvédelmi irányelv mellékleteiben felsorolt fajok, majd az élőhelyek tudományos elemzését. A tagállamok élőhelyvédelmi irányelvvel összhangban benyújtott jelentéseinek vizsgálata szintén jelezheti, hogy felül kell-e vizsgálni egy adott faj védelmi állapotát. Javasoljuk a tisztelt képviselő úrnak, hogy e folyamattal kapcsolatos további információért forduljon közvetlenül a Bizottsághoz. Globális szinten az EU a biológiai sokféleség védelmének egyik hajtóereje, és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy alkalmazza a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, mint amilyen a biológiai sokféleségről szóló egyezmény (CBD), a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) és a vándorfajokról szóló egyezmény (CMS). Az EU országai vezető szerepet játszottak 2007 júniusában a CITES részes feleinek tizennegyedik konferenciáján (CoP 14), melyet Hollandia rendezett meg Hágában. A Tanács már kezdeményezte az előkészítő munka megkezdését a CBD részes feleinek kilencedik, 2008 májusában Bonnban rendezendő konferenciájával (CoP 9) kapcsolatban, hogy biztosítsa az EU aktív és konstruktív szerepét. Mindezeken túl a CMS keretében az EU országai részt vesznek Afrika, Európa és Ázsia képviselőinek találkozóján Skóciában (2007. október 22. és 25. között), hogy támogassák egy lehetséges új megállapodás létrehozatalát a vándorló ragadozó madarak védelme érdekében. Végül 2007. november 12–13-án Lisszabonban a Természetvédelmi Világszövetséggel (IUCN) együttműködve Portugália lesz az érdekelt felek üzletről és biológiai sokféleségről szóló fontos konferenciájának házigazdája. A cél az, hogy partneri viszonyt alakítsanak ki a cégekkel a biodiverzitás megőrzése érdekében, ami az új és innovatív finanszírozási források mobilizálása szempontjából is fontos. * * * 25. kérdés, Borut Pahor (H-0739/07) Tárgy: Horvátország egyoldalú határozata ökológiai és halászati védelmi zóna kialakításáról Hogyan reagál majd a Tanács, ha 2007 végén Horvátország végrehajtja azon, a tervek szerint 2008. január 1-jén hatályba lépő egyoldalú határozatát, hogy ökológiai és halászati védelmi zónát alakít ki? Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. A Tanács aggodalommal vette tudomásul a horvát parlament azon határozatát, hogy 2008. január 1-jétől létrehozza az ökológiai és halászati védelmi zónát. E döntés ellentétes a 2004. június 17-i és 18-i Európai Tanács következtetéseivel, melyben a Tanács tudomásul vette a horvát határozatot, mely szerint az ökológiai és halászati védelmi zóna egy tényezője sem vonatkozik az EU-tagállamokra, és üdvözölte az Olaszország, Szlovénia és Horvátország által 2004. június 4-én Brüsszelben tartott háromoldalú ülésen elért megállapodást. Horvátországnak a tárgyalási keret szerint is teljes mértékben figyelembe kell vennie a 2004. július 17–18-i következtetéseket.

(7)

HL L 61., 1997.3.3., 1-69. o.

25-10-2007

25-10-2007

HU


Az érdekelt felek között egy kielégítő megoldás megtalálása érdekében tartott találkozók nem voltak eredményesek. Az EU ismételten, például a parlamenti vegyes bizottság legutóbbi, 2007. október 1-2-i brüsszeli ülésén is hangsúlyozta Horvátországnak, milyen lehetséges következményei vannak a csatlakozási tárgyalásokra annak, ha egyoldalúan kialakítja az ökológiai és halászati védelmi zónát. A Tanács továbbra is szorosan figyelemmel kíséri majd a kérdést és minden megfelelő szinten emlékeztet az Európai Tanács 2004. június 17-i és 18-i ülésének következtetéseire. * * * 26. kérdés, Hélène Goudin (H-0741/07) Tárgy: Túlhalászás a Balti-tengeren Júliusban a Bizottság úgy döntött, hogy 2007 további részére leállítja a lengyel tőkehalhalászatot a Balti-tenger keleti részén. A lengyel kormány szóvivői azt mondták, a kormánynak nem áll szándékában megbüntetni a halászati tilalmat megszegő halászokat. Az elnökség szerint az EU-nak milyen intézkedéseket kellene tennie azon országok ellen, melyek nyíltan kijelentik, hogy nem tervezik biztosítani a halászati kvótákkal kapcsolatos közös megállapodások betartatását a térségben? Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. A Közösség intézményi rendelkezései szerint a Bizottság a „Szerződések őre” és ennek megfelelően felelős a közösségi jogszabályok betartatásáért. A kérdéses ügyben a Bizottság feladata lesz a szükséges intézkedések meghatározása ha úgy találja, hogy nem tartják be a lengyel tőkehal-halászati tilalmat. A Tanács így azt javasolja a tisztelt képviselő asszonynak, hogy kérdését a Bizottsághoz intézze. * * * 27. kérdés, Frank Vanhecke (H-0742/07) Tárgy: Az EU különleges zimbabwei megbízottja Annak ellenére, hogy az EU utazási tilalmat vezetett be Zimbabwe elnökével, Robert Mugabéval, és a rendszerének 130 tagjával szemben, Mugabe úrnak minden bizonnyal megengedik majd, hogy részt vegyen a 2007. december 8-i lisszaboni Európa-Afrika csúcstalálkozón. Egyetlen EU-tagállam sem támogatja Gordon Brown brit miniszterelnököt, aki azt szorgalmazza, hogy ne engedjék, hogy Zimbabwe részt vegyen a csúcstalálkozón. Úgy érvelnek, hogy a nyugati hatalmak nyomása a katasztrofális zimbabwei helyzet további fokozódásához vezetne, és növelné a Mugabe-rendszer afrikai támogatottságát. Ez az érvelés nem helytálló. Az EU tagállamai állítólag Gordon Brown azon javaslatát is ellenzik, hogy különleges megbízottat nevezzenek ki a zimbabwei válság kezelésére. Hogyan viszonyul a Tanács Gordon Brown javaslatához? Pontosan milyen hatáskörrel rendelkezne egy ilyen különleges megbízott? Miért ellenzik az uniós tagállamok a javaslatot? Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. Amint Mbeki elnök úr közvetítésével belső politikai megállapodás jön létre, az elnökség és a főtitkár/főképviselő konszenzussal egy hivatalos megbízottat szándékoznak megbízni azzal, hogy egy meghatározott időpontig jelentést tegyen a zimbabwei helyzetről. Az elérni kívánt célt és a megbízást az elnökség a főtitkárral/főképviselővel együtt közzé fogja tenni. A főtitkár/főképviselő fog megfelelő tisztviselőt javasolni. A megbízott inkább értékelni fog, mintsem beavatkozni.

57

58

HU


A Tanács továbbra is támogatja a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség kezdeményezését, hogy a zimbabwei kormány és ellenzék közötti közvetítéssel bízzák meg Mbeki elnök urat, és óvatosan üdvözli e törekvések első eredményeit. * * * 28. kérdés, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou (H-0745/07) Tárgy: A Galileo és Quaero programok véghezvitelének kilátásai A tagállamok közelekedési minisztereinek legutóbbi találkozóján nagy nézetkülönbségek alakultak ki az európai Galileo műholdas rádiónavigációs rendszer finanszírozását illetően. Úgy tűnik, a Quaero interenetes keresőprogram is hasonló gondokkal küzd. Tekintettel a stratégiai előnyre, melyet e programok kínálnak az európai gazdaság innovatívabbá tétele és az Unió technológiai és kulturális önellátása terén, a Tanács tanácskozásai során felhívta az elnökség a figyelmet arra a veszélyre, amelyet a Galileo program által nyújtott stratégiai előny eljátszása jelentene, figyelemmel folyamatban lévő, hasonló amerikai GPS III projectre? Milyen konkrét intézkedéseket tervez megtenni annak érdekében, hogy elsimítsa a tagállamok közti nézeteltéréseket? Mik az elnökség ajánlásai ezen projektek finanszírozásával kapcsolatban? Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. Amint azt bizonyára a tisztelt képviselő asszony is tudja, 2007. október 1-2-i ülésén a Tanács véleménycserét tartott az európai műholdas navigációs programokkal (Galileo és EGNOS) kapcsolatban, és tudomásul vette, hogy a Bizottság előterjesztette 2007. szeptember 19-i, „Új kihívás előtt a Galileo: Az európai GNSS-programok felülvizsgálata” című közleményét és az azt megerősítő dokumentumokat, melyeknek részét képezi egy módosított javaslat az európai GNSS-programok további megvalósításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre, valamint egy, a több évre szóló pénzügyi keret felülvizsgálatáról szóló költségvetési hatósági határozatra irányuló javaslat. E dokumentumok, melyeket a Bizottság a Tanács 2007. június 8-i és az Európai Parlament 2007. június 20-i állásfoglalásában megfogalmazott felkérésre készített el, mind kiemelik a Galileo stratégiai értékét, és a Tanács illetékes szervei megvizsgálják majd őket. Az Európai Tanács 2007. június 21-22-én ismét megerősítette a Galileo mint kulcsfontosságú uniós projekt értékét. Az Európai Tanács felkérésére 2007. október 1-2-án a Tanács olyan következtetéseket fogadott el, melyekben vállalta, hogy az év vége előtt átfogó határozatot hoz az európai GNSS-programok végrehajtásáról. Az elnökség minden tőle telhetőt megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a Tanács illetékes szervei és más intézmények, különösen az Európai Parlament munkájára alapozva ezt a feladatot sikeresen végrehajtsák, figyelemmel a Galileo hozzáadott értékére és arra, hogy ez az Európai Unió közös érdekét szolgálja. * * * 30. kérdés, Diamanto Manolakou (H-0756/07) Tárgy: A CIA által elkövetett folyamatos illegális fogvatartások és kínzások Nagy felháborodást okoztak a New York Times közlései, melyek szerint folytatódik az a program, melynek keretében terrorizmussal gyanúsított személyeket az Egyesült Államokon kívüli helyszíneken tartanak fogva, és e műveletek részeként a CIA titkos memorandumokkal felhatalmazást kapott kínzás alkalmazására is. A lap szerint a CIA ismét külföldi, titkos helyszíneken tart fogva foglyokat, míg 2005-ben az Alberto R. Gonzales vezette igazságügyi minisztérium egy titkos memorandumot adott ki, melyben felhatalmazta a CIA-t kíméletlenebb kihallgatási technikák alkalmazására, „fájdalmas fizikai és pszichológiai módszerek” használatára, amilyen a pofozás, színlelt megfojtás és a nagyon alacsony hőmérsékletnek való kitétel. El fogja a Tanács ítélni a CIA ezen illegális tevékenységeit, melyeket az Egyesült Államok kormányzata eltűr és támogat? Szándékozik intézkedéseket tenni azért, hogy véget vessen a gyanúsítottak CIA és az amerikai kormány általi illegális fogva tartásának és kínzásának, amely látványosan megsérti a nemzetközi emberi jogi egyezményeket és az alapvető jogok és szabadságok elleni elfogadhatatlan támadásnak minősül?

25-10-2007

25-10-2007

HU


Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. A Tanács sosem foglalkozik a sajtóban megjelenő híresztelésekkel. A Tanács álláspontját a legtöbb ilyen kérdéssel kapcsolatban a 2006. decemberi Tanács következtetései tartalmazzák: „Az EU továbbra is szilárdan elkötelezett a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés teljes tilalma mellett. Saját tevékenységeinket ez irányítja, és hangot adunk a harmadik országokkal kapcsolatos aggodalmainknak. A Tanács ezzel összefüggésben ismételten hangsúlyozza, hogy a terrorizmus elleni küzdelem során fenn kell tartani és tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, a menekültjog és a nemzetközi humanitárius jog rendelkezéseit. A Tanács továbbra is közelről figyelemmel kíséri az emberi jogokkal kapcsolatos fejleményeket a terrorizmus elleni küzdelem területén, és megfelelő intézkedéseket hoz azok védelmére. Az olyan titkos fogdák léte, amelyekben a fogvatartottakat jogilag légüres térben tartják, nincs összhangban a nemzetközi humanitárius joggal és az emberi jogokkal.” Ezenkívül az EU kínzással kapcsolatos iránymutatása szerint az EU-nak különösen a következő lépések meghozatalára kell ösztönöznie a harmadik országokat: – „annak biztosítása, hogy a kínzással és rossz bánásmóddal kikényszerített vallomásokra semmiféle eljárásban ne lehessen bizonyítékként hivatkozni, annak az eljárásnak a kivételével, amelyben azt a kínzással vádolt személy ellen használják fel a vallomás megtételének bizonyítására; (…) – annak biztosítása, hogy semmilyen kivételes körülmény, beleértve a hadiállapotot, a háborús fenyegetést, a belpolitikai instabilitást vagy bármely egyéb általános szükséghelyzetet, ne szolgálhasson a kínzás vagy a rossz bánásmód igazolására; – annak biztosítása, hogy senkit nem küldenek vissza erőszakkal abba az országba, ahol kínzás vagy rossz bánásmód veszélyének van kitéve.” * * * 31. kérdés, Pedro Guerreiro (H-0758/07) Tárgy: A szaharai nép elidegeníthetetlen önrendelkezési joga Marokkó 1976 óta illegálisan tartja megszállás alatt Nyugat-Szaharát, a nemzetközi jogot látványosan megsértve akkor annektálta a területet. A Polisario Front – a szaharai nép legitim képviseleti szerve – és az ENSZ minden erőfeszítése és jóindulatú gesztusa ellenére a nyugat-szaharai békefolyamat régóta elakadt a marokkói hatóságok kompromisszumképtelensége miatt, akik nem hajlandóak betartani a nemzetközi jogot és továbbra is megszállás alatt tartják a területet. Marokkó hozzáállása megakasztotta a békefolyamatot. A marokkói javaslatok lényegében arra irányultak, hogy megakadályozzák a szaharai népet abban, hogy a saját sorsáról döntsön, pedig ezt a jogot az ENSZ határozatai és az ENSZ alapokmánya is védi. Figyelemmel a Marokkó által megszállt Nyugat-Szaharában jelenleg tapasztalható fokozódó elnyomásra, nyilatkozna a Tanács arról, hogy hogyan látja Marokkó hozzáállását, és elmagyarázná, milyen kezdeményezéseket tesz annak érdekében, hogy az ENSZ Nyugat-Szaharával kapcsolatos határozatai szerint járjon el, realitássá téve a szaharai nép legitim és elidegeníthetetlen önrendelkezési jogát, mely a nyugat-szaharai konfliktus igazságos és tartós megoldásának egyedüli és abszolút szükséges kerete? Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. A Tanács álláspontja világos. A Tanács teljes mértékben támogatja az ENSZ és az ENSZ főtitkára személyes megbízottjának törekvéseit, hogy politikai megoldást találjanak a problémára. A Tanács következetesen

59

60

HU


fenntartotta, hogy a megoldásnak igazságosnak, tartósnak, kölcsönösen elfogadhatónak kell lennie és biztosítania kell a nyugat-szaharai nép önrendelkezését, az ENSZ határozatainak megfelelően. Több évi politikai patthelyzet után a 2007. április 30-i 1754. ENSZ BT határozat lehetőséget kínál arra, hogy új lendületet kapjon a folyamat azáltal, hogy előítéletek nélküli közvetlen tárgyalásokra hívja fel a feleket. Idén június 19–20-án és augusztus 10–11-én az ENSZ védnöksége alatt két tárgyalási fordulót tartottak, őszre pedig újabb fordulót tűztek ki. Reméljük, hogy a térség pártjai és államai továbbra is teljes mértékben együttműködnek az ENSZ-szel és egymással annak érdekében, hogy haladást érjenek el a politikai megoldás felé vezető úton. * * * 32. kérdés, Leopold Józef Rutowicz (H-0759/07) Tárgy: A wazirisztáni törzsi övezet helyzete A wazirisztáni törzsi övezet valóságos paradicsommá vált az al-Kaida és a fegyver- és kábítószer-csempészek számára, ami érinti a nyugati érdekeket és biztonságot is. Milyen intézkedéseket javasolt, vagy tervez javasolni a Tanács a pakisztáni kormánynak, hogy véget vessen ennek a helyzetnek, és megakadályozza Pakisztán további talibanizálódását? Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. A Tanács folyamatosan figyelemmel kísérte a wazirisztáni helyzetet. Bár elismerjük, hogy ez belső ügy, rendszeresen megvitatjuk a helyzetet a pakisztáni hatóságokkal. Véleményünk szerint van még mit tenni a bizalomteli légkör kialakításáért, például a személyes kapcsolatok terén, a határmenti zónák gazdasági fejlődéséért, a határellenőrzésért és a menekülteket érintő kérdések terén. Készen állunk, hogy segítséget nyújtsunk. Jelenleg a fő tevékenységeink közösségi eszközök által valósulnak meg. A Pakisztánnak a jövőben nyújtott közösségi támogatás a vidékfejlesztésre és az oktatásra fog koncentrálni az Afganisztánnal határos tartományokban. Forrásokat biztosítottunk a határellenőrzést és a regionális kereskedelem megkönnyítését célzó regionális együttműködésre, ami fontos a határokon átnyúló együttműködés fejlesztéséhez. Az EK arra is törekszik, hogy az oktatást támogató programja által kiegészítse a gazdasági fejlesztési kezdeményezéseket, különösen a szakoktatás terén. * * * 33. kérdés, Georgios Toussas (H-0761/07) Tárgy: A „Blackwater” zsoldoshadsereg véres tettei Az amerikai „Blackwater” cég magán zsoldoshadsereget állított fel és különleges bevetési egységeket hozott létre, melyek Irakban, Afganisztánban és 56 másik országban bevetve fegyvertelen civileket lőnek le és a dolgozókat terrorizálják, amivel megsértik a nemzetközi jogot. A „Blackwater” céghez tartozó – 180 000 fős – magánhadsereg és a megszálló amerikai hadsereg felelős 11 iraki civil 2007. szeptember 16-i lemészárlásáért és 18 másik megsebesítéséért. Ezenkívül a zsoldoshadsereg a jelentések szerint nagyjából 200 vérontásban vett részt Irakban 2005-től mostanáig, és szerepet játszott Fallúdzsa város elpusztításában 2004 őszén, ami nagyon sok civil életét követelte. Mérvadó nemzetközi médiaforrások szerint a „Blackwater” cég évi több mint 100 millió dollárt kap a bűncselekményeiért. Hogyan látja a Tanács a „Blackwater” cég bűncselekményeit? Elítéli a Tanács a megszálló amerikai hadsereg, a NATO és a „Blackwater” zsoldoshadsereg által együttesen az iraki és afganisztáni civil lakosság ellen elkövetett véres tetteket? Helyesli a Tanács a nemzetközi közvélemény felhívását, hogy azonnal vonják ki az Egyesült Államok és a NATO megszálló csapatait Irakból és Afganisztánból?

25-10-2007

25-10-2007

HU


Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. A Tanács nem tárgyalta konkrétan az amerikai Blackwater tetteit. Az Irakban lévő többnemzetiségű haderő, beleértve az amerikai erőket, az iraki kormány kérésére és az ENSZ BT határozatainak megfelelően tartózkodik az országban. 2006. november 28-án további egy évvel meghosszabbították a többnemzetiségű haderő megbízatását. Határozatának megfelelően a Biztonsági Tanács kijelentette, hogy a megbízást korábban visszavonja, ha az iraki kormány azt kéri. A Tanács tiszteletben tartja az iraki kormány véleményét a többnemzetiségű haderő jelenlétéről. Hasonlóan, a NATO által vezetett ISAF (Nemzetközi Biztonsági Támogató Erők) az afgán kormány kérésére és az ENSZ Biztonsági Tanácsának fennhatósága alatt tartózkodik Afganisztánban. Az EU teljes mértékben támogatja az Afganisztánról szóló 2006-os megállapodást, mely az afgán kormány és a nemzetközi közösség partneri viszonyán alapul, célja pedig tartós afgán kapacitások és intézmények felépítése. Az ISAF azonnal kivonása nem szolgálná ezt a célt. * * * 34. kérdés, Ryszard Czarnecki (H-0762/07) Tárgy: Burma: a demokratizálódási folyamat támogatása és a lakosság megsegítése Hogyan szándékozik a Tanács támogatni a Burmai demokratizálódási folyamatot, és hogyan kíván humanitárius segélyt nyújtani az ország lakosságának? Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. A Tanács fenntartja, hogy Európa Burmával/Mianmarral kapcsolatos politikájának legfontosabb céljai közé tartozik a legitim, civil kormányzathoz vezető békés átmenet. Az EU továbbra is kiegyensúlyozott politikát folytat, egyrészt megerősíti a korlátozó intézkedéseket, másrészt növeli a Burma/Mianmar lakosságának nyújtott segítséget. Ami az országban zajló demokratikus folyamatot illeti, a Tanács elsősorban politikai és diplomáciai eszközöket használ a változás meggyorsításához. Az uniós küldöttségvezetők a burmai kormánnyal együtt nemrég két közös kezdeményezést tettek. Az elnökség, a főképviselő és a külügyi biztos egy sor nyilatkozatot adott ki, melyekben szorgalmazták, hogy a hatóságok gyakoroljanak önuralmat, engedjék szabadon a politikai foglyokat és kezdjenek teljes körű párbeszédet az érintett felekkel. A Tanács kifejezte azt is, hogy készen áll arra, hogy segítse Burmát/Mianmart az átmenet folyamán, amennyiben a kormány valóban ezt az utat kívánja követni. Nagyköveti szinten az EU-trojka a régió több fővárosában tett kezdeményezéseket. A Tanács továbbra is szoros és rendszeres kapcsolatban áll a térségbeli partnereivel, vagyis Indiával, Kínával és az ASEAN tagországaival. Az október 15-i miniszteri ülésen a Tanács egyhangúlag támogatta az ENSZ különleges megbízottja, Ibrahim Gambari jószolgálati misszióját, és támogatott más ENSZ-kezdeményezéseket, így a Biztonsági Tanács kezdeményezéseit is. A Tanács beleegyezett, hogy a már így is nyomás alatt álló lakosság sérelme nélkül megerősítsenek egy sor, a burmai/mianmari kormányzat elleni korlátozó intézkedést. Az országban bekövetkező fejlemények és Ibrahim Gambari küldetésének eredményei fényében az EU kész arra, hogy felülvizsgálja, módosítsa vagy megerősítse az ilyen intézkedéseket. Ami a humanitárius segítségnyújtást illeti, az EU a Burmának/Mianmarnak legnagyobb segítséget nyújtók egyike. Az Európai Bizottság és a tagállamok továbbra is egyöntetűen támogatják az burmai/mianmari

61

62

HU


lakosságnak és a környező országok burmai menekültjeinek nyújtott humanitárius segítséget. A Tanács jelenleg e segítségnyújtás megerősítésén munkálkodik. * * * 35. kérdés, Colm Burke (H-0772/07) Tárgy: Az EU Burma elleni szankciói Sajnálatos, hogy milyen korlátozott szankciókat vezetett be az EU Burmával szemben. A fegyverkereskedelmi tilalom hatása minimális volt, csakúgy, mint a sokszor megszegett vízumtilalomé. A pénzeszközök befagyasztása is csak névleges hatással bírt. Az Európa-szerte befagyasztott pénzeszközök csak 57£-t tehettek ki. A kereskedelmi kiváltságok visszavonása üdvözlendő lépés, de az EU azóta is egyike Burma legnagyobb befektetőinek és kereskedelmi partnereinek. Tekintve, hogy jelenleg is folynak a tárgyalások az EU Burma elleni korlátozó intézkedéseinek kiterjesztéséről, vállalja a Tanács, hogy minden európai vállalatnak és polgárnak megtiltja, hogy Burmában fektessen be? Megtiltja a katonaság, katonai személyek vagy a velük kapcsolatban álló személyek tulajdonában álló vállalatoktól származó áruk és szolgáltatások importját? Vállalja, hogy megtiltja a stratégiai fontosságú termékek importját, mint amilyen a drágakő és a faanyag? Vállalja, hogy megtiltja az EU-ból induló nemzetközi pénzügyi tranzakciókat? Képes a Tanács nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa kötelező szankciókat hozzon Burma ellen? Az ENSZ-szel együtt beleegyezik a Tanács olyan célzott szankciók bevezetésébe, mint amilyen a kötelező fegyverembargó, a befektetési tilalom és a stratégiai fontosságú burmai termékek, így a gáz, olaj, drágakövek és faanyag exportjának tilalma, mindaddig, amíg visszafordíthatatlan haladás nem történik a politikai változások irányába, vagy amíg egy demokratikusan megválasztott burmai kormány nem kéri, hogy szüntessék meg azokat? Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. Az EU 1990 óta fegyverembargót, 1996 óta pedig egy sor különböző független szankciót tart fenn Burmával/Mianmarral szemben. Azóta a korlátozó intézkedéseket fokozatosan megerősítették és időszakosan aktualizálták. A szankciók a katonai rendszer ellen irányulnak, valamint azok ellen, akik a legnagyobb hasznot húzzák a rossz kormányzásból és akik tevékenyen részt vesznek a nemzeti megbékélési folyamat, az emberi jogok tiszteletben tartása és a demokrácia veszélyeztetésében. A korlátozó intézkedések közé tartozik jelenleg a vízumkorlátozás, a pénzeszközök és gazdasági források befagyasztása, ami nagyjából 386 embert érint: az SPDC-t (Állami Béke és Fejlődés Tanácsa), regionális parancsnokokat és regionális parancsnokhelyetteseket, minisztereket, magas rangú katonai tiszteket (dandártábornoki rangtól), büntetésvégrehajtási és rendészeti katonai vezetőket, a kormány gazdaságpolitikájából előnyben részesülő személyeket és a hadsereg tagjai vagy családjuk tulajdonában álló vállalatok vezetőit; a burmai állami vállalatok számára nyújtott kölcsönök/hitelek és az ilyen vállalatokban való érdekeltség tilalma, ami 41 vállalatot vagy szervezetet érint; a fegyverembargó és a belső elnyomás céljaira felhasználható felszerelések kivitelének tilalma; a nem humanitárius segélyprogramok felfüggesztése (mely alól vannak kivételek olyan kulcsfontosságú területeken, mint az egészségügy, oktatás és a szegénység csökkentése); diplomáciai intézkedések, így a Burmába/Mianmarba irányuló magas szintű látogatások felfüggesztése és a katonai attasék visszahívása az EU-tagállamok nagykövetségeiről. Azt követően, hogy élesen elítélte a szeptember végén a burmai/mianmari tüntetőkkel szemben alkalmazott brutálisan kemény intézkedéseket és az országot gyötrő elnyomást, október 15-én a Tanács a rezsimre nehezedő közvetlen nyomás fokozása mellett döntött, melyet a rönkfa, a faanyagok,valamint a fémek, ásványi anyagok, drágakövek és féldrágakövek bányászata területét érintő szigorúbb intézkedések és további korlátozó intézkedések által kíván elérni. Az EU támogatja a további aktív ENSZ-szerepvállalást, ideértve a Biztonsági Tanács fellépését is. A Tanács emlékeztet arra, hogy sokféle eszközzel igyekezett segíteni a burmai/mianmari helyzet javítását, így teljes mértékben támogatta az ENSZ különbegbízottja, Ibrahim Gambari jószolgálati misszióját és politikai párbeszédet folytatott a Burmával határos országokkal. A burmai/mianmari lakossággal vállalt szolidaritás

25-10-2007

25-10-2007

HU


kifejezésére jelentős humanitárius segítséget is nyújtott lakosság legkiszolgáltatottabb csoportjainak és a szomszédos országok burmai menekültjeinek. * * * 36. kérdés, Rosa Miguélez Ramos (H-0765/07) Tárgy: Spanyol rendszámmal közlekedő járművek Portugáliában Nemrég hívták fel a figyelmemet egy olyan problémára, mely egy tagállam, nevezetesen Spanyolország néhány munkavállalóját érinti, egészen konkrétan a saját tartományomban, a Portugáliával határos Galíciában élőket. Majdnem mindegyikük egészségügyi dolgozó, akinek Portugáliában van fizetett állása, és napi rendszerességgel a lakóhelyük szerinti országban, vagyis Spanyolországban nyilvántartásba vett autójukkal mennek dolgozni. A portugál gépjárműadó alkalmazható más tagállam polgáraira is, amennyiben azok jövedelemmel rendelkeznek Portugáliában és több mint hat hónapot ott töltenek. A jelenlegi megfogalmazás szerint a „határmenti ingázó” státusza csak akkor vonatkozik rájuk, ha a határ menti közigazgatási egységben dolgoznak. Ha nem, akkor a jogszabályok szerint tényleges illetőséggel bírnak. Ennek eredményeképp a hatóságok fellépnek e polgárok ellen, bírságokat szabnak ki, elkobozzák a jármű iratait és lefoglalják az autót, amivel csak két lehetőséget hagynak a polgárnak: nyilvántartásba veteti az autóját vagy kiviszi az országból. Úgy értesültünk, hogy a spanyol és portugál hatóságok vizsgálják a kérdést, köszönhetően néhány érintett tiltakozásának. Biztosítanak engem a portugál hatóságok arról, hogy erőfeszítéseket tesznek e problémák mielőbbi megoldására, mivel azok akadályozzák a munkavállalók szabad mozgását? 37. kérdés, Elisa Ferreira (H-0766/07) Tárgy: Spanyolországban nyilvántartásba vett járművek közlekedése Portugália területén Aggodalmak merülnek fel a Spanyolországban nyilvántartásba vett járművek portugáliai közlekedését illetően, különösen ami a határmenti zónában lakó munkavállalókat érinti, akik fizetett munkájuk ellátása érdekében naponta utaznak át a szomszédos országba. Leginkább a Portugália északi részén, főként az egészségügyben dolgozó galíciai munkavállalókat érinti a probléma. A portugál jog szerint a „határmenti ingázók” mentesek az ország területén közlekedő, máshol nyilvántartásba vett járművekre vonatkozó általános szabályok alól; azonban a fogalmat nem határozták meg pontosan, aminek eredményeképp a Portugáliában dolgozó spanyol állampolgárokat az ellenőrzések során megbüntette a portugál rendőrség azért, mert nem tudták bizonyítani, hogy megfelelnek a „határmenti ingázó” jogi definíciójának. Pontos meghatározás hiányában fennáll a veszélye annak, hogy az e szabályok alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanság téves értelmezésekhez vezet majd, melyek káros hatással lehetnek arra a jó viszonyra, melyet Portugália és Spanyolország közt európai összefüggésben mind látni szeretnénk. Ezzel kapcsolatban meg tudja erősíteni a portugál elnökség, hogy mindent elkövetnek annak biztosítása érdekében, hogy e munkavállalók jogi helyzete mentes legyen mindenféle kétértelműségtől? Együttes válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. A Tanács nem fűz megjegyzést a tagállamok által meghozott vagy meghozandó intézkedésekhez. E plenáris ülésen az Unió elnökségét képviselem ugyan, de mivel a szóban forgó kérdések a portugál államot közvetlenül érintő problémára vonatkoznak, a portugál kormány tagjaként örömmel adok felvilágosítást az ügyben. Portugália és Spanyolország kiváló kétoldalú kapcsolatokat tart fenn. Ebben az összefüggésben a portugál hatóságoknak a lehető legnagyobb figyelemmel kell eljárniuk az olyan spanyol állampolgárok helyzetének

63

64

HU


rendezésekor, akik Spanyolországban (általában véve Spanyolországban, nem csak Galíciában) rendelkeznek lakóhellyel és Portugáliában űzik foglalkozásukat, különösen az egészségügyi vagy oktatási szektorban. Abban a helyzetben vagyok, hogy bejelenthetem, a portugál parlamentben jelenleg tárgyalt, 2008. évi állami költségvetés 2008. január 1-jétől lehetővé teszi a határmenti ingázóknak, hogy Spanyolországban nyilvántartásba vett járművekkel közlekedjenek Portugáliában, feltéve, hogy a munkahelyük maximum 60 km-re van a portugál határtól. Mindez annak közös erőfeszítésnek köszönhetően vált lehetővé, melyet a portugál hatóságok valamint a spanyolországi és portugáliai SOLVIT-központok fejtettek ki, melyek kiemelten kezelték ezeket az ügyeket, ahogyan arról már volt alkalmunk tájékoztatni a spanyol hatóságokat. * * * 38. kérdés, Laima Liucija Andrikienė (H-0773/07) Tárgy: Antiterrorizmus kontra polgári szabadságjogok Élénk vita alakult ki az uniós tagállamok között arról a veszélyről, hogy az új technológia alkalmazása és az utasok adatainak megosztása a terroristák leleplezése érdekében, valamint a korábban elfogadott, telefonbeszélgetések rögzítéséről szóló irányelv sérteni fogja az emberek polgári szabadságjogait. Az utasok adatinak megosztását és a telefonbeszélgetések rögzítését kritizálók azzal érvelnek, hogy az ilyen tervek mindenki magánéletét fenyegetik és azzal a kockázattal járnak, hogy a nem EU-s állampolgárok még több megkülönböztetésnek lesznek kitéve. E fenyegetések fontosak azon kilenc ország számára is, amelyek a következő hónapokban csatlakoznak Schengenhez, mivel úgy tűnik, az ilyen adatgyűjtési tervek a bevándorlók és az uniós polgárok jogait is sérteni fogják. Mi a Tanács álláspontja az utasok adatainak gyűjtését célzó terv megvalósításáról? Mit tervez tenni a Tanács annak érdekében, hogy garantálja, hogy a polgári szabadságjogokat nem megsértik, hanem épp ellenkezőleg, óvják és védik? Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. A Tanács még nem kapta meg a Bizottság javaslatát a tisztelt képviselő asszony által említett utas-nyilvántartásról (PNR), így arról véleményt sem tud nyilvánítani. Ha a kérdésben említett „telefonbeszélgetések rögzítéséről szóló irányelv” az adatok megőrzéséről szóló irányelvet jelenti, a Tanács kiemeli, hogy az nem teszi lehetővé a telefonbeszélgetések rögzítését. Az irányelv a „forgalmi adatok megőrzése” nevű nyomozati eszközről szól, vagyis például annak megőrzéséről, hogy melyik telefonról milyen számot hívtak és mennyi ideig tartott a hívás. A telefonbeszélgetések tartalmát ezen irányelv alapján nem lehet rögzíteni. A következő novemberi tanácsüléseken (IB) a Tanács átfogó megállapodást kíván elérni egy adatvédelmi kerethatározatról, mely minimális alapkövetelményeket határozna meg az adatvédelemről a harmadik pillérben. * * * 40. kérdés, John Bowis (H-0776/07) Tárgy: A légiközlekedés bevonása az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe Tekintettel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szeptemberi ülésén hozott, a klímaváltozás kezelését szolgáló „piaci alapú intézkedésekről” szóló döntésre és arra, hogy mennyire vonakodik néhány EU-n kívüli állam attól, hogy bevonja légiközlekedési szektorát az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe, milyen lépéseket tesz majd a Tanács annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országok légijármű-üzemeltetőire is kiterjedjen az unió kibocsátáskereskedelmi rendszere, és mi lesz az ilyen lépések jogi alapja?

25-10-2007

25-10-2007

HU


Válasz (PT) Ez a válasz, melyet az elnökség fogalmazott meg, és amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nem kötelező, nem hangzott el szóban az Európai Parlament 2007. októberi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órájában. Ahogy a tisztelt képviselő úr is tudja, a Tanács és az Európai Parlament vizsgálja a Bizottságnak az európai parlamenti és tanácsi irányelvre tett javaslatát, mely úgy módosítaná a 2003/87/EK irányelvet, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek a Közösségen belüli kereskedelmi rendszere kiterjedjen a légiközlekedésre is. Ezt az irányelvet együttdöntési eljárásban, így a Parlament teljes részvételével hagyják majd jóvá. A Tanács előkészítő testületei részletesen tárgyalják a javaslatot és annak technikai, jogi és politikai vonatkozásait. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 36. közgyűlésén elért eredmények ellenére a Tanács szándéka az, hogy átfogóan közelítse meg a légiközlekedési kibocsátások csökkentését, ami összhangban áll az EU politikáival és célkitűzéseivel valamint az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményével (UNFCCC). Ennek része lesz a légiközlekedést a közösségi kibocsátáskereskedelmi rendszerbe bevonó bizottsági javaslattal kapcsolatban végzett intenzív munka is. Ezenkívül a Tanács az ENSZ keretében és kétoldalú keretek között továbbra is munkálkodni fog azon, hogy bevonjon harmadik országokat a 2012 utánra vonatkozó klímaváltozási egyezmény megkötésére irányuló erőfeszítésekbe. Az EU szerint a 2012 utánra vonatkozó tárgyalások egyik kulcseleme a nemzetközi légiközlekedés kibocsátásainak gazdaságosabb módon, nevezetesen a szén-dioxid-piac szélesítésével és kiterjesztésével történő javítása. A Tanács tudatában van annak, milyen fontos a harmadik országok, különösen a fejlődő országok bevonása, és továbbra is arra fog törekedni diplomáciai szinten, hogy megértesse a fejlődő országokkal, hogyan hozhat tiszta hasznot a légitársaságok bevonása az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek Közösségen belüli kereskedelmi rendszerébe. * * *

A BIZOTTSÁGHOZ INTÉZETT KÉRDÉSEK 47. kérdés, Marco Cappato (H-0686/07) Tárgy: Közösségi csalások Egyre több csalással kapcsolatban érkezik jelentés és folyik vizsgálat a Dél-Olaszországnak, különösen Basilicata tartománynak szánt strukturális alapok felhasználásával kapcsolatban. Bár az ellenőrzéseket és vizsgálatokat elsősorban a nemzeti és regionális hatóságoknak kell elvégezniük, az illetékes irányító hatóságok pedig azokból vonják le a következtetéseket és megteszik a szükséges módosításokat, nyilatkozna a Bizottság arról, hogy hány és milyen alkalommal kérték az olasz hatóságok az OLAF segítségét a vizsgálatokhoz? Nem gondolja a Bizottság, hogy gond van az egész intézményi és üzleti rendszerrel, különösen Basilicata tartományban? Habár a Bizottság által végzett vizsgálatokra csak a védelem második vonalaként és az éves stratégia részeként kerül sor, nyilatkozna a Bizottság arról, kíván-e bármilyen lépést tenni annak érdekében, hogy ellenőrizze a strukturális alapok megfelelő felhasználását és megelőzze a csalásokat Basilicata tartományban? Válasz A 2000 és 2006 közötti programozási időszakban a strukturális alapokból Basilicata tartománynak juttatott források összege 848 035 000 € volt. 433 885 000 €-t az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz (ERFA) (51,16%), 220 900 000 €-t az Európai Szociális Alaphoz (ESZA) (26,05%), 193 250 000 €-t (22,79%) pedig az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Orientációs Részlegéhez soroltak. Basilicata tartományra így körülbelül a 2000 és 2006 közötti programozási időszakban Olaszországnak juttatott közösségi források 2,5%-a jutott. A tisztelt képviselő úr helyesen mutat rá, hogy egyre több szabálytalanságról érkezik jelentés. Csak a 2006. évben 80 szabálytalanság történt Basilicata tartományban. Ráadásul a 80 szabálytalanságból 79 az olasz hatóságok szerint csalás gyanúját vetette fel, nagyjából 3,7 millió € értékben. Ezek az ügyek az Olaszország

65

66

HU


által jelentett szabálytalanságok számának körülbelül 11%-át teszik ki. Ami az értéket illeti, a hányad ennél sokkal alacsonyabb (1,6%). A jelentett esetek többsége az EMOGA Orientációs Részlegét érinti. Mindazonáltal, bár a statisztikai adatok szerint jelentősen emelkedett az ezzel a konkrét alappal kapcsolatos, csalás gyanúját felvető esetek száma, a Bizottság szerint megnyugtató, hogy az ellenőrző hatóságok észlelték és jelentették mindezeket a szabálytalanságokat. Továbbá az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy előttük egyetlenegy ügy van a nyomon követési szakaszban Basilicata tartománnyal kapcsolatban, aktív vizsgálatot pedig nem folytatnak egy ügyben sem. Nem érkezett olyan kérelem, melyben az olasz hatóságok az OLAF segítségét kérték volna a strukturális alapokkal kapcsolatos vizsgálatok lefolytatásához Basilicata tartományban. A 2000–2006-os programozási időszakban Basilicata tartomány a Presidenza del Consiglio dei Ministri – Dipartimento politiche comunitarie központi koordinációs ponton keresztül összesen 93 szabálytalanságot jelentett be az OLAF-nak. A struktuális alapok helyes felhasználását számos szervezet biztosítja nemzeti és közösségi szinten is. A struktuális alapok felhasználását ellenőrzik mind nemzeti hatóságok, mind a Bizottság illetékes hivatalai (Regionális Politikai Főigazgatóság, Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság és Halászati és Tengerügyi Főigazgatóság). Olaszország minden évben jelentést tesz a Bizottságnak (a 438/2001 rendelet 13. cikkének megfelelően) a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások irányítási és ellenőrzési rendszereiről. A jelentést az olasz hatóságok és a Bizottság évenkénti, kétoldalú koordinációs ülésen vitatják meg. Az idei ülésre decemberben kerül majd sor. Ami az EMOGA Orientációs Részlegét illeti, Basilicata tartományt a 2000–2006-os programozási időszak keretében 2004-ben ellenőrizték. 2007 decemberére további ellenőrzést terveznek. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság által 2004-ben végzett ellenőrzést követően pénzügyi korrekciós eljárás van folyamatban (az 1260/1999/EK rendelet 39. cikkének megfelelően). Ami az ERFA-t illeti, a 2000–2006-os programozási időszak keretében Basilicata régiót eddig még nem ellenőrizték. A nemzeti hatóságok által észlelt hibaarány viszonylag alacsony (0,18%). A Regionális Politikai Főigazgatóság ellenőrzési szolgálata éves stratégiája és a tervezett ellenőrzések keretében hamarosan kockázatelemzést végez majd (előre meghatározott paraméterekkel). Mivel a Regionális Politikai Főigazgatóság még nem kapott információkat esetleges szabálytalanságokról, jelenleg lehetetlen megmondani, hogy Basilicata tartomány operatív programját fogják-e ellenőrizni a közeljövőben. Az ESZA-t illetően a Bizottság utalna a tisztelt képviselő E-4158/07 számú írásbeli választ igénylő kérdésére adott válaszra. Végezetül azt is érdemes megemlíteni, hogy e hónapban az olasz hatóságok aláírtak egy megállapodást, mely összehangolja a közösségi költségvetés kárára elkövetett csalás és más szabálytalanságok jelentésével kapcsolatos eljárásukat más tagállamokéval. Ez is mutatja, mennyire komolyan veszik az olasz hatóságok a közösségi költségvetés kárára elkövetett csalások elleni küzdelmet. * * * 48. kérdés, Ingeborg Gräßle (H-0747/07) Tárgy: Kallas biztos épületpolitikai szaktanácsadója, Richard Boomer szerepe Az ingatlanszektorban jelenleg milyen üzleti tevékenységekben (pozíciók és feladatok, közvetlen és közvetett részvétel, pl. részvények és társaságokban való részvétel) vesz részt Kallas biztos épületpolitikai szaktanácsadója? Mióta folynak ezek az üzleti tevékenységek? Hogyan egyeztethető ez össze Kallas biztos 2007. május 2-án a Költségvetési Ellenőrző Bizottság előtt tett kijelentésével, mely szerint a szaktanácsadója felhagyott minden, ingatlanokkal kapcsolatos tevékenységével?

25-10-2007

25-10-2007

HU


A Bizottság hozzáférést nyújtott a szaktanácsadó számára a brüsszeli terveivel kapcsolatos bizalmas és piaci információkhoz. Hogyan értékeli a Bizottság ezen információk kereskedelmi értékét? Válasz 1. Boomer úr üzleti tevékenységei: Richard Boomer urat azzal az általános megbízással nevezték ki Kallas alelnök szaktanácsadójává, hogy adjon tanácsokat az épületpolitika, a brüsszeli és luxembourgi hatóságokkal ápolt kapcsolatok fejlesztése terén, és azzal kapcsolatban, hogy hogyan maximalizálhatók a Bizottság e területen történt befektetései. Miután a 2007. április 1-jétől 2008. március 31-éig tartó időszakra kinevezték Kallas biztos szaktanácsadójává, a Bizottság által az ilyen tanácsadók toborzására alkalmazott szabályoknak megfelelően Boomer úr tájékoztatta a Bizottságot azon egyéb szakmai tevékenységeiről, melyeket a szaktanácsadói megbízatása mellett is folytat. Biztosította a Bizottságot arról, hogy e tevékenységek semmilyen módon nem vezetnek összeférhetetlenséghez a szaktanácsadói tevékenységével. A Bizottságnak nincs tudomása arról, hogy Boomer úr olyan részvények tulajdonosa lenne, vagy olyan társaságokhoz kapcsolódna, melyek összeférhetetlenek lennének jelenlegi szaktanácsadói szerepével. 2. Ellentmondások Boomer úr szakmai tevékenysége és Kallas alelnök 2007. május 2-i CoCoBu-ülésen tett nyilatkozata között: A tisztelt képviselő asszony figyelmébe ajánljuk az 1. pontban leírtakat. 3. Boomer úr hozzáférése bizalmas és fontos adatokhoz: Először is, a Bizottság hangsúlyozza, hogy brüsszeli ingatlanügyleteivel kapcsolatos jövőbeli tervei kidolgozásakor változatos információforrásokra és elemzésekre támaszkodik. Ebben az összefüggésben, figyelemmel az e téren meglévő szakértelmére, a szaktanácsadó is elmondhatja véleményét, amely egy nagy fórum egyik véleménye lesz a sok közül. Szaktanácsadói minőségében Boomer úr szakértelmével segítette a nemrég elfogadott, ingatlanpolitikáról szóló közlemény összeállítását, mely közlemény általános iránymutatásainak célja a piac átláthatóbbá tétele és a különböző ingatlanpiaci szereplők közti verseny megerősítése. A Bizottságnak legjobb tudomása szerint nincs információja olyan esetről, melyben Boomer úr olyan adatot használt volna fel vagy olyan adattal élt volna vissza, mely Kallas alelnök szaktanácsadójaként került a birtokába. Amennyiben a tisztelt képviselő asszonynak tudomása van olyan releváns ügyekről, melyekre eddig még nem hívták fel a Bizottság figyelmét, kérjük közölje azokat. * * * 56. kérdés, Gay Mitchell (H-0705/07) Tárgy: Az EU és a kereskedelmi egyensúlyhiány Nyilatkozna a Bizottság az EU és fő kereskedelmi partnerei közti kereskedelmi egyensúlyhiányról, valamint aggasztja-e a Bizottságot a hátrányos egyensúlyhiány és milyen lépéseket tesz e kérdések kezelése érdekében? Válasz A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri és elemzi a helyzetet. Tökéletesen megérti, hogy a közvéleményt aggasztja az EU kereskedelmi mérlegének hiánya. Azt azonban tágabb kontextusban kell szemlélni. Az EU kereskedelmi mérlegének hiányát főként az olajárak magyarázzák, mert a feldolgozóipari termékeket illetően az EU kereskedelmi mérlege többletet mutat és folyamatosan növekszik, 2006-ban elérte a 154 milliárd eurót. Továbbá az erről az évről rendelkezésre álló adatok szerint az első nyolc hónapra kumulálva az EU kereskedelmi mérlegének összesített hiánya (beleszámítva az olajat is) javult a 2006. évhez viszonyítva. A kereskedelmi mérleg Kínával szembeni hiánya azonban gyorsan növekszik. Ami az euróövezetet illeti, a kereskedelmi mérleg hiányból többletbe fordult a 2006. év ugyanazon időszakához képest. Ezek természetesen összesített adatok, az egyes tagállamok helyzete különböző lehet, némelyek – mint például Németország – nagy többletet mutatnak, míg mások hiányt, mint Spanyolország és Franciaország. A feldolgozóipari termékeket illetően az EU továbbra is nagyon sikeres kereskedelmi tömb nemzetközi szinten, a nagy fejlődő gazdaságok (pl. Kína, India vagy Brazília) felemelkedése ellenére is stabil világpiaci

67

68

HU


részesedéssel rendelkezik. Ebben a tekintetben az EU nyilvánvalóan felülmúlja az Egyesült Államokat és Japánt, akik a piaci részesedést illetően folyamatosan veszítenek a pozíciójukból. Ez az egyensúlyi helyzet azonban ingatag, és az EU pozíciója veszélyben lehet: a csúcstechnológiai termékeket tekintve már most is teret veszít, miközben más országok, mint Kína, gyors ütemben zárkóznak fel. Az európai exportok földrajzi rendeltetési helye szintén nagyon fontos, és ebben a tekintetben az EU-nak olyan országokra kell összpontosítania a kereskedelmi törekvéseit, ahol a kereslet gyorsan növekszik. Ha nem ezt tenné, azzal kockáztatná, hogy piaci lehetőségektől esik el olyan dinamikus területeken, amelyek a világ importnövekedésének már felét adják. A helyes stratégia nem a protekcionizmus, hanem a piacok nyitva tartása és a partnereink aktív ösztönzése további piacnyitásra. Pontosan ebben a szellemben készült a Globális Európa ütemterv is, amelynek célja az, hogy az EU-n belül és kívül is fellendítse az EU versenyképes teljesítményét. Ehhez szükséges egy sor összekapcsolt stratégia a piaci hozzáféréssel, kereskedelemvédelmi eszközökkel, a szellemi tulajdonjogok védelmével és az EU Kína-politikájával kapcsolatban, valamint a kétoldalú kereskedelmi megállapodások egy új generációja, mely kiegészíti az EU Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) szemben vállalt kötelezettségeit. Az ütemterv a lisszaboni menetrend külső oldalát jelenti. A Bizottságot aggasztja a folyó fizetési mérlegek globális egyensúlyhiányának mértéke és a globális pénzügyi instabilitás kockázata, amire ez utal. Az euróövezet aktív szerepet játszott a Nemzetközi Valutaalap többoldalú konzultációs keretrendszerének megbeszélésein, ahol minden résztvevő támogatott egy átfogó stratégiát annak érdekében, hogy olyan politikával csökkentsék az egyensúlyhiányt, amely egyrészt megfelel minden egyes ország saját érekének, másrészt multilaterális szempontból is kívánatos. E politikai tervek között szerepel többek között a nemzeti megtakarítás támogatása az Egyesült Államokban és a kínai árfolyam-rugalmasság fokozatos növelése. * * * 57. kérdés, Bernd Posselt (H-0709/07) Tárgy: A Nyugat-Balkánnal folytatott kereskedelem Mi a Bizottság véleménye a Nyugat-Balkánnal, és különösen a tagjelölt Macedóniával fennálló kereskedelmi viszonyok fejlődéséről? Válasz Az EU a Nyugat-Balkán fő kereskedelmi partnere. A kereskedelem alapvető szerepet játszik az EU e térséggel kapcsolatos szélesebb politikájában – a stabilizációs és társulási folyamatban. Sőt, az EU-val és a régión belül fennttartott szorosabb kereskedelmi kapcsolatok kulcsfontosságúak a gazdasági fejlődéshez és majd a politikai stabilitáshoz is. 2002 óta folyamatosan növekszik az EU és a Nyugat-Balkán közti kétoldalú árukereskedelem. Az összes EU import évente 7,2%-kal növekedett, az összes EU export pedig 1,8%-kal. 2007 első felében az EU Nyugat-Balkánnal folytatott kereskedelme gyorsabban növekedett, mint a világ többi részével folytatott kereskedelem (az importok +12,6%-kal gyorsabban, az exportok pedig +5,2%-kal gyorsabban nőttek). Ami Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot illeti, a kereskedelmi kapcsolatok a 2004. április 1-jén hatályba lépett stabilizációs és társulási megállapodás keretében folynak, amely a 2001. június 1-jén hatályba lépett ideiglenes megállapodás szabályait vette át. Az ideiglenes megállapodás hatálybalépte óta a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal folytatott kétoldalú kereskedelem folyamatosan növekedett, az importjaink majdnem megduplázódtak, az exportjaink pedig 20% körüli mértékben növekedtek. A Bizottság összességében nagyon elégedett azzal, ahogyan a Nyugat-Balkánnal, és különösen a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal folytatott kétoldalú kereskedelmünk fejlődik. * * *

25-10-2007

25-10-2007

HU


58. kérdés, Mairead McGuinness (H-0714/07) Tárgy: A világkereskedelmi tárgyalások helyzete Tudna a Bizottság egy teljes, pontos és naprakész jelentéssel szolgálni a világkereskedelmi tárgyalások aktuális helyzetéről? Közelebb áll az EU egy megállapodáshoz, mint tavaly ilyenkor? Ha ez a helyzet, felvázolná a Bizottság, milyen engedményekett tettek az EU részéről a tárgyalások továbbhaladása érdekében, különösen ami a mezőgazdasági termékeket illeti, és viszonzásul milyen engedményeket tettek az EU kereskedelmi partnerei? Meg tudja becsülni a Bizottság, mekkora a valószínűsége annak, hogy a közeljövőben végleges világkereskedelmi megállapodás jön létre? 59. kérdés, Seán Ó Neachtain (H-0733/07) Tárgy: WTO-tárgyalások Tenne a Bizottság egy átfogó nyilatkozatot a világkereskedelmi tárgyalások dohai fordulójának jelenlegi állásáról? Együttes válasz A Bizottság továbbra is hisz benne, hogy a dohai fejlesztési program megvalósítható. A bizottsági elnökök által múlt júliusban benyújtott tárgyalási papírok egy lehetséges megoldás irányába mutatnak. Továbbra is folynak a tárgyalások Genfben azzal a céllal, hogy 2007 novemberéig átdolgozott tárgyalási papírokat adjanak ki a mezőgazdasággal és az ipari termékekkel kapcsolatban, együtt a szolgáltatásokra, szabályozásra és a kereskedelem elősegítésére vonatkozó szövegekkel. Ezek alapján további tárgyalásokra kerülne majd sor, többek között miniszteri szinten is, azzal a céllal, hogy 2007 vége előtt megállapodás szülessen a részletszabályokról. Azonban hogy valóban ez fog-e történni, lesz-e áttörés, az teljes mértékben az egyes szereplők tárgyalási részvételén múlik. Gazdasági értelemben minimálisak a még meglévő hézagok; a probléma inkább a nehéz lépés megtételére, a kompromisszum elfogadására irányuló politikai akarattal van. A következő hetek kihívása a tárgyaló felek számára az, hogy a taktikai játszmák helyett térjenek rá a részletes tárgyalásokra és jussanak megállapodásra. Az ipari termékekkel kapcsolatos tárgyalásokban most jutunk el az igazság pillanatához, ahogy korábban a mezőgazdasággal kapcsolatban is történt. A felemelkedő gazdaságok jelenleg visszautasítják az alku rájuk eső részének teljesítését, vagyis hogy legalább szerény mértékben hozzájáruljanak a tárgyalási fordulóhoz azáltal, hogy egy bizonyos mértékig megnyitják piacukat az ipari termékek számára; ehelyett észak/déli erőpróbává próbálják alakítani a tárgyalásokat. Az, amit attól a körülbelül 30 felemelkedő gazdaságtól kérnek, amelyeknek hozzá kellene járulniuk a forduló sikeréhez, valóban szerénynek tekinthető: a vámok állandósítása a jelenleg is alkalmazott mértéken, néhány országban és néhány szektorban pedig a jelenleg alkalmazott vámtartifák korlátozott, 1-2 százalékos módosítása – 10 év alatt. Jogosan jelentette ki az EU, hogy készen áll a mezőgazdasági ajánlata növelésére, ha a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) többi tagja is rugalmasságot mutat, és teljesíti az alku rá eső részét. Az Egyesült Államok nemrég bejelentette, hogy elfogadja a mezőgazdasági csoport elnökének előterjesztésében szereplő feltételeket és számsorokat, azonban ennek egyáltalán nem kell befolyásolnia a mi álláspontunkat. Ha a felemelkedő gazdaságok most visszautasítják a közreműködést és több rugalmasságot kérnek, az rettentően káros lehet a jelenlegi tárgyalási folyamatra, és a megbeszélések maradék lendületét is elvenné. Ráadásul az ilyen visszautasítás megcáfolná azt is, amiért Dohát „fejlesztési fordulónak” hívjuk, mivel a fejlődő országok számára a következménye az lenne, hogy hirtelen csökkennének az egymás közti új kereskedelmi lehetőségeik. Ami a mezőgazdasági nemzeti támogatások kérdését illeti, biztató jel az Egyesült Államok azon lépése, hogy hajlandó tárgyalni a részletszabályokról szóló Falconer-féle előterjesztés keretein belül, bár mindig világosan képviseltük azt az álláspontunkat, hogy egy ponton az Egyesült Államoknak reálisan kell majd tekintenie a

69

70

HU


nemzeti támogatásra. Míg mi már 2003-ban megreformáltuk az agrárpolitikánkat, az Egyesült Államok továbbra is le van maradva. Az amerikai lépés miatt ezért nem kell irányt változtatnunk. Az EU határozottan kitart álláspontja mellett, miközben továbbra is konstruktívan viszonyul tárgyalópartnereihez, hogy megteremtse a lendületet, ami szükséges ahhoz, hogy még az év vége előtt széleskörű megállapodás jöjjön létre a részletszabályokról. Nézetünk szerint ennek a megállapodásnak nem kell a mezőgazdaságra és az ipari termékekre korlátozódnia, hanem széles platformot kell biztosítania a forduló teljes programjában szereplő utolsó tárgyalások, így a szolgáltatásokkal, szabályozással, földrajzi jelzésekkel és a kereskedelem megkönnyítésével kapcsolatos tárgyalások számára. Tényleg alapvető fontosságú, hogy még idén létrejöjjön a megállapodás a részletszabályokról. Illúzió lenne azt gondolni, hogy a tárgyalásokat egyszerűen be lehet fagyasztani, míg a következő amerikai kormányzatot be nem iktatják. * * * 60. kérdés, Liam Aylward (H-0735/07) Tárgy: Az EU és Brazília kereskedelmi kapcsolatai Nyilatkozna a Bizottság az EU és Brazília közti kereskedelmi kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és a brazil marhahús-szektor működésével kapcsolatos jelenlegi aggodalmairól? Válasz Az EU és Brazília közti kereskedelmi kapcsolatok jók, a kereskedelmi forgalom mindkét irányban növekszik. A brazil export egyre változatosabb, nő a feldolgozóipari termékek aránya. Brazília fontos résztvevője a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) dohai fejlesztési programjának, ahol a G-20 csoport vezetőjeként alapvető szerepet játszik. Brazília tagja a Mercosurnak is, amellyel az EU 2000 óta folytat régiónkénti tárgyalásokat egy társulási megállapodásról. Az EU számára Brazília kulcsfontosságú partner és tárgyaló fél az előttünk álló néhány fontos kihívással kapcsolatban; a dohai fejlesztési program megvalósításában, a globalizáció és az éghajlatváltozás kezelésében valamint a szegénység visszaszorításában. Az Európai Unió Brazília első számú kereskedelmi partnere, az export 24%-a ide irányul és az import 21%-a innen érkezik. Gazdasági mérete ellenére azonban a Brazíliával való kereskedelem az EU összkereskedelmének csak 1,8%-á teszi ki, így Brazília csak tizenegyedik az EU kereskedelmi partnereinek sorában. Brazíliában az EU a legnagyobb befektető, az európai befektetések összege eléri a 80 milliárd eurót. A brazíliai EU-befektetések önmagukban meghaladják az oroszországi, indiai és kínai EU-befektetéseket együttvéve. A brazil külföldi beruházások – bár még alacsony szinten vannak, de – nőnek, az legfőbb fogadó fél az EU piaca. A Bizottság arra törekszik, hogy biztosítsa, hogy az EK-piacon lévő (importált vagy a közösségen belül termelt) áruk megfeleljenek a szigorú uniós követelményeknek, és ennek érdekében nagyban támaszkodik a felügyeleti szerveire. A brazil mezőgazdasági termékek legnagyobb importőre az EU, ezért a Bizottság nagyon szorosan felügyeli a Brazíliából importált ilyen termékek egészségügyi jellemzőit. E felügyeletnek részét képezi a bizottsági szolgálatok által a helyszínen végrehajtott intenzív ellenőrzési program, az import szabályozása, valamint a belső piacon a célállomásnál végzett szúrópróba-szerű vizsgálatok. E vizsgálatok eredményei jeleznek néhány hiányosságot, főként a marhahús-szektorban. A marhahús-szektor legutóbbi ellenőrzésére múlt márciusban került sor, lezárulta után a Bizottság tájékoztatta a brazil hatóságokat arról, hogy amennyiben ez év végéig nem bizonyítják ellenőrizhető módon, hogy orvosolták a fennmaradó hiányosságokat, lehetséges, hogy újra kell gondolnunk a marhahús importjának engedélyezését. A bizottsági vizsgálati szolgálat (Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság, Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal) további vizsgálatára novemberben kerül sor.

25-10-2007

25-10-2007

HU


Az egészségügyi biztos és az egészségügyi és növény-egészségügyi ügyekért felelős bizottsági szolgálatok átfogóan tájékoztatták a Parlamentet a brazil marhahús egészségügyi helyzetéről. Az egészségügyi biztos a múlt év október 9-én jelen volt a Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának ülésén, ahol a kérdésről intenzív vita folyt. A Bizottság biztosíthatja a tisztelt képviselő urat arról, hogy amennyiben komoly kockázati tényezők veszélyt jelentenének az EU-ban a fogyasztókra, növényekre vagy állatokra, a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket. * * * 61. kérdés, Pedro Guerreiro (H-0760/07) Tárgy: A Kína és az EU közötti, meghatározott textil- és ruházati termékek importjáról szóló egyetértési nyilatkozat lejárata Egy korábbi kérdésre (H-0671/07)(8)adott válaszában a Tanács elmondta, hogy a külső irányítási bizottság többféle lehetőséget vizsgál azzal a céllal, hogy feleljen az „egyre több tagállam által hangoztatott aggodalmakra”, melyek a Kínából az EU országaiba importált bizonyos textil- és ruházati termékekre vonatkozó úgynevezett „egyetértési nyilatkozat” 2007. december 31-i lejáratára vonatkoznak. A bejelentések alapján úgy tűnik, a Bizottság a „nyilatkozatban” foglalt tíz kategóriából csak nyolc esetében, és csak 2008 végéig javasolja majd a Kínából érkező import árukra „dupla ellenőrzési” mechanizmus – a tagállami vámhatóság és a kínai hatóságok is ellenőriznének – bevezetését. Hogyan tervezi a Bizottság elkerülni azt, hogy 2008-ban megismétlődjön a 2005-ben beállt helyzet – vagyis exponenciálisan növekedjen a textilimport – és miért nem terjeszti inkább ki a hatályban lévő korlátozásokat, és alkalmazza őket új kategóriákra is, ami ráadásul hasonló lenne a Kína és az Egyesült Államok között aláírt megállapodások rendelkezéseihez? Válasz A textil-és ruházati megállapodás 2005-ös lejárta után, válaszul az egyre növekvő kínai textilimportra, a Bizottság aláírta Kínával a shanghai egyetértési nyilatkozatot. Ez az EU-ba irányuló kínai importok tekintetében tíz árukategóriára állapított meg növekedési szinteket 2007 végéig. Maga az egyetértési nyilatkozat azonban 2008 végéig marad érvényben. Ez egyszeri megállapodás volt Kínával, mely az ország WTO-belépésének előírásain alapult, és lélegzethez juttatta az EU iparát, hogy alkalmazhodhasson az új kihívásokhoz, melyeket Kína, mint a textilszektor nagy világgazdasági szereplője jelent. Az utóbbi hónapokban a Bizottság és a Kínai Kereskedelmi Minisztérium megvitatta a 2008-as zökkenőmentes átmenet biztosításának módjait és lehetőségeit. Az EU ipari szereplőivel és az uniós kereskedőkkel tartott külön találkozókon a kereskedelmi biztos ugyanezt a 2008-as zökkenőmentes átmenetre vonatkozó üzenetet közvetítette. Úgy gondoljuk, a sima átmenet az érintett felek közös felelőssége, és mindenki érdekét szolgálja. Senki nem szeretné, hogy megismétlődjenek a 2005-ös események. A Kínával folytatott megbeszélések 2007 szeptemberében fejeződtek be, és az ország hajlandó együttműködni a Bizottsággal abban, hogy 2008-ra közös ellenőrző rendszert vezessenek be nyolc textiltermék-kategória kereskedelmére vonatkozóan (4. kategória – pólók, 5. kategória – pulóverek, 6. kategória – nadrágok, 7. kategória – blúzok, 20. kategória – ágyneműk, 26. kategória – ruhák, 31. kategória – melltartók és 115. kategória – len- vagy ramiafonal). Ugyanakkor az egyetértési nyilatkozat szerint a Bizottság nem alkalmazza a belső szabályainkat egyszeres ellenőrzési felügyelet formájában a fennmaradó két kategóriára (2. kategória – pamutszövet, 39. kategória – asztalnemű és konyhai textília). E közös felügyelet által Kína ténylegesen elfogadta, hogy osztozik velünk az egyetértési nyilatkozatban lefektetett szintek ez év végi lejárata utáni zökkenőmentes átmenet biztosításával kapcsolatos felelősségben. Ennek érdekében a Bizottság együttműködik majd a megfelelő kínai szervekkel. A megállapodás a gazdaságilag fontos és a különösen érzékeny kategóriákra terjed ki. A két nem érintett kategória az a kettő, melyekben a 2005 és 2007 közti időszakban a legalacsonyabb volt és a legalacsonyabb is maradt a meghatározott szintek alkalmazása.

(8)

2007.9.26-i írásbeli válasz

71

72

HU


2007 nyarának eleje óta a Bizottság különböző szintű találkozók keretében kapcsolatban áll a tagállamokkal és a Parlamenttel is, főként a több képviselő által feltett számos írásbeli és szóbeli kérdés útján. Néhányan a megállapított szintek kiterjesztését javasolták; mások a kereskedelem teljes liberalizálását; megint mások pedig kereskedelem-ellenőrzési rendszer bevezetésére tettek javaslatot. A jelenlegi rendszer kiterjesztése és a teljes liberalizáció között, melyek eleve kizárt lehetőségek voltak, az EU választása a köztes útra, a kettős ellenőrzési rendszerre esett, különös tekintettel arra, hogy 2005-ben más országok különböző, más-más lejárati idejű és tartalmú megállapodásokat kötöttek Kínával. A Bizottság szerint a 2005-ös megállapodás hasznosnak és sikeresnek bizonyult, és eljött az idő a következő lépés megtételére a teljes liberalizáció felé. E lépés megtételekor a tapasztalatok alapján bölcs dolog lenne ugyanakkor figyelemmel kísérni a kereskedelmi folyamatot a legérzékenyebb kategóriákban. A fentebb leírt kettős ellenőrzési rendszer éppen ezt teszi, és részét képezi a Bizottság azon intézkedéseinek, melyeknek célja, hogy megakadályozzák a 2005-ös események megismétlődését. Ugyanennek a törekvésnek egy másik oldala az összes, mind uniós, mind kínai érintett fél közös felelőssége. A Bizottság véleménye szerint ez jó megoldás, és megjegyzi, hogy a tagállamok is széles körben támogatják és kedvező véleménnyel vannak róla. Nem volt várható, hogy a kínaiak beleegyeznek ennél többe, és a kettős ellenőrzési rendszer technikailag és politikailag is kedvezőbb, mint egy egyoldalú uniós intézkedés. Az ipari szereplők – gyártók, importőrök és kiskereskedők – is üdvözölték. Következő lépésként a Bizottság 2007. október 19-én tette közzé a vonatkozó rendeletet. * * * 62. kérdés, Marian Harkin (H-0684/07) Tárgy: A fogyatékkal élő fiatalok esélyegyenlősége Tekintettel arra, hogy a Bizottság a lisszaboni stratégia szerint elkötelezett a foglalkoztatás növelése mellett, és tekintettel a Bizottságnak a fiatalok foglalkoztatásáról szóló legutóbbi kiadványára, amely felhívja a tagállamokat, hogy hatékonyabban fektessenek be a fiatalabb generációba és növeljék a fiatalok részvételét az oktatásban, foglalkoztatásban és a társadalomban, nyilatkozna a Bizottság arról, hogyan kívánja biztosítani azt, hogy a fogyatékkal élő fiataloknak egyenlő esélyük legyen álláshoz jutni és a munkahelyüket megtartani? Válasz (FR) A Bizottság szerint az oktatás és az első munkahely közti átmenet döntő fontosságú a fogyatékkal élő fiataloknak a munka világába és általában véve a társadalomba történő beilleszkedésének előmozdításában. A Bizottság támogatja a Fogyatékkal Élők Európai Fóruma és az Európai Ifjúsági Fórum egyetértési nyilatkozatát, melyet a fogyatékkal élők európai napján írtak alá, és szorosan figyelemmel követi a nyilatkozat megvalósítását. A fogyatékkal élők helyzetéről szóló európai cselekvési terv hangsúlyozza, mennyire fontos az, hogy a fogyatékosság kérdése beépüljön a foglalkoztatáspolitikába. Az európai foglalkoztatási stratégiának megfelelően a Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, melyeknek feladata a fogyatékkal élő fiatalok foglalkoztatásának elősegítéséhez szükséges intézkedések végrehajtása. A tagállamoknak megvan az a lehetőségük is, hogy nemzeti célokat határozzanak meg a fogyatékkal élők foglalkoztatására. Az Bizottság kidolgozott egy útmutatót az új integrált iránymutatásai(9) alapján, hogy segítsen a tagállamoknak abban, hogy nemzeti reformprogramjaikban hatékonyabban kezeljék a fogyatékossággal kapcsolatos kérdéseket. Az Európai Szociális Alap támogatja a tagállamok azon törekvéseit, hogy támogassák a fogyatékossággal élők aktív társadalmi és szakmai integrációját. Ettől az évtől kezdve a finanszírozandó műveletek kiválasztásánál az egyik fő szempont a fogyatékosok általi elérhetőség lesz. Ezzel egyidőben a Bizottság új rendeletet készít elő az állami támogatásokról, hogy egyszerűsítse a fogyatékkal élők oktatására és képzésére vonatkozó szabályokat.

(9)

http://ec.europa.eu/comm/employment_social/disability/emco010705_en pdf

25-10-2007

25-10-2007

HU


A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK irányelvet (2000. november 27.) (10) minden tagállam átültette a jogába. Az irányelvnek a fogyatékos személyekre vonatkozóan az egyenlő bánásmód elvének betartását előíró rendelkezései szerint minden munkáltató köteles ésszerűen alkalmazkodni a fogyatékos személyekhez. Az irányelv 7. cikke továbbá úgy rendelkezik, hogy a tagállamok fenntarthatnak vagy elfogadhatnak külön intézkedéseket a fogyatékossággal kapcsolatos hátrányok kiküszöbölése vagy kompenzálása érdekében. A Bizottság üdvözli a 2006. tavaszi Európai Tanács megállapításait, melyek prioritássá tették a fiatalok és a fogyatékossággal élők foglalkoztatását. Végezetül a rugalmasságra és biztonságra vonatkozó bizottsági közlemény(11) új távlatokat nyit a tanulmányaikat befejező, fogyatékossággal élő fiatalok foglalkoztatásának hatékonyabb támogatása terén (például részmunkaidős és ideiglenes munka, szakmai gyakorlat és gyakorlati munkatapasztalat útján). * * * 63. kérdés, Sarah Ludford (H-0688/07) Tárgy: A Bizottság honlapja Biztosítana engem a Bizottság arról, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy honlapját maximálisan felhasználóbaráttá tegye? Válasz A Bizottság valóban biztosíthatja a tisztelt képviselő asszonyt arról, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy honlapját maximálisan felhasználóbaráttá tegye, például a honlap interaktív jellegének erősítésével. A Bizottság nemrég indított el egy felhasználói felmérést, mely online kérdőíveket használ, számos fókuszcsoportot érint és más e-kormányzati honlapokkal összevetésben értékeli a honlapot. A felhasználói felmérés eredményeit is felhasználják majd annak teljes elemzésére, hogy hogyan lehetne javítani és fejleszteni az EUROPA-t és különösen a bizottsági honlapokat. E felmérés következtetéseire alapozva a Bizottság, ahogyan azt a 2007. október 3-i, „Partnerség az Európáról szóló kommunikációért” című közleményében is bejelentette, a következő hónapokban egy új internet-stratégia keretében konkrét javaslatokat tesz majd annak érdekében, hogy megkönnyítse honlapjai felhasználóbarát elérését. * * * 64. kérdés, Frank Vanhecke (H-0692/07) Tárgy: Belgium felbomlása A La Dernière Heure című lap szerint a Bizottság néhány tagját aggasztja, hogy Belgium esetleges felbomlása ötleteket adhat más európai régióknak, például Baszkföldnek vagy Katalóniának. A Bizottság belgiumi képviseletének vezetője azt mondta, hogy a Brüsszel körüli flamand helyhatóságok gyűrűjében élő, francia anyanyelvű európaiak aggódnak a „faciliteiten” (különleges nyelvi rendelkezések) jövőjéért. Helytálló ez az információ? Helyesli a Bizottság a belgiumi képviseletének vezetője által tett kijelentéseket? A Bizottság már tárgyalta Belgium felbomlásának kérdését? Milyen fórumon és hogyan? A Bizottság úgy véli, hogy illetékes nyilatkozni vagy cselekedni e kérdéssel kapcsolatban? Válasz A Bizottság tartja magát azon alapelvéhez, hogy nem nyilatkozik az egyes tagállamok belső ügyeiről. * * *

(10)

A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról, HL L 303, 2000. december 2.

(11)

COM(2007) 359

73

74

HU


65. kérdés, Jim Higgins (H-0693/07) Tárgy: Az új légi útvonalak uniós támogatása Az ír Aer Lingus légitársaság azon bejelentésével kapcsolatban, hogy törli a Shannon repülőtér és a londoni Heathrow közti járatát a belfasti nemzetközi repülőtér és a londoni Heathrow közti járat érdekében, nyilatkozna a Bizottság arról, hogy érkezett-e hozzá állami támogatási kérelem a brit kormánytól vagy Észak-Írország kormányától a belfasti nemzetközi repülőtér fejlesztésének támogatására? Elmondaná a Bizottság, hogy felhasználtak-e uniós támogatást az új légi útvonal kialakításához? Válasz (FR) A Bizottsághoz sem az Egyesült Királyság hatóságaitól, nem Észak-írország kormányától nem érkezett állami támogatási bejelentés a belfasti nemzetközi repülőtérre vonatkozóan. A Bizottság rendelkezésére álló adatok szerint a Belfast és a londoni Heathrow repülőtér közti új Aer Lingus járat elindításához semmilyen közpénzt (sem nemzeti, sem európai forrásból) nem használtak fel. * * * 66. kérdés, Dimitrios Papadimoulis (H-0694/07) Tárgy: Banki átutalási díjak Görögországban 2007 januárjában a Bizottság közzétette a lakossági bankok vizsgálatáról szóló záró jelentését (COM(2007)0033). Az átutalások díjáról szóló rész kiemeli, hogy az „on-us” átutalásokért a görögországi bankok magasabb díjat számolnak fel, mint az eurózóna más tagállamainak bankjai. Ezen túlmenően az „off-us” átutalások díjainak súlyozott átlaga Görögországban ötször magasabb volt az eurózóna átlagánál. Ráadásul Görögország azon tagállamok közé tartozik, ahol a legmagasabbak az átutalások bankközi díjai. Hogyan látja a Bizottság ezt a helyzetet? Miért olyan magasak Görögországban a banki átutalási díjak? Mi a Bizottság véleménye a görög bankszektor működéséről? Milyen lépéseket fog tenni a Bizottság azért, hogy megvédje a görög fogyasztókat az indokolatlan banki díjaktól? Válasz A Bizottságot aggasztják az európai pénzügyi szolgáltatások áraiban mutatkozó nagy különbségek és a verseny esetleges hiánya néhány piacon. A Bizottság ezért ágazati vizsgálatot folytatott le az európai lakossági banki szolgáltatásokkal kapcsolatban(12) azon törekvése részeként, hogy biztosítsa az európai fogyasztók számára, hogy a belső piac minden előnyét élvezhessék. Az ágazati vizsgálat zárójelentésében a Bizottság egy sor intézkedést javasol annak érdekében, hogy megerősödjön a verseny a lakossági banki szolgáltatások terén, például a versenyjogi szabályok végrehajtását és szabályozó/önszabályozó intézkedések megtételét. Az EU fizetési piacának feltárt gyengeségeivel a fizetési szolgáltatásokról szóló, a Parlament által 2007 áprilisában elfogadott irányelv is foglalkozik. A pénzügyi szolgáltatások piaca az EU tagállamaiban általában továbbra is főként nemzeti. Ezenkívül a fogyasztók viselkedése és preferenciáik is nagyban befolyásolják a bankok stratégiáját, pl. az EU-n belül messze Görögországban a legalacsonyabb az egy főre eső nem készpénzes fizetési tranzakciók száma. Ezért a Bizottság határozottan támogatja az egységes eurófizetési térség (SEPA) projektet, a bankszektor kezdeményezését, melynek célja az eurófizetések integráltabb és versenyképesebb piacának megteremtése, és amely a tervek szerint 2010 végére teljesen működőképes lesz. Ugyanakkor a fizetési szolgáltatásokról szóló irányelv, amelyet 2009 novemberére hajtanak majd végre, a piacra való belépés korlátainak eltörlésével és a piachoz való igazságos hozzáférés garantálásával valószínűleg növeli majd a versenyt. Harmonizálni fogja a tájékoztatási kötelezettségre és a fogyasztók fizetési szolgáltatásokkal kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat is. A Bizottság folytatni fogja munkáját a lakossági pénzügyi szolgáltatások terén. Ahogyan az a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvben is szerepel, a Bizottság célja az, hogy az árak és a választási lehetőségek terén konkrét előnyöket nyújtson az európai fogyasztóknak. Politikai kezdeményezésekre kerül majd sor, amennyiben az gazdaságilag kellőképpen megalapozott, és amennyiben annak eredményeképp nő a fogyasztói bizalom és erősödik a fogyasztók pozíciója.

(12)

http://ec.europa.eu/comm/competition/antitrust/others/sector_inquiries/financial_services/retail.html

25-10-2007

25-10-2007

HU


Azóta, hogy közzétették a Bizottság lakossági banki szolgáltatások terén végzett ágazati vizsgálatának eredményeit, a Bizottság az Európai Versenyhatóságok Hálózatának (ECN) keretében, a nemzeti versenyhatóságokkal szorosan együttműködve figyelemmel kíséri a felmerült kérdéseket. A Bizottság és a görög versenyhatóság konkrétan azt vizsgálja, hogyan kezeljék az ágazati vizsgálatban Görögországgal kapcsolatban feltárt problémákat. * * * 67. kérdés, Chris Davies (H-0697/07) Tárgy: Palesztína Elmagyarázná a Bizottság, hogyan mozdítja elő a béke és megbékélés ügyét az, hogy a Bizottság nem hajlandó párbeszédet folytatni a palesztin nép Hamaszhoz tartozó választott képviselőivel, akik a legutóbbi palesztin választásokon a legtöbb szavazatot kapták: Válasz A tisztelt képviselő úr is tudatában van annak, hogy a Bizottság támogatta a palesztin törvényhozó tanácsi választásokat és tiszteletben tartja a végeredményt. A Bizottság nem tárgyal az EU terrorista szervezetekről vezetett listáján szereplő mozgalmakkal, amilyen például a Hamasz is. A Bizottság reméli, hogy a Hamasz kellő időben belátja majd, hogy érdemes támogatnia Abbasz elnököt az Izraellel való tárgyalásokra irányuló erőfeszítéseiben. A Bizottság úgy véli, a palesztin nemzeti célkitűzések megvalósításának egyetlen módja a megbékélés és az, ha a nemzet egységesen Abbasz elnök programja mögé áll. * * * 68. kérdés, Avril Doyle (H-0700/07) Tárgy: Magzati alkoholfogyasztás és az Egészség és Alkohol Fórum Tekintve, hogy Európában a fiatal nők egyre hajlamosabbak a mértéktelen alkoholfogyasztásra, jelentős kockázata van a magzatok neurológiai károsodásának, ami magzati alkoholspektrum-zavart és más problémákat okozhat. A Bizottságnak „a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégiáról“ szóló közleménye javasolta egy Alkohol és Egészség Fórum felállítását, mely 2007. június 7-én létre is jött. Egyetért a Bizottság azzal, hogy e Fórumnak alaposan meg kell vizsgálnia a magzati alkoholfogyasztást, mivel a nőknek sürgősen információkra van szükségük a terhesség alatti alkoholfogyasztással kapcsolatos kockázatokról? Válasz A Bizottság tudatában van annak, hogy a fiatal nők alkoholfogyasztásának növekedése miatt jelentős a magzatok neurológiai károsodásának kockázata. A Bizottság foglalkozott ezzel a kérdéssel a 2006. október 24-i közleményében, amelyben a magzat védelme az intézkedések szempontjából kiemelt témakörök között szerepel. A bevált gyakorlatokra hozott példaként a Bizottság megemlíti, hogy néhány tagállam már bevezette illetve tervezi bevezetni az alkoholos italok címkézését a terhes nők és a magzat védelme céljából. Az ilyen figyelmeztető címkéket illetően a tagállamokkal és az érdekelt felekkel együttműködve a Bizottság megvizsgálja majd, hogy a megfelelő információellátás érdekében célszerű-e hatékony közös megközelítéseket kidolgozni a közösségen belül. A figyelmeztető címkék azonban csak egy – bár fontos – elemét jelentik azon számos intézkedésnek, melyek javíthatják az információellátást és felhívhatják a figyelmet a problémára, és így egy átfogóbb stratégia részét kell képezniük. A Bizottság tehát támogatni fogja a tagállamok és az érdekelt felek azon törekvéseit, hogy az alkoholfogyasztással és a terhességgel kapcsolatos tájékoztató és oktató programokat fejlesszenek ki. Ez az alábbi két megközelítés ötvözésével történik:

75

76

HU


- az érdekelt felekkel együtt a Bizottság az Alkohol és Egészség Fórum keretében konkrét intézkedéseket fog kidolgozni, melyeknek célja az lesz, hogy megvédjék az európai polgárokat a káros alkoholfogyasztástól. A Parlament meghívást kapott, hogy megfigyelőként vegyen részt a Fórum tevékenységében, így követheti az eseményeket; - az újonnan felállított (és a tagállamok képviselőiből álló) Nemzeti Politikai és Intézkedési Bizottság keretein belül a Bizottság megvizsgálja majd a magzati alkoholszindróma és a magzati alkoholspektrum-zavarok előfordulásának csökkentését célzó európai célkitűzések meghatározásának lehetőségeit. Ez megfelel a Parlament 2007. szeptember 5-i állásfoglalásában szereplő külön felhívásnak. Összefoglalva tehát, a Bizottság így nemcsak az Alkohol Fórumot fogja igénybe venni annak biztosítására, hogy a nők tájékozódhassanak a terhesség alatti alkoholfogyasztás kockázatairól, hanem ebből a célból a tagállamokkal is aktívan együttműködik majd. * * * 69. kérdés, Zita Pleštinská (H-0704/07) Tárgy: Az európai piac azoszínezékeket tartalmazó, veszélyes textíliák importjával szembeni védelme Az EU piacára egyre több olyan, azoszínezékekkel festett import textiláru kerül be, mely egészségügyi kockázatot jelent és nem felel meg az azoszínezékekről szóló 2002/61/EK irányelvben(13)megállapított kritériumoknak. Ellentmondásos, hogy szigorú feltételek vonatkoznak (például) a bőrből és textilből készült védőkesztyűkre, de nincsenek feltételek az olyan termékekre, amelyek jelentősen nagyobb testfelülettel és hosszabb ideig érintkeznek, mint például a hálóruha és az ágynemű. Jelenleg a textilminták vétele és a figyelmeztetésnek a Rapex-rendszerben való közzététele között eltelt idő meghaladhatja a három és fél hónapot, ez pedig elég ahhoz, hogy a veszélyes termék elfogyjon a piacon. Hogyan lehetne minimalizálni a mintavétel és a figyelmeztetés Rapex-rendszerben való közzététele közt eltelt időt? Támogatná a Bizottság egy olyan hordozható eszköz kifejlesztését, amellyel könnyen és gyorsan előre azonosíthatóak lennének azok a termékek, melyek lehetséges, hogy tartalmaznak tiltott azoszínezékeket? Amennyiben az EU piacán megjelenő textiltermékek nagy százalékáról derül ki, hogy tiltott azoszínezékeket tartalmaznak, fog a Bizottság korlátozásokat bevezetni az importok csökkentése érdekében? Válasz A 2002/61/EK irányelv(14)30 ppm-ben maximalizálja a bőrrel közvetlenül és tartósan érintkező textil- vagy bőrtermékekben lévő azoszínezékekből felszabaduló aromás aminok mennyiségét. A tisztelt képviselő asszony által említett három termékre, vagyis a hálóruhára, az ágyneműre és a védőkesztyűre is vonatkozik ez a felső határ, melyet ha átlépnek, akkor az érintett textília nem kerülhet az EU piacára. A korlátot megbízható, az elérhető legérzékenyebb technikákat alkalmazó méréseknek megfelelően a lehető legalacsonyabbra szabták.. A korlátozás azon azoszínezékekre vonatkozik, melyekből kémiai folyamatok vagy reduktív lehasadás által a 2003/3/EK irányelv(15) mellékletében szereplő 22 rákkeltő aromás aminok valamelyike szabadulhat fel. 2004. december 31. óta az illetékes tagállami hatóságok a korlátozás érvényesítésekor a CEN(16) vizsgálati eljárásait alkalmazzák, melyek a 2004/21/EK irányelvben(17) szerepelnek. A vizsgálati eljárás szerint a textilt kémiai úton kezelik, hogy reduktív lehasadással aromás aminok szabaduljanak fel az azoszínezékekből, majd ezek mennyiségi mérését kromatográffal végzik el. A teszt elvégzéséhez egy ember 1–2 munkanapja szükséges egy az adott vizsgálat elvégzésére alkalmas laboratóriumban. A mintavételre alkalmas és egyben

(13)

HL L 243., 2002.9.11., 15. o.

(14)

HL L 243., 2002.9.11.

(15)

HL L 4., 2003.1.9.

(16)

Európai Szabványügyi Bizottság

(17)

HL L 57., 2004.2.25.

25-10-2007

25-10-2007

HU


az elemzéseket gyorsan és könnyen elvégezni képes hordozható készülék kereskedelmi piaca messze túlnyúlik az azoszínezék területén. Még ha megvalósítható lenne is egy ilyen helyszíni mérőeszköz kifejlesztése, már most is olyan nagy az ilyen eszköz kifejlesztését célzó pénzügyi ösztönzés, hogy egy kifejezetten csak az azoszínezékek kimutatását végző eszköz kifejlesztésére adott további bizottsági támogatás feleslegesnek tűnne. A mintavétel valamint az értesítés jóváhagyása és a tagállamok végrehajtó hatóságait összekötő RAPEX-rendszeren(18) való közzétele közti átlagos idő messze legnagyobb részét az az idő teszi ki, amíg a tagállamok tesztelik, értékelik a termékmintákat és jelentést tesznek róluk. Ez különösen a kémiai kockázatokra igaz, ahol a minta vizuális elemzése nem elegendő. Ezen túlmenően érdemes megemlíteni azt is, hogy a RAPEX-értesítések a hatóságoknak vagy gazdasági szereplőknek az egészségre vagy a fogyasztók biztonságára veszélyes termékekkel kapcsolatos korlátozó intézkedéseire vonatkoznak. Így az ezen intézkedések meghozatalára, közzétételére és az értesítésre fordított időt is bele kell kalkulálni a számításba. Természetesen a valamilyen oknál fogva különösen sürgős esetekben (ez lehet pl. a kockázat szintje, a visszahívás nagyságrendje, földrajzi kiterjedése és politikai érzékenysége miatt) a mintavétel és a RAPEX-rendszeren történő közzététel, és ezzel egyidőben a hatóságok, a média és a polgárok értesítése között eltelő idő mindössze pár nap, vagy akár pár óra. A Bizottság rendszeresen felhívja a tagállamokat arra, hogy segítsenek a RAPEX-rendszer sebességének növelésében, és e célból folyamatosan együttműködik a hatóságokkal. Ezen túlmenően az azoszínezékekről szóló 2002/61/EK irányelvért felelős munkacsoport következő, 2007. december 3-ra kitűzött ülésén a Bizottság felkéri majd a tagállamokat, hogy tegyenek jelentést a piacfelügyeletük szintjéről és a jogszabály végrehajtásakor tapasztalt bármilyen nehézségről. * * * 70. kérdés, Alain Hutchinson (H-0706/07) Tárgy: Az európai megkülönböztetésellenes jogi szabályozás kiterjesztése 2000-ben az EU olyan jogszabályt fogadott el, mely a foglalkoztatás, képzés, szociális védelem, egészségügyi ellátás, oktatás és az árukhoz, szolgáltatásokhoz és lakhatáshoz való hozzáférés terén tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést. Elfogadott egy jogszabályt a fogyatékosságon, életkoron, valláson vagy meggyőződésen és a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalmáról is. Ez az irányelv csak a foglalkoztatásra és a képzésre vonatkozik. Néhány tagállam, köztük Belgium, sokkal tovább megy, és megtilt minden közvetlen vagy közvetett, különösen a nemen, életkoron, szexuális irányultságon, családi állapoton, vallási vagy világnézeti meggyőződésen, jelenlegi vagy jövőbeli egészségügyi állapoton, fogyatékosságon vagy társadalmi származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést. Annak érdekében, hogy minden európai polgár egyforma jogokat és védelmet élvezhessen, és az esélyegyenlőség európai évének részeként javasolni fogja a Bizottság a már meglévő, az életkoron, fogyatékosságon, valláson vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni jogi szabályozás kiterjesztését a foglalkoztatáson kívüli területekre? Válasz A Bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az Európai Unióban mindenki kibontakoztathassa a benne rejlő képességeket, anélkül, hogy előítéletek, rasszizmus vagy sztereotípiák áldozata lenne. A Bizottság örömmel veszi, hogy számos tagállam túlteljesítette az EK-Szerződés 13. cikkén alapuló, a hátrányos megkülönböztetés elleni védelmet biztosító EU-irányelveket. Azonban egy 2006 végén, a Bizottság megbízásából készült tanulmány azt mutatta ki, hogy a legtöbb tagállam biztosít valamiféle védelmet a valláson, meggyőződésen, életkoron, fogyatékosságon vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen, de a védelem mértéke és jellege változatosságot mutat. E különbségekre tekintettel, valamint figyelembe véve a Parlament felhívásait, hogy tegyen lépéseket a közösségi megkülönböztetésmentességre vonatkozó keretrendszer teljessé tétele érdekében, a Bizottság a 2008-as éves politikai stratégiájában kijelentette, hogy:

(18)

Az EU élelmiszereket, gyógyszereket és orvosi műszereket kivéve minden veszélyes fogyasztási cikkre vonatkozó sürgősségi riasztórendszere

77

78

HU


„A mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség európai éve (2007) folytatásaként a Bizottság kibővíti és megerősíti esélyegyenlőségi politikáját. Olyan új kezdeményezéseket javasol majd, amelyek a munkaerőpiacon kívüli – nemen, valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló – megkülönböztetés megelőzésére és leküzdésére irányulnak.” Már dolgoznak a hatásvizsgálaton, amely minden nagyobb bizottsági kezdeményezéshez szükséges, megrendeltek egy tanulmányt, mely adatokat gyűjt a megkülönböztetésről, és sor kerül a nagyközönséggel, az üzleti élettel, a civil szervezetekkel és a szociális partnerekkel folytatott konzultációra is. Az esélyegyenlőség európai évének keretében a Parlamentben 2007. október 11-12-én tartott konferencia is hozzájárul ehhez a munkához. * * * 71. kérdés, Robert Evans (H-0707/07) Tárgy: A szállodák fogyatékosok általi elérhetősége Azután, hogy kiváló előrehaladás történt a repülőgépek fogyatékosok és mozgáskorlátozottak általi elérhetősége terén, van a Bizottságnak valamilyen terve arra, hogy bátorítsa az európai szállodákat, hogy barátságosabbá tegyék az ágazatukat az ilyen vendégek számára? Válasz Az elérhetőségi kérdésekkel, különösen az épületek, így a szállodák elérhetőségével kapcsolatos politikák alapvetően a tagállamok hatáskörébe tartoznak. Mindazonáltal a Bizottság számos transznacionális projekt(19) által támogatta az ilyen értelemben vett elérhetőséget fejlesztő munkát. E projektek fő célterületei közé tartozott szakemberek képzése az elérhetőséget figyelembe vevő tervezés terén(20), az elérhetőségi követelmények beépítése a közbeszerzési eljárásokba(21) vagy olyan eszközök kifejlesztése, amelyekkel részletesen felmérhető az épületek elérhetősége(22). Ami a jogalkotási oldalt illeti, a 2000/78/EK irányelv létrehozza a foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteit, és megtiltja a fogyatékosságon, életkoron, valláson, meggyőződésen vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést a foglalkoztatás és képzés terén. Az irányelv 5. cikke a fogyatékos alkalmazottak igényeihez való „ésszerű alkalmazkodást” kíván meg a munkaadóktól. Ezt az irányelvet az összes tagállam átültette, és ha a fogyatékos személyeket hátrányos megkülönböztetés éri a foglalkoztatás terén, van jogorvoslati lehetőségük nemzeti szinten. Ez az irányelv azonban nem alkalmazható a foglalkoztatás, munkavégzés és képzés területein kívül. Ahogy a 2008-ra vonatkozó éves politikai stratégiában(23) bejelentette – és a tagállamok már létező megkülönböztetésellenes jogszabályainak(24) tanulmányozására építve –, a Bizottság olyan intézkedések meghozatalát tervezi javasolni, melyek a munkaerőpiacon kívül előzik meg és küzdik le a többek között a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést. Hatásvizsgálat készül, valamint nyilvános online konzultációra(25) került sor, mely 2007. október 15-én zárult le. Ami kifejezetten az idegenforgalmat illeti, korlátozott hatásköre miatt a Bizottság ezen a téren nem fogadhat el jogszabályt, azonban igyekszik felhívni a figyelmet az olyan kihívásokra, mint például az idősek és a különleges bánásmódot igénylő személyek utazásának megkönnyítése.

(19)

VP/2004/008 pályázati felhívás : A fogyatékossági politika fősodorba helyezését célzó kísérleti projektek http://ec.europa.eu/employment_social/disability/funding_en.html

(20)

www.polis-ubd.ne

(21)

„Build for all” (Építsünk mindenkinek) projekt http://www.build-for-all.net

(22)

http://www.basproject.itc.cnr.it

(23)

COM(2007)65 végleges

(24)

http://ec.europa.eu/employment_social/fundamental_rights/public/pubst_en.htm

(25)

http://ec.europa.eu/yourvoice/ipm/forms/dispatch?form=Discrimination&lang=EN"

25-10-2007

25-10-2007

HU


A Bizottság tanulmányt készíttetett például arról, hogyan lehetne fejleszteni a turisztikai létesítmények fogyatékkal élők általi elérhetőségéről rendelkezésre álló információkat. Az útmutató leírja, hogy a kisebb-nagyobb turisztikai létesítmények és utazási célpontok hogyan fejleszthetik azon szolgáltatásaik színvonalát, melyeket fogyatékkal élőknek, vagy más olyan személyeknek kínálnak, akik élvezhetik a jobb elérhetőség előnyeit. A mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség európai évét támogatva a Bizottság megrendezte a „Mindenki Európája – az érintettek konferenciája az elérhető idegenforgalomról” című konferenciát, valamint egy másik konferenciát a szociális idegenforgalomról, mely különösen az idősebb polgárokra koncentrált. E rendezvények fő célja az volt, hogy felhívja az érdekelt felek figyelmét a demográfiai elöregedés közelgő folyamatának hatásaira és az abból következő üzleti lehetőségekre, hiszen a turisták egyre nagyobb hányada igényel majd jobb elérhetőséget és jobb színvonalú szolgáltatást. A Bizottság következő, a fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendjéről szóló közleményének keretében a Bizottság tovább folytatja a munkát, hogy annak felismerésére bátorítsa az idegenforgalmi szektort, hogy a különleges bánásmódot igénylő turisták fontos fogyasztói csoportot jelentenek. A Bizottság a továbbiakban is rendez majd konferenciákat, és támogatja olyan platformok megerősítését vagy létrehozatalát, amelyek lehetővé teszik a jó vagy rossz gyakorlatokból levont tanulságok kicserélését. * * * 72. kérdés, Jim Allister (H-0711/07) Tárgy: A cigarettákra vonatkozó biztonsági előírások Milyen lépéseket tett a Bizottság annak érdekében, hogy az EU általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelvének(26) megfelelően kezdeményezze, hogy az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) olyan új biztonsági előírásokat fogadjon el a cigarettákra vonatkozóan, amelyek kötelezővé tennék a „csökkentett gyújtóhatású” technológia alkalmazását az EU-ban eladott minden cigarettánál? Válasz A halálos tűzesetek egyik leggyakoribb, ha nem a leggyakoribb okozói az őrizetlenül hagyott cigaretták. A csökkentett gyújtóhatású (reduced ignition propensity – RIP) cigaretták(27) nagymértékben hozzájárulhatnának ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen az áldozatok száma és az ilyen tüzek által okozott kár mértéke. Az USA(28) számos államában és Kanadában is kötelezőek az ilyen típusú cigaretták. Ausztráliában is dolgoznak az erre vonatkozó jogszabályokon. A Bizottság egyeztetésbe kezdett a tagállamok termékbiztonsági hatóságaival. Az adatgyűjtés és a RIP-cigarettákra vonatkozó esetleges EU-s szabályozás előnyeit és költségeit értékelő hatásbecslés után egyetértettek abban, hogy a RIP-cigarettákra európai szinten kellene termékbiztonsági szabványt meghatározni. Ez az intézkedés kiemelkedő fontosságú számos tagállam számára. Néhány piaci szereplőnek vannak ugyan bizonyos fenntartásai, de úgy gondolják, a RIP-cigarettákat az EU-ban is be lehetne vezetni olyan ésszerű időkereten belül, amely lehetővé tenné számukra, hogy alkalmazkodjanak az új követelményekhez. A Bizottság jelenleg egy, a RIP-cigarettákra vonatkozó biztonsági előírásokról szóló bizottsági határozatot készít elő, melyet 2007 novemberében tervez benyújtani szavazásra az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv szabályozási bizottságának.

(26)

HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

(27)

Olyan cigaretták, melyek őrizetlenül hagyás esetén kialszanak, legalábbis jelentős mértékben. Az önkioltást úgy érik el, hogy a cigaretta papírjában papírszalagokat („sebességkorlátozókat”) helyeznek el.

(28)

Amerikai Egyesült Államok

79

80

HU


Ha a szabályozási bizottság véleménye kedvező lesz, az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság(29) kérni fogja az Európai Szabványügyi Bizottságot(30), hogy dolgozza ki a RIP-cigarettára vonatkozó biztonsági előírásokat, kellő figyelmet fordítva azokra az előírásokra, amelyek a RIP-cigarettára már világszerte létező szabályozásokban megjelennek. * * * 73. kérdés, Yiannakis Matsis (H-0712/07) Tárgy: Abdullah Gül illegális látogatása Ciprus megszállt északi részén 2007. szeptember 18-án Abdullah Gül török elnök illegális látogatást tett Ciprus megszállt északi részére. E látogatás ellentétes a nemzetközi jog elveivel, a Törökország és az EU közötti partnerséggel és a szeptember 21-i nyilatkozattal. Ellentétes az ENSZ Biztonsági Tanácsának 541. és 550. számú határozataival is. A szolidaritás szellemében meg fogja védeni a Bizottság a Ciprusi Köztársaság szuverenitását és a saját elveit és értékeit, melyeket Abdullah Gül látogatása megsértett, és melyeket nap mint nap megsért a Ciprusi Köztársaság európai területének a török hadsereg általi megszállása, és hogyan fogja ezt megtenni? Az ilyen cselekmények és Ciprus további megszállása milyen következményekkel járhatnakr Törökország csatlakozási folyamatára nézve? Válasz A Bizottságnak és az EU egészének közismert álláspontja az, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának ciprusi felségterületeit kivéve Ciprus szigetének teljes területe a Ciprusi Köztársaság részét képezi. A 2003. évi csatlakozási okmány 10. jegyzőkönyve különbséget tesz a Ciprusi Köztársaságnak a Ciprusi Köztársaság kormánya tényleges ellenőrzése alatt álló és azon kívül eső területei között. Az EU tagállamai nem ismerik el az úgynevezett „Észak-Ciprusi Török Köztársaságot.” A tisztelt képviselő úr kérdése is mutatja, milyen sürgető szükség lenne Ciprus problémájának megoldására. A Bizottság továbbra is teljes mértékben támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által vezetett, a ciprusi kérdés mielőbbi átfogó rendezését célzó tárgyalások újrakezdését. * * * 74. kérdés, Jens Holm (H-0715/07) Tárgy: Emberi jogi jogsértések Kolumbiában Az ITUC nemzetközi szakszervezeti szövetség nemrég tette közzé éves jelentését a szakszervezeti aktivisták világszerte tapasztalt helyzetéről. A statisztikák lehangolóak, különösen ami Kolumbiát illeti. A szakszervezeti aktivisták ellen világszerte elkövetett 144 emberölés több mint fele – 78 eset – Kolumbiában történt. Az emberöléseken kívül a fenyegetések és az üldöztetés más formáinak nagyon nagy hányada is a szakszervezeti aktivisták ellen irányult. Kolumbiában jószerével az összes emberölést a kormányhoz közel álló paramilitáris csoportok vagy éppen a kormány hadserege követte el. Korábban az EU emberi jogi jogsértések és egyéb okok miatt beszüntette a kereskedelmi együttműködést Belarusszal. Nemrég hasonlóan cselekedett Burmával kapcsolatban is. Kolumbiával e pillanatban épp új szabadkereskedelmi megállapodásról tárgyal. Peter Mandelson korábban, többek között egy 2007. június 5-i európai parlamenti találkozón azt állította, hogy a munkavállalók jogait védeni kell, és ha bármely ország megsértené az ILO egyezményeit, a biztos erőteljesen fog fellépni. A fentiekre tekintettel fel fogja függeszteni a Bizottság az EU és Kolumbia között folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokat, vagy mit tesz a Bizottság annak érdekében, hogy meggátolja az emberi jogi jogsértéseket az országban?

(29)

Directorate General Health and Consumer Protection

(30)

Comité européen de Normalisation

25-10-2007

25-10-2007

HU


Válasz El kell ismerni, hogy Uribe elnök kormányzata jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a kábítószercsempészek, gerillák és volt paramilitáris erők által kifejtett erőszakkal szemben megerősítse a jogbiztonságot. Az erőfeszítések részben sikerrel jártak még akkor is, ha az emberi jogok kolumbiai helyzete továbbra is nagyon nyugtalanítja az EU-t. A kolumbiai kormány tehát megérdemli határozott támogatásunkat. A támogatásunk természetesen nem lehet sem feltétlen, sem vak. A kormánnyal folytatott politikai párbeszéd során az EU rendszeresen hangot ad az emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmainak. Ezzel összefüggésben következetesen szorgalmaztuk, hogy Bogotá minél többet tegyen a legkiszolgáltatottabb csoportok, így a szakszervezeti tagok és az áldozatok egyesületeit képviselők védelme érdekében. Fokozott aggodalomra ad okot, ha az állami fegyveres erők is részt vesznek az emberi jogok megsértésében. Elengedhetetlen, hogy az ilyen eseteket teljes mértékben kivizsgálják és az elkövetőket megbüntessék. Tekintettel a kábítószertermelés és -kereskedelem valamint az emberi jogok megsértése közti belső összefüggésekre, az EU Kolumbiával kapcsolatos politikájának központi elemét képezi alternatív bevételi források és munkahelyek teremtése. Ezt a politikát fogja alátámasztani az EU és az Andok Közösség országainak jövőbeli társulási megállapodása, amely a kereskedelem további liberalizációja által új felvevőpiacokat fog teremteni a legális kolumbiai gazdaság számára. A megállapodás alkalmazási köre ráadásul messze túlnyúlik majd a szabad kereskedelmen. Fokozott politikai párbeszédet és szorosabb együttműködést tesz majd lehetővé a résztvevők között – így új csatornákat és erősebb intézményi kereteket teremt ahhoz, hogy felhívjuk a kormány figyelmét az emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmakra. Tehát a Bizottság meggyőződése szerint azzal, hogy társulási megállapodást kötünk Kolumbiával, jobban elősegítjük az emberi jogok helyzetének javulását és hatékonyabban támogatjuk az emberi jogok védelméért küzdőket, mint a tárgyalások felfüggesztésével. * * * 75. kérdés, Richard Corbett (H-0716/07) Tárgy: Az E20 számú út Hull városában Tisztában van a Bizottság azzal, mennyire fontos, hogy az E20 (A63) számú út alagútban haladjon át Hull városán (a Castle Street környékén), annak érdekében, hogy megszűnjön a torlódás a transznacionális európai hálózat e főbb útvonalán (amelyen az Írország és Észak-Anglia valamint az EU közti kereskedelem nagy része bonyolódik), és hogy véget érjen az a helyzet, hogy az út elválasztja a városközpontot a parttól, ami gátolja a város harmonikus fejlődését? A Bizottság szerint támogatható lenne egy ilyen projekt uniós forrásokból, akár TEN előirányzatokból, strukturális alapokból vagy bármilyen más forrásból? Válasz (FR) A Bizottság tudomással bír arról, hogy a Hull alatti alagutat tartják az egyik lehetőségnek a Castle Street környéki forgalom átszervezésére. Az Egyesült Királyság hatóságai azonban hivatalosan nem keresték meg a Bizottságot a projekttel kapcsolatban. A Yorkshire-re és Humberre vonatkozó (az Európai Regionális Fejlesztési Alap 2007-2013 közti Regionális Versenyképességi és Foglalkoztatási Progamjának megfelelő) operatív tervek a 2007 és 2013 közti tervezési időszakra nem irányoznak elő forrásokat a strukturális alapokból a közlekedési infrastruktúra terén történő befektetésekre. A Bizottságnak több információra lenne szüksége ahhoz, hogy megállapítsa, a projekt az 1692/96/EK határozatnak(31) megfelelően közös érdeket szolgálónak minősülhet-e. A Bizottság emlékezteti a tisztelt képviselő urat az Európai Beruházási Banktól felvett kölcsön lehetőségére.

(31)

A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, HL L 228., 1996.9.9. A határozatot legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 363., 2006.12.20.) módosította.

81

82

HU


* * * 76. kérdés, Bill Newton Dunn (H-0720/07) Tárgy: Árvaházak Bulgáriában Szeptember 13-án a BBC Four televízió egy bulgáriai árvaházakról szóló dokumentumfilmet sugárzott éhező gyermekeket mutattak és az árvákkal szembeni feltűnően rossz bánásmódot láthattuk. Mit tehet a Bizottság az embertelen körülmények és bánásmód ellen? Válasz (FR) A Bizottság hangsúlyozza, hogy a gyermekvédelem, a gyermekek társadalmi integrációja és a gyermekvédelmi intézmények kezelése a tagállamok felelőssége marad. Mindazonáltal a Bulgária uniós csatlakozását megelőző jelentéseiben a Bizottság szorosan figyelemmel kísérte, hogyan hajtja végre a bolgár kormány az intézményesítettség csökkentését célzó politikáját, és figyelemmel kísérte az erőfeszítéseket, melyek az intézményi életkörülmények javítását és alternatív szolgáltatások, például a családba fogadás kifejlesztését célozzák. Jelentős változásokat vezettek be a bolgár jogban 2003 szeptemberében. A reformok középpontjában a személyzet képzése, a szolgáltatások decentralizációja, a helyi hatóságok és a gyermekvédelemmel foglalkozó civil szervezetek közti együttműködési megállapodások bevezetése valamint az intézetekben élő gyermekek társadalmi integrációja állt. E gyermekek helyzete általában véve javult az új jogi szabályozás hatályba lépése óta. Ezért a Bulgáriában felállítandó együttműködési, valamint az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén érvényes külön értékelési kritériumok teljesítése terén elért haladást ellenőrző mechanizmus létrehozásáról szóló, 2006. december 13-i bizottsági határozatnak megfelelő teljesítményértékelés során ezzel a kérdéssel nem foglalkoztak. A Bizottság támogatja a bevált gyakorlatok megosztását és a politikák összehangolását a szociális védelemre és a társadalmi integrációra vonatkozó nyitott koordinációs módszer alkalmazásával. A szociális védelemről és társadalmi integrációról szóló 2007. évi közös jelentés szerint a tagállamok reagáltak a 2006. márciusi Európai Tanács azon kérésére, hogy tegyenek lépéseket a gyermekszegénység megszüntetésére és biztosítsák az esélyegyenlőséget mindenki számára. A szociális védelemről és társadalmi integrációról szóló bolgár stratégiai jelentés értékelésében, mely része a 2007. évi közös jelentésnek, a Bizottság azt állapította meg, hogy az intézeti tartós gondozási rendszer (vagyis az intézeti keretek között folyó gondozás) folyamatban lévő reformja kihívás a bolgár hatóságok számára. A Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a fejleményeket e területen, készülve a nemzeti stratégiai jelentések következő, a 2009-2011 közti időszakra vonatkozó körére. A strukturális alapok új, 2007-2013-as pénzügyi terve szerint az Európai Szociális Alap (ESZA) egyik fő célja, hogy támogassa a társadalmi integrációt és a mindenkire vonatkozó esélyegyenlőséget. A 2007 és 2013 között az ESZA által finanszírozott és a Bizottság által nemrég jóváhagyott, „Humánerőforrás-fejlesztés” című bolgár operatív program fő célterületei között szerepel a társadalmi integráció és a szociális gazdaság ösztönzése, és külön célkitűzései között szerepel az intézményekben nyújtott szolgáltatások minőségének javítása és az intézményesítettség további csökkentése. Ami a helyzet BBC általi értékelését illeti, a Bizottság fenntartja a jogot arra, hogy részletesebben feltárja a dokumentumfilmben bemutatott tényeket. * * * 77. kérdés, Jacky Henin (H-0721/07) Tárgy: Önkormányzatok és önkormányzatok közti szervezetek szolgáltatásainak összevonása A francia jogban az önkormányzatok és a helyi önkormányzatok együttműködését szolgáló állami intézmények előtt nyitva áll a lehetőség, hogy a méretgazdaságosság érdekében összevonják a szolgáltatásaikat (a területi és regionális hatóságok általános törvénykönyvének L. 5211-4-1 II cikke). A Bizottság szerint azonban a szolgáltatások összevonásáról szóló megállapodások a közbeszerzési jog körébe tartoznak, és

25-10-2007

25-10-2007

HU


ezért jogsértési eljárást indított Franciaország ellen. Ez az álláspont ellentétes az Európai Tanács által elfogadott, a tagállamokra és helyi önkormányzataikra vonatkozó Stabilitási és Növekedési Paktum felfogásával. A szolgáltatások összevonása megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum célkitűzéseinek, mivel elkerüli a megduplázódott szerepkörű hivatalok kialakulását, amely magasabb költségekhez és az erőforrások szétszórásához vezethetne. Ebben az értelemben a szolgáltatások összevonása az általános és közösségi érdekeket szolgálja: jobb operációs irányítást és a közkiadások visszafogását. Meg tudja magyarázni a Bizottság, miért tesz olyan lépéseket, melyek megfosztják a francia helyi önkormányzatokat egy olyan jogi eszköztől, amely lehetővé teszi a közkiadások visszafogását és hatékonyabb közszolgáltatásokat biztosít? Válasz Az önkormányzatok és a helyi önkormányzatok együttműködését szolgáló állami intézmények(32) olyan megállapodásai, melyekben egy önkormányzat szolgáltatásait elérhetővé teszik olyan állami intézmények számára, melyeknek az önkormányzat tagja, a 2004/17/EK és a 2004/18/EK közbeszerzési irányelv értelmében vett közbeszerzési szerződéseknek minősülnek. Ezért az ilyen megállapodásokat az irányelvek által megállapított eljárásban kell odaítélni. Ezek a „megállapodások” valójában teljes mértékben megfelelnek a közbeszerzési irányelvekben szereplő „közbeszerzési szerződés” meghatározásának. Előrelátható kifizetéssel járó szerződések két külön jogi személy: a gazdasági szereplőként eljáró önkormányzat és az ajánlatkérő szervként eljáró állami intézmény között. Továbbá az a tény, hogy mindkét fél közigazgatási intézmény, nem zárja ki őket az irányelv hatálya alól. A közbeszerzési irányelvek célja az, hogy garantálják a közbeszerzések megnyitását a verseny előtt, valamint hogy biztosítsák a lehetőséget arra, hogy az ajánlatkérő szervek szerződéseiben a legjobb legyen a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. A Bizottság így nem lát ellentmondást egyrészt az ezzel kapcsolatos lépései, másrészt a közkiadások visszafogása, a közszolgáltatások hatékonysága és a Stabilitási Paktumban megállapított szabályok között, melyekre a tisztelt képviselő úr kérdésében hivatkozik. * * * 78. kérdés, Jan Andersson (H-0722/07) Tárgy: A hangoskönyvek hozzáadottérték-adója Svédországban a könyvek hozzáadottérték-adója 2002 óta 6%. Az adó mértéke ugyanakkora a nyomtatott és a hangoskönyvekre is. A nyomtatott könyvek szövegét a hangoskönyvek változtatás nélkül tartalmazzák. A hangoskönyvek piaca egyre nő, manapság egyre több ember használja őket. Különösen fontosak a látássérültek és az írási és olvasási nehézségekkel küzdők számára. A Bizottság jelenleg jogsértési eljárást tervez indítani Svédországgal szemben, hogy a hangoskönyvek hozzáadottérték-adójának emelésére kötelezze. Miért kéri a Bizottság, hogy a nyomtatott és a hangoskönyvek hozzáadottérték-adója különböző legyen, mikor a szöveg ugyanaz? Nem jelentene az eltérő adókulcs hátrányos megkülönböztetést a látássérültekkel és az írási vagy olvasási nehézségekkel küzdőkkel szemben? Válasz A jelenlegi szabályozás szerint a tagállamoknak a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra minimum 15%-os általános mértékű hozzáadottérték-adót (HÉA) kell alkalmazniuk. Dönthetnek azonban úgy, hogy a HÉA-irányelv(33) III. mellékletében felsorolt termékek vagy szolgáltatások közül néhányra, vagy akár mindre egy vagy két kedvezményes adómértéket alkalmaznak. A III. melléklet kivételt képez a HÉA-irányelv által

(32)

Franciául: "Etablissements publics de coopération intercommunale", melyet általában EPCI-ként rövidített változatban használnak.

(33)

A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, a hatodik HÉA-irányelv átdolgozása.

83

84

HU


felállított általános rendszer alól, mely szerint az adóztatandó tevékenységekre az általános HÉA-mérték vonatkozik, így megszorítóan kell értelmezni. E melléklet 4. kategóriája a fogyatékkal élők segédeszközeire, a 6. kategóriája pedig a könyvekre vonatkozik. Bár a kultúra védelme és támogatása nyilvánvalóan alapvető érdek, a tagállamoknak továbbra is tiszteletben kell tartaniuk a közösségi jogot. A jelek szerint az audiokönyveknek Svédországban két fajtájuk létezik: beszélő könyvek (talkböcker), amelyek kizárólag a fogyatékkal élők használatára szolgálnak, és hangoskönyvek (ljudböcker), amelyek az általános felfogás szerinti hangoskönyveket jelentik. A Bizottság álláspontja szerint a hangoskönyvekre nem alkalmazható a kedvezményes adómérték, mivel nem tekinthetők szorosan vett „könyveknek” (6. kategória), sem „gyógyászati berendezésnek” (4. kategória), amely a fogyatékkal élő személy személyes és kizárólagos használatára szolgál. Mindazonáltal a 2007. július 5-i közleményével(34) a Bizottság széleskörű vitát kezdeményezett a kedvezményes adómértékekről. Örömmel fogadná, ha ebben a vitában felmerülne a hangoskönyvek kérdése. * * * 79. kérdés, Ilda Figueiredo (H-0724/07) Tárgy: Az Egyesült Államokban fogva tartott kubai állampolgárok látogatásának tilalma Az idei év folyamán engedélyt kértem az Egyesült Államok kormányától arra, hogy meglátogassam az amerikai börtönökben jogtalanul fogva tartott, kubai állampolgár René Gonzálezt, Gerardo Hernándezt, Antonio Guerrerót, Ramon Labañinót és Fernando Gonzálezt. Az engedélyt azonban megtagadták azon az alapon, hogy a bebörtönzésük előtt nem ismertem a fogvatartottakat. Úgy tűnik, idén szeptemberben két fogvatartott feleségétől ismét megtagadták az engedélyt, hogy meglátogathassák férjüket, akikkel a folyamatos elutasítások miatt kilenc évig nem találkozhattak. Mi a Bizottság véleménye erről a helyzetről, amely nem ezen állampolgárok emberi jogainak tiszteletben tartásáról árulkodik? Hajlandó a Bizottság megosztani aggodalmait az amerikai hatóságokkal? Válasz A Bizottság ismeri az Egyesült Államokban fogva tartott öt kubai esetét. A fogvatartottak családtagjai általi látogatásra vonatkozó kérdést illetően a Bizottság nem lát alapot arra, hogy beavatkozzon az ügybe. Mivel a fogvatartottak családtagok általi látogatására vonatkozó nemzetközi jogi standardok csak ajánlás jellegűek, az amerikai hatóságok fenntartják a jogot arra, hogy eldöntsék, kinek engedélyezik a fogvatartottak látogatását. A fogvatartottaknak továbbá nincs olyan nemzetközileg elismert joguk, hogy meglátogathassa őket egy harmadik ország állampolgára, akihez sem rokoni sem más szál nem fűzi őket. * * * 80. kérdés, Brian Crowley (H-0729/07) Tárgy: A mobiltelefon-használók barangolási díjainak mértéke Nyilatkozna az Európai Bizottság arról, hogy minden európai mobiltelefon-társaság betartja-e az EU azon rendelkezéseit, hogy jelentős mértékben csökkentsék Európában a mobiltelefon-használók barangolási díjait?

(34)

COM (2007) 380 végleges

25-10-2007

25-10-2007

HU


Válasz A roamingrendelet(35) arra kötelezi a nemzetközi mobil barangolási (roaming) szolgáltatást nyújtókat, hogy korlátozzák az Európai Unión belüli barangolás közben kezdeményezett és fogadott hívások kiskereskedelmi árát. A rendelet értelmében a mobilszolgáltatóknak korlátozniuk kell a nagykereskedelmi árakat is (vagyis az egymásnak felszámított árakat), valamint növelniük kell az átláthatóságot azáltal, hogy alapvető barangolási árinformációkkal, kérésére pedig részletesebb árazási információkkal látják el a fogyasztót. A szolgáltatóknak 2007. szeptember 30-tól kell az összes ilyen kötelezettségnek eleget tenniük, bár voltak köztes lépések is, melyeket már korábban meg kellett tenniük, például 2007 júliusának végétől eurotarifákat kellett kínálniuk. A rendelet előírja, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak felügyelniük és ellenőrizniük kell a kötelezettségek teljesítését. A saját vizsgálatok és az EU-tagállamok nemzeti szabályozó hatóságait egyesítő Európai Szabályozók Csoportja által végzett felmérés alapján úgy tűnik, minden szolgáltató kínált a rendeletnek megfelelő eurotarifát, és a különböző tagállamokban egy részük eurotarifája a megengedett maximális szint alatt van. 2008. végén a Bizottság jelentést tesz majd a Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet működéséről, és ha szükségesnek látja, javaslatot tesz arra, hogy meghosszabbítsák-e a rendelet jelenlegi, 2010. június 30-ig tartó hatályát és/vagy módosítsák-e a rendeletet úgy, hogy vonatkozzon más, pl. SMS- vagy adatátviteli szolgáltatásokra is. A Bizottság foglalkozni fog más kérdésekkel is, mint például hogy van-e valamilyen hatása a rendeletnek a kisebb szolgáltatókra, milyen fejlemények történtek a belföldi mobilszolgáltatások díjai terén, vizsgálni fogja továbbá a szándékolatlan barangolást és a forgalomelterelést is. Az Európai Szabályozók Csoportjának felügyeleti tevékenységéről és a tagállamokban rendelkezésre álló eurotarifáktól további részletek találhatók a Bizottság barangolási honlapján az alábbi linken: http://ec.europa.eu/information_society/activities/roaming/index_en.htm" * * * 81. kérdés, Eoin Ryan (H-0731/07) Tárgy: A metamfetamin-kábítószerek fenyegetése az európai társadalomra Fel tudná vázolni a Bizottság a – „crystal meth”-ként is ismert – metamfetamin-kábítószerek európai használatának arányát? Egyre növekvő fenyegetést jelent-e ez a kábítószer az európai társadalomra? Válasz A metamfetamin használatának mértéke történelmileg nagyon alacsony volt az EU-ban, nagyrészt Csehországra koncentrálódott (ahol Pervetin néven árulták) és kis mértékben Szlovákiára. Újkeletű, a metamfetamin használatának problémájával kapcsolatos becslések ebből a két országból állnak rendelkezésre. Csehországban 18 400 és 24 000 közé teszik a metamfetamin-használók számát (2,5-3,2 eset jut 1000, 15–64 éves felnőttre.) Szlovákiában a becslések szerint 6 000-14 000 lehet a használók száma (1,5-3,7 eset jut 1000, 15–64 éves felnőttre.) Érkezett néhány jelentés arról is, hogy egyes népességcsoportok körében Magyarországon is nő a használat mértéke. A kábítószer-használattal kapcsolatos járványügyi adatok és a kezelési kereslet mutatók is arra utalnak, hogy a többi EU-országban nem jelentős a metamfetamin-használat. Azokban az egyéb EU-s országokban, ahol használnak metamfetamint, ez általában csak kis hányadát jelenti az összes amfetamin-használatnak. Az amfetamin-típusú élénkítőszerek, így a metamfetamin használatának mértéke összességében stabilizálódott az EU-ban és egyre több országban mutat csökkenést. Egyes EU-n kívüli országokból, így az Egyesült Államokból, a távol-keletről és Ausztráliából már sok éve viszonylag magas metamfetamin-fogyasztásról – ideértve a „Crystal Meth” vagy „Ice” nevű változat fogyasztását is – érkeznek hírek. Ami az anyag hatásait illeti, a metamfetamin a központi idegrendszerre ható élénkítőszer, amely magas vérnyomást és szapora szívverést okoz, használata a megnövekedett önbizalom, barátkozó kedv és energia érzetét adja. Nagyon hasonló az amfetaminhoz.

(35)

Az Európai Parlament és a Tanács 717/2007/EK rendelete(2007. június 27.) a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming), valamint a 2002/21/EK irányelv módosításáról. HL L 171., 2007.6.29.

85

86

HU


A kristály metamfetamin a metamfetamin kristályos, nagyobb tisztaságú formája. A „Crystal Meth”-et el lehet szívni (pl. ha egy darab alumíniumpapíron felmelegítik), de mivel jól oldódik vízben, injekció formájában is beadható. Nincs arra utaló jel, hogy az Európai Unióban növekedőben lenne a (kristály) metamfetamin használata vagy előállítása. Azokat a jelentéseket, melyek szerint néhány tagállamban egyre inkább elérhető a „Crystal Meth”, nem támasztják alá bizonyítékok: a metamfetamin-lefoglalások száma már jópár éve csak töredéke az amfetamin-lefoglalásokénak. Ha elszívják, a metamfetamin sokkal gyorsabban éri el az agyat, mint felszippantás vagy injektálás esetén, így nagyon komoly addikciós potenciálja van. A metamfetamin-függés a következőket okozhatja: Mentális problémák (nyugtalanság, motivációcsökkenés, depresszió és szorongás, pszichózis, súlyosbodó skizofréniás tünetek, csökkent koncentráció és memória); Fizikális egészségügyi problémák (alvászavar, étvágytalanság miatti fogyás, szívdobogás, mellkasi fájdalmak és injekciózás miatti problémák, pl. tályogok kialakulása); Az injekciózás kockázataival kapcsolatos problémák (hepatitis C fertőzés és más vérrel terjedő betegségek kockázata a közös tűhasználat miatt stb.); Szociális és pénzügyi problémák. Mivel a „Crystal Meth” és a „base” metamfetamin tisztább, ezek a típusok valószínűbb, hogy egészségügyi és szociális problémákhoz vezetnek, mint az anyag „hagyományosabb” formái. * * * 82. kérdés, Brian Simpson (H-0737/07) Tárgy: Az OLAF vizsgálata a CDE-vel kapcsolatban Tud a Bizottság a Fejlesztési és Vállalkozási Központnál (Centre for Development and Enterprise, CDE) állítólagosan elkövetett csalással és pénzügyi szabálytalanságokkal kapcsolatos OLAF-vizsgálatról? Ha igen, milyen lépéseket kész tenni annak biztosítása érdekében, hogy a hivatali visszaéléssel vádolt egyének ellen eljárást folytassanak, hogy az AKCS partnereink bizalmát látszólag elvesztett igazgatóságot eltávolítsák és hogy Terry Battersby urat, az állítólagos szabálytalanságokat felfedő személyt megvédjék a zaklatástól és a CDE magas rangú vezetői általi megtorlásától? Válasz A Bizottság utal a Mote úr által feltett, E-3104/07 számú írásbeli kérdésre adott válaszára, melyben a Bizottság kifejtette, hogy 2006 decemberében értesítette az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF) az állítólagos csalásokról, majd ezt követően az OLAF arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy már folytat vizsgálatot az üggyel kapcsolatban. A Bizottság értesítette az OLAF-ot a megtett pénzügyi és költségvetési óvintézkedésekről, vagyis arról, hogy külső pénzügyi ellenőrzéseket indított és átütemezte a pénzeszközök kifizetését. A Bizottság tehát nem mondhat többet az üggyel kapcsolatban. A folyamatban lévő vizsgálat ráadásul még nem határozta meg, milyen összeget érint az ügy. Ami a Fejlesztési és Vállalkozási Központ (CDE) Igazgatóságát illeti, az AKCS-EK Nagykövetek Bizottsága 2005. július 20-án meghozott, a CDE státuszáról és eljárási szabályzatáról szóló, 8/2005 számú döntésének 5. cikke szerint a Központ felügyelő hatósága a Nagykövetek Bizottsága, míg a 6. cikke szerint „A Központ felügyelő testülete az Igazgatóság és a vezetőség.” Az Igazgatóságot a Nagykövetek Bizottsága nevezi ki, és három európai uniós valamint három AKCS-országbeli tagból áll. A jelenlegi Igazgatóság megbízatása 2007 decemberében jár le. A Nagykövetek Bizottságában folynak a tárgyalások arról, hogy meghosszabbítsák-e a jelenlegi igazgatósági tagok megbízatását vagy mást állítsanak a helyükre. Az Igazgatóság ülésein megfigyelőként részt vehet a Bizottság, a Tanács Főtitkársága, az AKCS Titkárság és az Európai Beruházási Bank (EBB). A Bizottság ebben a megfigyelői minőségében és a CDE Irányító és Személyzeti Bizottságával történő rendszeres kapcsolattartás útján fogja ellenőrizni az alkalmazottakra

25-10-2007

25-10-2007

HU


vonatkozó szabályok betartását. Az Igazgatóság már biztosította a Bizottságot arról, hogy be fogják tartani a szabályokat. * * * 83. kérdés, Manolis Mavrommatis (H-0740/07) Tárgy: Európa ökológiai fővárosa A klímaváltozás nyomán egyre nagyobb szükség van a környezet védelmére és arra, hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét a fenntartható fejlődésre. Az athéni polgármester által az Európai Parlament és a Bizottság elnökének nemrég benyújtott, az Európa kulturális fővárosa modellje alapján Európa ökológiai fővárosa címének bevezetésére irányuló javaslat alapján tesz majd a Bizottság lépéseket a kezdeményezés megvalósítása érdekében? Úgy gondolja, hogy a terv megvalósítása segít majd abban, hogy ne dőljünk elégedetten hátra, és segít biztosítani, hogy a környezetvédelmet a Bizottság és a tagállamok is a legfontosabb célkitűzéseik közé sorolják? Válasz A Bizottság egyetért a tisztelt képviselő úrral abban, hogy a klímaváltozás miatt sürgető szükség mutatkozik a környezetvédelem iránt és abban, hogy nagyon fontos, hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét a fenntartható növekedésre és más környezeti kihívásokra, melyekkel társadalmuknak szembe kell néznie. A Bizottság örömmel fogadja az athéni polgármester nemrég tett javaslatát, hogy az „Európa kulturális fővárosa” mintájára vezessük be az „Európa ökológiai fővárosa” címet is. Ez a kezdeményezés minden bizonnyal hozzájárulna ahhoz, hogy a környezetvédelem kulcsfontosságú helyet kapjon a Bizottság és a tagállamok prioritásai között. A Bizottság eddig is teljes mértékben támogatta az „Európa zöld fővárosa” cím létrehozásának ötletét, a Környezetvédelmi Főigazgatóság felelős a kezdeményezés további kidolgozásáért. Végezetül a Bizottság szeretné hangsúlyozni a városok döntő fontosságát az EU fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzései tekintetében, hiszen az EU polgárainak már 80%-a lakik városokban. Az, hogy a városok vezető szerepet játszhatnak a fenntartható növekedésben, elősegíti majd, hogy egyéni szinten is nagyobb legyen az aktivitás. * * * 84. kérdés, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (H-0743/07) Tárgy: A Nemek Közötti Esélyegyenlőség Intézete A Nemek Közötti Esélyegyenlőség Intézetének 2007-ben kellett volna megkezdenie a munkát azután, hogy az EU Tanácsának szociális miniszterei 2006. december 1-jén jóváhagyták a döntést, hogy a szervezet székhelye Vilniusban legyen. Milyen előrehaladást tett eddig az intézet, és hajlandó a Bizottság tájékoztatást adni az intézet ezévi előzetes munkatervéről? Válasz A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló 1922/2006/EK rendeletet 2006. december 20-án fogadták el(36). A Bizottság elkötelezett amellett, hogy az Intézet a lehető leghamarabb megkezdje működését. A rendelet elfogadása óta előrehaladás történt az igazgató kinevezése, az igazgatóság felállítása és a székhely előkészítése terén. Ami az igazgató kinevezését illeti, a Bizottság 2007. április 27-én tette közzé az igazgatói tisztség betöltésére kiírt pályázati felhívását. A Bizottság a rendeletnek megfelelően jelenleg egy előzetes listát állít össze a jelöltekről. Az igazgatót a Bizottság által javasolt lista alapján az igazgatóság fogja kinevezni. A kinevezés

(36)

Az Európai Parlament és a Tanács 1922/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról, HL L 403., 2006.1.30.

87

88

HU


előtt az igazgatóság által választott jelöltnek nyilatkozatot kell tennie az Európai Parlament illetékes bizottságai előtt. Ami az igazgatóságot illeti, a tagállamok 18 képviselőjét egy 2007. május 30-i tanácsi döntés jelölte, míg a Bizottság 2007. április 30-án jelölte saját képviselőjét és póttagját. Az igazgatóság 2007. október 8-án, Brüsszelben tartotta meg alakuló ülését. Elnöknek Eva WELSKOP-DEFFA asszonyt, a németországi Család-, Idős-, Nőügyi és Ifjúsági Minisztériuma Esélyegyenlőségi Osztályának vezetőjét, alelnöknek pedig Michel PASTEEL urat, A Nemek Közti Egyenlőség Intézete (Belgium) igazgatóját választották meg. Az igazgatóság hozza majd meg az Intézet működéséhez szükséges döntéseket. Konkrétan az igazgatóság fogadja el az éves és középtávú munkaprogramot, melynek tervezetét a Bizottsággal való konzultáció után az igazgató készíti el. A rendelet értelmében az első éves munkaprogramot az igazgató kinevezését követő kilenc hónapon belül kell elfogadni. Igazgató hiányában tehát az Intézet jelenleg még nem tudja benyújtani a tisztelt képviselő által említett munkaprogramját A Bizottság együttműködik a litván hatóságokkal annak érdekében, hogy megfelelő helyszínt találjanak az Intézet számára. 2007. május 4-én a Bizottság előzetes és technikai jellegű látogatást tett Vilniusban. Jelenleg is folynak a tárgyalások az érintett hatóságokkal. A Bizottság hangsúlyozza, hogy az Intézetnek, mint független szervnek kell meghoznia a helyszínre vonatkozó végleges döntést. * * * 85. kérdés, Colm Burke (H-0744/07) Tárgy: A Kínával az EU-ba irányuló exportról folytatott tárgyalások helyzete Az EU-ban felfedezett nem biztonságos termékek majdnem fele Kínából érkezik. Továbbá a 2006-ban az EU vámtisztviselői által lefoglalt hamisított termékek 79%-a Kínából származott. E tények fényében nyilatkozna a Bizottság a tárgyalások helyzetéről, melyeket a Kínai hatóságokkal folytat az EU piacára szánt exportjuk biztonságának javításáról és a hamis áruk Kínán belüli előállításának leállításáról? Milyen intézkedéseket kész a Bizottság megtenni annak érdekében, hogy biztosítsa az EU termékbiztonsági és eredetiségi követelményeinek betartását? Válasz E téren a Bizottság intézkedéseinek irányadó elve az, hogy a fogyasztók biztonsága nem kerülhet veszélybe, és nem is fog veszélybe kerülni. A jogszabályok világosak: csak biztonságos termékek kerülhetnek a piacra, a nem biztonságos termékek be vannak tiltva. A Bizottság európai és nemzetközi szinten is különböző konkrét lépéseket tesz annak érdekében, hogy hatékonyan kezelje az EU-ba Kínából vagy bármely más harmadik országból importált termékek biztonságával kapcsolatos aggodalmakat. A Bizottság 2006 óta egy egyetértési nyilatkozat keretein belül működik együtt a kínai kormánnyal. E rendszer keretein belül a kínai hatóságok részletes információkat kapnak az EU piacán talált veszélyes kínai termékekről és elkötelezték magukat amellett, hogy minden egyes esetet kivizsgálnak, megteszik a szükséges lépéseket és szükség szerint fejlesztik a rendszerüket. A megelőzést és nyomon követést célzó intézkedésekről negyedévente részletes jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak. A legutóbbi jelentés 2007 szeptemberének végén készült, a részletes elemzése folyamatban van. Ebben az összefüggésben még 2007. októberében bizottsági termékbiztonsági szakértők utaznak Pekingbe, hogy kínai kollégáikkal megvitassák a jelentést, valamint – tágabb kontextusban – a kínai eredetű veszélyes termékekkel kapcsolatos piacfelügyelet javítását szolgáló lehetséges megoldásokat. A Bizottság szerint a jelenlegi fogyasztói termékbiztonsági rendszer jól kezeli a fennálló problémákat. A jelenlegi leltározás eredményei még 2007-ben megadják majd a választ arra a kérdésre, hogy milyen további intézkedésekre lehet szükség bizottsági vagy tagállami szinten. A vámok fontos szerepet játszanak a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemben. 2006-ban drámai mértékben növekedett az EU-ba belépő hamis árukat érintő lefoglalások száma. Ez bizonyos mértékben

25-10-2007

25-10-2007

HU


a vámhatóságok ezirányú tevékenységének intenzívebbé válását, valamint a kockázatkezelésen alapuló vámellenőrzés politikájának sikerét tükrözi. A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamok vámigazgatási szerveivel annak érdekében, hogy tovább javítsa azt a védelmet, melyet a vámok jelentenek a külső határon a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás ellen, valamint hogy erősítse a harmadik országokkal, így Kínával folytatott igazgatási együttműködést. A Bizottság nagyon szorosan figyelemmel kíséri a kínai oldalon történt fejleményeket is és konkrét lépéseket vár. A novemberi EU-kínai csúcstalálkozó ideális alkalom lesz majd arra, hogy ezt a kérdést a legfelsőbb szinteken tegyék fel. * * * 86. kérdés, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou (H-0746/07) Tárgy: A Galileo és Quaero programok véghezvitelének kilátásai A tagállamok közti technikai együttműködés két legnagyobb, a Bizottság égisze alatt szervezett programja, az európai Galileo rádiónavigációs rendszer és a Quaero internetes keresőprogram jelenleg bizonytalan jövő elé néz. Tekintettel arra, hogy a lisszaboni stratégiában milyen fontos az innováció szerepe és tekintettel arra a hozzáadott értékre, melyet ez a két program az EU infomációs társadalmának konszolidációjában és az EU technológiai önellátásában képvisel, hogyan járult hozzá a Bizottság a tagállamok közti ellentétek feloldását célzó kísérletekhez, különösen a projektfinanszírozás terén? Fontolóra vett bármilyen alternatív finanszírozási javaslatot? Mi volt a válasza az Európai Parlamentnek az európai Galileo program finanszírozásáról szóló 2007. június 20-i P6_TA(2007)0272 állásfoglalására? Válasz (FR) A Galileo programot illetően a Bizottság teljes mértékben egyetért az Európai Parlament által a 2007. június 20-i állásfoglalásában(37)kifejtett nézettel, különösen ami a Galileo program EU-költségvetésből történő teljes finanszírozását és a köz- és magánszféra által létrehozott partnerségek felállítása esetén a közpénzügyi hozzájárulások visszatérítését szolgáló mechanizmus szükségességét illeti. 2007. szeptember 19-én a Bizottság elfogadott néhány szöveget, köztük egyrészt egy bizottsági közleményt(38) és a Bizottság szolgálatainak egy részletesebb munkadokumentumát,(39) másrészt egy európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó módosított javaslatot,(40)mely az európai GNSS-programok (globális navigációs műholdrendszer) folytatásának biztosítását célozza, valamint egy európai parlamenti és tanácsi határozatra vonatkozó javaslatot, mely a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára vonatkozik.(41) E javaslatok az összes lehetséges megoldás alapos tanulmányozását tükrözik. A céljuk az, hogy biztosítsák a Galileo és az EGNOS (európai geostacionárius navigációs szolgálat) programok finanszírozását a 2007 és 2013 közti időszakban, és összhangban állnak a Parlament által a fent említett, 2007. június 20-i állásfoglalásban megfogalmazott felhívással. Társjogalkotói és költségvetési hatósági szerepükben a Parlamentnek és a Tanácsnak a lehető leghamarabb meg kell vizsgálniuk a szövegeket, hogy 2007 vége előtt döntést lehessen hozni a két program finanszírozásáról. Ami a Quaero programot illeti, az egy francia kutatási és innovációs projekt a fejlett audiovizuális keresés területén, melynek számos ipari és kutatási szereplő a résztvevője, és melyet a Francia Ipari Innovációs Ügynökség támogat. A Quaero nem az EU által támogatott projekt és nem is a Bizottság égisze alatt szerveződik. Jacques Chirac elnök és Gerhard Schröder kancellár választotta az 5 legfontosabb kutatás-fejlesztési technológiai innovációs terület közé. Eredetileg francia-német kezdeményezésként (37)

P6_TA(2007)0272 - Az Európai Parlament 2007. június 20-i állásfoglalása az európai műholdas rádiónavigációs programnak (Galileo) a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás, valamint a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret keretében történő finanszírozásáról

(38)

COM(2007) 534 végleges

(39)

SEC(2007) 1210

(40)


(41)


89

90

HU


jelentették be 2005-ben, de azután két különböző projektté fejlődött, a Quaero illetve a Theseus projektté, melyeket két külön, francia illetve német vezetésű kutatási konzorcium javasolt. A Quaero részesül közfinanszírozásban a francia kormánytól, és nemrég bejelentették a Bizottságnak, hogy értékelje az állami támogatásokról szóló jogszabályokkal való összeegyeztethetőségét. A francia konzorcium jelenleg a Bizottság határozatára vár. A Theseust a német hatóságok támogatják és az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően 2007 júliusában engedélyezte a Bizottság. Az információs technológiákba történő befektetések fontos részét képezik a lisszaboni menetrendnek és jelentősen hozzájárulnak majd az európai gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. A Bizottság örömmel fogadja a Quaero-hoz hasonló kezdeményezéseket mindaddig, amíg az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat tiszteletben tartják. Az állami támogatás nem torzíthatja el a versenyt kedvezőtlenül olyan mértékben, hogy az ellentétes legyen a közérdekkel. A Theseus esetében a Bizottság úgy találta, hogy a program pozitív hatásai túlsúlyban vannak a versenytorzító hatáshoz képest. Ráadásul a Bizottság a maga részéről kutatási programjai keretében számos projektet támogat közvetlenül az audiovizuális tartalmak keresésének területén, ideértve EU-szerte sok más kutatócsoportot is. A Bizottság továbbra is támogatni szándékozik a multimédiás keresőprogramok terén történő kutatás-fejlesztést a hetedik keretprogram pályázati felhívásaiban. * * * 87. kérdés, Zdzisław Zbigniew Podkański (H-0748/07) Tárgy: A nyelvek védelme Az egyre fokozódó globalizáció hatalmas társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális változásokat okoz. A globalizáció nyertesei a gazdaságilag erőteljes és kulturális értelemben domináns nemzetek. A gyengébb és kevésbé népes nemzetek fokozatosan elveszítik szuverenitásukat és nemzeti identitásukat. Az egyik aggasztó jelenség a nemzeti kultúra alapját jelentő nyelvek kihalása. A világszerte használt nagyjából 7000 nyelv közül körülbelül 3000 fog kihalni a következő 100 évben. A leggyorsabban az ausztráliai, a Dél-Amerika középső részén és a Csendes-óceán délkeleti részén létező, valamint a szibériai nyelvek halnak ki. A kihaló nyelvekkel együtt elpusztul egy tudásanyag is, főként a természet és a gyógyítás területén. A nyelvek kihalása Európát és az Európai Uniót is érinti, ezért lépéseket kellene tennünk a nyelvek védelme és dokumentációja érdekében. Alapvető fontosságú egy nyelvekről szóló jelentés megfogalmazása. Tervezi-e a Bizottság egy ilyen jelentés elkészítését, és ha igen, akkor mikor? Válasz (FR) „A többnyelvűség új stratégiai kerete” (42) című közleményében a Bizottság megújítja a többnyelvűség iránti elkötelezettségét és hangsúlyozza, hogy a nyelvi sokszínűség tisztelete az Európai Unió egyik alapértéke. Az Unió új többnyelvűségi politikája az összes nyelv használatát támogatja. Olyan légkör megteremtését célozza, ahol a lehető legtöbb nyelv tanítását támogatják. Ez az átfogó megközelítés jelenik meg az élethosszig tartó tanulás 2007-2013 közti programjában is. A „nyelvtanulás támogatása” kulcstevékenység keretében az Európai Unió minden nyelvével kapcsolatos projekt vagy hálózati tevékenység támogatható. Az Unió így a gyakorlatban támogatja a kevésbé használt vagy a kihalás által fenyegetett nyelvek megőrzését. A regionális és kisebbségi nyelvek támogatását és védelmét célzó intézkedéseket támogató tevékenysége részeként a Bizottság finanszírozott egy „Euromosaic: A regionális és kisebbségi nyelvek jelenléte a tagállamokban” (43) című jelentést is, amely 25 tagállamot ölel fel és hamarosan kiterjesztik Bulgáriára és Romániára is. Ezen túlmenően 2008 őszén a Bizottság közleményt ad majd ki, mely új stratégiát fogad el a többnyelvűségre az Európai Unióban. A Bizottság nem tervez jelentést készíteni a nyelvek világszerte tapasztalt helyzetéről.

(42)

COM(2005)0596

(43)

http://ec.europa.eu/education/policies/lang/languages/langmin/euromosaic/index_en.html

25-10-2007

25-10-2007

HU


* * * 88. kérdés, Proinsias De Rossa (H-0749/07) Tárgy: A tarai autópálya és a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv Milyen választ kapott a Bizottság az ír hatóságoktól az Írországnak címzett, 2007. június 29-i indokolással ellátott véleményre, mely bontási munkáknak az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv(44)írországi végrehajtása alóli kivételére vonatkozott? Hogyan értékeli a Bizottság Írország válaszát és jelenleg milyen lépéseket tervez az ügyben? Válasz A tisztelt képviselő úr által hivatkozott indokolással ellátott kiegészítő vélemény számos szemponttal foglalkozott a jogszabályok írországi végrehajtásával és az egyes köz-és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv(45) végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatban. (46) Egyebek közt vitába szállt Írország azon megközelítésével, miszerint az irányelvben szereplő projektkategóriákkal kapcsolatban némely, történelmi építmények vagy régészeti lelőhelyek lebontását vagy eltávolítását engedélyező döntést úgy kezelnek, mint amelyek nem esnek az irányelv hatálya alá. A Bizottság jelenleg még tanulmányozza az ír hatóságok válaszát, hogy határozhasson az ügyben teendő következő lépésről. * * * 90. kérdés, Anne E. Jensen (H-0754/07) Tárgy: Átvilágító berendezések az európai kikötőkben Egy új amerikai jogszabály előírja, hogy az USA-ba történő importálás előtt minden szállítókonténert át kell vizsgálni és átvilágítani, hogy vannak-e benne fegyverek, robbanóanyagok stb. Ez azt jelenti, hogy az átvilágító berendezést sok európai kikötőben fel kell állítani, ami jelentős költségekkel jár. Folytatott a Bizottság tárgyalásokat az amerikai hatóságokkal ebben a kérdésben? Mi a Bizottság véleménye arról, hogy európai kikötők, fuvarozó cégek és végső soron az európai fogyasztó fizet majd az USA nemzetbiztonságáért és a terror elleni háborújáért? Kétségbe vonja majd a Bizottság az alkalmazott módszert, vagyis minden konténer átvilágítását ahelyett, hogy a fuvarozási láncolat gyenge pontjaira koncentrálnának? Mivel ez a verseny torzulását jelenti az európai vállalkozások számára, felhozza-e a Bizottság az ügyet a WTO-ban, és ha igen, akkor milyen tárgyalási álláspontra helyezkedik majd? Válasz A Bizottság ismeri az „Implementing Recommendations of the 9/11 Commission Act of 2007” című jogszabályt, melyet Bush elnök 2007. augusztus 3-án írt alá. Az Egyesült Államokba tartó tengeri konténerek kötelező átvizsgálása valóban nagyon aggasztja az Európai Közösséget: egyoldalú, nem hatékony, költséges és komoly politikai és gazdasági következményekkel jár. Amennyiben végrehajtják, ez az intézkedés a megnövekedett költségek és az okozott késedelmek miatt is rendkívül visszavetné a kereskedelmet. Ezt minden áron el kell kerülni. A Bizottság számos nyilatkozatában és az amerikai döntéshozókkal folytatott találkozókon is erőteljesen ellenezte az intézkedést. A Bizottság felveti majd ezt a súlyos kérdéskört az EU-USA szállítási és határbiztonsági politikai párbeszédének következő találkozóján (2007. november 1.), az EK-USA Transzatlanti Gazdasági Tanács következő ülésén (2007. november 9.) és más magas rangú EK-USA találkozókon is.

(44)

HL L 175. 1985.7.5., 40. o.

(45)

HL L 175., 1985.7.5.

(46)

1997/4703. számú jogsértés

91

92

HU


A Bizottság ezenkívül többoldalú fórumokon, így a Vámigazgatások Világszervezete előtt is foglalkozik majd a problémával. Az USA már a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében, a 2005 és 2007 közti időszakban is új előírásokat támogatott a „Facilitation Convention” és az „International Ship and Port Facility Security Code” című jogszabályokban annak érdekében, hogy új biztonsági felelősségi körrel terheljék a hajók és kikötők üzemeltetőit abban az esetben, ha a szárazföldi ellátási lánc konténeres rakományt továbbít nekik, holott ezek az üzemeltetők nem tudják befolyásolni, mi történik az említett láncolatban. A Bizottság és az EU tagállamai sikeresen megakadályozták ezt a törekvést. A Bizottság megérti az amerikai biztonsági aggodalmakat, és osztozik is bennük, de nem szeretné, hogy az európai kikötőknek és vállalatoknak kelljen fizetniük az amerikai nemzetbiztonságért. Továbbra is együtt fog dolgozni az amerikai kormánnyal azon, hogy megfelelő alternatívát találjanak a 100%-os átvizsgálás helyett. A Bizottság szorosan együttműködik az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Hivatalával, hogy olyan közös „biztonságos kereskedelmi” projektet dolgozzanak ki, melynek alapja egymás biztonsági normáinak kölcsönös elismerése és egy többszintű, kockázatközpontú megközelítés alkalmazása. Ez a helyes út a szállítmányok nagyobb biztonsága felé. Az EU és az USA abban is megállapodtak, hogy a Transzatlanti Gazdasági Tanács november 9-i ülésén ütemtervet fogadnak el bizonyos kereskedelmi partnerségi programok kölcsönös elismerésére (engedélyezett gazdálkodó – EU és vámügyi-kereskedelmi partnerség a terrorizmus ellen – USA). A Bizottság szeretné biztosítani önt arról, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy politikai és gyakorlati szempontból is megfelelő megoldást találjon. A Parlament aktív részvétele elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy ebben a politikailag érzékeny kérdésben elérjük céljainkat. * * * 91. kérdés, Diamanto Manolakou (H-0757/07) Tárgy: A görög állattenyésztési ágazat pusztulása Az intervenciós mechanizmus összeomlása, a nevetséges intervenciós árak, a kötelező területpihentetés és a kedvezőtlen időjárási körülmények eredményeképp bekövetkezett görög gabonatermés-csökkenés miatt megduplázódtak a takarmányárak, ami a tönk szélére sodorta a CAP eredményeképp már egyébként is komolyan megtépázott görög állattenyésztési szektort, ami pusztító hatással van a kis- és közepes méretű állattartó telepekre, a nemzet élelmiszer-függésére és az ország mezőgazdasági kereskedelmi egyensúlyára. Tervez a Bizottság azonnali lépéseket (takarmány-támogatások) és közép- és hosszútávú intézkedéseket tenni, hogy enyhítse a kis- és közepes méretű gazdasággal rendelkező tenyésztőkre nehezedő nyomást és hogy elhárítsa a már amúgy is lecsökkent méretű állattenyésztési ágazatot fenyegető katasztrófát? Válasz A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a 2007. évi termés gyenge volt az Európai Unióban. Jelenleg 255-260 millió tonnára becsülik az EU gabonatermését, ami alatta marad a sokévi átlagnak. Görögországot különösen kedvezőtlenül érintette a hőség, így a termés ebben a tagállamban 3,2 millió tonnára esett vissza. A gabonapiacon kialakulóban lévő szorult helyzetre és a rekordmagasságú árakra reagálva a Bizottság javasolta a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsnak, hogy kötelező területpihentetési arányt a 2007. évi őszi és 2008. évi tavaszi vetésre 0%-ban határozza meg. A Parlament gyorsított eljárásban lefolytatott vizsgálata után a Tanács szeptember 26-án hozta meg a határozatát. A Bizottság becslései szerint az ezen intézkedés eredményeképp a gabonatermésben a 2008. évi aratáskor jelentkező többlet (több mint 10 millió tonna) enyhíteni fogja a 2008. júniusi, várhatóan alacsony zárókészlet következményeit. Ezen túlmenően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos ugyanezen a napon bejelentette, hogy javasolni fogja a biztosok testületének, hogy a Bizottság tegyen javaslatot a Tanácsnak arra, hogy a jelen gazdasági évre teljes mértékben függesszék fel a gabonára vonatkozó behozatali vámokat. E rövidtávú intézkedések enyhítik majd a szűkös takarmánypiac gondjait, és csökkentik az állattartókra nehezedő nyomást.

25-10-2007

25-10-2007

HU


Ami a hosszabb távú megoldást illeti, jövő hónapban kezdődik a közös agrárpolitika általános felülvizsgálata, ami jó alkalmat teremt majd arra, hogy értékeljük a jelenlegi piacszervezési eszközöket és a közép- és hosszútávú intézkedések szükségességét. * * * 92. kérdés, Ryszard Czarnecki (H-0763/07) Tárgy: Montenegró előrehaladása az EU-integráció felé Hogyan értékeli a Bizottság Montenegró előrehaladását az Európai Unióba történő integráció felé a társulási megállapodással összefüggésben? Válasz A stabilizációs és társulási megállapodást október 15-én Luxembourgban írták alá. A kereskedelemre és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó rendelkezések 2008 januárjában, egy ideiglenes megállapodás által lépnek hatályba. A stabilizációs és társulási megállapodás stabil keretet biztosít majd, mely további gazdasági, szociális fejlődést, politikai és intézményi reformokat eredményez, és megfelelő végrehajtása esetén a tagjelölti státusz kapuja lehet. Az elmúlt évben Montenegró fontos lépéseket tett annak érdekében, hogy – a megállapodás hatálybalépésére készülve – fejlessze adminisztratív kapacitását. Megerősítette az európai integrációval kapcsolatos ügyek koordinációját, és lépéseket tett a végrehajtási kapacitás fejlesztésére a vámügy, kereskedelem, közbeszerzések és a versenyszabályozás terén. Az ideiglenes megállapodás hatálybalépése és később, a ratifikáció után a stabilizációs és társulási megállapodás hatálybalépése a végrehajtás terén folyamatos erőfeszítést kíván majd, a megállapodásban szereplő területeken pedig a reformok folytatását igényli. Ahhoz, hogy Montenegró tovább haladjon az európai integráció útján, fontos, hogy a stabilizációs és társulási megállapodással vállalt kötelezettségeit és az európai partnerség ajánlásait kielégítő eredménnyel hajtsa végre. November 6-án a Bizottság részletes jelentést tesz a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, köztük Montenegró által elért fejlődésről. * * * 93. kérdés, Olle Schmidt (H-0764/07) Tárgy: A szolgáltatási irányelv nem megfelelő végrehajtása Olyan hírek érkeztek, hogy Németországban (Észak-Rajna–Vesztfáliában) és Lengyelországban is új jogszabályt terveznek elfogadni, amely – közvetlenül megsértve a szolgáltatási irányelvet – megakadályozná az IKEA-t abban, hogy új piacokra lépjen. Ha a Bizottság nem tesz aktív intézkedéseket, valószínű, hogy más tagállamok hasonló protekcionista álláspontra helyezkednek és lehetetlenné teszik vagy legalábbis megnehezítik bizonyos típusú innovatív értékesítési felfogások, például a „mindent egy helyen” felfogás bevezetését. Az európai fogyasztók számára, akik jelentősen alacsonyabb árakat élvezhettek e felfogás fejlődésének köszönhetően, ez rendkívül szerencsétlen lenne. Európa mint egész számára hasonlóan sajnálatos lenne, ha hagynák gyökeret verni ezt az irányvonalat, mely ellentétes a szolgáltatási irányelv és a közösségi politikák szellemével. Nyugodt lehetek afelől, hogy a Bizottság, amely a letelepedés szabadságának elvét a növekedési és versenystratégia egyik sarokkövévé tette, szorosan figyelemmel kíséri a szolgáltatási irányelv végrehajtását, és aktív intézkedéseket tesz azon tagállamok ellen, amelyek nem teljesítik a vállalásaikat? Válasz A Bizottság tudatában van a tisztelt képviselő által említett jogszabály létezésének. A jogszabályt jelenleg is vizsgálják, hogy kiderüljön, okozhat-e összeegyeztethetőségi problémákat az EK-Szerződésben lefektetett alapvető szabadságokkal, különösen az EK-Szerződés 43. cikkében foglalt letelepedési szabadsággal. Amennyiben a vizsgálat eredményeként a Bizottság úgy találja, hogy a már elfogadott jogszabály nem egyeztethető össze az EK-Szerződéssel, megfontolja majd a szükséges intézkedéseket, elsősorban az EK-Szerződés 226. cikkén alapuló jogsértési eljárás megindítását.

93

94

HU


A belső piaci szolgáltatásokról szóló 123/2006/EK irányelvet („szolgáltatási irányelv”) (47) illetően a Bizottság biztosíthatja a tisztelt képviselő urat arról, hogy nagyon fontosnak tartja e jogszabály megfelelő végrehajtását, hiszen ez az irányelv valóban fontos lépést jelent a szolgáltatások belső piacának megteremtése felé. A szolgáltatási irányelvet 2009 végéig teljesen végre kell hajtani. E határidőt szem előtt tartva a Bizottság szorosan felügyeli a folyamatot és aktívan segítséget nyújt a tagállamoknak annak érdekében, hogy az irányelvet, és így annak a letelepedés szabadságát korlátozó intézkedések megszüntetését célzó rendelkezéseit megfelelően hajtsák végre. * * * 94. kérdés, Georgios Toussas (H-0767/07) Tárgy: A turisztikai cégek kizsákmányolják a diákokat az idegenforgalmi szektorban Az idegenforgalmi szektorban rengeteg, különböző EU-tagállamokból érkező diákot vesznek fel a nagy turisztikai vállalkozások és Görögországban nagy hotelláncokban helyezik el őket, ahol aztán robotolniuk kell; akár 16 órát is dolgozniuk kell naponta, nagyon rossz szerződési feltételek mellett, felügyelet és biztosítás nélkül, havi 380 eurónyi éhbérért. Így fiatal dolgozók ezreit zsákmányolják ki a turisztikai cégek a magán munkaközvetítő ügynökségekkel együtt, akik ezúton aláássák a tagállamok dolgozóit megillető alapvető jogokat és jogosultságokat, mint amilyen a kollektív szerződéshez, a szociális biztonsághoz való jog stb. Ugyanakkor az idegenforgalmi foglalkozásokban több ezer ember van munka nélkül. Ilyen megengedhetetlen körülmények között foglalkoztatnak több ezer diákot EU-szerte, különösen a nyári hónapokban. Elítéli a Bizottság az ilyen illegális üzleti gyakorlatot az idegenforgalmi vállalkozások részéről, amelyek hatalmas haszonhoz jutnak a dolgozóik kizsákmányolása által? Milyen nézetet vall a Bizottság erről a tömeges munkaerő-vándorlásról és a dolgozók tömeges kizsákmányolásáról? Válasz A Bizottság teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja a dolgozók kizsákmányolását és jogaik megsértését. A közösségi jognak(48) megfelelően az Európai Unión belül a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló uniós polgárok a foglalkoztatás, munkakörülmények – ideértve a béreket, a munkaegészségügyi, munkabiztonsági feltételeket és a munkaidőt – tekintetében a fogadó tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmódra jogosultak. A fogadó tagállam nemzeti hatóságainak, köztük a bíróságoknak a feladata, hogy az adott ügyben felmerülő tények alapján a gyakorlatban alkalmazzák a jogot. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az “A munkajog korszerűsítése, szembenézve a XXI. század kihívásaival” című zöld könyvben(49) nemrég foglalkozott a jog érvényesítésének kérdésével. E tekintetben a Bizottság szerint mind nemzeti, mind nemzetközi szinten meg kell teremteni vagy meg kell erősíteni a közintézmények, így a rendészeti hatóságok és bíróságok, munkaügyi felügyeletek, nem kormányzati szervezetek és más szolgáltatásnyújtók közti együttműködést. * * * 95. kérdés, Danutė Budreikaitė (H-0768/07) Tárgy: A bioüzemanyag-előállítás költségei és környezeti hatásai Folytatott a Bizottság bármilyen kutatást a bioüzemanyag-előállítás költségeinek megállapítása, a nyersanyagtól függően a felhasznált vízmennyiség meghatározása és a környezetre valamint az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás feltárása érdekében?

(47)

HL L 376., 2006.12.27.

(48)

Lásd különösen az EK 30. cikket és a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK rendeletet (HL L 257., 1968.10.19.)

(49)

COM(2006)0708 végleges, 2006. november 22., 4 f szakasz http://ec.europa.eu/employment_social/labour_law/green_paper_en.htm

25-10-2007

25-10-2007

HU


Válasz A bioüzemanyag-előállítás költsége a forrástól és az alkalmazott feldolgozási technológiától függ. A jelenlegi biüzemanyagok (bioetanol, etil-tercier-butil-éter (ETBE), hidrogénezett növényi olaj és zsírsav-metil-észter (FAME, biodízel)) hagyományos mezőgazdasági termékeken alapulnak, melyeket széles körben termelnek az EU-ban. E termékek költségeire és vízfelhasználására vonatkozóan így nem volt szükség célzott kutatásokra, hiszen e paraméterek már jól ismertek. A bioüzemanyagoknak a környezetre és a klímaváltozásra gyakorolt hatásával kapcsolatban sok kutatást végeztek. Az, hogy mennyi üvegházhatású gázt lehet megtakarítani a bioüzemanyagok által, több tényezőtől függ, köztük az előállítástól is. A bioüzemanyagok terén elért haladásról szóló jelentésében(50) a Bizottság az év elején arra a következtetésre jutott, hogy az Európában, a gazdaságilag legkedvezőbb módszerrel előállított első generációs bioüzemanyagok „well-to-wheel” értékelés alapján 35-50%-kal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezik, mint az általuk leváltott hagyományos üzemanyagok. A szilárd biomasszából gyártott „második generációs” bioüzemanyagok még a fejlesztés szakaszában járnak, és kereskedelmi forgalomban egyelőre nem kaphatóak az EU-ban. Ezek vagy faalapúak, vagy más olyan biomasszából készülnek, amelynek kapcsán a vízfelhasználás nem túl nagy mértékű. Számos kutatás során vizsgálták a „második generációs” bioüzemanyagok környezeti hatását. Az ilyen üzemanyagok teljesítménye minden eredmény szerint sokkal jobb lesz, mint az „első generációs” bioüzemanyagoké. A mezőgazdasági termékekre alapuló bioüzemanyagok előállításának a környezetre gyakorolt hatása összességében azonban negatív lehet, ha a gyártást nem megfelelő módon végzik. Így a megújuló energiával kapcsolatos következő jogalkotási javaslatban szerepelni fognak olyan intézkedések is, melyek biztosítják, hogy az EU-ban felhasznált bioüzemanyagok megfeleljenek bizonyos minimális fenntarthatósági követelményeknek. Így a közvélemény nyugodt lehet afelől, hogy a tagállamok által támogatott és az EU-s és a nemzeti célkitűzésekbe beleszámító bioüzemanyagok nem károsítják a környezetet. A Bizottság nemrég tett közzé további tényszerű adatokat több fenti kérdéskörben az említett, bioüzemanyagok terén elért haladásról szóló jelentést kísérő, gazdasági és környezeti adatokat tartalmazó összefoglalóban. (51) * * * 96. kérdés, Mikel Irujo Amezaga (H-0769/07) Tárgy: A Navarrának juttatott források Múlt júniusban a Cámara de Comptos (a Navarrai Autonóm Közösség Számvevőszéke) közzétett egy jelentést: „Az Európai Uniótól Navarrába érkezett források – Szociális Alap 1997-2003” címmel. Ez a jelentés egy sor rendellenességre mutat rá abban, ahogyan az adott időszakban az Európai Szociális Alapból kapott pénzeszközöket a navarrai kormány kezelte, ideértve többek között a Strukturális Alapokra és az Európai Szociális Alapra vonatkozó, a közösségi támogatások végrehajtását, ellenőrzését és indokolását érintő rendelkezések számos megszegését.(52) Mivel a közösség pénzügyi érdekei sérülhetnek, ismeri a Bizottság ezt a jelentést? Szándékában áll kivizsgálni a benne szereplő szabálytalanságokat? Válasz (FR) A Bizottság értesült a Navarrai Autonóm Közösségnek az Európai Szociális Alapból (1997 és 2003 között) nyújtott forrásokról szóló számvevőszéki jelentésről, melyet a Navarrai Számvevőszék készített. A Bizottság jelenleg tanulmányozza a jelentés tartalmát és időközben már megtett bizonyos lépéseket. A Bizottság írni fog az ESZA spanyolországi kezelő szervének (UAFSE), és további információt kér az adott jelentésről és arról, hogy a kezelő szerv milyen intézkedéseket tart szükségesnek a regionális Navarrai Számvevőszék által észlelt szabálytalanságok orvoslásához. A kezelő szerv gondoskodik majd annak biztosításáról, hogy a Bizottságnak küldött kifizetési kérelmekben nem szerepel semmilyen szabálytalan

(50)

Jelentés a bioüzemanyagok terén elért haladásról, COM(2006)0845

(51)

SEC (2006) 1721

(52)

http://www.cfnavarra.es/camara.comptos/cas/informes/resumen.asp?id=270

95

96

HU


összeg és hogy a már esetlegesen jóváhagyott szabálytalan összegek tekintetében megteszik a megfelelő pénzügyi módosításokat. A jelentés egy példányát megkapja az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF), hogy értékelhesse a vélelmezett szabálytalanságokat és hogy megtegye az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme érdekében szükséges intézkedéseket. * * * 97. kérdés, Ivo Belet (H-0771/07) Tárgy: A rotterdami maraton nevezési díjai A 2008. április 13-án megrendezendő Rotterdami Fortis Maraton rendezői magasabb nevezési díjat számítanak fel a külföldi résztvevőknek, mint a hollandoknak. A rendezők szerint ennek a magasabb postaköltség és a drágább infomációküldés az oka. Ez azonban nem indokolhatja az akár több tíz euróval magasabb díjakat. Hogyan látja a Bizottság az ilyen gyakorlatot, és kész arra, hogy jelezze a rendezőknek, hogy a helyzetet orvosolni kell? Válasz Az EK-Szerződés alkalmazási körében a nemzeti hovatartozás alapján történő bármilyen megkülönböztetés összegyeztethetetlen a közösségi joggal, különösen az EK-Szerződés 12. cikkével. Az Európai Bíróság is úgy ítélte meg, hogy a szolgáltatásokhoz való hozzáférést illetően a lakóhely szerinti bármilyen megkülönböztetés diszkriminatívnak tekinthető, mivel a nem rezidens személyek az esetek többségében külföldiek.(53) Az Európai Bíróság szerint(54) továbbá az, hogy helyi vagy decentralizált állami hatóságok kizárólag a saját állampolgárok és a hatóságok illetékességi területén lakóhellyel rendelkező személyek számára kedvezményes jegyárat biztosítanak a turisztikai látványosságoknál, az EK-Szerződés 12. és 49. szakaszának megsértését jelentheti. A Bíróság következetesen azt a nézetet vallja, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága, melynek jogát a Szerződés 49. cikke fekteti le, magába foglalja a szolgáltatást igénybe vevők azon jogát is, hogy más tagállamba menjenek a szolgáltatás ottani igénybe vétele céljából. (55) Ezek az általános elvek alkalmazhatóak a sporttal kapcsolatos szolgáltatások terén is. A vizsgált esetben az, hogy a rotterdami maraton Hollandián kívüli lakóhelyű résztvevőitől más mértékű díjat szedtek be, minősülhet megkülönböztető bánásmódnak, és összeegyeztethetetlen lehet a közösségi joggal. Az Európai Bíróságnak azonban mindeddig nem volt alkalma tisztázni, hogy az EK-Szerződés 49. cikke vonatkozik-e a sportrendezvényeken való részvételért eltérő díjakat megszabó magánszervezetekre. A rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, a rotterdami maratont magánszervezetek rendezték. A Bizottság így a közösségi jog alkalmazásának ellenőrzése keretében nem teheti meg a Szerződés 226. cikkében szereplő intézkedéseket, kivéve, ha hatóságok is részt vettek a maraton szervezésében. A Bizottság szeretné felhívni a tisztelt képviselő úr figyelmét arra a tényre is, hogy a szolgáltatási irányelv, melyet a tagállamoknak 2009. december 28-ig kell átültetniük, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén meg fog tiltani minden, a szolgáltatást igénybe vevő személy állampolgárságával vagy lakóhelyével kapcsolatos megkülönböztetést. Ez a tilalom nemcsak a hatóságokra vonatkozik majd, hanem a magánszolgáltatókra is. * * *

(53)

A szolgáltatásnyújtás szabadságával kapcsolatos C-224/97. számú ügyben 1999. április 29-én hozott ítélet

(54)

A múzeumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos C-388/01. számú ügyben 2003. január 16-án hozott ítélet

(55)

A szolgáltatásnyújtás szabadságával kapcsolatos, 286/82. és 26/83. számú egyesített ügyekben 1984. január 31-én hozott ítélet; az egyenlő bánásmódról szóló 186/87. számú ügyben 1987. február 2-án hozott ítélet; a személyek szabad mozgásáról szóló C-274/96. számú ügyben 1998. november 24-én hozott ítélet;

25-10-2007

25-10-2007

HU


98. kérdés, Athanasios Pafilis (H-0775/07) Tárgy: A hatvegyértékű króm koncentrációja az ivóvízben Súlyos probléma merült fel Görögország számos ipari területén (például Viotiában és Evviában) azzal kapcsolatban, hogy a hatvegyértékű króm koncentrációja az ivóvízben elérte a 15 µgr/lt mértéket. A Tanácsnak az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelvére(56) hivatkozva (I. melléklet, B rész, kémiai paraméterek), melyben a krómra vonatkozó határérték 50 µg/lt attól függetlenül, hogy három- vagy hatvegyértékű krómról van szó, a görög kormány fenntartja, hogy a kérdéses víz alkalmas emberi fogyasztásra. Nemzetközi referenciamunkák szerint a hatvegyértékű króm és vegyületei sokkal veszélyesebbek a háromvegyértékű króm vegyületeinél. Például a króm-trioxid (Cr03) vagy hatvegyértékű króm a rendkívül káros krómsav egy hidridje, és a 92/32/EGK irányelvvel(57) módosított 67/548/EGK irányelv(58) szerint rákkeltő, mutagén, oxidáló, rendkívül mérgező, maró, a reprodukciót károsító és veszélyes a környezetre. Mi a Bizottság véleménye a hatvegyértékű króm ivóvízben való jelenléte által okozott veszély mértékéről? Nem gondolja úgy, hogy külön határértéket kellene megállapítani a hatvegyértékű króm ivóvízbéli koncentrációjára? Válasz A króm háromféle vegyértékű változatban jelenik meg, melyek közül a hatvegyértékű krómot tartják a legmérgezőbbnek. Allergiát és asztmás tüneteket válthat ki, a belélegzése pedig irritációt okozhat, vagy akár az orrjáratok perforációjához is vezethet. Kedvezőtlen toxikológiai hatásairól és elsősorban a tüdőt érintő rákkeltő hatásáról ismert. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) az 1. kategóriába (emberi rákkeltő) sorolta. Ez a besorolás azonban csak belélegzés esetére érvényes. Az orális expozícióra vonatkozóan az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az ivóvíz minőségére vonatkozó iránymutatásában(59) (Guidelines for Drinking Quality) ismertetett, hosszútávú karcinogenitást vizsgáló kutatás ezzel szemben nem talált bizonyítékot a rákkeltő hatásra. A hatvegyértékű krómról azonban csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre adatok. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala és a WHO is az amerikai nemzeti toxikológiai program keretein belül zajló, hatvegyértékű krómmal kapcsolatos kutatások eredményére vár. Az eredményeket, melyeket 2006-ra vártak, még nem tették közzé. A jelenleg hatályos ivóvíz-irányelvben(60)a krómra meghatározott határérték (50 µg/l) az 1992-es WHO-iránymutatáson alapul, a szervezet 2004-es iránymutatása pedig nem vezetett be változásokat a krómmal kapcsolatban. A rendelkezésre álló toxikológiai adatok nem támasztják alá, hogy új értéket kellene meghatározni. Az irányelv felülvizsgálatának fényében azonban a Bizottság újra megvizsgálja az új ivóvíz-irányelvre vonatkozó javaslatban szereplő határértékeket. A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri a folyamatban lévő tudományos kutatásokat, és az azok eredményeként kapott toxikológiai adatoktól függően megfontolja majd, tegyen-e új javaslatokat. Mindazonáltal, bár ez nem tartozik szorosan a króm határértékének kérdéséhez, a Bizottságot nagyon aggasztja az Asopos folyó jelenlegi, hatvegyértékű króm általi szennyezettsége, melyre a tisztelt képviselő úr kérdése vonatkozik. Ezért a Bizottság vizsgálatot indított, hogy felmérje, teljesülnek-e az EK környezetvédelmi jogszabályaiból (a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló 2006/11/EK irányelv; a felszín alatti vizek védelméről szóló 80/68/EGK irányelv; a veszélyes hulladékok kezeléséről szóló 91/689/EGK irányelv; az ivóvízről szóló 98/83/EK irányelv) fakadó kötelezettségek. A Bizottság intézkedésének azonnali célja az, hogy annak érdekében, hogy helyre lehessen állítani a környező lakosság ivóvizének minőségét, megszüntesse az Asopos folyó veszélyes anyagok általi szennyeződését.

(56)

HL L 330., 1998.12.5., 32. o

(57)

HL L 154., 1992.6.5., 1. o.

(58)

HL 196, 1967.8.16., 1. o.

(59)

A WHO ivóvíz minőségére vonatkozó iránymutatásai, Genf, 2004.

(60)

98/83/EK tanácsi irányelv, HL L 330., 1998.12.5.

97

98

HU


* * *

25-10-2007

2007. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK

Recommend Documents