2007. március Nemzetközi
A HÍRNÖK Nemzetközi Kiadása személyes olvasás, vasárnapi iskolák, információ megosztás, tanúság és általános kommunikáció céljaira készült. Továbbá fontos hírek, hitbeli és elvbeli megállapítások megismertetését és az evangélium terjesztését is szolgálja tagjaink és barátaink számára mindenhol a világban ahol az egyház képviselve van.
EBBEN A SZÁMBAN: • Tony Chvala-Smith: “Érintéssel Történ Gyógyítás: a Kegyelem Szentsége” • Steven Shields: “Lelki Tisztánlátás és Világközösség” • “Egyek vagyunk, sokan vagyunk” • Scott Roberson: “Úrvacsora”
Tony Chvala-Smith:
Betegek Érintéssel Történ Gyógyítása: a Kegyelem Szentsége „Beteg valaki köztetek? Hivassa az egyház papjait. Imádkozzanak fölötte s kenjék meg olajjal az Úr nevében.” – Jakab 5:14 Jakab ezen szavai a Resztoránus Egyház számára mindig is sokat jelentettek. Hagyományosan úgy értelmezzük ket, mint arra való felhatalmazást, hogy a kegyelem szentségét a betegek gyógyításában is alkalmazhatjuk. Gyülekezeti életünkb l adódóan annak a rítusa, hogy egyházunk feljebbvalói az Úr nevében olajjal kennek meg valakit - ezáltal az Úr áldását kérve rá talán leggyakrabban celebrált szentségeink közé tartozik. Ez a rítus számunkra a reménytelen választási alternatívák, a nem várt fordulatok, az összetört szívek és összetört álmok, befejezések és újrakezdések, a lelki kiürülés, de az újjászületett remények szentségévé is vált. A meleg emberi kéz érintése által ez a szentség az összes ígéretek közül a leg-lélegzetelállítóbbat fejezi ki: azt, hogy semmi – még a szenvedés és a halál sem – képes minket elválasztani Isten, a mi Urunk szeretetét l Jézus Krisztusban (Róm 8:38-39). Jó oka van annak, hogy az érintés olyan fontos számunkra. Az érintés, mint szentség Az érintés szentségének eredete Jézus gyógyító tevékenysége. Ennek gyakorlása, részben legalábbis, annak emlékére történik. De több is puszta emlékezésnél. E szentség gyakorlása által az egyház nem csak azt kívánja közölni, hogy élt egyszer egy ember, akit Jézusnak hívtak, és aki valami effélét vitt végbe azért, hogy attól emberek gyógyuljanak meg, mi pedig az példáját követjük. Sokkal inkább azt akarjuk kifejezni, hogy aki akkor ezt tette, ma is jelen van, köztünk és általunk tevékenykedik. A kéz által való érintés ilyen módon láthatóvá teszi azt az alapvet
keresztény állítást, hogy Krisztus feltámadt! Amikor ezt a szentséget gyakoroljuk, azt a hitet er sítjük, hogy a világ, amelyben élünk, végs soron sosem lehet Krisztus- és reménymentes. Az érintés, mint imádság A kéz által történ érintés valójában imádság. Jakab (5:) ezt teljesen világossá is teszi. Ha err l megfeledkezünk, Jézusnak az imádságról a tanítványainak példákkal is szemléltetett tanításairól is hajlamosak leszünk megfeledkezni. Miként a Miatyánkban, a kézzel való érintés szentségében is el ször Isten nevét említjük, azután az királyságának eljöveteléért imádkozunk, majd azért, hogy e világon is legyen meg az akarata. Jézus eggyé vált imádságával: teljesen alávetette magát Isten akaratának. A kézzel érintés mint imádság a teljes alávetettség ezen állapotához kell, hogy elvezessen bennünket. Ennek a szentségnek a gyakorlásánál sehol máshol nem fontosabb, hogy mindig emlékezzünk arra: Isten nem egy bennünket kiszolgáló automata. A kézzel érintés a legmélyebb teológiai gondolkodásunkat követeli, hogy ne valamiféle mágiának vagy Isten manipulálásának fogjuk fel amit azért teszünk, hogy Isten megadja nekünk azt, amit mi akarunk T le. Ugyanakkor a teljes megadás, a „lesz ami lesz” is egy félremagyarázott felfogás. Az imádság eleven er , nem azért, mert mi tökéletesen tisztában vagyunk azzal, mit is teszünk, amikor imádkozunk, hanem mert er tlen imádságunknak a Szentlélek adja meg az erejét (Róm 8:26-27). Mivel Jézus Krisztus Istene meghallgatja az emberek kérését, az imádság – különösen, ha az kézzel történ érintés útján történik – segíthet jöv nk megváltoztatásában. Isten nem érzéketlen szívünk hívó szavára, s nem is köt dik tehetetlenül a világmindenség rideg szabályszer ségeihez. Ezek a szabályszer ségek (melyeket „törvényeknek” is szoktunk nevezni ), Isten h ségének jelei. De a h séges Isten maga az él Isten is, aki korlátlan szabadsággal bír, és ez a szabadság arra is vonatkozik, hogy nyitott a mi tökéletlen imádságainkra. A gyógyulás azonban nem mindig következik be, ami felveti a kérdést, mi a helyzet azokkal az imáinkkal, amelyekre nem kapunk választ. Smith nagyanyám és nagyapám, mindketten az egyház séges tagjai, az elmúlt húsz évüket a betegséggel való küzdelemben töltötték. Gyakran fordultak az egyház elöljáróihoz, néha hetente is, ilyen módon tanúsítva végtelen hitüket. Egyikük sem gyógyult meg, legalábbis nem a szó hétköznapi értelmében. Tapasztalataink gyakran mutatnak látszólagos ellentmondást: a várt gyógyulás ugyan nem történik meg, viszont egy más irányban történ gyógyuláshoz nyit utat. Ez történt életem egy különlegesen nehéz szakaszában is. Nem abban a vonatkozásban volt szükségem segítségre, amir l én úgy gondoltam, hanem személyiségem egy árnyoldalával történ szembenézéshez kaptam meger sítést. Személyes szenvedésemt l kívántam volna megszabadulni, de a kézzel érintés újra meg újra egy olyan nehézséghez vezetett el, amelyet a magam erejéb l nem lettem volna elég bátor vállalni. Évek kellettek ahhoz, hogy önös érdekeim sz klátókör ségét - szemben az isteni bölcsesség széles látókörével – felismerjem. Isten országlásának jelképe Jézus gyógyításai nem csupán isteni jóakaratának egymástól elszigetelt példái voltak, hanem Isten királyságának eljövetelét jelezték, mint ahogy a hajnal els napsugarai jelzik a déli napfény ragyogását. Azután vágyódunk, dolgozunk és imádkozunk, ami nem jött még el: Isten békeszeret uralkodásának beteljesedéséért a földön. Ez az a valóságos látóhatár, aminek elérése érdekében egyházunk valamennyi m ködési tevékenységének megvan a maga helye. A kézzel való érintés szentségében már ennek a királyságnak a körvonalait látjuk: ebb l a szentségb l senki nincs kirekesztve, mivel a gyógyítás nem „szabadalmaztatott” és az ülésrend sem tartalmaz „csak tagoknak” helyeket. Isten akarata nem sz kölködik a dolgok átalakításában. A Jelenések Könyvében János apostol poétikus látomása szerint Isten pedig letöröl szemükr l minden könnyet (Jel 7:17) és halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajgatás, sem fájdalom. Ami eddig volt, elmúlt. (21:4). Jézus Krisztusban az egész jelen történelem az Új Teremtés felé halad. Ha pedig ez így van, a kézzel való érintés szentsége nem csupán az isteni kegyelem jele, hanem az annyira várt jöv
2
jelképe is. A kéz, az olaj és a jobb létre irányuló, akadozó imádságaink is arra az ígéretre utalnak, hogy egy napon mindaz ami van elmúlik, és az egész teremtés megújul.
Steven L. Shields:
Lelki Tisztánlátás és Világközösség Amikor Jézus, végs utasításként azt mondta tanítványainak, hogy minden nemzethez juttassák el tanítását és üzenetét, az emberek azon kis csoportjának a világképe meglehet sen besz kült volt. Kevés, vagy semmi elképzelésük nem volt arról, hogy az vallásos nézeteiket és azok megértését rövid id n belül olyan mély és er s támadások érik majd, mint amilyenek érték. Magabiztos meggy déssel telve, hogy Isten ígérete a Szentlélek ajándékaként majd mindig velük lesz, a korai egyháznak ezek a vezet i és tagjai egymás nézeteivel is harcban álltak annak a felfogását illet en, hogyan is értelmezzék és miképpen engedelmeskedjenek annak a szolgálati megbízásnak, amelyre Jézus felkérte ket. Mi is szolgálatra vagyunk kiválasztva, csak éppen a mai világban. És mint azoknak az els keresztényeknek, nekünk is egy olyan világ kihívásaival kell szembesülnünk, mely világ nagyon különbözik attól, amelybe sokan közülünk beleszülettünk. Jézus arra utasította követ it, hogy „minden nemzetb l nyerjenek meg tanítványokat”. Mi a nemzeteket nem geopolitikai egységekként értelmezzük, hanem mint etnikai csoportokat, ami szerintünk a „nemzet” valódi meghatározása. Ilyen értelemben a zsidók egy nemzet voltak, a rómaiak egy másik nemzet, a görögök megint csak egy másik. Jézus a tanítványokat mindezekhez a nemzetekhez küldte, Péternek azonban látomásra volt szüksége ahhoz, hogy az üzenet lényegét megértse. Pál átlépte a sz klátókör ség e határát, és egy, vagy még annál is több évtizedébe tellett, amíg Jeruzsálem vezet ségét sikeresen meggy zte arról, hogy Jézus tanításai nem csupán a zsidókra vonatkoztak. Krisztusnak a tanítványokra bízott felhatalmazása, amely ket követ kb l (tanítvány) tanítókká (apostolokká) változtatta, sosem halványult el a resztoránus közösség számára. Mi eddig is és most is folyamatosan az evangélium modern értelmezésén munkálkodunk és azon, hogyan teljesítsük megfelel en a megbízásunkat, hogyan fogalmazzuk meg az evangélium üzenetét úgy, hogy az továbbra is ugyanaz az üzenet maradjon, de mégis érthet egy olyan világ számára, amelyik sokrét bb lehet, mint ahogy azt valaha is el tudtuk képzelni. Ahogy a világ kisebbé vált, úgy döbbentünk rá arra is, valójában mennyi etnikai csoport és nyelv létezik. Még saját nemzetünk határain belül sem lehet nem észrevenni a kultúrák és etnikumok sokrét ségét, melyek közül sok már a huszadik századi bevándorlások el tt is rég jelen volt. Jeruzsálem akkori, legfels vezet i értetlenül álltak azzal a közeggel szemben, amelyb l sok újonnan megtért keresztény származott. Legtöbbjük ragaszkodott ahhoz, hogy a keresztények a zsidó tradíciókat és a zsidó vallás törvényeit kövessék. A missziós tevékenységet végz k frontvonalában lév k ellenálltak ennek a kihívásnak. Helyzetünk ma sem más. Tisztánlátásunk éppen abból fakad, hogy szembe tudunk nézni azzal a kihívással, ami sokszín ségünkb l, különböz ségeinkb l ered. A különböz nyelvek, kultúrák, társadalmi gazdasági körülményeink és a köztünk lév megszámlálhatatlanul sok egyéb különbség nem csak a végs egyetértést teszi kihívásokkal telivé, de még alapvet meglátásainkat, ítéleteinket, egyszóval magát a koncepciót is. Ennek ellenére egyházunk minden „nemzet”-e, akik Krisztus tanítványaivá váltak, Isten szemében egyenl k és ezért egyenl k az intézményesített egyház szemében is. Az a közösség, amit létrehozni kívánunk, szent közösség. Az a közösség nem az én közösségem, és nem a te közösséged, hanem a mienk, azaz Isten közössége.
3
A Tanok és Szövetségek 161. bekezdésének harmadik paragrafusában foglaltakra emlékeztetvén bennünket, az Els Elnökség korábbi tagja, Peter A. Judd azt írja: Aszerint a helyreállított tradíció szerint, amelyet mi Isten valódi országának nevezünk és ahol Isten gyermekeként mindenki egyaránt értékes…A szent közösség kialakítása fájdalmas folyamat. Néhányunk sértve vagy visszautasítva érezheti magát, amint a valódi közösséghez vezet út megköveteli egyesekt l bizonyos hosszú id n át fenntartott nézet vagy egyházi szokás újraértékelését, s t, talán feladását is….. – Utazás a Hitben (Herald House, 2004., 40.oldal) Az igazi közösség többet jelent, mint az ugyanabban a meggy désben osztozók listájára való feliratkozás, vagy hogy az irányvonalaknak és eljárásmódoknak valamilyen rendszerével egyetértünk. A különbség a Szentlélek sugallatának meghallásában és meghallgatásában rejlik. A megvilágosodást az jelenti, hogy részt veszünk Isten országának, Sionnak az építésében – kinek melyik kifejezés hordoz több tartalmat. A tisztánlátás még akkor is nehéz, ha a résztvev k ugyanabból a kultúrából származnak és ugyanazt a nyelvet beszélik. Isten akaratának tisztán látása egy ilyen széleskör közösségben, mint amilyen a miénk, mindenkit l nagy türelmet kíván mindenütt, ahol egyházunk be kívánja teljesíteni a misszióját. Az Isten akaratának világossá tételében való részvételünk egy ilyen közösségben, mint a miénk, messzeható következménnyel és jótéteménnyel jár, mivel mi a szívünket és a lelkünket a Szentlélek vezetése számára tesszük elérhet vé bels értelmünk által, ami egyrészt saját élettapasztalatunkból, másrészt teológiai ismereteinkb l származik. Nyitott fülekkel kell, hogy hallgassuk a többieket is. Tiszta szívvel meg kell hallgatnunk, amit mások kívánnak közölni velünk. Az el ttünk álló feladat nagyobb kihívással jár, mint azt a múltban bármikor is gondoltuk volna. Most is és folyamatosan fedezzük fel azokat az elemi er ket, amelyek minket egy valóban különleges és pontosan azonosítható keresztény közösséggé kovácsolnak. Most is és folyamatosan újraértelmezzük egyházunk történetét, hogy minél jobban megérthessük azt, Isten szerepét életünkben és a világban, intézményes egyházunk igazgatását, és vezet ségünk szervezeti felállását. Igyekszünk olyan princípiumokat el teremteni, amelyek méltón képviselnek egy olyan nemzetközi szervezetet, mint a mienk, mégis az egyház minden tagjához tartozónak is képesek maradni, nyelvt l, földrajzi elhelyezkedést l és kultúrától függetlenül. Id nként mindezt túl soknak találjuk. A változtatás nehéz; a kompromisszum még nehezebb; a konszenzus pedig sokak számára csak ideál. Minden bizonnyal a továbbiakban is kihívást jelent majd a lassúság, amit az igaz ítéletek hozatala egy ilyen sokszín közösségt l megkövetel. Meg kell majd küzdenünk az ezen folyamatokból származó válaszok némelyikével. Lehet, hogy egyes megteend iránytól megijedünk. De mi, akik a resztoránus közösséghez tartozunk, ennyi nyelvvel, etnikummal, nemzetiséggel és kultúrával is megbirkózunk a feladattal. Magabiztosak vagyunk, mert Isten szólított minket; eltökéltek vagyunk hitünkben és abban, hogy minden t lünk telhet t megteszünk missziónk, a boldogság, a remény, a szeretet és a béke közösségének a megteremtése érdekében.
Egyek Vagyunk, Sokan Vagyunk Megjegyzés: Az alább következ megállapítások a 2004. március 25-i Nemzetközi Vezet i Konferencián részt vev vezet kt l származnak. Mi Krisztus közössége vagyunk és ugyanazon az ösvényen haladunk mindnyájan. Közösségek ezreiben éneklünk az „örömr l”. Számtalan nyelven mondunk „reményt”. A békét csaknem hatvan nyelven hirdetjük. Egyek vagyunk, mégis sokan. Különfélék vagyunk, mégis egy közösséget alkotunk, mivel mindannyian Krisztushoz tartozunk. Olyan világban élünk, amelyben Krisztus arcát megszaggatták. Az emberek bántják egymást, amivel Krisztusnak is fájdalmat okoznak.
4
Rendszereink és intézményeink megnyomorítják a lelket és kordában tartják a szellemet. Ahol golyók röpködnek, kerékabroncsokból épült barikádok lángolnak, szögesdrót kerítések állnak, kulturális tiltások vannak életben, aknamez k választják el egymástól az emberiséget, ott Krisztus maga is gyászol. Mert Krisztus osztozik a szegénység, az AIDS, az árvaság, az imperializmus, a vagyon, és a különféle összeütközések, konfliktusok terheiben. t üldözik azokban, akik az nevében szenvednek, és Krisztust hagyják cserben azok, akik gyülekezetüket cserbenhagyják. Mert az egyház is megszaggatta Jézus arcát. A világnak a bárányt és az oroszlánt és a gyermeket mutatjuk, ugyanakkor már a családi és a közösségi konfliktusaink megoldásában is gyakran megbukunk. Néha annyira csak a saját kapcsolatainkra koncentrálunk, hogy ezzel még a Krisztussal való kapcsolatunkat is veszélybe sodorjuk, aki pedig az idegenekben csakúgy jelen van, mint ahogy ellenségeinkben is. Ellenségesen viseltetünk egyes népek kultúrája iránt, miközben el vagyunk b völve másokéitól. Kockáztatjuk az olyan, kiélezett kérdésekben való megoszlást is, mint szexualitás, újrakeresztelés, tagság. Ugyanúgy próbálunk vezet szerephez jutni a világ kérdéseinek eldöntésében, mint ahogy egyházunk életének fontos kérdéseiben döntünk. Bizony, mi is megszaggatjuk Jézus arcát. Ennek ellenére Isten választottjai vagyunk. Sokan vagyunk, mégis egyek. Közösség A közösségben egyek vagyunk. Kívánunk együtt lenni, kívánjuk érezni, hogy elszakíthatatlan szál köt bennünket össze, és hogy az egyházban igaz otthonra leltünk. Éppen, mint az els században, amikor az egyház, terjeszkedése során, újabb és újabb kultúrkörökbe és identitásokba botlott, nekünk is meg kell birkózni azzal a kihívással, hogy a Teremt állhatatos és feltétel nélkül való szeretetét id l id re képesek legyünk újraértelmezni. Azt valljuk, hogy a Resztoránus Egyház önmagában is egy kultúrát képez. Ugyanakkor mindegyikünk a maga kulturális identitásának a talaján áll, mindegyik gyülekezetünk a maga helyi kultúrájával van átitatva. Nem kell nekünk megtagadnunk ezt az azonosságot. Azzal is tisztában vagyunk, hogy nem mi vagyunk az egyedüli keresztények. Mindazokkal együtt dolgozunk, akik a krisztusi értékeket magukénak vallják. Csatlakozunk az ökumenikus er feszítésekhez és azon vagyunk, hogy minden hív emberrel közösségben éljünk. Nekünk is fáj, amikor a Krisztusban hív ket üldözik, korlátozzák, vagy tanúságtételük kifejezése közben elnyomják. Mélyen megrendít bennünket, hogy vannak helyek, ahol törvények tiltják a kereszténységet. Együtt sírunk azokkal a testvéreinkkel, akiknek templomai, otthonai, s t élete van veszélyben a hitük miatt. Mi a sokszín ség fegyverével harcolunk. Hol van az a határ, ahol a sokszín ség már az egységet fenyegeti? Hogyan vessünk fel olyan témákat, melyeknek felvetése óhatatlanul szükséges egyes helyeken, de tabunak számít másutt? Mely témákban lehet helyben dönteni anélkül, hogy az egész közösséget sértenénk ezzel? Nincs mindenre kész válaszunk. Közösségünk jellege arra késztet, hogy a kérdésre nyitottan addig keressük a választ, amíg a megértés meg nem világosít minket. Mert mi dogmák helyett a szeretet és a könyörület által jutunk el re. Az ember értéke Mindannyian hiszünk abban, hogy minden ember egyformán értékes, és hogy Isten szemében minden lélek ugyanannyit ér. Nekünk az a dolgunk, hogy ezeket az értékeket a Krisztusnak tett szolgálat és más emberek javára fejlesszük ki. Értékeljük egymás nyelvét és kultúráját, de harcolunk az olyan megkülönböztetések ellen, mint kaszt, osztály, nem, faj, nemzet, életkor. Mi a Krisztus Közösségének minden tagját testvérünknek tekintjük. Nevünk ismert Isten el tt. Családtagként üdvözöljük egymást, még ha soha nem is mutattak be minket egymásnak. Szabadon gondolkodunk, toleranciáért küzdünk és azért, hogy el tudjuk fogadni azokat, akik t lünk különböznek. Beavatottak vagyunk. Nem csak az emberiség óceánjának egy-egy cseppje, nem csak egy másik arc a tömegb l. Isten különleges kapcsolatra szánt minket.
5
Istentisztelet és szentségek Egy emberként hiszünk a szentségek erejében és abban, hogy az istentisztelet által kapcsolatba léphetünk Istennel. A gyakorlatban ez különféleképpen zajlik. Egyes helyeken a cip ket az ajtón kívül hagyjuk és azok viselete nélkül tartjuk az istentiszteletet. Másutt kifényesített papucscip t viselünk, illetve magassarkú szandált. A férfiak és a n k együtt is ülhetnek, de külön is. Vannak, akik éneklik az evangéliumot, mások felmondják, olvassák, vagy szentbeszédet tartanak. Egyesek csendben imádkoznak, mások párosával, megint mások számára a magasztalásban és a könyörgésben egyesült hangok kakofóniája jelenti az imádságot. Az összejövetel éppen egy óra hosszat tart, vagy ameddig a Szentlélek azt nem sugallja, hogy vége. Krisztus vérét sz lé, kókusztej, folyékony karamella, vagy szénsavas narancslé szimbolizálja. Krisztus testét pedig búza, rozs, kukorica és rizs, de mindannyian magunkra vesszük Krisztus nevét és emlékezünk rá, hogy a Szentlélek egyesüljön velünk. Írások Abban mindannyian egyetértünk, hogy az írások alapvet fontosságúak számunkra, akár a tanítványi létünk egyéni szempontjából, akár a gyülekezeteinket tekintve. Az írásokra is különféleképpen támaszkodunk. Van, aki csak a Bibliát fogadja el. Mások a Mormonok Könyvében és a Tanok és Szövetségek-ben látják a bizonyságtétel és a vallásgyakorlás leger teljesebb alapjait. Mindannyian a leg szintébb érzéseink és tudásunk szerint használjuk és magyarázzuk az írásokat. Misszió, béke és igazságtétel Egyetértünk abban, hogy nem csak gondolkodnunk, de cselekednünk is kell. Egyházunk ködésével elégedettek vagyunk. Humanitárius szervezeteket szólítunk meg, összekapcsoljuk a békességet az igazságossággal ebben az igazságtalan világban. Egyházunk élete reális és praktikus, irányt mutat a mában és felkészít a halál utáni életre. Sok mindent csinálunk. Börtönökbe, kórházakba járunk, felkeressük az éhez ket és a hajléktalanokat. Az élet perifériáján próbálunk változtatni a világon, nem kis kockázatot vállalva ezzel. Olyan dolgokról is beszélünk, mely dolgokról nehéz beszélni. Olyan embereket keresünk fel, akikhez nehéz eljutni. Isten országát építjük, a közösséget építjük. slakókhoz, bevándorlókhoz, bankárokhoz, alkoholistákhoz megyünk, a legalacsonyabb és a legmagasabb helyzetben él emberekhez egyaránt. Meglátogatjuk a kormánypártiakat és az ellenzékieket, a társadalom és a politika kritikusait. Embereinket szétküldjük a világ minden tájára, hogy a krisztusi missziót szolgálják. Mi pedig úgy fogadjuk a világ minden tájáról érkez ket, mintha magát Krisztust fogadnánk. Megosztozás Egyek vagyunk a nagylelk ségben is. Sokféleképpen tudunk adni. Adunk táncolva, majd csendben ülve nézzük, ahogy a tálca körbejár. A Szentlélek indíttatására tizedet fizetünk, és bankon keresztül havonta utalunk pénzt automatikusan. Odaadjuk az els termést és odaadjuk a maradékot. Adunk fekete gyöngyöt és él szárnyasokat. Egyek vagyunk, arra hivatottak, hogy az evangéliumot hirdessük az embereknek. Módszereink sokfélék. Prédikálunk az utcasarkon, letáborozunk a szomszédos falvakban. Háztól házig megyünk, kihangosítót használunk, egyénileg foglalkozunk az emberekkel, rádióm sort adunk, kórusokban éneklünk és megnyerjük magunknak a törzsf nököt, mert akkor a törzsét is megnyertük. Meggy érveket kínálunk, de óvakodunk a vitáktól, attól, hogy nyilvánvaló igazunk miatt nehogy barátot veszítsünk. Tanításunk: „Érj el egyet, érd el mindet”, s hozzátesszük, hogy minden hónapban. A Jézusba vetett hit Egyek vagyunk, mégis sokan. Valamilyen módon mi, akik annyian vagyunk, mégis képesek vagyunk egyek lenni. Másként énekelünk, másként imádkozunk, másként hirdetjük az Igét, másként is élünk és másként is gondolkodunk, mégis egyek vagyunk! Jézus, a Krisztus. az Egy. Belé helyezzük hitünket. kovácsol eggyé bennünket. t énekeljük. Neki imádkozunk. Mi t hirdetjük, éljük, látjuk, rá gondolunk. a történelmi Jézus, aki emberi. Csak az példája fontos nekünk. Akit keresztre feszítettek, meghalt, eltemették, feltámadt. élt, és bennünk mindig is élni fog. A Megváltó. Az én Megváltóm, a te Megváltód, a mi Megváltónk. Az elveszettek
6
Megváltója, az elveszett egyéneké, elveszett falvaké, elveszett embereké. Mert mi mindnyájan elveszettek voltunk, de ránk találtak. Akiket nem szeretnek. Akiket szeretnek. Egyek vagyunk. Isten, Krisztus, Lélek. Az Atya, a Fiú, és a Szentlélek. A Szentháromság. k hárman egy egységben egyesültek. Egyek k. Egy közösség. Mi is egyek vagyunk. bíráskodik felettünk, megbocsát nekünk, szeret minket, könnyezik miattunk és értünk. Újra eljön. Velünk van. Nem sokunkkal. Nem egyikünkkel. Mindannyiunkkal. hívott minket. Hív minket. Hívott téged is. Hív téged. Mindnyájunkat együtt hív. Hallassuk az nevét: Krisztus Jézus. Tanúskodjunk Krisztus Jézus mellett. Mi és . Egyek vagyunk.
Scott Roberson:
Úrvacsora Az úrvacsora, vagyis az áldozás szentsége egyházunk nyolc szentsége közül a leggyakrabban ismételt szentség. Az id egy áldott pillanatára való lehet ség, amikor adunk és kapunk, emlékezünk és felejtünk; a legintenzívebb személyes és közösségi vallásgyakorlat. Hogy ennek lényegét megértsük, kissé vissza kell lépnünk az id ben. Jézus az els században élt zsidó volt, aki a húsvétot együtt ünnepelte a tanítványaival. A zsidók a húsvétot tavasszal ünneplik, ezzel emlékezve a tizedik csapástól való megmenekülésre, amit Isten azért küldött, hogy a zsidókat kiszabadítsa az egyiptomi fogságból. A halál angyala „átsuhant” azok felett a zsidó otthonok felett, akik Isten utasítását követték és a bárány vérével jelölték meg a kapufélfákat és a gerendát (Exodus 12:3-7). Miért kívánta Isten a zsidóktól, hogy egy ártatlan bárányt feláldozzanak és vérét a kapufélfára kenjék? Hiszen Istennek nem volt ahhoz jelre szüksége, hogy a zsidó otthonokat azonosítani tudja. Isten egyik adománya, hogy senkit sem kényszerít arra, hogy kövesse vagy imádja t. Mégis kell adnunk valami jelet vagy mutatnunk egy kezdeményez lépést, valamiféle áldozatot. A zsidóktól azt kérte Isten, hogy azonosítsák magukat ezáltal megmutatva, hogy akarják a megváltást és a szabadságot, és hisznek is abban, hogy az eljön. Isten azt akarta kifejezni ezzel, hogy az szeretetének útjában senki nem állhat, csak k maguk. Ez a húsvéti élmény a zsidókeresztény múlt egyik dönt fontosságú története, és Jézus ezt a szövetséget ünnepelte a tanítványaival, és akkor vezette be az úrvacsorát, mint a szövetség egy új formáját. Jézus, az új szabadító, azért jött, hogy a b nt l szabadítsa meg az embereket, és áldozatként önmagát ajánlja fel, mint egykor a bárány, mindenkiért. Sem a személyes átváltozás, sem az isteni cél nem válhat valóra áldozat és szenvedés nélkül. Az Ótestamentum egyik fontos témája az elkülönülés, különösen az életnek és halálnak az elkülönülése a zsidó felfogás szerint, markánsan kidomborodik ebben a történetben. A történet a zsidóknak Egyiptomból való távozásával végz dik. Héberül a „szent” megfelel je a kudosh szó, ami „különállót”, „elkülönültet” is jelent. A bárány vérével tett jel szent volt, és megszabadította a zsidókat a haláltól és az egyiptomi fogságból. A Krisztusban hív ember által ejtett jel szintén választóvonal egy id s ember halála és a halál után következ új élete között, és magában foglalja a b nbánatot a múlt tettei miatt, de a vízzel és a Szentlélek által történt keresztséget is. A húsvéti étkezés szimbólumában Jézus új jelentését adta a haláltól való szabadulásnak, az életnek egy olyan pillanatát jelölte ki, amely elválaszt minket a múltunktól és minden úrvacsora alkalmával új élettel ajándékoz meg, az követ jévé válás útján indít el bennünket. Az egykoron élt izraeliták választhattak élet és halál között, és az életet választották. Jézus, Isten báránya formájában lényegében ugyanezen választás elé vagyunk állítva. Melyiket választjuk? A személyes viselkedés és az emberi választás hangsúlyozása az Ótestamentumban szintén sarkalatos pontja ennek a történetnek. Egyházunkban az úrvacsora ünneplésének egyedülálló vonása az arra történ felszólítás, hogy emlékezzünk Jézusra. Amikor a pap arra kéri Istent, hogy áldja és szentelje meg a a kenyeret azoknak a lelkeknek az üdvösségére, akik részesülnek e szentségb l, ezt azért teszi, hogy „a te Fiad testének emlékére” fogyasszák azt, hogy „ megtartsák
7
az parancsolatait, és így a Szentlélek mindig velük legyen”. Mindenki maga végez önvizsgálatot, gondolja végig a múltját, változtat a viselkedésén a jelenben, és tekint el re a jöv be, reményteljesen várva Isten királyságának vagy Sionnak eljövetelét. A fizikai és a spirituális oldal kapcsolatban áll egymással és hatással van egymásra. Amit úrvacsorakor teszünk, az egy fizikális tett, viszont megváltoztatja szellemi valónkat. Azok számára, akik a keresztség által szövetséget kötöttek Jézussal, természetes, hogy emlékeznek ígéretükre és megújítják azt. Az úrvacsora az önvizsgálat ideje, azé, hogy végiggondoljuk viselkedésünket, választásainkat, kapcsolatainkat. B neinket és hibáinkat az oltárra tesszük, áldozatként pedig a nem Jézushoz ill viselkedésünk feladását ajánljuk fel. Emlékezünk szövetségünkre, hogy Jézus példáján keresztül követjük Istent és igyekszünk hozzá hasonlóvá válni. Vendégként érkezünk az Úr asztalához, ahol Jézus Krisztus a házigazda; a papság csak a fizikai képviseletet jelenti. Az Úr, aki szimbolikusan a kenyér és a bor által van jelen, elnököl. Jelenlétére való tiszteletünk kifejezéseképpen letérdepelünk. Ez egyházunk egyetlen rituális el írása. A királyok királyának, az urak urának asztalánál étkezünk. Az áldozatra használt héber szó, a korban szó szerint „olyan tárgyat jelöl, mely tárgy közelebb hoz valamit”. Jézus Krisztus az az áldozat, aki megszabadít b neinkt l és hibáinktól, hogy az kegyelme által az Isten és az emberek ellen vétett b neinkért bocsánatot nyerjünk. Az úrvacsorában a hús-vér Istenre emlékezünk – életére, halálára és feltámadására – és arra a szövetségre, melyet Vele kötöttünk, hogy követni fogjuk t. Az úrvacsora annak az egységnek és szeretetnek a kifejezése is, mely mindazokban él, akik Krisztus testében egyesülnek az neve által, az királysága eljövetelének el érzetében. Az Úrvacsora mély, személyes átélése megváltoztat bennünket és újraegyesíti életünket azokkal az isteni prioritásokkal, amelyekt l Isten királyságának munkásaiként születünk újjá. A Jézusra való emlékezés központi jelent séggel bír abban az újraegyesülésben, amelyet ezen szentség által valósítunk meg. Az életére, munkásságára, halálára és feltámadására emlékezünk és ezt ünnepeljük azon ígéretünkkel egyetemben, hogy mindig emlékezni fogunk rá és megtartjuk az parancsolatait. És akkor, az ígéret szerint, a Szentlélek is mindig velünk lesz. Egyik kedvenc hálaadó imádságom az úrvacsora személyes érzelmi hatását idézi: Ó Uram, hogyan lehet az, hogy én méltó lennék veled együtt fogyasztani ezt a szent égi ételt? Köntösöm b nt l szennyezett; hogy jöhetnék én az Isten udvarába, hogy együtt egyek és igyak vele? Ó Uram, a hitem által tudom, hogy te magadat adtad nekem, hogy megszabadítsd lelkemet a b nt l. Ezen az édes reggeli órán, Ó, tisztíts meg a te er d révén, hogy áldott lehessek. Akkor szabad szívvel nyúlhatok veled együtt az ételért, eggyé válva veled, Istenem. Ez a különleges szentség képes felfüggeszteni a büntetést (b neink következményét) az áldozat, a megbocsátás, és Jézus Krisztus szeretete által. De a megbocsátás csak akkor lehetséges, ha azt mi magunk kérjük, megbánjuk b neinket és megújítjuk ígéretünket, hogy mindig követni fogjuk t. Mint olyan teremtmények, akiknek vágyaik vannak, er sen él bennünk a vágy, hogy újra együtt lehessünk Istennel. Igen, mindannyiunkban vannak ösztönös vágyak kapni vagy megszerezni bizonyos dolgokat a magunk számára, de mindnyájunkban ott él az isteni természet, hogy adjunk és megosszunk. Jézus megváltoztat bennünket, de ehhez mást vár el t lünk, mint gondolnánk. B nbánó szívre és b nbánó lélekre van szükségünk. Isten szereti az igazságosságot, de a teremtményeit még annál is jobban szereti. És így, kegyelme által, kérhetjük és meg is kapjuk a b neink alóli feloldozást, a megbocsátást. A változás már csak annak óhajtásától is megtörténik. Attól az óhajtól, hogy eggyé váljunk. A Krisztus testében való egyesülés céljának egysége hoz bennünket közel szeretetben, osztozásban, megbocsátásban, a Krisztus királyságának elérése érdekében.
8
Nemzetközi Hírnök – Az Európa Egyház Hírei Múlt év végén az Európa Egyház valamennyi vezet jének és a közös munkában együttm köd partnerének küldtünk egy üdvözl kártyát Hodden Carter következ kijelentésével: ”Két dolog van, amit feltétlenül meg kell adnunk gyermekeinknek: gyökereket és szárnyakat.” És bár ez ellentmondásosan hangzik, ebben a kett sségben neveljük fel gyermekeinket, és ez jellemzi egyházi szolgálatunkat is. Mi mindannyian azoknak a gyökereknek a segítségével növekedtünk és bontakoztunk ki, mely gyökereket a szüleink és tanáraink nyújtottak nekünk, ezek révén megosztván velünk élettapasztalataikat. Miközben foglalkoztak velünk, azt remélték, hogy tanulunk sikereikb l, de bukásaikból és az ket az életben ért fájdalmakból is. Eljön azonban egy pont, melyt l kezdve nem támaszkodhatunk pusztán a múlt tapasztalataira. A körülmények szünet nélkül változnak, és nekünk az élet újfajta kihívásaira a válaszadás új útjait kell megtalálnunk. Erre kellenek az el generációktól kapott szárnyak, hogy olyan magasságokba és olyan helyekre repítsenek, ahová még senkinek sem sikerült eljutni. Ahogyan már korábban említettem, egyházi közösségünk ugyanezzel az ellentmondással szembesül szolgálata során. Büszkék vagyunk a gyökereinkre, a hagyományainkra. Fontosak a hagyományok, azok tanulmányozása óv meg bennünket attól, hogy ugyanazokat a hibákat újra meg újra elkövessük. Útmutatást nyújtanak a szolgálatban is, de a jelen és a jöv kihívásaira nem tudnak mindig választ adni. Kötelességünk az is, hogy egyházunkban olyan körülményeket teremtsünk, mely körülmények között fiataljaink olyan irányban tudnak fejl dni, hogy az egyházi szolgálat útjának legmegfelel bb módjait keressék és meg is találják azokat. Közösségünkben és közvetlen környezetünkben mindannyian arra vagyunk hivatottak, hogy Jézus Krisztus békéjében osztozzunk. Jézus Krisztus békéje sokunkat megérintett már. Ez bennünk a közös gyökér. De különbözünk abban, hogy ezt milyen mértékben osztjuk meg másokkal és hogyan juttatjuk el hozzájuk. Az Európa Egyház Híreiben olvasható, hogy a fiatalok folyamatosan átélik Jézus Krisztus békéjének megtapasztalását. De leginkább az látható, hogy közülük sokan készek a szolgálatra és arra, hogy Krisztus békéjét újfajta utakon másokkal is megosszák. Reméljük, hogy lelkesedésük és odaadásuk sok ember életét fogja megváltoztatni. Segítsük hát ket azon az úton, melyen elindulni szándékoznak. Kees Compier and Wim van Klinken
Európa Egyház vezet ségének útiterve március, április, május Wim van Klinken, Papsági Gy lés Rotterdam, március 4, Independence ILM és Világkonferencia, március 13-április 3, Holland Húsvéti Tábor, április 6-9, Fiatal Feln tt Szeminárium, április 20-22, Holland Papsági Gy lés, május 5-6, Francia Gy lés, május 17-20, Német Pünkösdi Gy lés, május 26-28, Ukrajna, május 30-június 11. Kees Compier, ILM és Világkonferencia, március 19-március 31, Európa, Április 10-30, Fiatal Feln tt Szeminárium, április 20-22, Európa, május 22-június 12, Német Pünkösdi Gy lés, május 26-28, Ukrajna, május 30-junius 11. Richard James, Independence ILM és Világkonferencia, március 17-Április 3, Gyülekezet látogatások, május 2-14. Johannes Egbert Gjaltema, Papsági Gy lés Rotterdam, március 4, Independence ILM és Világkonferencia, március 13-április 3, Holland Húsvéti Tábor, április 6-9, Fiatal Feln tt Szeminárium, április 20-22, Holland Papsági Gy lés, május 5-6, Ukrajna, Május 30-June 11.
Joey Williams-t Johannes Egbert Gjaltema fogja felváltani Örömmel jelentjük be, hogy Johannes Egbert Gjaltema február 1-t l az Európa Egyházban szolgál majd, mind a fiatalokért és a feln ttekért felel s új miniszter. Johannes Egbert 23 esztend s, holland nemzetiség
9
fiatal feln tt, aki Joey Williams lelkészi tevékenysége révén került ebbe az avatott és a hit által gazdagított állapotba. Johannes Egbert jogi asszisztensnek tanult és az elmúlt években jogi asszisztensként dolgozott egy holland bíróságnál. Az elkövetkezend id szakban intenzív, személyre szabott képzést fogunk biztosítani számára, mely új hivatásának még jobb ellátására vértezi fel t. Hisszük és reméljük, hogy munkája mindenki javát szolgálja majd, és hogy is számíthat a támogatásotokra. Johannes Egbert nemrégiben frízföldi szül városából, Zwaagwesteinde-b l Rotterdam-ba költözött, ahol ugyanazon cím alatt lakik, mint ahol Joey lakott az elmúlt néhány év során. Groenezoom 260, 3075 GM Rotterdam. E-mail:
[email protected]; telefon: +31 (0)10 2910921 mobil: +31 (0)6 5342 6835. Wim van Klinken Európa Egyház Elnöke
A Világszolgálati Testület új európai résztvev i A Világszolgálati Testület egyházunk egyik legfontosabb programja. Ennek a programnak a keretein belül fiatal feln ttek, de még a már feln ttek is, lehet séget kapnak arra, hogy önkéntesként olyan helyekre eljuttassák a szolgálati tevékenységet, ahol arra nagy szükség van. Ilyen lehet például az egyházi közösség segítése különböz országokban és különböz ideig, hónapokig vagy akár egy évig is, vagy az, hogy egyházunk emlékhelyeinek bemutatójává, ismertet jévé, mintegy „idegenvezet jévé” váljanak. Ragyogó lehet ség ez olyan fiatal emberek számára, akik még a karrier- vagy éppen a családépítés el tt állnak, hogy idejüket és energiájukat a szükségben lév embereknek vagy a szükségben lév egyházi közösségeknek szenteljék. Eközben megismerkednek az egyház m ködésével a világ különböz pontjain, ezzel is tágítva az egyházról és a világról alkotott képüket. Az els a mi körzetünkb l, aki már évekkel ezel tt részt vett ebben a programban Jegor Savin (most 26 éves) volt Oroszországból, Novoszibirszkb l, akit egy évvel kés bb a szintén novoszibirszki Irina Kovtonyuk (23) követett, aki Matthew Swain-hez ment feleségül. Miután megkapták az egyházunk történetét érint megfelel képzést, az egyház templomának és egyéb nevezetességeinek bemutatóiként szolgálnak. Ma már mindketten aktív lelkészek és ígéretes vezet k Szibériában. Az elmúlt évben az orosz, voronyezsi Elena Bezgina végezte el ugyanezt a programot oktatása részeként, miáltal egyházunk egyik újabb alkalmazottjává vált. Európában is voltunk olyan szerencsések, hogy a világ más részeir l jött fiatal feln ttek szolgálataiban részesülhettünk. Az elmúlt évben két USA-beli fiatal, Erin Clark és Jessica Schultz töltött hosszú hónapokat Borisoglebsk-ben, Oroszország déli részén, hogy az angol és a német nyelv tanításában segédkezzenek. Sajnálatos módon a csaknem egy teljes évre tervezett tartózkodásuk személyes és kormányzati (vízum) okok miatt megrövidült. Évekkel ezel tt Erin már eltöltött egy nyarat Németországban, ahol a Világszolgálat megbízásából a német ének szövegek projektjén dolgozott. Márciusban két fiatal feln tt utazik az Egyesült Államokba, Independence-be, ahol olyan képzést kapnak, amelynek alapján önkéntes „idegenvezet ként” szolgálhatnak templomunk és egyéb történelmi emlékhelyeink bemutatásában a nyári id szak folyamán. Irina Chloni-Ediger (25) Ukrajnában született és az egyházzal is ott lépett kapcsolatba, de néhány évvel ezel tt Németországba költözött. Erik Olijnsma (25) lesz a társa, aki a hollandiai Zwaagwesteinde-ben lakik. Reméljük, hogy mindketten az életüket jelent s módon gazdagító tapasztalatokkal fognak visszatérni hozzánk, mely tapasztalatokkal bennünket is gazdagítani fognak majd. Mindketten hálásak lennének támogatásért és imádságokért, melyek segítenék ket ez alatt a hosszú id alatt, amit otthonuktól távol töltenek.
10
A Világszolgálati Testülettel kapcsolatosan www.cofchrist.org/worldservice internetes weboldalon.
további
információkat
találhatnak
a
Gyülekezeti együttm ködés Egyházunk egyik legértékesebb vonása annak világközösségi jellege. Sok helyen és majdnem minden kontinensen aktívan jelen vagyunk, mégsem rendelkezünk napra kész információkkal a világban történteket illet en, annak ellenére, hogy konferenciáinkon közvetlen kapcsolatba kerülünk egymással, vagy hogy olyan közlönyeink vannak, mint a Nemzetközi Hírnök. A „Gyülekezeti Együttm ködés” programja abból a célból jött létre, hogy javítsa az összeköttetést és er sítést adjon ahhoz a szolgálathoz, amelyet mindegyikünk a saját közösségében végez. A cél két, a világ különböz pontján m köd gyülekezet összekapcsolása. Ennek eredményeként szoros személyes kapcsolatok jöhetnek létre, ötletek cserél dhetnek, amennyiben lehetséges, még közös összejövetelek is szervez dhetnek, nem is szólva a személyes látogatásokról és egymás kölcsönös (nem anyagi jelleg !) támogatásáról. Az Európa Egyház vezet sége er sen támogatja ezt az elképzelést, és miel bb látni szeretné, hogy ez körzetünkben megvalósul. Nagyon különfélék vagyunk, ezért sokat tanulhatunk egymástól. Megszólítjuk hát a gyülekezeteket, vegyenek részt ebben a programban. Érdekl dés esetén megkérnénk a pásztort, hogy egy, a Wim van Klinken-nek küldend email-ben vagy levélben b vebben informáljon bennünket. Kívánságtól függ en ezután különböz gyülekezetekkel fogjuk felvenni a kapcsolatot.
Világkonferencia Március 24-t l március 31-ig sok ezer ember, a világ minden tájáról, összegy lik majd egyházunk nemzetközi központjában, Independence-ben, köztük az Európa Egyház körülbelül 30 f s küldöttségével. A konferencia sokféle tevékenységnek ad majd otthont; imádkozunk, lesznek párbeszéd szekciók, barátsági összejövetelek, üzleti találkozók, és mindegyikük mottója: „Osztozz Krisztusban, Osztozz a Békében.” A hivatalos találkozókon sok olyan témát vitatunk meg és döntünk majd el, amelyekkel egyházunknak szembe kell néznie. Ezek magukban foglalják vezet ségünk javaslatait, de a világ különböz részeir l jöv javaslatokat is, mint ahogy az a legutóbbi, 2006. októberében tartott Európa Konferencián történt. A javaslatok nagy része az egyház www.cofchrist.org/wc2007/legislation07/default.asp weboldalán már olvasható, a konferenciára való jobb felkészülés érdekében. Az egyház az utóbbi években nagy er feszítéseket tett annak érdekében, hogy a Világkonferencián történteket azok is figyelemmel kísérhessék, akik azon nem tudnak személyesen jelen lenni. Nem csak website riportok és képek fognak rendelkezésre állni, vagy az istentiszteleti programok menete, de a fontosabb istentiszteleti programok a neten él ben is közvetítésre kerülnek majd. Err l minden információ a www.cofchrist.org/wc2007 weboldalon található.
Világkonferencia delegátusok Az utolsó Európa Konferencián elhatározottak szerint az Európa Egyház Tanácsa az alábbi személyek delegálását fogadta el az Európa Egyház képvisel iként, a 2007-es Világkonferenciára: Gisela Arndt, Németország Elena Bezgina, Oroszország Les Blanchard, Németország Irina Chloni, Németország Kees Compier, U.S.A. Csorbáné Erzsébet, Magyarország Csorba Miklos, Magyarország Lyudmyla Demydova, Ukrajna
Igor Karpachov, Ukrajna Ruud Leegstra, Hollandia Slava Moshorovsky, Ukrajna Natalia Nechaeva, Oroszország Thea Sofke, Németország Olga Stafievskaya, Oroszország Wim van Klinken, Hollandia Bettina von der Eltz, Németország
11
Johannes Egbert Gjaltema, Hollandia Stanislav Gladysh, Oroszország
Heinrich von der Eltz, Németország
Keresztelések és Elhívások 2006 2006-ban összesen 30 keresztelés volt, összehasonlítva a 2005-ös 31 f vel. Németország (1), Hollandia (2), Oroszország (13), and Ukrajna (14). 2006 –ban összesen 9 elhívás volt, összehasonlítva a 2005-ös 7 f vel. Németország (4), Hollandia (1), and Oroszország (4).
Eurotribe Egy újabb Eurotribe el készületei folynak, ami egy olyan tábor, ahol az európai kontinens és a brit szigetek fiataljai gy lnek össze. Ebben az évben megint Dunfield House-ban, az egyház brit szigeteken lév konferenciai központjában lesz a színhelye. A tulajdonképpeni tábori rendezvény július 28-tól augusztus 4-ig tart majd, de mi a kontinensi fiataljainkkal már július 25-i érkezést tervezünk (ez a nap szerdára esik) Londonba, hogy néhány napot ott is eltölthessünk. Enfield-ben, egyházunk londoni épületében tervezünk megszállni. A fiatalok Londonba mennének vissza augusztus 4-én, és augusztus 5-én utaznának haza. Dave Schaal, egyházunk elnökségi tagja lesz a tábor egyik lelkésze. A Világegyház biztosította a pénzalapot arra, hogy Oroszországból és Ukrajnából is elhozhassunk néhány fiatalt az Eurotribe rendezvényre. Remélhet leg sikerül vízumot szerezniük. Valószín leg egyenesen Londonba repülnek majd, hogy szerdán csatlakozzanak hozzánk. A kontinensen lakó fiatalok ellátásának finanszírozására is jelent s összeget kaptunk, amelynek segítségével nagymértékben redukálni tudjuk a költségeinket. Nem szeretnénk túllépni a 400 eurós összeget. Ugyanakkor még mindig van egy sor kidolgoznivalónk, mint például a táborba való eljutás és az onnan történ visszautazás. Amint ezekkel a részletekkel is elkészültünk, mind a közösségünk vezet it, mind pedig fiataljait értesíteni fogjuk a végs árról.
A Hülsa-i téli tábor Ebben az évben a téli tábor szül hazámban, a jó öreg Németországban került megrendezésre. A hollandoknak köszönhet en a Hülsa-i egészségcentrum igen rövid id alatt katonai gyakorlótáborrá változott, a helybéli petárda árusok nagy örömére. Mindamellett hat, sikerekben gazdag napot töltöttünk itt, az „Élünk, Szeretünk” jelmondattól vezérelve. 2006. december 27-én érkeztünk, és igen meleg fogadtatásban volt részünk. Bár az id járás nem nekünk kedvezett; es és vihar tette táborunkat balesetmentessé, mivel síelni nem lehetett. Ez nem is volt akkora baj, mivel igen s volt a program. Minden nap volt foglalkozás és közös imádság, ezeket a fiatalok a saját elképzeléseik szerint szervezték, csupán a témák voltak kötöttek. (Szeretet: Falk, Megbékélés: Sally, Sosem adjuk fel: Jürgen és Caleb). Így a vezet k akár hátra is d lhettek és pihenhettek volna, de nem tették. Ezért is alakultak ki olyan jól sikerült és gyakran a szív mélyére hatoló vallásgyakorlatok. Les Blanchard például azt mutatta be nekünk, milyen is az igaz barátság. A 24 résztvev számára mégiscsak a Szilveszterre készül dés jelentette a legizgalmasabb élményt: Csoportok alakultak azzal a feladattal, hogy biztosítsák számunkra a fizikai jólétet. Így aztán hamarosan csokoládétól lett maszatos a konyha, sültek az aprósütemények, és a zöldségek mintha varázsütésre változtak volna át fölséges salátákká. Egy játékkal és szórakozással telt hosszú nap végén Johannes Egbert vezetett át bennünket az új esztend be. Csendes ünneplés volt. A megválaszolandó kérdés az adományok és adottságok értelmére és jelentésére vonatkozott. A mindannyiunk által élvezett speciális adomány vezet ink áldása volt. … És megint csak világossá vált számunkra: Nem is lehet jobban kezdeni az új évet, mint a téli tábor részeseként! Falk Herbst
12
A 2006. évi Európa Konferencia Mivel az elmúlt év decemberében a Nemzetközi Hírnök elkészülte megel zte az Európa Konferenciát, abban a kiadványban csupán néhány képet tudtunk megosztani. Ebben a számban szeretnénk beszámolni a legújabb fejleményekr l, leközölni néhányat a legid szer bb ügyek vitái közül, a jegyz könyv teljes hosszúságú tartalma ismertetésének igényét l ezúttal eltekintve. A szokásoshoz hasonlóan, a szombati formális összejövetel els része az el évi beszámolók ismertetésével telt, mely egyházi év nálunk július 1-el kezd dik és június 30-ig tart. Ezután következtek a az Európa Egyház pénzügyi beszámolói, valamint a beszámolók az Európa Egyház különböz régióiban tett szolgálatunkról. A könyvvizsgálói beszámolót a konferencia elfogadta. Joey Williams hosszasan ecsetelte az Európai Vezet ségnek az Európa Egyház munkatársaival és tanácsával közösen kit zött új céljait és feladatait a 2007 és 2010 közötti id szakra vonatkozóan. Ezek alább olvashatók. Egy, a Kees Compier által el adott és a folyó pénzügyi évre vonatkozó beszámolót követ en a 2007-2008. évi költségvetés vitája következett és jóváhagyást kapott. A részletek id közben a gyülekezet minden pásztorának és meghatalmazott gondnokának a birtokába kerültek. Ezen a konferencián hárman, Kerstin Kristiansen, Thierry Schmidt és Joey Williams kaptak elismerést az Európa Egyházban végzett több éves munkájukért. Miután felállva ünnepelték ket, plakettet vettek át, vagy személyesen (ld. a legutóbbi Herald-ban megjelent képet), vagy elküldtük azt nekik. A konferencia megállapodott abban, hogy a következ konferenciát október 31-t l november 2-ig tartják, Németországban. Amint a pontos hely tisztázódik, mindenki tudni fog róla. Következ napirendi pontként a a Világkonferencia küldötteinek megválasztása került elfogadásra. Mivel konferenciáink idején még nem minden potenciális delegált személye volt ismert, az kiválasztásuk az Európa Egyház vezet ségének hatáskörébe tartozik és döntésüket az Európa Egyház Tanácsa hagyja jóvá. Egy el napi nem formális megbeszélést követ en a konferencia úgy döntött, hogy további tanácskozásra nincs szükség és jóváhagyott egy javaslatot, mely kinyomtatva lentebb elolvasható. Ez az ajánlat az Els Elnökséghez is eljutott és a következ Világkonferencia G-l pontjaként szerepel majd. Rövid szünetet követ en a konferencia folytatódott és meger sítette Hans Wielinga elhívását a f papi posztra. A konferencia berekesztését megel en az Európa Egyház tisztségvisel inek, munkatársainak és tanácsának pozíciói is meger sítést nyertek.
A Európa Egyház Céljai és El irányzatai 2007-2010 Ezek a célok és el irányzatok Európa valamennyi gyülekezetét érint en lettek kidolgozva. Méltányoljuk, hogy némely cél egyes területeken jobban érhet el, mint másokon. Szintén elismerjük, hogy lehet leg annyi saját nyelv kiadvánnyal kell ellátnunk a gyülekezeteket amennyivel csak lehetséges. Ezért azt reméljük, hogy a gyülekezetek saját céljaik kidolgozásakor kiválasztják a számukra leginkább szükséges és legjobban megvalósítható részeket. 1. El segíteni Jézus Krisztus Békéjének jobb megértését és motiválni a gyülekezeteket és tagokat, hogy mindezt megosszák másokkal is. a. Az Európa Egyház missziós koordinátora két-két németországi és hollandiai gyülekezetre fókuszálva dolgozza ki ezt a célt. b. Kifejleszteni és alkalmazni egy missziós stratégiát nemzeti/regionális és gyülekezeti szinteken. c. Kijelölni egy missziós koordinátort minden gyülekezetben.
13
2. Serkenteni és motiválni a tagokat, hogy Világegyháznak és a Helyi Szolgálatnak szóló adományukat évi jövedelmük 1%-ával emeljék. a. Együttm ködve a gyülekezeti vezet kkel megtalálni azokat a kulcsszemélyeket, akik a Világegyház Istentiszteleti Útmutatóival és egyéb segédanyagokkal min ségi és jelent ségteljes istentiszteleteket segítenek megvalósítani. b. Létrehozni egy programot aminek segítségével minden tagja és barátja az egyháznak személyesen érintve lesz rendszeres beszélgetésekben a személyes adományok, sáfárság, a gyülekezeti és nemzetközi igények és adományozási lehet ségek szempontjából az éves jövedelmüket illet en. 3. (Potenciális) vezet k, pásztorok és papság képzése. a. Szervezni egy évenkénti papsági/vezet ségi összejövetelt minden Európai területen. b. Folytatni és befejezni a fiatal feln ttképzési kört Hollandiában és Németországban. c. Nemzetközi egyházi képzési program létrehozása a személyzetnek és az új személyzetnek. 4. Hangsúlyozni a szolgálatot a gyermekeknek, fiataloknak és fiatal feln tteknek gyülekezeti szinten és több gyülekezetet érint en, úgymint összejöveteleken és táborokban. a. Szervezni vagy részt venni egy kétévenkénti ifjúsági eseményen b. Szervezni egy kétévenkénti nemzetközi fiatal feln tt eseményt c. Folytatni a kemping/találkozó programokat az Európa egyházi ifjúsági szolgálattev vel. d. 3 gyülekezettel maximum két évig intenzíven foglalkozni, hogy elindíthassák vagy javíthassák gyermek és/vagy ifjúsági szolgálattevésüket. 5. Segíteni a gyülekezeteket, hogy él bb és az emberek elvárásainak méginkább megfelel istentiszteleteket tartsanak. a. Legyenek több gyülekezetet érint összejövetelek, hogy olyannyira ismertek legyenek a különböz istentiszteleti tapasztalatok amennyire csak lehetséges. b. Gazdagodjanak új elemekkel az istentiszteletek és kapjon hangsúlyt az istentisztelet, mint része a vezet k, pásztorok és papsági tagok (nr.3) képzésének. c. Segít djön el a szentírástanok tanításának fejlesztése is (például: az Elkötelezett Tanítványi Csoportok) d. Bátorítva legyenek a gyülekezetek, hogy megtalálják az utakat a gyülekezetek szükségleteihez, például a rendszeres látogató szolgálat, kapcsolattartó csoportok, stb. e. Bizottság létrehozása, ami 2008-ban befejezi az új német énekeskönyv kiadását. 6. Kifejleszteni és gazdagítani a konfliktuskezel képességet minden emberben. a. Segítséget nyújtani azoknak akik alkalmazni szeretnék képességeiket például a megbeszél körök létrehozásában. b. Legyen minden területen egy személy kiképezve a konfliktus kezelés tanítására. c. Minden alkalmazottat bátorítani kell ennek a képességnek a megszerzésére. d. Integrálni kell a konfliktuskezelés témáját az Európa Egyház rendezvényeire/összejöveteleire is. 7. Jobb szentírásmegértést el segíteni az egyház tagságának és barátainak és motiválni az embereket, hogy mindezt alkalmazzák saját életükben is. a. Bátorítani szentírás tanuló csoportokat gyülekezeti szinten azok vezetése által, akik ezt a képzést területi szinten kapták meg. b. Különböz szentírástanító modellek alkalmazása a különböz csoportok eltér igényei szerint. c. A szentírásra alapozott beszédek koncepciójának tanítása azok számára, akik a Nemzetközi Egyház témáit és beszédsegít it alkalmazzák. 8. El segíteni azokban az egyházközi kapcsolatokban való részvételt amelyek találkoznak az egyház tevékenységének f irányvonalaival. a. A személyzet bátorítása és segítése az egyházközi összejöveteleken és csoportokban való részvételre. b. Gyülekezetek melyek szeretnének részt venni egyházközi rendezvényeken, legyenek támogatva.
14
Kulturális Különbségeket Méltányoló Személyi Követelmények Az Európai Konferencia általi elfogadás után az Els Elnökségnek lett továbbítva megfontolásra a 2007-es Világkonferencia témái közé történ felvételre. Mivel a Resztoránus Egyháznak hosszú története van abban, hogy jó egészséget és hangulatot teremt felel sséggel a társadalmi és családi életben; és Mivel évek óta az egyház által kifejlesztett személypolitikák, a személyi viselkedésmóddal kapcsolatban nagyrészt csak az Amerikai Egyesült Államokkal kapcsolatos orientációjúak; és Mivel számos különböz kultúrában szolgál az egyház és széles területe van az egyházi szabályok elfogadása fontosságának a világ különböz kultúráiban, az elfogadható személyes viselkedésnek; és Mivel jelenleg az egyház nehéz helyzetben van, hogy egyrészt betartsa saját hivatalos szabályait, amelyeket a legjobb meggy désére alapozott és ugyanakkor tudomást vegyen mindarról a más felfogásról és szokásról is, amik eltérnek az Amerikai Egyesült Államokétól; és Mivel az egyház figyelmeztetve lett, hogy „Az instrukciók a megel évekb l alkalmazandók a jelen szükségleteinek meghatározásakor is és legyenek ilyen módon tekintetbe véve azok által, akik azt az utat keresik, hogy végrehajtsák a mennyei Atya akaratát. Ám a növeked egyház megköveteli, hogy ezek az elvek ki legyenek értékelve és tárgyai legyenek további interpretációknak is.” (T&Sz 147:7); és Mivel a tanács a Tanok és Szövetségek 86 szerint a Bölcsesség Szavaként 1833-ban lett leírva, amikor az egyház csaknem kizárólag még az Amerikai Egyesült Államokban volt ismert; és Mivel a Tanok és Szövetségek 86 úgy lett az egyháznak adva mint „A bölcsesség szava a f papok tanácsának használatára, akik összejöttek Kirtlandban, valamint Sion Szentjei számára. Ez egy üdvözlet volt, nem parancsolat, vagy korlátozás.” (El szó a T&Sz 86-hoz); és Mivel a Resztoránus Egyház nemzetközi egyház mely támogatja és ünnepli a kulturális különbségeket minden viszonylatban; és Mivel a Tizenkettek Tanácsának tagjai úgy ismertek „mint a vezet tanúi az evangéliumnak, … interpretálják és szolgálják az evangélium tanait és el írásait egy olyan megfelel módon, ami leginkább eljuttatja azt a különböz körülmények között él emberekhez.” (T&Sz 150:11b); s mindezért, legyen Megvalósítva, hogy az egyházi személyi kapcsolatok rendszere a világ minden részén, a minden ember azonos értékét kimondó alapelvre épüljön, s a személyes kapcsolatok és felel sség az egészséges és pozitív személyközi kapcsolatokon alapuljon; és legyen továbbá Megvalósítva, hogy a Világkonferencia méltányolja a rugalmasság szükségességét, amikor a világ különböz változatos kultúráit és az egyházi sztenderdeket érint ügyekkel foglalkozik; és legyen továbbá Megvalósítva, hogy Világkonferencia meghatározza a Tizenkettek Tanácsának felel sségét az „evangéliumi tanok és rendelkezések a körülményekhez képest legmegfelel bb” alkalmazásában ahol az egyház képviselve van (T&Sz 150:11b); és legyen továbbá Megvalósítva, hogy az egyházi sztenderdek a személyi viselkedéssel kapcsolatban világszerte alkalmazva legyenek a kulturális különbségeknek és vezet k útmutatásainak megfelel en és a Tizenkettek támogatásával és jóváhagyásával.
© 2007 Community of Christ Copyright Corporation Minden jog fenntartva. A szövegek részben vagy egészben, írásos engedély nélkül nem reprodukálhatóak. Independence, Missouri, USA
15
