Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján
Központ: 8900 Zalaegerszeg Kossuth u. 62.64. Tel: 92/346-473; Fax: 92/350-754 email:
[email protected] www.szih.hu
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. december 31. Kockázatkezelési elvek, módszerek, a kockázatkezelés szervezete A Széchenyi István Hitelszövetkezet elkészítette Kockázatkezeléssel kapcsolatos stratégiáját, melyet évente aktualizál, melyet honlapján a www.szih.hu honlapon közzé tesz ügyfelei részére. A Hitelszövetkezet konzervatív kockázati politikát folytat. A kockázatkezelő döntési szintenként véleményezi kockázatvállalási szempontból, - mint előszűrő- az előterjesztett ügyleteket. Vizsgálja a kockázati tényezőket, illetve azt, hogy az ügylettel kapcsolatban felmerülő kockázat a Hitelszövetkezet számára vállalható-e. A hitelezési tevékenység során szinte minden esetben megjelenik a kockázat. A kockázatkezelő feladata az adott hitelezési kockázat időben történő felismerése, azonosítása, annak mérése. Az eredményes működés fontos tényezője a kockázatok gyors észlelése és annak hatékony kezelése. A feladat elvégzéséhez a kockázatkezelő részére a szükséges jogkört biztosítja a Hitelszövetkezet. Hitelszövetkezetünknél 2012. évben a kockázatkezelői feladatokat önálló munkatárs látta el. A kockázatkezelés elkülönül az üzleti területtől, ezzel biztosítva a kockázatkezelési tevékenység függetlenségét. A döntésre jogosult döntési szint a kockázatkezelő véleményét köteles a döntés során figyelembe venni. A kockázatkezelési folyamat a hitelügylet befogadásától a döntés előkészítéséig az érvényes belső szabályozáson alapszik. Az egyes ügyletek fedezeteként elfogadható szükséges biztosítékok körét a Fedezetértékelési szabályzat részletesen tartalmazza. Az ügyletekkel kapcsolatos tulajdonosi, piaci, működési, menedzsment, termelési, iparági, kockázatok a lehetőségekhez mérten bemutatásra kerülnek, illetve lehetséges módon azok enyhítése megtörtént. Hitelügylet pozitív elbírálása esetén megkötésre kerülő szerződések tartalmaznak olyan elemeket, melyek lehetőséget biztosítanak a Hitelszövetkezet számára az utóellenőrzés elvégzésére, a biztosítékok és a nem biztosíték jellegű számviteli információk megszerzésére, a fedezetekkel összefüggő biztosítások ellenőrzésére. Az ügylet fennállása alatt a biztosítékok meglétét helyszíni szemlék keretében ellenőrzi Hitelszövetkezetünk. Amennyiben a helyszíni szemle során, vagy egyéb információk alapján a Hitelszövetkezet tudomására jut a biztosítékok értékének jelentős csökkenése, vagy romlása, megsemmisülése, gondoskodni kell megfelelő újabb fedezet bevonásáról. Az adós pénzügyi pozíciójának romlása esetén azonnali intézkedés, szoros kölcsönös együttműködés szükséges. Fedezetelvonás megállapításakor azonnal intézkedni szükséges pótfedezet bevonásáról vagy a szükséges jogi lépések megtételéről. Ezen folyamatok részleteit a monitoring tevékenységre vonatkozó szabályzatok tartalmazzák. A kockázatkezelés szervezete a kockázatok azonosítását, mérését és kezelését folyamatba épített-, valamint utólagos kontrollok révén biztosítja. A monitoring tevékenység bővítésével teszi lehetővé az esetleges problémák kellő időben történő felismerését és a szükséges megelőző lépések megtételét. Problémás hitelek kezelése esetében a cél mindig az, hogy a nehéz helyzetbe került ügyfelek fizetőképessége helyreálljon. Belső szabályzatok tartalmazzák az ügyfelek szegmentálására, az ügyfelek és az ügyletek minősítésére, a kockázatvállalások jóváhagyására, a fedezetek befogadására és értékelésére, valamint a problémás adósok kezelésére vonatkozó elveket és folyamatokat.
2
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. december 31. Javadalmazási politika A Széchenyi István Hitelszövetkezet Javadalmazási Politikája 2011. május 30-án lépett hatályba, mely többek közt a PSZÁF elnökének a javadalmazási politika alkalmazásáról szóló ajánlásainak figyelembe vételével készült.
Szavatoló tőkével kapcsolatos információk
Szavatoló tőke elemei 2012.12.31. Megnevezés Alapvető tőke Alapvető tőke pozitív elemei Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek Cégbíróságon bejegyzett tőke Tőketartalék Lekötött tartalék Általános tartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Alapvető kölcsöntőke Általános kockázati céltartalék Alapvető tőke negatív elemei Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Levonások az alapvető tőkéből ( immateriális javak) Járulékos tőke Járulékos tőke pozitív elemei Értékelési tartalékok Alárendelt kölcsöntőke Járulékos tőke negatív elemei Kiegészítő tőke Korlátozások alapjául szolgáló összes alapvető és járulékos tőke Levonások az alapvető és járulékos tőkéből Kockázatok fedezésére figyelembe vehető levonások utáni összes alapvető és járulékos tőke
Összeg (m Ft) 436,994 1 502,314 1 502,314 1 480,158 2,759 0 3,799 0 15,598 0 0 -1 065,320 -1047,030 0 -18,290 270,371 270,371 60,784 209,587 0 0 707,365 0 707,365
3
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. december 31. A hitelintézet tőkemegfelelése a)
A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek
Tőketervezés és belső tőke meghatározása: Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon hitelszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Hitelszövetkezet vezető testületei biztosítják, hogy • a hitelszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); • az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; • hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K §-a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Hitelszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert • • • •
nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúl szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76 § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket.
Arról, hogy egy intézmény kis intézményként kezelhető, a végső döntést a Felügyelet hozza meg. A Hitelszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés – a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a hitelszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A Hitelszövetkezet belső tőkeértékelés méréséhez alkalmazott módszerek: • • • •
Hitelezési kockázat – sztenderd módszer Működési kockázat – alapmutató módszer Tőkepuffer meghatározása Stressz tesztek tőkekövetelménye
4
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. december 31. A Hitelszövetkezet a szavatoló tőkét a Hpt. V. sz. melléklete alapján számolja. A belső tőkeszámítás céljára a Hitelszövetkezet a szabályozás által meghatározott szavatoló tőkét alkalmazza, a Hpt. V. sz. mellékletében foglalt korlátozások figyelembe vételével.
Kockázatok összesítése A különböző típusú, számszerűsített kockázatokat a Hitelszövetkezet az „építőkocka” elv alapján összesíti, amely a különböző kockázatokra mért belső tőkeszükségletek összeadását jelenti. Ez az elv ugyanaz, amit a szabályozás alkalmaz a minimális szavatoló tőke követelmény meghatározásánál. Az „építőkocka” elv alkalmazását indokolja, hogy a sztenderd módszerek alkalmazása nem teszi lehetővé a kockázatok közötti összefüggések számszerűsítését.
Tőkepuffer meghatározása A Hitelszövetkezet a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül minimálisan tartandó tőkepuffert határoz meg az alábbi kockázatokra: • • •
•
• •
Hitelezési kockázatok Devizaárfolyam kockázat Limitekkel kezelt kockázati típusok, ahol a limiten belüli részre nincs belső tőkeszükséglet meghatározva o Nagykockázat o Adósok portfólió szintű koncentrációja o Biztosítéki koncentráció o Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Limitekkel kezelt kockázati típusok, ahol a limiten felül sincs meghatározva belső tőkeszükséglet vagy az csak részleges o Ágazati koncentráció o Likviditási kockázat Működési kockázat A Felügyelet által kockázatosnak tartott portfóliók, tevékenységek.
A tőkepuffer számszerűsítése minden releváns kockázatra szükséges, negyedéves rendszerességgel.
Kockázatok stressz tesztje A kockázatok stressz tesztje arra próbál válaszolni, hogy egy ritka, váratlan, előre nem látott esemény hatására miképp változik a hitelintézet szavatoló tőkéje, illetve a tőkekövetelménye. Stressz tesztet csak a számszerűsíthető kockázatok esetében lehet alkalmazni. A Hitelszövetkezet a stressz tesztet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. Egyes kockázati típusok stresszelése érzékenységi vizsgálat formájában történik. Más kockázatoknál az előre nem látott esemény hatására készít szakértői becslést, figyelembe véve a múltbeli tapasztalatokat.
Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra utal, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfólió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében • •
Miként nő az értékvesztés és céltartalék képzés, és Miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet.
A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja.
5
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. december 31. Koncentrációs kockázat A koncentrációs kockázat stressz tesztje a tényleges kitettségekkel számol, és a szavatoló tőke szükségletet az állomány meghatározott részének meg nem térülésére számítja ki, figyelembe véve hozzárendelt értékvesztést.
Devizaárfolyam kockázat Devizaárfolyam kockázat esetében a stressz teszt feltételezése az, hogy a forint árfolyama meghatározott arányban romlik, és ezért a pozíció Ft-ra átszámítva minden devizával szemben ezzel összhangban változik.
Nem kereskedési könyvi kockázat A nem kereskedési könyvi kamatkockázati limit 200 bázispontos kamatsokk feltételezésén alapul. A stressz teszt során a Hitelszövetkezet a tényleges pozíció mértékére alkalmazott meghatározott, párhuzamos kamatsokkal számol. A stressz forgatókönyv által számszerűsített tőkeigény lesz a tőkepuffer értéke.
Likviditási kockázat A likviditási kockázat stressz tesztje annak az eredményromlásnak a meghatározására irányul, amelyet a kényszerhelyzet miatt a likvid eszközök könyv szerinti értéke alatti értékesítése, illetve a likvid forrás teremtés többlet költsége idéz elő.
Kockázati önértékelés A Hitelszövetkezet évente egyszer kockázati önértékelést végez, melynek alapján meghatározza a következő évre vonatkozó tőkepuffer %-os értékét.
Kockázatok és tőke összhangja – tőkemegfelelés A Hitelszövetkezet a szabályozási tőkemegfelelését a Hpt. 76. §-ában és a kapcsolódó jogszabályokban foglaltak szerint számolja.
Tőkemegfelelés alakulásának figyelése A Hitelszövetkezet legalább negyedéves gyakorisággal közvetlenül a felügyeleti adatszolgáltatás küldését követően meghatározza a szabályozási, valamint a belső tőkemegfelelését, az alábbiak figyelembe vételével: • • •
Havonta kell számolni a szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztálybontásban; Negyedévente kell elvégezni a tőkepuffer mértékének felülvizsgálatához a kockázatok stressz tesztjét; Évente kell elvégezni a tőkepuffer mértékének meghatározásához a kockázati önértékelést.
6
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. december 31. Tőkemegfelelésről szóló jelentések A Hitelszövetkezet a szabályozói és belső tőkemegfelelésről negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az ügyvezetés a Hitelszövetkezet tőkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi.
b)
Kitettségi osztályok tőkekövetelménye
Sztenderd módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint 2012.12.31. Kitettségi osztály Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlanok Késedelmes tételek Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztály szerint összesen
Tőkekövetelmény (m Ft) 0 0 5,368 0 66,042 91,031 105,981 0 152,466 420,888
A hitelezési és a felhígulási kockázathoz kapcsolódó tájékoztatás
a.) A késedelem és a hitelminőség romlás megközelítése Késedelmes tétel 1.) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a 2.)-6.) alatti pontokban foglalt kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez – a 2.) – 6.) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni. a.) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke – elismert hitelkockázati fedezette – nem biztosított részének 20%-a, b.) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke – elismert hitelkockázati fedezette l –nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Hitelszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a.) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b.) az a.) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát.
7
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. december 31. 2.) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez • 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, • egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3.) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 4.) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. 5.) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni.
Hitelezési kockázat
A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfólió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében • miként nő az értékvesztés és céltartalék képzés, és • miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a PSZÁF-nak az új tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Hitelszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%ot. A számításra vonatkozó általános szabályok: 1.) Mérlegen kívüli tételek lehívása: A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. 2.) Magyarország irányadó külső minősítésének BBB-re romlása: Fel kell tételezni, hogy Magyarország irányadó minősítése a BBB besorolásnak megfelelő, és emiatt • a devizában denominált magyar központi kormányzattal szembeni kitettségeknél a kockázati súlyt növelni kell (kivéve, ha EU tagállami devizákról van szó, és az intézménynek van megfelelő forrása ugyanabban a devizanemben); • a 3 hónapon túli magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt meg kell emelni; • a 3 hónapon túli magyar önkormányzatokkal szembeni kitettségre alkalmazott kockázati súlyt meg kell növelni.
8
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. december 31. 3.) Ingatlan fedezetek romlása: Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függően, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. 4.) Előre rendelkezésre bocsátott és előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek romlása: A garanciák és pénzügyi fedezetek fedezeti értékét csökkenteni kell és átsorolni a fedezett ügylet kitettségi osztályba. 5.) Késedelmes tételek növekedése: A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályban lévő tételeket, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségeket külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 6.) Késedelmes tételek közé átsorolt állományok – értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás: Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve • 50%-os súlyozást rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez • 100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél: • önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorsolt tételek • vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek • lakossági kitettségek közül átsorolt tételek.
7.) Hitelintézetekkel szembeni kitettségek •
•
A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során – az ország minősítésének romlásán kívül – más hatással nem kell számolni. A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak a meghatározott részét át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100%-os kockázati súlyozási kategóriába, megfelelő értékvesztést feltételezve (megjegyzés: a Hitelszövetkezetek többségénél nincs külföldi bankközi állomány).
b.) Az értékvesztés elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek Az értékvesztés, illetve annak visszaírása, vagy a céltartalék képzés – felszabadítás, illetve – felhasználás meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést, illetve a veszteségjellegű jövőbeni fizetési kötelezettséget veszi figyelembe. Ha eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést számol el, h alacsonyabb, akkor értékvesztés visszaírásával növeli az eszköz könyv szerinti értékét. A minősítéskor az ügyfelekkel szembeni követelések, a befektetések és a mérlegen kívüli tételek (a továbbiakban kintlévőségek) azon teljes összegét – a tőke, aktív kamat-, és kamatjellegű követeléseket minősíti, amellyel kapcsolatban a veszteség keletkezésének kockázata fennáll. A kintlévőségek minősítése során az ügyfél, vagy partner által nyújtott biztosítékokat is vizsgálja a Hitelszövetkezet kockázatvállalási és fedezet értékelési szabályzatában meghatározott elvek és módszerek alapján.
9
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. december 31. A Hitelszövetkezet a kintlévőségeit, befektetéseit és mérlegen kívüli tételeit az alábbi kategóriák valamelyikébe sorolja be: a.) b.) c.) d.) e.)
Problémamentes követelések Külön figyelendő követelések Átlag alatti minősítésű követelések Kétes minősítésű követelések Rossz minősítésű követelése
Az egyszerűsített minősítési eljárás hatálya alá tartozó kintlévőségek esetében a Hitelszövetkezet az eszközminősítési kategóriákhoz az alábbi súlysávokat rendeli: A külön figyelendő kategóriában (B kategória) Az átlag alatti kategóriában (C kategória) A kétes kategóriában (D kategória) A rossz kategóriában (E kategória)
2% 13% 33% 80%
Az egyedi minősítési eljárás hatálya alá tartozó kintlévőségek esetében az eszközminősítési kategóriákhoz az alábbi súlysávokon belüli %-os értékeket rendeli: A külön figyelendő kategóriában (B kategória) Az átlag alatti kategóriában (C kategória) A kétes kategóriában (D kategória) A rossz kategóriában (E kategória)
1 – 10% 11 – 30% 31 – 70% 71 – 100%
c) a számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembe vétele előtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban: Ezt az információt a Hitelszövetkezet a Hpt. 137/A. § (4) bekezdésének b) pontja alapján védett információnak minősítette, így annak nyilvánosságra hozatalától tartózkodik. d.) A kitettségek földrajzi – legalább országonkénti – megoszlása kitettségi osztályonként. A Hitelszövetkezet összes kitettsége magyarországi partnerekkel szembeni kitettségekből keletkezett. e.) A kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfél kategória szerinti megoszlása nettó kitettségi osztályonként. Ezt az információt a Hitelszövetkezet a Hpt. 137/A. § (4) bekezdésének b) pontja alapján védett információnak minősítette, így annak nyilvánosságra hozatalától tartózkodik. f.) A kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként: Ezt az információt a Hitelszövetkezet a Hpt. 137/A. § (4) bekezdésének b) pontja alapján védett információnak minősítette, így annak nyilvánosságra hozatalától tartózkodik. g.)
Gazdasági ágazatbeli vagy ügyfél kategória szerinti megoszlásban összesítve: 1.a késedelmes tétel és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettség Ezt az információt a Hitelszövetkezet a Hpt. 137/A. § (4) bekezdésének b) pontja alapján védett információnak minősítette, így annak nyilvánosságra hozatalától tartózkodik.
10
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. december 31. 2. Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg ügyfél kategória szerinti bontásban
Ügyfél kategória Bankközi betétek Nem pénzügyi váll. Egyéni váll. Lakosság Egyéb követelés Egyéb eszközök Értékvesztés összesen Céltartalék függő és jövőbeli kötelezettségekre h.)
Nyitóegyenleg 76 271,581 13,535 76,505 43,089 269,182 749,892 0,006
Képzés 0 62,347 0,004 30,585 5,126 7,015 105,077 0
(adatok m Ft-ban) Visszaírás Záró egyenleg 0 60,537 0,004 9,869 0 45,830 116,240 0,006
76 273,391 13,535 97,221 48,215 230,367 738,729 0
a hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségeket – az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve – földrajzi – legalább országonkénti bontásban: Nincs határon átnyúló tevékenység
Sztenderd módszer A Hitelszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadják el. Hitelszövetkezetünk a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A § értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Hitelszövetkezet minden kitettséget a Hkr-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Hitelszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső minősítő szervezet általi hitelminősítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandók. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye.
11
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. december 31. Hitelezési kockázat mérséklés a.) Mérlegen belüli és mérlegen kívüli nettósítást a Hitelszövetkezet nem alkalmaz. b.) A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei: • • • • • • • • • •
• • •
A Hitelszövetkezet alapvető üzleti elképzeléseinek megfelelően ügyfeleinek a hiteleket elsősorban bevételeikből kell visszafizetni. Ennek ellenére minden egyes ügyletnek jogi biztosítékkal is rendelkeznie kell. A kockázat kiszűrése minimalizálása szükségessé teszi a figyelembe vehető biztosítékok körének, az értékelés módjának, a szükséges biztosítékok mértékének meghatározását és a biztosítékok meglétének ellenőrzését. A Hitelszövetkezet hitelezési, garancia és kezességvállalási tevékenységét az ügylet megkötésekor minimális kockázatúvá kell tenni. A biztosítékok értékét úgy kell megállapítani, hogy azok azonnali értékesítése, igénybe vétele esetén a Hitelszövetkezet követelései (tőke + kamat) 100%-ban megtérüljenek. A biztosítékok értékelésénél azok piaci-forgalmi értékéből kell kiindulni. A partnerek részéről biztosítékként felajánlott vagyontárgyak csak arra feljogosított szakértő által készített értékbecslés alapján fogadhatók be fedezetként. A biztosítékok piaci-forgalmi értékét az adott gazdasági viszonyok között a kereslet-kínálat alakulásának, a vagyontárgyak jellegének és regionális helyzetének figyelembe vételével kell megbecsülni. Figyelni kell arra, hogy az ügyfél fizetési moráljának romlása, az esetleges vagyon értékesítés sürgőssége a piaci-forgalmi értéket rontja. E miatt a piaci-forgalmi érték eltérő arányú figyelembe vétele indokolt és szükséges a biztosíték fajtától függően. A piaci-forgalmi értéket az ügylet megkötésekor kell megállapítani és azt folyamatosan karban kell tartani az ügylet lezárásáig. Nem vehető figyelembe a biztosíték értékelésének megállapítása során az olyan biztosíték, amelyet az ügyfél vagy harmadik személy más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve az ingatlanra vonatkozó jelzáloggal terhelt zálogtárgyat, illetve amely az ingatlanra vonatkozó jelzálog esetén a jelzálogbejegyzés sorrendjét figyelembe véve a megelőző jelzálog bejegyzések összegének figyelembe vételével együtt meghaladja a biztosíték könyv szerinti értékének vagy forgalmi értékének 50 %-t. A fedezetértékelést végző személy a kockázatvállalásról szóló döntésben nem vehet részt. A Hitelszövetkezetnek a hitel, garancia és kezességvállalásra vonatkozó bírálatot megelőzően kell beszereznie a fedezetre vonatkozó okiratokat. A biztosítékok csak megfelelő biztosítás megkötése és a Hitelszövetkezetre történő engedményezése mellett alkalmazhatók.
c.) Elismert biztosítékok fő típusai a Hitelszövetkezetnél A hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapítása szabályairól szóló utasításban meghatározott elismert biztosítékok közül a Takarékszövetkezet a hitelezési gyakorlat során az alábbi elismert biztosítékokat fogadja el: - Ingatlan biztosíték - Pénzügyi biztosíték - Garancia d..) A garanciát nyújtók és kezességet vállalók hitelminősítési kategóriái a Hkr. 108. § (1.) bekezdése alapján Hitelszövetkezetünknél 2012. évben: •
Csak központi kormány által vállalt garancia került elfogadásra
12
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. december 31. e.) A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülő piaci- vagy hitelezési kockázati koncentrációkkal kapcsolatos információk A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülő piaci-, vagy hitelezési kockázati koncentrációk a Takarékszövetkezetnél jelenleg nincsenek. f.) Az olyan kitettségek - mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni - értéke, amelyek esetében készfizető kezesség, garancia vagy hitelderivatíva került figyelembe vételre Ezt az információt a Hitelszövetkezet a Hpt. 137/A. § (4) bekezdésének b) pontja alapján védett információnak minősítette, így annak nyilvánosságra hozatalától tartózkodik. g.) Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett, teljes kitettség értékek: Ezt az információt a Hitelszövetkezet a Hpt. 137/A. § (4) bekezdésének b) pontja alapján védett információnak minősítette, így annak nyilvánosságra hozatalától tartózkodik.
Működési kockázat A Hitelszövetkezet a Működési kockázatról szóló 200/2007. (VII.30.) Kormányrendelet 3.§-ában meghatározott un. Alapmutató módszer alkalmazására jogosult. Az Alapmutató módszer alapján számított Működési kockázat tőkekövetelményének értéke 2010., 2011. és 2012. évi auditált adatok alapján 43.130 eFt. Ennek tőkeszükségletét a vonatkozó jogszabályok alapján kell figyelembe venni a szavatoló tőke számításánál.
Zalaegerszeg, 2013. június 09.
Széchenyi István Hitelszövetkezet
13
