Zsámbék Város Képviselő-testületének 9/2007. (III.21.) számú RENDELETE egyes szociális ellátásokról* Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 33.§ (7) bekezdésében, 37/A (3) bekezdésében, 43/B § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 55/C § (1) és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli, természetbeni, illetve a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1. §. E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. A rendelet alkalmazási köre 2. §.
A rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. §. (1)-(3) bekezdésekben, valamint a Szt. 32/A§-ban meghatározott személyekre. Hatásköri szabályok 3. §.
(1) A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott I. fokú szociális hatáskörét a polgármesterre ruházza át: - önkormányzati segély - méltányossági közgyógyellátás - adósságcsökkentési támogatás
1
(2) Az (1) bekezdés tekintetében a II. fokot a szociális ügyekért felelős bizottság előzetes véleményének figyelembe vételével a Képviselő-testület gyakorolja. Eljárási rendelkezések 4. § (1) Az e rendeletben foglalt ellátási formákra a kérelmet szóban vagy írásban, illetőleg – ha rendelkezésre áll – arra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével, a szükséges mellékletek csatolásával lehet benyújtani. (2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezők számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek. A jövedelem igazolásához szükséges okmányok: a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző nettó átlagról kiállított munkáltatói igazolás, b) álláskeresési ellátásról a kérelem benyújtását megelõzõ hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelõzõ hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, d) vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelõzõ gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról, e) munkanélküli esetén a Munkaügyi Központ igazolása nyilvántartásba vételről, nyilatkozat alkalmi munkából származó jövedelemről. f) annak igazolására, hogy gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartás díjban részesül, bontóperi ítélet, gyermektartásdíj megállapításáról szóló bírói végzés, vagy a kérelmező büntetőjogi nyilatkozata szolgál g) amennyiben jogszabály vagyonnyilatkozat tételét írja elő, úgy az igénylőnek és családtagjainak nyilatkozniuk kell a Szt. 4. §. (1) bekezdésének b), pontjában foglaltak szerint vagyonukról, valamint arról, hogy rendelkeznek- e tartási, illetve örökösödési szerződéssel. (3) Amennyiben a szociális ellátást kérő által kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelem elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani. (4) E rendeletben meghatározott támogatások, segélyek ügyében hozott polgármesteri vagy bizottsági döntés ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül illetékmentes fellebbezést lehet benyújtani, melyet a képviselő-testület bírál el. (5) A Szociális Iroda a támogatást igénylő szociális helyzetéről tájékozódik. Ennek keretében: a) bekéri a szociális támogatást igénylő és családja rendszeres jövedelméről szóló és egyéb jövedelmi viszonyaikra vonatkozó igazolásokat, b) beszerzi a szociális ellátások igényléséhez felhasználható szükséges bizonyítékokat, c.) az (5)-(8) bekezdés szerint környezettanulmányt készít (6) A Polgármesteri Hivatal ügyintézője az e rendelettel biztosított, és a Képviselő-testület, vagy Bizottsága által megállapítandó szociális ellátások jogosultsági feltételeinek ellenőrzéséhez a kérelmezőnél környezeti felmérésen alapuló környezettanulmányt készít, kivéve, ha a kérelmező által a kérelemhez csatolt igazolások egyenként és összességükben - figyelembe véve a Polgármesteri Hivatal hivatalos tudomása körébe tartozó, a kérelmező életkörülményire vonatkozó ismereteitelegendő információt biztosítanak a kérelem érdemi, és kielégítő eldöntéséhez. (7) A környezettanulmány elkészíttetésének a jelen bekezdés szerinti mellőzéséről a jegyző, vagy az általa felhatalmazott személy jogosult dönteni. A környezettanulmány elkészítését, vagy annak mellőzését külön okiraton, vagy magán a kérelmen meg kell jelölni.
2
(8) Nem kell környezettanulmányt készíteni egy adott háztartásban, függetlenül a kérelmező személyétől, ha egy éven belül a háztartásról környezettanulmány készült, kivéve, ha a kérelmező a korábbi környezettanulmány elkészítésekor még nem volt az ingatlan lakója, vagy használója és e minősége a kérelem elbírálása szempontjából releváns. (9) A környezettanulmány elkészítésébe - erre vonatkozó megállapodás alapján- a családgondozással foglalkozó szerv, vagy szervezet bevonható (6) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás a bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett. (10) A jövedelem számításánál irányadó időszak: a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, b) egyéb jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző 1 év. (11) A pénzbeli- és természetbeni ellátásokra a kérelmet Zsámbék Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál kell benyújtani. 5. §.
(1) Az önkormányzati segély kifizetéséről a megállapítást követő 5 napon belül a Zsámbéki Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája gondoskodik. (2) A támogatások kifizetése – az ügyfél kérelme szerint – történhet: házipénztárból, postautalványon vagy lakossági folyószámlára utalással. (3) A támogatásban részesülő a szociális helyzetében, lakcímében történt változást 15 napon belül köteles a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájának bejelenteni. (4) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, tartozás elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban a hatáskör gyakorlói döntenek. (5) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a készpénz segélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult akkor a segély kifizetése a Családsegítő Szolgálatának családgondozója részére kell kiadni, aki a jogosult számára élelmiszert, ruházatot, tüzelőt vásárol, ill. a közüzemi költségeket rendezi.
III. fejezet Szociális ellátások 6. §.
Aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei
(1) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy, illetve az ellátás jogosultja a Szt. 33 §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház lakókörnyezetének rendben tartására az alábbiak szerint: a) Az ingatlanhoz tartozó kert és udvar rendeltetésszerű használata, művelése, ezen belül: aa) a szükséges növényvédelmi védekezési feladatok időben történő végzése, ab) amennyiben a kert nem áll művelés alatt, a terület rendszeres kaszálása, gyommentesítése, 3
ac)
az ott található szemét és lom eltávolítása.
b) Az ingatlant határoló kerítés karbantartása. c) Az ingatlan előtti – sarok ingatlan esetében az ingatlan előtti és melletti - járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, téli időszakban a hó és síkosság mentesítése. d) Az ingatlan előtti árok, áteresz tisztántartása, karbantartása. e) Az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar, melléképületek rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése. f) Az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása: ca) amennyiben az ingatlan nincs körbekerítve, az állatok zárt helyen, állattartásra szolgáló épületben történő tartása cb) állattartásra szolgáló épületek folyamatos tisztántartása, fertőtlenítése, az állati alom szükségszerű elszállítása. (2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt feltételeknek való megfelelést a Polgármesteri Hivatal helyszíni szemle útján ellenőrzi. (4) Amennyiben a kérelmező, illetve a jogosult a feltételeknek nem felel meg, a jegyző írásban – legfeljebb öt napos határidő kitűzésével – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével felszólítja teljesítésre. (5) A Szt. 34. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem állapítható meg aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki a) a megadott határidőn belül a felszólításnak nem tesz eleget, b) a helyszíni szemle során megállapításra kerül, hogy nem él életvitelszerűen az általa megadott lakcímen, c) a helyszíni szemle nem végezhető el. (6) A Szt. 34 § (2) valamint 36 § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek, a) aki ezen rendelet 6. §-ában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról, b) helyszíni szemle során megállapításra kerül, hogy nem él életvitelszerűen az általa megadott lakcímen, c) a helyszíni szemle nem végezhető el.
7. §.
Rendszeres szociális segély 4
(1)
A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában- az egészségkárosodott személyek kivételével- az együttműködésre kijelölt szerv a Boldog Gertrúd Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálata (továbbiakban Családsegítő Szolgálat)
(2)
A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő Szolgálattal. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében
(3)
a.) a Családsegítő Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, b.) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról c.) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Családsegítő Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni, d.) a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni. 7/A.§. Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatása, továbbá az együttmûködés eljárási szabályai
(1)
A Családsegítő Szolgálat kötelezettségei: a.) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján- a Szolgálatnál történő megjelenéskor- nyilvántartásba veszi, b.) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, c.) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt. d.) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, e.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges- a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával- módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról. f.) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, g.) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.
(2)
A jegyző kötelezettségei: a.) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében
(kivéve az 5
egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Családsegítő Szolgálatnak, b.) tájékoztatja a Családsegítő Szolgálatot - az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről - a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és a szociális törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról, - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról. 7/B. §. Az együttmûködési kötelezettség megszegése
(1)
A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a a.) a Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartásra b.) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, c.) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
(2)
A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei: a.) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés, b.) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése, c.) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.
(3)
Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból: a.) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál, b.) a Családsegítő Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, c.) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt, 6
d.) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre, e.) a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl. 7/C – 7/D. 8. §.
Lakásfenntartási támogatás (1) Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást állapít meg a Szt. 38.§. (1) bekezdésében meghatározottak szerint. (2) A támogatást a (3) bekezdésben foglalt eseteket kivéve a közüzemi szolgáltatóhoz, illetőleg önkormányzati bérlakás esetén a bérbeadóhoz kell teljesíteni. (3) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás nem önkormányzati bérlakás bérleti díjának megfizetéséhez kerül megállapításra, a lakásfenntartási támogatást közvetlenül a jogosultnak kell teljesíteni. (4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározottakon túl csatolni kell: a.) bérleti (albérleti) szerződést, amennyiben bérleti (albérleti) díj megfizetéséhez igénylik a támogatás megállapítását, b.) azon közüzemi szolgáltató számláját, amelynek megfizetéséhez igénylik a támogatást. 8/A. §. 8/B. §.
9. §. Ápolási díj
9/A. §.
10.§.
Önkormányzati segély (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartótan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szt. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben. (2) A Szt. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekintetni, ha a kérelmező aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy ab) nyugellátása, társadalombiztosítási-, családtámogatási ellátása valamely ok miatt késik b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező ba) egyedül élő és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, 7
bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazol módon veszélyben van. (3) Önkormányzati segély igényelhető: a) átmenetileg – önhibáján kívül – nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), így különösen: ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatására vagy d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra. (4) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek – a 11.§-ban foglalt kivétellel - , aki rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg. (5) Az önkormányzati segély egyszeri össze – a 11.§-ban foglalt kivétellel nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft. (6) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az önkormányzati segély összege – a 11.§-ban foglalt kivétellel – az adott naptári évben nem haladhatja meg: a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja lakásfenntartási támogatásban részesül, b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nem részesül lakásfenntartási támogatásban. (7) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 30 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély – kivéve az elhunyt személy eltemettetésnek költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén – nem állapítható meg. (8) a Képviselő-testület az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat. A segély meghatározott célra történő felhasználásáról, az elszámolás módjáról és határidejéről az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni. (9) Aki az előírt elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a segélyt nem a számára előírt módon, illetve nem rendeltetésének megfelelő célra fordította, a pénzben történő juttatásból 6 hónap időtartamra kizárható. (10) Rendkívüli gyógyszersegély iránt benyújtott kérelem kötelező mellékleteként csatolni kell: a) háziorvos igazolását, mely szerint a gyógyszertámogatást kérelmező betegségét a háziorvos, illetve a szakorvos állapította meg. A felírt gyógyszerek (gyógyászati segédeszközös) nélkülözhetetlenek a beteg gyógyulásához. b) a gyógyszertár igazolását, a felírt gyógyszerek (gyógyászati eszközök) árának összegéről. 8
(11) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) egyedi elbírálás alapján természetben is nyújtható. Akkor lehet a támogatást természetbeni formában megállapítani, ha a) a kérelem a gyermek tanszerellátásának támogatására b) a kérelem benyújtását megelőzően nevelési-oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb, a taníttatással-neveléssel kapcsolatban felmerült költségek tekintetében hátraléka keletkezett, c) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja. (12) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg a (6) bekezdésben meghatározott mértéket. (13) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl. elemi csapás, hosszas kórházi ápolással járó betegség, gyógyászati segédeszköz szükségessége, baleset), családonként évente egy alkalommal - jövedelemtől függetlenül, egyedi mérlegelés alapján - egyszeri méltányossági segély állapítható meg. A segély mértéke a legkisebb öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át nem haladhatja meg. A rendkívüli méltánylást érdemlő eset meglétét a kérelmező hitelt érdemlően igazolni köteles (pl. kezelőorvosi igazolás, zárójelentés, stb.) 10/A.§.
Rendkívüli átmeneti segély (1) A polgármester a rendkívüli élethelyzetbe került kérelmezőt rendkívüli átmeneti segélyben részesítheti, ha a) ha kérelmező, vagy családjának létfenntartása, megélhetése valamilyen előre nem látható esemény miatt– önhibáján kívül – veszélyeztetve van, jövedelem kiesése, váratlan többletkiadása keletkezik. b) ha a kérelem gyógyszertámogatásra irányul. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelem esetén a) a kérelem benyújtásakor fennálló élethelyzetet valószínűsíteni kell. b) naptári évenként egyszer kérelmezhető c) a támogatás mértéke 3 000 – 10 000 Ft összegig terjedhet. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelem esetén a) Csatolni kell a aa) háziorvos igazolását, mely szerint a gyógyszertámogatást kérelmező betegségét a háziorvos, illetve a szakorvos állapította meg. A felírt gyógyszerek ( gyógyászati segédeszközök) nélkülözhetetlenek a beteg gyógyulásához. ab) a gyógyszertár igazolását, a felírt gyógyszerek (gyógyászati eszközök) árának összegéről. b) Az alkalmanként adott gyógyszertámogatás mértéke az igazolt gyógyszerköltség 100%-ig terjedhet, de naptári évenként nem haladhatja meg a 10. § (10) bekezdésben meghatározott összeget. c) A Jogosultság megállapításakor 10.§ (2) bekezdését kell figyelembe venni. 9
11. §. Temetési segély
(1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, (2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. (3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének a) 10%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, b) 15%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, c) 20%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, d) 25%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, nem haladja meg. (4) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be. 12. §. Köztemetés A köztemetés elrendelésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja az Szt. 48. § (1) bekezdése alapján. 13. §. Közgyógyellátás (1) A szociálisan rászorult személy részére, egészsége megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére az Szt. 50.§. (3) és (4) bekezdése értelmében a jegyző méltányosságból közgyógyellátást állapíthat meg.
(2) Méltányosságból közgyógyellátásban lehet részesíteni azt a személyt, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150%át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-át, és a havi gyógyító ellátás költsége eléri a nyugdíjminimum 25%-át. 14. §. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
14/A. § Adósságkezelési szolgáltatás
10
(1) Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, a lakhatás megőrzésének elősegítésére szolgáló ellátás, amely a felhalmozódott hátralékok kezelésével valósul meg. (2) Az adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból és lakásfenntartási támogatásból áll. a) Az támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani. b) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és az összege legfeljebb kettőszáz ezer forint . c) A támogatás egy összegben, vagy havi részletekben nyújtható, az adós vállalásától függően. d) Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül. (3) Adósságcsökkentési támogatás ( a továbbiakban : támogatás) az a család vagy személy részesíthető, aki: a) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (10) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy, b) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá c) Az a személy, akinek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%, egyedül élő esetén 200% -át, és vagyona nincs. d) vállalja a legalább 25%-os önrész megfizetését és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, e) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. (4) A településen elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 55 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 70 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 90 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 110 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság, és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (5) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (7)A kezelendő adósság alsó határa 50.000 forint a felső határa a 267.000,-Ft . Az adósság felső határa a 267.000,- forintnál magasabb összeg is lehet, viszont ebben az esetben is a támogatott összeg a 200.000,- forintot nem haladhatja meg. (8) Az önrész megfizetése történhet: a) egy összegben vagy b) A szociális törvényben foglaltak szerint, a szolgáltatóval kötött részletfizetési szerződés alapján legfeljebb 18 havi részletben, amely az adósságkezelési tanácsadó javaslata alapján indokolt esetben egy alkalommal 6 hónapra meghosszabbítható, ha az adós a fizetési kötelezettségének – rajta kívülálló okok miatt – átmenetileg nem tud eleget tenni, de reális esély van arra, hogy a módosított feltételekkel az adósságkezelés eredményes lesz. (9) A támogatás folyósításának időtartama megegyezik a (8) bekezdésben vállalt önrész megfizetésének időtartamával.
11
(10)
A támogatás egyösszegű átutalásra csak az önrész befizetését követően kerülhet sor.
(11)
Az adósságkezelés körébe vonható lakáscélú ( lakhatási költségek körébe tartozó ) tartozások: a) Vezetékes gázdíj tartozás b) Áramdíj tartozás c) Víz- és csatornadíj tartozás d) Lakbérhátralék e) Szemétszállítás
(12) Azon személyeknek, akiknek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizetős gáz-, vagy áramszolgáltatást mérő készülék is biztosíthat, feltéve, hogy lakásfenntartási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egy éves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát. (13)
Az önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást a Boldog Gertrúd Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálatán keresztül látja el.
(14)
Az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétel feltétele az adósságkezelési tanácsadóval ( továbbiakban : tanácsadóval ) való előzetes együttműködés, melynek időtartama legfeljebb három hónap. Az együttműködés tartalmát az adós és a tanácsadó között létrejövő írásbeli megállapodás ( továbbiakban : együttműködési megállapodás ) határozza meg.
(15)
Abban az esetben, ha az adós az együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, a tanácsadó legalább egy esetben felszólítja a vállalt kötelezettség teljesítésére.
(16)
Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult : a)az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, b)az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, c)az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
(17)
Az adósságcsökkentési támogatás a (15). Bekezdés megszűnésétől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.
(18)
Azon család vagy személy, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesült és az adott adósságtípus teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon adósságtípusra vonatkozóan adósságkezelési szolgáltatásban a kiegyenlítést követő 12 hónapon belül ismételten nem részesülhet.
(19)
A tanácsadó feladata a külön jogszabályban meghatározottakon túl , vizsgálni az adós háztartásának helyzetét, az adósság teljes körű és típusonkénti összegét az adósság felhatalmazásának okát, időtartalmát, az adós háztartásának fizetőképességét és fizetési hajlandóságát.
(20)
A kérelem benyújtását követő 30 napon belül a tanácsadó – az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítésére is tekintettel – javallatot tesz, az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásról vagy annak elutasításáról.
(21)
A tanácsadó javaslatának tartalmaznia kell: a) az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítésének értékelését, b) a kezelendő adósság típusát összegét, c) az adósságcsökkentési támogatás mértékét, d) az önrész összegét, megfizetésének módját, időtartamát, e) az adós számára a hitelező által biztosított egyéni kedvezmények körét, mértékét,
12
f) a lakásfenntartási támogatás felhasználásának módját, (22)
A tanácsadó: a) köteles a hatásági határozatot követően az adóssal adósságkezelési megállapodást ( továbbiakban : megállapodás ) kötni, b) a megállapodásban meghatározza a konkrét esetre vonatkozó együttműködési feltételeket, így különösen az adósságrendezés érdekében megállapított magatartási szabályokat, a hátralék és a folyó havi fizetési kötelezettség módját, időtartamát, a szabályokat, a hátralék és a folyó havi fizetési kötelezettségek módját, időtartamát, a kapcsolattartás módját, a megállapodás megszegésének következményeit, c) figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak megvalósulását, az adós fizetési kötelezettségének teljesítését, és a megállapodás bármely rendelkezésének megszegését köteles jelezni. A külön jogszabályban4 és a (15) bekezdésben meghatározott esetekben javaslatot tesz az adósságcsökkentési támogatás megvonására , d) eredményes adósságkezelést követően utógondozást végez az ismételt eladósodás elkerülése érdekében, e) az adós kérelmének megfelelően, igényeihez igazodóan segítséget nyújt a kódhordozó megvásárlásához . E lehetőségről a tanácsadó előzetesen tájékoztatja a kérelmezőt, f) a támogatás iránti kérelmeket személyesen, az arra rendszeresített formanyomtatványon év közben folyamatosan a tanácsadókhoz lehet benyújtani, g) a kérelemhez csatolni kell : ga) a kérelmező és a háztatásban élő személyek jövedelemigazolásait, gb) a hátralék összegéről, keletkezésének idejéről , az engedmény mértékéről és a kezelendő adósság összegéről szóló hitelező által kiállított igazolást, gc) elvált vagy külön elő esetében a gyermek elhelyezéséről, tartásdíj összegéről szóló bírói ítéletet vagy gyámhivatal előtt kötött megállapodást, gd) a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, megállapításához szükséges bizonyítékokat, egyéb a támogatás elbírálásához szükséges iratokat ge) indoklást a fizetési elmaradás keletkezésének okairól
(23)
Az adósságkezelési tanácsadó és a kérelmező közösen hátralékkezelési tervet készítenek, amelyet megállapodásban rögzítenek.
(24)
A kérelmet, a hátralékrendezési -tervet, a megállapodást, a környezettanulmányt az igazolásokat a tanácsadó juttatja el a szociális ügyekért felelős Bizottságához.
(25)
A tanácsadó az adósságkezelési támogatás igénylése esetén a támogatás formájára és mértékére javaslatot ad a Bizottságnak a (20) bekezdésben foglaltak alapján.
(26)
A támogatás folyósításának ideje alatt ezen a címen újabb jogosultságot megállapítani nem lehet.
(27)
A jogosultságot a kérelem hivatalba történő beérkezését követő hó első napjától kell megállapítani.
(28)
Az adós a támogatás megállapításáról szóló határozat kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tanácsadóval megállapodást, a hitelezővel részletfizetési megállapodást kötni.
(29)
Az adós köteles: a) az adósságkezelési szolgáltatás időtartalma alatt aktívan együttműködni a tanácsadóval, b) az adós köteles a hitelezővel szerződést kötni a tartozás részletekben történő megfizetésére, c) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához, d) a tanácsadóval kötött megállapodásokban foglaltakat betartani
13
e) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, f) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt körülményeiben bekövetkezett változásokról, esetlegesen felmerülő fizetési nehézségekről a tanácsadót 5 munkanapon belül tájékoztatni, g) a tanácsadóval történő kapcsolattartás akadályoztatásának okát haladéktalanul – amennyiben az önhibáján kívül nem lehetséges- az akadály elhárulását követő 3 munkanapon belül a tanácsadó tudomására hozni, és azt hitelt érdemlően igazolni. h) a szerződés aláírására a kérelmező, vagy annak törvényes képviselője jogosult. i) ha az adósságcsökkentési támogatásba részesülő személy meghal, vagy lakóhelye megváltozik, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.
IV. fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 15. §. (1) Az önkormányzat a szociális alapellátásokat a Boldog Gertrúd Alapszolgáltatási Központ (Zsámbék, Magyar u. 2.) kötött ellátási szerződés keretében biztosítja. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. (2)) Zsámbék Nagyközség területén biztosított szociális alapellátási formák: a) étkeztetés b) házi segítségnyújtás c) családsegítés d) nappali ellátás (3) Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás - átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (4) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha a Szt. másként nem rendelkezik - önkéntes, a kérelmező kérelmére történik. 16. §. Étkeztetés (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni. (3) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására. (4) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat: a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni.
14
(5) A szolgáltatást az intézmény vezetőjénél kell kezdeményezni. Az ellátás biztosításáról az intézmény vezetője dönt, és értesíti a szolgáltatást igénylőt. 16/A. §. (1) Étkeztetésben részesülhet az a kiskorú gyermek, aki a Boldog Gertrúd Alapszolgáltatási Központ Alternatív Napközi Otthonában étkezik. (2) Nem lehet az (1) bekezdés szerinti étkeztetésben részesíteni azt a gyermeket, aki a közoktatási feladatellátás keretében más intézményben kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetésben részesül.
17. §. Házi segítségnyújtás (1) Az ellátás iránti kérelmet a szociális intézmény vezetőjénél, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendeletben meghatározott formanyomtatványon kell előterjeszteni. (2) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: a) azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, b) azokról a gyermekekről, akik részére nappali vagy bentlakásos intézményben történő állandó vagy időszakos ellátás nem biztosítható (beteg, kórokozó-hordozó, stb.) és a szülők a gyermek napközbeni ellátását nem, vagy csak részben tudják biztosítani. (3) A szociális gondozó feladata különösen: - a rászoruló személyek otthonukban történő ellátása - az otthoni környezet rendjének biztosítása - a rászorult egészségi állapota miatt szükséges együttműködés a háziorvossal és más orvosi ellátást biztosító egészségügyi szervekkel, - a rászoruló étkezését szociális étkeztetés igénybevételével biztosítani, részére az ételt kiszállítani. (4) Annak a rászorulónak, aki kora, vagy egészségi állapota miatt lakáshoz kötött, a Polgármesteri Hivatal házi segítségnyújtás keretében biztosítja az étkeztetést.
18. §. Családsegítés (1) A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentális ellátása. (2) Az Önkormányzat a családsegítést a Boldog Gertrúd Alapszolgáltatási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata keretén belül biztosítja. (3) A családsegítés szabályaira az Szt. 64 és 65 § -a az irányadó. 19. §. Nappali ellátás (1) Az Önkormányzat a nappali ellátást a Boldog Gertrúd Alapszolgáltatási Központ Idősek Gondozóháza keretén belül az idősek klubjaiban, ellátási szerződés útján biztosítja.
15
(2) Az ellátás iránti kérelmet a szociális intézmények vezetőinél, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendeletben meghatározott formanyomtatványon kell előterjeszteni. (3) Az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt. 20. §. Szakosított ellátások Átmeneti elhelyezés biztosítása (1) Az Önkormányzat átmeneti elhelyezést a Boldog Gertrúd Alapszolgáltatási Központ Idősek Gondozóháza keretén belül biztosítja. (2) Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjénél, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendeletben meghatározott formanyomtatványon kell előterjeszteni. (3) Az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt.
20/A.§.
Szociálpolitikai Kerekasztal (1) Zsámbék Nagyközség Önkormányzata helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, a helyi szociálpolitikai feladatok ellátásának elősegítésére, a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. (2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: az önkormányzat képviselő-testülete által delegált képviselő (1 fő) az önkormányzat területén - az önkormányzattal kötött szerződés alapján - szociális feladatellátást biztosító intézmény fenntartója által delegált képviselő (1 fő) az önkormányzat területén működő oktatási-, nevelési intézmények , valamint a bölcsőde és azok alapítványainak képviselői (1-1 fő) Munkaügyi Központ képviselője (1 fő) (3) Az ülés levezető elnökét az első ülésen, szavazattöbbséggel választják meg. (4) Az ülést évente legalább egyszer a polgármester hívja össze. 21. §. Záró rendelkezések (1) E rendelet 2007. március 21. napján lép hatályba, hatályba lépését követően az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 10/2003. (VI.14.) és az azt módosító 12/2004., 4/2005., 8/2005., 12/2005., 19/2005., és 24/2005. számú módosító rendeletek hatályukat vesztik. (2) A 2007. február 1-jét megelőzően megállapított rendszeres szociális segélyre jogosultak esetében a Családsegítő Szolgálattal való együttműködési kötelezettséget a következő felülvizsgálat idejétől kell előírni. (3)E rendeletben nem szabályozott kérdésekben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a szociális igazgatásról szóló 2005. évi CLXX. törvénnyel módosított 1993. évi III. törvény, a 2003. évi CXVI. törvény, és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
16
Zsámbék, 2007. március 21.
Lovas Lajos polgármester
dr. Malik Dean mb. jegyző
A rendelet kihirdetése a hatályos SZMSZ szabályainak megfelelően megtörtént: Zsámbék, 2007. március 21. dr. Malik Dean mb. jegyző
17
1. melléklet a 9/2007.(III.21. ) önkormányzati rendelethez
KÉRELEM önkormányzati segély megállapításához 1.
Személyi adatok A kérelmező személyre vonatkozó adatok: Neve: ..……………………………………………………………………………....… Születési neve: ………………………………………………………………………,... Anyja neve: …………………………………………………………………………… Születési helye, ideje (év, hó, nap): …………………………………………………... Lakóhely (lakcímkártya szerint): ……………………………………………………… Tartózkodási hely: (lakcímkártya szerint): …………….………………………........... Szálláshelye (ahol életvitelszerűen él): ………………………………..………..……… Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ………………………………………………… Telefonszám…………………………: ……………………………………………...... Fizetési számlaszám (ha a folyósítást fizetési számlaszámra kéri): ..…………………..….. A fizetési számlát vezető pénzintézet neve: . ……………………………….........………..
2.Állampolgársága: magyar bevándorlási,letelepedési engedéllyel rendelkező hontalan,menekültként vagy oltalmazottként elismert Státusz elismerő határozat száma: /20 3.A kérelmező családi állapota: egyedülálló(hajadon,nőtlen), házastársától külön élő, elvált, özvegy házastartásával/élettársával/bejegyzett élettársával lakik együtt A kérelem benyújtásának időpontjában az önkormányzati segélyt kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, a kérelmező családjában lakók adatai: A
B
Név (ha eltérő, születési neve is)
Anyja neve
C Születés helye, ideje (év, hó, nap)
D Társadalombiztosítási Azonosító Jele
E Rokoni fok
1. 2. 3. 4. 5.
család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. 18
közeli hozzátartozó: a) a házastárs, az élettárs, b) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, c) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), d) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa; háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége. Az önkormányzati segély igénylésének indoka:
Az önkormányzati segély megállapítását a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetre tekintettel a család kiadásainak mérséklésére b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére c) a családban nevelkedő gyermekre tekintettel a család létfenntartási vagy rendkívüli élethelyzetbe kerülése okán d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra kérem. (A megfelelő betűjel bekarikázandó. Egyidejűleg csak egy forma jelölhető meg. )
4.
Jövedelemi adatok
A kérelmező, valamint házastársának (élettársának) és a vele egy háztartásban élő gyermekeinek a havi jövedelme, forintban (mellékelni kell a feltüntetett jövedelmek valódiságát igazoló iratokat): A A jövedelem típusa
B
C
D
Kérelmező
Házastárs, élettárs
Gyermekek
havi jövedelme (forint) Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó ebből: közfoglalkoztatásból származó Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve 19
szellemi és más önálló tevékenységből származó Táppénz, gyermekgondozási támogatások Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások Egyéb jövedelem Összes jövedelem Egyéb nyilatkozatok: Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – a NAV hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazgatósága útján ellenőrizheti. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához. Büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy valótlan adatközlés esetén a támogatás megszüntetésre kerül a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást a folyósító szerv kamattal megemelt összegben visszaköveteli. Zsámbék, 20___ év_________________hó _____nap _____________________________ kérelmező házastársa/élettársa/
______________________________ kérelmező aláírása
Kijelentem, hogy az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelmemnek teljes egészében helyt adó döntés elleni fellebbezési jogomról lemondok. (Nemleges válasz esetén kérjük a szövegrészt áthúzással törölni!) Zsámbék, 20___ év_________________hó _____nap _____________________________ kérelmező házastársa/élettársa/
______________________________ kérelmező aláírása
Az alábbi igazolásokat akkor kell kitöltetni, ha a kérelem gyógyszertámogatásra irányul: Háziorvosi igazolás Igazolom, hogy a gyógyszertámogatást kérelmező betegségét a háziorvos, illetve a szakorvos állapította meg. A felírt gyógyszerek (gyógyászati segédeszközök ) nélkülözhetetlenek a beteg gyógyulásához. Az igazolás az alábbi gyógyszerekre (gyógyászati segédeszközökre) vonatkozik: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 20
Dátum:…………………. PH ………………………….. Háziorvos aláírása
Gyógyszertár igazolása A háziorvos/szakorvos által felírt gyógyszerek/gyógyászati segédeszközök árának összege: ……………………. Ft. Dátum:………………….
PH ………………………….. Gyógyszertár aláírása
21
6. TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ I. Személyi adatok Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. II. Jövedelmi adatok: A kérelmező a kérelemben saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékot, igazolást a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni szükséges. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.A jövedelmi adatokat alatt a havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításakor a bevételt és az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Jövedelem típusai: 1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, a NAV, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységből származó jövedelem. 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. 3. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj. 4. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, közszolgálati járadék. 5. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az ápolási díj, munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. 6. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. 22
A jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges. III. Csatolandó mellékletek: - A jövedelme igazolására:
a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat, c) álláskeresési támogatás esetén a Munkaügyi Központ megállapító határozata és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat, d) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvény (nyugdíjösszesítő), bankszámlakivonat, e) a gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló szelvény vagy bankszámlakivonat, kivéve a családi pótlék és a GYES igazolását, amennyiben azt nem munkáltatói kifizetőhely folyósítja, valamint a GYET és a fogyatékossági támogatás (FOT) igazolását. f)gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat, g)a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzés, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irat, h)állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén Gyámhivatal határozata, i) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás, j) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozat l) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozat és a Munkaügyi Központ igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, m) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozat - 16 évnél idősebb gyermek tanulói jogviszony igazolását - Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. - minden olyan okirat(pl. kórházi zárójelentés, orvosi igazolás, hatósági határozat stb.), amely igazolja a létfenntartási gondot, illetve létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet.
23
