2007. év év február

2007. év – 2008. év

2008. február

Rövid távú munkaerő-piaci prognózis a Dél-alföldi régióban

2007. szeptember – 2008. február

Készítette: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Elemzési, Tervezési, Kontrolling és Minőségbiztosítási Osztálya Fejes Ágnes elemző Adatfelvétel: a Dél-alföldi kirendeltségeinek munkatársai

Regionális

Munkaügyi

Központ

Munkaerő-piaci prognózis 2007-2008

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS .............................................................................................................4 ÖSSZEFOGLALÁS ..................................................................................................5 Gazdasági folyamatok...........................................................................................5 Munkaerő-piaci helyzet (2007.)............................................................................6 Prognózis adatok ..................................................................................................7 A GAZDASÁG ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK JELLEMZŐI ...............................9 Országosan ...........................................................................................................9 Dél-Alföldön........................................................................................................12 MUNKAERŐ-PIACI INFORMÁCIÓK...............................................................14 Foglalkoztatottság, átlagkeresetek .....................................................................14 A PROGNÓZIS-FELMÉRÉS TÉNYADATAI ÉS A 2007. ÉV VÉGÉIG VÁRHATÓ EREDMÉNYEK ................................................................................16 Kapacitás-kihasználtság .....................................................................................20 Rendelésállomány ...............................................................................................22 A gazdálkodó szervezetek beruházási szándékai ................................................23 A termelés volumen alakulása ............................................................................24 A vállalkozások üzleti helyzete............................................................................25 Létszám- változtató cégek száma, létszám-vonzata, a változások egyenlege .....26 2007. évi létszámgazdálkodás részletes leírása ...................................................26 Átlagos statisztikai állományi létszám változása 2007-ben.................................29

Tartósan betöltetlen álláshelyek .........................................................................30 A pályakezdők foglalkoztatása............................................................................31 Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás.....................................34 A 2008. ÉV VÉGÉIG VÁRHATÓ FŐBB ESEMÉNYEK, EREDMÉNYEK ...35 Beruházások........................................................................................................35 A termelési volumen alakulása ...........................................................................36 A vállalkozások üzleti helyzete várhatóan 2008 első félévében .........................37 2008-ban várható változások a mintában szereplő gazdálkodók foglalkoztatotti létszámában ......................................................................38 A létszám-bővítéssel és létszám-csökkentéssel leginkább érintett foglalkozások 2008-ban .............................................................................40 Átlagos statisztikai állományi létszám változása 2008-ban ...............................41 Pályakezdők foglalkoztatása 2008-ban ..............................................................42 Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

2. oldal


2008-ban Start kártyával rendelkezők felvételét tervező vállalkozások .............43 Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás.....................................44 MEGYEI KITEKINTÉS ........................................................................................44 AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMÁNAK ELŐREJELZÉSE ..................................47

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

3. oldal


Bevezetés Az idei évben a korábbi évihez hasonlóan – a negyedéves munkaerőgazdálkodási felméréssel egyidőben – október elején került sor a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvételére, mely 1991. óta félévi rendszerességgel ismétlődött, egészen 2003-ig. 2004-től megkereséseink éves periodicitásúak lettek. Jelenlegi felmérésünk, s a belőlük merített információk 2007. év teljes egészére, valamint 2008. évre vonatkoznak. A felmérésünk célja – a korábbi évhez hasonlóan – ezúttal is az volt, hogy megismerjük a régió gazdasági szervezeteinek jelenlegi helyzetét, valamint a jövőre vonatkozó terveiket és várakozásaikat. Az így nyert adatok segítségül szolgálnak, illetve jó alapot biztosítanak a munkaerő-piaci folyamatok rövidtávú prognosztizáláshoz, illetve a nyilvántartott álláskeresők számának előrejelzéséhez. A foglalkoztatási helyzet alakulásán túlmenően szeretnénk bemutatni a régió gazdaságának helyzetét, az év első három negyedévében bekövetkezett fontosabb változásokat, melyek meghatározó hatással vannak a foglalkoztatás alakulására. A munkaerő-piaci helyzet jellegzetességeinek ismerete feltétlenül fontos ahhoz, hogy a jövőre vonatkozó adatokat megfelelően tudjuk értékelni, ezért elemzésünk egy fejezete ezt is megpróbálja röviden illusztrálni. Felméréshez használt kérdőívünk az előző évhez képest némileg módosult, bár továbbra is két különálló kérdőívvel kerestük meg munkáltatóinkat, melyek közül az egyikben a pillanatnyi helyzetükről, s elsősorban a 2007-es év eddigi történéseiről érdeklődtünk, míg a másikban – személyes interjú keretében – főként a 2008-as esztendő várakozásaira kérdeztünk rá. A különbség a kérdések összetételében, sorrendjében történt változásból adódik. A felmérés eredményességének érdekében munkatársaink az előírt 545 szervezet helyett 578 céget kerestek fel a versenyszféra területén, és ezzel párhuzamosan 162 közszférához tartozó munkáltatót is megkérdeztek. A versenyszféra ágazati összetételére – e felmérés keretében először - előzetes ajánlást kaptunk. Az általunk megkérdezettek köréhez az elemzés elkészítéséhez hozzáadódik a GVI által meginterjúvolt cégek köre is. A személyes interjúk a prognózis elkészítéséhez szükséges adatok felvételén túl lehetőséget biztosítottak a munkáltatókkal kialakított kapcsolatok elmélyítésére, az éppen aktuális munkaerő-piaci információk megosztására, valamint újabb álláslehetőségek feltárására is. Munkáltatóink segítő közreműködését ezúton is köszönjük!


4. oldal


Összefoglalás Gazdasági folyamatok A magyar gazdaság 2007 január–szeptemberében az elmúlt évekre jellemző ütemnél lényegesen mérsékeltebben fejlődött. A GDP – a KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése szerint – 2007 első kilenc hónapjában 1,6%-kal nőtt, több mint 2 százalékponttal kisebb mértékben, mint egy évvel korábban. Az I. negyedévben 2,7%-kal, a másodikban 1,2%-kal, a III. negyedévben mindössze 1 %-kal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi áruforgalomban folytatódott az erőteljes növekedés, az exportnak az importét felülmúló dinamikája és az egyensúly javulása. A fogyasztói árak emelkedése a 2007. márciusban elért 9,0%-os csúcspont után fokozatosan, de szerény ütemben lassult. Októberben a dezinflációs folyamat megtorpant, a pénzromlás üteme a szeptemberi 6,4% után októberben 6,7%-os volt. Az év első tíz hónapjában átlagosan 8,1%-kal emelkedtek az árak. A foglalkoztatottak száma nem változott érdemben, a munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékponttal 7,2%-ra csökkent. A reálkereset január-szeptemberben 5,6%-kal csökkent. A KSH lakossági felmérése szerint a dél-alföldi régió 15-74 éves népességének gazdasági aktivitása az országos átlagnál továbbra is kedvezőtlenebbül alakult. 2007. III. negyedévének adatai alapján a foglalkoztatottak száma 499,7 ezer, a munkanélkülieké 42,7 ezer fő volt. Az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatottak száma országosan nem változott, a régiónkban 0,5 százalékkal emelkedett; a munkanélkülieké az országos 4,5 százalékos csökkenéssel szemben, 1,7 százalékkal emelkedett. A régió megfigyelt gazdasági szervezeteiben 2007. I-III negyedévben, 283,3 ezer fő állt alkalmazásban, számuk az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,6 százalékkal esett vissza. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2007. január-szeptemberében 145,4 ezer forint volt, 7,1 százalékkal több mint az előző év azonos időszakában. A régiós 95,5 ezer forintos nettó átlagkereset az országosnak 85,3 százalékát teszi ki.


5. oldal


Munkaerő-piaci helyzet (2007.) A Dél-alföldi régióban 2007. évben havonta átlagosan 65 080 álláskeresőt tartottak nyilván kirendeltségeink. Területi megoszlásukat tekintve 39%-uk BácsKiskun megyében, 35%-uk Békés megyében és 26%-uk Csongrád megyében került regiszterbe. Az álláskeresők egytizede pályakezdő, s 28%-a tartósan regisztrált álláskereső, azaz egy éve, vagy ennél régebben szerepel folyamatosan nyilvántartásainkban. A területi különbségek a régió 3 megyéjében a pályakezdők tekintetében szerényebbek (1,5 százalékpont), míg a tartósan állásnélküliek esetében jelentősebbek (4,8 százalékpont). A Dél-alföldi régióban nyilvántartott álláskeresők átlagosan 22%-a járadék típusú ellátásban részesült az év folyamán, 9%-a segély típusú ellátásban, és 28%-a rendszeres szociális segélyben.

7 000

30,0%

6 000

25,0%

5 000

20,0%

4 000 15,0% 3 000 10,0%

2 000 1 390

3 934

6 283

1 058

2 551

2 723

1 737

957

Mk.háza

Szeged

Csongrád

Hódmezővh.

Makó

Szentes

Kistelek

1 380

3 526

Gyomae.

0,0%

Mórahalom

1 262

Szegh.

643

2 377

1 780

Tiszakécske

Szarvas

1 062

Kunszentm.

3 422

2 488

Kiskunmajsa

O.háza

1 933

Bácsalmás

1 959

1 563

Kiskunhalas

Gyula

2 401

Kiskunfh.

5 095

3 364

Kiskőrös

Békés

4 088

Kalocsa

B.csaba

6 105

0

5,0%

Baja

1 000

Kecskemét

fő %

[ álláskeresők aránya]

[ álláskeresők száma]

Az álláskeresők száma és aránya a gazdaságilag aktív népessé gen belül, körzetenként 2007. év - átlag

A Dél-alföldi régióban nyilvántartott álláskeresők nemenkénti megoszlása minimális – 0,2 százalékpontos – eltéréstől eltekintve a korábbi évi átlagnak megfelelően alakult, így továbbra is nők találhatók nagyobb arányban rendszerünkben. A regisztráltakon belüli a nők átlagos részaránya 51%, míg a férfiaké 49%. Iskolai végzettségüket tekintve az álláskeresők 37%-a alacsony, azaz legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. 35%-uk szakmunkás, 23%-uk érettségizett, és 5%-uk diplomás.


6. oldal


adatok főben DélCsongrád Alföld

BácsKiskun

Békés

25 426

22 964

16 690

nyilvántartott pályakezdő álláskeresők

2 297

2 299

1 756

6 351

tartósan álláskeresők

7 561

6 294

4 159

18 013

dél-alföldi régió nyilvántartott álláskeresők

65 080

17,0%

2006. év i átlag 2007. év i átlag régió 2007.év i átlag 15,0%

15,0% 13,0% 11,0% 9,0%

9,2%

A nyilvántartott álláskeresők adatai havi átlag – 2007. év

A nyilvántartott álláskeresők arányának alakulása - Dél-Alföld

11,4%

A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességszámhoz viszonyított aránya a 2007. évi átlagadatok alapján 11,7%, mellyel a régiók rangsorában, a középmezőnyben foglal helyet. BácsKiskun és Csongrád megyében az említett régiós átlagnál alacsonyabb, Békés megyében magasabb a nyilvántartott álláskeresők éves átlagos aránya.

7,0% 5,0% BácsKiskun

Békés Csongrád

Prognózis adatok Adatfelvételünk során 1036 gazdálkodótól nyertünk adatot, így a régióban — a 2007. szeptember 30-i létszámadatokat figyelembe véve — 68 312 foglalkoztatottra vonatkozóan kaptunk információt. A megkeresett cégeink többsége (52%) korlátolt felelősségű társaságként működött, 20 %-uk bt, 11%-uk részvénytársaság, 3%-uk pedig szövetkezet volt. 2007. őszén a vizsgálatba vont munkáltatók 53%-a magas (80% fölötti) kapacitás-kihasználtsági fokkal működött, 40%-uk kihasználtsága közepes (4180% közötti) volt, míg 7%-uk alacsony (41% alatti) kihasználtsági fokkal működött. A megkérdezett cégek 52%-a tervezte 2007-ben beruházásai üzembe helyezését, s ennél valamelyest kevesebben, a válaszadók 48%-a nyilatkozott hasonlóképpen a 2008-as esztendőre nézve. A beruházások döntő többsége mindkét vizsgált időszakban korszerűsítő, innovatív jellegű. A vállalkozások aktuális üzleti helyzetüket többségében kielégítőnek ítélték meg, a jövő tekintetében viszont valamelyest pesszimistábbak, illetve bizonytalanabbak: kisebb mértékben mérséklődik azon cégek aránya, akik üzleti pozíciója kedvező lesz, emellett 20 %-uk. rossznak ítéli, és ugyancsak húsz százalékuk nem tudja milyen lesz az üzleti helyzetük 2008-ban.


7. oldal


Munkáltatóink 40 százalékának termelési szintje a megkérdezés időpontjában (2007. szeptember), illetve az azt megelőző 3 hónapban jellemzően nem változott, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy ezen cégek harmadik negyedévi munkaellátottsága hasonló volt, mint egy évvel korábban. Közel hasonló részarányt képviseltek azok, akik termelési szintje nőtt, és azok, akiké csökkent. 2008. I. félévében a megkérdezett cégek 22%-a szerint várhatóan nő, s 18%-uk szerint csökken a termelés szintje és a válaszadók 20 százaléka nem tudja, hogyan fog alakulni termelése. 2007-re a vizsgálati kör egynegyede jelezte, hogy emelkedik szervezetüknél az átlagos statisztikai állományi létszám. Ennél 6 százalékkal kevesebben nyilatkoztak csökkenő foglalkoztatotti állományról, míg a társaságok több mint fele, 55 százaléka szerint nem kellett e téren változásra számítani a 2007-es esztendőben. 2008-ban a megkérdezett cégeink 1,3%-os átlagos statisztikai létszám létszámbővítést terveznek. Legnagyobb arányú létszámmozgás továbbra is a fizikai állománycsoportban várható, és ezen belül is inkább a szakképzetlenek körében. A vizsgálatba vont cégek 27 %-a élt az alkalmi munkavállalói könyv által nyújtott foglalkoztatás lehetőségével 2007-ben, elsősorban a szezonális hatásokra érzékeny ágazatokban. Az átlagos foglalkoztatási időtartam 24 nap volt. 2008ban az érintett cégek egynegyede kíván ezzel a foglalkoztatási formával élni. A megkérdezett munkáltatók 28%-a alkalmazott pályakezdőt 2007-ben, s a cégek 18 %-a tervez hasonlóképpen 2008-ra. Munkáltatóink 22%-a alkalmazott START kártyával fiatalt az elmúlt esztendőben, jellemzően húsfeldolgozó, eladó, lakatos és segédmunkás munkakörökben, míg szellemiek közül az irodai adminisztrátor, gazdasági, kereskedelmi ügyintézők. 2008-ban a cégek 13 százaléka szeretne valamilyen Start kártyával rendelkező munkavállalót alkalmazni. A felmérés adatai, és a munkaerő-piac várható tendenciái alapján régiónkban a nyilvántartott álláskeresők száma 2008. decemberére várhatóan, nem fog számottevően emelkedni. A prognosztizált létszám erre az időpontra: 68 500 – 70 000 fő. 2008. év átlagában a nyilvántartott álláskeresők száma 65 800 – 67 300 fő közöttire tehető, becsléseink szerint.


8. oldal


A gazdaság és életkörülmények jellemzői Országosan

1

A magyar gazdaság 2007 január–szeptemberében az elmúlt évekre jellemző ütemnél lényegesen mérsékeltebben fejlődött. A GDP – a KSH és az ECOSTAT közös gyorsbecslése szerint – 2007 első kilenc hónapjában 1,6%-kal nőtt, több mint 2 százalékponttal kisebb mértékben, mint egy évvel korábban. (2005, illetve 2006 azonos időszakában egyaránt 4% körüli volt a növekedés.) 2007 eddig eltelt időszakán belül folyamatos ütemcsökkenés figyelhető meg: az I. negyedévben 2,7%-kal, a másodikban 1,2 %-kal, a harmadikban ennél is mérsékeltebb ütemben – előzetes adatok szerint 1,0%-kal – nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest. Január–szeptemberben 8,6%-kal nőtt az ipar teljesítménye. A termelésbővülés motorját változatlanul az exportorientált gépipari ágazatok jelentik, közülük továbbra is kiemelkedik a járműgyártás, ami kilenc hónap alatt 18%-kal növelte termelését az előző évihez képest. Csökkenés négy ágazatot érintett: a nagyobb mértékű visszaesés a bányászatot, a textilipart és a fafeldolgozást érintette, de csökkenés jellemezte a feldolgozóipari termelés egytizedét képviselő élelmiszeripar teljesítményét is. Az ipar termelékenysége 2007 első kilenc hónapjában – az iparban foglalkoztatottak számának enyhe csökkenése mellett – 9,5%-kal javult az előző év azonos időszakához képest. Az ipar összes rendelésállománya szeptember végén egynegyeddel meghaladta a 2006. szeptemberi szintet, s az új szeptemberi rendelések is a konjunktúra folytatódását vetítik előre. Magyarország valamennyi régiójában emelkedett az ipari termelés. A legnagyobb bővülés a Közép-Dunántúlon (16%) következett be, a legszerényebb növekedés Közép-Magyarországon (2,8%) és Dél-alföldön (2,1%). Az építőipar január–szeptemberi termelése a 2005. évi jelentős növekedés és a 2006. évi enyhe csökkenés után 2007-ben 10,2%-kal maradt el az előző év azonos időszakának teljesítményétől. A visszaesésben szerepet játszott az útépítéssel foglalkozó nagy- és középvállalkozások termelésének jelentős csökkenése is. Az időszakon belül a termelés visszaesése a II. negyedévtől vált erőteljesebbé, az I. negyedévet még gyakorlatilag stagnálás jellemezte. A vállalkozások szeptember végi szerződésállománya 47%-kal volt kisebb az előző

1

Forrás: „A KSH jelenti 2007/9” című Gyorstájékoztató


9. oldal


évinél, s a kilencedik hónapban megkötött új szerződések volumene is jelentősen (14%-kal) elmaradt az egy évvel korábbitól. 2007-ben a kalászos gabonák összes termésmennyisége 5,6 millió tonna volt, amely 9%-kal elmaradt az előző évi terméstől, és 11%-kal a 2002–2006. évek átlagától is. A 2007. augusztusi állatösszeírás adatai szerint a szarvasmarhák száma nem csökkent tovább, némileg emelkedett. Az állomány bővülése volt tapasztalható a sertéseknél is. Ezzel ellentétesen alakult a juh- és baromfiállomány nagysága, mindkettő tovább csökkent, egy év alatt az előbbi 3,3, az utóbbi 5,9%-kal. A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonala 2007 I–III. negyedévében 17%-kal, ezen belül szeptemberben 26%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az áruszállítás teljesítménye az éven belül csökkenő ütemben, de összességében jelentősen, kilenc hónap alatt 14%-kal emelkedett. Mind a belföldi, mind a nemzetközi szállítások meghaladták a múlt évit. Az utaskilométer-teljesítmény – a helyközi szállítás növekedése és a helyi szállítás csökkenése mellett – megegyezett a múlt évivel. A kiskereskedelemben eladott áruk volumene január–szeptemberben 2,7%kal (a III. negyedévben 4,3%-kal) csökkent az előző év azonos időszakához képest. A nagyobb volumenű csökkenés a nem élelmiszertermékeket, árusító üzleteket jellemezte (4,4%). Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma kilenc hónap alatt 0,9%-kal mérséklődött, ezen belül azonban szeptemberben 3,0%-os csökkenés következett be. A külkereskedelmi áruforgalomban folytatódott az erőteljes növekedés, az exportnak az importét felülmúló dinamikája és az egyensúly javulása. A január– szeptemberi időszak egészében – euróban kifejezett adatok alapján – az export értéke 17%-kal, az importé 13%-kal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi mérleg nem egészen 700 millió eurós hiánya ugyancsak jelentős javulás az egy évvel azelőtti 2 milliárd euró feletti összeghez képest. Egyidejűleg a relatív hiány 4,7-ről 1,4%-ra mérséklődött. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje január–augusztusban közel 5%-kal alacsonyabb volt az egy évvel azelőttinél az exportban és az importban egyaránt. A csökkenés meghatározójának a forint erősödése tekinthető. A cserearány, mivel az árváltozás az exportban és az importban azonos mértékű volt, a tavaly ilyenkori szinten alakult. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Pénzügyminisztérium előzetes adatai alapján – a január–októberi időszakban 1197 milliárd forint volt, 313 milliárd forinttal Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

10. oldal


kevesebb, mint a megelőző év azonos időszakában. A tavalyinál kisebb deficit túlnyomórészt a társadalombiztosítási alapok egyenlegében bekövetkezett javulással magyarázható, amely alrendszer mérlege az év első tíz hónapjában 99 milliárd forint többletet mutatott, szemben az egy évvel korábbi 188 milliárdos hiánnyal. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege is javulást mutat, az október végi 97 milliárdos aktív számlaegyenleg 34 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A központi költségvetésben keletkezett 1393 milliárd forintnyi hiány ugyanakkor kismértékben, 8 milliárd forinttal meghaladta a tavaly ilyenkori szintet. 2007 III. negyedévében a foglalkoztatottak számában lényegében nem következett be változás 2006 azonos időszakához képest. A munkanélküliek száma átlagosan 307 ezer fő volt, ami 11 ezer fővel (3,6%-kal) kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékponttal, 7,2%-ra csökkent. A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma január–szeptemberben átlagosan 2 millió 771 ezer volt, 0,8%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A versenyszférát 0,3%-os bővülés, a költségvetési intézményeket 4,8%-os csökkenés jellemezte. A nemzetgazdaság egészében a havi bruttó átlagkereset 8,2%- kal, a nettó 2,2%-kal nőtt. A reálkereset január–szeptemberben – 8,3%-os infláció mellett – 5,6%-kal csökkent. A fogyasztói árak emelkedése a 2007. márciusban elért 9,0%-os csúcspont után fokozatosan, de szerény ütemben lassult, ennek mértéke számottevően érzékelhetővé szeptemberben, az adó- és hatósági árváltozások bázishatásának megszűnése után vált. Októberben a dezinflációs folyamat megtorpant, a pénzromlás üteme a szeptemberi 6,4% után októberben 6,7% volt. Az év első tíz hónapjában átlagosan 8,1%-kal emelkedtek az árak. Továbbra is a háztartási energia drágulása volt a legnagyobb (27%), de októberben már a bázishatás megszűnésével jelentős fékeződés tapasztalható. Az élelmiszerek drágulása azonban októberben tovább fokozódott, tízhavi mértéke 11% volt, míg a többi főcsoportban átlag alatti emelkedést, a tartós fogyasztási cikkek esetében csökkenést mértek.


11. oldal


Dél-Alföldön Csongrád megyében a július-augusztusi aszály és a hőség nagyon megviselte a szabadföldön termesztett őszi betakarítású növényeket, és csaknem mindegyik esetében megalapozta az alacsony hozamokat. A szeptember meglepően alacsony hőmérséklettel köszöntött be, az ekkor jött csapadék azonban a terméseredményeken már nem sokat segített. Az időjárás által még kevésbé károsított kalászosok az idén a megyében 110 ezer hektárt foglaltak el. Az előző évivel lényegében megegyező nagyságú terület 2 százalékkal kevesebb termést adott. A 376 ezer tonna kalászos az országos mennyiség 6,7 százaléka, ezen belül itt termett a búza 6,5, a triticale 6,8, az őszi árpa 7,8, a rozs 15,7 százaléka. A megyei össztermés 5 százalékkal több a 90-es évek második felének átlagánál, de csaknem ugyanennyivel kevesebb, mint amennyi a 2001–2005. évek átlaga volt. A legtöbb kalászos hektáronkénti hozama meghaladja az országost. Békés megyében is aszály és hőség sújtotta nyáron a gazdálkodókat, a júniusi és júliusi kánikula miatt hozamkieséssel kellett számolniuk a kenyér- és takarmánygabonák esetében, és ez várható a kukoricánál is. A szárazság miatt több helyen a kármentés érdekében silózták a növényt, a megyében kukoricabogárral fertőzött területeket is észleltek. Az augusztus közepén lehullott kiadós csapadék csak a cukorrépának kedvezett, a kukoricán és a napraforgón már nem segített, mivel ezek a növények a vegetációs időszakuk végén tartottak. A kalászos gabonák közül az őszi árpa és a búza betakarított területe emelkedett 24,4, illetve 5,7 százalékkal az előző évihez képest, míg a tavaszi árpáé és a zabé csökkent 21,3, illetve 30,5 százalékkal. A betakarított termésmennyiség az őszi árpánál közel másfélszeresére nőtt. A megye gazdaságaiban a búza átlagos hozama, a hektáronként 3850 kg, 4 százalékkal meghaladta az elmúlt évit. Az őszi árpa termésátlaga ennél nagyobb mértékben, 18 százalékkal emelkedett, elérte a 3890 kg-ot. A tavaszi árpa és a zab hozama viszont csökkent 14,2, illetve 6 százalékkal, hektáronként 2790, illetve 2340 kg-ot takarítottak be. A gyengébb termés ellenére a békési gazdák a dél-alföldi régiós és az országos átlagnál is jobb hozamokat értek el a kalászos gabonák betakarításakor. Bács-Kiskun megyében, ez évben a mezőgazdasági termelést az évtized legszélsőségesebb időjárása alakította, amely súlyos károkat okozott a kalászosokban, a gyümölcsösökben és a zöldségnövényekben is. A Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adatai szerint burgonyából három és fél ezer hektár területről 73,2 ezer tonnát takarítottak be, ez a mennyiség a 2006. évinek 92 százaléka. Zöldségfélékből a tavalyinak alig több mint Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

12. oldal


háromnegyede termett, ezen belül csemegekukoricából 43 százaléka, paradicsomból fele, a zöldpaprika és a vöröshagyma mennyisége pedig egyaránt 80–80 százaléka volt az egy évvel korábbinak. A gyümölcstermés vonatkozásában az előző évhez képest több mint 50 százalékos az elmaradás: őszibarackból 42, almából 37 százalékos volt a kiesés. Mintegy 22 ezer hektárról közel 120 ezer tonna szőlőt szüreteltek, ez a mennyiség alig volt több mint a 2006. évi háromnegyede. Az őszi vetések talaj-előkészítése lényegében már befejeződött, a tavaszi vetésű növényeknél pedig a terület 78 százalékán végezték el a munkákat. A régióban az állatlétszám szarvasmarhák esetében (2 ezer darabbal) csökkent, a sertések száma is (9 ezerrel) visszaesett az egy évvel korábbiakhoz képest. A Dél-alföldi régióban a négy főnél többet foglalkoztató ipari telepek 2007. I–III. negyedévi termelési értéke meghaladta az 1 031 milliárd forintot, amely összehasonlító áron számítva az egy évvel korábbinál 2,1 százalékkal több. Bács-Kiskun megye ipari vállalkozásai a dél-alföldi régió teljesítményének 48 százalékát teljesítették, a megyében egy százalékos növekedés mutatható ki. Csongrád megye telephelyein, összehasonlító áron mintegy 6,5 százalékkal növekedett a termelés volumene az előző év hasonló időszakához képest, amelynek értéke folyó áron megközelítette a 394 milliárd forintot. Békés megyében a 2007. első három negyedévi termelési értéke meghaladta a 223 milliárd forintot, amely összehasonlítható áron számítva 2,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. 2007. szeptember végéig a régiós székhelyű legalább 50 fős ipari vállalkozások termelése közel 665 milliárd forintot tett ki, összehasonlító áron közel hat százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az ipar értékesítésének nettó árbevétele 2007 első kilenc hónapjában meghaladta a 819 milliárd forintot, amely összehasonlító áron több mint 12 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a hazai eladások 12,8, az exportértékesítések pedig 10,7 százalékkal bővültek. Csongrád megyében a hazai eladások 22, az exportértékesítések pedig 14 százalékkal bővültek. Bács-Kiskun megyében az eladások 57 százaléka külföldre, a fennmaradó hányad pedig belföldre került; az exporteladások volumene erőteljesen, 13,4 százalékkal bővült, a belföldieké mérsékelten, 0,6 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Békés megyében az ipar értékesítésének nettó árbevétele meghaladta a 119 milliárd forintot, összehasonlító áron számolva azonban 1,8 százalékkal elmaradt az egy évvel


13. oldal


korábbi teljesítménytől. A volumencsökkenés mögött a belföldi értékesítés 2, az export 1,5 százalékos szűkülése áll. A dél-alföldi régión belül mindhárom megye építőipari termelése csökkent, a legjobban Békésé. A Békés megyei székhelyű, legalább 5 fõt foglalkoztató kivitelezők termelési volumene 15,3 milliárd forint volt, amely 24,3 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakénál. Csongrád megye, - a bázisidőszaknál 2,6 százalékkal kevesebb -, 41,4 milliárd forintos termelési értékéből egy lakosra átlagosan csaknem 100 ezer forint jutott, a legtöbb a 3 megye közül. BácsKiskun megye építőipari termelése – a négy főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai alapján – megközelítette a 35 milliárd forintot, ami 8 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év hasonló időszakában. A Dél-Alföld megyéinek kereskedelmi szálláshelyein 2007 I-III. negyedévében 379 ezer vendég 922 ezer vendégéjszakát töltött el, ami 5,5 százalékkal több vendéget, illetve 2 százalékkal több vendégéjszakát jelent az egy évvel korábbihoz képest. A vendégek 23,6%-át kitevő külföldiek aránya továbbra is lényegesen elmarad az 50%-os országos átlagtól. Az év első kilenc hónapjában tovább bővült a Dél-Alföldön regisztrált gazdasági szervezetek száma, szeptember végén közel 144 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, az előző év azonos időpontjához képest 0,4 százalékkal kevesebbet. A regisztrált szervezetek 30,9%-a társas vállalkozás, 61,7%-a egyéni vállalkozás, és 6,5%-a nonprofit szervezet. A régió vállalkozássűrűsége elmarad az országosan jellemző értéktől. A vállalkozói aktivitás a régió megyéi közül továbbra is Csongrádban a legmagasabb. 2007. szeptember végén itt 1000 lakosra 108 (36 társas és 72 egyéni) vállalkozás jutott, ezzel Csongrád a megyék középmezőnyében helyezkedik el. 2007. I-III negyedévében a dél-alföldi régió megfigyelt szervezetei közel 144,7 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre, 6,3%-os országos részarányt képviselve. Az egy lakosra jutó teljesítményérték régiónkban 107,8 ezer forint, az országos átlagnak nem egészen a fele.

Munkaerő-piaci információk Foglalkoztatottság, átlagkeresetek A KSH lakossági felmérése szerint, 2007. III negyedévében, 542,4 ezren voltak jelen a Dél-alföldi régió munkaerőpiacán 499,7 ezren foglalkoztatottként, Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

14. oldal


42,7 ezren munkanélküliként. A gazdaságilag aktív népesség száma (foglalkoztatottak és munkanélküliek együtt) 3,3 ezer fővel emelkedett régiónkban az egy évvel korábbihoz képest, ebből a foglalkoztatottak köre 2,6 ezer fővel, a munkanélkülieké pedig 0,7 ezer fővel bővült. Az aktivitási arány (53,0%) az előző év hasonló időszakához viszonyítva 0,6 százalékponttal nőtt - a foglalkoztatási ráta (48,9%) hasonló mértékű emelkedése, és a munkanélküliségi ráta (7,9%) 0,1 százalékpontos növekedése mellett. Aktivitási adatok 2007. III. negyedév Bács

Megnevezés

Békés

Csongrád

Régióban

Országosan

megye foglalkoztatottak fő

ezer 200,4

135,3

164,0

499,7

3947,4

18,9

11,8

12,0

42,7

306,9

gazdaságilag aktívak

219,3

147,1

176,0

542,4

4254,3

gazdaságilag inaktívak

188,8

143,5

148,1

480,4

3464,5

15-74 éves népesség

408,1

290,6

324,1

1022,8

7718,8

alkalmazásban állók száma

112,9

74,1

96,3

283,3

2771,2

53,7

50,6

54,3

53,0

55,1

49,1

46,6

50,6

48,9

51,1

8,6

8

6,8

7,9

7,2

munkanélküliek

aktivitási arány foglalkoztatási ráta munkanélküliségi ráta

%

Forrás: stADAT

A Dél-alföldi régióban 2007. I-III. negyedévében a megfigyelt szervezeteknél 283,3 fő állt alkalmazásban; ezen belül a fizikaiak létszáma 168,8 ezer, a szellemieké 114,5 ezer fő volt. Az egyes gazdasági ágak közül legnagyobb foglalkoztató az ipar, ahová az alkalmazásban állók 29,8%-a tartozott, részarányuk 0,6 százalékponttal emelkedett egy év alatt. Az alkalmazásban állók átlagkeresete régiós szinten havi bruttó 145 352,- Ft, mely 7,1%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A régiós átlagkeresetek emelkedése elmarad az országos átlagtól, így tovább emelkedett az e tekintetben amúgy sem jelentéktelen lemaradás. Az országos átlagkereset ez időben 34 967,Ft-tal magasabb a régiós átlagnál. A Dél-alföldi régión belül az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete Békés megyében a legalacsonyabb (140,7 ezer Ft/hó), Csongrád megyében pedig a legmagasabb (153,3 ezer Ft/hó).


15. oldal


A prognózis-felmérés tényadatai és a 2007. év végéig várható eredmények A vizsgálatban szereplő vállalkozások kialakításához először a prognózis felmérés történetében központi ajánlást kaptunk. Az ajánlás a KSH foglalkoztatottak aránya szerinti súlyozás alapján történt régiónként, illetve ágazatonként. E szerint a dél-alföldi régió 15 százalékos részarányt képviselt az országos összesenből. Ez az ajánlás nem csak a versenyszférára, hanem a közszférára is vonatkozott, de annak vizsgálata külön elemzés alapján történik. E vizsgálat tehát csak a versenyszférára terjed ki. Mivel az ajánlás tartalmazta az ágazati megoszlásokat is, ezért át kellett tekinteni a megkérdezett cégek összetételét. Az előző években az elsődleges szempont a nagyobb létszámú vállalkozások megkérdezése volt, most ezen kellett változtatni. Ezzel csökkent a régióban a mezőgazdasági, feldolgozóipari ágazatba tartozó gazdálkodó szervezetek száma és emelkedett a kereskedelem, vendéglátás, szállítás, raktározás, pénzügyi közvetítés és különösen az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területéről történő megkérdezések száma. A megkérdezett és a KSH által megfigyelt vállalkozások száma és megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint (2007. szeptember 30.)


16. oldal


Adatfelvételünk során 1 036 gazdálkodótól nyertünk adatot, így a régióban — a 2007. szeptember 30-i létszámadatokat figyelembe véve — 68 312 foglalkoztatottra vonatkozóan kaptunk információt. E foglalkoztatotti létszám a KSH által nyilvántartott alkalmazotti létszám közel egynegyedét, 24,1%-át teszi ki. A feldolgozóipar szerepe a Dél-Alföld gazdasági életében meghatározó, melyet a foglalkoztatottak magas száma is jelez, a foglalkoztatottak (KSH) 27,9%-a ugyanis ezen nemzetgazdasági ágban kerül alkalmazásra. A feldolgozóipar még mindig túlreprezentáltnak tekinthető a KSH által vizsgált körben betöltött súlyához képest. A mezőgazdaságban dolgozók aránya a KSH vizsgálati körében 7,2%, ami utal a régió mezőgazdasági jellegére, bár ezen ágazat súlya az utóbbi években mérséklődni látszik. Jelen felmérésünkkor 48 mezőgazdasági vállalkozást kerestünk fel, ezzel viszonylag megfelelően reprezentáltuk a mezőgazdaságban alkalmazottak részarányát. Az építőipar, a kereskedelem, és az ingatlanügyletek ágazatának foglalkoztatásban betöltött súlya mintánkban alig tér el a KSH arányaitól, az energiaszektorból és a pénzügyi területről viszont kissé bővebb a merítési körünk. A dél-alföldi régióban a vállalkozások túlnyomó része kis, illetve középvállalkozás. A mostani megkérdezetti körbe így legnagyobb számmal a kisvállalkozások (50 fő alattiak) kerültek be, a válaszadók mindegy háromnegyede tartozik ebbe a kategóriába. A statisztikai állományi létszámnak csupán 11%-át képviselik. Az 50-249 főt foglalkoztató cégek száma 187 a mintában, mely 18 százalékos részarányt képvisel. Az ebben a kategóriában alkalmazottak száma megközelíti a régióban a 22 ezer főt, mely az összes létszám 32 százalékát teszi ki. A régióban a KSH adatai szerint 76 olyan társas vállalkozás működik, amelynek alkalmazotti létszáma eléri, illetve meghaladja a 250 főt. Hatvan olyan gazdálkodó szervezet került a megkérdezettek körébe, amelyek 250-999 fő közötti állományi létszámmal működnek, összességében 27615 főt alkalmaztak 2007. szeptember végén. Ezzel 40 százalékos hányadot képviselnek az összes foglalkoztatotti létszámon belül.


17. oldal


A megkérdezett vállalatok és az általuk foglalkoztatottak száma

Jelen felmérésünk során mintánkba hét olyan szervezet került, melyekben az alkalmazottak száma meghaladja az 1000 főt. Ebből 4 feldolgozóipari cég – az élelmiszer, italgyártás; textilipar és a gép, berendezés gyártás területéről –, de képviseltette magát e körben az energetika és a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazata is. E 7 szervezetnél munkát vállalók száma mintegy 11 400 fő, az összes létszám egy/hatoda. Az átlagos foglalkoztatotti létszám 1 630 fő/cég, míg a többi létszám-kategóriában a cégek átlagos alkalmazotti létszáma jellemzően a kategória alsó középmezőnyben található. A megkérdezett vállalkozások által foglalkoztatottak megoszlása létszámkategóriák és állománycsoportok szerint

A mintában szereplő gazdálkodók által foglalkoztatott létszám közel háromnegyede fizikai munkás, s egynegyede szellemi munkaerő. A vizsgált munkáltatók foglalkoztatotti létszám-kategóriája és az állománycsoportonkénti megoszlása közötti összefüggés tekintetében megállapítható, hogy a legtöbb fizikai és szellemi foglalkozásút is a 250-999 fős cégeknél találhatjuk a mintánkban. A mintában szereplő gazdálkodók által foglalkoztatottak döntő többsége, 91%-a teljes munkaidőben dolgozik. Leginkább a 250-999 főt alkalmazó cégekre jellemző a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás. Leggyakrabban a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

18. oldal


nagyfoglalkoztatók (1000 fő felettiek) alkalmazzák munkavállalóikat napi 8 óránál rövidebb időben. Ebben a létszám-kategóriában az alkalmazottak 18,3 %-a nem teljes munkaidőben dolgozik. A teljes munkaidős foglalkoztatottak döntő többsége határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozik. A határozott idejű (teljes munkaidős) szerződések aránya mindössze 7,3%. A nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók többségében részmunkaidőben dolgoznak. Megkeresett munkáltatóink csupán töredéke foglalkoztat külföldi munkaerőt, melynek létszáma 500 fő. Az itt dolgozó külföldiek 54 százaléka román állampolgár. Külföldieket a feldolgozóiparban, ezen belül az élelmiszergyártás területén, a mezőgazdaságban és az építőiparban alkalmaznak. A megkérdezett munkáltatóknál 2347 megváltozott munkaképességű állt alkalmazásban 2007. szeptember 30-án, ez az állományi létszám 3,5%-át teszi ki. A mintában szerepel egy mintegy ezer megváltozott munkaképességű alkalmazottal gazdálkodó szegedi cég, mely a textilipar területén tevékenykedik, ezért a nagyvállalatok (ezer fő feletti) esetében közel tíz százalékos hányadot képviselnek az alkalmazotti létszámon belül. Jellemzően azonban egy és három százalék között mozog a megváltozott munkaképességűek részaránya. A felmérés során megkérdezett munkáltatóink 2 683 nyugdíjast foglalkoztattak 2007. szeptemberének végén, tehát a munkavállalói állományuk 3,9%-át. Leginkább az 1000 fő feletti cégek alkalmaznak nyugdíjasokat, ahol a nyugdíjasok hányada 6,6 % a foglalkoztatottak között. A statisztikai állományi létszámba nem tartozik bele a kölcsönzött munkaerői létszám. A válaszadók szerint 2007. szeptember 30-án 1663 fő a kölcsönzött munkavállalók száma a régióban, mely létszám közel 2/3-a a 250-999 főt alkalmazó munkáltatókkal áll kapcsolatban. Kölcsönvett munkaerővel elsősorban néhány feldolgozóipari ágazatnál találkozhatunk, legnagyobb létszámban az élelmiszer, ital gyártás, vegyi anyag, termék gyártásának területén, de a kereskedelemből és az építőiparból is érkeztek hasonló jelzések. A megkérdezett cégeket gazdálkodási formájuk szerint vizsgálva megállapítható, hogy 52%-uk korlátolt felelősségű társaságként működik a régióban. A legtöbb kft a kereskedelem, az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás és a feldolgozóipar területéről került megkérdezésre. A mintegy kétszáz betéti társaság a minta közel húsz százalékát képviseli. Leginkább az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, kereskedelem, építőipar területre jellemző ez a gazdálkodási forma. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

19. oldal


A mintába bekerült cégek száma gazdálkodási ágak és formák szerint

Az egyéni vállalkozások jellemzően az egyéb közösségi szolgáltatások, a kereskedelem és az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területéről kerültek ki. 110 részvénytársaság került mintánkba (zrt és nyrt összességében), a megkérdezett cégek 10,5%-a. Ennél lényegesen nagyobb súlyt képvisel a mezőgazdaság szektorbéli megkérdezettjeinken belül, 45%-uk ugyanis részvénytársaságként működik. Átlag fölötti továbbá arányuk az energiaipar, a feldolgozóipar, a pénzügyek és a szállítás, raktározás területén is. A megkérdezett 28 szövetkezet a cégeink 2,7%-át fedi le, mely hagyományosan mezőgazdasági és pénzügyi gazdálkodási forma, a közkereseti társaságok részaránya 1,2%, az egyéb szervezeteké (pl. nonprofit) is hasonló. A vállalkozások 7%-ában, vagyis 72 szervezetnél van jelen a külföldi tőke, e cégeknél jellemzően a jegyzett tőke 75%-ánál magasabb arányt képviselve. Teljes mértékben külföldi tulajdonban a válaszadók közül 41-en szerepelnek a mintában. Többnyire feldolgozóipari cégek vannak megkérdezetti körünkben, de az energetikai ágazatban is az átlagnál nagyobb arányban fordul elő 100%-os külföldi tulajdon.

Kapacitás-kihasználtság A mintába bevont gazdasági szervezetek közül 923-an adtak a kapacitáskihasználtságra vonatkozó kérdésekre értékelhető választ. Számuk természetesen valamelyest elmarad az összes válaszadóétól, hiszen bizonyos területeken a kapacitáskihasználtság fogalma nem értelmezhető.


20. oldal


2007. őszén a gazdálkodók 53%-a magas (80 % és afölötti) kapacitáskihasználtsági fokkal működött, 40%-uk kihasználtsága közepes (41-80% közötti) volt, míg 7%-uk alacsony (40 % és alatti) kihasználtsági fokkal gazdálkodott. A gazdasági szervezetek kapacitás-kihasználtsága

A nemzetgazdasági ágak tekintetében az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területén tevékenykedő vállalkozások, a pénzügyi közvetítés, az építőipari és a feldolgozóipari cégek régiós átlag feletti részarányban működnek magas, 80 százalék feletti kapacitás kihasználtsággal. A vendéglátás és a szállítás, raktározás, posta, távközlés és az építőipar ágazatokban pedig átlag feletti arányban működnek alacsony kapacitás-kihasználtságú cégek. A gazdasági szervezetek kapacitás-kihasználtsága létszám-kategóriánként


21. oldal


Leghatékonyabban a 250 főnél nagyobb cégek tudják termelő/szolgáltató kapacitásaikat kihasználni, legalacsonyabb kihasználtsági fokkal viszont a mikrovállalkozások működnek. A nagyobb cégek ¾-e, illetve 2/3-a magas kihasználtsági szintről adott számot.

Rendelésállomány A rendelésállomány, illetve a termékek keresettsége ugyancsak lényeges információval szolgálhat a gazdálkodók helyzetének stabilitásáról, valamint segít a jövőbeni változások megítélésében. Ez a kérdés szorosan összefügg a kapacitás-kihasználtsággal, valamint a beruházások alakulásával is, mivel azon gazdálkodók, akiknek rendelésállománya magas, vélhetően jó hatásfokkal tudják működtetni eszközeiket, valamint azokat bővíteni tudják, azaz beruházásba kezdhetnek. Az adatokból megállapítható, hogy 2007-ben a régió gazdaságának nagyobb hányada (61,4%-a) termékeik keresletét, illetve a rendelési állománya nagyságát közepes szintűnek ítéli. A válaszadók 18 százaléka rendelés állományuk szintjét magasnak találta, ennél nagyobb mértékű azon cégek aránya, - eléri, illetve meghaladja a húsz százalékot, - amelyek alacsonynak ítélték a megkérdezés időpontjában rendelésállományuk nagyságrendjét. A rendelésállomány, termékek keresleti szintje nemzetgazdasági áganként


22. oldal


Az átlagnál magasabb keresleti szint a feldolgozóiparból, az építőiparból, a mezőgazdaságból és a pénzügyi szektorból került rögzítésre, bár ennek mértéke nem éri el sehol sem a harminc százalékot. Az építőipar, oktatás, egyéb közösségi szolgáltatás és a bányászati ágazatba tartozó válaszadók közül az átlagnál többen jelezték, hogy rendelésállományuk alacsony szintű. Összességében ugyanakkor – nemzetgazdasági ágankénti hovatartozástól függetlenül – a munkáltatók többsége közepes szintűnek vélte termékei keresleti szintjét. A rendelésállomány, termékek keresleti szintje létszám-kategóriánként

A rendelésállományt, s a termékek keresleti szintjét a cégek létszámnagyság kategóriájának nagysága szerint vizsgálva megállapítható, hogy legkedvezőtlenebbnek a mikroszervezetek ítélik meg rendelésállományuk szintjét. E kör megkérdezettjeinek 27%-a alacsony keresleti szintről adott számot, s magasról csupán 12%-uk. Legkedvezőbb a termékek keresettsége illetve a rendelés állomány szintje a 250-999 fős cégeknél, tekintettel arra, hogy 53,6%-uk rendelésállománya magas, s csupán 5,4%-uké alacsony. A legnagyobb foglalkoztatóink közül ugyanakkor alacsony rendelésállományról már senki sem adott számot.

A gazdálkodó szervezetek beruházási szándékai Kapacitásbővítő beruházások tervezésére, illetve megvalósítására elsősorban azoknál a gazdálkodóknál kerül sor, melyek jelenleg is teljes, vagy legalábbis magas kapacitás-kihasználtsággal működnek. A munkanélküliség enyhítésében, valamint a foglalkoztatási szint emelésében a legnagyobb előrelépést az új munkahelyek létrehozása, a munkaerő iránti kereslet élénkülése jelentené. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy az egyes ágazatokat milyen beruházási kedv jellemzi, illetve, hogy ezek a fejlesztések elsősorban korszerűsítő, innovatív, vagy pedig kapacitás-bővítő jellegűek. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

23. oldal


Korszerűsítő-innovatív, és kapacitás-bővítő beruházások alakulása

A megkérdezett vállalkozások 52,4%-a tervezte 2007-ben beruházásai üzembe helyezését. A beruházások nagyobb hányada korszerűsítő, innovatív jellegű. 2007-ben a minta 26,5%-a szándékozott, szándékozik korszerűsíteni, s 9%-a jelzett kapacitásbővítő beruházásokat. Azon cégeink aránya, amelyek korszerűsítő, innovatív és kapacitásbővítő beruházásokat is terveznek 2007-ben, 16,9%. Nemzetgazdasági ágak közül hatvan százalékot meghaladóan realizáltak 2007-ben beruházásokat a mezőgazdasági, feldolgozóipari, energetikai, és pénzügyi vállalkozások. Létszámnagyság-kategóriákat tekintve pedig a 250 főnél többet foglalkoztató cégek több mint 80 %-a helyezett üzembe valamilyen beruházást 2007-ben

A termelés volumen alakulása Jelen megkérdezésünk során információt gyűjtöttünk egyrészt arról is, hogyan alakult cégeink termelési volumene a megkérdezést megelőző három hónapban a korábbi év azonos időszakához képest. Munkáltatóink termelési szintje a megkérdezés időpontjában (2007. szeptember 30.) negyven százalékában változatlan maradt, 27,5 %-uknál emelkedett, közel egyharmaduk esetén csökkent, vagy nem tudta a változás irányát. Nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparra volt leginkább jellemző, hogy nőtt a termelés, szolgáltatás volumene, de a pénzügyi, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás és a mezőgazdaság területén is többen voltak azok, akiknek nőtt a termelési szintje, mint azok, akiknek csökkent.


24. oldal


A vállalkozás termelési volumene az elmúlt 3 hónapban

Létszám-kategóriákat tekintve a vállalkozások között a l0 főnél kisebb cégek 21%-a véli úgy, hogy termelési szintje nőni fog, az ennél nagyobb foglalkoztatók között viszont arányában többen vannak azok, akik termelési szintje várhatóan növekszik, s kevesebben valószínűsítenek csökkenést. Az 1000 fő fölötti cégeink 57 %-ának nőtt a termelés szolgáltatás volumene.

A vállalkozások üzleti helyzete Prognózisunk készítése során feltettük azt a kérdést is, hogy a cégek hogyan ítélik meg a vállalkozásuk jelenlegi üzleti helyzetét. A megkérdezettek 22,7%-a ítéli cége jelenlegi üzleti helyzetét kedvezőnek. Ide tartozik többek között a pénzügyi szektor több mint 40 százaléka, a feldolgozóipari cégek 31,6%-a és az energia szektor közel harminc százaléka. Az építőipari, a szállítási és az egyéb közösségi szolgáltatási ágazat kifejezetten pesszimista, az átlagnál magasabb arányban vélték rossznak jelenlegi üzleti pozíciójukat.


25. oldal


A vállalkozások jelenlegi üzleti helyzete

A cégek méretét tekintve a 10 fő alatti mikro-vállalkozások üzleti helyzete a legkedvezőtlenebb, 27 százalékuk nyilatkozott rossz üzleti viszonyokról, a 250999 főt foglalkoztató munkáltatók mindössze 5 százaléka, az ezer főnél többet foglalkozató vállalkozások közül egyik sem ítéli helyzetét rossznak.

Létszám- változtató cégek száma, létszám-vonzata, a változások egyenlege A kérdőíveken nem csak a vállalkozások gazdálkodására, termelési volumenére, üzleti helyzetére, annak változására vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem olyan pontok is, melyek a foglalkoztatottak létszámának változására, az elbocsátások, létszámcsökkenések, a létszámfelvételek alakulására kérdeztek rá.

2007. évi létszámgazdálkodás részletes leírása A válaszadó cégek 24%-a jelezte, hogy emelkedik szervezetüknél a statisztikai állományi létszám 2007. év végén az előző év végi létszámmal összevetve. Ennél 4 %-ponttal kevesebben, 180-an nyilatkoztak csökkenő foglalkoztatotti állományról. A társaságok több mint fele, 56%-a változatlan létszámmal számolt a 2007-es év végéig.


26. oldal


A 2007-re létszámváltoztatást tervező cégek megoszlása és létszámváltozása

Azon gazdálkodóknál, akiknél a statisztikai állományi létszám növekedésére lehetett számítani, a növekedést összességében 1639 főre, azoknál, ahol létszámcsökkenést jeleztek ott, annak mértékét 2029 főre prognosztizálták, a létszámváltozás egyenlege így -390 fő, mely az összes állományi létszám 0,7%-a. Mivel a létszámcsökkenés – abszolút értelemben vett, tehát létszámban kifejezhető – nagysága hasonló a növekedésnek, így összességében – a jelzések szerint – változásra nem igazán kell számítanunk megkérdezett munkáltatóink foglalkoztatási szintje tekintetében. Érdekes, hogy létszámnagyság kategóriánként tekintve az állományi létszám csökkenés, illetve növekedés egyenlegét, az ötven főnél kevesebbet alkalmazóknál emelkedik, az a felettieknél csökken a statisztikai állományi létszám 2007. december 31.-ére. A 2007-re létszámváltoztatást tervező cégek megoszlása és létszámváltozása gazdasági áganként


27. oldal


Régiós szinten állományi létszám csökkenést a feldolgozóipar és a mezőgazdaság jelzett, míg kedvezőbb foglalkoztatási tendenciák a pénzügyi közvetítés, a kereskedelem, járműjavítás, és az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területén következtek be. 2007 évre a megkérdezett cégek közül 461 tervezett valamilyen létszámmozgást foglalkoztatotti létszámában. Létszámkiáramlást 330, létszámfelvételt 370 munkáltató tervezett az év folyamán. 239 azon cégek száma, amelyek kiáramlást és felvételt is szándékoztak végrehajtani. Az évközi mozgásokat tekintve a létszámfelvétel 6499 főt érint, ugyanakkor ennél valamivel többen, 6889 fő távozik vagy munkaadói, vagy a munkavállalói kezdeményezésére. Elbocsátások és tudatos létszámleépítések a megkérdezett munkáltatók 9,4%-át érintik, 809 fő vonatkozásában. A 2007-re létszámmozgást tervező cégek aránya és a várható létszámváltozások száma

A válaszadók mintegy 32%-ánál kell, illetve kellett egyéb okból történő munkaviszony megszüntetésre számítani. (Egyéb okként említendő például a munkavállaló kilépése, nyugdíjazása és a határozott időre szóló szerződés lejárta miatti munkaviszony megszűnés is.) Ezen okból a megkérdezett cégek 6080 dolgozójának munkaviszonya szűnt meg 2007-ben a jelzések szerint. Legnagyobb létszámú felvételt a 250-999 fős cégek terveztek, s legjelentősebb létszám is ugyanebből a körből távozik úgy munkaadói, mint munkavállalói kezdeményezésére. Itt várható tehát legjelentősebb mértékű fluktuáció. Nagyobb számú, de negatív végeredményű létszámmozgás jellemzi az 50-249 fős cégeket is. A legnagyobb munkáltatók is csökkenést jeleztek. A kisebb, 50 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek létszáma emelkedett ugyanakkor, összességében közel négy százalékkal.


28. oldal


Ágazatokat tekintve mozgások legjelentősebben a feldolgozóipart érintik, úgy felvétel, mint kiáramlás tekintetében, de a mezőgazdaság és a kereskedelem, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás mozgásai is jelentősebbnek mutatkoznak. A mezőgazdaság, élelmiszer, ital gyártás megkérdezettjeinek foglalkoztatotti létszáma csökken legjelentősebben a 2006. év végi létszámhoz képest, míg a kereskedelemben, a pénzügyi szférában és az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területén pozitívak a változások.

Átlagos statisztikai állományi létszám változása 2007-ben

A 2007 évi átlagos statisztikai létszám alakulása régiós szinten összességében azt mutatja, hogy a 4035 fős várható átlagos létszámnövelés mellett 1962 fős átlagos állományi létszám csökkenés következik be, melynek egyenlege +2073 fő. Ez az átlagos állományi létszám 3,3 százalékos növekedését jelenti 2007-ben. Létszám-kategóriákat tekintve a növekedés a nagyobb (250 fő feletti) foglalkoztatóknál jelentkezik, a mikro-vállalkozásokra inkább a stagnálás, a szinten maradás a jellemző. A mintában szereplő cégek egynegyede nyilatkozott úgy, hogy várhatóan emelkedik náluk az átlagos statisztikai létszám. Létszámváltozással a válaszadók több mint fele, - különösen a kisebb cégek – nem kalkulál. Átlagos statisztikai létszámuk csökkenésével az érintett munkáltatók húsz százaléka számol. Nemzetgazdasági ágakat tekintve a mezőgazdaságot, bányászatot és az energia szektort kivéve jellemzően emelkedik az átlagos statisztikai állományi létszámuk összevetve a növekedés és csökkenés nagyságrendjeit. A mezőgazdaságra inkább létszámcsökkenés, az energia iparra a stagnálás a jellemzőbb.


29. oldal


Tartósan betöltetlen álláshelyek A megkérdezett cégek közül minden tizedik nyilatkozott arról, hogy volt a megkérdezés időpontjában tartósan betöltetlen álláshelye. E munkáltatóknál összesen nyolcszáz tartósan betöltetlen álláshely volt ezidőben, ami 1,2 százalékos részarányt képvisel a mintavételi körünkben foglalkoztatottak összlétszámához képest. Tartósan betöltetlen álláshelyek


30. oldal


A tartósan betöltetlen álláshelyek 84 százaléka fizikai foglalkozás, melyből közel egynegyede szakképzetlen, ¾-e valamilyen szakképzettséget igényel. A szellemiek között egyenlő arányban oszlik meg az alap és közép, illetve felsőfokú végzettséget igénylő tartósan betöltetlen álláshelyek száma. A legjellemzőbb tartósan betöltetlen foglalkozások régióban

A pályakezdők foglalkoztatása Arra a kérdésre, hogy a munkáltatók 2007-ben vettek-e, vesznek-e fel pályakezdőt, a gazdálkodók 27%-a válaszolt igennel. Nemzetgazdasági ágaink között – a bányászat kivételével – valamennyi területen foglalkoztatnak fiatalokat. Az átlagnál több cég alkalmazott pályakezdőket a feldolgozóipar és a vendéglátás és a mezőgazdaság területén is. A válaszok szerint az átlagnál kevesebben foglalkoztatnak viszont pályakezdőket a kereskedelmi és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatainak munkáltatói közül. A pályakezdők felvételében érintett munkáltatók 2007-ben 1459 fiatalt alkalmaztak, alkalmazni szándékoznak. Közülük nagyobb arányban vannak a fizikai munkás fiatalok, s csak kisebb részben szellemiek. A fizikaiakon belül a szakképzett munkaerőre volt nagyobb szükség. 2007-ben a felvett pályakezdők 39%-a szakképzett, s 33%-a szakképzetlen fizikai dolgozó.


31. oldal


Pályakezdő felvétel 2007-ben ágazatonként

A szellemi foglalkozású pályakezdők közül a diplomások elhelyezkedési esélyei – a vizsgálati körön belül – valamelyest kedvezőbbek, mint a csupán alap-, vagy középfokú végzettséggel rendelkezőké. Néhány fontosabb foglalkozás, ahol pályakezdőt alkalmaztak, alkalmaznak 2007-ben


32. oldal


Az előző évhez hasonlóan ez alkalommal is rákérdeztünk kérdőívünkben a START kártyával rendelkező fiatalok foglalkoztatására. Ezek szerint a munkáltatók 22%-a alkalmazott pályakezdőt START kártyával. Legtöbb fiatalt (legnagyobb létszámot) a feldolgozóipar alkalmazott START kártyával. A legjellemzőbb munkakörök pedig általánosságban véve a húsfeldolgozó, az eladó, a lakatos és a segédmunkás munkakörök voltak, míg szellemiek közül az irodai adminisztrátor, gazdasági, kereskedelmi ügyintézők. START kártyás pályakezdőket alkalmazó cégek száma

2005. október elsejétől került bevezetésre a fiatalok munkatapasztalatszerzését elősegítő Start-program, amely 2 éven keresztül biztosít lehetőséget a pályakezdőknek a munkatapasztalat szerzésre, a munkáltatóknak pedig a fiatalok foglalkoztatásához kötődő járulékkedvezmény érvényesítésére. A Start-program kedvező tapasztalatai alapján kidolgozásra kerültek a Start-plusz és a Start-extra programok. Bevezetésükre 2007. július 1-jétől került sor, e programok segítségével újabb hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását ösztönözzük célzott járulékkedvezmény biztosításával. A Start-plusz és Start-extra programokat az Európai Unió támogatja, az Európai Szociális Alapból. A Startplusz program célja, hogy segítséget nyújtson a munka-erőpiacra történő visszatéréshez a tartósan álláskeresőknek és a kisgyermeket nevelő szülőknek, közeli hozzátartozót ápoló családtagoknak, hogy a gyermekgondozási ellátást követően munkát vállalhassanak, illetve, hogy az ellátás folyósítása mellett is dolgozhassanak. A Start-plusz program keretében kaphatnak támogatást a tartós álláskeresők is. A Start-extra program célcsoportja az 50 éven felüli és az alacsony iskolai végzettségű tartós álláskeresők. A támogatás mértéke nagyobb, mint a Start-plusznál, a foglalkoztatás az első évben járulékmentes, de a második évben is csak 15%-os társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük a programban Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

33. oldal


résztvevő munkáltatóknak, és mentesülnek a tételes egészségügyi hozzájárulás alól. A kérdőíven először szerepelt a Start-plusz és Start-extra programok ismeretére vonatkozó kérdés. A 2005 óta működő Start kártyát jóval nagyobb arányban ismerik a munkáltatók, mint az újonnan bevezetett kedvezményes lehetőségeket. Különösen igaz ez a nagyobb létszámnagyság-kategóriába tartozó cégek esetében. A foglalkoztatási kedvezményeket és a preferált célcsoportokat ismerő illetve nem ismerő cégek aránya

Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás A dél-alföldi régióban az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás az utóbbi években igen nagy jelentőséget kapott. A megkérdezett cégeink 27%-a él az alkalmi munkavállalói könyv által nyújtott foglalkoztatás lehetőségével, kihasználva az adminisztrációs terhek, s a közterhek ez irányú könnyítéseit. 2007-ben 2322 főre tehető megkérdezett cégeink által foglalkoztatott AM könyves létszám. Egy AM könyves átlagosan 24 napot töltött alkalmi munkával az év során. Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás 2007. évben


34. oldal


Legtöbb alkalmi munkavállalói könyves embert a szezonális hatásokra érzékeny ágazatokban, így a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben foglalkoztatottak.

A 2008. év végéig várható főbb események, eredmények Beruházások A megkérdezett vállalkozások kevesebb, mint fele, 47,6%-a tervez 2008-ban beruházás üzembe helyezését, ez mintegy öt százalékponttal marad el a 2007. évi arányszámtól. A beruházások nagyobb része korszerűsítő, innovatív jellegű. 2008-ban a minta 23,3%-a szándékozik korszerűsíteni, s 7%-a jelzett kapacitásbővítő beruházásokat. Azon cégeink aránya, amelyek korszerűsítő, innovatív és kapacitásbővítő beruházásokat is terveznek 2008. évben 17%, ez hasonló a 2007. évi részarányhoz. A megkérdezett munkáltatók beruházási szándéka

A régió főbb nemzetgazdasági ágai közül a mezőgazdaság, az energiaipar, a pénzügyi terület és a feldolgozóipar az, ahol átlag feletti összességében a beruházási szándék 2008-ban. Létszám-kategóriánként vizsgálva a beruházások alakulását megállapíthatjuk, hogy a cégek mérete és beruházási képessége egymással szorosan összefügg. Míg a mikro-vállalkozások csupán 36%-a tervez Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

35. oldal


beruházásokat 2008-ban, addig a 10 és 49 fős foglalkoztatók 54,5%-a, s a legnagyobb cégeink 85,7%-a tervez fejlesztéseket. A beruházási szándékúak aránya létszám-kategóriánként 2008-ban

1000 fő és felette

28,6%

250-999 fő

26,7%

50-249 fő

27,8%

10-49 fő

9 fő és ennél kevesebb 0,0%

28,6%

6,7%

10,0%

38,3%

7,0%

24,9%

20,8%

28,6%

9,0%

30,5%

20,6%

6,2% 9,3%

20,0%

30,0%

csak korszerűsítő, inovatív beruházást %

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

csak kapacitás-bővítő beruházást %

80,0%

90,0%

mindkettőt %

A megkérdezett cégek 35%-ánál a beruházás volumene 2008. első félévében hasonló lesz, mint egy évvel korábban; 17%-uk növekvő, 15%-uk csökkenő volumennel számol, míg egyharmaduknál várhatóan nem lesznek fejlesztések.

A termelési volumen alakulása A vállalkozások termelési volumenének kilátásai 2008. I. félévében


36. oldal


2008. I. félévében a cégek 22%-a véli úgy, hogy termelési szintje nőni fog, s 17,6%-uk szerint csökken a termelés volumene, közel negyven százalékuk szerint változatlan marad.

A vállalkozások üzleti helyzete várhatóan 2008 első félévében A válaszadók 17,3%-a ítéli 2008. első féléves várható üzleti helyzetét jónak, kevesebb, mint fele kielégítőnek, illetve 20 százaléka rossznak. A bizonytalanság magas fokát jelzi, hogy a válaszadók húsz százaléka nem tudja, vagy nem válaszolt a kérdésre. A vállalkozások üzleti helyzete 2008 első félévében, gazdasági áganként

A pénzügyi közvetítés, a feldolgozóipar, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás ágazatokban inkább voltak optimistábbak a válaszadók. A vállalkozások várható üzleti helyzete 2008. I. félévében

A cégeket létszám-nagyság kategóriánként tekintve a mikrovállalkozások ítélik meg pesszimistábban várható üzleti helyzetüket.

1000 fő és felette

42,9%

250-999 fő

41,7%

50-249 fő 10-49 fő 9 fő és ennél kevesebb 0%

53,5%

17,6%

15,9%

36,6%

10%

20%

30%

kielégítő

10,0%

17,1%

52,8%

13,3%

14,3%

43,3%

19,8%

jó


42,9%

22,6%

40%

rossz

50%

60%

5,0%

9,6%

13,7%

27,5%

70%

80%

90%

100%

nem tudja, nem válaszolt

37. oldal


2008-ban várható változások foglalkoztatotti létszámában

a

mintában

szereplő

gazdálkodók

A megkérdezett gazdálkodók közel ¾-e változatlan állományi létszámmal számol 2008. év végére. Lényegesen emelkedett az ilyen irányú válaszok aránya a 2007. évi jelzésekhez képest, tekintettel arra, hogy a 2007. év végére a megkérdezettek 56%-a nyilatkozott hasonlóképpen. A válaszadók mintegy húsz százaléka növekvő, közel nyolc százaléka pedig csökkenő várható állományi létszámról nyilatkozott 2008-ra. A létszámváltozások volumene egyértelműen a növekedést támasztja alá, vagyis növekvő statisztikai állományi létszámot feltételezhetünk a vizsgálati körben. Várható változás a statisztikai állományi létszámban 2008-ban

A nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparnál, valamint a kereskedelem területén lehet létszámnövekedésre számítani, de a többi ágazat túlnyomó részében is várhatóan kedvező az egyenleg. Nem mondható el ugyanez az energiaszolgáltató ágazatokról. Itt negatív egyenlegű létszámváltozások várhatók. Amíg 2007. év végére a cégek mintegy kétezer fős létszámcsökkenéssel számoltak, ez a terv 2008-ban 453 főre, negyedére esik vissza. A létszámnövekedés tervezett létszáma is kevesebb erre az évre, de nem olyan nagy mértékű, mint a létszámcsökkenés várható mértéke, 2007 év végére 1639 fővel számoltak.


38. oldal


Változás a statisztikai állományi létszámban, 2008 évben

Létszámnagyság-kategóriákat tekintve az 1000 főnél többet foglalkoztató cégeken kívül minden kategóriában bővülés prognosztizálható a 2008. év végi statisztikai állományi létszámban. Azon gazdálkodók, akiknél a statisztikai állományi létszám várhatóan növekedni fog, 1182 fős bővülést jeleztek, míg a másik oldalon 453 fővel mérséklődik a tervezett év végi statisztikai állományi létszám. A régióban — a növekedéseket és csökkenéseket is figyelembe véve — várhatóan, egyenlegében 729 fővel emelkedik a foglalkoztatottak létszám a vizsgálati körben, 2008-ban. A vizsgált gazdálkodó szervezeteknél várhatóan bekövetkező munkaviszony megszűnés, megszüntetés, tervezett elbocsátás, valamint létszámfelvétel 2008-ban

A létszámmozgásokat tekintve a megkérdezettek 28,6%-a jelzett létszámfelvételt, ami 4052 főt érint, ugyanakkor ennél érezhetően kevesebb embernek, 3323 főnek szűnik meg a munkaviszonya ez idő alatt. A válaszadók 5%-ánál várható tudatos elbocsátás, és a cégek 14%-ánál jeleztek egyéb okból történő munkaviszony megszüntetést. A tudatos elbocsátások régiós szinten 328 főt érintenek, míg az egyéb munkaviszony megszüntetések, mint például a kilépések, határozott időre szóló szerződések lejárta, nyugdíjazás, stb.


39. oldal


összességében várhatóan 2995 főt érintenek majd a megkérdezett cégeinknél 2008. év során. Nemzetgazdasági ágakat tekintve a létszámemelkedés leginkább a feldolgozóiparra jellemző, csökkenés az energiaiparban várható. Összességében 2008-ban 1,2 százalékos növekvő foglalkoztatotti létszámot jeleztek munkáltatóink.

A létszám-bővítéssel és létszám-csökkentéssel leginkább érintett foglalkozások 2008-ban A 2008-ban várhatóan felvételre kerülők és munkaviszony megszűnésben érintett foglalkoztatottak száma

A várható munkaviszony-megszűnések és felvételek állománycsoportonkénti vizsgálatakor megállapítható, hogy mindkét irányú mozgás legnagyobb arányban, 90 százalékban továbbra is fizikai munkaerőt érinti, ezen belül is inkább a szakképzetleneket, mint a szakképzetteket. Tekintettel arra, hogy a prognosztizált felvételek (főbben kifejezett) száma meghaladja a megszűnésekét, így kedvező lehetőségek kínálkoznak az év során úgy a szakképzett, mint a szakképzetlen fizikai munkaerő számára. Bár a diplomások várható létszámmozgása a fizikaiakénál lényegesen szerényebb, közel háromszor annyi főre vonatkozó felvételt jeleztek, mint munkaviszony megszüntetést, tehát itt is kedvező foglalkoztatási tendencia mutatkozik. Nem mondható el ugyanez az alap- és középfokú szellemi állományról. Itt a tervezett munkaviszony megszüntetések száma várhatóan meghaladja a felvételekét.


40. oldal


A létszámcsökkenéssel és felvétellel leginkább érintett foglalkozások

Átlagos statisztikai állományi létszám változása 2008-ban 2008-ra a válaszadó cégek húsz százaléka gondolja úgy, hogy átlagos statisztikai létszáma emelkedni fog 2007 évhez képest. Ennél lényegesen kevesebben, az érintettek 8 százaléka kalkulál az átlagos állományi létszám csökkenésével, így azon cégek aránya, amelyek nem terveznek létszámváltozást, meghaladja a hetven százalékot. A megkérdezés adatai szerint összességében a régióban az átlagos statisztikai állományi létszám + egyenleget mutat, a várható emelkedés 1280 fős, a tervezett csökkenés 484 fős. Az átlagos statisztikai létszám növekedés így várhatóan 1,4%-os a régióban. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

41. oldal


Az ágazatok között a mezőgazdaságban, energia szektorban, szálláshelyszolgáltatásban várható az átlagos statisztikai létszám kisebb mértékű visszaesése. Növekedés a feldolgozóipar, kereskedelem ágazatokban látszik.

Pályakezdők foglalkoztatása 2008-ban Arra a kérdésre, hogy a munkáltatók 2008-ban vesznek-e fel pályakezdőt, a gazdálkodók 18%-a válaszolt igennel. Az érintett munkáltatók 2008-ban 718 fiatalt felvételét tervezik. A nemzetgazdasági ágak közül valamennyi területen szándékoznak 2008-ban is fiatalokat alkalmazni. Nagyobb létszámban a feldolgozóipar, kereskedelem, építőipar az a terület, ahová pályakezdők felvételét tervezik. Pályakezdők felvétele 2008-ban ágazatonként


42. oldal


Néhány fontosabb foglalkozás, ahol pályakezdőt alkalmaznának 2008-ban

2008-ban Start kártyával rendelkezők felvételét tervező vállalkozások A megkérdezett munkáltatók közül 134-en nyilatkoztak úgy, hogy valamely célcsoportból Start kártyával rendelkező munkavállalót alkalmaznának 2008. év folyamán. A cégek zöme Start kártyával rendelkező pályakezdő felvételét tervezi, a felvenni tervezett létszám mintegy kétharmadát jelentik a fiatalok. Az új típusú Start kártyával rendelkezők foglalkoztatása az elképzelések szerint még nagyságrendileg nem túl jelentős, de összességében mintegy 250 fő felvételét jelenthetik.


43. oldal


Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás 2008-ban az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztató cégek aránya (20 százalékkal), és a foglalkoztatott létszám (1166 főre) is mérséklődik a jelzések szerint a 2007 évi adatokkal összehasonlítva. Gyakori alkalmazási forma lesz azonban továbbra is a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az építőiparban, a kereskedelem és vendéglátás területén.

Megyei kitekintés

A válaszadó cégek 40 százaléka Bács-Kiskun megyében, 32 százaléka Csongrád megyében, 28 százaléka Békés megyében gazdálkodik. A 2007. szeptember 30-i állományi létszám nagyobb része, 40 százaléka azonban Csongrád megyében áll alkalmazásban.

A válaszadó cégek száma és állományi létszáma dél-alföldi régió megyéiben 2007.szeptember 30-án

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád 25 284 fő; 37% 27 250 fő; 40%

336 cég; 32% 412 cég; 40%

Cégek száma

Állományi létszám

289 cég; 28%

15 817 fő; 23%

Ez abból adódik, hogy Csongrád megyében a megkérdezett cégek között 6 olyan található, ahol a foglalkoztatottak létszáma meghaladja az ezer főt, BácsKiskun megyében pedig nem volt ilyen.


44. oldal


A vállalkozások üzleti helyzete

Arra a kérdésre, hogy milyen az üzleti helyzetük jelenleg, Bács-Kiskun megyében a megkérdezett vállalkozások 26 százaléka, Békés megyében a 22%-a válaszolt úgy, hogy jónak tartja azt. Csongrád megyében ez az arányszám nem érte el a húsz százalékot. A cégek több mint fele mindhárom megyében kielégítőnek tartotta helyzetét 2007-ben. A 2008. évre vonatkozó kérdésre Csongrád megyében a cégek 15%-a nyilatkozott úgy, hogy várhatóan jó lesz a helyzete, Bács-Kiskun megyében 18%-uk, Békésben 19%-uk vélekedett hasonlóan. A bizonytalanságot tükrözi vissza az, hogy a válaszadók egy ötöde nem tudta megítélni azt, milyen lesz a 2008 –as év üzleti szempontból. Átlagos statisztikai létszám alakulása 2007-ben

Csongrád megyében a válaszadók 30%-a, Bács-Kiskun megyében 26%-a ítélte úgy, hogy az átlagos állományi létszámuk emelkedni fog 2007-ben. Békés megyében ez az arányszám nem érte el a húsz százalékot. Az átlagos statisztikai létszám csökkenéséről mindhárom megyében közel azonos arányban vélekedtek a munkáltatók. Az átlagos létszám növekedés és csökkenés egyenlege Csongrád és Bács-Kiskun megyében pozitív, bár nagyságrendjében eltér. Csongrád Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

45. oldal


megyében +2012 fős, Bács megyében +273 fős. Békés megyében -212 fős egyenleg mutatható ki. Átlagos statisztikai létszám alakulása 2008-ban

A 2008-as átlagos statisztikai létszám növelését mindhárom megyében a megkérdezettek közel azonos hányada (18-21%) tervezi. Kevesebb, mint felére esett vissza az átlagos létszám csökkenését tervező cégek aránya a 2007. évihez képest. A régió megyéiben az átlagos létszám várható növekedése összességében 1280 fős, alig harmada az előző évinek, leginkább Csongrád megyében esett vissza. Hasonló mértékben esett vissza az átlagos létszám várható csökkenése is, mely régiós szinten nem éri el az ötszáz főt. Egyenlegében mind Bács-Kiskun, mind Békés és Csongrád megye is pozitív képet mutat 2008. évre az átlagos statisztikai állományi létszám várható változásában.


46. oldal


Az álláskeresők számának előrejelzése Mostani felmérésünk alapján 2008. év végére kíséreljük meg előre jelezni a nyilvántartott álláskeresők számát. Feladatunk nem kevés bizonytalansági tényezőt hordoz magában. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gazdaság előző évi teljesítményét, az előző évi megszorító intézkedéseket, az országos foglalkoztatottsági színvonal alakulását. A becslésünk összeállításakor abból a feltevésből indultunk ki, hogy a nyilvántartott álláskeresők számának változásait alapvetően két tényező határozza meg: a gazdálkodók munkaerő-kereslete, és a munkaerő-kínálat nagysága. A munkaadók munkaerő-keresletének nagyságában bekövetkező változást jelen prognózisunk munkáltatói köréből nyert információkból, így a munkáltatói előrejelzésekből merítettük, melyek szerint munkáltatóink a foglalkoztatotti éves átlaglétszám tekintetében 1,4%-os a decemberi zárólétszám tekintetében pedig 1,2%-os emelkedést irányoztak elő a 2007. évi megfelelő adatokhoz képest. A nyilvántartott álláskeresők létszámának becslésekor kiinduló adatnak a 2007. decemberi nyilvántartott álláskereső létszámot (68 262 fő) tekintettük, mely elemzésünk készítésekor már tényadatként rendelkezésre állt, s nem hagyhattuk figyelmen kívül az azóta lezajlott munkaerő-piaci folyamatokat, s ezáltal a 2008. januári (72 112 fős) és februári (73 481 fős) nyilvántartott álláskereső létszámot sem. A fenti létszámokból kiindulva és a jelzett tendenciákat figyelembe véve, – az óvatos becslés elvét szem előtt tartva – arra a következtetésre jutunk, hogy régiónkban a nyilvántartott álláskeresők száma a 2007. évi mintegy tíz százalékos emelkedés után nem fog számottevően növekedni, 2008. decemberében közel hasonló lesz, mint egy évvel korábban. A prognosztizált létszám erre az időpontra: 68 500 – 70 000 fő. 2008. év átlagában a nyilvántartott álláskeresők száma 65 800 – 67 300 fő közöttire tehető, becsléseink szerint.


47. oldal

Mellékletek

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

kirendeltség kódja

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET

adatszolgáltató sorszáma

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

EZT AZ ADATLAPOT A CÉG TÖLTI KI! A válaszadás önkéntes. Az adatszolgáltatás kizárólag statisztikai célra történik. A kapott információkat a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. Törvény, valamint a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó 1992. évi LXIII. Törvény értelmében bizalmasan kezeljük.

Tisztelt Válaszoló! Köszönjük, hogy kitölti kérdőívünket! Fáradozását azzal szeretnénk megköszönni, hogy elküldjük Önnek a kutatás eredményeinek összefoglalóját. Ha igényli az összefoglalót, akkor ezt jelezze a céget felkereső munkatársunknak. A kérdésekre a megfelelő kódszám bekarikázásával, illetve a megfelelő szám vagy szöveg beírásával válaszolhat. Kérjük, hogy a táblázatokba az egyes foglalkozásokhoz tartozó FEOR kódokat, illetve a felsorolt képzésekhez tartozó OKJ kódokat is szíveskedjék beírni! Ha a cégnek telephelyei is vannak, és Ön a cégközpont munkatársaként válaszol, akkor kérjük, minden válasznál a cégközpontot és a munkaerőpiaci körzetében található telephelyeit együtt vegye számításba, és ne vegye számításba a cég más munkaerőpiaci körzetekben található telephelyeit! A KITÖLTÉS SORÁN FELMERÜLŐ KÉRDÉSEIVEL HÍVJA A MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉG MUNKATÁRSÁT, VAGY KÉRJEN SEGÍTSÉGET AZ MKIK GVI HELP DESK-TŐL! kirendeltségi munkatárs neve:

tel.:

MKIK GVI HELP DESK

tel.: (06-1)-235-0584 vagy (06-20)-313-8692 munkanapokon, 10-16 óra között hívható.

A kitöltő cég megnevezése: A kitöltő személy neve: beosztása: telefonszáma:

körzetszám:

Magyar Munkaerőpiaci Prognozis 2007

telefonszám:

2007. szeptember 14.

ÁFSZ – SZMM – GVI

Cég által kitöltendő adatlap

2/7

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Ha Ön a cég egy telephelyén dolgozik, akkor az adott telephelyre vonatkozóan válaszoljon a kérdésekre! Ha Ön a cégközpont munkatársa, akkor minden válasznál a cégközpontot és a munkaerőpiaci körzetében található telephelyeket együtt vegye számításba (attól függetlenül, hogy a kérdésben a cégre kérdezünk)! A munkaerőpiaci körzetébe tartozó településekkel kapcsolatban a kirendeltségi munkatárstól kérhet segítséget (lásd címlap)!

1.

Milyen szervezeti egységnél dolgozik Ön? A CÉGRE VONATKOZÓAN VÁLASZOLJON!

1 – telephely nélküli cég/szervezet

A CÉGKÖZPONTRA ÉS MUNKAERŐPIACI KÖRZETÉBEN TALÁLHATÓ TELEPHELYEIRE VONATKOZÓAN VÁLASZOLJON!

2 – cég/szervezet központja (székhelye) 3 – cég/szervezet telephelye

2.

A TELEPHELYRE VONATKOZÓAN VÁLASZOLJON!

Van-e jelenleg tartósan betöltetlen álláshely a cégnél (telephelyen)? 0 – nincs 1 – van 2.1. Milyen képzettségi szintű álláshelyek ezek? 2.2. És átlagosan hány hónapja keresnek ilyen képzettségi szintű állásokra? 2.2. Átlagosan hány hónapja keresnek ilyen munkakörökbe?

2.1. Ebből hány fő hiányzik?

Képzettségi szint: a. szakképzetlen fizikai

fő

hónapja

b. szakképzett fizikai

fő

hónapja

c. szellemi (alap- és középfokú)

fő

hónapja

d. szellemi (felsőfokú)

fő

hónapja

2.3. Melyek a legfontosabb tartósan betöltetlen munkakörök? Maximum 4 munkakört írjon be, azokat, amik a legtöbb személyt érintik és válaszoljon a többi kérdésre is! Munkakörök, amelyekben munkaerőhiány van a cégnél

A hiányzó létszám (fő)

Átlagosan hány hónapja keres ebbe a munkakörbe?

Jelenleg kínált havi bruttó bér nagysága (ezer forint/hó)

4 jegyű FEOR száma

a. …………………………………

fő

hónapja

ezer Ft/hó

b. …………………………………

fő

hónapja

ezer Ft/hó

c. …………………………………

fő

hónapja

ezer Ft/hó

d. …………………………………

fő

hónapja

ezer Ft/hó

3.

Foglalkoztat jelenleg, vagy foglalkoztatott 2007-ben külföldi állampolgárságú munkavállalót a cég (telephely)? 0 – nem 1 – igen

3.1. Jellemzően milyen munkakörben foglalkoztat, vagy foglalkoztattak 2007-ben külföldi állampolgárságú munkavállalót? Maximum 3 munkakört írjon be, azokat, amik a legtöbb személyt érintik és válaszoljon a kapcsolódó kérdésekre is! külföldi állampolgárságú munkavállalókkal betöltött munkakörök

alkalmazott létszám (kb.)

a.

………………………………………………….……

fő

b.

………………………………………………….……

fő

c.

………………………………………………….……

fő






3/7

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

4.

Van-e jelenleg határozott időre szóló munkaszerződése a cégnek? 0 – nincs 1 – van

4.1. Írja be az alábbi táblázatba azt a 4 foglalkozást, munkakört, amelyben a legtöbb személlyel van érvényes határozott időre szóló munkaszerződése a cégnek!

Foglalkozások, munkakör megnevezése (határozott idejű munkaszerződések) a. b. c. d.

5.

A szerződésben állók száma (fő)

………………………………………... ………………………………………... ………………………………………... ………………………………………...

Általában hány napra szerződnek?

fő

nap

fő

nap

fő

nap

fő

nap


Adja meg a statisztikai állományi létszámok alakulását az alábbi két időpontban! 2006. december 31.


a. Statisztikai állományi létszám összesen:

fő

fő

b.

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

Külföldi állampolgárságú munkavállalók létszáma

fő

fő

ebből: jelenlegi EU-tagállamokból

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

c.

ebből: fizikai foglalkozású szellemi foglalkozású A statisztikai állományi létszámból:

d. e. f. g.

Teljes munkaidőben foglalkoztatott ebből: határozott időre szóló munkaviszonnyal Nem teljes munkaidőben és részmunkaidőben foglalkoztatott ebből: legfeljebb havi 60 órában foglalkoztatott részmunkaidős A statisztikai állományi létszámból:

h. i. j.

ebből: Romániából A statisztikai állományi létszámból:

k.

Foglalkoztatott nyugdíjasok létszáma A statisztikai állományi létszámból:

l.

6.

Megváltozott munkaképességű dolgozók száma

Adja meg a statisztikai állományi létszámba nem tartozó kölcsönvett munkaerő számát a két időpontban! 2006. december 31. Kölcsönzött munkavállalók száma:


fő

2007. szeptember 30. fő 2007. szeptember 14.



4/7

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

7.

Volt-e vagy lesz-e a cégnél (telephelynél) 2007 folyamán: HA IGEN: Az érintettek száma kb.

8.

a. Elbocsátás, tudatos létszámcsökkentés?

1-igen 2-nem

fő

b. Egyéb létszámleadás: például kilépés, nyugdíjazás, határozott időre szóló szerződés lejárta?

1-igen 2-nem

fő

c.

1-igen 2-nem

fő

Létszámfelvétel?

Mennyi volt 2006-ban az éves átlagos statisztikai állományi létszám?

fő

8.1. Ezen belül mekkora volt a külföldi állampolgárságú munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma?

9.

fő

Mennyi volt a statisztikai állományi létszámba nem tartozó fő

kölcsönvett munkaerő átlagos létszáma 2006-ban?

10. Milyen változás várható 2007-ben az éves átlagos statisztikai állományi létszámban az egy évvel korábbi átlaghoz képest? 1 – növekszik

a. Hány fővel? Körülbelül

fővel

b. Hány fővel? Körülbelül

fővel

2 – nem változik 3 – csökken

10.1. Ezen belül a külföldi állampolgárságú munkavállalók átlagos száma várhatóan 2007-ben ... 0 – nem volt 2006-ban, 2007-ben, ill. nem is lesz 2007-ben külföldi állampolgárságú munkavállaló a cégnél 1 – növekszik


fővel


fővel


11. A statisztikai állományi létszámba nem tartozó kölcsönvett munkaerő áltagos létszáma 2007 során az előző évhez képest várhatóan ... 0 – nem dolgozott 2006-ban, 2007-ben, ill. nem is lesz 2007-ben kölcsönvett munkaerő a cégnél 1 – növekszik


fővel


fővel


12. Alkalmaztak-e (alkalmaznak-e) 2007-ben munkavállalót Alkalmi Munkavállalói könyvvel? 0 – nem 1 – igen

12.1. Összesen hány főt alkalmaztak 2007-ben főt

az alkalmak számától függetlenül? 12.2. Egy fő átlagos foglalkoztatásának időtartama hány nap volt 2007 folyamán? Magyar Munkaerőpiaci Prognozis 2007

nap 2007. szeptember 14.



5/7

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

13. Kötöttek-e (kötnek-e) 2007-ben mint fővállalkozók alvállalkozói szerződést? 0 – nem 1 – igen

13.1. Az alvállalkozói szerződések összege kb. hány %-át teszi ki a cég várható 2007. évi nettó árbevételének? % - át

14. Kötöttek-e (kötnek-e) 2007-ben megbízási szerződést? 0 – nem 1 – igen

14.1. Ezek forintösszege kb. hány %-át teszi ki a várható teljes személyi jellegű ráfordításoknak? % - át

15. Vettek / vesznek-e fel pályakezdőt 2007-ben? Pályakezdőnek azt tekintjük, aki két évnél nem régebben fejezte be tanulmányait. 0 – nem 1 – igen 15.1. Hány főt vettek / vesznek fel az alábbi képzettségi szintek szerint? Képzettségi szint:

pályakezdő

a. szakképzetlen fizikai

fő


fő


fő


fő

16. Alkalmaznak-e jelenleg pályakezdőket? 0 – nem 1 – igen

16.1. Sorolja fel a legjellemzőbb foglalkozásokat, munkaköröket, amelyekben pályakezdőt alkalmaznak! Pályakezdőnek azt tekintjük, aki két évnél nem régebben fejezte be tanulmányait. Maximum 4 munkakört írjon be; azokat, amikben legmagasabb a pályakezdők létszáma és válaszoljon a kapcsolódó kérdésekre is! Foglalkozások, munkakörök megnevezése a. b. c. d.

…………………………………………………… …………………………………………………… …………………………………………………… ……………………………………………………


alkalmazott pályakezdők


fő fő fő fő




6/7

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

17. Alkalmaznak-e START kártyával rendelkező fiatalt? 0 – nem 1 – igen

17.1. Sorolja fel a 4 legjellemzőbb foglalkozást, munkakört, amelyekben START kártyával rendelkező fiatalt alkalmaznak!

a. b. c. d.


alkalmazott létszám

Foglalkozások, munkakörök megnevezése ……………………………………………………

fő

……………………………………………………

fő

……………………………………………………

fő

……………………………………………………

fő

18. Folyt-e / folyik-e a cégnél (telephelyen) 2007-ben, belső vagy külső képzés keretében saját munkavállalók képzése, átképzése? 0 – nem 1 – igen

főt

18.1. Összesen hány főt érintett ez?

létszám

Ebből: a. Külső képzés keretében, OKJ-szerinti képzésben részt vett / vevő létszám

fő

b. Külső képzés keretében, nem OKJ-szerinti képzésben részt vett / vevő létszám

fő

c.

Belső képzés keretében, OKJ-szerinti képzésben részt vett / vevő létszám

fő

d. Belső képzés keretében, nem OKJ-szerinti képzésben részt vett / vevő létszám

fő

19. Jellemzően milyen munkakörben foglalkoztatott saját dolgozókat részesítenek képzésben, átképzésben 2007-ben? Maximum 4 szakmát írjon be, azokat, amelyek a legtöbb személyt érintik. Válaszoljon a kapcsolódó kérdésekre is, és ha meg tudja adni, írja be a képzés szakképesítési azonosítóját is! 0 – nem volt, ill. nem lesz képzés / átképzés 2007-ben A képzésben részesített dolgozók 4 jegyű FEOR: foglalkozása, munkaköre:

Létszám:

A képzés megnevezése, és ha van: OKJ száma: a képzés megnevezése:

a.

fő …………………………………

FEOR

foglalkozás, munkakör

szakképesítési azonosítója: a képzés megnevezése:

b.

fő …………………………………

FEOR


fő …………………………………

FEOR


fő ………………………………… foglalkozás, munkakör


FEOR

……….………………………


d.

……….………………………


c.

……….………………………

……….………………………

szakképesítési azonosítója:




7/7

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

20. A gazdasági szervezet szakképzési hozzájárulásra kötelezett-e? 0 – nem 1 – igen

20.1. Az éves képzési ráfordítás meghaladja-e a szakképzési hozzájárulás éves összegét? 1 – igen 2 – nem

21. Folyt-e / folyik-e a cégnél 2007-ben szakképzésben résztvevők számára gyakorlati képzés? 0 – nem 1 – igen

21.1. Hány főnek tartottak / tartanak gyakorlati képzést?

főnek

21.2. A cégnél folyó gyakorlati képzés jellemzően milyen szakmákra irányul (irányult) 2007-ben? Azt a maximum négy szakmát írja be, ahol a legmagasabb a létszám, és válaszolja meg a kapcsolódó két kérdést is! Szakma

Létszám

a. …………………………………………… b. …………………………………………… c. …………………………………………… d. ……………………………………………

Szakképesítési azonosító fő fő fő fő

KÖSZÖNJÜK VÁLASZAIT!

A KITÖLTÖTT KÉRDŐÍVET LEGYEN SZÍVES A MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉG ÖNÖKET FELKERESŐ MUNKATÁRSÁNAK ÁTADNI!



SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

kirendeltség kódja

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET

adatszolgáltató sorszáma

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ Rövidtávú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER A válaszadás önkéntes. Az adatszolgáltatás kizárólag statisztikai célra történik. A kapott információkat a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. Törvény, valamint a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó 1992. évi LXIII. Törvény értelmében bizalmasan kezeljük.

A cég megnevezése:……………………………………………………………………………………..…………………… Címe: irányítószám

......................................................................................................................................... település neve

................................................................................................................................................................................... út/utca, házszám A válaszoló neve: ...................................................................................................................................................... A válaszoló telefonszáma: ........................................................................................................................................ körzetszám / telefonszám A válaszoló e-mail címe: ……………………………………..…….………………………………………………………..

A cég adószámának első 8 számjegye: A cég főtevékenységének TEÁOR száma: A felkeresett szervezeti egység: 1 – telephely nélküli cég/szervezet 2 – cég/szervezet központja (székhelye) 3 – cég/szervezet telephelye

Kérdező neve:

..………..…………………….………….….…..………

Magyar Munkaerőpiaci Prognózis 2007

A CÉGRE VONATKOZÓAN VÁLASZOLJON! A CÉGKÖZPONTRA ÉS MUNKAERŐPIACI KÖRZETÉBEN TALÁLHATÓ TELEPHELYEIRE VONATKOZÓAN VÁLASZOLJON! A TELEPHELYRE VONATKOZÓAN VÁLASZOLJON!

kérdező sorszáma: 2007. szeptember 14.

ÁFSZ – SZMM - GVI

1.

2/8

Mi az Ön beosztása a cégen belül?

01 – humánpolitikai igazgató, vezető, humánerőforrás menedzser 02 – kontrolling igazgató, vezető 03 – elnök-vezérigazgató 04 – értékesítési igazgató 05 – gazdasági, pénzügyi igazgató, vezető 06 – igazgató, ügyvezető igazgató

2.

Személyes információgyűjtés

TÖBB VÁLASZ LEHET! 07 08 09 10 11 12 13 X

– – – – – – – –

kereskedelmi igazgató, vezető menedzser-tulajdonos műszaki igazgató, vezető termelési igazgató, vezető vezérigazgató vezérigazgató helyettes egyéb, éspedig1: .................................. Nem válaszol

Van-e Önöknél munkaerő-gazdálkodással foglalkozó önálló szervezeti egység? 1 – van

3.

2 – nincs

9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

Milyen a cég jelenlegi gazdálkodási formája? 1 – Bt 2 – Kft 3 – Rt (Zrt, Nyrt)

4.

4 – KKT 5 – szövetkezet 6 – egyéni vállalkozás

7 – egyéb szervezet 9 – Nem tudja X – Nem válaszol

Mekkora a külföldi tőke aránya hozzávetőlegesen a cég jegyzett tőkéjén belül? %

999 – Nem tudja

X – Nem válaszol

5. CSAK HA EGY TELEPHELYRE VONATKOZIK A KÉRDEZÉS (ld. címlap)

5.

Mi ennek a telephelynek a fő tevékenysége? ÍRJA LE! 5.1. Mi ennek a fő tevékenységnek a kétszámjegyű (azaz nem betűjeles) ágazati kódja? 9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

A TEÁOR első két számjegye: 999 – Nem tudja

X – nem válaszol

5.2. Van-e a telephelynek lehetősége, illetve jogköre arra, hogy a cégközponttól függetlenül létszámfelvétellel, elbocsátással kapcsolatos személyzeti döntéseket hozzon? 1 – van 2 – nincs 9 – Nem tudja X – Nem válaszol 6. CSAK HA NEM EGY TELEPHELYRE, HANEM CÉGRE, VAGY CÉGKÖZPONTRA ÉS MUNKAERŐPIACI KÖRZETÉBEN TALÁLHATÓ TELEPHELYEIRE VONATKOZIK A KÉRDEZÉS (ld. címlap)

6.

Hozzávetőlegesen mekkora volt a cég összes nettó árbevétele 2006-ban? Kérem, sorolja be a megfelelő kategóriába! 1 2 3 4 5 6 7 8

– – – – – – – –

20 millió forint alatt 20 és 50 millió között 50 és 100 millió között 100 és 250 millió között 250 és 500 millió között 500 millió és egy milliárd között egy és tízmilliárd forint között tízmilliárd forint felett

zt

9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

1 - Olyan személy válaszoljon a kérdésekre, akinek beleszólása van a cég (telephely) munkaerőgazdálkodásába!




3/8


Van-e jelenleg a vállalkozásnak2 (telephelynek) határidőn túli kintlévősége?

7.

0 – nincs 1 – van 9 – Nem tudja X – Nem válaszol

8.

7.1. Hogyan változott a vállalkozás (telephely) kintlévőségeinek állománya az egy évvel korábbi állapothoz képest? 1 – nőtt

2 – változatlan maradt

3 – csökkent

9 – Nem tudja X – Nem válaszol

A vállalkozás (telephely) teljes értékesítéséből kb. hány százalékot tett ki az export részaránya 2006ban?3 %

9.

999 – Nem tudja

X – Nem válaszol

Megítélése szerint jelenleg mekkora a vállalkozás (telephely) termelő/szolgáltató kapacitásainak kihasználtsága?4 %

999 – Nem tudja

X – Nem válaszol

HA A KAPACITÁS KIHASZNÁLTSÁGA NEM TELJES (kisebb mint 100%): 9.a. Véleménye szerint mi az oka annak, hogy a kapacitás kihasználtsága nem teljes? Több okot is megnevezhet. Kérem próbálja azt is megbecsülni, hogy a megjelölt okok hány százalékban felelősek a 100% alatti kapacitáskihasználtságért?

1 – belföldi megrendelések, vevők hiánya 2 – export megrendelések, vevők hiánya 3 – alapanyaghiány 4 – tőkehiány 5 – szakképzetlen munkaerő hiánya 6 – szakképzett munkaerő hiánya 7 – munkavégzés szezonális jellege 8 – egyéb ok, éspedig: ………….………………….… 9 – Nem tudja

Összesen:

100 %

X – Nem válaszol

10. Milyen beruházásokat helyeztek már üzembe, vagy fognak még üzembe helyezni 2007 folyamán? 1 2 3 4

– – – –

Csak korszerűsítő, innovatív beruházást, csak kapacitásbővítő beruházást, mindkettőt, vagy egyiket sem: nincs olyan beruházásuk, amit idén üzembe helyeztek vagy helyeznek?

9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

2 - Ha a cégközpontot kereste fel a kérdező, akkor a „vállalkozás” megnevezés minden kérdésnél a cégközpontra és a munkaerőpiaci körzetében található telephelyeire együtt vonatkozik, és a továbbiakban is ennek megfelelően válaszoljon. 3 - Az építőiparban exportnak számít a külföldi munkavégzés, az idegenforgalomban pedig a külföldi vendég fogadása. 4 - Csak azokban az esetekben kell kitölteni, ahol a kérdés értelmezhető.




4/8


11. Milyen beruházások üzembe helyezését tervezik 2008-ban? 1 2 3 4

– – – –

Csak korszerűsítő, innovatív beruházásét, csak kapacitásbővítő beruházásét, mindkettőt, vagy egyiket sem?

9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

12. Ön szerint milyen a vállalkozás (telephely) jelenlegi üzleti helyzete? Jó, kielégítő vagy rossz? 1 – jó

2 – kielégítő

3 – rossz

9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

13. Milyennek ítéli a vállalkozás (telephely) rendelésállományát, vagy termékeinek keresletét jelenleg? Magasnak, közepesnek vagy alacsonynak? 1 – magas

2 – közepes

3 – alacsony

9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

14. Ön szerint hogyan alakult a vállalkozásnál (telephelynél) a termelés (szolgáltatás) volumene a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva? Nőtt, változatlan maradt, vagy csökkent? 1 – nőtt 2 – változatlan maradt 3 – csökkent 9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

15. Várhatóan milyen lesz a vállalkozás (telephely) üzleti helyzete 2008 első félévében? Jó, kielégítő vagy rossz? 1 – jó

2 – kielégítő

3 – rossz

9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

16. Várhatóan hogyan változik a vállalkozásnál (telephelynél) a termelés (szolgáltatás) volumene 2008 első félévében 2007 első félévéhez viszonyítva? Növekszik, változatlan marad, vagy csökken? 1 – növekszik 2 – változatlan marad 3 – csökken X – Nem válaszol

9 – Nem tudja

17. Várhatóan hogyan alakul a vállalkozásnál (telephelynél) a beruházások volumene 2008 első félévében 2007 első félévéhez viszonyítva? Növekszik, változatlan marad, vagy csökken? 1 2 3 4

– – – –

növekszik változatlan marad csökken nem volt és nem is lesz beruházás

9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

18. Várhatóan hogyan fog változni 2008-ban a vállalkozásnál (telephelynél) az átlagkereset (nominálértéken) az előző évhez képest? 1 – Növekszik,

a. Hány százalékos növekedés várható?

%

999 – Nem tudja

%

999 – Nem tudja

2 – változatlan marad, vagy 3 – csökken? 9 – Nem tudja

b. Hány százalékos csökkenés várható? X – Nem válaszol




5/8


19. Várhatóan lesz-e 2008-ban elbocsátás, tudatos létszámcsökkentés, egyéb létszámleadás, illetve létszámfelvétel? HA IGEN: Várhatóan hány főt érint ez? HA IGEN: igen

nem

NT

Érintettek száma:

NT

a. Elbocsátás, tudatos létszámcsökkentés?

1-igen 2.nem

9

X

fő

9999

X

b. Egyéb létszámleadás?5

1-igen 2-nem

9

X

fő

9999

X

c.

1-igen 2-nem

9

X

fő

9999

X

Létszámfelvétel?

20. Várhatóan milyen lesz a munkaviszony megszűnésben, ill. a létszámfelvételben érintettek összetétele 2008-ban a következő kategóriákban? 0 – nem várható munkaviszony megszűnése 1. Munkaviszony megszűnik

NT

0 – nem várható munkaerőfelvétel NT

2. Felvételre kerülők

a. szakképzetlen fizikai

fő 999 X a. szakképzetlen fizikai

fő 999 X


fő 999 X b. szakképzett fizikai

fő 999 X


fő 999 X c. szellemi (alap- és középfokú)

fő 999 X


fő 999 X d. szellemi (felsőfokú)

fő 999 X

21. Munkaerőigényüket jellemzően milyen forrásokból elégítik ki? Többet is megjelölhet. Kérem, mondja meg azt is, hogy a munkaerőigényüknek kb. hány százalékát elégítik ki a megnevezett forrásból? munkaerő hány százalékát? 1 – hirdetés útján

%

2 – pályázatokkal

%

3 – a munkaügyi kirendeltségek segítségével

%

4 – munkaközvetítőkön keresztül

%

5 – munkaerő kölcsönző cégeken keresztül

%

6 – informális csatornákon keresztül

%

7 – egyéb forrásból, éspedig: …………………………………….

%

9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

Összesen:

100%

5 - Kilépés, nyugdíjazás, határozott időre szóló szerződés lejárta…stb.




6/8


22. Sorolja fel azt a maximum három munkakört, amelyben szándékaik szerint 2008-ban a legnagyobb lesz a létszámcsökkenés. Mondja meg azt is, hogy hány fős létszámcsökkenés várható! Az adott munkakörben várható létszámcsökkenés és növekedés egyenlegét adja meg! létszámcsökkenés Nem (kb.) tudja

Munkakörök megnevezése: a. b. c.

………………………………………………………….. ………………………………………………………….. …………………………………………………………..


fő

999

X

fő

999

X

fő

999

X

0 – nem várható létszámcsökkenés 2008-ban

23. Sorolja fel azt a maximum három munkakört, amelyben 2008-ban várhatóan a legnagyobb lesz a létszámnövekedés. Mondja meg azt is, hogy hány fős létszámnövekedés várható! Az adott munkakörben várható létszámcsökkenés és növekedés egyenlegét adja meg! Munkakörök megnevezése: a. b. c.

létszámnövekedés (kb.)

Nem tudja

NV.

fő

999

X

fő

999

X

fő

999

X

………………………………………………………….. ………………………………………………………….. …………………………………………………………..


0 – nem várható létszámnövekedés 2008-ban

24. Milyen változás várható 2008-ban az éves átlagos statisztikai állományi létszámban az egy évvel korábbi átlaghoz képest … 1 – nőni fog

a. Hány fővel?

fővel

999 – NT

X – NV

b. Hány fővel?

fővel

999 – NT

X – NV

2 – nem változik, vagy 3 – csökkenni fog? 9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

24.1. Ezen belül a külföldi állampolgárságú munkavállalók átlagos száma 2008-ban várhatóan ... 1 – nőni fog

a. Hány fővel?

fővel

999 – NT

X – NV

b. Hány fővel?

fővel

999 – NT

X – NV

2 – nem változik, vagy 3 – csökkenni fog?

0 – nem volt 2007-ben és nem is lesz 2008-ban külföldi állampolgárságú munkavállalójuk 9 – Nem tudja

X – Nem válaszol




7/8


25. Milyen változás várható a statisztikai állományi létszámba nem tartozó kölcsönvett munkaerő létszámában 2008 során az idei évhez képest? ... 0 – nem dolgozott kölcsönvett munkaerő a két időszakban 1 – nőni fog

a. Hány fővel?

fővel

999 – Nem tudja

X – Nem válaszol

b. Hány fővel?

fővel

999 – Nem tudja

X – Nem válaszol

2 – nem változik, vagy 3 – csökkenni fog? 9 – Nem tudja

X – Nem válaszol

26. Várhatóan alkalmaznak-e majd 2008-ban AM-könyvvel rendelkező munkavállalót?6 1 – igen 2 – nem

26.1. Hány fő alkalmazását tervezik?

főét


9 – Nem tudja

26.2. Várhatóan átlagosan hány napig fognak

X – Nem válaszol

alkalmazni egy AM könyvvel rendelkező munkavállalót?

napig 999 – Nem tudja X – Nem válaszol

27. Várhatóan vesznek-e fel pályakezdőt 2008-ban? Pályakezdőnek azt tekintjük, aki két évnél nem régebben fejezte be tanulmányait. 1 – igen 2 – nem

27.1. Hány fő pályakezdő alkalmazását tervezik?

főét

999 – NT


28. Sorolja fel a legjellemzőbb munkaköröket, ahová 2008-ban pályakezdők felvételét tervezik! Mondja meg a felvenni tervezett pályakezdő létszámot is! 0 – nem várható pályakezdők felvétele betöltendő munkakörök megnevezése a. b. c.

6

………………...……………………………………… ………………………………………………………… …………………………………………………………

Felvenni tervezett létszám (kb.)

NT


fő 999 X fő 999 X fő 999 X

alkalmi munkavállaló




8/8


29. Melyik START program esetében ismeri a foglalkoztatási kedvezmények mértékét és a preferált célcsoportokat? igen

nem

a. START

1-igen

2-nem

b. START PLUSZ

1-igen

2-nem

c.

1-igen

2-nem

START EXTRA

30. Tervezi-e START kártyával rendelkezők felvételét 2008-ban? 1 – igen 2 – nem 9 – Nem tudja X – Nem válaszol

30.1. Milyen célcsoportokat érintően tervezik START kártyával rendelkezők felvételét, és várhatóan hány főt vesznek fel az adott célcsoportból? HA IGEN: igen

nem

NT

Érintettek száma:

NT

a. Pályakezdő

1-igen 2-nem

9

X

fő 999

X

b. Gyermekgondozás után a munkaerőpiacra visszatérő nő

1-igen 2-nem

9

X

fő 999

X

c.

1-igen 2-nem

9

X

fő 999

X

1-igen 2-nem

9

X

fő 999

X

e. Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező 1-igen 2-nem tartós álláskereső

9

X

fő 999

X

GYES mellett munkát vállaló nő

d. 50 évet betöltött tartós álláskereső

31. Köszönjük válaszait! Segítségét azzal is szeretnénk megköszönni, hogy ingyenesen megküldjük Önnek a felmérés értékelésének rövid összefoglalóját. Igényli ezt? 1 – igen

2 – nem



2007. év év február

Recommend Documents