2007. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK

13-12-2007

Az Euròpai Parlament vitài

HU

2007. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK ELNÖKÖL: COCILOVO úr alelnök 1. Az ülés megnyitása (Az ülést 9.00-kor megnyitják) ) Richard Corbett (PSE). - Elnök úr, ügyrendi javaslatként szeretnék kérdést feltenni eljárási szabályzatunk 147-es cikkének lehetséges alkalmazásával kapcsolatban a tegnapi szégyenletes események után, amikor is kollégáink – valljuk be – úgy viselkedtek, mint a huligánok. Arra kérem az Elnököt, és az Elnökök Értekezletét, hogy foglalkozzanak az üggyel: szánjanak rá időt, és végezzék el megfelelően, de biztos vagyok abban, hogy ez egy olyan eset, ahol legalábbis fontolóra kellene venni az eljárási szabályzat 147-es cikkében meghatározott szankciók alkalmazását. Az elmúlt évben átdolgoztuk ezt a cikket, annak érdekében, hogy világosan megkülönböztessük a megfontolt – vizuális jellegű, de az ülés menetét meg nem szakító – tiltakozásokat az olyan viselkedésformáktól, amelyek ténylegesen megzavarják a parlamenti ülést. Tegnap voltak felszólalók – köztük vendégünk, a portugál miniszterelnök –, akiknek szavát nem lehetett hallani, mert egyes képviselők túlkiabáltak őket. Így nem lehet viselkedni egy pluralista, demokratikus parlamentben, ahol arra törekszünk, hogy szabályszerű vitát folytassunk, és nem hurrogjuk le egymást. Arra kérem az elnököt, hogy vizsgálja meg a kérdést, és, lehetőség szerint a januári ülés során jelentse be, hogy milyen szankciókat kíván alkalmazni – előreláthatóan megrovást, de adott esetben az eljárási szabályzatunkban foglalt súlyosabb büntetést is. Elnök. − Corbett úr, félretéve személyes véleményemet (hajlok arra, hogy osszam az ön érzéseit és véleményét), az eljárási szabályzat 147-es cikke értelmében a kérdést továbbítjuk az Elnökségnek, és biztos vagyok abban, hogy az elnök az eljárási szabályzat 147-es cikke szerint jár majd el. Joseph Daul (PPE-DE). – (FR) Elnök úr, ebben az ügyben teljes mértékben egyetértek Corbett úrral. Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy ma reggel jelen voltam az ülésen, hogy halljam a képviselőcsoport elnöke, Bonde úr bocsánatkérését amiatt, ami tegnap történt a teremőrökkel. Elfogadhatatlan, hogy egy, a parlamentben dolgozó személyt, aki elnökként csupán az elnökséggel járó kötelezettségeinek tesz eleget, olyan verbális inzultus érjen, ahol a szavak és kifejezések, úgy vélem, nem különösebben durvák, de – elnézést a kifejezésért, ugyanazt a nyelvet használom – ocsmányak. Nincs tudomásom hivatalos bocsánatkérésről, ezért meg kell tennünk a szükséges lépéseket a parlament dolgozóinak védelme érdekében. Ezért vagyok itt ma reggel. Elnök. − Köszönöm, Mr Daul. Most lezárom az ezzel az eljárási kérdéssel kapcsolatos felszólalási kérelmeket, és megadom a szót Beazley úrnak.

1

2

HU


Christopher Beazley (PPE-DE). - Elnök úr, nagyon rövid leszek. Teljes mértékben egyetértek Corbett úrral és képviselőcsoportom elnökével, Daul úrral. Ami tegnap történt, az teljességgel megbocsáthatatlan. Mindamellett arra szeretném inteni az Elnökök Értekezletét, hogy ne hagyják figyelmen kívül Cohn-Bendit úr bölcsnek mondható tanácsát, miszerint ne adják meg ezeknek az embereknek azt a figyelmet, amelyet elfogadhatatlan viselkedésükkel próbálnak kiváltani. Megfordult a fejemben, hogy a Parlament megvizsgálhatná, hogy van-e lehetőség egy új parlamenti óvodát létesíteni azok számára, akik az „offenzív Faragiá”-nak nevezhető szindrómában szenvednek. E szindróma tünetei a szélsőséges nézetek és a düh, és extrém esetben akár fertőző is lehet. Javaslom, hogy Farage úr legyen az óvóbácsi; az érintettek számára az egyetlen ismert gyógymód, hogy egyszavas táblákkal masírozzanak fel-alá, és kiabáljanak egymással, ahogy csak a torkukon kifér. Amikor lemegy a lázuk, akkor kipihenhetik magukat, és ismét felnőttek közé mehetnek. Azoknak tehát, akik tegnap felmutatták azokat az abszurd táblákat és azoknak, akik visszataszító módon viselkedtek, szeretnék boldog karácsonyt kívánni, és ha az ünnepek alatt lesz idejük elgondolkodni viselkedésükről, akkor talán azt is kitalálhatják, hogy mihez szeretnének majd kezdeni, ha felnőnek. Elnök. − Megfontoljuk majd az ön felvetését is, bár személy szerint nehezen tudom elképzelni e képviselőtársaimat egy óvodában, mivel az egyeseken megmutatkozó erőszakos hajlamok miatt úgy vélem, félő, hogy a betlehemi gyermekgyilkossághoz hasonló esemény következne be. Az eljárási szabályzat 147-es cikkében foglaltak szerint fogunk eljárni, és ahhoz tarjuk magunkat. 2. A Parlament állásfoglalásával kapcsolatos további intézkedések: lásd a jegyzőkönyvet 3. A taposóaknák betiltásáról szóló Ottawai Egyezmény tizedik évfordulója (benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványok): lásd a jegyzőkönyvet 4. Textilek (vita) Elnök. − A következő napirendi pont az alábbiak megvitatása: – szóbeli választ igénylő kérdés a Bizottsághoz az EU és Kína közötti, bizonyos textil- és ruhaipari termékek importjára vonatkozó Egyetértési Megállapodás lejártával kapcsolatban: Pedro Guerreiro, Jacky Hénin, Roberto Musacchio, Marco Rizzo, Ilda Figueiredo és Helmuth Markov, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében (O-0077/2007 - B6-0388/2007); – szóbeli választ igénylő kérdés a Bizottsághoz a textilekkel kapcsolatban: Gianluca Susta, Ignasi Guardans Cambó és Johan Van Hecke, az ALDE képviselőcsoport nevében, Robert Sturdy, Tokia Saïfi, Georgios Papastamkos és Vasco Graça Moura, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Erika Mann, Glyn Ford, Kader Arif és Elisa Ferreira, a PSE képviselőcsoport nevében, Cristiana Muscardini és Eugenijus Maldeikis, az UEN képviselőcsoport nevében, Caroline Lucas és Alain Lipietz, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében (O-0074/2007 B6-0383/2007). Patrizia Toia (ALDE), a szerző helyettese. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, kollégám, Gianluca Susta (a kérdés első aláírója) nevében is beszélek, aki fontos olaszországi kötelezettségei miatt nincs ma jelen. A Parlament ismét szeretné megoldani a textilipar

13-12-2007

13-12-2007

HU


bonyolult helyzetét, és arra kéri a Bizottságot, hogy határozottabban és megfelelőbb módon lépjen közbe. Ez a szektor Európában több millió dolgozót foglalkoztat, és számos országban jelentős forgalmat bonyolít le: ennek köszönhetően Európa a második legnagyobb exportőr a világon, és a szektor igen nagy mértékben növeli az európai exportot. Véleményem szerint nem helyes érett szektornak tekinteni, mert sok esetben – a technológiai újítás és az új anyagok területén végzett kutatások révén – van lehetőség modernizációra, emellett szoros kapcsolatban áll a divattal, a stylinggal és más speciális területekkel, amelyeken sok európai ország rendelkezik világszerte elismert szakértelemmel. Ehhez természetesen szükség van arra, hogy a szektor jelentős támogatást kapjon olyan iparpolitikák révén, amelyek olyan helyzetbe hozzák majd, hogy valóban szembenézhet a globális versennyel. A létrehozott magas szintű munkacsoport szintén ezeket a javaslatokat tette, ezért azt kérdezzük a Bizottságtól, hogy ennek nyomán milyen intézkedéseket és végrehajtási lépéseket tett. A közeljövőben a sürgős problémák azon lépésekkel kapcsolatosak, amelyeket a sorsdöntő nap, 2008. január 1. előtt meg kell tenni. Csak három problémát szeretnék megemlíteni: az alapos ellenőrzés szükségességét – a Bizottság milyen módon szándékozik bevezetni a felügyeleti rendszert a hatékony védőintézkedések garantálására, és hogyan kezeli a közvetett mozgásból adódó kockázatot és ennek következtében az engedélyek kettős ellenőrzésének problémáját? Alapjában véve, minden olyan eszköz esetében, amely papíron meggyőző, felmerül a kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan lehet megvalósítani. Felmerül a kérdés, hogy a termékek eredetisége hogyan garantálható, és ennek következtében a hamisítás, a kalózkodás és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem szükségességének kérdése. Reméljük, hogy a Tanács – amely ma nincs jelen – elfogadja majd a termékek származási helyének feltüntetésével kapcsolatos rendeletet, amely valóban szükséges és tényleges óvintézkedés lenne. Felmerül a fogyasztóvédelem problémája, beleértve az egészségügyi és biztonsági szempontokat is. Az importált termékekre ugyanazokat az egészségügyi és biztonsági normákat kell alkalmaznunk, mint amelyeket az európai piacon készült termékek esetében használunk. Végül – és ezt a kijelentést a Bizottságnak címezzük – felmerül a cselekvésre való hajlandóság kérdése. Ha 2008 elején ismét hirtelen megnövekszik az import, ha ismét csúcsértékeket ér el, ahogy már régebben megtörtént, szeretnénk, ha őszinte hajlandóságot tapasztalhatnánk az új eszközök – és talán az új intézkedések és védzáradékok – használata terén. Tokia Saïfi (PPE-DE), szerző. – Elnök úr, biztos úr, két évvel ezelőtt, a kvótarendszer megszüntetése után a textilipari szektorban valóságos ősrobbanás ment végbe. A válság kezelése érdekében ön, biztos úr, ideiglenes enyhítő intézkedéseket javasolt bizonyos kínai textíliák importjának ellenőrzése és korlátozása céljából. Néhány nap múlva ezek a védőintézkedések már nem lesznek érvényben, és a textilkereskedelem az Európai Unió és Kína közös felügyelete alá kerül, amely felügyelet, remélem, gondos és éber lesz. Jelenleg amiatt aggódunk, hogy milyen módon alakítsuk ki a közös felügyeleti rendszert. Miféle biztosíték van arra, hogy a kettős ellenőrzési rendszer egyszerre lesz megfelelő és hatékony? A textilszektor mindig is globalista volt, a termelés és a fogyasztás tekintetében egyaránt, de ugyanakkor meg is fizette a globalizáció árát.

3

4

HU


A globalizáció azonban előrelátható és szabályozható. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, lennie kell egy politikai akaratnak, amely arra irányul, hogy európai textiliparaink számára versenyen alapuló keretrendszer kerüljön kialakításra. A méltányos és kölcsönös piaci hozzáférés érdekében kell munkálkodnunk. Továbbra is bátran kell használnunk az EU rendelkezésére álló eszközöket arra, hogy megvédjük kereskedelmünket, hiszen a védelem és a protekcionizmus nem ugyanaz. Prioritásnak kell tekintenünk a hamisítás visszaszorítását. A holnap Európájának nem lesz semmiféle ipara, ha nem állunk ki az európai szellemi tulajdonhoz kapcsolódó szerzői jogok és szakértelem mellett. Csak úgy állhatunk elő egy, minden érintett fél győzelmét biztosító forgatókönyvvel, ha mindenki mindenkire ugyanazokat a szabályokat alkalmazza. Mandelson úr, azt kívánom tehát, hogy 2008-ban békésebb körülmények között, együtt gondolhassuk át a textiliszektor fényes jövőjét. Kader Arif (PSE), szerző. – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, néhány héttel azután, hogy véget értek a kínai textilek importjának korlátozását bevezető Egyetértési Megállapodással kapcsolatos tárgyalások, alapvető fontosságú, hogy az Európai Parlament határozottan állást foglaljon textilipari szektora jövőjének ügyében, amely szektor szerkezetét és szervezési módszereit veszélyezteti a hirtelen előállt verseny Kínával. Olyan közös állásfoglalást javaslunk, amely arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy bizonyos pontokkal kapcsolatban egyértelmű módon jelezzék elkötelezettségüket. Először is, azokat a szektorban működő vállalatokat és munkásokat, amelyeket és akiket az átalakítás nagymértékben veszélyeztet, teljes mértékben támogassák megfelelő szociális intézkedésekkel, valamint azzal, hogy európai forrásokat biztosítanak számukra, hogy termelési körülményeiket fejleszthessék. Emellett el kell köteleznünk magunkat amellett, hogy az európai textilszektor versenyképességét egy erős és ambiciózus európai iparpolitika tágabb keretén belül támogatjuk. Ezt csak úgy valósíthatjuk meg, ha a szavakat tettek követik, és komoly mértékű befektetéseket eszközlünk a kutatás és a fejlesztés területén. Továbbá – tekintetbe véve, hogy vannak olyan versenytársaink, akik a szociális vagy környezeti dömping (adott esetben mindkettő) nyújtotta versenyelőnyöket kihasználva tisztességtelen versenyt folytatnak –, Európának hatékony eszközökre van szüksége, amelyekkel megvédheti magát. A fokozottabb hatékonyság nem olyan elsietett reformmal érhető el, amely meggyengíti az EU védelmi eszközeit, hanem a meglévő eszközök átláthatóbb és kiszámíthatóbb használatával. Végül hadd tegyem hozzá, Európának az Euromediterrán Partnerséget kell alapként használnia arra, hogy olyan integrált termelési térséget hozzon létre, amely a lehető legjobban kihasználja a mediterrán országok közelségét, és így fokozza a versenyképességet a nemzetközi textilpiacon. Azon mediterrán országok fejlődése, amelyekkel partnerséget szándékozunk létrehozni, szorosan összefügg azzal, hogy képesek vagyunk-e határozott állásfoglalást felmutatni a politikákkal és a közös érdekeket képviselő szektorokkal kapcsolatban. Cristiana Muscardini (UEN), szerző. – (IT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Már csak néhány nap van hátra a sorsdöntő napig, 2007. december 31-ig, amikor a Kínából érkező textilipari termékekre vonatkozó kvótarendszert véglegesen eltörlik. Az európai ipar szereplői növekvő aggodalommal figyelik az eseményeket.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Kína nemrégiben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, és ebből sok haszna származott, egyebek mellett az, hogy a textilexportra vonatkozó kvóták újonnani bevezetését nem engedélyezték. Kínának – tekintve, hogy élt ezekkel az előnyökkel – azzal kellett volna mindezt viszonoznia, hogy megfelel a Kereskedelmi Világszervezet által meghatározott és jóváhagyott követelményeknek. Úgy látjuk, hogy ez nem történt meg. Ez negatív hatással van a nemzetközi versenyre, amely verseny még korántsem tisztességes és korántsem ugyanazokat a szabályokat szabja mindenki számára. Most nem azokról a viszonylagos szociális és környezeti előnyökről szeretnék beszélni, amelyek a multilaterális tárgyalások során sajnálatos módon még mindig kívül esnek minden jogi keretrendszeren és amelyek egyszer (reményem szerint igen hamar) olyan kereskedelmi keretrendszer részét képezik majd, amelyet joggal nevezhetünk majd tisztességesnek. Ma azokról a szabályokról beszélek, amelyek meghatározzák a hamisítványok ellen folytatott kemény küzdelmet, a játékoktól kezdve a gyógyszerekig számos termékre vonatkozó biztonsági előírásokról, valamint arról, hogy cégeink milyen mértékben férnek hozzá a kínaihoz hasonló piacokhoz – a kínai piac nem az egyetlen, ahol (nem csupán a textilipari szektorban, hanem más szektorokban is) még mindig vannak vámjellegű kereskedelmi akadályok és különösen nem vámjellegű kereskedelmi akadályok, s ez az európai ipar, valamint a kis- és középvállalkozások számára nagyban megnehezíti a betörést a kínai piacra. Tekintetbe véve, hogy a nemzetközi kereskedelemben ilyen helyzetek álltak elő, nem szabad félnünk attól, hogy a jogi és gazdasági kívánalmaknak való megfelelés mellett alkalmazzuk azokat a rendelkezésünkre álló jogszerű eszközöket, amelyeket multilaterális nemzetközi megállapodások vezettek be a textilipar védelme és oltalma érdekében, és különösen annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a kvóták megszüntetésének lehetséges negatív következményeit. Értem ezalatt a textilpiac felügyeletével foglalkozó magas szintű munkacsoport funkcióját és hatékonyságát. A munkacsoport feladata az lesz, hogy az importot és exportot engedélyező, kettős ellenőrzést magában foglaló felügyeleti rendszer segítségével figyelemmel kísérje az európai piac működését. Ez egy módszer, amellyel azonosíthatók az közvetett kereskedelmi mozgások és információ szerezhető az import-beáramlásról. Elszántnak és határozottnak kell lennünk: a Kereskedelmi Világszervezet szabályai alapján alkalmaznunk kell a védzáradékot, és amennyiben iparunkat súlyos kár érné az abnormális importmennyiség miatt, legalábbis ideiglenesen ismét be kellene vezetnünk a kvótarendszert. Arra gondolok, hogy a kereskedelmi védelmi eszközöket, mint például a dömping- és államitámogatás-ellenes szabályokat, folyamatosan alkalmazni kell, általánosságban pedig arra, hogy Kína és az Európai Unió között mindig nyitva kell az tartani a összevetés lehetőségét.. Textiliparunk nem tart a versenytől, de olyan helyzetbe kell hoznunk, hogy képes legyen megállni helyét ebben a versenyben. Ennek következtében két különböző fronton kell cselekednünk. Egyfelől fontos, hogy elősegítsünk egy olyan modernizációs és átszervezési folyamatot, amely a szektort versenyképesebbé teszi, és ugyanakkor legyenek olyan szociális eszközök, amelyek tompítják az esetleges negatív következményeket; másfelől pedig biztosítanunk kell, hogy a szektor egyenlő esélyekkel indul a versenyben és hogy mindenkire ugyanazok a szabályok érvényesek. Elnök úr, biztos úr, többek között ezért kérjük a Bizottságot és a Tanácsot arra, hogy a termékek származási helyének azonosításával kapcsolatban határozottabban és hatékonyabban tegye meg az első lépést.

5

6

HU


Caroline Lucas (Verts/ALE), szerző . – Elnök úr, szeretném hangsúlyozni, hogy a zöldek nagyon is tisztában vannak azzal, hogy az EU-s székhelyű termelők számára a teljes mértékben liberalizált textil- és ruházati piac következményeinek kérdése nem tűr halasztást; különösen igaz ez azon EU-n belüli termelési övezetek esetében, ahol az ipar igen koncentráltan van jelen. 2005 eleje óta több százezren veszítették el állásukat, habár ez a szám kisebb annál, amit a leginkább borúlátó előrejelzések vetítettek előre. A zöldek kezdettől fogva jelezték aggodalmunkat a verseny európai termelőkre gyakorolt hatása miatt. Úgy vélem, hogy alaposan ellenőriznünk kell a helyzetet, és készen kell állnunk arra, hogy importkorlátozásokat vezessünk be abban az esetben, ha a jövő évben az import hirtelen megnövekedése meghaladja az EU ruhaiparainak adaptációs képességét, és természetesen kutatási és fejlesztési forrásokat kell biztosítanunk a szektor számára. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy bizonyos szegényebb déli országok (például Banglades vagy a Fülöp-szigetek) számára a probléma sokkal komolyabb. Azokról az országokról beszélek, amelyek a Világbank és más adományozók hatására nagy befektetéseket eszközöltek a textil- és ruházaticikk-export területén, és most az exportlehetőségek csökkenésével, folyamatosan fennálló adóterhekkel kell szembesülniük, valamint azzal, hogy nem állnak rendelkezésükre anyagi eszközök a szektor kiigazítására. Mindez elsősorban azt a sok millió nőt sújtja, akik szinte ingyen dolgoznak éjszakai műszakban azért, hogy a legolcsóbb piaci ajánlatnál is olcsóbbat ajánljanak. Tulajdonképpen ez utóbbi szempont az, amely rámutat arra, hogy bizonyos szektorokban, ahol túlságosan sok termelő túlságosan sok terméket hoz létre, szükség van bizonyos, a kínálatot szabályozó irányítási eszközökre, és hogy ezek használata a többség érdekét szolgálja. Ezért kérem kollégáimat arra, hogy támogassák a zöldek és a szocialisták által közösen benyújtott módosítást, amelynek szövege a következő: „Felhívás a Bizottsághoz, hogy értékelje a ruhaipari szektorral kapcsolatos, kínálati oldalra vonatkozó irányítási eszközök hasznosságát, annak érdekében, hogy tisztességesebbé tegye a globális versenyt és megakadályozza a szociális és környezeti normák »legkisebb közös nevező« alapján történő megközelítését”. Azon szektorok esetében, ahol a túltermelés lehetősége fennáll, a teljes mértékben liberalizált piac kevés kivétellel mindenki számára bajt hoz. Úgy vélem, e tekintetben a ruhaipar példáját arra kell használnunk, hogy sürgessük annak ismételt átgondolását, hogy:a politikának milyen módon kell mindenki érdekében szabályoznia a piacokat. A kínálati oldalt érintő irányítási eszközök értékelése során át kell gondolni bizonyos kvóták újbóli bevezetését. A közös állásfoglalásban említésre kerül egy másik lehetőség is, amelyet szintén érdemes átfogóbban kiértékelni: ez az Euromed textil- és ruhaipari termelési övezet létrehozása. Ez a lehetőség nem csupán a déli mediterrán határállamokban történő fejlesztési lehetőségek irányába mutat, hanem lehetőséget jelent azon dél-európai textil- és ruházaticikk-gyártók számára is, akik profitálnának abból, hogy az EU-piacokra történő szállítás kevesebb időt vesz igénybe. Ez jó példa arra, hogy az Euromed gazdasági övezetet hogyan lehetne ésszerűen irányítani anélkül, hogy egy szabadkereskedelmi megállapodással a teljes mediterrán régiót totális liberalizációra kényszerítenénk. Képviselőcsoportom véleménye szerint ez a javaslat önmagában egy lehetőség, amelyet függetlenül kellene támogatni a vitatott 2010 Euromed szabadkereskedelmi megállapodási projekttől, mivel ez utóbbi a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának becslései szerint jelentős számú igen negatív szociális és környezeti következménnyel járna.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Pedro Guerreiro (GUE/NGL), szerző. – (PT) Örömmel fogadjuk ezt a parlamenti vitát, amelyben képviselőcsoportom is jelentős szerepet vállal. Reméljük, hogy a vita elősegíti majd a textil- és ruhaipai szektorhoz tartozó munkahelyek és tevékenységek védelmét – ez a szektor stratégiai jelentőségű az Európai Unió számára, ugyanakkor igen kevéssé védik, és erősen alábecsülik jelentőségét. Ami a Bizottsághoz intézett kérdéseket illeti, nincs mit hozzátennünk: a kérdéseket benyújtottuk. Ami a közös állásfoglalási indítványt illeti, amelyet az Európai Parlamentnek ma kell elfogadnia, szeretnénk rámutatni arra, hogy jóllehet vannak benne elemek, amelyek gyakorlatban védhetik és előlendíthetik az Európai Unió textil- és ruhaipari szektorát, mégis tartalmaz olyan pontokat is, amelyekkel kapcsolatban fenntartásaink vannak. Hogy csak három példát említsek: a „Globalizációs Alkalmazkodási Alapot” nem úgy kellene alkalmazni, mint valami ideiglenes eszközt, amely a vállalkozások bezárásával és áttelepítésével (és az ezekből következő munkahely-megszűnésekkel) járó elfogadhatatlan társadalmi és gazdasági következmények hatását próbálja tompítani. Hogy úgy mondjam, az okok terén kell közbeavatkoznunk, nem a következményekén. A jelenlegi liberalizációs politikákat meg kell fordítani, valamint hozzáférést kell biztosítani olyan anyagi eszközökhöz, amelyek hatékonyan elősegítik a munkahelyteremtést, a szektor modernizációját és ugyanakkor előmozdítják a többi iparág bevezetését (ideértve azokat az iparágakat is, amelyek kapcsolatban állnak a textil- és ruhaiparral), és ezáltal előmozdítják az ipari diverzifikációt azokban a térségekben, ahol jelenleg ez a tevékenység koncentrálódik. Nem sok értelme lenne sürgetni, hogy az Európai Unió arra biztassa a többi szereplőt, hogy vizsgálják felül monetáris politikájukat, amennyiben ő maga nem értékeli át kritikus módon az erős euró politikáját és annak bizonyos EU-országok exportjára gyakorolt hatását. Ugyanígy értelmetlen lenne kereskedelemvédelmi eszközöket sürgetni Kínával kapcsolatban, miközben egy euromediterrán szabadkereskedelmi térség kialakítását támogatjuk. Idő hiányában most nem foglalom össze az Európai Unió ruha- és textiliparával kapcsolatos összes javaslatunkat. A javaslatok megtalálhatók az állásfoglalásra irányuló indítványunkban. Szeretnénk azonban megemlíteni a közös állásfoglalással kapcsolatban benyújtott néhány módosítást. Céljuk az, hogy pótolják a hiányosságot, hogy egyáltalán nem kerülnek említésre a textilés ruhaipar globális szintű liberalizációjának súlyos következményei, többek között az, hogy (különösen Észak-Afrikában és Ázsiában) számos vállalkozást zárnak be vagy telepítenek át, és ez munkanélküliséget és súlyos társadalmi-gazadsági válságokat okoz. Hangsúlyozzák továbbá azt, hogy a kettős ellenőrzést magában foglaló felügyeleti rendszer eredménytelen lesz, amennyiben nem akadályozza meg azt, hogy a 2005-ös helyzethez hasonló szituáció álljon elő. Ezek hiánya a szövegben alábecsüli a munkahelyteremtés és az üzlet EU-ban történő védelmét és támogatását célzó új védőintézkedések bevezetésének fontosságát. A javaslatok rámutatnak arra, hogy bizonyos országok elfogadtak 2008 végéig érvényes védőintézkedéseket, és ezért nehezen érthető, hogy az Európai Unió miért nem tett szintén így. A javaslatok hangot adnak afölött érzett aggodalmunknak, hogy a Bizottság szándéka az, hogy a kereskedelemvédelmi eszközöket azon cégek érdekei szerint vizsgálja felül, amelyek olyan országokba helyezik át termelésüket, ahol az alacsony munkabérek, valamint az alacsony szintű szociális és környezetvédelmi normák következtében a termelési költség alacsonyabb. A javaslatok indítványozzák, hogy kerüljön kialakításra egy, a textil- és ruhaipari szektorra vonatkozó közösségi program, amely különösen a szektortól függő

7

8

HU


hátrányos helyzetű térségeket érinti, és foglalkozik a kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó segítségről. E javaslatok szerint keretszabályokat kell kialakítani annak érdekében, hogy a cég-relokációkat szankcionálják, hogy a cégeknek juttatandó állami támogatást a regionális fejlesztés és foglalkoztatás terén tett hosszú távú elköteleződéstől tegyék függővé – e tekintetben szerepelne az a követelmény, hogy amennyiben egy cég ezeknek a feltételeknek nem felel meg, úgy vissza úgy vissza kell fizetnie az állami támogatást. Végezetül: olyan javaslatok ezek, amelyek sürgetik, hogy a cégek tanácskozó testületeiben és az alapvető szervezeti döntéshozatalban hangsúlyosabb szerepet kapjanak a dolgozók képviselői. Reméljük, hogy az Európai Parlament támogatni fogja e javaslatokat. Peter Mandelson, a Bizottság tagja . − Elnök úr, ahogy a Ház tagjai tudják, az EU és Kína még 2005-ben megegyezett egy Egyetértési Megállapodásban, amely magában foglalt egy két és fél éves átmenetről szóló rendelkezést. Ennek az volt a célja, hogy a textil- és ruhaipari globális kereskedelem liberalizációja után az EU-s textilgyártók számára némi extra haladékot biztosítson. A megegyezés maximálta az éves növekedést 10, különösen érzékeny területet jelentő textil- és ruhaipar termék esetében. Ezek a korlátozások 2007. december 31-én veszítik hatályukat, jóllehet maga a megállapodás 2008 végéig érvényben marad, és arra kötelezi mindkét fél iparát és kormányát, hogy tegyenek meg mindent a szabad textilkereskedelembe való zökkenőmentes átmenet érdekében. Mindig is az volt a szándékom, hogy Kínával betartassuk ezt a kötelezettséget. A Bizottság tárgyalt Kínával egy, a kettős ellenőrzést magában foglaló, 2008-ra vonatkozó felügyeleti rendszerről, amely nyolc, különösen kényes kérdést jelentő textilipari termékcsoportot érint majd. Ez azt jelenti, hogy Kína exportengedélyt ad majd ki minden exportra, és ezzel párhuzamosan az EU engedélyezési hivatalai a tagállamokban is kiadnak majd egy importengedélyt. Ismert rendszer ez, és a gyártók, az importőrök és a kiskereskedők egyaránt örömmel fogadták. A rendszer pozitívuma az, hogy lehetővé teszi számunkra a textilimport szerkezetének ellenőrzését, és – lévén, hogy az importokat engedélyeztetni kell, mielőtt elhagynák a kínai kikötőt – azt is, hogy előre lássuk a valószínűsíthető változásokat. Készséggel elismerem, hogy a textil- és ruhaipar a strukturális változás hosszú időszakán megy keresztül. Ez az időszak jóval a kvóták megszüntetése előtt kezdődött. A sikeres európai cégek nem a tömegtermelőket próbálják lekörözni, hanem a technológiába és a minőségbe fektetnek be. Továbbra is mi vagyunk a világ második legnagyobb textilexportőre – ezt mindig érdekes kimondani. Több divat- és minőségi márkánk van, mint a világ többi országának együttvéve. A textilgyártók magabiztosságát és rugalmasságát bizonyítja, hogy nem követelték a kvótarendszer meghosszabbítását. Azzal érveltek, hogy versenyképességük sokkal inkább a hamisítás elleni hatékony fellépésen és a kínai piachoz való hozzáférésen múlik. Magától értetődik, hogy e két probléma területén kereskedelempolitikánkkal igen határozottan szándékozom fellépni. Ami a piachoz való hozzáférést illeti, a dohai forduló során és minden új szabadkereskedelmi megállapodásunkkal további hozzáférést kívánunk biztosítani textilipari termékeink számára A megújult piacihozzáférés-stratégia részeként egy speciális, a textilek kérdésével foglalkozó munkacsoportot is felállítottunk. Európa jó helyzetben van ahhoz, hogy kihasználja a feltörekvő gazdaságok fogyasztásicikk-piacait.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Nem fogunk egyszerűen hátradőlni, és remélni, hogy a tendenciák majd a kedvünk szerint alakulnak. Ha lehet, hamisítás még ennél is nagyobb problémát jelent. A védjegyek és a formatervezési jogok védelme mindenképpen alapvető fontosságú a textilipar számára; ezeket a kérdéseket minden alkalommal felvetem, amikor a kínai féllel tárgyalok. Végeztünk bizonyos mértékű munkát együttműködve a kínai vámhatósággal, kínai kereskedelmivásár-szervezőkkel és a kínai szabadalmi hivatallal. Azonban, mindent egybevetve, Kína továbbra is nagy problémát jelent a szellemi tulajdonjog birtokosai számára. Ha egyik nap kiürítik a hamisítványokat áruló piacot, a kereskedők másnap visszasurrannak. Ahogy már említettem, nem zárjuk ki a WTO bevonásának a lehetőségét, amennyiben nem javul a helyzet. Toia asszony megemlítette a textilipari termékek származási helyének feltüntetésével kapcsolatos javaslatot. Elkészítettem a javaslatot, benyújtottam a Bizottsághoz, az el is fogadta, de attól tartok, hogy a tagállamok többsége nem fogadta el. Ezt tekintetbe véve, nem erőltethetem tovább a javaslatot, és nem tehetek többet. Múlt hónapban, a pekingi EU-Kína csúcstalálkozón, körültekintő módon tettem bizonyos egyenes közléseket, amelyek a textilipari szektorra éppúgy vonatkoznak, mint minden más területre. Az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolat az utóbbi két évtizedben átalakult. Ez mindkét félnek igen nagy mértékben hasznára vált, de komoly egyensúlytalanság alakult ki. Míg Kína domináns szerepet játszik importpiacainkon, addig a hamisítás következtében a mi üzleteink veszteségesek Kínában, és a piachoz való hozzáférést gátló akadályok miatt meg nem valósult üzleti lehetőségek naponta 55 millió eurót tesznek ki. Hirtelen növekvő kereskedelmi deficitünk jól tükrözi ezt két jelenséget. Ennek nem az az oka, hogy az európai gyártók nem versenyképesek. A termékkereskedelem területén világviszonylatban vannak tartalékaink; és amennyiben szabad versenyben vehetünk részt, mindenkivel egyenrangúak vagyunk. Kínában nem ez a helyzet. Az esélyek nem egyenlők: komoly hátránnyal indulunk. Gyakorlatilag minden szektorban kereskedelmi és beruházási akadályokkal, korlátlan hamisítással és szabályozási jellegű korlátokkal szembesülünk. Hat évvel azután, hogy Kína a WTO tagja lett, még mindig nem teljesíti a tagságból következő kötelezettségeit. Úgy vélem, hogy a textilipar problémái azokat az általánosabb problémákat jelképezik, amelyekkel Kínában találkozunk. A ruha- és textilipari termékek terén mi vagyunk Kína legnagyobb partnere. Elismertük, hogy Kína viszonylagos előnyt élvez a munkabér- és termelési költségek terén. Saját viszonylagos előnyeinkre helyezzük a hangsúlyt. Azon vagyunk, hogy termékeinket a értékláncban feljebb emeljük. A kínai piacon ugyanazokat az egyenlő esélyeket és méltányos elbánást várjuk el, mint amivel a mi piacunkon találkoznak a kínai gyártók. A legutóbbi csúcstalálkozón Kína vezetője, Wen Jiabao láthatólag megértette komoly aggodalmunkat, és felajánlotta, hogy kialakítanak egy olyan magas szintű stratégiai mechanizmust az EU-val, amely a Kínával kapcsolatban kialakult kereskedelmi deficitünk kiegyensúlyozását célozza. Ezt örömmel fogadom, de van egy magától értetődő fenntartásom: nem újabb párbeszédre vagy újabb tervre van szükségünk, hanem cselekvésre – a gyakorlatban: a piacokon, a bíróságokon, ott, ahol a kérdés az európai exportőröket érinti. Cselekvésre van szükség,

9

10

HU


és nem csupán a Kereskedelmi Minisztérium részéről, hanem általában a piaci hozzáférést korlátozó szabályozó ügynökségek és minisztériumok részéről, valamint arra, hogy a kínai gazdaság minden területén betartassák a törvényt. Ha ez nem történik meg, az európai piacok nyitottsága Kína felé politikailag nem lesz fenntartható. A textilekről és a ruházati termékekről beszélek, de ugyanakkor minden olyan szektorról is, amelyben Európának exportérdekeltsége van. Kína őszinteségének döntő próbája az lesz, hogy gyakorlati, tényleges változás történik-e majd az új magas szintű kereskedelmideficit-mechanizmus alkalmazásával, amelynek megtervezésével és elindításával jómagamat és kollégámat bízták meg. Remélem, hogy Kína őszintesége van akkora, mint a mi szándékunk arra, hogy megoldjuk az előttünk álló kérdéseket anélkül, hogy az amúgy elkerülhető konfrontációhoz folyamodnánk. Robert Sturdy, a PPE-DE képviselőcsoport nevében . – Elnök úr, annyit szeretnék mondani a biztos úrnak, hogy ez egyszer alig találok szavakat. Gratulálok! Azt hiszem, pontosan ez az, amit a Ház hallani kívánt, és őszintén remélem, hogy a ma említett kérdésekben folytatja majd a tárgyalásokat Kínával. Ígéretesek a fejlemények, és úgy látom, hogy a biztos úr teljes mértékben kézben tartja és átlátja a helyzetet. Bizonyára nem várja el, hogy ezt mondjam, de mégis mondom, mert úgy vélem, hogy pontosan azt tette, ami szükséges volt. Csak egy-két dolgot szeretnék röviden megemlíteni. Tegnap ebben a Házban olyan beszédet hallottam, amely az általam valaha hallott egyik legjobb államfői beszéd volt – Jordánia királyának beszédére gondolok. Többek között említést tett az Euromed helyzetéről, amely különösen érdekes a textilek kérdésének szempontjából, és, természetesen, igen fontos az egész európai/mediterrán térség stabilitásának szempontjából. Talán a biztos úr hozzáfűzhetné megjegyzéseit, hiszen a kérdés fel fog merülni a tárgyalások során. Úgy gondolom, hogy ez fölöttébb fontos, különösen mivel Törökországra és Marokkóra nagymértékben hat majd Kínával való viszonyunk. Másodszorra, mivel nem hiszek a kereskedelemvédelmi eszközökben, sokkal inkább a szabadpiacban – mégpedig egy olyan szabad és méltányos piacban, ahol a verseny egyenlő feltételek mellett folyik –, örömmel hallom, hogy a biztos úr is ezen irányvonalak mentén tevékenykedik. Harmadszor, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok nemrégiben vezetett be igen szigorú behozatali feltételeket, pontosan mi történik majd, ha a Bizottság kettős ellenőrzése befejeződik (ha jól emlékszem, a biztos úr azt mondta, hogy 2008 végén)? Ez vajon azt jelenti, hogy a jelenleginél is több áru érkezik majd az európai piacra? Végezetül, biztos úr, szeretném megragadni az alkalmat, hogy önnek, Renate-nak és többi munkatárásának nagyon boldog karácsonyt és sikeres új évet kívánjak. Harald Ettl, a PSE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, mit hoz a 2008-as év az Európai Unió textilipara számára? Annyi bizonyos, hogy semmi jót. Kína a világ legagresszívabb textilnagyhatalmává nőtte ki magát, és csak 2006-ban a gyűrűsfonó, a szövő- és a texturáló gépek szektorában a magas szintű technológia 50%-60%-át Kína vásárolta meg. A kapacitás már megvan. Az európai kiskereskedők és gyártók már nem rendelnek, hanem kedvezőbb kínai ajánlatra várnak. A közeljövőben további csődök várhatók. Az, hogy Európa a kereskedelemre helyezi a hangsúlyt, még ennél is nagyobb problémákat okoz majd nekünk, és nem csupán a textiliparban.

13-12-2007

13-12-2007

HU


A számunkra felkínált termékek mennyisége természetesen növekedni fog. A választék azonban szűkül majd. Ha a kérdésnek még van jelentősége, akkor az Európai Unió gazdaságának átalakítását társadalmi szempontból jobban meg kell támogatni, jobban „ki kell párnázni”. Csupán néhány, piaci űrt betöltő gyártó marad majd életben. Ennek a fejlődésnek azonban van egy másik oldala is. Kínában a textil-, ruha- és bőriparban dolgozók munkakörülményei továbbra is szörnyűek, bérük továbbra is rendkívül alacsony. Emellett az európai kiskereskedők és beruházók lenyomják az árakat Kínában. Bár Kínának sok versenyelőnye van, a túlélés mégis nehezebb, mert a megmaradt európai textilipar komoly európai támogatásban részesül. A gyors haszon mindig a legkisebbek rovására megy. Mint szakszervezeti tag, elvárnám a sportipartól, amely megszervezi az olimpiai játékokat Kínában, hogy tárja fel a női dolgozók helyzetét. Jelenleg naponta 350-400 ember hal meg Kína textilgyáraiban. Körülbelül 100 dolgozó keze csonkul meg minden nap. A kínai gyártók kilenc tizede sérti meg a nemzetközi munkaügyi normákat, mi több, a kínai jogszabályokban meghatározott munkaügyi normákat is! A kiskereskedelemnek azonban jól megy az üzlet. Mint szakszervezeti tag, és a textil-, ruhaés bőripari dolgozók nemzetközi egyesületének alelnöke, azt mondanám önöknek, hogy túl késő; de nem túl késő számunkra, hogy szociális intézkedéseket tegyünk.. Ignasi Guardans Cambó, az ALDE képviselőcsoport nevében . – (ES) Elnök úr, úgy vélem, hogy az elhangzott beszédek mind egy irányba mutatnak. Az utóbbi időben nagyon kevés olyan vita volt, amely során azt tapasztalhattuk, hogy a Ház különböző részein ülő, különböző politikai nézeteket képviselő személyek ugyanazt a nyelvet beszélik, pontosan ugyanazzal a céllal. Kétségtelen, hogy támogatjuk a szabadkereskedelmet – ez igen egyértelmű alapelvünk. A szabadkereskedelm nem alakít ki korlátokat: lényege, hogy biztosítja azt, hogy a játékszabályok mindenki számára egyformák legyenek, és hogy tisztában van azzal, hogy a Kína által – a piaci hozzáférés korlátozása, a szellemi és ipari tulajdonjogok rendszeres, szisztematikus és súlyos megsértése révén – gyakorolt tisztességtelen verseny , az importellenőrzés hiánya, a valutaárfolyamok különbségének problémája (amely minden bizonnyal nem csak a textilipart érinti, hanem kereskedelmi kapcsolatunk sok más területét is) és az egyéb kínai intézkedések rendkívül nehéz és kényes helyzetbe hozzák az ipart. Az ipar továbbra is létezik, a túlélés érdekében megvédi magát, és nem kér védelmet – ahogy azt Mandelson biztos úr is elmondta beszédében, amelyhez gratulálok neki. A piacnak nincs szüksége korlátozásokra; arra van szüksége, hogy mindenki számára azonosak legyenek a játékszabályok és hogy egyenlő esélyekkel indulhasson. Tény, hogy a helyzet teljesen megváltozik az év végétől kezdve, és a Bizottság nem teheti meg, hogy egyszerűen csak tudomásul veszi ezt a változást, mintha valami időjárási jelenségről lenne szó. A Bizottságnak sok fegyver és eszköz áll rendelkezésére – mint például az import ellenőrzése – amellyel biztosíthatja, hogy a játékszabályok valóban azonosak, és alkalmazhatja a rendelkezésére álló védelmi mechanizmusokat is. Ryszard Czarnecki, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, Mandelson biztos brit úriemberhez méltóan sakkozni kíván, csakhogy ellenfele, a kínai partner egy másik játékot szeretne játszani, merőben más szabályok szerint. Természetesen beszélhetünk a Kínából érkező import megfigyeléséről és ellenőrzéséről, de ne feledkezzünk meg a reexportálásnak nevezett jelenségről, arról, amikor Kína bizonyos

11

12

HU


cikkeket például afrikai országokba szállít, majd ezek a cikkek hozzánk afrikai termékként érkeznek meg, jóllehet valójában olyan termékek, amelyeket az adott országban működő kínai gyárakban vagy éppenséggel Kínában gyártottak. Még valamit szeretnék kiemelni, amiről szintén kevés szó esik itt: a kínai valuta értékének mesterséges csökkentéséről. Ez természetesen előmozdítja az Európába irányuló exportot, és komoly veszélyt jelent. Bastiaan Belder, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr, először is szeretnék őszinte köszönetet mondani Mandelson biztos úrnak az itt elhangzott világos érvekért. Ezekről már részletesen olvastam az európai sajtóban. Most következzék hozzászólásom. E vita középpontjában az európai textilipari szektor jövője áll Kína gazdasági felemelkedésének fényében. Időről-időre bebizonyosodik, hogy az Unió nem képes helyesen előrejelezni Kína fejlődését. Ennek pedig az az oka, hogy az Unió nem képes egyértelmű kereskedelempolitikát kialakítani. Akár a textilipari termékekre vonatkozó kvótákról van szó, akár kereskedelmi védőintézkedésekről, az Európai Unió egy északi és egy déli táborra szakad. Legfőbb ideje tehát annak, hogy a tagállamok megtanuljanak túllátni saját érdekeiken. Az ebben az irányban megtett egyik első lépés az, hogy az északi tábor elismeri, hogy saját iparának védelme a kalózkodással és az illegális állami támogatással szemben nem protekcionizmus, és hogy e védelem érdekében hatékony eszközökre van szükség. A déli tábornak pedig be kell látnia, hogy Kína felemelkedésének megvannak a maga következményei. Az Unió többet nem engedheti meg magának, hogy ellankadjon a figyelme, ahogy az 2005-ben, a Multifibre Agreement lejártakor történt. Az európai gazdaságoknak még idejében meg kell találnia a piaci réseket. Végső soron a kvóták újbóli bevezetésének lehetőségei 2008 végéig korlátozottak. Luca Romagnoli (NI). - (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, most, hogy az EU és Kína közötti Egyetértési Megállapodás hamarosan érvényét veszti, úgy tűnik számomra, hogy a feltett kérdések világosan mutatják az ipar és a szektor szereplőinek indokolt aggodalmát a kínai termékek az EU-tagállamokba történő importjának – helyesebben masszív inváziójának – múltbeli és jelenlegi következményeivel kapcsolatban. Többször rámutattam arra (és nem én voltam az egyetlen), hogy termékeink számára a valódi versenyt és versenyképességet – a belső piacon sokkal inkább, mint a külső piacon – nem kizárólag és nem is annyira a kvótarendszer biztosítja, mint inkább az, hogy a szektort megvédjük a tisztességtelen versenytől. Az ilyesfajta verseny azért tisztességtelen, mert a jóval alacsonyabb költségen és a jóval rosszabb gyártási körülményeken alapul. Az ilyen áron végzett kínai termelés hozzáadott értéke aránytalan, mivel a jól ismert termelési tényezők összeegyeztethetetlenek a mi civilizáltabb kontinensükre jellemző tényezőkkel. Hogyan is gondolhatjuk, hogy versenyezni tudnánk a gyártás terén, ha Kínában a költségek mérhetetlenül alacsonyabbak, de a termékek a viszonylagos minőség tekintetében már csaknem egy színvonalon állnak sok európai termékkel? Úgy vélem, hogy tulajdonképpen csak egy módunk van arra, hogy részben visszaállítsuk azt, amit méltányos kereskedelemnek és fenntartható versenynek neveznék: véleményem szerint a kínai importokra érvényes felügyeleti rendszert annak ellenőrzésére kell alapoznunk, hogy a termelési körülmények nem különböznek nagyban azoktól, amelyeket saját iparunknak is fel kell mutatnia. Azt talán nem követelhetjük meg, hogy azonosak legyenek a munkabérköltségek, de azt igenis

13-12-2007

13-12-2007

HU


megkövetelhetjük, hogy a termékek semmiképpen se gyermekmunka alkalmazásával készüljenek, ne szégyenletes vagy rabszolgasághoz hasonló körülmények között, és hogy az elégtelenül ellenőrzött környezetbiztonsági, fogyasztóbiztonsági és minőségigazolási normák megsértése ne okozzon komoly károkat a környezetben. Más politikát kell alkalmazni azokkal az európai iparágakkal, amelyek az EU határain kívülre települnek át, és tisztességtelen versenyt folytatnak az EU-n belül megmaradt iparágakkal. Talán olyan adóintézkedéseket kellene bevezetni, amelyek ellensúlyozzák a nem áttelepült cégek hátrányát, és ezzel új egyensúlyt alakítanak ki. Végezetül, Európában is alaposabb ellenőrzésnek kell alávetni a forgalmazás körülményeit – tekintettel arra, ami legalábbis Olaszországban folyik, ahol a nagykereskedelmi forgalmazás úgy szerepel, mintha kiskereskedelmi lenne. Georgios Papastamkos (PPE-DE). - (EL) Elnök úr, minket, az Európai Uniót arra szólítanak fel most is, hogy fogalmazzuk meg újra a textil- és ruhaipari szektorokra, e fontos szektorokra vonatkozó stratégiánkat. Az átfogó európai stratégiát a következőképpen lehetne felvázolni: először is, a vámtarifák legnagyobb fokú, az egész világra kiterjedő, alsó szinten megvalósuló konvergenciájával és a vámakadályok megszüntetésével biztosítani kell az európai termékek számára a jobb hozzáférést a külföldi piacokhoz. Másodszor, el kell érni, hogy az származási helyre vonatkozó szabályok az importok esetében hatékonyan alkalmazásra kerüljenek. Harmadszor, a Globalizációs Alkalmazkodási Alapon keresztül jelentős mértékű támogatást kell nyújtani azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyekre rossz hatással van a liberalizáció. Úgy vélem, az is hasznos lenne, ha készülne egy közösségi program a szektor támogatására, különösen az Unió kevésbé előnyös helyzetben lévő térségeiben . Negyedszer, biztosítani kell, a kalózkodás és a hamisítás elleni hatékony eszközöket – tekintettel arra,hogy a regisztrált esetek több mint 50%-a a textilipari és ruházati szektorban történik. Ötödször, fenn kell tartani és meg kell erősíteni a kereskedelemvédelmi eszközöket, amelyek feltétlenül szükségesek a versenyt gátló, törvénybe ütköző gyakorlatok visszaszorításához. Hatodszor, garantálni kell, hogy az Európai Unióba importált termékek ekvivalens biztonsági és fogyasztóvédelmi szabályoknak felelnek meg. Kínával kapcsolatban kifejezzük aggodalmunkat amiatt, hogy a kettős ellenőrzés rendszere kerül bevezetésre, ahelyett, hogy a kvótarendszert terjesztenék ki a tíz termékcsoportra. Mindenesetre arra kérjük a Bizottságot – arra kérjük önt, Mandelson biztos úr – hogy a rendszert szigorúan és hatékonyan alkalmazzák. Ugyanakkor emlékeztetem önöket az „utolsó mentsvárra” is: azokra a védelmi eszközökre, amelyeket az Európai Uniónak joga van bevetni. Végezetül, elnök úr, a világ kereskedelmi rendszerének liberalizálása nem azt jelenti, hogy eltűrjük a tisztességtelen versenyt, az illegális kereskedelmi taktikákat vagy végső soron a gazdasági és a társadalmi modell felbomlasztását. Joan Calabuig Rull (PSE). - (ES) Elnök úr! Biztos úr, engedje meg, hogy gratuláljak önnek határozottságáért és azért a megegyezésért, amelyet októberben kötött Kínával az Európai Unióba irányuló textilexport kettős ellenőrzést magában foglaló rendszerével kapcsolatban.

13

14

HU


Tekintettel a kvótarendszer megszüntetésére, amely ebben az évben végbemegy, a megegyezés elősegíti majd – vagy legalábbis elő kellene segítenie – annak garantálását, hogy 2008 során a szabadpiacba való átmenet helyesen történik meg. Ez elsőrendű fontosságú az európai gyártó cégek számára, amelyeknek már ezidáig is hatalmas kihívásokkal kellett szembenézniük – ahogy azt más felszólalók is elmondták. Az iparnak és a hatóságoknak együtt kell dolgozniuk annak érdekében, hogy alapos figyelemmel kísérjék Kína kereskedelmi szerkezetének fejlődését és kivédjék egy, a 2005-öshoz hasonló helyzet kialakulását. Sajnálattal halljuk azonban, hogy a 2005 júniusában létrejött megegyezésben foglalt kategóriák csupán nyolcat tartalmaznak azon csoportok közül, amelyek ez év december 31-ig vannak korlátozásnak alávetve. Ezzel kapcsolatban szeretném tisztázni, hogy mi lesz a Bizottság stratégiája azon két termékcsoport ellenőrzésével kapcsolatban, amelyet kizártak a megegyezés tárgyát képező kettős ellenőrzési rendszerből – a pamutanyagokról, valamint az asztelneműkről és konyhai textilekről van szó. Mindazonáltal nem kérdéses, hogy a megegyezés mellett más területeken is újabb lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy garantáljuk azt, hogy az európai ipar méltányos és kölcsönös feltételek mellett versenyezhessen. Ezt például azzal érhetjük el, hogy előrehaladást teszünk a származási hely megjelölése terén (jóllehet itt jelen vannak azok a nehézségek, amelyekre ön rámutatott) vagy azzal, hogy a kereskedelmi megállapodások tárgyalása során előmozdítjuk a munka-, társadalmi és környezeti körülmények ügyét. Minden intézménynek és üzletnek a K&F-re kell összpontosítania: alkalmaznia kell a hetedik keretprogram biztosította sokféle lehetőséget. Előre kell jeleznünk a változásokat és ugyanakkor számításba kell vennünk azt, hogy a munkások támogatásához szükséges szociális intézkedéseknek milyen újrastrukturáló hatásai lesznek majd. Végül szeretném üdvözölni az ön által említett, a 10. Európa-Kína csúcstalálkozó alkalmával született megegyezést, amelynek köszönhetően feláll egy magas szintű munkacsoport, hogy kezelje az olyan alapvető kérdéseket, mint például a kereskedelmi deficit, a kínai piachoz való hozzáférés nehézségei és a szellemi tulajdonjogok. Ez egy újabb, helyes irányban tett lépés, amellyel javítjuk viszonyunkat Kínával, és egy, mindkét fél számára előnyös környezet megvalósulását segítjük elő. Johan Van Hecke (ALDE). – (NL) Elnök úr, hölgyeim és uraim, van-e még jövője az európai textiliparnak? A válasz nagyban függ az Európai Bizottságtól. Manelson biztos úr a múlt hónapban Pekingben kifogásolta a kínai termékek rossz biztonságát, a hamisított termékek hatalmas mértékű beáramlását és a kínai exporttermékek dömpingjét. Nagyon helyesen azt a fenyegetést tette, hogy panaszt emel a WTO-nál. A Kínából Európába érkező import naponta félmilliárd eurót tesz ki; az elkobzott hamisított áruk nyolctizede Kínából származik. Azonban az európai piac jelenleg nem csupán a hamisítást sínyli meg, hanem az USA-dollár gyengeségét is. A gyenge dollár nem csak hogy megterheli exportjainkat, hanem mesterséges előnyt is biztosít azon országok számára, amelyek továbbra is a dollárt használják. Ezek az országok véletlenül nagyrészt ázsiai országok; Kína – nem véletlenül – ragaszkodik a dollárhoz. Így a nagy mennyiségekkel és kis haszonkulccsal dolgozó textilszektor számára tűrhetetlen helyzet áll elő .

13-12-2007

13-12-2007

HU


Iparunk nem eshet áldozatul az erős európai valutának. Ezért van szükség arra, hogy kereskedelmi kapcsolatainkban egyre inkább az eurót használjuk. Hiszen, úgy vélem, végső soron ez volt az egyik oka annak, hogy öt évvel ezelőtt bevezettük az egységes valutát. Vasco Graça Moura (PPE-DE). – (PT) Az európai térségben a globalizáció vesztesei a termelő vállalkozások, nyertesei pedig a technológiát exportáló vállalkozások. Ezt nagyon világosan mutatja a belső kohézió. A textilipar esetében az, hogy a szektor jobbára kis- és középvállalkozásokból áll, hátrányt jelent a piacon, amely a világkereskedelem 6%-át teszi ki, becsült forgalma pedig 566 milliárd euró. Ezen felül számos termelő régió a gazdasági szerkezetátalakítás következményeit sínyli meg, ezért a szektorban nehéz megvalósítani a fenntarthatóságot. Az európai termelés arra kényszerül, hogy versenyezzen olyan országok termelésével, amelyek mesterségesen leértékelik valutájukat, nem tartják tiszteletben a környezetvédelemi előírásokat vagy nem állják a környezetvédelem költségeit, rendszeresen megsértik a szellemi tulajdonjogokat, vagy – attól eltekintve, hogy sokkal alacsonyabb a munkabérköltségük – a szociális téren és foglalkoztatás terén nem foganatosítanak az európaihoz hasonlóan szigorú, a dolgozókat védő intézkedéseket, és bérköltségük is kisebb. Ezért egyre sürgetőbb a WTO-szabályok betartásának garantálása, valamint annak biztosítása, hogy a Bizottság ellenőrizhesse az importokat, és hogy a továbbiakban ne legyen lehetséges mesterségesen elfedni a kínai gyakorlatban tapasztalt túlkapásokat. A Bizottságnak minden olyan intézkedést el kell fogadnia, amely az Európai Unió érdekeinek védelméhez szükséges – ha kell, beleértve a kvótarendszer alkalmazását Kínával szemben a WTO jogi keretein belül, talán 2008 végéig, és ugyanakkor meg kell követelnie a fair play szabályainak teljes betartását. Az európai gyártókat nem ösztönzik kutatásra és fejlesztésre, valamint a munkaerő szakértelmének fejlesztésére, nem férnek hozzá a külföldi piacokhoz megfelelő mértékben, és nem állnak rendelkezésükre hatékony eszközök a hamisítás megakadályozására. A szellemi tulajdon a szektor hozzáadott értékének alapvető eleme, és a magas hozzáadott értékkel rendelkező termelés elősegítése érdekében mindenáron védeni kell Végül, elnök úr, biztos úr, nem szabad megfeledkezni a fogyasztók biztonságáról sem. A Bizottság feladata megakadályozni azt, hogy a családjaink számára esetleges veszélyt jelentő termékek bekerüljenek az európai polgárok otthonaiba. Stavros Arnaoutakis (PSE). - (EL) .Elnök úr, Európában – és különösen Görögországban – a textilipari szektor jobbára kis- és középvállalkozásokból áll. Sok ilyen vállalkozás fejlődik a régióban. Nekünk – az Európai Uniónak – az a feladatunk, hogy határainkon belül garantáljuk a szektor életképességét, és biztosítsuk üzleteink védelmét a tisztességtelen versennyel és az illegális kereskedelemmel szemben. Az európai textilipari szektornak nemzetközi szinten versenyképesebbé kell válnia. Támogatnunk kell vállalkozásaink modernizációját, az innovációt, a kutatást és a fejlesztést előmozdító intézkedéseket. Természetesen komolyan tekintetbe kell vennünk azt, hogy 2008. január 1-jén véget ér a Kínából érkező textiláruk importjára vonatkozó kvótarendszer átmeneti időszaka. Azonban a tágabb összefüggésben és az európai fogyasztók érdekében biztosítanunk kell majd azt is, hogy a textilipari termék származási helyét jelölő címkézésre vonatkozó kötelező erejű szabályt betartják, és hogy a harmadik országokból származó importokra nézve bevezetik a felügyeleti rendszert.

15

16

HU


Anne Laperrouze (ALDE). – (FR) Elnök úr, amikor 2005 júliusában ebben az ülésteremben ugyanerről a kérdésről szóltam, azt mondtam, hogy a textilipari válságból levont tanulságok majd segítenek nekünk abban, hogy az európai gazdaság más szektorait fenntartsuk és fejlesszük. Úgy vélem, hogy tettünk némi előrehaladást, de nem sokat. Itt állunk, és még mindig arra kérjük a Bizottságot, hogy garantálja a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását. Ezek döntő elemek, de nem elégségesek. Azt kell gondolnom, hogy a WTO és szabályai – ahelyett, hogy a kereskedelmi és gazdasági fejlődés tényezői lennének – sokkal inkább fékként működnek. Nyilvánvaló, hogy a kereskedelem a növekedés egyik forrása, de ahhoz, hogy ez így legyen, mindkét irányban működnie kell. A textilipar kérdése két alapvető problémát vet fel: az EU iparpolitikájának hiányát és az európai érdek kérdését. Ami az európai érdeket illeti, bizonyos elégedettséggel fogadtam az október elején közzétett, „Európai érdek: sikeresnek maradni a globalizáció korában” című bizottsági közleményt. E dokumentum szerint arra van szükségünk, hogy „legyenek olyan alapvető szabályaink, amelyek nem korlátozzák az érdekeink védelmére, az egészségügyi, biztonsági, környezetés fogyasztóvédelmi védelemhez kapcsolódó magas szintű termékszabványaink biztosítására való képességünket.” Nem fogjuk eltűrni, hogy olyan harmadik országok, amelyek az Európai Unióban akarnak működni, csűrjék-csavarják a belső piac szabályait. Biztos úr, kezdjük azzal, hogy ezeket az alapelveke a textiliparra alkalmazzuk. Ivo Belet (PPE-DE). – (NL) Elnök úr, szeretném megköszönni a biztos úr hatékony közbelépését. Azonban szeretnék két megjegyzést tenni. A textilipar nem csak Dél-Európa számára fontos, hiszen például Belgium textilipara jelenleg is virágzik, és 25 000 munkahelyet biztosít. Biztos úr, félő, hogy 10 késztermékre vonatkozó kvóták január 1-jén bekövetkező megszűnése nem csupán a kérdéses szektorra lesz komoly következményekkel, hanem a beszerzési üzletre is. Vegyük például a farmerruházati szektort: ha ezt a szektort elárasztják a kínai termékek – akár dömpingáron, akár nem –, az hatással lesz a farmeranyag és -szál gyártóira is. Így természetesen a következmények sokkal átfogóbbak, mint ahogy első pillantásra látszanak. Biztos úr, második megjegyzésem az, hogy a „megfigyelőrendszer” jelenleg csupán az importált termékek mennyiségét követi figyelemmel. Fokozná a hatékonyságot, ha a megfigyelés az árak alapján is megtörténne – az engedély kiadása előtt vagy az engedély kiadásakor. Csak így válik lehetségessé egy valóban proaktív, megelőző megközelítés. Mandelson biztos úr, kérjük, közölje velünk, hogy a Bizottság tervez-e lépéseket, mivel ez a pont meglehetősen zavaros és homályos. Más szóval: a Kínából érkező importnak milyen mértékben kell növekednie és az importált termékek árának milyen mértékben kell csökkennie ahhoz, hogy önök tényleges lépéseket tegyenek? Úgy érezzük, logikus kérés, hogy ezzel kapcsolatban szeretnénk némi előzetes felvilágosítást kapni. Peter Mandelson, a Bizottság tagja . − Elnök úr, általában egyetértek a legtöbb véleménnyel, amely e vita során elhangzott. Azonban mindjárt az elején szeretném megcáfolni Belder úr nézetét, miszerint az EU-nak nincs közös kereskedelempolitikája, és hogy a tagállamok megosztottsága olyan mértékű, hogy nem gyakorolhatunk egy bizonyos politikát, például a textilekkel kapcsolatban. A textilekkel kapcsolatos tapasztalataink nagyon is világosan mutatják, hogy voltaképpen van közös kereskedelempolitikánk, amelynek segítségével elértük, hogy a különböző prioritásokkal és különböző orientációval bíró tagállamok összehangolják nézeteiket, és

13-12-2007

13-12-2007

HU


létrehozzanak egy kereskedelempolitikát a textilekre nézve – és ezt a politikát következetesen alkalmazzuk. Lehetnek különbségek a kereskedelemvédelmi eszközök használata terén, de az áttekintés és az előrelátható reformok révén új konszenzust és szolidaritást szeretnék kialakítani a tagállamok között e kereskedelemvédelmi eszközök alkalmazásával kapcsolatban, különösen a KKV-k általi nagyobb mértékű alkalmazás terén – ezzel kapcsolatban javaslatot kívánok majd benyújtani. Bizonyos specifikus kijelentések is elhangzottak, például a kettős ellenőrzést magában foglaló felügyeleti rendszerrel kapcsolatban, amely 2008-ban működik majd. A Bizottság figyelemmel fogja kísérni a Kínából érkező textilimportokat, mégpedig, amennyire csak lehetséges, valós időben. Ez magában foglal egy kettős ellenőrzésű felügyeleti rendszert és bármely más, a Bizottság rendelkezésére álló ellenőrzési eszközt, mint például a TAXUD-felügyeletet, amely a tényleges kereskedelem alapján szolgál kereskedelmi adatokkal. Amennyiben hirtelen megnövekedne a kínai textilipari termékek mennyisége, a Bizottság készen áll arra, hogy – amennyiben a helyzet úgy kívánja – minden rendelkezésére álló eszközt felhasználjon. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a 2005-ös megállapodás egyszer és mindenkorra szólt, és hogy a Bizottságnak nem áll szándékában javaslatokat tenni az elfogadott szintek meghosszabbítására. Mint ilyen, nem ellenzi a kereskedelem fokozódását – és növekedés várható. Ha azonban az ugrásszerű növekedés olyan mértékű lesz, hogy a cselekvés indokolttá válik, az adott lépés a meglévő követelményekre és kritériumokra fog alapulni. Számítunk arra, hogy Kína is felelősnek érzi magát a zökkenőmentes átmenetért. Kína nagyon is tisztában van azzal, hogy nem áll érdekében megismételni azt, ami 2005-ben történt. Arra is építünk, hogy a gazdasági szereplők érdeke, hogy elkerüljék a 2005-ös eset megismétlődését. A textilipari termékek most átkerülnek abba a kategóriába, amelyben minden más termék is van, így esetükben is a szokásos eszközök – beleértve a kereskedelemvédelmi eszközöket – és a szokásos normák alkalmazandók. Felvetődött a textilipar EU-támogatásának kérdése. Ezzel kapcsolatban szeretnék még két dolgot említeni. Az EU szintjén a Bizottság a hatodik keretprogramban kutatásra és fejlesztésre több mint 70 millió eurót szán a textil- és ruhaipari projektek keretein belül, míg két innovációs projektjavaslat az Europa Innova keretein belül kerül kapott anyagi eszközöket. Ami a Globalizációs Alapot illeti, a textilszektor előtt éppúgy nyitva áll, mint a többi szektor előtt. Eddig nyolc hivatalos pályázat érkezett a Európai Globalizációs Alapból származó támogatás ügyében – e nyolc közül négy a textilekkel kapcsolatos. A költségvetési hatóság e négy közül egyelőre még egyet sem hagyott jóvá. A pályázatokat jelenleg a Bizottság szolgálatai bírálják. Végül hadd szóljak az euromediterrán kérdéséről, amelyet Sturdy úr vetett fel. A Bizottság elindított egy formális euromediterrán párbeszédet a textil- és ruhaipar jövőjéről, annak érdekében, hogy meghatározásra kerüljenek olyan közös stratégiák, amelyek az euromediterrán térség iparának jobb versenyképességét mozdítják elő. A dialógus célja, hogy az euromediterrán országokat és a tagjelölt országokat összehozza, hogy közös megoldásokat találjanak versenyképességük javítására. Örömmel várom a párbeszéd során megfogalmazott javaslatokat.

17

18

HU


Elnök. − Hat darab, az eljárási szabályzat 108 cikke (5) bekezdésének megfelelő módon benyújtott állásfoglalásra (1) irányuló indítványt kaptam kézhez. A vitát lezárom. A szavazás a mai napon, 11.30-kor történik meg. 5. Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok Koreával (vita) Elnök. − A következő napirendi pont David Martin jelentése (A6-0463/2007) a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében a Koreával való kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról (2007/2186(INI) David Martin (PSE), előadó . − Elnök úr, ezt a jelentést meglehetősen gyorsan kellett összeállítani, mivel előrebocsátottuk – mi több, reméltük –, hogy az Európai Unió és Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás ez év végéig létrejön. Egyértelmű, hogy ez nem fog megtörténni, de mindamellett örömmel vesszük, hogy a Parlament ma tud foglalkozni a jelentéssel, és bízunk abban, hogy jelentésünkkel befolyásolni tudjuk a Bizottság álláspontját. Ahhoz., hogy eljuthassunk idáig, néhány kollégámnak rendkívül keményen kellett dolgoznia, és szeretnék köszönetet mondani Christopher Fordnak (Kereskedelmi Bizottság) és Emmanuelle Le Texier-nek (PSE képviselőcsoport), akik a szokásos kötelezettségeken túlmenően dolgoztak azon, hogy a jelentés idejében elkészüljön. Szeretnék köszönetet mondani Mandelson biztos úrnak is azért, hogy segített a Bizottsággal való jó együttműködésben e jelentés megírásakor, valamint a koreai nagykövetnek, aki támogatott abban, hogy átlássam a koreaiak e tárgyalásokon képviselt álláspontját A történelem során az Európai Unió és az ázsiai országok közötti szabadkereskedelmi megállapodások nevük ellenére elsősorban nem a kereskedelemről szóltak. Azt hiszem, hogy ez a megállapodás kivétel lesz. Korea megmutatta. hogy hajlandó és képes nagy horderejű, átfogó bilaterális kereskedelmi megállapodás tárgyalására. Korea jelentős szereplő az adott ázsiai térségben. Ma már gazdag ország, a 11. legnagyobb gazdaság a világon. Egy főre eső bevétele Spanyolországéhoz hasonló. Gyorsan növekvő gazdaság, és a két térség – Korea és az Európai Unió – közötti kereskedelem tavaly elérte a 60 milliárd eurót. Olyan egyezség ez tehát, amelyet érdemes nyélbe ütni, és, amennyiben sikeresek vagyunk, mindkét fél nyer. Például a koreai gyáripar azzal nyer, hogy hozzáfér az európai szolgáltatásokhoz, s ez lehetővé teszi, hogy a koreai gyártás bővüljön és kedvezőbb feltételek mellett versenyezhessen. Mi pedig azzal nyerhetünk, hogy bizonyos kulcsfontosságú termékeink és szolgáltatásaink eljutnak a koreai piacra. Ahogy említettem, a menetrendet eredetileg úgy állapítottuk meg, hogy ez év végén a végére érjünk. Most azonban, ha reálisan nézzük, úgy tűnik, hogy az első tárgyalások jövő májusban zárulhatnak le; de öt tárgyalás után biztatónak tartom, hogy a tárgyalások immár a lényeges kérdésekről szólnak és láthatólag egyre komolyabbak. Egyértelmű, hogy továbbra is jelentős különbségek vannak az olyan kérdésekkel kapcsolatos álláspontok között, mint például a származási hely megjelölése, az autóiparral kapcsolatos technológiai szabványok vagy az árukra vonatkozó vámengedmények. A legfontosabb azonban az, hogy komoly és részletekbe menő tárgyalások folynak. (1)

lásd a jegyzőkönyvet.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Legfőbb aggályaim elsősorban a szociális és környezetvédelmi normákkal kapcsolatosak. A késés ellenére is látható, hogy a koreai megállapodás az első olyan új generációs szabadkereskedelmi megállapodás, amelyet elfogadunk. És mint ilyen, a későbbi szabadkereskedelmi megállapodások mintája lehet. Szeretném azt látni, hogy kifejezésre juttatjuk a környezetvédelmi és szociális normákkal kapcsolatos szándékainkat. Azt is szeretném biztosítani, hogy az egyezmény tartalmaz majd vitarendezési mechanizmust. Nem hiszem, hogy kevesebbel be kellene érnünk, mint az Egyesült Államoknak, és az ő jelentésükben szerepel vitarendezési mechanizmus. Úgy vélem, hogy az olyan kérdések, mint például a legfőbb ILO-egyezmények ratifikálása vagy bármely új, klímaváltozással kapcsolatos egyezmény 2012 utáni alkalmazása tekintetében nem hagyatkozhatunk pusztán a „gentlemen’s agreement”-re vagy egyszerűen arra, hogy majd cselekvésre ösztönözzük az embereket. A viták rendezését szolgáló tényleges mechanizmusra van szükségünk. Remélem, hogy a Bizottság ismételten megvizsgálja majd a kérdést. Úgy vélem, hogy a Keszongi Ipari Komplexumot egy ilyen megállapodás kapcsán jóindulatúan kell fogadnunk. Elfogadom a Bizottság megközelítését, miszerint először meg kell valósítanunk a szabadkereskedelmi megállapodást, de ha ez sikerül, még az aláírás előtt meg kell vizsgálnunk, hogy mennyiben segíthetünk Dél-Koreának abban, hogy Észak-Koreát arra bátorítsa, hogy a valódi világ részévé váljon. A Keszongi Ipari Komplexum (amely Észak-Koreában található, de dél-koreai cégek működtetik) egy lehetséges módja annak, hogy Észak-Koreát összekössük a világ többi részével – ez olyan folyamat, amelyet ösztönöznünk kell. Úgy gondolom, hogy kereskedelmi megállapodásunkkal sokat segíthetünk Dél-Koreának e folyamatban. Ez nem csupán Dél-Korea érdeke, hanem az egész világé: amennyiben Észak- és Dél-Korea együtt tud működni, a világ biztonságosabbá válik. Úgy vélem, hogy ez egy jelentős szabadkereskedelmi megállapodás. Úgy gondolom, hogy ha megfelelő egyezmény születik, abból az EU és Korea egyaránt profitál. Egyetértek a Bizottság álláspontjával, miszerint ne siessük el a megegyezést, és hogy jobban járunk, ha késve jutunk egy jó megállapodásra, mint ha korán egy rosszra. Remélem, hogy miután Koreában a jövő év elején megtörténik az elnökváltás, az új elnök arra utasítja majd kormányát, hogy fáradhatatlanul dolgozzanak annak érdekében, hogy ez a megállapodás még a nyár előtt megvalósuljon. Peter Mandelson, a Bizottság tagja . − Elnök úr, szeretném elismerésemet kifejezni az előadó, Martin úr, kollégái és az alkalmazottak kiváló és gyors munkájáért. Közös munkával átfogó és kiegyensúlyozott jelentést készítettek, amelyet dicséretreméltónak tartok. Ha a Parlament jóváhagyja ezt az állásfoglalásra irányuló indítványt, azzal egyértelmű jelét adja, hogy támogatja a Bizottság azon politikáját, hogy ambiciózus és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra (FTA) törekszik Dél-Koreával a 2006 októberi, globális Európáról szóló közleményben meghatározott stratégia részeként. Az, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások e generációja partnerének Dél-Koreát választottuk, az ország jelentős gazdasági és politikai potenciáját mutatja, de ugyanakkor azt a tényt is elismeri, hogy továbbra is jelentős korlátok akadályozzák a két fél közötti szorosabb gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. Az indítvány jól időzített: Dél-Koreával a szabadkereskedelemről szóló tárgyalások 2007 májusában kezdődtek, és ezidág gyorsan haladtak előre. Készen állunk arra, hogy a gyors lezárás érdekében dolgozzunk, amennyiben az eredmény – lényegét és minőségét tekintve – megfelelő. Véleményünk szerint ez a legfontosabb, és ez is marad a legfontosabb.

19

20

HU


A Dél-Koreával kötött FTA-nak teljes mértékben WTO-kompatibilisnek kell lennie. Ehhez nem fér kétség. Célunk a széles körű liberalizáció az áru- és szolgáltatáskereskedelem, valamint a beruházások terén. Különös figyelmet fordítunk a nem vámjellegű kereskedelmi akadályokra, valamint a kulcsfontosságú területekre – például a szellemi tulajdonjogra, a versenyre és a kormányzati közbeszerzésre – vonatkozó szabályokra és szabályozásokra. Teljesen egyetértek azzal, hogy a jelentés nagy fontosságot tulajdonít a nem vámjellegű akadályoknak, valamint a leendő egyezmény e területén és más területein a hatékony vitarendezési mechanizmusnak. Tanulmányok kimutatták, hogy Koreában bizonyos szektorokban a nem vámjellegű akadályok jelenleg fontosabb szerepet játszanak, mint maguk a vámok. Bizonyos, hogy az FTA egyik legfontosabb következménye az lesz, hogy lényeges javulás tapasztalható majd a „határok mögötti” kereskedelmi korlátozások terén, és ezzel az EU-ból Dél-Koreába érkező exportok ténylegesen hozzáférnek a piachoz. Ami a megemlített, közelebbről meghatározott aggályokat illetni, Keszong kérdése összetett technikai és politikai kérdéseket vet föl. Örömmel fogadjuk az ezzel kapcsolatban javasolt módosításokat, mert rávilágítanak arra, hogy a kérdés összetett és alapos megfontolást kíván. A Dél-Koreával kötött szabadkereskedelmi megállapodás szerves része lesz a kereskedelem szociális és környezetvédelmi aspektusainak – a fenntartható fejlődésnek – elismerése és előmozdítása. Egyetértek azzal, hogy a normák hatékony betartatása alapvető szerepet játszik abban, hogy az megállapodásban említett, fenntartható fejlődés terén való ambiciózus és hatékony eredményeket biztosítsuk Ezen a területen azonban az együttműködést mutató hangvétel sokkal hatásosabb, mint a kényszer látszata. Nagyobb számú multilaterális környezetvédelmi megállapodást várunk, valamint azt, hogy említésre kerülnek olyan kérdések, mint például a méltányos munka és a komolyabb elköteleződés az alapvető ILO-egyezmények felé, és azt várjuk, hogy sikerül túllépnünk a többi, nemrégiben kötött megállapodáson, például a Korea és az USA közötti FTA-n. Célunk az is, hogy az együttműködésbe bevonjuk a társadalmi partnereket és a civil társadalmat. A fenntarthatósági hatástanulmány készítése megkezdődött. A különféle szakaszokban készült jelentéstervezetek főbb eredményeit megtárgyaljuk a civil társadalommal. Felállítottuk a SIA-t, hogy a tárgyalási folyamat során biztosítsuk a folyamatos és gyors visszajelzést. Ez azokra a kezdeti kapcsolatokra épít, amelyeket a tárgyalások elején alakítottunk ki a civil társadalommal. A Parlamenttel is szoros kooperációban dolgoztunk. Az előadóval és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsággal kiválóan együtt tudtunk működni. Jómagam és a főigazgató rendszeresen tájékoztattunk ezt a bizottságot a legújabb fejleményekről. Ami a ratifikációs folyamatot illeti, az magának az megállapodásnak a tartalmán múlik majd, de Bizottság szeretné annyira bevonni a Parlamentet, amennyire ez a Szerződés szerint lehetséges. Végül hadd tegyem hozzá, hogy egy, a Dél-Koreával való bilaterális kereskedelmi kapcsolatokat érintő lehetséges jövőbeli FTA az EU és Dél-Korea kapcsolatainak átfogó és koherens keretrendszerének részét képezi majd. A meglévő bilaterális keretmegállapodás a bilaterális együttműködést és a politikai párbeszédet szabályozza majd továbbra is. Összefoglalásként annyit, hogy ennek az FTA-nak az a célja, hogy az kiegészítse az ambiciózus dohai eredményt azzal, hogy mélyebb és intenzívebb bilateralitást valósít meg Koreával. A múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen egyezmények képesek

13-12-2007

13-12-2007

HU


tesztelni a liberalizációs megoldásokat, és a WTO további fejlődésének első lépései lehetnek. Ha egy nagyralátó és átfogó FTA-t kötünk Koreával, annak nem csupán kereskedelmi jelentősége lesz, hanem az EU-Korea bilaterális viszonyt is jelentősen javítja majd. Ugyanakkor azt is elismeri, hogy az EU érdekelt a Koreai-félszigeten és a térségben. Tágabb értelemben ez az szabadkereskedelmi megállapodás részét képezi azon törekvésünknek, hogy biztosítsuk: az EU kereskedelempolitikája Ázsiában lépést tart a régió drámai léptékű fejlődésével, és mindkét fél számára garantálja az előnyöket a munkahelyek, a növekedés és a növekvő kereskedelem terén. Werner Langen (PPE-DE), az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének előadója. − (DE) Elnök úr, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság szeretné megköszönni az előadónak, hogy elfogadta javaslatainkat. Úgy gondoljuk, hogy a megállapodás ésszerű, de mindazonáltal szeretnénk kiemelni, hogy a múltban komoly szektoriális problémák voltak Koreával. Arra a vitára gondolok például, amely a hajógyártó ipar területén alkalmazott dömpingárakról szólt, és amellyel kapcsolatban perek is indultak. Szeretnénk megbizonyosodni afelől, hogy ezek a szektoriális problémák megoldódnak, azért, hogy biztosítva lássuk: mindkét fél valóban nyit, hogy nem Korea az egyedüli kedvezményezett és hogy a kölcsönösség garantálva van még a gyógyszeripar, az autóipar és a számos többi ipari szektor esetében is. Az egyik specifikus téma Keszong. A biztos úr éppen most vetette fel a kérdést, hogy az észak-koreai speciális zónákat hogyan lehetne bevonni. Úgy hallottam, hogy nyolc újabb különleges zónát terveznek. Az Ipari Bizottság véleménye szerint itt a nemzetközi normákat kell alkalmazni. Nem áshatjuk alá saját szabadkereskedelmi megállapodásunkat ily módon. Azt kérjük tehát, hogy alaposan tekintsék át ezt a kérdést Máskülönben köszönet – és köszönet a Bizottságnak is – a tárgyalásokért. Peter Šťastný, a PPE-DE képviselői csoport nevében . – Elnök úr, először is szeretnék gratulálni kollégámnak, Martin előadó úrnak a színvonalas és átfogó jelentésért. Tárgyaló feleinknek ezt meg kell jegyezniük. Érdemes tanulnunk az USA és Korea között nemrégiben létrejött FTA-ból is, amely azt mutatja, hogy a gyorsaság fontos, de nem lehet az egyik legfőbb prioritás. Egyértelmű: a legfontosabb cél az, hogy a kereskedelmi folyamatokban magas színvonalat érjünk el és mindkét fél számára egyenlő esélyeket biztosítsunk. Ma ezeket a folyamatokat még mindig nagy mértékben korlátozzák a nem kereskedelmi jellegű akadályok. Korea az autóipari termékek vagy más fontos termékek, például a gyógyszerek, a kozmetikumok és az elektronikai cikkek esetében nem veszi figyelembe a nemzetközi szabványokat vagy a feliratozással kapcsolatos követelményeket. Szükség van tisztázásra a szellemi tulajdonjogok és a hamisítás területén is. Ezeket a kérdéseket még azelőtt kell megoldanunk, hogy aláírnánk ezt az FTA-t – így tudjuk biztosítani a szabad és méltányos kereskedelmet. Amennyiben ezek a kérdések nem oldódnak meg teljesen kielégítően, úgy azt tanácsoljuk a Bizottságnak, hogy ne írja alá a megállapodást. Nagyra becsülöm a dél-koreai gazdasági csodát, amelyet jól mutat az a tény, hogy az ország az Európai Unió negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere. Nyilvánvaló, hogy az erős demokrácia nagyban javukra vált, és sajnáljuk észak-koreai testvéreiket. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy elősegítsünk egy olyan érzelmi újraegyesülést, amilyet az 1980-as évek végén Kelet- és Nyugat-Németország között láttunk. Ennek természetesen a demokrácia elvén kell alapulnia – azon az elven, amely oly nagy sikert hozott Dél-Koreának.

21

22

HU


Erika Mann, a PSE képviselőcsoport nevében. – (DE)Elnök úr, három szempontot szeretnék említeni. Mindenekelőtt, képviselőcsoportom nevében szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Martin úrnak. A jelentést nagy gonddal készítették el, és a dokumentum valóban kitér minden olyan fontos kérdésre, amelyet tárgyalásra kell bocsátanai. Azt tanácsolja, hogy bizonyos területeken – például az autóipari szektor esetében – kellő óvatossággal kell eljárni. Úgy vélem, hogy e tekintetben a jelentés kiváló – kitűnő előfeltétel, és a Bizottságnak és Tanácsnak eszerint kell foglalkoznia vele. Örömmel hallottam, hogy a biztos úr ilyen részletesen reagált rá. Másodszor, szeretném megkérdezni a biztos úrtól, hogy véleménye szerint összességében hogyan haladnak majd előre a Koreával folytatott tárgyalások? A tárgyalások már folyamatban vannak, és igen nehéz szakaszba értek. Úgy vélem, sokkal biztatóbbak voltak az első szakaszban, mint azt annak idején gondoltuk. Természetesen ott van az ASEAN-országokkal folytatott párhuzamos tárgyalások kérdése is. Úgy látom a jegyzőkönyvekből, hogy ezek a tárgyalások is igen nehéz szakaszba léptek. Hogy értékeli ezt a Bizottság? Az ASEAN-nal folyamatban lévő tárgyalásaink hogyan hatnak majd a Koreával való tárgyalásra? Utolsó kérdésem a biztos úrhoz azzal kapcsolatos, hogy az államfők vagy kormányfők ma, december 13-án készülnek aláírni a reformszerződést. E reformszerződés értelmében a Parlament jóval nagyobb befolyással rendelkezik majd a kiskereskedelmi szektorban – ezért már jó ideje harcolunk itt a Parlamentben. Szeretném megköszönni, hogy a Bizottság – és különösen Mandelson biztos úr – ebben mindig támogatott minket. Kérdésem azonban a következő: el tudja-e képzelni, hogy a Bizottság támogatni fog minket, amikor a Tanácstól azt a jogot kérjük, amelyet már a küszöbön álló szabadkereskedelmi megállapodás is megemlít, és hogy a Parlament ennek következtében meg fogja tartani a vonatkozó záradékolási kötelezettséget? Biztos úr, feltételezhetjük-e, hogy ebben a kérdésben mellettünk áll? Ignasi Guardans Cambó, az ALDE csoport nevében . – (ES) Elnök úr, én is szeretnék köszönetet mondani képviselőcsoportom nevében, és szeretnék gratulálni David Martin előadónak a Háznak benyújtott jelentés kiváló színvonaláért. Tény, hogy nem minden jelentés egyforma. Bár itt mindenféle dokumentummal kapcsolatban szavazunk, fontos kiemelnünk, ha valamelyik jelentés tartalma és megbízhatósága olyan, hogy részleteiben vizsgálhatjuk, és felöleli az összes, tárgyalásra szánt kérdést. Ezért gratulálok az előadónak és a munkacsoportnak, amely segítette őt munkájában. Igaz, hogy itt nem sokat beszélünk Koreáról; nem beszélünk róla eleget, holott kétségkívül egyik legnagyobb kereskedelmi szövetségesünk, és – ahogy azt a jelentés is mondja – az Európán kívüli országok között a negyedik legnagyobb. Az Európai Unió vezető beruházó Koreában, amely kétségtelenül az egyik legerősebb demokrácia az adott ázsiai térségben. Ha végiggondoljuk egyfelől a fentieket, másfelől pedig a multilaterális kontextus nehézségeit és azt, hogy az európai termékek és szolgáltatások piaci hozzáférését komoly nem vámjellegű akadályok korlátozzák, nyilvánvaló, hogy egy bilaterális megállapodás igen egyértelmű jelöltjéről van szó, amely a Parlament teljes támogatását élvezi. Ezt az egyezményt azonban jól kell megszövegezni, jól kell megtárgyalni, és ambiciózusnak kell lennie. Igen specifikus területeken vannak nehézségek. Szeretném én is megemlíteni a szolgáltatások és a szellemi tulajdonokkal folytatott kalózkodás kérdését – Korea az egyik a legnagyobb

13-12-2007

13-12-2007

HU


internetlefedettségű országoknak, és ennek következtében igen speciális problémák származnak abból, hogy a szerzői jogot és az audiovizuális területet védő jogokat nem veszik komolyan. Végül szeretnék Keszongról szólni. Képviselőcsoportom támogatni fogja a jelentés szövegét, vagyis elismerjük és megértjük a Dél-Korea és Észak-Korea közötti kapcsolat e területét, de ugyanakkor úgy véljük, hogy komoly gondokat okozhat, ha az Európai Unióval folytatott szabadkereskedelmet ilyen kontextusban vezetjük be. Ezért nem támogatjuk azt, hogy a Keszong terület egyszerű formában kerüljön be egy, az Európai Unióval kötendő lehetséges megegyezésbe. Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, az Unió a Nemzetek Európájáért nevében kívánok szólni az Európai Unió és Korea közötti gazdasági és kereskedelmi viszonyokról folytatott vita kapcsán, és szeretném felhívni a figyelmet a következőkre. Ha előáll az a helyzet, hogy Korea már aláírta a szabadkereskedelmi megállapodást az EFTA-val és az ASEAN-nal, valamint az Egyesült Államokkal is, de az Európai Unióval nem ír alá hasonló megállapodást, a koreai piacokhoz való vámmentes hozzáférést élvező európai cégek versenyképessége gyengülni fog. Ez negatív hatással lesz a gazdasági fejlődés és a munkáltatás mértékére az EU-országokban. Másodszor, független kutatóközpontok elemzései szerint a szabadkereskedelmi megállapodás létrejötte után az egyezményből származó előnyök kétharmadát Korea élvezi, és csak egyharmadát az Európai Unió. Ezért fontos, hogy Korea a megállapodáson felül amellett is elkötelezze magát, hogy figyelembe veszi az európai szociális normákat – különös tekintettel a méltányos munkával kapcsolatos alapelemekre –, és a környezet- és fogyasztóvédelemi szabványokat . Harmadszor, ez a megközelítés lehetőséget ad arra, hogy tényleges verseny induljon meg a koreai és az európai vállalatok között. A koreai vállalatok csak ekkor építik be majd a gyártási költségbe a teljes munkabérköltséget, a környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi költségeket, és termékeik ára ekkor tükrözi majd a teljes gyártási költséget. Caroline Lucas, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében . – Elnök úr, először is szeretném megköszönni David Martin úrnak a jelentést, és szeretném kiemelni a dokumentum rendkívüli fontosságát. Az EU és Korea közötti szerződés során kerül először alkalmazásra a Globális Európa elnevezésű új uniós kereskedelmi doktrína. Ez a doktrína erősen vitatható, nem utolsósorban azért, mert az import totális térhódításának útjában álló akadályok megszüntetésével igen jó piacihozzáférési feltételeket szándékozik elérni, éppen akkor, amikor egyre többen értik meg, hogy a teljes mértékben liberalizált globális gazdaságnak sok vesztese és néhány nyertese van Ami a pozitívumokat illeti: a jelentés a kereskedelem tekintetében megfogalmaz néhány igen jó szociális és környezetvédelmi normát. A Zöldek ezt teljes mértékben támogatják, és úgy véljük, hogy ebből a szempontból a jelentés nagyon fontos precedensként szolgál a többi –például az Indiával és az ASEAN-nal kötendő – szabadkereskedelmi megállapodásra adandó parlamenti reakciónak. Örömmel vesszük tehát azt, hogy a jelentés kitart amellett, hogy nincs kivétel azon szabály alól, miszerint az európai piachoz való hozzáférés a környezetvédelmi normák betartásának függvénye. Elégedetten vesszük tudomásul azt is, hogy a Koreával kötendő kereskedelmi megállapodás kötelező erejű záradékokat foglal magában, és véleményünk szerint ez önmagában kérdésessé teszi, hogy az észak-koreai Keszongi Ipari Komplexum szerepelhet-e az

23

24

HU


FTA-szabályokban. Igen fontos, hogy a kötelező erejű záradékok hatékonyságát úgy kívánja biztosítani, hogy megköveteli: a szokásos vitarendezési mechanizmusnak legyenek alávetve. Ugyanakkor azonban komoly kétségeink vannak a jelentéssel kapcsolatban. Először is ott van a követelés, miszerint minden, a kereskedelmet érintő nem vámjellegű akadályt (NTB) meg kell szüntetni, de kísérlet sem történik annak meghatározására, hogy mi a jogszerű NTB, és mi nem az. Nem szabad azt feltételeznünk, hogy az, ami megakadályozza a mindenfajta megkötéstől mentes kereskedelmet, szükségképpen jogszerűtlen akadály. A kereskedelmi megszorításoknak nagyon is jó okai vannak, különösen abban az esetben, amikor a közérdek szociális, egészségügyi vagy környezetvédelmi okokból kívánja meg ellenőrzés bevezetését. Ellenezzük továbbá azt is, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásba teljes mértékben belefoglaljuk az úgynevezett „szingapúri témaköröket”. Ismételten szeretném kijelenteni: jó oka van annak, hogy a teljes befektetési szabadság vagy a közbeszerzés ne tartozzon egy kereskedelmi megállapodás érvényességi körébe. Az 1990-es évek végén Koreának lesújtó tapasztalata volt a szabad tőkebeáramlás kapcsán, és azóta is védett közbeszerzési politikák alkalmazásával próbál talpra állni. Mármost, nem a mi feladatunk eldönteni, hogy ők a maguk részéről felajánlják-e ezeket a lehetőségeket. Az áll módunkban, hogy magunkra nézvést hozunk döntéseket. Képviselőcsoportom nem támogatja azt, hogy Európában külföldi befektetők korlátlan szabadságot élvezzenek vagy hogy a szociális célokra fordított közkiadások speciális belföldi közbeszerzési politikák révén valósuljanak meg. Philip Claeys (NI). – (NL) Elnök úr, ahogy ez a kiegyensúlyozott jelentés is hangsúlyozza, Dél-Korea az EU egyik legfőbb Európán kívüli kereskedelmi partnere. Olyan országról van szó, amelynek helyzete – az, hogy szomszédos a világ egyik leginkább elmaradott és totalitárius kommunista rezsimével – együttérzést vált ki. A kereskedelmi kapcsolatok sokat fejlődtek az utóbbi években, ami önmagában nagyon jó, de nem jelenti azt, hogy ne lennének problémák. Amennyiben szabadkereskedelmi megállapodást kötünk Dél-Koreával, annak a teljes kölcsönösségre kell alapulnia. Dél-Koreában még mindig túlságosan sok vámjellegű és nem vámjellegű akadály van életben ahhoz, hogy valóban kölcsönösségről beszélhessünk. Európának azon kell lennie, hogy ezeket a korlátokat kivétel nélkül megszüntesse, és olyan megállapodásokra kell jutnia, amelyek legalább annyira előnyösek, mint a Dél-Korea és az Egyesült Államok közötti megállapodásban foglaltak. Hubert Pirker (PPE-DE). - (DE) Elnök úr, a Koreai-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség vezetőjeként, szeretnék külön gratulálni az előadónak, és szeretnék rámutatni, hogy nagyon elégedett vagyok a jelentéssel. Azt a tényt is szeretném kiemelni, amellyel sokan nincsenek tisztában: a Koreai Köztársaság jelentős kereskedelmi partner. Éppen ezért fontos, hogy létrejöjjön egy szabadkereskedelmi megállapodás. .E megállapodás célja, hogy mindkét fél előnyére és javára méltányos és igazságos kereskedelmi feltételeket alakítson ki. Azt is hozzáteszem, hogy örömmel hallom, hogy az ötödik körben lényegesebben jobban alakult a tárgyalások menete, mint a negyedik körben. Szeretném arra biztatni Koreát, hogy támogassa a behozatali vámok gyorsabb és kölcsönös megszüntetésére vonatkozó EU javaslatokat. Az EU előirányzata a 2015-ös év.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Ahogy azzal mindannyian tisztában vagyunk, a gépkocsigyártó szektor továbbra is kihívást jelent a tárgyalások során. Mi, az Európai Unió azt várjuk el, hogy Korea éppúgy fogadja el a mi biztonsági normáinkat, ahogy mi is elfogadjuk Korea e szektorra vonatkozó normáit. Bízom abban, hogy az akadályokat el lehet távolítani a gyógyszerek és a szolgáltatások szektorában – különösen a bankszektorban és a jogi tanácsadás szektorában. Ami Keszongot illeti, szeretném kijelenteni, hogy gazdasági és politikai okokból a tárgyalópartnerek számára fontos lenne megtalálni a módját a Keszong projekt és más projektek támogatásának, különösen annak érdekében, hogy Észak-Koreát bevezessük az államok nemzetközi közösségébe. Általában véve jó úton járunk, és remélem, hogy 2008 elején vagy első felében létrejön a megállapodás. Kader Arif (PSE). – (FR) Elnök úr, először is szeretném köszönetet mondani Martin úrnak a kiváló jelentésért. Amikor a Koreával kötendő kereskedelmi megállapodásról tárgyalunk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy továbbra is a multilateralitást kell prioritásnak tartanunk, mert tudjuk, hogy a túlzott számú bilaterális megállapodás káros hatással van arra a szabályozott multilaterális struktúrára, amelyhez tartozunk. Ezért van az, hogy ha belépünk a bilaterális kereskedelmi megállapodások új korszakába, úgy az egyezményeknek magukban kell foglalniuk bizonyos garanciákat és alapelveket – ezek közül néhány említésre kerül Martin úr jelentésében. A Koreával kötendő szabadkereskedelmi megállapodásnak korszerűnek kell lennie, és korlátozó jellegű környezetvédelmi és szociális követelményeket kell magában foglalnia, például az alapvető ILO-egyezményekben megfogalmazott követelményeket, amelyek célja a megfelelő munkakörülmények előmozdítása. Továbbá, tekintettel a Parlament vállalására, miszerint jobb hozzáférést kell biztosítani a generikus gyógyszerekhez, örömmel fogadom, hogy a közegészségügyre vonatkozó rendelkezéseket is feltüntették, és hogy tiszteletben tartották azt a kérésünket, hogy ne szerepeljenek olyan követelések, amelyek korlátoznák partnereinket abban, hogy kihasználják dohai nyilatkozat mint nem tipikus megállapodás biztosította rugalmasságot. Másfelől, a jelentés minden pozitívuma ellenére elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a szöveg – előadónk kívánsága ellenére – nem tesz említést a keszongi szabadkereskedelmi övezetben dolgozó munkások sorsáról. Ezt kifogásolom. Bogusław Rogalski (UEN). – (PL) Elnök úr, Korea a világ egyik vezető gazdasága, de ugyanakkor az OECD országok közül itt a legnagyobb különbség a jövedelmek között. Korea az EU negyedik legnagyobb Európán kívüli kereskedelmi partnere; 2006-ban az EU volt a legnagyobb külföldi beruházó Koreában. Bilaterális kereskedelmi kapcsolataink legfőbb problémája, hogy a piac a nem vámjellegű akadályok miatt nehezen hozzáférhető, és ugyanakkor nincsenek elfogadott normák és nemzetközi szabványok. A Koreával kötött szabadkereskedelmi megállapodásnak magában kell foglalnia a külföldi beruházások védelmét, versenypolitikát, a közbeszerzések átláthatóságát és a kereskedelem könnyítését. Arra is gondolnunk kell azonban, hogy e megállapodás negatív hatással lehet az európai autóiparra, így a Bizottságnak alaposan át kell gondolnia az uniós behozatali vámok fokozatos megszüntetésének stratégiáját. Mindenekelőtt a koreai oldalon fel kell számolni

25

26

HU


a nem vámjellegű akadályokat, hogy végül ne úgy alakuljon a helyzet, hogy az együttműködés csak Koreának kedvez. Glyn Ford (PSE). - Elnök úr, szeretnék csatlakozni az előttem szólókhoz, és gratulálni Martin úrnak a Dél-Koreával – az EU Európán kívüli negyedik legnagyobb kereskedelmi partnerével és a világ tizenegyedik legnagyobb gazdaságával – kötendő szabadkereskedelmi megállapodásról szóló jelentéséhez. Két dologról szólnék röviden. Az egyik a szakszervezet és a gazdacsoportok tiltakozása a Koreával való szabadkereskedelmi megállapodás ellen, a másik pedig az ipari zóna létrehozása. Ami az elsőt illeti, az ellenkezést perspektívában kell látnunk. Az USA és Korea közötti megállapodás ellen ezrek tüntettek; többen felgyújtották magukat. A mi esetünkben nem ezrek, hanem csak néhány tucatnyian tüntetnek, feltehetőleg azért, mert a szabadkereskedelmi megállapodásba megpróbálunk belefoglalni egy kapcsolódó politikai együttműködési megállapodást, olyan szociális, politikai és munkavállalási kérdéseket érintő záradékokkal, amelyek segítik majd délen a munkaügyi normák védelmét és előremozdítását. Ugyanakkor mi nem folytatunk Koreával tárgyalást a rizs kérdéséről, ahogy az az Egyesült Államok tette. Ami Keszongot illeti, nem gondoljuk úgy, hogy szerepelnie kell az egyezményben. Úgy gondoljuk, hogy nem szabad automatikusan kizárnunk. Ez egy igen eltérő álláspont, és remélem, hogy ezen az alapon a liberálisok másképp tudnak majd szavazni. Ahogy Jamaica volt miniszterelnöke mondta egyszer, csak egy rosszabb van annál, ha kihasználják az embert: az, ha nem használják ki. Néhányunknak múlt hónapban volt alkalma ellátogatni Keszongba az EU gazdasági reformmal kapcsolatos workshopja keretében, amelyet Észak-Koreában tartottak. Láttam, ahogy több ezer boldog észak-koreai érkezett a zónából, szép öltözetben, mert hatszor magasabb életszínvonalon élnek, mint északon. Ez egy politikai és gazdasági lehetőség arra, hogy valóban megváltozzon a rezsim, és a kedvező fordulat álljon be. Keszong átalakíthatja Északot, és – annak tudatában, hogy vannak nehézségek – elősegíteni kell, nem pedig ellehetetleníteni. Peter Mandelson, a Bizottság tagja . − Elnök úr, három dolgot szeretnék röviden közölni. Elsőként Keszong ügyében mondanám el, hogy véleményem szerint Ford úr megfogalmazása – miszerint Keszongot nem szabad automatikusan kizárnunk – helyes, követendő megközelítést mutat. A Bizottságban igen körültekintően kezeljük a kérdést, de úgy vélem, hogy ezen az alapon a módosítás talán érdemleges. Másodszor, kérdést intéztek hozzám a tárgyalás általános kilátásairól. Nos, ebben a szakmában még nem találkoztam olyan kereskedelmi tárgyalással, ami ne járt volna nehézségekkel. Azonban azt kell mondanom, hogy e tárgyalás kevésbé problémás, mint néhány más kereskedelmi tárgyalások, amelyeket megnevezhetnék. Végül Mann asszony feltette a kérdést, hogy az Európai Parlament kaphat-e jogokat azelőtt, hogy e megállapodás tekintetében megtörténne a Szerződés ratifikálása. Amikor erről más körülmények között kérdeztek, lelkesedésemben túlléptem kollektív bizottsági felelősségi körömet, ezért ma óvatosabb leszek, és csupán annyit teszek, hogy hangsúlyozom: megpróbáljuk a Parlamentet annyira bevonni, amennyire csak lehetséges. (Taps) Elnök. − A vitát lezárom..

13-12-2007

13-12-2007

HU


A szavazás a mai napon, 11.30-kor történik meg. ELNÖKÖL: MR ONESTA Alelnök 6. Szavazások órája Elnök. – . Mielőtt rátérnénk a szavazásra, Schulz úr szeretne felszólalni ügyrendi kérdésben. Martin Schulz, a PSE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, két okból kértem szót képviselőcsoportom nevében: egyfelől egy igen általános okból – az események miatt, amelyek itt a Házban történtek tegnap –, másfelől pedig azért, mert kérésem van a közelgő szavazással kapcsolatban. Először azonban az általános okról szeretnék szólni. Elnök úr, megtenné, hogy csoportom nevében nyilatkozatot ad ki a tegnapi eseményekkel kapcsolatban, különösen azzal a bizonyos esettel kapcsolatban, amelyben a teremőrök voltak érintettek? Szeretném kijelenteni, hogy minden férfi és nő feltétlen joga, hogy e Házban kifejezze véleményét. Ahhoz is hozzászoktunk, hogy posztereket és pólókat látunk itt, és ahhoz is, hogy mindenki szabadon nyilváníthatja ki véleményét. Bárki, aki a népszavazás mellett van, jogosult arra, hogy e véleményének hangot adjon itt. Azonban az, amit tegnap tapasztaltunk, nem elfogadható a véleménnyilvánítás szabadságának kontextusában. (Taps) Vitatkozhatunk azon, hogy egyes képviselőtársaink mit tesznek itt, hogyan viselkednek, hogy kiabálnak-e vagy sem. Egy dolog azonban elfogadhatatlan, mégpedig az, ha a Parlament teremőreit – és itt minden képviselőtársam nevében és, remélem, e Ház csaknem minden képviselője nevében beszélek –, akik iránt mély személyes és szakmai tiszteletet érzek... (Taps) Nem helyes – és most ismét képviselőtársam, Daul úr és, úgy vélem, Watson úr, Cohn-Bendit úr és Wurtz úr nevében is szólok – hogy ebben a Házban egy heves vita során fizikai és verbális inzultus érte a teremőröket: a teremőröket, akik munkájukat végezték, tegnap Gestapónak és SS-nek titulálták. Elnök úr, ez szégyenletes! Úgy vélem, hogy a Háznak hangot kell adnia a teremőrök iránti teljes szolidaritásának. (Hosszan tartó taps) Hölgyeim és uraim, a teremőrök ebben a Házban nem magánszemélyek, hanem a Parlament hivatalnokai. Ebben a Házban ők az Elnök jobb keze. Amikor egy teremőrt fizikailag bántalmaznak itt, amikor egy teremőrt megütnek, csupán egyetlen dolgot tehetünk: azonosítani kell azt a képviselőt, aki ezt tette! Az esetet jelenteni kell a rendőrségnek, és a képviselő mentelmi jogát azonnal fel kell függeszteni! (Taps) Elnök úr, képviselőcsoportom nevében szeretném megszólítani az Unió a Nemzetek Európájáért képviselőcsoportot, különösen Crowley urat – bár nem tudom, hogy jelen van-e – a szavazásokkal kapcsolatban: a szélsőséges irányzatokra, az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszédre, a Montenegróra és a taposóaknák betiltására vonatkozó állásfoglalásról szóló szavazásokkal kapcsolatban. Ezeket az állásfoglalásokat az UEN

27

28

HU


csoport is aláírta. Amíg az UEN csoport nem kér hivatalosan bocsánatot a tegnapi parlamenti incindens miatt, addig úgy érzem, hogy a Európai Parlament szocialista csoportjának képviselőjeként nem tudok együttműködni az UEN csoporttal. Különösen arra a állásfoglalásra szeretnék hivatkozni, amely a szélsőséges irányzatok európai előretörésének visszaszorításáról. A harmadik preambulumbekezdés többek között az UEN képviselőcsoport nevében is kijelenti, miszerint elítéljük az európai rasszizmust, mégpedig az Európai Unió Alapjogi Chartája alapján. Ezt tegnap kellett volna aláírnunk, de az adott csoport tagjainak többsége lehurrogta. Kérem, vonják vissza aláírásukat a közös állásfoglalásról. Nem fogadhatnak egy olyan állásfoglalást, amely azzal az Alapjogi Chartával áll kapcsolatban, amelyet önök tegnap lehurrogtak! (Taps és zúgolódás) Tegnap kinyilvánították, hogy ellene vannak az Alapjogi Chartának. Távolítsák el az aláírásukat! Az együttműködésnek köztünk vége. (Taps) Elnök. – Hölgyeim és uraim, láthatják előttem ezt az irathalmazt, és ebből tudhatják, hogy mennyi munkát kell elvégeznünk még ma délelőtt. Egyes képviselőtársaim azonban szót kértek. Nem szeretnék hosszas vitát nyitni. Daul úr és Muscardini asszony szót kértek; megadom nekik a szót, de csupán egy perc erejéig. (Zaj) Joseph Daul, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, nagyon rövid leszek. Ma reggel kilenc órakor az ülésteremben voltam, és vártam a bocsánatkérést a teremőrök elleni személyes támadás ügyében. Mivel a bocsánatkérés nem történt meg, én ma reggel kilenckor megtettem nyilatkozatomat, és nem szándékozom megismételni. Cristiana Muscardini, az UEN csoport nevében. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, több mint 18 éve vagyok e Parlament tagja, és ebben a Parlamentben, képviselőtársaimmal együtt mindig is az emberi és polgári jogokat védtem, ahogy azt az ülésteremben elmondott beszédeim, feltett kérdéseim és állásfoglalásra irányuló indítványaim tanúsítják. Nem fogadom el, hogy Schulz úr leckéztessen, mert Schulz úr nem az igazság letéteményese, sem az ülésteremben, sem az üléstermen kívül. Elnök úr, a demokrácia olyan érték, amelyet meg kell védeni, és ez azt is magában foglalja, hogy tiszteletben tartjuk az egyéneket és a csoportokat. Kínosan érzem magam Schulz úr miatt, mert olyan kijelentéseket tett, amelyek miatt szégyenkeznie kellene. Az UEN képviselőcsoport minden parlamenti tisztviselő – és különösen a teremőrök – mellett áll, akik ebben az évben már többször próbálták megvédeni szólásszabadságukat és a véleménnyilvánítás szabadságát, amelyet e Parlament néhány többségi csoportja oly sokszor megtagadott tőlük. Ezért, elnök úr, az UEN támogatja a teremőröket, az UEN hisz az alapvető jogokban, és az UEN megköveteli a kötelességek és a személyek iránti tiszteletet. Schulz úr, vonja vissza az aláírását! Elnök. – Hölgyeim és uraim, van képviselőcsoport-elnök, aki szólni kíván? Szándékosan mondom, hogy képviselőcsoport-elnök, mert ebben az ügyben nem fogok szót adni mind a 785 képviselőnek. Nem látok egy képviselőcsoport-elnököt sem, így a napirendi pontot lezárom.

13-12-2007

13-12-2007

HU


(Taps) Csupán azt szeretném hozzátenni, amit egy költő mondott egyszer: a legszebb himnuszokat akkor éneklik, amikor bombák hullanak. Azt hiszem, hogy az, amit tegnap hallottunk itt, éppen ezért volt csodálatos! (Taps) Salafranca úr más ügyben kíván szólni. José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra (PPE-DE). - (ES) Elnök úr, tegnap brutális terrortámadás érte Bejrút városát, amelyben életét vesztette François el Hajj libanoni tábornok. Ahogy a Ház is tudja, elnök úr, Libanon társulási megállapodás révén áll kapcsolatban az Európai Unióval. Brüsszelben a mini plenáris ülésen a Parlament elfogadott egy fontos jelentést, amely makrogazdasági segélyt biztosít az országnak, és – hogy egy magától értetődő példát említsek – a Külügyi Bizottság küldöttsége, melynek tagjai De Keyser asszony, Gomes asszony, Belder úr és jómagam voltunk, múlt héten ellátogatott az országba, hogy az tagállamok minisztereihez hasonlóan kifejezzük, hogy fontosnak tartjuk a béke ügyét, a megértés, a harmónia és a megbékélés érdekében. Szeretném arra kérni az Elnököt, hogy tájékoztassa Siniora miniszterelnök támogatásunkról, mellyel e brutális terrortámadásra reagálunk, valamint arról, hogy fenntartások nélkül és visszavonhatatlanul elköteleztük magunkat a szuverén, demokratikus, stabil, élhető és békés Libanon ügye mellett. (Taps) Elnök. - Salafranca úr, úgy vélem, képviselőtársai tapsa világosan mutatja, hogy a gyűlés támogatja kijelentését. Kijelentését továbbítjuk. A szavazás előtt még Pirker úr kíván szólni ügyrendi kérdésben. Hubert Pirker (PPE-DE). − (DE) Elnök úr, mondandómnak nincs köze a vitához, és valójában közvetlenül a legutóbbi vita után szerettem volna szóvá tenni: egyszerűen elviselhetetlenül hideg van a Házban. Meglehet, hogy ez tegnap előnyös volt, mert az érzelmek nem voltak annyira túlfűtöttek, mint talán máskülönben lettek volna. Azonban általában egész egyszerűen nagyon hideg van, és a Koreával kötött szabadkereskedelmi megállapodás megvitatása kapcsán akartam javasolni, hogy próbáljunk meg elfogadható hőmérsékletet kialakítani, talán valamikor majd egy koreai légkondicionáló rendszerrel, ha az európaival esetleg nem sikerül. Elnök. – Úgy vélem, mindennel foglalkoztunk, amivel a szavazás előtt szándékunkban állt. A következő napirendi pont tehát a szavazások órája. (A szavazás eredményeit és egyéb részleteit lásd a jegyzőkönyvben) 6.1. A 2008-as költségvetési év, Tanács által módosítva (szavazás) - A 2008-as költségvetési év

29

30

HU


-A szavazás előtt: Kyösti Virrankoski (ALDE), előadó . − Elnök úr, a költségvetési egyeztetés második olvasata .2007. november 23-án történt meg a költségvetési hatóság ágai között A Parlament megkapta a költségvetést fontosabb céljainak elérésére: a Galielo finanszírozása (2,4 milliárd euró) a 2007-2013-as többéves pénzügyi keret (MMF) felülvizsgálatával és a rugalmassági eszköz (200 millió euró) használatával; a rugalmassági eszköz további jelentős mértékű használata (70 millió euró) a közös kül- és biztonságpolitika (CFSP) költségnövekedésének finanszírozására. A Költségvetési Bizottság szavazott a második olvasat módosításáról; az egyeztetés eredménye 2007. november 29-én született meg. A számadatok szakmai ellenőrzése után néhány technikai kiigazítás volt szükséges a pénzügyi keret felső korlátjának revideálásával és a kifizetések általános mértékével kapcsolatos, november 23-án létrejött egyeztetési eredmény teljes figyelembevételének biztosítása érdekében. Az elfogadott módosítások a következők Először, az 1a címsorban a kötelezettségvállalási előirányzatok a következők 335. módosítás: 06 02 09 01 (Galileo Felügyeleti Hatóság) 7 460 000 euróra 06 02 09 02 (Galileo Felügyeleti Hatóság) 3 100 000 euróra 08 07 01 (kutatási együttműködés – szállítás) 348 922 000 euróra 331. módosítás: 02 02 01 (Versenyképesség és innováció) 126 300 000 euróra 69. módosítás: 06 03 03 (TENs – T) 955 852 600 euróra Másodszor, az 1b címsorban a kifizetések egyeztetés során meghatározott általános mértékének betartása érdekében a kifizetési előirányzatok a következő költségvetési tételek esetében módosulnak: 27. módosítás: 04 02 17 (ESF) 3 823 198 181 euróra 140. módosítás: 13 03 16 (ERDF konvergencia) 10 606 637 496 euróra 141. módosítás: 13 03 18 (ERDF versenyképesség) 2 540 832 078 euróra Ezeket a technikai kiigazításokat a Költségvetési Bizottság december 10-én, hétfőn kivétel nélkül elfogadta. Harmadszorra, bizonyos technikai/nevezéktani változtatások történnek majd, különösen a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések esetében. Ezeket a változtatásokat benyújtottuk a Parlamentnek. A módosítások nem változtatnak sem a számadatokon, sem az MMF-kategóriákon.

13-12-2007

13-12-2007

HU


(A technikai kiigazításokat elfogadják) - A szavazás után: Emanuel Santos, a Tanács hivatalban lévő elnöke.– (PT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, mielőtt megjegyzéseket fűznék a az Európai Unió 2008-as költségvetése elfogadásának eredményeihez, szeretném hangsúlyozni, hogy a mai nap különösen örömteli a számomra nem csak mint európai ember, hanem mint portugál állampolgár számára. Természetesen arra a történelmi eseményre – a Lisszaboni Szerződés aláírására – gondolok, amely alig több, mint egy óra múlva történik meg hazám fővárosában. Az Európai Unió 27 tagállamra való bővítése után újabb meghatározó lépés történik az európai integráció folyamatában, melynek következtében Európa az eddigieknél demokratikusabban, reprezentatívabban, rugalmasabban és hatékonyabban működik majd. Ha röviden és kissé idő előtt összefoglalhatnám a portugál elnökség eredményeit, az Európai Unió jövőjével kapcsolatos sikerek három fontos területét emelném ki. Ezek a következők: a megegyezés, amely lehetővé teszi, hogy az EU reformszerződése, a Lisszaboni Szerződés ma aláírásra kerüljön, az EU-Afrika csúcstalálkozó és az EU-Brazília csúcstalálkozó. Azt a jelentős megegyezést is említhetjük, amelyre a stratégiai fontosságú Galileo Program finanszírozásával kapcsolatban jutottunk. Hölgyeim és uraim, ma történt meg a 2008-as költségvetés második olvasata – ez az utolsó szakasza annak a hosszú tárgyalási folyamatnak, amely végül igen sikeresen zárult. Örömmel jelentem, hogy a két intézmény között megtörtént a megegyezés a november 23-i összefoglaló értekezleten, amely az összes olyan, 2008-ra vonatkozó költségvetési javaslattal foglalkozott, amely addig elfogadásra került. Ez eljárásnak megfelelően rá kell mutatnom, hogy a Tanács el tudja fogadni a második olvasatból származó maximális mértékű növekedést. Azt azonban megjegyzem, hogy a kiadás osztályozása terén még szükség van kisebb kiigazításokra, és a Tanács ehhez való jogát fenntartja. Végül, elnök úr, szeretném megragadni az alkalmat, és ismét köszönetet mondani Böge úrnak, a Költségvetési Bizottság elnökének, a két előadónak Virrankoski úrnak és Itälä úrnak, a Tanácsban dolgozó kollégáimnak, Grybauskaité biztos asszonynak, és mindazoknak, akik segítettek abban, hogy sikeresen végbemenjen ez az igen megerőltető költségvetési folyamat, amely végül a Parlament jóváhagyásával zárult. Elnök. – Miniszter, egyebek mellett kimondta azt a mondatot, amelyre vártam. Ezért kijelentem, hogy a költségvetési eljárás a szerződés rendelkezéseinek és a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásnak megfelelően végbement . Azt is megjegyzem, hogy az intézményközi megállapodás 13. cikke értelmében a Tanács és a Parlament beleegyezik abba, hogy elfogadja a nem kötelező kiadások parlamenti második olvasatból következő maximális növekedését. A költségvetési eljárást tehát befejezettnek nyilvánítom; a költségvetés végleges elfogadása megtörtént. (Taps) Ahogy tudják, az elnök jelenleg Lisszabonban van, ahol az aláíráshoz kapcsolódó kisebb ünnepségen vesz részt. Alelnöki jogköröm idáig terjed. A 2008-as költségvetési év költségvetésének hivatalos aláírása december 18-án, kedden, a plenáris ülésen, Brüsszelben történik meg.

31

32

HU


6.2. 2008-as általános költségvetési tervezet, Tanács által módosítva (minden szakasz) (szavazás) - Jelentés: Kyösti Virrankoski, Ville Itälä (A6-0492/2007) 6.3. Stabilizációs és társulási megállapodás az EK és Montenegro között (szavazás) - Ajánlás: Marcello Vernola (A6-0498/2007) 6.4. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács közötti együttműködés (szavazás) - Jelentés: Adamos Adamou (A6-0443/2007) 6.5. A juh-és kecskefélék elektronikus azonosítása bevezetésének időpontja (szavazás) - Jelentés: Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf (A6-0501/2007) 6.6. Hatáskörök és együttműködés a tartási kötelezettség tekintetében (szavazás) - Jelentés: Genowefa Grabowska (A6-0468/2007) 6.7. A gyalogsági aknák tilalmáról szóló ottawai egyezmény tízéves évfordulója (szavazás) - Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0518/2207) 6.8. EU/Kína csúcstalálkozó – EU/Kína emberi jogi párbeszéd (szavazás) - Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0543/2007) - A szavazás után: Toine Manders (ALDE). – (NL)Elnök úr, ügyrendi kérdésként, amelyet az eljárási szabályzat 114. és 166. cikke alapján Mandelson biztos úr elismer: amikor Kínában fogadnak minket, egy hivatalos jelképet – a zászlót – használjuk. A szerződésben nem szerepel majd a zászló, és arra kérném az országokat, hogy kövessék Németország példáját, és hivatalosan ismerjék el a zászlót mint jelképet, hogy az egész világon hivatalos jelképpel tudjanak minket fogadni. Elnök. – Kijelentését továbbítjuk az illetékes hatóságoknak. 6.9. A szélsőséges irányzatok megfékezése Európában (szavazás) - Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0512/2007) 6.10. Montenegro (szavazás) - Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0494/2007)

13-12-2007

13-12-2007

HU


6.11. Az elsüllyedt hajók okozta olajszennyeződés a Fekete- és az Azovi-tengerben (szavazás) - Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0503/2007) 6.12. Betétbiztosítási rendszerek (szavazás) - Jelentés: Christian Ehler (A6-0448/2007) 6.13. Vagyonkezelés II (szavazás) - Jelentés: Wolf Klinz (A6-0460/2007) - A 2. módosításról szóló szavazás előtt: Margarita Starkevičiūtė (ALDE). Elnök úr, szeretném világosabbá tenni módosításunkat, és beilleszteni a következő kifejezést: „közvetetten, például”. Így a szöveg a következő: „a termék a kiskereskedelmi beruházókhoz közvetlenül vagy közvetetten, például más kiskereskedelmi termékekkel való árukapcsolás révén...” (A szóbeli módosítást elfogadják) 6.14. Textilek (szavazás) - Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0495/2007) Elnök. – Mielőtt szavaznánk az utolsó jelentés ügyében, szeretném ezt az utolsó szavazást egy képviselőtársunknak ajánlani, aki néhány nap múlva elhagy minket és aki nagyszerű munkát végzett az Európai Parlament és egész Európa érdekében. Természetesen Jean-Louis Bourlanges-ra gondolok. (Taps) Bourlanges úr, remélem, hogy ez a lelkes taps minden szónál jobban elmondja, hogy mennyire hiányoljuk majd. A legjobbakat kívánjuk önnek. 6.15. Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok Koreával (szavazás) - Jelentés: David Martin (A6-0463/2007) 7. Ülésnaptár: lásd a jegyzőkönyvet 8. A szavazáshoz fűzött indokolások A szavazáshoz fűzött szóbeli indoklások - Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0543/2007) Frank Vanhecke (NI). – (NL) Elnök úr, csak azt szeretném jelezni, hogy több okból nem hagytam jóvá az EU és a Kína közötti emberi jogi párbeszédről szóló állásfoglalást. Elsősorban azért, mert úgy gondolom, hogy itt, a Hemicycle-ben már így is bőven elég bombasztikus szöveget készítettünk, és hogy az európai intézmények nagyon ritkán – vagy sohasem – cselekszenek a bombasztikus szövegek és kijelentések szerint.

33

34

HU


Közelegnek a pekingi olimpiai játékok, és az európai kiválóságok ismét megpróbálják majd behízelegni magukat a kínai hatóságoknál. Ez világosan látszik a jelenlegi állásfoglalásból is, amely – amellett, hogy igen sok ésszerű elemet tartalmaz – megállapítja, hogy a Kínai Kommunista Párt legutóbbi országos pártkongresszusán – idézem – „kilátásba került... a magasabb szintű nemzetközi emberi jogi normák alkalmazása.” Ez igen elrugaszkodott kijelentés a Ház részéről, mivel ma Pekingben a valóság a megfélemlítésről, a deportálásokról, a letartóztatásokról és a munkatáborokról szól. Ideje, hogy az Európai Unió felhagyjon kettős mércét alkalmazó Kína-politikájával - Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0512/2007) Dimitar Stoyanov (NI). - (BG) A szélsőséges irányzatokról szóló állásfoglalás ellen szavaztam, mert éppen annak a gyűlöletnek az eredménye, amelynek elítélését szorgalmazza. És kik adnak nekünk leckét a szélsőségességből? Schulz elvtárs és Cohn-Bendit elvtárs, a marxizmus és leninizmus bajnokai – ugyanazon ideológiáé, amely következtében a múlt század elején több tucat millió orosz és ukrán embert mészároltak le? Vagy Vigenin elvtárs, akinek pártja ötven éven keresztül szorongatta a bolgár népet, és bolgárok ezreit ölte meg koncentrációs táborokban? Önök akarnak kioktatni minket a szélsőséges irányzatokról? Köszönjük szépen. Frank Vanhecke (NI). – (NL) Elnök úr, igen, így mennek a dolgok ebben a Házban. Hacsak nem Schulz úr a nevünk véleményünket csak a szavazáshoz fűzött indokolások során fejezhetjük ki. A Ház szokás szerint ismét kijelentette, hogy a „szélsőséges irányzatok” ellen „szükséges” fellépni – de nem beszél a tényleges szélsőséges irányzatokról és a valódi erőszakról, például az Európában előretörő iszlámról. Ehelyett a sokadik alkalommal azon emberek szólásszabadságának megnyirbálásáról beszél, akik békésen kiállnak az egyéniséghez való jog mellett, nyelvünk, identitásunk, kultúránk és szabadságunk védelmének és megóvásának joga mellett. Csaknem tragikus, ahogy ez a Ház folyton a szabadságról és az emberi jogokról beszél, miközben a legszigorúbb, legdrasztikusabb korlátozó szabályokat alkalmazza azokkal szemben, akiknek más véleményük van az ügyben, és, példának okáért, nem imádják a többiekkel együtt ezt a szent tehenet, a már szinte közmondásos multikulturális társadalmat. A magam részéről nem veszem komolyan ezt az állásfoglalást, és ami engem illet, véleményem szerint nem létezik szabadság a politikai véleménnyilvánítás teljes szabadsága nélkül. Philip Claeys (NI). – (NL) Elnök úr, én is a szélsőséges irányzatokkal kapcsolatos állásfoglalás ellen szavaztam. Ennek nem az az oka, hogy úgy érzem, rám is vonatkozik a kifejezés – ennek éppen az ellenkezője igaz –, hanem azért, mert a sokadik alkalommal fordul elő, hogy a további tömeges bevándorlásról szóló és az erős beilleszkedési politikát követelő legitim politikai párbeszédet tudatosan összekapcsolják a szélsőséges irányzatokkal és az erőszakkal. Az állásfoglalásnak már a címe is félrevezető és elfogult. Egyértelmű, hogy baloldali szélsőségesség definíció szerint nem létezik, és az is világos, hogy itt senki nem hallott még az iszlám fundamentalizmus előretöréséről. Kafkai helyzet –. akár vicces is lehetne, ha nem lenne annyira elszomorító. Kriminalizálnak mindenkit, aki nem felel meg a politikai korrektség fogalmának. Valaki esetleg meg tudja magyarázni, hogy ez a dolog hogyan egyeztethető össze az Alapjogi Chartával, amelyet tegnap írtunk alá?

13-12-2007

13-12-2007

HU


Koenraad Dillen (NI). – (NL) Elnök úr, én is teljes szívvel az állásfoglalás ellen szavaztam, mert, ahogy mondják, amikor a róka prédikál, ügyelj a libákra. Ritkán láttam olyan dokumentumot, amelyben több képmutatás lenne, mint ebben, a „szélsőséges irányzatok” Európában tapasztalható „előretöréséről” szóló állásfoglalásra irányuló indítványban, pedig Isten a megmondhatója, hogy Európa és a Ház mindig is rekordokat döntött a képmutatás terén. Végül is, ahogy kollégáim mondták, baloldali szélsőséges irányzatok nem léteznek. Az iszlám szélsőséges irányzatai még csak említésre sem kerülnek. Párizs peremvárosai égtek, de a probléma láthatólag azzal a csekély számú nonkomformista kisebbséggel van, akik romlást hoznak erre a fennkölt intézményre. Talán ismét meg kellene nyitnunk a Gulag kapuit azok előtt, akik még mindig bírálni merészelik az Európa-kultuszt és a szent és sérthetetlen multikulturális társadalmat, és mindezt ki kellene egészítenünk az inkvizícióval és azzal, hogy az eretnekeket az Ördög-szigetre száműzzük. Európa csak akkor szabadul meg utolsó kritikusaitól, és az Európa-kultusz csak ekkor folytathatja tovább háborítatlanul térítő misszióját. Mogens Camre (UEN). - (DA) Elnök úr, ez az állásfoglalás indokoltan bírálja a bizonyos európai országokban működő újfasiszta és fundamentalista mozgalmakat. Azonban úgy tűnik, hogy egészében véve egyoldalúan egy bizonyos problémára irányul, arra, amit úgy neveznek: fasiszta és rasszista hozzáállású európai polgárok. És ettől az állásfoglalás semmitmondóvá válik. Dániában ismételt közvélemény-kutatások kimutatták, hogy a nem nyugati országokból származó bevándorlók nem érzik úgy, hogy ki lennének téve a rasszizmus vagy az ellenséges bánásmód bármely formájának. Azonban vannak olyan, nem európai országból származó bevándorlók, akik széles körben követettek el erőszakos cselekményeket dán állampolgárok és más bevándorlók ellen. A hivatalos bűnügyi statisztikákban a nem nyugati országokból származó bevándorlók aránytalanul magasan vannak reprezentálva. Az utóbbi hónapokban hétről-hétre számos utcai lövöldözés történt, amelyekben bevándorlókból álló bandák vettek részt, és egyéni támadások is történtek. A bevándorlással foglalkozó tisztviselőket – akik maguk sem dán származásúak – életveszélyesen megfenyegették és utasították őket, hogy hagyják el állásukat – és ezt nem dánok tették, hanem külföldi kultúrákból érkező emberek, azok, akiket ezek a tisztviselők megpróbálnak a dán társadalomba integrálni. Van egy magas rangú szír származású politikusunk. A nap 24 órájában biztosítani kell védelmét, és nem a dánokkal szemben, hanem az iszlám fundamentalistákkal szemben. Titkosszolgálatunk folyamatosan foglalkozik azzal, hogy kivédje a dánok és a dán társadalmi intézmények elleni erőszakos támadásokat – és a támadásokat nem a dánok, hanem a külföldiek indítják. Ezért a dánok szempontjából az állásfoglalás abszurd. Dániában az erőszakos rasszizmus a demokrácia és az emberi jogok ellen irányul. Ezért nem tudtam az állásfoglalás mellett szavazni. - Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0503/2007) Miroslav Mikolášik (PPE-DE). - (SK) Elnök úr, a Fekete-tenger a régióban folyó olajexport egyik fő útvonalává válik, és az utóbbi években sajnálatos módon sokszor szenvedtek itt balesetet tartályhajók és teherszállítók. Egy erős vihar során tizenkét hajó süllyedt el vagy futott zátonyra itt. Ezeknek az eseményeknek súlyos következményei voltak: kihatottak az emberek életére és nagymérvű ökológiai katasztrófát okoztak.

35

36

HU


Az Exxon Valdez olajkiömlés, amely több mint 18 éve történt Alaszkában, a nagyarányú katasztrófa egy példája – következményeit máig tapasztaljuk. Tekintve, hogy naponta körülbelül 200 tartályhajó van úton a világ tengerein, az a véleményem, hogy a helyzetet rendszeres és alapos ellenőrzés alá kell vonni, és nem csupán a Fekete-tengeren, hanem a többi tengeren is. A tagállamoknak és az Európai Unióval szomszédos országoknak biztosítaniuk a meglévő közösségi törvények és a tengerbiztonsági szabványok alkalmazását. Ezzel kapcsolatban arra kérem a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel a döntéshozatalt, és fogadjon el közös álláspontot a harmadik tengeri biztonsági csomagban foglalt fennmaradó jogalkotási aktusokra vonatkozólag. - Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0495/2007) Zuzana Roithová (PPE-DE). (CS) Elnök úr, a kvóták megszüntetése és a kínai textilimport ellenőrzésének bevezetése a jövő évben minden bizonnyal jobb kontrollmechanizmusokat eredményez majd. Azzal azonban nem értek egyet, hogy a gyapjúneműket nem kell ellenőrzésnek alávetni. Állásfoglalásunk politikai kérés a Bizottság felé, amelyben kifejezzük, hogy szeretnénk nagyobb hangsúlyt helyezni arra a követelésre, hogy a nemzetközi kötelezettségeknek meg kell felelni, és ugyanakkor tiltakozunk is az európai termékek kínai importjára vonatkozó korlátozások ellen. Örömmel fogadom, hogy Kínának importengedélyt kell kiadnia, amely lehetővé teszi majd, hogy a kínai kikötőkben ellenőrzési eljárásokat folytassanak le, és így Európát jobban védhetjük a hamisított termékektől. Ugyanakkor a Bizottság feladata, hogy megvédje az európai fogyasztókat a mérgező anyagoktól, például az azoszínezékektől, amelyek esetenként jelen vannak a kínai árukban. Ezért arra kérem a Bizottságot, hogy az Európai Unió határainál szorgalmazza az egészségre veszélyt jelentő textiláruk elkobzását. . A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások - Jelentés: Kyösti Virrankoski and Ville Itälä (A6-0492/2007) Bastiaan Belder (IND/DEM), írásban. – (NL) A Tanács és az Európai Parlament megegyezésre jutott a Galileo műholdas navigációs rendszer kiegészítő finanszírozásáról és a külügyekkel (beleértve a Koszovóban folytatott rendőri missziót) kapcsolatos kiadásokról. Ennek érdekében növelték a 2007-2013 többéves pénzügyi keretet és alkalmazták a rugalmassági eszközt, valamint átcsoportosítások történtek a meglévő költségvetési tételek között is. Ezek az átcsoportosítások nagyobb mérvűek is lehettek volna. Elsősorban azt tartom aggályosnak, hogy az EU-alapokra vonatkozó, a 2013-ban záródó időszakra érvényes, korábban megállapított felső korlát módosításra került, valamint azt, hogy erre a célra a rugalmassági eszközt használták. Ennek az eszköznek a használatát el kell kerülni, és minden esetben csak nagyon kivételes körülmények között lehet alkalmazni. A költségek bármely változása elsősorban az egyéb költségvetési tételek csökkentésével oldható meg. Legfőképpen azokra a kiadásokra gondolok, amelyek nem érintik az Európai Unió alapvető célkitűzéseit, valamint azokra a költségvetési tételekre, amelyek megvalósítása már most elmarad a tervezett kiadás tekintetében. Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) A megállapodás, amely a Bizottság, a Tanács és a Parlament között született a 2008-as EU költségvetés kapcsán, rámutat arra, hogy a „nagy országok” és a „gazdag országok” valójában mekkora súllyal vannak jelen,

13-12-2007

13-12-2007

HU


mivel megfelel azon követelésüknek, hogy az EU költségvetésének felső korlátját a lehető legalacsonyabban kell tartani. Minden elrejtésre tett kísérlet ellenére látszik: az igazság az, hogy a Bizottság, a Tanács és az EP az EU-költségvetéssel kapcsolatos javaslatai és ez a megegyezés alatta maradt annak az értéknek, amelyet a 2007-2013-as pénzügyi keretben 2008-ra terveztek. Tavaly is ugyanez a helyzet állt elő a 2000-2006-os pénzügyi kerettel kapcsolatban. Valójában a 2008-as EU-költségvetés a kifizetések tekintetében több, mint 9 milliárd euró csökkenést tartalmaz ahhoz képest, amelyet a pénzügyi keret 2008-ra megállapított – más szóval, a kifizetéseket tekintve az EU-költségvetés a Közösség GNI-jének 1,04%-áról 0,96%-ra csökkent. Másfelől, az EU költségvetése progresszív módon elmozdította prioritásait a neoliberális, föderalista és militáns EU-politikák finanszírozásának irányában. Ezért nem fogadjuk el a megállapodást. Gunnar Hökmark (PPE-DE), írásban. − (SV) Támogatjuk a 2008-as EU-költségvetés alapelveit, és hangsúlyozzuk, hogy a költségvetésnek megfelelő minőséget kell nyújtania az adófizetők pénzéért. A pénzügyi terv által meghatározott keretet tiszteletben kell tartani, és ezért örömmel fogadjuk, hogy a költségvetést megfelelő ráhagyással tartják e keretek között. A mezőgazdasági támogatás egyike azon területeknek, ahol van lehetőség a csökkentésre, mégpedig azon célok érdekében, amelyek inkább összhangban vannak a lisszaboni célkitűzésekkel – nevezetesen azzal, hogy az EU-nak a világ gazdaságilag legfejlettebb régiójává kell válnia. Gay Mitchell (PPE-DE), írásban . − A költségvetés tárgyalása során a Parlament és a Tanács úgy döntött, hogy 50 millió eurót átcsoportosít a decentralizált ügynökségektől az európai GNSS programok (EGNOS/GALILEO) és az Európai Technológiai Intézet társfinanszírozására. Azt nem tüntették fel, hogy ez mely ügynökségeket érinti. A program megváltoztatása az 1A címsorba tartozó ügynökségeket érinti; ezek közé tartozik az Eurofound, az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért. Az Eurofound székhelye Dublinban van. Ez az alapítvány fontos szerepet játszik a munkaerőpiac és a munkakörülmények területén; a csökkentés elfogadhatatlan és kontraproduktív lenne. José Albino Silva Peneda (PPE-DE), írásban. – (PT) A 2008-as költségvetési javaslat mellett szavaztam, elsősorban azért, mert a javaslat nyilvánvalóan összhangban áll a 2007-2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervben foglalt alapelvekkel Másodsorban pedig azért, mert a szavazásra bocsátott javaslat, miután a Bizottsággal és a Tanáccsal tárgyalásra került, végül megoldotta szokat a komoly problémákat, amelyek a Galileo finanszírozása kapcsán merültek fel. A megoldás is igen pozitív, mivel lehetővé teszi, hogy a transzeurópai hálózatokban foglalt projektek ésszerű mértékben kerüljenek finanszírozásra. Harmadszor, úgy vélem, hogy a megoldások igen pozitívak, ami az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap projekteket finanszírozó elemek kifizetésére vonatkozó költségvetést illeti – ezek igen fontosak ahhoz, hogy Portugália képes legyen kialakítani azokat a projekteket, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy az utóbbi évekéhez képest jelentősen nagyobb gazdasági növekedést valósítson meg, és így közelebb kerüljön az EU-átlaghoz.

37

38

HU


- Jelentés: Adamos Adamou (A6-0443/2007) Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. – (PT) Körülbelül 50 éve az Európa Tanács kialakította a szabályok, valamint jogi és bírósági eszközök rendszerét, amelynek az a célja, hogy megvédje és előmozdítsa az alapjogokat, amelyek az emberi jogok, jogállam és a demokrácia mércéi lettek Európában. Az Alapjogi Ügynökségnek – a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja jogutódjának – javítania kell a EU alapjogi politikájának koherenciáját és konzisztenciáját. Mivel a két intézmény célja ugyanaz (az alapjogok védelmének erősítése), elengedhetetlen annak garantálása, hogy szoros együttműködésben dolgozzanak. E megegyezés célja a kölcsönösség és a hozzáadott érték biztosítása, valamint az, hogy elkerülje az Európa Tanács tevékenységével való munkafeladat-kettőződést, ahogy azt az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét létrehozó rendelet 9.cikke kimondja. Támogatom, hogy e megegyezés létrejöjjön az együttműködés, az átláthatóság és a kölcsönösség jegyében, és különösen támogatom egy olyan kooperációs keret létrehozását a két intézmény között, amely rendszeres kapcsolattartást és találkozókat, információcserét és a tevékenységek koordinálását foglalja magában a munkafeladat megkettőzésének elkerülése és a források leghatékonyabb felhasználása érdekében. Marine Le Pen (NI), írásban. – (FR) Az Európai Parlament paradoxonja (vagy talán képmutatása) abban áll, hogy demokratikus alapelvekről és értékekről prédikál, de ugyanakkor semmibe veszi azokat, amikor nem valósítja meg alkalmazásukat abban az esetben, amikor ez kényelmetlen lenne. Ez történt tegnap, amikor az Európai Parlament a plenáris ülésen általános zúgolódás közepette formálisan kihirdette az Alapjogi Chartát, és ezzel figyelmen kívül hagyta a szeparatisták tiltakozását és azon követelésüket, hogy az új alkotmányszerződés elfogadásával kapcsolatban írjanak ki népszavazást. Az Európai Parlament saját hitelét rontja, amikor elutasít minden vitát, és stigmatizálja saját választott képviselőit, akik a nemzeti identitás és szuverenitás megőrzését kívánják előmozdítani. A véleménnyilvánítás szabadságának csak akkor van értéke, ha politikai ellenfelünk is élvezheti. Úgy látszik, a konzervatív képviselőcsoportok szerint bizonyos típusú beszéd illegitim, és mindenáron meg kell akadályozni. Ahogy az Európai Parlament kompromisszumot köt azzal, hogy igényt tart az Alapjogi Chartára, a Front National választott képviselői hangosan és világosan kijelentik, hogy nem ugyanaz az elképzelésük az emberi jogokról, és hogy továbbra is küzdeni fognak az európai nemzetek szuverenitásának és identitásának tiszteletben tartásáért. - Jelentés: Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf (A6-0501/2007) Duarte Freitas (PPE-DE), írásban. – (PT) Graefe zu Baringdorf úr jelentése mellett szavazok, mivel egyre sürgetőbbé válik a juh- és kecskefélék elektronikus azonosítására szolgáló rendszer bevezetése. Sajnálattal veszem, hogy a Bizottság javaslata 17 hónapot késett.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Egyetértek a Bizottság javaslatának módosításával, miszerint meg kell határozni egy bizonyos időpontot, amikor a rendszer életbe lép. Graefe zu Baringdorf úr jelentése szerint 2009. december 31. lenne a legmegfelelőbb időpont. Nem értek egyet a 4. és 5. módosítással, amely késleltetné a rendszer gyors alkalmazását. Hasonlóképpen nem értek egyet a 3. módosítással, mivel véleményem szerint a kérdéses dokumentum célja az, hogy meghatározzon egy időrendet, és nem az, hogy alapelveket vitasson meg. - Jelentés: Genowefa Grabowska (A6-0468/2007) Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh and Inger Segelström (PSE), írásban. − (SV) Mi, a svéd szociáldemokraták a jelentés mellett szavaztunk, mivel fontos, hogy eltávolítsuk azokat az akadályokat, amelyek jelenleg nehezítik a tartásdíj behajtását abban az esetben, ha a tartásra kötelezett személy más tagállamban él, mint a tartásdíjra jogosult személy. Ebben az esetben különösen fontos a gyengébb fél védelme a tartásdíj behajtásakor. Azonban ellenezzük a 9. és 26. módosítás megszövegezését, amely arra kötelezi a feleket, hogy független jogi tanácsadás igénybevétele után írásos megállapodást tegyenek a bíróság joghatóságáról és az alkalmazandó nemzeti jogról, annak érdekében, hogy a megállapodás a bíróság előtt hatályos legyen. Az ilyesféle követelmények nem kompatibilisek a svéd jogi hagyományokkal. Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. – (PT) Az EU-ban tapasztalható fokozott mobilitás, valamint a válások számának emelkedése következtében megnőtt a tartási igénnyel kapcsolatos, határokon átnyúló viták száma is. Jelenleg a tartásdíj-igénylési eljárás gyakran igen hosszadalmas, és az eredményre nézve szinte keresztülvihetetlen. Ugyanakkor a tartásdíjra jogosult személyek – akiknek a többsége gyermek – igen rossz körülmények között élnek, és sok esetben a létfenntartáshoz sincs elegendő pénzük. Ez a kezdeményezés tehát igen fontos, mivel elősegítené a belső piac működését és a szabad mozgást azzal, hogy megszüntetné az akadályokat, amelyek a tagállamok tartásdíj-fizetési kötelezettségek betartatásának eltérései okoznak. Biztosítaná, hogy az ilyen döntéseket az egész Európai Unióban elismerik és betartatják, mégpedig a leggyorsabbb, leghatékonyabb és legolcsóbb módon. Ez megkönnyíti a polgárok életét, és ugyanakkor pozitív társadalmi hatásai vannak, annyiban, hogy a más tagállamban élő tartásdíjra jogosultak számára megkönnyíti, hogy követelésükkel egy kompetens bírósághoz forduljanak, és ugyanakkor biztosítja, hogy ha megszületett a bírósági ítélet, azt minden tagállamban további formaságok nélkül elismerjék. Bogusław Liberadzki (PSE), írásban. − (PL) Elnök úr, a tartási kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az együttműködésről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2005)0649 – C6-0079/2006 – 2005/0259(CNS) mellett szavaztam. Grabowska asszony jól látja, hogy a tartási kötelezettséggel kapcsolatos határozatok elismerésének és végrehajtásának uniós szinten jelenleg nincs közös, összehangolt rendszere. Egyetértek azzal a kezdeményezéssel, miszerint a tartásdíj-igényléseket – különösen a személyek határokon átnyúló mozgásának kontextusában – gyorsan és térítésmentesen kell végrehajtani.

39

40

HU


A jelentés nagyon helyesen hangsúlyozza, hogy szükség van ilyen lépések bevezetésére ahhoz, hogy egy döntés minden további formalitás szükségessége nélkül egy másik tagállamban is ugyanolyan hatással bírjon, mint abban, ahol meghozták. - Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0518/2007) Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) A tavaly novemberi adatok szerint az ottawai egyezményhez 1997-es aláírása óta 156 állam csatlakozott. Fontos és sajnálatos tény, hogy az USA nem tartozik ezen államok közé. Az állásfoglalás igen helyesen mutat rá arra a következetlenségre, hogy az Európai Bizottság kinyilvánítja szándékát, miszerint aktívan kíván küzdeni a gyalogsági aknák megsemmisítéséért és segíteni kívánja az áldozatokat – akiknek, ne felejtsük el, a többsége gyermek –, de ugyanakkor 2006 végén a gyalogsági aknák megsemmisítéséhez kapcsolódó költségvetési tételt megszünteti. Tekintettel arra, hogy ez a cselekvés igen fontos és hogy az áldozatoknak nyújtott segítség korántsem elégséges, úgy véljük, hogy vissza kell vezetni egy specifikus, a gyalogsági aknák megsemmisítéséhez kapcsolódó költségvetési tételt az aknaellenes tevékenységek, az áldozatok támogatása és a készletek megsemmisítése érdekében. Szeretnénk hozzátenni továbbá, hogy jelentős mértékben növelni kell a ráfordított összegeket. Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy nem került elfogadásra a parlamenti csoportunk által készített javaslat, amely minden országot felszólít arra, hogy azonnal állítsák le a taposóaknák gyártását, továbbá azt követeli, hogy az EU-csapatok semmilyen körülmények között ne használjanak aknákat. - Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0543/2007) Robert Goebbels (PSE), írásban. – (FR) tartózkodtam az EU-Kína kapcsolatról szóló állásfoglalás ügyében, mivel nem szívesen kerülök kapcsolatba az ilyesfajta állásfoglalásokra jellemző paternalista, dorgáló hangvétellel vagy moralizáló eszmecserével. Az az Európai Unió, amely nem képes elfogadni egy, az egész területére érvényes Alapjogi Chartát, nem teszi jól, ha megpróbálja a világ többi részét kioktatni. - Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0512/2007) Jim Allister (NI), írásban . − Egy olyan régióból (Észak-Írországból) származó képviselő vagyok, ahol a Sinn Fein – amely egy olyan terrorista szervezettel áll kapcsolatban, amely nemrégiben meggyilkolt egy fiatalembert, Paul Quinnt – kizárólag demokratikus pártokkal alkotott koalícióban bekerült a kormányba, és ezért szeretném kiemelni és megszavazni a 14. módosítást, amely így szól: „Helyteleníti, hogy egyes mainstream pártok jónak látják szélsőséges pártok hitelességét és elfogadottságát azzal biztosítani, hogy koalíciós megállapodásokat kötnek velük, és így a rövid távú politikai haszon és az alkalom kihasználása érdekében feláldozzák erkölcsi integritásukat.” Gerard Batten (IND/DEM), írásban . − Az UKIP, amellett, hogy a szélsőségesség minden formáját ellenzi, nem gondolja, hogy nekünk, briteknek e kérdéssel kapcsolatban bármiféle tanácsot kellene elfogadnunk az EU-tól, és nem is követeli, hogy az EU bármilyen lépést tegyen. Ennek, mint minden más ügynek, a független, demokratikus nemzetállamok kiváltságának kell lennie.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Derek Roland Clark (IND/DEM), írásban . − Az UKIP, amellett, hogy a szélsőségesség minden formáját ellenzi, nem gondolja, hogy nekünk, briteknek e kérdéssel kapcsolatban bármiféle tanácsot kellene elfogadnunk az EU-tól, és nem is követeli, hogy az EU bármilyen lépést tegyen. Ennek, mint minden más ügynek, a független, demokratikus nemzetállamok kiváltságának kell lennie. Hanna Foltyn-Kubicka, Wojciech Roszkowski and Konrad Szymański (UEN), írásban. − (PL) Elnök úr, ellenezzük a rasszizmust, az idegengyűlöletet és a szélsőséges politikai irányzatokat. Az Európai Parlamentre utóbbi időben jellemző gyakorlat – amely során ezekkel az elvekkel a folytonos politikai csatározások során visszaélnek – következtében a szabad véleménnyilvánítás joga veszélybe kerül. Ennek egy felháborító példája a Hemicycle-ban történt idén december 12-én. E gyakorlatot látva kénytlenek vagyunk azt hinni, hogy az Alapjogi Charta támogatói – amely dokumentumban, azt kell mondanunk, szerepel egy értelmetlen kitétel a „bármiféle politikai meggyőződés“ alapján történő megkülönböztetésről– abban az időben megszegték a saját maguk vallotta elveket. Ebben az ügyben tartózkodunk a szavazástól, mivel a szélsőséges irányzatok visszaszorítását célzó állásfoglalásból hiányzik a szélsőséges politikai irányzat és az idegengyűlölet pontos definíciója. Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) A Front National, a Vlaams Belang és a FPOE nem szélsőséges, rasszista vagy idegengyűlölő pártok. Az úgynevezett „konzervatív” pártok, amelyek egészségtelen és téves módon egy kalap alá veszik e pártokat, még mindig azon vannak, hogy szélsőségességgel vádolják őket pusztán amiatt, hogy a nemzeti identitás megőrzését kívánják előremozdítani. Bizonyos, hogy a demokrácia veszélyben van, csakhogy nem azok fenyegetik, akiket a rendszer már jó előre bűnösnek kiált ki. A demokráciát nem azok az emberek veszélyeztetik, akik bírálják és megkérdőjelezik a különféle politikákat, különösen a bevándorlási politikát, és akiket emiatt szélsőségességgel vádolnak. A demokráciát azok veszélyeztetik, akik az emberi jogok és a politikai korrektség nevében szisztematikusan korlátozzák a véleménnyilvánítás szabadságát, és akik voltaképpen csak rejtegetni akarják azt, hogy nem sikerült megoldaniuk a bevándorlással, a biztonság hiányával és az identitással kapcsolatos problémákat. Ha a Parlament nagy mértékben növelné az európai szélsőséges irányzatok visszaszorítását célzó jogszabályok mennyiségét, akkor büszke lehetne arra, hogy hozzájárul a demokratikus alapelvek és értékek megőrzéséhez Azonban sajnálatos módon ennek éppen az ellenkezője igaz. A Parlament, ahelyett, hogy a radikális iszlamizmust vagy a totalitárius kommunista rezsimeket venné célba, ismét csak saját nemzetellenes és globalista rögeszméjét erősíti. Mieczysław Edmund Janowski (UEN), írásban. − (PL) Elnök úr, határozottan elutasítom a rasszizmust, az idegengyűlöletet és a szélsőséges politikai irányzatokat. Azonban úgy gondolom, hogy az Európai Parlament égisze alatt elfogadott dokumentumokban egyértelműen definiálni kell az olyan kifejezéséket, mint például a szélsőséges politikai irányzat és az idegengyűlölet. Amennyiben ez nem történik meg, a dokumentum – nemes céljai dacára –, kontraproduktív lesz, és a politikusok közéleti tevékenysége során visszaélésekre ad lehetőséget, mivel elveszi a szabad véleménnyilvánítás és a nézetek szabad hangoztatásának jogát.

41

42

HU


Ezen alapelvek szelektív alkalmazásának egyik példája volt az a helyzet, ami az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén idén december 12-én állt elő. Hogyan egyeztethető össze például az Alapjogi Charta azon cikke, miszerint „tilos bármiféle megkülönböztetés ... politikai vagy más meggyőződés... alapján”, azzal, hogy a „NÉPSZAVAZÁS” jelzéssel ellátott papírokat erőszakkal kikapják a képviselők kezéből? Néhány megválasztott képviselő békésen hangot adott véleményének. Tekintettel erre a helyzetre, tartózkodtam a szavazástól az Európában előretörő szélsőséges irányzatok elleni küzdelemmel kapcsolatos állásfoglalás ügyében. Carl Lang (NI), írásban. – (FR) Megdöbbentő látni, hogy az Európai Parlament féloldali bénulásban szenved – csak jobbra tud nézni! A PSE, a liberálisok, a zöldek és a kommunisták által javasolt állásfoglalások csupán a „szélsőjobb” kontextusában tudják értelmezni a szélsőséges irányzatokat. Mi a helyzet a radikális iszlamizmussal, a trockistákkal és a kommunistákkal? A szélsőségesség ezen formái egyszer sem kerülnek említésre. Ez sérti a totalitárius kommunista rezsimek áldozatait, és mindazokat, akik nap mint nap szenvednek a radikális iszlamizmus dogmái és gyakorlatai miatt. Az Európai Parlament nem gondolja úgy, hogy a szélsőséges irányzatok e formái kifogásolhatók. Ezek a szélsőségek nem léteznek, mivel e falakon belül nem képezik részét a politikai korrektség jelenleg normának számító szókincsnek. A demokrácia, az egyenlőség és a tolerancia alapelvei és értékei iránti tiszteletből a PSE képviselőcsoport üdvözli a Independence, Tradition and Sovereignty szélsőjobboldali politikai csoport feloszlását, és ugyanakkor azt követeli, hogy szigorítsák a politikai csoportok létrehozásának feltételeit a Parlamenten belül. E választott képviselők motivációja az, hogy politikai ellenfeleiket szisztematikusan démonizálják, mégpedig azért, hogy konzervativizmusukat mindenkire ráerőltethessék. Az ilyen állásfoglalások képmutatásról, vakságról és maradiságról tanúskodó ujjgyakorlatok. Ellene szavazunk. Geoffrey Van Orden (PPE-DE), írásban. − Teljes mértékben egyetértek a rasszizmus és a szélsőséges irányzatok elleni intézkedésekkel, azonban ez az állásfoglalás, amelyet a baloldal hívott életre, nem hasznos és pusztán az a célja, hogy a baloldaliak torz érdekeit mozdítsa elő. Voltaképpen nem sok különbség van a szélsőbal és a szélsőjobb között – egymás elől szívják el a levegőt. A baloldal azonban sikeresen elterelte a figyelmet saját szélsőségességéről, és a céljainak megfelelő intézményeket és politikákat támogat. Az EU, miközben folytonosan befolyásának növelésére törekszik, e tekintetben gyakran összejátszik a baloldallal. Nem fogadom el az EU olyan félautonóm nem kormányzati szervezeteit, mint például az úgynevezett „Alapjogi Ügynökséget”, és azt sem, hogy a baloldali elképzeléseket erőltető nem kormányzati szervezetek közpénzekből kapjanak támogatást. Ezért tartózkodom. Thomas Wise (IND/DEM), írásban . − A szélsőségesség minden formáját ellenzem, de nem gondolom, a briteknek e kérdéssel kapcsolatban – vagy bármilyen kérdéssel kapcsolatban – tanácsot kellene elfogadniuk az EU-tól. Nem azért választottak meg, hogy az EU kiterjessze befolyását az Egyesült Királyságra. Ennek a független, demokratikus nemzetállamok kiváltságának kell maradnia.

13-12-2007

13-12-2007

HU


- Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0494/2007) Erik Meijer (GUE/NGL), írásban. – (NL) 1918 –ban a független Montenegro önként döntött a szomszédos Szerbiával, Horvátországgal, Bosznia-Hercegovinával és Szlovéniával történő egyesülés mellett. 2006 -ban, Jugoszlávia felbomlását követően, Montenegro – az utolsó, Szerbiával egységben maradt ország – választópolgárai demokratikus úton úgy döntöttek, hogy véget vetnek ennek az uniónak. Ezzel Montenegro Európa 49-ik független állama lett. Fontos, hogy Montenegro normális állam lett, és nem Monaco egy nagyobb változata, vagyis nem olyan külföldiek paradicsoma, akik alacsony adót kívánnak fizetni, pénzt akarnak mosni és palotákat építeni. Montenegrónak többet kell tennie a környezetszennyezés és a cigarettacsempészet ellen. Örömmel veszem tudomásul, hogy a Külügyi Bizottság elfogadta a szerbiai és koszovói menekültek lakhatásával és munkavállalásával kapcsolatos módosításaimat. A hontalan személyek nem maradhatnak örökké hontalanok, és Montenegrónak tiszteletben kell tartania az Európa Tanács vonatkozó megállapodásait Szintén elfogadásra került javaslatom a boszniai határon található Nikšić és az albániai Shkoder közötti észak-déli vasúti kapcsolat helyreállításáról. A közúti közlekedés erősítése nem megfelelő megoldás. Sajnálatos módon az előadó, Vernola úr – legutóbbi éves jelentésével ellentétben – nem szorgalmazza sem a gyors csatlakozást a NATO-hoz, sem pedig azt a gazdaságpolitikát, amely még európai viszonylatban is erősen neoliberális. A NATO-hoz való csatlakozás az EU-csatlakozás előfeltétele lehet. - Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0503/2007) Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) Az Európai Parlamentben ma elfogadott állásfoglalás kifejezi szolidaritásunkat a Kerch-szorosban – a Fekete-tengert és az Azovi-tengert összekötő szorosban – történt, környezeti katasztrófát okozó hajótörések áldozataival. Az olajszármazékok kiömlésének környezetre gyakorolt hatását súlyosbította, hogy a szennyezőanyagok az akkori erős szél és hullámverés következtében gyorsan szétáramlottak a szorosban. Általában egyetértünk az állásfoglalásban szereplő véleményekkel, és hangsúlyozzuk: a tagállamok fontos szerepet játszanak annak garantálásában, hogy a nemzeti nyilvántartásukban szereplő hajók megfeleljenek a nemzetközi szabványoknak, valamint a tengeri balesetek megakadályozásában és a hasonló balestek következményeinek enyhítésében. Egyetértünk azzal, hogy intézkedéseket kell foganatosítani a környezeti kockázat csökkentése és a tengerbiztonság javítása érdekében, és úgy gondoljuk, hogy minden, ebben a keretrendszerben hozott uniór szintű kezdeményezésnek a tagállamok közötti fokozott együttműködésen kell alapulnia és hogy e téren nem megengedhetők a tagállamok felelősségével kapcsolatos kompromisszumok. Marie Anne Isler Béguin (Verts/ALE), írásban. – (FR) Az Európai Unió bővítése arra kötelez minket, hogy hangot adjunk a Fekete-tenger 431 000 km2-es körzetében élő lakosság iránti szolidaritásunknak. Szolidaritásunkat az a megegyezés fejezi ki, miszerint Törökországgal tárgyalásokat kezdünk, az, hogy a szomszédságpolitikát alkalmazzunk Grúziával és Ukrajnával kapcsolatban, és az, hogy stratégiai partnerséget alakítottunk ki Oroszországgal. Ha

43

44

HU


figyelembe vesszük a vihar hevességét, el kell gondolkodnunk a klímaváltozás azon hatásain, amelyek a szomszédságunkban is kivált. Olyan kockázatkezelő politikára van szükség, amely a megelőzést és a biodiverzitás védelmét egyaránt magában foglalja. Tudjuk, hogy a vihar négy hajót sújtott és nyolc hajós halálát okozta. Egy orosz teherhajó szintén kettétört, és 4 000 tonna gázolaj ömlött a Szibériából érkező bukómadarak migrációs útvonalára. Az Európai Unió a Megfigyelő és Információs Központ keretén belül egy csoportot küldött ki. A kezdeményezés részeként többet is kell tenni. A további katasztrófák megakadályozása érdekében az EU-nak meg kell győződnie afelől, hogy az orosz hajóflottára szisztematikusan alkalmazzák a magas szintű biztonsági normákat. Az EU-nak meg kell követelnie orosz partnerétől, hogy az az olajszállításhoz kéthéjazatú teherhajókat használjon. Amikor összeül a BSEC parlamenti gyűlése, követelnünk kell az európai tengerbiztonsági csomag normáinak alkalmazását. - Jelentés: Christian Ehler (A6-0448/2007) Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. − (PL) Elnök úr, Ehler úr betétbiztosítási rendszerekről szóló jelentése mellett szavaztam. Az előadó kiváló jelentést nyújtott be, amely felhívja a figyelmet azokra az új kihívásokra, amelyekkel a betétbiztosítási rendszerek találkoznak a piacok fokozódó integrációja következtében. Ha biztosítani akarjuk a pénzügyi piacok biztonságát, akkor meg kell felelnünk e kihívásoknak. A betétbiztosítási rendszerek igen fontos részét képezik az EU pénzügyipiac-rendszerének, és működésüket folyamatosan javítani kell. Az előadó nagyon helyesen felhívja a figyelmet a válságkezelés problémájára, valamint a határokon átnyúló betétek válságkezelési biztonsági hálózatára. Egyetértek azzal, hogy a válságkezelésnek a hatékonyabb korai kockázatazonosításon, a minden érintett fél közötti pontosabban definiált és szervezett interakciós eljárásokon kell alapulnia, valamint azon, hogy meghatározásra kerül az, hogy honnan kezdve kell közösen viselni a terheket. .Figyelembe kell venni a rendszerek különbségeit, valamint a köz- és magánszférában érdekelt felek sokféleségét. - Állásfoglalásra irányuló indítvány (B6-0495/2007) Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) A tömeges import, az erős euró rendellenes szerepe a szándékosan aláértékelt valutával szemben, a társadalmi és környezeti dömping, a hamisítás, a kalózkodás, a veszélyes termékek, az európai termelést sújtó nem vámjellegű kereskedelmi akadályok – a textilszektorra és a többi szektorra vonatkozó minden olyan jelentés és állásfoglalás, amelyet a Parlament ad ki a Kínával való kereskedelmi viszonyokról, ugyanazt mondja. Ilyen körülmények között miért fogadták el Kína WTO-tagságát? Mi ellene szavaztunk. Miért nem vagyunk hajlandók belátni, hogy ha liberalizáljuk a kereskedelmet olyan országokkal, amelyek úgy döntöttek, hogy nem tartják be a szabályokat – és ezt a liberalizációt önök sosem kérdőjelezik meg –, az csak gazdasági katasztrófát és a társadalom széthullását okozza egész térségekben és szektorokban? Miért fogadjuk el, hogy a textilkvóták lejárnak, és hogy több tízezer európai dolgozót bocsátanak el? Önök most aggódnak emiatt, de csak bátortalanul említik a kereskedelem védelmének lehetséges eszközeit, a védőintézkedéseket és az exportok közös felügyeletét. Ez nem sok, és nem is elegendő – mindenesetre jobb, mint a semmi.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Ezért, jóllehet az állásfoglalás fabatkát sem ér, mellette szavazunk. Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) Örömmel vesszük tudomásul, hogy elfogadásra kerültek javaslataink, amelyek: - fenntartják, hogy a kettős ellenőrzést magában foglaló felügyeleti rendszer haszontalan, amennyiben nem akadályozza meg egy, a 2005-öshöz hasonló helyzet előállását, és hogy új védőintézkedésekre re van szükség; - megismétlik a javaslatot, miszerint közösségi programot kell kialakítani a textil- és ruházati szektorral kapcsolatban, különösen az e szektortól függő elmaradottabb térségekre vonatkozólag, és hogy segíteni kell a KKV-kat; Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az Európai Parlament többsége nem fogadta el azon javaslatainkat, amelyek, egyebek mellett: - hivatkoztak a textil- és ruhaipari szektor globális szintű liberalizációjának súlyos következményeire: a vállalatok megszüntetésére vagy áttelepülésére, a munkanélküliségre és a súlyos társadalmi-gazdasági válságokra; - rámutattak arra, hogy bizonyos országok elfogadtak a 2008-as év végéig érvényes védőintézkedéseket, és arra, hogy ennek fényében nem értjük, hogy az EU miért nem tett szintén így; - fenntartják, hogy keretszabályokat kell kialakítani annak érdekében, hogy a cég-relokációkat szankcionálják, hogy a cégeknek juttatandó állami támogatást a regionális fejlesztés és foglalkoztatás terén tett hosszú távú elköteleződéstől tegyék függővé (e tekintetben szerepelne az a követelmény, hogy amennyiben egy cég ezeknek a feltételeknek nem felel meg, úgy vissza úgy vissza kell fizetnie a támogatást); - sürgetik, hogy a cégek tanácskozó testületeiben és az alapvető szervezeti döntéshozatalban hangsúlyosabb szerepet kapjanak a dolgozók képviselői. Carl Lang (NI), írásban. – (FR) A textilszektor helyzetének hatására Franciaországban és Európában a Multfibre Arrangement lejárta után bizonyos régióink gazdasági és társadalmi sivataggá változtak. Az a több ezer férfi és nő, aki elveszítette munkáját, szegénységben és nélkülözésben él. E vállalatok és e társadalmi szerkezet globalizáció és az Európa-párti ultraliberalizmus nevében történő elpusztítása az Európai Unió egyik legnagyobb gazdasági kudarcának jelképe. Ez a megközelítés az évek során oda vezetett, hogy termelésünk minden gazdasági szektorban – még azokban is, ahol igen magas színvonalú volt – áttelepült más országokba: Észak-Afrikába, és különösen Ázsiába. A globális újrakiegyensúlyozás voltaképpen nem ad ezeknek a harmadik országoknak semmit, csupán erősíti a gazdasági rabszolgaságot – ez a kínai gyárak elit csoportjának érdekét szolgálja –, és hosszú távú európai munkanélküliséget eredményez a tartós gazdaság válságban. Egyértelmű, hogy a globális verseny, abban a formában, ahogy azt a WTO ösztönzi, az egyik fő oka az Európában tapasztalható széleskörű elszegényedésnek és a dinamizmus hiányának. Az Európai Uniónak sürgősen véget kell vetnie ennek az őrültségnek, és végre létre kell hoznia a közösségi védelmet és preferenciát. .

45

46

HU


- Jelentés: David Martin (A6-0463/2007) Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez a jelentés egyebek mellett egy komoly félreértést tartalmaz. Elismeri, hogy „a szegénység továbbra is megoldatlan és egyre súlyosbodó probléma Koreában, amely az OECD-statisztika szerint azon három OECD-tagország közé tartozik, ahol egyrészt a legnagyobb, másrészt a legnagyobb, másrészt a legnagyobb mértékben mélyül a jövedelmek közötti eltérés”. (hozzátehetjük, hogy nem ez az egyetlen eset, mivel az EU-n belül is megnőtt a gazdagok és a szegények bevétele közötti különbség; különösen igaz ez Portugáliára, ahol a leggazdagabbak és legszegényebbek közötti különbség továbbra is nő, és körülbelül kétmillió portugál él a létminimumon.) A jelentés mindazonáltal sürgeti az EU és Korea közötti „szabadkereskedelmi” megállapodást és a kereskedelem liberalizációját, holott tudjuk, hogy az ilyen politikák mindig is a vagyonfelhalmozásnak, a nagy gazdasági és kereskedelmi csoportoknak kedveznek – az EU-ban és Koreában egyaránt. Ez a megállapodás a kevesek mesébe illő profitját növeli, és még nagyobb nyomás alá helyezi a dolgozókat, akik így kénytelenek lesznek alacsonyabb béreket elfogadni és elveszítik azokat a jogokat és szociális előnyöket, amelyekhez a „versenyképesség” jegyében jutottak. A hajógyártásról pedig nem történik említés... Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. − (PL) Elnök úr a Martin úr által készített, a Koreával való kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló jelentés elfogadása mellett szavazok. Az előadó kiváló jelentést állított össze, amelyben rámutat, hogy Korea gazdasági szempontból az Európai Unió igen fontos kereskedelmi partnere. A Koreával kötendő szabadkereskedelmi megállapodás létrejötte része annak a stratégiának, amely globális perspektívába helyezi Európát. A Korea és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás alapul szolgálhatna a magas szintű szociális és környezetvédelmi normák előmozdításához, és példaként szolgálhatna más megállapodásokhoz, amelyek jelenleg a tárgyalási szakaszban vannak. Egyetértek azzal, hogy mindent meg kell tennünk, hogy az Európai Unió és Korea – a jelenlegi tárgyalt kereskedelmi megállapodás vagy egy megállapodás égisze alatt – felvállalják az emberi jogi kötelezettségeket. (Az ülést 12.50-kor berekesztik, és 15.00-kor folytatják) 9. Szavazathelyesbítések és szavazati szándékok: lásd a jegyzőkönyvet ELNÖKÖL: KRATSA-TSAGAROPOULOU ASSZONY Alelnök 10. A jegyzőkönyv elfogadása: lásd a jegyzőkönyvet 11. Viták az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésének eseteiről (vita)

13-12-2007

13-12-2007

HU


11.1. Kelet-Csád Elnök. - (2) .A következő napirendi pont a Kelet-Csáddal kapcsolatos hat állásfoglalásra irányuló indítvány. Adam Bielan (UEN), szerző. − (PL) Elnök asszony, szeretném kijelenteni: mélyen felkavar, hogy Csádban egyre intenzívebbé válnak a harcok, és hogy a konfliktus politikai megoldásában nem történt előrehaladás. Ezért szeretném különösen felhívni a figyelmet az EUFOR TCHAD/RCA művelet szerepére. Az ENSZ támogatását is élvező európai kezdeményezés célja a biztonság garantálása a humanitárius zónában. Szem előtt tartva a jelenleg is folyó dárfúri válságot és azt, hogy milyen módon destabilizálja a térséget, érdemes tekintetbe vennünk azt is, hogy a konfliktus már régen túllépett Csád és a Közép-Afrikai Köztársaság határán. Úgy vélem, életbevágóan fontos, hogy amilyen gyorsan csak lehet, semleges erőket küldjünk a tagállamokból. Azonban szeretném hangsúlyozni, hogy egy ilyen békemisszió sikere nagy mértékben függ azoktól a politikai erőfeszítésektől, amelyeket a sikeres békefolyamat érdekében szükséges tenni. Mary Lou McDonald (GUE/NGL), szerző . − Elnök asszony, szeretnék néhány fontos, lényegbevágó kérdést említeni. Kétség sem fér ahhoz, hogy Csádban beavatkozásra van szükség. Az is kétségtelen, hogy elviselhetetlen látni a menekültek súlyos szenvedését a világ e részén, de szeretném nagyon világosan kijelenteni, hogy a javasolt misszióval alapvető problémák vannak. Az első probléma az, hogy nem világos a művelet megbízása. Azt mondjuk, hogy békefenntartó és humanitárius erőfeszítésről van szó. Ha ez valóban így van, ezt különösen világossá kell tennünk az általunk küldött csapatokat illetően. Úgy vélem, hogy ez az egyértelműség hiányzik. Nem hiszem – és itt ellent kell mondanom kollégámnak –, hogy egy ilyen beavatkozás valóban javítaná a biztonságot. Nemrégiben tapasztaltuk, hogy a konfliktus egyre intenzívebb és egyre kegyetlenebb. Azt is hallhattuk számos lázadó csoport vezetőjétől, hogy minden beavatkozást – és ezt a beavatkozást különösen – ellenségesnek tekintenek majd. Ez hatalmas nehézséget jelent. Azt is meg kell mondanom – és itt ismét ellent kell mondanom kollégámnak – hogy a csapatok a jelenlegi felállásban nem a megkívánt semleges erőként fognak működni. Franciaország és a francia nép legmélyebb tisztelete mellett is azt kell mondanom, hogy a misszió egyensúlyának francia irányban történő megbillenése már-már provokatív, és véleményem szerint igen kevéssé bölcs. Nem gondolom úgy, hogy ki tudnánk alakítani egy közös európai védelmi és biztonságpolitikát. A felmerült nehézségek – ez esetben a Csáddal kapcsolatban felmerült nehézségek – nagyon világosan mutatják, hogy miért van ez így. Úgy vélem, hogy azért nem tudunk ilyen politikát kialakítani, mert hagyományaik és történelmünk nagy mértékben különböznek, valamint külpolitikai céljaink és kilátásaink is igen eltérőek. Különösen emiatt nagy kár – ha mondhatom azt egy olyan ország polgáraként, amely katonai szempontból egyelőre még legalább névleg semleges –, hogy a katonailag semleges államok kötelezettségeit, felelősségeit és lehetőségeit az Európai Unió és különösen a Lisszaboni Szerződés nem ismeri el megfelelő mértékben. Úgy vélem, hogy az ilyen hagyománnyal (2)


47

48

HU


rendelkező országok képesek lennének a kollégám által említett, semlegességre alapuló igen értékes beavatkozásra. Befejezésül hadd mondjam el, hogy a beavatkozás Csádban szükséges. Azonban a lényeges kérés az, hogy ezt hogyan tesszük meg. A beavatkozásnak feltétlenül fókuszáltnak kell lennie. Minden bizonnyal semlegesnek is kell lennie, és mindenek előtt kell hogy legyen kilátás a sikerre. Matsakis, Marios (ALDE). - Elnök asszony, úgy látom, hogy a táblán nem jelzik ki az időt. Ez azt jelenti, hogy ma délután az idő korlátlan felhasználásának kiváltságát élvezzük, vagy technikai hiba lépett fel? Elnök. - Matsakis úr, annyi időt veszünk igénybe, amennyi tudomásunk szerint rendelkezésünkre áll. Colm Burke (PPE-DE), szerző . − Elnök úr,én kezdeményeztem ezt a sürgős állásfoglalást, hogy politikai nyomással és a nyilvánosság nyomásával EU-s békefenntartó missziót küldjünk a kelet-csádi határterületre, amilyen gyorsan csak lehet. A Kelet-Csádban közelmúltban tapasztalt nyugtalanság, amely a felkelők és a csádi hadsereg súlyos összecsapásait foglalja magában, megerősíti, hogy a régióban sürgősen szükség van a jelenlétünkre, hogy megóvjuk a menekülteket és a lakóhelyüket saját országukon belül elhagyni kényszerült személyeket (IDP) attól, hogy a kereszttűzbe kerüljenek. Ezek a katonai bűncselekmények növelik a bűncselekmények számát, és következményükként romlik az IDP-táborok biztonsága. Amellett, hogy a humanitárius szervezetek munkatársai akadályoztatva vannak a táborokba való bejutásban, a banditizmus problémájával is küzdenek, amely rontja az olyannyira szükséges humanitárius segítség nyújtására való képességüket. Felszólítom az EU-t és tagállamait, hogy tartsák tiszteletben a meghozott politikai döntést, és a lehető leggyorsabban biztosítsanak e misszió számára több katonát és megfelelő pénzügyi, logisztikai és légi támogatást, ideértve a szükséges számú helikoptert. Az EU globális szintű külpolitikájának hitelessége forog kockán, amennyiben nem képes megfelelő létszámú katonát és megfelelő mennyiségű felszerelést biztosítani a misszió működésképessé tételéhez. Ez egy uniós békefenntartó misszió, és ennek következtében minden EU-tagállamot érint, akár résztvevő ország, akár nem. Itt és most szeretném eloszlatni azt a tévképzetet, miszerint erre a misszióra francia dominancia lesz majd jellemző. A misszióban svéd, holland, lengyel, osztrák és ír katonák is részt vesznek. Mi több, nem francia, hanem ír vezetés alatt áll majd. Pat Nash ír altábornagyot bízták meg a misszió vezetésével, így ő lesz a szárazföldi katonai tevékenységek irányítója. A művelet halad előre, és az ilyesfajta megjegyzések nem segítenek a misszió fogadtatásának javításában és végül elfogadtatásában a csádi lakosság és a lázadó csoportok között . Miután Írország kérte a misszió megfelelő mértékű finanszírozását, ezen a héten más EU-tagállamokban is kedvező jeleket tapasztaltunk. Az egyik ország orvosi ellátmányt ajánlott föl, míg más tagállamok azt tárgyalják, hogy anyagi támogatást nyújtanak más országok számára a szükséges logisztikai támogatás – többek között légi járművek – biztosításához. Haladéktalanul össze kell hívnunk egy újabb negyedik generációs konferenciát, hogy meghatározásra kerüljenek azok a szükségletek, amelyek ahhoz kellenek, hogy katonáinknak megvédjük a harctéren és hogy végezhessék fontos munkájukat – a menekültek védelmét. Most kell cselekednünk. Tétlenségünk életekbe kerül.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Alain Hutchinson (PSE), szerző. − (FR) Elnök asszony, Csádban újra fellángoltak a harcok a felkelők és a kormányerők között, és ennek következtében több százan életüket vesztették vagy megsebesültek, valamint kiújultak a feszültségek Szudán és a Közép-Afrikai Köztársaság határvidékén. Ez a helyzet de facto több ezer embert korlátoz abban, hogy a menekülttáborokba eljusson, és a humanitárius szervezetek munkatársainak feladatát is jelentős mértékben nehezíti. Arra is emlékeztetnem kell önöket, hogy jelenleg a világ e régiójában nők és gyermekek esnek áldozatul a különösen felháborító erőszaknak, és hogy ebben a pillanatban már több mint 450 000 otthona elhagyására kényszerült ember él szörnyű körülmények között, éppen azon a területen, ahol a konfliktus kiújult. Ezt látva, nyilvánvalóan követelnünk kell, hogy a felek teljes mértékben hagyjanak fel a harccal, különösen ott, ahol az civilek is érintettek. Követeljük továbbá, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius törvény alapelveit, amelyek kimondják, hogy a humanitárius területeket tiszteletben kell tartani, a segély szállítását lehetővé kell tenni és tilos megtámadni a humanitárius szervezetek munkatársait. Általánosabban szólva, különösen aggódunk amiatt, hogy a humanitárius törvényt a konfliktusban részt vevő felek egyre inkább figyelmen kívül hagyják, vagy éppenséggel semmibe veszik. Az Európai Uniónak célzottan kell fellépnie ezen aggasztó fejleménnyel szemben. Azt is szorgalmazzuk, hogy a csádi hatóságok mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy bíróság elé kerüljenek a nemi erőszakért, a háborús bűnökért és az emberi jogok bármiféle súlyos megsértéséért felelős személyek. Azonban azt kell mondanom, hogy üzenetünk leginkább az Európai Uniónak, különösen a Miniszterek Tanácsának szól – és kétségtelen, hogy itt több esélyünk van arra, hogy meghallgassanak –: arra kérjük őket, hogy vállalják fel felelősségüket. Október 15-én a Tanács elfogadott egy együttes fellépést az EUFOR CHAD/RCA műveletről, amelynek célja az, hogy védelmet biztosítson a civilek számára, humanitárius segítséget nyújtson, és garantálja a humanitárius szervezetek helyi és külföldi munkatársainak biztonságát. A fellépést két hónappal ezelőtt fogadták el, és az EUFOR-csapatok kiküldése az anyagi források de az elégséges felszerelés hiánya miatt még mindig nem valósult meg. Ez elfogadhatatlan. A Tanácsnak és a Bizottságnak haladéktalan fel kell gyorsítania a döntéshozatali folyamatot, hogy a művelet a lehető leggyorsabban lefolytatható legyen. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy Kelet-Csádban és a Közép-Afrikai Köztársaságban semmiféle békefenntartó misszió nem lesz sikeres, amennyiben nem megy végbe egy, az egész régióra kiterjedő megbékélési folyamat. Már tudjuk, hogy az EUFOR jelenléte Szudán közvetlen közelében megnehezíti majd, hogy a felkelők szabadon mozogjanak a határokon át, és ezáltal bizonyos támadások majd áthelyeződnek. Tehát az az azonnali és alapvető segítség, amelyet az Európai Unió hajlandó nyújtani, igen gyorsan elégtelennek bizonyulhat. Elengedhetetlen az is, hogy az EU mindent megtegyen a regionális szintű béketárgyalások folytatása érdekében, partneri viszonyban a konfliktusban érintett minden féllel és a nemzetközi közösség képviselőivel. Végezetül szeretném kiemelni, hogy az európai erők semlegessége véleményünk szerint különösen fontos és stratégiai jelentőségű. A felkelők már fenyegetőztek azzal, hogy a missziót – amennyiben álcázott francia misszióról van szó – célpontnak tekintik majd. Ezért arra kérjük a tagállamokat, hogy mindannyian vegyenek részt az erő kialakításában, hogy mindenki számára egyértelmű legyen: valóban európai erőről van szó.

49

50

HU


Marios Matsakis (ALDE), szerző . − Elnök asszony, Kelet-Csád második Dárfúr lett, és az ártatlan civil lakosság sérelmére elkövetett gyilkosságok és pusztítás visszatérő képei kísértenek minket. Eközben mi az EU-ban, mint a világ kivételezett kevesei, végeérhetetlen vitákat folytatunk magunk között arról, hogy hogyan kezeljük a helyzetet. Miközben – igen bölcsen, de igen lassan – mérlegeljük, majd ismételten mérlegeljük határozatunkat, miszerint hatékony békefenntartó katonai erőt kell küldeni a térségbe, az etnikai tisztogatásokat végrehajtó bűnözők akadálytalanul követnek el újabb és újabb, megvetésre méltó tetteket. A mai vita egyik fontos – talán a legfontosabb – üzenete a következő: határozottan követeljük a Bizottságtól és a Tanácstól, hogy az EUFOR megfelelő módon álljon fel és sürgősen érkezzen meg az érintett térségbe. A Tanács és a Bizottság – vagy bármely más szervezet – azon tagjai, akik késleltetik az akciót, felelősek lesznek az erőszak további fokozódásáért, és az ebből elkerülhetetlenül következő tragédiáért. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), szerző. − (ES) Elnök asszony, úgy vélem, különös jelentősége van annak, hogy a ma tárgyalt három sürgős állásfoglalásnak van egy közös eleme: a nők elleni erőszak különféle fajtáival kapcsolatosak. Ebből jól látszik, hogy ez az erőszak az egész világra hatással van, jóllehet mindegyik esetben más-más formában jut kifejeződésre. A ma tárgyalt három ügy közül az első a csádi helyzet, amely szomorú példája annak, hogy a háború kontextusában a nemi erőszak fegyverré válik, és a nőket egyre gyakrabban használják szexuális tárgyként. Ez különösen a menekülttáborokban gyakori jelenség, de nem csak ott. Az állásfoglalás célja – legalábbis néhányunk számára – az, hogy rámutasson: a nemzetközi közösségnek és különösen az Európai Uniónak reagálnia kell a helyzetre, és fel kell vállalnunk az áldozatok védelmének felelősségét. Ezt szem előtt tartva kijelenthetjük, hogy egy különleges misszió – az EUFOR Chad/CAR – kiküldése olyan feladat, amelyet kétségkívül sürgősen, de ugyanakkor felelősséggel kell végrehajtanunk. Szeretnék csatlakozni azokhoz, akik rámutatnak arra, hogy bizonyosan meglesz annak a kockázata, hogy a missziót úgy tekintik, mint ami túlságosan kötődik egy országhoz, nevezetesen Franciaországhoz. Úgy vélem, hogy ez káros lenne, és a misszió céljai tekintetében minden bizonnyal kontraproduktív is. Ezért szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a misszió összetételének tükröznie kell az Európai Unió tagállamainak sokféleségét, annak érdekében, hogy ezt a missziót ne tévesszék össze az „Operation Sparrowhawk” elnevezésű francia művelettel. Ugyanakkor minden más szervezetet megelőzve el kell ítélnünk – és arra kérem a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ezt tegye meg – azokat a brutális támadásokat, amelyeket Dzsandzsavid mílicia és más csádi csoportok intéznek a civil lakosság ellen. Különösen sajnálatos a szexuális erőszak fegyverként való használata, és elfogadhatatlan, hogy az ilyen bűntettek büntetés nélkül maradnak. Felszólítom tehát a csádi hatóságokat, hogy vállalják fel a nemi erőszak és bántalmazás estei kivizsgálásának felelősségét, és a felelősöket állítsák bíróság elé. Bernd Posselt, a PPE-DE csoport nevében. – (DE) Elnök asszony, az utolsó Bourbon királyokról mondták, hogy akár egy elképzelésről, akár a kormányról, akár a hadseregről volt szó mindig későn cselekedtek. Sajnálatos módon úgy tűnik, hogy ez a nyugatra és

13-12-2007

13-12-2007

HU


Európára is áll, mivel máris túl sokáig engedtük, hogy Dárfúrban és Csádban folytatódjanak a katasztrofális események. Minél később történik meg a beavatkozás, annál költségesebb lesz – és nem csupán anyagilag, hanem katonailag és politikailag is. Ezért nagyon hálás vagyok von Wogau úrnak, hogy a katonai és biztonságpolitika terén határozottan előremozdította az ügyet, és ugyancsak nagyon hálás vagyok Dess úrnak, aki a humanitárius szektorban tette ugyanezt. Cselekednünk kell végre. A nemzetek azonban késlekednek, nem csupán a szükséges felszereléssel, hanem a szükséges csapatokkal is. Olyan csapatokra és szárazföldi erőre van szükségünk, amelynek tagjai jó helyismerettel rendelkeznek. Határozottan úgy vélem, hogy nem álcázott francia hadműveletre van szükség – amelyről egyébként senki nem beszél –, de igenis szükségünk van a franciák helyismeretére és tapasztalatára. Emellett az Afrikai Unió és az Arab Liga együttműködésére is szükségünk van; e szervezetek sajnálatos módon még mindig teljes mértékben elzárkóznak. Ez azonban nem ment fel minket, európaiakat kötelezettségeink alól. Világosan kimondom: be akarunk avatkozni, de nem szabad elkövetnünk azokat a hibákat, mint Afganisztánban: nevezetesen azt, hogy politikai stratégia nélkül lépünk közbe. Annak, aki beavatkozik, rendelkeznie kell stratégiával a béketárgyalások és az etnikumközi egyeztetések kapcsán, valamint a masszív törzsi rendszer és az egyéb konfliktusok terén, amelyek a mesterséges határ mentén mind Kelet-Csádban, mind Dárfúrban léteznek. Az Európai Parlamentként kampányt kell folytatnunk a csapatok kiküldéséért és a humanitárius segítségért, de amilyen gyorsan csak lehet, azt is elő kell segítenünk, hogy létrejöjjön egy, a régióra vonatkozó fenntartható politikai békestratégia. Toomas Savi, az ALDE képviselőcsoport nevében . – Elnök asszony, nagyon rövid leszek. A második EU-Afrika csúcstalálkozó teljes kudarc volt: a két fél nem jutott gazdasági partnerségi megállapodásra; a világ e két része közötti kapcsolatok befagytak. Nem segített sokat a kelet-csádi feszült helyzet sem. A gyümölcsöző együttműködés egyik előfeltétele az lenne, hogy Afrikában véget érjenek az évtizedek óta tartó katonai konfliktusok. Az Európai Uniónak a kelet-csádi konfliktus feloldásakor meg kell mutatnia, hogy eltökélt szándéka békés megoldást találni, és békefenntartó katonai missziót kell küldenie Kelet-Csádba, amilyen gyorsan csak lehetséges. Koenraad Dillen (NI). – (NL) Elnök asszony, a múlt hétvégén EU-Afrika csúcstalálkozót tartottak Lisszabonban. A találkozó célja az volt, hogy kialakítson egy új partnerséget Európa és Afrika között – egy olyan partnerséget, amely az Európai Parlament és a Pánafrikai Parlament közös nyilatkozata szerint a közös értékrendre és alapelvekre épülne: a demokráciára, az emberi jogokra és a felelősségteljes kormányzásra. Sajnálatos módon Európa viszonya az olyan személyekhez mint például a zimbabwei Robert Mugabe és a líbiai Muammar Gaddafi – hogy csak kettőt nevezzek meg: mindkettőjüket vörös szőnyeggel fogadták – bizonyítja, hogy még mindig hatalmas a szakadék az elvi nyilatkozatok és a valóság között. A jelenlegi csádi helyzet is azt mutatja (már ha kell bizonyíték), hogy Afrika nagy része igen messze van attól, hogy készen álljon arra, hogy e „közös értékrendszerre alapuló közösség” része legyen. Következésképpen, ha mi európaiak szeretnénk megőrizni hitelességünket az emberi jogokról szóló párbeszédben, és nem pusztán reálpolitikát kívánunk folytatni, akkor a beavatkozásnak valóban világosan kellene jeleznie azt, hogy a törvényen kívüliséget és az önkényességet a lehető leggyorsabban fel kell váltania az alapvető demokratikus elveknek. Sajnálatos módon az, amit Csádról elmondhatunk, igen sok afrikai rezsimre igaz. Csád nem az egyetlen beteg Afrikában.

51

52

HU


Elnök. - Köszönöm hogy megvilágította a kérdést. Bejelentem azokat a felszólalókat. akik képviselőcsoportjuk nevében kívánnak szólni. Az ön politikai csoportja, mint mindenki másé itt a teremben, mindenki számára ismert; mindenki tudja, hogy ön melyik csoportot képviseli. Alain Hutchinson (PSE). – (FR) Elnök asszony, engedje meg, hogy helyesbítsem szavait. A PSE képviselőcsoport adott hangot véleményének rajtam keresztül: szerzőként és a PSE csoport nevében szólaltam fel. Nem szeretném, ha bárki úgy gondolná, hogy nem foglalkozunk a kérdéssel. Geoffrey Van Orden (PPE-DE). - Elnök asszony, mindannyian nagyon is tisztában vagyunk a döbbenetes kelet-csádi humanitárius és biztonsági helyzettel. Ez nem választható el a tágabb regionális dárfúri katasztrófától: 300 000 embert mészároltak le, kétmillió ember menekült el otthonából, négymillióan élnek nyugatról érkező élelmiszer-segélyeken. A nemzetközi közösség már három éve tördeli a kezét. Tudom, hogy az Európai Unió nagyarányú humanitárius segélyt szponzorált e régióban. Ez a jó irány. Az EU politikai szerepvállalása már kevésbé ajánlatos. Méltatják Omar el Bashir szudáni diktátort Lisszabonban, és Mugabét, a zimbabweiek elnyomóját. Émelyítően képmutató módon aláírják az emberi jogokról és a felelős kormányzásról szóló nyilatkozatot. Az EU azzal is segíteni próbál, hogy megkísérel részt venni valamiféle kellően át nem gondolt katonai misszióban, mégpedig azért, hogy egy újabb katonai műveletre tűzhesse fel az ESDP-jelvényt. Tény azonban, hogy a javasolt misszió nincs megfelelő módon eltervezve, a haderő nem elégséges, híján van az alapvető orvosi, logisztikai és szállítási támogató elemeknek, már most három hónap késésben van, és nincs rendkívüli tartalékalapja arra az esetre, ha a helyzet még rosszabbra fordul. Csak meg kell néznünk a misszióban való véletlenszerű részvételt – és ez a misszió végül is egy javarészt a franciák által dominált művelet –, hogy megértsük: Csádban, Szudánban és a Közép-Afrikai Köztársaságban miért vannak sokan (saját katonai vezetőinkről nem is beszélve), akik igen szkeptikusak a projekttel kapcsolatban. A katonáskodást másokra kell hagyni. Az lenne sürgős, hogy a teljes régióra vonatkozó koherens stratégia részeként az ENSZ-AU erőfeszítéseit fokozzák. Ezt politikailag az ENSZ Biztonsági Tanácsának kell irányítania. Günter Verheugen, a Bizottság alelnöke. − (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a Bizottság nagyon gondosan figyelemmel kíséri a kelet-csádi romló biztonsági helyzetet, és hangsúlyozottan támogatja az EUFOR csapatok teljes egészében történő telepítését a régióban élő menekültek és az otthonukat elhagyni kényszerülő személyek védelme érdekében. Az Európai Unió minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál Kelet-Csádban arra, hogy ezt elérje. A Bizottság az EUFOR csapatok mellett egy átfogó terv részeként több mint 50 millió eurót biztosít. Ezen anyagi forrásokból a következő három – a sürgős segélytől a hosszú távú segélyig húzódó – alapvető fontosságú területen történő intézkedéséket finanszírozzák. Az első szektor a humanitárius segítség, amelyre az ECHO 2007-ben már 30,5 millió eurót biztosított gyorssegély-intézkedések formájában annak érdekében, hogy segítsék a Csád különböző területein élő menekülteket és otthonukat saját országukon belül elhagyni kényszerült személyeket. Hasonló mértékű anyagi forrást tartalékoltunk ezen intézkedések folytatására 2008-ban.

13-12-2007

13-12-2007

HU


A második terület a csádi rendőrség megszervezése, amely felelős lesz majd a humanitárius védelmi intézkedések kivitelezéséért. Az EU és az ENSZ csádi misszióinak keretén belül az ENSZ 850 csádi rendőrből és csendőrből álló erőt gyűjt össze, képez ki és szerel fel – őket a kelet-csádi menekülttáborokba telepítik. Az Európai Unió a Stabilitási Eszközből 10 millió euróval támogatja ezt az ENSZ-programot. A harmadik terület a reintegráció és a rehabilitáció. 2008 –ban a Bizottság a kilencedik Európai Fejlesztési Alapból 10,1 millió eurót biztosít a fejlesztést célzó intézkedésekre, amelyek az újjáépítést, a konfliktusrendezést és az adminisztráció megszervezését mozdítják elő. Ezekre az intézkedésekre van szükség az ENSZ-EU misszió területein a biztonság javításához. További intézkedéseket tervezünk a 10. Európai Fejlesztési Alap részeként, ezekre a 2008-tól 2013-ig tartó időszakban a becslések szerint 311 millió eurót fordítunk. Rövidtávon ezekkel az intézkedésekkel kell támogatni az otthonukat elhagyni kényszerült személyek hazatérését. Az intézkedések hosszú távú célja, hogy tartósan stabilizálják a helyzetet Csádban és az egész régióban. Az előttem szólók nagyon helyesen hivatkoztak arra, hogy Kelet-Csádban a kormánypárti felkelők és Idriss Déby elnök csapatai között fellángoltak a harcok, és ez egyértelműen nehezíti a humanitárius segítség nyújtását. Már a menekülttáborok közelében sem garantálható a biztonság. Emellett az ingatag humanitárius helyzet egyre válságosabbra fordul, mivel a hadműveleti zónákból egyre több menekült érkezik. Ebben az igen aggasztó helyzetben a régió biztonságának helyreállítása a legsürgetőbb feladat. Ahhoz, hogy ezzel a feladattal megbirkózzunk, létfontosságú a katonai jelenlét. Ezért EUFOR-csapatokat kell telepíteni specifikusan a válság sújtotta területekre. Azonban a csapatok csak akkor érnek el sikert, ha konfliktus okai megszűnnek és ugyanakkor olyan politikai folyamat veszi kezdetét, amelynek célja a mélyen meghúzódó feszültségek enyhítése és a szegénység csökkentése a gazdasági fejlődés elősegítésével. Elnök. - A vitát lezárom. A szavazás ma, a viták lezárása után történik meg. 11.2. A nők jogai Szaúd-Arábiában Elnök. - A következő napirendi pont a szaúd-arábiai nők jogaival kapcsolatos hat állásfoglalásra irányuló indítvány. (3) Adam Bielan (UEN), szerző. − (PL) Elnök asszony, ismételten utalva a 2006 októberi incidensre, valamint szem előtt tartva azt, hogy a szaúd-arábiai nők számára nem biztosított a jogvédelem, és mindenekelőtt azokból a tényekből kiindulva, amelyeket jól mutat az, hogy társadalom elítéli a nemi erőszak áldozatait, akik megkísérelnek nyilvános vitát indítani a kérdésről, felszólítom a szaúd-arábiai hatóságokat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel ezzel a gyakorlattal. Elnök asszony, szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai Unió nem hallgathat a harmadik országokban élő nők jogainak és személyes szabadságának felháborító megsértését látva. Egy olyan állam, amely felelős polgárai jogainak védelméért, nem hághatja át a jogállamiság alapelveit azzal az ürüggyel, hogy a bíróságok függetlensége elvének megóvása érdekében teszi ezt – a qatifi nő ügyében hozott ítélet esetében pedig ez történt. Azt követelem tehát, (3)


53

54

HU


hogy a Szaúd-Arábia kormánya sokszorozza meg a nők alapvető jogainak biztosítása érdekében tett erőfeszítéseit Eva-Britt Svensson (GUE/NGL), szerző. − (SV) Elnök asszony, azt kell mondanom, hogy rendkívül szomorú, hogy a nők bántalmazása és az ellenük elkövetett erőszak láthatólag soha nem ér véget. Ez a mostani és a következő állásfoglalásra is vonatkozik. Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez az állásfoglalás megszülessen. Szinte hihetetlen, hogy a szaúd-arábiai nőktől most, 2007-ben, még mindig megtagadják az összes emberi jogot. Láthatólag az sem elég, hogy a nők ki vannak téve a megalázó és felháborító, csoportosan elkövetett nemi erőszaknak. Még a hatóságok büntetését is el kell szenvedniük, míg az elkövetők büntetlenséget élveznek. Úgy vélem, hogy a szolidaritás nevében mindanyiunknak – férfiaknak és nőknek egyaránt – meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy biztosítsuk: az emberi jogok a Szaúd-Arábiában élő nőkre is vonatkoznak. Felkérjük a Bizottságot és a Tanácsot, és természetesen minden tagállamot, hogy minden, Szaúd-Arábiával való kapcsolat során vessék fel ezeket a kérdéseket. Rengeteg nemzetközi egyezmény van, és az EU sok kontextusban tett kijelentéseket. Időnként elkeserítő látni, hogy csak beszélünk és beszélünk, miközben az erőszak egyre folytatódik. Köszönet mindenkinek, aki részt vett a kezdeményezésben, és segített az állásfoglalással kapcsolatos munkában. Charles Tannock (PPE-DE), szerző . − Elnök asszony, Abdullah szaúd-arábiai király nemrégiben vitára okot adó állami látogatást tehetett az Egyesült Királyságban. Külügyminiszter-helyettesünk az Egyesült Királyság és Szaúd-Arábiai közös értékeit méltatta. Véleményem szerint ez nevetséges talpnyalás, mivel az én értékrendszerem – a demokrácia, az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség – idegen a szaúdi hagyománytól. Természetesen, az EU viszonya a Szaúdi királyi házzal a regionális stabilitáson és a fontos kereskedelmi kapcsolatokon alapul: különösen az olaj- és fegyverkereskedelmen. A kapcsolat olyannyira fontos, hogy a Tony Blair miniszterelnök parancsára, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva leállítottak egy három éve folyó egyesült királysági nyomozást azon kenőpénzekkel kapcsolatban, amelyeket egy fegyverszállító állítólag szaúdi minisztereknek fizetett ki. Aggasztó, hogy a szaúd-arábiai fundamentalizmus, az iszlám vahabita irányzata, mindenhová eljut a világban. Londonban, a választókörzetemben, egy szaúdi anyagi támogatást élvező iskolában olyan tankönyveket találtak, amelyek gyűlölködő passzusokat tartalmaztak a keresztényekről és a zsidókról. Az egész világot sokkolta a csoportosan elkövetett nemi erőszaknak áldozatul eső qatifi nő ügye, akit 200 korbácsütésre ítéltek. A Parlament állásfoglalásra irányuló közös indítványa a visszatetszést és a Királyság értékrendszerének elítélését fejezi ki. Húsz éve egy brit dokumentumfilm beszámolt egy szaúdi hercegnő ügyéről, akit házasságtörésért nyilvánosan kivégeztek. Az EU-nak és Szaúd-Arábiának létfontosságú közös külpolitikai érdekeik vannak: ilyen a közel-keleti békefolyamat előmozdítása, a szaúdiaik (mint szunnita muszlimok) bátorítása arra, hogy tartsák vissza az expanzionista síita Iránt, valamint az al-Kaida elleni szaúdi küzdelem támogatása (sajnálatos módon az al-Kaida sok követője szaúd-arábiai származású).

13-12-2007

13-12-2007

HU


.De ugyanakkor az is szükséges, hogy a szaúdiak tartsák magukat az általuk is aláírt ENSZ-egyezményben foglalt kötelezettségekhez, miszerint fel kell számolni a nők hátrányos megkülönböztetését – a nők még csak autót sem vezethetnek, és még a korlátozott körű helyi választásokon sem szavazhatnak. .Ne álltassuk magunkat azzal. hogy közös értékrendszerünk van ezzel a fundamentalista és középkori rezsimmel. Marios Matsakis (ALDE), szerző . − Elnök asszony, ebben az ügyben személyes minőségben szólalok fel. Szaúd-Arábiát könyörtelen diktatúrában kormányozzák, és ezt – szégyenletes módon – széles körben jóváhagyja a nyugati világ nagyobb része, beleértve sok uniós országot is, mivel Szaúd-Arábia, olajkereskedelmének köszönhetően, rendkívül gazdag. Olajdollárjai egy részét arra használja, hogy a nyugati országokat megvesztegesse, és azok azt színleljék, hogy nem látják, nem hallják és nem tudják, mi folyik Szaúd-Arábiában. De még az iskolás gyerekek is tudják, hogy Szaúd-Arábia nevetséges urai, akik javarészt egy ember, Ő Királyi Fensége az isteni Abdullah király családjának tagjai, brutális módon elnyomják népüket. Ennek egyik egyértelmű példája, hogy a nőket rabszolgáknak vagy berendezési tárgynak tekintik, és mégis – ahogy azt éppen most említette Tannock úr – Abdullah urat és hat repülőgépet megtöltő kíséretét néhány héttel ezelőtt fényűző állami fogadtatásban részesítették az Egyesült Királyságban és a Vatikánban. És az angol királynő, az Egyesült Királyság miniszterelnöke vagy a pápa tiszteletreméltó száját egyetlen olyan szó sem hagyta el, amely az emberi jogokkal lett volna kapcsolatos. Azt is mondhatnánk: ennyit a képmutatásról és a kettős mércéről. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), szerző . − (ES) Elnök asszony, 2005-ben alkalmunk nyílt arra, hogy beszéljünk a szaúd-arábiai nők helyzetéről: az akkori kontextusban a helyhatósági választásokkal kapcsolatban merült fel a kérdés, valamint azzal kapcsolatban, hogy a nők nem szavazhattak. E politikai jogokkal kapcsolatos diszkrimináció mellett számos más típusú megkülönböztetésről számolt be több média az utóbbi időben, folyamatosan. Ez indított minket e második állásfoglalás megfogalmazására, melyet ma vitatunk meg. Az utolsó csepp természetesen a „qatifi nő” néven ismert nő ügyében hozott érthetetlen ítélet volt: a nőt 200 korbácsütésre ítélték, mert egy autóban egy olyan férfivel beszélgetett, aki nem családtagja volt. Nem csupán az állítólagos bűncselekmény (és következésképpen az ítélet) elfogadhatatlan; súlyosbítja a helyzetet az is, hogy az elítélt nő nem kapott megfelelő jogi tanácsadást. Sajnálatos módon nem ez az egyetlen eset, ahol azt láthatjuk, hogy az egyes bűncselekmények ügyében diszkriminatív ítéletek születnek és hogy a jogrendszerben nem kapnak védelmet a nők. Sajnos ez az eset inkább norma, semmint kivétel. Hogy tekinthetnénk egy rendszert igazságosnak, amely – hogy egy példát mondjak – a csoportosan elkövetett nemi erőszak áldozatát teszi felelőssé az esetért? Szaúd-Arábiában strukturális változásra van szükség, és az Európai Uniónak segítenie kell azokat, akik az országon belül vagy kívül ennek érdekében munkálkodnak. Itt semmiféle relativizmusnak nincs helye. Az emberi jogoknak, amelyek a nők jogait is magukban foglalják, egyetemesnek kell lenniük, és minden körülmény között meg kell védeni azokat. Ezért csatlakozom Svensson asszony kérelméhez, és ismételten arra kérem a Bizottságot és a Tanácsot, hogy minden lehetséges alkalmat ragadjanak meg arra, hogy a szaúdi hatóságokat felszólítsák arra, hogy hajtsák végre a megfelelő strukturális és intézményi

55

56

HU


reformokat annak érdekében, hogy a nők elleni diszkrimináció minden formáját megszüntessék, beleértve azt is, hogy ismerjék el a nők minden jogát, a magánéletben és a közéletben egyaránt, különös tekintettel a politika, jog és igazságszolgáltatás területére. Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (PSE), szerző. − (PL) Elnök asszony, Szaúd-Arábiában a törvényt a vahabita szerint alkalmazzák; a vahabita irányzat az iszlámon belül a legradikálisabb szunnita irányzat. A politikai, társadalmi és vallásszabadságot jelentős mértékben korlátozzák; napi gyakorisággal fordulnak elő az olyan büntetések, mint a korbácsolás, a kéz vagy a láb levágása, vagy a halálbüntetés. Abban az országban, amelyet a Human Rights Watch „az emberi jogok sivatagá”-nak nevezett, a diszkrimináció számos formája főként a nőket sújtja, a magán- és közéletben egyaránt A nők személyazonosságát formálisan csak 2001-ben ismerték el: a nők ekkor kaptak fényképpel ellátott személyazonossági dokumentumokat. 2001 előtt személyazonosságukat olyan családi személyazonossági dokumentummal tudták bizonyítani, amely férjük vagy apjuk fényképét tartalmazta. Bár birtokolhatnak autót, nem vezethetik. Tanulhatnak, de a férfiak előadását a női hallgatók videófelvételről nézik. Nem rendelkeznek szavazati joggal; a válással és a gyermekneveléssel kapcsolatos döntések a férfiak kiváltságai. Gyakori, hogy a nők igazságtalan és felháborító bírósági ítéletek áldozatai lesznek. A qatifi lány esete a következő. Egy 19 éves lányt, aki csoportosan elkövetett nemi erőszaknak esett áldozatul, 200 korbácsütésre és hat hónap börtönbüntetésre ítéltek, mivel az erőszakos esemény idején egy idegen férfi társaságában tartózkodott. Szaúd-Arábia, annak ellenére, hogy aláírta a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt, nem felel meg az abban foglalt kötelezettségeinek. A hatóságoknak először is fel kell oldaniuk minden olyan korlátozást, amelyek a nők mozgásszabadságát érintik, és lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy elősegítsék a nők férfiakéval egyenlő szerepvállalását a politikai döntéshozásban. A nőknek általános hozzáférést kell biztosítani a munkavállaláshoz a vezetés minden szintjén, és lehetőséget kell adni számukra, hogy bármely közéleti funkciót elláthassanak. Követelni kell továbbá a korbácsolás és a többi lealacsonyító testi büntetés teljes tilalmának bevezetését, mivel az ilyen típusú büntetések alkalmazása sérti az ENSZ kínzás elleni egyezményét, amelyet Szaúd-Arábia is aláírt. Paulo Casaca, a PSE képviselőcsoport nevében. – (PT) Elnök asszony, szeretnék csatlakozni az előttem szólókhoz, továbbá szeretném kiemelni, hogy a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség európai évét ünnepeljük. Az esélyegyenlőség definíció szerint nem ismerhet határokat, és egész egyszerűen nem maradhatunk közömbösek aziránt, ami Szaúd-Arábiában és a Közel-Kelet többi részén történik a nőkkel. Szeretnék kitérni a Mr Tannock által felvetett kérdésre: az autóvezetésre való jog kérdésére. A nők autóvezetéshez való jogát követelő bizottság szeptember 27-én alakult Rijádban. November 6-án a bizottság megemlékezett a tilalom elleni demonstráció 17. évfordulójáról; már ezer aláírást gyűjtött össze, és hatalmas ereje van. A bizottságot négy szaúdi nő vezeti. Szeretném felkérni az egész Házat, és különösen az Elnökséget, hogy teljes mértékben támogassák ezt a szaúd-arábiai kezdeményezést, és ugyanakkor szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy Irakban jelenleg a szaúd-arábiainál sokkal súlyosabb a helyzet. Idén Bászrában 40 nőt végeztek ki azért, mert nem tartották be az öltözködési szabályokat, amelyeket most vezettek be Irakban – abban az országban, ahol a nők hamarabb kaptak

13-12-2007

13-12-2007

HU


szavazati jogot, mint Portugáliában, és ahol jelenleg a barbár fanatizmus kezdi átvenni az uralmat. E helyzet fölött sem hunyhatunk szemet. Toomas Savi, az ALDE képviselőcsoport nevében . – Elnök asszony, amikor a szaúd-arábiai nők jogainak kérdését tárgyaljuk, szem előtt kell tartanunk azt, hogy az iszlám társadalmakban a vallás és az állam nem válik szét. Az állam a vallás, és fordítva. A nők jogainak semmibe vétele az iszlám jogából ered; talán egy lépéssel közelebb kerülünk a helyzet javításához, ha megértjük és tekintetbe vesszük ezt az egyszerű tényt. Nem kényszeríthetjük másokra értékrendünket – amely túllépett zsidó-keresztény hagyományainkon –, de kezdeményezhetünk párbeszédet, amely a kölcsönös megértést igényli és előkészíti a reform alapját, hiszen éppen most kerül megcáfolásra több olyan koncepció, amely nincs összhangban általános világképünkkel. Az elmondottak után hadd tegyem hozzá: a szaúd-arábiai nők szörnyű helyzetben vannak, és sürgősen tenni kell valamit. Arra kérem tehát kollégáimat, hogy egyhangúlag támogassák ezt a jelentést. Koenraad Dillen (NI). – (NL) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, mai eszmecserénket, amelyet Szaúd-Arábiáról, és elsősorban a nők jogaival kapcsolatos rettenetes helyzetről folytatunk, voltaképpen ki kellene terjesztenünk a iszlám világ nagy részére. Kevesen vannak, akik fel merik vetni a kérdést – ilyen például Ayaan Hirsi Ali holland állampolgár. A nőkkel megkülönböztetése és alávetettsége az iszlám szent szövegeiben gyökerezik. A nőkkel szembeni diszkrimináció, amelyet Szaúd-Arábiában és az egész iszlám világban tapasztalhatunk, a Koránon alapszik és a Koránban talál igazolásra. Ez olyan alapvető fontosságú igazság, amelyet e vita során el kell ismernünk. Ez nemrégiben Szudánban is nyilvánvalóvá vált, amikor egy 54 éves tanárt 15 napi börtönbüntetésre ítéltek, mert egy játékmackót Mohamednek nevezett – végül a nemzetközi diplomácia nyomására később elengedték a büntetését. Szaúd-Arábiában egy 20 éves nő csoportosan elkövetett nemi erőszaknak esett áldozatul, de őt ítélték el. Ennél több szemléltetésre nincs is szükség. Szaúd-Arábia azonban az USA szövetségese, és természetesen szárazon megússza az ilyesmit. Végül is, Szaúd-Arábia – Kínához hasonlóan – gazdag ország, és megkockáztathatjuk, hogy rugalmasabbak vagyunk, amikor az e héten oly sokszor megtárgyalt nemes elvek vannak veszélyben. Európának tehát Washingtont is fel kell szólítania arra, hogy minden befolyását vesse latba a szaúd-arábiai a helyzet javítása érdekében. Günter Verheugen, a Bizottság alelnöke. − (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a Bizottság nagyon hálás azért, hogy alkalma nyílt szólni ma a szaúd-arábiai nők jogairól. Az önök állásfoglalásának alapjául szolgáló eset miatt a legkomolyabban aggódunk. Egy fiatal nőt, miután hét férfi csoportosan megerőszakolta, 200 korbácsütésre és hat hónap börtönbüntetésre ítéltek. Az EU azonnal foglalkozott az üggyel. Az EU-trojka kifogást emelt Rijádban a szaúd-arábiai kormánynál, és kifejezte az EU megdöbbenését az El Katifi bíróság ítélete miatt. Az ítélet nem csak hogy nyilvánvaló módon megszegi Szaúd-Arábia nemzetközi kötelezettségeit, különösen a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni ENSZ-egyezményt, hanem ugyanakkor kiforgatja a bűn fogalmát azzal, hogy az áldozatot nyilvánítja bűnösnek. Ez az ügy reflektorfénybe állít egy országot, ahol a nőkkel szembeni megkülönböztetés sajnálatos módon a mindennapok része. Az Európai Parlament több alkalommal jogosan

57

58

HU


kérte a szaúd-arábiai kormányt, hogy szüntesse meg a nők mozgásszabadságának korlátozásokat, beleértve az autóvezetés tilalmát is. Ez a kérés a nők munkavállalására, jogi személyiségére és a bírósági eljárások során való képviseletre is vonatkozik. Fenntartás nélkül osztom a Parlament aggodalmát a szaúd-arábiai nők helyzetével kapcsolatban. Ugyanakkor, Szaúd-Arábiának, mint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa tagjának, kötelessége megvédeni és előmozdítani az emberi jogokat. Aláírta a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményt. El kell ismernünk azonban, hogy Szaúd-Arábia egy fenntartással ratifikálta az egyezményt: amennyiben az egyezmény valamely cikke és az iszlám törvény normái között ellentmondás van, úgy a Királyság azontúl nem köteles az egyezmény törvénynek ellentmondó bármely cikkének eleget tenni. Az Európai Unió több alkalommal felszólította – és a továbbiakban is fel fogja szólítani – Szaúd-Arábiát, hogy szüntesse meg kikötéseit ezen ENSZ-egyezménnyel kapcsolatban, különösen ami a férfiak és a nők gyermekük állampolgárságával kapcsolatos egyenlő jogait illeti. Az emberi jogi kérdések, mint például a nők helyzete, rendszeresen az Európai Unió Szaúd-Arábiának emelt kifogásának tárgyát képezi. Az Európai Unió figyelmezteti Szaúd-Arábiát a nemzetközi emberi jogi normák szerinti kötelezettségeire, felveti annak szükségességét, hogy a nőket és a férfiakat egyenlő bánásmódban kell részesíteni és hogy vissza kell szorítani a nők elleni erőszakot, valamint arra kéri Szaúd-Arábiát, hogy védje meg és mozdítsa elő a nők jogait. A közelmúltban bekövetkezett két változás – ezt nagyon óvatosan mondom – talán annak a jele lehet, hogy Szaúd-Arábiában némi fejlődés történt. A szaúd-arábiai Saudi Arabian National Society for Human Rights ez év májusában elkészítette első jelentését a szaúd-arábiai emberi jogi helyzetről. Ez a jelentés a nők, a fogva tartottak és a munkavállalók jogainak megsértését, valamint a bírósági ítéleteket tartalmazza. A szaúd-arábiai kormánynak haladéktalanul e jelentés eredményeink és ajánlásainak megfelelően kell cselekednie, és a végrehajtási lépést meg kell tennie. Továbbá, októberben Abdullah király bejelentette az igazságszolgáltatás alapvető reformját, amely megerősíti a bírák függetlenségét és egyszerűsíti a saría törvény szerinti, a Legfelsőbb Bíróság által felügyelt tényfeltárást. Egy olyan ország esetében, mint Szaúd-Arábia, ezek biztató lépések. Ezért nem csak azt kell tennünk, hogy szükség esetén felhívjuk a figyelmet az emberi jogok megsértésére Szaúd-Arábiában, hanem ugyanakkor üdvözölnünk és támogatnunk kell a közelmúltban csendesen kibontakozó reformokat. Elnök. - A vitát lezárom. A szavazás a mai napon, a viták után történik meg.

13-12-2007

13-12-2007

HU


11.3. Igazságot az „örömlányoknak” Elnök. - .A következő napirendi pont az örömlányok számára szolgáltatott igazságról szóló öt állásfoglalásra irányuló indítvány. (4) Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), szerző . − (ES) Elnök asszony, mint az állásfoglalás előmozdítója, azt kell mondanom, hogy különösen örülök annak, hogy végül megtaláltuk az alkalmat és megfelelő konszenzusra jutottunk, és benyújthattuk, mivel őszintén úgy gondolom, hogy a kérdés ezt megköveteli – és még többet is megkövetel. Arról a csaknem 200 000 nőről van szó, akiket eufemisztikusan „örömlányok”-nak neveznek, és akiket a japán császári hadsereg a második világháború alatt és előtt szexuális rabszolgaságra kényszerített. Hatvankét év telt el, és a túlélők még mindig várnak az igazságszolgáltatásra. Ezek a nők életük során rossz fizikai és mentális egészségtől, elszigeteltségtől és szégyentől, valamint sok esetben szélsőséges szegénységtől szenvedtek. A japán kormány mindezidáig nem tett eleget a jóvátételre vonatkozó nemzetközi szabályoknak, amelyek a kárpótlást, a kártérítést, a rehabilitációt és a elégtételt foglalják magukban, valamint a tények teljes felfedését, a bocsánatkérést, és annak szavatolását, hogy az eljárás nem ismétlődik meg. Ez különösen fontos figyelembe véve azt, hogy a háború utáni időszakban az egyik legnagyobb segélyezője volt. Következésképpen sürgősen reagálni kellett, és sürgősen rá kellett mutatni – ahogy a túlélők is rámutatnak – hogy az igazságnak együtt kell járni az igazságszolgáltatással és hogy a bocsánatkérés üres aktus, amennyiben nem kíséri a felelősség elismerése. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kérdés nem csupán az egyes áldozatok jogait érinti, hanem a kollektív jogokat, amelyekkel együtt jár az emlékezés felelőssége, mégpedig azért, hogy ilyen jogsértés ne történjen meg ismét. Ez szükségképpen azt jelenti, hogy arra kell kérnünk a japánokat: gyakorolják a történelmi őszinteséget, és ne pusztán elismerjék a tényeket, hanem kérjenek bocsánatot elődeik nevében és kárpótolják az áldozatokat. Végül szeretném kifejezni mély tiszteletemet és elismerésemet azon nők iránt, akikben megvolt és továbbra is megvan a bátorság, hogy felemeljék szavukat és igazságot követeljenek , valamint az Amnesty Internationalhoz hasonló szervezeteknek, amelyek támogatják őket ebben. Eva-Britt Svensson (GUE/NGL), szerző. − (SV) Elnök asszony, az állásfoglalás igazságot és kárpótlást követel az „örömlányok”-nak nevezett több százezer nő számára, akiket a második világháború előtt és alatt kényszerítettek szexuális szolgáltatásra. Ezek a megalázott nők, akiket szexuális rabszolgaságban tartottak, máig várnak az igazságra és a jóvátételre. A japán hatóságok valóban megtettek megtettek bizonyos lépéseket, de – ahogy azt az állásfoglalás is mutatja – a japán kormánynak és hatóságoknak még sokat kell tennie ahhoz, hogy ezek a nők valóban részesüljenek az igazságszolgáltatásban és a jóvátételben. A nők többségét igen fiatal korukban kényszerítették ebbe a szörnyű helyzetbe. Ez azt jelenti, hogy e rettenetes tapasztalatok egész életüket tönkretették. Arra kényszerültek, hogy életüket rossz fizikai és pszichológiai egészségben, elszigeteltségben, szégyenben és

(4)

lásd a jegyzőkönyvet..

59

60

HU


sokszor szélsőséges szegénységben éljék le. Az, hogy ezek a nők nem részesültek teljes igazságszolgáltatásban és jóvátételben, azt jelenti, hogy azok, akik elkövették ezeket a bűnöket, gyakorlatilag mentességet élveztek. Ismét az áldozatokat – a nőket – sújtja a büntetés, míg az elkövetők büntetlenséget élveznek. Ez az állásfoglalás azért is fontos, mert rávilágít arra, ami a háborús és konfliktus sújtotta területeken minden esetben történik: hogy elsősorban a nők az áldozatok. Fontos tehát, hogy felhívjuk a figyelmet erre a kérdésre. Meg kell próbálnunk véget vetni ennek. Marcin Libicki (UEN), szerző. − (PL) .Elnök asszony, amikor a bűntettekről beszélünk és amikor a 20. században elkövetett bűntettekre gondolunk, elsősorban a németek és a bolsevikok – vagy tágabb megfogalmazásban – a kommunisták bűntetteire gondolunk. Európában kevésbé vagyunk tudatában annak, hogy a Távol-Keleten Japán igen súlyos bűntetteket követett el az 1930-as évektől a háború végéig. Ezek közül az egyik legsúlyosabb a nők szexuális kizsákmányolása volt. A japán császári hadsereg a megszállt távol-keleti országokban körülbelül 100 000 nőt kényszerített szexuális rabszolgaságra. Ez a szexuális rabszolgaság – ami önmagában is teljes mértékben bűntett volt – további következményekkel járt. Ilyen következmények voltak a kényszerabortuszok, a csonkítások és a széles körben elkövetett gyilkosságok, valamint az e nők által elkövetett öngyilkosságok igen magas száma. Természetesen, azok a nők, akik még élnek, igen idősek. El kell ismerni, hogy a háború után a japán kormány sokat tett e szörnyű bűntettek áldozatainak kárpótlása érdekében. Ez az állásfoglalás arra szólítja fel a japán kormányt, hogy politikai, erkölcsi és pénzügyi szempontból rendezze azoknak a nőknek a helyzetét, akik még életben vannak, valamint az elhunytak családjának helyzetét. Ez egészen biztosan jár nekik. Sophia in 't Veld (ALDE), szerző. – (NL) Elnök hadd kezdjem azzal, hogy kifejezem e nők iránti szolidaritásomat – úgy hiszem, mindannyiunk nevében. Örülök, hogy a kérdés napirendre került, mivel meglehetősen sok időbe telt. .Az Európai Parlament öt hónapig tétovázott azon, hogy a nők emberi jogai valóban prioritást élvező kérdés vagy sem. Dillen úr, aki most hagyta el a termet, az imént mondta, hogy a nők elnyomása tipikusan a Korán jellegzetessége. Ez teljes képtelenség, mivel, ahogy azt az „örömlányok” esete jól mutatja, hogy a férfiaknak nincs szükségük a Koránra ahhoz, hogy elnyomják és bántalmazzák a nőket. Voltaképpen nagyot csalódtam az Európai Parlament hozzáállásában. Ahogy már említettem, a Ház meglehetősen sokáig bizonytalankodott az ügyben, és hallottam képviselőket is a következőkkel érvelni: „Nos, igen, de ezeknek a nőknek a 90%-a szabad akaratból tette”, és: „Hát, ez benne van a kultúrában, ezt meg kell értenünk”. Hogy őszinte legyek, ezt undorítónak tartom. Nemi erőszakról van szó, és a nemi erőszak minden esetben, minden korban és minden kultúrában bűn. Úgy tudom, hogy a japán tankönyveket már átdolgozták, de azt is hallom a japán nagykövetségtől, hogy a történetet igen óvatosan kell elmondani, mert a diákok még nem sokat tudnak a szexualitásról, és a beszámoló pszichológiai károkat okozhat bennük. Senki sem beszél azokról a pszichológiai károkról, amelyeket maguk az „örömlányok” szenvedtek el. Hogy őszinte legyek, ez felháborító. Mindenesetre örülök, hogy a kérdés szerepel a napirendünkön és hogy elfogadására készülünk.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Úgy vélem, fontos, hogy a bocsánatkérések őszinték és egyértelműek legyenek. Ez nem csupán formalitás. Tekintetbe véve azt, hogy az előző miniszterelnök, Shinzo Abe ismét kétségbe vonta az egész ügyet, nem elegendő, ha a jelenlegi kormány kijelenti, hogy folytatja elődje politikáját. Őszinte és egyértelmű bocsánatkérésre van szükség. Továbbá, amikor a japán nagykövetség napokban elhangzott érveit hallom – amely véletlenül kiegészül mindannak méltatásával, amit eddig tettek –, úgy vélem, hogy az őszinteségen még sokat kell javítani. Remélem tehát, hogy ez az állásfoglalás kifejezi mindannyiunk szolidaritását az áldozatokkal. Karin Scheele (PSE), szerző. − (DE) Elnök asszony, nagyon hálás vagyok az előttem szólónak, hogy felhívta a figyelmet arra, hogy egyetlen olyan vallás sincs a világon, amelyre legalább bizonyos mértékben ne lenne igaz a nők emberi jogainak tömeges megsértése. Csakhogy ennek a jelenségnek sokkal inkább a diktatúrához és a tekintélyelvű rendszerekhez van köze, semmint egy bizonyos valláshoz. A második világháború előtt és után a japán császári hadsereg több százezer nőt kényszerített prostitúcióra. A történészek becslése szerint az „örömlányok” közül körülbelül 200 000-at Koreából, Kínából, Tajvanról és a Fülöp-szigetekről szexrabszolgaként adtak át a japán katonáknak. A „örömlány”-rendszer a 20. századi emberkereskedelem egyik legsúlyosabb esete volt, és tömeges méretű csoportosan elkövetett nemi erőszakhoz és kényszerabortuszokhoz vezettek. A háború végén a katonák sok nőt megöltek, vagy megakadályozták hazatérésüket. Sok túlélő a szégyenérzett miatt hallgatott a múltjáról; őket stigmatizálták és a társadalom perifériájára száműzték. A prostitúcióra kényszerítés kérdését nem vetették fel a háborús bűnök tárgyalásakor, és a kártérítés szóba sem került. Az „örömlányok” sorsa csak az 1980-as évek végén került előtérbe. Ennek nem az volt az oka, hogy a tudatosságban automatikus változás állt be, hanem az, hogy Dél-Koreában gyorsan megerősödött a nőjogi mozgalom. A prostitúcióra kényszerített nők lassacskán megszólaltak a nyilvánosság előtt. 1992-ben heti rendszerességű demonstrációk kezdődtek a szöuli japán nagykövetség előtt, ezzel a kijelentéssel: a japán kormánynak kell szégyenkeznie, nem nekünk. A japán kormányt először 1997-ben kérték fel arra, hogy nemzetközileg vállalja a jogi és erkölcsi felelősséget a nők ellen elkövetett igen súlyosabb emberi jogi sértésért. Az ENSZ nők elleni erőszakkal foglalkozó különleges előadója anyagi kárpótlást követelt az áldozatok számára és bírósági ítéletet az elkövetők számára. A japán kormány abban az időben kereken megtagadta e követelések teljesítését. Már többször elhangzott, hogy az igazságot nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Nyilvánosan arra kérjük tehát a japán kormányt, hogy utasítson vissza minden olyan állítást, amely tagadja vagy megkérdőjelezi az „örömlányok” alávetettségét és rabszolgaságba taszítását, és ugyanakkor azt is követeljük, hogy ismerjék el erkölcsi és jogi felelősségüket Felszólítjuk a japán kormányt, hogy foganatosítsanak olyan intézkedéseket, amelyek kárpótlást biztosítanak a túlélők és családtagjaik számára olyan gyorsan, ahogy csak lehetséges. Az „örömlány”-rendszer áldozatainak többsége már elhalálozott, az élők legalább 80 évesek – ez azt jelenti, hogy a gyorsaság létfontosságú. Ugyanakkor felkérjük kollégáinkat a japán nemzetgyűlésben, hogy a parlamentben mozdítsák elő ezen intézkedések elfogadását.

61

62

HU


Andrikienė, Laima Liucija, a PPE-DE képviselőcsoport nevében . – Elnök asszony, vannak a világtörténelemnek olyan részei, amelyeknek a megismétlődését sehol és semmikor nem szeretnénk látni. Az egyik ilyen az „örömlányok” története. Arra gondolok, hogy az 1930-as évektől kezdve és a második világháború idején a japán kormány hivatalosan elrendelte fiatal nők beszerzését azzal a kizárólagos céllal, hogy a japán császári hadsereg szexuális rabszolgái legyenek. Nem tudjuk pontosan, hogy hány nőt taszítottak rabszolgaságba, de azt tudjuk, hogy az „örömlány”-rendszer csoportosan elkövetett nemi erőszakot, kényszerabortuszokat, megalázást és szexuális erőszakot foglalt magában, amelynek következményei csonkítás, halál vagy öngyilkosság voltak, és hogy ez volt a 20. század egyik legnagyobb emberkereskedelmi esete, amely nem több száz, hanem több ezer nőt érintett. Ma a túlélők már 80 évesek vagy idősebbek, és mondhatnánk azt, hogy már nem fontos a kérdés. De teljes mértékben megértem, hogy ezek a nők és családjaik tisztázni akarják nevüket. Ma kifejezzük szolidaritásunkat azokkal a nőkkel, akik e rendszer áldozatai voltak. Felszólítjuk a japán kormányt, hogy formálisan ismerje el és fogadja el a történelmi és jogi felelősségét, és tegyen hatékony adminisztratív lépéseket annak érdekében, hogy az „örömlány”-rendszer minden túlélőjének és az elhunyt áldozatok családtagjainak kárpótlása megtörténjen. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió és Japán viszonya kiváló és közös értékrendszereken – a jogállam és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein – alapul, remélem, hogy a japán kormány és parlament minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy elismerje a szexuális rabszolgák szenvedéseit, és felszámolja a japán bírósági kárpótlás előtt álló akadályokat, valamint hogy a jelenlegi és eljövendő nemzedékek tanulmányaik során megismerik ezeket az eseményeket. Biztos vagyok abban, hogy az „örömlány”-rendszer létezésének elismerése és a japán kormány részéről tett bocsánatkérés sokat segítene abban is, hogy begyógyítsuk a fájdalmas közös történelmünk ütötte sebeket. Marios Matsakis, az ALDE csoport nevében . – Elnök asszony, az embereknek meg lehet bocsátani bűneikért, de az emberek bűntetteit nem lehet elfelejteni. Ez Japánra éppúgy vonatkozik, ahogy például a náci Németországra vagy a sztálinista Oroszországra vonatkozott. A japánok rendkívül barbár kegyetlenkedéseket hajtottak végre a háború során az 1930-as és 1940-es években. Bizonyos mértékben drágán megfizettek azzal, hogy két városuk, Hirosima és Nagaszaki elpusztult abban a hatalmas nukleáris holokausztban, amelyet az USA hozott rájuk. Japán azonban számos szörnyű gonoszságot szabadított a világra a múltban, és ezek egyike – az „örömlányok” szexuális rabszolgasága – csak viszonylag nemrégiben került a figyelem előterébe. Néhány idős és már gyenge egészségű idős hölgy még velünk van: ők a emlékeztetnek egy olyan múltra, amely Japán számára ugyan kényelmetlen, de számukra rendkívül fájdalmas. Ezek a nők két igen egyszerű dolgot kérnek a mai gazdag és erős Japántól: hivatalos bocsánatkérést és igen szerény humanitárius segítséget. Az Európai Parlament ezzel a közös állásfoglalásra irányuló indítvánnyal természetesen azt várja el és azt követeli, hogy a japán kormány mindkét kérésnek sürgősen tegyen eleget. Máskülönben a volt császári Japánnak – a szégyen stigmája mellett – azzal kell szembesülnie, hogy az EU kénytelen lesz fontolóra venni különösen hatékony lépéseket.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Urszula Krupa, az IND/DEM csoport nevében. – (PL) Elnök asszony, a mai vita tárgya az emberi jogok megsértése, amely az 1930-as években ment végbe, a japán megszállás idején, amikor fiatal nőket a császári hadseregben szexuálisan kihasználtak és prostitúcióra kényszerítettek, annak ellenére, hogy a japán kormány aláírta a nő- és gyermekkereskedelem elleni nemzetközi egyezményeket, és támogatta a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló ENSZ-határozatot. Japán vezetőjének őszinte együttérzését aláássák azok a japán tisztviselők, akik kapcsolatban állnak Asian Women’s Found program és mandátum 2007 májusában történt megszüntetésével, melynek következtében csupán pénzbeli kompenzációt nyújtottak a nőknek. A állásfoglalást és a kárpótlási igényt támogatva azonban szeretnénk rámutatni arra, hogy a modern korban a normális és a beteges közötti határvonal eltűnik, és ez ellentmond az erkölcsi normáknak, következésképpen radikális lépésekre van szükség a prostitúció mint a jelenkori rabszolgaság egyik formája elleni küzdelemben. A prostituáltak nem csupán az 50 évvel ezelőtti háborúk áldozatai: ugyanígy áldozatok lehetnek azok a ma élő nők, akiket például – a sajtó híradásai szerint – a belga Kongóban zsákmányolnak ki, és sok más országban, még a gazdagokban is. Az ember iránti tisztelet nevében le kell lepleznünk azt, hogy egy olyan hedonista és fogyasztói kultúra van terjedőben, amely a szexuális kizsákmányolás irányában mutat, és amely még nagyon fiatal nőket és lányokat is bevon a prostitúcióba és a demoralizálódás más formáiba. A nők identitásának és méltóságának tisztelete nem pusztán a nemek közötti megkülönböztetéssel kapcsolatos bűntettek vagy visszaélések vagy más igazságtalanságok feltárásán alapul, hanem elsősorban fejlesztési programok megfogalmazásán és a nők életének minden területére vonatkozó alapelvek valószerű gyakorlásán Ezeknek az alapelveknek abban az új felismerésben kell gyökerezniük, amely kimondja a nő mint feleség, anya, gondozó vagy munkavállaló értékét, mint ember és személy értékét, aki, bár különbözik a férfitól, egyenlő vele. Günter Verheugen, a Bizottság alelnöke − (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, 1993-ban a japán kormány akkori szóvivője, Yohei Kono, kifejezte Japán „őszinte bocsánatkérését és megbánását mindazok felé ... akik örömlányokként mérhetetlen kínokat és gyógyíthatatlan testi és pszichológiai sérüléseket szenvedtek”. 1995-ben az akkor miniszterelnök, Murayama úr, a második világháború véget érésének 50. évfordulója alkalmából szintén nyilvánosan bocsánatot kért az örömlányoktól. Ugyanabban az évben létrehozták az Asian Women’s Fundot, hogy a japán kormány és nép nevében kárpótlást és orvosi segítséget biztosítsanak a túlélőknek. Japán részéről pozitív lépések ezek: az örömlányok kárpótlására tett kísérletek, valamint a korábbi japán miniszterelnök, Koizumi úr ismételt nyilvános bocsánatkérése 2005-ben, a második világháború véget érésének 60. évfordulója alkalmából. Japán ezzel elismerte, hogy felelős az emberi jogok e hallatlan megsértésért. Csupán néhány nappal ezelőtt a japán külügyminiszter mint Japán hivatalos állásfoglalását erősítette meg a kormányszóvivő, Konó úr kijelentését, amelyet korábban idéztem. Látjuk a túlélők megindító tanúságtételét, és ez a tanúságtétel ismét felkeltette az érdeklődést e szörnyű korszak iránt nem csak Európában, hanem az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is.

63

64

HU


Lépéseink nem egyszerűen a múltról szólnak, hanem arról, hogy az eseményekből a helyes következtetést vonjuk le, és minden tőlünk telhetőt tegyünk meg a rabszolgaság modern formái – a szexuális kizsákmányolás és az emberkereskedelem – ellen. A Bizottság a Demokrácia és Emberi Jogok Európai Eszközének segítségével világszerte aktívan támogatja azokat a non-profit szervezeteket, amelyek a nők és gyermekek elleni erőszak, valamint a szexuális rabszolgaság céljából való emberkereskedelem felszámolásán dolgozik. 2007. november 23-án a Bizottság ismételten jelezte a nők elleni erőszak felszámolásának világnapján,hogy továbbra is elkötelezetten támogatja a nemi alapú erőszak elleni küzdelmet. Az Európai Unió rendszeres emberi jogi párbeszédet folytat Japánnal, amely során szóba kerül az EU összes aggodalma, beleértve a nők jogait is. Japán egy hasonlóan gondolkodó globális szereplő, amely a multilaterális fórumokon konstruktívan együttműködik velünk az emberi jogok tiszteletben tartásának és védelmének elősegítése érdekében. Ezért Japán, az Európai Unióval együtt, kiadott egy állásfoglalást Észak-Korea emberi jogi helyzetéről, és kifogásolta a myanmari rezsim tetteit. Elnök. - A vitát lezárom. A szavazás a három kérdésről a mai ülés végén történik meg. 12. Szavazások órája 12.1. Kelet-Csád (szavazás) - Közös állásfoglalásra irányuló indítvány (RC-B6-0527/2007) 12.2. A nők jogai Szaúd-Arábiában (vote) - Közös állásfoglalásra irányuló indítvány(RC-B6-0526/2007) 12.3. Örömlányok” (szavazás) - Közös állásfoglalásra irányuló indítvány (RC-B6-0525/2007) - A szavazás előtt: Charles Tannock (PPE-DE), szerző . − Elnök asszony, A PPE-DE szavazólistája módosult. módosult .Azt javaslom kollégáimnak, hogy az állítás helyett tagadást alkalmazzunk. Eredeti szövegünk (B olvasat) tartalmaz az UEN képviselőcsoport által megfogalmazott, szavazásra irányuló kérelmet; azt javaslom kollégáimnak, hogy a kérdéses bekezdés törlése mellett szavazzunk, azaz szavazzunk ellene. Jelenleg kijelentésnek tűnik, melyet meg akarjuk változtatni a következő módon: „ellene”. Andrikienė, Laima Liucija (PPE-DE). - . Elnök asszony, szóbeli javaslatot szeretnék beterjeszteni, miszerint az állásfoglalásra irányuló indítvány címe a következő legyen: „Igazságot az «örömlányok»-nak (szexuális rabszolgák Ázsiában a második világháború előtt és alatt)”. Marios Matsakis (ALDE). Elnök asszony, felmerült a szóbeli módosítás megváltoztatása.:A szerző támogatja ezt a szóbeli módosítást.

13-12-2007

13-12-2007

HU


(A szóbeli módosítást elfogadják) - A 9.módosításról szóló szavazás előtt: Sophia in 't Veld, szerző . − Elnök asszony, javasoljuk, hogy az első bekezdés első mondatába kerüljön be a következő kifejezés: „amint az minden ország erkölcsi kötelessége”. Így a mondat a következőképpen hangzik: „Arra ösztönzi a japán népet és a japán kormányt, hogy tegyenek további lépéseket nemzetük teljes történelmének elismerésére, amint az minden ország erkölcsi kötelessége” (A szóbeli módosítást elfogadják) 13. Szavazathelyesbítések és szavazási szándékok:lásd a jegyzőkönyvet 14. A bizottságok és a küldöttségek tagjai: lásd a jegyzőkönyvet 15. Egyes okiratokra vonatkozó határozatok: lásd a jegyzőkönyvet 16. Előirányzatok átcsoportosítása: lásd a jegyzőkönyvet 17. Nyilvántartásba vett írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 116. cikke): lásd a jegyzőkönyvet 18. A jelen ülésen elfogadott szövegek továbbítása: lásd a jegyzőkönyvet 19. A következő ülések időpontjai:lásd a jegyzőkönyvet 20. Az ülés felfüggesztése Elnök. - Az Európai Parlament ülésszakát megszakítom. (Az ülést 16.20-kor berekesztik .)

65

66

HU


MELLÉKLET (Írásbeli válaszok) A TANÁCSHOZ INTÉZETT KÉRDÉSEK (Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége kizárólagos felelősséget vállal az alábbi válaszokért) 1 . kérdés, előterjesztette: Manuel Medina Ortega ( H-0872/07 ) Tárgy: Büntetőjogi szankciók a hajók által okozott szennyezés leküzdésére Tekintettel a Bíróság október 23-ai döntésére, mellyel megsemmisítette a hajók által okozott szennyezés elleni jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos büntetőjogi keret megerősítéséről szóló tanácsi kerethatározatot, a Tanács véleménye szerint milyen lépéseket kellene tenni a kialakult joghézag megszüntetésére? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. Kiemelném, hogy a tagállamokban közzétett törvények, amelyek megfelelnek annak a megsemmisített kerethatározatnak, amelyre tisztelt képviselő úr hivatkozik, nem vesztik automatikusan érvényüket a kerethatározat megsemmisítésével. Egy közösségi határozat érvénytelenségi nyilatkozata következményeinek a nemzeti jogba való áthelyezéséről szóló döntés a nemzeti jog hatáskörébe tartozik (lásd a Bíróság 23/75. sz., 1975. október 20-án hozott ítéletét). Ennek értelmében a Bizottságnak most el kell döntenie, hogy benyújt-e indítványt a Tanácshoz arra vonatkozóan, hogy az érvényben lévő irányelvbe foglaljon egy, a tagállamokra vonatkozó kötelezettséget, mely szerint a tagállamoknak gondoskodniuk kell büntető rendelkezésekről annak biztosítása érdekében, hogy a hajók által okozott szennyezés kérdéskörében a közösségi szabványokat betartsák. * * * 2 . kérdés, előterjesztette: Georgios Papastamkos ( H-0874/07 ) Tárgy: Európai oktatási térség Mennyire volt sikeres az eddigiekben a portugál elnökség az európai oktatási térség támogatásában, és melyek a prioritásaik a programidőszak végéig? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. Ami az európai képesítési keretrendszert illeti, a portugál elnökség szorosan együttműködött az Európai Parlament előadójával egy olyan szöveg megalkotásában, amely minden oldal számára elfogadható, és amelynek, bizonyos ügyrendi formalitások ellenére, hatósági engedélyt kell kapnia a jövő év elején. Reméljük, hogy ez az ambiciózus kezdeményezés hasznosnak fog bizonyulni a különböző országok képesítési rendszereinek összehangolásában, és a különböző képesítéseket jobban átláthatóvá teszi a tagállamok, a munkáltatók és az egyének számára, ezáltal segítve minden állampolgárt, hogy könnyebben tudjon más országokban is munkát vállalni vagy tanulni.

13-12-2007

13-12-2007

HU


A második kérdéskör a Parlament és a Tanács közötti tárgyalásokkal kapcsolatos, amelyek célja az ETI (Európai Technológiai Intézet) létrehozásáról szóló javaslatról való megegyezés. Amennyiben minden olyan simán és konstruktívan halad, ahogyan eddig is, valószínűleg hamarosan, második olvasatban, 2008 elején megegyezés fog születni. Habár nincsenek közvetlen kapcsolatban az európai felsőoktatási térség kialakításával, a felsőoktatási intézmények kétségkívül kulcsszerepet fognak játszani az ETI-ben, és így remélhetőleg nagymértékben hozzájárulnak a Térség kialakításához. A fenti két dosszié mellett a portugál elnökség munkája során három másik kérdéssel is foglalkozott a felsőoktatás területén. Először is a 2007. október 4-én és 5-én Lisszabonban tartott konferencián, ahol az Erasmus program 20. évfordulóját ünnepelték. Egy, a konferencián felmerült kérdést – hogyan lehet a program társadalmi dimenzióját kiszélesíteni – a 2007. november 15-én és 16-án tartott tanácsi értekezleten vitattak meg miniszterek. Másodszor, az Erasmus program „testvérprogramjának”, az Erasmus Mundus programnak a kibővítéséről szóló javaslatot (mellyel kapcsolatban a Tanács várja a Parlament véleményét is) szintén a november 15-ei értekezleten tárgyaltak a miniszterek. Végezetül, a harmadik téma a legjobb válasz megtalálása az európai egyetemek modernizációs menetrendjére, amellyel kapcsolatban a Tanács elfogadott egy határozatot ugyanezen a novemberi értekezleten. Mindhárom téma tárgyalása az európai felsőoktatási térség kialakításához járul hozzá. * * * 3 . kérdés, előterjesztette : Claude Moraes ( H-0877/07 ) Tárgy: Uniós együttműködés az asztma területén Az asztma az egyik vezető krónikus gyerekkori megbetegedés Európában, amely több mint 3 milliárd euróba kerül évente az Európai Közösségnek. A jótékony célú Asthma UK szervezet szerint az Egyesült királyságban jelenleg 5,2 millió embert kezelnek asztmás megbetegedéssel, amelyből 1,1 millió gyermek, továbbá az Egyesült Királyságban minden ötödik háztartásban van egy asztmás beteg. Az EU jelenleg támogat egy nagyszabású kutatási programot (Gabriel), amelynek keretében 14 európai országból 150 szakember dolgozik azon, hogy meghatározzák az asztma kialakulásának fő tényezőit. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az asztmát genetikai és környezeti hatások bizonyos kombinációja okozza, továbbá hogy a növekvő urbanizáció hozzájárulhat az érintettek számának növekedéséhez. Milyen lépéseket tesznek a tagállamok annak érdekében, hogy gyakorlati intézkedésekkel egészítsék ki a fenti kutatást és így segítsék az asztma elleni harcot? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. A Tanács már megvizsgált számos, az asztma kialakulásában alapvető szerepet játszó tényezőt. A közegészségügyi intézkedések terén a 2002. december 2-ai tanácsi ajánlás a dohányzás megelőzéséről és a dohányzásellenőrzést segítő kezdeményezésekről (HL L 22., 2003.1.25., 31. o.) kiemeli, hogy a passzív dohányzással kapcsolatos egészségügyi kockázatokat (pl. asztma) figyelembe véve a tagállamoknak meg kell próbálniuk megvédeni a dohányosokat és a nem dohányosokat a környezetben jelen lévő dohányfüsttől.

67

68

HU


A Tanács ajánlása értelmében a tagállamoknak jogszabályokat és/vagy más hatékony intézkedéseket kellene bevezetniük, amelyek védelmet biztosítanak a környezetben jelen lévő dohányfüsttel szemben a zárt közterületeken és a tömegközlekedési eszközökön. Számos tagállam már sikeresen betiltotta a dohányzást a közterületeken elsősorban azért, hogy a gyermekeket és a terhes nőket védje a dohányfüsttől. Ami a levegőminőséget illeti, 2007. június 25-én a Tanács elfogadta közös álláspontját egy, a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább Levegőt Európának elnevezésű programról szóló irányelvjavaslatról. A környezeti levegő minőségéről szóló javaslat egyik célja az emberi egészség védelme, amely többek között az asztmarohamokat súlyosbító károsanyag-kibocsátást célozza. A légköri szennyezőanyagok mellett a javaslat különös figyelmet fordít a finom porra (lásd még: részecskék) és a troposzférikus ózonra, mivel ezek jelentik a legnagyobb veszélyt az emberi egészségre. A javaslat szabályokat fog felállítani a levegőben jelen levő PM 2,5 néven ismert finom részecskékre vonatkozóan, amelyek mélyen behatolnak az emberi tüdőbe. Arra vonatkozóan, hogy biztosítsuk az asztmában szenvedők számára az egészségügyi szolgáltatáshoz és az orvosi gyógykezeléshez való hozzáférést, emlékeznünk kell, hogy az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi gyógykezelés szervezése, és különösen annak biztosítása, hogy a konzultáció, diagnosztika és kezelés területén a szolgáltatások elérhetők legyenek a páciensek számára, a tagállamok kizárólagos felelőssége. * * * 4 . kérdés, előterjesztette: Sarah Ludford ( H-0882/07 ) Tárgy: Nemzetközi emberi jogi eszközök bevezetése a tagállamokban Kialakított-e a Tanács egy hivatalos közös álláspontot arról, hogy a tagállamoknak alá kell-e írniuk és ratifikálniuk kell-e az ENSZ-nek az emberek erőszakos eltüntetés elleni védelméről szóló egyezményét, az ENSZ korrupcióellenes egyezményét, az Európai Emberi Jogi Egyezményhez csatolt (a halálbüntetés feltétel nélküli eltörléséről szóló) 13. jegyzőkönyvet és az emberkereskedelem elleni európai egyezményt? Milyen eszközök állnak a Tanács rendelkezésére annak biztosítására, hogy a tagállamok végrehajtják ezeket és más fontos emberi jogi okmányokat? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. Az Európai Unió Tanácsa mindig megpróbálja biztosítani, hogy a tagállamok a saját vonatkozó ratifikációs okmányukat is egyidejűleg letétbe helyezzék. Mindazonáltal a tagállamoknak ez nem kötelességük. A Tanács arról tájékoztathatja a képviselő asszonyt, hogy eddig 17 tagállam írta alá az ENSZ-nek a személyek erőszakos eltüntetés elleni védelméről szóló egyezményét. Az ENSZ korrupcióellenes egyezményét eddig 25 tagállam írta alá, és 17 tagállam ratifikálta. Ami az Európai Emberi Jogi Egyezményhez csatolt 13. jegyzőkönyvet illeti, azt eddig 22 EU-tagállam ratifikálta, és további 5 aláírta.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Végezetül érdemes megjegyezni, hogy az emberkereskedelem elleni európai egyezményt eddig 23 tagállam írta alá, és 6 tagállam ratifikálta. * * * 5 . kérdés, előterjesztette : Marie Panayotopoulos-Cassiotou ( H-0884/07 ) Tárgy: Csökkentett HÉA-kulcsok Nyilatkozni fog-e arról a Tanács, hogy – a HÉA-kulcsok csökkentéséről szóló megbeszélések részeként – szándékában áll-e néhány gyermekeknek szánt áru HÉA-kulcsát csökkenteni, lévén hogy néhány esetben az egyenértékű felnőtteknek szánt áru mentességet élvez, például a pelenkával egyenértékű termékek? (Ezek mentességet élveznek nők és általában felnőttek esetében, de gyermekek esetében nem.) Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. A Tanácshoz és a Parlamenthez intézett 2007 júliusi, a standard HÉA-kulcsoktól eltérő HÉA-kulcsokról szóló közleményében a Bizottság elismeri egy politikai vita szükségességét a célból, hogy egy általános iránymutatást határozzanak meg, mielőtt részletesebb javaslattal állnak elő a csökkentett kulcsokkal kapcsolatos új keretszabályról. Ez a vita jelenleg folyik a Tanácsban, így a Tanács még tud válaszolni a tisztelt képviselő asszony kérdésére. * * * 6 . kérdés, előterjesztette: Lidia Joanna Geringer de Oedenberg ( H-0886/07 ) Tárgy: Európai Technológiai Intézet (P6_TA(2007)0409) 2007. szeptember 26-án a Parlament első olvasatban vizsgálta az Európai Technológiai Intézetről szóló indítványt, amely 2008-ban kezdi meg működését. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy milyen szakaszban van az intézet székhelye kiválasztásának folyamata? Mely városokat javasolták székhelynek, és milyen kiválasztási kritériumokat alkalmaz a Tanács? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. A Tanács még nem vizsgálta meg a témát mélyebben, és felhívnám tisztelt képviselő asszony figyelmét a Tanács nyilatkozatára, amely megjelenik a Tanács 2007. június 25-ei általános megközelítése II. mellékletében (Versenyképesség), és amely kimondja: „A Tanács kijelenti, hogy az ETI székhelyét a jelen rendelet hatályba lépésétől számított 12 hónapon belül kell meghatározni”. Van okunk azt remélni, hogy az „ETI”-rendelet 2008 első felében hatályba lép, mindazonáltal addig is kell időt szakítani a székhely kérdésének megvitatására.

69

70

HU


Ami az eddig javasolt városokat illeti, a Tanács arra kéri a tisztelt képviselő asszonyt, hogy erre vonatkozó kérdését a Bizottságnak tegye fel, ahova a jelentkezéseket hivatalosan elküldték. * * * 7 . kérdés, előterjesztette: Olle Schmidt ( H-0887/07 ) Tárgy: A khat nevű drog használatának büntetendővé nyilvánítása az EU-ban A khat nevű droggal való visszaélés egyre gyakoribb Európában. Csak az én szülővárosomba, Malmőbe évente 60 tonna khatot csempésznek be az Öresund-hídon keresztül. Az érintettek gyakran hagyományosan sebezhető társadalmi csoportokba tartoznak, például a menekültek és a szociálisan hátrányos helyzetű területeken élők. Közülük is a fiatalok és a gyerekek a leginkább érintettek. Ezért a vámhivatalnak a khat importálásának megakadályozása érdekében tett erőfeszítése nem csupán a droggal való visszaélés elleni küzdelem része, hanem fontos szerepet tölt be a kirekesztés és a társadalmi megbélyegzés elleni harcban is. Sajnálatos módon az EU nem egyhangúlag nyilatkozik a khat kérdését illetően. Az Egyesült Királyságban és Hollandiában ezt még nem sorolták be a drogok közé. Ebből a szituációból az következik, hogy jelenleg ezek az országok működnek tranzitállomásként, ahonnan a khatot – ami romlandó, és nem tűri jól a tárolást – továbbszállítják, és becsempészik azokba az országokba, ahol használata illegális. Támogatni szándékozik-e a portugál elnökség azt, hogy a khat használatát az egész Európai Unióban büntetendővé nyilvánítsák, és támogat-e ezzel együtt egy korlátozóbb drogpolitikát? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. A khat teljeskörűen büntetendővé nyilvánítását eddig nem tárgyalták a Tanácsnak az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó testületei. A tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2004/757/IB tanácsi kerethatározat azokkal a drogokkal foglalkozik, amelyeket illegálisnak nyilvánítottak az 1971. évi jegyzőkönyvvel módosított, a kábítószerekről szóló, 1961. évi egységes egyezményben, a pszichotróp anyagokról szóló 1972. évi bécsi egyezményben, valamint azokal az anyagokkal, amelyek szabályozó intézkedések hatálya alá esnek a 97/396/IB tanácsi együttes fellépés alapján. A khat nem szerepel egyik intézkedésben sem, és eddig nem is kezdeményezték bevonását. * * * 8 . kérdés, előterjesztette: Helmuth Markov ( H-0888/07 ) Tárgy: A Bulgária területén található belenei atomerőmű támogatása A bolgár kormány jelezte azon szándékát, hogy támogatást kér az Európai Központi Banktól és az Euratomtól a belenei atomerőmű területén történő beruházásokhoz.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Van-e a Tanács birtokában információ arra vonatkozóan, hogy a bolgár kormány vajon az atomerőmű építéséhez kéri-e támogatást, továbbá a bevont támogatás típusáról, ha van ilyen, végül pedig a kért támogatás összegéről? A Tanács számára hozzáférhető információ szerint milyen kötelezettséget vállalt vagy pénzügyi tervet készített – és milyen összegben – az Európai Beruházási Bank, az Euratom, vagy más európai alap? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. A Tanácsnak nincs tudomása a tisztelt képviselő úr által említett projektekről, és nincs birtokában információ arra vonatkozóan, hogy a bolgár kormány kért-e támogatást – illetve hogy milyen mértékű támogatást kért – a kérdéses atomerőmű megépítéséhez. Egy ilyen kérelem esetében emlékezni kell, hogy az atomerőművek finanszírozásához való hozzájárulás céljából nyújtott Euratom-kölcsönökre vonatkozó szerződéskötésnek a Bizottság részére történő engedélyezéséről szóló 77/270/Euratom határozat értelmében az Euratom-kölcsönökre vonatkozó kérelmeket a Bizottságnak kell címezni, mivel ez utóbbinak van döntési joga ez ügyben. Érdemes emlékezni arra is, hogy az EK-Szerződés 267. cikkében meghatározott általános kölcsönpolitika mellett is az EBB egy a kormányzótanács és igazgatótanács által irányított független intézmény. Ennek értelmében a Bizottság és az Európai Beruházási Bank tud információt szolgáltatni a tisztelt képviselő úr által fölvetett kérdésekkel kapcsolatban. * * * 9 . kérdés, előterjesztette : Dimitrios Papadimoulis ( H-0890/07 ) Tárgy: Az Európai Közösségek és Törökország között létrejött társulási megállapodás és a kiegészítő jegyzőkönyv végrehajtása Törökországban Az EU és Törökország kapcsolatáról szóló nemrégiben elfogadott állásfoglalásának 12. bekezdésében (P6_TA(2007)0472, 2007. október 24.) a Parlament „felszólítja az új török kormányt, hogy teljeskörűen hajtsa végre az Európai Közösségek és Törökország között létrejött társulási megállapodásból és a kiegészítő jegyzőkönyvből származó rendelkezéseket, továbbá emlékeztet, hogy Törökországnak a csatlakozási partnerségben foglalt kötelezettségvállalásainak nem teljesítése továbbra is nagy mértékben befolyásolja a tárgyalási folyamatot”. Hogyan gyakorol nyomást a Tanács Törökországra, hogy az teljeskörűen hajtsa végre az Európai Közösségek és Törökország között létrejött társulási megállapodásban és a kiegészítő jegyzőkönyvben foglaltakat? Vállalt-e valamilyen kötelezettséget Törökország a Tanács felé a kiegészítő jegyzőkönyv aláírásának időpontjával kapcsolatban? Válasz (PT) A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű.

71

72

HU


Múlt év decemberében a Tanács megállapította, hogy Törökország nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy teljeskörűen és megkülönböztetésmentesen végrehajtja a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvében foglaltakat. A tagállamok ezért a kormányközi konferencián azt a döntést hozták, hogy nem kezdenek tárgyalásokat Törökországnak a Ciprusi Köztársaság ellen alkalmazott korlátozó intézkedéseit érintő fejezetekkel kapcsolatban, amíg a Bizottság nem erősíti meg, hogy Törökország teljesítette a kiegészítő jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeit. Ezek a fejezetek a következők: 1. fejezet: Az áruk szabad áramlása; 3. fejezet: A letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága; 9. fejezet: Pénzügyi szolgáltatások; 11. fejezet: Mezőgazdaság és vidékfejlesztés; 13. fejezet: Halászat; 14. fejezet: Közlekedéspolitika; 29. fejezet: Vámunió; 30. fejezet: Külkapcsolatok. Ezen felül a Tanács megállapodott abban, hogy a tagállamok a kormányközi konferencián nem zárnak le feltételesen egy fejezetet sem, amíg a Bizottság nem igazolja, hogy Törökország teljeskörűen végrehajtotta a kiegészítő jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeit. A Tanács megállapodott továbbá abban is, hogy nyomon követi és elemzi a 2005. szeptember 21-ei nyilatkozatban foglalt kérdések előrehaladását, és kérte a Bizottságot, hogy a következő éves jelentéseikben, vagyis 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben, közöljön információt a témával kapcsolatban. A 2007. évi jelentésében Törökországról a Bizottság megjegyezte, hogy a tavaly decemberi tanácsi határozat óta Törökország nem mutatott előrelépést a kiegészítő jegyzőkönyvben foglaltak teljeskörű és megkülönböztetésmentes végrehajtásában. A Tanács a december 10-ei, hétfői értekezleten részletes elemzést és értékelést készített a jelentésben foglaltakról. Következtetésiben a Tanács sajnálattal jegyezte meg, hogy Törökország nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy teljeskörűen és megkülönböztetésmentesen végrehajtja a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvében foglaltakat, és hozzátette, hogy folytatni fogja az érintett kérdések előrehaladásának nyomon követését és felülvizsgálatát. Mindazonáltal megismétlem, hogy Törökországnak nagyon fontos ezeket a kérdéseket minél hamarabb rendezni, mert nyilvánvalóan befolyásolják a csatlakozási tárgyalások folyamatát. * * * 10 . kérdés, előterjesztette: Bernd Posselt ( H-0891/07 ) Tárgy: Az angolai helyzet Mi a Tanács véleménye az Angolai helyzetről, ahol olyan régóta háború és polgárháború dúl? Mit tett a Tanács 2007-ben az Európai Unió e fontos partnerének támogatása érdekében? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. A Tanács figyelmesen követte az angolai helyzetet. Az EU és Angola közötti kapcsolatot irányító általános keret még mindig a Cotonoui Megállapodás, amely magában foglalja a megállapodás 8. cikke értelmében kialakított politikai párbeszédet, és a fejlesztési együttműködést az Európai Fejlesztési Alap keretében. A 8. cikkben meghatározott párbeszédet 2003 decemberében kezdeményezték a kötelezettségvállalás jelzéseként, és bár a rákövetkező években erejét vesztette, jelenleg az EU erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ezt a fontos eszközt új életre keltsék és megerősítsék (megjegyzem, hogy az utolsó megbeszéléseket 2007 októberében tartották).

13-12-2007

13-12-2007

HU


Az EU és Angola közötti kapcsolat többnyire lassan fejlődött a Cotonoui Megállapodás égisze alatt meghatározott kulcsfontosságú együttműködési területeken, különösen a demokratizálódás, a civil társadalom fejlesztése, az emberi jogok tiszteletben tartása, a jó kormányzás és a korrupció elleni harc területén. Ezért csak kisebb fejlődést értünk el az általános kapcsolatot tekintve 2003. október 13-a óta, amikor a Tanács utoljára foglalkozott a kérdéskörrel. Amíg Angolának egyéni érdekeltségei vannak a Kongói Demokratikus Köztársaságban, fontos partnerünk marad a Nagy Tavak régiójának stabilizációjában, továbbá segítette az EU kongói demokratikus köztársaságbeli rendfenntartó misszióját (EUPOL Kinshasa). Angola 13 angolai rendőrségi tisztviselővel segítette a kongói rendőrséget a választási időszakban (2006 júliusától 2007 márciusáig) a választások biztonságának megteremtésében. Ez volt az első alkalom, hogy az angolai rendőri erők ilyen fajta nemzetközi kötelezettséget vállaltak. Azonkívül az Európai Unió Nagy Tavak vidékére delegált különleges képviselője rendszeres kapcsolatban van az angolai hatóságokkal. * * * 11 . kérdés, előterjesztette: Esko Seppänen ( H-0893/07 ) Tárgy: A Galileo katonai célú felhasználása A Galileo finanszírozási módja megváltozik, most, hogy a vállalkozók konzorciuma visszalépett. Eredetileg a projektet kizárólag polgári használatra szánták. Most, hogy a finanszírozása megváltozik, a Tanács elnökségét betöltő ország véleménye szerint vajon katonai elemeket is kapcsolatba hoznak vele, illetve vizsgálják-e ennek lehetőségét? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. Ahogy tisztelt képviselő úr is tudhatja, a Tanács számos alkalommal kijelentette, hogy a Galileo definíció szerint egy polgári és EU-s ellenőrzés alatt álló, polgári globális műholdas navigációs program. Annak lehetősége, hogy katonai elemeket is kapcsolatba hozzanak a Galileo projekttel, soha nem merült fel az illetékes tanácsi testületeknek ezzel a döntő fontosságú európai projekttel kapcsolatos jelenleg folyó megbeszélésein. * * * 12 . kérdés, előterjesztette: Mairead McGuinness ( H-0894/07 ) Tárgy: A Reformszerződés ratifikációja Körvonalazná a Tanács a Reformszerződés egész EU-s ratifikációjának folyamatáról kialakított véleményét? Lévén, hogy valószínűleg Írország lesz az egyetlen ország, ahol népszavazást tartanak a Reformszerződésről, tart-e attól a Tanács, hogy a népszavazásról szóló kampány gyújtóponttá válhat az egész EU-ban azon emberek és csoportok szemében, akik ellenzik az európai projektet általában, és különösen a Reformszerződést? Nyilatkozna a Tanács ezzel a kérdéssel kapcsolatban?

73

74

HU


Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. A Reformszerződés ratifikációs folyamatának megválasztása az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik. Ennek értelmében a Tanács nem tud véleményt nyilvánítani, illetve nyilatkozni a kérdéssel kapcsolatban. * * * 13 . kérdés, előterjesztette: Marian Harkin ( H-0928/07 ) Tárgy: A Reformszerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege Fog-e egy egységes szerkezetbe foglalt szöveget készíteni a Tanács a Reformszerződésről a tagállamok által történő ratifikációja előtt, és különösképpen az írországi népszavazás előtt, amelyre várhatóan 2008 nyarán kerül sor? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. Ezt a kérdést egy későbbi fázisban fogjuk mérlegelni. * * * 14 . kérdés, előterjesztette: Colm Burke ( H-0896/07 ) Tárgy: EBVP-misszió Csád, a Közép-afrikai Köztársaság és Darfúr határára Meg tudná mondani a Tanács, hogy – Írország, Franciaország, Belgium és Lengyelország mellett – mely tagállamok küldenek katonákat a Csád, Darfúr és a Közép-afrikai Köztársaság határán lévő EBVP-misszióba? Képes-e a Tanács és az EU-tagállamai elégséges politikai, pénzügyi, logisztikai és technikai támogatást nyújtani a misszióban részt vevő katonák számára? Felmérte-e a Tanács, mennyire fontos, hogy katonáink ne legyenek rosszul felszereltek, mint ahogy az a körülzárt szudáni afrikai unió misszió (AMIS) esetében történt? Egyetért-e azzal a Tanács, hogy ha katonáinkat egy ingatag helyzetnek tesszük ki, minden lehetséges eszközt meg kell adnunk nekik, hogy megvédhessék magukat? Mi volt a Tanács benyomása a Tripoliban, október végén tartott Darfúrról szóló tárgyalásról? Milyen lépéseket tett a Tanács annak érdekében, hogy meggyőzze a számos és széttöredezett lázadó csoportot Darfúrban, hogy a tárgyalóasztalhoz üljenek? Egyetért-e a Tanács azzal, hogy mivel a darfúri fő lázadó csoportok közül néhány nem jelent meg, a tárgyalást kudarcnak lehet nevezni? Szorgalmazta-e a Tanács a szudáni kormánynak és a lázadó csoportoknak a haskanitai támadással kapcsolatos független kivizsgálásában és a felelősöknek bíróság elé állításában való teljes közreműködését? Mit tesz a Tanács azzal kapcsolatban, hogy a szudáni kormány folyamatosan visszautasítja a Nemzetközi Büntetőbírósággal való együttműködést?

13-12-2007

13-12-2007

HU


Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. Folytatódnak a kelet-csádi és a Közép-afrikai Köztársaság északkeleti részére induló EBVP-misszió előkészületei, és ebbe beletartozik a katonai erők összetételének megtervezése. Belgium, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Románia, Finnország és Svédország ajánlotta fel hozzájárulását. A katonai erők meg fogják kapni a megfelelő felszerelést és támogatást. Az EUFOR/CHAD/CAR a VII. fejezet keretein belül fog működni az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1778. állásfoglalásának egyhangú jóváhagyását követően, megfelelő mandátummal ahhoz, hogy szembenézzenek a helyzettel. Az elmúlt hónapok során a Tanács sokat foglalkozott a darfúri béketárgyalásokkal. E tekintetben a (Külkapcsolatok) Tanácsának 2007 júniusi, júliusi és októberi következtetései világosan kijelölik azt a politikai vonalat, amelyet számos bilaterális és multilaterális kapcsolatban követtek már, többek között Javier Solana főtitkár/főképviselő és az Európai Unió különleges képviselője Szudánban. Ez a vonal nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy minden résztvevő építő módon járuljon hozzá a tárgyalásokhoz, és hogy egyezségre jussanak az erőszak azonnali megszüntetésével kapcsolatban. Mi több, a Tanács kihangsúlyozta egy, a haskanitai támadással kapcsolatos független kivizsgálásnak és a Nemzetközi Büntetőbírósággal való együttműködésnek a szükségességét. A Tanács kihangsúlyozta továbbá, hogy szándékában áll új intézkedéseket is fontolóra venni, mégpedig az Egyesült Nemzetek keretein belül, annak érdekében, hogy egyik fél se akadályozza meg az ENSZ támogatási csomagjának végrehajtását és az UNAMID felfejlődését, valamint azon intézkedések bevezetését, amelyek humanitárius segélyek küldését és a civilek védelmét biztosítják. A darfúri béketárgyalásokkal kapcsolatosan a Tanács határozottan támogat egy, az AU és az ENSZ különmegbízottja által vezetett közös AU/ENSZ közvetítést. Az, hogy a múlt októberi sirtei béketárgyalások nehezen indultak, külön kihívást jelent. Jelenleg még mindig nem világos, hogy újra lehet-e kezdeni a tárgyalásokat, és ha igen, mikor, milyen formában, és milyen testületekkel. A nehézségek ellenére célunk a tárgyalások folytatása, és e tekintetben sokat tettünk annak érdekében, hogy a béketárgyalásokat átfogóvá tegyük, amelyeken sokan részt vesznek. Kétségkívül egy nehéz és összetett folyamat áll előttünk, ami a különböző lázadó csoportok helyzetének konszolidációját és a jövőbeni tárgyalásokon való részvételük biztosítását illeti. Ezt a célt szem előtt tartva, a szudáni EBVP, Brylle nagykövet úr, szoros kapcsolatban marad ennek a folyamatnak a fő érdekeltjeivel. * * * 15 . kérdés, előterjesztette: Jim Higgins ( H-0898/07 ) Tárgy: Palesztina Tud a Tanács friss áttekintést adni a jelenlegi palesztin-izraeli helyzetről és az EU szerepéről ezzel összefüggésben? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű.

75

76

HU


Izrael és a palesztinok politikai párbeszédet folytatnak múlt nyár óta, amely az Olmert miniszterelnök és Abbasz elnök közötti találkozókkal kezdődött. A Tanács elismeri mindkét fél erőfeszítéseit, amely a november 26-ai és 27-ei annapolisi konferenciához vezetett. Az EU üdvözli az annapolisi konferencia megtartását és Olmert miniszterelnök és Abbasz elnök közös nyilatkozatát a kétoldalú tárgyalások azonnali, jóhiszemű újraindításáról, melynek célja egy békeszerződés 2008 végéig való aláírása. A tárgyalásoknak egy független, demokratikus és életképes palesztin állam megalakításához kell vezetnie Ciszjordániában és Gázában, továbbá a palesztinok egyesítéséhez, akik békében és biztonságban élnek egymás mellett Izraellel és szomszédaikkal. Elengedhetetlen továbbá, hogy a tárgyalásokkal párhuzamosan mindkét fél végrehajtsa a Békefolyamat Útitervében foglalt kötelezettségvállalásait. Az EU üdvözli az arab partnerek széles körű részvételét a konferencián, és arra buzdítja őket, hogy továbbra is konstruktívan vegyenek részt a tárgyalásokon. Ami az EU szerepét érinti ebben az összefüggésben – amelyre tisztelt képviselő úr utal kérdésében – a főképviselő, a Bizottsággal való teljes együttműködésben, felvázolt egy „uniós cselekvési tervet”, amely az EU összes olyan tevékenységét vizsgálja, amelynek célja a felek folyamatos támogatása a jelenlegi tárgyalások és az azt követő végrehajtási időszak folyamán. Ez a dokumentum fog az EU jövőbeni munkájának alapjául szolgálni, figyelembe véve a nemzetközi annapolisi találkozó és az adományozók december 17-én Párizsban tartandó konferenciájának eredményeit. Az EU, szoros együttműködésben a négyek képviselőjével, erősíteni fogja az intézmények létrehozását, a jó kormányzást, a civil társadalom hozzájárulását és a palesztin gazdasági növekedés támogatását célzó programokat. A Tanács értékeli Tony Blair munkáját, különösképpen nemrégiben egy sor gyors hatású projektről tett kijelentését. * * * 16 . kérdés, előterjesztette: Gay Mitchell ( H-0900/07 ) Tárgy: Pakisztán Milyen intézkedéseket tesz a Tanács az egyre súlyosbodó pakisztáni politikai helyzettel kapcsolatban? 17 . kérdés, előterjesztette: Sajjad Karim ( H-0904/07 ) Tárgy: Szükségállapot Pakisztánban 2007. november 3-án a pakisztáni elnök, Pervez Musharraf mint vezérkari főnök szükségállapotot hirdetett ki és felfüggesztette az alkotmányt, amely emberi jogi aktivisták, politikai munkások és ügyvédek százainak letartóztatásához vezetett; többek között Aitzaz Ul Ahsan letartóztatásához. Ez a lépés ellentétes volt Pakisztán nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel. Pakisztánnak mint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa tagjának a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kellene tartania az alapvető jogokat, és el kellene engednie a fogva tartott személyeket. Jelezni fogja-e a Tanács, hogy milyen konkrét intézkedéseket tesz, illetve tervez tenni annak érdekében, hogy biztosítsa az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását minden körülmények között, a Pakisztán által ratifikált nemzetközi emberi jogi előírásoknak és nemzetközi megállapodásoknak megfelelően?

13-12-2007

13-12-2007

HU


Közös válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. A Tanács gyorsan és láthatóan reagált a legújabb pakisztáni eseményekre. Mielőtt kihirdették a szükségállapotot, Javier Solana főképviselő telefonon beszélt Pervez Musharraf elnökkel, és megpróbálta lebeszélni e lépés megtételéről. Miután a szükségállapot hivatalosan hatályba lépett, az EU azonnal elnapolta a politikai igazgatók trojkájának találkozóját az iszlamabadi hasonló szerepet betöltő tisztviselőkkel, világosan jelezve ezzel, hogy jelen körülmények között az EU és Pakisztán közötti kapcsolat nem maradhat érintetlenül. Iszlamabad képviseleteinek vezetői röviddel a szükségállapot kihirdetése után találkoztak, és kiadtak egy nyilatkozatot, amelyet a pakisztáni sajtó széles körben publikált. Solana főképviselő úr nyilatkozatában hangot adott aggodalmának, és követelte a jogállam azonnali visszaállítását. Egy harmadik nyilatkozatban az elnökség világosan kifejtette az EU követeléseit a pakisztáni kormánnyal szemben, miszerint: (i) állítsa vissza az alkotmányt; (ii) teremtse meg a megfelelő körülményeket egy januári, szabad és igazságos választások biztosításához; (iii) engedje szabadon a politikai elítélteket, beleértve a bírói testület tagjait, Ms Asma Jahangirt, az ENSZ különleges előadóját a vallásszabadságról; (iv) tartsák tiszteletben az elnök kötelezettségvállalását, miszerint november 15-ével lemond vezérkari főnöki posztjáról; (v) lendületesen folytassa az egyeztetést a politikai ellenzékkel; valamint (vi) enyhítse a média korlátozását. A Tanács egyetért a tisztelt képviselő úrral abban, hogy Pakisztánnak mint az Emberi Jogi Tanács tagjának különösen kötelessége az emberi jogok és az emberi jogokkal kapcsolatos ENSZ-mechanizmusok tiszteletben tartásának elősegítése. [Ebben az összefüggésben az ENSZ különleges előadójának letartóztatása, illetve az ellene szóló elfogatóparancs kibocsátása elfogadhatatlan.] A Tanács továbbra is szigorúan felügyeli majd a pakisztáni helyzetet, és megvizsgálja, hogy milyen új intézkedéseket lehetne tenni. A napokban a Tanács (az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa) 2007. november 19-én tartott értekezletén a miniszterek eszmét cseréltek a legújabb pakisztáni történésekről, és kifejezték aggodalmukat a kialakult helyzettel kapcsolatban, továbbá követelték a szükségállapot megszüntetését. * * * 18 . kérdés, előterjesztette: Manolis Mavrommatis ( H-0907/07 ) Tárgy: Közösségi támogatás a romáknak A Bizottság elnökének nyilatkozata szerint Olaszország nem élt azzal a jogával, hogy EU-támogatást kapjon a romák társadalmi integrációjához. A romáknak az EU tagállamaiba való beilleszkedéséhez az előirányzott szociális támogatás mértéke jelenleg 275 millió euró. Arányosan, a 2000-től 2006-ig terjedő időszakban hozzávetőleg a következő összegeket osztották szét a tagállamok között: Spanyolország: 52 millió euró; Lengyelország: 8,5 millió euró; Cseh Köztársaság: 4 millió euró; Magyarország: 1 millió euró. Tudná-e a Tanács részletezni, hogy az egyes tagállamok milyen arányban részesülnek ezekből a támogatásokból? Mely tagállamok kértek támogatást a romáknak a társadalomba

77

78

HU


való beilleszkedésük elősegítésére, és mi a felhasználási aránya ezeknek a kereteknek az EU tagállamaiban? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. Ezt a kérdést a Bizottságnak kell címezni, mivel az ügy az utóbbi hatáskörébe tartozik. * * * 19 . kérdés, előterjesztette: Nikolaos Vakalis ( H-0911/07 ) Tárgy: Új atomerőművek építésének terve a mediterrán országokban 2020-ra Egyiptom 4 atomerőművet tervez építeni, amelyeknek az összkapacitása 4000 MW. Más mediterrán államok is hasonló döntést hoztak (Izrael korábban, Marokkó, Algéria és Líbia mostanában), és bizonyos információk szerint Törökországnak és Albániának is vannak nukleáris terveik. Mivel az összes fenti ország az EU szomszédja, továbbá vagy az euro-mediterrán együttműködésben résztvevő partner, vagy EU-tagjelölt ország, a Tanácsnak szándékában áll-e kérni őket, hogy egy megfelelő hatáskörrel rendelkező, valóban független atomenergia hatóságot állítsanak fel? Kérni fogja-e őket a Tanács, hogy együttműködjenek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel az atomerőművek építésének figyelemmel kísérése és az atomenergia békés felhasználásának biztosítása érdekében? Lesz-e beleszólása az erőművek építési helyszínének kiválasztásába, lévén hogy a mediterrán térségben különösen intenzívek a szeizmikus mozgások? Lévén, hogy egyes fenti országok még nem ratifikálták a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és az átfogó atomcsendről szóló nemzetközi szerződéseket, szándékában áll-e a Tanácsnak javasolnia az atomerőmű-építéssel és a nukleárisüzemanyag-ciklussal foglalkozó európai cégeknek, hogy ne írjanak alá szerződéseket ezekkel az országokkal, amíg ennek az elvárásnak meg nem felelnek? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. Az említett országokat illetően, amelyek a barcelonai folyamatban partnereink, az EU nem tervez különleges intézkedésekkel beleavatkozni a harmadik országok energiaválasztásába. Mindazonáltal, ahogy ez a tagállamok esetében is működik, az EU megpróbál megbizonyosodni arról, hogy a választások nem sértik a klímaváltozással kapcsolatos általános alapelveket. Természetes, hogy az EU aktívan elkötelezett a jó gyakorlat és a magas színvonal elősegítése, csakúgy, mint a nemzetközi szabványok alkalmazása mellett, különösen közvetlen szomszédai esetében. Egyiptomnak, mint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség alapító tagjának, elméletileg kötelessége az e nemzetközi szervezet által elterjesztett bevált gyakorlatnak megfelelnie. * * *

13-12-2007

13-12-2007

HU


20 . kérdés, előterjesztette: Brian Crowley ( H-0917/07 ) Tárgy: A jó fizikai kondíció előmozdítása Európában Nyilatkozna arról a Tanács, hogy támogatna-e egy, az Európai Unió által szervezett EU-szintű tájékoztató kampányt a jó fizikai kondíció előmozdítása érdekében? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. A Tanács aktívan elkötelezett a magasabb szintű fizikai aktivitás támogatása mellett, és ebből kifolyólag erre vonatkozó következtetéseket fogadott el. A fizikai aktivitás támogatásáról szóló következtetések közül kiemelném az elhízásról, a táplálkozásról és a fizikai aktivitásról szóló, 2005. június 3-án elfogadott tanácsi következtetéseket (5) , továbbá a helyes táplálkozás és a testmozgás általi egészségmegőrzésről szóló, 2007. május 31-én elfogadott tanácsi következtetéseket (6) . * * * 21 . kérdés, előterjesztette: Eoin Ryan ( H-0919/07 ) Tárgy: Heroingyártás Afganisztánban Tud a Tanács átfogó értékelést adni az afganisztáni heroingyártás jelenlegi mértékéről, és tudna nyilatkozni arról, hogy milyen összehangolt, EU-szintű intézkedéseket vezetnek be annak érdekében, hogy megakadályozzák a heroinnak az Európai Unió területére történő behozatalát? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. A példátlan szintű termesztés és a magas mértékű termelés az ópiumgyártás 34%-os növekedéséhez vezetett 2007-ben Afganisztánban. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala adatai alapján az ópiumgyártás mértéke Afganisztánban elérte a 8200 tonnát 2007-ben. Afganisztán részesedése a globális ópiumgyártásból 92%-ról 93%-ra emelkedett 2007-ben. Amennyiben az összes ópiumból heroint állítanának elő, az eredmény elérné az 1170 tonnát. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala jelentést tesz arról is, hogy az Afganisztánban gyártott ópium jelentős részéből heroint állítanak elő az országon belül. 2007-ben a heroinlaboratóriumok száma is növekedett az országban. A folyamathoz szükséges elővegyületek azonban nem hozzáférhetőek Afganisztánban, ami azt jelenti, hogy ezeket a szomszédos országokból importálják. Afganisztán a termelt opiátok egy részét exportálja, az elővegyületeket pedig importálja a szomszédos országokból. A heroin Európai Unióba történő importálásának megakadályozása érdekében 2006 májusában a Tanács elfogadott egy dokumentumot, amely intézkedéseket állapít meg az

(5)

8980/05 (Presse 117).

(6)

10026/07 (Presse 119).

79

80

HU


afganisztáni kábítószer-előállítás és –kereskedelem elleni harcra, továbbá az országból induló (beleértve a tranzitútvonalakat) kábítószer-kereskedelem csökkentésére irányuló EU támogatás növelésével kapcsolatban. A dokumentum különös figyelmet fordít arra, hogy segítse Afganisztánt a kábítószer-előállítás és –kereskedelem elleni harcban, továbbá az országból induló kábítószer-kereskedelem megszüntetésében. Nemzetközi szinten a Bizottság és a tagállamok segítik legnagyobb mértékben Afganisztánt (452 millió euróval). Elsősorban az alternatív növények termesztését és a kiirtást szorgalmazzuk. A tranzitútvonalakat illetően a Párizsi Paktum mechanizmusát használjuk. Irán és Pakisztán szintén részesei ennek. Nemrégiben Kabulban tartottak egy értekezletet, melyen ezen országok is részt vettek. Egy, a konzultációs mechanizmus keretében tartott magas szintű hágai találkozón az Európai Unió javasolta, hogy tartsanak kerekasztal-tárgyalásokat a Fekete-tenger térségéről, Kelet-Európáról és Kelet-Afrikáról. Afganisztáni munkája során az Európai Unió megpróbál afgán arculatot adni a segélyprogramnak, nevezetesen az afgán pénzalap bevonásával. Az Afganisztánból származó heroin elleni harc ösztönzően hatott egy Közép-Ázsiára és Nyugat-Balkánra vonatkozó akcióterv megalkotására. Rendszeresen tartanak trojka találkozókat Iránban, és a következő magas szintű trojkát, amelyen már Pakisztán is részt vesz, 2007. december 12-én fogják megtartani. * * * 22 . kérdés, előterjesztette: Liam Aylward ( H-0921/07 ) Tárgy: Az EU békefenntartó missziója Csádban Tudna-e a Tanács egy átfogó, naprakész tájékoztatást adni az EU csádi békefenntartó missziójának jelenlegi helyzetéről? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. A tervezési folyamatot illetően a Tanács 2007. november 12-én elfogadta a műveleti koncepciót (CONOPS), és a haderő összeállításának folyamata megkezdődött. Három konferenciát tartottak a haderő összeállításáról Brüsszelben 2007. november 9-én, 14-én és 21-én. A folyamat nehéznek bizonyult, mint minden művelet esetében, az alapvető képességek hiányából adódóan. Akkor térünk át a következő szakaszra – műveleti tervezés –, amikor a szűkös erőforrásokból eredő problémákon túljutottunk. A következő lépés a műveleti terv (OPLAN) elfogadása és a művelet megkezdése. A következő harmadik országokat kértük fel hivatalosan, hogy járuljanak hozzá a haderő összeállításához: nem uniós NATO szövetségeseket és tagjelölt országokat (Törökország, Norvégia, Izland, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, az Egyesült Államok és Kanada), továbbá Svájcot, Ukrajnát és Albániát. Eddig egyik ország sem tett eleget felkérésünknek. Mindeközben a haderő jogállásáról való megegyezéssel kapcsolatos tárgyalások kielégítően haladtak az illetékes kormányok részvételével (Csád és a Közép-afrikai Köztársaság (CAR)), és hamarosan le is lehet zárni ezeket.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Az ENSZ- és EU-titkárságok a kezdetektől fogva szoros együttműködésben dolgoztak. A NATO nem uniós európai tagjait és afrikai partnereinket (Csád, a Közép-afrikai Köztársaság, Kamerun és Szudán kormányait), az Afrikai Uniót (AU) és a szubregionális afrikai szervezeteket folyamatosan tájékoztattuk. * * * 23 . kérdés, előterjesztette: Seán Ó Neachtain ( H-0923/07 ) Tárgy: A szélessávú kapcsolat kialakításának ösztönzése Európában Kifejtené a Tanács, hogy milyen speciális kezdeményezéseket indít a szélessávú technológiához való hozzáférés növelése érdekében Európában, és különösen Európa vidéki területein? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. A szélessávú kapcsolat kérdése több politika kapcsán is előfordult: az e-integráció, a digitális tartalmak hozzáférhetősége, a rádióspektrum-politika, kutatás és fejlesztés és az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlő szolgáltatások keretszabályozása mind a szélessávú kapcsolat témaköréhez tartoznak, csakúgy mint a kohéziós politika és a vidéki és regionális fejlesztési stratégiák. A 2006. június 11-én Rigában tartott, az IKT-k társadalmi integrációs felhasználásáról szóló miniszteri konferencián egyhangúlag elfogadott miniszteri nyilatkozatban a miniszterek megegyeznek abban, hogy előtérbe helyezik az internethozzáférés tekintetében fennálló területi különbségek csökkentését, és növelik a szélessávú kapcsolathoz való hozzáférést az alacsony szinten kiszolgált településeken. A cél, hogy 2010-re elérjék a legalább 90%-os szélessávú lefedettséget az EU lakossága körében, elsősorban a Strukturális Alapok és a Vidékfejlesztési Alap segítségével, továbbá azáltal, hogy ahol lehetséges, támogatják a nyilvános szélessávúinternet-hozzáférési pontok kialakítását. Megállapodtak továbbá, hogy a nemzeti i2010 szélessáv-fejlesztési stratégiákat korszerűsíteni kell, hogy további iránymutatásokat és célokat határozzon meg a közigazgatási intézmények, az iskolák, az egészségügyi központok és más kulcsfontosságú helyszínek lefedettsége és összeköttetése terén. Továbbá a Bizottság közleménye „Az e-integrációra vonatkozó európai i2010 kezdeményezés – Részvétel az információs társadalomban”, amelyet a 2007. november 29-i tanácsi értekezleten tettek közzé, beszámol arról, hogy a rigai nyilatkozatban meghatározott azon cél, hogy a lefedettség a teljes lakosság körében 2010-re elérje a 90%-ot, már 2006 végén teljesült, amikor az uniós lakosság 89%-a rendelkezett lefedettséggel, és 2007-ben már a vidéki lakosság 70%-a is rendelkezett lefedettséggel. Ugyanez a bizottsági közlemény meghatároz egy európai elektronikus integrációs kezdeményezést, amely tartalmaz egy stratégiai cselekvési keretet a rigai miniszteri nyilatkozat megvalósítására, melynek célja, hogy mindenki számára megteremtse az információs társadalomban való részvételhez szükséges feltételeket a szélessávú kapcsolat, a hozzáférhetőség és a kezelési kompetenciák területén meglévő szakadékok áthidalása által, nevezetesen:

81

82

HU


A Bizottság ösztönözni fogja az integrált információs társadalommal kapcsolatos regionális kezdeményezéseket a tematikus hálózatokon keresztül a „Régiók a gazdasági változásért” európai bizottsági kezdeményezés keretében. A Kohéziós Alap továbbra is ösztönzi a tudásba való beruházást azokon a területeken, ahol a kereskedelmi IKT infrastruktúra és szolgáltatások színvonala nem megfelelő. Az EU regionális és helyi hatóságainak ösztönözniük kell a szélessávú kapcsolat területén észlelhető szakadék áthidalását, többek között az EU strukturális és vidékfejlesztési alapja segítségével egy integrált információs társadalom érdekében, különösen a távoli és vidéki területeken. Támogatniuk kell az infrastruktúrát, csakúgy, mint az állampolgárok számára nyújtott elektronikus szolgáltatásokat és alkalmazásokat (e-egészségügy, e-kormányzat, e-tanulás és e-integráció). Az IKT-politika támogatásának programja keretén belül a Bizottság támogatni fogja egy webes platform létrehozását az információs társadalomról szóló regionális kezdeményezésekről, továbbá felmérést fog készíteni a regionális információs társadalom projektek EU-s támogatásáról. A Tanács jelenleg tanulmányoz két bizottsági javaslatot (a GSM irányelv visszavonásáról és a mobil műholdas szolgáltatásokról) a célból, hogy megvizsgálja frekvenciák felszabadításának lehetőségét vezeték nélküli kommunikációs alkalmazások számára oly módon, hogy mobiltelefon-szolgáltatások frekvenciáihoz rendeli ezeket az alkalmazásokat, ami a távoli és vidéki területeknek válhat hasznára. A GSM irányelv visszavonása, és következésképpen annak lehetősége, hogy ezeket a frekvenciákat 3G szolgáltatások céljából használják, reményeink szerint az európai állampolgárok hasznára válik majd azáltal, hogy jelentősen csökkenti a korszerű mobilkommunikációs szolgáltatások fejlődése útjában álló akadályokat, továbbá azáltal, hogy segíti áthidalni a földrajzi digitális különbségeket. A mobil műholdas szolgáltatásokról szóló határozattal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az ezen páneurópai rendszerek által biztosított lefedettség lehetővé teszi, hogy a szélessávú lefedettséget kibővítsék a vidéki és távoli területeken, és ezáltal csökkentsék a földrajzi digitális különbségeket. Végezetül, a tagállamok is kialakítják saját, a szélessáv fejlesztésére irányuló stratégiáikat a Lisszaboni Stratégiában foglalt nemzeti reformprogramok segítségével, és néhány új tagállam speciális nemzeti szélessáv-fejlesztési tervet készít. * * * 24 . kérdés, előterjesztette: Bill Newton Dunn ( H-0925/07 ) Tárgy: Tony Blair finanszírozása 2007 novemberében a Bizottság azt mondta a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának, hogy részben fizeti Tony Blair hivatalának költségeit és egy alkalmazottat. Mennyit fizet a Tanács? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű.

13-12-2007

13-12-2007

HU


A tisztelt képviselő úr „Tony Blair finanszírozásáról” szóló kérdésére válaszolva a Tanács megerősíti, hogy semmiféle ilyen célú kifizetést nem eszközölt az Európai Unió általános költségvetésének II. szakasza (Tanács) értelmében. * * * 25 . kérdés, előterjesztette: David Martin ( H-0926/07 ) Tárgy: Személyazonossággal való visszaélés Milyen megbeszéléseket folytatott mostanában a Tanács a személyazonossággal való visszaélés elleni harccal kapcsolatban? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. A Tanács tájékoztatni szeretné a tisztelt képviselő urat, hogy a témát a számítástechnikai bűnözés tágabb kontextusában vizsgálták. Ennek értelmében a Tanács szeretne utalni a 2007. november 8-ai, a számítástechnikai bűnözésről szóló tanácsi következtetésekre. A következtetésekben a Tanács különösen kihangsúlyozta, hogy meg kell fontolni, hogy az egyes tagállamokban szükség van-e jogszabályok elfogadására a személyazonossággal (különösen a számítástechnikai bűnözés segítségével) való visszaélés ellen, valamint hogy szükséges-e további EU-szintű intézkedések bevezetése. * * * 26 . kérdés, előterjesztette: Johan Van Hecke ( H-0935/07 ) Tárgy: Az Úr Ellenállási Hadserege (LRA) lázadó vezetője, Joseph Kony elleni eljárás Bár a Nemzetközi Büntetőbíróság kiadott egy nemzetközi letartóztatási parancsot a lázadó vezető, Kony és négy parancsnoka ellen, Kony és az Úr Ellenállási Hadserege még mindig a kongói demokratikus köztársaságbeli Garamba Nemzeti Parkban tartózkodik, ahonnan destabilizálja és terrorizálja Uganda északi részét. Az LRA és az ugandai kormány közötti békefolyamat, mely a Tanács határozott támogatását élvezi, lassan halad. Mi több, a legutóbbi jelentések szerint Kony felmentette jobbkezét és fontos közvetítőjét, Vincent Ottit. Együttműködésük lehetetlenné vált, mivel Kony az ugandai kormánynak való kémkedéssel gyanúsítja Ottit. Otti távozása, akit a tárgyalások kulcsfigurájának és szószólójának tartottak, nagy törést jelent a béketárgyalásokban. Úgy tűnik továbbá, hogy Kony már most hozzáfogott az átrendeződéshez és a fegyverkezéshez a béketárgyalások meghiúsulására készülvén. A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Luis Moreno-Ocampo szerint az LRA számára biztosított élelmiszersegélyeket rendszeresen fegyverkezésre költik. A legújabb fejlemények tükrében vajon a Tanács nagyobb nyomást fog gyakorolni a Kongói Demokratikus Köztársaság és Szudán kormányaira annak érdekében, hogy kiszolgáltassák Konyt a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, vagy inkább a béketárgyalások újraélesztését részesíti előnyben? Ez esetben megszervezi-e a Tanács az élelmiszersegélyek szigorú nyomon követését?

83

84

HU


Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. A Tanács teljes mértékben tisztában van a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott négy letartóztatási parancs (Joseph Kony, Vincent Otti, Okot Odhiambo és Dominic Ongwen ellen) végrehajtásának szükségességével. A Tanács jóváhagyta az Ugandáról szóló, 2007. június 18-ai következtetéseket. Ez alkalomból a Tanács újra kifejezte támogatását a folyamatban lévő jubai béketárgyalásokkal kapcsolatban, és üdvözölte Joaquim Chissano elnök és az ENSZ főtitkárának az LRA által támadott területekért felelős különmegbízottjának találkozóját. A Tanács kihangsúlyozta egy békemegállapodás elérésének fontosságát, amely békét és igazságot biztosít a helyi közösségeknek, továbbá összeegyeztethető a helyi közösségek elvárásaival, a nemzeti joggal és a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútummal. Az élelmiszersegélyek és valószínűleg másfajta nemzetközi segélyek elterelését érintő problémával kapcsolatban a Tanács kérdéseket fog feltenni az illetékes nemzetközi partnereknek. A Tanács szeretné újra kihangsúlyozni, hogy az Európai Uniót létrehozó szerződések értelmében az élelmiszersegélyek kérdése nem tartozik a Tanács hatáskörébe. Az Európai Unió, illetve az Európai Közösségek finanszírozzák az élelmiszersegélyeket, amelyeket a Világélelmezési Program (WFP), illetve kisebb mértékben a nem kormányzati szervek osztanak szét. * * * 27 . kérdés, előterjesztette: Athanasios Pafilis ( H-0937/07 ) Tárgy: A NAÜ Irán nukleáris programjával kapcsolatos következtetései Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség (NAÜ) és főigazgatója, Mohamed ElBaradei által nemrégiben készített jelentés Irán nukleáris programjáról megállapítja, hogy a program békés, és nem használják katonai célokra. Kiemeli továbbá, hogy a kivetett szankciókkal kapcsolatos eddigi döntések téves információkon alapultak. A jelentés világosan kimondja, hogy az iráni hatóságok teljes mértékben együttműködnek, és hogy az általuk közölt információk teljes mértékben megegyeznek az Ügynökség által gyűjtött információval. Ezen biztosítékok ellenére az Amerikai Egyesült Államok és az EU folyamatosan szankciókkal fenyegeti Iránt. Mindazonáltal a tapasztalat azt mutatja, hogy a szankciók igazságtalanok, és az ország lakossága szenved tőlük. Elfogadja-e a Tanács a NAÜ jelentésében foglaltakat? Vissza fogja-e vonni az EU az Irán elleni szankciók kivetésével kapcsolatos fenyegetéseit, amelyek bizonyítottan téves információkon alapulnak? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. A NAÜ főigazgatójának nemrégiben készített jelentése, amelyet az Ügynökség kormányzótanácsa elemzett a november 22-23-ai értekezleten, pozitív és negatív aspektusokat is tartalmaz.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Az igazgatótanácsnak küldött nyilatkozatában az EU hangot adott azon témakörökkel kapcsolatos aggodalmának, amelyek még mindig megoldásra várnak az iráni nukleáris programot illetően, és sajnálatát fejezte ki, hogy – ahogy a jelentésben is szerepel – Irán együttműködése inkább reaktívnak, mint proaktívnak tekinthető. Szintén aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy – ahogy a NAÜ főigazgatója jelentette – az Ügynökség kevesebb információt kap Irán jelenlegi nukleáris programjával kapcsolatban, továbbá hogy amennyiben a kiegészítő jegyzőkönyvben foglaltakat nem hajtják végre teljes mértékben, az Ügynökség nem lesz olyan helyzetben, hogy hihetően garantálja, hogy nem rendelkeznek be nem jelentett nukleáris anyagokkal, illetve nem végeznek be nem jelentett nukleáris tevékenységet. A NAÜ igazgatótanácsának küldött nyilatkozatában az EU növekvő aggodalommal jegyezte meg, hogy Irán továbbra sem törődik az ENSZ BT kötelező érvényű követeléseivel, kihangsúlyozva, hogy – ahogy a NAÜ jelentette – Irán még mindig folytat dúsítással kapcsolatos tevékenységet és építi az araki nehézvizes reaktort. Az EU sürgeti Iránt, hogy vegye figyelembe az igazgatótanács követeléseit az ENSZ BT által hozott intézkedések bevezetésével. Az EU Miniszterek Tanácsa október 15-ei értekezletén újra támogatásáról biztosította a Biztonsági Tanács 1696, 1737 és 1747 sz. határozatát, és felhívta a figyelmet arra, hogy az 1737 és 1747 sz. határozatokban a Biztonsági Tanács kifejtette azon szándékát, hogy az ENSZ Alapokmánya VII. fejezetének 41. cikke értelmében megfelelő új intézkedéseket vezet be, amennyiben Irán visszautasítja urániumdúsító tevékenységének felfüggesztését. Továbbá megállapodott abban, hogy az EU-nak meg kell fontolnia, milyen más intézkedéseket tudna tenni az ENSZ folyamat támogatása és a nemzetközi közösség közös céljainak elérése érdekében. * * * 28 . kérdés, előterjesztette: Ryszard Czarnecki ( H-0941/07 ) Tárgy: Az EU-tagállamok és afrikai országok közötti kereskedelmi kapcsolatok Hogyan értékeli a Tanács az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés Kigaliban (Ruanda) múlt héten lezárt 14. ülésszakának kimenetelét, különös tekintettel az EU-tagállamok és az afrikai országok közötti kereskedelmi kapcsolatokra? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. A Tanács megjegyzi, hogy a 2007. november 19-től 22-ig Kigaliban (Ruanda) tartott AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlés elfogadta a gazdasági partnerségi megállapodásokról szóló Kigali Nyilatkozatot. A nyilatkozat az EU és az összes AKCS-ország közötti kapcsolatra vonatkozik, beleértve az afrikai országokat is. A Tanács ezt egy proaktív intézkedésnek tekinti a gazdasági partnerségi megállapodásokról szóló konzultáció és párbeszéd folyamatában. A Tanács üdvözli és ösztönzi a folyamatot. A Tanács nagy jelentőséget tulajdonít a gazdasági partnerségi megállapodásokról szóló kiterjedt konzultációnak. A gazdasági partnerségi megállapodásokról szóló 2007 májusi következtetéseiben a Tanács különösen kihangsúlyozta a gazdasági partnerségi

85

86

HU


megállapodásokról szóló AKCS–EU párbeszéd, csakúgy mint az AKCS-országokbeli és az EU-beli parlamentek, civil társadalom és gazdasági szereplők közötti párbeszéd szerepének fontosságát. Ezt az elképzelést újrafogalmazták a 2007 novemberi tanácsi következtetésekben a gazdasági partnerségi megállapodások ellenőrzésével kapcsolatban. A Tanács felismeri és üdvözli a Közös Parlamenti Közgyűlés szerepének fontosságát a Cotonou-i rendszerben. A Cotonou-i Partnerségi Megállapodások 17. cikkének 2. bekezdésében foglaltak értelmében a közgyűlés mint tanácsadó testület feladata a demokratikus folyamatok elősegítése a párbeszéd és a konzultáció segítségével, továbbá az AKCS-EU partnerség fejlődésével kapcsolatos témakörök vizsgálata. * * * 29 . kérdés, előterjesztette: Georgios Toussas ( H-0944/07 ) Tárgy: Munkások és gyűléseik megfigyelése 2007. november 17-én, a Politechnic felkelés évfordulójával kapcsolatos események során egy, a személyes adatok védelmét felügyelő hatóság által készített vizsgálat kimutatta, hogy a görög rendőrség az állítólag a közúti közlekedés felügyelete céljából felszerelt kamerák segítségével követte nyomon a Politechnic felé tartó menetet. Dayna Gourgourakis, a személyes adatok védelmét felügyelő hatóság elnöke, az elnökhelyettes és négy másik tag lemondott, tiltakozásul amiatt, hogy megsértették a szervezetük eljárási szabályait és céljait, továbbá mert őket gyakorlatilag semmibe vették. Elítéli-e a Tanács, hogy a görög rendfenntartó erők kamerákat használjanak a munkások és gyűléseik, demonstrációk, tüntetések és hasonló típusú rendezvények megfigyelésére? Úgy ítéli-e meg a Tanács, hogy kamerák felszerelése és működtetése a munkások és gyűléseik megfigyelése céljából összeegyeztethető a személyes adatok védelmével és a gyülekezési joggal? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. A Tanács nem nyilatkozik a tagállamok illetékes hatóságainak rendészeti intézkedéseiről. Annak megítélése, hogy ezek a rendészeti intézkedések összeegyeztethetők-e a személyes adatok védelmével, nem tartozik a Tanács hatáskörébe. * * * 30 . kérdés, előterjesztette: Diamanto Manolakou ( H-0948/07 ) Tárgy: A lett kormány új antidemokratikus intézkedései Az elkövetkező néhány napban a parlament elé terjesztenek számos, a lett Igazságügyi Minisztérium által kidolgozott módosító javaslatot a büntető törvénykönyvhöz, melyek szerint öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók azok, akik nyilvánosan helyeslik a szovjet rendszert, illetve tagadják a „szovjet megszállás” tényét. A minisztérium fenntartja álláspontját, miszerint ezek a módosítások összhangban vannak az EU-nak a rasszizmusra és idegengyűlöletre való nyilvános felbujtásra, valamint a népirtásnak minősített bűncselekményekre vonatkozó iránymutatásaival.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Elítéli-e a Tanács a lett kormány által kitűzött új antidemokratikus intézkedéseket, amelyek sértik a munkások alapvető polgári, demokratikus és politikai jogait, a szólásszabadsággal egyetemben? Elfogadja-e a Tanács a lett kormány azon kijelentését, miszerint az általuk bevezetni kívánt intézkedések részét képezik a rasszizmust és idegengyűlöletet bűncselekményként értékelő és akként is büntető EU politikának? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. 2007 áprilisában a Tanács kialakította általános felfogását azon tanácsi kerethetározat szövegtervezetével kapcsolatban, amely a rasszizmus és az idegengyűlölet bizonyos típusai és megnyilvánulásai ellen a büntetőjog alapján való harcról szól, és amelyre a tisztelt képviselő úr is hivatkozik. A kerethatározat célja a tagállamok büntetőtörvénykönyvi rendelkezéseinek közelítése, továbbá a fajjal, színnel, vallással, származással, nemzeti és etnikai hovatartozással kapcsolatos bűncselekmények elleni harc hatékonyabbá tétele. A kerethatározatot hivatalosan még nem fogadták el, ugyanis még várják a különböző delegációk által tett parlamenti fenntartások visszavonását. A kerethatározat elfogadása után a tagállamok felelőssége annak alkalmazása. A végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket legfeljebb két évvel az elfogadás után meg kell hozni. Legkésőbb öt évvel a kerethatározat elfogadását követően a Tanács a Bizottság jelentése alapján ellenőrizni fogja, hogy a tagállamok meghozták-e a kerethatározatnak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. Nyilvánvaló tehát, hogy a Tanács nem tud véleményt nyilvánítani a tisztelt képviselő úr által feltett kérdéssel kapcsolatban. * * * 31 . kérdés, előterjesztette: Pedro Guerreiro ( H-0951/07 ) Tárgy: Az amerikai rakétaelhárító rendszer telepítése Európában Az egyre gyorsuló fegyverkezési verseny és a nemzetközi kapcsolatok militarizálódása közben (melynek motorja az USA és szövetségesei) az Amerikai Egyesült Államok kormánya rakétaelhárító rendszerének bizonyos részeit Európába tervezi telepíteni. Mi a Tanács állásfoglalása ezzel a szándékkal kapcsolatban, tekintettel a katonai eszkalációra, melyet egy ilyen lépés maga után vonna? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. Az Európai Unióról szóló szerződés értelmében az EU olyan kül- és biztonságpolitikát folytat, amelybe nem tartozik bele a területvédelem, amely a tagállamok felelőssége, és néhány tagállam a NATO keretein belüli közös védelmi politikát követ.

87

88

HU


Az Amerikai Egyesült Államok és néhány tagállam együttműködése a rakétaelhárító rendszerek befogadása terén bilaterális kérdés, és az érintett tagállamok hatáskörébe tartozik. Ebből adódóan a Tanács nem elemzi az Egyesült Államok európai rakétaelhárító terveit. Mindazonáltal a rakétaelhárítás témakörét jelenleg tárgyalják a NATO-ban. * * * 32 . kérdés, előterjesztette: Laima Liucija Andrikienė ( H-0954/07 ) Tárgy: A 2007. december 2-ai Orosz Állami Duma-választások megfigyelése Az EU elnöksége 2007. november 16-ai nyilatkozata szerint az elnökség sajnálattal vette tudomásul, hogy „az eddig nem tapasztalt mértékű korlátozásoknak és számos bürokratikus akadálynak köszönhetően az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala nem tud eleget tenni az Orosz Föderáció azon felkérésének, hogy megfigyelje a 2007 december 2-ai orosz állami duma választásait”. Mindazonáltal az elnökség megismételte, hogy teljes mértékben támogatja a hivatal választásmegfigyelési tevékenységét, továbbá az egy választásmegfigyelési misszió kihelyezésének biztosítására tett erőfeszítéseit. Milyen lépéseket tett a Tanács annak érdekében, hogy a fent említett korlátozások és akadályok megszűnjenek? Hogyan értékeli a Tanács a december 2-ai orosz állami duma választásait? Tisztességes és szabad választás volt, amely megfelelt a nemzetközi előírásoknak? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. Ahogy tisztelt képviselő asszony is rámutat, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala olyan akadályokkal találta magát szemben a megfigyelőknek a december 2-ai orosz parlamenti választásokra való kiküldésének előkészítése közben, hogy végül nem tudta elindítani a megfigyelési missziót. Az elnökség sajnálattal veszi tudomásul, hogy a hivatal kénytelen volt meghozni ezt a döntést, mivel számos EBESZ-országba küld megfigyelőket minden évben mindenfajta nehézség nélkül. Mindazonáltal a hivatalt érő korlátozások – a túl későn érkezett meghívás, a megfigyelők számának korlátozása továbbá a választási megfigyelők vízumszerzésével kapcsolatos nehézségek – nem hagytak sok választást a hivatal számára. Lévén, hogy az előző orosz választások során a nemzetközi megfigyelők által feljegyzett fő hiányosságok jó része a választások előkészületeivel voltak kapcsolatosak, sajnálatos, hogy az orosz hatóságok által teremtett korlátozások a megfigyelési misszió hosszú távú hatásait befolyásolják. Ahhoz, hogy a választásokról független értékelést készítsenek, elengedhetetlen, hogy a hivatal ne csak azt kövesse nyomon, hogyan bonyolítják a választásokat a választás napján, hanem magát a választási kampányt is. A Tanács intézkedéseit illetően a tisztelt képviselő asszony bizonyára tisztában van azzal, hogy a hivatal kizárólagos felelőssége eldönteni azt, hogy küld-e megfigyelési missziót. Az elnökség hangot adott aggodalmának Oroszország felé, és ezt fogja tenni az elkövetkezendő néhány napban is.

13-12-2007

13-12-2007

HU


A Tanács továbbra is hangot fog adni aggodalmának oroszországi partnereink felé a rendszeres megbeszélések során, és sürgetni fogja, hogy Oroszország tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségvállalásait. * * * 33 . kérdés, előterjesztette: Justas Vincas Paleckis ( H-0956/07 ) Tárgy: Az EU keleti szomszédai állampolgárainak vízumköltségei A schengeni térség kibővítése a legjobb karácsonyi ajándék az EU új tagállamainak állampolgárai számára. Ez történelmi esemény, amelynek hatalmas szimbolikus jelentősége van. Ugyanakkor egy új pénzügyi és bürokratikus függönnyel választották el az EU-t és keleti szomszédait – Belorussziát, Oroszországot, Ukrajnát és Moldovát. Keleti szomszédaink nemrég még vízum nélkül utazhattak számos új EU-s országba, most azonban a havi fizetésük harmadát vagy negyedék kell vízumra költeniük. A belorusz állampolgárok vízumköltségei az új EU-s országokba például 5 euróról 60 euróra emelkedtek. Szándékozik-e a Tanács felülvizsgálni az EU keleti szomszédai állampolgárainak a schengeni vízumköltségeit? Válasz A Tanács elnökségének válasza, amely sem a Tanácsra, sem a tagállamokra nézve nem kötelező érvényű. 2007. december 6-án a Tanács [el fogja határozni][elhatározta] (7) a schengeni joganyag rendelkezéseinek teljeskörű végrehajtását 2007. december 21-ei hatállyal a Cseh Köztársaságban, az Észt Köztársaságban, a Lett Köztársaságban, a Litván Köztársaságban, a Magyar Köztársaságban, a Máltai Köztársaságban, a Lengyel Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban. Ez alapján a fenti tagállamok a diplomáciai és konzuli képviseletek számára kibocsátott, a vízumokra vonatkozó Közös Konzuli Utasításnak megfelelően fognak vízumot kiállítani azon harmadik országbeli állampolgárok országainak számára, amelyek szerepelnek a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-ei 539/2001/EK tanácsi rendelet I. mellékletében. Ez a rendelet egy 60 eurós egységes díjat szab meg minden vízumra. Mindazonáltal aláírtak az Európai Közösségek és más országok közötti vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásokat, beleértve Oroszországot, Ukrajnát és Moldovát. A vízumkönnyítési megállapodások csökkentett, 35 eurós díjat határoznak meg ezen országok számára. Ilyen megállapodást nem írtak alá az Európai Közösségek és Belorusszia között, és jelenleg nincs javaslat az erről a kérdésről való tárgyalásra szóló megbízatásra.

(7)

Ellenőrizendő a végleges válasz megjelenése előtt.

89

90

HU


* * *

A BIZOTTSÁGHOZ INTÉZETT KÉRDÉSEK 39 . kérdés, előterjesztette: Danutė Budreikaitė ( H-0947/07 ) Tárgy: Gyógyszerkészítmények reklámozása Számos egészségügyi programot vetítenek a televízióban az EU-tagállamaiban. Ezeknek a programoknak az igazi célja a gyógyszerkészítmények és különösképpen az étrendkiegészítők nyílt vagy burkolt reklámozása. Az embereket nem ösztönzik az egészséges táplálkozásra és a testmozgásra. Inkább arra buzdítják őket, hogy minél több vitamint és gyógyszerkészítményt fogyasszanak. Ez megfelelő orvosi felügyelet hiányában egészségügyi problémákhoz vezethet. Ráadásul a reklámokban gyakran nem tükröződnek a gyógyszerkészítmények igazi hatásai. Állást tudna foglalni a Bizottság a gyógyszerkészítmények reklámozására vonatkozó EU-s szabályozásokkal kapcsolatban? Válasz Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről szóló EU-s szabályozás rendkívül világos és korlátozó szabályokat határoz meg az ezen termékek reklámozásával kapcsolatban. Ezeket a szabályokat a 90-es évek elején vezették be az úgynevezett „ésszerű használat” csomag részeként. Az elnevezés tükrözi az alapelképzelést, miszerint a gyógyszerkészítményeket mértékkel kell fogyasztani, továbbá hogy a reklámoknak, ahol egyáltalán engedélyezik őket, nem szabad a gyógyszerkészítmények túlzott fogyasztását ösztönözniük. Ezeket a szabályokat jelenleg a 2001/83 irányelv tartalmazza. Az irányelv tiltja a receptre kapható gyógyszerek reklámozását közvetlenül a fogyasztóknak, a nem receptköteles gyógyszerek reklámozását pedig az irányelvben foglalt feltételek alapján engedélyezi. A nem receptköteles gyógyszerek reklámozásának meg kell felelnie a forgalomba hozatal engedélyezési eljárásában megadott alkalmazási előírásnak. Ennek a gyógyszerkészítmény ésszerű használatát kell támogatnia azáltal, hogy objektíven és túlzások nélkül mutatja be tulajdonságait, továbbá nem szabad félrevezetnie. Ennek értelmében a reklámnak nem szabad több gyógyszer fogyasztására ösztönöznie. Az étrendkiegészítők élelmiszerként való reklámozását a 2002/46/EK irányelv szabályozza, amely kimondja, hogy a reklám nem szabad, hogy az emberi betegségeket megelőző, kezelő vagy gyógyító tulajdonságokat tulajdonítson az étrendkiegészítőknek, sem utalnia ilyen tulajdonságokra. Azonkívül az étrendkiegészítők reklámjának nem szabad említést vagy utalást tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy egy kiegyensúlyozott és változatos étrend nem tartalmaz megfelelő mennyiségű tápanyagot. Továbbá a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006 rendelet szintén vonatkozik az étrendkiegészítőkre, nevezetesen ezen termékek reklámozására. Ez a rendelet biztosítja, hogy bármilyen tápértékre vagy egészségre gyakorolt hatásra vonatkozó állítás világos, pontos és megalapozott legyen. Az állításokról szóló rendeletet 2007. július 1-je óta alkalmazzák a tagállamok, az egészségre gyakorolt hatásról

13-12-2007

13-12-2007

HU


szóló állítások engedélyezett listáját azonban még el kell fogadni. Az elfogadás várhatóan 2010 elején fog megtörténni, miután az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította ezen állítások tudományos értékét. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenleg érvényben lévő, a gyógyszerkészítményekről és a étrendkiegészítőkről szóló EU-s szabályozás végrehajtása és alkalmazása a tagállamok felelőssége. * * * 44 . kérdés, előterjesztette: Gay Mitchell ( H-0901/07 ) Tárgy: Olaj Miért közelíti meg az olaj ára a 100 amerikai dollárt hordónként, és ez milyen hatásokkal jár az EU fogyasztóira, továbbá az alternatívüzemanyag-ellátás kutatására? Válasz A történetileg magas olajárak (közel 100 amerikai dollár hordónként) több tényező együtthatásának a következménye, amelyek közül az alábbiak tűnnek a legfontosabbnak: a világméretű kereslet az olaj iránt (főleg az OECD-n (8) kívüli országok, különösen pedig Kína és India esetében) gyorsabban nő, mint az új készletek felfedezése és a beruházások a termelési kapacitás bővítésére; az OPEC azon elkötelezettsége, hogy növeli a termelést, kisebb volt, mint ahogy azt a fogyasztó országok igényelték és a piaci szereplők várták; a számos nagy olajfelhasználó gazdaságban tapasztalható szokatlanul alacsony olaj- és kőolajtermék-készletek (különösen az Amerikai Egyesült Államokban) bizonytalanságot teremtenek a piacon azzal kapcsolatban, hogy a kapacitás ellenáll-e az ellátás viszonylag kis zavarának; a főbb exportáló országok (pl. Irak, Nigéria) regionális konfliktusainak köszönhetően a termelési kapacitásuk jó része nem, vagy csak korlátozottan működik; az állandó bizonytalanság az iráni ellátással kapcsolatban; a gyenge dollár azt eredményezi, hogy az ellátók magasabb névleges árat követelnek (lévén az olajszerződések elsősorban dollárban denomináltak). A fogyasztókat a benzin és dízelüzemanyagokért fizetett pénzeken keresztül érintik legláthatóbban az áremelkedések. Mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy az EU-beli fogyasztók viszonylag védve vannak az emelkedő olajárak hatásaival szemben az érvényben lévő adó- és jövedékiadó-rendszernek köszönhetően, amely mérsékli a sokk áthárulását a fogyasztókra. Az eurónak a dollárral szembeni erősödése szintén csillapította az áremelkedést. Pozitív mellékhatása a jelenlegi piaci helyzetnek, hogy várhatóan erősíti a lakosság érdeklődését az energiatakarékosság és –hatékonyság, továbbá az alternatív üzemanyagok iránt. Mivel jelenleg az alternatív gépjármű-üzemanyagok drágábbak, mint a dízelolaj és a benzin, az olaj árának jelenlegi növekedése (feltéve, hogy ez tartós lesz) lényegesen csökkenti az (8)

A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete

91

92

HU


árkülönbséget. Ez egyre inkább vonzóvá teszi az alternatív üzemanyagokkal kapcsolatos technológiák kutatásába, szemléltetésébe és értékesítésébe történő beruházásokat. A jelenlegi gazdasági trendek ellenére a Bizottság elkötelezett az irányban, hogy a hetedik kutatási keretprogram energiakutatási költségvetésének jelentős hányadát a bioüzemanyagok és a végfelhasználók energiahatékonyságának kutatására áldozza. * * * 45 . kérdés, előterjesztette: Esko Seppänen ( H-0913/07 ) Tárgy: Megújulóenergia-kvóták A Bizottság országonkénti célkitűzéseket javasol az EU-s célkitűzés elérése érdekében, amelynek értelmében 2020-ra az elsődleges energiatermelés átlagosan 20%-át a megújuló energiaforrások fogják kitenni. Milyen hatással van a további nukleáris kapacitás kialakítása a nemzeti célkitűzésekre? Vagy a megújuló energiatermelést kötelezően növelni kell? Válasz A Bizottság álláspontja szerint a kötelező érvényű nemzeti megújuló energiaforrás célkitűzéseket a teljes energia-végfelhasználás százalékában adják meg 2020-ban. Így bármilyen új atomenergia kapacitás kialakítása nem releváns ebben az összefüggésben. Mindazonáltal a növekvő nukleáris kapacitásnak kisebb hatása van a teljes energia-végfelhasználásra, mint az elsődleges energiafelhasználásra. Az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos célkitűzések elérése tekintetében az atomenergia széndioxid-megtakarítást jelent a fosszilis energiahordozókhoz képest. Ez azonban nem mentesíti az országokat azon kötelezettségük alól, hogy elérjék a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéseket. * * * 46 . kérdés, előterjesztette: Vural Öger ( H-0914/07 ) Tárgy: Az EU energiaügyi külpolitikája „Egy közös európai energiaügyi külpolitika felé” (A6-0312/2007 - P6_TA(2007)0413) című jelentésében az Európai Parlament kérte egy energiaügyi külpolitikai főképviselő kinevezését, akinek kettős szerepe lenne a Bizottságban és a Tanácsban. Mi a véleménye a Bizottságnak arról a javaslatról, hogy létrehoznának egy uniós energiaügyi külpolitikai miniszteri posztot, egy „Mr. Energiát”? A Bizottság véleménye szerint mit tartalmazna a hivatalnok hatáskörének pontosabb leírása? Mi a véleménye a Bizottságnak arról, hogy a közös energiaügyi külpolitika az egyetlen hatékony módja annak, hogy az EU komoly külpolitikai szereplőként léphessen fel a világban? Hogyan lehet az erről a politikáról kialakított különböző nemzeti elképzeléseket összehangolni? Hogyan válhat az EU politikailag és pénzügyileg jobban láthatóvá azokon a földrajzi területeken, amelyek relevánsak az energiapolitika szempontjából (például a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger régiójában és Közép-Ázsiában)?

13-12-2007

13-12-2007

HU


Válasz A Parlament jelentése (9) felismeri annak szükségességét, hogy az EU egy közös megközelítést dolgozzon ki az energiával kapcsolatos nemzetközi kapcsolatok terén. A Bizottság megjegyzi, hogy a Parlament egy arról szóló javaslatra reflektált, hogy hogyan lehetne a legsikeresebb a Közösség energiaügyi külpolitikája. Továbbra is gondolkodnunk kell erről a fontos témakörről, továbbá arról, hogy hogyan lehetne a leghatékonyabb módon biztosítani, hogy az EU egyhangúlag nyilatkozzon a kérdésben. A Bizottság egy későbbi időpontban fogja kialakítani saját álláspontját az energiaügyi külpolitikáról. A Bizottság hiszi, hogy az ennek a politikának a támogatása érdekében kialakított tagállami és közösségi világos és következetes közös álláspontok, csakúgy mint a világos és következetes tettek erőt és hitelességet, továbbá befolyást kölcsönöznek az EU-nak a nemzetközi tárgyalások során. A Bizottság osztja azt a véleményt, hogy a tagállamoknak tájékoztatniuk kell egymást és a Bizottságot, továbbá konzultálniuk kell egymással és a Bizottsággal azokkal a stratégiai döntésekkel kapcsolatban, amelyek más tagállamok és az egész EU érdekeit érintik. Ide tartoznak a harmadik országokkal az energiával kapcsolatos projektek terén kötött főbb bilaterális megállapodások. A tagállamok és a Bizottság közötti szolidaritás és átláthatóság nagy mértékben segítene biztosítani, hogy az EU tettei összeegyeztethetőek legyenek az egész EU érdekével. Ez különösképpen igaz az olyan régiók esetében, mint amilyen a Fekete-tenger, a Kaszpi-tenger és Közép-Ázsia. * * * 47 . kérdés, előterjesztette: Brian Crowley ( H-0918/07 ) Tárgy: Energiahatékonysági programok Európában Nyilatkozna a Bizottság arról, hogy az Európai Unió azon politikai programja részeként, amelynek célja a széndioxid-kibocsátás 20%-kal való csökkentésének biztosítása 2020-ra, pontosan milyen új és sajátos kezdeményezéseket támogat annak érdekében, hogy elősegítse a nagyobb mértékű energiahatékonyságot Európában? Válasz Az energiahatékonyság a Bizottság egyik prioritása. Januárban fogják bemutatni a tagállamoktól kézhez kapott energiahatékonysági cselekvési tervek első értékelését. Ezt az Energiahatékonysági Cselekvési Tervben (10) . foglalt lépések sora követi. Elsősorban a következő kezdeményezéseket tervezzük megvalósítani 2008-ban: Épületek energiahatékonyságának növelése: Javaslat az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (11) átdolgozására. Háztartási gépek energiahatékonyságának növelése:

(9)

„Egy közös európai energia-külpolitika felé” (A6-0312/2007 - P6_TA(2007)0413).

(10)

Közlemény egy Energiahatékonysági Cselekvési Tervről: A lehetőségek kihasználása - COM (2006)545 végleges 2006.10.19.

(11)

Az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 1., 2003.1.4., 65. o.

93

94

HU


Javaslat az energiafogyasztás címkézéséről szóló irányelv (12) felülvizsgálatára. Környezetbarát tervezést (13) végrehajtó intézkedések termékcsoportok számára, beleértve az elektromos készülékek készenléti fogyasztását is. Munkaterv, amely a következő 3 évre megállapítja azon termékcsoportok listáját, amelyek prioritást élveznek a környezetbarát tervezést végrehajtó intézkedések szempontjából. Az energiahatékonyság növelése a közlekedésben. Javaslat egy a fejlett biztonsági előírásokról (gumiabroncsnyomás-ellenőrzés) és alacsony gördülési ellenállású gumiabroncsokról szóló rendeletre. Javaslat egy a tiszta és energiatakarékos közúti járművek előmozdításáról szóló irányelvre. A kis fogyasztású járművek forgalomba hozatalának támogatása érdekében a Bizottság felülvizsgálja a járművek üzemanyag-hatékonyság szerinti címkézéséről rendelkező irányelvet (14) . A Bizottság javasolta, hogy vonják be a légi közlekedést is a kibocsátási egységek kereskedelmének rendszerébe (15) . Ez további pénzügyi ösztönzést fog jelenteni a légi járművek hatékonyságának javítására a tervezés és működtetés során. A Bizottság javasolta (16) egy kötelező célkitűzés bevezetését a közlekedési üzemanyagok teljes életciklusára vonatkozó üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése céljából. Ez nagyobb ösztönzést fog nyújtani annak érdekében, hogy tovább növeljék az energiahatékonyságot a közlekedési üzemanyagok előállításának folyamatában. Továbbá a következő horizontális intézkedések vannak kilátásban: Az energiaadóról szóló irányelv felülvizsgálata annak érdekében, hogy az energiaadót célzottabban és következetesebben használják az energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontok integrálása révén. A csökkentett HÉA-kulcsokról szóló vita keretében a csökkentett HÉA-kulcsok hatékonyságának vizsgálata bizonyos körülmények között. Referenciadokumentum létrehozása az IPPC-irányelv (17) szerinti információcsere eredményeként rendelkezésre álló legjobb energiahatékonysági technikákról.

(12)

A háztartási készülékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő ellátásáról szóló 92/75/EGK tanácsi irányelv, HL L 297., 1992,10,13,, 16. o.

(13)

Az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről szóló 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 191., 2005.7.22., 29. o.

(14)

1999/94/EK irányelv

(15)

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról COM/2006/0818 végleges

(16)

Javaslat a benzinre, a dízelüzemanyagokra és a gázolajra vonatkozó műszaki előírások, illetőleg a közúti közlekedésben a tüzelőanyag-felhasználás következtében kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mennyiségének ellenőrzését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó műszaki előírások tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről COM(2007)18

(17)

Az integrált környezetszennyezés-megelőzésről és –ellenőrzésről szóló 96/61/EK tanácsi irányelv

13-12-2007

13-12-2007

HU


Javaslat egy felülvizsgált rendeletre, amely engedélyezné szervezetek önkéntes részvételét egy közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS). Ez a rendelet kötelezi a résztvevő szervezeteket, hogy az alapvető mutatók alapján jelentést készítsenek, beleértve az energiahatékonyságot, továbbá hogy folyamatosan javítsák környezetvédelmi teljesítményüket. Ezeket a jelentéseket független környezetvédelmi ellenőrök ellenőrzik és hagyják jóvá, továbbá nyilvánosságra hozzák őket. A Bizottság előrevetíti egy környezetbarát közbeszerzésről szóló közlemény elfogadását, amely célkitűzéseket határoz meg a környezetbarát közbeszerzéssel kapcsolatban, továbbá kidolgoz egy folyamatot a pályázati dokumentációkban használatos környezetvédelmi előírások megatározására, beleértve az energiahatékonysággal kapcsolatos kritériumokat is. * * * 48 . kérdés, előterjesztette: Alain Hutchinson ( H-0932/07 ) Tárgy: Bioüzemanyagok Számos okból kifolyólag (az élelmiszercélú termények egyre növekvő hiánya, a növekvő élelmiszerárak, pénzügyi spekulációk, stb.) úgy tűnik, hogy a bioüzemanyagok előállításáért folyó hajsza igen gyorsan a délen, pontosabban az Afrikában tapasztalható éhínség súlyosbodásához vezethet. 2007. október 25-én az ENSZ-nek az élelemhez való jogért felelős különleges előadója kiadott egy jelentést, amelyben öt éves moratóriumra szólít fel az olyan növények termesztésében, amelyeket üzemanyag-előállítására szánnak. Az az elképzelés, hogy mire ez az idő eltelik, azonnal át lehet térni a második generációs bioüzemanyagokra, amelyeket növényi hulladékból állítanak elő. Egy másik lehetséges megoldás az lenne, ha a száraz vagy félszáraz földeken termő, étkezésre nem alkalmas növényekből állítanának elő bioüzemanyagot. Támogatja-e a Bizottság a moratórium elfogadását, és/vagy támogatja-e a második generációs bioüzemanyagokkal kapcsolatos kutatásokat annak biztosítása érdekében, hogy a „zöld benzin”-t ne a legkevésbé fejlett országok és kistermelőik kárára fejlesszék ki, emlékezve továbbá arra is, hogy már most a nagy mezőgazdasági termelők és nemzetközi cégek vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy profitálni tudjanak az energiapiaci helyzetből? Válasz A Bizottság nem osztja az ENSZ különleges előadója nézeteit. A mezőgazdasági nyerstermékek árának jelenlegi növekedése a rossz időjárási feltételekből következő alacsony termésből és a feltörekvő országok növekvő keresletének kombinációjából adódik. A Bizottság véleménye szerint egy moratórium semmibe venné a bioüzemanyagokban rejlő lehetőséget, hogy növeli a megélhetést a vidéki területeken, különösképpen a fejlődő országokban. Mindazonáltal a Bizottság vizsgálni fogja, hogy milyen lehetséges hatásai lehetnek az „első generációs” bioüzemanyagoknak az élelmiszerbiztonságra. A Bizottság egyetért azzal, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a második generációs bioüzemanyag-technológiák fejlesztése, és ezeknek az üzemanyagoknak a piacra történő bevezetése érdekében. Ezek segíteni fogják az ellátás biztonságát azáltal, hogy kibővítik a felhasználható nyersanyagok körét. Mindazonáltal az előrehaladás a „második generációs” bioüzemanyagok területén nagy mértékben függ az „első generációs” bioüzemanyagok fejlesztésétől. A Bizottság támogatja ezeknek a technikáknak a fejlesztését a kutatással és technológiai fejlesztéssel kapcsolatos programjain keresztül. A Bizottság nemrégiben egy

95

96

HU


további stratégiát határozott meg az európai energiatechnológiai stratégiai tervben (18) . A Bizottság támogatni fogja ezeket az intézkedéseket a következő megújuló energiáról szóló irányelvben. * * * 49 . kérdés, előterjesztette: Paul Rübig ( H-0938/07 ) Tárgy: Megtakarítási célkitűzések értelmezése az energiahatékonyságról szóló 2006/32/EK irányelv értelmében A 2006/32/EK (19) irányelv általános értelmezése szerint csak azok az intézkedések fognak beleszámítani a megtakarítási célkitűzésekbe, amelyek 2016-ban is érvényben vannak. Ennek következtében azonban azokat a megtakarítási intézkedéseket, amelyek rövid ideig hatnak, csak röviddel 2016 (sőt, esetleg csak 2020) előtt fogják bevezetni. Ez az értelmezés arra ösztönöz, hogy ne használjuk ezeket az intézkedéseket a lehető legkorábban, hanem inkább tartalékoljuk őket annak érdekében, hogy maximalizáljuk a 2016-os célkitűzésbe beleszámító hatásaikat. Helytálló-e ez az értelmezés, és milyen intézkedést javasol a Bizottság ezeknek a lehetséges hatásoknak az ellensúlyozására? Válasz Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló (2006/32/EK) irányelv célja az energia-végfelhasználás hatékonyságának költséghatékony javítása. Ez a tagállamokban egy energiahatékonysági strukturális alap bevezetésével történik. Az irányelv egy 9%-os energia-végfelhasználói megtakarításra irányuló célelőirányzatot határoz meg a tagállamok számára 2008. január 1-jétől 2016. december 31-éig. A megtakarítás az ezen periódus során elért éves összesített megtakarítás eredménye. Minden ezen periódus alatt hozott intézkedés hozzájárulhat a megtakarításhoz azzal a feltétellel, hogy a keletkező energiamegtakarítások igazolhatóak és mérhetőek, vagy legalább megbecsülhetőek a kilenc év elteltével. Rövid ideig ható megtakarítási intézkedések is bevezethetők. Ezeknek igazolhatónak és mérhetőnek vagy megbecsülhetőnek kell lenniük a kilencedik év végén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az intézkedéseknek még mindig hatást kell gyakorolniuk, amikor a megtakarításokat mérik vagy megbecsülik. * * * 50 . kérdés, előterjesztette: Ryszard Czarnecki ( H-0942/07 ) Tárgy: Közös EU-s energiapolitika kialakításának lehetősége az EU-Oroszország csúcstalálkozót követően A Bizotság szerint milyen gyakorlati lehetősége van egy közös EU-s energiapolitika kialakításának a nemrégiben zajlott EU-Oroszország csúcstalálkozó fényében?

(18)

COM(2007) 723

(19)

HL L 114., 2006.04.27., 64. o.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Válasz A korai előrejelző mechanizmus jóváhagyása volt az egyik konkrét praktikus eredménye a legutóbbi, októberben Mafrában tartott EU-Oroszország csúcstalálkozónak. A mechanizmus célja a potenciális kínálat, továbbá a szállítási és keresleti problémák és kockázatok időben történő feltárása a potenciális zavarok hatásának minimalizálása érdekében. A mechanizmussal kapcsolatos gyakorlati teendők megvalósítása már folyamatban van. A mechanizmus bevezetése az energia témakörével kapcsolatos konstruktív és kölcsönösen hasznos párbeszéd konkrét eredménye, amely folytatódni fog az EU és Oroszország között. Ez azt is mutatja, hogy a tagállamok közötti, továbbá a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködés és szolidaritás konkrét kezdeményezésekhez és cselekvéshez vezet a közös energiaügyi külpolitika terén. Azonkívül az EU és Oroszország közötti energiaügyi párbeszéd tematikus csoportok keretében kezdeményezett tevékenységek, például a mindkét fél közös érdekében álló infrastrukturális projektek listájának naprakésszé tétele, szintén hozzá fognak járulni közös álláspont kialakításához az EU oldalán. A Bizottság úgy hiszi, hogy a tagállamoknak szorosan együtt kell működniük egymással és a Bizottsággal az energiaügyi külpolitika terén a világos és következetes közös álláspont meghatározása, továbbá a politika támogatása érdekében tett világos és következetes tevékenység kialakítása érdekében. Egy ilyen folyamatos koordináció erőt és hitelességet, továbbá befolyást kölcsönöz az EU-nak a nemzetközi tárgyalások során. * * * 51 . kérdés, előterjesztette: Anni Podimata ( H-0945/07 ) Tárgy: Regionális és helyi célkitűzések szükségessége a megújuló energiaforrások előmozdítása érdekében Az európai szintű tudatosság az energiapolitikának a környezetvédelemre és a regionális fejlődésre tett hatásáról az elkövetkezendő évekre vonatkozó ambiciózus kötelező célkitűzések felállításához vezetett a tagállamok részéről a megújuló energiaforrások fejlesztésével kapcsolatban. Mivel szükség van a megújuló energiaforrások aktív előmozdításának ösztönzésére, léteznek-e a nemzeti célkitűzések mellett regionális és helyi célkitűzések bevezetésére vonatkozó tervek? Milyen intézkedésekkel segítik a regionális és helyi hatóságokat ezen célkitűzések bevezetésében? Például lesznek-e a megújuló energiaforrásokba és hálózatokba helyi szinten való beruházást támogató és növelő intézkedések, figyelembe véve, hogy az ezen a téren nagy lehetőségekkel rendelkező területek (például a görög szigetek) híján vannak a szükséges energiatermelő és –elosztó infrastruktúráknak? Végezetül terveznek-e regionális felmérést készíteni azon területek meghatározására, amelyek különösen magas megújulóenergia-potenciállal rendelkeznek azzal a céllal, hogy ezt a lehetőséget prioritássá fejlesszék? Válasz A Bizottság nem tervezi, hogy a kötelező nemzeti célkitűzések mellett regionális és helyi szinten is megújulóenergia-felhasználási célkitűzéseket javasol.

97

98

HU


Mindazonáltal a Bizottság arra biztatja a régiókat, hogy ők maguk állítsanak fel célkitűzéseket a kohéziós politikáról és a vidékfejlesztési programokról szóló folyamatban lévő tárgyalások részeként. Sok régió már felállított helyi célkitűzéseket a megújuló energiával kapcsolatban. Valójában a regionális vidékfejlesztési programok egyik kölcsönösen megállapított mutatója a megújuló energia növekvő előállításával kapcsolatos. A tagállamok eddig körülbelül 8 milliárd eurót utaltak ki helyi szinten a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság előmozdítására a kohéziós politika keretéből a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra. Mindazonáltal nehéz a régióknak juttatott segély teljes mértékét számszerűen meghatározni, mivel további hozzájárulások – például a Versenyképesség és Innováció program (2007-2013) keretén belüli „Intelligens Energia – Európa” kezdeményezés, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap részéről – szintén fontos szerepet fognak játszani a megújuló energiaforrások helyi szinten való felvételének ösztönzésében. A Bizottság javaslatot tervez benyújtani egy megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos keretirányelvről, amely megkövetelné a tagállamoktól egy nemzeti cselekvési terv benyújtását, amely áttekintést ad arról, hogy mily módon szándékoznak elérni a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos nemzeti célkitűzéseket. Néhány tagállam esetében a regionális szempontok – mint például az erőforrásokhoz való hozzáférés a különböző régiókban – figyelembe vétele kulcsfontosságú szerepet fog játszani. A Bizottság elvégezte az egyes tagállamok lehetőségeinek felmérését, de ez a munka nem volt annyira részletes, hogy a tagállamokon belüli különböző régiók felmérésére is kiterjedjen. * * * 52 . kérdés, előterjesztette: Laima Liucija Andrikienė ( H-0955/07 ) Tárgy: Energiatechnológiai stratégiai terv A Bizottság javasolta egy új „energiatechnológiai stratégiai terv” (SET-terv) létrehozásáról szóló közlemény kiadását, amely ágazati kezdeményezéseket és nagyobb kutatási erőfeszítéseket tartalmaz az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák felfejlesztésére irányuló tervek részeként, de a pénzügyi kérdésekre vonatkozó javaslatok tárgyalását jövő évre halasztotta. Értékelte-e már a Bizottság a SET-terv erős és gyenge oldalait, és mi a kimenetele ennek az értékelésnek? Van-e elképzelése a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy ki és hogyan fogja finanszírozni a SET-terv végrehajtását? Válasz A SET-terv elkészítéséhez a Bizottság részletes elemzést készített az európai energiatechnológiai kutatási és fejlesztési rendszer erős és gyenge oldalairól, továbbá a különböző jelenlegi technológiai irányzatokról. Ezek megtalálhatóak a kapacitástérkép és a technológiai térkép című dokumentumokban, amelyeket a SET-tervről szóló közleménnyel együtt mutatunk be. Az értékelés során azt találtuk, hogy az energiával kapcsolatos fejlesztések sok nehézségbe ütközhetnek, de EU-s szinten szoros együttműködésben dolgozva hatékonyabban tudjuk kezelni ezeket. El kell ismernünk az energiatechnológia alapvető és stratégiai szerepét az energia és az éghajlatváltozás kezelésében; közösen kell megterveznünk a kutatási és fejlesztési tevékenységeinket; hatékonyan kell célkitűzéseinket megvalósítani célzottabb és hatékonyabb eszközök

13-12-2007

13-12-2007

HU


alkalmazása segítségével; növelnünk kell a pénzügyi és emberi erőforrásokat; és meg kell erősítenünk a nemzetközi együttműködést. A finanszírozás kérdését illetően a Bizottság szeretné hangsúlyozni, hogy ez közös erőfeszítés lesz, ezért az állami alapokat csakúgy mint a privát szektort mozgósítanunk kell, természetesen mind EU-s, mind nemzeti szinten. A SET-tervben a Bizottság be fog jelenteni egy közleményt 2008 végére, amely az új beruházások lehetséges forrásait fogja elemezni, beleértve az EU költségvetését is. * * * 56 . kérdés, előterjesztette: Ioannis Gklavakis ( H-0881/07 ) Tárgy: Környezetszennyezés Egy amerikai szervezet, a US Blacksmith Institute által nemrégiben készített tanulmányban (2007 szeptember) azt találták, hogy Kína, India, Oroszország és Argentína fejlődő gazdaságai nem csak azon emberek millióinak környezetét szennyezik, akik a szennyezést okozó ipari létesítmények közelében élnek, hanem – sajnálatos módon – az egész bolygót, mivel a szennyezőanyagok többsége a tengerekbe és az atmoszférába jut, amelyek természetesen nem tisztelik a határokat. A szennyezett környezet az oka számos betegségnek, amit alátámaszt a különféle rákos megbetegedések megnövekedett gyakorisága. Szerencsére az Európai Unió gyorsan felismerte a környezetvédelem fontosságát az emberi egészség szempontjából, és minden politikája nagyon fontos környezetvédelmi dimenzióval rendelkezik. De mi fog történni a világ környezetével? Az eredményeket nemzetközi fórumokon mutatják be, ahol hivatalos következtetéseket vonnak le, de ezt nem követi tényleges politikai kezdeményezés a lényegi kérdésekről. Tervez-e nyomást gyakorolni a Bizottság a nemzetközi közösségre, hogy az hatékony intézkedéseket vezessen be a környezet védelme érdekében, amely végső soron mind a szennyezőket, mind a nem szennyezőket érinti, hogy egy egészségesebb környezetet tudjunk biztosítani gyermekeink számára, mielőtt túl késő lenne? Válasz A Bizottság komolyan veszi a nagy felemelkedő gazdaságoknak, különösen Kínának, Indiának és Oroszországnak a környezetre gyakorolt hatását, és fokozza a bilaterális kooperációt ezekkel az országokkal. Mostanában minden lehetőséget megragadunk, hogy bilaterális és multilaterális fórumokon kifejezzük a környezettel kapcsolatos aggályainkat, kísérletet téve arra, hogy bevonjuk ezeket az országokat. A környezetvédelem vált a sarokkövévé az EU bilaterális stratégiai partnerségének Kínával, Indiával és Oroszországgal, és magas szintű környezetvédelmi párbeszédeket folytatunk ezekkel az országokkal. Ezek a párbeszédek konkrét akciókat eredményeztek a lég- és vízszennyezés, a klímaváltozás, a tisztább termelés és a hulladékkezelés területén. A 2005. évi EU csúcstalálkozókon Indiával és Kínával megegyeztek a klímaváltozással kapcsolatos együttműködés szorosabbá tételében klímaváltozási partnerségek létrehozása által. Az EU és Kína közötti partnerség keretében együttműködést kezdeményeztek egy közel zéró kibocsátású széntüzelésű demonstrációs erőmű megépítésére, amely szén-dioxid-megkötést és -tárolást alkalmaz Kínának a széntüzelésből eredő gyorsan növekvő üvegházhatást okozó gázok kibocsátását célozva ezzel.

99

100

HU


Az Ázsiára és Latin-Amerikára vonatkozó regionális stratégiai programjain keresztül a Bizottság támogatja a környezetvédelmet a környezetvédelmi kormányzás erősítése a szakértelem növelése által. A környezetvédelem és erdők költségvetési tételből (2000–2006) több mint 300 millió eurót nyújtottak annak biztosítására, hogy a környezetvédelem a régió fejlődésének szerves részévé váljon. A természetes erőforrások fenntartható kezelése a legmagasabb prioritású területek között volt. A környezetvédelem szintén a kulcsfontosságú politikai területek egyike, amelyet a Regionális Stratégia Ázsiáért (2007-2013) program keretében támogatunk. Évente több mint 30 millió eurót biztosítunk a környezetvédelem, energia és klímaváltozás fejezeten belüli tevékenységekre. Ezek a kezdeményezések segíteni fognak a szabályozási, adminisztratív és tudományos kapacitás kiépítésében, amelyre szüksége van Ázsiának a jelenlegi környezetvédelmi kihívások kezelése érdekében. A Bizottság részt vesz több multilaterális fórum munkájában az Egyesült Nemzetek (ENSZ) különböző testületein belül, nevezetesen az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságában és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programban, ösztönözve a szélesebb körű nemzetközi intézkedéseket a globális környezetvédelmi kihívások kezelésére. A Bizottság (mint a Közösség képviselője) aktív szerepet vállal a többoldalú környezetvédelmi megállapodások (egyezmények/jegyzőkönyvek) kidolgozásában, ratifikációjában és bevezetésében, és mára több mint 50 környezetvédelmi megállapodás részese olyan területeken, mint a klímaváltozás, az ózonréteg védelme, az elsivatagosodás, a természetvédelem, a hulladék és vegyi anyag kezelése továbbá az országhatárokon átterjedő lég- és vízszennyezés. A légszennyezés területén a Bizottság kulcsszerepet játszott abban, hogy számos partnerrel (beleértve Oroszországot) sikerült megállapodásra jutni a nehézfém- és kénkibocsátás okozta szennyezés csökkentéséről a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezésről szóló egyezmény (CLRTAP) által. Globálisan a Bizottság sürgeti a Stockholmi Egyezmény – a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP) elleni védelemre vonatkozó legfontosabb nemzetközi egyezmény – határozott és hatékony végrehajtását, valamint továbbfejlesztését. Ezen szennyező anyagok kiküszöböléséhez nagy pénzügyi és technikai erőforrásokra van szükség. A Bizottság szoros együttműködésben dolgozik a fejlődő országokkal, hogy segítse őket ezen szennyező anyagok kiküszöbölésében. Ez csupán egy ízelítő a számos folyamatban lévő kezdeményezésből, és jól mutatja a Bizottság igaz elkötelezettségét az irányban, hogy minden lehetséges fórumon támogassa a globális környezet védelmét az emberiség számára. * * * 57 . kérdés, előterjesztette: Sarah Ludford ( H-0883/07 ) Tárgy: Energiahatékony izzók Mivel az EU szándéka a rossz hatásfokú izzók használatának fokozatos megszüntetése, milyen lépéseket tesz a Bizottság annak biztosítására, hogy a tagállamok eleget tesznek az

13-12-2007

13-12-2007

HU


elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2002/96/EK irányelvben (20) foglalt kötelezettségeiknek azt biztosítandó, hogy a forgalmazók és a kiskereskedők az energiahatékony izzók tekintetében „visszavételi” lehetőségeket biztosítanak a fogyasztók számára, ami különösen fontos az említett izzók higanytartalma miatt? Válasz A Bizottság számos lépést tesz annak biztosítására, hogy a tagállamok megfelelnek az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvben foglalt kötelezettségeiknek (21) . A Bizottság először is ellenőrzi az irányelvet a tagállamok nemzeti jogába átültető intézkedések technikai és jogi megfelelőségét. Ezek az intézkedések a gyártókat teszik felelőssé az elektromos és elektronikus berendezések és különösen a világítóberendezések összegyűjtéséért, kezeléséért, visszanyeréséért és környezetbarát elhelyezéséért. A nemzeti jogszabályoknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy a gyártók informálják a fogyasztókat a rendelkezésükre álló külön gyűjtési, visszaviteli és begyűjtési rendszerekről, az újrafelhasználás, újrafeldolgozás és visszanyerés terén játszott szerepről, illetve a szimbólum – áthúzott kerekes szeméttartály – jelentéséről, mely az elektronikus berendezéseken található. A megfelelőségi ellenőrzések eredményeként máris jogsértési eljárás indult két tagállam ellen (2007. október). Jogsértési eljárás indulhat más tagállamok ellen is. A Bizottság másfelől a tagállamok kötelező jelentéseit értékeli az irányelv végrehajtásáról. Egy első jelentéstételi kör 2007 szeptemberében volt esedékes. A Bizottság jelenleg értékeli a jelentéseket. Eredményeit 2008-ban teszi közzé. Harmadsorban a tagállamoknak jelentést kell tenniük a tagállamokon belül összegyűjtött, újrahasznosított, újrafeldolgozott és visszanyert vagy exportált hulladék elektromos és elektronikus berendezések mennyiségéről és kategóriájáról. Az első jelentéstétel 2008 közepére esedékes. Végül rendszeres ülésekre kerül sor a haladás megállapítására, problémamegoldásra, illetve a bevált gyakorlat megosztására, átlagosan évente háromszor. * * * 58 . kérdés, előterjesztette: Marie Panayotopoulos-Cassiotou ( H-0885/07 ) Tárgy: A gyermekek egészséges környezethez való joga Az Egészségügyi Világszervezet statisztikái szerint évente több mint hárommilló gyermek hal meg környezettel közvetlenül kapcsolatos okokból, és a környezeti tényezők a betegségek több mint 80%-át okozzák. A gyermekek jogaira vonatkozó jövőbeli európai stratégia keretében, mely elismeri, hogy a környezeti változások jelentősen kihatnak a gyermekek egészségére és jóllétére, a Bizottság tudna tájékoztatást adni arról, hogy milyen egyedi intézkedéseket kíván elfogadni annak biztosítására, hogy a gyermekek tiszta és egészséges környezethez való jogukat élvezhetik, és megadná az általa javasolt intézkedéseket a gyermekeket érintő egyedi veszélyek

(20)

HL L 37., 2003.2.13., 24. o.

(21)

A 2002/96/EK irányelv, HL L 37., 2003.2.13., 24–38. o.

101

102

HU


mérséklésére, ideértve a zárt terek szennyezését, a légköri szenyezést és a toxikus anyagok használatát? Tájékoztatna a Bizottság arról, hogy kívánja megerősíteni az együttműködést a WHO-val, az UNICEF-fel és más nemzetközi szervezetekkel az adatgyűjtés és a kutatás terén a gyermekek tisztább környezetben való jóllétét illetően? Válasz A Bizottság a gyermekek jogainak védelmét az EU-ban és külső fellépéseiben egyaránt támogatja. A megtett kezdeményezések összhangban vannak a „gyermekek jogaival” az Európai Alapjogi Charta 24. cikke szerint. Ezek továbbá összhangban vannak az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének előírásaival is. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a Lisszaboni Szerződés tervezete szerint „az Unió a harmadik országokkal való kapcsolatában hozzájárul […] az […] emberi jogok, különösen a gyermekek jogai védelméhez”. A Bizottság tisztában van azzal, hogy a környezeti változások és az egyedi kockázatok jelentősen hatnak a gyermekek egészségére és jóllétére. Ilyen módon a gyermekekre mint a lakosság sérülékeny szegmensére a Bizottság által 2003 júniusában SCALE (22) kezdeményezés néven elindított európai környezeti és egészségügyi stratégia vonatkozik, melyben a C a gyermekkere való külön összpontosításra utal. A gyermekekkel kapcsolatos aggályokat a 2004 júniusában elfogadott környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv egészébe is integrálták. A Bizottság ebben az összefüggésben számos kutatási projektben foglalkozik a környezeti nyomás hatásaival. Például a „fogékonyságra” vonatkozó kutatási projekteket finanszíroztak annak érdekében, hogy a gyermekek szükségleteihez igazítsák a szakpolitikai válaszokat olyan esetekben, amikor az utóbbiak különösen veszélyeztetettek. Különösen aggályos a légszennyezettség kérdése, ami különösen veszélyezteti az emberi egészséget. A gyermekekkel együtt az érzékeny csoportokat sújtják leginkább a legkárosabb egészségi hatások. Ezért a meglévő közösségi intézkedések mellett, melyek célja a környezeti levegő minőségének javítása, illetve melyek általában a nagyközönségre irányulnak, további rendelkezések is vonatkoznak az érzékeny csoportokra. Egy ilyen példa az ózoninformációs küszöb a lakosság adott szegmensei akár rövid ideig tartó túlzott terhelésének megakadályozására. Emellett az új levegőminőségi irányelv – jelenleg 2. olvasatban (23) - tartalmaz külön a PM2.5 finom részecskék városi háttérkoncentrációjának csökkentésére vonatkozó célkitűzéseket. Ez várhatóan a legnagyobb egészségi haszonnal jár az érzékeny csoport – többek között a gyermekek – tekintetében. A gyermekek beltéri környezet általi terhelése is aggasztó. A Bizottság szakértői munkacsoportot hozott létre a beltéri levegőminőség vonatkozásában, hogy az tanácsot

(22)

Tudomány, gyermekek, tudatosság, jogalkotás és értékelés

(23)

2005/0183 (COD) intézményközi akta

13-12-2007

13-12-2007

HU


adjon e területen a lehetséges szakpolitikai kezdeményezésekről, és különféle kutatási programokat finanszírozott ennek kapcsán. * * * 59 . kérdés, előterjesztette: Marian Harkin ( H-0908/07 ) Tárgy: A 2000/60/EK vízkeretirányelv Tájékoztatna a Bizottság arról, hogy milyen mechanizmusokat használnak a 2000/60/EK vízkeretirányelv (24) 9. cikkében vázolt vízszolgáltatások költségei visszanyerésének megbecslésére a III. melléklet gazdasági elemzése szerint. Vannak meglévő mechanizmusok, melyek révén a fogyasztók kifogásolhatják a költségeket, ha azok szokatlanul magasak? Válasz A tagállamok a vízkeretirányelv (25) értelmében kötelesek 2010-ig olyan vízárszabási politikákat végrehajtani, melyek célja egyrészt a vízszolgáltatási költségek visszanyerése, másrészt a szolgáltatás felhasználóinak a víz fenntarthatóbb módon való használatára ösztönzése. Az említett költségek megbecslésére vonatkozó mechanizmusok (pénzügyi költségek, illetve környezeti és erőforrásköltségek), az ilyen költségek visszaszerzésének végrehajtása és a különféle vízhasználók megfelelő hozzájárulásának megbecslésére a folyómeder-kezelési tervek keretében kell, hogy sor kerüljön (vö. a vízkeretirányelv 13. cikke), melyet 2009 végéig létre kell hozni. Ezt követően a tagállamoknak 2010. március 22-ig jelentést kell tenniük a Bizottságnak. Bár a vízkeretirányelv megállapítja a fő kötelezettségeket, a tagállamok feladata a víz díjszabási politikájának részletes megállapítása a szubszidiaritás elvével összhangban. A Bizottság e munka támogatására informális iránymutató dokumentumot kezdeményezett és szervezett, más támogató eszközökkel együtt, a vízkeretirányelv gazdasági eszközeinek végrehajtására. Erre a tagállamokkal szoros együttműködésben került sor (26) . A folyómeder-kezelési tervek létrehozásával a tagállamok kötelesek nyilvános konzultációt folytatni. A folyómeder-kezelési tervek tervezetét konzultációs célból 2008 decemberében nyilvánosságra hozzák. Az érdekeltek ekkor észrevételeket tehetnek a tervezett intézkedésekről, ideértve a költségek visszanyerésére kiválasztottakat is. A vízkeretirányelv szerint a tagállamok figyelembe vehetnek társadalmi és gazdasági megfontolásokat egyes felhasználók esetében a költség-visszanyerés mértékének megállapításakor (vö. 9.1. cikk). Emellett a tagállamok egyes vízfelhasználási tevékenységeket mentesíthetnek a 9. cikk (1) bekezdésének rendelkezései alól, amennyiben ez nem sérti az irányelv célkitűzéseinek megvalósulását (vö. 9.4. cikk). Emellett a vízdíjszabási struktúrák átláthatósága elengedhetetlen az említett gazdasági eszközök eredményességéhez. A vízkeretirányelv önmagában nem rendelkezik fogyasztóvédelemről, mivel ez jogalapján kívül esne. A szubszidiaritás elvével összhangban (24)

HL L 327., 2000.12.22.

(25)

2000/60/EK irányelv, HL L 327., 2000.12.22.

(26)

http://water.europa.euvagy http://ec.europa.eu/environment/water/index_en.htm

103

104

HU


a tagállamok feladata a megfelelő mechanizmusok létrehozása. A természetes személyek mindenesetre jogorvoslatot a fogyasztói szerződések tisztességtelen feltételeiről szóló 93/13/EGK irányelv alapján kereshetnek (27) . * * * 60 . kérdés, előterjesztette: Hélène Goudin ( H-0910/07 ) Tárgy: A svéd szennyvízkezelő üzemek átalakítása A Bizottság eljárást indított Svédország ellen a Bíróságnál, mivel Svédország elmulasztotta szennyvízkezelési üzemeit átalakítani a nitrogénkezelés fejlesztésére. Kb. 60 üzem érintett, és ez kb. 1 milliárd SEK fejlesztési költségvetést tesz szükségessé. Ezek legtöbbje Norrlandban és Dél- és Közép-Svédországban található. A szennyvízkezelési üzemeket képviselő szervezet, a Svéd Víz- és Szennyvízkezelési Szövetség azzal vádolta a Bizottságot, hogy az nem ismeri eléggé az ügyet. A svéd Környezetvédelmi Hivatal megállapította, hogy az átalakítás nem járna kedvező hatással. A kutatók és a svédországi állami hatóságok egyetértenek abban, hogy nem a nitrogén az elsődleges oka a Baltikum eutrofizálódásának, hanem a foszfor, melyet a svéd kezelőüzemek szinte teljesen kiiktatnak. A Bizottság milyen alapon döntött úgy, hogy a svéd szennyvízkezelési üzemek ténylegesen javíthatják a nitrogénkezelést? A Bizottság milyen mértékben véli úgy, hogy a jelenlegi kezelőüzemek az okai a határon átnyúló környezeti problémáknak? Válasz A Balti-tenger Európa egyik leginkább eutrofizált vize, mivel magas benne a foszfor- és nitrogénkoncentráció. A mezőgazdaság és az elégtelenül kezelt szennyvíz az ilyen tápanyagbevitel fő forrása. Ez a következtetés különösen szerepel a HELCOM, a Balti-tenger tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény – melynek Svédország részes fele – által 2007. november 15-én elfogadott balti-tengeri cselekvési tervben. A HELCOM becslése szerint a Balti-tenger jó ökológiai státuszának megvalósításhoz kb. 15 000 tonna foszfort és 135 000 tonna nitrogént kellene évente csökkenteni. A környezet szennyvízkibocsátás káros hatásai elleni védelme érdekében az Európai Unió 1991-ben irányelvet fogadott el a városi szennyvíz kezeléséről, és ebben a területen alkalmazandó fontos határidők és feltételek szerepelnek (28) . Az irányelv alapvető vonása az érzékeny területek azonosítása, ahol a szennyvíz szigorúbb kezelése szükséges. A tény, hogy a Balti-tenger körül nyolc tagállam jelölte ki parti vizeit érzékenyként a városi szennyvízkezelési irányelv értelmében, megerősíti a tényt, hogy a Balti-tenger eutrofizálódása határon átnyúló környezeti probléma. A kérdésben említett kezelőüzemek vizet bocsátanak ki Svédország érzékenynek tekintett területeire. A szigorúbb vízkezelés bevezetésének határideje ilyen üzemekben 1998. december 31.

(27)

HL L 95., 1993.4.21.

(28)

91/271/EGK irányelv, HL L 135., 1991.5.30.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Mivel Svédország nem tett eleget e kötelezettségnek, a Bizottság jogsértési eljárást indított Svédország ellen 2002-ben. A Bizottság tulajdonképpen úgy vette, hogy Svédország, figyelemmel a városi szennyvízről szóló irányelv szerinti kötelezettségeire, illetve a Balti-tenger egészének magas szintű eutrofizálódására, a nitrogént el kell, hogy távolítsa a szennyvízből. A svéd szennyvíz nitrogénkibocsátásának csökkenése az egész Balti-tenger számára előnyös lesz. Azonban kedvező látni, hogy Svédország egyéb lépéseket is tesz e téren. Például érdemes megemlíteni, hogy Svédország 2007 áprilisában beleegyezett a balti-tengeri államok tanácsának keretében a szennyvízkezelés fokozásába a nitrogén további eltávolítására. A Balti-tenger eutrofizálódásának csökkentése egyik feladatunk Európa lehető legjobb környezeti feltételeinek biztosításához. * * * 61 . kérdés, előterjesztette: Georgios Toussas ( H-0915/07 ) Tárgy: Intézkedések a Koilada-öbölben (Kranidi önkormányzata) egy sómentesítő üzem megépítésének megakadályozására A 'Mind Compass Parks A.E.' sómentesítő üzemet tervez építeni Koiladában (Kranidi önkormányzata) egy olyan tanulmány alapján, melyet a Görög Műszaki Kamara Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődéssel Foglalkozó Állandó Bizottsága hibásnak értékelt. Az üzem célja a turistalétesítmények vízzel való ellátása, ideértve pl. a Delprizában - Killada dombok és Seascape dombok – levőket, illetve a létrejövő víz kereskedelmi felhasználása. Az üzem megépítése különösen kedvezőtlenül érinti a halászatot, a mezőgazdasági termelést és a közegészséget, továbbá a Koiladai-öböl környezetére is katasztrofálisan hat, mely Massitos ősi város területe. A környezet egyébként máris szennyezett, mivel Kranidiban nem fejeztek be egy biológiai szennyvízüzemet, illetve az Argolisi-öböl halgazdaságainak jelenléte miatt. A Bizottság tudatában van az üzem megépítésére vonatkozó terveknek? Kapott kérelmet finanszírozásra? A Bizottság tudatában van annak, micsoda környezeti problémákat okozhat az üzem a régióban? Milyen intézkedéseket hoz majd az Argolisi-öböl környezete további szennyezésének megakadályozására a sómentesítő üzem megépítésével összefüggésben? Válasz A Bizottság nincs tudatában a Kranidi önkormányzatánál, a Koiladai-öbölben épülő sómentesítő üzemnek. A projekt nem kap EU-finanszírozást. A sómentesítő üzemekre nem vonatkozik a módosított, egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv (29) . A képviselő tájékoztatása alapján a jelek szerint a projekt tekintetében nem végeztek környezeti hatásvizsgálatot (KHV).

(29)

HL L 175., 1985.7.5.

105

106

HU


Ez esetben a görög hatóságok nyilvánvalóan átlépték az EK-jog szerinti szigorú jogi kötelezettségeiket. Ebből adódóan a Bizottság a továbbiakban semmilyen alapon sem folytathatja az ügyet. Összefoglalásképp: amennyiben az illetékes görög hatóságok által folytatott KHV-eljárás hiányos, ez a tagállamok igazgatási közigazgatási és bírói hatóságainak kizárólagos hatáskörébe tartozó ügy. * * * 62 . kérdés, előterjesztette: Eoin Ryan ( H-0920/07 ) Tárgy: Éghajlatpolitika Az ENSZ által készített újabb jelentések alapján, melyek szerint az éghajlatváltozás problémái a korábbiaknál is erősebbek, úgy véli a Bizottság, hogy az Európai Unió még ambiciózusabb célkitűzéseket kell, hogy megállapítson az európai CO2—kibocsátás csökkentésére? Az Európai Unió jelenleg 2020-ig csak 20%-kal kell, hogy csökkentse CO2-kibocsátását. Válasz A környezetért felelős biztos jelenleg Balin van az ENSZ éghajlat-változási konferenciáján, ahol az EU és számos partnere reményei szerint a nemzetközi közösség megállapodik abban, hogy tárgyalásokba fog az új, globális és átfogó éghajlatváltozási megállapodsáról a 2012 utáni időszakra. A biztos erről hosszasan beszélt a novemberi bali plenáris ülésen (30) . Elmondása szerint az EU éghajlat- és energiastratégiája és az általunk főbb partnereinkkel ez évben végzett munka, ideértve a nemrégi EU-Kína és EU-India csúcstalálkozókat is, lényeges volt az ambiciózus bali célkitűzések megállapításában, illetve a 2012 utáni éghajlati megállapodások struktúrájában. Előrejelzéseink szerint a 2ºC-os globális éghajlatváltozási célkitűzése megvalósítása érdekében a globális kibocsátást az 1990-es szinthez képest legalább 50%-kal kell csökkenteni 2050-ig. Az EU célkitűzései ezen ambiciózus szint elérésével összhangban vannak, azonban csak akkor, ha mások is lépnek. Az EU-nak a valódi vezető szerep demonstrálására otthon kell bizonyítania. A Bizottság elfogadja a következő év elején az éghajlati és energetikai végrehajtási javaslatokat, melyek szükséges eszközöket biztosítanak a legalább 20%-os egyoldalú kibocsátáscsökkentésre vonatkozó célkitűzéseink megvalósításához, illetve olyan nemzetközi megállapodás esetén megvalósuló 30%-os csökkentéshez, mellyel más fejlett országok is hasonló erőfeszítések mellett kötelezik el magukat. Ma fejlett ország partnereinkre nehezedik a nyomás, hogy kövessék példánkat, vállaljanak vezető szerepet és tegyenek ambiciózus kötelezettségválallást az abszolút kibocsátáscsökkentés mellett. Nem várhatjuk, hogy mások is ilyen szinten lépjenek fel, ha mi sem tesszük.

(30)

Vö. a O-0058/07 sz. szóbeli választ igénylő kérdés vitáját a Bizottságnak a Bali Éghajlat-változási Konferenciával kapcsolatos stratégiájáról (COP 13 és COP/MOP 3) a Parlament első strasbourgi plenáris ülésén, 2007.11.14.

13-12-2007

13-12-2007

HU


A kibocsátás növekedésére vonatkozó világszintű előrejelzések azonban nem hagynak kételyt – a fejlődő országoknak is hozzá kell járulniuk –, nem feltétlenül abszolút kibocsátáscsökkentéssel e szakaszban, hanem le kell lassítani a kibocsátás növekedését, és készen kell állni a segítségre. A globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás a követkető 10–15 évben csúcsosodik ki. Csak ezzel maradhatunk meg a 2 –os korlát melletti globális átlagos hőmérsékleti szinten. * * * 63 . kérdés, előterjesztette: Liam Aylward ( H-0922/07 ) Tárgy: A CO2-kibocsátás csökkentése Kínában és Indiában Adhat a Bizottság politikai biztosítékot arról, hogy az Európai Unió minden létező nemzetközi fórumon ösztönzi Kínát és Indiát a teljes körű nemzetközi kötelezettségvállalásra országaikban a CO2 –kibocsátás csökkentésére? Válasz A Bizottság minden lehetőséggel él két- és többoldalú fórumokon, hogy minden nemzetközi partnert arra ösztönözzön, hogy nemzetközi tárgyalásokba fogjanak egy 2012 utáni éghajlat-változási keret felé, és megerősítsék erőfeszítéseiket belföldi szinten az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére. Az EU az elmúlt évben nagy szerepet játszott abban, hogy ezeket az ügyeket szélesebb közönség elé tárja, biztosítva az éghajlatváltozás valós hatásainak és következményeinek a lehető legszélesebb körű vizsgálatát. Ez évben előzmény nélkülien sok magas szintű éghajlatváltozási vita zajlott az ENSZ-ben, a G8-ak közt, az USA-ban rendezett nagy gazdaságok találkozóján, illetve az EU valamennyi kétoldalú kapcsolatában, ideértve az elmúlt hónapokban az EU-ASEAN (31) , EU-Kína és EU-India csúcstalálkozókat. A környezetért felelős biztos jelenleg Balin van az ENSZ éghajlat-változási konferenciáján, ahol az EU és számos partnere reményei szerint a nemzetközi közösség megállapodik abban, hogy tárgyalásokba fog az új, globális és átfogó éghajlatváltozási megállapodsáról a 2012 utáni időszakra. Biztosnak látjuk, hogy partnereink komolyan veszik felelősségüket. Kína idén nemzeti éghajlatváltozási programot adott ki, ambiciózus kibocsátáscsökkentési tervekkel, az indiai miniszterelnök pedig éghajlatváltozási tanácsadó bizottságot hozott létre. Az EU számos mechanizmussal rendelkezik az Indiával és Kínával való kétoldalú interakció előmozdítására, ideértve az EU–Kína éghajlatváltozási partnerséget és az EU-India tiszta fejlesztési mechanizmusról és éghajlatváltozásról szóló kezdeményezést. Ezek konkrét gyakorlati intézkedésekre összpontosítanak az alacsony szénigényű technológiák fejlesztésének előmozdítása és az éghajlatváltozás kezelése érdekében. Az EU emellett fejlesztési segítségnyújtásaiban a környezeti projektekre irányuló különféle finanszírozási vonalakkal bír. * * *

(31)

Dél-kelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége

107

108

HU


13-12-2007

64 . kérdés, előterjesztette: David Martin ( H-0927/07 ) Tárgy: Kénkibocsátás európai hajókról Milyen intézkedéseket tervez a Bizottság a hajók kénkibocsátásának visszafogására? Válasz A tengeri hajózás jelentős szennyezési forrás, ahogy azt a levegőszennyezési tematikus stratégia is kiemelte (32) . A 2005/33/EK irányelvvel (33) módosított 1999/32/EK irányelv (34) létrehozott két európai tengeri területet kénkibocsátás-ellenőrzési területként (SECA). Ez a kettő a Balti-tenger és az Északi-tenger és a La Manche. Ennek eredméyneként az e területeken áthaladó hajók csak legfeljebb 1,5%-os tömegszázalékú kéntartalommal bíró üzemanyagot használatnak (vagy 15.000 mg/kg vagy ppm). Ez kb. 40%-kal kevesebb, mint a nemzetközi hajózásban használt átlagos üzemanyag (2,7%). Ez a követelmény a közösségi kikötőkből menetrend szerint működő személyszállító hajókra is igaz. Emellett 2010. január 1-jétől a kikötött hajók csak 0,1%-nál kisebb kéntartalmú üzemanyagot használhatnak (1000 ppm). Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy több tennivaló is szükséges a hajók légszennyezésének csökkentésére. Az európai vizeken lévő hajók teljes kén-oxid és nitrogén-oxid kibocsátása megfelel majd a teljes szárazföldi kibocsátásnak 2020-ra. A Bizottság mint ilyen a tagállamokkal együtt nemzetközi intézkedésekkel él a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet útján. A Bizottság azonban megállapította, hogy az IMO-nál elért haladás hiányában közösségi intézkedéseket javasol (35) . A Bizottság emellett felülvizsgálja az 1999/32/EK irányelvet 2008-ban, és ez figyelembe veszi a következő év októberére várható IMO-javaslatokat. * * * 65 . kérdés, előterjesztette: Stavros Arnaoutakis ( H-0950/07 ) Tárgy: Közös kritériumok újrahasznosításához

a

városi

szennyvíz

visszanyeréséhez

és

A mediterrán országokat az elmúlt években sújtó szárazság miatt felmerülő egyik kérdés a víz újrahasznosítása. Mivel az újra felhasznált, kezelt szennyvíz kockázatot jelent a közegészségre, számos ország és nemzetközi szervezet állapított meg kritériumokat az ilyen folyadékok újbóli visszanyerésére és újbóli felhasználására. Az Európai Unión belül a 91/271/EGK irányelv (36) 12. cikkének (1) bekezdése szerint „a kezelt szennyvizet lehetőség szerint újra kell hasznosítani.” Vannak közös európai szintű kritériumok városi szennyvíz visszanyerésére és felhasználására? Ha igen, melyek ezek és ezeket alkalmazzák? Vannak adatok az ilyen vizek görögországi és más mediterrán országokban való felhasználásáról? Vannak európai progamok ilyen vizek használatának ösztönzésére? (32)

COM(2005) 446 végleges

(33)

HL L 191., 2005.7.22.

(34)

HL L 121., 1999.5.11.

(35)

Integrált tengeri politika az Európai Unió számára (COM(2007) 575 végleges

(36)

HL L 135., 1991.5.30., 40. o.

13-12-2007

HU


Válasz A kezelt városi szennyvíz újbóli felhasználásának kérdése igen fontos a vízszegény országokban és régiókban. Míg a nemzetközi szervezetek iránymutatásokat állapítottak meg a kezelt szennyvíz újbóli felhasználására, jelenleg külön uniós jogszabályok nincsenek. A képviselő helyesen utalt a városi szennyvíz kezeléséről szóló irányelv 12. cikkére (37) , mely szerint lehetőség szerint „a kezelt szennyvizet lehetőség szerint újra kell hasznosítani” bizonyos feltételek mellett, azonban az irányelv az újrahasznosításra nem állapít meg harmonizált kritériumokat. Azonban az EU környezeti jogi kerete teljes mértékben alkalmazandó (különösen a víz vonatkozású irányelvekben (38) ), és ugyanígy az élelmiszer-higiéniáról szóló rendelet is (39) a mezőgazdasági újrafelhasználás területén. A 2000. évi vízkeretirányelv állapítja meg valamennyi víz tekintetében a 2015-ig elérendő jó vízminőségi („megfelelő állapot”) célkitűzést a folyómeder-kezelési tervek és intézkedési programok összefüggésében, melyeket 2009-ig kell létrehozni. E rendelkezések között szerepelnek fenntartható vízhasználattal és hatékonysággal és újrafelhasználásrral kapcsolatos ösztönzők. A Bizottság a vízhiánnyal és a szárazsággal a Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, 2007. július 18-i közleményében foglalkozott: „Az Európai Unióban a vízhiány és a szárazság kezelése” (40) . Ez többek között „vízhatékony technológiákat és gyakorlatokat” mozdít elő. A mezőgazdasági és kohéziós politika és alapjaik felhasználása támogatják a közösségi joganyag végrehajtását, és ezért hozzájárulnak a fenti célkitűzéshez. A gyakorlatban a kezelt szennyvíz újbóli felhasználását manapság az uniós és mediterrán országokban és azokon túl is gyakorolják. Emellett a részt vevő országok, érintettek és nem kormányzati szervezetek (NGO-k) szakértői dokumentumot dolgoztak ki „Mediterrán országok szennyvizének újrafelhasználásáról szóló jelentés” címen 2007 során a Bizottság és Málta közös elnökletével. Ez értékeli a jelenlegi tudást és tapasztalatokat (ideértve a részletes esettanulmányokat is), áttekintést ad a kapcsolódó kockázatokról és előnyökről, vázolja az alkalmazandó európai uniós környezeti jogszabályokat, illetve a jogalkotási keretet számos országban, és számos ajánlást ad. Ez a dokumentum kell, hogy alapja legyen a további tervezésnek és cselekvésnek EU- és EU-MED szinten. * * *

(37)

91/271/EGK irányelv

(38)

Többek között a 2000/60/EK irányelv a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L327., 2000.12.22., 1. o.) és a 91/271/EGK irányelv a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.)

(39)

852/2004/EK rendelet (HL L 226., 2004.6.25., 3. o.)

(40)

COM(2007)414

109

110

HU


66 . kérdés, előterjesztette: Neena Gill ( H-0958/07 ) Tárgy: Tigrisek a kihalás szélén Az indiai tigrispopuláció az elmúlt öt évben felére csökkent. A legoptimistábbak szerinte ma 1300 tigris maradt csak Indiában. Sürgős fellépés szükséges. India erőfeszítései sikertelenek voltak az orvvadászat megakadályozásában, mivel Kínából és a Távol-Keletről egyre fokozódik az igény a tigristermékek iránt. A tigrisek kihalása nemcsak India problémája: mindannyiunkat súlyosan érintené, ezért kérem a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé, milyen finanszírozás és technikai segítségnyújtás mellett biztosítja az EU a vadon élő állatok védelmét, és különösen hoz létre új megőrzési élőhelyeket a védelem és a kölykök nevelése előmozdítására. Emellett a Bizottság hajlandó Kína mellett kiállni az illegális kereskedelem kérdésében és a tigristermékek iránti kereslet visszafogásában világszerte? Válasz A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) értelmében a tigris és a tigristermékek nemzetközi kereskedelme 1975 óta tilos. A Bizottság mindenesetre aggódik a folyamatos orvvadászat és illegális kereskedelem miatt, ami a megmaradó vadon élő tigrispopulációkat fenyegeti. A Közösség teljes mértékben elkötelezett a CITES mellett, és kulcsszerepet játszik az egyezményen belül, különösen azt biztosítandó, hogy annak rendelkezéseit ténylegesen végrehajtják és érvényesítik. A Közösség teljes mértékben támogatja a tigrisek tekintetében a végrehajtási és megőrzési törekvések erősítését célzó határozatokat, melyeket a CITES részes feleinek 14. konferenciáján (CITES CoP14) fogadtak el 2007 júniusában. A Bizottság nézete szerint a CITES részes feleinek fokozottabb prioritást kell biztosítania a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme elleni küzdelem számára. Ennek szellemében a Bizottság elfogadta az EU cselekvési tervét a CITES végrehajtásáról 2007 júniusában. A Közösség javaslatot is tett, melyet a CITES CoP14 alkalmával elfogadtak, és ennek célja a rendészet megerősítése és a regonális együttműködés fejlesztése volt. A Bizottság számos alkalommal adott hangot annak, hogy kész India számára finanszírozást és technikai támogatást biztosítani annak érdekében, hogy támogassa a fajok megőrzésére irányuló programokat és kezelje az orvvadászatot. Bár India nem kért ilyen finanszírozást és segítséget, a Bizottság többoldalú programja útján biztosította a finanszírozást a CITES ázsiai végrehajtásáról és érvényesítéséről Kínában 2005-ben rendezett workshophoz. A workshop alkalmával végrehajtási kérdésekről és a regionális együttműködésről esett szó a tigristermékek illegális kereskedelme elleni küzdelem során. A Bizottság emellett finanszírozni kívánja a CITES tigriskereskedelem végrehajtásáról szóló ülését, melyre 2008-ban kerül sor. A Bizottság sürgette Kínát, hogy fokozza erőfeszítéseit a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme ellen. A Bizottság ugyan tudomásul veszi, hogy Kína jelentős előrelépést tett a CITES végrehajtásának fejlesztésében, a Bizottságnak szándékában áll az ügy újbóli felvetése fontos alkalmakkor annak biztosítása érdekében, hogy a CITES-t ténylegesen végrehajtják.

13-12-2007

13-12-2007

HU


* * * 68 . kérdés, előterjesztette: Bilyana Ilieva Raeva ( H-0960/07 ) Tárgy: Az Európai Bizottság által Bulgária számára a 2007, 2008–2012 időszakra megállapított üvegházhatásúgáz-kibocsátási kvóták A Bulgária számára a 2007. október 26-i EK-határozattal a 2007-2012 időszakra kiutalt CO2-kibocsátási kvóták mennyisége 42,27 m t CO2 egyenérték. Ez 37,4%-kal kevesebb a kért kvótánál, és drasztikusan csökkenti a legszegényebb EU-tagállam és főbb ipari ágazatai fejlődési és növekedési lehetőségeit. Miért van ekkora eltérés? A Bizottság nem jól döntött, amikor elemzése és számításai kiindulásaként a Bulgária által 2005-ben benyújtott adatokat elfogadta, és nem vette figyelembe az ország alapvető körülményeit a 2003/87/EK irányelvben (41) foglaltak szerint. A Bizottság figyelmeb kívül hagyta a kozloduji atomerőmű 3. és 4. reaktorának bezárását, ami évente kb. 17 m t CO2 egyenérték elvesztését jelenti. A Bizottság a bolgár gazdaság szénintenzitását a GDP/PPP helyett a névleges GDP-vel értékeli. Emellett az előkészületekhez szükséges alapvető dokumentumok (naprakész PRIMES modell) hiányoztak, ezeket nem koordinálták, és ezekkel késlekedtek. Az egyértelmű technikai hibák komolyan csökkentették az ország számára juttatott egységek összmennyiségét. Hogyan fogja a Bizottság orvosolni ezt a nem méltányos és nem indokolható elbánást? Válasz A Bizottság a tagállamok által benyújtott nemzeti kibocsátási tervek (NAP-ok) értékelése során átlátható, konzisztens módszertant alkalmazott. A módszertan a 2005. évi kibocsátásokat vette figyelembe a 2008–2012 közötti időszak jövőbeli kibocsátásainak előrejelzése alapjaként, és figyelembe vette a bruttó hazai termék (GDP) jövőbeli növekedését, illetve a szénintenzitás várható növekedését. A módszertant valamennyi tagállam tekintetében egyenlő módon alkalmazták. Mivel Bulgária esetében nem álltak rendelkezésre ellenőrzött 2005. évi kibocsátási adatok, a Bizottság a 2005. évi kibocsátási adatokat vette figyelembe, melyeket a bolgár NAP tartalmazott. A Bizottság 2005-öt használva számításai alapjául figyelembe vette a kozloduji atomerőmű két reaktorának bezárását. Bulgária az EU-tól kap finanszírozást a fennmaradó kozloduji reaktorok kapacitása jobb kihasználásához, és ahhoz, hogy a megújuló energiaforrásokba és az energiahatékonyságba fokozottabban befektessen. Emellett Bulgária a Kozlodujban generált villamos energia jelentős részét exportálja. A Bizottság a PRIMES modellt alkalmazta, mivel ez volt a rendelkezésére álló legjobb eszköz. Ez független szakértők alapján kialakított, naprakész gazdaságelméletre alapuló szilárd gazdasági modell. Beviteli adatait a tagállamok rendszeresen megküldik. A modellt már használta a Bizottság politikai döntései során, más közintézményekkel együtt. Emellett az Európai Unió mind a 27 országára kiterjed. A technikai hibákkal kapcsolatos állítások megalapozatlanok. A Bizottság határozata valamennyi tagállamra alkalmazandó méltányos módszertanra alapul.

(41)

HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

111

112

HU


* * * 69 . kérdés, előterjesztette: Manuel Medina Ortega ( H-0873/07 ) Tárgy: Mezőgazdasági árak Melyek a Bizottság előrejelzései a következő néhány hónap mezőgazdaságiár-változásait illetően? Válasz A mezőgazdasági termékek ára az elmúlt pár hónapban komoly árnövekedést mutatott, különösen a búza, a kukorica, a baromfi és számos tejtermék esetében. Különféle okok állnak emögött. Egyes okok strukturális jellegűek: az utóbbi 18 hónapban ezek miatt az árak máris magasabbak lettek, mint amit egy évtizede mértek, és általában ezeket előrejelezték a Bizottság által 2007 júliusában a mezőgazdasági piacok középtávú kilátásairól közzétett dokumentumban. E strukturális tényezők mellett a mezőgazdasági ágazatot az elmúlt hónapokban számos kedvezőtlen éghajlati feltétel sújtotta számos termelő és exportáló régióban. Ezen strukturális és rövid távú tényezők kombinálása igen szűk piaci feltételeket teremtett, melyek eredményeként sok mezőgazdasági termék piaci ára határozottan növekedett. A mezőgazdasági piacok Bizottság által történő kezelése és nyomon követése rendszeres, alapos piacelemzésre alapul mind rövid, mind középtávon, és bár a Bizottság nem dolgoz ki rövid távú előrejelzéseket az árakra vonatkozóan, egyre erősebben igaz, hogy e rövid távú tényezők hatása az árakra a következő pár hónapban lassan mérséklődik. Középtávú perspektívában e piaci fejlemények elemzése során szükséges minden óvatosság mellett a Bizottság véleménye szerint a strukturális tényezők, úgymint a globális élelmiszerjeresket növekedése és az új piacok fejlődése ésszerűen fenntartható szinten tartja az árakat, bár alacsonyabb szinten a korábban megfigyeltnél. * * * 70 . kérdés, előterjesztette: Robert Evans ( H-0876/07 ) Tárgy: A vasúti közlekedés versenyképessége az EU-n belül Tervez a Bizottság olyan intézkedéseket, melyek révén az EU-n belül a vasúti utazás versenyképesebb lehet a légi közlekedéssel szemben, a járatszám csökkentése érdekében? Válasz Az Európai Unió politikájának egyik fő célkitűzése a vasúti szektoron belül olyan szabályozási keret létrehozása, mely támogatja e közlekedési mód versenyképességét, ami egészen mostanáig a közlekedésen belül arányaiban egyenletes csökkenést mutatott. A választott recept a vasúti piaci fokozatos megnyitása annak érdekében, hogy a hatékonyság, a megbízhatóság és a hozzáférhetőség terén jelentkező belső előnyök nemzetközi előnyökké alakulhassanak más közlekedési módokkal, pl. a légi közlekedéssel szemben. A nagysebességű vonal megnyitása lehetővé tette a vasút számára, hogy jelentős piaci részesedéshez jusson a korábban a légi közlekedés dominálásával jellemzett útvonalakon. Az Európai Közösség által az európai nagysebességű vasúti hálózat fejlesztésének

13-12-2007

13-12-2007

HU


támogatására fordított erőfeszítés kiemelkedő volt a pénzügyi támogatás és a műszaki harmonizálás tekintetében. A nemzetközi vasúti utasszolgáltatások piacának 2010. januárig történő megnyitására irányuló jogalkotási javaslat nemrégi elfogadása támogatja ezt az elmozdulást. Emellett a Bizottság vasúti utasok telematikájával kapcsolatos európai szabványon dolgozik, mely lehetővé teszi az utasok számára a vasúti szolgáltatások fokozottabban tájékoztatáson alapuló és hatékony kiválasztását és az azokhoz való hozzáférést korszerű technológia útján. * * * 71 . kérdés, előterjesztette: Katerina Batzeli ( H-0902/07 ) Tárgy: A tűzkárosult görög területek helyreállításának támogatása A nemrégi görög tüzek miatt értékes erdei ökoszisztémák nagy volumenben pusztultak el. Igen fontos úgy nemzeti, mint európai szinten, hogy a környezeti és gazdasági kárt helyreállítsák, és az erdőket megfelelően kezeljék és óvják. Ezzel összefüggésben a szakértők véleménye szerint az erdőtérképek megléte elengedhetetlen eszköz e célkitűzés elérésében. A 2007–2013 közötti társfinanszírozott programok keretében van mód közösségi társfinanszírozásra az erdőtérképek létrehozására irányuló projekt terén? A görög hatóságok nyújtottak be ilyen célú javaslatot a 2007-2013 közötti vidékfejlesztési program elkészítése során, és melyek voltak a Bizottság észrevételei? Milyen változtatásokat kértek a görög hatóságok a 2000-2006 közötti vidékfejlesztési programhoz képest, a tűzvésszel érintett régiók helyreállításának előmozdítására tekintettel? Milyen szakaszba jutott a Bizottság engedélyezési eljárása? Válasz Auz 1698/2005/EK rendelet és végrehajtási szabályai rendelkezései alapján az erdőtérképek elkészítését nem tekintik társfinanszírozásra jogosultnak az Európai Mezőgazdsági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) alapján. Ebből következően ilyen intézkedés nem szerepelhet a 2007–2013 közötti görögországi vidékfejlesztési programban. A 3. programozási időszak (2000–2006) összefüggésében és a „Korszerű görögországi ingatlan-nyilvántartás adat- és informatikai infrastruktúrája" nagy projekt keretében egy alprojektet társfinanszíroz az EMVA az erdős területek elhatárolására. Az EU tehát ilyen és hasonló projektek tekintetében nem vesz figyelembe társfinanszírozást a 2007-2013 programozási időszakra. A 2007-2013 közötti görög vidékfejlesztési programot a Bizottság 2007. november 29-én hagyta jóvá (42) . Az 1698/2005/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően a potenciálisan természeti katasztrófával sújtott mezőgazdasági termelés helyreállítására, illetve az erdőpotenciál helyreállítására vonatkozó intézkedés, továbbá a megelőző intézkedések bevezetésére vonatkozó intézkedés szerepelt a javasolt programban.

(42)

C(2007) 6015 határozat

113

114

HU


A 2000-2006 közötti vidékfejlesztési program tekintetében a görög hatóságok még nem nyújtottak be javaslatot a program módosítására a nemrégi erdőtüzek tekintetében. * * * 72 . kérdés, előterjesztette: Yiannakis Matsis ( H-0903/07 ) Tárgy: Száj- és körömfájás Cipruson A ciprusi juh- és kecskeállományt korábban is érintette száj- és körömfájás. Az e betegségtől szenvedő állatok százait vágják le naponta. A ciprusi állattenyésztés és állattenyésztők és más kapcsolódó ágazatok érintettek és azok is lesznek a jövőben. Ugyanez vonatkozik a ciprusi gazdaságra: a betegség hatása katasztrofális lesz. Milyen egyedi támogatási intézkedéseket és kártérítést kínált az EU mostanáig vagy fog a jövőben a betegség sújtotta tenyésztőknek, és hogyan kíván segíteni a Ciprusi Köztársaságon? Készült egyedi terv? Ha igen, hogyan hajtják végre vagy folytatódik a végrehajtása a Ciprusi Köztársasággal együtt? Válasz A súrlókórban szenvedő állatok leölésére vonatkozó kötelezettség és a takarmányellátási problémák máris keményen sújtják a ciprusi juh- és kecsketartókat. A száj- és körömfájás kitörése tovább sújtja a ciprusi gazdálkodókat. Bár a híres halloumi sajt exportjára nem vonatkoznak az egészségügyi korlátozások, egyértelmű, hogy termelését veszélyezteti a tény, hogy egy bizonyos juh, a Chios szükséges a halloumi hagyományos előállításához. Az egészségügyi okokból levágott állatok pótlására csak akkor kerül sor, ha megfelelő állatok állnak rendelkezésre. A száj- és körömfájásra fordított közösségi kiadásokat az úgynevezett „állat-egészségügyi alapból” kezelik. A 90/424/EGK tanácsi határozat értelmében a Bizottság visszatérítheti a tagállami költségeket a száj- és körömfájás ellenőrzésével kapcsolatban. A száj- és körömfájás tekintetében a társfinanszírozás mértékét a tulajdonosok számára az állatok leölése és elpusztítása, a tej elpusztítása, az üzemek tisztítása és fertőtlenítése, a szennyezett takarmány elpusztítása, illetve a nem fertőtleníthető szennyezett berendezések elpusztítása fejében kifizetett kártérítés 60%-ában állapították meg. Ez magában foglalhatja a hasított test feldolgozóüzemekbe való szállítása miatti kártérítést is. A 349/2005/EK bizottsági rendelet állapítja meg az említett intézkedésekre vonatkozó végrehajtási szabályokat. A Bizottság folytatja a helyzet nyomon követését. * * * 73 . kérdés, előterjesztette: Sajjad Karim ( H-0905/07 ) Tárgy: A növekedésre és foglalkoztatásra irányuló lisszaboni stratégia A növekedésre és foglalkoztatásra irányuló lisszaboni stratégia a megfelelő alap az Európa által a globalizációra adott válaszhoz. Európában a globalizáció alakításában a siker nem jön könnyen a 2005 októberében Hampton Court-ban elfogadott széles körű megközelítés alapján, mely a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló és eredeti, 2000. évi elindítását követően 2005 tavaszán megújított lisszaboni stratégia körül összpontosul. Emellett a globalizáció folyamatosan alakul, és a lisszaboni célok elérése felé tett előrehaladás csalódást

13-12-2007

13-12-2007

HU


kelt. A K+F-et fokozni kell, a céloknak azonban realisztikusnak és kellően indokoltnak kell lenniük. A jelenlegi lisszaboni célkitűzés, mely az EU K+F-re fordított GDP-jének 3%-a, egyik kritériumot sem teljesíti, és át kell dolgozni. Milyen intézkedéseket tett eddig a Bizottság annak biztosítására, hogy Európa közösen megerősíti kül- és belpolitikáját annak érdekében, hogy az események fényében ezeket kiigazíthassa, ideértve az energiapiacok változásait vagy a nemrégi pénzügyi instabilitást, továbbá a lisszaboni célkitűzések elérésére? Válasz Az Európai Unió által a globalizációra adott válasz az EU politikai napirendjének központi eleme. A lisszaboni stratégia 2005 tavaszán történt újbóli elindítása eredményeként Európa visszakerült a modern globális gazdaságban a növekedés és a foglalkoztatás megteremtése mérföldkövét jelentő versenybe. A Hampton Court-ban 2005 októberében tartott informális megbeszélésre reagálva a 2006. évi tavaszi Európai Tanácson az állam- és kormányfők hangsúlyozták, hogy sebességet kell váltani a megújított növekedésre és foglalkoztatásra irányuló lisszaboni stratégia érdekében, hogy az európai gazdaság reakcióját kiváltsák. Az EU számos szakpolitikai elemen dolgozik, melyekre azért van szükség, hogy a globalizáció kihívását vállalni tudja. A megújított lisszaboni stratégia jó eredményei egyértelműen láthatók, ahogy a reformok első három éves ciklusának végéhez közeledünk. A költségvetési hiány a bruttó hazai termék (GDP) 2,5%-áról 1,1%-ra csökkent 2005 és 2007 között, míg az államadósság 62,7%-ról 60% alá 2005 és 2007 között. A termelékenység növekedése 2006-ban elérte az 1,5%-ot, míg 2000 és 2005 között az éves növekedési ráta 1,2% volt. Az EU–Egyesült Államok termelékenységi szakadék csökkenni kezdett, és utaltak jelek arra, hogy a kedvező cikluson túl más tényezők is működésbe léptek. A gazdasági növekedés 2006-ban 3,0% volt az EU-27-ben (2005-ben 1,8%), és várhatóan 2007 és 2008 során 2,9%, illetve 2,4% marad. Az utóbbi két évben majdnem 6,5 millió új munkahelyet teremtettek. Várhatóan további 5 millió munkahelyet teremtenek 2009-ig. A munkanélküliség várhatóan 7% alá csökken, ami a 80-as évek közepe óta a legalacsonyabb szint. A jelenleg 66%-os foglalkoztatási ráta a 70%-os átfogó lisszaboni célkitűzéshez jóval közelebb került. A változás ütemének gyorsulásával a munkaterületeket fokozni kell az EU-nak a globalizációs napirend alakítására vonatkozó kapacitása előmozdítása érdekében. A Bizottság új elképzelésekkel áll elő ezen fő kihívások kezelésére: - A belső piac lehető legjobb kihasználása: az EU egységes piacával az európaiak szilárd alapot kapnak, melyet a globalizációhoz és a strukturális változáshoz igazíthatnak. A Bizottság az egységes piac 2007. november 20-i felülvizsgálatában kezdeményezéscsomagról rendelkezett az európai egységes piac korszerűsítése érdekében, illetve hogy több előnyhöz juttassa az európaiakat, a korábbi sikerek alapján. Az egységes piac máris segített a versengő vállalkozások, a csökkentett árak, a fogyasztók több választási lehetősége és a befektetők számára vonzó Európa megteremtésében. A Bizottság intézkedéseinek alapja kiterjedt konzultáció. Ezek biztosítják, hogy az egységes piac többet is tesz a globalizáció kihasználására, a fogyasztók támogatására, a kisvállalkozások előtti nyitás, az innováció ösztönzése és a magas társadalmi és környezeti normák megőrzése. A legfontosabb politikai cselekvések közt, melyeket az egységes piacra vonatkozó csomag megállapít, a következő kezdeményezések szerepelnek: a fogyasztók segítése, hogy gyakorolhassák szerződéses jogaikat és jogorvoslatot kapjanak határon átnyúló módon; a fogyasztók és a kisvállalkozások jobb tájékoztatása; az olyan ágazatok hiányosságaira

115

116

HU


való reagálás, ahol az egységes piac jobban is teljesíthetne; kisvállalkozási törvényre vonatkozó javaslat; illetve „kutatói útlevél” bevezetése; annak egyértelművé tétele, hogyan alkalmazhatók az uniós szabályok az általános érdekű szolgáltatásokra és szociális szolgáltatásokra; és a szociális szolgáltatások minőségének előmozdítása az EU-n belül. A globalizációnak köszönhetően a fő partnerekkel folytatott szabályozási párbeszéd is prioritást élvez. Ezek célja különösen a fokozottabb gazdasági integráció előmozdítása. Emellett fejleszti a konvergenciát a magasabb minőségi normák felé (pl. a számvitel esetében), illetve többoldalú válaszokkal él a globális kihívásokat illetően, pl. a jelenlegi pénzügyi válság esetében. Az EU ilyen párbeszédet az USA-val, Kínával, Japánnal Oroszországgal és Indiával alakított ki. - Európa új szociális valóságára való reagálás: Európa szociális valóságának folyamatban lévő számbavétele során a társdalmunkban folyamatban lévő nagy változásokat tartják szem előtt. Ehhez a szociális napirend új megközelítést szükséges. Az EU-nak eredményesebb eszközökre van szüksége annak biztosítására, hogy a polgárok meglévő jogai megmaradjanak a foglalkoztatásba, oktatásba, szociális szolgáltatásokhoz, egészségügyi ellátáshoz és a szociális védelem más formáihoz való hozzáférés terén Európa-szerte. Más területeken, ahol az EU közvetlen szerepet játszik, jobban ki kell igazítania meglévő eszközeit és politikáit, azonban új politikai válaszokra is építenie kell, ideértve a globalizációs kiigazítás alapot. - Fenntartható energiapolitikák egy alacsony szénfelhasználású jövő érdekében: a Bizottság energiapolitikai kezdeményezései egyértelműen sugallják, hogy elkötelezett a változó világhoz igazodás érdekében az EU politikáinak megerősítése iránt. A 2007. évi tavaszi Európai Tanács következtetései, melyek nagyban támogatták a Bizottság „Energiapolitika Európa számára” című dokumentumban megállapított javaslatait (43) , ambiciózus uniós megközelítést állapítanak meg az energia és az éghajlatváltozás terén. E megközelítés alapjai kötelező célkitűzések – az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ra 20%-os mértékű csökkentése helyett 30%, nemzetközi megállapodás megkötése esetén, illetve az EU energiakosarában a megújuló energia arányának a mostani kevesebb mint 7%-ról 2020-ra 20%-ra való növelése. Emellett kötelezettséget kell vállalni az energiakereslet 20%-os csökkentése iránt 2020-ra, és teljesen működő belső energiapiacot kell teremteni. A Bizottság most hajtja végre az Európai Tanács által megállapított cselekvési tervet. A Bizttság 2007. szeptember 19-án belső energiapiac-csomagot nyújtott be. 2007. november 21-én stratégiai energiatechnológiai tervet nyújtottak be. A Bizottság 2008 elején főbb jogalkotási javaslatokat tesz az éghajlatváltozási és energiacélkitűzések tekintetében, ideértve a megújuló energiát és a szénelkülönítést és -tárolást. Nemzetközi összefüggésben létfontosságú, hogy a 2007 decemberében Balin az éghajlatváltozásról tartott konferencián az EU ténylegesen törekszik hivatalos tárgyalás megindítására egy átfogó nemzetközi megállapodás megkötése érdekében a 2012 utáni időszakbna az éghajlatváltozás elleni küzdelem tárgyában, mivel ezt követően a kiotói kötelezettségek megszűnnek. – Több kutatás és fejlesztés (K+F) és innováció: az EU K+F intenzitása az eddigiekben szerény volt, 2006-ban a GDP 1,84%-a, messze a 2010-re megállapított 3%-os K+F célkitűzéstől. A tagállamok azonban nemzeti célkitűzésekről rendelkeztek, és növelték kormányzati költségvetésüket nominálisan a K+F terén. Ha minden tagállam eléri nemzeti célkitűzéseit, az EU K+F kiadásai az előrejelzések szerint 2010-re elérik a GDP 2,5%-át.

(43)

COM (2007)1 végleges

13-12-2007

13-12-2007

HU


Az EU finanszírozásából lényegesen nagyobb összegeket bocsátottak rendelkezésre a növekedés és a foglalkoztatás terén. A kohéziós politikai programokra vonatkozó új szabályozási keret kb. 210 milliárd EUR-t biztosít a növekedés és a foglalkoztatás terén tett beruhásázsokra 2007-13 során, ami 25%-os növekedés 2000-06-hoz képest. Intézkedésekre került sor a K+F keretfeltételeinek és az innovációnak a javítására új K+F és innovációs állami támogatási keret elfogadásával, ileltve adóösztönzők és tudástranszferre vonatkozó iránymutatás útján. A kiadási oldalon a 7. keretprogramot fogadták el, és ez a K+F kiadást az EU szintjén 75%-kal növeli 2007 és 2013 között, illetve támogatja a nagyobb állami/magán partnerségeket. – Dinamikusabb üzleti környezet: a kis- és középvállalkozások (KKV-k) és a vállalkozások a reformnapirendben fontos szerepet kaptak. Az Európai Tanács felkérte a tagállamokat, hogy állapítsák meg saját nemzeti igazgatásiteher-csökentési célkitűzéseiket 2008-ig, a Bizottság által megállapított célkitűzéshez (25%-os csökkentés) hasonlítható módon Ezidáig kilenc tagállam (AT, DE, DK, ES, IT, NL, SE, SK, UK) állapított meg 25%-os nemzeti csökkentési célkitűzést, másik kettő pedig (CZ, FR) 20%-ost. A zártkörű részvénytársaság létrehozásához szükséges idő és költség gyakorlatilag a fele a 2002-ben szükségesnek: 12 nap, 485 EUR. A Bizottság kéri a KKV-k és képviselőik nézeteit egy európai kisvállalkozási törvény létrehozására, figyelemmel arra, hogy 2008 végéig a KKV-k támogatására irányuló javaslatok széles körét megtegyék. A jobb szabályozási „kultúra” elkezdett gyökeret verni az EU-ban, az intézmények pedig vezető szerepet kell, hogy vállaljanak. A Bizottság fontos változtatásokat tett abban, ahogy új javaslatokat nyújt be, illetve nyomon követi a meglévő joganyag végrehajtását. A meglévő terhek megszüntetése mellett külön figyelmet érdemel, hogy vajon az EU jogszabályaiban foglalt minden igazgatási követelményt teljesen alkalmazni lehet-e a KKV-kra. – Fokozottabb foglalkoztathatóság és az egyénekbe történő befektetés: a globalizáció és a technológiai változás kockázata fokozta az egyenlőtlenséget, és megnyitotta a képzett és a képzetlen munkaerő közötti szakadékot. A fokozottabb teljesítmény kulcsa az oktatás és a képzési politikák korszerűsítése. A rugalmas biztonság iránt egyre nő az érdeklődés. Ezzel az emberek sikeresebben kezelhetik a foglalkoztatásbeli átmeneteket a gyorsuló gazdasági változás idején. A Bizottság közös elveket javasolt a 2007. decemberi Európai Tanács számára megfontolásra. Ezekkel a tagállamok alapot kapnak, melyre támaszkodhatnak, a nemzeti szociális partnerekkel a rugalmas biztonság nemzeti körülményekre való alklamazása és a megközelítés nemzeti reformprogramokban való érvényesítése céljából való együttműködés során. * * * 74 . kérdés, előterjesztette: Manolis Mavrommatis ( H-0906/07 ) Tárgy: A cigarettaipar termelésének világszintű növekedése A cigarettaipar termelése a Nyugat iparosodott országaiban drasztikusan visszaesett, és ennek egyik fő oka a nyilvános helyeken való dohányzás egyre szigorúbb szabályozása. A nyilvános helyeken a dohányzást tiltó országokban, pl. Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban a cigarettafogyasztás is visszaesett. E politika eredményeképp Európában és az USA-ban a cigarettafogyasztás összességében 2-3%-kal csökkent. Egy friss tanulmány szerint a fejlett országok 2010-ig a cigarettafogyasztás 29%-át, a fejlődőek 71%-át adják. 2025-ig a dohányosok száma 500 millióra emelkedik várhatóan, és ezek

117

118

HU


90%-a Európán és az USA-n kívül él majd. A nyilvános helyeken a dohányzást tiltó tagállamok szigorú szabályozása kedvező eredményeinek fényében a Bizottság tesz további közösségi intézkedéseket a fogyasztók egészségének a dohányzás káros hatásaitól való megóvása érdekében? Válasz A Bizottság megköszöni a képviselő kérdését, különösen mivel az ebben foglalt statisztikák fontosak egy hatásvizsgálathoz, a forrás elérhetősége esetén. A dohányzásmentes környezetre vonatkozó politikákat illetően az egészségért felelős biztos tervezi egy javaslat benyújtását egy tanácsi ajánlásra 2008 végéig a nemzeti szintű átfogó dohányzásellenes törvények bevezetésének előmozdítására. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a dohány világszerte a második fő halálok, és évente kb. 4,9 millió halálesethez vezet. Az Egészségügyi Világszervezet szerint további intézkedések hiányában 2020-ban a dohány miatti halálesetek száma világszerte kétszeresére nő, és e halálesetek kb. 70%-a a fejlődő országokban történik. Az EU elkötelezett az egészséggel kapcsolatos prioritások harmadik országokkal és régiókkal partnerségben való kezelése mellett, illetve azt illetően, hogy az európai fejlesztési konszenzussal és a párizsi nyilatkozat elveivel összhangban dönt a prioritásokról és eszközökről, tiszteletben tartva az elkötelezettséget, növelve a koordinációt és a támogatás kiszámíthatóságát. Az EU vezető szerepet vállalt és támogatta a dohányzás ellenőrzéséről szóló keretegyezményt, lévén ez e tárgyban a fő nemzetközi eszköz. Az Európai Közösség és a 25 tagállam ma az egyezmény részes fele és a folyamat fő szereplője. A világ többi része gyakran keresi meg az EU-t és használja fel tapasztalatait a hirdetések tilalmát vagy az illegális kereskedelem elleni küzdelmet érintő területeken. Az EK elkötelezett az együttműködés mellett, és segíteni kívánja a többi felet az FCTC végrehajtásában a meglévő mechanizmusok útján. A Bizottság globális szinten támogatja a dohány ellenőrzését. A fejlődő országokban az EK átfogó elemzést végez az elsőbbséget élvező egészségi problémák terén, és támogatja az országokat a nemzeti egészségügyi stratégiák megtervezésében és finanszírozásában. Ezzel összefüggésben az EK, ha a partnerország elsőbbséget ad a dohánynak és a dohány-ellenőrzési keretegyezmény szerinti intézkedéseknek, támogatja ezen országok dohány-ellenőrzési stratégiáit. * * * 75 . kérdés, előterjesztette: María Isabel Salinas García ( H-0909/07 ) Tárgy: A marokkói kvótán felüli paradicsomimport A Bizottság Adó- és Vámuniós Főigazgatóságának hivatalos adatai szerint az EU-ba Marokkóból importált paradicsom mennyisége 2006-2007 között 16 259,27 tonnával lépte túl a 235 330 tonna preferenciális kvótát (ideértve az 1%-os tűréshatárt is). Az európai vidéket sújtó árválság 2006. november és idén áprilisi (amikor az EU-ba a kvótát meghaladó mennyiségek beérkeztek) egybeesése a belső piac telítődésével a marokkói paradicsom

13-12-2007

13-12-2007

HU


beáramlásának köszönhetően jelzi az illegális import és az európai piac zavarai közti közvetlen összefüggést. A Bizottságnak szándékában áll tényleges intézkedések meghozatala e nyilvánvalóan illegális helyzet megszüntetésére, azon túl, hogy a következő évre egyszerűen csökkenti a kvótát, az EU és Marokkó közti társulási megállapods 25. cikkének rendelkezései szerint? A Bizottság kívánja egyszerűsíteni a belépési megállapodásokat az ellenőrzés fejlesztése érdekében? Válasz A Bizottság által a tagállami nyomon követési adatok alapján rögzített számadatok szerint a teljes marokkói, EU-ba irányuló paradicsomimport elérte a 251,589 tonnát, vagyis 16,259 tonnával volt a társulási megállapodás 1. jegyzőkönyvében megállapított mennyiség felett. A hatályos szabályozási rendelkezésekkel összhangban a Bizottság 20.000 tonnával csökkentette a kiegészítő tarifális kvótát a 2007. november 1. és 2008. május 31. közötti időszakra. A WTO szabályai értelmében önkéntes korlátozás nem írható elő a partnerek között (a GATT XI. cikke). Ebből adódóan Marokkó szabadon exportálhat bármekkora paradicsomennyiséget a preferenciális tarifális kvótákon túl, és ezen exportokra megfelelő vámtarifa vonatkozik. A Bizottság tehát nem ért egyet a preferenciális kvótát túllépő marokkói paradicsomexport képviselő úr szerinti „illegális” minősítésével. A társulási megállapodás 25. cikkének alkalmazása szerint rendelkeznek a hasonló vagy közvetlenül versengő termékeket előállító nemzeti termelők súlyos sérelme esetén egy gazdasági szektor súlyos zavara esetén vagy annak egy részén vagy olyan nehézséget illetően, mely a regionális gazdasági helyzetet súlyosan rontja. A Bizottság jelenleg nem tud ilyen rendelkezések alkalmazását indokoló tényekről. A Bizottság egyetért a képviselővel abban, hogy a belépésiár-rendszer jelenlegi szabályait egyszerűsíteni és frissíteni kell. A Bizottság ezért hivatalosan bejelentette a 2007. november 21-i irányítóbizottsági ülésen, hogy ezek „fontos kérdések, melyeket meg kell vitatni”, és „ezeket megvizsgálják, figyelemmel 2008. július 1. előtt megfelelő módosítási javaslatok benyújtására”. * * * 76 . kérdés, előterjesztette: Nikolaos Vakalis ( H-0912/07 ) Tárgy: Tervek új atomerőművek építésére mediterrán országokban Egyiptom négy atomerőművet készül építeni 2020-ig 4 000 Mw összkapacitással. Más mediterrán országok hasonló döntéseket hoztak (korábban Izrael, mostanában marokkó, Algéria és Líbia), és tájékoztatást adtak arról, hogy Törökország és Albánia szintén nukleáris terveket sző. Mivel a fenti országok mind az EU szomszédai és vagy euro-mediterrán együttműködési partnerek vagy tagjelölt országok EU-s csatlakozás előtt, a Bizottság meg tudná mondani, hogy felszólítja-e ezeket valóban független atomenergia-hatóság létrehozására, tényleges hatáskörrel? Felkéri őket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel való együttműködésre az atomerőművek megépítésének nyomon követésére, illetve az atomenergia békés használatának biztosítására? Lesz szava az ilyen atomerőművek megépítési helyét illetően,

119

120

HU


hiszen a Földközi-tenger térsége különösen intenzív szeizmikus tevékenységet folytat? Mivel egyes országok még nem ratifikálták a nemzetközi atomsorompó-szerződéseket és a nukleáris kísérletek átfogó tilalmáról szóló nemzetközi szerződéseket, szándékában áll ajánlani az atomerőmű-építéssel és nukleáris üzemanyagciklussal foglalkozó európai vállalatok számára, hogy ne írjanak alá szerződéseket az említett követelmény teljesüléséig ezen országokkal? Válasz A Bizottság igen szorosan nyomon követi az EU szomszédságában zajló atomenergiával kapcsolatos eseményeket, ideértve a Földközi-tenger régióját is. Még ha nem is szerepe az Európai Uniónak vagy a Bizottságnak, hogy a harmadik országokban az atomenergia használatával kapcsolatos döntéseket helyettük meghozza, ezen események nem hagyhatók figyelmen kívül. Hasznos megállapítani, hogy Izrael kivételével minden mediterrán ország aláírta az atomsorompó-szerződést. A Bizottság nemrég foglalkozott ezzel a kérdéssel a kétoldalú kapcsolatokban egyes érintett országokkal, hangsúlyozva ugyanakkor a következő előfeltételeket: A Bizottság ajánlja, hogy az első kapcsolattartó bármely polgári atomprogramot kialakítani kívánó országgal a bécsi Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legyen. Az érintett országok írjanak alá megfelelő megállapodásokat a nukleáris biztosítékok tiszteletben tartásának biztosítására, és alkalmazkodjanak a megfelelő nemzetközi egyezményekhez a nukleáris biztonság, a fizikai védelem és a nukleáris hulladék kezelése terén. Lényeges, hogy minden egyes olyan országban, mely elkötelezett a polgári nukleáris program létrehozása mellett, a nukleáris biztonság legfejlettebb keretét létrehozzák. Ennek része kell, hogy legyen független szabályozási hatóság létrehozása, melynek biztosítania kell, hogy a magas biztonsági, védelmi és atomsorompó-normákat elfogadják és tiszteletben tartják. Azonban a nukleáris létesítmények biztonsága a működtető állam kizárólagos felelőssége. A Bizottság jelentős szerepet játszhat a nukleáris biztonság területén, a jogalkotási és szabályozási keret fejlesztésének támogatásával; emellett lényegesen hozzájárulhat az EU szomszédságában a nukleáris biztonság kultúrájának kialakításához. A Bizottság azonban nem rendelkezik hatáskörrel a nukleáris infrastruktúrák támogatására vagy előmozdítására. * * * 77 . kérdés, előterjesztette: Philip Bushill-Matthews ( H-0916/07 ) Tárgy: Szabad mozgás az EU-ban Megerősítené a Bizottság, hogy a szabad mozgással kapcsolatosan meglévő uniós jogszabályok értelmében a tagállamok nem tudnak törvényesen kvótákat megállapítani a klubokban sportoló csapatok állampolgárságára vonatkozóan? Megerősítené továbbá a Bizottság, hogy egy tagállam munkaadója vagy szervezete nyíltan foglalkoztatási preferenciát ígérhet az említett tagállam magánszemélyének, más

13-12-2007

13-12-2007

HU


tagállamokból származó uniós polgárokkal szemben, még akkor is, ha minden jelölt törvényes joga a munka, és ezek egyformán képesítettek? A Bizottság megerősíti, hogy milyen körülmények között megengedhető az ilyen megkülönböztetés? Válasz Az Európai Bizottság többször kifejtette véleményét a közösségi jog és a sport viszonyáról (44) . A Bíróság szerint a sportra a közösségi jog csak akkor vonatkozik, ha olyan gazdasági tevékenység, melyet profi vagy amatőr atléták folytatnak. Amennyiben a sport kereső jellegű foglalkoztatásra irányul, arra az EK-Szerződés 39. cikke vonatkozik, illetve az, hogy az EU-polgárokkal szemben megkülönböztetés állampolgársági alapon az EK-Szerződés 12. és 39. cikke értelmében nem tehető. Emellett a szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK rendelet 7. cikke (4) bekezdésének értelmében, mely szintén alkalmazandó, a kollektív megállapodások és a foglalkoztatási szabályok szintén megkülönböztetésmentesek kell, hogy legyenek. Ez vonatkozik az állami hatóságok és a magánszervek közötti megállapodásokra, ideértve az UEFA-t és más sportszervezeteket (45) . Azonban a Bíróság nem tett kivételt az általános megkülönböztetésmentességi szabály alól a csak sportcélú és nem gazdasági jellegű meccseket tekintve (vagyis nemzeti csapatok közötti játszmák). Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság egyértelművé tette, hogy minden alkalommal, amikor a szabályok tisztán sportjellegére hivatkoznak, a Szerződés alkalmazása alól egy szabály mentesítését gondosan, szigorúan elemezni kell. Ezzel kapcsolatban a profi csapatok összeállítása terén nemzeti csapatok helyett az állampolgársági alapon történő kvótamegállapítással járó szabályok láthatólag ellentétesek a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó közösségi jogszabályokkal. Az EK-Szerződés 39. cikke közvetlenül hatályos, így azon magánszemélyek, akiket érzésük szerint diszkrimináltak, jogi lépéseket tehetnek a nemzeti jog és gyakorlat szerint. * * * 78 . kérdés, előterjesztette: Seán Ó Neachtain ( H-0924/07 ) Tárgy: Vámmentes szabályok A Bizottság megállapodást hagyott jóvá Szingapúrral, mely szerint a Szingapúrból az Európai Unión belüli országba utazó és az EU-n belül másik repülőtéren átszálló utasok nem kapják meg az EU repülőtéri hatóságai által lefoglalt vámmentes italokat. Ez az első ilyen megállapodás, melyet a Bizottság harmadik országgal kötött e tárgyban. A Bizottság megmondaná, hogy mely más országok tudnak a Szingapúrral kötött megállapodáshoz hasonló megállapodásokra jutni a közeljövőben az Európai Unióval?

(44)

Lásd különösen a C-415/93 sz. Bosman-ügyben 1995. december 15-én hozott ítéletet

(45)

Európai Futballszövetségek Uniója

121

122

HU


Válasz A Bizottság 2007 júniusában a Parlament ellenőrzési jogának gyakorlását követően elfogadta a 915/2007/EK rendeletet (46) , mely lehetőséget teremtett arra, hogy mentességet lehessen kapni azon tilalom alól, mely szerint az ellenőrző pontokon az EK repülőterein folyadékok nem vihetők át, a harmadik országok repülőterein vett italok tekintetében, ha azok bizonyos biztonsági szabályoknak eleget tesznek. A rendeletet követően a Bizottság ellenőrizte Szingapúr biztonsági normáit, és megállapította, hogy azok eleget tesznek a rendeletben foglaltaknak. Ebből következően javasolta a szingapúri repülőtéren vásárolt folyadékokra vonatkozó mentességet. A komitológiai eljárások lezártát követően a Bizottság 2007. július 31-én elfogadta a rendeletet. A915/2007 rendelet (47) elfogadását követően a következő országok kértek mentességet: Argentína, Örményország, Ausztrália, Horvátország, Kanada, Dubai, Izrael, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Malájzia és Mauritius. A Bizottság felkérte ezeket, hogy készítsenek jelentést, melyben igazolják, hogy megfeleltek a biztonsági normáknak, és ezek beérkezése most folyamatban van. Amint a Bizottság ezeket megkapja, gondosan értékeli, hogy ezek az országok megfelelnek-e a normáknak, adott esetben repülőtéri ellenőrzésekkel. Ezt követően dönt arról, hogy mely országoknál javasoljon mentességet. * * * 79 . kérdés, előterjesztette: Mikel Irujo Amezaga ( H-0929/07 ) Tárgy: Az Európai Szociális Alap kezelése Navarrában (Spanyolország) A kérdés szerzője az Európai Szociális Alap (ESZA) a navarrai (Spanyolország) regionális kormány által való kezelésének szabálytalanságairól szóló H-0769/07 szóbeli választ igénylő kérdésben (48) közölte, hogy írni kíván a spanyolországi ESZA kezeléséért felelős hatóságnak (UAFSE), melyben további információkat kér az érintett jelentésről és a hatóság által a navarrai regionális számvevőszék által feltárt szabálytalanságok kiigazításához szükségesnek talált intézkedésekről. Ilyen módon elkötelezettséget vállalt a regionális számvevőszéki jelentésben foglalt szabálytalanságok kivizsgálása mellett. Ahogy azt a Bizottság jól tudja, ez a jelentés, melynek címe „A Navarrában az Európai Uniótól kapott finanszírozás – Terület: szociális alap, 1997-2003”, csak 2003-ig érvényes. Tesz a Bizottság lépéseket annak érdekében, hogy információkat szerezzen az ESZA navarrai regionális kormány által történő kezeléséről a 2004-2007 időszakban? Válasz A szóbeli kérdésre (H-0769/07) adott válaszban foglaltak szerint a Navarra autonóm közösség számvevőszéki „A Navarrában az Európai Uniótól kapott finanszírozás – Terület: szociális alap, 1997-2003” című jelentése tekintetében a Bizottság felkérte a spanyolországi (46)

A Bizottság 915/2007/EK rendelete (2007. július 31.) az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról szóló 622/2003/EK rendelet módosításáról.

(47)

A Bizottság 915/2007/EK rendelete (2007. július 31.) az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról szóló 622/2003/EK rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) - HL L 200., 2007.8.1., 3–4. o.

(48)

2007.10.23-i írásbeli válasz

13-12-2007

13-12-2007

HU


ESZA kezeléséért felelős hatóságát (UAFSE) további tájékoztatás megadására a jelentés tartalmát illetően, illetve a navarrai számvevőszék által feltárt szabálytalanságok kiigazítására tehető intézkedésekről. A Bizottság emellett szorosan együttműködik az érintett spanyol hatóságokkal annak biztosítására, hogy a Navarrából később érkező kifizetési kérelmeknél ne forduljon elő szabálytalan kiadás, illetve hogy a már tanúsított kiadásnál szükség szerint pénzügyi kiigazításra kerüljön sor. A Bizottság megerősíti továbbá, hogy a Navarra autonóm közösségnek intézett számvevőszéki jelentés egy példányát megküldték az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF). A Bizottság emlékeztet arra, hogy az OLAF minden bejövő információt értékel annak meghatározása érdekében, hogy az az illetékességébe tartozik-e. Az ilyen értékelés lezártát követően az OLAF megfelelő intézkedéseket tesz, ideértve szükség szerint a vizsgálat megindítását az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (49) foglalt eljárás szerint. * * * 80 . kérdés, előterjesztette: Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk ( H-0930/07 ) Tárgy: A stabilitási és növekedési paktum szabályainak tiszteletben tartása A Bizottság elutasította, hogy megszüntesse a Lengyelország elleni túlzott költségvetési hiány miatti eljárást, bár a Bizottság saját előrejelzései szerint a lengyel költségvetési hiány 2007-ben a GDP 2,7%-a lesz, és 2008-ra vonatkozóan a gazdasági növekedés és infláció tekintetében azt jósolják, hogy a költségvetési hiány alacsonyabb lesz a GDP 3%-ánál 2008-ban. Lengyelország azon kevés EU-tagállam egyike, mely nyugdíjreformot vezetett be, és ez a költségvetést évente több milliárd złotyval terheli. Ezzel szemben az eurozóna két legnagyobb tagállama, Németország és Franciaország egyértelműen túllépte a hiányra vonatkozó plafont 2002 és 2005 között, vagyis négy év alatt, azonban módosították a paktum szabályait annak érdekében, hogy ezen országokra ne szabjanak ki több milliárd EUR büntetést. Mindkét országnak vannak még hátra reformjai nyugdíjrendszereiket illetően. E helyzet miatt tagadhatatlanul az a benyomás keletkezik, hogy a Bizottság eltérő mércével méri az EU-tagállamokat. A nagyobb tagállamok, melyek már az eurozóna részei, képesek arra, hogy ne alkalmazkodjanak a stabilitási és növekedési paktum szabályaihoz, másoktól viszont, melyek csak kérik az eurozónába való felvételüket, a közfinanszírozásuk komoly reformja ellenére folyamatosan további reformokat kérnek. Mikor lesz vége a tagállamok egyenlőtlen kezelésének a stabilitási és növekedési paktum betartását illetően? Válasz A Bizottság 2007. november 20-án közleményt adott ki a Tanácsnak a következő címmel: "A Lengyelország által a 2007. február 27-i tanácsi ajánlás tekintetében tett intézkedés értékelése a túlzott költségvetési hiányra vonatkozó eljárásról szóló 104. cikk (7) bekezdése szerint”. Ebben a tanácsi ajánlásban Lengyelország számára ajánlották túlzott költségvetési hiányának 2007-ig történő kiigazítását, és e célból 2007. augusztus 27-ig tényleges intézkedések meghozatalát. A lengyel kormány értesítette a Bizottságot a megtett intézkedésekről, a Bizottság pedig értékelte az említett intézkedéseket 2007. őszi előrejelzése (49)

HL L 36., 1999.5.31.

123

124

HU


alapján, és arra a következtetésre jutott, hogy további intézkedések a túlzott költségvetési hiányra vonatkozó eljárás szerint nem szükségesek Lengyelországban. A Bizottság Tanácshoz intézett közleménye köztes értékelés, az intézkedési határidő lejártát követően. A túlzott költségvetési hiánnyal érintett többi ország tekitnetében a Bizottság szintén közleményeket fogadott el a Tanácsnak címezve az intézkedési határidő lejártát követően, amennyiben a megtett intézkedés értékelése nem volt negatív, és ez esetben ajánlás elfogadására került sor a Bizottság részéről egy olyan tanácsi határozat iránt, melyben megállapítják, hogy a tett intézkedés nem megfelelő. A hatálytalanító határozat a következő lépés a lengyelországi túlzott költségvetési hiányra vonatkozó eljárásban. A túlzott költségvetési hiányra vonatkozó eljárás hatálytalanításának alapja csak valós adat lehet. A 2007. évi tényleges költségvetési adatokat az Eurostat 2008 áprilisában értékeli, és így a hatálytalanításra ezt megelőzően nem kerülhet sor. Emellett a túlzott költségvetési hiányra vonatkozó eljárás hatálytalanítása érdekében elengedhetetlen, hogy a hiány kiigazításának tartóssága biztosított legyen. Ezt a Bizottság szolgálatainak 2009-e vonatkozó 2008. tavaszi előrejelzése szerint értékelik, melyet 2008. április vége előtt tesznek közzé. A megreformált stabilitási és növekedési paktum lehetővé teszi a teljesen finanszírozott nyugdíjpillér létrehozására irányuló nyugdíjreform bevezetésével kapcsolatos költségek figyelembe vételét. Amennyiben arról kell dönteni, hogy a lengyelországi túlzott költségvetési hiányra vonatkozó eljárást hatálytalanítsák-e, e költségeket folyamatosan vizsgálják a stabilitási és növekedési paktum feltételeinek megfelelően, vagyis aszerint, hogy a hiány lényegesen, folyamatosan csökkent, és olyan szintre jutott, ahol közel van a referenciaértékhez. A Bizottság minden országot egyenlően kezel. A stabilitási és növekedési paktum reformját azért vezették be, hogy fokozottabb gazdasági hátteret teremtsenek, jobban tükrözzék a kibővített EU megnövelt gazdasági heterogenitását, és növeljék a nemzeti elkötelezettséget. A megreformált stabilitási és növekedési paktum szabályait minden tagállam kormánya megtárgyalta és jóváhagyta, Lengyelország is. A Bizottság szorosan nyomon követi minden tagállam költségvetési alakulását, és szükség esetén megfelelően lép. * * * 81 . kérdés, előterjesztette: Antonios Trakatellis ( H-0931/07 ) Tárgy: Az Axios folyó szennyezése A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban (MVJK) található Axios folyóra települt gyárak, különösen Titov Veles városában veszélyes hulladékot engednek a folyóba, amibe a városi hulladék is bekerül. Az Axios átfolyik Görögországon, és a Thermai-öbölbe folyik. Ismeri a Bizottság a helyzetet és a folyót érő szennyezést? Ha igen, tesz lépéseket annak érdekében, hogy korlátozza a kénsav folyóba kerülése miatti kockázatokat és lehetőleg leállítsa az érintett gyárak termelését, mivel MVJK az EU-hoz kíván csatlakozni? Tekintve, hogy az Axios deltája a Ramsari Egyezmény és az európai Natura 2000 program által ellenőrzött és védett nedves élőhelyek egyike, illetve hogy az EU MVJK számára pénzügyi segítséget nyújt az előcsatlakozási eszközből (IPA) az említett országgal kötött európai partnerségi megállapodás értelmében, a Bizottság tesz megfelelő intézkedéseket

13-12-2007

13-12-2007

HU


annka biztosítására, hogy a megadott támogatás kiterjed a MVJK környezetével kapcsolatos ügyekre is? Válasz A Bizottság teljes körűen ismeri a Vardar/Axios folyóba került szennyező anyagok miatti környezeti problémákat. Ahogy arra a Bizottság E-0637/06 és H-442/00 kérdésekre adott válaszai rámutattak, pénzügyi segítséget nyújtottak a probléma kezelésére 1997 óta. Jelenleg egy hálózat ellenőrzi folyamatosan a Vardar/Axios vízgyűjtő területét, mely nyomon követési pontokból és állomásokból áll, és mellyel a vízminőség széles körben elemezhetővé vált. MVJK hatóságai bejelentették, hogy jelentést tesznek közzé 2007 során a folyó minden fontos hidrológiia, morfológiai, vegyi és biológiai adatával. A nemzeti hatóságok feladata a szennyező anyagok elleni intézkedések meghozatala. Ahogy azt az idei előrehaladási jelentés is hangsúlyozta, csak korlátozott előrehaladás történt a vízminőség területén. Azonban a kormány részéről egy új jogszabály elfogadására került sor a vizekről, mely egyértelmű felelősségeket hárít a vízkezelés terén a Környezetvédelmi és Területrendezési Minisztériumra, és ez előremutató lépés. A Bizottság ösztönzi a hatóságokat, hogy ültessék át és hajtsák végre a lehető leghamarabb az integrált szennyezésmegelőzésről és –ellenőrzésről szóló irányelvet. Bár a jogalkotási átültetés előrehaladott, a hatóságok megállapították, hogy nem tudják teljes egészében végrehajtani az irányelv szabályait 2009 előtt. A Bizottság továbbra is nyomon követi a kérdést, és újra felveti kétoldalú találkozóin. A csatlakozás előtti támogatás tekintetében a Bizottság elismeri az IPA-ra vonatkozó stratégiai programozási dokumentumában (50) a 2007–2009 időszakra vonatkozóan, hogy továbbra is fejleszteni kell a vízminőség helyzetét. Ezért javasolta finanszírozás biztosítását a III. komponens szerinti tevékenységekre a szennyvízkezelés terén. Azonban e területen a további tevékenységek függnek attól is, mennyire képes KVJK kormánya a III. komponens szerinti uniós alapom kezelésére. * * * 82 . kérdés, előterjesztette: Ivo Belet ( H-0936/07 ) Tárgy: A Distrigas átvételi feltételei A Bizottság által a Suez és a Gaz de France közötti összeolvadás tekintetében előírt egyik feltétel az volt, hogy a Suez átadja a belga gázszolgáltató Distrigasban meglévő érdekeltségét harmadik félnek. Az EDF, a GDF testvérvállalata, melyet szintén a francia állam ellenőriz, már tudatta, hogy érdeklődik a Distrigas iránt. A Distrigas EDF általi átvételét a Bizottság elfogadhatónak tartja? Hogyan garantálja a Bizottság, hogy a belga gáz- és energiapiacon zajló versenyt olyan módon támogatják, hogy a fogyasztók és a vállalkozások dönthessenek, az árak pedig csökkenjenek?

(50)

Előcsatlakozási eszköz

125

126

HU


Válasz A Bizottság által a Suez és a Gaz de France közötti összeolvadás tekintetében előírt egyik feltétel valóban az volt, hogy a Suez átadja a belga gázszolgáltató Distrigasban meglévő érdekeltségét harmadik félnek. A Gaz de France és a Suez feladata a befektetés tekintetében vevőt javasolni, ideértve a Distrigast is. A Bizottság ezt követően értékeli a javasolt vevő megfelelőségét a Bizottság összeolvadások feltételekhez és kötelezettségekhez kötött jóváhagyásáról szóló 2006. november 14-i határozatában foglalt feltételek alapján. A javasolt vevő jóváhagyása e feltételektől függ. A Bizottság még mindig nem kapott javaslatot a Distrigas vevőjét illetően. A Bizottság nem spekulálhat egy hipotetikus javasolt vásárló megfelelőségéről. Emellett ha a Distrigas felvásárlása megfelel a közösségi vagy nemze összeolvadás-ellenőrzési szabályokban foglalt kompetenciafeltételeknek, azt az illetékes szerv(ek) tovább ellenőrzi(k). * * * 84 . kérdés, előterjesztette: Johan Van Hecke ( H-0940/07 ) Tárgy: Lepra és tuberkulózis Kínában A segélyszervezetek szerint a lepra és a tuberkulózis és más betegségek még mindig jelen vannak Kínában, és az ezek ellenőrzésére és kezelésére vonatkozó intézkedések teljesen külföldi segélyektől függnek. Az elmúlt öt évben több imnt 700 új leprás megbetegedésre derült fény Kínában, ami aggasztóan nagy szám. Például Guangxiban, ami az ország legszegényebb régióinak egyika, és GDP-je az afrikai Lesothóéhoz fogható, a betegeket külön falvakba száműzik, alhagyott házakba, messze a modern Kínától. Az állam számukra havi 150 yuant fizet, vagyis 15 EUR-t, és ezzel messze az ENSZ szerinti szélsőséges szegénységi küszöb alatt vannak. Tud a Bizottság erről a helyzetről a kínai leprás és TBC-s megbetegedések kapcsán, illetve hogy a kezelés mennyire nem megfelelő? A kínai hatóságokat felhívják arra, hogy tegyenek további erőfeszítéseket annak megakadályozására, hogy a betegségek terjedjenek, és az intézkedések ne csak a külföldi segélyektől függjenek? Válasz A Bizottság osztja a képviselő úr aggályait a kínai leprás és TBC-s megbetegedések kapcsán. A tuberkulózis az egyik fő halálok a fertőző betegségek között a kínai felnőttek körében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint Kína a világ második legnagyobb TBC-járványát tudhatja magáénak, és csak India előzi meg, évente pedig 1,3 millió új tuberkulózisos megbetegedést regisztrálnak. Az elmúlt években azonban azt követően, hogy megjelent a súlyos akut légzési szindróma (SARS), Kína erős elkötelezettséget mutatott a TBC és a más fertőző betegségek kezelése terén, ideértve jelentős emelést is a belföldi finanszírozásban. Kína ennek eredményeként második azon országok listáján, melyek a közvetlenül megfigyelt terápiás rövid kurzust (DOTS) bevezették, és 70%-os globális célkitűzést valósított meg a TBC-esetek kimutatásában, melyek közül a kezelés 85%-ban sikeres volt 2005 végéig. Megjegyzendő azonban, hogy a gyógyszer- és többszörösgyógyszer-ellenálló TBC (MDR-TB) kezelése még nem áll rendelkezésre széles körben, és Kínának szembe kell néznie a TBC

13-12-2007

13-12-2007

HU


kihívásával a belső migránsok között, biztosítva minden beteg diagnózisát, kezelését és bejelentését. Az EK jelenleg 20 millió EUR hozzájárulással finanszírozza az EU-Kína szociális biztonsági projektet. Ez a 2006 óta végrehajtott nagy projekt támogatja a szociális szektor korszerűsítését és költséghatékonyságát, ideértve az orvosi biztosítási rendszereket is hat kísérleti tartományban és központi kormányzati szinten. A projekt fejlett orvosi biztosítási rendszerek modelljei útján várhatóan jelentősen kihat a legszegényebb kínaiak szociális védelmére. Kína még mindig nem érte el a lepra felszámolására irányuló fontos közegészségügyi célkitűzést. A WHO szerint Kínában az új leprás esetek száma 2002 és 2005 között évi 1400-1660. 2005-ee azonban az esetek kimutatásának aránya megnőtt, és elérték az első szintű szubnacionális felszámolástKínában. Az EK egyedi projektet finaszírozott (0,5 millió ER-ral) a Guanxi tartománybeli leprás megbetegedések tekintetében, mely pár éve zárult le, és a Handicap International hajtotta végre. A Bizottság emellett „Tuberkulózis Kína” nevű kísérleti projektet is finanszíroz, melynek keretében Kína 31 tartományából származó Mycobacterium tuberculosis törzsek nagy mennyiségét elemzik. Ennek eredményeként megismerhető a kínai TB-törzsek sokfélesége. A projekt célja az együttműködés növelése a kínai tudósokkal és a technikai tudás átadása, továbbá az adatok megosztott adatbázisban való összegyűjtése, illetve lakosságelemzések készítése. A technikai információkat a kínai laboratóriumok kapják. A Bizottság tudatában van a Kínában a TBC és a lepra miatt fennálló kihívásoknak. * * * 85 . kérdés, előterjesztette: Athanasios Pafilis ( H-0943/07 ) Tárgy: Makronisos történelmi területének megszentségtelenítése Makronisos szigetét, melyet a Kulturális Minisztérium 1989-ben, 1992-ben pedig elnöki rendelet történelmi területnek jelölt ki, és mely szerepel a védett történelmi területek ICOMOS-listáján, jelenleg legeltetésre és illegális vadászatra használják. Többek között helyreállított színházába és templomaiba betörtek, és ezeket juhakolnak, illetve trágya tárolására használják. A hivatalos rendőrségi jelentés szerint ennek okán nagyban károsultak. A Bizottság egy korábbi kérdésre válaszul (H-0205/04 (51) ) jelezte, hogy megfontolja annak lehetőségét, hogy projekteket finanszírozzon e történelmi terület és az itt található műemlékek fejlesztésére és javítására, a görög hatóságok kérelmére. A görög hatóságok kérték a Makronisos szigetén található projektek finanszírozását? Tudatában van ilyen projektek meglétének, melyek célja a történelmi terület fejlesztése és javítása, és kivizsgálja a szigeten folytatott illegális tevékenységeket, melyekkel történelmi műemléket és „a gondolat és az elképzelések szabadságának oltárát” szentségtelenítenek meg?

(51)

2004. április 20-i írásbeli válasz

127

128

HU


Válasz A tagállami hatóságok csak akkor fordulnak kérelemmel a Bizottsághoz, ha jelentős projektről van szó az 1260/1999/EK tanácsi rendelet (52) 25–26. cikke értelmében a 2000-2006 közötti évek tekintetében, illetve az 1083/2006/EK tanácsi rendelet (53) 39–41. cikke értelmében a 2007-2013 közötti évek tekintetében. Minden egyéb projektnél a nemzeti hatóságok feladata az ezek felvételére vonatkozó döntés. Valóban, a szubszidiaritás elvével összhangban a strukturális politikai beavatkozások végrehajtásának alapja a tagállamok és a Bizottság közötti partnerség. E partnerség keretében, melynek célja a társfinanszírozott beavatkozások tervezése, előkészítése, végrehajtása, nyomon követése, ellenőrzése és értékelése, az egyedi projektek operatív programokba való felvételére vonatkozó kezdeményezés a görög hatóságok feladata. A 1080/2006/EK rendelet (54) 4. cikkének (7) bekezdése szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) a 2007-2013 közötti időszakban többek között a következőre összpontosítja támogatást: „befektetések a kultúra területén, beleértve a kulturális örökség védelmét, népszerűsítését és megőrzését; a társadalmi-gazdasági fejlődést, a fenntartható idegenforgalmat és a régiók vonzerejének javítását szolgáló kulturális infrastruktúra fejlesztését; valamint a nagyobb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások révén a kulturális szolgáltatások kínálatának fejlesztéséhez nyújtott támogatást”. Ezért elvileg a képviselő által említett projekt társfinanszírozható az ERFA szerint. A Bizottság javasolja tehát a képviselőnek, hogy e kérdéssel forduljon az illetékes görög hatóságokhoz. A Bizottság nem rendelkezik információkkal Macronissos szigetén kapcsolódó projektekről. * * * 86 . kérdés, előterjesztette: Milan Gaľa ( H-0946/07 ) Tárgy: Izraeli katonák elrablása a Gázai-övezetben Kb. másfél éve három izraeli katonát raboltak el Gázában. A kérdéses fiatalembereknek Izraelben van családja, és korábban civil életet éltek. A katonák családja mostanáig nem kapott információt szeretteiről, ami ellentétes a civilizált világban alkalmazandó humanitárius törvények mindegyikével. E kérdés szerzője azt szeretné tudni, hogy a Bizottság tervez-e lépéseket a katonák életének és egészségi állapotának és fogvatartási körülményeik tekintetében információt szerezni. Tervez a Bizottság lépéseket feltétel nélküli szabadon bocsátásuk biztosítására vagy szükség esetén annak biztosítására, hogy hamvaikat méltóképpen hazaszállítják?

(52)

A Tanács 1260/1999/EK rendelete (1999. június 21.) a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról, HL L 161., 1999.6.26.

(53)

A Tanács 1083/2006/EK rendelete ( 2006. július 11. ) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(54)

Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete ( 2006. július 5. ) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, HL L 210., 2006.7.31.

13-12-2007

13-12-2007

HU


Válasz A Bizottság osztja a képviselő úr aggályait a három elrabolt izraeli katona folyamatos fogva tartását illetően. A Bizottság további európai és nemzetközi tágabb politikai keretek között hív fel szabadon bocsátásukra. A Négyek és az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa többször felszólított szabadon bocsátásukra. A Bizottság emellett politikai párbeszédet folytat libanon kormányával, a palesztin hatósággal és a régióbeli partnerekkel, ideértve e tekintetben tett erőfeszítéseket is. * * * 87 . kérdés, előterjesztette: Diamanto Manolakou ( H-0949/07 ) Tárgy: A 4. CSF és az erdőtérképek Mivel a Bizottság elutasította Görögország erdőtérképei elkészítésének a 4. CSF szerint támogatható tevékenységként való elfogadását, ezzel bármely olyan kísérlet, melynek célja az ország erdészeti ökorendszereinek megóvása, értelmetlenné válik, mivel az erdőtérképek az alapjai az erdőnyilvántartás és ingatlan-nyilvántartás elkészítésének, melyek igen fontosak az erdei ökorendszerek elkülönítése és védelme terén. A Bizottság az elutasítást azzal indokolta, hogy a 3. CSF-ben máris hasonló projekt szerepel, melyet a görög Ktimatologio A.E. irányít, és melynek tárgya az erdők és az erdei ökorendszerek elhatárolása. Azonban az illetékes szolgálatok és tudományos testületek szerint az említett projekt nincs kapcsolatban az erdőtérképek elkészítésével. Megvizsgálja a Bizottság az ügyet újból, és a görög erdőtérképek elkészítésére irányuló projektet támogatható tevékenységnek tekinti a 4. CSF szerint? Válasz A vidékfejlesztés tekintetében az erdőtérképek elkészítése nem támogatható társfinanszírozás formájban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szerint, mivel nem tartozik az EMVA szerinti vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet rendelkezései szerint támogatható intézkedések közé. A 3. programozási időszak (2000–2006) összefüggésében a „Korszerű görögországi ingatlan-nyilvántartás adat- és informatikai infrastruktúrája" nagy projektet társfinanszírozza az EMVA az „információs társadalom” operatív program keretében. Ennek keretében az erdős területek elhatárolására irányuló alprojektről rendelkeznek. Ennek fő célja régi és újabb alaptérképek segítségével az egész ország erdős területeinek megállapítása annak érdekében, hogy az erdészeti szolgálat időben felkészüljön az erdős területeken belül az állami tulajdonú területekről tett nyilatkozatokra. * * * 88 . kérdés, előterjesztette: Pedro Guerreiro ( H-0952/07 ) Tárgy: A jövőbeli európai tengerészeti politika közösségi finanszírozása A Bizottság nemrég benyújtotta javaslatát egy jövőbeli integrált európai uniós tengerészeti politikát illetően.

129

130

HU


E területen a tagállamoknak mindenfajta kezdeményezés esetén meg kell őrizniük a saját területük igazgatására vonatkozó hatáskört, ideértve különösen területi vizeiket és kizárólagos gazdasági zónáikat, különféle területeken, ideértve az erőforrások kiaknázását, a közlekedést, a kutatást, a határ- és biztonságkezelést, a regionális tervezést, a környezetet és a gazdasági tevékenységeket, úgymint a halászatot. Hogyan szándékozik a Bizottság finanszírozni egy ilyen politikát (melyet a Bizottság saját szavaival „határozott pénzügyi alapokra kell helyezni”) közösségi költségvetésből, arra az elvre figyelemmel, hogy az új prioritásokhoz új finanszírozás szükséges? Válasz A területi vizeken és a kizárólagos gazdasági zónákban folytatott tevékenységek, ideértve az erőforrások kiaknázását, a közlekedést, a kutatást, a határ- és biztonságkezelést, a regionális tervezést, a környezetet és a halászatot számos módon szabályozza a közösségi jog. Vannak e politikákkal kapcsolatos finanszírozási mechanizmusok, és különösen rendelkezésre áll az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a 7. közösségi kutatási keretprogram és az Európai Halászati Alap finanszírozása. Idővel a tengeri vonatkozású ügyekre vonatkozó holisztikus és átfogó megközelítés, melyet a Bizottság nemrégi, „Az Európai Unió integrált tengeri politikája” című közleményében javasolt, fokozottabb koherenciát eredményez az óceánokkal és tengerekkel kapcsolatos ágazati politikák között, illetve a kapcsolódó finanszírozás koherensebb használatát eredményezi. Emlékeztetni kell arra, hogy a Parlament július 12-i, tengeri politikáról szóló állásfoglalásában a következőt részesítette előnyben: „költségvetési tétel létrehozása „Tengeri politika: kísérleti projektek” címen, a tengerek nyomon követésére és felügyeletére irányuló különféle rendszerek integrálását célzó kísérleti projektek előmozdítására, a tengerekkel kapcsolatos tudományos adatok összegyűjtésére, illetve a tengeri politika és a parti gazdaság terén a bevált gyakorlat terjesztésére; felhív arra, hogy a tengeri politikát megfelelően vegyék figyelembe az EU 2013 utáni politikái és eszközei költségvetési architektúrájának kidolgozásában". A tengeri politika költségvetésének a Parlament általi elfogadása fontos első lépés a tengeri politika finanszírozása felé. * * * 89 . kérdés, előterjesztette: Jörg Leichtfried ( H-0953/07 ) Tárgy: Állatok szállítása Hivatkozással H-0869/07 számú kérdésemre, rámutatnék, hogy szerencsétlen módon kimaradt egy felvetésem megválaszolása, ugyanakkor pedig köszönöm a Bizottságnak a részletes információkat 2007. november 13-án adott válaszában. Válaszolna a Bizottság tehát a következőkre? Hogyan használható fel ez a több mint 60 000 aláírás a legeredményesebben annak biztosítására, hogy a Parlament és a Bizottság és a Tanács határozottabban fellép az élőállatok szállítása során bekövetkező visszaélések ellen?

13-12-2007

13-12-2007

HU


Válasz A Bizottság által a H-0869/07 kérdésre adott választ kiegészítve a Bizottság meg kívánja erősíteni nagy elismerését a több mint 60.000 polgár felé, akik aggályaiknak adtak hangot az állatok szállítását illetően. A Bizottság osztja a képviselő úr nézetét, miszerint az EU állatok szállításával összefüggő állatjólléti szabályait meg kell erősíteni. A Bizottság a maga részéről korábbi válaszában már kifejtette a megtett intézkedéseket és az említett célkitűzés biztosítására vonatkozó jövőbeli terveit. A Bizottság korábban más petíciókat is kapott az állatjóllétről, és továbbra is figyelembe veszi ezeket politikájának előkészítésekor. * * * 90 . kérdés, előterjesztette: Hans-Peter Martin ( H-0957/07 ) Tárgy: Az Európai Unió ügynökségeinél alkalmazott szerződéses munkavállalók nyugdíjköltségei Az Európai Unió ügynökségei jelenleg több száz szerződéses munkavállalót alkalmaznak, akik az EU költségvetéséből finanszírozott nyugdíjra jogosultak. A Bizottságnak van elképzelése és/vagy készített számításokat a közösségi ügynökségek szerződéses alkalmazottai nyugdíjának az EU költségvetéséből való jövőbeli finanszírozását illetően? Ha igen, ezen elképzelések és/vagy számítások milyen formát öltenek? Lát problémát a Bizottság a szerződéses munkavállalók nyugdíjköltségeit illetően? Válasz A végrehajtó és szabályozási ügynökségek által alkalmazott szerződéses munkavállalók ugyanolyan mértékben fizetnek a nyugdíjrendszerbe, mint a tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (a biztosításmatematikai mérleghez szükséges összeg 1/3-a, ami jelenleg az alapfizetés 10,25%-a), és ugyanolyan nyugdíjjogokkal rendelkeznek (végleges alapfizetésük 1,9%-a évente legfeljebb 70%-os mértékben). A szerződéses alkalmazottak helyzete tehát nem tér el a tisztviselők és az ideiglenes munkavállalók helyzetétől, és két kategóriába sorolható: a tisztviselőkhöz és ideiglenes munkavállalókhoz hasonlóan a szerződéses munkavállalók, akik az európai intézményi rendszerben nyugdíjjogosultság szerzése nélkül távoznak (kevesebb mint tíz év szolgálat és 63 év alatt) kötelesek nyugdíjjogosultságuk biztosításmatematikai egyenértékét, az átutalás napja szerint, másik nyugdíjrendszerbe átutalni (a CEOS 109. cikkének (1) bekezdése és a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (1) bekezdése); a szolgálatot legalább tíz év után vagy 63 éves koruk után otthagyó szerződéses alkalmazottak ugyanolyan feltételekkel jogosultak nyugdíjra, mint a tisztviselők (a CEOS 109. cikkének (1) bekezdése és a személyzeti szabályzat 77. cikke).

131

132

HU


A nyugdíjak kifizetéséhez szükséges alapokról a költségvetésben rendelkeznek (30. cím, 1. fejezet, 13. cikk). A 2008. évi előzetes költségvetéstervezet a számítások lebontásáról rendelkezik, ideértve az ügynökségek nyugdíjasainak becsült számát is (55) . * * *

(55)

Lásd: COM(2007) 300, 313. és azt követő oldalak

13-12-2007

2007. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK

Recommend Documents