2007. (IX. 13

148/2007. (IX. 13.) MÖK határozat:

1. sz melléklet

A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő kórházak szakmai fejlesztési tervének elfogadásáról

Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc”Kórház-Rendelőintézet Szakmai Fejlesztési Terve 2007-2012

2. sz. melléklet

A Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézetének közép- és hosszútávú szakmai koncepciója

2

1. számú melléklet

VESZPRÉM MEGYEI „CSOLNOKY FERENC” KÓRHÁZ-RENDELŐINTÉZET

SZAKMAI FEJLESZTÉSI TERVE

2007-2012

Bevezetés A 43/2003. (VII.29.) ESZCSM rendelet előírta az egészségügyi intézmények számára 5 éves szakmai fejlesztési terv kidolgozását. A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” KórházRendelőintézet ezen előírásnak megfelelően a 2004-2009-ig terjedő időszakra elkészítette a tervet, melyet a Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2005. február 17-én elfogadott. A fenti rendelet alapján a terv végrehajtását a gyógyintézet vezetése évente értékeli, szükség szerint korrigálja, illetve szükség szerint a következő öt évre módosítja. A 2006. évben az intézményhez kirendelt önkormányzati biztosi tevékenység során részletesen elemzésre került a kórház szakmai struktúrája és működése. Megállapítást nyert, hogy az intézmény adósságállományának kialakulásában szerepet játszottak a szakmai terület komoly anomáliái. A biztosi jelentés az elkészült szakmai tervet formálisnak minősítette és nem tartotta alkalmasnak arra, hogy az az intézmény hosszú távú stratégiájának alapjául szolgáljon. A jelentés kiemelte, hogy egy megyei kórház szakmai fejlesztési programjában megyei és regionális integrációs feladatot is fel kell vállalnia, ennek megfelelően szükségesnek tartotta a terv átfogó felülvizsgálatát és korrekcióját. Az elemzés felhívta a figyelmet arra, hogy mivel szakmai területen is évtizedes problémák korrekciója szükséges, miközben a dinamikus külső környezeti változások hasonlóan gyors változtatást igényelnek – célszerű a szokásosnál drasztikusabb irányváltást betervezni a szakmai programok területén is. A biztosi jelentés alapján a Megyei Önkormányzat Közgyűlése az 5/2006. (II.22.) MÖK határozatában elfogadta azt az intézkedési tervet, amely a következő főbb változtatásokat írta ellő a szakmai területen: • • • • • • • • • • •

a Szakmai Stratégiai Terv átdolgozása, előírt változtatások a járóbetegek ellátásban, az Ápolási osztály létesítése, 60 ágyas aktív Pszichiátriai osztály létesítése, Központi műtő kialakítása, Mozgásszervi Rehabilitációs Szakfeladat 10 ágyas bővítése, Baleseti Sebészeti, Kézsebészeti, Ortopédiai szakmák részvételével létrejövő mátrix osztály kialakítása, Önálló Érsebészeti Osztály létrehozása, Sürgősségi Centrum (SO1) projekt kidolgozása, Onkológiai Centrum projekt kidolgozása, Érbetegségek Diagnosztikai és Kezelési Központja projekt kidolgozása.

A fenti strukturális változások együtt járnak: • • • • •

a humánerőforrás állománycsoportonkénti összetételének változtatásával, az elhelyezési feltételek egyes területeken való módosításával, a gép-műszer állomány változtatásával, a háttér szolgáltatási igény módosulásával, az informatikai rendszer fejlesztésével,

2 A fenti feladatokon túl a komplex intézkedési terv végrehajthatóságának feltételeként javaslat történt az intézményi menedzsment megújítására, ezen belül a főigazgatói status pályázati úton történő betöltetésére. A főigazgatói állás megpályáztatása során az új főigazgató új szakmai stratégiai programmal nyerte el a pályázatot. Az új program egy olyan hipotézisen alapult amely szerint lehetséges a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézetet szakmailag magas színvonalon, gazdaságosan és hatékonyan úgy működtetni, hogy az: • • • • • •

a Közép-Dunántúli régió meghatározó egészségügyi intézménye legyen, kielégítse a lakossági szükségleteket és igényeket, megfeleljen a tulajdonos elvárásainak, biztos munkahelyet és megélhetést, kiszámítható előmeneteli rendszert és európai szintű munkakörülményeket biztosít az egészségügyi dolgozóknak, teljesíti a szakmai protokollokat, irányelveket és garantált minőségű ellátást nyújt, illeszkedik az Országos Egészségfejlesztési Koncepcióhoz, valamint az Egészséges Társadalom Komplex Programhoz.

A Közgyűlés előírta a kórház új menedzsmentje számára, hogy részletesen dolgozza ki a megye fekvőbeteg ellátásának új struktúrájára vonatkozó javaslatát. A megyei fekvőbeteg struktúraátalakítást előkészítő koncepció elkészült, mely szerint a fenti hipotézisben megfogalmazott elvárások a megye egészségügyi ellátási struktúrájában nem voltak megvalósíthatóak, ugyanis a megyében a pályázat beadása előtt 12 egymástól gyakorlatilag független fekvőbeteg intézmény működött: • • • • • • • • • • • •

Veszprém megyei kórház Doba – Veszprémhez integrálva Balatonfüred EüM Országos Intézete Balatonfüred MÁV Balatonfüred HM Várpalotai kórház Zirci kórház Ajkai kórház Pápai kórház Sümegi kórház Tapolcai kórház Farkasgyepűi kórház

A környezeti tényezők analízise alapján megállapítható volt, hogy ez a struktúra nem fenntartható, nem működtethető, nem finanszírozható, nem fejleszthető és a szakmai szempontoknak sem képes megfelelni. A betegek biztonságos és szakszerű ellátása tehát a megyei kapacitások és erőforrások koncentrációját követelte meg. Ebbe az irányba hatott az ellátás legszűkebb keresztmetszetét jelentő humán erőforrás hiánya is. Nem azért kellett a teljes ellátási struktúrát átalakítani, mert a reformkoncepció ezt akarta kikényszeríteni, hanem azért, mert a hazai és nemzetközi szakmai iránylevek, protokollok és evidenciák olyan diagnosztikai és terápiás eljárásrendet írnak elő, melyeket a fragmentált, felesleges párhuzamosságokat mutató struktúrában nem lehetett biztosítani.

3 A koncepciót a megyei közgyűlés 2006. szeptember 14-én megtárgyalta és a 89/2006. (IX.14.) MÖK határozatában elfogadta az integráció főbb irányait és határozatában írta elő az integrációhoz szükséges tulajdonosi és intézményi egyeztetések lefolytatását. Ezzel párhuzamosan egy interregionális és interdiszciplináris egyeztetést kezdtünk Somogy megyével az átalakítások összehangolására, különös tekintettel a Balatonnal kapcsolatos szezonális ellátási kihívásokra valamint a gyógy-idegenforgalmi lehetőségek kiaknázására. A „Pannon modellnek” elnevezett programban megfogalmazott célokat 5 lépcsőben kívántuk illetve kívánjuk megvalósítani: I.

Veszprém megye kórházainak önálló, de a közös célokat már figyelembe vevő struktúra átalakítása, mely elsődlegesen az aktív ágyak számának csökkentését, telephelyek megszüntetését, osztályok összevonását, párhuzamosságok megszüntetését, a szükségletekhez igazodó krónikus kapacitások kialakítását célozta meg

II.

Veszprém megye kórházainak együttműködése az intézmények közötti párhuzamosságok megszüntetésére és a hatékonyabb együttműködésre, mely során egy Kelet-Veszprém megyei ellátási egység és egy Nyugat-Veszprém megyei ellátási egység kerül kialakításra

III.

A teljes megyei szintű szakellátás összehangolása a logisztika valamint egyes diagnosztikus és terápiás ellátások területén

IV.

A „Pannon modellnek” megfelelő megyei szint felett átívelő integráció létrehozása, mely Somogy és Veszprém megyék interregionális és interdiszciplináris együttműködési terve

V.

A koncepció kidolgozásakor még csak általánosságban megfogalmazott, mostanra azonban már részletesen kidolgozott finanszírozási, biztosítási és ellátásszervezési modell kísérlet

Az elkészült új koncepció miatt a Közgyűlés több ponton módosította az 5/2006. (II.22.) MÖK határozattal elfogadott intézkedési tervet. Az így elfogadott új koncepció alapozza meg a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet 5 éves szakmai fejlesztési tervét. Tekintettel arra, hogy a fentieknek megfelelően nem csupán a korábbi terv korrekciója történik meg, így az új fejlesztési terv a jogszabályi lehetőséggel élve már új időszakra – 2007-2012 – vonatkozik. Ezen időszakra való módosítást indokolja az Európai Unió fejlesztési ciklusa is, mely 2007-13-i terjed, hiszen a megfogalmazott fejlesztési igények forrása már döntő többségében innen származhat.

4

A külső környezet elemzése I. Az Egészségügyi Fejlesztési Koncepció és a régió Egészségügyi Fejlesztési Terve Amennyiben már középtávon is célunk, hogy a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórházat a Közép-Dunántúli régió meghatározó és egyik vezető egészségügyi szolgáltatójává tegyük, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a régió kistérségi szintű egészségfejlesztési tervét. Ennek kiindulásaként – hiszen a regionális koncepcióknak ehhez kell illeszkedniük – meg kell említenünk az országos szintű Egészségügyi Fejlesztési Koncepció (EFK) főbb prioritásait. I/1. Az EFK főbb ismérvei Az EFK célja, hogy: • • •

2013-ra a hazai születéskor várható átlagos élettartam érje el az akkori uniós átlagot, csökkenjen az ellátási különbség az ország egyes területei között, működjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon az egészségügyi ellátó rendszer.

Az EFK fő beavatkozási területei: • • • • • • •

egészség-központú egészségpolitika kialakítása, népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése, az egészségügyi forrásképző- és elosztórendszerek átalakítása, az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének kórház központú szemlélete helyett a betegközpontú szemlélet érvényesítése, az egészségügyi informatika és egészség kommunikáció fejlesztése, új humánerőforrás stratégia kialakítása, az egészségügyi kutatás-fejlesztés és az egészségipar támogatása.

Az EFK főbb beavatkozási területeinek néhány figyelembe veendő komponense: • • • • • • •

a szakmai irányítás és tervezés – többek között a kapacitás elosztás – centralizálása és regionalizálása, az engedélyeztetés és a szakfelügyelet, a minőség-ellenőrzés rendszerének fejlesztése, azok gyakorlati következetes érvényesítése, a rendszer finanszírozás és az intézmény finanszírozás átalakítása, a finanszírozó vásárlói funkciójának megerősítése, a lakosság közeli egységes alap és járóbeteg szakellátást összehangoló kistérségi egészségközpontok létrehozása, az ügyeleti és sürgősségi ellátórendszerek fejlesztése, összehangolása, a védőnői hálózat szerepének erősítése, a házi ápolás és gondozás kiterjesztése,

5 • • • • • • • •

a kórházi és szakrendelői struktúra átalakítása, regionális kórházi központok kijelölése és fejlesztése, területi általános sürgősségi kórházak kijelölése és fejlesztése, szakkórházak rendszerének átalakítása, a krónikus ellátás elválasztása az aktív ellátási rendszertől és közelítése a szociális ellátás fele, az ápolási és hospice kapacitás fejlesztése, egységes és integrált, a telemedicina lehetőségeit is megteremtő ágazati informatikai fejlesztések, a gyógy- és egészségturizmus fejlesztése.

I/2. A Közép-Dunántúli Régió Regionális Operatív Programja (ROP) egészségiegészségügyi vonatkozásai: A ROP átfogó stratégiai céljai közt szerepel az „Egészséges régió” megteremtése. Ezt az alábbi célrendszerrel kívánja megvalósítani: • az egészségügyi ellátórendszer infrastrukturális egyenlőtlenségeinek oldása, • az egészséges életmód elveinek és gyakorlatának terjesztése. A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács alapvető törekvése volt, hogy a régió egészség-stratégiai céljai közül minél több valósulhasson meg azáltal, hogy azok beépülhessenek a ROP-ok projektjeibe, így azok megvalósításához uniós források legyenek lehívhatóak. A főbb egészségfejlesztési célok megvalósulása a fejlesztési koncepció szerint csak a tudatosan összehangolt fejlesztéspolitika eredményeként, valamint a beutalási rend tudatos és következetes betartása esetén lehetséges. Ennek megfelelően a régióban: • egységes elvekre épülő, • progresszivitást figyelembe vevő, • a valódi szükségletekhez és a technológiai fejlődéshez igazodó, • költség hatékony és fenntarthatóan finanszírozható, • régiós és intézményi szinten is professzionálisan menedzselt ellátórendszert kell kialakítani. Ez csak az ellátórendszer lényegi strukturális átalakításával érhető el. A régió ellátás-szervezési alapelvei: • a biztonság, a folyamatos működés és a számon kérhető minőség elve • az igazságosság és az esélyegyenlőség elve • az emberi méltóság és a személyiségi jogok tisztelete • a regionalitásra épülő progresszivitás elve • a szubszidiaritás és a lakosság-közeliség elve • a folyamatos fejlesztés elve • a komplexitás elve • a szektorsemlegesség és a partnerség elve • a konszenzus elve • a nyilvánosság elve • a prevenció központúság elve

6 •

a választás szabadságának elve

A fentiek alapján a Közép-Dunántúli Régió szakmai egészségügyi stratégiai céljai: • a sürgősségi ellátás fejlesztése, • a kardiológiai és szívsebészeti ellátás fejlesztése, • daganatos betegségek aktív és krónikus ellátásainak fejlesztése, • a rehabilitációs ellátások és hosszú ápolások fejlesztése, • a pszichiátriai ellátások fejlesztése, • kistérségi multifunkcionális közösségi központok létrehozása, • az alapellátás fejlesztése, • az intézményi infrastrukturális egyenlőtlenségek felszámolása. A fentiekből nyilvánvaló, hogy az EFK-tól, valamint a regionális Egészségfejlesztési Tervtől eltérő intézményi program megvalósításának nem lesznek központi pénzügyi forrásai, valamint nem garantálható a fenntartható működtetése sem. Ezt az irányt erősíti meg az elkészült Egészséges Társadalom Komplex Program is, amely az uniós források felhasználásának legfontosabb stratégiai döntés-elékészítő dokumentuma lesz.

7

A külső környezet elemzése II. Az Egészséges Társadalom Komplex Program tervezetének főbb irányai Az Egészséges Társadalom Komplex Program a 2007-2013 Európai Uniós fejlesztési periódus magyarországi ország-stratégia ágazati terve. A Program több szakterületet is érint, hiszen az egészség feltételeit az ágazaton kívüli eszközökkel is lehet befolyásolni, de az egészségügy kihat az egész gazdaság versenyképességére és a társadalom egészének helyzetére is. A lakosság egészségi állapotának javítása – mint végcél – mellett a Program közvetlenül kívánja szolgálni az egészségügyi ellátórendszer modernizációját, a halaszthatatlan struktúraváltást, a hatékony a finanszírozható rendszer kiépítését. A Komplex Program alapját képezik az elmúlt években elfogadott szakmai Nemzeti programok: • • • • • •

a Népegészségügyi Program a Sürgősségi Ellátás Fejlesztésének Programja a Nemzeti Rákellenes Program a Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program a Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja Az Egészségügy Humán Erőforrás Stratégiája

A Komplex Programot a 4 fő prioritás mentén 4 pillér alkotja: • • • •

I. Struktúraváltás az egészségügyi ellátásban és a területi különbségek mérsékelése II. Versenyképesség növelése az egészségügyi ellátórendszerben, innováció, információ-technológia, egészségipar III. Egészség károsító tényezők kiküszöbölése, fogyasztóvédelem, Népegészségügyi Program IV. Humánerőforrás fejlesztése, képzés és oktatási rendszer átalakítása, a tájékoztatási rendszer fejlesztése

A struktúra váltás az első számú prioritás, mely az aktív fekvőbeteg ellátásban az intézményszám radikális csökkentését, intézmények fúzióját, szervezeti integrációját, a felesleges párhuzamosságok csökkentését, az erőforrások koncentrálását, hatékony és finanszírozható intézményeket hoz létre. Szükséges egyes intézmények profilváltása, a profilok tisztítása. A centralizáció mellett külön projektek indulnak a kórházi ellátásokat kiváltó ellátási formák, valamint a lakossághoz közeli ellátási formák fejlesztésére, ennek keretében többcélú kistérségi közösségi egészség-központok jönnek létre. A kórházi struktúra átalakítás természetesen figyelembe veszi a már elfogadott nemzeti szakmai programokat, így ennek része a sürgősségi ellátás, az onkológiai ellátás, a szív és érrendszeri betegellátás, valamint a gyermekellátás fejlesztése is.

8 A humánerőforrás fejlesztési pillér koncentrál egyrészt a hiányszakmák problémájára, másrészt újra kívánja definiálni a szakmai kompetencia határokat. Figyelembe veszi az „orvos, mint legköltségesebb erőforrás” elvet, így programokat tartalmaz az orvosok tehermentesítésére is. A Program a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet vonatkozásában a sürgősségi projektben SO1-es szintet, onkológia vonatkozásában regionális onkológiai központot tervez. Tekintettel arra, hogy a Program irányai adottak, azokat be kell építeni a kórház fejlesztési programjába. Tudomásul kell venni, hogy a Programmal ellentétes fejlesztések, átalakítási irányok már rövidtávon is az adott intézmény teljes ellehetetlenüléséhez fog vezetni.

9

A külső környezet elemzése III. A kormány egészségügyi programja A Parlament elé 2006. május 30-án benyújtásra került a Magyar Köztársaság Kormányának programja. A program egyértelműen vállalta az egészségügy átfogó reformjának megvalósítását. A reform 5 területen tervezett változtatásokat: • • • • •

az egészségbiztosítási ellátások rendszerében az egészségbiztosító szervezetében az egészségbiztosítás által lekötött kapacitásokban rendszerében az ellátások díjának kalkulációjában és a számlázásban az Egészségbiztosítási Alap stabilizációjában

és

azok

finanszírozási

A fenti 5 intézkedéscsoport alapján a reform az alábbi tartalommal fog megvalósulni: •

•

• • • • • • •

az egészségbiztosítás átalakításának keretében megteremtődnek a valódi biztosítói működés feltételei, mely a professzionális szervezeti kialakítás mellett a szolgáltató és szolgáltatás vásárló funkció erősödésében is meg fog nyilvánulni, mely eredményeként a biztosító csak attól és ott vásárol szolgáltatást, ahol a valódi szükségletek kielégítésére a szakmai protokolloknak és irányelveknek megfelelő és költség-hatékony szolgáltatásokat nyújtanak, megtörténik a kockázatok tisztítása, azaz a külső érdekből bekövetkező kockázatok kikerülnek a nemzeti kockázatközösség kockázat kezeléséből, a harmadik félre áthárítható károk és kockázatok, valamint az extra és extrém kockázatok szintén kikerülnek a rendszerből, valamint megindul az ápolás-gondoskodás biztosítási alágazat kiépítése, ellátási csomagok kerülnek meghatározásra, mely szerint általános emberi jogon járnak a közvetlen életvédelemmel, a közegészségüggyel és járványüggyel, továbbá az anya- és csecsemővédelemmel kapcsolatos szolgáltatások, pozitív és negatív taxációval meghatározásra kerülnek a társadalombiztosítási csomag diagnosztikai és terápiás szolgáltatásai, elkülönítésre kerülnek a biztosítási csomag feletti, csak külön térítés ellenében igénybe vehető ellátások, illetve különleges igényeket kielégítő szolgáltatások, kijelölésre kerülnek a kompetencia központok és a súlyponti kórházak, meghatározásra kerülnek a normatív kapacitások, míg a gyakran igénybe vett, alacsonyabb progresszivitási szinten álló, kisebb költségigényű szolgáltatások esetében a konkrét döntések és felelősségek decentralizálódnak, kistérségi szinten egészség-gazdálkodó közösségek jönnek létre, melyek a lakossághoz közeli ellátás szervezeti-finanszírozási egységei, a fenti intézkedések hatásaként átrendeződnek a kapacitások, a fekvőbeteg finanszírozás területén a teljesítmény volumen korlát helyett szolgáltatás volumen rendszer lép életbe.

10 A kormányprogram szerint ösztönözni kívánják a kórházak gazdasági társasággá való átalakulását, valamint a magántőke ellenőrzött bevonását a szolgáltatások nyújtásába és a fejlesztésekbe. Ehhez kapcsolódóan 2007-től közelíteni kívánják az egészségügyi közintézmények gazdálkodási és pénzügyi szabályait a versenyszféráéhoz. Újraszabályozásra kerül a gyógyszerforgalmazás gyógyszertámogatás szisztémája.

rendszere,

átalakításra

kerül

a

2008-tól bevezetésre kerül az EU-konform betegbiztosítási kártya, ezzel egyértelműen ellenőrizhetővé válik a biztosítási jogviszony és a szolgáltatás igénybevétele és nyújtása is. A kormányprogram külön fejezetben erősíti meg az előző fejezetben részletezett nemzeti szakmai programok megvalósítása iránti szándékát. A program felvállalja a korábbi fejezetekben már említett ágazati humánerőforrás stratégia elkészítését és érvényesítését. Az Egészséges Társadalom Komplex Programjában leírtakhoz képest meghatározza, hogy új életpálya modellt kell kialakítani mind az orvosok, mind az egyéb egészségügyi dolgozók számára. A változtatás fő irányát ugyan nem jelölve, de megemlíti az alkalmazkodást az Európai Unió munkaidő-szabályozás jobb érvényesülése érdekében. Folytatni kívánja az egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatását, valamint a jelenlegi kötelező kamarai tagságot önkéntessé kívánja tenni valamennyi egészségügyi szakmai kamarában.

11

A külső környezet elemzése IV. A Kormányprogramból eddig megvalósított lépések 2007. április 1-ig az egészségügyi reform az alábbi törvények és a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási utasítások alapján kezdődött meg: • a 2006. évi XCVII. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról • a 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól • a 2006. évi CXV. törvény egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról • a 2006. évi CXVI. törvény az egészségbiztosítási hatósági felügyeletéről • a 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről Az intézmény szakmai fejlesztési irányait alapvetően az utolsó 3 törvény és jogszabályi környezete határozza meg. Ezen belül is kiemelkedően kell figyelembe venni az ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényt, hiszen ez alapjaiban változtatja meg a megyei kórház és a régióban működő többi egészségügyi intézmény struktúráját és egyben mozgásterét is. Jelenleg intenzív fázisában van a finanszírozás komplex átalakítása, ezen belül a társadalombiztosítás átszervezése. Az átalakulás jelen időszakában rendkívül sok a bizonytalansági tényező, amely a hosszú távú tervezést erősen nehezíti, így egy olyan egységes, de flexibilis szakmai program kialakítása szükséges, mely minimálisan évenként – szükség szerint akár gyakrabban is - rendszeres korrekcióra szorulhat.

12

Belső környezeti analízis A belső helyzetértékelés az Önkormányzat által kirendelt – Kató és Társa 2003. Tanácsadó Kft. – által elkészített elemzés alapján készült, mert ez képezte az azóta már részben végrehajtott és a következő fejezetekben részletezett változások bázisát. 1. Az intézmény szakmai tevékenysége 1.1.

A kórház szakmai struktúrája nem felelt meg az átlagos megyei kórház progresszivitási szintje által elvárt szerkezetnek. Az ellátási egységek közötti belső szinkron sokszor hiányos volt, mely orvosszakmai és finanszírozási szempontból is hátrányos. A szakmai színvonal összességében átlagos volt, amely mögött jelentős szórás észlelhető, melynek eredményeként egyes területek átlag feletti teljesítményét – a leggyengébb láncszem elve alapján – lerontotta az alacsonyabb színvonalú vagy technikai felkészültségű szervezet. A struktúrából eredő anomáliákat felerősítette a tervezetlenség és szervezetlenség

1.2.

A megyei kórház nem rendelkezett aktív pszichiátriai osztállyal, hasonló helyzet egyetlen más megyében sincs. A megye pszichiátriai ellátása összességében sem érte el az országos átlagot.

1.3.

Az átlagos megyei kórházi szakmai repertoárból Veszprémben hiányzik az infektológia és a tüdőgyógyászat. A tüdőgyógyászat mind aktív, mind rehabilitációs megyei feladatai a megyei önkormányzat fenntartásában működő Farkasgyepűi Megyei Tüdőgyógyászati Intézetben megoldhatóak.

1.4.

A kórházban működik onkológiai osztály, ennek ellenére az onkohaematológiai betegek ellátása mégis a belgyógyászati alapprofilú I. Belgyógyászati osztályon történik. A belgyógyászati osztályok profiljából ugyanakkor hiányzik az érbetegségek belgyógyászati angiológiai háttere. Ez jelentősen hátráltatja a Sebészeti és Érsebészeti osztály angiológiai betegeinek kivizsgálását, illetve konzervatív, valamint utókezelését.

1.5.

A II. Belgyógyászati osztály kardiológiai profillal rendelkezik, ugyanakkor a kórházban jelenleg nincs lehetőség arra, hogy az akut kardiológiai ellátásban ma már rutin beavatkozásnak számító invazív kardiológiai ellátást végezzenek. Ugyanakkor ezen kezelési lehetőségek Balatonfüreden rendelkezésre állnak, ahol viszont a diagnosztikai és terápiás társszakmák hiányoznak a komplett ellátáshoz. Ezek az ellentmondások nemcsak strukturális, szervezési és finanszírozási problémaként realizálódnak, hanem közvetlen is befolyásolják az érintett akut betegek túlélési esélyeit.

1.6.

A régió nem rendelkezik onkológiai sugárterápiás központtal, melyre megoldást jelenthet, hogy az Egészséges Társadalom Komplex Programba bekerült a veszprémi onkológiai központ fejlesztési projektje.

1.7.

A traumatológiai és az ortopédiai tevékenység egy osztály keretében történt, ugyanakkor a hatályos jogszabályok szerint az ortopédiai részlegként már nem

13 engedélyezett. Ennek megfelelően szükséges a szakmai szétválasztás és egy mátrix szervezeti és működési egység kialakítása. 1.8.

A kórházban folyó műtéti tevékenységek és kapacitások nem működtek összehangoltan. Az ország hasonló volumenű kórházaiban már régóta működő önálló központi műtő szervezet kialakítása szükségszerű volt.

1.9.

Az anaesthesiológiai és intenzívterápiás betegellátás komoly strukturális és működési problémákkal küzdött. A Központi Anaesthesiológiai Szolgálat és a Központi Intenzív Egység egyesítése szakmailag és gazdaságilag is indokolt, továbbá az emberi erőforrás menedzselést is könnyebbé teszi.

1.10.

A szájsebészeti szakma 6 ágyas kapacitása és a működtetése nem felel meg a jogszabályi feltételeknek. Tekintettel arra, hogy országosan jelentős kapacitás leépítés várható, így a bővítés kivitelezhető, ezért a mátrix szerű integrálás a lehetséges megoldás. Ezzel párhuzamosan szükséges az osztály fekvőbeteg hátterének és a műtőkapacitási igényének probléma megoldása is.

1.11.

Hiányzik a kórház szakmai profiljából a gyermek-nőgyógyászati tevékenység, így az ellátási terület lakosságának ezen szükséglete nincs kielégítve.

1.12.

A Csecsemő és Gyermekosztály kvázi mátrix működésének megtartása mellett kapacitás átrendezés szükséges. Ezen belül a PIC ágyszámának növelése.

1.13.

A Bőrgyógyászati osztály a 25 ágyas engedélyezett kapacitásához képest a jelenlegi elhelyezési körülmények 18 ágy működését teszik lehetővé.

1.14.

Az Ideggyógyászati és Agyérbetegek osztálya Stroke centrumként is tevékenykedik, ugyanakkor e tevékenységhez szükséges legfontosabb és leglényegesebb műszerek és alkalmazandó eljárási feltételek hiányoznak. Nincsenek meg a non invazív agyi érvizsgálat feltételei, mivel nincs megfelelő agyi ultrahang készülék. Hasonlóan nem állnak rendelkezésre a vénás és artériás trombolítikus kezelés protokolláris feltételei sem. A kapacitásbővítés szakmailag indokolt, melyet érvényesíteni kell a várható regionális kapacitások átrendezésekor.

1.15.

A Reumatológiai és Mozgásszervi Rehabilitációs Ellátás megyei szinten kapacitás bővítést igényel. A regionális kapacitások újraelosztásában a lehetséges ágyszám bővítést nem ezen a területen célszerű erőltetni, hanem az aktív és elsősorban a manuális és invazív tevékenységekhez köthető területen. A kórház igen tekintélyes méretű Fizikoterápiás központja szakmai és gazdasági értelemben is nem megfelelően kihasznált.

1.16.

A Sürgősségi Betegellátó osztály jelenleg sem terjedelmében, sem mélységében nem tudja az SO2 minősítésnek megfelelő valamennyi tevékenységet folytatni. A jelenlegi sürgősségi tevékenység főleg belgyógyászati sürgősségre koncentrál, míg a sürgősségi esetek zöme továbbra is a szakmai osztályokon történik. Ez egyrészt ellentmond az országos sürgősségi koncepcióban meghatározott elvektől, másrészt nem kívánatos módon terheli a klinikai osztályok tevékenységét.

14 1.17.

A kórház fekvőbeteg struktúrája aktív ellátási súlyú. Nem alakult ki a krónikus és ápolási ellátás fekvőbeteg feltételrendszere, és ez az aktív osztályokon okoz felesleges kapacitás lekötéseket és többletterhelést is.

1.18.

A járóbeteg szakellátás szakmai és szervezeti kötődése a fekvőbeteg osztályokhoz erősebb, mint más megyei kórházakban. A járóbeteg ellátás kórházmagi koncentrációt és centralizációt mutat, a kórházmagon kívüli járóbeteg ellátások szakmai súlya háttérbe szorult. A járóbeteg ellátás általában másodrendű a fekvőbeteg ellátáshoz képest mind menedzselési, mind szakmai szempontból.

1.19.

Csökkenteni kell a kórház Veszprém városi külső telephelyeinek számát. Biztosítani kell a ma igen kedvezőtlen körülmények között működő Bőr- és Nemibeteg Gondozó, valamint Szakrendelés és a Gyermek- Ifjúság Pszichiátriai Gondozó és Szakrendelés külső telephelyeiről történő betelepítést.

1.20.

A kórház orvos-szakmai tevékenységének és gazdasági hátterének informatikai támogatottsága elégtelen. A jelenlegi rendszer korszerűtlen, a felmerülő igények kielégítésére nem tovább fejleszthető, nem felhasználó barát és nem képez egységes integrált rendszert a kórház különböző működési funkcióihoz. A Windows alapú operativitás ma már egy megyei kórházi szinten jogos elvárás.

1.21.

A kórház diagnosztikai osztályainak személyi és tárgyi feltételei a tényleges szükségletektől és igényektől lényegesen elmaradnak. A radiológia hagyományos felvételező és átvilágító képalkotó orvostechnikája és műszerezettsége leromlott, berendezései elavultak, mely rövidtávon is működésképtelenséget eredményezhet. Az érvizsgálatok képalkotó technikai apparátusa és a mammográfiás készülék hasonló jellemzőkkel rendelkezik.

1.22.

A nukleáris medicína személyi és tárgyi feltételei már a mai feltételeknek sem felel meg. A jövőben az agy, a szív és az onkológiai vonatkozású célszervi érintettség finomabb strukturális kimutatására alkalmas eszközök beszerzése szükséges. A kétfejes SPECT készülék beszerzését szintén tervbe kell venni.

1.23.

A kórház szakmai tevékenységében nem egységes szakmai koncepcióban, hanem egyes szakmai osztályokhoz rendelten jelennek meg a hospitális szűrő vizsgálatok. Tekintettel a reális és várhatóan folyamatosan bővülő igényekre, valamint a finanszírozás felső korlátainak eltörlésére a feltételek javítása és bővítése célszerű. Ez mellett a kórházban szükséges az egységes elvek és egységes gyakorlat alkalmazása a szűrővizsgálatok valamennyi területén. A Népegészségügyi Program útmutatásai mentén elsősorban az emlő és méhnyakrák, valamint a vastag és végbélrák szűrésére kell koncentrálni, továbbá a szakmai útmutatások alapján a célzott prosztatarák szűrésére is fel kell készülni.

1.24.

A meglevő működési engedély és a finanszírozási szerződés, valamint a valóban működő struktúra szinkronját meg kell teremteni. Nagyobb súlyt kell helyezni a szakmai teljesítmények finanszírozó felé történő elszámolásának szakszerűségére, gondosságára és folyamatosságára.

1.25.

A kórházi költségvetés bérek utáni legnagyobb hányadát kitevő gyógyszer és szakmai anyagok felhasználását osztályos keretgazdálkodás formájában kell működtetni.

15 Általánosságban is érvényesíteni kell az osztályokra bízott erőforrások tervezett, ellenőrzött és hatékony felhasználását. 1.26.

Az orvosszakmai tevékenység szabályozottsága számos hiányosságot, rendezetlenséget mutat. A kórház alapvető dokumentumaiban le kell képezni a valódi struktúrát és működést, ezeknek szinkronban kell lenni a hatályos jogszabályokkal, központi irányelvekkel, valamint a hatósági engedélyekkel és a finanszírozási szerződéssel. A kórház Szakmai Tervében proaktív középtávú olyan koncepciót kell rögzíteni, amely a konkrét strukturális, funkcionális, gazdálkodási feladatok mellett víziónál egy a hipotézisben leírt kritériumok szerinti kórházat is.

16

A környezeti tényezők SWOT analízise Az előző fejezetekben feltárt külső és belső környezeti tényezők az előnyök-hátrányoklehetőségek-veszélyek rendszerében a következő képet mutatják. 1. Előnyös környezeti tényezők A veszprémi kórház rendelkezik aktuális és részletes, gyakorlatilag a működése valamennyi területét feltérképező elemzéssel. Ezt az elemzést elfogadja az intézmény jelenlegi vezetése, tudomásul veszi a kórház dolgozóinak döntő többsége, ismeri és felvállalja az intézmény tulajdonosa. Az elemzés alapján elkészült a részletes intézkedési terv, melyet a tulajdonos határozatban elfogadott, annak megvalósítása eredményesen megkezdődött. Ennek eredményeként az intézmény likviditási paraméterei javultak, így az önkormányzati biztos kirendelésének szükségessége megszűnt. Ennek megfelelően a kórház a közvetlen válságkezelés helyett már képes a valódi struktúra átalakításra és megkezdheti a stratégiai szakmai program végrehajtását. Az évtizedes elhúzódó válság következtében a potenciális és valódi versenytársak megszokták, hogy a veszprémi kórházzal alig kell számolni. Ez az elaltatott éberség indulási előnyként érvényesíthető. Az intézmény dolgozói változást igényelnek, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy motivációjuk csökken, ha ezek a változások elsősorban megszorító és szigorúbb tevékenységi feltételrendszert jelentő intézkedések. Új motivációt jelenthet, ha a korrigált cél a dinamikus fejlődés azonnali lehetőségét veti fel, míg ennek ellenpontjaként más közvetlen vagy távolabbi környezetben ennek éppen az ellenkezőjével kell számolni. Az elmúlt egy év során a komoly formális és informális befolyással rendelkező érdekképviseleti szervekkel konstruktív együttműködést sikerült az új intézményi menedzsmentnek kialakítani, így mind a szakmai munka, mind a más intézményekben kritikussá vált humánerőforrás gazdálkodás területén a versenytársakhoz képest sikerült lépéselőnybe kerülni. 2. Hátrányos környezeti tényezők A kórház az elmúlt egy évtized alatt több alkalommal sem volt képes élni a felzárkózás lehetőségével. Miközben a hazai kórházak jelentős része önerőből alkalmazkodott a folyamatos új kihívásokhoz, addig a veszprémi kórház 2 központi támogatással és szakértői segítségnyújtással sem volt képes szakmai és gazdasági problémáinak konszolidálására. Ez egy fásult, napi túlélésre koncentráló szemléletmódot alakított ki az intézményen belül, melyet nehéz motiválttá és dinamikussá tenni. Az egy évtizedes túlélés azt a hiú ábrándot keltheti, hogy ezt is túléljük valahogyan - így a reális veszélyérzet tompult. A kórház fél milliárd körüli induló adóssága nyilvánvalóan hátrányos volt azokkal szemben, akik a szükséges változtatásokra tartalékkal rendelkeztek. Ugyanakkor az is

17 megjósolható, hogy az intézményi szerkezet ilyen mérvű átalakítása át fogja rendezni a beszállítói piacot is, így a beszállítói piac túlkínálatából most egy potenciálisan növekedni látszó vásárló jól kiaknázható előnyöket realizálhat. A struktúra átalakítás nemcsak a kapacitások és fejlesztési erőforrások koncentrációját fogja eredményezni, hanem a humánerőforrás hasonló irányú átrendeződését is. A felszabaduló értékesebb szakemberek nyilvánvalóan a hosszú távon biztos jövőt garantáló intézménybe fognak áramolni, ezért rendkívül fontos, hogy a veszprémi kórház eloszlassa magáról a „válságban levő kórház” képét. Az uniós eddigi gyakorlat szerint 1 euró uniós fejlesztési forráshoz azonos mértékű vállalkozói fejlesztési forrás csatlakozik. Az egészségügyre Magyarországon a 2007-13 ciklusban várhatóan 400 milliárd forintnyi fejlesztési forrás fog beáramlani. Ez a fejlesztéshez jutó intézmény esetében óriási pozitív változást fog hozni, míg a kívül rekedők perifériára szorulnak. Sem a központi, sem a vállalkozói befektetési források nem fognak megjelenni egy válsággal sodródó intézményben. Az önkormányzati biztos által megfogalmazott valamennyi probléma nyilvánvalóan hátrányos az intézmény számára akár a hétköznapi piaci versenyben, akár a most bekövetkező változások piaci átrendeződése esetében. Az 5/2006. (II.22.) MÖK határozat által elfogadott és a gyakorlatban már végrehajtásában megkezdett és komoly eredményeket felmutató intézkedési terv feladatainak teljesítése szükséges, de nem elégséges feltétele az új kihívásokra való megfelelő válaszadásnak. Komoly hátrányt jelent a versenytársakhoz képes az intézményi informatikai rendszer állapota, hiszen a változásmenedzselés egyik alapfeltétele az adatbázisokhoz való gyors hozzáférés így megnehezített. Az azonnali változások még a lehetőségét is kizárják annak, hogy addig egy komplex és integrált informatikai rendszert ki lehessen alakítani. A tulajdonosi döntésekért felelős testületekben érdekek és ellenérdekek feszülnek egymásnak akkor, ha a központi döntések helyi realizálódását érvényesíteni kell. Ezek lelassíthatják, sőt meg is akadályozhatják a kényszerű változtatásokat. A régió más döntési helyzetben levő tulajdonosai gyorsabb reagálás esetén fejlesztési forrásokat, kapacitásokat és további piacot szerezhetnek a veszprémi kórház és az egész megye rovására. A Közép-Dunántúli Régió Egészségügyi Fejlesztési Terve szerinti általános alapelvek rögzítik a konszenzus elvét, azaz az ellátásért felelős önkormányzatok és más közszolgáltatásra kötelezett intézménytulajdonosok döntéseiket konszenzus alapján hozzák meg. A konszenzus elve, bár demokratikus, de éppen az uniós gyakorlat bizonyította be, hogy érdekellentétek esetén akár az egész unió működésképtelenségét idézné elő, ezért a gyakorlati, a hétköznapi működést befolyásoló kérdésekben áttértek a többségi vagy minőségi többségi döntések rendszerére. Jelen esetben szintén nem várható, hogy bármely érintett egészségügyi kapacitással rendelkező tulajdonos önként mond le intézményéről vagy annak akár egy kis részéről is. A régióban nincs olyan természetes és elfogadott centrum az egészségügyben, mely központi irányítójává és emblematikus húzóerejévé válhatna az átalakításoknak és a fejlesztéseknek. Ennek eredményeképpen a Dunántúlon csak több pólusú egészségfejlesztés politika hozhat bármiféle eredményt.

18 3. A potenciális lehetőségek A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet számára az egyetlen igazi potenciális lehetőség, ha hátrányait lehetőséggé alakítja át. Akár a gazdasági életben, akár az egészségügyi ágazatban számtalan példa bizonyítja, hogy a technikai és technológiai, valamint strukturális és infrastrukturális elmaradottságból egy vagy akár több fejlődési szakasz átugrásával az átlagosnál fejlettebb, korszerűbb, hatékonyabban működő és a többi piaci szereplőhöz képest versenyképesebb szervezetek és struktúrák hozhatók létre. Az egészségügyben Finnországot a nemzetközi viszonylatban rendkívüli rossznak mondható morbiditási és mortalitási statisztikái miatt saját lakossága kényszerítette olyan átfogó népegészségügyi program kialakítására, mely ma már nemzetközi például szolgál. Hazai egészségügyi intézményi szinten a „Kaposi Mór” Megyei Kórház a veszprémihez hasonló nagyságrendű adósságállománnyal és szervezési problémákkal küszködő intézményből 2 év alatt vált tartalékkal rendelkező, ma már példaként emlegetett kórházzá. A veszprémi kórház legnagyobb potenciális lehetősége éppen abból ered, hogy megyei szinten nem történt meg korábban a fekvőbeteg struktúra szükségletekhez való igazítása, így egyes területeken olyan kapacitás feleslegek és ezzel együtt finanszírozási volumenek ragadtak bent a megyében, amelyek a kényszerű átszervezések után fenntartható és rentábilisan működtethető egységek kialakítását teszik lehetővé. A relatíve hátrányos közlekedési infrastruktúra a megyén kívüli vetélytársak közül leginkább csak a Székesfehérvár fele való betegeláramlást teszi lehetővé így jó betegirányítással a betegek megyén belül tarthatóak. Ezt erősíti a Balaton, mint természetes déli határ is, mely ebbe az irányba szintén korlátozza a betegek mobilitását. A potenciális lehetőségek között középtávon a gyógyturizmussal is érdemes tervezni, de rövidtávon ez nem sorolható a számottevő lehetőségek közé. 4. Potenciális veszélyek A veszélyek közt legelsőként a környezeti analízisben nem szereplő, a 2006. év II. félévétől elindult általános gazdasági restrikciók következményeivel kell számolni. Ezek egy része közvetlen hatásként a bevételi oldal csökkenését, míg néhány közvetett módon, főleg a kiadás növekedésével érte el a kórházat. Kellő változtatások nélkül ez az adósságállomány újbóli növekedéséhez vezethet. A potenciális veszélyek másik kategóriáját a korábbi fejezetekben leírt külső és belső környezeti tényezőkből vezethetjük le. A veszélyt jelentő külső környezeti tényezők közül célszerű kiemelni, hogy a régiós versenytárs kórházak egyike sincs olyan mindenre kiterjedő válság helyzetben, mint a veszprémi kórház, így könnyebben reagálhatnak a biztosan bekövetkező változásokra. Dolgozóik nincsenek frusztrálva az elhúzódó válság és a folyamatos megszorító

19 intézkedések következményeitől, így kevésbe vannak kiégve, ezzel könnyebben motiválhatóak. A belső környezeti tényezők közül elsősorban azt kell kiemelni, hogy a veszprémi kórház dolgozói hogyan fognak reagálni arra, hogy a folyamatos megszorítások után nem hogy csökkenne az adósságteher, hanem tovább nő a feszültség. Ez könnyen kiválthat passzivitásba fordulást vagy akár aktív ellenállást is. Mindkettő végzetessé válhat az intézmény számára, hiszen ez a makro-átalakítások vesztes pozícióját eredményezné a kórház számára. A kombinált külső és belső veszélyt a megyei szintű vélt vagy valós érdekellentétek jelentik az ellátási struktúra átalakításával kapcsolatban. A régió másik két megyéjében lényegesen kisebb számú szolgáltató és tulajdonos érdekeinek egyeztetését kell elvégezni, ráadásul itt a két megyei kórház eleve stabilabb és erőpozícióból képes tárgyalni saját megyéjének kórházaival. A földrajzi adottságok ebből a szempontból különösen Székesfehérvárt állítják első számú vetélytársként elénk. Itt döntő lehet a két szomszédvár rivalizálásában, hogy Várpalota melyik irányba integrálódik. 5. A SWOT analízis összegzése A külső és belső környezeti tényezők együttes eredőjeként a veszprémi kórház számára csak az előre menekülés lehetősége adott. Önmagában a helyzetének stabilizálása már nem lehet eredményes, hiszen az addigra már a múlt kihívásainak felelne meg és nem az átalakuló magyar egészségügy új szempontrendszerének. A hátrányok számosak és a veszélyek igen komolyak. A veszélyek között a legmarkánsabbak a 2006. II. félévétől megkezdett gazdasági megszorító intézkedések, melyek még a stabil helyzetben levő kórházak számára is komoly kihívást jelentenek. Az előre menekülés csak akkor lehetséges, ha a tulajdonos, az intézmény vezetői és dolgozói képesek elhinni, hogy lehetséges a meglevő hátrányokat előnyökké változtatni. Képesek váltani abban, hogy az események késői passzív követése helyett most azok aktív, sőt proaktív irányítását vállalják. Képesek egy más dimenziójú intézményben gondolkodni, és ennek kialakítása érdekében gyorsan és határozottan cselekedni. Képesek a meglevő érdekeiket átértékelni és azok mentén elfogadható kompromisszumokat kötni. Képesek a célok elérése érdekében új eszközöket használni.

20 A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház- Rendelőintézet valamint Veszprém megye kórházi struktúrájának átalakítása A fenti környezeti analízis, a bevezetőben felvázolt Pannon-modell valamint a 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtása következtében a megyei kórház fekvőbeteg struktúrája a következőképpen alakult: Osztály megnevezése I. sz. Belgyógyászat II. sz. Belgyógyászat Sebészet Bal.seb.-Orhop.-Szájseb. Szülészet-Nőgyógy. Csecsemő és Gyermek. NIC és Gyermekintenz. Fül-Orr-Gégészet Szemészet Bőrgyógyászat Ideggyógyászat Urológia Onkológia Reumatológia akut Mozgásszervi rehab. Sürgősségi Érsebészet Közp. Intenzív Pszich. Rehab.(Doba) Bel. krónikus Összes aktív Összes krónikus Összes

Átalakítás előtti ágyszám 80 76 58 93 80 60 14 30 22 25 68 42 30 30 24 15 24 10 255 0 757 279 1036

Az egészségügyi miniszter döntése alapján (5937-1/2007-1000MIN határozat, valamint az ezt visszavonó és helyébe lépő 5937-2/2007-1000MIN határozat) – mely figyelembe vette a 2006. évi CXXXII. törvényben foglalt „védett kapacitásokat” is a struktúrát a következőképpen kellett módosítanunk:

21

Szakmacsoport Belgyógyászat és társszakmák Sebészet és társszakmák Traumatológia Szülészetnőgyógyászat Csecsemőgyermekgyógyászat és PIC Fül-orr-gégészet Szemészet Bőr és nemibeteg ellátás Ideggyógyászat és stroke ellátás Ortopédia Urológia Onkológia Reumatológia Intenzív ellátás SBO Pszichiátria Dentoalveoláris sebészet

Átalakítás előtti aktív ágyszám

Törvény garantált ágyszám 143

156

Az átalakítás során leépített aktív ágyszám 13

82

8

74

72 80

22 20

50 60

68

7

61

30 22 25

10 2 5

20 20 20

68

18

50

15 42 30 30 16 15 0 6

0 22 0 10 2 0 0 1

15 20 30 20 14 15 50 5

által aktív

A fenti táblázatban szereplő 50 aktív pszichiátriai ágy a 2006. évi CXXXII. törvény alapján került nevesítésre az intézményünknél, melyet a megyei feladatmegosztásnak megfelelően feladat átadási szerződéssel átadtunk a sümegi kórháznak, így az valójában nem volt része korábban sem az intézményünknek. A miniszteri határozat a fentieken kívül további 25 aktív pszichiátria ágyat adott intézményünknek, amely osztotta a fenti 50 ágy sorsát. Ezen kívül ugyanezen miniszteri határozat 5 aktív dentoalveoláris sebészeti ágyat is nevesített intézményünknél, így ez a kapacitás kibővülő ellátási területtel 10 ágyra növekedett. Így a fenti táblázat szerint valójában 90 aktív ágyszám csökkentés mellett 5 aktív ágy növekedés történt. Az intézmény lehetőséget kapott, hogy, hogy 50 aktív ágyból krónikus illetve rehabilitációs kapacitást hozunk létre, így egy 33 ágyas krónikus belgyógyászati osztályt alakítottunk ki, továbbá a mozgásszervi rehabilitációs osztályunk kapacitását 17 ággyal 24-ről 41-re bővítettük. A belső környezeti analízisben leírt szakmai elvek mentén az addigi egymástól független ellátási egységek egy részét integráltuk. Így az ÁNTSZ véleményét is figyelembe véve kialakítottuk:

22 • • •

A Traumatológia-Ortopédia-Szájsebészet mátrix osztályt Az I. sz. Belgyógyászatot, a II. sz. Belgyógyászatot valamint a Krónikus Belgyógyászati osztályt magában foglaló Belgyógyászati Centrumot A Sebészeti és az Érsebészeti Osztályt magában foglaló Sebészeti Centrumot.

A korábbi elképzelésünkön módosítottunk amikor Belgyógyászati Centrumot alakítottunk ki Belgyógyászati Mátrix Osztály helyett, valamint Sebészeti Centrumot létesítettünk Sebészeti Mátrix Osztály helyett, ugyanis a jelenleg érvényes jogszabályi környezetben mátrix osztályon nem lenne lehetséges magasabb szinten akkreditált egyes tevékenységeket folytatni illetve azt a finanszírozásban elszámoltatni. A kapacitás átalakítás keretében kialakított új intézményi struktúrára a jogszabályi előírásoknak megfelelően az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat KözépDunántúli Regionális Intézetétől működési engedélyt kértünk, melyet a 196/7/2007. iktatási számú határozatában az intézet megadott. A határozat egyes ellátási egységek esetében (például traumatológia, fül-orr-gégészet, ideggyógyászat) a pályázathoz képest több ágyra kértük és kaptuk meg a működési engedélyt, ezeket nem finanszírozott ágyként azért szükséges biztosítanunk, mert a 2006. évi CXXXII. törvény előírja számunkra, hogy katasztrófa helyzetben 3 órán belül 67 ágyat biztosítsunk a kijelölt aktív ágyszám felett. Ezen ágyak természetesen nem részesei a finanszírozási szerződésnek. A Pannon-modell 2. lépcsőjének megfelelően megkezdtük a megye fekvőbeteg struktúrájának integrációját. Célunk, hogy összesen 2 ellátó egységbe fogjuk tömöríteni a fekvőbeteg ellátást: • Kelet Veszprém Megyei egység: Veszprém-Balatonfüred-Várpalota-Zirc • Nyugat Veszprém Megyei egység: Pápa-Farkaszgyepű-Sümeg-Doba-Ajka-Tapolca A keleti és a nyugati egység intézményei és fenntartói egységes pályázatot nyújtottak be a megyei struktúra átalakítására. A pályázat a megszokottnál lényegesen drasztikusabb módon alapjaiban alakítja át a megye kórházainak szerkezetét és funkcióit, ezért részleteiben – moduláris szerkezetben – a célok nem voltak megvalósíthatóak. A felvázolt változtatások feltételezik mind a megye egyes kórházainak, mind pedig az országos fekvőbeteg struktúra hasonló irányú átalakítását. Jelentősen hátráltatta az integrációt, hogy a balatonfüredi állami fenntartású intézmények és a fenntartóik (Egészségügyi Minisztérium, Gazdasági Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium) nem csatlakoztak az integrációhoz - így jelenlegi megyei szakmai struktúrát ezen a területen csupán feltételezett szakmai racionalitás alapján és nem konkrét tulajdonosi döntések ismeretében tudtuk megtervezni. A pályázók a változtatásokból eredő kockázatokat és konfliktusokat azért vállalták fel, mert meggyőződésük, hogy a jelenlegi egészségügyi ellátórendszer a kis lépések elve mentén eredményesen már nem reformálható, miközben a jelenlegi helyzet sem rövid sem hosszú távon nem tartható.

23 Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2006. szeptember 14-i ülésén egyhangúlag elfogadta azt a határozatot (89/2006.(IX.14.) MÖK határozat), mely alapján támogatja a megye fekvőbeteg szakellátásának fenti integrációját. Szintén döntést hozott a Megyei Önkormányzat Közgyűlése (90/2006.(IX.14.) MÖK határozat), hogy Balatonfüred Város Önkormányzatával közösen kezdeményezi a minisztériumi fenntartású balatonfüredi egészségügyi fekvőbeteg szakellátási intézmények tulajdonba és működtetésbe történő átvételét. A pályázatban vállaltuk, hogy meg kívánják szüntetni a pszichiátriai tevékenység széttagoltságát, ezért a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-RI működtetéséből átadásra kerül a dobai krónikus pszichiátriai fekvőbeteg intézmény a Sümegi Városi KórházRI-hez 200 krónikus ággyal és a teljes dobai intézménnyel. A dobai 255 krónikus ágyból 18 hasonló feladatátadási szerződés keretében átadásra került a Zirc Városi Kórház-RI-hez, hogy ott általános rehabilitációs betegellátási feladatokkal egy rentábilisan működtethető nagyságrendű – krónikus szakkórház alakulhasson ki. Zirc Város Önkormányzata a struktúra átalakítási feladatok koordinálására valamint az intézmény működésének további racionalizálására önkormányzati biztost nevezett ki. A dobai 255 krónikus ágyból a maradék 37 ágy hasonló feladatátadási szerződés keretében átkerült a Várpalotai Kórház-RI-hez, hogy ott rentábilisan működtethető elsősorban posztraumás és stroke-os krónikus és rehabilitációs ellátó egység alakulhasson ki. Az egyéni pályázatokban leírtaknak megfelelően Várpalota aktív fekvőbeteg tevékenységét egészében megszüntette 2006. december 31-vel, így Várpalota Város és a hozzá kapcsolódó kistérség aktív belgyógyászati, sebészeti valamint szülészet-nőgyógyászati fekvőbeteg tevékenységét 2007. január 1-vel a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-RI végzi. A zirci kórházban 2007. március 31-vel szintén megszűnt az aktív fekvőbeteg tevékenység és a feladatok a veszprémi megyei kórházhoz kerültek, míg a veszprémi megyei kórház krónikus és rehabilitációs háttérintézményként veszi igénybe a zirci és a várpalotai intézményeket. A Kelet-Veszprém Megyei egységen belül a tervek szerint szintén az egységbe tartozó balatonfüredi intézmények az aktív, a rehabilitációs és a krónikus kardiológiai tevékenységgel integrálódnak be, mely során a megyei kórházzal együtt az év 365 napján át a nap 24 órájában lesznek képesek az akut kardiológiai betegségek invazív és non invazív ellátására, továbbá változatlanul országos feladatokat látnak el a kardiológiai rehabilitáció területén. A Nemzeti Rákellenes Program részeként a veszprémi kórházba tervezett Regionális Onkológiai Centrum tervei elkészültek, az érintett szakmai kollégiumok támogatása valamint a Regionális Egészségügyi Tanács döntése alapján az 50/2002 Korm. rendelet alapján befogadásra került, és amelynek megvalósítását az UMFT keretén belül uniós források segítségével kívánjuk megvalósítani úgy, hogy a kiegészítő saját forrás biztosítását a megyei önkormányzat felvállalta. A Nyugat-Veszprém Megyei egység a jelenleg is működő általános profilok mellett a fenti átalakítás következtében specializálódott a megyei pszichiátriai feladatokra, továbbá a

24 farkasgyepűi és a fejlesztendő tapolcai ellátások (barlangterápia) révén a megye és részben a régió aktív, rehabilitációs és krónikus pulmonológiai feladatait látja el. Ugyanakkor szintén a profiltisztítás jegyében Tapolcán megszűnt a szülészet-nőgyógyászati aktív fekvőbeteg ellátás. A pályázatnak megfelelően az egyes ellátási egységekbe tömörülő intézmények együttműködési megállapodást kötöttek a szakmai együttműködésre és a pályázati feladatok végrehajtására. A megyei kórház valamint a megyei fekvőbeteg szakellátási intézményei a fenti struktúra átalakítással jelentős lépéseket tettek egy hatékonyabb intézményrendszer létrehozására, ugyanakkor a kialakult megyei struktúra közel sem az optimális elosztást és mértéket adja, melynek oka az, hogy miközben a helyi szereplők jelentős kompromisszumokat vállaltak fel az integráció során, a központi irányítás beavatkozása számtalan torzulást okozott a rendszerben. Különösen nehezítette a végső struktúra megtervezését, hogy a szereplők sem a tervezés sem a kivitelezés során nem lehettek tisztában a működtetés finanszírozási paramétereivel. Jelen koncepció készítésekor sem ismertek ezek a paraméterek – így ebből a szempontból a szakmai fejlesztési koncepció folyamatos korrigálásra fog szorulni. A koncepció folyamatos korrekciójának első lépését kellett megtennünk akkor, amikor Sümeg Város Önkormányzata úgy döntött, hogy az önként vállalt egészségügyi fekvőbeteg szakellátási feladatokat a továbbiakban gazdasági nehézségei miatt felvállalni nem tudja, ezért a Veszprém Megyei Önkormányzat a 125/2007. (VI.28.) MÖK határozatával úgy döntött, hogy a teljes feladatot a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” KórházRendelőintézethez delegálja. Ennek következtében a megyei kórházhoz került 2007. augusztus 1-től az alábbi 427 ágynyi kapacitás: • 75 ágy aktív pszichiátria • 232 ágy pszichiátriai rehabilitáció • 40 ágy krónikus pszichiátria • 20 ágy belgyógyászati rehabilitáció • 60 ágy krónikus belgyógyászat. A fenti kapacitások átadása úgy történt, hogy azok működtetése jelenleg csak az eredeti telephelyeken történhet, hiszen ilyen mértékű feladatot az intézmény központi telephelyén elhelyezni nem tudott. Emellett komoly gazdálkodási kihívás a megyei kórház számára, hogy az új feladattal együtt a sümegi kórháztól átvételre került a 200 millió forintnyi adósságállomány is, amely gyakorlatilag megduplázta az intézmény korábbi adósságait, így a szakmai koncepció korrekciója mellett új gazdálkodási koncepció kidolgozása is szükséges volt.

25

A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet feladatainak meghatározása Az előző fejezetek alapján, valamint a kórház korábbi szakmai fejlesztési stratégiájának továbbviteleként a megyei kórház alapvető céljaként kell kitűznünk: • • • • •

A Veszprém város és vonzáskörzetének minél szélesebb körű aktív egészségügyi ellátásának folyamatos, magas színvonalú biztosítását; A megyei szintű progresszív betegellátás biztosítását; Regionális feladatok megszerzését, elismertetését, az ellátás biztosítását; A fenti ellátásokhoz történő, szükséglet szerinti egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását; A betegelégedettség növelését.

A fenti célokat a megyei kórház az alábbi konkrét eszközök alkalmazásával kívánja elérni: • A diagnosztikus és kezelési eljárások folyamatos fejlesztése a legújabb tudományos eredményekre, szakmai ajánlásokra, evidenciákra alapozva, • Az ellátások hatékonyságának növelése az alacsonyabb költségű, de azonos hatású eljárások preferálásával, a gyógyító-megelőző tevékenység folyamatainak optimalizálásával, • Folyamatos és aktív részvétel az egyetemi, főiskolai és szakirányú képzésekben, továbbképzésekben (orvos- és nővérképzés) • Magasan kvalifikált emberi erőforrás koncentrálása, folyamatos továbbképzésük keretének megteremtése, • A minőségirányítási rendszer tudatos fejlesztése, eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a napi gyakorlatba, • a gyógyító-megelőző tevékenységet irányító-kiszolgáló adminisztratív apparátus működésének optimalizálása, • egységes, integrált informatikai rendszer kiépítésével és működtetésével, igény szerinti fejlesztésével, • a partner intézményekkel és szolgáltatókkal való szorosabb együttműködéssel (háziorvosok, járóbeteg szakrendelők, kórházak, ÁNTSZ, MEP, OMSZ,) (közös protokollok, eljárásrendek, később közvetlen adatkapcsolat kialakítása) • erőteljesebb belső és külső kommunikációval.

26 A jövő szakmai programjának prioritásai: 1. A sürgősségi betegellátás magasabb szintjének akkreditálása 2. A régióból is hiányzó regionális feladatok megszerzése 3. A jelenlegi „huzóágazatok” megtartása és fejlesztése Ezek mellett érvényesítendő szempontok: •

A preventiós tevékenység javítása

•

A kontrolling továbbfejlesztése, korszerű intézményi menedzsment kialakítása

•

Tudományos tevékenység növelése

•

A szakmai tevékenység működőképes megtartása folyamatosan tervezett gép-műszercserékkel

•

Az ápolási munka javítása, betegelégedettség javítása

•

Az irányított betegellátási modell minél sokrétűbb felhasználása, kiterjesztése a Pannon modell finanszírozási modellkísérlete irányába

27

SZAKMASZINTÜ FEJLESZTÉSI PROGRAM 1. Sürgősségi ellátás és ehhez kapcsolódó fekvőbeteg ellátási funkciók fejlesztése /SO1/ A fejlesztések közt abszolút prioritást élvez és várhatóan a megvalósítás is 1 éven belül lehetséges, ezért a programot teljes részletességgel kidolgoztuk. A mennyiségében és minőségében is gyorsan növekvő ellátási igény kielégítése érdekében elkerülhetetlen a jelenlegi SO2 besorolású Sürgősségi Osztály továbbfejlesztése. Cél egy SO1 besorolású, korszerű, nagy ellátási kapacitással rendelkező, az alapellátás sürgősségi feladatait is integráló (orvosi ügyelettel összevont) multidisciplinalis Sürgősségi Centrum kialakítása. A létrehozandó SBO felépítésének és működésének megtervezésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: Orvosszakmai szempontok •

A lakosság sürgősségi ellátása során az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülése

•

A rászorulók részére a lehető legmagasabb szakmai szintű ellátás biztosítása

•

A sürgős orvosi segítséghez jutás idejének (door – needle idő) a minimumra csökkentése

•

A beteg által, szakértelem nélkül meghatározott betegutak által okozott ellátási késedelmek elkerülése

•

Az összkórházi betegellátás zavartalansága érdekében a speciális szakmák lehetőségek szerinti maximális tehermentesítése a nem tervezhető, sokszor nem is az osztály szakmai profiljába tartozó, a napi működési rendet zavaró feladatok alól.

Jogi szempontok A hatályos jogszabályoknak megfelelően működő SBO kialakítása, különös tekintettel a „Minimumfeltételekre” és sürgősségi osztályok működését is szabályozó 47/2004 ESzCsM rendeletre.

„Mennyiségi” szempontok A kialakítandó SBO tervezésénél a megfelelő kapacitás meghatározása létkérdés. A Sürgősségi Betegellátó Osztály jelenlegi forgalma, a Baleseti Ambulancia jelenlegi

28 sürgősségi forgalma, a gyermekgyógyászati sürgősségi esetek, a teljes egykapus beléptetés kialakítása, a központi orvosi ügyelet integrálása következtében a kialakítandó Sürgősségi Centrum számított forgalma várhatóan átlagosan 200 fő / 24 óra lesz. Az idegenforgalom okozta szezonális terhelés kapcsán azonban fel kell készülni a 300 fő / 24 óra feletti betegforgalom gördülékeny kezelésére is. Humán erőforrás szempontok Az orvosi és szakdolgozói munkaerőhiány az egészségügy egészében és kórházunkban is egyre nagyobb gondot okoz. Figyelembe véve orvosaink korösszetételét, az elkövetkező években nem egy osztályon akár a működőképességet is veszélyeztető létszámgondok várhatóak. A meggyengülő teherbírású fekvőbeteg osztályok tehermentesítése e szempont miatt is indokolt, ráadásul egy jól szervezett SBO az átmeneti működési gondokat áthidalhatja, az ellátás biztonságát garantálhatja. Célszerű tehát az SBO számára szükséges humán erőforrást biztosítani, mely az egész kórház működésének biztonságát garantálhatja. Katasztrófa-orvostani szempontok A kialakítandó SBO-nak alkalmasnak kell lennie arra, hogy egy későbbiekben kidolgozandó „katasztrófa-ellátási terv” alapján tömeges egészségkárosodást okozó esemény (vonatbaleset, repülőgép baleset, terrorcselekmény, vegyi katasztrófa, infektológiai katasztrófa, stb.) esetén a kórház „katasztrófa-üzemmódra” történő átállását majd ezután működését irányítani tudja. Ilyen katasztrófahelyzet esetén az SBO infrastruktúrája és személyzete a teljes kórházi működés gerinceként kell szolgáljon. A Sürgősségi Betegellátó Osztály feladatai 1. Szükség esetén akár a kórház kapujában, mint „ellátási ponton” képes azonnali intenzív terápiás szintű életmentő beavatkozások elvégzésére, újraélesztés végzésére. 2. Folyamatosan, napi 24 órában fogadja valamennyi sürgősségi ellátásra jelentkező, vagy beszállított beteget, beleértve az orvosi ügyeletet felkeresni szándékozókat, függetlenül a beteg korától, a sürgősségi állapot szakmaspecifikumától (egykapus beléptetés). 3. Az érkező betegek azonnali osztályozása (TRIAGE) során megállapítja, hogy az egyes betegeknek milyen szintű és milyen sürgős ellátásra van szüksége (azonnal, 5 perc, 15 perc, 30 percen belül… CTAS szerint). 4. A TRIAGE osztályozásnak megfelelő sorrendben végzi a betegek első orvosi vizsgálatát, ellátását. Ennek során dönt, hogy a beteg állapota igényel-e további sürgősségi ellátást. 5. Elvégzi,

megszervezi

a

beteg

további

ellátásához,

a

sürgősségi

differenciáldiagnosztikához szükséges vizsgálatokat. 6. Szükség esetén a vizsgálatok ideje alatt is folyamatos intenzív szintű ellátást, őrzést biztosít.

29 7. Az osztályhoz tartozó kórtermekben folyamatos megfigyelést és ellátást nyújt a diagnózis felállításához szükséges időben. Intenzív kórtermében erre intenzív terápiás szinten is képes. 8. A vizsgálati eredmények alapján döntést hoz a betegek végleges ellátását nyújtó fekvőbeteg osztályokra helyezéséről vagy hazabocsátásáról. 9. További kórházi szintű, definitív ellátásban részesíti azon betegeket, akik állapota gyorsan rendezhető, várhatóan nem igényelnek 24 óránál hosszabb kórházi ellátást. 10. Katasztrófa esetén biztosítja a katasztrófa-orvostan szempontjai szerinti kórházi működésre történő átállást és irányítja az ellátást. 11. Folyamatos operatív és szakmai kapcsolatot tart a mentőszolgálattal, a területen dolgozó háziorvosokkal. 12. Fórumok, rendezvények, nyílt napok keretében részt vesz a lakosság egészségügyi alapismereteinek bővítésében, ezen keresztül növeli a lakosság ellátórendszer iránti bizalmát. 13. A sürgősségi orvostan keretében valamennyi szinten részt vesz az egészségügyi szakdolgozó- és orvosképzésben, továbbképzésben. 14. A sürgősségi orvostan területén tudományos munkát végez.

30

Az SBO felépítése, illeszkedése a kórház ellátó rendszerébe, sürgősségi betegutak Fekvőbeteg osztályok

Más intézménybe szállítás

MŰTŐK Őrző-Intenzív

Kis műtő

Speciális fektető

Gipszelő

Fektető

KÓRHÁZ

Radiológia RTG CT MR, stb.

Haemodinamikai labor

Sokktalanító STEMI

GIT vérző

„UTCA”

Vizsgálók ellátók

Gyomormosó

GIT endoscopia

Integrált Központi Orvosi ügyelet

Trauma vizsgálók ellátók

TRIA Beutaló nélküli panaszos, sürgős beutalt, balesetes, mentővel érkezett, stb.

Váró

E L B O C S Á T Á S

Az SBO felépítése, betegutak A mellékelt ábrán a Sürgősségi Betegellátó Osztály (SBO) felépítése és a betegutak láthatóak. Az „utcáról” a beteg az ábra alján lép be a kórházba. Az SBO részegységei a vastag vonalon belül helyezkednek el. Valamennyi szabályos betegút feltüntésre került, így amerre nem mutat nyíl, arra betegmozgás nincs. TRIAGE, Betegirányítás: Alapelvek: 1. Nem sürgősségi betegeket az SBO nem fogad. 2. Az SBO nem belgyógyászati ambulancia, nem feladata a krónikus betegségek részletes „kivizsgálása”. 3. Az SBO-nak nem feladata a nem sürgős felvételek „elővizsgálata” (EKG, laborok stb.) 4. Az SBO nem vállal ambuláns kezeléseket, antikoaguláns beállítást stb. A TRIAGE a kórház kapuja. Ide érkezik minden sürgős beteg, azaz ide érkezik minden mentő által beszállított vagy saját lábon érkező sürgősségi beteg. A TRIAGE erre kiképzett személyzete orvos-szakmai szempontok alapján (CTAS) besorolja a betegek ellátási sorrendjét. Szükség esetén „rápillantás” után azonnal az ellátó helységbe juttatja a beteget vagy dönt annak váróban történő elhelyezéséről. A kórházi szintű ellátást nem igénylő eseteket az integráltan, helyben működő orvosi ügyeletre irányítja. A TRIAGE munkahelyére telepített URH (később tetra) rádión közvetlen kapcsolatban áll a mentőszolgálattal, így a súlyosabb esetek érkezéséről már előre tud, annak fogadását előkészíti. A TRIAGE-nál - lehetőség szerint - megkezdődik az adminisztráció is (betegadatok felvétele stb.). A „triage nurse” munkakör betöltésére jelenleg mentőtisztek alkalmazása lenne a legcélravezetőbb. A hatékony betegirányításhoz mindenképpen szükséges a TRIAGE és a vizsgálók közötti megbízható kommunikációs rendszer kiépítése annak érdekében, hogy a TRIAGE személyzete minden pillanatban tisztában legyen a különböző vizsgáló, ellátó helységek szabad vagy foglalt állapotával. Erre a célra a kórházi telefonhálózat mellett alkalmazott nonverbális rendszer kiépítése célszerű, akár külön elektronikai rendszerrel, akár a kórházi számítógépes hálózaton keresztül. A jelenleg tapasztalható rengeteg (felesleges) beteg-útbaigazítással töltött munkaidő helyett feltétlenül szükséges a fontosabb betegutak felfestése a padlóra különböző színes csíkokkal. A jó állapotú, orvosi szempontból „járatható” betegek mozgása így „önerőből”, hatékonyan megoldható. Szintén könnyen irányíthatóvá válna a betegekkel, sérültekkel érkező mentőegységek és a házon belüli betegszállítók mozgása. Betegvizsgálat, ellátás, első ellátás utáni betegutak: Alapvetően 3 típusú vizsgáló-ellátó szükséges: általános, traumatológiai és sokktalanító helység.

32 Ezek felszereltsége természetesen részben eltér, de szükséghelyzet esetén valamennyi ellátónak minden típusú feladat ellátására alkalmasnak kell lennie néhány speciális felszerelés gyors átvitelével. Az első vizsgálat, ellátás után a beteg útja többféle lehet: 1. Amennyiben nem igényel további kezelést, elhagyja a kórházat. 2. Amennyiben további vizsgálatok szükségesek a beteg sorsának eldöntéséhez, vagy állapota várhatóan nem igényel 24 órán túli kezelést, akkor kerülhet a fektetőbe vagy annak intenzív-őrző részébe. 3. Amennyiben képalkotó vizsgálatok szükségesek, a Radiológiai osztályra kerül. 4. Amennyiben a szakmaspecifikáció tisztázódott és kórházi kezelést igényel, akkor fekvőbeteg osztályra kerül. 5. Azonnali műtét szükségessége esetén előkészítést követően egyenesen a műtőbe kerül. 6. STEMI esetén azonnal a heamodinamikai laborba szállíthatják. 7. GIT vérzés esetén a GIT endoszkópos laborba kerül. A fekvőbeteg osztályokra helyezés kapcsán megjegyzendő, hogy a Sürgősségi Betegellátó Osztálynak „diszpoziciós” joga van, vagyis bármely fekvőbeteg osztályra „helyezhet” beteget és ehhez az adott osztály „engedélye” nem szükséges. Diszpoziciós jog nélkül sürgősségi osztály – gördülékenyen – nem működtethető!

33

Fektető helységek Alapvetően 3 típusra van szükség: normál-fektető, intenzív-őrző, speciális-fektető. Az intenzív-őrző kórterem ellátására külön intenzív szakápoló szükséges, aki az adott műszakban csak ott teljesít szolgálatot. A speciális fektető helységen elsősorban az ittas betegek elhelyezésére alkalmas, könnyen takarítható helységet értek, melyben a leeséses sérülések elkerülése érdekében speciális ágyak vagy matracok vannak elhelyezve. A fektetőben azon betegek kerülnek elhelyezésre, akik esetében: 1. További vizsgálatok szükségesek a diagnózis felállításához, és ezzel a szakmaspecifikáció

szerinti

besoroláshoz

vagy

a

sürgős

beavatkozások

elvégzéséhez. 2. Várhatóan 24 órán belül állapotuk rendezhető, elbocsáthatók. Nem indok a fektetőben való elhelyezésre a fekvőbeteg osztályok helyhiánya, valamint a beteg sorsának eldöntéséhez feltétlenül szükséges vizsgálatokon túl további vizsgálatok végzése. Alapelv: a sürgősségi osztályon a beteg maximum 24 órát tölthet, melynek betartásához az osztály fogadóképességének fenntartása céljából ragaszkodni kell! Konzíliárusi és diagnosztikai háttér: Konzíliumok Általánosságban elmondható, hogy egy jól működő SBO esetén az igénybevett konzíliumok száma minimális, de azok igen rövid idő alatt, szinte azonnal elérhetőek. A speciális eszközt nem igénylő esetekben a konzílium az SBO-n történik, vagyis „az orvos megy a beteghez”. Az osztályon dolgozó orvosoknak a sürgősségi orvostan, mint önálló disciplina ismeretére kell törekedniük. Ezen szemléletnek megfelelően a neurológiai, urológiai stb. beteget a belgyógyászati beteggel egyenértékű módon kell „saját” betegként kezelni még akkor is, ha az osztályon dolgozók többségének belgyógyász szakvizsgája van. E kívánatos cél elérése érdekében az SBO-n dolgozó orvosok számára folyamatos képzést majd továbbképzést kell szervezni a speciális fekvőbeteg osztályok szakmai vezetőinek segítségével. Ezen képzések során az SBO orvosszakmai működésének protokolljai is kidolgozandók, melyek nélkül az SBO megbízható, állandó szakmai színvonalat biztosító működése elképzelhetetlen.

34

Diagnosztika Az SBO csak a beteg sürgősségi ellátásához feltétlenül szükséges vizsgálatokat veheti igénybe. A kidolgozandó szakmai protokolloknak tartalmazni kell a szükséges vizsgálatok rendjét, ezen felül csak igen kivételes esetben, komoly szakmai indokok alapján történhet vizsgálat. Meg kell akadályozni, hogy az SBO -a háziorvosok feladatkörébe tartozóambuláns kivizsgálás keretében soron kívül különböző képalkotó és labordiagnosztikai vizsgálatokat végeztessen. A kért vizsgálatok számának jelentős csökkentésével párhuzamosan el kell érni, hogy a megmaradó, valóban sürgős és indokolt (ami az SBO esetében ugyanazt jelenti) vizsgálatok esetén ne csak a vizsgálat elvégzése történjen soron kívül, hanem a vizsgálat lelete is gyorsan hozzáférhetővé váljon a kezelőorvos számára. Szükséges fejlesztések, átalakítások: A feladatok sokrétűségéből és a betegek nagy számából következően a fenti feladatok megoldása igen komoly logisztikai, informatikai, épületszerkezeti, orvosi műszer- és eszközparkbeli valamint humán erőforrásbeli fejlesztéseket kíván. Humán erőforrás fejlesztések A humán erőforrás-háttér kialakítása kórházunkban az elmúlt hónapokban megkezdődött, illetve átcsoportosításokkal nagyrészt a jövőben megoldható. A sürgősségi centrum kialakításával párhuzamosan az eddig különböző helyeken kis számban jelentkező sürgősségi beteganyag összevonásával más területeken jelentős humánerőforrás szabadul fel. A TRIAGE által biztosított, nemzetközi szakmai szabályoknak megfelelő betegbesorolás lehetővé teszi az egyébként hullámokban jelentkező ellátási igényből fakadó egyenlőtlen időbeli terhelés „elsimítását”. A TRIAGE-rendszer garancia arra is, hogy a valóban azonnali vagy igen sürgős ellátást igénylő betegek azonnali felismerésre és így ellátásra kerüljenek. A TRIAGE-rendszer biztosította kiegyenlített terhelés és biztonság következtében kisebb létszámú személyzet is relatíve nagyobb betegforgalom megelégedésre szolgáló kiszolgálására képes.

Megoldandó fejlesztések: 1. A sürgősségi centrum részére a jelenleginél nagyobb alapterületen, a „beteg-utakhoz” és ellátási folyamatokhoz illeszkedő, az érvényben lévő minimumfeltételeknek megfelelő építészeti infrastruktúra kialakítása, kiemelt figyelemmel a TRIAGE munkaterület és az intenzív terápiás szintű ellátásra alkalmas őrző kórterem létrehozására. Természetesen ennek része a központi felnőtt és gyermekorvosi ügyelet integrált elhelyezéséhez szükséges helységek kialakítása is. 2. A magas szakmai színvonalú sürgősségi ellátáshoz, intenzív-örző kórterem kialakításához szükséges orvosi gép és műszerpark beszerzése. 3. Az osztály betegirányításához, belső kommunikációjához szükséges informatikai háttér kialakítása 4. A prehospitális sürgősségi ellátás résztvevőivel történő kommunikációhoz szükséges informatikai háttér kialakítása

35 5. A kórház más osztályaival (elsősorban a diagnosztikai feladatokat végző radiológiai osztállyal) történő kommunikációhoz szükséges informatikai háttér kialakítása 6. A betegeket és a hozzátartozókat kiszolgáló információs rendszerhez szükséges informatikai háttér kialakítása Az S01 működésének alapfeltétele a heliport megléte, amelyet az tervezett onkológiai blokk tetejére kívánunk telepíteni a jelenlegi helikopter leszálló helyén. A sürgősségi ellátás fejlesztésére az uniós pályázatot kívánjuk igénybe venni. Az alábbi kalkulált fejlesztési forrás a heliport nélkül értendő. Ezt szintén uniós támogatással kívánjuk létrehozni. Szükséges fejlesztési forrás: 380 mFt

36 2. A régióban ellátandó, eddig nem létező funkciók meghonosítása Onkológiai Centrum A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Klinikai Onkológiai Osztálya I/A besorolású, mely szerint valamennyi daganatos lokalizációban, az országban törzskönyvezett, ill. Európai uniós törzskönyvvel rendelkező daganatellenes gyógyszer kiszolgálására megfelel. A kórház az onkológiai betegek fogadására és ellátására a kiemelt szintű daganatsebészeti és kemoterápia mellett országos viszonylatban is felső szinten felszerelt és dolgozó radiológiai és labor diagnosztikával rendelkezik. A magas szintű onkológiai ellátás feltételei közül csak a sugárkezelés lehetősége hiányzik, illetve csak más, a betegek lakóhelyétől távolabb levő sugárterápiás centrumban biztosítható. Az a tény, hogy a fentebb jelzett kezelési modalitások egyike helyben nem áll rendelkezésre, megkérdőjelezi, pontosabban lehetetlenné teszi a korszerű, komplex kezelési tervek kialakítását is. A további elemzéshez meg kell állapítani, hogy a szükséges sugárkezelés költsége a befektetés nagysága mellett is 10-szer kisebb kiadással jár, mint a kemoterápia. Fentiek értelmében a daganatos betegellátásban a lakosságot európai színvonalon kiszolgáló, korszerű sugárterápiás kezeléseket is magába foglaló Onkológiai Centrum kialakítása indokolt. A Közép-Dunántúli Onkológiai Centrum létesítését az érintett szakmai kollégiumok támogatták, a Regionális Egészségügyi Tanács a központ helyéül intézményünket jelölte ki. A megvalósítást az uniós programok keretében tervezzük. A részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészült, mely a jelen fejlesztési koncepció mellékletét képezi. Az 50/2002. Korm. rendelet alapján a finanszírozásba az új feladat befogadásra került, melynek meghosszabbítása szintén szükséges. Szükséges fejlesztési forrás: 4 200 mFt.

Psychiatria Az aktív pszichiátriai ellátás, mint alapszakma hiányzott a kórházi osztályok közül, és az országban egyedülállóan kórházunkban nem volt biztosított a pszichiátriai betegek aktív fekvőbeteg ellátása. A megyei koncepció révén ez a feladat a sümegi kórházhoz került. A szakmai integráció jegyében a megyei kórházhoz eddig kapcsolódó dobai pszichiátriai rehabilitációs kapacitások szintén átadásra kerültek a sümegi kórházhoz. Ez a korábbi szakmai koncepció módosult, amikor a sümegi és a dobai 427 ágy és a vele járó feladatok átkerültek a megyei

37 kórházhoz. Jelenleg a működtetés csak az eredeti telephelyeken biztosítható, ugyanakkor ez szakmailag és gazdaságilag is hátrányos. A reális lehetőség arra nincs, hogy a pszichiátriai feladatok teljes egészében a központi telephelyre költözzenek. Realitása annak van, hogy a sümegi és a dobai telephely integrálódjon. Amennyiben uniós forrásokból a fejlesztési forrás biztosítható az egyik telephely megszüntetésével a pszichiátriai ellátások összevonhatóak. Szükséges fejlesztési forrás 600 mFt Regionális szájsebészeti centrum kialakítása A regionális fekvőbeteg kapacitások elosztásában a korábbi kapacitások csaknem megduplázódtak, így lehetőség van 10 ágyon regionális szájsebészeti centrum kialakítására. Az egység a traumatológiával és az ortopédiával kialakított matrix szervezetben működik. Feladat, hogy a jelenleg rögzített megyei ellátási területet valóban kiterjesszük az egész régióra. A feladat ellátásához elsősorban a kéziműszerek és egyéb műtéti eszközök fejlesztése szükséges. Közép távú fejlesztési tervnek meg kell nyitnia a lehetőséget ezen a területen a gyógyturizmus előtt. Szükséges fejlesztési forrás: 10 mFt, melyből 4 mFt realizálódása folyamatban van egy megnyert pályázati forrásból

38

3. A jelenlegi „huzóágazatok” megtartása és fejlesztése Belgyógyászati centrum Az I. sz. Belgyógyászat, a II. sz. Belgyógyászat és a Krónikus Belgyógyászat tevékenységének összehangolásával belgyógyászati centrumot alakítottunk ki. A krónikus egység létrehozása tehermentesíti az aktív egységeket. Valamennyi meglevő profilt meg kívánjuk tartani a fekvőbeteg ellátásban és biztosítani kívánjuk a járó és a fekvőbeteg ellátás integrált egységét. A gastroenterológia III. fokozatú akkreditációja komoly értéke intézményünknek. Ennek megtartásához az endoszkópos eszközök folyamatos pótlása és fejlesztése szükséges. Ezen felül rutin UH készülék és lézer készülék beszerzése, az endoszonográfia lehetőségének megteremtése, nagyító endoszkópok beszerzése, kapszula endoszkóp metodika bevezetése és a funkcionális diagnosztika fejlesztése a fő irány. A kardiológia területén a megyében az invazív ellátás feltételrendszere a balatonfüredi szívkórházban teremtődött meg, továbbá Székesfehérváron is megtörtént egy ilyen irányú fejlesztés befogadása. 5 éven belül az országos fejlesztési koncepció a régióban új befogadást nem tartalmaz. Így a fejlesztési cél a Balatonfüreddel való szoros együttműködés valamint a non invazív diagnosztikai lehetőségek fejlesztése, mely összekapcsolódhat az izotópdiagnosztikai fejlesztés programjával. Ez mellett a korszerű kardiológiai intenzív ellátás megteremtése a közép távú célkitűzés. A nephrológia területén a művese állomással való jó szakmai együttműködés szükséges, míg fejlesztési irányként az immunológiai diagnosztika és a vesebiopszia területén kell lépéseket tenni. A haematológia fejlesztése szorosan összefügg az onkológiai centrum programjával. A belgyógyászati angiológia feltételrendszerének megteremtése és önálló részleg kialakítása új perspektívát nyithat meg a centrum számára. Az eszköz és építészeti fejlesztésen túl a megfelelő szakemberek biztosítása is szükséges. Az endokrin-anyagcsere profil akkreditálása és finanszírozási szerződésbe való beépítése szükséges. Ehhez az endokrin diagnosztika fejlesztése alapfeltétel. Szükséges fejlesztési forrás: 60 mFt Sebészeti-érsebészeti centrum Cél a megszerzett akkreditációs szintek megőrzése, a művel műtéti profilok megtartása. Az eddig is országos felvevő területtel bíró speciális műtéti tevékenység (TEM, IBD) beutalási és finanszírozási lehetőségének biztosítása. A műtéti tevékenység zavartalanságát biztosító feltételek folyamatos garantálása, a szükséges kézi műszerek, varrógépek, graftok, műtéti berendezések folyamatos pótlása.

39 A központi műtői egység kialakítása megtörtént, szükséges kialakítani a központi diszpécseri rendszert. Meg kell vizsgálni a műtéti izolálás egyszer használatos textíliára való komplett cseréjének lehetőségét. Hosszú távon meg kell vizsgálni a műtéti tevékenység további koncentrálásának lehetőségét. Fejleszteni kell az informatikai hátteret. Szükséges fejlesztési forrás: 40 mFt. Traumatológia-Ortopédia Az A épület és a baleseti műtő rekonstrukciója megtörtént. A szűk keresztmetszetet a traumatológiai ágykapacitás jelentheti, ezért szükséges a megye másutt működő traumatológiai kapacitásainak terhére minimálisan 10 ágynyi fejlesztést elérni a hozzá tartozó finanszírozási volumennel együtt. Műszer fejlesztés az intenzív részleg monitorainak cseréjében szükséges valamint az osztályos ápolást segítő eszközökben. A folyamatos kézi műszer pótlás a tervezési ciklus második felében szintén betervezendő. Szükséges fejlesztési forrás: 15 mFt. Központi Aneszteziológiai és Intenzív osztály Az aneszteziológia területén a meglevő altatógépek, monitorok és egyéb eszközök folyamatos amortizációs pótlása a működőképesség fenntartásának feltétele. Közép távú fejlesztési célként JET lélegeztető beszerzése szükséges. Az elektív műtétre kerülő betegek kivizsgálásának biztosítására az aneszteziológiai ambulancia óraszámát emelni szükséges. Az egynapos sebészeti ellátások szélesítésében gondoskodni kell az aneszteziológiai háttér biztosításáról is. A központi intenzív osztály kapacitásai az ágyszám csökkentéssel elérik a kritikus értéket. Mindenképpen fejleszteni szükséges a koponya sérültek tartós kezelését biztosító speciális eszközrendszert (kamrai nyomásmérést és nyomáscsökkentést lehetővé tevő drainek, bulbus juguláris oxymetria, intraparenchimás nyomásmérés, osmolaritás mérés). Biztosítani kell a súlyos szeptikus állapotú valamint a légzési elégtelenségben szenvedő betegek kezelésének feltételeit. Az eddigi ágy melletti művese kezelések repertoárját ki kell terjeszteni. A tartós szedálás esetén lehetővé kell tenni az alvásmélység ellenőrzést. Fejleszteni kell az ágy melletti UH diagnosztikát. Folyamatosan gondoskodni kell a meglevő nagy értékű eszközök amortizációs pótlásáról. Szükséges fejlesztési forrás:50mFt.

40 Csecsemő- és Gyermekosztály, NIC, Gyermek intenzív A NIC kapacitások bővítése a struktúra átalakítások során megtörtént, az össz gyermekágy kapacitás a kritikus határt elérte. Ennek megfelelően kiemelt feladat a gyermek sürgősségi ellátás megteremtése. Ez a feladat kapcsolható a sürgősségi ellátórendszer fejlesztési programjához, de mindenképpen a felnőtt ellátáshoz képest speciális kihívásokat is jelent. A gyermeksebészeti tevékenységek műtői feltételeinek a szakma szabályai szerinti megteremtése a prioritások közé sorolandó. A csecsemő és gyermek ellátás műszereinek folyamatos amortizációs pótlása szükséges. Szükséges fejlesztési forrás:50mFt. Neurológia és Stroke ellátás A kialakított stroke részleg minél teljesebb körű kihasználása szükséges a meglevő diagnosztikus /CT, MR, DSA/ és terápiás / idegsebészet, intenzív háttér/ igénybevételével. A kapacitás csökkentéssel az ágyszám elérte a kritikus határt, ezért fokozottan kell arról gondoskodni, hogy az aktív tevékenységet már nem igénylő beteg a lehető leggyorsabban átkerüljenek a krónikus és rehabilitációs ágyakra. A stroke ellátás eszköz fejlesztési igénye egy carotis vizsgálatára alkalmas UH készülék. A fejfájás centrum és a sclerozis multiplex centrum kialakítása a hosszú távú tervek része lehet. Fejlesztési célként kitűzött epilepszia centrum létrehozásának feltétele a monitorizálást lehetővé tevő EEG rendszer beszerzése. Szükséges fejlesztési forrás 30 Millió Ft. Szülészet-nőgyógyászat A traumatológiai kapacitások mellett ezen osztály ágyszáma jelenti az ellátás feladataihoz képest a legszűkebb keresztmetszetet. Az új feltételekhez igazodva az átlagos ápolási napok rövidítése és az egynapos ellátási formák szélesítése szükséges. Az onkológiai centrum kialakításával párhuzamosan a nőgyógyászati onkológiai profil kiszélesítése célszerűnek látszik, de ehhez is a meglevő kapacitások bővítése szükséges, mint az ágyszám mind a műtéti lehetőségek vonatkozásában. A laparoszkópos szettek és a műtéti kéziműszerek ettől függetlenül is pótlandóak. Az osztályon megszűnő ágyak helyére a jelenlegi újszülött rész átköltöztethető, ezzel párhuzamosan az igényeknek megfelelően szélesíthető a „rooming-in” ellátás. A kiürült újszülött részleg helyére a járóbeteg ellátás beköltöztethető.

41 A felvételi terület növekedése miatt egy CTG monitor beszerzése és egy további UH készülék szükséges. Az ébredő kórteremben a minimum feltételek biztosításához 3 monitort kell még felszerelnünk. A meglevő inkubátorok, infúziós pumpák és elektroterápiás eszközök amortizációs pótlását kell biztosítanunk. Szükséges fejlesztési forrás: 50 mFt. Fül-orr-gégészet Az ágyszám csökkentés szükségesé és egyben lehetővé teszi az osztályos műtő előírások szerinti felújítását. Az osztályos vizsgálók kialakítása az ehhez szükséges építészeti és gép-műszer beszerzések ( 2 db kezelőegység, melléküreg optikák, melléküreg shaver, mikroszkóp csere, laringofiberoszkóp, videolaringoszkóp, elektrokauter, kéziműszerek) a lehető legrövidebb időn belüli megoldást igénylik. Közép távú fejlesztésként a gép műszerek területén fül-orrgégészeti lézer, agytörzsi potenciál vizsgáló készülék, fülészeti fúró, tympanoplasztikás készlet beszerzését tervezzük. Szükséges fejlesztési forrás: 80 mFt. Urológia A jelentősen csökkent ágyszám erősen korlátot szab a korábbi regionális fejlesztési terveknek. Ezért is szükséges az egynapos sebészeti ellátás fele elmozdulni. A gép-műszer fejlesztés területén az UH diagnosztika lehetőségeinek kiszélesítése szükséges. A 12 éves uroflowmeter cseréjét be kell terveznünk. Az onkológiai centrum kialakításakor lehetőség nyílik a radikális onkológiai műtéti profil szélesítésére, ehhez kéziműszer fejlesztést valamint fluorescens cisztoszkópiás eszközt kell biztosítanunk. A minimál invazív eljárások szélesítéséhez a laparoszkópiás eszközpark megújítása szükséges. Szükséges fejlesztési forrás 40 mFt. Reumatológia és mozgásszervi rehabilitációs osztály Az osztály belső struktúrája a rehabilitáció irányába tolódott. Ettől függetlenül a megmaradó reumatológia ágyakon célszerű specializálódni, melynek irányát az „Artritisz centrum” kialakításában jelöljük meg. Ez mellett az oszteoporózis diagnosztikai és terápiás profilt is fenn kell tartanunk. Az I. sz. Belgyógyászattal karöltve kell lépéseket tenni az immunológiai betegellátás fejlesztésére. A mozgásszeri rehabilitációban fő profilként a reumatológiai mozgásszervi rehabilitációt, a stroke rehabilitációt valamint a traumatológiai és ortopediai műtétek után rehabilitációt jelöljük meg.

42 Az osztály profiljának beterveznünk.

megfelelő

eszközök

amortizációs

pótlását

kell

Szükséges fejlesztési forrás 10 mFt. Bőrgyógyászat Az osztály kapacitásai elegendőek az ellátandó feladatokhoz, a jelenleg is működő szakmai profilok megtartása és szükség szerinti fejlesztése szükséges. Az osztály meglevő specialitása az immunológián belül a rovarméreggel történő hyposzenzibilizáló kezelés. A reumatológiai osztállyal közösen lehet tovább szélesíteni a pikkelysömörös betegek ellátási lehetőségeit. Az autoimmun betegségek közt szereplő Duhring betegség Dapson kezelése szintén felvállalandó feladat. A bőrsebészeti profil beépítése az osztály mindennapos gyakorlatába a középtávú fejlesztések feladata. Az onkológiai centrum fejlesztési programjába a bőrdaganatok kezelése területén az osztály csatlakozni tud. Tovább kívánjuk folytatni a PUVA kezeléseket. A járóbeteg ellátás területén szeretnénk az alopécia valamint a naevus ambulanciát elindítani. A korszerű kezelések biztosításához folyékony nitrogén készülék beszerzése szükséges. A reneszánszát élő maggot terápia osztályos bevezetése új specialitást adhat az osztálynak. A fizető beteg ellátásban a kozmetológia irányába való elmozdulás többlet bevételeket jelenthet az intézmény részére. Szükséges fejlesztési forrás 10 mFt. Szemészet Szemészeti műtő felújítása megtörtént. A műszerfejlesztések-cserék az 5 éves programban folyamatosan tervezendők be. Ezek közül prioritást élvez a minimum feltételek megteremtése. A legfontosabb beszerzendő eszközök a zöld hullámhosszon működő lézer, A-és B-képes UH, 2 db réslámpa, funduskamera, operatív kéziműszerek, phacoemulsificator-vitrectőr készülék, statim sterilizátor. Fejlesztésként veendő figyelembe Az OCT készülék, 2 db szemészeti műtőasztal, a 23 G vitrectomiás kapacitás kialakítása, lézer-polarimetriás idegrost analizátor és egy computeres perimeter. Szükséges fejlesztési forrás 50 mFt.

43 Központi radiológia Legnagyobb értékű 2 berendezést (CT és MR készülékek) az intézmény kényszerűségből bérleti konstrukcióban szerezte be, mely jelentősen hozzájárult a kórház likviditási problémáinak kialakulásához, és változatlanul 100 milliós terhet jelent a továbbiakban is. Ezen adósságteher kiváltása csak a gyermekkórházi ingatlan értékesítéséből származó bevételből lehetséges. Az osztály működőképességének megtartása további igen jelentős invesztíciót igényelne, melyre a kórháznak saját forrás biztosan nem lesz. A DSA készülék cseréjét az onkológiai centrum megépítéséhez kapcsoltan próbáljuk meg kivitelezni. A hagyományos röntgen berendezések és az UH cseréje azonban sürgős feladat. A fejlesztéseket már csak a digitalizálás irányába szabad elindítani, mellyel párhuzamosan elengedhetetlen a teleradiológiai megyei koncepció kidolgozása és 1-2 éven belüli kivitelezése. A humán erőforrás megyei hiánya is ebbe az irányba mutat. Tekintettel az újabb 100 milliós nagyságú forrásigényre valamint az egységes megyei teleradiológiai koncepcióra egyetlen megoldás látszik kivitelezhetőnek: a teljes radiológiai tevékenység outsorcing működtetése és megyei szintű integrálása. Szükséges fejlesztési forrás 200 mFt (mely a fenti módszerekkel kiváltható) Nukleáris medicína A 2 fejes SPECT készülék beszerzése nélkül az osztály bármelyik pillanatban elvesztheti működőképességét. A fejlesztések e mögé sorolandók, melyben NUCLELINE-AP pajzsmirigy kamera beszerzését tervezzük. A SPECT készülék beszerzésével párhuzamosan be kell tervezni a vizsgáló helyiség klímatizálását. Szükséges fejlesztési forrás: 120 mFt, amely valójában nem fejlesztést, hanem a meglevő funkciók megőrzését jelenti. Valódi fejlesztési lehetőség, ha a non invazív kardiológiai diagnosztika fejlesztési igényeit is figyelembe vevő új regionális nukleáris medicína laboratóriumi központ létrehozását tűzzük ki célul. Ebben az esetben a balatonfüredi izotóp labor beolvadásával kell számolni. Szükséges forrás a komplex programhoz 300 mFt, mely reálisan a feladat outsorcing működtetése esetén valósulhat meg. Patológia Az eddigi profilok megtartása az alapvető cél, melyhez az amortizálódott eszközök cseréje szükséges. Ezen belül a víztelenítő automata és a citológiai festő automata emelendő ki.

44 Az onkológiai centrum kialakítására ezen a területen is fel kell készülni, így szükséges a molekulár patológiai módszerek működésének feltételeit megteremteni. A megyei fejlesztési koncepció mentén célszerű egy egységes megyei patológiai hálózat kiépítése, melynek szükségességét a szakmai szempontok mellett a humán erőforrás szűk keresztmetszete is indokol. Szükséges fejlesztési forrás 15 mFt. Kórházhigiénés osztály A központi sterilizálóban a gáz és/vagy plazma sterilizáló cseréje az abszolút prioritás, melyet még 2007-ben meg kell oldani. Emellett a folyamatosan amortizálódó berendezések felújítása és cseréje szükséges. A kórházhigiénés tevékenységben a surveillance programok további bővítése szükséges a nemzeti programoknak megfelelően. Szükséges fejlesztési forrás 40 mFt. Intézeti gyógyszertár Az egyéni gyógyszerelés feltételeinek biztosítása szakmai és gazdasági szempontokból is célszerű. Ezzel párhuzamosan az informatikai rendszer fejlesztésével a kötelezettség vállalási programba való direkt becsatlakozás szükséges. Az Elixír patika termékprofiljának bővítése többletbevételt jelenthet az intézménynek és javítja a betegellátást is. A gyógyszertár mellett kialakítandó gyógyászati segédeszköz bolt tovább szélesítheti a választékot. Megvizsgálandó, hogy az Elixír patika bekapcsolása az ügyleti rendszerbe milyen terheket és milyen lehetőségeket rejt magában. Szükséges fejlesztési forrás az Elixír patika bevételeinek terhére biztosítható. Informatikai rendszer, kontrolling, minőségbiztosítási rendszer és az ellenőrzési mechanizmusok folyamatos fejlesztése. A Kórházban a leginkább használt integrált orvosi szoftvert, a CliniCom rendszert nem fejlesztik tovább, a támogatást csak a szerződés lejártáig biztosítják, mert új terméket fejlesztettek ki. Ennek hardware igénye jelentősen meghaladja az eddigi kórházi számítógép állomány kapacitását. Ez elmondható bármely más, korszerű, integrált kórházi rendszerről is, így a Kórház számítógépparkjának jelentős részre cserére szorul. Jelenleg a kórházban 390 db számítógép működik. Ebből 70 működik gazdasági területen, egészségügyi területen működő számítógépek száma 320 db. Jelenleg

45 ebből 28 db felel meg azoknak a műszaki követelményeknek, melyek egy új szoftver futtatására alkalmasak. Fentiek alapján a Server, a perifériák és a szoftveres környezet folyamatos cseréje szükséges, valamint a hálózat fejlesztése. A Megyei Kórházban számos informatikai alkalmazás fut párhuzamosan. Külön rendszerként működnek a bér- és munkaügyi, a pénzügyi, könyvelési, készletgazdálkodási szoftver, a központi adminisztráció szoftvere és az orvosszakmai tevékenységet támogató alkalmazások. Megfelelő minőségbiztosítási és kontrolling rendszer csak a korrekt, teljes körű gyűjtés valid adataira alapozva biztosított. Az egységes integrált informatikai rendszer megteremtéséhez 2007-ben el kell indítani a CliniCom rendszer kiváltását. Ezzel párhuzamosan célszerű a működtetést outsorcing formában folytatni. Szükséges fejlesztési forrás 72 Millió Ft + Szoftver(60 mFt)

46

A HUMÁN ERŐFORRÁS - FEJLESZTÉS KONCEPCIÓJA A következő időszak legnagyobb kihívását az az Alkotmánybírósági döntés jelenti, mely szerint az Európai Bíróság döntésének megfelelően úgy kell kialakítani a munkajogi jogszabályi környezetet, hogy az ügylet teljes egészében munkaidőnek számítson. Ez a korábbi munkaszervezés teljes átalakítását igényli. Az átállás a jogszabályoknak megfelelően a belső szabályozókban megtörtént, azonban a szükséges anyagi fedezet az átálláshoz nem lett hozzárendelve. Komoly kihívást jelent szervezés szempontjából az ügyelet után kötelezően kiadandó kompenzációs pihenő idő, mely hiányt teremt a napi ellátásban. A stratégiánkat a következő szempontok határozzák meg: ƒ

A humánstratégia kialakítását és megvalósítását alapvetően befolyásoló tényezők a külső környezet által közvetített és a belső adottságokból adódó feladatok.

ƒ

A humán erőforrások fejlesztésével elérendő cél

A személyzeti/emberi erőforrás menedzsment - a külső környezetre és a belső adottságokra is figyelemmel - a humánstratégia által meghatározott cél végrehajtása érdekében az alábbi általános elvárásoknak tegyen eleget: − nyújtson hathatós segítséget valamennyi osztály szakmai és egyéb célkitűzései eléréséhez a jobb betegellátás érdekében; − feleljen meg a tevékenységi körét meghatározó jogszabályok által előírtaknak; − ismertesse meg a közalkalmazottakkal és fogadtassa el az emberi erőforrásgazdálkodás elveit, célkitűzéseit, feladat-együttesét, eszköz és módszerrendszerét, ill. annak gyakorlatát; − érje el azt a felső, ill. a középvezetőkkel együttműködve, hogy a dolgozók a saját munkájáért felelősséget vállaljanak a betegellátás minden szintjén; − segítse az etikus elvek érvényesülését; − tegye lehetővé, hogy a közalkalmazottak szaktudásuk, ill. képességeik maximumát nyújtsák; − kezdeményezze a személyzeti /emberi erőforrás-gazdálkodás területét érintő és a fejlődést szolgáló új jogszabályok kiadását, ill. a korábbiak módosítását. Ennek megfelelően: − megfelelő munkaerő-felvételi rendszert dolgoz ki, alkalmaz és fejleszt, − folyamatosan felméri az egyes területeken dolgozó munkatársak tudását, képzettségi szintjét, − gondoskodik a munkatársak folyamatos továbbképzéséről, − kidolgozza, alkalmazza és fejleszti az intézmény belső érdekeltségi rendszerét, mely a motiváció alapvető fontosságú eleme. − rendszeresen monitorozza a dolgozói elégedettséget.

47 Szervezetfejlesztés Fő célja: az intézeti struktúra olyan kialakítása és folyamatos korszerűsítése, mely segíti a feladatok összehangolását, az egyes szakterületek közötti együttműködést, lehetővé teszi a folyamatos kapcsolattartást, a gyors és hatékony döntéshozatalt, reagálást a környezeti változásokra. A munkaerő-fejlesztés: célja: az egyéni tudás és kompetenciák fejlesztésével, valamint a csoportmunka hatékonyságának növelésével biztosítani a szervezet hatékonyságának emelését és a stratégiai célkitűzés megvalósítását. Teljesítményértékelés Fő cél: annak a kétoldalú folyamatnak az eredményes ellátása, amely során egyrészt a vezető, az értékelő visszajelzést szerez arról, hogy az értékelt munkatárs milyen jól teljesíti munkaköre elvárásait, másrészt az értékelt tájékoztatása a munkavégzés erős, ill. gyenge pontjairól, mégpedig azért, hogy a vezető vagy az értékelést ellátó egyéb személy megerősíthesse a munkatárs jövőbeli teljesítményét, fejlesztésének irányait. A munka- és egészségvédelmi feladatok Folyamatosan javítani kell a dolgozók közegészségügyi, foglalkozás-egészségügyi, munkavédelmi ellátását, a megváltozott egészségi állapotú és munkaképességű állomány ellátását. A személyzetfejlesztési – oktatás és képzési-továbbképzési feladatok Fő célja: a képzések különböző formáival biztosítani az egyensúlyt a munkaköri követelmények és a munkakört betöltő munkatársak felkészültsége között. Karrier- és életpálya-tervezés Fő célja: megteremteni annak a lehetőségét, hogy különösen a meghatározó jelentőségű munkakörökben azok dolgozzanak, akik a munka-és vezetési feladataikat magas szakmai színvonalon és hatékonyan tudják ellátni. Kommunikáció Fő célja: a dolgozók rendszeres és hiteles tájékoztatása az Intézet stratégiai terveiről, célkitűzéseiről, elért eredményeiről, sikereiről. Ennek érdekében a korábbi tájékoztatási módszerek helyett még 2007-ben elindítjuk az elektronikus kórházi újságot, amely havi rendszerességgel ad tájékoztatást és a belső interaktív kapcsolatot is megteremti a széles dolgozói rétegekkel. Minőségbiztosítás A Veszprém Megyei Önkormányzat Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézete szervezésében és működtetésének minden lépésében arra törekszik, hogy tevékenységével − elősegítse a lakosság egészségének megőrzését, a betegségek korai felismerését és hatásos, de egyben hatékony kezelését, − javítsa a betegek egészségügyi ellátását, annak körülményeit, szakmai színvonalát, ezzel növelve a betegek elégedettségét,

48 − javítsa az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyeit, a betegek és a szakemberek jogainak minél teljesebb érvényesülését, − biztosítsa a rendelkezésre álló források ésszerűbb, hatékonyabb felhasználását, − olyan rendszer alakítson ki, mely hosszabb távon is fenntartható, finanszírozható. A fentiek érdekében a Kórház: − egységes, az egészségügyi ellátórendszer valamennyi szintjét érintő, azok tevékenységét összehangoló és integráló szakmai diagnosztikus és kezelési eljárásokat (protokollokat) dolgoz ki, kiemelt hangsúlyt fektetve a szűrésre, a megelőzésre. − a protokollok kidolgozásánál a bizonyítékokon alapuló orvoslás (Evidence Based Medicine) követelmény-rendszerét és szabályait alkalmazza, − a protokollok betartását folyamatosan monitorozza, értékeli, a protokollokat rendszeresen, meghatározott időközökben felülvizsgálja, − a fenti tevékenységek, folyamatok hatékony szervezése, ellenőrzése és értékelése érdekében integrált informatikai rendszert alakít ki, működtet, és fejleszt. − gondoskodik az intézetben dolgozó szakemberek folyamatos képzéséről, képességeik fejlesztéséről. 2007 augusztusában megtörténik a minőségbiztosítási rendszerünk belső auditálása, majd szeptemberben a külső auditálás is. Közép távú stratégiai fejlesztés célja ezen a területen, hogy kiépítsük a komplex betegtájékoztató rendszert és bekapcsolódjunk az országos, minőségbiztosítási indikátorok alapján történő értékelési rendszerbe.

49 Összegzés Az intézmény a Pannon modell kidolgozásával elkészítette közép távú stratégiai koncepcióját, melynek megvalósítása a fenntartó döntéseinek megfelelően megkezdődött. Ebbe a programba illeszkedik a jelenlegi szakmai fejlesztési koncepció. A fejlesztések valamint a folyamatos elhasználódásból adódó eszközpótlások a működési költségek terhére nem biztosíthatóak. A legnagyobb fejlesztéseket igénylő onkológiai és sürgősségi programra valamint a pszichiátriai ellátások integrációjára az unios pályázatok adhatnak lehetőséget. A megjelölt területek fejlesztésében az outsorcing működtetés lehetőségét vetettük fel valamint a gyermekkórház ingatlanának értékesítése jelenthet forrásokat. Egyebekben a fenntartó döntésének és lehetőségeinek függvényében tudjuk a fenti szakmai programokat megvalósítani. Veszprém, 2007-08-27.

Dr. Rácz Jenő főigazgató

2. számú melléklet

A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TÜDŐGYÓGYINTÉZETÉNEK KÖZÉP ÉS HOSSZÚTÁVÚ SZAKMAI KONCEPCIÓJA

2 BEVEZETÉS

Statisztikailag igazolt tény, hogy számos népegészségtani szempontból fontos betegséggel ellentétben a tüdőbetegek száma folyamatos növekedést mutat. A krónikus tüdőbetegségek aránya nemzetközi és hazai vizsgálatok adatai alapján növekvő tendenciát képvisel. A vezető 10 halálokból ma is három tüdőbetegség (tüdőrák, tüdőgyulladás, COPD)! A fekvőbeteg intézetek struktúraváltási reformja, a Veszprém megyei tüdőbetegek járóbeteg ellátásának, így a tüdőgondozó hálózat szervezeti átalakításának szükségszerűsége a Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézetének a megyei közgyűlés által 2004-ben jóváhagyott szakmai fejlesztési terv átfogó módosítását teszi szükségessé.

Helyzetkép: ágyszámstruktúra 2007. április 1.-től intézetünkben 95 aktív ágy (25%-os csökkentést követően) két osztályon-, és 119 krónikus, ún. légzésrehabilitációs ágy (39 ággyal növelt) három osztályon áll a betegek rendelkezésére. Ellátási kötelezettséggel az aktív ágyainkon a megye-, rehabilitációs ágyainkon a Közép-Dunántúli Régió betegeire rendelkezünk. A betegforgalmi adatokból kiderül, hogy az intézet szakmai munkájának elismeréseként egyre nagyobb számban utalnak be még területen kívüli területekről is betegeket mint az aktív, mint a rehabilitációs osztályainkra. Az utóbbi évek ágyszámstruktúra változásait az I. melléklet mutatja.

Helyzetkép: humán erőforrás A Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézetében jelenleg 9 állandó (13 szakvizsgával rendelkező) és 4 szerződéses, részmunkaidős orvos dolgozik. A szakdolgozói létszám és képzettség megfelelő (58 fő). Az intézet vezetése nagy gondot fordít az intézeten belüli szakdolgozói képzésre, ennek keretében a közelmúltban regionális szakdolgozói credit pont szerző képzést indítottunk (160 hallgatóval), az előadássorozat második fórumát ez év október végén tervezzük. 2008-ban a Pest Megyei Tüdőgyógyintézettel karöltve tervezzük az I. orvosi egész napos továbbképzési fórum elindítását, melyből a fentihez hasonlóan tradíciót kívánunk teremteni. Helyzetkép: diagnosztikai munka Az intézet diagnosztikai tevékenysége az ellátandó feladatainak megfelel, a várható minimumfeltételek felett áll. (II. melléklet) A 2006-ban telepített –Magyarországon egyedülálló-, autofluorescens videobronchoscoppal megerősített bronchológiai labor európai centrumnak számít. (A technika lényegében egy videokivetítőn nézhető speciális tüdőtükrözési eljárás, mely egy lézer megvilágítás segítségével a hagyományos módszernél jóval hamarabban láthatóvá teszi a

3 hörgőnyálkahártya kóros (daganatos, vagy akár daganatot megelőző elfajulás) elváltozásait, rendkívül pontosan megmutatja a daganatos szövetburjánzás határát). Szintén hazai viszonylatban kiemelkedő technikai felszereltségű a thoracosopos műtő, melynek segítségével műtéti körülmények között tanulmányozni tudjuk a mellhártya betegségeit, célzott szövettani mintavételt tudunk végezni. A légzésfunkciós labor keretein belül működő pletysmograph (zárt légzésfunkciós rendszer) cseréje az elnyert pályázati pénzből idén felújításra kerül. A tervek szerint telepítésre kerülő Jaeger pletysmograph hosszú távú megoldást jelent, ráadásul alapot adhat későbbi rátelepített technikáknak (ergo-spirometer). Az eszköz segítségével nagy biztonsággal tudjuk az asztmát és a krónikus légúti szűkülettel járó tüdőbetegséget (COPD) diagnosztizálni, súlyosságát megállapítani, így a korrekt kezelést mielőbb megkezdeni, majd a kezelés hatékonyságát ellenőrizni. A kiegészítő légzésfunkciós vizsgálatok teljes palettájával rendelkezünk (pharmakodinámiás vizsgálatok, provokációs légzésfunkció, diffúziómetria), melyek elengedhetetlenül szükségesek az asztmás valamint a tüdő kötőszöveti állományának elfajulásával (tüdőfibrózis) járó betegségek pontos diagnosztikájához. A vérgáz és allergiológiai labor felszereltsége szintén megfelelő. Komplex ultrahang (hasi, mellkas és szív ultrahang, 3 dimenziós megjelenítés, video, CD rögzítési lehetőség) berendezésünk 2005-ös fejlesztés. Kerékpárergometriás készülékünk szintén megfelel a kívánalmaknak. Az ultrahang vizsgálatokat dr. Szabó Lajos pápai röntgenszakorvos heti 2x2 órában végzi. Kardiológiai vizsgálatainkat a tavalyi év óta dr. Kutor Gábor főorvos végzi. Segítségével teljessé tudtuk tenni a tüdőgyógyászati kivizsgálást a szív vizsgálatával, a műtétre bocsátott betegeink valamennyien kardiológiai és belgyógyászati szempontból is fel vannak készítve a nem kis terhet jelentő beavatkozásra. Röntgen készülékeink állapota és kora a hazai viszonylatban jónak mondható, azonban a digitális technikára történő átállás (legalábbis részben) számunkra is időszerű. A megyei tüdőgyógyászati integráció kulcskérdése a digitális készülék és leolvasó rendszer telepítése az Intézet területén, melynek becsült összköltsége 46-48 millió forint + 20% Áfa. Itt kerülne telepítésre a központi archiváló egység is (6-8 millió Ft + 20% ÁFA). Külön kiemelkedő a dr. Somlai Géza által megteremtett cytológiai központ. Az invazív technikák során nyert mintákat (cytológiai kenet) még aznap diagnosztizálják felkészült kollégáink, dr. Péter Árpád adjunktus és dr. Mészégető Gabriella cytológus, pathológus szakorvos. Nem kevés anyagról van szó, 2006-ban 302 vékonytű biopszia és 1243 tüdőtükrözés során összesen 1917 tárgylemez (minta) készült. A beavatkozások során nyert szövettani anyagok feldolgozása és értékelése Pápán történik dr. Farkas Kálmán főorvos a pápai kórház szakorvosa segítségével. Folyamatos az együttműködés a cytológiai mintákat véleményező kollégáink, valamint a szövettani mintákat diagnosztizáló pápai-, illetve a műtéti anyagokat tanulmányozó szombathelyi, budapesti és kaposvári kollégák között. A kapcsolatok magasabb színtű megvalósítását célozzák a szervezés alatt álló „cyto-pathológiai kerekasztal” megbeszélések. A mycobacteriológiai (tbc) vizsgálatok (kenet és tenyésztés folyékony és szilárd táptalajon) a megyében az Intézetben működnek a Corden Laboratorium kereteiben. A gyors diagnosztika Magyarországon nem megoldott, bár a folyékony táptalaj nagy előrelépés, de nemzetközi viszonylatban már most elmaradott technika, hiszen 2-3 hét alatt részdiagnózist

4 ad, szemben a molekuláris diagnosztika 4 órás (!) eredményéhez képest. Jelenleg a teljes diagnózis várható ideje 3-4 hónap…

Helyzetkép: együttműködés egyéb intézményekkel A diagnosztika területén a képalkotó eljárások közül nem rendelkezünk CT, MR és izotóp laborral. Ezt a megyében jelenlevő centrumok segítségével problémamentesen pótoljuk, a betegek ellátásában időveszteség nem keletkezik, a centrumokkal jó a viszonyunk. A CT vizsgálatok területi megoszlás szerint Ajkán, Pápán és Veszprémben történnek, utóbbi helyen ez év nyarától állandó kontingenssel (heti 18 vizsgálat) rendelkezünk. Az MR és az izotóp vizsgálatok szintén a Megyei Kórházban történnek. Az utóbbi időben teret nyert PET CT vizsgálatokat szintén igénybe vehetjük. A társszakmai konzíliumokat a beutalási rendnek megfelelően látják el a szomszéd intézetek, leginkább a pápai kórház. A daganatos betegek sugárkezelését a szombathelyi, a kaposvári és a győri kórházban végzik el, a mellkassebészeti műtétekre a szombathelyi, a kaposvári és ritkábban a budapesti centrumokba utaljuk betegeinket. A megyében a bronchológiai (tüdőtükrözés) és a tüdőgyógyászati konzíliumokat kérés szerint intézetünkben illetve a kérő kórházban látjuk el, nagyobb részben saját költségen. Helyzetkép: finanszírozás A 2007-es reformok talán legnagyobb problematikája, hogy az eddigi elégtelen finanszírozás tovább romlott, 2006-ban egy beteg után kevesebb juttatást kaptunk, mint 2003ban. (ld. III. melléklet) Az 1994-ben bevezetett teljesítményfinanszírozás (HBCs) szerint az ellátást a diagnosztizált/kezelt betegségek illetve beavatkozások szerint díjazzák, amelyet minimális módon befolyásolhatja az ellátás hossza és egyes szövődmények jelentkezése. A 1999-ben bevezetésre került teljesítmény volumen korlát (TVK) alapján – központilag kijelölt -, teljesítmény feletti HBCs pontokat nem térítette az OEP. 2007-ben az Intézet TVKja jelentősen csökkentek a 2006-oshoz képest (ami érthető az ágyszám-csökkentés szemszögéből), azonban az ellátandó betegszám és értelemszerűen az ellátott betegek száma érdemben nem csökkent, a teljesítményünk pedig jelentősen nőtt. Ennek eredményként, a 2007-es évben a nem fizetett HBCs pontunk (július 31-ig) 43,6 millió forint!! (IV. melléklet) Természetesen ennek a finanszírozási váltásnak egyértelmű következménye a betegellátásban, hogy törekszünk a minél rövidebb ellátásra (ápolási napok minimalizálása – V. melléklet), és előtérbe helyezzük a rehabilitációs kezeléseket illetve az ambuláns ellátást.

5 NÉPESSÉGMOZGALOM Veszprém megye 2006. január 1.-i adatoknak megfelelő korfáját a VI. és VII. melléklet tartalmazza. Jól látható az 50-es, majd a 70-s évek protuberanciája, illetve a 80-as évek közepétől a születések folyamatos, drámai csökkenése. A tüdőgyógyászati morbiditási gyakoriság a 40-75 életév között kulminál, ezért elsősorban ezt a „célpopulációt” vizsgáltuk a megyei össznépesség arányában. A korfákból és a részletes adatokból kiszámítható – jelenleg élő megyei lakosságról van szó -, az elkövetkező évek 40-75 éves populációjának alakulása. Természetesen ezt az abszolút értéket a fogyási index-szel (halálozás, megyéből történő elvándorlás) korrigálni kell. A korrekció persze pontos nem lehet (pl. a születéskor várható élettartam nő stb.), azonban az eltérés a tüdőgyógyászati ellátást célzó populáció számarányán nagyságrendi eltérést nem eredményezhet. Az elöregedő típusú korfának (alacsony élveszülés, maga halálozás következménye) és az 1945. év utáni protuberanciának megfelelően ezen korosztály abszolút száma nő! BETEGFORGALOM A tüdőgondozók által beutalt betegek abszolút száma valamennyi tüdőgondozónál csökkent, soha ilyen alacsony nem volt (26,5% ld. VIII. melléklet). A kórházi beutalások száma és aránya lényeges változást nem mutatott. A korábbi évek arányában tovább nőtt a háziorvosi beutalások száma. A területen kívüli beutalások száma szinte megháromszorozódott, ami az Intézet megyén kívüli egyre szélesebb körű elfogadottságát jelzi. (Ez az arány 2007-re tovább emelkedett, június 1.-ig a beutaltak 17%-a megyén kívüli!). Ennél is rosszabb a beutalási helyzet a rehabilitációs osztályunk viszonylatában (megyei tüdőgondozók 7,5%! ), mert a beutalási rend 2007. évi változásai szerint direkt ezekre az ágyakra háziorvos kolléga nem utalhat beteget. (IX. melléklet). A Veszprém Megyei Tüdőgyógyintézet forgalmi adatait a X. melléklet tartalmazza az 1993-2006 közötti időszakra vonatkozóan. Évek óta dinamikusan nő az intézetben ellátott betegek száma, 2006-ban megközelítette a 10 000 esetet (8%-kal, azaz 787 esettel az előző évihez képest). Fekvőbeteg forgalmunk tovább emelkedett, mint az aktív, mint a rehabilitációs osztályon. Szakambulanciánkon szintén jelentősen nőtt a forgalmunk, 2005-höz viszonyítva 476 esettel. A folyamatábrán szemléltetett 1998. évi csökkenés hátterében a tárgyév július 1.-től működő ajkai osztály állt. (Az 1997-es betegforgalmat az Intézet 2003-ban érte ismét el). A mind személyi, mind tárgyi feltételeiben inszufficiens osztály mára megszűnt. A pulmocardialis rehabilitációs forgalom a kórházi aktív morbiditási forgalom 23%-át, míg az összes betegforgalom közel 10%-át adja. A légzésrehabilitáció ismét a megfelelő megbecsülést kapja. Intézetünk 119 ágyon komoly centrumnak számít. A közelmúltban a szomszéd megyékben/régiókban a légzésrehabilitációs ellátás gyakorlatilag megszűnt, egyedül maradtunk. (Csákvár, Hegyfalu, Mosdós). Nagy felelősség és nagy lehetőséget jelent ez, a betegutak kialakítása, megszervezése komoly szervezési feladat, melyet sürgősen meg kell oldani. A rehabilitációs tevékenység jelenleg 3 részlegen működik; a 80 ágyas pulmocardiológiai rehabilitációs osztályon, és 20, illetve 19 ágyon a két aktív pulmonológiai osztály rehabilitációs részlegén. A rehabilitációs tevékenység kellő személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése 2004 és 2006 között történt, részletes protokoll rendszert alakítottunk ki. A betegek száma évről évre nő, az ápolási idő csökkent.

6 Az osztály fő profilját a COPD-s (krónikus hörgőszűkülettel járó tüdőbetegség) és a postoperatív (mellkas műtéten átesett) betegek jelentik, a tüdőbetegség miatt kialakult jobb szívfél betegek mellett. A plusz 39 ágy elhelyezésére az a megoldás született, hogy az aktív osztályokon kialakított ágyakon a CODP-s betegek mellett elsősorban az adott osztályról elirányított műtétes betegeket helyeztük el, vagyis egyfajta „onkológiai” rehabilitációs tevékenységet folytatunk. Emellett egy új gyógytornászt vettünk fel, akinek feladata kizárólag az új rehabilitációs részlegek betegeinek ellátása. MORBIDITÁSI ÉS MORTALITÁSI ADATOK Az aktív betegforgalom diagnózis szerinti bontása a XI. mellékletben látható. A tbc-s ápolások száma a korábbi évhez képest 17 esettel nőtt (XII. melléklet). A tbc problematikájával a tüdőgondozói dolgozatban részletesen foglalkozom. Központi kérdés a tüdő daganatos betegségeinek csoportja. A kezelt esetek száma 2006-ban tovább emelkedett, az összes ápolási eset 46%-át adta. A citosztatikus (kemoterápiás) kezeléseink-, és a kezelt betegek száma látványos emelkedést mutatott (XIII táblázat). Intézetünk Onkológiai Centrumnak minősül, az onkoteam heti rendszerességgel működik, utóbbit dr. Faluhelyi Zsolt, a megyei onkológiai osztály vezetője irányítja. Segítőkész munkáját e sorokkal is szeretném megköszönni. Kórházunkban a citosztatikus szerek teljes palettája elérhető. A tumoros betegek gyógyulási aránya évek óta Veszprém megyében a legmagasabb. Ennek alapja a korai diagnózis és a reális gyógyulást jelentő műtét elvégeztetése. Nagy súlyt fektettünk a diagnosztika modernizálására, ennek segítségével a daganat kiterjedésének, szövettani típusának pontos meghatározására, a beteg műtéti felkészítésére (preoperatív rehabilitáció), a műtéti utáni rehabilitációs kezelésre és a rendszeres kontroll vitzsgálatok elvégzésére. A műtét utáni sugárterápia és gyógyszeres kezelés (kemoterápia) területén szigorú protokollrendszereket alkalmazunk. (A 2006-os operábilitási arányokat illetve az utóbbi időben a tüdőszűrések hanyatlása okozta kedvezőtlen változásokat a XIV. és XV. táblázat tartalmazza.) A légúti szűkülettel járó idült tüdőbetegek (COPD) beteg csoportja az összes betegszám 22%-át tette ki. Ugyancsak jelentős volt a tüdőgyulladással (pneumoniával) kezelt betegek aránya (13%). Döntő részük az ún. atípusos forma, melyre a nehéz felismerés, a hosszas kezelés és az elhúzódó gyógyulás jellemző. Megszaporodott a más kórházból átvett szövődményes pneumoniák száma is. Az asztma bronchialeval kezelt betegek számaránya csökkent (3,3%). Ennek egyértelmű oka, az utóbbi években megfigyelt asztma gyógyszerek terápiás effektusának jelentős növekedése. Intézetünkbe többségében az ún. terápia-rezisztens és a differenciált diagnosztikai esetek, valamint a sürgősségi ellátást igénylő súlyos asztmás rohamok (status asthmaticus) kerültek ellátásra.

7 JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS Az intézetben az előírtaknak megfelelő II. szintű szakambulancia működik, heti 4x4 órában. Az ellátást 4 szakorvos végzi, a kiemelt, speciális igényű diagnosztikai háttér teljes szélességben rendelkezésre áll. Az ellátott betegek száma jelentősen nőtt. Szükség lenne a rehabilitációs szakambulancia kialakítására (a gondozókban is), az egységes szemléletű és színvonalú járóbeteg rehabilitációs tevékenység megvalósítása érdekében. A növekvő betegforgalom oka, az intézetben folyó egyre magasabb színvonalú tevékenység, valamint a gondozói és alapellátás fokozott áteresztő képessége. Az ambuláns ellátás előtérbe kerülésének másik oka a fekvőbeteg ellátás finanszírozási korlátozottsága. Teljesítményvolumen-korlát a járóbeteg ellátásban is van, így tekintettel a kevés óraszámunkra, ez is érinti intézetünket. Az így ki nem fizetett teljesítmény azonban kisebb, mint a fekvőbeteg ellátás területén.

8 AZ INTÉZET SZAKMAI FEJLESZTÉSI PRIORITÁSAI 2007-2012 KÖZÖTT Rendkívül fontos, az intézet jövője szempontjából kiemelt jelentésű pont a szakmai vezetésének helyreállítása, ezzel a jogszerű működés biztosítása. A másik sarkalatos kérdés a rekonstrukciós II. ütemének megvalósítása. A rekonstrukció félbehagyása valódi „félhelyzetet” teremtett, az európai színvonalú részlegek mellett működik a barakkrendszer, olyan épületegyüttesben folyik munka, melyek még biztonsági szempontból is kérdéses állagúak. A II. ütem megvalósítása esetén megfelelő helyre kerülne az I. Pulmonológia (61 ágy), a diagnosztika és kiegészülhetne a fizioterápiás infrastruktúra kompletté téve a rehabilitációs ellátást. Egyszóval a betegek teljes ellátása az elvárt körülmények között folyhatna. Alapvető fontosságú a megyei szakmai integráció megvalósítása. A Veszprém megyei tüdőbetegek járóbeteg ellátásának szakmailag fenntartható működtetése érdekében egy olyan megyei szintű szakmai integráció kialakítása szükséges, amelynek célja a megyei tüdőgyógyintézet centrumú, egységes, központilag irányított és felügyelt tüdőgyógyász hálózat létrehozása. A modell központjában a megerősített Farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet állna, melyhez a tüdőgyógyászati ambuláns egységek csatlakoznának. Ezekben az egységekben összekapcsolva folyna tovább a szakrendelés és a gondozói munka illetve a kiterjesztett szakdolgozói tevékenység (asztma nővérek tevékenységei, ambuláns légzés rehabilitáció, dohányzás elleni program). A szűrés szempontjából a legfontosabb lépés a digitális technikára való átállás, a - lakosság igényeit leginkább szolgálva -, alapvetően mozgó technikával valósítható meg. Megfelelő színvonalú betegellátás csak egységes szemléletű szakmai munka segítségével képzelhető el. Az integráció segítségével megvalósítható lenne végre –az egyébként egymás nélkül elvesző-, a gondozói-intézeti együttműködés, összhang. (ld. mellékletben: A Veszprém megyei tüdőgondozó hálózat átalakítási tervezete) A II. ütem megvalósításával sor kerülhet egy ún. alvás labor kiépítésére is. Az alvászavarok kezelése feltételek hiányában komoly nehézségekbe ütközik, megyénkből a betegek kényszerűek Budapestre utazni, az előjegyzés jelenleg 4-8 hónap. Tovább súlyosbítja ezt a helyzetet, hogy a legnagyobb centrumként működő Budapesti Honvéd kórház is átalakításra került. Az ellátási környezetben figyelemre méltó Dunántúli régiók másik nagy problémája, a gyermekpulmonológiai fekvőbeteg ellátás helyzete. 2007-ben gyakorlatilag megszűnt a Mosdósi és a Svábhegyi Kórház, „jó levegőjű” hely nem maradt. Bár a népességmozgalmi adatok szerint a gyermekkorú népesség száma alacsonyabb, ugyanakkor a pulmonológiai betegségek a gyermekek egyre nagyobb arányában vannak jelen, azaz összességében a tüdőgyógyászati ellátást igénylő gyermekek száma összességében nem csökken. Különösen gyakori az asztma és az allergia előfordulása. Az ellátást a betegségcsoport számára kiváló klímájú Intézetünkben fel tudnánk vállalni kooperációban a Veszprém Megyei Kórház gyermekpulmonológusaival és a Tapolcai barlangterápiás Osztállyal. Az igény a betegek (és szüleik) valamint az állásproblémákkal küzdő gyermek-tüdőgyógyászok részéről nagy. A helyi önkormányzatokkal együttműködve meg tudnánk oldani a gyakran hosszas kezelés esetén a gyermekek iskoláztatását, a szülők elhelyezése minimális térítéssel megoldható vendégházainkban, kisebb gyermekek esetén a betegszobákban.

9 A gyermekpulmonógiai ellátás kialakítása most lenne aktuális. Kitörési pontot jelentene az Intézet számára, valódi centrummá válásunkban fontos lépés lehetne. Amennyiben komplett pulmológiai központot hoznánk létre a távoli jövőben megvalósulhatna légzési intenzív részleg kialakulása is. Itt elsősorban a COPD-s betegek nem invazív lélegeztetése (a légzés segítése, éber betegnél) történhetne. Az intézetben jelenleg egy megfelelő tudású lélegeztető gép áll rendelkezésre, a thoracoscopos műtő őrző kórterme megfelelne a részleg kialakítására. A a szakszemélyzet kialakítása jelenti a legnagyobb költséget. Emellett azonban tény, hogy az ilyen ellátásra szoruló betegek korrekt kezelése jelenleg hiányt szenved. A régióban 6 ilyen ágyra Székesfehérvár kapott működési engedélyt, de egyenlőre nem működik a centrum. A megyei, kevés ággyal működő intenzív osztályok, amelyekkel Intézetünk kiváló szakmai kapcsolatot ápol, nem tudják felvállalni ezen betegek ellátását, ráadásul egy egészen speciális betegcsoportról van szó. Felmérések szerint 100 000 lakosra 1,2-1,5 légzési intenzív ágy kellene. Ambulanciánkon mindenképpen növelni kellene a meglevő óraszámokat. Az ambuláns betegforgalom további növekedése –az esetleges gondozói változtatások miatt-, előjegyzési rendszert tesz szükségessé. KÖVETKEZTETÉSEK A megyei tüdőgyógyintézet fekvőbeteg struktúráját a népességmozgalmi adatok és a morbiditási mutatók alapján lehet kiszámítani és megtervezni. A bevezetőben látható adatok alapján a tüdőbetegségek célpopulációjának (40-75 éves kor) nagysága 2020-ben éri el a maximumot, a tervezésnél ezt az időpontot lehet alapul venni. A megye akkorra várható lakosság száma 363 ezer, a morbiditási index összlakosságra várhatóan 850-900 %000-es nagyságrendű. Ez 3000-3300 várható aktív beteget jelent. Az ez alapján tervezett 95 aktív kórházi ágy és 80%-os ágykihasználás esetén 8,4 illetve 9,2 átlagos ápolási napot jelent. (80%-nál nagyobb kihasználtság aktív osztályon nem tervezhető, mert veszélyezteti a fogadóképességet, várakoztatást generál. Másrészt a tüdőbetegségekre jellemző egyfajta évi ingadozás (főleg a tavaszi, kisebb mértékben az őszi csúcs), ami szintén ennek megfelelően változtatja az évi ágykihasználtságot). A várható aktív betegforgalom arányában évi kb. 1500 krónikus, rehabilitációra szoruló betegre számíthatunk. 119 ágyra tervezett osztály esetében 90%-os ágykihasználtság mellett ez 26,1 átlagos ápolási napot jelent, ami a jelenlegi rehabilitációs protokollok ismeretében elegendő. A hazai és természetesen a megyei korfa elöregedő típusú. Ennek egyértelmű következménye, hogy egyre több az idősebb, így a polimorbid (több krónikus betegséggel is rendelkező) beteg. Ezek a betegek összetettebb ellátást igényelnek (nem lehet szűk látókörűen csak a tüdőbetegséget kezelni), növelik az ápolási, kezelési költségeket és a gyógyításhoz szükséges átlagos ápolási idő is várhatóan növekszik. Ezek a tények társadalmi problémát jelentenek, melynek megoldása a sürgős szociálpolitikai intézkedéseket sürget. Biztosítani kell a házi ápolás rendszerét a megfelelő számú ápolási, krónikus ellátási kapacitást. Az Intézet személyi feltételei megfelelőek, optimális lenne egyes területeken létszámfejlesztés (2 orvos, pszichológus, szociális munkás), melyre jelentkező folyamatosan van, de a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőség szűkös volta ennek határt szab. Jelenleg nem

10 megoldható a daganatos betegek (ez aktív betegforgalmunk majdnem fele!) pszichés támogatása. A diagnosztikus és terápiás palettánk az országos megyei ellátási szintet meghaladja. Az orvos szakmai felszereltség jó, de a jelenlegi (alul)finanszírozás mellett a műszerek amortizációs költségbiztosítása és a különböző fejlesztések probléma megoldatlan. A digitális röntgen készülék beszerzése alapvető követelmény. Az Intézet hosszú ideje látja el a bronchológiai ügyeletet az egész megye vonatkozásában. 2007. július 1-vel változtak az ügyeletre vonatkozó jogszabályok. Az anyagi nehézségek miatt a készenlét fenntartása veszélybe került. Megyei feladatról van szó, a készenlét fenntartásához megfelelő eszközpark és szakembergárda csak intézetünkben van. A megye lakosságát készenlét ügyelet nélkül hagyni azonban komoly veszélyt jelentene. A megoldást meg kell találni. Az intézeti műszerbázisára alapozott szakambulancia kapacitása növelhető. A finanszírozott heti 4x4 órás rendelési időt meg kell növelni, ezen óraszám mellett már a jelenlegi betegforgalom ellátása is nehézségekbe ütközik, a működés veszteséges (TVK túllépés). Rendkívül fontos a fekvőbeteg intézet és az átalakuló tüdőgondozó hálózat megyei szakmai integrációja. A tüdőgondozói tevékenységre szükség van, mind szakrendelés/gondozás, mind szűrés szinten. A szűrési fegyelem elmúlt időszakban látható romlása következtében a megyében az új tüdőrákos betegek operálhatósága (gyógyulási esélye) 10%-kal csökkent, nem látjuk a tbc szempontjából legveszélyeztetettebb lakosságot. A szűrési effektus további romlásának beláthatatlan epidemiológiai következményei lehetnek a tbc és a tüdőrák tekintetében. A tüdőbetegségek többsége krónikus betegség, amelyek ellátása jelentős része tüdőgondozói illetve intézeti szakambuláns ellátással biztosítható. Ezek a szakmai protokollok kidolgozás alatt vannak, melyek támpontot jelentenek a betegek ellátása terén a háziorvos szinttől felfelé a szakirányú ellátás progresszív fokozatáig. A beteg ellátása azonos elvek szerint történne, más kérdés, hogy az alapellátás mennyire fogadja be a rendszert, probléma az ellenőrzés hiánya is. A fentiekből látható, mennyire központi jelentőségű a megfelelő kapcsolatot kiépítése az alapellátással (háziorvosok). A hosszú távú nemzetközi és hazai egészségügyi koncepció az olcsóbb járóbeteg ellátás felé fordult. Az ellátás bázisául, a beteg igazi gazdájaként a háziorvosi ellátást célozza meg. Sajnálatos módon az alapellátást célzó szakmai programok, szervezett képzések, tanfolyamok effektivitása erősen megkérdőjelezhető, szakmai kontroll pedig gyakorlatilag nincs. A szakmai fórumokon megfogalmazott törekvések szerint regionális központok kinevezését tervezik. Mind a tulajdonos megyei önkormányzatnak, mind az intézetnek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy ennek megteremtéséhez mi kapjuk meg a lehetőséget. Erre jó esélyünk van, hiszen a régióban (és Pest megye kivételével a Dunántúlon) egy önálló, tüdőbetegeket ellátó gyógyintézet van, a 214 ágyas megyei tüdőgyógyintézet Farkasgyepűn. Emellett az 58 ágyas székesfehérvári-, és a 33 ágyas tatabányai Pulmonológiai Osztály működik jelenleg még.

11 A fenti tervek megvalósításával a farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet valódi centrummá válhat. Egy olyan dunántúli csúcsintézet jöhet létre, amely nemcsak a megye, hanem a régió határait meghaladóan lenne képes magas szakmai színvonalú tüdőbeteg szakellátást nyújtani. Farkasgyepű, 2007. augusztus 22.

Dr. Medgyasszay Balázs Vezető főorvos

12 I. számú melléklet

A FARKASGYEPŰI TÜDŐGYÓGYINTÉZET ÁGYSZÁM VÁLTOZÁSAI

Eredeti állapot

225 ágy

- 195 aktív - 30 krónikus (pulmocardiális rehabilitáció)

1995. október 1.-től:

225 ágy

- 150 aktív - 75 krónikus (pulmocardiális rehabilitáció)

1997. január 1.-től:

180 ágy

- 140 aktív - 40 krónikus (pulmocardiális rehabilitáció)

1998. január 1.-től:

175 ágy

- 140 aktív - 30 krónikus (pulmocardiális rehabilitáció)

1998. július 1.-től:

162 ágy

- 132 aktív - 30 krónikus (pulmocardiális rehabilitáció)

1999. január 1.-től:

160 ágy

- 130 aktív - 30 krónikus (pulmocardiális rehabilitáció)

2001. január 1.-től:

167 ágy

- 127 aktív - 40 krónikus (pulmocardiális rehabilitáció)

2004. január 1-től:

207 ágy

- 127 aktív - 80 krónikus (pulmocardiális rehabilitáció)

2007. április 1-től:

214 ágy

- 95 aktív - 119 krónikus (pulmocardiális rehabilitáció)

13 II. számú melléklet

A FARKASGYEPŰI TÜDŐGYÓGYINTÉZET FEKVŐBETEG OSZTÁLYAINAK FELSZERELTÉSGE (ELŐÍRÁSOK ÉS JELENLEGI HELYZET) Előírás

Intézeti helyzet

Személyi feltételek: tüdőgyógyász szakorvos 5 éves tüdőgyógyász szakorvosi gyakorlat tüdőgyógyász szakorvos egyéb szakvizsgával dietetikus diplomás ápoló gyógytornász szociális munkás szakképzett ápolók általános ápoló és asszisztens segédápoló adminisztrátor takarítónő

6* 3 3 1 3 3 1 22 19 4 6 11

Tárgyi feltételek: az osztály általános feltételei fizioterápiás helyiség röntgen filmnéző szekrény aeroszol UH-s porlasztó

teljesül 1 db teljesül 10 db

Diagnosztikus háttér: klinikai labor bronchológiai labor transzthoracalis tűbiopszia mikrobiológiai labor

elérhető (Corden) teljesül teljesül elérhető (Corden)

patológia cytológia radiológia (alapkészülés, átvilágító, rétegfelvételi lehetőség) ultrahang Ekg CT, MR izotóp diagnosztika vérgáz

elérhető teljesül teljesül teljesül teljesül elérhető elérhető teljesül

14 légzésfunkciós labor (spirográfia, pletysmographia, diffuziós kapacitás mérés) Előírások felett:

teljesül

- fizioterápiás munkacsoport - kis műtő invazív beavatkozás elvégzéséhez (pleuroscopia, mellkasi drainage) - pleuroscopia - allergiológiai labor - szakambulancia

Szakmai háttér: intenzív terápiás osztály vértranszfúziós központ Konzíliárus: pszichológus addiktológus neurológus pszichiáter rehabilitációs szakorvos infektológus onkoterápiás munkacsoport *Az előírásoknak nem megfelelő jelenlegi helyzet.

elérhető elérhető

elérhető* elérhető elérhető elérhető képzés alatt* elérhető teljesül

15 III. számú melléklet

Betegforgalom és finanszírozás 1990-2006 Időszak

Ápolt és kezelt

OEP által

Egy betegre jutó

(év)

betegek száma

finanszírozott

finanszírozás

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

(fő) 3203 2833 2823 2781 3565 3894 3949 4271 4914 5361 5500 6655 7126 7711 7683 8203 8872

összeg (E Ft) 59 105 79 679 108 053 141 783 203 647 259 822 292 167 306 269 285 366 283 674 302 665 340 196 392 044 485 007 517 154 541 121 529 739

átlagosan (Ft) 18 450 28 120 38 270 50 980 57 120 66 720 73 980 71 700 58 070 52 910 55 030 51 119 55 016 62 898 67 311 65 966 59 709

16 IV. számú melléklet

A 2006-2007 ÉVI TELJESÍTMÉNYEK, FINANSZÍROZÁS, TVK ÉS BETEGFORGALMI ADATOK ÖSSZEVETÉSE 2006 TVK

teljesítmény

január

235,97

február

2007 betegszám

TVK

teljesítmény

akut

rehabilitáció

201,5

262

51

218,5

241,21

252,12

295

77

március

262,45

272,06

330

április*

264,51

239,33

május

274,29

június

betegszám akut

rehabilitáció

262

281

45

223,8

246,94

264

89

90

245,29

257,93

282

82

264

57

208,3

241,47

221

97

227,24

267

80

204,39

271,72

222

123

256,78

252,79

302

78

201,23

277,11

219

120

július

253,04

221,39

252

99

203,42

251,65

193

133

összesen

1 788

1 666

1 972

532

1 505

1 809

1 682

689

2 504

2 371

17

*: 2007. április 1: módosítás:

2007:

127 aktív ágy helyett 95 aktív ágy 80 krónikus ágy helyett 119 krónikus ágy

TVK: teljesítmény: akut beteg: rehabilitációs beteg: összes beteg:

-283 súlyszám 304 súlyszám: 43,6 millió forint -290 157 -133 (5,3%)

18

Primaer hörgőrák műtéti adatai Veszprém megyében 1990-2001

19 VI. számú melléklet

20 VII. számú melléklet

VESZPRÉM MEGYE LAKÓNÉPESSÉGE NEM ÉS ÉLETKOR SZERINT (2006. január 1.) 2006.01.01. valós érték: korcsoport ffi 0-4 8 150 5-9 8 612 10 - 14 11 103 15 - 19 12 084 20 -24 13 526 25 - 29 15 427 30 - 34 14 168 35 - 39 12 773 40 - 44 11 662 45 - 49 13 253 50 - 54 14 276 55 - 59 11 177 60 - 64 9 214 65 - 69 7 324 70 - 74 6 049 75 - 79 4 412 80 - 84 2 392 85 - 89 749 90 376 összes: 176 727 40 - 74 72 955

nő 7 966 8 134 10 478 11 353 12 827 13 986 13 162 12 139 11 312 13 503 15 136 12 189 11 052 10 472 9 330 7 500 5 069 1 785 889 188 282 82 994

2020 kalkulált 40-74 éves korcsoport:

együtt 16 116 16 746 21 581 23 437 26 353 29 413 27 330 24 912 22 974 26 756 29 412 23 366 20 266 17 796 15 379 11 912 7 461 2 534 1 265 365 009 155 949

162 268

százalék 4,4 4,6 5,9 6,4 7,2 8,1 7,5 6,8 6,3 7,3 8,1 6,4 5,6 4,9 4,2 3,3 2,0 0,7 0,3 100,0 42,7

21 VIII. számú melléklet

Tüdőgyógyintézeti betegbeutalás 2000-2006

Tüdőgondozó Veszprém Ajka Pápa Tapolca Sümeg Várpalota Kórház belosztály Kórház egyéb Háziorvos Szakrendelés Területen kívül Visszarendelt Beutaló nélkül ÖSSZESEN:

2000 eset %

2001 eset %

2002 eset %

2003 eset %

2004 eset %

2005

2006

eset

%

eset

%

1357 368 146 355 321 73 94

44,9 12,2 4,8 11,8 10,6 2,4 3,1

1405 392 101 388 305 78 141

44,9 12,6 3,2 12,4 9,7 2,5 4,5

1510 383 109 443 300 96 179

46,3 11,7 3,3 13,6 9,2 2,9 5,5

1301 338 102 397 257 73 134

38,5 10,0 3,0 11,7 7,6 2,2 4,0

1398 417 132 419 231 43 156

38,4 11,4 3,6 11,5 6,3 1,2 4,3

1389 365 194 359 272 45 154

35,2 9,3 4,9 9,1 6,9 1,1 3,9

1090 345 123 285 203 28 106

26,5 8,4 3,0 6,9 4,9 0,7 2,6

205 200 580 252 12 216 200 3022

6,8 6,6 19,2 8,4 0,4 7,1 6,6 100,0

225 256 632 191 11 160 251 3131

7,2 8,2 20,2 6,1 0,3 5,1 8,0 100,0

199 213 629 206 18 292 193 3260

6,1 6,5 19,3 6,3 0,6 9,0 5,9 100,0

335 272 713 165 20 291 283 3380

9,9 8,0 21,1 4,9 0,6 8,6 8,4 100,0

284 299 824 258 50 250 279 3642

7,8 8,2 22,6 7,1 1,4 6,9 7,7 100,0

245 327 789 288 89 479 337 3943

6,2 8,3 20,0 7,3 2,3 12,1 8,5 100,0

278 358 829 280 253 728 291 4107

6,8 8,7 20,2 6,8 6,2 17,7 7,1 100,0

22 IX. számú melléklet

REHABILTÁCIÓS BEUTALÁSOK ARÁNYA 2006-BAN

Tüdőgondozók, szakrendelés

122

12,68%

Veszprém megye: Ajka: Pápa: Tapolca: Sümeg: Várpalota: Veszprém:

72 2 29 1 0 14 26

7,48%

Közép-Dunántúli Régió: Fejér megye: Komárom-Esztergom megye:

15 12 3

1,56%

Területen kívül: Budapest: Győr-Sopron-Moson megye: Zala megye:

35 9 25 1

3,64%

Farkasgyepű: szakambulancia: intézeten belüli áthelyezés: visszarendelt (kontroll kezelés):

236 50 39 147

24,53%

Sebészet: Budapest: Kaposvár Szombathely:

64 6 4 54

6,65%

Kórházak:

240

24,95%

Háziorvos:

294

30,56%

6

0,62%

962

100%

Egyéb:

Összesen:

23 X. számú melléklet

24 XI. számú melléklet kiírt betegek száma

kórforma

%

férfi

nő

együtt

Tbc

58

23

81

2,6

Pneumonia

249

147

396

12,6

Empyema (nem spec.)

24

2

26

0,8

COPD

399

317

716

22,7

Asthma bronchiale

37

70

107

3,4

Primer hörgőrák

993

372

1365

43,3

Tüdő jóindulatú daganatai

8

10

18

0,6

Bronchiectasia

6

1

7

0,2

Aspergillósis

3

0

3

0,1

ITST tüdőbetegségek

26

31

57

1,8

Egyéb tüdőeredetű szívbetegség

2

1

3

0,1

Tüdőembólia

34

38

72

2,3

Pneumothorax (légmell)

26

5

31

1,0

Rosszindulató mellhártya daganat

21

0

21

0,7

Egyéb mellhártya betegségei

27

17

44

1,4

Mediastinum rosszindulatú daganatai

3

2

5

0,2

Rekeszizom rendellenességei

2

4

6

0,2

Baleset, sérülés utáni állapotok

3

1

4

0,1

Fejlődési rendellenességek

-

1

1

0,0

Egyéb légzőszervi betegségek

54

86

140

4,4

Egyéb primer tumor

23

29

52

1,7

1 998

1 157

3 155

100

ÖSSZESEN:

25 XII.számú melléklet

kiírt betegek száma

gondozási csoport

férfi

nő

együtt

I.a1

46

18

64

I.a2

8

5

I.b1

-

I.b2

%

ápolási napjaik

meghaltak

száma

átlaga

száma

%

74,4

1 486

23,2

-

-

13

15,1

376

28,9

2

15,3

-

-

-

-

-

-

-

2

0

2

2,3

301

150,5

-

-

II.

-

-

-

-

-

-

-

-

III. inaktív

2

2

4

4,7

173

43,3

-

-

extrapulmonalis

3

0

3

3,5

75

25

-

-

összesen

61

25

86

100

2 099

24,4

2

2,5

26 XIII. számú melléklet

XIII. Cytostaticus kezelések Farkasgyepű 2000-2006 800

kezelések 704

700 600

kezelt betegek

572

500 400 300

337

350

371

264

239

200 100

347

170 90

121

124

194

121

0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

27 XIV. számú melléklet

kor

-39

40-49

50-59

60-69

70-

együt

%

műtétre küldve

1

14

41

19

6

81

24,3

resectio

1

12

32

17

6

68

20,4

pulmonectomia

0

2

9

1

0

12

3,6

resectio

csak thoracotomia

0

0

0

1

0

1

0,3

nem volt

onkológiai ok

0

15

57

62

51

185

55,6

belgyógyászati ok

0

1

2

23

34

60

18

nem egyezett bele

0

0

2

2

3

7

2,1

összesen

1

30

102

106

94

333

100

elvégezhető

28 XV. számú melléklet

XV. VMÖ Tüdőgyógyintézete Farkasgyepű primer tüdőrák műtéti adatai 1993-2006 60,0 50,0

48,6

43,9 45,4 47,0

52,0

39,6

40,0

27,927,327,4

30,0 20,0

53,0

52,3

26,8 19,5

40,2 23,9 22,6 24,1

25,0 17,1 15,5

10,0

43,0

45,8

41,6 27,2

55,6 46,4

40,6 28,5

32,3

23,0 23,1 29,0 22,5 27,3 27,7 17,8 28,0 17,2 23,2 21,3 20,2 19,2

24,0 18,3 18,0

0,0

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

resecalt bel. inop. onk. inop.

29

A VESZPRÉM MEGYEI TÜDŐGONDOZÓ HÁLÓZAT ÁTALAKÍTÁSI TERVEZETE BEVETEZŐ: Napjainkban aktuálissá vált a járóbeteg ellátás, így tüdőgondozó hálózat reformja. „Belülről” nézve a szervezet átalakítása valóban szükségszerű, a gondozók a mai helyzetükben hagyva nem életképesek, nem fenntarthatók, a helyzet megérett a szerkezeti és szervezeti változásokra. A körülmények korszerűtlenek, a technika elavult, az épületek állaga valamint az egyéb műszerezettség vonatkozásában számos kifogásolható van. A személyi feltételek csak rövid távon biztosíthatók. Átfogó reformokra országos döntés alapján mindenképp sor kerül, ezek kibontakozása előtt célszerű lenne felkészülni, előre(!) lépni. A tüdőgondozó hálózatot a tuberculosis (Tbc), mint népbetegség megfékezésére hozták létre. A hálózat kialakításakor, egységes, irányított szervezet volt. Ekkor a szűrés a lakosság körében természetes tevékenység volt, a megjelenés 90% feletti volt. A 70’-es években a gondozókat a telephelyük szerinti kórházakhoz integrálták, az addig szakmailag és gazdaságilag egységes hálózat szervezése és működése diszharmonikussá vált. Azóta a gondozók a „járó” helyett a „jutó”-t kapták, a hanyatlás elkerülhetetlen volt. A hálózat feladatát végrehajtotta, a tbc mint népbetegség megszűnt, de teljes felszámolása nem ért véget. Ráadásul a minden eddiginél alacsonyabb betegszámot számos kritikával kell fogadni, a számadatok hátoldalát elemezve a helyzet nem tűnik megnyugtatónak. A megye 6 tüdőgondozójának feladata a szűrés, gondozás és szakrendelés. Sümegen szakrendelés nem történik, Veszprémben párhuzamosan 4 rendelés folyik, itt működik a megyei asztma szakrendelés és itt rehabilitációs tevékenység is folyik. A megyében 6 gondozóra nincs szükség, a fenti feladatok megoszthatók, összevonhatók, de meg nem szüntethetők, a betegeket el kell látni. Az utóbbi időben költséghatékonysági mutatókra hivatkozva felmerült a szűrés megszüntetése. Szűrést jelenleg járványügyi szempontból (ÁNTSZ elrendelése alapján) kötelező jelleggel bizonyos betegséggyakoriság felett (25 százezrelék) írnak elő kötelezően. Egyébként a szűrés ajánlott. Fontos, hogy a jövőben a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kapjon a tüdőszűrés elvégzése. A szűrési effektus további romlásának vagy beszüntetésének beláthatatlan epidemiológiai következményei lehetnek a tbc és a tüdőrák vonatkozásában. A cél olyan finanszírozható egységek létrehozása, mely a későbbiekben önmagukat fenn tudják tartani, ehhez kapcsoltan kell végrehajtani a szerkezeti átalakításokat és az erőforrások átcsoportosítását. A megyei önkormányzat által összehívott szakmai egyeztető fórumon megnyilvánult a megyei szakmai integráció igénye. Megfogalmazódott a cél: egy megyei tüdőgyógyintézet centrumú, egységes, szakmailag integrált tüdőgyógyászat. A hálózatot a bázisintézet irányítaná, felügyelné. A modell közepén tehát a megerősített Farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet állna, melyhez kapcsolódnának, mint kihelyezett képviseletek a tüdőgondozók. A gondozókban összekapcsolva folyna tovább a szakrendelés és a gondozás

30 illetve a kiterjesztett szakdolgozói tevékenység (asztma nővérek tevékenységei, ambuláns légzés rehabilitáció, dohányzás elleni program). A szűrés szempontjából a legfontosabb lépés a digitális technikára való átállás, a - lakosság igényeit leginkább szolgálva - alapvetően mozgó technikával. Az egységes átalakításnál problémát jelenthet a tulajdonviszonyok kérdése. A megyei és a városi önkormányzatoknak egységes álláspontot kell képviselni. HELYZETKÉP: I. Tüdőgondozók a megyében, feladatkörök Veszprém megyében jelenleg 6 tüdőgondozó működik és látja el a megye lakosságát, közel 370 000 embert. A hat tüdőgondozó: Ajka, Pápa, Sümeg, Tapolca, Várpalota és Veszprém. Ajkán a tüdőgondozó a kórház területén belül helyezkedik el, a szokványos tevékenységek felett itt bronchológiai (tüdőtükrözés) labor is működik. Probléma, hogy tevékenységét három különböző emeletén látja el, 1 nyugdíjas kolléga dolgozik itt. Pápán különálló, felújításra szoruló épületben dolgozik a gondozó, 1 nyugdíjas és 1 aktív orvossal. Sümegen nincs szakrendelés illetve önálló műszerpark. A tárgyi feltételek összességében nem felelnek meg a korszerű tüdőgondozói munkának. Az orvosi feladatokat a Tapolcán főállásban alkalmazott tüdőgyógyász látja el részmunkaidőben. Tapolcán a gondozó a kórházon belül korszerűtlen helyen látja el feladatait 1 aktív orvoskolléga segítségével. A várpalotai gondozó évek óta a Generál Medicina Kft. keretében működik. Az orvosi feladatokat 1 nyugdíjas kolléga végzi el. A Veszprém megye csaknem felét ellátó Veszprémi tüdőgondozó a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet keretében működik 4 orvossal (3 nyugdíjas). Itt működik a megyei asztma ambulancia is. Évek óta gond az épület tatarozása, egészségügyi meszelése, a számítógépes rendszer fejlesztése. A tüdőgondozók feladata a szűrés (1), gondozás (2), szakrendelés (3) és a légzési rehabilitáció (4). 1. Szűrés A tüdőgondozók országos hálózata (ma 162 gondozó) a tbc szűrése és gondozása miatt alakult ki. Kötelező szűrést járványügyi okokból az ÁNTSZ rendelhet el a tbc-s megbetegedés adott előfordulási gyakorisága esetén (25 százezrelék felett), szerencsére ez megyénkben évek óta nem fordult elő, az országos átlag is minden eddiginél alacsonyabb (18,9 százezrelék). A szűrést a Stabil Ernyő Fénykép (SEF) (10x10 cm-es röntgen felvétel) elkészítése jelenti, mely természetesen alkalmas a tbc mellett minden a mellkasban (tüdő, szív, szegycsont, pajzsmirigy, csontos mellkasváz) látható röntgen elváltozás kiszűrésére is. Ezek közül elsődleges szempont a tüdődaganatos betegek kiszűrése. A szűréssel kiemelt betegek jelentősen jobb gyógyulási esélyekkel bírnak, mint a panasszal orvoshoz forduló sorstársaik.

31 2. A gondozás keretein belül a tbc-s betegek állandó kontrollja mellett a betegek térítésmentes gyógykezelésének biztosítása („ingyenes” gyógyszer), a fertőzés megkapására nagyobb eséllyel rendelkező, a beteg környezetében élő ún. „kontakt” személyek felkeresése és kivizsgálása is megtörténik. Ez elengedhetetlen jelentőségű; egyrészt a frissen kialakult beteg kezelése rendkívül fontos, másrészt a fertőzést megkapó „friss” beteg ugyanolyan fertőzőforrást jelenthet. A betegek többsége a rizikófaktoros csoportból kerül ki (alkoholfüggő, hajléktalan, rossz szociális helyzetű), ebben a betegcsoportban a gyógyszerek megfizettetése, vagy esetleg egy távoli telephelyen történő átvétele (pl. központi kórházat vagy gondozók) létrehozatal esetén beláthatatlan következményekkel járhat. Meg kell jegyezni azonban, hogy a fertőzés nem tiszteli a „szociális határokat”. Így fertőző betegtől a cseppfertőzés útján terjedő kórt bárki megkaphatja, nagyobb eséllyel a gyengébb immunrendszerű idős emberek és gyerekek. 3. A szakrendeléseken a beutalt betegek szakorvosi vizsgálata történik, hasonlóan más szakmákhoz. 4. A rehabilitációs tevékenység nagyon fontos, a krónikus tüdőbetegek fizioterápiás kezelésén (gyógytorna, légzőtorna, masszázs, inhalációs kezelés, tréning stb) át próbálja meg a betegek állapotát tovább javítani. II. minimumfeltételek Általános problémát jelent a személyi és tárgyi feltételek fokozatos romlása; 10 orvos közül 6 nyugdíjas (átlagéletkor 56 év), 2006-ban összesen 6 szakasszisztenssel csökkent a létszám, a körülmények korszerűtlenek, a gondozói ingatlanokat az összedőlés fenyegeti, cserére szorul az amortizált műszerpark (pl. a szűrőgépek „átlagéletkora” 29 év). A mai igényeknek megfelelő tárgyi és személyi feltételek mindenhol hiányt szenvednek. A szakmai minimumfeltételeket a 1. melléklet mutatja. III. felügyelet, jogi háttér A jelenlegi problémák és együtt nem működés oka részben a megyei szakfelügyeleti rendszer megszűnése. A regionális szakfelügyelő főorvosi rendszer nem láthatja át a gondokat. A bázisintézetnek semmiféle kihatása a tüdőgondozókra nincs. Dr. Somlai Géza az együttműködés érdekében évente két alkalommal tartott megyei értekezletet. A hagyomány folytatásaként 2007-ben is megtartottuk a megyei szakmai fórumot, ami mutatja az együttműködés lehetőségét, igényét. 2007-ben végre nagy vonalakban tisztázódott a szűrések jogi háttere; a járványügyileg elrendelt szűrés vizitdíjmentes, míg az önkéntes szűrés alap vizitdíjas (300 Ft). A munkaegészségügyi célból kért vizsgálatok térítéskötelesek. A tüdőgyógyászati szakrendelés beutaló köteles. IV. forgalom, tevékenység, főbb betegcsoportok A megye tüdőgondozóinak forgalma folyamatosan lassú növekedést mutat (2006: 74 220). A forgalmi adatokat és az ellátott lakosságszámot a 2. melléklet mutatja.

32 A szűrések száma 2006–ban az eddigi tendenciának megfelelően tovább csökkent, 128 349 szűrés történt, ebből stabil (gondozóban rögzített készülékkel) 54 208, mobil (szűrőbusz) 74 141. A csökkenés oka egyrészt, hogy a tbc-epidemiológiai helyzet miatt kötelező szűrés nem volt elrendelve, másrészt a géphibák miatti a szűrések elmaradtak (2006ban 26 településen!), harmadrészt az évek óta fellépő technikai hibák miatti késedelmek következtében a lakosság elvesztette bizalmát. A lakosság 52,69%-a jelent csak meg szűrésen, 2000-ben ez a szám 72,97% volt (198 322 lakos) ! A szűrésen kiemeltek (valamilyen röntgen eltérés miatt visszahívott, kiszűrt betegek) aránya 5,9% (7 596), ami megfelelő, hatékonynak mondható szűrés. A szűrések számának alakulását az idő függvényében és gondozókénti bontását 2006-ban a 3. és 4. melléklet mutatja. A megye tüdőgondozóiban 2006-ban 2 944 beteg került gondozásra, december 31.-én 31 471 beteg áll gondozás alatt, döntő részük (82,5%) allergiás, asztmás beteg (5. melléklet). A gondozás elsődleges feladata a tbc-s betegek, környezetük, kontaktjaik körüli tevékenység jelenti. TBC helyzet Veszprém megyében a tbc incidencia (az év során újonnan felfedezett betegek száma 6. melléklet) és a prevalencia (az év utolsó napján gondozásban levő betegek száma 7. melléklet) nyugat-európai színvonalú, Magyarországon a legalacsonyabb (6,73 százezrelék 8. melléklet)! 2006-ban összesen 25 új tbc-s betegünk volt, a gondozott betegek száma 20. Veszprém megyében az utóbbi időkben semelyik kistérségben sem értük el járványügyi határt, sehol nem volt kötelező szűrés. Hurrá hangulat helyett fontos azonban a jelenlegi helyzetét kritikával illetni. Egy – ki tudja mennyire-, aluldiagnosztizált betegségről van szó. A lakosság alig több, mint fele jelenik meg szűrésen, a veszélyeztetett populáció még ennél is alacsonyabb arányban. Így könnyen csökken a kiszűrtek száma.. Meg kell említeni, hogy a Magyarországra irányuló migráció elsősorban Kelet-Európából történik. Romániában a magyarországi 18,8 százezrelékkel szemben 135-, Ukrajnában 93 százezrelék a tbc incidencia! Komoly veszélyt jelent (sajnos ez már nem a jövő) az ún. MDR (multi-drog rezisztens) tbc-s betegek számának növekedése. Ezek a betegek a hagyományos gyógyszerekre nem reagálnak, a baktérium ellenállási képességgel bír (rezisztens). A hazai adatok szerint tavaly a betegek 5,7%-a volt e betegségcsoport tagja. Farkasgyepűn jelenleg 2 fertőző (!) MDR tbc-s beteget kezelünk, a gyógyszerek többségét külföldről kényszerülünk beszerezni, az évi gyógyszerköltség betegenként 5,9 millió forint. A MDR betegek gyógyulási aránya a nemzetközi viszonylatban 6-59 %, kezelésük minimális időtartama 12-18 hónap. Az utóbbi időben kialakult az ún. XDR és XXDR betegségek is, melyek újabb és újabb gyógyszerekre jelentenek rezisztenciát, az utóbbi betegcsoport tagjai gyakorlatilag gyógyíthatatlanok. A szűrés tovább romló effektusa, a tbc egyre kevésbé történő időbeni felismerése, a kezelések nem megfelelő ellenőrzése magával hozhatja az ilyen ellenálló esetek előretörését. A kezelések kapcsán egy másik komoly gonddal szembesültünk. Magyarország jogilag és szakmailag nincs felkészülve ezen fertőző betegek valódi elkülönítésére. A beteg kényszerkezelése jogilag nem megoldható, teljes elzárásra pedig nincs lehetőség. Korábban az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet volt a nehezen rendszabályozható betegek számára kijelölt hely, most a főintézményünk megtagadja ezen betegek felvételét. Amennyiben a beteg a szabályokat az intézetben – természetesen ugyanez fordulna elő otthonában is -, nem tartja be, gyakorlatilag nincs hatékony fegyelmező eszköz a kezünkben.

33 Az egyéb hazai tbc-s statisztikai adatok is növelhetik veszélyérzetünket: a bizonyított tbc-s betegek (azaz a baktérium kimutatása sikerült, nem csak röntgen eltérés látható) alacsony (országosan 47, megyénkben 40%), a recidívák (visszaeső betegek) aránya magas (17% -az elvárt 7-8%), sok az eltűnt beteg (nem tudjuk hol vannak), elégtelen a gyógyszerbeállítás és rossz a terápiás effektus (mindössze a betegek 30%-a gyógyul az év során) !! Összefoglalva nem lehet megnyugodni, a tbs-s helyzet inkább vihar előtti csendre utal. Nem megszüntetni kell a szűrést, hanem effektívvé tenni. Hasznos lenne a járványügyi határértéket is lejjebb vinni (pl. 20 %000-re). Tüdőrák Veszprém megyében 2006-ban 239 tüdőrákos beteg került felfedezésre, ebből szűréssel mindössze 76 (32%). A szűréssel kiemelt betegek jelentősen jobb gyógyulási esélyekkel bírnak, mint a panasszal orvoshoz forduló sorstársaik, a megyei viszonylatban kb. kétszeres az esély! (ld. 9.; 10. melléklet). A megyei rezekábilitási ráta (operált betegek aránya) 31,4% volt, mely országos viszonylatban kiemelkedő (második). Veszprém megyében hosszú évek óta a legjobb a tüdőrákos betegek gyógyulási esélye. Nagy probléma viszont, hogy az utóbbi időkben a rezekábilitási arány 10%-kal romlott, melynek hátterében a szűrési fegyelem romlása, a megjelenések számának csökkenése és a géppark amortizációja áll. A fentieket alátámasztó tény, hogy a megyében gondozásban levő betegek (2006 végén 659) 70,3%-a operált, az 5 éven túl élő (gyógyult) betegeknél 92,2% az operáltak aránya! A daganatos betegetek szempontjából is nagy jelentőségű tehát az effektív szűrés. V. finanszírozás: A gondozók finanszírozása jelenleg 3 részből tevődik össze; egy fix díjból, a gondozási tevékenységekre fizetett teljesítmény finanszírozásból és a szakrendelői tevékenység teljesítmény finanszírozásából. A jelenlegi valóság, hogy a fix díj nem korrekt (messze eltér a valós teljesítménytől), a pontrendszer pedig súlyosan alulfinanszírozott. A valódi költségeket a bér és járulékai, a direkt anyagköltségek (szakmai és egyéb anyagok, röntgenkészülék anyagköltsége), és az indirekt költségek (igazgatás, üzemeltetés, szervezés) teszik ki. A 2006-os finanszírozási adatokat a 11. melléklet mutatja.

34 A TÜDŐGONDOZÓ HÁLÓZAT TERVEZETT ÁTALAKÍTÁSA Feladat: I. Szűrés: digitális technika II. Szakrendelés + gondozás III. Nem szakorvosi tevékenység: - asztma gondozás szakdolgozói szinten - dohányzás leszoktató programok - rehabilitáció: gyógytorna, fizikoterápia, inhaláció I. Szűrés Hatékony szűrést kell elérni. Emelni kell a részvételt, megfelelő kiemelési arányra kell törekedni. Kevesebbé kell tenni az ál-pozitív (tévesen pozitívnak véleményezett) és még inkább ál-negatív (tévesen negatívnak véleményezett) leletek arányát, csökkenteni kell a visszahívások számát. Gazdaságosabb, olcsóbb működést kell elérni. A szakma szabályainak megfelelően meg kell oldani az első és másodfokú értékelés lehetőségét. Fontos a kettős leolvasás gyors kivitelezése is. Feladat:

- röntgen szűrés: 41x41 cm-es digitális röntgen - COPD szűrés: kérdőív a röntgen vizsgálat időpontjában pozitív kérdőív esetében előjegyzés légzésfunkcióra

A röntgen szűrés magába foglalja a digitális kép elkészítése mellett a film értékelését, az előzmény kikeresését, ezzel történő összehasonlítást, a dupla orvosi értékelést, a lelet dokumentálását, archiválást és végül a kiemeltek behívását. A COPD (krónikus hörgőszűkülettel járó tüdőbetegség) szűrésének első lépcsője egy 5 egyszerű kérdésből álló kérdőív, ennek kitöltési ideje max. 1 perc. Amennyiben az 5 kérdésből legalább 3-ra igen a válasz (pozitív), a második lépésben légzésfunkciós vizsgálatot kell elvégezni. Technika: digitális Alternatívák:

I. Két mozgó egység II. Egy mozgó egység + egy fix egység (Veszprém) III: Egy mozgó egység + két fix állomás (Veszprém, Pápa)

35 A két alternatíva közül optimálisabb a betegek szempontjából a két mozgó egységes modell. A két mozgó egységgel a megye lefedése komoly szervezést igényel. Nyilvánvaló cél, hogy a buszt hosszabb ideig kell egy-egy nagyobb településen tartani (lakosság arányosan). A második alternatívában a fix egység látná el Veszprém térségét (kb. 150 000 lakos), a többi területet a busz. Nyilván ebben az esetben a mozgó egység területe túl nagy, így a gondozókban is kellene némi szűrési tevékenységet folytatni, illetve ebben az esetben a busz munkaidejét meg kellene növelni. A harmadik megoldás esetében Veszprém mellett a második legnagyobb vonzáskörzetű Pápa lehetne a fix állomás helye. Minimumfeltételek:

szervezői állás:

1 fő

szakdolgozó

3 fő (heti 5x6 óra)

műszaki és segédszemélyzet

1-2 fő

tüdőgyógyász szakorvos

0,1 fő (heti 5 óra értékelés)

A szervezői állás fontos, hiszen bármilyen megoldás kemény szervezési munkát igényel. Az eddigiekben ez sem volt tökéletes. A szervezőnek megfelelő jogkört kell biztosítani, helyettesítéséről gondoskodni kell. Feladata a lakosság megfelelő (!) tájékoztatása a szűrés időpontjáról, egészségügyi jelentőségéről, veszélytelenségéről, a modern technikáról. Meg kell szerveznie a mobil szűrőállomás pontos éves menetrendjét, kapcsolatot kell kialakítania valamennyi polgármesteri hivatallal, feladata a szakszemélyzet beosztásának elkészítése, a digitális leletek célszemélyekhez történő eljuttatása és a kiemelt páciensek behívásának megszervezése. A COPD szűrés esetén a kérdőíveket megfelelő számban biztosítani kell. A kérdőívek kiértékelése a szűrés helyszínén azonnal megoldható, a légzésfunkciós vizsgálatok előjegyzése is megtörténhet itt. Megfelelő szervezőmunka esetén bizonyos helyszíneken a szűrés napján megoldható a légzésfunkció elvégzése is. Célpopuláció: az országos koncepció a 40-75 év közötti dohányosokat célozza meg. Véleményem szerint szerencsésebb lenne ennek kiterjesztése a 30 év feletti, illetve a nem dohányzó lakosságra. 2006-ban Intézetünkben a kezelt tbc-s betegek 10%-a 40 év alatti volt, kevés daganatos beteg is volt ebben a korosztályban. Bár a mellkasi betegségek döntő rizikófaktora a dohányzás, számos nem dohányzó betegünk van, nem beszélve a passzív dohányzásról. Meglehetősen furcsán venné ki magát a modern szűrésből kirekeszteni a nem dohányzó lakosságot. Kötelező szűrések:

30-75 éves populáció (2006: 208 191 lakos) cél: 90%-os átszűrtség (kb 187 400 lakos)

Ajánlott szűrések: 30-75 éves populáció cél: 75%-os átszűrtség (kb. 155 000 lakos)

36 Anyagi fedezet:

I. alternatíva (2 mozgó egység):

kb. 100-110 MFt +20% ÁFA

II. alternatíva (1 mozgó és 1 fix):

kb. 80-90 MFt. + 20 % ÁFA

III. alternatíva (1 mozgó és 2 fix):

kb. 120-130 Mft + 20% ÁFA

A befektetéshez hozzá tartozik Farkasgyepű röntgen parkjának megerősítése, mely 39 MFt + 20 % ÁFA. A fenti kalkuláció az Innomed Medical ajánlata alapján történt; leletező

4-5 MFt+ÁFA

szerver:

6-8 MFt+ÁFA

printer: száraz laser:

6-8 MFt+ÁFA

nem száraz:

3-4 MFt+ÁFA

InnoSpot 1000T fix rendszer:

39 MFt+ÁFA

InnoSpot 1000T mobil rendszer:

59-61 MFt+ÁFA

(7,5 tonnás Mercedes Atego busz) Feladatmegosztás:

- leolvasás:

első: Veszprém, Ajka, Pápa, Tapolca

második: Farkasgyepű - archiválás: gondozóként (Veszprém, Ajka, Pápa, Tapolca) szerver: Farkasgyepű Az archiválás célja a felvételek 3 évig történő szerverben tartása. Ezt követően A tárolás bármikor hozzáférhető merev lemezen történne. Digitális technika felvételi frekvenciája: 1 beteg/perc (50-60 beteg/óra) A fenti számadat alapján 6 órás röntgen-szűrési munkaidővel számítva 1 nap 300-360 páciens, 1 év alatt 72-85 000 beteg szűrhető.

II. Szakrendelés + gondozás A hálózat ezt a tevékenységét össze kell kapcsolni, az óraszámokat össze kell vonni. Ezt a munkát az eddigiekben is finanszírozott helyszíneken kell elvégezni, Ajkán, Pápán, Várpalotán, Tapolcán és Veszprémben. A kiemelt, speciális diagnosztikát igénylő progresszív ellátást továbbra is a Farkasgyepűi Szakambulancia látná el (II. szint).

37 A gondozást meghatározott protokollok szerint kell elvégezni, adott esetben a beteg egyéni problémái szerint módosítva. Ellátandó lakosságszám: 40 000 fő/szakrendelő (Veszprémben maradna a 4 rendelés) Szakorvosi óraszám: minimum 36 óra/hét Személyi feltételek:

tüdőgyógyász szakorvos:

1 fő (heti rendelés: 30 óra)

szakdolgozó:

3 fő (heti munkaidő: 40 óra)

adminisztrátor:

1 fő (heti munkaidő: 40 óra)

takarítónő:

1 fő (heti munkaidő: 16 óra)

Ehhez stabil szűrés esetén 0,1 fő tüdőgyógyász szakorvos (heti 5x1 óra) és 2 szakdolgozó (napi 12 óra – heti 60 óra) csatlakozik. Várható fenntartási költség: 23-28 millió Ft/ rendelés Feladat:

- szakrendelés: beutaló köteles szakorvosi rendelés, annak általános szabályai szerint - gondozás: előzmények, vizsgálati leletek előkészítése, rögzítése, gondozásba vétel, betegáthelyezés esetén a dokumentáció más szakintézetből történő beszerzése, kontrollvizsgálatok megszervezése tbc:

emellett köpetelőzmények dokumentálása, gondozásból törlés, köpet-, és röntgen kontroll megszervezése, behívás, kontakt kutatás

tüdőtumor: emellett a kontroll vizsgálatok megszervezését és elvégzését követően a beteg beutalása a Farkasgyepűi Szakambulanciára. Itt a kontroll eredményeket onkoteam elé kell felvezetni, a döntésről a beteget és a gondozót értesíteni. egyéb krónikus tüdőbetegségek: protokoll szerinti vizsgálatok megszervezése, elvégzése Nem szakorvosi tevékenység: A szakdolgozói – szakorvosi munkát nem igénylő tevékenységet ki kell bővíteni. Ezekkel a munkákkal értékesebbé, és teljesebbé tehetjük a tüdőgyógyászati ellátást. A szakmai feltételek mind személyi, mind tárgyi vonalon biztosítandók. Ezt követően nem szakorvosi óraszámokat (adott esetben akár a szakorvosi órák terhére) és megfelelő finanszírozást kell a tevékenységekhez hozzárendelni. Lényeges szempont, hogy a járóbeteg ellátás ilyen fajta kiterjesztése messze a legköltséghatékonyabb megoldás. Rehabilitáció: lényeg a felügyelt, szakmailag egységes ambuláns rehabilitáció megoldása, mely főleg a mi megyénkben alapvető fontosságú. A járóbeteg központokat ki kell alakítani, megszervezni és biztosítani az átjárhatóságot a járóbeteg ellátás illetve a barlangterápia és a központi fekvőbeteg osztály között. A hátteret a

38 Farkasgyepűi regionális központ és a tapolcai barlangterápia jelentheti. Az ellátást – ennek megfelelően -, Veszprémben, Tapolcán és Farkasgyepűn kell megoldani. A feladat elsősorban a légúti szűkülettel járó betegek (asztma, COPD) és a mellkasi műtéten átesett betegek rehabilitációja lenne. Az elvégzendő tevékenység: gyógytorna, fizikoterápia, kerékpártréning, pszichoterápia és inhalációs kezelések. Az ambuláns szakdolgozói rehabilitációs rendelési modell tervezete látható a 12. mellékletben. Asztma nővér szakmai tevékenység: Megfelelő óraszám mellett az asztma nővér tevékenysége lehet az asztmás és allergiás betegekkel történő foglalkozás. A betegek tájékoztatása, a betegség megismertetése, a kezelés bemutatása, elmagyarázása, a segédeszközök ismertetése, bemutatása, az inhalációs kezelés és gyógyszerek használatának betanítása rendkívül fontos, és nem igényel orvosi hátteret. Az asztma klubok országszerte sikeresek, igény van rájuk. Jelenleg országos felmérések alapján az ún. jól kontrollált (azaz hatékonyan kezelt) asztma a betegek mindössze 5-10%-át teszi ki. A jól szervezett szakdolgozói munkával ez az arány többszörösére emelhető. A tevékenység –már csak a nagyfokú hasonlóság alapján-, kiegészítendő a COPD-s (idült hörgőszűkülettel járó tüdőbetegség) betegekkel történő foglalkozással. A szakdolgozói feladat lényegében megfelelne az asztmánál leírtakkal. Fontos szerepet kell jutatni, és végre korrekt módon felépítve megszervezni a dohányzás leszoktató programokat, melyet szintén a szakdolgozói kereteken belül kellene megoldani. A lényeg itt is a pontos tájékoztatás, a dohányzás káros hatásainak bemutatása, a leszokási lehetőségek ismertetése és az ehhez való tervezett programok kiépítése.

39 A digitális technika A szűrés és az egyéb célból elvégzett röntgen felvételek elvégzését digitális technikára alapozni a XXI században egyértelmű követelmény, az átállás a hagyományos elavult technikáról abszolút időszerű. A digitális technika lényege, hogy a páciensen áthatoló sugárnyalábot felfogó detektorról érkező képsorokat egy számítógépes rendszer alakítja komplett nagy felbontású képpé. A hagyományos rendszerrel szemben számos előnye van; a páciens sugárterhelése csökken (0,01-a hagyományosnak), a kép minősége sokszorosan jobb (41x41 cm-es nagyfelbontású kép), anyagszükséglete miatt olcsóbb és környezetkímélőbb (nem kell film és vegyszer, nem kell sötétkamra és előhívó helység), megbízható a tárolás (szerver és tükör DVD), a digitális technika és számítógépes rendszer számos előnyével bír (könnyebb statisztika, OEP jelentés, képfeldolgozás, leletírás, képtárolás, nyomtatás, archiválás, képtovábbítás, ablakolás, nagyítás, inverz megjelenítés, távolság mérés, területmérés), gyors konzultációs lehetőség (teleradiológia), 2 monitor segítségével összehasonlítási lehetőség, gyorsaság (6-8 mp/felvétel), kevesebb rossz felvétel így kevesebb visszahívás. A technika használata rendkívül egyszerűen kezelhető, magyar szerviz és karbantartás áll rendelkezésre, felhasználóbarát Windows alapú szoftver. Az integráció kérdése A jövőben egy megyei tüdőgyógyintézet centrumú, egységes, szakmailag integrált tüdőgyógyász hálózatot kell kialakítanunk. Az integráció szükségességét indokolja: -

Megfelelő szakmai kapcsolat biztosítása a bázisintézet, a barlangterápia és a tüdőgondozók/szakrendelések között. A fentiek alapján hatékonyabb, magasabb színvonalú járóbeteg tevékenység (szakrendelés, gondozás). Egységes szemlélet, szakmai protokollok kidolgozása, ezek betartása. Szűrővizsgálatok hatékonyabbá tétele, a kettős leolvasás megvalósítása mindenhol. Megfelelő szakmai felügyelet, irányítás kialakítása, mely az eddig elmondottak alapján nem megfelelő. A betegirányítás megfelelő szervezése, a betegek szakmailag kevésbé megalapozott fekvőbeteg ellátásának illetve megyéből történő kikerülésének minimalizálása. Egységes képviselet. Az erőforrások racionális elosztása, helyettesítés megoldása.

40 Finanszírozás: A reformtörekvések alapvető lépése a finanszírozás átalakítása. Az ún. fix támogatás teljes megszüntetése véleményem szerint nem lenne szerencsés, de tény, hogy a korábban elosztott díjak revízióra szorulnak. Javasolt lenne egy alap fix díj felállítása, mely egy rendelkezésre állási díjat jelentene, azaz azt az összeget, amely az intézmény tevékenység nélküli fenntartását biztosítaná. Ehhez adódna hozzá egy teljesítménydíj, mely – természetesen a valós értékén számolva -, fedezné az elvégezett betegellátás költségeit. (A jelenleg elfogadott szűrési és gondozási beavatkozások kódjait a 13. melléklet mutatja). A szűrésre fordított pénz szintén két részből adódna össze; hasonlóan a fentiekhez egy bizonyos fix összegből és az elvégezett szűrések számának megfelelően egy „teljesítmény” részből.

ÖSSZEFOGLALÓ: A fenti koncepció komoly átalakításokat fogalmaz meg. Segítségükkel egy szakmailag egységes tüdőgyógyász hálózat jöhetne létre. A megyei lakosság ellátása a szűréstől az aktív és rehabilitációs kezelésen át a gondozásig az eddigieknél magasabb szakmai színvonalon folyhatna.

Farkasgyepű, 2007. augusztus 26.

Dr. Medgyasszay Balázs Vezető főorvos

41 1. számú melléklet

MINIMUMFELTÉTELEK A PULMONOLÓGIAI JÁRÓBETEG ELLÁTÁSBAN SZAKELLÁTÁS: általános előírások:

rendelőhelyiség, vizsgálóágy, bútorzat, öltöző, kézmosási és fertőtlenítési lehetőség (meleg-hideg csaptelep) váróhelyiség, fertőző váró, mellékhelyiség: külön női, férfi, rokkant egészségügyi dokumentációk tárolási helyisége, vérnyomásmérő, Ekg, hűtőszekrény, számítógép, telefon phonendoscop, vesetál, újraélesztő tálca, egyszerhasználatos fecskendők és tűk különböző méretben, különböző méretű steril és nem steril kötszerek, egyszerhasználatos gumikesztyűk és gumiujjak,

személyi feltételek:

tüdőgyógyász szakorvos szakképzett asszisztens – 1 orvosra minimum 2 fő gyógytornász (II. ellátási szint) adminisztrátor – 1 fő takarítónő – 1 fő

speciális tárgyi feltételek:

aeroszol szoba tornaterem röntgen gép helyiség előhívó, sötétkamra* röntgen átvilágító mellkas röntgen felvételt készítő helység film előhívó* spirograf pletysmograph (II. szint) (*: digitális technika esetén nem szükséges)

Tüdőgondozói diagnosztikus háttér (I. szint):

allergén bőrpróba kitt CT, MR (elérhető) Izotópdiagnosztika (Elérhető)

szakmai háttér: területi tüdőgyógyászati fekvőbeteg-ellátó intézmény Városi és megyei tüdőgyógyintézeti fekvőbeteg ellátó intézmények járóbeteg szakambulancia diagnosztikus háttere (II. szint): klinikai labor radiológia (egyéb, nem mellkasi) ultrahang kerékpár ergometer citológia pszichológia

42 diffuziós kapacitás mérés vérgáz III.szintű tüdőgyógyintézeti fekvőbeteg ellátó intézmények járóbeteg szakambulanciái (III. szint): mikrobiológia (Koch tenyésztés) Ergospirometria Alváslabor TÜDŐSZŰRÓ – STABIL: Személyi feltételek: szakorvos: 2x2 óra/nap/40 000 lakos röntgen szakasszisztens általános asszisztens adminisztrátor Tárgyi feltételek:

rendelő általános feltételei (ld. fenn) sötétkamra* leletező/leolvasó dokumentáció tároló helyiség (EF-kataszter)* film-, és vegyszerraktár* dokumentáció tároló roll film előhívó* roll-film kiértékelő (néző) készülék* filmnéző szekrény komplett szűrővizsgálati gépegység gondozói nyilvántartó szoftver (*: digitális technika esetén nem szükséges)

Szakmai háttér:

kettős leolvasás (egyik feltétlenül pulmonológus, másik pulmonológus vagy radiológus) tüdőbeteg-gondozó

TÜDŐSZŰRÓ – MOZGÓ: Személyi feltételek: szakorvos: 2x2 óra/nap/40 000 lakos röntgen szakasszisztens általános asszisztens adminisztrátor gépkocsi vezető Tárgyi feltételek:

speciális szállító jármű roll film előhívó (automata)* vérnyomásmérő phonendoscop komplett rtg szűrővizsgálati gépegység (*: digitális technika esetén nem szükséges)

Szakmai háttér:

tüdőbeteg-gondozó/szűrőállomás (SEF)

43 2. számú melléklet

A Tüdőgondozók forgalma

lakosságszám 2006

2003

2004

2005

2006

Ajka

58 980

11 752

13 901

15 479

14 072

Pápa

62 650

16 487

15 928

14 339

15 918

Sümeg

17 000

3 632

4 459

2 772

1 570

Tapolca

40 500

7 894

6 994

7 836

7 991

Várpalota

39 251

10 868

11 213

11 269

11 574

Veszprém

152 999

21 817

20 706

21 535

23 095

Összes

371 380

72 450

73 201

73 230

74 220

44 3. számú melléklet

III. Szűrések száma Veszprém megyében (1993-2006)

250 000

esetszám

198 322 202 469

200 000 170 770

186 576

178 690

186 270 168 902

161 524 165 735 166 012

150 000

149 739

146 624 134 444

128 349

100 000

50 000

0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

45 4. számú melléklet

TBC incidencia gondozónként 2006-ben Esetszám Ajka Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Veszprém Összesen Pulmonalis incidencia: 5,92 %ooo Koch-pozitív incidencia: 40,0 %

pulmonalis 3 4 2 3 2 8 22

extrapulm. 1 0 0 0 2 0 3

összes 4 4 2 3 4 8 25

%ooo 6,78 6,38 11,76 7,41 10,19 5,23 6,73

46 5. számú melléklet

V. GONDOZOTT BETEGEK 2006. DECEMBER 31.-ÉN /31 471 beteg/

20000

17812

18000 16000 14000 12000 10000

8145

8000 6000 4000 2000

2727

1916 851

20

0

tbc

COPD

asthma

tumorok

egyéb

rhinitis

47 6. számú melléklet

TBC incidencia gondozónként 2006-ben Esetszám Ajka Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Veszprém Összesen Pulmonalis incidencia: 5,92 %ooo Koch-pozitív incidencia: 40,0 %

pulmonalis 3 4 2 3 2 8 22

extrapulm. 1 0 0 0 2 0 3

összes 4 4 2 3 4 8 25

%ooo 6,78 6,38 11,76 7,41 10,19 5,23 6,73

48 7. számú melléklet

fogyás 2005 vége

incidencia

prevalencia gyógyult

meghalt

eltűnt

téves dg

Ajka

7

5

3

0

1

4

4

Pápa

4

4

5

1

0

0

2

Sümeg

1

2

1

0

0

0

2

Tapolca

6

3

7

1

0

0

1

Várpalota

1

4

0

1

0

0

4

Veszprém

10

8

6

1

2

2

7

Összes

29

26

22

4

3

6

20

49 8. számú melléklet

VIII. TBC Incidencia 1990-2006 50 40

38

41

41 41

42

41

39

37

36

34 35

33 29,5 27,1

30 29 28 27

20

22

20

27 26

22 23

Országos

24,5 23,2 19 19,9 14,7 12,7 13,0

10

6,73

7,64

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

0 1990

Megyei

18,8

50

9. számú melléklet

A TÜDŐRÁKOS BETEGEK OPERÁBILITÁSI VISZONYAI A FELFEDEZÉS IDŐPONTJÁBAN (Veszprém megye 2006)

operálható

%

inoperábilis

%

összesen

%

panaszos

50

33,8%

98

66,2%

148

64,1%

szűrés

53

63,9%

30

36,1%

83

35,9%

összesen:

103

44,6%

128

55,4%

231

100,0%

Szűréssel felfedezett daganatok aránya: A szűréssel felfedezett dagantok elvileg operálható aránya: A felfedezéskor elvileg operálható daganatok aránya: Operált betegek aránya:

35,9% !! 63,9% 44,6% 31%

51

10. számú melléklet

Tüdőrák incidencia és operabilitási ráta a megyei gondozókban 2006-ban

Gondozó Ajka Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Veszprém Összesen

incidencia esetszám 41 52 8 26 20 92 239

incidencia ‰00 69,5 83,0 47,1 64,2 51 60,1 66,51

resecalt

%

7 19 6 11 8 24 75

17,1 36,5 75,0 42,3 40,0 26,1 31,4

52 11. számú melléklet

engedélyezett órszámok gondozás

finanszírozás

szakrendelő összesen

gondozási (fix) díj/hó teljesítménydíj (átlag) /hó

Ajka

14

17+10+10

51

1 055 300

250-300 000

Pápa

45

33

78

2 467 700

5-10 000

Tapolca

32

16

48

Sümeg

28

0

28

Várpalota

15

17

32

834 600

40-50 000

Veszprém

50

90

140

4 727 500

2 200 000

3 530 600

165 000 0

12. számú melléklet

AMBULÁNS REHABILITÁCIÓS TERVEZET Csoportlétszám:

6- maximum 10 fő

Rehabilitációs program: COPD:

2x2 óra hetente, 8 hétig - gyógytorna (légzőtorna, gerinctorna): - kerékpártréning. - relaxáció: - megbeszélés, tájékoztató: - fizioterápiás kezelések

Postoperatív (műtét utáni) program:

45 perc 30 perc 30 perc 15 perc

2x3 óra hetente, 2-4 hétig

- gyógytorna (légzőtorna, gerinctorna): - kerékpártréning. - relaxáció: - csoportos foglalkozás (pszichoterápia) - megbeszélés, tájékoztató: - fizioterápiás kezelések

45 perc 30 perc 30 perc 45 perc 15 perc

Heti beosztás: hétfő COPD I. csoport LT, KT (60-75 perc) COPD I-II. csoport relaxáció (30 perc) COPD II. csoport LT, KT (60-75 perc) Anyagszükséglet:

kedd Postop. I. csoport LT, KT (60-75 perc) Postop. I-II. csoport relaxáció (30 perc) Postop. II. csoport LT, KT (60-75 perc)

Szerda COPD I. csoport LT, KT (60-75 perc) COPD I-II. csoport relaxáció (30 perc) COPD II. csoport LT, KT (60-75 perc)

kb. 600 – 650 000 Ft.

Csütörtök Postop. I. csoport LT, KT (60-75 perc) Postop. I-II. csoport relaxáció (30 perc) Postop. II. csoport LT, KT (60-75 perc)

Péntek COPD I-II. Csoportfoglalkozás (60 perc) COPD I-II. Csoportfoglalkozás (60 perc) Betegtájékoztatás (60perc)

13. számú melléklet

SZAKMAI BEAVATKOZÁSI KÓDOK (TEVÉKENYSÉGEK) SZŰRÉS, GONDOZÁS GONDOZÁS (1901) HBCS:

136 137C 137D 146

Gümőkór polyresistens kórokozóval Gümőkór (mikroszkóposan pozitív) Gümőkór Légzőszervi daganatok

OENO:

17031 30062 30063 31310 31311 31312 31313 31380 34032 34080 34230 98100 98102 98200 98211 98212 98400

Tuberculin próba (Mantoux) mellkas Zeiss vizsgálat PA mellkas Zeiss vizsgálat oldalirányú mellkasfelvétel, AP/PA mellkasfelvétel, oldalirányú mellkasfelvétel, kétirányú mellkasfelvétel , Ap, helyszíni mellkasfelvétel, célzott mellkas-átvilágítás mellkas és has natív átvilágítás mellkas tomographiás vizsgálat új beteg vizsgálata, gondozásba vétele kontakt személy vizsgálata gondozott beteg ellátása a gondozóintézetben (kontrollvizsgálat) kontakt személy kontrollja a gondozóban kórrajzkivonat készítése gondozott beteggek kapcsolatos, rendelőn kívüli helyszínen történő szakdolgozói vizit gondozottal kapcsolatos környezettanulmány készítése tbc-s kontakt személy kemoprevenciója tbc-s beteg bakteriológiai kontrollja megjelenés DOT miatt tbc-s beteg záróvizsgálata beteg törlése a gondozottak listájáról és a kapcsolódó dokumentáció lezárása gondozási csoportváltás tbc-s beteg idézése kontrollvizsgálatra kapcsolattartás a tbc-s beteg környezetével más jogszabály alapján engedélyezett laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatok

98405 98450 98451 98452 98453 98454 98455 98456 98457

SZŰRÉS (1904) OENO

30060 Mellkas szűrővizsgálat (Odelca, Zeiss vagy digitális technika) PA 30061 Mellkas szűrővizsgálat (Odelca, Zeiss vagy digitális technika) 2 irányú