2007. Büntető jogegységi határozat. kábítószerrel visszaélés bűncselekménye megvalósulásának kritériumai

Lezárva: 2008. augusztus 31. CompLex Web Jogtár Hatály: 2007.VI.13. Hatályos - 1/2007. Bünteto˝ jogegységi határozat - kábítószerrel visszaélés bu˝ncselekménye megvalósulásának 1. oldal kritériumai

1/2007. Bünteto˝ jogegységi határozat kábítószerrel visszaélés bu˝ncselekménye megvalósulásának kritériumai A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelso˝bb Bíróságának Bünteto˝ Jogegységi Tanácsa Budapesten, a 2007. év március hó 9., április hó 11. és május hó 21. napján tartott nyilvános ülésen - a legfo˝bb ügyész helyettesének és a Legfelso˝bb Bíróság elnökhelyettesének indítványa tárgyában - meghozta a következo˝ jogegységi határozatot: I. Kábítószerrel visszaélés megvalósulásakor természetes egységet csak az azonos törvényi tényállásba ütközo˝ magatartások képeznek. E bu˝ncselekmény tekintetében nem azonos, hanem külön-külön törvényi tényállás: a Bünteto˝ Törvénykönyv 282. §-a, 282/A. §-a, 282/B. § (1) bekezdése, 282/B. § (2) bekezdése, 282/C. § (1) bekezdése, 282/C. § (2) bekezdése. A kábítószer mennyiségek tiszta hatóanyagának összeszámítására csak e hat tényállás szerinti elkövetéseken belül van leheto˝ség. Az említett hat tényállás elkövetéseinek találkozásakor és azok egy eljárásban történo˝ elbírálásakor bu˝nhalmazat valósul meg, ezért ezekben az esetekben nincs helye a kábítószerek tiszta hatóanyag-mennyiségei összeszámításának. II. A megszerzéssel, elkövetett kábítószerrel visszaélés megvalósulásának és befejezettségének megállapíthatósága szempontjából nincs jelento˝sége annak, hogy a megszerzett kábítószer-mennyiségeknek késo˝bb mi lett a sorsa. III. A forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés kísérletének megállapíthatóságához - a BK 155. számú állásfoglalás II/5/a) részében kifejtettekre is figyelemmel - a BH2002. 299 számú eseti döntés tartalmaz iránymutató szempontokat a gyakorlat számára e bu˝ncselekmények befejezettségének és kísérletének elhatárolását illeto˝en is. IV. A kereskedéssel elkövetés tényállásszeru˝ségének értelmezéséhez - mego˝rizve a BK 155. számú állásfoglalás II/5/b) pontjának elvi tartalmát - a BH1999. 101 számú eseti döntés ad iránymutató szempontokat. Ezekben elvi éllel kifejtettek szerint a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások. Adás-vételek által valósulnak meg, haszonszerzésre irányulnak és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elo˝segíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történo˝ megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény. A kereskedéssel elkövetési fordulatnak - eltéro˝en a forgalomba hozataltól - a kísérleti stádiuma általában kizárt. Indokolás


A legfo˝bb ügyész helyettese és a Legfelso˝bb Bíróság elnökhelyettese - egyaránt a bíróságok szervezetéro˝l és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 29. §-a (1) bekezdésének a) pontjának, illetve a bünteto˝eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 439. §-a (1) bekezdése a) pontjának második fordulatára hivatkozva - a Bünteto˝ Törvénykönyvro˝l szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) szerinti kábítószerrel visszaélés bu˝ncselekménye kapcsán, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében, elvi kérdésben jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta. A legfo˝bb ügyész helyettesének BF.2115/2006. számú indítványa szerint - a Btk. 282. § (1) bekezdése esetében - annak megítélése eltéro˝, hogy a megszerzett és tartott, de már elfogyasztott kábítószer mennyisége összegezheto˝-e. A Legfelso˝bb Bíróság elnökhelyettesének 2007.E1.II.JE/B.2/1. számú indítványa szerint pedig annak megítélése eltéro˝, hogy a forgalomba hozatal céljából megszerzett, és tartott kábítószer esetében a Btk. 282. §-ának (1) bekezdése szerinti bu˝ncselekmény befejezett alakzatát, avagy a Btk. 282/A. §-ának (1) bekezdése szerinti bu˝ncselekmény kísérletét kell-e megállapítani. A) A legfo˝bb ügyész helyettese az - általa felvetett kérdésben - eltéro˝ álláspontok szemléltetésére a következo˝ bírósági határozatokat hozta fel. 1. A Fo˝városi Ítélo˝tábla a 2006. március 16. napján meghozott 3.BF.562/2005/30. számú ítéletében - a tényállást kiegészítve - tényként rögzítette, hogy a fogyasztóként megjelölt terheltek pontosan meg nem állapítható súlyú, fajtájú és hatóanyag tartalmú kábítószert szereztek meg fogyasztási céllal, s az egy-egy alkalommal megszerzett kábítószer hatóanyag tartalma a csekély mennyiség felso˝ határát nem érte el. A Fo˝városi Ítélo˝tábla az érintett terheltekkel szemben a kábítószerrel visszaélés vétsége miatt indított bünteto˝eljárást - mert annak a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bu˝ntettét is megvalósító terheltek felelo˝sségre vonása szempontjából nem volt jelento˝sége - megszüntette. Kifejtette, hogy - miután a törvény különbséget tesz fogyasztói [Btk. 282. § (1) bek.] és forgalmazói [Btk. 282/A. § (1) bek.] típusú elkövetési magatartások között a kábítószer fogyasztás céljából való és a kereskedés céljából való megszerzése, nem törvényi egységet, hanem halmazatot képez. A halmazat megállapításakor a táblabíróság, a Legfelso˝bb Bíróság 2005. május 24. napján hozott Bf.III.261./2005/6. számú határozatára utalva maga is arra az álláspontra jutott, hogy az anyagi jogi szabályok 2003. március 1. napjától hatályos változása folytán az 5/1998. BJE számú bünteto˝ jogegységi határozatban adott iránymutatás a maga egészében már nem követheto˝, mert természetes egységet csak az azonos törvényi tényálláson belül szabályozott magatartások képezhetnek, míg a külön tényállás alá eso˝ magatartások valóságos anyagi halmazatot képeznek. A fogyasztással kapcsolatos jogi álláspontját viszont a Fo˝városi Ítélo˝tábla a következo˝kkel indokolta.


A kábítószer fogyasztójának esetében "az egy alkalommal, fogyasztás céljából az elköveto˝ birtokában ténylegesen együtt lévo˝ kábítószer-mennyiség az irányadó a bu˝ncselekmény mennyiség szerinti mino˝sítése szempontjából. Ennek oka az, hogy az egy alkalommal fogyasztás céljára az elköveto˝ birtokában ténylegesen együtt levo˝ kábítószer mennyisége fejezi ki a jogtárgy veszélyeztetettségét, illetve sérelmét, és nem a valójában együtt soha meg nem levo˝ részmennyiségek összességébo˝l adódó mennyiség. Ez ugyanis csupán számtani mu˝velet eredménye; a jogtárgy sérelme pedig csak akkor következik be, ha a sérelmet elo˝idézo˝ mennyiségek egy ido˝ben, együtt vannak. Amennyiben az egyes részmennyiségek az elfogyasztással folyamatosan megsemmisülnek, és ezért nem halmozódnak fel, a közegészség fokozott veszélyeztetettsége sem következik be." Itt megjegyzendo˝, hogy - bár erre az ítéletben utalás nincs - az idézett szövegrész a BH1989. 304 számú eseti döntésben szerepel. Ezt az eseti döntést az 5/1998. BJE számú bünteto˝ jogegységi határozat nem tartotta fenn. A Fo˝városi Ítélo˝tábla tehát a jogegységi határozat 2. pontjával szemben a fentebb megjelölt eseti döntéshez tért vissza, amikor a fogyasztás céljából megszerzett, majd elfogyasztott mennyiségeket nem tartotta összegezheto˝nek. 2. Az eltéro˝ példaként felhozott esetekben viszont - az elso˝ fokon jogero˝re emelkedett ítéletek tényállásából megállapíthatóan - az eljárt bíróságok a jogegységi határozatnak a mennyiségek összegzésére vonatkozó iránymutatását követték; a jogi mino˝sítés, illetve a bünteto˝jogi felelo˝sségre vonás szempontjából az elfogyasztott, és ezért meg nem lévo˝ mennyiséget is figyelembe vették. (A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.B.774/2004/140. számú, 2005. április 14. napján, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 6.B.II.1307/2005/7. számú, 2006. március 23. napján, a Szegedi Városi Bíróság 20.B.650/2005/2. számú, 2005. június 2. napján jogero˝s határozata.) B) A Legfelso˝bb Bíróság elnökhelyettese az általa felvetett elvi kérdésben a gyakorlat megosztottságát a következo˝ bírósági határozatokkal példázta. 1. A Fejér Megyei Bíróság B.54/2005/39. számú ítéletének tényállása szerint az I. rendu˝ terhelt 2003 o˝széto˝l kezdve több személynek adott el általa beszerzett kábítószert, többnyire extasy tablettát. 2004. március 25. napján az I. rendu˝ terheltet rendo˝rök igazoltatták, s to˝le kereskedés céljából tartott, jelento˝s mennyiségu˝ kábítószert foglaltak le. A megyei bíróság a cselekményt egységesen jelento˝s mennyiségre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bu˝ntettének mino˝sítette [Btk. 282/A. § (1) és (3) bekezdés]. A Fo˝városi Ítélo˝tábla, mint másodfokú bíróság a 2006. október 26. napján meghozott 3.Bf.76/2006/13. számú ítéletében a tényállást annyiban pontosította, hogy az I. rendu˝ terhelt 2003 o˝széto˝l 2004. januárig terjedo˝ ido˝ben adott el több személynek kábítószert; és megváltoztatta a jogi mino˝sítést. A másodfokú bíróság szerint 2003. év o˝széto˝l 2004. januárig az I. rendu˝ terhelt kifejezetten kereskedo˝i magatartást tanúsított, mely külön értékelendo˝, és csekély mennyiségu˝ kábítószerre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés vétségének mino˝sül [Btk. 282/A. § (1) bek. IV. ford. és (6) bek. a) pont]. A 2004. márciusi cselekmény esetében az I. rendu˝ terhelt a jelento˝s mennyiség alsó határát meghaladó kábítószert kétségtelenül kereskedés céljából szerezte meg, de annak sem átadására, sem értékesítése megkezdésére nem került sor, mert azt to˝le lefoglalták.


A Fo˝városi Ítélo˝tábla (BH2003. 182 számú eseti döntésre hivatkozó) álláspontja szerint a terhelt e cselekménye - miután a (súlyosabb megítélésu˝) kereskedésre nézve elkövetési magatartást nem fejtett ki - pusztán azon az alapon, hogy nála a kábítószert megtalálták és to˝le lefoglalták, kereskedésként nem, még annak kísérleteként sem értékelheto˝. Ezért e cselekmény jelento˝s mennyiségu˝ kábítószer megszerzésével elkövetett kábítószerrel visszaélés bu˝ntettének mino˝sül [Btk. 282. § (1) bek. III. ford. és (2) bek. d) pont]. A Fo˝városi Ítélo˝tábla szerint a kereskedésre irányuló szándékra figyelemmel a két elkövetési magatartás lényegében egy törvényi tényállásba ütközik, ennek ellenére természetes egységet még az 5/1998. bünteto˝ jogegységi határozat értelmében sem képezhettek, mivel ido˝ben és térben eltértek egymástól. A táblabíróság által hivatkozott BH2003. 182 számú eseti döntés a Legfelso˝bb Bíróság 2002. június 11. napján hozott Bf.III.1.216/2001/6. számú ítélete. Ebben a Legfelso˝bb Bíróság elvi éllel azt fejtette ki, hogy pusztán a kábítószer részleges értékesítés céljából való országba behozatala, amennyiben az értékesítés vagy átadás megkezdésére még nem került sor, kísérletként sem valósítja meg a súlyosabb megítélésu˝, forgalomba hozatallal történo˝ elkövetést. Ezért (az akkor hatályos Btk. alapján) nem a 282. § (2) bekezdése szerinti kísérlet, hanem a 282. § (1) bekezdésének I. fordulata szerinti bu˝ncselekmény befejezett alakzatának megállapítása a helyénvaló. 2. Az elo˝zo˝ekto˝l eltéro˝ jogértelmezést folytat a Gyo˝ri Ítélo˝tábla, amit a következo˝ határozatok szemléltetnek. A Veszprém Megyei Bíróság 5.B.1235/2004/10. számú ítéletének tényállása szerint 2002. április 25. napján a terhelt - egy elo˝re egyeztetett ido˝pontban - más személyeknek történo˝ továbbértékesítés céljával 493 db kábítószert tartalmazó - a jelento˝s mennyiség alsó határát meghaladó hatóanyagtartalmú - tablettát vásárolt, amellyel kereskedett, s amit to˝le ugyanezen a napon lefoglaltak. A megyei bíróság e cselekményt jelento˝s mennyiségu˝ kábítószerrel visszaélés bu˝ntettének mino˝sítette [Btk. 282/A. § (1) és (3) bek.]. A másodfokú eljárás során a Gyo˝ri Fellebbviteli Fo˝ügyészség azt a jogi álláspontot képviselte, miszerint a tényállás nem tartalmaz olyan elkövetési magatartást, ami alapján a kereskedés vagy a forgalomba hozatal kísérlete megállapítható lenne; ezért a cselekmény "megszerzésnek" felel meg, a továbbértékesítési célzatot pedig csak a büntetés kiszabásánál lehet figyelembe venni. A Gyo˝ri Ítélo˝tábla, mint másodfokú bíróság a 2006. szeptember 12. napján meghozott Bf.81/2005/3. számú ítéletében a tényállás e részét annyiban helyesbítette, hogy mello˝zte a kereskedésre vonatkozó megállapítást; és megváltoztatta a terhelt e cselekményének jogi mino˝sítését. Az ügyészi állásponttal szemben pedig kifejtette, hogy a bizonyítékok alapján egyértelmu˝ a terjeszto˝i célzat. Bizonyított, hogy a terhelt a tettenérését megelo˝zo˝ három hónapban visszatéro˝ jelleggel, állandó kapcsolatot tartott a kábítószer beszerzo˝i és értékesíto˝ oldalával is. Folyamatosan olyan tevékenységet végzett, amely minden elemében kimeríti a terjeszto˝i magatartást, azaz aggálytalanul megállapítható, hogy a 493 db tablettát sem saját célra szerezte. Ehhez képest bizonyított a terjeszto˝i célzat, befejezésre pedig azért nem volt módja a terheltnek, mert tettenérték, ezért cselekménye kísérleti szakban maradt.


Ezért e cselekmény a jelento˝s mennyiségu˝ kábítószerre forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés bu˝ntette kísérletének mino˝sül [Btk. 282/A. § (1) és (3) bek., Btk. 16. §]. A Gyo˝ri Ítélo˝tábla szerint bár a fellebbviteli fo˝ügyészség helyesen állapította meg, hogy a terhelt megszerezte a kábítószert, azonban ez nem a fogyasztói jellegu˝ megszerzés, nem annak befejezett alakzata, hanem a forgalomba hozatal elso˝ tényállási elemének megvalósítása. A terhelt tudattartalma, szándéka forgalmazásra irányult, a megszerzés pedig - szükségképpen - a forgalomba hozatal elso˝ mozzanata. Ugyanezt a jogértelmezést követte a Gyo˝ri Ítélo˝tábla, mint másodfokú bíróság 2006. évben hozott Bf.19/2006/6. számú, Bf.45/2005/26. számú, valamint Bf.84/2005/17. számú határozata is. *** A legfo˝bb ügyész - az általa megjelölt elvi kérdés mikénti eldöntését illeto˝en kifejtette, hogy az 5/1998. BJE számú jogegységi határozat iránymutatása a kábítószer-mennyiségek összegzése tekintetében ma is helytálló. Ehhez képest nem tartotta követendo˝nek azt az álláspontot, mely szerint az ido˝közben elfogyasztott kábítószer-mennyiségek összegzése, s a cselekménynek az összegzett mennyiség alapulvételével való mino˝sítése kizárt. A Legfelso˝bb Bíróság elnökhelyettese az indítványában megjelölt elvi kérdés eldöntésére a következo˝ javaslatot tette. A Btk. 282/A. §-ának (1) bekezdésébe ütközo˝ forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés bu˝ntettének kísérlete általában nem állapítható meg pusztán a lefoglalt kábítószer mennyisége, valamint a forgalmazásra irányuló célzat bevallása alapján. A forgalomba hozatal kísérletének megállapításához az e fogalom alá vonható elkövetési magatartás véghezvitelének megkezdése szükséges. A forgalmazói magatartás körébe vonható tényállási elem megvalósulásának hiányában a lefoglalt kábítószer mennyisége, a célzatra utaló tények alapján nem a Btk. 282/A. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti elo˝készület, hanem a 282. § (1) bekezdése "megszerez" fordulata befejezett bu˝ntetti alakzatának megállapítása indokolt. Ezzel szemben a kábítószerrel visszaélés kereskedéssel elkövetett bu˝ntettének megállapíthatóságához figyelembe kell venni, hogy a kereskedés folyamatos jellegu˝ tevékenység, amely rendszeres, ismétlo˝do˝ adásvételekbo˝l tevo˝dik össze. A kábítószerrel kereskedo˝nek ismétlo˝do˝en vásárolnia kell ahhoz, hogy a kábítószert tovább tudja értékesíteni. Ehhez képest a kábítószer-kereskedés céljára történo˝ megszerzése (megvétele) önmagában akkor is a kereskedés keretébe illeszkedo˝ elkövetési magatartás, ha ahhoz többletmagatartás nem kapcsolódik. A kereskedés céljából történo˝ megszerzés tehát (részbeni továbbértékesítés nélkül is) a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bu˝ntette kísérletének megállapítására lehet alkalmas. A kereskedés természetébo˝l következo˝en azt is vizsgálni indokolt, hogy a kereskedés céljából történo˝ megszerzés (tárolás), a kereskedéssel elkövetett bu˝ntett kísérletét vagy befejezett alakzatát valósítja-e meg.


A legfo˝bb ügyész a Legfelso˝bb Bíróság elnökhelyettesének jogegységi indítványára tett [BF.192/2007. és BF.2115/2006. számú] írásbeli nyilatkozatában a forgalomba hozatal elkövetési magatartását illeto˝ javaslattal egyetértett, s továbbra is iránymutatónak tartotta a BK 155. számú állásfoglalás II/5/a) és II/5/b) pontjában foglaltakat, valamint a BH2003. 182 számú eseti döntésben kifejtetteket; ugyanekkor nem osztotta azonban a Legfelso˝bb Bíróság elnökhelyettese által a kereskedés elkövetési magatartás kapcsán kifejtetteket. Álláspontja szerint ugyanis kábítószernek továbbértékesítés szándékával, kereskedelmi haszon realizálása céljából, vásárlás útján való megszerzése, valamint az így megvásárolt kábítószer további eladását megelo˝zo˝ tartása is a kereskedés fogalmába illeszkedo˝ elkövetési magatartás, ilyenként tehát nem kísérlet, hanem befejezett bu˝ncselekmény. *** Az indítványokban hivatkozott határozatok meggyo˝zo˝en példázták, hogy a felvetett jogkérdéseket a bíróságok eltéro˝en értelmezik, ezért a jogegységi tanács - a Bsz. 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve a Be. 439. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti okból - az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésekben jogegységi határozat meghozatalát szükségesnek tartotta. Ennek érdekében az összefüggo˝ tárgyú indítványokat egyesítette és azok érdemi elbírálása végett - a Be. 442. §-a (3) bekezdése szerint - nyilvános ülést tartott. A nyilvános ülésen az indítványozók a jogegységi indítványukat fenntartva szólaltak fel és azzal egyezo˝en tettek javaslatot a felvetett elvi kérdések eldöntésére. *** Az indítványozók elvi kérdés eldöntésére tett javaslata - az alábbiak szerint alapos. A jogegységi tanács megállapítása szerint a legfo˝bb ügyész által felvetett kérdésben a bírói gyakorlat megosztottsága arra vezetheto˝ vissza, hogy a kábítószer fogyasztók esetében a cselekmény mino˝sítése kapcsán egyes bíróságok a változott jogi szabályozás mellett továbbra is követheto˝nek tartották az 5/1998. BJE számú jogegységi határozat 2. pontjában foglaltakat, és a mennyiségeket összegezték; míg más bíróságok egy korábbi (az 1999. március 1-je elo˝tt hatályos) szabályozáson alapuló - a BH1989. 304 számú határozatban kifejtett - elvi állásponthoz tértek vissza és a mennyiségeket nem látták összegezheto˝nek. A Legfelso˝bb Bíróság elnökhelyettese által felvetett kérdésekben viszont a "forgalombahozatal", illetve a "kereskedés" körébe tartozható egyes részcselekmények megítélése, azok elhatárolása okozott gondot, holott a forgalombahozatal mellett a kereskedés már 1993. május 15. napjától büntetendo˝ elkövetési magatartás. A jogegységi tanács ezért az egyes elvi kérdések eldöntésénél azt vizsgálta, hogy az ítélkezés elvi irányításának eszközei által eddig adott jogértelmezések mennyiben helyállóak; azok a jelenleg hatályos szabályozás mellett mennyiben tekintheto˝k továbbra is irányadónak.


I. 1. Az 5/1998. BJE számú jogegységi határozat [MK 1998/112.] számot vetett a természetes egységre vonatkozó jogirodalmi álláspontokkal, és azt az általános érvényu˝ következtetést vonta le, hogy "a természetes egység keretei közé tartozik az adott törvényi tényállás alapesetét kimeríto˝ - bár különbözo˝ részcselekmények által megvalósítható - valamennyi olyan magatartás, amely tényállásszeru˝, feltéve hogy azokat egy eljárásban bírálják el". A megosztott bírói gyakorlat egységesítése érdekében, ebbo˝l - a változatlanul helyes jogértelmezésbo˝l kell kiindulni. a) A jogegységi határozat 1. pontja ezen elvi alapon kimondta, hogy "a kábítószerrel visszaélés akár azonos, akár különbözo˝ elkövetési magatartásait megvalósító részcselekmények természetes egységet alkotnak", míg a 2. pontjában rögzítette, hogy "az azonos vagy különbözo˝ kábítószereknek részmennyiségeit amelyekre nézve a kábítószerrel visszaélésnek a természetes egység keretébe tartozó részcselekményeit elkövették - összegezni kell, és a bu˝ncselekmény mino˝sítése szempontjából az összmennyiség az irányadó". b) Az 5/1998. BJE számú jogegységi határozat idézett álláspontja lényegében megfelelt a Legfelso˝bb Bíróság BK 155. számú állásfoglalása II/5/e) pontjában kifejtetteknek [BH1995. 6.], amely szerint: "A kábítószerrel visszaélés különbözo˝ elkövetési magatartásainak folyamatos megvalósítása (pl. a kábítószer termesztése vagy elo˝állítása, majd tartása, illetve forgalombahozatala) természetes egység. Ugyancsak természetes egység, ha az elköveto˝ egyideju˝leg folyamatosan különbözo˝ kábítószerekre nézve követi el a cselekményét. A különbözo˝ kábítószer-mennyiségeket azonban összegezni kell." 2. A 2003. március 1. napján hatályba lépett 2003. évi II. törvény a kábítószerrel visszaélés bu˝ncselekményére vonatkozó korábbi szabályozást gyökeresen átalakította. A módosítás folytán a Btk. 282-282/C. §-ai tartalmazzák a kábítószerrel visszaélés bu˝ncselekményének törvényi tényállásait, mino˝sített, illetve privilegizált eseteit meghatározó rendelkezéseket. a) A 2003. évi II. törvény 17-20. §-aihoz fu˝zött részletes indokolás szerint a jogalkotó: - külön-külön szabályozza a fogyasztói [Btk. 282. §] és a terjeszto˝i [Btk. 282/A. §] elkövetési magatartásokat; - elhagyja a "kábítószert fogyaszt" elkövetési magatartását, ami azonban nem azt jelenti, hogy a kábítószer-fogyasztás ne lenne változatlanul büntetendo˝ cselekmény, mert a "megszerez", "tart" elkövetési magatartások révén továbbra is büntetendo˝ a fogyasztás és büntetheto˝ a kábítószer-fogyasztó; - fenntartja azt az elvet, hogy a terjeszto˝i magatartások súlyosabban ítélendo˝k meg, mint a fogyasztói magatartások; - önálló és egységes tényállásban védi a 18. életévét be nem töltött személyeket a kábítószerrel visszaéléssel szemben [Btk. 282/B. §]; - továbbra is fenntartja a kábítószerfüggo˝ személyekre vonatkozó speciális szabályozást [Btk. 282/C. §]; - az egyes tényállásoknál önállóan szabályozza privilegizált esetként, ha a bu˝ncselekményt csekély mennyiségu˝ kábítószerre követik el. b) A 2003. március 1. napjától és jelenleg is hatályos - a 2003. évi II. törvény 17-20. §-ával megállapított, s a felvetett jogértelmezési kérdésekkel összefüggo˝ szabályozás a következo˝k szerint épül fel.


A 282. § szerinti törvényi tényállás alá tartozik a kábítószer termesztése, elo˝állítása, megszerzése, tartása, országba behozatala, onnan ki-, és azon átvitele [ún. fogyasztói típusú elkövetési magatartások]. Ehhez képest: - a súlyosabb megítélésu˝ 282/B. § (1) bekezdése szerinti törvényi tényállás alá tartozik, ha a 282. § szerinti elkövetési magatartást 18. életévét betöltött személy, 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával valósítja meg; - az enyhébb megítélésu˝ 282/C. § (1) bekezdése szerinti törvényi tényállás alá tartozik, ha a 282. § szerinti elkövetési magatartást kábítószerfüggo˝ személy valósítja meg. A 282/A. § szerinti törvényi tényállás alá tartozik a kábítószer kínálása, átadása, forgalombahozatala, az azzal való kereskedés [ún. terjeszto˝i típusú elkövetési magatartások]. Ehhez képest: - a súlyosabb megítélésu˝ 282/B. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti törvényi tényállás alá tartozik, ha a 282/A. § szerinti "kínál, átad" elkövetési magatartás kifejtése 18. életévét betöltött személy által, kiskorú személy számára történik, illetve ha ugyanilyen elköveto˝ a "forgalomba hoz, kereskedik" elkövetési magatartását kiskorú személy felhasználásával valósítja meg; míg az ugyanilyen súlyosabb megítélésu˝ 282/B. § (2) bekezdésének b) pontja alá tartozik, ha a 282/A. § szerinti elkövetés magatartás kifejtése meghatározott intézmények területén, illeto˝leg azok közvetlen környezetében történik; s ez esetben azonban az elköveto˝ bárki (speciális és nem speciális alany is) lehet és közömbös az elkövetés módja is; - az enyhébb megítélésu˝ 282/C. § (2) bekezdése szerinti törvényi tényállás alá tartozik, ha a 282/A. § szerinti elkövetési magatartást kábítószerfüggo˝ személy valósítja meg. c) A jogalkotó a kábítószerrel visszaélés elkövetési magatartásainak az említett hat törvényi tényállásba történt szétosztásával - és ezáltal különbözo˝ büntetés tétel keret alá vonásával - egyértelmu˝ különbséget tett az elkövetési magatartások társadalomra veszélyessége között. Dönto˝en az elkövetési magatartások eltéro˝ - ún. fogyasztói vagy terjeszto˝i - jellege szerint, részint pedig a kiskorú személyek védelme érdekében és az elköveto˝ speciális alanyiságára figyelemmel. Ennek alapján tekintendo˝ egymástól különálló törvényi tényállásba tartozónak a 282. § (1), a 282/A. § (1), a 282/B. § (1) és a (2), valamint a 282/C. § (1) és a (2) bekezdés szerinti alapesetekben meghatározott elkövetési magatartás (s vele együtt annak az adott alapesetre épített mino˝sített, illetve a privilegizált eset alá vont megvalósulása). 3. A Legfelso˝bb Bíróság az A/1. alatt jelzett ügyben is hivatkozott Bfv.III.261/2005/6. számú eseti, majd azt követo˝, a Legfelso˝bb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyu˝jteményében is közzétett Bfv.I.402/2005/5. számú elvi jellegu˝ határozatában [HGY 1294] már korábban rámutatott arra, hogy az 5/1998. BJE számú jogegységi határozatban adott iránymutatás - tekintettel a 2003. március 1. napján hatályba lépett jogszabályváltozásra - a maga egészében már nem követheto˝.


Mindkét legfelso˝bb bírósági határozat kifejtette, hogy a természetes egység megállapítását indokoltnak tartó 5/1998. BJE számú jogegységi határozat egy korábban hatályban volt olyan jogi szabályozásra épült, amely egyforma társadalomra veszélyességet tulajdonított a kábítószerrel visszaélés valamennyi (fogyasztói és terjeszto˝i típusú) elkövetési magatartásának, azokat egy törvényi tényállás [Btk. 282. § (1) bek.] alá vonta, és azonos büntetés tétel keretei között rendelte büntetni. Ez adott leheto˝séget annak kimondására, hogy a kábítószerrel visszaélés a különbözo˝ - akár fogyasztói, akár forgalmazói típusú - elkövetési magatartások halmozódása esetén is egy bu˝ncselekmény, természetes egység, amely bu˝ncselekmény az azonos, vagy különbözo˝ elkövetési magatartásokkal megvalósult részcselekmények alá eso˝ kábítószer-mennyiségek tiszta hatóanyag tartalmának összegzése szerint mino˝sül. A hatályos szabályozás konstrukciója folytán azonban már nincs törvényi leheto˝ség, s elméleti alap arra, hogy a kábítószerrel visszaélés bu˝ncselekményének valamennyi lehetséges elkövetési magatartása egymással természetes egységbe olvadjon. Az új szabályozás szerinti különbözo˝ törvényi tényállások - és büntetési tételek alá eso˝ elkövetési magatartások természetes egységbe "olvasztása" pedig méltánytalan eredménnyel járna a terheltekre nézve. Természetes egységet csak az azonos törvényi tényálláson belül szabályozott elkövetési magatartások halmozódása teremthet, s ennyiben - azaz az azonos törvényi tényállás alá eso˝ elkövetési magatartások viszonyában összegezo˝dhetnek - a tiszta hatóanyag tartalom alapulvételével a kábítószer mennyiségek. Ellenben a külön törvényi tényállás alá eso˝ kábítószerrel visszaélés megállapítását megalapozó elkövetési magatartások halmozódása feltétlenül és szükségszeru˝en valóságos anyagi halmazatot képez. 4. A jogegységi tanács az említett két legfelso˝bb bírósági határozatban rögzített, mindenben - s nyilvánvalóan nem csupán az 5/1998. BJE számú jogegységi határozat, hanem a BK 155. számú állásfoglalás II/5/e) pontja tekintetében is helytálló elvi álláspontot tartja követendo˝nek. Ez a hatályos szabályozásra tekintettel, a következo˝ket jelenti. a) Természetes egységet csak az azonos törvényi tényállás alá eso˝ elkövetési magatartások halmozódása, többszöri megvalósulása teremthet. A kábítószerrel visszaélés bu˝ncselekményének nem azonos, hanem külön-külön törvényi tényállása: a Btk. 282. §-a, 282/A. §-a, 282/B. § (1) bekezdése, 282/B. § (2) bekezdése, 282/C. § (1) bekezdése és 282/C. § (2) bekezdése. Ennek értelmében azonos törvényi tényállás alá tartozónak az ezeken a törvényi tényállásokon belül szabályozott elkövetési magatartások tekintendo˝k. Ekként a kábítószerrel visszaélés bu˝ncselekménye esetében természetes egységet csak a Btk. 282. §, a 282/A. §, a 282/B. § (1) bekezdés, a 282/B. § (2) bekezdés, a 282/C. § (1) bekezdés vagy a 282/C. § (2) bekezdés szerinti, ugyanazon törvényi tényálláson belül szabályozott elkövetési magatartások halmozódása képez. A természetes egység szükségszeru˝, logikus következménye, hogy a részcselekményekhez kapcsolódó kábítószer-mennyiségeket a tiszta hatóanyag-tartalom alapulvételével - összegezni kell, s a bu˝ncselekmény mino˝sítése szempontjából az összmennyiség az irányadó. [5/1998. BJE 2. pontja]


b) Ellenben a kábítószerrel visszaélés más-más törvényi tényállása alá eso˝ elkövetési magatartások halmozódása - ha elbírálásukra egy eljárásban kerül sor feltétlenül és szükségképpen valóságos anyagi halmazatot képez, ebbo˝l következo˝en kizárt az egyes elkövetési magatartásokhoz kapcsolódó kábítószer-mennyiségek összegzése is. Ekként valóságos anyagi halmazatot alkot: - egymással a 282. §-ba, a 282/A. §-ba, a 282/B. §-ba és a 282/C. §-ba tartozó elkövetési magatartás, tekintet nélkül a típusára; továbbá - a 282. §-ba tartozó fogyasztói típusú elkövetési magatartás, a 282/A. § alá eso˝ terjeszto˝i típusú elkövetési magatartással; - a 282/B. § (1) bekezdésébe tartozó 18. életévét betöltött személy, kiskorú személy felhasználásával, elkövetett fogyasztói típusú magatartása, a 282/B. § (2) bekezdésének a) pontja alá eso˝ - ugyancsak kiskorú személyt érinto˝en megvalósított terjeszto˝i típusú magatartásával, vagy a bárki által, a 282/B. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti helyszínen megvalósított terjeszto˝i típusú elkövetési magatartással; - a Btk. 282/C. § (1) bekezdésébe tartozó kábítószerfüggo˝ személy fogyasztói típusú magatartása, a 282/C. § (2) bekezdése alá eso˝ terjeszto˝i típusú magatartásával. c) Megjegyzendo˝, hogy a 282/B. § (2) bekezdésének b) pontjába ütközo˝ magatartásnak a 282/B. § (1) bekezdése szerinti elkövetési magatartásokkal alkotott halmazata nyilvánvalóan a fogyasztói és terjeszto˝i típusú magatartások külön-külön, önálló törvényi tényállásban történt szabályozásával magyarázható. A 282/B. § (2) bekezdésének b) pontjába ütközo˝ elkövetési magatartásnak a 282/A. § szerinti szintén terjeszto˝i típusú magatartásokkal való halmazatban állása (és nem természetes egységbe olvadása) azonban a - jogértelmezéssel fel nem oldható sajátos szabályozási helyzet következménye. A jogalkotó ugyanis az egyébként ugyanazon elköveto˝i kör, egyaránt terjeszto˝i típusú elkövetési magatartása kapcsán az elkövetés helyét nem a 282/A. §-on belüli mino˝síto˝ körülményként határozta meg, hanem az ilyen elkövetést a 282/B. §-on belül önállóan rendelte büntetni. II. 1. a) A Legfelso˝bb Bíróságnak a BH1989. 304 szám alatt közzétett B.törv.III.362/1989. számú határozata azt fejtette ki, hogy "a kábítószer fogyasztójának esetében az egy alkalommal fogyasztás céljából az elköveto˝ birtokában ténylegesen együtt levo˝ gyógyszer-kábítószer mennyiség az irányadó a kábítószerrel visszaélés bu˝ncselekményének mennyiség szerinti mino˝sítése szempontjából". Ennek alapján a Legfelso˝bb Bíróság az adott elköveto˝ cselekményét nem az ismétlo˝do˝ fogyasztások összegzett, hanem az alkalmankénti mennyisége alapján mino˝sítette, és folytatólagosan elkövetettként értékelte. A határozat szerint e jogértelmezés áll összhangban azzal a jogalkotói akarattal és a szabályozással, amely külön választotta egymástól a kábítószer "áldozatait" - és "haszonélvezo˝it". b) Tény, hogy a Btk. akkor (1993. május 14. napjáig) hatályos rendelkezése a kábítószerrel visszaélés valamennyi elkövetési magatartását egy törvényi tényállásban szabályozta, mely a következo˝képpen épült fel: A 282. § (1) bekezdése alá tartozott a kábítószer készítése, megszerzése, tartása, forgalombahozatala, az országba behozatala, onnan ki-, azon átvitele; ehhez képest - a 282. § (2) bekezdése alapján ugyanilyen megítélésu˝ volt, ha az elköveto˝ 18. életévét be nem töltött személynek ad kábítószert;


- a 282. § (5) bekezdése alapján enyhébb megítélésu˝ volt kábítószer nem forgalomba hozatal céljából, csekély mennyiségre történo˝ készítése megszerzése, tartása. c) A BH1989. 304 szám alatt közzétett határozat - a meghozatala ido˝pontjában hatályban volt szabályozás mentén - helyesen indult ki abból, hogy a jogalkotó a célzat által egyes elkövetési magatartásoknak eltéro˝ társadalomra veszélyességet tulajdonított. Célzatos magatartás esetében nyilvánvalóan a kifejtés pillanatában rögzül a mennyiségre vonatkozó szándék. Következésképpen, ha az ilyen elkövetési magatartás ismétlo˝dik, akkor az alkalmankénti mennyiség - és nem pedig az összmennyiség - irányadó a bu˝ncselekmény mino˝sítése szempontjából. Ezen jogértelmezés - adott joghelyzetre vonatkozó - tartalmával pedig összhangban álló okfejtés volt, hogy ha az egyes részmennyiségek az elfogyasztással folyamatosan megsemmisülnek, és ezért nem halmozódnak fel, akkor a jogtárgy (a közegészség) fokozott veszélyeztetése nem következik be. 2. a) A BH1989. 304 szám alatt közzétett határozatot követo˝en azonban az 1993. évi XVII. törvény 60-61. §-a átalakította a szabályozást. Ennek eredményeként 1993. május 15. napja és 1999. február 28. napja között a Btk. a kábítószerrel visszaélés valamennyi elkövetési magatartását, bár ugyancsak egy törvényi tényállásban, de már a következo˝ felépítésben szabályozta: A 282. § (1) bekezdése alá tartozott a kábítószer termesztése, elo˝állítása, megszerzése, tartása, kínálása, átadása, forgalomba hozatala, országba behozatala, onnan ki- és azon átvitele, vagy azzal kereskedés; ehhez képest - a 282. § (2) bekezdése alá a mino˝sített eset, - a 282. §(6) bekezdése alá pedig a privilegizált eset tartozott. Egyideju˝leg a jogalkotó beiktatta az elterelést biztosító 282/A. §-t, s annak egyik esete alá vonta a csekély mennyiségu˝ kábítószer saját használatra történo˝ termesztését, elo˝állítását, megszerzését vagy tartását. b) Következésképpen e szabályozás már nem tett különbséget a célzat szerint, az csupán az elterelést biztosító rendelkezés része lett; s ezzel összefüggésben állt elo˝ az a helyzet, hogy egyforma lett a társadalomra veszélyessége a kábítószerrel visszaélés valamennyi (fogyasztói és terjeszto˝i típusú) elkövetési magatartásának [LB Bfv.III.261/2005/6., Bfv.I.402/2005/5.]. c) Erre, az 1993. május 15. napja és 1999. február 28. napja között fennálló jogállapotra vonatkozóan adott iránymutatást a BK 155. számú állásfoglalás és az 5/1998. BJE számú jogegységi határozat; amikor egyezo˝en kimondta, hogy a kábítószerrel visszaélés elkövetési magatartásainak halmozódása természetes egységet alkot, a részcselekményekhez kapcsolódó részmennyiségeket pedig összegezni kell [BK 155. áf. II/5/e) pont, 5/1998. BJE 1-2. pont]. Mivel a természetes egység szükségszeru˝en kizárja a folytatólagosság megállapításának leheto˝ségét, ezért az 5/1998. BJE számú jogegységi határozat azt is kimondta, hogy - a szabályozási konstrukció megváltozása folytán - a BH1989. 304 szám alatt közzétett döntés már nem tekintheto˝ irányadónak; s nem tartotta fenn a BK 155. számú állásfoglalás II/5/e) pontjának azon részét sem, mely szerint egyes elkövetési magatartásoknál (megszerez, átad) nem kizárt a folytatólagosság megállapítása.


3. Kétségtelen, hogy a BH1989. 304 szám alatt közzétett döntés, és az 5/1998. BJE számú határozat más-más jogállapotra vonatkozott, amelyekto˝l gyökeresen eltér a jelenleg hatályos szabályozás. Ezért a BH1989. 304 számú döntés - adott szabályozásra - kifejtett jogértelmezésébo˝l nem szakítható ki az a rész, mely szerint "ha az egyes részmennyiségek az elfogyasztással folyamatosan megsemmisülnek, és ezért nem halmozódnak fel, akkor a jogtárgy (a közegészség) fokozott veszélyeztetése nem következik be". 4. Tekintettel arra, hogy a BH1989. 304 szám alatt közzétett döntést - a természetes egységre hivatkozással - elveto˝ 5/1998. BJE számú jogegységi határozat, a 2003. március 1. napjától hatályos szabályozásra figyelemmel, a maga egészében már ugyancsak nem irányadó, a megosztott ítélkezési gyakorlat egységesítése érdekében az alábbiak szerinti jogértelmezés követendo˝. a) A természetes egységre vonatkozó - I. pont alatt kifejtett - álláspontból egyenesen következik, hogy a kábítószerrel visszaélés esetében fogalmilag kizárt a folytatólagos egység megállapítása. A természetes egységbe tartozó részcselekmény esetében szükségszeru˝ következmény a kábítószer-mennyiségek összegzése és a bu˝ncselekmény mino˝sítése szempontjából az összmennyiség az irányadó, s nincs jelento˝sége annak, hogy az összmennyiség egésze vagy egy része valamilyen módon már megsemmisült. b) A Btk. hatályos szabályozása a fogyasztást nem határozza meg elkövetési magatartásként. Ugyanakkor a kábítószer fogyasztása - amint arra a 2003. évi II. törvény 17. §-ához fu˝zött miniszteri indokolás 2. pontja utal - továbbra is büntetendo˝ azáltal, hogy szükségképpen feltételezi valamely, a törvény által büntetendo˝ elkövetési magatartás megvalósulását. Ez tipikusan a megszerzés és tartás elkövetési magatartása, de valójában a fogyasztás - illetve azáltal a kábítószer-megsemmisülés - bekövetkezhet bármely más elkövetési magatartás megvalósulása mellett. c) Mindebbo˝l következo˝en akkor is összegezni kell az azonos vagy különbözo˝ kábítószereknek a tiszta hatóanyag-tartalom alapulvételével kiszámított részmennyiségeit, ha az elköveto˝ a természetes egységbe tartozó magatartásai kifejtései révén birtokába került kábítószert elfogyasztotta. Ha csak a kábítószer elfogyasztásának tényére van adat, akkor a mennyiség, illetve a részmennyiségek megállapítása a bizonyításra tartozik. d) A kifejtettek alapján a megszerzés (illetve a kábítószerrel visszaélés bármely más elkövetési magatartásának) megállapíthatósága szempontjából közömbös, hogy utóbb mi lett azon kábítószer-mennyiség sorsa, amelyre nézve a bu˝ncselekményt elkövették. III. A Legfelso˝bb Bíróság elnökhelyettese által felvetett elvi kérdések kapcsán elo˝re kell bocsátani, hogy a Legfelso˝bb Bíróság BK 155. számú állásfoglalása ma is helytálló tartalmi értelmezést adott a forgalomba hozatal és a kereskedés törvényi fogalmára. Ido˝közben azonban több olyan iránymutató döntés született, amely további lényeges támpontokat rögzített a forgalomba hozatal és a kereskedés elkövetési magatartása kapcsán. Ezek összegzéseként, a jogalkalmazás során, alábbi jogértelmezés követendo˝.


1. a) A BK 155. számú állásfoglalás II/5/a) pontja szerint kábítószert hoz forgalomba az, aki azt - akár ellenérték fejében, akár ingyenesen - több személy részére juttatja. Az állásfoglalás ennek kapcsán kifejtette, hogy a forgalomba hozatal úgy is történhet, hogy az elköveto˝ csak egy személlyel áll közvetlen kapcsolatban (neki adja át a kábítószert), de nem kizárólag azzal a szándékkal, hogy azt a megszerzo˝ maga fogyassza el, hanem avégett, hogy másnak vagy másoknak továbbadja. b) A BH2002. 175 és azt követo˝ BH2002. 199 számú irányadónak tekintendo˝ eseti döntésben a Legfelso˝bb Bíróság egyaránt a következo˝ket rögzítette. A forgalomba hozatal - miként a kereskedés - szükségszeru˝en együtt jár az átadással, de nem szu˝kítheto˝ le a tényleges átadásra. Ez utóbbi jogilag akkor valósul meg, amikor az átadás kizárólag azért történik, hogy a kábítószert az átvevo˝ maga fogyassza el. A forgalomba hozatallal - miként a kereskedéssel is - szükségszeru˝en együtt járó átadás azonban ezt megelo˝zo˝en több résztevékenységbo˝l tevo˝dhet össze [BH2002. 299 I., BH2002. 175.]. Hasonlóan a kereskedo˝ ténykedéséhez, akinél viszont a forgalomba hozatali magatartás haszonszerzésre irányul. Következésképpen a forgalomba hozatal és a kereskedés elhatárolásának alapja a haszonszerzésre törekvés. Forgalomba hozatalnak mino˝sül a kábítószer több személy részére történo˝ hozzáférheto˝ségének biztosítása is, ha az egyetlen személyen keresztül, egyszeri átadással történik. Ekként forgalomba hozatal, vagyis több személy részére történo˝ hozzáférheto˝ség biztosítása az is, ha a kábítószer egy személy útján, egyszeri átadással történik [BH2002. 299 II.; BH2002. 175.]. 2. a) A BK 155. számú állásfoglalásban foglaltak szerint az elköveto˝ forgalomba hozatali szándékára - az eset egyéb körülményei mellett - az átadott kábítószer mennyiségébo˝l is következtetni lehet. A forgalomba hozatal akár ellenérték fejében, akár ingyenesen történhet. b) A BH2002. 299 és a BH2002. 175 számú eseti döntésekben foglaltak szerint a forgalomba hozatal megkezdéseként értékelendo˝ a forgalmazással összefüggo˝ résztevékenységek megvalósítása. A forgalomba hozatal befejezetté pedig akkor válik, ha a kábítószer bekerül a forgalomba, vagyis a továbbadás folytán ténylegesen megnyílik annak a leheto˝sége, hogy a kábítószerhez más vagy mások is hozzájuthassanak. 3. a) Ha a rendelkezésre álló adatok - így például a lefoglalt kábítószer mennyisége - alapján nem vonható le következtetés az elköveto˝ forgalomba hozatali szándékára, akkor nem a forgalomba hozatallal elkövetett, hanem valamely fogyasztói típusú elkövetési magatartással megvalósuló kábítószerrel visszaélés befejezett bu˝ncselekménye állapítható meg a konkrét lefoglalt mennyiségek szerinti mino˝sítéssel. A (bármely) fogyasztói típusú elkövetési magatartás befejezett alakzatának megállapítása pedig értelemszeru˝en kizárja a (bármely) terjeszto˝i típusú elkövetési magatartással megvalósuló bu˝ncselekmény - enyhébb megítélésu˝ - elo˝készületének megállapítását.


Ha azonban adat van az elköveto˝ forgalomba hozatali szándékára, akkor ez az eset egyéb körülményei mellett következtetési alapot adhat a forgalomba hozatallal elkövetett bu˝ncselekmény megállapítására. IV. 1. A BK 155. számú állásfoglalás II/5/b) pontja és ennek nyomán a Legfelso˝bb Bíróság Bfv.1.851/2006. számú határozata, valamint a BH1999. 101 szám alatti határozatban közzétett döntés egyaránt rögzítette, hogy a kereskedés rendszeresen ismétlo˝do˝, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között nem csak az eladó és a vevo˝, hanem még a rendszeres közvetíto˝k is - mint a kereskedelmi tevékenység közremu˝ködo˝i - tettesként vonhatók felelo˝sségre. A Legfelso˝bb Bíróság Bfv.I.851/2006. számú határozata arra is rámutatott, hogy amennyiben a kábítószer értékesítéseire ellenérték fejében kerül sor, az ilyen tranzakciók szükségszeru˝en haszonszerzésre törekvo˝ magatartást jelentenek. 2. Mindezek összegzéseként, a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások, folyamatos tevékenységek, rendszeres, ismétlo˝do˝ adás-vételek által valósulnak meg. Haszonszerzésre irányulnak, és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elo˝segíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történo˝ megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény. A 282/A. § törvényi tényállásában, eltéro˝en a forgalomba hozataltól, a kereskedéssel elkövetési fordulatnak a kísérleti stádiuma általában kizárt. Ehhez képest kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. Ezért nem a Btk. 282. §, hanem a 282/A. §-a szerinti bu˝ncselekmény megállapításának lehet helye. A (bármely) fogyasztói típusú elkövetési magatartás befejezett alakzatának megállapítása pedig értelemszeru˝en ilyenkor is kizárja a (bármely) terjeszto˝i típusú elkövetési magatartással megvalósuló bu˝ncselekmény - enyhébb megítélésu˝ elo˝készületének megállapítását. *** A hatályos törvényi szabályozás konstrukciójából következo˝ jogértelmezés alapján a Legfelso˝bb Bíróság nem tartja fenn az 5/1998. BJE számú Bünteto˝ Jogegységi Határozat [MK 1998/12.] 1. pontjának azon megállapítását, mely szerint "a kábítószerrel visszaélés akár azonos, akár különbözo˝ elkövetési magatartásait megvalósító részcselekmények természetes egységet alkotnak". A kifejtettekre figyelemmel nem tekintheto˝ továbbra sem irányadónak a BH1989. 304 szám alatti határozatban közzé tett döntés. Az 1979. évi 5. tvr. 23. §-ára tekintettel értelemszeru˝en nem irányadó továbbá a BK 155. számú állásfoglalás III/1-III/2. pontja sem. Ekként a Legfelso˝bb Bíróság Bünteto˝ Jogegységi Tanácsa - a Be. 443. §-ának (1) bekezdése szerint - a Bsz. 29. §-a (1) bekezdésének a), illetve a Be. 439. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Be. 443. §-ának (2) bekezdése alapján a jogegységi indítványok helyt adott és a rendelkezo˝ rész szerint határozott. A jogegységi tanács a határozatát - a Bsz. 32. §-ának (4) bekezdése, illetve a Be. 445. §-ának (2) bekezdése alapján - a Magyar Közlönyben közzéteszi.


Budapest, 2007. május 21. Dr. Kónya István s. k., a tanács elnöke Dr. Márki Zoltán s. k., elo˝adó bíró Dr. Horváth Ibolya s. k., bíró

Dr. Édes Tamás s. k., bíró Dr. Mészár Róza s. k., bíró

2007. Büntető jogegységi határozat. kábítószerrel visszaélés bűncselekménye megvalósulásának kritériumai

Recommend Documents