NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 5/2006.(I. 25.) számú határozata a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Társulási Megállapodásának és Alapító Okiratának jóváhagyásáról
A Közgyűlés 1.) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társuláshoz való csatlakozásával egyetért. 2.) Kijelenti, hogy a Társulás létrehozása céljából elkészített Társulási Megállapodás és Alapító Okirat tervezetét megismerte és az abban foglaltakat magára nézve k ö t e l e z ő n e k i s m e r i e l , és azt a melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja. 3.) Kijelenti, hogy a Társulás alapítási hozzájárulását – melynek összege Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata esetében 19.950 eFt – a 2006. évi költségvetésének terhére m e g f i z e t i . 4.) Kijelenti, hogy a tagsági díj mértékét – melynek összege Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata esetében 2.327 eFt/év – elfogadja és a Társulás felé minden gazdasági évben m e g f i z e t i . 5.) M e g b í z z a Soltész Józsefet (Nyíregyháza, Korányi F. u. 158. sz. személyi ig. száma: AH 920645), hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatát a Társulásban képviselje. k.m.f. Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1.) A Közgyűlés tagjai 2.) A Jegyző és a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői 3.) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 4.) Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht.
ALAPÍTÓ OKIRATA Jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásnak
1.
A társulás neve
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás
2.
A társulás székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.
3.
A társulás alapításának éve: 2006.
4.
A társulás alapítói: kizárólag települési önkormányzatok, az alábbiak szerint: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Ajak Kocsord Piricse Anarcs Kölcse Pócspetri Apagy Komlódtótfalu Porcsalma Aranyosapáti Komoró Pusztadobos Baktalórántháza Kömörő Rakamaz Balkány Kótaj Ramocsaháza Balsa Lácacséke Rápolt Barabás Laskod Rétközberencs Bátorliget Levelek Révleányvár Benk Lónya Ricse Beregdaróc Lövőpetri Rohod Beregsurány Magosliget Rozsály Berkesz Magy Semjén Besenyőd Mánd Sényő Beszterec Mándok Sonkád Biri Máriapócs Szabolcs Bököny Márokpapi Szabolcsbáka Botpalád Mátészalka Szabolcsveresmart Buj Mátyus Szakoly Cégénydányád Méhtelek Szamosangyalos Cigánd Mérk Szamosbecs Csaholc Mezőladány Szamoskér Csaroda Milota Szamossályi Császló Nábrád Szamosszeg Csegöld Nagyar Szamostatárfalva Csenger Nagycserkesz Szamosújlak Csengersima Nagydobos Szatmárcseke Csengerújfalu Nagyecsed Székely Dámóc Nagyhalász Szorgalmatos Darnó Nagyhódos Tákos Demecser Nagykálló Tarpa Döge Nagyrozvágy Terem Dombrád Nagyszekeres Tiborszállás
Encsencs Eperjeske Érpatak Fábiánháza Fehérgyarmat Fényeslitke Fülesd Fülpösdaróc Gacsály Garbolc Gávavencsellő Géberjén Gégény Gelénes Gemzse Geszteréd Gulács Győröcske Győrtelek Gyügye Gyulaháza Gyüre Hermánszeg Hetefejércse Hodász Ibrány Ilk Jánd Jánkmajtis Jármi Jéke Kállósemjén Kálmánháza Kántorjánosi Kék Kékcse Kemecse Kérsemjén Kisar Kishódos Kisléta Kisnamény Kispalád Kisrozvágy Kisszekeres Kisvárda Kisvarsány
Nagyvarsány Napkor Nemesborzova Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírbogdány Nyírcsaholy Nyírcsászári Nyírderzs Nyíregyháza Nyírgelse Nyírgyulaj Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkáta Nyírkércs Nyírlövő Nyírlugos Nyírmada Nyírmeggyes Nyírmihálydi Nyírparasznya Nyírpazony Nyírpilis Nyírtass Nyírtelek Nyírtét Nyírtura Nyírvasvári Ófehértó Ököritófülpös Olcsva Olcsvaapáti Ömböly Ópályi Őr Panyola Pap Papos Paszab Pátroha Pátyod Penészlek Penyige Petneháza
Tímár Tiszaadony Tiszabecs Tiszabercel Tiszabezdéd Tiszacsécse Tiszacsermely Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Tiszakanyár Tiszakarád Tiszakerecseny Tiszakóród Tiszalök Tiszamogyorós Tiszanagyfalu Tiszarád Tiszaszalka Tiszaszentmárton Tiszatelek Tiszavasvári Tiszavid Tisztaberek Tivadar Tornyospálca Tunyogmatolcs Túristvándi Túrricse Tuzsér Tyukod Újdombrád Újfehértó Újkenéz Ura Uszka Vaja Vállaj Vámosatya Vámosoroszi Vásárosnamény Vasmegyer Záhony Zajta Zemplénagárd Zsarolyán Zsurk
5.
A társulás fenntartó szerve: a 4. pontban felsorolt települési Önkormányzatok
6.
A társulás döntéshozó szerve: a Társulási Tanács (Társ. Megáll. 7.1.)
7.
A társulás képviselője: a Társulási Tanács Elnöke (Társ. Megáll. 7.2.1.)
8.
A társulás működési területe: a társult települési önkormányzatok közigazgatási területe. (Társ. Megáll. 1.3.)
9.
A társulás típusa: szilárdhulladék-gazdálkodási projekt megvalósítására létrehozott jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás. (Társ. Megáll. 3.1.)
10. A társulás felügyeleti szerve: ...............................( Társ. Megáll. 7.6.) 11. A társulás jogállása: önálló jogi személyiséggel, az előirányzatok felett teljes rendelkezési jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. (Társ.Megáll.5.1.) 12. A társulás működésének időtartama: a társulás határozatlan időre jön létre. (Társ.Megáll.2. pont) 13. A társulás alaptevékenysége: 90.02'03 Hulladékgyűjtés, - kezelés a TEÁOR '03 osztályozási rendszer szerint. 14. A társulás egyéb tevékenységet nem végez. 15. A társulás vagyona: a program megvalósítása során szerzett vagyonából és a Társulást megillető vagyoni értéku jogokból áll, amelyek a Társulás céljainak megvalósítását szolgálják. (Társ. Megáll. 6.1. pont) 16. A társulás vagyona feletti rendelkezés: a Társulás Elnöke (Társ.Megáll.(7.2.7.) 17. A társulás vezetője kinevezésének szabályai: a Társulási Tanács jogosult 2/3os szótöbbséggel az Elnök visszahívására, valamint az új Elnök megválasztására. (Társ. Megáll. 7.2.4.) 18. A társulás költségvetésének forrása: a Társulás tagjait képező települési önkormányzatok által fizetett tagsági díj, nemzetközi és belföldi támogatások, egyéb bevételek. (Társ. Megáll. 6.) 19. A társulás bélyegzője: körbélyegző a Társulás nevének feltüntetésével. (Társ. Megáll. 11.) N y í r e g y h á z a , 2006. január hó _____. napján A jelen alapító okirat aláírását a mellékletben foglalt Megállapodás alapítók általi aláírása pótolja.
2. számú melléklet: Megállapodás a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás létrehozására és működtetésére. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA amely létrejött a jelen Társulási Megállapodás 1. számú mellékleteként csatolt listán felsorolt Önkormányzatok között - az általuk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer tárgyában a rendszer gazdasági, pénzügyi és jogi előfeltételének megteremtése és az európai uniós követelményrendszer megvalósításának elősegítése céljából megkötött konzorciumi szerződésbe foglalt feltételeknek megfelelően - az alulírott helyen és időben az alábbi feltételek mellett: 1./ A Társulás neve, székhelye: 1.1. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás 1.2. Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hösök tere 5. 1.3. Működési területe: A társult önkormányzatok közigazgatási területe 2./ A Társulás ideje: A Társulást a társult önkormányzatok határozatlan időre hozzák létre. 3./ A Társulás feladata, tevékenységi köre, tagsága: 3.1. A Társulás feladata a társult önkormányzatok közigazgatási területén összehangolt fejlesztések, közös társulási programok kialakítása abból a célból, hogy a társult önkormányzatok közigazgatási területén korszerű, EU konform regionális hulladékgazdálkodási rendszert alakítsanak ki és a térségben elősegítsék a felhagyott, korszerűtlen, vagy illegális hulladéklerakók felszámolását, környezetvédelmi projektet dolgozzanak ki a megvalósításhoz Nemzetközi Pénzügyi Alap támogatásának elnyerésére pályázatot készítsenek és nyújtsanak be a társult önkormányzatok közreműködésével. A társult önkormányzatok megállapítják, hogy a jelen Társulási Megállapodás bevezetőjében már utalt konzorciumi szerződéssel létrehozott Konzorcium által benyújtott pályázatok vonatkozásában a jelen megállapodással létrehozott Társulás a konzorcium helyébe lép és mintegy annak jogutódja folytatja a jelen Társulási Megállapodás létrejöttekor már folyamatban lévő, benyújtott pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátását, teljesítését. A Társulásban résztvevő önkormányzatok, valamint az esetlegesen ahhoz csatlakozó önkormányzatok kölcsönös érdeke az önkormányzatok közigazgatási
területeit átfogó, térségi, regionális hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása, mely magában foglalja a szilárd települési hulladék gyűjtését, válogatását, újrahasznosítását, a válogatási maradványanyagok korszerű, az EU szabályozásnak megfelelő lerakón való elhelyezését. Az ehhez kapcsolódó technikai és technológiai rendszerek kialakítását, az eszközök beszerzését, a szükséges beruházások megvalósítását, az illegális hulladéklerakók felszámolását, a felhagyott hulladéklerakók rekultivációs munkáit. A megvalósítandó regionális hulladék-gazdálkodási rendszernek alkalmasnak kell lenni a magas technikai és műszaki infrastrukturális előírások megvalósítására, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény rendelkezéseire figyelemmel, valamint ennek működtetésére és szolgáltatás nyújtására a fent meghatározott feltételeknek megfelelően. 3.2. A 3.1. pontban meghatározott célok és feladatok megvalósítása érdekében a Társulás, valamint a társulási tagok feladatai: 3.2.1. A Társulás területén létrehozandó térségi hulladékgazdálkodási rendszer felépítéséhez szükséges projekt kidolgozása, illetőleg ilyen jellegű projektek begyűjtése, összefogása. 3.2.2. Pályázat benyújtása a program pénzügyi alapjainak megteremtése érdekében, ezzel összefüggésben EU támogatás elnyerése (Európai Unió Kohéziós Alap Pályázat). 3.2.3. A társult önkormányzatok és képviselő-testületeik tevékenységük során figyelembe veszik a jelen Társulási Megállapodásban megfogalmazott érdekazonosságot és ennek megfelelően kötelesek segíteni a tervezett projekt megvalósulását. 3.2.4. A társult önkormányzatok érdekeinek összehangolása, információcsere, kölcsönös tájékoztatás, valamint szakmai tanácsadás. 3.2.5. A Társulás tagjai kötelesek minden rendelkezésükre álló eszközzel közreműködni a projekt megvalósításában, ennek keretében kötelesek: - a projekt megvalósításához szükséges döntéseket, kellő időben, módon és tartalommal meghozni, a szükséges hozzájárulásokat megadni, - a projekt megvalósításához szükséges önkormányzati rendeleteket kellő időben, módon és tartalommal megalkotni és elfogadni, egységes díjszabási rendszert alkalmazni. - a lakosságot megfelelő módon tájékoztatni a projekt megvalósulásáról, - az előírt pénzügyi kötelezettségeket határidőben teljesíteni. - a Társulás tagjai megállapítják, hogy a társulási megállapodás hatályba lépésének időpontjában az egyes társulási tagok által korábban megkötött, harmadik személyekkel, mint szolgáltatókkal fennálló üzemeltetési megállapodásai változatlanul hatályban maradnak, azonban ezen megállapodások vonatkozásában a
társulás tagjának helyébe maga a Társulás fog e tekintetbeni jogutódjaként belépni. A jogutódlás tényéről a most megjelöltek szerinti szerződött partnereket maga a Társulás fogja értesíteni. 3.3. A Társulás feladatainak ellátása során megvalósítandó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerben az alábbi konkrét létesítmények létrehozását, illetve feladatok teljesítését tűzte ki célul: - nagy kapacitású regionális hulladéklerakó telep létesítése, Nagyecsed és Kisvárda települések térségében, valamint a nyíregyházi lerakó bővítése, - regionális hulladékkezelő központok (hulladékválogatók) létesítése a három, fent meghatározott regionális hulladéklerakó telepen, - hulladék átrakó állomások létesítése Vásárosnamény, Újfehértó, Csenger, Fehérgyarmat, Nyírbátor településeken, - 14 komposztáló telep és építési törmelék lerakó létesítése Nyíregyháza, Nagyecsed, Kisvárda, Tiszavasvári, Ibrány, Szakoly, Vásárosnamény, Újfehértó, Csenger, Fehérgyarmat, Nyírbátor, Demecser, Barabás, Tiszaszentmárton településeken, - hulladékudvarok és szelektív hulladékgyűjtő szigetek létesítése, - a korszerű hulladékgyűjtéshez szükséges eszközök (járművek) beszerzése, - a régió területén található 194 db régi hulladéklerakó telep rekultivációja, a részletes felsorolást jelen Társulási Megállapodás 2. számú Melléklete tartalmazza. A projekt teljes várható bruttó megvalósítási költsége 34,075 Milliárd Forint. 4./ A Társulás tagsága: A társulás tagja lehet a térség és a térségbe tartozó településekkel területi és gazdasági kapcsolatban álló települési, megyei önkormányzat, amelynek képviselőtestülete és közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvényben megfogalmazottak szerint a társulásba való belépés mellett dönt és a társulási megállapodásban és az alapító okiratban foglaltakat önkormányzatra vonatkozóan magára nézve kötelezőnek fogadja el, valamint vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a társulás munkájában, a tagdíjat költségvetésében tervezi és azt befizeti. A Társulás tagjai elfogadják, hogy a Társulásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat mint tag részt vegyen, így a Megyei Önkormányzat a Társulás tagja, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat mint a Társulás tagja a Társulás céljának megvalósításával összefüggésben megszerzendő vagyonából és vagyoni értéku jogaiból nem részesedik és tagsági díj fizetésére sem kötelezett. Mindezekre tekintettel a Társulás tagjai tudomásul veszik, hogy a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Önkormányzat Társulási tagként a Társulásban semmilyen gazdasági
érdekeltséggel nem rendelkezik, azonban a program megvalósítása érdekében tevékenysége kifejtése okából a társulási megállapodás 6. számú mellékletében megjelölt szavazati jog illeti meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, mint a Társulás tagja kötelezettséget vállal a tekintetben, hogy a jelen társulási megállapodással megvalósítandó program létrehozásában és működtetésében közreműködik, ahhoz minden rendelkezésére álló segítséget megad és az általa biztosítható feltételeket a Társulás rendelkezésére bocsátja. 5./ A Társulás jogállása: 5.1. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16-18.§-aiban foglaltaknak megfelelően a Társulás önálló jogi személyiséggel, az előirányzatai felett teljes rendelkezési jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 5.2. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Korm. sz. rendelet 15.§ (1) bekezdés a.) pontja és a 15.§ (3) bekezdése szerint az előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörrel rendelkező, 14.§ (1) bekezdés a.) pontja alapján önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A Társulás gazdálkodási, pénzügyi, gazdasági feladatait jelen szerződésben meghatározottak szerint látja el a 217/1998.(XII.30.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével. 5.3. A Társulás tagjai alapítói jogkörükben meghatározzák a Társulás szervezetét. A Társulás Elnöke a Társulás képviseletében intézkedik a Magyar Államkincstár Területi Államháztartási Hivatalánál történő törzskönyvi nyilvántartásba vétele érdekében. 5.4. A Társulás vállalkozási tevékenységet csakis céljának elérése, feladatának teljesítése érdekében, alaptevékenységét nem veszélyeztetve folytathat. 6./ A Társulás vagyona, gazdálkodása: 6.1. A Társulás vagyona a program megvalósítása során szerzett vagyonából és a Társulást megillető vagyoni értéku jogokból áll, amelyek a Társulás céljainak megvalósítását szolgálják. 6.2. A Társulás bevételei: 6.2.1. A tagsági díj: A Társulás tagjait képező települési önkormányzatok tagsági díjat kötelesek fizetni. A Társulás valamennyi tagja a lakosság aránya szerinti nagyságú tagsági díjat fizet. A tagsági díj mértéke egy gazdasági évben a Társulás tagjait képező önkormányzatonként a lakosság arányában, a jelen szerződés 5. számú mellékletét képező számítási mód szerint kerül megállapításra. A tagsági díj a Társulás
működési költségeinek fedezetére szolgál. A gazdasági év megegyezik a rendes naptári évvel. A költségek ismeretében a Társulási Tanács jogosult ettől eltérő mértékben a tagsági díjat megállapítani a társult önkormányzatok képviselő-testületeinek jóváhagyásával. Amennyiben a tagsági díj a Társulás működési költségeinek fedezetére nem elegendő, a Társulási Tanács a tagdíjat megemelheti a társult önkormányzat képviselő-testületének jóváhagyásával. Amennyiben a megemelt tagdíj fizetését nem minden tag vállalja, egyes tagok a működési költségek fedezetére az őket terhelő tagdíjtól eltérő vagyoni hozzájárulás teljesítését vállalhatják. Ebben az esetben a 10.4. pontban meghatározott, a Társulás tulajdonában álló vagyon, a többi tagtól eltérő mértékű befizetést vállaló tagot vagyoni hozzájárulás arányában illeti meg. A vagyoni hozzájárulás mértékét a Társulási Tanács külön határozatban köteles rögzíteni. A Társulásban résztvevő önkormányzati tagok első ízben a megalakulást követő 30 napon belül, majd évente folyamatosan, minden év március 31-ig kötelesek a tagsági díjat megfizetni. Szerződő felek a megfizetés módját banki átutalásban határozzák meg. A társulás tevékenységi körének ellátásához az évenkénti működési költséget (tagdíj) költségvetési rendeleteikben biztosítják. 6.2.2. Nemzetközi és belföldi támogatások: Jelen szerződés 3.1. pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében a 3.2. pontban meghatározott támogatásokat pályázza meg a Társulás, melynek elnyerése esetén teljes egészében a Társulás bevételét képezi, melyet csak a 3.1. pontban meghatározott feladataira használhatja fel. A Társulás bevételét képezi továbbá egyéb belföldi céltámogatás, melyet a Társulás pályázat útján nyerhet el. 6.2.3. Egyéb bevételek: a.) a társulási célok elérése érdekében kifejtett gazdasági tevékenységből származó saját bevételek, b.) a jogi személyek hozzájárulásai,
és
természetes
személyek
támogatási,
felajánlásai,
c.) alapítványoktól és pályázati úton szerzett működési és fejlesztési bevételei. 6.3. Az Elnök a Társulás bevételeit és kiadásait elkülönített számlán köteles nyilvántartani, amelyről a kimutatást a Társulás tagjainak kérelmére köteles bármikor a tagok rendelkezésére bocsátani. A Társulás számláját vezető pénzintézet és számlaszám: _________________________________________________________
6.4. A Társulás jogszabályszerű költségvetési működésének ellenőrzéséről a társulás tagjai 5 tagú bizottság, a pénzügyi bizottság útján gondoskodnak. További szakmai ellenőrzésre a Társulási Tanács erre szakosodott ellenőrt, könyvvizsgálót is felkérhet, amelynek kiválasztására a Társulási Tanács felhatalmazza a Társulás Elnökét. 7./ A Társulás szervezete: 7.1. Társulási tanács: A Társulási Tanács a Társulás legfőbb szerve, mely a Társulás tagjait képező önkormányzatok által delegált képviselőinek az összességébol áll. Határozatai a meg nem jelent tagokra is kötelezőek. Valamennyi Társult önkormányzat egy tagot delegál - aki a társult Önkormányzat mindenkori polgármestere, vagy a társult önkormányzat képviselő testületének tagja a Társulási Tanácsba és a 6. számú mellékletben szabályozottak arányában rendelkeznek szavazati joggal. A Társulási Tanács dönt a jelen szerződésben meghatározott és a Társulás tagjai által átruházott, valamint a vonatkozó jogszabályok által meghatározott saját feladatés hatáskörben. 7.1.1. A Társulási Tanács tagjaiból elnököt és három elnökhelyettest választ. 7.1.2. A Társulási Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) döntés minden olyan - a program célok megvalósításán kívül - jogügylet megkötéséről, amelyben a Társulás 250.000.000,-Ft-ot, azaz Kettőszázötvenmillió Forintot meghaladó mértékben vállalna pénzügyi kötelezettséget, b.) a Pénzügyi elnökhelyetteseinek megállapítása,
Bizottság tagjainak, a Társulási a megválasztása, visszahívása,
Tanács elnökének, valamint díjazásuk
c.) jelen szerződés 6.1. pontjában meghatározott tagsági díj, vagyoni hozzájárulás eltérő mértékének megállapítása azzal, hogy amennyiben a határozat jelen Társulási Megállapodás módosítását teszi szükségessé, a határozat a Társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntésével lép hatályba, d.) a tagokat terhelő egyéb kötelezettségek megállapítása azzal, hogy amennyiben a határozat jelen Társulási Megállapodás módosítását teszi szükségessé, a határozat a Társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntésével lép hatályba, e.) a tag kizárásának elhatározása, amely határozat a társulásban részt vevő képviselő-testületek több, mint felének minősített többségével hozott döntésével lép hatályba,
f.) jelen társulási szerződés módosítása, amely határozat a Társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntésével lép hatályba, g.) a Társulás megszűntetésének elhatározása, amely határozat a Társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntésével lép hatályba, h.) a Társulás költségvetésének, év végi beszámolójának és éves mérlegének elfogadása, A Társulási Tanács kizárólagos hatáskörébe azok az a.) pontban meghatározott szerződések tartoznak, amelyek az értékhatárok túllépését önmagukban megvalósítják. 7.1.3. A Társulási Tanács ülését szükség szerint, de legalább évente két alkalommal, mely alkalmak közül első alkalommal minden év március 31-ig kell összehívni. A Tanács ülését minden esetben össze kell hívni, amennyiben jelen szerződés 7.1.2. pontjában meghatározott kérdésben dönteni kell. 7.1.4. A Társulási Tanácsot az ülés napját legalább 15 nappal megelőzően a Tanács Elnöke hívja össze írásban. A Tanács Elnöke bármely tag kérelmére az ülést - a napirend megjelölésével - köteles összehívni. 7.1.5. A Társulási Tanács tagjait alkotó valamennyi képviselőt megillető szavazati jog mértékét a jelen szerződés 6. számú melléklete állapítja meg. 7.1.6. A Társulási Tanács határozatképes, ha a 7.1.5. pont alapján meghatározott szavazati joggal rendelkező képviselők, vagy azok szabályszerűen meghatalmazott helyettes-képviselője által képviselet szavazatok több mint fele az ülésen jelen van. A Társulás tagja által a helyettesítésre adott írásos meghatalmazás csak egy alkalomra szólhat. 7.1.7. A Társulási Tanács a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A Társulási Tanács a jelenlévő képviselők által leadott szavazatok kétharmados szótöbbségével határoz a jelen szerződés 7.1.2. b.), d.), e.), f.), g.), h.), pontjának kérdésében. A Társulási Tanácsnak a működése során a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15.§ (2) bekezdésében meghatározott minősített többségre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. E tekintetben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12.§ (4) bekezdése szerinti zárt ülési szabályok is alkalmazandók. 7.1.8. A Társulási Tanács ülésének napirendjét az Elnök határozza meg, azonban köteles a napirendjére venni azt az indítványt, amit bármely tag írásban napirendként tárgyalni kér. A Társulási Tanácsülésen abban az esetben tárgyalható a meghívóban nem szereplő napirendi pont, ha a Társulási Tanács ülésén valamennyi Társulási tag képviselve van és a Társulási tagok egyike sem tiltakozott a napirendi pontként felvenni indítványozni kívánt napirend megtárgyalása és az abban történő határozathozatal ellen.
7.1.9. A Tanácsadó Testület tagjai a Társulási Tanács ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Indítványtételi joguk van és bármely napirendhez hozzászólhatnak, illetve hozzá kell szólniuk, ha bármely képviselő azt kéri. 7.1.10. A Tanács ülésérol jelenléti ívet, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. A jegyzőkönyvet a Társulási Tanács Elnöke és a Társulási Tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyvet az Elnök a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének 15 napon belül megküldi. 7.1.11. A Társulási Tanács tagjai évente egy alkalommal kötelesek képviselőtestületeiknek beszámolni a Társulás működéséről, szakmai tevékenységéről, mellyel együtt történik a 7.3. pontban foglalt pénzügyi ellenőrzés eredményének értékelése is. 7.2. Az Elnök, a Társulás képviselete: 7.2.1. A Társulási Tanács Elnökét a Társulási Tanács választja meg a 7.1.7. pontban foglaltaknak megfelelően, az Elnök megbízatása az önkormányzatnál betöltött tisztségének, megbízatásának megszűnéséig tart. A Társulást az Elnök képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A Társulási Tanács tagjai sorából három elnökhelyettest választ. Az Elnökhelyettesek segítik az Elnök munkáját, és az Elnök döntése alapján teljes jogkörrel helyettesítik az Elnököt. Megbízatásának időtartamára a 7.2.1. pontban megfogalmazott, az Elnökre vonatkozó rendelkezések az irányadóak. 7.2.3. Az Elnök ellátja a Társulás ügyinek intézését. Az Elnök a Társulás gazdasági feladatainak ellátására manageri szervezetet állít fel, tagjait maga nevezi ki. A Társulás alkalmazottainak tekintetében a munkáltatói jogokat a Társulás Elnöke gyakorolja. A Társulás Önkormányzati közszolgáltatói feladatokat lát el, melyre tekintettel alkalmazottai jogviszonyára a "közalkalmazottak jogállásáról" szóló 1992. évi XXXIII. tv., s a végrehajtásáról rendelkező 77/1993./V.12./ Korm. sz. rendeletben foglaltak az irányadók. 7.2.4. A Társulási Tanács jogosult 2/3-os szótöbbséggel az Elnök visszahívására, valamint az új Elnök megválasztására. A korábbi Elnök köteles a választástól számított 30 napon belül az ügyek intézését az újonnan megválasztott Elnöknek átadni és teljes elszámolást készíteni. 7.2.5. A manageri szervezeten keresztül az Elnök:
a.) irányítja a Társulás gazdálkodását, meghatározza a társaság üzleti és fejlesztési koncepcióját, különösen a program pénzügyi, szakmai megvalósítását, pénzügyi elszámolását, valamint az üzemeltetéssel összefüggo humán erőforrással kapcsolatos, jogi, pénzügyi folyamatok meghatározását és működtetését. b.) gondoskodik a Társulás mérlegének, költségvetésének, éves beszámolójának előkészítéséről,
vagyonkimutatásának,
c.)
a Társulás mérlegét a tagok számára hozzáférhetővé teszi,
d.)
gondoskodik a Társulás könyveinek szabályszerű vezetéséről,
e.) évente legalább egyszer jelentést készít a Társulási Tanács részére a Társulás működéséről, a Társulás feladatainak megvalósításáról. A Társulás tagjai felhatalmazzák a Társulás Elnökét, hogy a jelen Társulási Megállapodás elfogadását követő 30 napon belül szerződést kössön a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társasággal a Társulás által megvalósítani kívánt programból eredő támogatási és finanszírozási kötelezettségek fennálltáig a manageri feladatok ellátására azzal, hogy a támogatási és a finanszírozási kötelezettségek megszűntét követően az esetleges további együttműködés tárgyában a Társulás Elnöke köteles a Társulási Tanács döntését kérni. Továbbá az Elnök ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket a Társulási Megállapodás, illetve a Társulási Tanács előír számára. 7.2.6. Az Elnök a tőle általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségének megszegésével a Társulásnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel. 7.2.7. Az Elnök a Társulás bevételeivel a Pénzügyi Bizottság, valamint a Társulási Tanács ellenőrzése mellett a manageri szervezettel együttműködve, önállóan, a Tanács hatáskörét nem sértve, a törvényi szabályoknak megfelelően gazdálkodik, a működéssel járó költségeket a tagsági díj terhére abból fedezi. 7.2.8. Az Elnök jogosult megbízatásáról lemondani. Az új Elnök megválasztásáig köteles a Társulási Tanács Elnöki megbízatásával járó kötelezettségeit ellátni, köteles a Társulási Tanács ülését a lemondástól számított 15 napon belül összehívni, aki megválasztja az új Elnököt. Az Elnök lemondásával az Elnökhelyettesek megbízatása nem szűnik meg. 7.2.9. Az Elnök feladatainak ellátásához szakértőt is igénybe vehet a Társulás költségén. 7.2.10. Az Elnök köteles jelen megállapodás 6.2.2. pontjában meghatározott pályázatok benyújtására. Az Elnökhelyettesekre egyebekben az Elnökre vonatkozó szabályok az irányadóak.
7.2.11. Az Elnök köteles - a jelen megállapodás 7.1.2. a.) pont rendelkezéseivel összhangban - a Társulás tagjait évenként írásban tájékoztatni az 50 millió Forintot elérő, de a 250 millió Forintot meg nem haladó jogügyletek megkötéséről. 7.3. Pénzügyi Bizottság: 7.3.1. A Társulási Tanács az Elnök előterjesztése alapján háromévente 5 tagú Pénzügyi Bizottságot választ. A Pénzügyi Bizottság gondoskodik a Társulás jogszabályszerű költségvetési működésének ellenőrzéséről. A Pénzügyi Bizottság folyamatosan ellenőrzi a Társulás gazdálkodását, jogosult a Társulás könyveibe betekinteni, a Társulás pénztárát, áruállományát, szerződéseit és bankszámláját megvizsgálhatja. A Pénzügyi Bizottság feladatköre továbbá, hogy a Társulás költségvetését, év végi beszámolóját, mérlegét és vagyonkimutatását, továbbá a Társulási Tanács elé terjesztett minden más jelentést az adatok valódisága és a jogszabályi előírásoknak megfelelősége szempontjából köteles megvizsgálni és erről a Társulási Tanácsnak jelentést előterjeszteni. A Pénzügyi bizottság tagjainak visszahívása, vagy az új tagok választása esetén az új tagok megbízatása a Pénzügyi Bizottság eredeti megbízatásának az időpontjáig szól. A Pénzügyi Bizottság köteles a Társulási Tanács haladéktalan összehívását kezdeményezni, ha jogszabályba, Társulási szerződésbe ütközo, vagy a Társulás érdekeit sértő intézkedést, mulasztást tapasztal. A Pénzügyi Bizottság tagja nem lehet az Elnök, valamint az Elnökhelyettesek. 7.3.2. A Pénzügyi Bizottság évente egyszer köteles a Társulás tevékenységéről készített beszámolót valamennyi képviselő-testületnek megküldeni. A Társult önkormányzatok 10 %-ának indítványára a Pénzügyi Bizottság köteles az indítványban meghatározott ellenőrzést lefolytatni. 7.4. Szakmai Tanácsadó Testület A Társulás jelen szerződés 3. pontjában meghatározásra került feladatainak teljesítése érdekében Szakmai Tanácsadó Testületet hoz létre, melynek tagjait jelen szerződés aláírásával az alapító tagok a következőkben határozzák meg: 1. ________________________ 2. ________________________ 3. ________________________ 4. ________________________ 5. ________________________ 6. ________________________
7. ________________________ 8. ________________________ 9. ________________________ 10. ________________________ 11. ________________________ 12. ________________________ A Társulási Tanács, valamint az Ügyvezetés a Társulás 3. pontban meghatározott feladatainak teljesítése során valamennyi lényeges szakmai kérdést a Testülettel megvitat, határozati javaslatát a testületnek véleményezésre megküldi. A projekt megvalósításával elkészítendő létesítmények üzemeltetésével felmerülő valamennyi lényeges szakmai kérdésben a Tanács köteles a testület támogató szakvéleményét beszerezni. 7.5. Manageri Szervezet A Manageri Szervezet az Elnök felügyelete mellett és utasítása szerint készíti elő a beruházás megvalósításával, a Társulás működésével, fenntartásával, üzemeltetésével, előirányzat felhasználásával, előirányzat-módosításával, vagyonának használatával, hasznosításával, a készpénzkezeléssel, beszámolási kötelezettséggel, beruházással kapcsolatos feladatokat. A Manageri Szervezet feladatait a 7.2.5. pontban meghatározott szervezet látja el. 7.6. Felügyeleti Szerv A Társulás tagjait képező önkormányzatok jelen megállapodás elfogadásával az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) számú Korm. rendelet 13. §. (6) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a Társulás felügyeleti szerveként - _________________, - _________________ Önkormányzat képviselő-testületét jelölik ki. A felügyeleti szerv köteles az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) számú Korm. rendelet rendelkezéseiben foglalt kötelezettségeinek eleget tenni. 8./ A Társulásra átruházott önkormányzati döntési jogkör A Társulás tagjait képező önkormányzatok képviselő-testültei - szükség szerint az önkormányzati rendeleteik egyidejű módosítása mellett - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 11. és 20. §. (3) bek-ben foglalt felhatalmazással élve - a Társulásra ruházzák az alábbi feladat és hatásköröket: a.) jelen szerződés 3. pontjában meghatározott feladatok teljesítésével kapcsolatos közszolgáltatói szerződés megkötése,
b.) jelen szerződésben a Társulás feladatának ellátása érdekében a Társulási Tanácsra átruházott valamennyi feladat és hatáskör. 9./ A Társuláshoz való csatlakozás 9.1. A Társuláshoz történő csatlakozást a Társulási Tanács hagyja jóvá, kizárólag hulladékkezelés és környezetvédelmi feladatok ellátása érdekében csatlakozni kívánó azon - megyei avagy megyehatáron túli - önkormányzatok képviselő-testületei számára, akikkel a műszaki kapcsolat már meg van, illetve az kialakítható, és akik jelen szerződést magukra nézve teljes mértékben kötelezőnek ismerik el. A Társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntése szükséges a Társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz. A Társulás jogosult az ország határon túli, külföldi országok önkormányzataival a 3. pontban meghatározott feladatok teljesítése érdekében megállapodást kötni. 9.2. A csatlakozási szándék kinyilvánításához a társulni kívánó képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szükséges, amelyben rögzítést nyer, hogy a testület elfogadja a Társulás céljait, a feladat megvalósításához ráeső költségvetési hozzájárulást biztosítja. A csatlakozás teljes elfogadása esetén a Társulás alapító okiratát a tagok körére vonatkozóan módosítani kell és a változást a Magyar Államkincstár Területi Államháztartási Hivatalához be kell jelenteni. 10./ A Társulás, tagsági viszony megszűnése 10.1. Jelen társulási megállapodás megszűnik: a.) b.) c.) d.)
valamennyi tag elhatározásával, ha a tagok száma kettő főre csökken, bíróság jogerő döntése alapján, ha a társulás jelen szerződésben meghatározott feladatát teljesítette,
10.2. A Társulási megállapodást a tagok részéről felmondani, a 3.4. pontban meghatározott megállapodásban foglaltak betartásával, a naptári év utolsó napjával december 31-i hatállyal - lehet. Felmondás esetén a tag köteles tárgyévi vagyoni hozzájárulásának teljesítésére és köteles a felmondásával a Társulásnak okozott kár teljes körű megtérítésére. A kilépésük esetén a program keretében megvalósuló hozzájárulásukra nem tarthatnak igényt, az azon kívüli hozzájárulásának ellenértékére csak olyan mértékben és formában tartanak igényt, hogy az a Társulás további működését ne veszélyeztesse. A felmondásról szóló minősített többségi képviselő-testületi döntést 3 hónappal korábban kell meghozni, s a Társulás tagjaival kell közölni. 10.3. A Társulás Tagjainak több mint fele minősített többségével hozott határozattal a naptári és utolsó napjával - december 31-i hatállyal - kizárhatja azt a tagot, aki jelen szerződésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget.
A kizárást megelőzően az Elnök két alkalommal köteles a teljesítési határidő megállapításával felhívni az érintett képviselő-testületet. A tag felmondására vonatkozó szabályokat a tag kizárása esetén is értelemszeruen alkalmazni kell. 10.4. A Társulás megszűnése esetén a Társulás tulajdonában álló vagyon a Társulás tagjait vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg. A Társulási Szerződés tag által történt felmondása esetén a Társulás a Taggal köteles elszámolni, a vagyoni hozzájárulás arányának megfelelően, valamint a Társulást terhelő kötelezettségek figyelembe vételével a tulajdoni hányadát pénzben kell megváltani. 10.5. A Társulás megszűnése esetén a Társulás kötelezettségeiért vagyoni hozzájárulásuk arányában a tagok tartoznak felelősséggel, a 6.2.1. pontban foglaltak figyelembevételével. 11./ Egyéb rendelkezések Társuló képviselő-testületek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodásból keletkező vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalásos úton, egymás közötti egyeztetéssel kívánjuk rendezni. Az Elnök köteles a Társulás Alapító Okiratát a Magyar Államkincstár Területi Államháztartási Hivatalhoz törzskönyvi nyilvántartásba vétel érdekében intézkedni. A Társulás bélyegzője: körbélyegző a Társulás nevének feltüntetésével. Jelen szerződés szerves részét képezi a szerződéshez csatolt alábbi mellékletek: 1. számú melléklet: jelen szerződés elfogadását tartalmazó képviselő-testületi határozat, a társult önkormányzatok nevének és székhelyének felsorolásával, 2. számú melléklet: a régió területén található rekultivációra szoruló hulladéklerakó telepek részletes felsorolása 3. számú melléklet: a Társulás tisztségviselőivel összefüggo nyilatkozatok 4. számú melléklet: projekt leírás. 5. számú melléklet: a tagokat terhelő tagsági díj mértékét megállapító számítási mód 6. számú melléklet: az egyes tagokat megillető szavazati arányok megállapítása N y í r e g y h á z a , 2006. _________________ hó ___ napján Készítette és ellenjegyezte: Nyíregyháza, 2006. ________ hó ___. napján "Jenei és Balogh" Ügyvédi Iroda Dr. Jenei Imre ügyvéd
2. számú melléklet Rekultivációra szoruló hulladéklerakó telepek részletes felsorolása
Sorszá m
Település
Sorszám
Település
1.
Ajak
26.
Eperjeske
2.
Anarcs
27.
Érpatak
3.
Apagy
28.
Fábiánháza
4.
Aranyosapáti
29.
Fehérgyarmat
5.
Baktalórántháza
30.
Fényeslitke
6.
Barabás
31.
Fülesd
7.
Bátorliget
32.
Gacsály
8.
Beregdaróc
33.
Garbolc
9.
Beregsurány
34.
Gávavencsellő
10.
Berkesz
35.
Géberjén
11.
Beszterec
36.
Gégény
12.
Botpalád
37.
Gemzse
13.
Buj
38.
Gyulaháza
14.
Cégénydányád
39.
Gyügye
15.
Cigánd
40.
Gyüre
16.
Csaroda
41.
Hermánszeg
17.
Császló
42.
Hetefejércse
18.
Csegöld
43.
Hodász
19.
Csengerújfalu
44.
Ibrány
20.
Dámóc
45.
Ilk
21.
Darnó
46.
Jánkmajtis
22.
Demecser új
47.
Jármi
23.
Dombrád
48.
Jéke
24.
Döge
49.
Kállósemjén
25.
Encsencs
50.
Kálmánháza
51.
Kántorjánosi
76.
Méhtelek
52.
Kék
77.
Mérk
53.
Kékcse
78.
Mezőladány
54.
Kemecse
79.
Milota
55.
Kérsemjén
80.
Nábrád
56.
Kisléta
81.
Nagycserkesz
57.
Kisléta
82.
Nagydobos
58.
Kisnamény
83.
Nagyecsed
59.
Kisrozvágy
84.
Nagyhalász régi
60.
Kisszekeres
85.
61.
Kisvárda
86.
NagyhódosKishódos Nagykálló
62.
Kisvarsány
87.
Nagyhalász új
63.
Komlódtótfalu
88.
Nagyszekeres
64.
Kótaj
89.
Nagyvarsány
65.
Kölcse
90.
Napkor
66.
Kömörő
91.
Nemesborzova
67.
Lácacséke
92.
Nyírbátor
68.
Laskod
93.
Nyírbéltek
69.
Levelek
94.
Nyírbogát
70.
Lónya
95.
Nyírbogdány
71.
Lövőpetri
96.
Nyírcsaholy
72.
Magosliget
97.
Nyírcsászári
73.
Magy
98.
Nyírderzs
74.
Máriapócs
99.
Nyíregyháza
75.
Mátészalka
100.
Nyíregyháza
101.
Nyírgyulaj
126.
Panyola
102.
Nyíribrony
127.
Pap
103.
Nyírjákó
128.
Papos
104.
Nyírkarász
129.
Paszab
105.
Nyírkarász
130.
Pátroha
106.
Nyírkáta
131.
Penészlek
107.
Nyírkércs
132.
Petneháza
108.
Nyírlövő
133.
Piricse
109.
Nyírlugos
134.
Pócspetri
110.
Nyírmada
135.
Porcsalma
111.
Nyírmeggyes
136.
Pusztadobos
112.
Nyírmihálydi
137.
Rakamaz
113.
Nyírparasznya
138.
Ramocsaháza
114.
Nyírpazony
139.
Rétközberencs
115.
Nyírtass
140.
Rohod
116.
Nyírtét
141.
Rozsály
117.
Nyírtura
142.
Semjén
118.
Nyírvasvári
143.
Sényő
119.
Ófehértó
144.
Sonkád
120.
Olcsva
145.
Szabolcs
121.
Olcsvaapáti
146.
Szabolcsbáka
122.
Ópályi
147.
Szabolcsveresmart
123.
Ököritófülpös
148.
Szakoly
124.
Ömböly
149.
Szamosangyalos
125.
Őr
150.
Szamossályi
151.
Szamosszeg
173.
Tiszatelek
152.
Szamostatárfalva
174.
Tiszavasvári
153.
Szatmárcseke
175.
Tiszavid
154.
Székely
176.
Tornyospálca I.
155.
Terem
177.
Tornyospálca II.
156.
Tiborszállás
178.
Tunyogmatolcs
157.
Timár
179.
Túristvándi
158.
Tiszabecs
180.
Tyukod
159.
Tiszabercel
181.
Újdombrád
160.
Tiszacsécse
182.
Újfehértó
161.
Tiszadada
183.
Újkenéz
162.
Tiszadob
184.
Ura
163.
Tiszaeszlár
185.
Uszka
164.
Tiszakanyár
186.
Vaja
165.
Tiszakarád
187.
Vállaj
166.
Tiszakerecseny
188.
Vásárosnamény
167.
Tiszakóród
189.
Vasmegyer
168.
Tiszalök
190.
Zajta
169.
Tiszanagyfalu
191.
Zemplénagárd* I.
170.
Tiszarád
192.
Zemplénagárd* II.
171.
Tiszaszalka
193.
Zsarolyán
172.
Tiszaszentmárton
194.
Zsurk
3. számú melléklet
Rekultiválandó lerakók (db) Rekultiváció módja Kisvárda Nagyecsed Nyíregyháza Felszámolás (db) 8 10 1 22/2001Korm. Rendelet 5 3 7 szerinti rétegr. Tájbeillesztés 49 55 56 Összesen 62 68 64
Rekultiválandó lerakók területnagysága (m2) Rekultiváció módja Kisvárda Nagyecsed Nyíregyháza Elimination 29378 18131 5000 22/2001. Korm. 48826 80633 454650 Rendelet szerinti rétegr. Tájbaillesztés 363066 229330 351360 Összesen 441269 328094 811010
Rekultiválandó lerakók hulladék mennyisége (m3) Rekultiváció módja Kisvárda Nagyecsed Nyíregyháza Felszámolás 4695 6816 800 22/2001. Korm. 1245434 493500 4271415 Rendelet szerinti rétegr. Tájbaillesztés 222054 552748 1207364 Összesen 1472183 1053064 5479579
Összesen 19 15 160 194
Összesen 52509 584109 943756 1580374
Összesen 12311 6010349 1982166 8004826
A projekt leírása 1. A program főbb adatai •
Tervezett települések száma
: 240,0 db
•
Érintett lakosszám
: 595 342,0 fő
•
Keletkező hulladék tömege
: 220 000,0 Ft/év
•
Rekultiválásra kerülő lerakók száma
: 194,0 db
•
Rekultiválásra kerülő hulladék tömege
: 8,0 millió m3
•
Tervezett bruttó beruházási költsége
: 34,0 milliárd Ft
•
Tervezett bruttó beruházási költsége
: 131,0 millió €
•
Saját erő igény
: 3,4 milliárd Ft
•
A megvalósítás időtartama
: 2006-2009
A program célkitűzései A program célkitűzése, hogy a társult települések számára megteremtse a 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási Törvényben a települési önkormányzatok számára előírt kötelezettségek teljesítésének műszaki feltételeit. Ezzel hozzájáruljon: •
a fenntartható fejlődés, a jövő generációk létfeltételeinek, lehetőségeinek biztosításához,
•
az energia- és nyersanyagfogyasztás mérsékléséhez, a hulladék mennyiségének csökkentéséhez,
•
az emberi egészség, a természeti és épített környezet hulladék okozta terhelésének mérsékléshez.
A program műszaki tartalma A program műszaki tartalma kiterjed: •
az elmúlt évtizedekben 194 települési hulladéklerakón felhalmozódott, mintegy 8 millió t hulladék rekultivációjára,
•
a
keletkező
eszközökre,
hulladék
szelektív
gyűjtéséhez és
szállításához szükséges
•
az újrahasznosításra alkalmas hulladékok válogatására, bálázására, anyagában újrahasznosításra történő alkalmassá tételre,
•
a szelektíven gyűjtött biohulladékok komposztálására,
•
a vegyesen gyűjtött hulladék lerakás előtti mechanikai-biológiai stabilizálására,
•
a más célra nem hasznosítható, stabilizált hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására,
•
az építési - bontási törmelékek újrahasznosításra történő alkalmassá tételére,
•
a hasznosításra alkalmatlan inert hulladék lerakással történő ártalmatlanítására,
•
a lakosság tájékoztatására.
4. Gyűjtőkörzetek A
regionális
hulladékgazdálkodási
rendszerhez
csatlakozott
települések
a
konzorciumi szerződésben arról állapodtak meg, hogy a régión belül 3 önálló gyűjtőkörzetet, ill. hulladékgazdálkodási társulást hoznak létre az alábbiak szerint: 1. Nyíregyháza és Térsége Hulladékgazdálkodási Társulás, 2. Felső-Szabolcs és Bereg Térsége Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás 3. Szatmári Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás. A gyűjtőkörzetekhez tartozó területek lehatárolását az alábbi térkép mutatja:
A program működési területén három gyűjtőkörzet jött létre.
A gyűjtőkörzetek fontosabb adatai: Település szám
GYŰJTŐKÖRZET
db
Lakos fő
Fajlagos
Összes
hulladék
hulladék
kg/fő/év
t/év
Nyíregyháza és térsége
72
333482
434
144663
Kisvárda és térsége
79
137342
280
38507
Nagyecsed és térsége
89
124518
280
34911
240
595342
366
218081
ÖSSZESEN
A 10 éves időtartamra méretezett létesítmények kapacitása gyűjtőkörzetenként: Válogató Komposzt
MBS
Lerako
Lerakó Lerakó tt kapacitá áló kapacit GYŰJTŐKÖRZE hulladé igény terület s kapacitás ás T k t/év
t/év
t/év
t/év
m3/10 év
m2
Nyíregyháza és térsége
25 000
20 000 100 000 74 000 740 000 95 000
Kisvárda és térsége
6 000
6 000
26 000 18 000 180 000 35 000
6 000
6 000
26 000 18 000 18 0000 35 000
Nagyecsed és térsége ÖSSZESEN
37 000
32 000 152 000
110
1 100
165
000
000
000
5. Meglévő hulladéklerakók rekultivációja A jelenlegi állapotok alapján az érintett települések legfontosabb és legsürgetőbb feladata a múlt kárainak – azaz az elmúlt évtizedekben lerakott, mintegy 8 millió m3 hulladék okozta környezeti terhelések – megszüntetése. A felmérések alapján hulladékgazdálkodási rendszerhez csatlakozott településeken összesen 194 rekultiválandó hulladéklerakó található. A hulladékkal szennyezett terület nagysága 2,2 millió m2, a lerakott hulladék becsült térfogata 8 millió m3.
A javasolt rekultiválási módszer, és annak költségei az alábbi szempontok alapján kerültek meghatározásra: •
a települések szennyeződés érzékenységi besorolása,
•
a maximális talajvízszint,
•
védett természeti területek,
•
a Phare Landfill program keretében végzett kockázatbecslés,
•
a területen eddig már elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálatok eredményei.
A rekultiválás módjának és költségeinek meghatározása a Felső Tisza Vidéki, a Tiszántúli
és
az
Észak-Magyarországi
Környezetvédelmi
Felügyelőséggel
együttműködve került meghatározásra. A rekultiválandó hulladéklerakókat három kategóriába soroltuk: •
Felszámolás A különösen érzékeny területen lévő, viszonylag kis hulladék mennyiséggel rendelkező lerakókból a hulladékot kitermeljük és a legközelebbi szigetelt lerakóba elszállítjuk
•
A 22/2001.(X.10.) KöM rendelet 2. számú függelékében meghatározott rétegrend szerinti lezárás Az
érzékeny
területeken,
koncentráltan
nagy
mennyiségben
lerakott,
bizonyíthatóan környezetszennyezést okozó lerakók rekultivációját terveztük ezzel a meglehetősen költséges műszaki megoldással •
Tájbaillesztés A kisebb térfogatú, alacsony környezeti kockázatot jelentő hulladéklerakók rekultivációját a lehető legkisebb területre és térfogatra történő tömörítéssel, vízzáró talajtakarással, termőföld terítésével és tájba illő növénytelepítéssel terveztük megoldani.
Valamennyi
rekultivált
lerakó
megfigyelésére,
a
terület
nagyságától
függő
darabszámú észlelő kutat tervezünk. Jogszabályi kötelezettség alapján valamennyi hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálatát el kell végezni. Számos önkormányzat már elkészíttette a felülvizsgálatot. 142 lerakó esetében azonban a környezetvédelmi felülvizsgálat még nem történt meg. Jelen program tartalmazza a fennmaradó felülvizsgálatok, valamint a rekultivációhoz szükséges kiviteli tervek elkészítését is. A javasolt rekultivációs módszerek
az
eddig
végzett
felülvizsgálatok
tapasztalatai alapján
kerültek
meghatározásra. A program rekultivációs céljai: •
142 lerakó teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatának elvégzése,
•
a 194 lerakó rekultivációjához szükséges kiviteli tervek elkészítése,
•
a 194 lerakó rekultivációjának elvégzése.
Az esetleges kárelhárítás költségeit a program nem tartalmazza, az Országos Kármentesítési Alapból kerül finanszírozásra.
6. A hulladékgazdálkodási rendszer technológiai leírása A program fő célja a társult 240 település mintegy 600 ezer lakosát kiszolgáló települési szilárdhulladék-kezelési rendszerének megvalósítása. 6.1. A hulladékgyűjtés és -kezelés technológiai folyamata A program hulladékhasznosítási rendszerét, a szelektív hulladékgyűjtés és a mechanikai-biológiai kezelés folyamatát és eredményét az alábbi ábra foglalja össze. TELEPÜLÉSISZILÁRDHULLADÉK 100 % 100%
SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT Szervess
16% Aprítás
VEGYESEN GYŰJTÖTT Szerves + Szervetlen 60%
24%
Aprítás
Fémlevál.
Szeparálás Fémlevál.
Fémleválasztás
Előérlelés.
Kézi vál.
Rostálás 30% Szervetlen Lerakás Szerves 30% Bio-stabilizálás
Utóérlelés
Rostálás
Komposzt. 11%
Bálázás
Hasznosítás 24%
Újrahasznosítás
Rostálás
Lerakás 30%
20% Lerakás Lerakás
6.1.1. Szelektív hulladékgyűjtés A háztartásoknál alkalmazandó szelektív gyűjtési technológia alapvetően eltér a családi házak és a lakótelepi lakások esetében. A megyére jellemző a családi házas lakóterület típus túlsúlya (kb. 80%). A kertvárosi területeken és a falvakban lakóházanként 2 db 120 l-es (eltérő színű) edény kerül rendszeresítésre a hulladék szelektív gyűjtésére: az egyik edénybe kerül a „hasznosítható” (műanyag, üveg, papír, textil, fém) frakció, míg a másik edény fogja tartalmazni a nedves, biológiailag bontható (szerves, konyhai hulladék, élelmiszer csomagolására használt papír, kerti zöld, stb.) frakciót. Emellett javasolt a helybeni komposztálás. Az emeletes házak esetében – részben a helyszűke, részben a nedves, szerves hulladék konténerben való hosszabb tárolásának lehetetlen volta miatt - nem valósítható meg a kétkukás rendszer. Ebben az esetben a hulladék begyűjtése az eddig megszokott rendszer szerint történik majd. A városokban a hulladék szelektív gyűjtése a mindösszesen 630 hulladék szigeten és a 20 épített, valamint 4 mobil hulladék udvaron történik majd. A gyűjtőszigeteket a lakótelepi területeken kívül forgalmas üzletek, sétálóutcák, bevásárló központok és közintézmények közelében helyezzük majd el. 6.1.2. Komposztálás A szelektíven gyűjtött biohulladékok hasznosítására a nyíregyházi hulladékkezelő telepen zárt vasbetonkamrás komposztálót tervezünk, a koncentráltan nagy mennyiségű
biohulladék
okozta
szaghatások
és
mikrobiális
szennyezés
megakadályozása érdekében. A másik két központban és a térségi hulladékkezelő telepeken a szelektíven begyűjtött biohulladék komposztálására féligáteresztő fóliával takart komposztálót terveztünk. A tervezett technológiák előnye, hogy biztosítják az ideális hőmérsékletet, oxigén- és nedvességtartalmat, valamint a folyamatok nyomon követését. A szagkibocsátás és a mikrobiológia levegőszennyezés mindkét eljárásnál minimális mértékű.
CO2
CSAPADÉK
HŐMÉRSÉKLET ELOSZLÁST MÉRŐ SZONDA
OXIGÉN SZONDA SZAGANYAGOK
NEDVESSÉG GORE® TAKARÓANYAG
HŐ
KÓROKOZÓK, SPÓRÁK
LEVEGŐ
LEVEGŐ
6.1.3. A hulladék válogatása A szelektíven gyűjtött hulladékot a három körzeti hulladékkezelő telepen létesítendő válogatókban 6-10 frakcióra bontjuk. A válogatott hulladékot fajtánként bálázással készítjük elő az újrahasznosítás helyére történő elszállításra.
6.1.4. A hulladék mechanikai-biológiai stabilizálása A mechanikai-biológiai stabilizálás bevezetését a 23/2003 (XII. 29) KvVM rendelet teszi kötelezővé. A hulladéklerakó telepre beszállításra kerülő vegyes hulladékot egy tároló bunkerba öntik, a bunkerból homlokrakodóval emeljük egy durva aprítóba. A berendezés a hulladékot 100-200 mm-es darabokra aprítja. Az aprított hulladékot egy 80 x 80 mm lyukbőségű rostán 2 frakcióra bontjuk. A tapasztalatok szerint a rostán fennmaradó, ill. áthulló hulladék mennyisége megközelítőleg azonos. A fennmaradó frakció közvetlenül a lerakóba kerül. A rostán áthulló frakció, amely a biológiailag bontható hulladékok döntő többségét tartalmazza aerob fermentálásra (stabilizálásra) kerül. A fermentálást a folyamat gyorsítása és a területigény csökkentése érdekében zárt, vasbeton kamrákban kívánjuk megvalósítani. A technológiai folyamathoz szükséges oxigént a kamrában elhelyezett hőmérséklet és oxigén-mérőszondáról történő vezérléssel biztosítjuk. A használt levegő biofilteren keresztül kerül ki a légtérbe.
A fermentálás után a hulladék utóérlelésére a hulladéklerakó depónián kerül sor. A stabilizált hulladék a depónián takaróföld helyett kerül elterítésre. A program égetési technológiát nem tartalmaz, de az MBS kezelés eredményeként égetésre alkalmas hulladékot termel. A lerakott hulladék mennyiségének alakulása hulladékhasznosítási technológiák függvényében:
Az MBS kezelés hatására a szerves hulladék szabályozott körülmények között aerob mikroorganizmusok segítségével bomlik le. Ennek eredményeként – szemben a depóniában lejátszódó fakultatív aerob-anaerob folyamatokkal – metángáz (CH4) nem keletkezik. Ezzel a hulladékgazdálkodási program jelentős mértékben hozzájárul az üvegház-hatású metángáz kibocsátás csökkentéséhez.
A depóniában keletkező metán (CH4) időben változását az alábbi grafikon szemlélteti:
6.1.5. A hulladék lerakása A szelektív hulladékgyűjtés, a vegyes hulladék mechanikai-biológiai stabilizásása és a program folytatásaként egy későbbi időszakban a magas energiatartalmú hulladék termikus
hasznosítása
jelentős
mértékben
elősegíti,
hogy
a
lerakással
ártalmatlanított hulladék mennyisége – összhangban az Uniós direktívákkal – egyre kisebb arányú legyen. A program élettartamának első éveiben a lerakás még megközelíti az 50 %-ot. A program élettartalmának közepére ez már 15-20%-ra is lecsökkenhet. A lerakásra kerülő hulladékot a 22/2001. (X.10) KÖM rendelet előírásainak megfelelő aljzatszigetelésű depóniákban tároljuk. A következő ábra a depónia építésének és lezárásának sematikus ábrázolása:
6.1.6. Építési törmelék hasznosítás A kommunális hulladéklerakók kapacitásának kímélése érdekében nagy gondot kívánunk fordítani az inert hulladékok gyűjtésére, hasznosítására és lerakására. A három gyűjtőkörzet központjában egy-egy telepített építési törmelék feldolgozó gépsort tervezünk. Ezzel biztosítható, hogy térségenként az újrahasznosításra alkalmassá tehető építési hulladékok feldolgozásra, majd hasznosításra kerüljenek. Nyíregyháza térség esetében egy mobil feldolgozó gépsort is tervezünk, mellyel – szükség szerint a két másik gyűjtőkörzet területén is – a helyszínen lehet a koncentráltan nagyobb mennyiségben keletkező építési törmeléket feldolgozni. A regionális és a térségi hulladékkezelő központokban egyaránt tervezzük inerthulladék lerakó létesítését. Az inerthulladék lerakókat a szabad kapacitással rendelkező, de bezárásra kerülő depóniák esetében a rendelkezésre álló szabad kapacitás területén alakítjuk ki.
