A Budapesti Német Iskola Thomas Mann Gimnázium Belső Szabályzata (A Külföldön Működő Iskolák kézikönyve alapján - 1/2006)
A minősítés és a magasabb évfolyamba lépés rendje a Budapesti Német Iskola - Thomas Mann Gimnázium 2012. október 16-án megtartott tantestületi értekezletének határozata
I. Hatály A Budapesti Német Iskola négy évfolyamos alapfokú iskola és nyolc évfolyamos középfokú iskola. A minősítés és a magasabb évfolyamba lépés rendje érvényes az alapfokú oktatás évfolyamaira (1-4. évfolyamok), az 5-10. évfolyamokat felölelő középfokú oktatás orientációs évfolyamaira, valamint a középfokú oktatást nyújtó többi évfolyamra: a szakiskolai1, a szakközépiskolai2 valamint gimnáziumi iskolatípusban tanuló tanulókra. Az orientációs szakasz az 5-6. évfolyamokat foglalja magába, amely után a tanulók az alsó középfokú oktatás 7-10 évfolyamain3 tanulnak tovább. Az alsó középfokú oktatás tanulóinak kiállított bizonyítványokban fel van tüntetve, hogy melyik iskolatípusba jár a tanuló. (szakiskola, a szakközépiskola vagy gimnázium) I. 1. Az alsó középfokú oktatás orientációs szakasza (5-6. évfolyam) Az alsó középfokú oktatás orientációs szakasza az 5-6. évfolyamot foglalja magában. Az 5. évfolyam végén az adott osztályban tanító tanárok minden egyes tanuló esetében javaslatot tesznek arra, hogy melyik iskolatípusban tanuljon a tanuló tovább. (szakközépiskola, szakiskola, gimnázium). Ha az iskola javaslatával a szülők nem értenek egyet, a következő tanévre vonatkozólag a szülők/gondviselők döntése a mérvadó. Annál a tanulónál, akit az osztályértekezleten a tanárok szakiskola iskolatípusra javasoltak, csak a szakközépiskolai státusz jöhet szóba. Az iskolatípusba történő végleges besorolás a 6. évfolyam végén történik az iskola döntése alapján. Az orientációs évfolyamok elvégzése után lehetővé kell tenni a tanulók számára az iskolatípusok közötti átjárhatóságot. Ennek értelmében a szülő a 8. évfolyam végéig, általában a tanév végén, írásban kérheti gyermekének más iskolatípusra történő besorolását, illetve az iskola is tehet erre vonatkozó javaslatot. A szakközépiskola iskolatípusba besorolt tanuló átmehet az osztályozó értekezlet határozata alapján a középfokú oktatás felsőbb évfolyamába, ha bizonyítványának átlaga német, matematika, angol és egy természettudományos tárgyban eléri a 2,5-es átlagot és a többi tárgyban a 3,00 átlagot. Ezen túlmenően a második idegen nyelvben meglévő szükséges ismereteket is bizonyítania kell.
1
Hauptschule
2
Realschule
3
Sekundarstufe I
1
I. 2. Alsó középfokú oktatás4 (5-10. évfolyam) Az alsó középfokú oktatás az 5-10. évfolyamot foglalja magába. A 10. évfolyam meghatározó jelentőségű a tanuló iskolai pályafutásában és kettős feladata van: egyrészt ez a tanulónak az alsó középfokú oktatásban töltött utolsó éve, ugyanakkor felkészíti a tanulót a felső középfokú oktatásra (11-12 évfolyam).
Az a szakközépiskola iskolatípusba járó tanuló, aki az iskola engedélyével a 10. évfolyam elvégzése után átmehet a felső középfokú oktatás gimnáziumi iskolatípusába, köteles a felső középfokú oktatás gimnáziumi szintű 10. évfolyamát újra járni. A szakközépiskola iskolatípus tanulója akkor lesz jogosult a felső középfokú oktatás gimnáziumi iskolatípusba történő váltásra, ha a szakközépiskolai bizonyítványában a kötelező és a kötelezően választható tárgyakban elérte a 3,0 átlagot, ezen belül német, matematika és angol tantárgyakban elérte a 3,0-es átlagot, és a felsorolt tárgyak egyikében sincs „mangelhaft (5)” vagy „ungenügend (6)” osztályzat. Ezen kívül a második idegen nyelv tantárgyban is bizonyítania kell a szükséges ismeretek meglétét.
I.3. Felső középfokú oktatás5 (más néven kvalifikációs szakasz, 11-12. évfolyam) A felső középfokú oktatásban résztvevő tanulókra a Szövetségi- Tartományi Bizottság 1994.09.28-i határozatában a külföldi német iskolákban folyó felső középfokú gimnázium szintű oktatásra megállapított irányvonalak érvényesek a 2008.09.17-i módosításokkal egységes szerkezetben.
II. Általános alapelvek / rendelkezések II. 1. Döntéshozatal A tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos döntések – a továbbhaladás, ill. az osztályismétlésre utasítás - pedagógiai intézkedések, amelyek célja, hogy a tanuló egyéni fejlődését és tanulmányi előmenetelét az adott évfolyamra általános érvénnyel meghatározott tantervi követelményekkel összhangban tartsa. A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről hozott döntéssel biztosítja az iskola a következő évfolyamokon úgy a tanuló, mint az egész évfolyam tanulmányi haladását. Ennek az alapelvnek ellentmond, ha az iskola a tanuló magasabb évfolyamba történő lépését feltételesen, meghatározott időre engedélyezi, ezért erre csak rendkívüli esetben és legfeljebb három hónapos próbaidő kikötésével van mód. A határidő letelte után az osztályértekezleten dönteni kell a tanuló végleges besorolásáról.
A magasabb évfolyamba lépésről hozott döntés alapja a tanulónak a második félévben elért teljesítménye, melynél a tanuló tanulmányi előmenetelét a teljes tanévre vetítve kell figyelembe venni. A súlyozás (egyéb teljesítmény és írásbeli számonkérés: dolgozatok és nagydolgozatok aránya) szempontjait a szakmai értekezleten határozzák meg. A döntésnél beszámításra kerülnek a kötelező tantárgyakban szerzett jegyek, valamint fontos szempont a tanuló személyiségének általános fejlődése. 4
Sekundarstufe I.
5
Oberstufe/Qualifikationsstufe
2
A tanuló teljesítőképességének megítélésénél minden tantárgynak szerepe van, annak is, amelyeket a tanuló a következő tanévben nem fog tanulni, vagy nem kötelezően teljesítendő tantárgyként fog tanulni. A továbblépés szempontjából jelentősége van az időszakos jelleggel előírt tárgyaknak is, melyek a bizonyítványban mint ilyen vannak feltüntetve.
II. 2. A bizonyítványok típusai, tartalma, bizonyítványosztás A bizonyítványok lehetnek: félévi értesítő, év végi bizonyítvány, távozási bizonyítvány (az iskolából végzettség nélküli távozást igazoló bizonyítvány) és a záró bizonyítvány (középiskola tanulmányokat lezáró bizonyítvány). Távozási bizonyítványt annak a tanulónak kell kiállítani, aki záró bizonyítvány megszerzése nélkül távozik az iskolából. Amennyiben a tanuló a magasabb évfolyamba lépés időpontjában vagy a tanév utolsó négy hetében hagyja el az iskolát, úgy a magasabb évfolyamba lépésről a távozását megelőzően dönteni kell. A félévi értesítőket a tanév első félévének utolsó tanítási napján kapják meg a tanulók. Az év végi bizonyítványokat a tanév utolsó tanítási napján kell kiosztani.
II. 3. A bizonyítványban szereplő jegyek és azok értelmezése A jegyek értelmezése: sehr gut6
(1)
A teljesítmény a követelményeknek a legteljesebb mértékben, minden tekintetben megfelel.
gut7
(2)
A teljesítmény a követelményeknek megfelel.
befriedigend8
(3)
A teljesítmény általánosságban megfelel a követelményeknek.
ausreichend9
(4)
Bár a teljesítmény hiányosságokat mutat, a legfontosabb követelményeknek még megfelel.
mangelhaft10
(5)
A teljesítmény nem felel meg a követelményeknek, de a szükséges alapismeretek megléte arra utal, hogy
a hiányosságok belátható időn belül behozhatók. ungenügend11
(6)
A teljesítmény nem felel meg a követelményeknek, és az alapismeretek annyira hézagosak, hogy a
hiányosságok belátható időn belül nem hozhatók be. Köztes jegyeket nem lehet adni.
6
kitűnő
7
jó
8
közepes
9
elégséges
10
elégtelen
11
elégtelen
3
A felső középfokú oktatás gimnáziumi iskolatípusának 11. és 12. évfolyamán tanuló tanulók teljesítményének értékelése pontrendszerrel történik. A hatjegyű rendszerben megállapított jegyeknek a tizenöt pontos rendszerbe történő átváltásánál a következő kulcsot kell alkalmazni.
Jegy
Pont
+ 1 -
15 14 13
+ 2 -
12 11 10
+ 3 -
9 8 7
+ 4 -
6 5 4
+ 5 -
3 2 1
6
0
II.4. Az órai munkára és magatartásra adott jegyek Az órai munkára és a magatartásra adott jegyek az 5-11. évfolyamon minden típusú bizonyítványban rögzítésre kerülnek, a 12. évfolyamon pedig az első félév végi bizonyítványban (ez egyúttal a kvalifikációs szakasz 3. félévi bizonyítványa). Az órai munkára adott osztályzat minősíti a tanuló órai munkáját, amelynél fontos szempont a tanuló szorgalma, azaz annak mérlegelése, hogy mennyire aktívan, rendszeresen és motiváltan vesz részt a tanuló a tanítási órán: az órai munkában, a feladatok közös megoldásában és a hozzászólásokban. A további szempontok közé sorolandó a tanítási órán tanúsított figyelem, a szükséges felszerelés behozatala és a házi feladatok elkészítése. Az órai munkára kapott jegy a tanuló tanulmányi teljesítményéről nem nyújt információt. A tanuló teljesítményét az órán kapott érdemjegyek, illetve az úgy nevezett szóbeli jegy minősíti, amely az egyéb teljesítmény kategóriájába tartozik.
4
Az órai munkára adható jegyek a következők:
1
példás
2
jó
3
változó
4
hanyag
A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél a következőket kell alapul venni: magatartás, pontosság, tiszta, rendes munka, a szabályok betartása, továbbá a közös munkára való készség és képesség. Figyelembe kell venni továbbá a tanuló felelősségtudatát, társas viselkedését, konfliktushelyzetben való viselkedését, valamint az udvarias és tisztelettudó kommunikációt a tanárokkal, diáktársaival és az iskola dolgozóival.
Ha a tanuló helytelen magatartása és igazolatlan hiányzásai miatt írásbeli figyelmeztetésben és intőben részesült, ezt a magatartásjegybe be kell számítani. Amennyiben a tanulónak több mint egy írásbeli figyelmeztetése és intője van, úgy már nem kaphat „példás” minősítést. „Példás” minősítésre akkor se jogosult a tanuló, ha az iskola fegyelmező intézkedést foganatosított vele szemben.
A tanuló magatartását a következő osztályzatokkal lehet minősíteni:
1
példás
2
jó
3
változó
4
hanyag
Az órai munkára és a magatartásra adott jegyek értelmezése
jegy
értelmezés
példamutató
A tanuló magatartása és órai munkája példamutató.
jó
A tanuló magatartása és órai munkája megfelel a követelményeknek.
változó rossz/ hanyag
A A tanuló magatartása és órai munkája általában megfelel a követelményeknek. A tanuló magatartása és órai munkája nem felel meg a követelményeknek.
5
II. 5. A bizonyítvány kiállítása A bizonyítványok számítógéppel készülnek, és nem tartalmazhatnak utólagos javítást. Az 1-6-ig terjedő jegyeket számmal és betűvel is ki kell írni a bizonyítványban. A bizonyítványokat az iskola igazgatója és az osztályfőnök - vagy helyettesük - kézírásával látja el. A bizonyítványokon szerepelnie kell a bizonyítványosztás dátumának és az iskola körpecsétjének. A távozási bizonyítványról és a középiskolai tanulmányokat lezáró bizonyítványról az iskola másolatot készít és a tanuló aktájában őrzi. A többi bizonyítvány adatait azok az iratok tartalmazzák, amelyeket a tanulóról vezetni kell.
A szülő aláírásával igazolja, hogy a bizonyítvány tartalmát megismerte.
Abban az esetben, ha a tanuló valamelyik tárgyból felmentést kapott, a bizonyítványban az adott tárgy mellett osztályzat nem szerepel, az osztályzat helyén a bizonyítványt bejegyzéssel kell ellátni. A szakkörök és egyéb önkéntes iskolai foglalkozások látogatását szintén be kell írni a bizonyítványba. A félévi és év végi bizonyítványban fel kell tüntetni a mulasztott napok számát.
III. Az eljárás alapelvei
A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a tanév végi osztályértekezleten határoznak az osztályban tanító tanárok az iskola igazgatójának, vagy az iskolaigazgató megbízottjának elnöklése alatt.
A szaktanárok az értekezlet előtt eldöntik, hogy milyen jegyet kívánnak a tanulónak az adott tantárgyban adni. A jegy szakmai, pedagógiai globális értékelés eredménye, és nem valamilyen előre meghatározott séma szerinti, pusztán matematikailag számított jegy. Különösen nem támaszkodhat a tanár az osztályzat megállapításánál kizárólag az írásbeli számonkérésre – dolgozatokra – adott érdemjegyekre, hanem a tanuló évközi teljesítményét, a szóbeli órai munkáját és a beszámoltatás egyéb formáit kell megfelelő arányban figyelembe vennie. Amennyiben több mint egy egész jegy különbség van a tanuló félévi és az év végi osztályzata között, a szaktanárnak döntését indokolnia kell, mely a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.
Az osztályozó értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. Azt is dokumentálni kell, ha a magasabb évfolyamba lépés beszámításos módszerrel vált lehetővé. A tanuló buktatását az osztályozó értekezlet jegyzőkönyvében indokolni szükséges. Minden tanárnak, aki a tanulót tanítja, egy szavazata van. Véleményeltérés esetén egyszerű szavazattöbbséggel döntenek. Szavazategyenlőség esetén az iskola igazgatója (ill. helyettese) mondja ki a végső döntést. Tartózkodni nem lehet.
Amennyiben a tanuló bukásra áll, a szülőt ill. gondviselőt a tanév vége előtt, kellő időben írásban értesíteni kell. Az értesítőben jelezni kell, hogy mely tantárgyban, ill. tantárgyakban van a tanuló magasabb évfolyamra lépése veszélyeztetve. Amennyiben elmarad a szülő, ill. gondviselő értesítése, ez nem jelent jogalapot a magasabb évfolyamba lépésre.
6
IV. A magasabb évfolyamba lépésről szóló döntés alapelvei Az a tanuló, aki minden tantárgyban „ausreichend (4)” vagy annál jobb eredményt ért el, magasabb évfolyamba léphet. Ezen túlmenően akkor is magasabb évfolyamba léphet a tanuló, ha: •
teljesítménye a német, matematika, első és második idegen nyelv tantárgyakból álló tantárgycsoportban legfeljebb egy tantárgyban „mangelhaft (5)”, azonban ez a „mangelhaft (5)” jegy a felsorolt tantárgyak egyikében elért legalább „befriedigend (3)” eredménnyel kompenzálható
•
teljesítménye alapján a többi tárgy közül legfeljebb egyben nem érte el az ausreichend (4) minősítést
•
bár teljesítménye a német, matematika, első és második idegen nyelv tantárgycsoportba tartozó egyik tantárgyban és a többi tantárgy csoportba tartozó egyik tantárgyban „mangelhaft (5), de a bizonyítvány összességében három legalább „befriedigend (3)” jegyet tartalmaz, amelyek közül az egyiket vagy német, vagy matematika vagy első és második idegen nyelv tantárgyban kapta a tanuló. A zenei-művészeti tárgyakban és sportban szerzett „befriedigend (3)”, vagy annál jobb jegyből csak egyet lehet a kompenzáláshoz felhasználni
•
bár teljesítménye a többi tantárgycsoportba tartozó két tantárgyban „mangelhaft (5)”, de ezeket a „mangelhaft (5)” jegyeket legalább három „befriedigend (3)” jeggyel kompenzálni lehet, azonban legfeljebb egy „befriedigend (3)” származhat zeneiművészeti tárgyból vagy sportból
Ha a tanulónak a német, matematika valamint első és második idegen nyelv tantárgycsoportba tartozó egyik tantárgyban „ungenügend (6)” osztályzata van, évfolyamismétlésre kell utasítani. Kompenzációra nincs lehetőség. A többi tárgyban az „ungenügend (6)” osztályzat kompenzálásához legalább három „befriedigend (3)” szükséges, ebből egynek német, matematika, első és második idegen nyelv tantárgycsoportból kell származnia. A zenei-művészeti tárgyakban és sportban szerzett jegyek közül csak egy „befriedigend (3)” jegyet lehet beszámítani. A tanulót évfolyamismétlésre kell utasítani, ha a tanuló több mint két tárgyban „mangelhaft (5)” jegyet ért el, ill. ha egy tárgyban „mangelhaft (5)” és egyidejűleg egy másikban „ungenügend (6)” ill. kettő vagy annál több tárgyban „ungenügend (6)”. Ha a tanuló a gimnáziumi iskolatípusból átkerül a szakközépiskolai iskolatípusba, a második idegen nyelvet a magasabb évfolyamba lépés szempontjából figyelmen kívül lehet hagyni, feltéve, ha azt egy másik, a továbblépés szempontjából releváns tárgy helyettesíti, ill. a tantárgyak száma a második idegen nyelv nélkül is megfelel a szakközépiskola iskolatípusra előírt tárgyak számának.
7
Rendkívüli esetben akkor is magasabb évfolyamra léphet a tanuló, ha rajta kívül álló okokból nem felelt meg az évfolyamán előírt követelményeknek, azonban teljesítőképessége alapján feltételezhető, hogy a következő évfolyamon eredményesen részt tud venni a munkában. A magasabb évfolyamba lépéshez egyhangú döntés szükséges, amit részletesen meg is kell indokolni a jegyzőkönyvben. Az 1. mondat szerinti továbblépésre nincs lehetőség, ha az záró bizonyítvány megszerzésével vagy valamely jogosítvány megszerzésével jár együtt.
V. Javítóvizsga
A 6-9. évfolyamon a tanuló abban a tantárgyban, amelyikben szerzett „mangelhaft (5)” osztályzata miatt nem léphetett magasabb évfolyamba, az osztályértekezlet döntése alapján javítóvizsgára bocsátható, amennyiben így teljesíteni tudja a továbblépéshez szükséges feltételeket. Nevezetesen a javítóvizsgán bizonyítania kell, hogy a tantárgyi hiányosságait bepótolta, és képes a következő évfolyamon az adott tárgy oktatásában eredményesen részt venni. Amennyiben az osztályozó értekezleten a tanuló javítóvizsgára bocsátásáról határozat születik, erről a szülő/gondviselő a bizonyítvánnyal egyidejűleg értesítést kap. Nincs lehetőség a továbblépésre, - ha az előző tanévben a tanuló már javítóvizsgán vett részt, - az ismételt tanév végén.
VI. Nem értékelhető teljesítmény az egyes tantárgyakban
Amennyiben a tanuló teljesítményét a tanulónak felróható okokból nem lehet értékelni, úgy „ungenügend (6)” minősítést nap. Ha a tanulót rajta kívül álló okokból nem lehetett számon kérni, az adott tárgyban nem kap osztályzatot, és az adott tárgyat a magasabb évfolyamba lépésről hozott döntésnél nem számítják be.
VII. Évfolyamismétlés
Általános szabály, hogy egy évfolyam egyszer ismételhető. A megismételt évfolyam fölötti évfolyamot ugyanazon iskolatípusban nem lehet újra járni. Amennyiben a tanuló ismételten nem bocsátható magasabb évfolyamra, úgy a középfokú gimnáziumszintű oktatásból át kell kerülnie a szakközépiskola iskolatípusba, ill. a szakközépiskola iskolatípusból a szakiskola iskolatípusba. Az iskolatípusváltásról az osztályértekezleten döntenek. Amennyiben az évismétlő tanuló a tanulmányi követelményeknek a megismételt évfolyamon vagy a következőn rajta kívülálló okokból nem tud megfelelni, úgy az osztályértekezlet úgy is dönthet, hogy a tanuló maradhat ugyanazon az iskolatípusban. A szülő ill. gondviselő írásbeli kérése, és az iskola igazgatójának döntése alapján az alsó középfokú iskola tanulója egy alkalommal önként évfolyamot ismételhet. A magasabb osztályba lépésről szóló már meghozott határozatot ez nem befolyásolhatja.
8
