ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1816/2006. (VIII. 23.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Zrt. (1011 Budapest, Fő utca 14-18.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja hogy a műsorszolgáltató 2006. március 24-én megsértette az Rttv. 5/B. § (4) és 5/C. § (3) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) d) pontja, valamint a Műsorszolgáltatási Szerződés 8.2.1.1. pontja alapján esetenként 2.892.857, -Ft, azaz kettőmillió-nyolcszázkilencvenkétezer-nyolcszázötvenhét forint, összesen 5.785.714,- Ft, azaz ötmillió-hétszáznyolcvanötezer-hétszáztizennégy forint kötbért érvényesít a műsorszolgáltatóval szemben. A Testület megállapítja hogy a műsorszolgáltató 2006. március 24-én megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) d) pontja, valamint a Műsorszolgáltatási Szerződés 8.2.1.4 pontja alapján 5.207.143,- Ft, azaz ötmillió-kétszázhétezer-száznegyvenhárom forint kötbért érvényesít a műsorszolgáltatóval szemben. A kiszabott kötbér összegét az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára nyolc napon belül kell megfizetni. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület állampolgári bejelentés alapján vizsgálta a Sláger Rádió Zrt. által 2006. március 24-én sugárzott Bumeráng c. műsorszámot, és 1069/2006. (V. 25.) sz. határozatával hatósági ellenőrzést rendelt el a kifogásolt műsorszám tartalmi vizsgálata céljából. Rttv. 5/B. § (4) és 5/C. § (3) bekezdés Bemondott korhatár: Műfaj:
nincs reggeli magazin
A műsorszolgáltató sem a műsorszám, sem a szegmens előtt semmilyen figyelmeztető jelzést nem tett közzé. A bepanaszolt szegmensben az egyik műsorvezetőt - Bochkor Gábort – a születésnapja alkalmából egy szexuális segédeszközöket tartalmazó csomaggal lepték meg a kollégái. Az ajándék kibontásakor számos szexuális kellék neve elhangzott, és többnek a használatát is elmagyarázták Pirner Alma segítségével. 9:16:11-9:16:15 Bochkor: „Ez például mi? Ez egy farok-szívószál készlet?” 09:17:22-09:17:28 Boros kollégájára, Bochkor Gáborra célozva azt kérdezi Almától: „Ránézésre? Te azért … te értesz hozzá! Nem? Mondjuk, perverz?” Alma: „Reméljük!” Bochkor: „Reméljük? Jó!” 9:17:36-09:18:02 Boros: „Bocsi, én azt hiszem, hogy színes lesz a te szexuális életed!” Bochkor: „Ez a kis tollacska?” Alma: „Ez egy tollas simogató, elő- és utójátékokhoz!” Bochkor: „Jaj de édes! Jaj de drága! Na most, akkor ezek a pénisz-szívószálak… ezek, ezek miért kerültek az én csomagomba? Vagy ezt a …ja.. a páromnak majd a koktéljába?” Alma: „Akár! Vagy, hogyha mondjuk rendezel egy partit, ahol vannak hölgyvendégek is, akkor ez ráadásul a sötétben világít!” 09:18:12-09:18:34 Bochkor: „Ez mi? Ez… így kell kikötözni a nőt?” Alma: „Igen!” Bochkor: „Tehát a nyakába rakom a pántot, lebilincselem a két lábát, és a nyaka hátrafeszíti a lábát, így nekem szabad a behatolás!” Alma: „Tehát nem tudja összezárni a lábát! Na, milyen ötlet!” Bochkor: „Nem tud védekezni! Nagyon jó! […]” Boros: „Ne haragudj! Ez egy kényszer alkalmazási eszköz tulajdonképpen?” Alma: „Hát, amennyiben a hölgy élvezi, nem!” Boros: „És ha nem?” Alma: „Hát akkor igen!” (A nő elneveti magát.) 09:18:35-09:19:08 Bochkor: „Ez egy kis flakon, eper van rajta és DeepThrought, azaz Mély Torok van ráírva!” Alma: „Azaz Mély Torok síkosító!” Bochkor: „Torok síkosító? Ilyen is van?” Boros: „Ezt kell itatni a hölggyel előtte?” Voga nevetve mondja: „Olyan száraz a torkom!” Alma: „Mély Torok nevezetű síkosító, aminek lényege ugye az, hogy eper ízű! Tehát hogyha esetleg a hölgy partnered nem kedveli annyira az orális szexet, akkor, ha bekened esetleg a nemi szerved ezzel az eper ízű… kis történettel, akkor…!” Bochkor: „De akkor át tudom őt verni, hogy ez eper? Ez nem nemi szerv, hanem eper?” Alma: „Hát, csak nem!” 09:19:15-09:19:24 Bochkor: „De mi a pénisz XXL krém?” Alma: „Hát, ez péniszméret növelő krém! Nem tudom, szükséged van-e ilyesmire?” Bochkor: „Hát, nem hiszem!” 2
Boros: „Csökkentőt szeretne kérni! Olyan nincs?” (Nevetni kezdnek.) 09:19:45-09:20:03 Bochkor: „Hú, ez egy pumpa?” Alma: „Péniszpumpa!” Bochkor: „Jaj de jó! Igen! Ezt hogy használom?” Alma: „Ilyen volt, ilyen lett!” Bochkor: „Ezt akkor próbáljuk bemutatni!” Alma: „Jó, hát vedd elő, és akkor esetleg be tudjuk mutatni!” Bochkor: „Igen, és akkor ez mit csinál velem?” Alma: „Tehát itt ugye az a lényeg szintén, hogy az erekciót növeli és keményíti a hímvesszőt.” 09:20:15-09:20:50 Alma azt meséli, hogyan kell a péniszpumpát használni: „Ráhúzod a hímvesszőre, és elkezded pumpálni!” Bochkor: „Jaj, ez nagyon jó! Tapadókorongos… tapadókorongos nőkifeszítő!” Alma: „Igen! Ennek az a lényege, hogy ezt üvegfelületekre, illetve csempefelületekre, de ami ennél sokkal izgalmasabb… mondjuk autómotor-háztetőre…!” (A műsorvezetők elégedetten felordítanak.) Bochkor: „Négy helyen: a két karját és a két …” „És a két bokáját!” Bochkor: „Két bokáját egy ilyen tapadókoronggal ki tudom… tehát gyakorlatilag ide az üvegkalitkára fel tudok tapasztani egy nőt!” Alma: „Simán!” Boros: „Namost, ez azért jó egyébként, mert ennek nem csak a nő örül, hanem a szomszédok is, a járókelők!” Voga: „Menet közben lehet használni, nem esik le az autóról!” 09:21:01-09:21:17 Bochkor: „[…] ez egy műkéz!” Voga: „És ez helyettem megcsinálja!” (Hangosan nevetnek.) Alma: „Ha esetleg elfárad a tiéd! Egyébként ebbe a kézbe… ebbe a kézbe tudsz tenni egy vibrotojást is, tehát még vibrál is a kéz!” 09:21:48-09:22:13 Alma az anál-special nevű „játékszert” mutatja be: „Ez is nagyon izgalmas, amennyiben a párod kedveli a szendvics-szexet, de mondjuk nem vagy annyira bevállalós, hogy még egy férfit hazavigyél…!” Voga: „Vagy, ha nem villás a farkad!” Alma: „Akkor esetlegesen a hímvessződre, illetve a herezacskódra erősíted… ezzel a két péniszgyűrűvel…!” 09:22:58-09:23:07 Boros: „Kis korbácsocska!” Alma: „Ez egy kis paskoló!” Boros: „Paskoló! Pajkos paskoló!” Bochkor: „Szereted az ilyet?” Alma: „Aha!” Bochkor: „Amikor ütik a mid?” Alma: „A fenekem, mondjuk!”
3
09:23:18-09:23:31 Alma: „Igen, hogyha nem bírsz az asszonnyal, akkor, hogyha ezt a szilikonból álló golyót esetleg a szájába teszed egy szíjjal, akkor biztos, hogy nem bír beszélni! Csak mondjuk ez nem olyan jó orális szexnél!” Bochkor: „Nem, ez kimondottan akadályoz!” 09:23:34-09:23:47 Boros egy másik eszközről kezd beszélni: „Ez a fütyi… fütyi végén egy ilyen kis lánc!” […] „Kis láncos kisegítő eszköz!” (Hangosan nevetnek.) Alma: „Ez is egy nagyon érdekes történet!” Boros: „Rá kell hegeszteni a fütyire!” 09:24:21-09:24:29 Miután az egyik eszközön egy gombot megnyomtak, női sóhajtás és nyögés hallható, amire Alma azt mondja: „És egy női hangot utánzó orgazmus kulcstartó!” A férfiak egyszerre kiáltják: „Orgazmus kulcstartó!” A Ket. 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jog gyakorlása érdekében a Testület a műsorszolgáltató részére megküldte a hatósági ellenőrzés megállapításait, és felhívta, hogy az ügyre vonatkozó nyilatkozatát a kézhezvételtől számított nyolc napon belül tegye meg. A műsorszolgáltató a felhívásra tett nyilatkozatában a kiskorúak védelmére vonatkozó előírások megsértésével kapcsolatban kifejtette, hogy „a szabad véleménynyilvánítás joga olyan alkotmányos alapjog, amelyet a törvény ugyan korlátozhat, azonban (…) fokozott körültekintéssel kell eljárni. (…) figyelembe kell venni, hogy itt egy hosszú évek óta sugárzott és a hallgatók széles köre által kedvelt reggeli rádióműsorról van szó, amelyet nem lehet az éjszakai órákban sugározni, ez esetben tehát a kiskorúak érdekét érvényesíteni kívánó törvényi rendelkezés érvényesítése az említett alkotmányos alapjogot valóban súlyosan korlátozza, hiszen nem arról van szó, hogy egy adott műsorszámot a kívánttól eltérő időpontban lehet sugározni, hanem arról, hogy a közkedvelt reggeli műsorszámot egyáltalán nem lehet sugározni.” A műsorszolgáltató szerint a szexualitás olyan téma, amelynek említése – elméletileg – veszélyeztetheti a kiskorúak erkölcsi fejlődését, azonban az adott eset kapcsán több olyan körülmény áll fenn, amelyek az elméletileg meglévő veszélyeztetettséget annullálhatják: -
-
Figyelembe kell venni, hogy a Bumeráng egy humoros műsor, amelyet a hallgatók a „helyén kezelnek”, azaz az ott elhangzottakat nem veszik komolyan. Az ilyen jellegű műsorokban nem elsősorban a téma, hanem annak megjelenítése határozza meg azt, hogy az adott műsorszám valóban károsan befolyásolja-e kiskorúak személyiségfejlődését. Fontos szempont az is, hogy a mai világban, a kiskorúakat érő információdömpingben máshol húzódik meg az a határ, amelyen túl egy adott szöveg károsan befolyásolná a kiskorúak erkölcsi fejlődését.
Az Rttv. 10. § (5) bekezdése sérelmének felmerülésére reagálva a műsorszolgáltató arra az álláspontra helyezkedett, hogy a cég nevének elhangzása az adott összefüggésben nem semleges információ, hanem a beszélgetés szerves részét képezte, és nem ösztönzött az eszközök megvételére.
4
A Testület meghallgatta a kifogásolt műsorszámot, és a műsorszolgáltató nyilatkozatát is figyelembe véve megállapította, hogy a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Zrt. megsértette az Rttv. 5/B. § (4) és 5/C. (3) bekezdéseiben foglaltakat, mivel a Bumeráng c. reggeli magazinműsorában olyan tartalmú beszélgetést közölt, amelyet IV. kategóriába kellett volna sorolnia, és így azt csak 22:00 óra után lehetett volna közzétenni. A beszélgetés során a különböző szexuális segédeszközöket olyan részletezően mutatták be, hogy az túllépte a III. kategória tartalmi elemeit is. Erre vonatkozóan a Médiatörvény kimondja: 5/B. § (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. (4) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott. A Testület 1494/2002. (X. 17.) sz. ORTT határozatában kimondta: „III. Kategória: 16 éven aluliak számára nem ajánlott „Tekintettel arra, hogy a 16 évesek többsége már maga is rendelkezik több-kevesebb szexuális tapasztalattal, az intim szexuális tevékenység visszafogott, stilizált képi ábrázolása, valamint erre vonatkozó közvetett verbális utalások megengedettek. A szexualitás vizuális ábrázolásának elfogadható mértéke kapcsán lényeges szempont, hogy az kizárólag színlelt módon és nem részletezően kerülhet bemutatásra, figyelemmel arra, hogy a naturális ábrázolásmód egy magasabb korhatári kategóriát követel meg.” IV. Kategória: 18 éven aluliak számára nem ajánlott A műsorszolgáltatónak a IV. kategóriába kell sorolnia azokat a műsorszámokat, amelyekben az intim szexuális tevékenység nyíltan, naturális részleteivel kerül ábrázolásra, azonban még nem meríti ki a pornográfia fogalmát.” A Bumeráng c. műsorszámban az ajándékba kapott szexuális segédeszközöknek nemcsak a neve hangzott el, hanem azok használatáról is részletesen beszámoltak, a meghívott hölgyvendég aprólékosan ecsetelte azok funkcióit. A kb. 10 perces beszélgetés során a műsorvezetők és Pirner Alma végigvették, hogy az egyes ajándékok mire, illetve hogyan használhatók a szexuális együttlét során. A Testület megállapította, hogy a szexualitás közvetlen módon jelent meg a műsorban azáltal, hogy a résztvevők részletezően beszéltek a szexuális aktusról és az egyes segédeszközök szerepéről, arról, hogy azok miért és hogyan fokozzák a szexuális együttlét örömeit. A kifogásolt műsorrészlet alkalmas lehetett szexuális ingerkeltésre is.
5
A Fővárosi Bíróság 24. K.32571/2005/6. sz. ítéletében kifejtette: „(…) a műsorszolgáltatónak egy-egy műsorszám minősítése kapcsán vizsgálnia kell a műsorszámban feldolgozni kívánt témát, a feldolgozás módját és eszközeit. A szexualitás ábrázolása vagy műsorszámon belüli megjelenítése esetén a (…) mérlegelést a törvényi szempontok alapján köteles elvégezni. (…) A mérlegelés során a műsorszolgáltatónak figyelemmel kell lennie arra is, hogy a műsorszámban bemutatott szexualitás közvetlen vagy közvetett módon jelenik meg, illetve az ilyen tartalmú műsorrészek fajsúlyára és megjelenítésének arányára, a műsorszámon belül elfoglalt helyére. A (…) törvényi tényállásnak a „különösen azáltal, hogy” fordulata arra mutat, hogy a törvényalkotó szerint (az erőszak) és a szexualitás eleve olyan magatartásformát képvisel, amely – az ábrázolás mikéntje, illetőleg az ábrázolás kontextusától függően – károsan hathat a kiskorúak egészséges fejlődésére. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a műsorszámban megjelenik a szexualitás, mint téma (…), a műsorszolgáltatónak vizsgálnia kell a megjelenített, és a törvény által nevesített magatartásforma ábrázolásának a mibenlétét, milyenségét, a megjelenítés módját, a megjelenítés kontextusát.” A műsorszolgáltató érvelésére reagálva fontos megjegyezni, hogy nem a szexualitás, mint téma indokolta a műsorszám IV. kategóriába sorolását, hanem az a kontextus, amelyben Boros Lajos és Bochkor Gábor a szexualitásról társalogtak. A médiumon keresztül könnyen elérhető szexuális információ ugyanis akkor nem rejt veszélyeket, ha a kiskorú fejlődési szintjének megfelelően nyújt tájékoztatást. Az ajándékok használatának ismertetése és az azokhoz fűzött megjegyzések által a szexualitás annak intellektuális és érzelmi jelentőségétől teljesen megfosztva, a fizikai aktus szintjére alacsonyítva jelent meg. A naturális célozgatások révén a műsorrész kimerítő részletekkel szolgált az intim szexuális tevékenységre vonatkozóan. A Testület álláspontja szerint a nemiség, a szexuális együttlét ilyen kontextusban való tárgyalása alkalmas volt arra, hogy károsan befolyásolja a 18 éven aluli korosztály egészséges szellemi, erkölcsi fejlődését. A Sláger Rádió Műsorszolgáltató Zrt. az általa megküldött nyilatkozatban a Bumeráng c. műsor humoros, könnyed stílusát is fontos körülménynek tartotta. A műsorszámban azonban a könnyed hangvétel, a vicces hozzászólások célja nem az volt, hogy elősegítse a kényes téma helyes értelmezését a 18 éven aluliak számára, illetve a humoros beszélgetés nem tette lehetővé, hogy a kis-és fiatalkorúak a hallottaktól kellő módon „távoltartsák magukat”. A nemi érés időszakában lévő serdülők egyre inkább érdeklődnek a szexualitással összefüggő kérdések iránt, és az azonosulási mintákat az őket körülvevő környezetben keresik. A műsorban olyan extrém szexuális eszközökről, magatartási formákról volt szó, amelyeket az adott korosztály követendőnek tekinthet, illetve megzavarhatja nemi, szexuális fejlődésüket. A távolságtartás és a megfelelő értelmezés helyett az obszcén, vicces hozzászólások azt a hamis képzetet kelthették a gyermekekben, hogy az ilyen jellegű segédeszközök és vágyfokozók használata teljes mértékben hétköznapi, elfogadott dolog, akár még a saját korosztályukban is. Ráadásul többször extrém szexuális szokásokra is történtek utalások (pl. a partner kikötözése, szájának betömése), melyek a szereplők hangos nevetéssel jutalmazott
6
obszcén viccelődései révén könnyen félreérthetők lehettek a fiatalkorúak számára. A műsorvezetők poénjaikkal, nevetéseikkel a részletezett szexuális szokásokat mindennaposnak tüntették fel. A laza, állandó nevetgéléssel tarkított beszélgetésben tehát a műsorvezetők vicces stílusa nem a műsorszámban elhangzottak jobb, egyszerűbb megértését segítette elő, hanem kifejezetten alkalmas volt arra, hogy összezavarja a 18 éven aluliakban kialakult, illetve kialakulóban lévő egészséges erkölcsi érzéket, értékrendet. A bírósági ítéletek indokolásai megerősítik, hogy az állam Alkotmányban garantált kötelezettsége a gyermek fejlődési útjának veszélyektől és kockázatoktól történő megóvása annak érdekében, hogy felnőve, az életkorral vélelmezett érettség elérése után felelősen, tájékozottan hozhassa meg döntéseit. E fokozott állami gondoskodás útja azon káros hatások kiszűrése, melyek idejekorán olyan sztereotípiák kialakítására késztetik a kiskorúakat, amelyek mögött nem állnak érett megfontolások. Az Rttv. a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megfogalmazásával e kockázatelhárító kötelezettségének tesz eleget azzal, amikor távol tartja a kiskorúakat azon hatásoktól, amelyeket az életkorukból fakadó éretlenségüknél fogva nem képesek kellően értékelni, s így torz életszemléletet és értékrendet sugallhatnak. Az ízléstelen humorizálás a kényes téma kapcsán nélkülözte a szerkesztő-műsorvezetőktől elvárható kellő érzékenységet, s így az elhangzottak meghaladták azt a szintet, amely a 18 éven aluliak számára még problémamentesen feldolgozható és megérthető. Tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltató 9:13 perces kezdettel sugározta a IV. kategóriába tartozó műsorszámot, így megsértette az Rttv. 5/C. § (3) bekezdésének előírását is, hiszen a IV. kategóriás műsorszám csak 22.00 és 05.00 óra között tehető közzé: 5/C. § (3) A IV. kategóriába sorolt műsorszám csak 22.00 és 05.00 óra között tehető közzé, megfelelő jelzés feltüntetése mellett. A szankcionálás alapjául az Rttv. 112. § (1) bekezdése szolgál, mely kimondja: „112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület [...] d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért. A Műsorszolgáltatási Szerződés 8.2.1. pontja szerint: „Ha a műsorszolgáltató az alábbi 8.2.1.1-8.2.1.16 szakaszokba foglalt törvényi rendelkezéseket megszegi, úgy az ezen szabályok szerint kötbért tartozik a Testületnek megfizetni.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 8.2.1.1. pontja értelmében: „A Törvény 4. § (3), 5/A.§ (2)-(3), 5/B. § (4)-(5), 5/C. § (3)-(4) és 5/D. § (2), 10. § (2), 10. § (4), 18. § (1), 18. § (4) és 18. § (5) és 19. § (1) b) bekezdéseiben foglaltak megszegése esetén, esetenként, a kötbér mértéke a kötbér alapjának öt tized (0,5) százaléka.”
7
A kötbér alapja a Műsorszolgáltatási Díj (4.050.000.000. -Ft) egyheted része, azaz 578.571.429- Ft. Eszerint a kötbér összege 1.446.429 -Ft, melyet a Testület a Szerződésnek megfelelően esetenként érvényesít. A kötbér összege így a rendelkező részben meghatározott 5.785.714, -Ft. Rttv. 10. § (5) bekezdés Az adásban két alkalommal is elhangzott az Erotikashow.hu Kft. neve, mint a bemutatott segédeszközöket forgalmazó internetes cég. 9:16:26-09:17:06 Boros elmondja, hogy az interneten megkereste az erotikashow.hu-t. Majd megkérdezik, hogy a helyszínen hallgatók közt van-e valaki, aki ért az eszközök használatához. A bemutatáshoz az „önként jelentkező” Pirner Almát hívják be, aki az erotikus show-i során használja ezen eszközöket. 09:24:52-09:25:14 A beszélgetés végén Bochkor megkérdezi Almát, hogy van-e köze ezekhez az eszközökhöz, mire a lány azt feleli: „Forgalmazom is, mint viszonteladó vagyok jelen az Erotikashow.hu Kft.-nél, illetve én is használom ezeket a dolgokat, mind a privát életben, mind pedig a színpadon… egy show műsor közben esetlegesen… bizonyos dolgokat.” A Testület megállapította, hogy az ismertetett információk burkolt reklámként értékelhetők, hiszen a cég pontos nevének a beszélgetésbe beágyazottan, mintegy semleges információként történő, közlése az elhangzottakkal összefüggésben arra ösztönözhette a hallgatókat, hogy megvásárolják az Erotikashow.hu Kft. termékeit. A Médiatörvény az alábbiak szerint határozza meg a burkolt reklám fogalmát: „2. § 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.” A 10. § (5) bekezdése kimondja: „10. § (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” Semleges információként hangzott el, hogy a termékeket árusító cég neve, az Erotikashow.hu Kft. Ezzel egyidejűleg azonban az egyik műsorvezető kérdésére (hogy a hölgynek van-e köze a bemutatott eszközökhöz) Alma elmondta, hogy „forgalmazom is, mint viszonteladó jelen vagyok az Erotikashow.hu Kft.-nél, illetve én is használom ezeket a dolgokat (…).” Mindezek alapján a közlés fokozottan felkelthette a hallgatók érdeklődését a cég termékeinek megvétele, szolgáltatásainak igénybevétele iránt. A Fővárosi Bíróság 3.K.33761/2005/7. sz. ítéletében megállapította, hogy: „Az áru vagy szolgáltatás iránti figyelem felkeltése a vásárlás, vagy szolgáltatás igénybevételének egy igen lényeges előmozzanata, amely a legtöbb esetben a vásárlást, vagy szolgáltatás igénybevételét megelőzi.
8
Ezért a figyelemfelkeltés egyértelműen ösztönző hatással lehet a hallgatókra - mint potenciális vásárlókra – adott esetben.” A Testület álláspontja szerint a cég nevének pontos megnevezése az adott kontextusban – vagyis a termékek részletes ismertetését követően – alkalmas volt az ösztönző hatás kiváltására. A Testület az elmúlt időszakban számos alkalommal elmarasztalta a műsorszolgáltatót a burkolt reklám tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. A Sláger Rádió Zrt. 2005. februári illetve márciusi műsorszolgáltatásában tapasztalt törvénysértéseket szankcionáló 753/2005 (IV. 24.) illetve 1094/2005 (VI. 8.) számú határozataiban a Testület a kötbér mértékét a kötbér alapjának 0,25 %-ában állapította meg. Az ismétlődő jogsértésekre tekintettel a Testület a műsorszolgáltató áprilisi illetve májusi törvénysértéseit szankcionáló határozataiban [1571/2005 (VIII. 24.), 1572/2005 (VIII. 24.) számú határozatok] már 0,5 %os arányú kötbért, a júliusi törvénysértéseket szankcionáló határozatában [2128/2005 (X. 19.)] 0,6 %-os arányú, a szeptemberi törvénysértéseket szankcionáló határozatában [2579/2005. (XII. 14.)] 0,7 %-os arányú, az októberi törvénysértéseket szankcionáló határozatában [255/1/2006 (II. 8.)] 0,8 %-os arányú, a 2006. februári illetve márciusi törvénysértéseit szankcionáló határozatában [1755/2006. (VII. 19.) számú határozat] 0,9 %-os arányú kötbért alkalmazott. Figyelemmel arra, hogy a műsorszolgáltató jelen törvénysértés kézhezvételekor még nem kapta kézhez az 1755/2006. sz. határozatot (lévén a kérdéses törvénysértés március 24-én történt, míg az 1755/2006. sz. határozat július 19-én született), így a Testület jelen határozatában a kötbér mértékét ismételten a kötbéralap 0,9 %-ában állapította meg. A kötbér alapja a Műsorszolgáltatási Díj (4.050.000.000.- Ft) egyheted része, azaz 578.571.429,- Ft. Eszerint a kötbér összege a rendelkező részben meghatározott összeg, azaz 5.207.143,- Ft. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2006. augusztus 23. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György s.k. elnök
9
