Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter …/2006. (…) ÖTM-KvVM rendelete a területek biológiai aktivitásértékének számításáról
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el: 1. § Az Étv.-ben meghatározott biológiai aktivitásértéket e rendelet alapján kell kiszámítani. 2. § Az egyes területek, valamint a különböző felületminőségek biológiai aktivitásértékét az adott terület hektárban mért területnagyságának és e rendelet melléklete szerinti értékmutatójának a szorzata adja. 3. § A terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékét a) hatályos településrendezési eszközök hiányában beépített területen a kialakult állapot, b) egyéb területen az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágak, c) hatályos településrendezési eszközök esetében az övezeti besorolásból adódó építési használat szerinti e rendelet mellékletének 1. táblázatában megadott értékmutató alkalmazásával kell kiszámítani. 4. § (1) A melléklet 1. táblázatában a beépítésre szánt területekre megadott értékmutatók az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban meghatározott építési használatok esetére vonatkoznak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esettől eltérő – kialakult, meglévő vagy újonnan szabályozott – építési használat esetén az egyes területek aktivitásértéke módosítható, vagy az adott területhasználaton belüli különböző felületminőségekhez tartozó, e rendelet mellékletének 2. táblázatában meghatározott értékmutatók segítségével pontosítható (differenciált számítás), helyszíni vizsgálat adatai, vagy az új szabályozás szerinti különböző felületek alapján.
5. § Az egyes területekre meghatározott biológiai aktivitásérték számítási módja (nem differenciált vagy differenciált számítás) csak a terület felhasználásának vagy a szabályozásának módosulása esetén változtatható meg. 6. § A fővárosban a biológiai aktivitásérték szinten tartását a fővárosi önkormányzatnak kell biztosítania. 7. § Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.
Melléklet a(z) …/2006. (…) ÖTM-KvVM együttes rendelethez 1. táblázat az egyes területfelhasználási egységek biológiai aktivitásérték mutatói Területhasználat BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterület Nagyvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Vegyes terület Településközpont vegyes terület Központi vegyes terület Gazdasági terület Kereskedelmi, szolgáltató terület Ipari terület Jelentős mértékű zavaró hatású ipari Üdülőterület Üdülőházas terület Hétvégi házas terület Különleges terület Nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek Vásárok, kiállítások és kongresszusok területei Oktatási központok területei Egészségügyi területek (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő) Nagy kiterjedésű füves (nem műfüves) sportolási célú területek Nagy kiterjedésű nem füves sportolási célú területek A kutatás-fejlesztés, a megújítható energiaforrások építményeinek területei Állat és növénykertek, temetők területei Nyersanyaglelőhelyek, bányák területei Honvédelmi területek Hulladékkezelők, -lerakók területei Épületnek minősülő közlekedési építmények területei, ha azok nem a közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közműterület Autópályák, autóutak, valamint főutak A kísérő zöldsáv keskenyebb, mint a burkolt felületek (forgalmi-, leállósáv, járda) 1/3-a A kísérő zöldsáv szélesebb, mint a burkolt felületek 1/3-a Országos mellékutak, helyi gyűjtőutak A kísérő zöldsáv keskenyebb, mint a burkolt felületek 1/3-a A kísérő zöldsáv szélesebb, mint a burkolt felületek 1/3-a
Értékmutató
0,7 1,5 3 2,5 1 0,5 0,7 0,3 0,4 2,7 4,2 0,7 1 3 3,5 3,5 0,5 2,7 3,5 0,1 2,7 0,1 0
0,5 1,2 0,6 1,4
Vasúti pályák A kísérő zöldsáv keskenyebb, mint a pályatest szélességének 1/3-a A kísérő zöldsáv szélesebb, mint a pályatest 1/3-a Pályaudvarok Vasútállomások, hajóállomások Repülőterek Szennyvízkezelő területek Zöldterület Közpark (3 ha felett) Közkert (3 ha alatt) Erdőterület Gazdasági rendeltetésű erdő Egyéb (védelmi-, egészségügyi-szociális, turisztikai, ill. oktatási-kutatási) rendeltetésű erdő Mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági terület Szántó Rét, legelő, gyep Kertes mezőgazdasági terület Szőlő, gyümölcsös Egyéb kertgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Folyóvizek, állóvizek, nyílt csatornák nem burkolt parti sávja Folyóvizek, állóvizek, nyílt csatornák burkolt parti sávja Vízbeszerzési területek Természet közeli terület Láp, mocsár, nádas Szikla
0,8 1,4 0 0,5 3 0,2 8 6 6 9
3 6 6 6 6 0 6 7 1
2. táblázat A különböző felületminőségek biológiai aktivitásérték mutatói (adott területhasználaton belüli differenciált számítás) Felületminőség Burkolat, zöldsáv, fasor nélküli kiszolgáló közutak A burkolt felület1/3-ánál keskenyebb zöldsávval és egyoldali – nagy lombkoronájú – fasorral kísért közutak A burkolt felület 1/3-ánál szélesebb zöldsávval és kétoldali – nagy lombkoronájú – fasorral kísért közutak Ligetesen fásodott, bokorfás, cserjés-bozótos terület Védőfásítás 2o m szélesség alatt Lélegző burkolatú vagy útfelületű belső utak Egyszintű (gyepszintű) növényzet Kétszintű, gyep és 4o db cserje/15o m2, vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/15om2 növényzet Háromszintű, gyep+4o db cserje/15om2+1 db nagy lombkoronájú fa/15om2 növényzet
Érték mutató 1 1,5 3 6 7,5 1 4 6 8
Indokolás Az Alkotmány elismeri és érvényesíti az egészséges környezethez való jogot (18. §) és a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot (70/D. §), melyet egyebek mellett az épített és természetes környezet védelmével is igyekszik megvalósítani. A környezethez való jog az állam környezetvédelemre vonatkozó kötelességei teljesítésének garanciáit emeli az alapjogok szintjére, beleértve a környezet elért védelme korlátozhatóságának feltételeit is. E jog sajátosságai folytán a feladatokat az állam törvényi és szervezeti garanciák nyújtásával látja el. Az Alkotmányban biztosított környezethez való jog a környezet védelmére és az élet természeti alapjának fenntartására vonatkozó állami kötelességet jelenti. A legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogosultságként meghatározott alkotmányi követelmény az államnak azt az alkotmányos kötelezettségét jelenti, hogy a nemzetgazdaság teherbíró képességéhez, az állam és a társadalom lehetőségeihez igazodva olyan gazdasági és jogi környezetet teremtsen, amely a legkedvezőbb feltételeket biztosítja a polgárok egészséges életmódjához és életviteléhez. A fenntartható fejlődés, az egészséges környezet védelme érdekében került az Étv.-ben bevezetésre a biológiai aktivitásérték fogalma. Minden terület rendelkezik a területen lévő növénytársulások révén valamekkora biológiai aktivitásértékkel, amely jelentős mértékben hozzájárul a település kondicionálásához, a településökológiai adottságainak javításához. A település közigazgatási területének egészére meghatározható az ökológiai értékességet kifejező értékmutató, a biológiai aktivitásérték, mely a különböző területfelhasználási egységek hektárban mért nagyságának és a Tervezet mellékletében meghatározott értékmutatóknak a szorzatából számítható. Amennyiben egy területet az eddigitől eltérően másként kívánnak használni, akkor azt csak úgy lehet megtenni, hogy a közigazgatási terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértéke nem csökken. A főváros kétszintű, de azonos jogállású önkormányzatára tekintettel külön rendelkezést tartalmaz a rendelet. A fővárosban az övezet átsorolás tekintetében (az újonnan beépítésre szánt terület kijelölése övezetváltás) a fővárosi önkormányzat jogköre - lásd 10/1994. (II. 25.) AB határozat indokolása - ezért a biológiai érték szinten tartása is a fővárosi önkormányzat feladata kell legyen.
