2006 tanév 2. szemeszter. Készítette: Markó Imre 2006

Gábor Dénes Főiskola Győr

Mikroszámítógépek Előadás vázlat 102 2005/2006 tanév 2. szemeszter Készítette: Markó Imre 2006

Bevezetés A tantárgy oktatásának célja: –

a számítógép hardverének megismertetése

A tantárgy által tárgyalt témakörök: –

A mikroszámítógép-rendszerek felépítése

–

Számítógép architektúrák

–

Központi feldolgozó egység

–

Tárolókezelés

–

Perifériák kezelése

–

PC-k felépítése, alkatrészeik működése

–

PC-k alkatrészeinek kiválasztása, szerelése

Készítette: Markó Imre 2006

Számonkérések, ajánlott irodalom A tantárgy elméleti számonkérése elméletileg a Számítástechnika szigorlaton történik! A konzultációkat követően ZH-kat írnak, amelyek mindegyikének megírása és legalább 61% átlaga esetén aláírás kapható. Ajánlott szakirodalom: – Budai Attila : Mikroszámítógép-rendszerek – Cserny László: Mikroszámítógépek – Markó Imre: PC-k konfigurálása és installálása – Abonyi Zsolt: PC hardver kézikönyv – Agárdi Gábor - Hadi János: Fókuszban a Pentium – Cserny László: RISC processzorok – Előadás vázlatok (számonkérés ebből) Készítette: Markó Imre 2006

A hardverrétegek jellemzői A HARDVER FOGALMA: A számítógépet alkotó eszközök (áramkörök, mechanikus berendezések, kábelek, csatlakozók, perifériák) összefoglaló neve. HIERARCHIKUS FELÉPÍTÉSSEL MODELLEZZÜK Rendszerszint (System Architectural Level) Rendszerszinten a számítógép hardverét félautomatikus fő-részegységeivel írjuk le (processzor, interfész, tároló stb.). Processzor


Memória

I/O eszköz

I/O eszköz

I/O eszköz

A hardverrétegek jellemzői Algoritmikus szint (Algorithmic Level) Ezen a szinten megadjuk az egyes részegységeket alkotó hardver modulokat és algoritmusokat (CU, ALU, regiszterek stb.). Aritmetikai és logikai egység Vezérlőegység

Regiszterkészlet Készítette: Markó Imre 2006

A hardverrétegek jellemzői Funkcionális blokkok szintje (Functional Block Level) Meghatározzuk a hardver modulok funkcionális blokkokból (például regiszterek, számlálók stb.) való felépítését, műveletvégzését és az ezek közötti adatátvitelt. Akkumulátor

Szorzóregiszter

Adatregiszter

Párhuzamos összeadó Kimeneti sín + *

Bemeneti sín Vezérlő egység /


A hardverrétegek jellemzői Logikai szint A hardvert kapuáramkörökkel specifikáljuk, eszköze a Boole-algebra. S +

D

& C

+

1 & A


B

A hardverrétegek jellemzői Áramköri szint A jeleket már folytonos mennyiségeknek tekintjük (feszültség). Építőelemek a tranzisztorok, kondenzátorok stb. +12V

Kimenet


A hardver Y diagramja RENDSZER SZINT VISELKEDÉSI MODELL

ALGORITMIKUS SZINT

STRUKTÚRÁLIS

FUNKCIONÁLIS BLOKK SZINT Rendszerspecifikáció CPU, memória Algoritmus LOGIKAI SZINT ALU, CU Műveletek Regiszterek Bool-algebra Kapuk Differenciál Alkatrészek egyenletek

ÁRAMKÖRI SZINT

Tranzisztor maszkok Cellák Blokksémák Csoportok Fizikai részek Készítette: Markó Imre 2006

FIZIKAI/GEOMETRIAI

Számítógép generációk 1. generáció (1950-1955) Műveleti sebesség: Központi memória mérete: Jellemző építőelemek: Maximális háttérkapacitás: Jellemző szoftverelemek:


0,01 MIPS 50 KB elektroncső, mágnesdob 10 MB gépi kód


1 MIPS 500 KB tranzisztor, mágneslemez 1 GB operációs rendszer

programnyelvek




10 MIPS 10 MB IC, félvezetők 10 GB többfelhasználós op. r. 3. gen. prg. nyelvek


100 MIPS 100 MB LSI, uP, 64 kb chipek 100 GB egységes op. rendszerek adatbázis-kezelők

hálózati szoftverek 4 GL




1 000 MIPS 1 GB VLSI, 1 Gb chipek 1 TB internet multimédia mesterséges intelligencia

A hardver szabványos leírása Problémák a hardver leírásánál – bonyolult integrált áramkörök – áramköri szinten lehetetlen tervezni – csoportmunka nem megoldható, de egy ember nem tervezhet – dokumentációt készíteni lehetetlen MEGOLDÁSOK – rétegmodell – számítógéppel segített tervezés – szabványos hardver leírónyelv (Very High Speed Integrated Circuits Hardware Description Language, VHDL) - 1987 (IEEE) és 1989 (ANSI) Készítette: Markó Imre 2006

A hardver szabványos leírása Hardverfejlesztés VHDL-lel

  

Feladatspecifikáció Hardver leírás algoritmikus szinten Hardver leírás VHDL nyelven Gyártófüggetlen logikai kapuáramkör tervek Gyártófüggő logikai kapuáramkör tervek Integrált áramköri CAD/CAM tervek


Szimuláció és ellenőrzés



A hardver szabványos leírása VHDL egységei – architektúra – megadja a hardver egység funkcióit és szerkezetét – interfész – ez egységek közötti kommunikáció – konfiguráció – az architektúrák és az interfészek egymáshoz rendelése


A hardver szabványos leírása VHDL egységei Interfész 1 leírás

Interfész n leírás


Funkciók

Szerkezet

Arcitektúra 1

Arcitektúra n

Konfiguráció

A hardver szabványos leírása Architektúra ain

bin

cin (3:0)

ENTITY add_1b IS PORT (ain, bin : IN std_logic; cin: IN std_logic_vector(0 to 3);

Felépítés vagy viselkedés eout

fout


eout, fout : OUT std_logic; dout : OUT std_logic_vector (0 to 3)) END add_1b;

dout(3:0)

Számítógép architektúrák


Architektúra fogalma Számítógéprendszer architektúra: a számítógép funkcionális felépítésének, a részegységek kommunikációs kapcsolatainak, valamint a rendszer specifikációjának együttese (részegységek, funkciók, interfész protokollok). F=CxTxU számítógép egy feladat teljesítmény elvégzéséhez szükséges idő C egy utasításra eső átlagos ciklusszám T

egy ciklushoz szükséges idő

U

a feladatvégrehajtáshoz szükséges utasításszám Készítette: Markó Imre 2006

Architektúra fogalma A teljesítménynövelés módszerei U csökkentése



Hatékony programozás és

fordítóprogram   Áramköri fejlesztés

T csökkentése

C

csökkentése (párhuzamosítás)




Magasabb órajel frekvencia

Architektúra

fejlesztés

A teljesítmény mérése A számítógépek teljesítményének mérése MIPS (≡ MOPS) MFLOPS

Million Instructions per Second Millions of Floating Point Operations

per Second benchmark → Teljesítménymérő program lényeg: alkalmazásfüggő és átlag!!! példa: intel icomp index : 2.0 A teljesítmény nem csak az architektúrától, hanem az egyes részegységek, valamint az egész rendszer összehangoltságától is nagymértékben függ!!! Készítette: Markó Imre 2006

A szg-rendszerek osztályozása A számítógépes rendszerek osztályozása teljesítmény szerint: mikro (kis), közép és nagyszámítógépek Az utasításkészlet szerint: komplex- (CISC, Complex Instructions Set

Computer) és egyszerűsített utasításkészletű gépek (RISC, Reduced Instructions Set Computer) Készítette: Markó Imre 2006

A szg-rendszerek osztályozása A számítógépes rendszerek osztályozása az utasítás és adatfolyamatok száma szerint: SISD (Single Intruction Stream Single Data Stream) SIMD (Single Intruction Stream Multiple Data

Stream), MISD (Multiple Intruction Stream Single Data Stream), MIMD (Multiple Intruction Stream Multiple Data Stream)


A szg-rendszerek osztályozása A számítógépes rendszerek osztályozása A számítógép működési elve szerint: Neumann és nem Neumann elvű architektúrák Az egy időben kiszolgált felhasználók száma és a

kiszolgálás időbelisége szerint multiprogramozás real time rendszer pipeline


A szg-rendszerek osztályozása Nagyszámítógépek  mainframe Nagy műveleti sebesség Nagy tárolókapacitás Speciális működési feltételek (pl. kondicionálás) Nagy megbízhatóságú működés A mission-criticals követelményeknek megfelel

Jellemző adatok: Processzor szám: Memóriaméret: Háttértárkapacitás: Készítette: Markó Imre 2006

8 – 1024 db 4 Gbájt fölött 100 Gbájt fölött

A szg-rendszerek osztályozása Hibatűrő architektúrák A meghibásodások nem okoznak üzemkiesést

Tandem rendszerek Multiprocesszoros rendszerek Egyszerű hibatűrés Dupla csatornás IP vezérlők Üzenet alapú operációs rendszerek


A szg-rendszerek osztályozása Hibatűrő architektúrák hardver felépítése Központi egység Hálózatvezérlő processzor

Processzor 1

Hálózatvezérlő processzor

Terminálvezérlő Távoli terminál Készítette: Markó Imre 2006

Processzor n

Lemezvezérlő Lemezvezérlő

Szerviz processzor

Főtár

A szg-rendszerek osztályozása Középgépek (Minicomputer, Workstation) Közepes

teljesítményű gépek, amelyek 32 bites architektúrán 32 bites operációs rendszert futtatnak. Többprocesszoros rendszer SMP architektúrával Jellemző adatok: Processzor szám: 2 – 12 db Memóriaméret: 256 Mbájt fölött Háttértár kapacitás: 40 Gbájt fölött


A szg-rendszerek osztályozása Kisszámítógépek (microcomputer) Kis teljesítményű Egy műveletvégző egység Önálló munkavégzés Asztali vagy hordozható kivitel

Jellemző adatok: Processzor szám: Memóriaméret: Háttértárkapacitás:


1 db 64 Mbájt fölött 10 Gbájt fölött

A szg-rendszerek osztályozása Csoportosítás utasítás- és adatfolyamok száma szerint Utasításfolyam: az utasítások egymás utáni folyamata,

amiket egy program futása során végrehajt Adatfolyam: azok az adatok, amelyekkel utasításfolyam műveleteket végez Az utasításfolyam nem azonos a programlistával!!!


az

A szg-rendszerek osztályozása Single Instruction Stream, Single Data Stream Utasításfolyam: az utasítások egymás utáni folyamata,

amiket egy program futása során végrehajt Neumann architektúrájú gépek PC-k processzorai Pentium MMX-ig

Utasításfolyam Adatfolyam Készítette: Markó Imre 2006

Utasítás 1

Utasítás 1

...

Utasítás n

Adat 1

Adat 2

...

Adat n

A szg-rendszerek osztályozása Single Instruction Stream, Multiple Data Stream Több ALU Vektorműveletek végzése 3D-s utasítások gyors feldolgozása

Utasításfolyam

Adatfolyamok


Utasítás 1

Utasítás 1

Adatok 1

Adatok 2

Adatok 1

Adatok 2

Adatok 1

Adatok 2

... Utasítás n

... ... ...

Adatok n

Adatok n Adatok n

A szg-rendszerek osztályozása Single Instruction Stream, Multiple Data Stream Közös memóriahasználat (Disztributed Memory) Osztott memóriahasználat (Shared Memory) CPU

Adatok ALU 1 1

CPU

Adatok ALU 2 11

Memória


Adatok ALU 1 1

Adatok ALU 2 11

Memória 1

Memória 2

A szg-rendszerek osztályozása Multiple Instruction Stream, Single Data Stream Gyakorlatilag nem léteznek Ide sorolható a pipeline fault tolerant


A szg-rendszerek osztályozása Multiple Stream

Instruction

Stream,

Multiple

Data

Multiprocesszoros gépek Több vezérlő és több végrehajtó egység

Utasításfolyamok

Adatfolyamok


Utasítás 1

Utasítás 1

Utasítás 1

Utasítás 1

Adatok 1

Adatok 2

Adatok 1

Adatok 2

... ... ... ...

Utasítás n

Utasítás n

Adatok n

Adatok n

A szg-rendszerek osztályozása Teljesítménynövelés módszerei Miért van szükség a teljesítmény növelésére? bonyolultabbakká váltak a megoldandó feladatok kevés idő a számításra – real time az

alkalmazások növekedésével a gépek teljesítménye nem arányosan növekedett összetettebb feladatok megoldásának igénye költségmegtakarítás


A szg-rendszerek osztályozása Péda a számítási teljesítményre Időjárás előrejelzés A légkört felosztják 3D cellákra A számítási feladatokat minden cellában el kell

végezni bizonyos időközönként A cellák mérete legyen 1 x 1 x 1 km és ezt végezzük el egészen a 15 km-es magasságig Ez összességében mintegy 1,8 x 109 cellát jelent Ha minden számítás 200 lebegőpontos számítást igényel, akkor a teljes légkörre vonatkoztatva ez 3,6 x 1012 számítást jelent Készítette: Markó Imre 2006

A szg-rendszerek osztályozása Péda a számítási teljesítményre Időjárás előrejelzés Ha

az előrejelzést 10 napra szeretnénk meghatározni, 10 perces felbontással, akkor ehhez 100 MFLOPS sebességgel számolva mintegy 5,2 x 107 másodpercre van szükség, vagyis több mint 100 napra A 10 perces számítás 3 TFLOPS teljesítményt igényelne


A szg-rendszerek osztályozása Teljesítménynövelés módszerei Strukturális Párhuzamosítás CPU-n belül vektorszámítógépek pipeline szuperskalár architektúra Párhuzamosítás CPU-n kívül társprocesszor multiprocesszoros architektúrák Nem hagyományos rendszerek neurális hálók


A szg-rendszerek osztályozása CISC (Complex architektúrák

Instruction

Set

Computer)

Összetett, bonyolult utasítások Bármely utasítás igénybe veheti a tárolót Kismértékű pipeline Változó hosszúságú utasítások Sokféle utasítás és címzési mód Bonyolult mikroprogram és egyszerű fordítóprogram Kis regiszterkészlet Védelem megoldása hardveres úton Készítette: Markó Imre 2006

A szg-rendszerek osztályozása RISC (Reduced architektúrák

Instruction

Set

Computer)

Egyszerű utasítások, 1 gépi ciklus hosszal Csak a LOAD/STORE fér a tárolóhoz Nagymértékű pipeline Egyforma hosszúságú utasítások Kevés utasítás és címzési mód Bonyolult fordítóprogram és egyszerű mikroprogram Nagy regiszterkészlet Védelem megoldása szoftveres úton Készítette: Markó Imre 2006

A szg-rendszerek osztályozása Vektorszámítógépek Vektorműveletek hatékony elvégzése a3

b3

a2

b2

a1

b1

a3 + b3 a2 + b2 a1 + b1 Készítette: Markó Imre 2006

a1

a2

a1 + b1

b1

a3

a2 + b2

b2

b3

a3 + b3

A szg-rendszerek osztályozása Utasításfeldolgozás gyorsítása pipeline-nal Péda: autógyár Motor 5 perc

Ajtó

Kerekek

1. autó

10 perc

1. autó

15 perc

1. autó

20 perc 25 perc

Festés

1. autó 2. autó

30 perc 35 perc 40 perc Készítette: Markó Imre 2006

2. autó 2. autó 2. autó

A szg-rendszerek osztályozása Utasításfeldolgozás gyorsítása pipeline-nal Péda: autógyár Motor

Ajtó

Kerekek

Festés

5 perc

1. autó

10 perc

2. autó

1. autó

15 perc

3. autó

2. autó

1. autó

20 perc

4. autó

3. autó

2. autó

1. autó

4. autó

3. autó

2. autó

4. autó

3. autó

25 perc 30 perc 35 perc 40 perc Készítette: Markó Imre 2006

4. autó

A szg-rendszerek osztályozása Utasításfeldolgozás gyorsítása pipeline-nal Fetch

Dekódolás

Végrehajtás

Visszaírás

1. ciklus

1. utasítás

2. ciklus

2. utasítás

1. utasítás

3. ciklus

3. utasítás

2. utasítás

1. utasítás

4. ciklus

4. utasítás

3. utasítás

2. utasítás

1. utasítás

4. utasítás

3. utasítás

2. utasítás

4. utasítás

3. utasítás

5. ciklus 6. ciklus 7. ciklus 8. ciklus Készítette: Markó Imre 2006

4. utasítás

A szg-rendszerek osztályozása Szuperskalár architektúra Fetch 1. ciklus

1. utasítás

2. ciklus

Tétlen

3. ciklus

2. utasítás

Dekódolás

Tétlen

5. ciklus

2. utasítás

7. ciklus 8. ciklus 9. ciklus Készítette: Markó Imre 2006

Visszaírás

1. utasítás

4. ciklus

6. ciklus

Végrehajtás

1. utasítás

2. utasítás

1. utasítás Tétlen 2. utasítás

A szg-rendszerek osztályozása Szuperskalár architektúra Fetch

Dekódolás

1. ciklus

1. utasítás

1. utasítás 0.

2. ciklus

Tétlen

Tétlen

3. ciklus

2. utasítás

1. utasítás

4. ciklus

Tétlen

Tétlen

5. ciklus

1. utasítás 3.

2. utasítás

6. ciklus

Tétlen

Tétlen

7. ciklus

2. utasítás 4.

1. utasítás 3.

8. ciklus

Tétlen

Tétlen

9. ciklus

5. utasítás

4. utasítás

10. ciklus

Tétlen

Tétlen


Végrehajtás

-1. utasítás

0. utasítás

1. utasítás

2. utasítás

3. utasítás

Visszaírás -2. utasítás Tétlen -1. utasítás Tétlen 0. utasítás Tétlen 1. utasítás Tétlen 2. utasítás Tétlen


Dekódolás

1. ciklus

1. utasítás

2. ciklus

2. utasítás

1. utasítás

3. ciklus

3. utasítás

2. utasítás

4. ciklus

4. utasítás

3. utasítás

5. ciklus

4. utasítás

6. ciklus 7. ciklus 8. ciklus 9. ciklus 10. ciklus


Végrehajtás1 Végrehajtás2 Visszaírás

1. utasítás 2. utasítás 3. utasítás 4. utasítás

1. utasítás 2. utasítás 3. utasítás 4. utasítás


Dekódolás

1. ciklus

1. utasítás

0. utasítás

2. ciklus

2. utasítás

1. utasítás

3. ciklus

3. utasítás

2. utasítás

4. ciklus

4. utasítás

3. utasítás

5. ciklus

1. utasítás 5.

4. utasítás

6. ciklus

6. utasítás

5. utasítás

7. ciklus

7. utasítás

6. utasítás

8. ciklus

8. utasítás

7. utasítás

9. ciklus

9. utasítás

8. utasítás

10. ciklus

10. utasítás

9. utasítás


Végrehajtás1 Végrehajtás2 Visszaírás

-1. utasítás

-2. utasítás 0. utasítás

1. utasítás 2. utasítás 3. utasítás 4. utasítás 5. utasítás 6. utasítás 7. utasítás

8. utasítás

-3. utasítás -2. utasítás -1. utasítás 0. utasítás 1. utasítás 2. utasítás 3. utasítás 4. utasítás 5. utasítás 6. utasítás

A szg-rendszerek osztályozása Multiprocesszoros architektúrák MIMD architektúrák Feladatkiosztás Durvaszemcsés Finomszemcsés Erőforrás használat Közös erőforrások Részben vagy teljesen önálló erőforrások


A szg-rendszerek osztályozása Párhuzamosítás processzoron kívül I/O processzorok a mainframeknél Társprocesszorok Grafikus társprocesszor Hangfeldolgozó társprocesszor


A szg-rendszerek osztályozása Kommunikáció multiprocesszoros architektúrákban Ütemezés Szinkron Aszinkron Kapcsolat felépítés Circuit switching Packet switching


A szg-rendszerek osztályozása Kommunikáció multiprocesszoros architektúrákban Vezérlés Központi Decentrális Topológia Statikus Dinamikus


A szg-rendszerek osztályozása Symmetric Multi-Processing egyforma processzorok (max 16) közös vagy osztott memóriahasználat közös sínrendszer külön gyorstár bonyolult hardver operációs rendszer szinten támogatni kell alkalmazásszinten támogatni kell belső SMP - Hyper-Threading


A szg-rendszerek osztályozása Symmetric Multi-Processing CPU

CPU

CPU

CPU

Cache

Cache

Cache

Cache

Nagy sávszélességű sínrendszer

Memória

Memória


Memória

Memória

A szg-rendszerek osztályozása Symmetric Multi-Processing Memória

CPU

Memória

... 4 2 0

CPU

Processzor sínrendszer

... 5 3 1

Crossbar switch

Cache

CPU

Processzor sínrendszer Cache

Processzor sínrendszer

IO vezérlő

CPU

IO vezérlő


IO vezérlő

A szg-rendszerek osztályozása memória interfész

10-port SRAM

I/O interfész


Kapcsoló port 5

Kapcsoló port 2

processzor interfész

memória interfész

Kapcsoló port 2

Kapcsoló port 4

Kapcsoló port 2

processzor interfész

Crossbar Switch

A szg-rendszerek osztályozása Memória vezérlés felépítése Cím Adat

Cache

Cache

Memória vezérlő Memory Access Controller MAC

CPU sín

Memória tömb

I/O sín Készítette: Markó Imre 2006

Memória tömb

Adatpuffer Data Interface Buffer DIB

CPU sín

A szg-rendszerek osztályozása Sejtrendszerű MP (Cellular MP, CMP) Open Server arhitektúra Intel

processzorok és mainframe technológiák ötvözete nagyfokú skálázhatóság egy nagy SMP vagy több kis SMP partíciós architektúra minden partíciót az operációs rendszer felügyel minden partíció önállóan is működőképes


A szg-rendszerek osztályozása Sejtrendszerű MP (Cellular MP, CMP) kétféle particionálási lehetőség statikus - még a bootolás előtt, nem változtatható dinamikus

az erőforrások folyamatos újrakiosztása a feladat függvényében osztott memóriahasználat két elektromos domain a kapcsolatot keresztkapcsoló oldja meg (crossbar switching)


A szg-rendszerek osztályozása Tudásalapú rendszerek információfeldolgozó, tanulni képes rendszerek a működés alapja a neuron a

neuronok szinaptikus súlyokon keresztül kapcsolódnak a neuron kimenetén a bemeneti információ egy függvénnyel módosított értéke jelenik meg ANN (Artificial Neuron Network) számítógépes program E k = f  E i  i  Készítette: Markó Imre 2006

A szg-rendszerek osztályozása Tudásalapú rendszerek topológiája Előfeldolgozás Bemeneti neuron Inverz neuron Kimeneti neuron „Összesítő”


A szg-rendszerek osztályozása Tudásalapú rendszerek topológiája W1 Bemenetek

W2 W3 W4 W5 W6 Készítette: Markó Imre 2006

F(net)

A szg-rendszerek osztályozása Tudásalapú rendszerek topológiája

Bemenetek

PE PE PE

PE

Kimenet PE

PE PE

PE PE PE

PE - processing element Készítette: Markó Imre 2006

A szg-rendszerek osztályozása Tudásalapú rendszerek működése az aktuális adat a bemenetekre érkezik a hálózat kiszámítja a kimenetet az eredményt összehasonlítjuk a kívánatos értékkel az

eltérés hibája alapján a szinaptikus súlyok módosításra kerülnek


A szg-rendszerek osztályozása Tudásalapú rendszerek alkalmazása Felismerés, osztályozás, analizálás egészségügyi diagnózisok célmegjelölés karakterfelismerés hazugságvizsgálat beszédfelismerés


A szg-rendszerek osztályozása Tudásalapú rendszerek alkalmazása Függvények, közelítéses számítás folyamatok modellezése folyamat vezérlés adatmodellezés eszköz diagnosztika


A szg-rendszerek osztályozása Tudásalapú rendszerek alkalmazása Időalapú előrejelzés pénzügyi előrejelzések, analízisek összeomlás, csőd előrejelzés kereskedelmi előrejelzések dinamikus rendszer modellezés


A szg-rendszerek osztályozása Felhasználók száma szerinti csoportosítás Egyfelhasználós Többfelhasználós


A szg-rendszerek osztályozása Multiprogramozás Lassú I/O műveletek holtidejének csökkentése Több folyamat egyidejű végrehajtása Feltételei: memória partíciók I/O vezérlések 1. prg. folyamat

processzor 1. utasítás

1. utasítás

2. prg. folyamat

Tétlen

processzor 1. utasítás

... n. prg. folyamat

I/O

processzor

1. utasítás

I/O

... Tétlen


Tétlen

processzor

I/O

A szg-rendszerek osztályozása A multiprogramozás fajtái Időosztásos multiprogramozás Paritásos multiprogramozás

A felhasználói kiszolgálás időbeliségének függvényében: Kötegelt feldolgozás a feladatokat összegyűjtik Interaktív feldolgozás a feladat végrehajtását a felhasználó befolyásolja I/O vezérlések


A szg-rendszerek osztályozása Interaktív feldolgozás Dialógus üzemmód Terminál üzemmód Tranzakció orientált üzemmód Folyamatvezérlő üzemmód (Process Control) Valós idejű feldolgozás (Real Time processing)


A szg-rendszerek osztályozása Feladatvégrehajtó egységek szerinti csoportosítás

elhelyezkedése

Centralizált rendszer egy központi és végrehajtó egység Decentralizált rendszer több,

önálló vezérléssel rendelkező amelyeket hálózat kapcsol össze Szerepkörök lehetnek: Master és Slave Készítette: Markó Imre 2006

egység,

A szg-rendszerek osztályozása A központi egység és a perifériák közötti kapcsolat szerinti On-line fizikai kapcsolat mellet van aktív vezérlési és

adatátviteli kapcsolat Off-line fizikai kapcsolat mellet nincs aktív vezérlési és adatátviteli kapcsolat


A szg-rendszerek osztályozása Centralizált Szg. üzemmódok

Egyfelhasználós

Kötegelt

Interaktív

Multiprogramozott

Prioritásos

Időosztásos


Elosztott

Többfelhasználós Kötegelt

Interaktív

Multiprogramozott

Prioritásos Dialógus

Időosztásos Folyamatvezérelt

2006 tanév 2. szemeszter. Készítette: Markó Imre 2006

Recommend Documents