2006. november-december

Leader magazin_4szam_borito.qxd

2007.01.16.

15:50

Page 1

2006. november-december

A Tisza-tavi Programrégió Akciócsoport Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Elõzetes a következõ számból: Helyi vidékfejlesztési közösségek és szerepük LEADER 2007 és 2013 között Akciócsoportok bemutatkozása Nemzetközi projektek bemutatása

Elérhetõségek:

Magyarországi LEADER Központ 1051 Budapest, Szent István tér 11./b V. 1. Tel.: +36-1-302-1824 Fax: +36-1-373-0080 E-mail: [email protected] Internet: www.leaderkozpont.hu

IMPRESSZUM Kiadja: Magyarországi LEADER Központ Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület Felelõs szerkesztõ: Simon László Szerkesztõség címe: 1051 Budapest, Szent István tér 11.

Tápiógyörgye a 2006. évi Európai Falumegújítási Díj második helyezettje A LEADER Program Lengyelországban Európai LEADER együttmûködés a helyi termékek és a vidéki turizmus fejlesztésére


2007.01.16.

15:50

Page 2

Harmadik LEADER Szeminárium Füzesgyarmaton

LEADER akciócsoportok tanulmányútja Güssingben

2006. december 13. és 15. között került megrendezésre Füzesgyarmaton a Magyarországi LEADER Központ harmadik szemináriuma. A rendezvényen negyven hazai akciócsoport képviselõje kapott hasznos információkat a LEADER Programmal, vidékfejlesztéssel, valamint idegenforgalommal kapcsolatban.

A güssingi biogáz erõmû

A Magyarországi LEADER Központ szervezésében kétnapos tanulmányúton vettek részt hazai akciócsoportok képviselõi a dél-burgenlandi Güssingben. Az ötven fõs csoport a város fejlesztési stratégiáját, a megújuló energiaforrások használatára épülõ energiamodelljét és a megvalósult beruházásokat tanulmányozta.

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal LEADER osztályának vezetõje és munkatársai a LEADER+ Program változásait ismertették

A magyar LEADER csoport A látogatók mindent alaposan megszemléltek

Ficsor Ádám szakállamtitkár a LEADER Program jövõjérõl beszélt Simon László a LEADER Központ vezetõje

A LEADER-rel kapcsolatosan sok hasznos információ hangzott el A biomassza erõmû belülrõl A güssingi biogáz erõmûben

A hagyományos disznótor keretében szalmával pörzsölték a malacot

Tõkésné Gali Mónika a vendéglátó akciócsoport képviselõje a helyi idegenforgalomról adott elõ A képeken a szeminárium elõadói és a résztvevõi láthatók.

A rendezvény alatt kiállítás is volt a helyi kézmûvesek munkáiból

A güssingi fûtõmû vezérlõtermében Az urersdorfi kombinált fûtõmû

A tanulmányútról készült összefoglaló megtalálható a Magyarországi LEADER Központ honlapján (www.leaderkozpont.hu).

Leader magazin_4szam_ beliv.qxd

2007.01.16.

15:40

Page 1

Sikeres nemzetközi projektek

Új idõszámítás a hazai vidékfejlesztésben

Kultúra

Az általuk létrehozott szövetség célja, hogy új marketingeszközökkel reklámozzák kiváló minõségû áruikat. A vállalatok a „Dél-Burgenland - Egy falat mennyország” jeligével népszerûsítik a termékeiket. A projekt keretében szervezett "kóstoló túrák" során az érdeklõdõk meglátogathatják a résztvevõ élelmiszergyártó üzemeket és megízlelhetik a helyi ételspecialitásokat. Különféle húsok és sütemények, speciális tésztafélék, zamatos gyümölcslevek és borok, valamint különleges alkoholos italok csábítják a nem mindennapi ízekre vágyó turistákat. Bõvebb információ: www.ein-stueck-vom-paradies.at A vidéki falvak különbözõ szolgáltatásokkal való ellátottsága sokszor hiányos és a kis élelmiszerboltok is eltûnõben vannak. A bevásárlóközpontok megközelítése nehézséget okoz, különösen az öregedõ lakosság számára, ezzel párhuzamosan pedig csökken a helyi lakosok közötti mindennapi kommunikáció. A „Multiszolgáltatások

12

Boltja” címû LEADER projektet ennek a problémának a kiküszöbölésére hozták létre Dél-Burgenlandban. A helyi üzletekbe való befektetéseken keresztül a projekt hozzájárult, hogy tíz településen (Burgauberg, Jabing, Mogersdorf, Neuberg, Königsdorf, Bildein, Markt Neuhodis, Dobersdorf, Welgersdord és Mühlgraben) megmaradjanak és továbbra is mûködjenek a helyi kisboltok. Ezek a szolgáltatók gondoskodnak arról, hogy a térségben élõk ne érezzék magukat kirekesztve és elhanyagolva.

A szlovén-magyar határ mentén megvalósuló „Víg Csárda” a 2004-es év egyik legkiemelkedõbb projektje volt: ennek keretében dél-burgenlandi helyi költõk támogatása és egy vándorszínház megalakítása valósult meg. A színházi társulat történeteket mutatott be a délburgenlandi térség multikulturális történelmébõl, amiben keveredtek a horvát, a magyar, a román, valamint az osztrák történelmi és kulturális elemek. A darabok témái között szerepelt többek között az identitás elvesztésének veszélye és az országok közötti ingázás problematikája. Az elõadások elõkészítésébe a helyi lakosokat is bevonták, amivel nagyban hozzájárultak a helyi falvak kulturális közösségei identitásának fejlõdéséhez és az egymás iránti szolidaritás erõsítéséhez. Bõvebb információ: www.kufos.at LRDP KANTOR Ltd.

Új idõszámítás a hazai vidékfejlesztésben: Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Magyarország 2007 és 2013 között európai uniós forrásból közel 5 milliárd eurót (1 300 milliárd forintot) jogosult a mezõgazdaság modernizálására és a vidéki térségek fejlesztésére lehívni. A forrás felhasználásával megalapozható az agrárszektor termékeinek versenyképessége, a minõségi mezõgazdasági termékek elõállítása, illetve a rurális térségek felemelkedése, azaz a vidékfejlesztés fenntarthatósága. A 2007-tõl rendelkezésre álló vidékfejlesztési támogatás felhasználásának alapelveit a Tanács 1698/2005/EK számú, az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló rendelete fekteti le. Ez a rendelet meghatározza azokat a célkitûzéseket, amelyekhez az adott tagállam vidékfejlesztési politikájának hozzá kell járulnia, illetve a nemzeti stratégiában érvényre kell jutnia. Az Európai Unió a fenntartható vidékfejlesztés elõsegítéséhez nyújt kiegészítõ támogatást, azaz a strukturális alapokból kiváló vidékfejlesztési EMVAforrást össze lehet, össze kell hangolni az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjai keretében indítani kívánt intézkedésekkel. Ezzel szinergikus hatás érhetõ el: az ugyanarra a problémára irányuló beavatkozások (pl. a turizmusfejlesztés) nem kioltják, hanem erõsítik egymást. Ezért szükséges az akciótervek idõrendi összehangolása. A vidékfejlesztési forrás racionális felhasználását hét éves periódust felölelõ stratégiai tervben kell bemutatni. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által kidolgozott Új Magyar-

ország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) a társadalmi partnerek (civil szervezetek, vállalkozók, pénzintézetek, tudományos élet képviselõi) széles körû bevonásával készült, ami garanciát jelent a forrásabszorpciós képesség növelésére, a fejlesztési pénzek optimális felhasználására. A Stratégia figyelembe veszi az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, az Országos Területfejlesztési Koncepció, a Nemzeti Akcióprogram, a Fenntartható Fejlõdés Stratégiája és a Nemzeti Környezetvédelmi Program dokumentumait, továbbá épít a korábbi (2004-2006) AVOPtapasztalatokra is. Magyarország a mezõgazdaság vonatkozásában kiváló természetföldrajzi (és részben gazdaságföldrajzi) adottságokkal rendelkezik, így a szerkezeti feszültségek és a hatékonysági problémák megfelelõ kezelése mellett kialakítható egy európai, sõt, akár világviszonylatban is versenyképes mezõgazdaság. A szerkezetváltás, a piacteremtés, a humánerõforrás-fejlesztés, illetve a vidékfejlesztés keretében megvalósítani tervezett mikroés kisvállalkozás-fejlesztés eredményeként korábbi munkahelyek megõrzése és újak teremtése valósulhat meg a vidéki kistelepüléseken is.

Bár a hazai mezõgazdaság környezetterhelése európai viszonylatban alacsony, kiemelt figyelmet kell fordítani a környezet állapotának megõrzésére. Az ÚMVST célja a magyar mezõgazdaság és élelmiszeripar, valamint a vidéki térségek versenyképes és fenntartható fejlesztésének megalapozása. A fenti célok elérése érdekében öt nemzeti fejlesztési irány került meghatározásra: 1. A mezõgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elõsegítése. 2. A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet elterjedésére. 3. A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erõsítése. 4. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetõségek bõvítése, illetve a vidéki életminõség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a vidéki települések lakosai számára. 5. Helyi közösségek fejlesztése.

1


2007.01.16.

15:40

Page 2



Osztrák-magyar határmenti LEADER+ projektek A fenti prioritások ún. beavatkozási akciók (key actions) keretében valósulnak meg. Az egyes beavatkozási akciók egy-egy problémára vagy fejlesztési igényre fókuszálva, több intézkedést összekapcsolva kívánják elérni a probléma megoldását és a fejlesztési igények kielégítését (lásd a fejlesztési irányok mellékelt felsorolását). Az ÚMVST tehát a meglévõ és potenciális természeti és gazdasági erõforrások kiaknázásával az ország mezõgazdaságának és nemzetközi versenyképességének erõsítését, a vidéki térségek fejlesztését és a feltárt hiányosságok felszámolását célozza meg. Ezek az elképzelések kizárólag összehangolt, tudatos fejlesztéspolitikával érhetõk el. Az ÚMVST és az ÚMFT összhangját meg kell teremteni, miáltal az EMVA-n kívüli - strukturális, kohéziós (ESZA, ERFA, KA) - fejlesztési alapok vidékfejlesztési célból történõ bevonása és a különbözõ fejlesztések kedvezõ szinergikus hatása érhetõ el. A hazai és uniós fejlesztési források hatékony és racionális felhasználása során különös hangsúlyt kell helyezni az EMVA rendeletben meghatározott III. és IV. intézkedéscsoport (tengely) intézkedései között a fejlesztések összehangolására. A vidéki életminõség és a vidéki gazdaság diverzifikálása, illetve a LEADER - mint „klasszikus vidékfejlesztési források” lehetnek letéteményesei a rurális térségek apró- és törpe-

2

falvas települései fejlesztésének. A Stratégia alapján jelenleg az összes EMVA-forrás 17%-a (közel 230 milliárd forint) áll rendelkezésre kizárólag vidékfejlesztésre (nemcsak agrár-vidékfejlesztésre), ami tartalmazza a LEADER programra fordítható potenciális összeget (5,5%) is (lásd a mellékelt táblázatot). A 2007 és 2013 között lebonyolítandó - a hét év alatt indítani tervezett - intézkedéseket, azok konkrét forrásmegosztását és a végrehajtással kapcsolatos kérdéseket az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) tartalmazza.

AZ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV NEMZETI FEJLESZTÉSI IRÁNYAI

2007-2013 1. Szerkezetváltás A mezõgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elõsegítése. Ezen belül a következõ beavatkozási akciók szerepelnek: • Megújuló energiaforrások: új iparág születik a magyar vidéken; • Állattenyésztés: fejlõdõ pályára kell állítani a magyar állattenyésztést, fókuszban az állattartó telepek megújítása áll;

• Technológiai fejlesztés: megújuló telephelyek, gépbeszerzés; • Kertészet: magasabb hozzáadott érték, több munkahely teremtése; • Vízgazdálkodás, belvízvédelem, melioráció: kiemelt szempont a belvíz elleni védekezés; • Élelmiszer-feldolgozás: a mezõgazdasági termékek minõségének javítása; • Birtokrendezés: cél a hatékony és versenyképes üzemméret kialakítása. 2. Piacteremtés A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet elterjedésére, valamint a korösszetétel javítására. Ezen belül a következõ beavatkozási akciók szerepelnek: • Innováció és piaci orientáció a termékpályás szervezõdések mentén: piacszerzés a magyar agrártermékeknek innovatív megoldások alkalmazásával; • Korstruktúra javítása: a fiatal gazdák induló támogatása és a gazdaság-átadási támogatás; • Tudás alapú vidéki társadalom: oktatás, képzés és szaktanácsadás biztosítása az agrárium és a vidéki térségek szereplõi számára.

Az ausztriai Dél-Burgenland tartományban mûködõ helyi akciócsoport számos projektet valósított meg a LEADER Program keretében. A kiemelt területek között szerepel a turizmus, a mezõgazdaság, a gazdaság- és vidékfejlesztés, illetve a kultúra. Az akciócsoport projektjei hatékonyan hozzájárultak a régió gazdasági fejlõdéséhez, javították az életkörülményeket, és nagymértékben segítették az együttmûködési hálózat bõvítését.

Turizmus Az egyik legfontosabb határon átnyúló LEADER projekt az „Alpannonia", melynek célja összeköttetést teremteni az Alpok és a „magyar puszta” között. A projekt keretében egy 90 km-es túraútvonal került kialakításra, amely az ausztriai Semmeringbõl indulva, Steiermarkon át Kõszeg városánál éri el a magyar hegyeket. A turistaút, amely mentén jelentõs infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre, változatos

erdõk-mezõk mellett halad el és számos kilátót, pihenõhelyet érint. A környéken tett látogatások során a kirándulók megismerhetik a vidék természeti, kulturális és gasztronómiai jellegzetességeit. Bõvebb információ: www.alpannonia.com

Mezõgazdaság „A Moor környéke” címû projekt egy kiterjedt mocsárvidék védelmérõl szól. A Moor mocsár Eisenhüttl, Rohr és Heugraben területén fekszik és fontos természeti kincs. A LEADER Program keretében megvalósított projekt célja a régió fejlesztése a mocsárvidék természeti értékeinek védelme

révén. A projekt sikerének egyik ékes bizonyítéka a zickentaleri mocsári ökör elszaporodása a területen. Érdekesség, hogy a Moor mocsárvidéket az Agrar Markt Austria az AMAGenussregion címmel tüntette ki, s ezt az elismerést csak a kiemelt figyelmet érdemlõ területek kaphatják meg Ausztriában. Bõvebb információ: www.moorochse.at

Gazdaság Az „Egy falat mennyország” elnevezésû projekt a DélBurgenlandban mûködõ élelmiszeripari vállalatok összefogásával jött létre.

11


2007.01.16.

15:40

Page 3

Nemzetközi együttmûködések


Európai LEADER együttmûködés a helyi termékek és a vidéki turizmus fejlesztésére A Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoportot 2006. februárjában kereste meg a Trasimenói tó és Orvieto környéki LEADER akciócsoport. A délcserhátiak szervezésében több magyar gazda és kézmûves már 2006. júniusában részt vett a római „Európa Ízei” kiállításon és vásáron, ahol nagy sikert arattak a kozárdi mangalica termékek, a természetes gyümölcslekvárok, az ecsegi sütemények, a palotási mandulás és aszalt gyümölcsös mézek, a bokri juhsajtok, a pásztói kisüsti gyümölcspálinkák, a csécsei mézeskalácsok, csuhébabák és az alma chips is. Szándéknyilatkozat aláírását követõen 2006. november 20-án a Trasimeno Orvietano, a Media Valle del Tevere, a Ternano és a Dél-Cserhát Akciócsoport képviselõi aláírták az elsõ magyar-olasz transznacionális LEADER együttmûködési megállapodást, amely a két ország gazdái által termelt helyi élelmiszerek, kézmûves termékek és vidéki turisztikai

ajánlatok bemutatását, kereskedelmét és közös európai marketingjét célozza.

A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erõsítése.

A kozárdi termékbemutató és árusító ponton már megvásárolhatók a helyi akciócsoport és a dél-franciaországi Tarn-et-Garonne megye termékei: borok, libamájkészítmények, almapüré, fokhagyma és más francia különlegességek. Rövidesen megérkeznek az umbriai olívaolajok, az olasz szalámik, borok és tészták is.

Ezen belül a következõ beavatkozási akciók szerepelnek: • Erdészet: fontos ágazat kiterjedt hatásokkal; telepítési és általános erdészeti támogatás; • Környezetkímélõ gazdálkodási módszerek (AKG): a magyar mezõgazdaság hagyományosan alacsony környezetterhelésének megõrzéséért;

A megállapodás értelmében az együttmûködõ magyar és olasz akciócsoportok 2007-ben közösen vesznek részt a helyi termékeket és a LEADER térségeket bemutató nemzetközi kiállításokon, vásárokon. A Dél-Cserhát Akciócsoport és gesztor szervezete hívja és várja más hazai LEADER akciócsoportok termelõit, hogy hozzák el termékeiket Kozárdra és csatlakozzanak a gyorsan bõvülõ választékhoz, ugyanis több

külföldi LEADER akciócsoport: finnek, olaszok, franciák és spanyolok is szeretnének hasonló termékeket, turisztikai és kulturális ajánlatokat cserélni. E célból indult el a LEADERhez kapcsolódó Country Inn (Vidéki Fogadó) mozgalom (elsõ magyar tagja a kozárdi Euragro), mely már 2007-ben szeretné megnyitni az Európai Élelmiszerek Háza láncot Rómában, Párizsban, Brüsszelben és Budapesten, majd késõbb Stockholmban, ahol a betérõ vendégek megkóstolhatják a résztvevõ országok gazdáinak termékeit, vásárolhatnak belõle. Az együttmûködés keretében nagy hangsúlyt helyeznek az élelmiszer-biztonságra: csak ellenõrzött farmok és minõsített szolgáltatók termékei, illetve ajánlatai jöhetnek szóba. (A Country Inn mozgalomról a Magyarországi LEADER Központ 2006. júliusában tájékoztatta a nyertes LEADER akciócsoportok gesztor szervezeteit.) További információ: Dél-Cserhát LEADER+ Iroda Dr. Hajas Pál 3053 Kozárd, Külterület 095. Telefon: 32/491 067 Fax: 32/491 076 E-mail: [email protected] Honlap: www.euragro.hu

10

3. Környezetkímélõ gazdálkodás

• Kedvezõtlen Adottságú Területek (KAT): kompenzáció a kedvezõtlen adottságú területen gazdálkodók számára; • Állatjóléti kifizetések: az állattenyésztés szerepének erõsítése jövedelempótló támogatás révén. 4. Erõs vidéki kisvállalkozások A vidéki életminõség javítása, a foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetõségek bõvítése, illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása.

Ezen belül a következõ beavatkozási akciók szerepelnek: • Vidéki vállalkozásfejlesztés: erõs vidéki kisvállalkozások teremthetnek munkahelyeket; • Integrált kistelepülési szolgáltató terek: közösségi terek kialakítása a hivatali és falusi szolgáltatások biztosítása érdekében; • Falumegújítás: a települések épített és kulturális örökségének megõrzése.

5. Helyi közösségek fejlesztése a LEADER Programon keresztül

Forrás: FVM (2006)

Bodnár Dénes Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület

3


2007.01.16.

15:41

Page 4

LEADER akciócsoportok helyi termékei a Foodapesten

A LEADER Program Lengyelországban

A 2004-2006 közötti LEADER Program és a 2007-2013 közötti tervezési idõszakra való felkészülés Lengyelországban A 2004-2006 közötti tervezési idõszak A lengyel LEADER Program 2004-2006 között LEADER+ Kísérleti Programként valósul meg. A LEADER Lengyelországban Az élelmiszeripar és a vidékfejlesztés szerkezet-átalakítása és modernizációja 2004-2006 címû Szektorális Operatív Program (SOP) 2.7. LEADER+ típusú" intézkedése keretében került meghirdetésre, melynek célja Lengyelország felkészítése a 2007-2013 közötti tervezési idõszak LEADER Programjára. Az intézkedés két alintézkedésbõl áll: Az elsõ alintézkedés a helyi partnerek közötti hivatalos partneri kapcsolatok, szektorok összefogásával kialakuló helyi közösségek és az integrált helyi stratégiák kialakítását célozta. Ezek az együttmûködések képzik az akciócsoportok alapjait. A felhívásra 248 pályázat érkezett, ebbõl 167 részesült támogatásban. A kedvezményezettek között nagyrészt önkormányzatok, alapítványok és egyesületek szerepeltek, de megtalálhatóak voltak úgynevezett települések közötti szervezetek is. 2006. õszéig az aláírt szerzõdések összértéke 20 800 444 zloty (5,45 millió euró). A második alintézkedés keretében az Irányító Hatóság akciócsoportokat választott ki és forrást biztosított a helyi

4

fejlesztési stratégiák végrehajtására. Az alintézkedés kedvezményezettje csak civil szervezet lehetett. A Szektorális Operatív Program 2.7 intézkedésének Végrehajtó Szerve, a Mezõgazdasági Támogatási Program Alapítvány (FAPA) 2006. április 21-én kezdte meg a LEADER típusú intézkedés keretében támogatható pályázatok befogadását. Két hónap alatt 187 pályázatot nyújtottak be, melybõl 155 esett pozitív elbírálás alá. A projektek sorrendjérõl szóló listát a lengyel Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2006. novemberében hagyta jóvá. A korlátozott támogatási

keret miatt várhatóan 82 pályázóval kötnek szerzõdést. Az akciócsoportok mûködésének segítése érdekében a lengyel szakminisztérium Programkiegészítõ Intézkedéseket dolgozott ki, melyek segítségével a kedvezményezettek számára nyújtható kifizetések elõrehozhatók, vagyis a program utófinanszírozásából adódó nehézségek csökkenthetõk. A Kísérleti LEADER Program kedvezményezettjei helyi stratégiájukban egynél több fejlesztési területet választottak, mintegy 80%-uk pedig három vagy négy ilyet jelölt meg.

Az 1. (Képességek megszerzése) és a 2. (Kísérleti Integrált Stratégiák) alintézkedésre benyújtott pályázatok száma

Forrás: "LEADER Initiative - the first experiences and development chances", FAPA, Warsaw 2006.

LEADER akciócsoportok helyi termékei a Foodapesten Az élelmiszer, ital és élelmiszer-gépipari ágazatok hazai legátfogóbb, hiteles képet közvetítõ seregszemléje a Foodapest nemzetközi szakkiállítás, mely 2006. november 21. és 24. között immáron nyolcadik alkalommal került megrendezésre Budapesten, a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont területén. A rendezvényt Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg. Idén elsõ alkalommal a Magyarországi LEADER Központ is a kiállítók között volt, standján közel harminc akciócsoport számos helyi terméke volt megtalálható. A látogatók többsége nemcsak egy-egy termékre volt kíváncsi, hanem annak elõállítójára és származási helyére, vagyis az adott LEADER akciócsoportra

is. A rendezvény négy napja alatt sokan szakmai kérdéssel is felkeresték a LEADER standot, s a program jelenlegi állásáról, a jövõre várható pályázatokról, elképzelésekrõl érdeklõdtek.

A kiállítás keretében lehetõség nyílt az akciócsoportok helyi termékeinek kínálására, kóstoltatására is. A termékek megízlelése során többek között egy magyarországi székhelyû multinacionális vállalat, illetve egy német élelmiszerimportõr cég is felfigyelt a számukra addig ismeretlen helyi különlegességekre. A standot Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Gõgös Zoltán, az FVM államtitkára, és Pásztohy András miniszteri biztos is meglátogatta.

Molnár Mária a Magyarországi LEADER Központ szakértõje

9


2007.01.16.

15:41

Page 5

Bemutatkozunk


Tisza-tavi Programrégió Akciócsoport

Az akciócsoport 2005 tavaszán alakult. Területe két régió, két megye és több kistérség határán fekszik, s a Tisza-tó bal és jobb partján tizenhárom településre (Abádszalók, Kisköre, Kömlõ, Kunhegyes, Pély, Sarud, Tarnaszentmiklós, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszanána, Tiszaroff, Tiszasüly, Újlõrincfalva) terjed ki, ahol összesen 33 721 fõ él. A helyi vidékfejlesztési program célja a gazdasági szerkezetváltás elõsegítése és a szolgáltatóipar megerõsítése. Ennek egyik eszköze a turizmus fejlesztése, annak jövedelemtermelõ képességének növelése. Cél olyan új idegenforgalmi vonzerõk

létrehozása, melyek nem csak a vízhez kötõdnek, és a rövid nyári fõszezonon kívül is vonzzák a látogatókat. Ezek mellé szolgáltatásokat szükséges telepíteni, hogy így komplex turisztikai termékek és programcsomagok jöjjenek létre. Összefogásra és turisztikai szolgáltató hálózatok kialakításra van szükség, amihez képezni kell a szolgáltatókat. A turisztikai igényfelméréshez és a trendek követéséhez is képzett szakemberekre van szükség. A szolgáltatók termékeinek piacra viteléhez új értékesítési csatornák (pl. internet, utazási iroda, tájjellegû termékeket árusító bolt) kialakítása is cél. Átfogó célkitûzések: • A gazdasági szerkezetváltás elõsegítése, a szolgáltatóipar megerõsítése a térségben; • A turisták lehetõ legjobb színvonalon való kiszolgálása; • A turistaforgalom egyenletesebb térbeli elosztása (a tóparti és a háttértelepülések között);

• A turistaforgalom egyenletesebb idõbeni elosztása (a fõszezon meghosszabbítása, a turistaforgalom növelése az elõ- és utószezonban); • A turisztikai kínálat változatosabbá tétele, az idõjárástól független vonzerõk és szolgáltatások megteremtése; • Helyi erõforrásokra és hagyományokra épülõ turizmusfejlesztés. Az akciócsoport által a helyi vidékfejlesztési tervre kiírt pályázat intézkedései: • Turizmussal foglalkozó szolgáltatók vendéglátó szakmai ismeretének fejlesztése; • A turizmus termékkínálatának bõvítése, helyi adottságokon alapuló turisztikai vonzerõk létesítése; • Turisztikai hálózatépítés; • Térségi publikációk, hatástanulmányok elkészíttetése; • Turisztikai információs irodák és info-pontok eszközfejlesztése; • A Programrégió kínálatát bemutató kiadványok készítése; • Magánszálláshely fejlesztés; • Magánszálláshelyhez kötõdõ szolgáltatásfejlesztés. Kerekes Éva Tisza-tavi Programrégió Akciócsoport További információ: Tisza-tavi Programrégió Akciócsoport 3384 Kisköre, Kossuth út 8. Telefon: 36/558-048 E-mail: [email protected] Honlap: www.tisza-to-leader.com

8

Felkészülés a 2007-2013 közötti idõszakra A LEADER+ típusú intézkedés tapasztalataira építve készül a következõ tervezési idõszak új LEADER Programja. A tapasztalatok azonban az akciócsoportokat is segítik abban, hogy 2007 és 2013 között hatékonyabban vegyenek részt az új LEADER Programban. 2006-ban a LEADER elterjesztésének fõbb elõkészítõ munkálatai is elkezdõdtek. A 2007-2013 közötti Vidékfejlesztési Program elõkészítése során szakértõi csoportokat hoztak létre. Ezek egyike volt a 4. (LEADER) tengelyért felelõs csoport, melyben a helyi és regionális kormányzat, civil szervezetek, valamint helyi lakosok, illetve a Végrehajtó Szerv és a Kifizetõ Ügynökség képviselõi vettek részt. A szakértõket bevonták a jelenlegi lengyel LEADER típusú intézkedés megvalósításába, s õk így e területen számottevõ tapasztalattal rendelkeznek.

E csoportnak feladata egy olyan program elõkészítése, mely a 2007-2013 közötti idõszakban lehetõvé teszi különbözõ partnerek bevonását a helyi fejlesztésekbe, és amely elõsegíti a 4. tengely hatékony megvalósítását. A Tanács 1968/2005 számú rendelete és az új nemzeti stratégia vázlata alapján, a nemzeti vidékfejlesztési program részeként a következõ LEADER Programnak a 3. tengely céljainak elérését kell lehetõvé tennie. E célok között szerepel többek között a vidéki lakosság mozgósítása, a társadalmi tõke fejlesztése, illetve az erõforrások (humán, szociális, természeti, kulturális, pénzügyi stb.) menedzselésének helyi szintû fejlesztése. 2007 és 2013 között a lengyel EMVA keret 4,5%-a kerül a LEADER Program keretében szétosztásra, melybõl elõre láthatóan a vidéki térségek mintegy 50%-a részesülhet. A tervek szerint az irányító hatóságok (helyi szinten) két

felhívást intéznek a potenciális akciócsoportok felé - az elsõt a tervezési idõszak elején, a másodikat pedig három évvel késõbb. A 2004-2006 közötti LEADER típusú intézkedés megvalósításának jelenlegi tapasztalatait és a LEADER Program hatékony megvalósítását szem elõtt tartva a lengyel Irányító Hatóság a következõ tervezési idõszakra az akciócsoportok részére jogi státust kíván kialakítani. Inga Kolomyjska További információ: Inga Kolomyjska LEADER Osztályvezetõ Programozó és Ellenõrzõ Igazgatóság Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium Wspólna 30 Street, 00-930 Warsaw, Poland E-mail: [email protected] Phone: +48 22 623 16 65 Fax: +48 22 623 25 70

5


2007.01.16.

15:41

Page 6

Sikeres falumegújítási program


Tápiógyörgye a 2006. évi Európai Falumegújítási Díj második helyezettje A grazi székhelyû Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösség a falvak megújulásának ösztönzésére 1989-ben alapította meg az Európai Falumegújítási Díjat. Elnyerésére kétévente írnak ki pályázatot. Az elismerést legutóbb 2006-ban ítélték oda. A nemzetközi verseny elsõ lépcsõje egy nemzeti szintû elõzetes megmérettetés volt minden tagállamban. A hazai verseny mottója az Európai Falumegújítási Díj 2006 kiírással összhangban a „Változás, mint lehetõség” volt. A magyar Szakértõi Bizottság döntése alapján a 2005. évi Magyarországi Falumegújítási Díjat Tápiógyörgye község nyerte el, s ezáltal a település képviselhette Magyarországot az európai versenyen is. Tápiógyörgye falumegújítási tevékenysége a bírálók értékelése alapján azért került a legmagasabb kategóriába, mert a többi pályázó település esetenként

6

jobb táji, környezeti, idegenforgalmi, közlekedési és kulturális adottságaiból származó elõnyeit a községben a településfejlesztés révén sikerült kompenzálni, sõt a legtöbb kritérium alapján meghaladni. A 2006. júliusában, Münchenben megtartott Európai Falumegújítási Díj 2006 tanácskozás után a Magyarországot képviselõ Tápiógyörgye európai szinten

második helyezést ért el. Ez mind a településnek, mind Magyarországnak nagy elismerést jelent. A díjat 2006. szeptember 22-én adták át a németországi Ummendorfban. Tápiógyörgye jelenleg a Tápióvidék egyik legdinamikusabban fejlõdõ települése, ahol a legfontosabb szempont a fenntarthatóság, illetve a természeti és épített környezet egyensúlyának megõrzése. A képviselõ-testület 2002-ben azt a célt tûzte ki, hogy kihasználva az Európai Unió adta pályázati lehetõségeket megújítják településüket. Felmérésre kerültek a természeti, környezeti és kulturális adottságok és lehetõségek, és ezek ismeretében igyekezett a település minden pályázati lehetõséget megragadni. Uniós és hazai források segítségével elkészült a kerékpárút, a lapos tetõs iskolára magas tetõ került, a tetõteret beépítették,

a Faluház ugyancsak új tetõt kapott és új belsõ terek is kialakításra kerültek. Megújult a Falumúzeum, a templom, az idõsek otthona, az óvoda, s mára minden intézmény akadálymentesítve lett. Az utóbbi három évben a község fõtere kertészetileg és építészetileg is teljesen megváltozott: új díszburkolatok készültek, padok lettek felállítva, pihenõhelyek és gyalogátkelõhelyek kerültek kialakításra, a település svájci testvérvárosa segítségével újjászületett a régi artézi kút is. Mindeközben a fõtéren és az utak mentén a lakók segítségével virágágyások

készültek, ahol fõleg hagyományos növények pompáznak. A sikeres virágosítási mozgalom eredményeként Tápiógyörgye elnyerte a Virágos Magyarországért Mozgalom 2006. évi fõdíját is. A természeti értékek bemutatására madármegfigyelõ torony, bemutatóhelyek, tanösvények és túraútvonalak épültek. Mindezek megismertetésére született a programkínálat a helyi gazdák (méhész, parasztudvar, lovasgazdák) és a téglagyár bevonásával. A programok egymásra épülése és a szálláshelyek jobb kihasználása érdekében az

ország egyetlen önkormányzati fenntartású minõsített erdei iskola szolgáltatása is elindult. Sikeresen mûködik az „ökoprogram” (a turizmus és a gazdaság összekapcsolása) is, amely már több ezer látogatót hozott a településre az ország és Európa különbözõ részeibõl. A program többletjövedelmet biztosít a benne résztvevõ vállalkozásoknak, gazdálkodóknak és az önkormányzatnak. A tápiógyörgyei öko-program sikere és az elért nemzetközi eredmény alapján készült el a Hajt-A Csapat Akciócsoport helyi vidékfejlesztési terve, melynek legfõbb célkitûzése, hogy az emberek harmóniában éljenek a természettel, s az öko-programba bekapcsolódva életminõségük javuljon. Balázs Bernadett Varró István Patkós Gábor

További információ: Telefon: 30/382-895 E-mail: [email protected] Honlap: www.tapiogyorgye.hu, www.hajtacsapat.hu

7


2007.01.16.

15:41

Page 6



Tápiógyörgye a 2006. évi Európai Falumegújítási Díj második helyezettje A grazi székhelyû Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösség a falvak megújulásának ösztönzésére 1989-ben alapította meg az Európai Falumegújítási Díjat. Elnyerésére kétévente írnak ki pályázatot. Az elismerést legutóbb 2006-ban ítélték oda. A nemzetközi verseny elsõ lépcsõje egy nemzeti szintû elõzetes megmérettetés volt minden tagállamban. A hazai verseny mottója az Európai Falumegújítási Díj 2006 kiírással összhangban a „Változás, mint lehetõség” volt. A magyar Szakértõi Bizottság döntése alapján a 2005. évi Magyarországi Falumegújítási Díjat Tápiógyörgye község nyerte el, s ezáltal a település képviselhette Magyarországot az európai versenyen is. Tápiógyörgye falumegújítási tevékenysége a bírálók értékelése alapján azért került a legmagasabb kategóriába, mert a többi pályázó település esetenként

6

jobb táji, környezeti, idegenforgalmi, közlekedési és kulturális adottságaiból származó elõnyeit a községben a településfejlesztés révén sikerült kompenzálni, sõt a legtöbb kritérium alapján meghaladni. A 2006. júliusában, Münchenben megtartott Európai Falumegújítási Díj 2006 tanácskozás után a Magyarországot képviselõ Tápiógyörgye európai szinten

második helyezést ért el. Ez mind a településnek, mind Magyarországnak nagy elismerést jelent. A díjat 2006. szeptember 22-én adták át a németországi Ummendorfban. Tápiógyörgye jelenleg a Tápióvidék egyik legdinamikusabban fejlõdõ települése, ahol a legfontosabb szempont a fenntarthatóság, illetve a természeti és épített környezet egyensúlyának megõrzése. A képviselõ-testület 2002-ben azt a célt tûzte ki, hogy kihasználva az Európai Unió adta pályázati lehetõségeket megújítják településüket. Felmérésre kerültek a természeti, környezeti és kulturális adottságok és lehetõségek, és ezek ismeretében igyekezett a település minden pályázati lehetõséget megragadni. Uniós és hazai források segítségével elkészült a kerékpárút, a lapos tetõs iskolára magas tetõ került, a tetõteret beépítették,

a Faluház ugyancsak új tetõt kapott és új belsõ terek is kialakításra kerültek. Megújult a Falumúzeum, a templom, az idõsek otthona, az óvoda, s mára minden intézmény akadálymentesítve lett. Az utóbbi három évben a község fõtere kertészetileg és építészetileg is teljesen megváltozott: új díszburkolatok készültek, padok lettek felállítva, pihenõhelyek és gyalogátkelõhelyek kerültek kialakításra, a település svájci testvérvárosa segítségével újjászületett a régi artézi kút is. Mindeközben a fõtéren és az utak mentén a lakók segítségével virágágyások

készültek, ahol fõleg hagyományos növények pompáznak. A sikeres virágosítási mozgalom eredményeként Tápiógyörgye elnyerte a Virágos Magyarországért Mozgalom 2006. évi fõdíját is. A természeti értékek bemutatására madármegfigyelõ torony, bemutatóhelyek, tanösvények és túraútvonalak épültek. Mindezek megismertetésére született a programkínálat a helyi gazdák (méhész, parasztudvar, lovasgazdák) és a téglagyár bevonásával. A programok egymásra épülése és a szálláshelyek jobb kihasználása érdekében az

ország egyetlen önkormányzati fenntartású minõsített erdei iskola szolgáltatása is elindult. Sikeresen mûködik az „ökoprogram” (a turizmus és a gazdaság összekapcsolása) is, amely már több ezer látogatót hozott a településre az ország és Európa különbözõ részeibõl. A program többletjövedelmet biztosít a benne résztvevõ vállalkozásoknak, gazdálkodóknak és az önkormányzatnak. A tápiógyörgyei öko-program sikere és az elért nemzetközi eredmény alapján készült el a Hajt-A Csapat Akciócsoport helyi vidékfejlesztési terve, melynek legfõbb célkitûzése, hogy az emberek harmóniában éljenek a természettel, s az öko-programba bekapcsolódva életminõségük javuljon. Balázs Bernadett Varró István Patkós Gábor

További információ: Telefon: 30/382-895 E-mail: [email protected] Honlap: www.tapiogyorgye.hu, www.hajtacsapat.hu

7


2007.01.16.

15:41

Page 5

Bemutatkozunk


Tisza-tavi Programrégió Akciócsoport

Az akciócsoport 2005 tavaszán alakult. Területe két régió, két megye és több kistérség határán fekszik, s a Tisza-tó bal és jobb partján tizenhárom településre (Abádszalók, Kisköre, Kömlõ, Kunhegyes, Pély, Sarud, Tarnaszentmiklós, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszanána, Tiszaroff, Tiszasüly, Újlõrincfalva) terjed ki, ahol összesen 33 721 fõ él. A helyi vidékfejlesztési program célja a gazdasági szerkezetváltás elõsegítése és a szolgáltatóipar megerõsítése. Ennek egyik eszköze a turizmus fejlesztése, annak jövedelemtermelõ képességének növelése. Cél olyan új idegenforgalmi vonzerõk

létrehozása, melyek nem csak a vízhez kötõdnek, és a rövid nyári fõszezonon kívül is vonzzák a látogatókat. Ezek mellé szolgáltatásokat szükséges telepíteni, hogy így komplex turisztikai termékek és programcsomagok jöjjenek létre. Összefogásra és turisztikai szolgáltató hálózatok kialakításra van szükség, amihez képezni kell a szolgáltatókat. A turisztikai igényfelméréshez és a trendek követéséhez is képzett szakemberekre van szükség. A szolgáltatók termékeinek piacra viteléhez új értékesítési csatornák (pl. internet, utazási iroda, tájjellegû termékeket árusító bolt) kialakítása is cél. Átfogó célkitûzések: • A gazdasági szerkezetváltás elõsegítése, a szolgáltatóipar megerõsítése a térségben; • A turisták lehetõ legjobb színvonalon való kiszolgálása; • A turistaforgalom egyenletesebb térbeli elosztása (a tóparti és a háttértelepülések között);

• A turistaforgalom egyenletesebb idõbeni elosztása (a fõszezon meghosszabbítása, a turistaforgalom növelése az elõ- és utószezonban); • A turisztikai kínálat változatosabbá tétele, az idõjárástól független vonzerõk és szolgáltatások megteremtése; • Helyi erõforrásokra és hagyományokra épülõ turizmusfejlesztés. Az akciócsoport által a helyi vidékfejlesztési tervre kiírt pályázat intézkedései: • Turizmussal foglalkozó szolgáltatók vendéglátó szakmai ismeretének fejlesztése; • A turizmus termékkínálatának bõvítése, helyi adottságokon alapuló turisztikai vonzerõk létesítése; • Turisztikai hálózatépítés; • Térségi publikációk, hatástanulmányok elkészíttetése; • Turisztikai információs irodák és info-pontok eszközfejlesztése; • A Programrégió kínálatát bemutató kiadványok készítése; • Magánszálláshely fejlesztés; • Magánszálláshelyhez kötõdõ szolgáltatásfejlesztés. Kerekes Éva Tisza-tavi Programrégió Akciócsoport További információ: Tisza-tavi Programrégió Akciócsoport 3384 Kisköre, Kossuth út 8. Telefon: 36/558-048 E-mail: [email protected] Honlap: www.tisza-to-leader.com

8

Felkészülés a 2007-2013 közötti idõszakra A LEADER+ típusú intézkedés tapasztalataira építve készül a következõ tervezési idõszak új LEADER Programja. A tapasztalatok azonban az akciócsoportokat is segítik abban, hogy 2007 és 2013 között hatékonyabban vegyenek részt az új LEADER Programban. 2006-ban a LEADER elterjesztésének fõbb elõkészítõ munkálatai is elkezdõdtek. A 2007-2013 közötti Vidékfejlesztési Program elõkészítése során szakértõi csoportokat hoztak létre. Ezek egyike volt a 4. (LEADER) tengelyért felelõs csoport, melyben a helyi és regionális kormányzat, civil szervezetek, valamint helyi lakosok, illetve a Végrehajtó Szerv és a Kifizetõ Ügynökség képviselõi vettek részt. A szakértõket bevonták a jelenlegi lengyel LEADER típusú intézkedés megvalósításába, s õk így e területen számottevõ tapasztalattal rendelkeznek.

E csoportnak feladata egy olyan program elõkészítése, mely a 2007-2013 közötti idõszakban lehetõvé teszi különbözõ partnerek bevonását a helyi fejlesztésekbe, és amely elõsegíti a 4. tengely hatékony megvalósítását. A Tanács 1968/2005 számú rendelete és az új nemzeti stratégia vázlata alapján, a nemzeti vidékfejlesztési program részeként a következõ LEADER Programnak a 3. tengely céljainak elérését kell lehetõvé tennie. E célok között szerepel többek között a vidéki lakosság mozgósítása, a társadalmi tõke fejlesztése, illetve az erõforrások (humán, szociális, természeti, kulturális, pénzügyi stb.) menedzselésének helyi szintû fejlesztése. 2007 és 2013 között a lengyel EMVA keret 4,5%-a kerül a LEADER Program keretében szétosztásra, melybõl elõre láthatóan a vidéki térségek mintegy 50%-a részesülhet. A tervek szerint az irányító hatóságok (helyi szinten) két

felhívást intéznek a potenciális akciócsoportok felé - az elsõt a tervezési idõszak elején, a másodikat pedig három évvel késõbb. A 2004-2006 közötti LEADER típusú intézkedés megvalósításának jelenlegi tapasztalatait és a LEADER Program hatékony megvalósítását szem elõtt tartva a lengyel Irányító Hatóság a következõ tervezési idõszakra az akciócsoportok részére jogi státust kíván kialakítani. Inga Kolomyjska További információ: Inga Kolomyjska LEADER Osztályvezetõ Programozó és Ellenõrzõ Igazgatóság Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium Wspólna 30 Street, 00-930 Warsaw, Poland E-mail: [email protected] Phone: +48 22 623 16 65 Fax: +48 22 623 25 70

5


2007.01.16.

15:41

Page 4

LEADER akciócsoportok helyi termékei a Foodapesten


A 2004-2006 közötti LEADER Program és a 2007-2013 közötti tervezési idõszakra való felkészülés Lengyelországban A 2004-2006 közötti tervezési idõszak A lengyel LEADER Program 2004-2006 között LEADER+ Kísérleti Programként valósul meg. A LEADER Lengyelországban Az élelmiszeripar és a vidékfejlesztés szerkezet-átalakítása és modernizációja 2004-2006 címû Szektorális Operatív Program (SOP) 2.7. LEADER+ típusú" intézkedése keretében került meghirdetésre, melynek célja Lengyelország felkészítése a 2007-2013 közötti tervezési idõszak LEADER Programjára. Az intézkedés két alintézkedésbõl áll: Az elsõ alintézkedés a helyi partnerek közötti hivatalos partneri kapcsolatok, szektorok összefogásával kialakuló helyi közösségek és az integrált helyi stratégiák kialakítását célozta. Ezek az együttmûködések képzik az akciócsoportok alapjait. A felhívásra 248 pályázat érkezett, ebbõl 167 részesült támogatásban. A kedvezményezettek között nagyrészt önkormányzatok, alapítványok és egyesületek szerepeltek, de megtalálhatóak voltak úgynevezett települések közötti szervezetek is. 2006. õszéig az aláírt szerzõdések összértéke 20 800 444 zloty (5,45 millió euró). A második alintézkedés keretében az Irányító Hatóság akciócsoportokat választott ki és forrást biztosított a helyi

4

fejlesztési stratégiák végrehajtására. Az alintézkedés kedvezményezettje csak civil szervezet lehetett. A Szektorális Operatív Program 2.7 intézkedésének Végrehajtó Szerve, a Mezõgazdasági Támogatási Program Alapítvány (FAPA) 2006. április 21-én kezdte meg a LEADER típusú intézkedés keretében támogatható pályázatok befogadását. Két hónap alatt 187 pályázatot nyújtottak be, melybõl 155 esett pozitív elbírálás alá. A projektek sorrendjérõl szóló listát a lengyel Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2006. novemberében hagyta jóvá. A korlátozott támogatási

keret miatt várhatóan 82 pályázóval kötnek szerzõdést. Az akciócsoportok mûködésének segítése érdekében a lengyel szakminisztérium Programkiegészítõ Intézkedéseket dolgozott ki, melyek segítségével a kedvezményezettek számára nyújtható kifizetések elõrehozhatók, vagyis a program utófinanszírozásából adódó nehézségek csökkenthetõk. A Kísérleti LEADER Program kedvezményezettjei helyi stratégiájukban egynél több fejlesztési területet választottak, mintegy 80%-uk pedig három vagy négy ilyet jelölt meg.

Az 1. (Képességek megszerzése) és a 2. (Kísérleti Integrált Stratégiák) alintézkedésre benyújtott pályázatok száma

Forrás: "LEADER Initiative - the first experiences and development chances", FAPA, Warsaw 2006.

LEADER akciócsoportok helyi termékei a Foodapesten Az élelmiszer, ital és élelmiszer-gépipari ágazatok hazai legátfogóbb, hiteles képet közvetítõ seregszemléje a Foodapest nemzetközi szakkiállítás, mely 2006. november 21. és 24. között immáron nyolcadik alkalommal került megrendezésre Budapesten, a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont területén. A rendezvényt Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg. Idén elsõ alkalommal a Magyarországi LEADER Központ is a kiállítók között volt, standján közel harminc akciócsoport számos helyi terméke volt megtalálható. A látogatók többsége nemcsak egy-egy termékre volt kíváncsi, hanem annak elõállítójára és származási helyére, vagyis az adott LEADER akciócsoportra

is. A rendezvény négy napja alatt sokan szakmai kérdéssel is felkeresték a LEADER standot, s a program jelenlegi állásáról, a jövõre várható pályázatokról, elképzelésekrõl érdeklõdtek.

A kiállítás keretében lehetõség nyílt az akciócsoportok helyi termékeinek kínálására, kóstoltatására is. A termékek megízlelése során többek között egy magyarországi székhelyû multinacionális vállalat, illetve egy német élelmiszerimportõr cég is felfigyelt a számukra addig ismeretlen helyi különlegességekre. A standot Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Gõgös Zoltán, az FVM államtitkára, és Pásztohy András miniszteri biztos is meglátogatta.

Molnár Mária a Magyarországi LEADER Központ szakértõje

9


2007.01.16.

15:40

Page 3

Nemzetközi együttmûködések


Európai LEADER együttmûködés a helyi termékek és a vidéki turizmus fejlesztésére A Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoportot 2006. februárjában kereste meg a Trasimenói tó és Orvieto környéki LEADER akciócsoport. A délcserhátiak szervezésében több magyar gazda és kézmûves már 2006. júniusában részt vett a római „Európa Ízei” kiállításon és vásáron, ahol nagy sikert arattak a kozárdi mangalica termékek, a természetes gyümölcslekvárok, az ecsegi sütemények, a palotási mandulás és aszalt gyümölcsös mézek, a bokri juhsajtok, a pásztói kisüsti gyümölcspálinkák, a csécsei mézeskalácsok, csuhébabák és az alma chips is. Szándéknyilatkozat aláírását követõen 2006. november 20-án a Trasimeno Orvietano, a Media Valle del Tevere, a Ternano és a Dél-Cserhát Akciócsoport képviselõi aláírták az elsõ magyar-olasz transznacionális LEADER együttmûködési megállapodást, amely a két ország gazdái által termelt helyi élelmiszerek, kézmûves termékek és vidéki turisztikai

ajánlatok bemutatását, kereskedelmét és közös európai marketingjét célozza.

A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erõsítése.

A kozárdi termékbemutató és árusító ponton már megvásárolhatók a helyi akciócsoport és a dél-franciaországi Tarn-et-Garonne megye termékei: borok, libamájkészítmények, almapüré, fokhagyma és más francia különlegességek. Rövidesen megérkeznek az umbriai olívaolajok, az olasz szalámik, borok és tészták is.

Ezen belül a következõ beavatkozási akciók szerepelnek: • Erdészet: fontos ágazat kiterjedt hatásokkal; telepítési és általános erdészeti támogatás; • Környezetkímélõ gazdálkodási módszerek (AKG): a magyar mezõgazdaság hagyományosan alacsony környezetterhelésének megõrzéséért;

A megállapodás értelmében az együttmûködõ magyar és olasz akciócsoportok 2007-ben közösen vesznek részt a helyi termékeket és a LEADER térségeket bemutató nemzetközi kiállításokon, vásárokon. A Dél-Cserhát Akciócsoport és gesztor szervezete hívja és várja más hazai LEADER akciócsoportok termelõit, hogy hozzák el termékeiket Kozárdra és csatlakozzanak a gyorsan bõvülõ választékhoz, ugyanis több

külföldi LEADER akciócsoport: finnek, olaszok, franciák és spanyolok is szeretnének hasonló termékeket, turisztikai és kulturális ajánlatokat cserélni. E célból indult el a LEADERhez kapcsolódó Country Inn (Vidéki Fogadó) mozgalom (elsõ magyar tagja a kozárdi Euragro), mely már 2007-ben szeretné megnyitni az Európai Élelmiszerek Háza láncot Rómában, Párizsban, Brüsszelben és Budapesten, majd késõbb Stockholmban, ahol a betérõ vendégek megkóstolhatják a résztvevõ országok gazdáinak termékeit, vásárolhatnak belõle. Az együttmûködés keretében nagy hangsúlyt helyeznek az élelmiszer-biztonságra: csak ellenõrzött farmok és minõsített szolgáltatók termékei, illetve ajánlatai jöhetnek szóba. (A Country Inn mozgalomról a Magyarországi LEADER Központ 2006. júliusában tájékoztatta a nyertes LEADER akciócsoportok gesztor szervezeteit.) További információ: Dél-Cserhát LEADER+ Iroda Dr. Hajas Pál 3053 Kozárd, Külterület 095. Telefon: 32/491 067 Fax: 32/491 076 E-mail: [email protected] Honlap: www.euragro.hu

10

3. Környezetkímélõ gazdálkodás

• Kedvezõtlen Adottságú Területek (KAT): kompenzáció a kedvezõtlen adottságú területen gazdálkodók számára; • Állatjóléti kifizetések: az állattenyésztés szerepének erõsítése jövedelempótló támogatás révén. 4. Erõs vidéki kisvállalkozások A vidéki életminõség javítása, a foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetõségek bõvítése, illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása.

Ezen belül a következõ beavatkozási akciók szerepelnek: • Vidéki vállalkozásfejlesztés: erõs vidéki kisvállalkozások teremthetnek munkahelyeket; • Integrált kistelepülési szolgáltató terek: közösségi terek kialakítása a hivatali és falusi szolgáltatások biztosítása érdekében; • Falumegújítás: a települések épített és kulturális örökségének megõrzése.

5. Helyi közösségek fejlesztése a LEADER Programon keresztül

Forrás: FVM (2006)

Bodnár Dénes Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület

3


2007.01.16.

15:40

Page 2



Osztrák-magyar határmenti LEADER+ projektek A fenti prioritások ún. beavatkozási akciók (key actions) keretében valósulnak meg. Az egyes beavatkozási akciók egy-egy problémára vagy fejlesztési igényre fókuszálva, több intézkedést összekapcsolva kívánják elérni a probléma megoldását és a fejlesztési igények kielégítését (lásd a fejlesztési irányok mellékelt felsorolását). Az ÚMVST tehát a meglévõ és potenciális természeti és gazdasági erõforrások kiaknázásával az ország mezõgazdaságának és nemzetközi versenyképességének erõsítését, a vidéki térségek fejlesztését és a feltárt hiányosságok felszámolását célozza meg. Ezek az elképzelések kizárólag összehangolt, tudatos fejlesztéspolitikával érhetõk el. Az ÚMVST és az ÚMFT összhangját meg kell teremteni, miáltal az EMVA-n kívüli - strukturális, kohéziós (ESZA, ERFA, KA) - fejlesztési alapok vidékfejlesztési célból történõ bevonása és a különbözõ fejlesztések kedvezõ szinergikus hatása érhetõ el. A hazai és uniós fejlesztési források hatékony és racionális felhasználása során különös hangsúlyt kell helyezni az EMVA rendeletben meghatározott III. és IV. intézkedéscsoport (tengely) intézkedései között a fejlesztések összehangolására. A vidéki életminõség és a vidéki gazdaság diverzifikálása, illetve a LEADER - mint „klasszikus vidékfejlesztési források” lehetnek letéteményesei a rurális térségek apró- és törpe-

2

falvas települései fejlesztésének. A Stratégia alapján jelenleg az összes EMVA-forrás 17%-a (közel 230 milliárd forint) áll rendelkezésre kizárólag vidékfejlesztésre (nemcsak agrár-vidékfejlesztésre), ami tartalmazza a LEADER programra fordítható potenciális összeget (5,5%) is (lásd a mellékelt táblázatot). A 2007 és 2013 között lebonyolítandó - a hét év alatt indítani tervezett - intézkedéseket, azok konkrét forrásmegosztását és a végrehajtással kapcsolatos kérdéseket az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) tartalmazza.

AZ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV NEMZETI FEJLESZTÉSI IRÁNYAI

2007-2013 1. Szerkezetváltás A mezõgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elõsegítése. Ezen belül a következõ beavatkozási akciók szerepelnek: • Megújuló energiaforrások: új iparág születik a magyar vidéken; • Állattenyésztés: fejlõdõ pályára kell állítani a magyar állattenyésztést, fókuszban az állattartó telepek megújítása áll;

• Technológiai fejlesztés: megújuló telephelyek, gépbeszerzés; • Kertészet: magasabb hozzáadott érték, több munkahely teremtése; • Vízgazdálkodás, belvízvédelem, melioráció: kiemelt szempont a belvíz elleni védekezés; • Élelmiszer-feldolgozás: a mezõgazdasági termékek minõségének javítása; • Birtokrendezés: cél a hatékony és versenyképes üzemméret kialakítása. 2. Piacteremtés A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet elterjedésére, valamint a korösszetétel javítására. Ezen belül a következõ beavatkozási akciók szerepelnek: • Innováció és piaci orientáció a termékpályás szervezõdések mentén: piacszerzés a magyar agrártermékeknek innovatív megoldások alkalmazásával; • Korstruktúra javítása: a fiatal gazdák induló támogatása és a gazdaság-átadási támogatás; • Tudás alapú vidéki társadalom: oktatás, képzés és szaktanácsadás biztosítása az agrárium és a vidéki térségek szereplõi számára.

Az ausztriai Dél-Burgenland tartományban mûködõ helyi akciócsoport számos projektet valósított meg a LEADER Program keretében. A kiemelt területek között szerepel a turizmus, a mezõgazdaság, a gazdaság- és vidékfejlesztés, illetve a kultúra. Az akciócsoport projektjei hatékonyan hozzájárultak a régió gazdasági fejlõdéséhez, javították az életkörülményeket, és nagymértékben segítették az együttmûködési hálózat bõvítését.

Turizmus Az egyik legfontosabb határon átnyúló LEADER projekt az „Alpannonia", melynek célja összeköttetést teremteni az Alpok és a „magyar puszta” között. A projekt keretében egy 90 km-es túraútvonal került kialakításra, amely az ausztriai Semmeringbõl indulva, Steiermarkon át Kõszeg városánál éri el a magyar hegyeket. A turistaút, amely mentén jelentõs infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre, változatos

erdõk-mezõk mellett halad el és számos kilátót, pihenõhelyet érint. A környéken tett látogatások során a kirándulók megismerhetik a vidék természeti, kulturális és gasztronómiai jellegzetességeit. Bõvebb információ: www.alpannonia.com

Mezõgazdaság „A Moor környéke” címû projekt egy kiterjedt mocsárvidék védelmérõl szól. A Moor mocsár Eisenhüttl, Rohr és Heugraben területén fekszik és fontos természeti kincs. A LEADER Program keretében megvalósított projekt célja a régió fejlesztése a mocsárvidék természeti értékeinek védelme

révén. A projekt sikerének egyik ékes bizonyítéka a zickentaleri mocsári ökör elszaporodása a területen. Érdekesség, hogy a Moor mocsárvidéket az Agrar Markt Austria az AMAGenussregion címmel tüntette ki, s ezt az elismerést csak a kiemelt figyelmet érdemlõ területek kaphatják meg Ausztriában. Bõvebb információ: www.moorochse.at

Gazdaság Az „Egy falat mennyország” elnevezésû projekt a DélBurgenlandban mûködõ élelmiszeripari vállalatok összefogásával jött létre.

11


2007.01.16.

15:40

Page 1



Kultúra

Az általuk létrehozott szövetség célja, hogy új marketingeszközökkel reklámozzák kiváló minõségû áruikat. A vállalatok a „Dél-Burgenland - Egy falat mennyország” jeligével népszerûsítik a termékeiket. A projekt keretében szervezett "kóstoló túrák" során az érdeklõdõk meglátogathatják a résztvevõ élelmiszergyártó üzemeket és megízlelhetik a helyi ételspecialitásokat. Különféle húsok és sütemények, speciális tésztafélék, zamatos gyümölcslevek és borok, valamint különleges alkoholos italok csábítják a nem mindennapi ízekre vágyó turistákat. Bõvebb információ: www.ein-stueck-vom-paradies.at A vidéki falvak különbözõ szolgáltatásokkal való ellátottsága sokszor hiányos és a kis élelmiszerboltok is eltûnõben vannak. A bevásárlóközpontok megközelítése nehézséget okoz, különösen az öregedõ lakosság számára, ezzel párhuzamosan pedig csökken a helyi lakosok közötti mindennapi kommunikáció. A „Multiszolgáltatások

12

Boltja” címû LEADER projektet ennek a problémának a kiküszöbölésére hozták létre Dél-Burgenlandban. A helyi üzletekbe való befektetéseken keresztül a projekt hozzájárult, hogy tíz településen (Burgauberg, Jabing, Mogersdorf, Neuberg, Königsdorf, Bildein, Markt Neuhodis, Dobersdorf, Welgersdord és Mühlgraben) megmaradjanak és továbbra is mûködjenek a helyi kisboltok. Ezek a szolgáltatók gondoskodnak arról, hogy a térségben élõk ne érezzék magukat kirekesztve és elhanyagolva.

A szlovén-magyar határ mentén megvalósuló „Víg Csárda” a 2004-es év egyik legkiemelkedõbb projektje volt: ennek keretében dél-burgenlandi helyi költõk támogatása és egy vándorszínház megalakítása valósult meg. A színházi társulat történeteket mutatott be a délburgenlandi térség multikulturális történelmébõl, amiben keveredtek a horvát, a magyar, a román, valamint az osztrák történelmi és kulturális elemek. A darabok témái között szerepelt többek között az identitás elvesztésének veszélye és az országok közötti ingázás problematikája. Az elõadások elõkészítésébe a helyi lakosokat is bevonták, amivel nagyban hozzájárultak a helyi falvak kulturális közösségei identitásának fejlõdéséhez és az egymás iránti szolidaritás erõsítéséhez. Bõvebb információ: www.kufos.at LRDP KANTOR Ltd.

Új idõszámítás a hazai vidékfejlesztésben: Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Magyarország 2007 és 2013 között európai uniós forrásból közel 5 milliárd eurót (1 300 milliárd forintot) jogosult a mezõgazdaság modernizálására és a vidéki térségek fejlesztésére lehívni. A forrás felhasználásával megalapozható az agrárszektor termékeinek versenyképessége, a minõségi mezõgazdasági termékek elõállítása, illetve a rurális térségek felemelkedése, azaz a vidékfejlesztés fenntarthatósága. A 2007-tõl rendelkezésre álló vidékfejlesztési támogatás felhasználásának alapelveit a Tanács 1698/2005/EK számú, az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló rendelete fekteti le. Ez a rendelet meghatározza azokat a célkitûzéseket, amelyekhez az adott tagállam vidékfejlesztési politikájának hozzá kell járulnia, illetve a nemzeti stratégiában érvényre kell jutnia. Az Európai Unió a fenntartható vidékfejlesztés elõsegítéséhez nyújt kiegészítõ támogatást, azaz a strukturális alapokból kiváló vidékfejlesztési EMVAforrást össze lehet, össze kell hangolni az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjai keretében indítani kívánt intézkedésekkel. Ezzel szinergikus hatás érhetõ el: az ugyanarra a problémára irányuló beavatkozások (pl. a turizmusfejlesztés) nem kioltják, hanem erõsítik egymást. Ezért szükséges az akciótervek idõrendi összehangolása. A vidékfejlesztési forrás racionális felhasználását hét éves periódust felölelõ stratégiai tervben kell bemutatni. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által kidolgozott Új Magyar-

ország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) a társadalmi partnerek (civil szervezetek, vállalkozók, pénzintézetek, tudományos élet képviselõi) széles körû bevonásával készült, ami garanciát jelent a forrásabszorpciós képesség növelésére, a fejlesztési pénzek optimális felhasználására. A Stratégia figyelembe veszi az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, az Országos Területfejlesztési Koncepció, a Nemzeti Akcióprogram, a Fenntartható Fejlõdés Stratégiája és a Nemzeti Környezetvédelmi Program dokumentumait, továbbá épít a korábbi (2004-2006) AVOPtapasztalatokra is. Magyarország a mezõgazdaság vonatkozásában kiváló természetföldrajzi (és részben gazdaságföldrajzi) adottságokkal rendelkezik, így a szerkezeti feszültségek és a hatékonysági problémák megfelelõ kezelése mellett kialakítható egy európai, sõt, akár világviszonylatban is versenyképes mezõgazdaság. A szerkezetváltás, a piacteremtés, a humánerõforrás-fejlesztés, illetve a vidékfejlesztés keretében megvalósítani tervezett mikroés kisvállalkozás-fejlesztés eredményeként korábbi munkahelyek megõrzése és újak teremtése valósulhat meg a vidéki kistelepüléseken is.

Bár a hazai mezõgazdaság környezetterhelése európai viszonylatban alacsony, kiemelt figyelmet kell fordítani a környezet állapotának megõrzésére. Az ÚMVST célja a magyar mezõgazdaság és élelmiszeripar, valamint a vidéki térségek versenyképes és fenntartható fejlesztésének megalapozása. A fenti célok elérése érdekében öt nemzeti fejlesztési irány került meghatározásra: 1. A mezõgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elõsegítése. 2. A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet elterjedésére. 3. A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erõsítése. 4. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetõségek bõvítése, illetve a vidéki életminõség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a vidéki települések lakosai számára. 5. Helyi közösségek fejlesztése.

1


2007.01.16.

15:50

Page 2

Harmadik LEADER Szeminárium Füzesgyarmaton

LEADER akciócsoportok tanulmányútja Güssingben

2006. december 13. és 15. között került megrendezésre Füzesgyarmaton a Magyarországi LEADER Központ harmadik szemináriuma. A rendezvényen negyven hazai akciócsoport képviselõje kapott hasznos információkat a LEADER Programmal, vidékfejlesztéssel, valamint idegenforgalommal kapcsolatban.

A güssingi biogáz erõmû

A Magyarországi LEADER Központ szervezésében kétnapos tanulmányúton vettek részt hazai akciócsoportok képviselõi a dél-burgenlandi Güssingben. Az ötven fõs csoport a város fejlesztési stratégiáját, a megújuló energiaforrások használatára épülõ energiamodelljét és a megvalósult beruházásokat tanulmányozta.

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal LEADER osztályának vezetõje és munkatársai a LEADER+ Program változásait ismertették

A magyar LEADER csoport A látogatók mindent alaposan megszemléltek

Ficsor Ádám szakállamtitkár a LEADER Program jövõjérõl beszélt Simon László a LEADER Központ vezetõje

A LEADER-rel kapcsolatosan sok hasznos információ hangzott el A biomassza erõmû belülrõl A güssingi biogáz erõmûben

A hagyományos disznótor keretében szalmával pörzsölték a malacot

Tõkésné Gali Mónika a vendéglátó akciócsoport képviselõje a helyi idegenforgalomról adott elõ A képeken a szeminárium elõadói és a résztvevõi láthatók.

A rendezvény alatt kiállítás is volt a helyi kézmûvesek munkáiból

A güssingi fûtõmû vezérlõtermében Az urersdorfi kombinált fûtõmû

A tanulmányútról készült összefoglaló megtalálható a Magyarországi LEADER Központ honlapján (www.leaderkozpont.hu).


2007.01.16.

15:50

Page 1

2006. november-december

A Tisza-tavi Programrégió Akciócsoport Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Elõzetes a következõ számból: Helyi vidékfejlesztési közösségek és szerepük LEADER 2007 és 2013 között Akciócsoportok bemutatkozása Nemzetközi projektek bemutatása

Elérhetõségek:

Magyarországi LEADER Központ 1051 Budapest, Szent István tér 11./b V. 1. Tel.: +36-1-302-1824 Fax: +36-1-373-0080 E-mail: [email protected] Internet: www.leaderkozpont.hu

IMPRESSZUM Kiadja: Magyarországi LEADER Központ Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület Felelõs szerkesztõ: Simon László Szerkesztõség címe: 1051 Budapest, Szent István tér 11.

Tápiógyörgye a 2006. évi Európai Falumegújítási Díj második helyezettje A LEADER Program Lengyelországban Európai LEADER együttmûködés a helyi termékek és a vidéki turizmus fejlesztésére

2006. november-december

Recommend Documents