A Kormány ……/2006. (………..) Korm. rendelete a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. §-a a következő b) ponttal egészül ki: [Az – útlevél kivételével – az úti okmányok fajtái:] „b) ideiglenes úti okmány;” 2. § (1) A Vhr. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A magánútlevéllel, a külföldön való további tartózkodáshoz, illetve továbbutazáshoz kiállított ideiglenes magánútlevéllel, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevéllel, a határátlépési igazolványnyal, a magyar állampolgár külföldre utazását korlátozó rendelkezések érvényesítésével összefüggő hatósági ügyben első fokon a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) jár el.” (2) A Vhr. 3. §-ának (2) bekezdése a következő f)-h) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott feladatain túl a Hivatal feladata és hatásköre:] „f) kizárólagos feladatkörében végzi az útlevelek megszemélyesítését és mint Nemzeti Dokumentumaláíró Hatóság a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem adatokkal történő feltöltését; g) létrehozza a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemmel ellátott útlevelek és úti okmányok ellenőrzése céljából azt a tanúsítvány és visszavonási listatárat, mely az összes Nemzetközi Polgári Légi Közlekedési Szervezeti (ICAO) tagország Nemzeti Dokumentumaláíró Hatóságának tanúsítványait és visszavonási listáit tartalmazza; h) ellátja az országos aláíró Hitelesítő Hatóság feladatait, és az általa kibocsátott tanúsítványok, valamint az azokhoz kapcsolódó visszavonási listák diplomáciai úton történő eljuttatását a többi ICAO tagország országos aláíró Hitelesítő Hatóságához a Külügyminisztérium közreműködésével.” 3. § A Vhr. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) A Külügyminisztérium hatáskörébe tartozik: a) a diplomata- és külügyi szolgálati útlevéllel összefüggő hatósági eljárás, b) a 10/C. § (2) bekezdésében foglalt esetben az ideiglenes úti okmány magyar állampolgár részére történő kiállításához szükséges hozzájárulás megadása. (2) A külképviselet hatáskörébe tartozik: a) a hazatérés céljából legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal kiállított ideiglenes magánútlevéllel kapcsolatos hatósági eljárás első fokon,
2 b) a 10/C. § (1) bekezdésében foglalt esetben az ideiglenes úti okmány magyar állampolgár részére történő kiállításához szükséges hozzájárulás megadása.” 4. § A Vhr. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A határátlépési igazolvány olyan – úti okmánynak nem minősülő – határátlépésre feljogosító okmány, mely annak a magyar állampolgárnak adható, akinek nemzetközi szerződésből eredő feladata vagy szolgálata ellátása érdekében az államhatár rendszeres átlépése szükséges. A határátlépési igazolvány kiadására, használatára és érvénytelenségére az úti okmányokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” 5. § A Vhr. a következő alcímmel és 10/A-10/E. §-sal egészül ki: „Ideiglenes úti okmány 10/A. § A Magyar állampolgár az elveszett, eltulajdonított, megrongálódott, illetve személyazonosság megállapítására más módon alkalmatlanná vált útlevele vagy úti okmánya helyett ideiglenes úti okmányra jogosult, ha olyan ország területén tartózkodik, ahol nincs úti okmány kiállítására felhatalmazott elérhető külképviselet, vagy ahol Magyarország más módon képviselettel nem rendelkezik. 10/B. § (1) A magyar állampolgár a 10/A. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén az ideiglenes úti okmány kiállítását bármelyik – nem magyar – uniós diplomáciai vagy konzuli képviselettől (a továbbiakban: uniós képviselet) kérheti. (2) Az ideiglenes úti okmány kiállításához a 10/C. §-ban meghatározott magyar hatóság hozzájárulása szükséges. 10/C. § (1) Az ideiglenes úti okmány kiállításához szükséges hozzájárulást – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az uniós képviselethez legközelebb eső elérhető külképviselet adja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott külképviselet hiányában az ideiglenes úti okmány kiállításához szükséges hozzájárulást a Külügyminisztérium adja meg. 10/D. § A hozzájárulás megadásához szükséges ellenőrzéshez a Hivatal nyújt segítséget. 10/E. § (1) Az ideiglenes úti okmányt – elismervény ellenében – külföldön a külképviseletnél vagy a Magyar Köztársaság területére való visszatéréskor a Határőrségnél kell leadni. (2) Az átvett ideiglenes úti okmányt a külképviselet közvetlenül, a Határőrség pedig a Külügyminisztériumon keresztül küldi meg a kiállító hatóságnak.” 6. § A Vhr. 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelmező:] „a) a magánútlevél iránti kérelmet belföldön a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál, a 20. § (1) bekezdésében foglalt esetben a jegyzőnél, külföldön a külképviseletnél; a diplomata és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a Külügyminisztériumnál; az ideiglenes magánútlevél iránti kérelmet a külképviseletnél,”
3 [nyújthatja be.] 7. § A Vhr. 19. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült érvényes magánútlevél helyett új útlevél kiadása esetében a kérelmezőnek magyar állampolgárságát nem kell igazolnia, ha az útlevélhatóság a magánútlevél visszavonására intézkedést nem tett. (8) Magyar állampolgárságát nem kell igazolnia annak, a) akinek adatait a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása külföldön élő magyar állampolgárként tartalmazza, illetőleg b) aki a külföldi letelepedési szándékának bejelentésekor kéri adatainak további kezelését.” 8. § A Vhr. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A külképviselet a külföldön élő vagy tartózkodó állampolgár részére az ideiglenes magánútlevelet soron kívül állítja ki.” 9. § (1) A Vhr. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az útlevélhatóság az úti okmányra irányuló kérelmet az okmány kiadásával teljesíti. Az úti okmányt – a külképviseleti kézbesítés kivételével – a kérelmező a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál veszi át. Amennyiben a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozik, akkor az úti okmányt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani.” (2) A Vhr. 23. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az át nem vett útlevelet – az átvételre való felhívást követően – a körzetközponti jegyző az útlevél kiállításától számított egy év elteltével visszaküldi a Hivatalnak. A Hivatal az át nem vett útlevelet beérkezését követően megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről.” 10. § (1) A Vhr. 24. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik: „(5) A bejelentésről – amennyiben az nem a Hivatalnál történik – haladéktalanul értesíteni kell a Hivatalt, amely gondoskodik a körözés azonnali, határozattal történő elrendeléséről.” (2) A Vhr. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az értesítésről – amennyiben azt nem a Hivatalhoz tették meg – haladéktalanul tájékoztatni kell a Hivatalt, amely gondoskodik a körözés azonnali, határozattal történő visszavonásáról.” 11. § A Vhr. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „28. § Az ideiglenes magánútlevelet, továbbá a bevándorolt és a letelepedett részére visszatérésre kiadott egyszeri utazási igazolványt, a menedékesek úti okmányát a Magyar Köztársaság területére való visszatéréskor a Határőrség elismervény ellenében elveszi. Az ideiglenes magánútlevelet a
4 Hivatalnak, a bevándorolt, illetve a letelepedett részére kiadott utazási igazolványt és a menedékesek úti okmányát pedig a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának haladéktalanul megküldi.” 12. § A Vhr. a következő 31. §-al egészül ki: „31. § E rendelet 2. §-ának b) pontja, valamint 10/A-10/E. §-a az egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról szóló, 1996. június 25-i 96/409/KKBP tanácsi határozat II. melléklete 2. és 3. pontjának való megfelelést szolgálja.” 13. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet 2. §-ának (2) bekezdése és 9. §-a 2006. augusztus 29-én lép hatályba. 14. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Vhr. 2. §-ának a) és c) pontja, a 9. §-át megelőző alcíme, továbbá a Vhr. 9. és 10. §-a, a 14. §-a (1) bekezdésének c) pontja, valamint a Vhr. 16. §-ában az „illetőleg hazatérési igazolvány” szövegrész. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vhr. 19. §-a (4) bekezdésének első mondatában a „– a hazatérési igazolvány iránti kérelem kivételével –„ szövegrész helyébe a „– a hazatérés céljából kiállított ideiglenes magánútlevél iránti kérelem kivételével –„ szövegrész lép. 15. § E rendelet 1. és 5. §-a az egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról szóló 1996. június 25-i 96/409/KKBP tanácsi határozat II. melléklete 2. és 3. pontjának való megfelelést szolgálja.
5 RÉSZLETES ELŐTERJESZTÉS Az Országgyűlés 2006. február 6-án elfogadta a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXI. törvényt. Jelen előterjesztés célja, hogy a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) módosításával összhangban kormányrendeleti szinten is elvégezze a hazatérési igazolványnak, mint okmánykategóriának a megszüntetését és annak az ideiglenes magánútlevéllel történő felváltását. Ennek megfelelően az előterjesztés a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosítására tesz javaslatot. A tervezet az ideiglenes magánútlevél tekintetében rendelkezik a hatósági jogkör telepítéséről figyelembe véve az okmány kiállításának célját és érvényességi idejét. A tervezet megteremti a Nemzeti Dokumentumaláíró Hatóság és az országos aláíró Hitelesítő Hatóság fogalmát, mely hatóságok feladatait és hatáskörét a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalhoz telepíti. A határátlépési igazolványnak az úti okmányok köréből történő kiemelését indokolja, hogy az okmány kizárólag a szomszédos országokkal kötött kétoldalú nemzetközi szerződések végrehajtásában közreműködő szervek igényelhetik saját dolgozóiknak a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek végrehajtása céljából (határőrség, vám- és pénzügyőrség, vízügyi hatóságok, vasúttársaságok), így a használatára jogosultak köre ennek megfelelően zárt és korlátozott. Az okmány elsősorban a kétoldalú nemzetközi szerződés végrehajtásában történő közreműködés teljesítéséhez kapcsolható, és nem az alapvető jogként megfogalmazott külföldre utazás szabadságához. Az úti okmány kategóriából való kiemeléssel az okmány mentesül a biometrikus védelemmel történő ellátás kötelezettsége alól. A tervezet a vonatkozó uniós jogszabály alapulvételével meghatározza, hogy a magyar állampolgár milyen feltételek együttes fennállása esetén jogosult ideiglenes úti okmány iránti kérelmet előterjeszteni, az okmány kiállításához melyik magyar hatóságnak kell a hozzájárulását megadnia, illetve az engedély megadásához melyik más hatóság nyújt szakmai, nyilvántartási segítséget, azon kívül rendelkezik arról is, hogy az okmány felhasználása után a magyar hatóságoknak milyen feladatuk van az okmánnyal kapcsolatban. Az ügyintézést és a bajba jutott magyar állampolgárok útlevélhez való jutását gyorsító javaslata a tervezetnek, hogy amennyiben a magyar állampolgár elveszett vagy eltulajdonított magánútlevele még érvényes, és az útlevél hatóság a magánútlevél visszavonására intézkedést nem tett, a magyar állampolgárság igazolása nem szükséges, hiszen az okmány adatai az úti okmány-nyilvántartásból egyértelműen megállapíthatóak. A külföldön élő, illetőleg a Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárok akkor tartoznak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá, ha – a magyar állampolgárságuk igazolása után – kérik adataiknak a nyilvántartásba való felvételét, illetőleg meglévő adataik további kezelését. Ebben az esetben a nyilvántartás közhitelűen tartalmazza a kérelmező magyar állampolgárságára vonatkozó adatot, ezért a magyar úti okmány iránti kérelem benyújtásakor nem lehet megkövetelni a magyar állampolgárság igazolását.
6 A tervezet meghatározza, hogy az úti okmányt a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból átvett adatokkal kell kiállítani, amennyiben a kérelmező e nyilvántartás hatálya alá tartozik. Az okmányt a kérelmező (törvényes képviselője vagy meghatalmazottja) személyesen veheti át. Amennyiben az elkészült okmányt a kérelmező a kiállítástól számított egy év után, az okmányiroda felhívása ellenére sem veszi át, úgy az okmányt az okmányiroda selejtezés (fizikai megsemmisítés) céljából megküldi a Hivatalnak. A tervezet gondoskodik a törvény módosításában előírt körözési jogkör végrehajtási szinten történő átvezetéséről is. Mivel az ideiglenes magánútlevél, a bevándorolt és a letelepedett részére visszatérésre kiadott egyszeri utazási igazolvány, a menedékesek úti okmánya a Magyar Köztársaság területére történő belépéssel elveszítik érvényességüket, ezért ezeket az okmányokat a Határőrség részére elismervény ellenében át kell adni. A Határőrség az okmányokat megküldi a kiállító hatóságoknak. A tervezet kidolgozása során messzemenőkig szem előtt tartottuk az uniós elvárásoknak való megfelelést. Az előterjesztés megvalósítja az egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról szóló, 1996. június 25-i 96/409/KKBP határozat előírásainak való megfelelést. A fentiek alapján kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2006. március
Dr. Lamperth Mónika
