TERVEZET! A Kormány …/2012. (.. ..) Korm. rendelete az úti okmánnyal, a jármű származásellenőrzésével, a hatósági okmányokkal, az idegenrendészettel összefüggő eljárások egyszerűsítéséről, valamint a migrációs tárgyú joganyagot érintő módosításokról A Kormány a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdés a)-c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. alcím tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés a)-c), valamint e)-q) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. alcím tekintetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a 37. § (1) és (3) bekezdése tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 37. § (2) bekezdése tekintetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (1) bekezdés a)-i) pontjában és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása 1. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR1.) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A konzuli tisztviselő és a tiszteletbeli konzuli tisztviselő hatáskörébe is tartozik az Utv. 20. § (1) bekezdése alapján érvénytelenné vált úti okmány elvétele.”. 2. § A KR1. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„(3) A konzuli tisztviselő a magánútlevél, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiadásával összefüggő közreműködői feladatai körében: a) átveszi a magánútlevél, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiadására irányuló kérelmet, b) ellenőrzi a kérelmező személyi adatait és magyar állampolgárságát, c) a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus úton továbbítandó kérelmet állít elő, d) a kinyomtatott, valamint a formanyomtatványon benyújtott kérelmet és csatolt mellékleteit magánútlevél esetében a Hivatalnak, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külügyminiszternek küldi meg, e) gondoskodik az úti okmánynak az ügyfél részére történő átadásáról, és az átadás tényéről magánútlevél esetében a Hivatalt, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külügyminisztert értesíti, f) gondoskodik az át nem vett okmányok megőrzéséről, majd magánútlevél esetében a Hivatalnak, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külügyminiszternek selejtezés céljából történő megküldéséről, g) gondoskodik az úti okmány érvénytelenítéséről, valamint h) kérelem esetén lehetővé teszi a tároló elem adattartalmának ellenőrzését.”. 3. § A KR1. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A konzuli tisztviselő a) a rendes eljárásban külföldön benyújtott magánútlevél iránti kérelem formanyomtatványát és a kinyomtatott és aláírt kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket a külügyminiszteren keresztül megküldi, az elektronikus kérelmet elektronikus úton továbbítja a Hivatalnak, b) a külföldön benyújtott diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelem formanyomtatványát és a kinyomtatott és aláírt kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket megküldi a külügyminiszternek, az elektronikus kérelmet elektronikus úton továbbítja a külügyminiszternek.”. 4. § A KR1. 15. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a kérelmező korábbi úti okmányának kiállítása iránti kérelem benyújtásakor az Utv. 32/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a biometrikus adatok tárolásához hozzájárult, a tároló elemet tartalmazó úti okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén az új úti okmány kiállítása, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelem személyes megjelenés és a biometrikus adatok rendelkezésre bocsátása nélkül, elektronikus úton is benyújtható, az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült úti okmány vagy az első magánútlevél érvényességi idején belül. Ebben az esetben az útlevélhatóság által korábban rögzített és kezelt biometrikus adatok felhasználásával kell az útlevelet kiállítani. (6) Az (5) bekezdés alapján az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült úti okmány helyett kiállított új úti okmány érvényességi ideje az eredeti úti okmány érvényességének idejével megegyezik. (7) Az (5) bekezdés alapján kiállított második magánútlevél érvényességi ideje az Utv. 9. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamig, legfeljebb azonban az első magánútlevél érvényességi idejéig tart.”. 5. §
2
A KR1. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „16. § (1) A kérelmező az eljárás során a) a magyar állampolgárságát a magyar állampolgárságról szóló törvényben meghatározottak szerint igazolja vagy b) kérheti, hogy az eljáró hatóság keresse meg a Hivatalt, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban a kérelmező magyar állampolgárként szerepel-e. (2) Ha a kérelmezőt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása magyar állampolgárként nem tartalmazza és a kérelmező nem rendelkezik az állampolgárság igazolására alkalmas okmánnyal, az eljáró útlevélhatóság vagy az eljárásban közreműködő hatóság az állampolgárság megállapítása érdekében megkeresi a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt.”. 6. § (1) A KR1. 17. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A 15. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott esetben, ha a kérelmező nem személyesen jár el, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező arcképmását (igazolványképét) is.”. (2) A KR1. 17. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező birtokában lévő előző, le nem járt érvényességi idejű úti okmányát, valamint illetékekről szóló törvényben meghatározott illeték, illetve a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolni kell. Mellőzhető a kérelmező előző úti okmányának a kérelemhez történő csatolása, ha az érvényes és az állampolgár utazási szándékkal kéri annak visszahagyását. A visszahagyott úti okmányt az új úti okmány személyes átvételekor kell leadni, illetve a 25. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az új magánútlevél átvételekor a konzuli tisztviselőnél személyesen kell leadni vagy postai úton eljuttatni. (3) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a gyámhatóság, a büntetés-végrehajtási intézet vezetője, a konzuli tisztviselő, az útlevélhatóság vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló okiratot.”. (3) A KR1. 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A hajón teljesítendő szolgálat a gazdálkodó szervezet hajózási engedély kivonatának vagy cégkivonatának bemutatásával igazolható. A gazdálkodó szervezet cégkivonatát az útlevélhatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.”. 7. § A KR1. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, ha a születési vagy a házassági anyakönyvi kivonat nem áll a kérelmező rendelkezésére, akkor az útlevélhatóság, vagy az eljárásban közreműködő hatóság hivatalból intézkedik a személyazonosság megállapítása érdekében.”.
3
8. § A KR1. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A(z) a) európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomataútlevelét az Országgyűlés Hivatalánál, b) Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott személy szolgálati útlevelét a kiadásra javaslatot tevő szervnél, c) hajós szolgálati útlevelet a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezetnél, d) a)-c) pontban meghatározott hivatalos útlevelek kivételével a hivatalos útlevelet az utazást elrendelő szervnél, e) a)-d) pontban meghatározott útlevelek kivételével egyéb okmányt az útlevélhatóságnál, vagy a járási hivatalnál tizenöt napon belül le kell adni, ha megszűnt az arra való jogosultság.”. 9. § A KR1. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „26. § A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatával összefüggésben az utazást elrendelő szerv – az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke diplomataútlevele esetében az Országgyűlés Hivatala, az Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott szolgálati útlevél esetében a javaslatot tevő szerv, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet – ellenőrzi, hogy a hivatalos útlevél a) jogszerűen került-e felhasználásra, valamint b) a jogszabályban meghatározott határidőn belül került-e leadásra.”. 10. § (1) A KR1. a) 7. § (1) bekezdésében és 19. § (6) bekezdésében a „magánútlevél” szövegrész helyébe a „magánútlevél, diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél”, b) 14. § (1) bekezdés d) pontjában a „külügyminiszternél” szövegrész helyébe a „külügyminiszternél vagy a konzuli tisztviselőnél”, c) 15. § (1) bekezdésében a „(2)-(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-(8) bekezdésben”, d) 18. § (1) bekezdés b) pontjában a „19. § (7)-(8) bekezdésében” szövegrész helyébe a „16. § (2) bekezdésében és a 19. § (7) bekezdésében”, e) 19. § (4) bekezdésében az „A helyesbítést magyar állampolgár esetén kizárólag a magyar anyakönyvi okirat alapján – szükséges esetén az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével – lehet elvégezni. Az anyakönyvvezető a megkeresésnek soron kívül köteles eleget tenni.” szövegrész helyébe az „A helyesbítést magyar állampolgár esetén kizárólag az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás adatai alapján lehet elvégezni.” f) 21. § (1) bekezdésében a „soron kívül” szövegrész helyébe a „haladéktalanul”, g) 23. § (2) bekezdés a) pontjában és 23. § (2a) bekezdésében a „személyesen vagy törvényes képviselője” szövegrész helyébe a „személyesen, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja”, h) 25. § (2a) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a „szerv, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet”, i) 25. § (2), (2a) és (2b) bekezdésében a „b) pontja” szövegrész helyébe az „e) pontja”, valamint
4
j) 25. § (3) bekezdésében a „magánútlevelét (ideiglenes magánútlevelét) az új magánútlevél átvételével” szövegrész helyébe a „magánútlevelét, ideiglenes magánútlevelét, diplomata- vagy külügyi szolgálati útlevelét az új úti okmány átvételével” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a KR1. 19. § (8) bekezdése. 2. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet módosítása 11. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szmvhr.) 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A Tv. 19. § (2) bekezdése alkalmazásában eljáró hatóság az EGT állampolgár vagy családtag lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság.”. 12. § Az Szmvhr. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „68. § A Tv. 64. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott értesítést és úti okmányt az EGTállampolgárral vagy a családtaggal szembeni büntetőjogi büntetés vagy intézkedés, büntetőeljárási kényszerintézkedés illetve egyéb korlátozás elrendelésének helye szerint illetékes regionális igazgatóságnak kell megküldeni, amely intézkedik a) a külföldre utazási tilalom nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve törlése, valamint b) az úti okmány visszatartása, illetve visszaadása érdekében.”.
3. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet módosítása 13. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Harmvhr.) 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelemről – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – huszonegy napon belül dönt.”. 14. § A Harmvhr. 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(3) A fellebbezést a Hivatal huszonegy napon belül bírálja el.”. 15. § A Harmvhr. a következő 69/A-69/B. §-sal egészül ki: „69/A. § (1) A Tv. 28. (2) bekezdésének alkalmazásával egyéb célból tartózkodási engedélyt kaphat az a harmadik országbeli állampolgár is, aki Magyarországon legalább 250 000 Euro összeget fektet be vagy meglévő befektetéseit 250 000 Euro összegre emeli, különösen a) a Magyar Állam által kibocsátott államkötvény, b) diszkont kincstárjegy, c) legalább 51 %-os magyar állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság tulajdonrésze vagy részvénye, vagy d) koncessziós szerződésbe foglalt jogok vásárlásával. (2) Tartózkodási engedélyt kaphat egyéb célból az a harmadik országbeli állampolgár is, aki legalább 5 éves vagyonkezelői szerződéssel legalább 250 000 Euro összeget fektet be Magyarországon működő magyar vagy többségi magyar tulajdonban lévő pénz- vagy hitelintézetnél. 69/B.§ (1) A Kormány a Tv. 28. § (2) bekezdésében meghatározott tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban – annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár beutazásához és tartózkodáshoz nemzetgazdasági érdek fűződik-e – elsőfokon a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt, másodfokon a nemzetgazdaságért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki. (2) A Nemzeti Külgazdasági Hivatal a tartózkodási engedély kiadásával és meghosszabbításával kapcsolatos szakhatósági állásfoglalását tíz napon belül adja meg a regionális igazgatóságnak. (3) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően az eljárás során a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a szakhatóság tudomására jutott olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását a regionális igazgatóságnak haladéktalanul megküldi. (4) A fellebbezéssel megtámadott szakhatósági vélemény tekintetében másodfokon a nemzetgazdaságért felelős miniszter jár el. A miniszter a szakhatósági állásfoglalását tizenöt napon belül adja meg a Hivatalnak.”. 16. § A Harmvhr. 97. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az e § szerinti szakhatóság eljárásának időtartama az ügyintézési határidőbe beleszámít.”. 17. § A Harmvhr. 97/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az e § szerinti szakhatóság eljárásának időtartama az ügyintézési határidőbe beleszámít.”. 18. § A Harmvhr. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(1) A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet a regionális igazgatóság három hónapon belül, az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezést a Hivatal egy hónapon belül bírálja el.”. 19. § A Harmvhr. 108. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az EK letelepedési engedély iránti kérelmet a regionális igazgatóság három hónapon belül, az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezést a Hivatal egy hónapon belül bírálja el.”. 20. § A Harmvhr. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „113. § (1) A harmadik országbeli állampolgár tartózkodása jogszerűségét az önkéntes távozásra nyitva álló határidő leteltéig a) a tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító határozattal, b) a tartózkodásra jogosító okmányát visszavonó határozattal, c) a kiutasítást elrendelő határozattal, d) a bírósági kiutasítás végrehajtására hozott végzéssel, vagy e) a teljesítési határidő meghosszabbításáról hozott végzéssel igazolja. (2) Az idegenrendészeti hatóság a Tv. 42. § (8) bekezdésének alkalmazása során az önkéntes távozás határidejének megállapítása során vizsgálni köteles, hogy a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye. (3) Kétség esetén az idegenrendészeti hatóság orvos- vagy pszichológus szakértő segítségét veheti igénybe annak megállapítása érdekében, hogy a kiutasított különleges bánásmódot igényel-e. Szakértői vizsgálat csak az érintett személy hozzájárulásával végezhető. (4) Az idegenrendészeti hatóság köteles a kiutasítottat – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – közérthető módon tájékoztatni a szakértő által elvégzendő vizsgálatról, a szakértői vizsgálat eredményének jelentőségéről, továbbá a vizsgálat elvégzéséhez való hozzájárulás megtagadásának – az (5) bekezdésben meghatározott – következményeiről. (5) Ha a kiutasított a vizsgálathoz nem járul hozzá, rá nézve a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.”. 21. § A Harmvhr. 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a) a Tv. 43. § (1) bekezdés a)-b) pontja alapján a Hivatal, b) a Tv. 43. § (1) bekezdés c)-d) pontja alapján – a c) pontban foglalt kivétellel – a regionális igazgatóság, c) a Tv. 43. § (1) bekezdés d) pontja alapján, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a Rendőrség által elrendelt idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának költségeit nem térítette meg, a Rendőrség, d) a Tv. 43.§ (1) bekezdés e) pontja alapján az országos illetékességgel rendelkező Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság jogosult.”.
7
22. § A Harmvhr. 124. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A befogadott státusz felülvizsgálatára irányuló eljárás során az illetékes regionális igazgatóság a non-refoulment tilalom fennállása tekintetében a menekültügyi hatóságtól véleményt kér, amely a megkeresést soron kívül teljesíti.”. 23. § A Harmvhr. 126. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A Tv. 54. § (6) bekezdés b) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha valószínűsíthető, hogy a kiutasítást az őrizet elrendelésétől számított tizenkét hónap, illetve a kiskorú gyermekkel rendelkező család esetén harminc nap elteltével sem lehetne végrehajtani, így különösen, ha az őrizetes a) kiutazásának feltételei nem biztosíthatók, vagy b) egészségi állapota miatt huzamos kórházi kezelést igényel.”. 24. § A Harmvhr. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Közösségi szállás az idegenrendészeti eljárás alatt álló külföldiek elhelyezésére szolgáló, a Hivatal által fenntartott szálláshely.”. 25. § A Harmvhr. 135. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A napirendet a közösségi szállás fenntartója határozza meg, attól eltérni csak az engedélyével lehet. A napirendben meg kell határozni az elhelyezett jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének rendjét, így különösen a) a pihenőidő időtartamát, b) az étkezések időpontját, valamint c) az orvosi rendelési időt.”. 26. § A Harmvhr. 141. §-a a következő (3a)-(3e) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Az idegenrendészeti hatóság a Tv. 65. § (10) bekezdésének alkalmazása során a kitoloncolás foganatosítása előtt vizsgálni köteles, hogy a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye. (3b) Kétség esetén az idegenrendészeti hatóság orvos- vagy pszichológus szakértő segítségét veheti igénybe annak megállapítása érdekében, hogy a kiutasított különleges bánásmódot igényel-e. Szakértői vizsgálat csak az érintett személy hozzájárulásával végezhető. (3c) Az idegenrendészeti hatóság köteles a kiutasítottat – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – közérthető módon tájékoztatni a szakértő által elvégzendő vizsgálatról, a szakértői
8
vizsgálat eredményének jelentőségéről, továbbá a vizsgálat elvégzéséhez való hozzájárulás megtagadásának – a (3d) bekezdésben meghatározott – következményeiről. (3d) Ha a kiutasított a vizsgálathoz nem járul hozzá, rá nézve a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. (3e) Különleges bánásmódot igénylő személy esetén a kitoloncolás foganatosítása során az egyéni körülményeknek megfelelő asszisztenciát kell biztosítani.”. 27. § A Harmvhr. 145. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „Külföldre utazási korlátozás 145. § A Tv. 66. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott értesítést és úti okmányt a harmadik országbeli állampolgárral szembeni büntetőjogi büntetés vagy intézkedés, büntetőeljárási kényszerintézkedés, illetve egyéb korlátozás elrendelésének helye szerint illetékes regionális igazgatóságnak kell megküldeni, amely intézkedik a) a külföldre utazási korlátozás nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve törlése, b) az úti okmány visszatartása, illetve visszaadása, valamint c) a Tv. 86. §-ban meghatározott esetben az úti okmány visszavonása érdekében.”. 28. § A Harmvhr. V. melléklete a következő 12. ponttal egészül ki: „12. Az elhelyezett a szálláshelyről történő 24 órát meg nem haladó eltávozás esetén köteles a szállás rendjének fenntartása, mások nyugalmának biztosítása érdekében a napirendben foglaltakat betartani.”. 29. § Hatályát veszti a Harmvhr. a) 76. § (3) bekezdése, valamint b) VII. melléklete. 4. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet módosítása 30. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Metvhr.) 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) E rendelet alkalmazásában a jövedelem és vagyon meghatározására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1)-(1c) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem minősül jövedelemnek az e rendelet alapján megállapított ellátás és támogatás sem.”. 31. §
9
A Metvhr. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A menekült, az oltalmazott és a menedékes – a 37. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott ingyenes magyar nyelvoktatás, továbbá a 37. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározott lakáscélú támogatás kivételével – az ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes, vagy vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a) egyedülálló személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át; b) családos személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.”. 32. § A Metvhr. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A nagykorú menekült, illetve oltalmazott részére – a befogadó állomás végleges elhagyását követően, kérelmére – az elismerésétől számított tíz éven belül egy alkalommal a menekültügyi hatóság lakáscélú támogatást adhat, feltéve, hogy a) a menekült vagy az oltalmazott, vagy vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik magyarországi lakóingatlannal, b) a kérelem tárgyát képező ingatlan nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, a magyar állampolgárok által igénybe vehető méltányolható lakásigény mértékét, c) az ingatlan vételára nem haladja meg új lakás esetében a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott mértéket, használt lakás esetében a 15 millió forintot, továbbá d) a menekült illetve oltalmazott jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a támogatás visszafizetését.”. 33. § (1) A Metvhr. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kérelemhez mellékelni kell a) az ingatlan adásvételére vonatkozó megállapodást (előszerződést, vételre történő kijelölést), építkezés esetén a jogerős építési engedélyt, b) a menekült, az oltalmazott, valamint a közeli hozzátartozó büntetőjogi felelőssége tudatában tett, vagyoni helyzetére vonatkozó nyilatkozatát, c) a menekült, illetve az oltalmazott és közeli hozzátartozójuk keresetének vagy jövedelmének igazolását, d) a kérelem benyújtását megelőző háromhavi pénzforgalmat kimutató bankszámla-kivonat hitelesített másolatát, a kérelem benyújtását megelőző három hónapra szóló közüzemi számlákat, vagy azok befizetési bizonylatait, e) értékbecslést az ingatlanról, illetve hiteles költségvetési főösszesítőt, valamint f) a különös méltánylást érdemlő körülmények mérlegeléséhez szükséges igazolásokat.”. (2) A Metvhr. 58. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A lakáscélú támogatás megítéléséről a menekültügyi hatóság dönt. A menekültügyi hatóság a kérelem elbírálása során megvizsgálja a menekült, illetve oltalmazott vagyoni, jövedelmi
10
viszonyait, egyéni életkörülményeit. Ennek keretében a menekültügyi hatóság vizsgálja, hogy a háztartás tényleges havi bevétele fedezi-e a tényleges havi kiadások kamatmentes kölcsön tervezett havi törlesztő részletével megnövelt összegét úgy, hogy a kiadások teljesítését követően a tényleges bevétel legalább 30%-ának lekötetlenül kell maradnia. A menekültügyi hatóság a megállapított kamatmentes kölcsön összegét a járási hivatalnak átutalja. (5) A menekültügyi hatóság döntése alapján a járási hivatal a) a támogatásra szerződést köt a menekülttel, illetve az oltalmazottal, b) gondoskodik a támogatás menekült, illetve oltalmazott részére történő folyósításáról, c) intézkedik az ingatlanra jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom menekültügyi hatóság javára történő bejegyeztetése iránt, d) havonta tájékoztatja a menekültügyi hatóságot a törlesztésről, a beérkezett törlesztő részletet haladéktalanul átutalja a menekültügyi hatóságnak, e) a kölcsönösszeg maradéktalan visszafizetése esetén a menekültügyi hatóság engedélye alapján intézkedik az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törléséről, a megtett intézkedésekről a menekültügyi hatóságot tájékoztatja, valamint f) a törlesztésnek a járási hivatal írásbeli felszólítása ellenére történő elmulasztása esetén intézkedik a lejárt követelés bírósági úton történő érvényesítése iránt, a végrehajtási eljárás során befolyt összeget haladéktalanul átutalja a menekültügyi hatóságnak.”. 34. § A Metvhr. II. Fejezetének címében a „menekültre és” szövegrész helyébe a „menekültre, az oltalmazottra és” szöveg lép. 5. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása 35. § (1) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR2.) 43. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A Hivatal a származás-ellenőrzés elvégzése során a külföldi és nemzetközi körözési nyilvántartásokban és – ha a rendelkezésre álló adatok alapján a jármű származását illetően gyanús körülmények merültek fel – a külföldi hatóság nyilvántartásaiban történő ellenőrzés adatai alapján tisztázza a jármű származását, és ennek eredményéről a közlekedési igazgatási hatóságot elektronikus úton tájékoztatja.”. (2) A KR2. 43. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A származás-ellenőrzés során gyanúra okot adó körülmény különösen, ha: a) a külföldi vagy a nemzetközi körözési nyilvántartásban a jármű vagy annak hatósági jelzése, okmányai körözés alatt állnak, b) az ügyfél által benyújtott külföldi okiratok megrongálódottak, azokban bármilyen javítás, elírás látható, c) gyanú van arra, hogy a jármű rendszámtábláját, forgalmi engedélyét meghamisították, d) a jármű forgalmi engedélybe bejegyzett alvázszáma nem megfelelő karaktereket tartalmaz, és az erre vonatkozó gyanút a jármű gyártójának magyarországi vezérképviselete megerősítette.”.
11
6. Záró rendelkezések 36. § (1) Ez a rendelet – a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2012. december 31-én lép hatályba. (2) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba a 10. § (1) bekezdés e) pontja. (3) 2013. január 1-jén lép hatályba a) az 1-9. §, b) a 10. § (1) bekezdés a)-d) és f)-j) pontja, c) a 10. § (2) bekezdése, valamint d) a 11-35. §. 37. § (1) A járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 16. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „16. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet a) 7. § (1) bekezdésében a „kormányrendeletben meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó, okmányirodát működtető települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző), a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)”, b) 7. § (2) bekezdésében, 13. § (2) és (4) bekezdésében és 23. § (6) bekezdésében a „körzetközponti jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal”, c) 14. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 17. § (2) bekezdésében, továbbá 23. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint (3) és (6) bekezdésében a „körzetközponti jegyzőnél” szövegrész helyébe a „járási hivatalnál”, d) 25. § (4) bekezdésében a „körzetközponti jegyzőnél vagy a jegyzőnél” szövegrész helyébe a „járási hivatalnál”, valamint e) 25. § (5) bekezdésében a „körzetközponti jegyzőhöz, a jegyzőhöz” szövegrész helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg lép.”. (2) A járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 50. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „50. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet a) 12. § (2) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban jegyző)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
12
b) 39. § (2) és (5) bekezdésében és 3. melléklet E) pont f) alpontjában a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg, c) 39. § (3) és (4) bekezdésében, 46. § (3) és (4) bekezdésében, 47. § (8) bekezdésében, 52. § (7) bekezdésében, 54. § (1), (3) és (8) bekezdésében, 57. § (3) bekezdésében és 58. § (3) és (6) bekezdésében, 60. § (1) és (5) bekezdésében, 60/A. § (1)-(3) bekezdésében és 3. melléklet E) pont a)-d) alpontjában a „jegyző” szövegrészek helyébe a „járási hivatal” szöveg, d) 46. § (1) bekezdésében a „jegyzőhöz” szövegrész helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg, e) 54. § (5) bekezdésében a „jegyzőt” szövegrész helyébe a „járási hivatalt” szöveg, f) 58. § (1) bekezdésében a „jegyzőnél” szövegrész helyébe a „járási hivatalnál” szöveg, g) 63. § (1) bekezdésében a „kistérségi” szövegrész helyébe a „járási (fővárosi kerületi)” szöveg, valamint h) 3. melléklet D) pontjában a „települési önkormányzat jegyzőjének” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg lép.”. (3) Nem lép hatályba a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 7. §-a.
Orbán Viktor s. k. miniszterelnök
13
INDOKOLÁS Általános indokolás A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program az átfogó feladatok körében rögzítette az adminisztratív terhek csökkentését, aminek megfelelően az intézkedési tervben önálló feladatként került meghatározásra a lakosságra nehezedő adminisztratív terhek mértékének csökkentése. A fenti célkitűzés végrehajtására – a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, továbbá a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele érdekében – a Kormány Egyszerűsítési Programot fogadott el, amelyet a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozatban tett közzé, s amely jogforrás egyúttal a felülvizsgálni, illetve egyszerűsíteni szükséges eljárásokat is meghatározta. A lakosságra nehezedő adminisztratív terhek mértékének a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának keretében történő csökkentése a túlzott adminisztratív terheket megállapító egyes törvényi rendelkezéseknek az egyszerűsítés irányába ható módosítását teszi szükségessé, amivel párhuzamosan a kormányrendeleti szintű joganyag érintett rendelkezéseit is módosítani szükséges annak érdekében, hogy a törvényi és a kormányrendeleti szintű szabályozás összhangja változatlanul biztosított maradjon, illetve, hogy a végrehajtási rendeletekben rögzített, a lakosságra nézve túlzott adminisztratív terhet jelentő előírások úgyszintén felszámolásra kerüljenek. Részletes indokolás Az 1. §-hoz A tervezet a külföldre utazásról szóló törvény módosítására irányuló javaslattal összhangban kiegészíti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Vhr.), és rögzíti, hogy a tiszteletbeli konzuli tisztviselő hatáskörébe is tartozik az érvénytelenné vált úti okmány elvétele. A 2. §-hoz A módosítás célja, hogy a konzuli tisztviselő közreműködőként ne csak a magánútlevelek iránti kérelmek elintézésben vehessen részt, hanem a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevelekkel kapcsolatos hatósági feladatokat is elláthasson. Indokolt ezért a konzuli tisztviselőnek az említett hivatalos útlevelekkel kapcsolatos közreműködői feladatainak a jogszabályban történő pontos meghatározása. A 3. §-hoz A módosítás lehetővé teszi, hogy a benyújtott magánútlevél iránti kérelem formanyomtatványát a konzuli tisztviselő elektronikus úton továbbíthassa a hivatal felé.
A 4. §-hoz A tervezet a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) módosításával összhangban rendelkezik arról, hogy az úti okmány elvesztése, eltulajdonítása vagy
14
megsemmisülése esetén az új úti okmány kiállítása, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelem benyújtásakor nem szükséges a személyes megjelenés abban az esetben, ha korábbi útlevele kiállításának kérelmezésekor az ügyfél a biometrikus adatok tárolásához hozzájárult. Ebben az esetben a biometrikus adatok meghatározott ideig – az eredeti útlevél érvényességi időtartamáig – történő tárolása lehetővé teszi, hogy ezen adatok ismételt rögzítése nélkül is ki lehessen állítani az úti okmányt. Az 5. §-hoz A tervezet részben módosítja a magyar állampolgárság igazolásával kapcsolatos rendelkezéseket. A hatályos szabályozás szerint a magyar állampolgárság a magyar állampolgárságról szóló törvényben meghatározottak szerint igazolható (eszerint a magyar állampolgárság érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel, érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal vagy – ellenkező bizonyításig – honosítási okirattal igazolható), míg a törvény csupán a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában külföldön élő magyar állampolgárként szereplő személyeket mentesíti a magyar állampolgárságot igazolása alól [Vhr. 19. § (8) bekezdés]. Ugyanezen szabály tehát a Magyarországon élő magyar állampolgárokra jelenleg nem alkalmazható. A jogszabály-módosítás nyomán a jövőben valamennyi magyar állampolgár vonatkozásában általánosan érvényesülő szabály lesz, hogy nincs szükség a magyar állampolgárság külön történő igazolására abban az esetben, ha az illető a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban magyar állampolgárként szerepel. Ezen szabályozással lényegesen csökkenthető azon esetek száma, amikor az útlevélhatóságnak vagy az eljárásban közreműködő hatóságnak az állampolgárság megállapítása érdekében a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt kell megkeresnie. A 6. § (1) bekezdéséhez A tervezet pontosítja a kérelmező arcképmásának a kérelemhez történő kötelező csatolásának esetköreit, ami abban az esetben lesz kötelező, ha az ügyfél valamilyen okból nem jelenik meg személyesen a hatóság előtt. A 6. § (2) bekezdéséhez A hatályos szabályozás szerint a kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy útlevél kiállítása iránti kérelméhez csatolni kell a szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a gyámhatóság, a konzuli tisztviselő, az útlevélhatóság vagy a járási hivatal előtt tett, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló okiratot, amely nyilatkozat megtétele érdekében a szülőnek jelenleg személyesen kell eljárnia, vagyis meg kell jelennie az eljárást folytató fórum előtt. A Vhr. 17. § (3) bekezdését érintő jogszabály-módosítás biztosítja annak lehetőségét, hogy a szükséges nyilatkozatot a szülő (törvényes képviselő) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva is megtehesse, felszámolva ezáltal a személyes megjelenésre vonatkozó korábbi kötelezettséget. A büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodó szülők számára a jogszabály-módosítás mindemellett biztosítja a büntetés-végrehajtási intézet vezetője előtt történő nyilatkozattétel lehetőségét. A 6. § (3) bekezdéséhez A jogszabály-módosítás az Utv.-t érintő törvényi módosítások nyomán egyrészt a Vhr.-ben is egyértelművé teszi, hogy a hajós szolgálati útlevél esetében nem „utazást elrendelő” szervről van
15
szó, másrészt meghatározza, hogy a hajós szolgálati útlevelet igénylő személyt alkalmazó gazdálkodó szervezet milyen igazolást köteles benyújtani. A 7. §-hoz A jogszabály-módosítás előírja, hogy az útlevélhatóság hivatalból köteles intézkedni a személyazonosság megállapítása érdekében azokban az esetekben, ha a születési vagy anyakönyvi kivonat nem áll a kérelmező rendelkezésére, ezért azt nem képes bemutatni a hatóság számára. Ezáltal lehetővé válik, hogy a hatóság – az anyakönyvvezető megkeresése nélkül – intézkedjen a személyazonosság megállapítása érdekében akkor, ha az ügyfél nem tudja bemutatni a szükséges dokumentumokat. A 8. §-hoz Az útlevél leadásának rendjét, valamint annak konkrét időpontját határozza meg. A 9. §-hoz A hivatalos útlevelek jogszerű használatának, valamint leadásának rendjére vonatkozó rendelkezések újraszabályozását tartalmazza, hozzáigazítva az Utv. módosításához. A 10. §-hoz E rendelkezés a Vhr. szövegén átvezetendő további szövegcserés módosításokat rögzíti. A 11. §-hoz Az állandó tartózkodási jog megszűnésének megállapítása esetén indokolt annak meghatározása, hogy a döntés meghozatalára mely regionális igazgatóság az illetékes. A 12. §-hoz Az Szmtv.-ben a külföldre utazási korlátozás szabályai módosulnak, ezért a jogszabályi koherencia megteremtése érdekében indokolt az Szmvhr. szabályainak a módosítása is. A 13. §-hoz Az ügyintézés teljes időtartamának csökkentését szolgálja a tartózkodási engedély iránti kérelem elbírásához a hatóság rendelkezésére álló ügyintézési határidő csökkenése is, aminek nyomán az ügyintézés számottevően lerövidül: a tartózkodási státusz minél gyorsabb rendezéséhez mind a tartózkodási, mind a nemzeti letelepedési engedély vonatkozásában az ügyfélnek és az eljáró hatóságnak egyaránt fontos érdeke fűződik. A 14. §-hoz A tartózkodási engedély kiállítása iránti eljárás ügyintézési határideje harminc napról huszonegy napra csökken, amellyel harmonizálva a jogorvoslati eljárás – a másodfokú hatósághoz történő fellebbezés – során szintén huszonegy napra csökken az elbírálási határidő. A tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelem általános ügyintézési határidejének harminc napról huszonegy napra történő
16
csökkenését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXI. törvény (Ket.) 2014. január 1-jén hatálybalépő határidő-csökkentéssel történő harmonizációja is indokolja. A 15. §-hoz A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet kiegészítésével meghatározásra kerül azon harmadik országbeli állampolgárok köre, akik esetében nemzetgazdasági érdek fennállása alapozza meg a tartózkodási engedély kiadását. A jelenlegi jogalkalmazási gyakorlat – más európai uniós tagállamokhoz hasonlóan – úgyszintén figyelembe veszi a fogadó ország szempontjából előnyös befektetések elősegítését. A módosítás révén az ehhez különösen kapcsolódó befektetési formák példálózó felsorolására kerül sor. A nemzetgazdasági érdek fennállását a Kormány kijelölése alapján a Nemzeti Külgazdasági Hivatal szakhatóságként igazolja. A 16-17. §-hoz A nemzeti letelepedési engedély kiállítása iránti eljárás ügyintézési ideje azáltal is csökken, ha a szakhatóságként eljáró Alkotmányvédelmi Hivatal, Terrorelhárítási Központ, illetve Rendőrség eljárásának időtartama beleszámít az ügyintézési határidőbe: a Ket. 33. § (3) bekezdés d) pontjában biztosított lehetőséggel élve a jogszabály-módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a nemzeti letelepedési engedéllyel kapcsolatos ügyintézés során a szakhatósági eljárás időtartama is az ügyintézési határidő részét képezze. A 18. §-hoz A nemzeti letelepedési engedély kiállítása iránti eljárásban az elsőfokú hatóság ügyintézési határideje négy hónapról három hónapra, míg a fellebbezést elbíráló másodfokú hatóság ügyintézési határideje két hónapról egy hónapra csökken. A 19. §-hoz A nemzeti letelepedési engedély kiállítása iránti eljárásban történő ügyintézési határidő csökkentéséhez hasonlóan az EK letelepedési engedély kiállítása iránti eljárásban is indokolt az ügyintézési határidőidő azonos módon történő csökkentése. A 20. §-hoz A Harmtv. kiutasítás és önkéntes távozásra vonatkozó szabályozása kiegészült azzal, hogy az önkéntes távozásra vonatkozó határidő megállapítása során figyelemmel kell lenni a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségletekre. Ennek érdekében szükséges végrehajtási rendeleti szinten annak szabályozása, hogy mely esetben történjen a különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó szabály alkalmazása, és ezen kategória fennállásának megállapítására kétség esetén milyen eljárásrendben kerülhet sor. A 21. §-hoz A jogszabály-módosítás kizárólagos illetékességgel ruházza fel a Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságot a kiszabott helyszíni bírságot, szabálysértési bírságot az előirt határidőig meg nem fizető harmadik országbeli állampolgárokkal szemben elrendelendő önálló beutazási és
17
tartózkodási tilalom elrendelése során, a kizárólagos illetékesség rögzítése ugyanis elősegíti az ügyterhek racionális elosztását és az ügyintézési határidő gyorsítását, valamint az egységes jogalkalmazást. A 22. §-hoz A befogadott státusz felülvizsgálatára irányuló eljárás során indokolt annak szabályozása, hogy a státusz felülvizsgálata során is vizsgálja az illetékes idegenrendészeti hatóság a non-refoulement tilalom fennállását. A 23. §-hoz A módosítás a Tv. és a Vhr. közötti koherencia megteremtését szolgálja, a kiskorú gyermekekkel rendelkező családok őrizete Tv.-ben meghatározott maximális időtartamára tekintettel. A 24. §-hoz A módosítás pontosítja a közösségi szállás fogalmát. A 25. §-hoz A közösségi szállás napirendjének megalkotásával kapcsolatos szabályozás, tekintettel arra, hogy a Vhr. V. Mellékletét képező házirend utal a napirend betartásának kötelezettségére. A 26. §-hoz A Harmtv. kitoloncolásra vonatkozó szabályozása kiegészült azzal, hogy a kitoloncolás elrendelése és végrehajtása során figyelemmel kell lenni a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteire. Ennek érdekében szükséges végrehajtási rendeleti szinten annak szabályozása, hogy a kitoloncolás foganatosítása során mely esetben történjen a különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó szabály alkalmazása, és ezen kategória fennállásának megállapítására kétség esetén milyen eljárásrendben kerülhet sor. A 28. §-hoz Indokolt a közösségi szállás házirendjének kiegészítése a közösségi szállásról történő, egy napot meg nem haladó eltávozás rendjének szabályozásával. A 29. §-hoz A Harmvhr. VII. mellékletének hatályon kívül helyezése. A 30. §-hoz A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) hivatkozott rendelkezése következtében a menekült és oltalmazott személyek a szigorú jogértelmezés miatt egyes támogatásokat már nem vehettek igénybe, tekintettel arra, hogy a Metvhr. alapján adható, akár egy típusú támogatás igénybevételével már elérték vagy túllépték a támogatásokra jogosító jövedelemhatárt. Ezáltal sérült a Metvhr. támogatási rendszerének koherenciája, továbbá nem érvényesült a jogalkotói szándék sem, amely azt célozta, hogy a Metvhr.
18
alapján nyújtott támogatások kiegészítsék a szociális ellátórendszer keretében igénybe vehető támogatásokat. Indokolt ezért a járási hivatalok hatáskörébe tartozó egyes támogatásoknak a jogalkotói szándék szerinti egységes megítélése érdekében a jelenlegi rendelkezés pontosítása. A 31-33. §-hoz A rászorultsági jövedelemhatár alkalmazása a lakáscélú támogatások esetében nem célravezető, tekintettel arra a megalapozott igényre, hogy a kamatmentes kölcsön formájában nyújtott támogatást lehetőleg olyan személyek vegyék igénybe, akik vissza is tudják azt fizetni. E törekvés ellen hat a rászorultsági szabályok alkalmazása, így szükségessé vált a vonatkozó rendelkezések módosítása. Ezzel összefüggésben a kérelemre való jogosultság vizsgálata az eddigiektől eltérő feltételek igazolását követeli meg a támogatást kérelmezőtől. A gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált továbbá a járási hivatalra telepített feladatok pontosítása. A 34. §-hoz A Metvhr. II. Fejezetének címe kiegészül. A 35. §-hoz Az utóbbi években lényegesen lecsökkent a külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt járművek forgalomba helyezésére irányuló eljárások száma, továbbá a gyakorlatban rendkívül ritkán fordulnak elő olyan esetek, hogy ezt az eljárást bűncselekményből származó jármű fogalomba helyezésére próbálják felhasználni. Mindazonáltal a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál (KEK KH) a külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű származás ellenőrzésére irányuló eljárásokat végző ügyintézők mára megfelelő jártasságra tettek szert a gyanúra okot adó körülmények feltárására. A KEK KH-nak közvetlen, illetve közvetett hozzáférése van a körözési nyilvántartáshoz, a legtöbb esetben pedig az ügyfél a származási ország hatósága által kiállított okmánnyal, okirattal tudja igazolni a jármű származását. Az esetek többségében így a külföldi hatóság nyilvántartásában történő ellenőrzés nélkül is tisztázható a jármű származása: ezekben az esetekben a külföldi szerv megkeresése indokolatlanul – akár több hónappal is – elhúzza az eljárást, úgy, hogy a megkeresés eredménye előre tudható. A jelen jogszabály-módosítás nyomán a jármű származásának ellenőrzése során a jövőben kizárólag abban az esetben lesz szükség a külföldi hatóság megkeresésére, amennyiben az ügyfél nem tudja bemutatni a jármű forgalmi engedélyét, vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát. Abban az esetben is elengedhetetlen, és a továbbiakban is kötelező a külföldi hatóság megkeresése, ha az ügyfél ugyan benyújtja a szükséges okiratokat, azonban ezek alapján gyanúra okot adó körülményt észlelnek az eljárás során. A gyanúra okot adó körülmények felsorolása nem taxatív, így bármilyen más – a jogszabályban fel nem sorolt – olyan adat, tény vagy körülmény észlelése megalapozhatja a külföldi hatóság megkeresését, amely arra enged következtetni, hogy a jármű eredete kétséges. A Tanács 1999/37/EK irányelv 5. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében szükséges a származási tagállam megkeresése, ha az I. és II. részéből álló forgalmi engedély II. része hiányzik.
19
Az irányelv 9. cikke alapján a másik tagállamot csak „szükség esetén” kell megkeresni az ellenőrzés során. A jelen jogszabály-módosítás eredményeképpen tehát a jövőben elkerülhetővé válnak a felesleges külföldi megkeresések, így az eljárás jelentősen felgyorsulhat és egyszerűsödhet.
20
