A Kormány …./2007. (...) Korm. rendelete a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és az integrált vasúti társaság közötti jogviszonyról szóló 333/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § A Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és az integrált vasúti társaság közötti jogviszonyról szóló 333/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. §-a hatályát veszti. 2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
1
A gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a pénzügyminiszter .../2007. (…...) GKM-PM együttes rendelete a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózathozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 88. §-a (2) bekezdésének 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) pontjában, valamint a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában foglalt feladatkörben eljárva a következőket rendeljük el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaságra (a továbbiakban: integrált vasúti társaság), b) a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaságra (a továbbiakban: pályavasúti társaság), c) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezetre (a továbbiakban: VPSZ), d) a hozzáférésre jogosultra [Vtv. 53. § (1) bekezdés], valamint e) a vasúti igazgatási szervre. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) alapszolgáltatás díja: a Vtv. 3. számú mellékletének I. pontjában meghatározott szolgáltatásért fizetendő díj, ezen belül: aa) lekötési díj: a Vtv. 3. számú mellékletének I. a)-b) pontjában meghatározott szolgáltatásért fizetendő díj, ab) közlekedtetési díj: a Vtv. 3. számú mellékletének I. c)-e) pontjában meghatározott szolgáltatásért fizetendő díj, b) díjmegállapító szervezet: ba) a pályavasúti társaság, bb) integrált vasúti társaság esetén – valamint ha a pályavasúti társaság a díjmegállapító szervezet által elvégzendő feladatok ellátására a részére megbízást adott – a VPSZ, c) járulékos szolgáltatás díja: a Vtv. 3. számú mellékletének II. pontjában meghatározott szolgáltatásért fizetendő díj, 2
d) kiegészítő szolgáltatás díja: a Vtv. 3. számú mellékletének III. pontjában meghatározott szolgáltatásért fizetendő díj, e) lemondási díj: a kiutalt menetvonal lemondása esetén fizetendő díj, f) mellékszolgáltatás díja: a Vtv. 3. számú mellékletének IV. pontjában meghatározott szolgáltatás díja. A díjszabási rendszer alapelvei 3. § (1) A díjmegállapító szervezet biztosítja, hogy a) a Vtv. 55. §-ának (1) bekezdésében meghatározott díjszabási rendszer a vasúti pályahálózat egészére vonatkozóan azonos elveken alapuljon, b) a fizetett, illetve elszámolt hálózat-hozzáférési díjak azonosak legyenek az adott menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzatban közzétett hálózathozzáférési díjakkal, c) a hálózat-hozzáférési díjak a Vtv. 55. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfeleljenek. (2) A díjmegállapító szervezet a vasúti pályahálózat fenntartásának (karbantartás, felújítás, fejlesztés) céljára igénybevett pályahálózat-kapacitásokért – a pályahálózatműködtető fenntartási tevékenységből következő nettó bevétel-kiesését meg nem haladó – hálózat-hozzáférési díjat számíthat fel. (3) A díjmegállapító szervezet a jelentősen eltérő minőségű és szintű szolgáltatásokra – a lekötési díj kivételével – eltérő hálózat-hozzáférési díjat állapíthat meg. (4) Az aránytalanságok elkerülése érdekében az alapszolgáltatás és a járulékos szolgáltatás díját, valamint a Vtv. 55. §-ának (9)-(10) bekezdéseiben meghatározott egyedi felárat ésszerű nagyságú forgalomra és időtartamra vonatkozóan átlagolni lehet, azonban az átlagolt díj mértékének arányban kell állnia az érintett szolgáltatások tervezett indokolt költségeivel és ráfordításaival. A hálózat-hozzáférési díjak meghatározása 4. § (1) a) b) c) d)
A hálózat-hozzáférési díj elemei: az alapszolgáltatás díja, a járulékos szolgáltatás díja, a kiegészítő szolgáltatás díja, a mellékszolgáltatás díja.
(2) A lekötési díj összege megegyezik a szolgáltatás nyújtásának egy vonatra eső, a pályahálózat-működtetőnél felmerülő, tervezett indokolt közvetlen költségei és ráfordításai összegével, amelybe a VPSZ részére fizetett megbízási díj is beletartozik.
3
(3) A közlekedtetési díj összege megegyezik a pályahálózat-működtetőnél a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerülő, tervezett indokolt közvetlen költségek és ráfordítások egy vonatra eső összegével. (4) A járulékos szolgáltatások díjának meghatározása során a díjmegállapító szervezet figyelembe veszi a vasúti szolgáltatások versenyhelyzetét, de a díjnak legalább a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a pályahálózat-működtetőnél felmerülő valamennyi tervezett indokolt költségre és ráfordításra fedezetet kell biztosítania. (5) A díjmegállapító szervezet a kiegészítő és mellékszolgáltatások díját a) ha a szolgáltatást kizárólag a pályahálózat-működtető nyújtja, akkor a szolgáltatás tényleges kihasználtsági szintje alapján számított tervezett indokolt költségek és ráfordítások alapján, b) több szolgáltató jelenléte esetén a többi szolgáltató által alkalmazott díj figyelembevételével állapítja meg. 5. § A hozzáférésre jogosult és a pályahálózat-működtető között a vasúti pályahálózatkapacitás biztosítására vonatkozó szerződésben – integrált vasúti társaság esetén az általa működtetett pályahálózatra vonatkozóan a belső megállapodás alapján – lekötött, de ténylegesen igénybe nem vett szolgáltatásokért a hozzáférésre jogosult lemondási díjat fizet vagy számol el. A díjmegállapító szervezet a lemondási díj mértékét a lemondás oka és időpontja szerint differenciáltan határozza meg a Hálózati Üzletszabályzatban oly módon, hogy az ösztönözze a vasúti pályahálózat hatékony kihasználását, de mértéke minden esetben legalább a lekötési díj mértékét elérje. 6. § (1) A díjmegállapító szervezet Önköltségszámítási és Díjképzési Szabályzatot (a továbbiakban: ÖDSZ) készít. (2) Az ÖDSZ tartalmazza: a) a pályahálózat-működtető által e tevékenységi körében nyújtott valamennyi szolgáltatást, b) a számviteli nyilvántartási rendszer és a Vtv. 3. számú mellékletében felsorolt szolgáltatások, valamint a pályahálózat-működtetési tevékenységhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások költségei, ráfordításai közötti összefüggéseket, c) a Vtv. 3. számú mellékletében felsorolt szolgáltatások, valamint a pályahálózatműködtetési tevékenységhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások költségei és ráfordításai felosztásának módját, d) a szolgáltatások közvetlen és közvetett költségei, ráfordításai meghatározásának módját, e) a költségek és ráfordítások felosztásánál alkalmazott teljesítménymutatókat, valamint azok mérésének módját, f) a költségek és ráfordítások vasúti pályahálózat egyes szakaszaira történő felosztásának módját, 4
g) a 3. § (3) bekezdésben foglalt lehetőség alkalmazása esetén a különböző szolgáltatási kategóriákat, valamint a kategóriák képzésének módját, h) az indokolt költségek és ráfordítások körének meghatározását, i) a (13) bekezdés szerinti jelentős eltérés mértékét, j) a 7. § (2) bekezdés szerinti jelentős eltérés mértékét, k) a szolgáltatások díjai meghatározásának módját, l) a teljesítménymutatók várható értékei meghatározásának módját, m) a díjak megállapításának alapjául szolgáló teljesítménymutatókat, továbbá n) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokban (a továbbiakban EGT-államok) alkalmazott gyakorlatot, valamint figyelembevételének módját az ÖDSZ elkészítése során. (3) Az ÖDSZ a) egyértelműen és ellenőrizhetően meghatározza a számviteli nyilvántartási rendszer, valamint a szolgáltatások költségei és ráfordításai közötti kapcsolatot, b) rendelkezik a szolgáltatások költségeinek és ráfordításainak a vasúti pályahálózat olyan legkisebb egységeire történő felosztásáról, amely lehetővé teszi, hogy a vasúti pályahálózat bármely szakaszának nyílt hozzáférésűvé minősítése, vagy az alóli mentesítése esetén is a nyílt hozzáférésű és a nem nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózaton nyújtott szolgáltatások költségei és ráfordításai külön-külön megállapíthatók legyenek, c) a költségek és ráfordítások szolgáltatások közötti felosztásához azt a teljesítménymutatót (teljesítménymutatókat) rendeli, amely a leginkább tükrözi a költségek és ráfordítások egyes szolgáltatások nyújtásához felmerült arányát, d) a pályahálózat-működtetési tevékenység külön jogszabály alapján elkülönített valamennyi költségének és ráfordításának a pályahálózat-működtető által nyújtott szolgáltatások közötti felosztását szabályozza, e) a 3. § (3) bekezdésben foglalt lehetőség alkalmazása esetén a különböző szolgáltatási kategóriák költségeit és ráfordításait kategóriánként határozza meg. (4) A díjmegállapító szervezet az ÖDSZ tervezetét háromévente, az első naptári negyedév végéig készíti el és küldi meg a vasúti igazgatási szerv részére. (5) Az országos, vagy az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, elővárosi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetője esetén az ÖDSZ tervezetét a vasúti igazgatási szerv 30 napon belül véleményezi. A díjmegállapító szervezet az ÖDSZ tervezetét – a vasúti igazgatási szerv véleményével együtt – a közlekedésért felelős miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek megküldi az (4) bekezdésben meghatározott határidőt követő 60 napon belül. Az ÖDSZ-t a közlekedésért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá. (6) Az országos vasúti pályahálózatba nem tartozó, valamint állami tulajdonban lévő vasúti pályát nem tartalmazó térségi, elővárosi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetője esetén az ÖDSZ-t a vasúti igazgatási szerv hagyja jóvá. (7) Az ÖDSZ tervezetének jóváhagyása az alábbi esetekben tagadható meg: a) az indokolt költségek és ráfordítások körébe sorolt költségek és ráfordítások gazdasági, hatékonysági és műszaki szempontból nem megalapozottak,
5
b) az ÖDSZ tervezetében meghatározott költség és ráfordítás felosztási módszer, valamint a díjképzési módszer gazdasági, pénzügyi és műszaki szempontból nem megalapozott, vagy nincs összhangban az EGT-államokban alkalmazott gyakorlattal, c) az ÖDSZ tervezete nem felel meg a Vtv-ben, e rendelet 3-4. §-aiban, valamint a (2)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseknek. (8) Az ÖDSZ módosítására a (4)–(6) bekezdések jóváhagyásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (9) A díjmegállapító szervezet az adott menetrendi évre vonatkozó várható teljesítmények, a jóváhagyott ÖDSZ-ben foglaltak, valamint a pályahálózatműködtető üzleti terve alapján határozza meg az adott menetrendi évre vonatkozó hálózat-hozzáférési díjakat. A díjmegállapító szervezet a hálózat-hozzáférési díjak meghatározására vonatkozó részletes számításokat a Díjszámítási Dokumentumban (a továbbiakban: DD) rögzíti. (10) A vasúti igazgatási szerv ellenőrzi, hogy a DD-ben a) a díjmegállapító szervezet az ÖDSZ-ben foglaltaknak megfelelően határozta meg a hálózat-hozzáférési díjakat, valamint b) a pályahálózat-működtető – hálózat-hozzáférési díjak meghatározásnál figyelembe vett – tervezett költségei és ráfordításai az indokolt költségek és ráfordítások körébe tartoznak. (11) A vasúti igazgatási szerv jogosult a DD megváltoztatására, ha annak tartalma a (8) bekezdés a) vagy b) pontjába ütközik. (12) A díjmegállapító szervezet a DD-ben meghatározott díjakat teszi közzé a Hálózati Üzletszabályzatban. (13) A pályahálózat-működtető kezdeményezi a díjmegállapító szervezetnél az adott menetrendi évre vonatkozó hálózat-hozzáférési díjak felülvizsgálatát, ha a pályahálózat-működtető költségei a díjmegállapításhoz felhasznált üzleti tervben szereplő adatokhoz képest, vagy a várható teljesítmények a díjmegállapításhoz felhasznált mértékhez képest jelentősen eltérnek. A díjmegállapító szervezet a vasúti igazgatási szerv egyidejű értesítésével vizsgálja felül a hálózat-hozzáférési díjakat. Felárak érvényesítése 7. § (1) Ha a hozzáférésre jogosultak által várhatóan fizetendő és az elszámolandó belső bevételek, valamint a nyújtott állami támogatás összege a pályahálózatműködtető e tevékenységével kapcsolatos összes várható indokolt költségét és ráfordítását nem fedezi, továbbá a pályahálózat-működtető országos, vagy állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, elővárosi vasúti pályahálózatot működtet, akkor a díjmegállapító szervezet a Vtv. 55. §-ának (8) bekezdésében meghatározott felárat számítja fel, de a felszámított felár mértéke nem akadályozhatja meg a vasúti pályahálózat hatékony kihasználtságát.
6
(2) A díjmegállapító szervezet az (1) bekezdésben foglalt korlát figyelembe vételével felülvizsgálja a Vtv. 55. §-ának (8) bekezdésében meghatározott felár mértékét, ha a) a pályahálózat-működtető hozzáférésre jogosultak által fizetett, illetve elszámolt belső bevételei, vagy b) a pályahálózat-működtetőnek nyújtott állami támogatások jelentősen eltérnek a felár korábbi megállapításakor figyelembe vett mértéktől. 8. § (1) A díjmegállapító szervezet a Vtv. 55. §-ának (9) bekezdése szerinti felárat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével érvényesítheti a túlterheltnek minősített vasúti pályaszakaszokra vonatkozóan. A díjmegállapító szervezet a felárat időszakosan is felszámíthatja, különösen akkor, ha nem áll rendelkezésre a túlterheltnek minősített pályaszakasznak megfelelő, felár nélkül igénybe vehető helyettesítő pályaszakasz. (2) A díjmegállapító szervezet beszünteti a Vtv. 55. §-ának (9) bekezdése szerinti felár felszámítását az érintett vasúti pályaszakaszra vonatkozóan, ha a pályahálózatműködtető nem készít külön jogszabály szerinti kapacitásbővítési tervet, vagy nem halad előre a kapacitásbővítési tervben meghatározott intézkedési terv megvalósításával. A díjmegállapító szervezet azonban a vasúti igazgatási szerv jóváhagyásával továbbra is felszámíthatja e felárakat, ha a kapacitásbővítési terv a vasúti pályahálózat működtetőjének érdekkörén kívül álló ok miatt nem valósítható meg, vagy ha a rendelkezésre álló lehetőségek gazdasági vagy pénzügyi szempontból nem vállalhatók. Kedvezmények nyújtása 9. § A díjmegállapító szervezet a hasonló szolgáltatásokra hasonló kedvezményeket alkalmaz. 10. § (1) A díjmegállapító szervezet – a 9. §-ban és a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével, továbbá a Vtv. 55. §-ának (7) bekezdésében meghatározott kiegyenlítő juttatás kivételével – a hálózat-hozzáférési díjakból az alábbiak szerint jogosult általános kedvezményeket adni: a) az alapszolgáltatások díjánál az általános kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a pályahálózat-működtetőnél a vonatközlekedéssel kapcsolatban felmerülő állandó költségekből elérhető megtakarítás mértékét, b) azon szolgáltatások díjainál, amelyek meghatározása a pályahálózat működtetőnél a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerülő valamennyi költség és ráfordítás figyelembe vételével történt, az általános kedvezmény mértéke nem haladhatja meg az irányítási költségek, valamint az a) pontban meghatározott megtakarítás együttes mértékét.
7
(2) Országos, vagy állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi és elővárosi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat esetén a díjmegállapító szervezet általános kedvezményt csak abban az esetben nyújthat, ha a hozzáférésre jogosultak által várhatóan fizetendő és elszámolandó díjak, valamint a nyújtott állami támogatás összege a pályahálózat-működtető e tevékenységével kapcsolatos összes indokolt költségét fedezi. (3) A Vtv. 55. §-ának (7) bekezdésében meghatározott kiegyenlítő juttatás alkalmazásának meg kell felelnie az Európai Közösséget létrehozó szerződés 73., 87. és 88. cikkének. A vasúti közlekedési tevékenység és a más közlekedési tevékenységek által okozott és igazolhatóan máshonnan meg nem térülő környezeti, baleseti és infrastrukturális költségek közötti különbségek meghatározására szolgáló módszertant és számításokat a közlekedésért felelős minisztérium a honlapján teszi közzé, amely alapján a díjmegállapító szervezet – feltéve, hogy a pályahálózatműködtető kiegyenlítő juttatásban részesül – meghatározza és érvényesíti az általános kedvezmény mértékét. (4) A külön jogszabályban meghatározott eseti, azonnali és menetvonalak esetén általános kedvezmény nem vehető igénybe.
üzemi
célú
11. § (1) A díjmegállapító szervezet a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével a) új vasúti szolgáltatások kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére vagy b) nagymértékben kihasználatlan pályaszakaszokra vonatkozó időszakos, de legfeljebb az adott menetrendi évre vonatkozóan érvényes egyedi kedvezmény nyújtására jogosult a 12. §-ban meghatározott tárgyalás lefolytatását követően. (2) Országos, vagy állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi és elővárosi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat esetén a díjmegállapító szervezet egyedi kedvezményt csak abban az esetben nyújthat, ha a hozzáférésre jogosultak által várhatóan fizetendő és elszámolandó díjbevétel többlet meghaladja a kedvezmény nyújtása miatt várhatóan felmerülő pótlólagos költségek és ráfordítások összegét. (3) A pályahálózat-működtető a hálózat-hozzáférési díjra vonatkozó egyedi kedvezményeket nem veheti igénybe. A díjszabási rendszer elemeire vonatkozó tárgyalások 12. § A díjszabási rendszer elemeire vonatkozó, a díjmegállapító szervezet és a hozzáférésre jogosult közötti tárgyalás megszervezését a hozzáférésre jogosult írásban kérelmezi a díjmegállapító szervezetnél. A tárgyalás kezdeményezésére a díjmegállapító szervezet is jogosult. A díjmegállapító szervezet a tárgyalást 8
megelőzően legalább 10 munkanappal a tárgyalás helyét és idejét a honlapján közzéteszi, továbbá írásban értesíti a vasúti igazgatási szervet, aki a tárgyalást kötelezően felügyeli. Teljesítményösztönző rendszer 13. § (1) A díjmegállapító szervezet a vasúti pályahálózat zavarainak csökkentése és a vasúti közlekedési teljesítmények javítása érdekében teljesítményösztönző rendszert alkalmaz. (2) A pályahálózat-működtetőre és a vállalkozó vasúti társaságra is vonatkozó teljesítményösztönző rendszer elemei lehetnek különösen a vasúti pályahálózat üzemelését zavaró tevékenységekért kiszabott büntetések, a zavarok által sújtott vasúti társaságok számára fizetett kártérítések, valamint a terv feletti teljesítményért járó jutalmak. (3) A teljesítményösztönző rendszer alapelvei a vasúti pályahálózat egészére vonatkozóan azonosak. (4) A vasúti igazgatási szerv a teljesítményösztönző rendszer elemeit megváltoztatja, ha azok a pályahálózat-működtetőre és a vállalkozó vasúti társaságra egymással nem arányos előírásokat tartalmaznak. Záró és átmeneti rendelkezések 14. § (1)
Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a vasúti pályahasználati díjról és képzésének elveiről szóló 66/2003. (X. 21.) GKM-PM együttes rendelet, valamint b) a vasúti pályahasználati díjról és képzésének elveiről szóló 66/2003. (X. 21.) GKM-PM együttes rendelet módosításáról szóló 72/2004. (IV. 28.) GKM-PM együttes rendelet. Ez a bekezdés e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. (3) Ha az állam az országos, vagy az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, elővárosi vasúti pályahálózat működtetőjével nem kötött a vasúti pályahálózat működtetésére szerződést, akkor a díjszabási rendszer kialakításakor a díjmegállapító szervezet a közlekedésért felelős miniszter által meghatározott várható állami támogatás mértékét veszi figyelembe. (4) A díjmegállapító szervezet az ÖDSZ tervezetét első alkalommal 2008. március 31-ig készíti el. (5) Ez a rendelet – a Vtv.-vel együtt – a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001. február 9
26-ai 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (4)-(5) bekezdéseinek, 6. cikk (5) bekezdésének, 7. cikk (4)-(9) bekezdéseinek, 8. cikk (1)(2) bekezdéseinek, 9. cikk (5) bekezdésének, 10. cikk (2)-(4) bekezdéseinek, 11. cikkének, 12. cikkének és 26. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
10
11
