1 A Kormány /2006. (
) Korm. rendelete
az állami célú légiközlekedés védelmének szabályairól
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 68. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya az állami repülések céljára szolgáló repülőterek munkaterületére, előtereikre és az azon létesített műszaki kiszolgáló létesítményekre (a továbbiakban együtt: repülőtér), az ezeken tartózkodó légijárművekre és a földön telepített léginavigációs berendezésekre, a honvédelmi célú légiközlekedésben résztvevő személyekre, a katonai légügyi hatóságra, valamint az állami célú légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetekre terjed ki. (2) E rendelet 5. § (2)-(3) bekezdését a rendvédelmi célú légiközlekedésben is - a működési sajátosságoknak megfelelően – alkalmazni kell. A rendelet célja 2. § A rendelet célja az állami célú légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények felszámolása, illetve erre irányuló kísérletek megelőzése érdekében biztonsági intézkedések meghatározása. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában a) Bázis Operatív Csoport: a békeállapottól eltérő időszakban tevékenykedő csoport; b) Hatóság: az Lt. 3. § (2) bekezdése szerinti katonai légügyi hatóság; c) légiközlekedés védelmi berendezések: beléptető rendszerek, elektronikus repülőtéri kerítés, ellenőrző és riasztó rendszerek, parkoló légijárművek védelmét szolgáló behatolás-felismerő rendszerek; d) üzembentartó: az üzemeltető közvetlen szolgálati elöljárója; e) üzemeltető: az állományilletékes szervezet.
2 Légiközlekedés védelmi programok 4. § (1) A honvédelmi miniszter az Lt. 68. §-ának (1) bekezdése alapján létrehozott Légiközlekedés Védelmi Bizottság (a továbbiakban: LVB) tagjaként intézkedik a Légiközlekedés Védelmi Program kidolgozására a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezető szervek bevonásával. (2) A Légiközlekedés Védelmi Program célja a repülőterek, állami légijárművek ellen irányuló jogellenes cselekmények megelőzése, az állami célú légiközlekedés védelmében szükséges stratégiai döntések meghatározása és az érintett szervezetek együttműködésének összehangolása. (3) A Légiközlekedés Védelmi Program tartalmazza az állami célú légiközlekedés működési feltételeinek és sajátosságainak figyelembevételével azokat az irányelveket, amelyek növelik a légiközlekedés védelmének hatékonyságát, különösen a) a megelőzést szolgáló intézkedések (a továbbiakban: intézkedés) meghatározását, melyek főleg az adott repülőtér utasforgalmára, a poggyászkezelésre, a teherszállításra terjednek ki, b) a légiközlekedés védelmét szolgáló eszközök és eljárások követelményrendszerét, c) a jogellenes cselekmények felszámolására irányuló tevékenység általános rendjét, d) az intézkedések hatékonyságának biztosítását, e) az érintett állomány kiválasztását, képzését illetve felkészítését, továbbá f) az együttműködés rendjét a légiközlekedés védelmében érintett szervezetek között. (4) A repülőtér üzembentartójának rendelkeznie kell Légiközlekedés Védelmi Programmal. 5. § (1) A repülőtér üzemeltetőnek rendelkeznie kell a Légiközlekedés Védelmi Program alapján kidolgozott Légiközlekedési Védelmi Tervvel. (2) A Légiközlekedés Védelmi Terv célja a jogellenes cselekmények megelőzése, felszámolása érdekében szükséges konkrét eljárások, rendszabályok meghatározása és a feladatok végrehajtásában érintett szervezetek együttműködésének kialakítása a repülőtereken. (3) A Légiközlekedés Védelmi Terv tartalmazza a helyi sajátosságok figyelembevételével kidolgozott ellenőrzési, a jogellenes cselekmények megelőzésére, felszámolására irányuló feladatokat, a rendszabályok alkalmazásának, a szolgálatok és szolgálati személyek együttműködésének rendjét, különösen
3 a) a repülőtér fokozott biztonsági kockázatként értékelt területeinek kijelölését és az ezen belül elhelyezkedő fokozottan védett zónákat, b) az állami légijárművek és a földön telepített léginavigációs berendezések elleni jogellenes cselekmények elkövetése esetén a tevékenység rendjét, c) az ellenőrzési eljárások és biztonsági rendszabályok rendjét, d) jogellenes cselekmények elkövetése esetén a tevékenység rendjét, e) a szervezetek és a szolgálatok közötti együttműködés konkrét formáját és rendjét. (4) A Légiközlekedés Védelmi Tervet a Légiközlekedés Védelmi Programban meghatározott irányelvek alapján az üzemeltető készíti el és – a Hatóság egyetértésével – az üzembentartó hagyja jóvá. (5) Jóváhagyott Légiközlekedés Védelmi Terv hiányában a repülőtér működési rendjét a Hatóság – amíg a hiányt nem pótolták – korlátozza. (6) A Légiközlekedés Védelmi Terv meglétét és az abban foglaltak végrehajtását a Hatóság, a védelem biztosításában közvetlenül érintett szervezetekkel közösen (együttműködve) rendszeresen ellenőrzi, az ellenőrzés tapasztalatairól jelentést készít a honvédelmi miniszternek. 6. § A honvédelmi miniszter évente tájékoztatja az LVB-t a Légiközlekedés Védelmi Program és Légiközlekedés Védelmi Tervek alkalmazásáról, illetve hiányosságáról. A Légiközlekedés Védelmi Bizottság állami célú légiközlekedéssel összefüggő jogköre és feladatai 7. § Az LVB – az állami célú légiközlekedéssel összefüggő - jogkörét, feladatait és döntéseinek végrehajtását a honvédelmi miniszter útján érvényesíti. Feladatai: a) gondoskodik az állami célú légiközlekedés és létesítményei elleni fenyegetésekkel arányos védelmi intézkedések bevezetéséről, b) stratégiai terveket készít, melyek tartalmazzák az állami célú légiközlekedés védelméhez szükséges jogi és szervezési feltételeket. A honvédelmi miniszter feladatai 8. § A honvédelmi miniszter az állami célú légiközlekedés védelmének területén
4 a) intézkedik az LVB által hozott – állami célú légiközlekedést érintő – döntések bevezetésére, b) javaslatot tesz az LVB-nek az állami célú légiközlekedés védelmében szükséges jogszabály módosításokra, c) hatáskörében intézkedik a Hatóság és a repülőterek üzembentartóinak az állami célú légiközlekedés védelméhez szükséges nemzetközi dokumentumokkal történő ellátására, d) rendszeresen tájékoztatja az LVB-t az állami célú légiközlekedés védelmének helyzetéről, e) képviseli az állami célú légiközlekedés érdekeit a légiközlekedés védelmi döntések előkészítési és végrehajtási folyamatában, f) az LVB tagjaival együttműködésben a légiközlekedés védelmében érintett szervek bevonásával koordinálja a jogellenes cselekmények felszámolását az állami célú légiközlekedésben, g) meghatározza – az érintett miniszterekkel egyetértésben – a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek főbb feladatait, a feladatok végrehajtásához szükséges összesített erő-eszközszükségletet, az irányítás és együttműködés rendjét. A katonai légügyi hatóság védelmi feladatai 9. § (1) A Légiközlekedés Védelmi Programban és Légiközlekedés Védelmi Tervben foglaltak összehangolásáért és felügyeletéért a Hatóság felelős. (2) A Hatóság a) az érintett szervek bevonásával ellenőrzi a Légiközlekedés Védelmi Tervben meghatározott eljárások tartalmát, b) javaslatot tesz azonnali intézkedések bevezetésére vagy az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére. A légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek védelmi feladatai 10. § (1) A légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek: a Honvédelmi Minisztérium, az MK Katonai Biztonsági Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a repülőtér üzembentartója, üzemeltetője, a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv. (2) A légiközlekedés védelmében közreműködő szervezet hatáskörének megfelelően
5 a) közreműködik a Légiközlekedés Védelmi Program és Légiközlekedés Védelmi Terv kidolgozásában, gondoskodik az abban foglaltak eredményes végrehajtásáról, b) részt vesz a légiközlekedés védelmét veszélyeztető események kivizsgálásában, c) részt vesz a légiközlekedés védelmét veszélyeztető személyek, utasok és általuk szállított poggyászok, valamint áruk ellenőrzésében és vizsgálatában, d) részt vesz a Bázis Operatív Csoport munkájában, e) vizsgálja a légiközlekedés védelme érdekében hozott intézkedések során a jogszabályi lehetőségeken felül a kockázati szint, a várt eredmény és a ráfordítás arányosságát, f) a jogellenes cselekmény során a repülőtér és az állami légijármű utasainak, személyzetének védelme érdekében, a veszélyeztetettség mértékével arányban megteszi a Légiközlekedés Védelmi Tervben megfogalmazott intézkedéseket. (3) A légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek részletes feladatait miniszteri utasítás határozza meg. 11. § A repülőtér üzembentartója alaptevékenységével összefüggésben a) javaslatot tesz a szükséges szolgálatok erőforrásszükségleteinek, működési feltételeinek biztosítására, b) az új illetve meglévő repülőtéri létesítmények létrehozása vagy átalakítása során érvényesíti a légiközlekedés védelmi előírásokat, javaslatot tesz a légiközlekedés védelméhez szükséges technikai eszközök beszerzésére, biztosítja azok üzemeltetését, c) irányítja és koordinálja a védelmi intézkedéseket és eljárásokat az alárendelt szervezeteknél, d) meghatározza az alárendelt szervezetek feladatait, e) a repülőtéren lévő, a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek bevonásával évente legalább egyszer elrendeli és végrehajtatja a Légiközlekedés Védelmi Tervben foglalt feladatok gyakoroltatását, önellenőrző eljárások lefolytatását rendeli el, értékeli az eredményeket, annak alapján végrehajtatja a szükséges módosításokat. 12. § A repülőtér üzemeltetője védelmi feladatai keretében
6 a) az állami célú légiközlekedés védelme érdekében a Légiközlekedés Védelmi Programmal összhangban elkészíti és jóváhagyásra benyújtja a Légiközlekedés Védelmi Tervet és a repülőtérrendet, valamint azok módosításait, továbbá gondoskodik az azokban foglaltak végrehajtásáról, b) működteti a védelmi ellenőrző rendszert annak érdekében, hogy megakadályozzák jogosulatlan személyek vagy járművek behatolását a repülőtér védelmi területeire, különös tekintettel a légiközlekedés szempontjából fokozottan védett zónákra, c) ellenőrzi a repülőtér munkaterületén a légijárműhöz közeledő vagy attól távozó személyek tartózkodási jogosultságát annak érdekében, hogy a légijárműhöz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá, d) gondoskodik az állami légijármű védelméről, amennyiben a rendelkezésre álló információk alapján valószínűsíthető, hogy azt földi tartózkodása során támadás éri, e) közreműködik a veszélyeztetett légijárművek biztosításában. Védelmi tiszt 13. § (1) Az állományilletékes parancsnok a légiközlekedés védelmi intézkedési rendszer irányítása érdekében védelmi tisztet jelöl ki, aki az adott szervezet vezetőjének közvetlen alárendeltségében - megbízás útján - látja el feladatát. (2) A védelmi tiszt felelős azért, hogy a szervezet naprakész légiközlekedés védelmi információkkal rendelkezzen és a légiközlekedés védelmi szabályokat betartsák. Költségek viselése 14. § (1) Az állami repülések céljára szolgáló repülőtéren az állami célú légiközlekedés védelmében közreműködő szolgálatok légiközlekedés védelmi feladatának ellátásához szükséges elhelyezésről, speciális repülőtéri műszaki-technikai eszközök és berendezések létesítéséről, karbantartásáról és fejlesztéséről a repülőtér üzembentartó javaslatára a honvédelmi tárca gondoskodik. (2) Az állami célú légiközlekedés védelme érdekében közreműködő – az (1) bekezdésbe nem tartozó - szervezetek a légiközlekedés védelmi feladataik és ezek működési feltételei megteremtéséhez, valamint fenntartásához szükséges költségeiket a saját költségvetésükből fedezik. Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
7 (2) A 4. § (1) bekezdése szerinti Légiközlekedés Védelmi Programot a kihirdetést követő 6 hónapon belül, az 5. § (1) bekezdése szerinti Légiközlekedés Védelmi Tervet a kihirdetést követő 12 hónapon belül kell jóváhagyatni. (3) A honvédelmi miniszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter, a pénzügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek részletes feladatait együttes utasításban szabályozza.
8
ELŐTERJESZTÉS I. Az 1960-as években a légijárművek ellen elkövetett jogellenes cselekmények megnövekedett száma miatt több nemzetközi egyezmény született. A nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény függelékeként kiadott – a 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelettel kihirdetett – „Repülésvédelem – a nemzetközi polgári repülés védelme a jogellenes beavatkozással szemben” című Annex 17 az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) által kiadott szabványokat és ajánlásokat rögzítette, mellyel összefüggésben a Magyar Köztársaság eltérést nem jelentett be. Az Annex 17 függelékben foglaltak alapján a tagállamoknak a belső jogrendjüknek megfelelően intézkedéseket kell hozniuk a légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények megelőzése érdekében. A Chicagói Egyezmény hatálya – a kereskedelmi célú légiközlekedés jellegéből fakadóan – csak a polgári légiközlekedésre terjed ki. A nemzetközi katonai műveletekhez kapcsolódó légiszállítási feladatok, a hazai és külföldi szállító légijárművek megjelenése a katonai repülőtereken indokolják a légiközlekedés védelmének kiterjesztését az állami célú légiközlekedés területére. A jelenlegi hazai szabályozás, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény hatodik része, valamint a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és működésének rendjéről szóló 104/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet a nemzetközi követelményeknek megfelel. A tárgybeli Korm. rendelet a polgári légiközlekedés védelmi szabályairól rendelkezik, azonban a katonai műveletek érdekében légiszállítási feladatokat végrehajtó légijárművek ellen irányuló jogellenes cselekmények vagy azok hatásainak jelentkezése az állami célú légiközlekedés területén sem zárható ki. Az állami célú légiközlekedés védelmének szabályai a hasonló tárgykört rendező Korm. rendeletbe az állami (honvédelmi és rendvédelmi), valamint polgári célú légiközlekedés működési sajátosságának jelentős eltérése miatt nem illeszthető be. Az állami repülések céljára szolgáló repülőterek ás az ott üzemeltetett (leszálló) légijárművek védelme – az emberi élet és a nagyértékű technika védelmén túl – nemzetbiztonsági illetve nemzetvédelmi célokat is szolgál. Az állami célú légiközlekedésben a légijárművek fegyverzettel, sugárzó anyagokkal, felderítő berendezésekkel lehetnek felszerelve. A légijárműveken és az állami repülések céljára szolgáló repülőtereken a repülést biztosító és kiszolgáló létesítményekben szolgálati és államtitkot hordozó berendezések vannak elhelyezve. Továbbá a repülőtereken felállított kutató-mentő, légvédelmi készenléti és egyéb ügyeleti szolgálatok, a külföldi (NATO) tagállamok légijárművei, az állami légijárművekkel végrehajtott védett személyek szállítása, fogadása légiközlekedés védelmi szempontból lényegesen jelentősebb kockázatot hordoznak. Látható tehát, hogy a polgári és állami célú légiközlekedés védelmének különbségei lényegesen meghaladják az azonosságokat, amit az is igazol, hogy a Korm. rendelet előkészítése során a gazdasági és közlekedési, valamint a honvédelmi tárca képviselői nem találtak közös rendezési elveket a két terület egységes szabályozásához. A gazdasági és közlekedési tárca képviselői ezért a polgári területre vonatkozó szabályozás megvalósítását csak önálló kormányrendeleti formában látták lehetségesnek.
9 A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy elsősorban a működési sajátosságok figyelembevételével kidolgozott, biztonsági intézkedésekkel csökkenthető jelentősen a jogellenes cselekmények, illetve az erre irányuló kísérletek száma. II. A hatályos jogi szabályozás nem fedi le ezen kockázatok és veszélyforrások kiküszöbölését, ezért mindenképpen indokolt a polgári célú légiközlekedés területén történő szabályozáshoz hasonlóan az állami célú légiközlekedés védelmi rendszere kereteinek megállapítása. A fentiek alapján az előterjesztés mellékletét képező korm. rendelet kibocsátásának célja, hogy egységes keretet adjon a jelenleg hatályos az állami repülések céljára szolgáló repülőterek, katonai objektumok őrzésvédelmének rendjéről szóló szabályozóknak. Az állami célú légiközlekedés életviszonyainak egészét vizsgálva a légiközlekedés védelme komplexitásánál fogva nem lehet kizárólag a Magyar Honvédség feladata. A légiközlekedés védelmi feladatok meghatározásánál tekintettel kell lenni a probléma nemzetközi vonzatára is. Az állami célú légiközlekedésben befolyásoló szerepet játszanak a tervezetben megjelölt közreműködő szervezetek. A légiközlekedés védelmi rendszer kialakításakor meg kell határozni a szervezeti egységek felelősségét és kötelezettségeit, a végrehajtás illetve biztosítás rendjét. Meg kell teremteni a kockázati tényezők és elemek azonosításának, a kockázatok bekövetkezése valószínűsítésének, valamint a kockázati hatás mérésének és „semlegesítésének” rendjét. Az előterjesztés kidolgozását megelőző kockázatelemzés alapján megállapítható, hogy az állami légiközlekedés területén különösen az alábbi veszélyforrások jelentősek: − a nemzetközi terrorveszély megerősödése, a terrortámadások célpontjának, tevékenységi területének kiszélesedése; − az állami repülések célját szolgáló repülőtereken megjelentek a polgári légijárművek, különösen a közös felhasználású repülőtereink esetén; − az állami repülések célját szolgáló repülőterek kiszolgálásában, fenntartásában egyre több polgári szerv jelenik meg, ami szervezeti, szervezési és „humán” oldalról fokozott kockázati elemet hordoz. A repülőtereken lehetséges személyi mozgások kockázatelemzései igazolják, hogy a jogellenes cselekmények megvalósításának veszélye lényegesen megnő az állami repülések célját szolgáló repülőtereken rendezett nyilvános repülőrendezvények időszakában. A nyilvánosság elöl elzárt, „katonai” repülőterek civil személyek előtti megnyitása biztonsági szempontok alapján potenciális veszélyeket rejthet magába, kedvező táptalaja lehet légijárművek ellen irányuló jogellenes cselekmények megvalósításának. Az előterjesztésben megfogalmazott szabályok, ennek alapján előre elkészített vészhelyzeti eljárások csökkentik vagy csökkenthetik a jogellenes cselekmények bekövetkezését, a felszámolás során várható humán és technikai erőforrás veszteségeket.
10 Az elemzések azt igazolják, hogy a NATO és egyéb nemzetközi szerepvállalások érdekében végrehajtott személy- és anyagszállítás szükségessé teszi az állami repülések célját szolgáló repülőtereken az ideiglenes határátkelőhely megnyitását. Illetéktelen személyek vagy veszélyes anyagok légijárműre jutásának megakadályozása, az erre vonatkozó megelőző rendszabályok kidolgozása és alkalmazása szintén hozzájárul a légiközlekedés védelmének hatékony megvalósításához. A kockázati elemzések azt is alátámasztják, hogy a polgári szervezetek és személyek munkavállalási lehetőségének biztosítása az állami repülések céljára szolgáló repülőtereken új ellenőrzési eljárások és intézkedések bevezetését teszik szükségessé. A légiközlekedés védelmének lényeges eleme olyan rendszabályok bevezetése és biztonsági berendezések kiépítése, amely ellenőrizhetővé teszi illetéktelenek bejutását a repülőtér szigorított védelmi zónáiba vagy épületeibe. Az előterjesztés elfogadása esetén a kidolgozandó okmányok biztosíthatják a légiközlekedés védelmére vonatkozó rendszabályok állami célú légiközlekedésben való egységes értelmezését és alkalmazását. III. Az állami célú légiközlekedés szabályozásának egyik alapvető követelménye, hogy a működési sajátosságok figyelembevételével alkalmazni kell azokat a légiközlekedésre vonatkozó közösségi irányelveket, amelyek adaptálhatók és elősegítik a civil-katonai légiközlekedés egységes irányelvek alapján történő harmonizálását. A közösségi rendeletek megkövetelik, hogy minden tagállamnak Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Programot, Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programot és Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Programot kell kidolgoznia, továbbá ki kell jelölnie azt a szervet vagy szervezetet, amely a programok kidolgozásáért és végrehajtásának ellenőrzéséért felelős. A programok kidolgozását a polgári célú légiközlekedésben a gazdasági és közlekedési miniszter koordinálja, ezért célszerű, ha az állami célú légiközlekedés területén ezt a jogkört a honvédelmi miniszter gyakorolja. Az előterjesztés elsősorban a katonai szervezetek működési rendjével összhangban meghatározza a feladatok telepítésének és megosztásának rendjét. Az állami célú légiközlekedés működési sajátosságainak, a légiközlekedés védelmi rendszabályoknak, előírásainak egyértelmű alkalmazása és az érintett szervezetek közötti feladatok végrehajtása érdekében a tervezet megnevezi a védelemben közreműködő szervezeteket. „Nemzetközi polgári” repülőterek esetében több hatóság is érintett a légiközlekedés védelmében. Például a határőrség az ideiglenes határátkelőhely rendjéért, a vám- és pénzügyőrség a vámterület rendjéért felel. A repülőterek területeit a repülőtér üzembentartója ellenőrzi és felügyeli.
11 Az állami repülések céljára szolgáló repülőtereken az előzőkben említett feladatokat ideiglenes jelleggel működtetik és azok elrendeléséért az üzembentartó felelős. Ugyanakkor a repülőterek működéséért és közvetlen ellenőrzéséért az üzemeltető felelős. A nemzetközi egyezmények elsődlegesen a jogellenes cselekmények megelőzésére koncentrálnak, azonban egy bekövetkezett jogellenes cselekmény felszámolására is fel kell készülni. A nemzetközi egyezmények, az ICAO ajánlások és a közösségi rendelkezések nem tartalmaznak előírásokat a jogellenes cselekmény felszámolására, az az adott ország belügye. A hatályos magyar jogszabályok alapján a jogellenes cselekmények felszámolásának irányítása a rendőrség hatáskörébe tartozik. A rendőrség az illetékes szolgálatok útján megfelelő eljárási tervekkel rendelkezik, amelyek természetüknél fogva nem nyilvánosak, következésképpen az állami repülések célját szolgáló repülőtereken a rendőrség ezt a feladatot a Nemzetbiztonsági Hivatallal és a Katonai Biztonsági Hivatallal együttműködve látja el. Az általános előírások alapján biztonsági ellenőrzésnek kell alávetni az utasokat, csomagokat, rakományt, futárküldeményeket, postai küldeményt, fedélzeti ellátmányt, takarító eszközöket, társasági anyagokat és postát. Arra vonatkozóan, hogy ezeket a feladatokat kiknek kell elvégezniük, nincs egységes követelmény. Tekintettel arra, hogy a légiközlekedés védelmét a földön kívánjuk biztosítani, ezért a földi tevékenységeket kell fokozottan ellenőrizni. Ennek megfelelően célszerűnek látszik, hogy a repülőtér üzemeltetője végezze a repülőtér beléptetési feladatait. A repülőtérre történő belépés ellenőrzése kiemelt feladat. Ennek részét képezi, hogy a repülőtér zárt területére belépési engedéllyel rendelkező személyeket biztonsági ellenőrzésnek kell alávetni, amely nem korlátozódik a bűnügyi múltra. A védelmi előírások alapján ezeket a feladatokat az illetékes katonai szervezetek bevonásával és együttműködésével célszerű megoldani. Valamennyi, az állami célú légiközlekedés védelmében közreműködő, Légiközlekedés Védelmi Tervvel rendelkező szervezetnek a vészhelyzetben való tevékenységre tervet kell készítenie, és azt évente köteles gyakorolni. A gyakorlatok eredménye alapján a tervek szükséges módosítását el kell végezni. IV. Az állami repülések céljára szolgáló repülőtéren a légiközlekedés védelmével összefüggő költségek viselését az üzemeltető nem tudja felvállalni, ezért a honvédelmi tárca illetve a közreműködő szervezetek költségvetéséből kell azt biztosítani. A fentiek alapján kérem a Kormánytól a mellékelt határozati javaslat elfogadását. Budapest, 2006. július
-
n. honvédelmi miniszter
