2006. ( ) Korm. rendelete. az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány .../2006. (…) Korm. rendelete az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § E rendelet rendelkezéseit – a sajátos építményfajtákra vonatkozó külön vagy teljes körű szabályozás hiányában – az építményekkel kapcsolatos építésügyi bírság megállapítására és megfizetésére kell alkalmazni. Az építésügyi bírság kiszabásának esetei 2. § Az építésügyi hatóság építésrendészeti eljárás keretében az Étv. 45. §-a (2) bekezdésében meghatározott szabálytalan építési tevékenység esetében építésügyi bírsággal (továbbiakban: bírság) sújtja az építtetőt, feltéve, hogy az Étv. 48. §-a (9)-(10) bekezdéseiben meghatározott határidő nem telt le és az építésügyi hatóság az Étv. 48. §-a szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi. A bírság mértéke és számítása 3. § (1) Az építésügyi bírság alapját képző szabálytalan építési tevékenységgel létrehozott, vagy megsemmisült építmény, építményrész számított értékét a) térfogatát, felületét vagy hosszát az azt határoló épületszerkezetek külső síkjainak méreteiből, b) az 1. számú melléklet 1-11. pontjaiba sorolt építményérték meghatározását az építmény alapterületéből, a 2. számú mellékletben meghatározott csökkentő tényezők alkalmazásával, a 3. számú mellékletben leírt számítási módszer szerint kell kiszámítani. (2) A bírság összege az (1) bekezdés szerint számított érték a) engedély nélküli építés esetén 50%-a, b) engedélytől eltérő építés esetén 40%-a, c) engedély nélkül végzett bontás esetén 30%-a, d) engedélyhez nem kötött, de szabálytanul végzett építés esetén 20%-a, e) bejelentés nélkül végzett építés és bontás esetén 20%-a,

f) helyi védelem alatt álló épületen végzett építés és bontás esetén 70%-a, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építmény(rész)t érinti, g) világörökség területén és műemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévő, nem védett épületen történő építés és bontás esetén 80%-a. (3) A kiszabható bírság összege a (2) bekezdésben meghatározott érték 30%-a a meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes fennmaradási engedély megadásakor. (4) Ha a meghatározott idő lejárta, illetőleg az engedély visszavonása előtt megváltozott tényállás alapján az építésügyi hatóság – építtető kérelmére – utóbb végleges fennmaradási engedélyt ad, a fennmaradó 70% bírságot is ki kell szabni. (5) Ha az építmény, építményrész kivitelezését az építési engedélyt-, illetőleg a bontási engedélyt megadó határozat kézhezvételét követően, de annak jogerőre emelkedése előtt kezdték meg, és a szabálytalanul elkészült, vagy megsemmisült építményrészre az építésügyi hatóság változatlan műszaki tartalommal a fennmaradási és továbbépítési engedélyt megadta, illetőleg a bontást tudomásul vette, az (1) bekezdésben meghatározott bírság mértéke 50%-kal mérsékelni kell. (6) A kiszabható bírság összege nem lehet kevesebb, mint 10.000,- Ft azzal, hogy a bírság összegét – a kerekítés szabályai szerint – száz forintra való kerekítéssel kell megállapítani. (7) A külön jogszabály szerint az építésügyi hatósági engedélyezés körébe vont építési tevékenységgel összefüggő több szabálytalanság (bontással járó átalakítás, bővítés, felújítás) esetén valamennyi jogsértő cselekmény után kell a bírságot kiszabni. (8) Az engedély nélkül végzett építmény bontása és ezt követően új építmény engedély nélküli létesítése esetén a bírságot bontásra és létesítésre külön ki kell szabni. A bírság kiszabásának eljárási szabályai 4. § (1) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadó, illetőleg a lebontást tudomásul vevő határozatában állapítja meg a bírságot. (2) Az építésügyi hatóság bírságot megállapító határozata – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-a (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően – tartalmazza a) a rendelkező részben aa) az építés helye szerinti ingatlan címét (település neve, utca, házszám, helyrajzi szám); ab) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási-, illetve a bontást tudomásul vevő engedély határozat számát, keltét; ac) a kiszabott bírság pontos összegét szám és szöveges meghatározással; ad) a megfizetés pontos határidejét a befizetési határidő számítása kezdetének megjelölésével; ae) a bírság megfizetésének módját, a bírságot kezelő célelőirányzat pontos megnevezésével és számlaszámával;

2

af) a megfizetés megtörténtének igazolására vonatkozó figyelmeztetést; ag) a fellebbezés tekintetében a bírságra vonatkozó eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást; ah) a bírság megfizetésének elmaradása esetén alkalmazandó szankciókra való figyelmeztetést (az APEH általi, köztartozások módjára történő behajtás, késedelmi kamat felszámítása, ingatlan-nyilvántartási tényfeljegyzés); ai) a befizetési határidő módosításának lehetőségére vonatkozó tájékoztatást; aj) a szabálytalanság megszüntetése esetén elengedhető bírságról szóló tájékoztatást; b) az indokolásban ba) a szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos leírását a fennmaradási-, a fennmaradási és továbbépítési engedély, illetve a bontást tudomásul vevő határozatnak megfelelően; bb) a bírság összegének tételes kiszámítását az 1-3. számú mellékletekben foglaltak szerint, feltüntetve a szabálytalan építmény méretének számítását, a rendeltetésének megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát. 5. § (1) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap. (2) A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napja. (3) A bírság megfizetésére az eljáró építésügyi hatóság a befizetési határidő lejárta előtt, kérelemre – indokolt esetben – végzéssel, legfeljebb egy alkalommal 60 nap határidő hosszabbítást engedélyezhet. (4) A befizetési határidő lejárta után benyújtott kérelemre határidő hosszabbítás nem engedélyezhető. 6. § (1) A sajátos építményfajtákra kiszabott bírság kivételével, a bírságot az azt megállapító jogerős és végrehajtható határozatban előírt határidőn belül az építésügyi célelőirányzat a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott csekken, vagy banki átutalással. (2) A sajátos építményfajtákra kiszabott bírságot az illetékes miniszter által meghatározott előirányzat számlájára kell befizetni. (3) A befizetési csekken, vagy banki átutalás során fel kell tüntetni a) a határozat számát, b) a bírság megnevezését, c) a kötelezett nevét (megnevezését). (4) A befizetés megtörténtét a befizetést követő 3 munkanapon belül az építtető köteles a bírságot megállapító elsőfokú építésügyi hatóság részére igazolni.

3

A bírság nyilvántartása 7. § (1) A bírság kiszabásáról szóló jogerős és végrehajtható határozat, valamint a befizetési határidő hosszabbításról szóló jogerős záradékkal ellátott végzést a 4. melléklet szerinti adatlap tartalmával egyezően az építésügyi hatóság az építésügyi célelőirányzat felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban: felügyeleti szerv) által fenntartott elektronikus nyilvántartásba felvezeti. (2) A bírság kiszabásáról szóló jogerős és végrehajtható határozat, valamint a befizetési határidő hosszabbításról szóló végzés jogerős záradékkal ellátott 1-1 példányát az építésügyi hatóság 8 napon belül köteles megküldeni a) a kötelezettnek a fizetési határidő pontos megjelölésével, b) ha nem azonos a kötelezettel, az érintett ingatlan tulajdonosának, c) a felügyeleti szervnek, e rendelet 4. melléklete szerinti adatlappal együtt. (3) Az építésügyi hatóság a jogerős és végrehajtható határozatban előírt befizetési határidő lejártától számított 8 munkanapon belül köteles a) – a kiszabott bírság építésügyi célelőirányzat számára történő behajtás érdekében – a végrehajtást végzésben elrendelni az illetékes állami adóhatóság (a továbbiakban: APEH) felé, és erről a végzés 1 példányának megküldésével a felügyeleti szervet tájékoztatni, b) az illetékes földhivatalt megkeresni, a tény ingatlan-nyilvántartásban történő feljegyzése végett. (4) Ha a kötelezett a bírság befizetését hitelt érdemlően igazolja (postai csekk, banki átutalási bizonylat stb), az építésügyi hatóság 3 napon belül végzéssel intézkedik, ha a (3) bekezdés szerinti intézkedéseket megtette, a) az APEH felé a végrehajtás megszűntetéséről, b) ingatlan-nyilvántartásban feljegyzett tény törléséről. Záró rendelkezések 8. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet és az azt módosító 107/1999. (XII. 28.) FVM rendelet, valamint a 12/2003. (III. 24.) BM rendelet 17. §-ának (1)-(2) bekezdései.

4

1. számú melléklet a(z) …/2006. (…) Korm. rendelethez Építmény számított értéke A szabálytalan építmény rendeltetése 1.

2.

3.

4.

1.1. Legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazó családi-, üdülő-, hétvégi ház, 1.2. Többlakásos, társasházi, telepszerű közösségi lakóépület, szálláshely szolgáltató épület, épületrész (szociális-, nyugdíjas-, szeretet-otthon, diák-, munkás-, hajléktalanszálló kollégium, árvaház, szálloda, hotel, motel, panzió, fogadó stb.) 1.3. Egyéb pihenő-nyaraló épület, épületrész (ifjúsági szálló, turistaház, menedékház, kemping stb.) 2.1. Kis- és nagykereskedelmi építmény, építményrész (bevásárlóközpont, üzletközpont, áruház, vásárcsarnok, fedett piac stb.) Vendéglátó-szórakozó építmény, építményrész (játékterem, kaszinó, mulató, bár, diszkó, varietté, szex-shop stb.) 2.2. Egyéb kiskereskedelmi építmény, építményrész (önálló üzlet, butik, sportfogadás, szervező- iroda, kölcsönző stb.) Egyéb szolgáltatási egység (fogyasztási-cikk javítás, szolgáltató felvevőhelyek, ruhatisztító, személyi szolgáltató, fodrász, kozmetika, szolárium stb.) Egyéb vendéglátó építmény, építményrész (étterem, ételbár, büfé, kisvendéglő, kávézó, borozó, söröző, cukrászda stb.) 3.1. Közösségi szórakoztató építmény, építményrész (színház, operaház, filmszínház, koncert- és hangverseny terem, cirkusz, stúdióház, táncház stb.) Sportépítmény, építményrész (stadion, sportcsarnok, fedett sportpálya, -uszoda, sporttelep, fedett lovarda, strandfürdő stb.) 3.2. Művelődési építmény, építményrész (művelődési ház, faluház, könyvtár, múzeum, művészeti galéria, kiállító-terem, levéltár stb.) Alsó- és középfokú nevelési és oktatási épület (bölcsőde, óvoda, csecsemőotthon, általános iskola, középiskola, szakközépiskola, szakmunkásképző, nevelőotthon stb.) Felsőoktatási épület (egyetem, főiskola, továbbképző központ, speciális nyelviskolák stb.) 3.3. Egyéb szabadidő és sport építmény, építményrész (tornaterem, edzőterem, csónakház, sportpályákat kiszolgáló építmény, öltöző, zuhanyozó, iroda stb.) 4.1. Egészségügyi és szociális építmény, építményrész (klinika, kórház, szanatórium, gyógyfürdő, szülőotthon, rehabilitációs központ, rendelőintézet, orvosi rendelő, mentőállomás, állatkórház, egészségügyi laboratórium, nem fekvőbeteg ellátó gyógykezelő egység stb.)

5

MértékEgységár egység E.Ft/m2

140

E.Ft/m2

160

E Ft/m2

120

E Ft/m2

190

E Ft/m2

140

E Ft/m2

190

E Ft/m2

130

E Ft/m2

120

E Ft/m2

190

5.

5.1. Egyházi épület, épületrész (templom, kápolna, parókia plébánia, rendház, kolostor, ravatalozó) Igazgatási épület, épületrész (önkormányzati- és kormányhivatal, pártiroda, bíróság, parlament, egyéb közigazgatási épület, rendőrkapitányság, büntetés-végrehajtó, javítóintézet, laktanya, tűzoltóság, lőtér, kiképző központ, határátkelő stb.) 5.2. Egyéb közhasználatú épület, épületrész (bank, postahivatal, konferenciaközpont, irodaház stb.) 6. 6.1. Ipari építmény, építményrész (gyár, műhelycsarnok, szerelőüzem, üzemi konyha, nyomda, technológiai rendszereket befoglaló üzemi építmény, csarnok stb.) 6.2. Egyéb ipari építmény, építményrész (járműjavító, kazánház, hőközpont, mérlegház, mosoda, vágóhíd, sörfőzde, raktár stb.) 7. 7.1. Nagyforgalmú közlekedési építmény, építményrész (pályaudvar, terminálok, állomásépület, repülőtér, metróállomás, váróterem stb.) 7.2. Egyéb közlekedéssel kapcsolatos építmény, építményrész (parkolóház, buszgarázs, remíz, gépjárműmosó, töltőállomás stb.) 8. Mezőgazdasági építmény, építményrész (istálló, ól, állatmenhely stb.), terménytároló, szárító, magtár, malom, hűtőház, palackozó, gyümölcsfeldolgozó, kertészeti melegház-, üvegház, fóliasátor stb.) 9. Egyéb, a fentiekbe nem sorolt építmény, építményrész (gépkocsitároló, fedett gépjárműbeálló, kerékpártároló, felvonulási épület, állatház, növényház, nyilvános WC-mosdó, polgári lőtér, kiállítási területen pavilon és elsősegélynyújtó épület, kripta, krematórium, egyéb háztartási tároló stb.) 10. 10.1. Terepszint alatti építmény, építményrész (terepszint alatti garázs, mélygarázs, aluljáró, óvóhely, borpince stb.) 10.2. Térfogatban mérhető egyéb építmények (kerti úszó- és fürdőmedence, siló, ömlesztett anyag- és folyadéktároló, trágyatároló, komposztáló, egyéb tartály, zárt szennyvíztároló stb.) 11. 11.1. Felületben mérhető építmények, építményrészek (sportpálya, lelátó, idényjellegű sportpálya lefedés, szabadtéri színpad, vendéglátó-terasz, játszótér, park stb.) 11.2. Beépítetlen tetőtér, kerítés, támfal, terasz, erkély, lépcső, építmény tartószerkezete* (födém, felmenő szerkezeti fal, tetőszerkezet), mozgólépcső, mozgójárda, kerti szabad lépcső, lejtő, térburkolat, áteresz, , bejáró, átjáróhíd, telken belüli út stb. 11.3. Nyílászáró, előtető, védőtető, ernyőszerkezet, lábakon álló kerti tető, reklámtábla, cím- és cégtábla, reklámcélú építmény, fedett vendéglátó előkert, kirakatszekrény, kerti lugas, állatkifutó, állványzat stb. 12. Hosszban mérhető építmény, építményrész (szerelt és falazott kémény, építményben vagy különállóan elhelyezett torony, antenna, szélkerék, antenna-, zászlótartó oszlop, építmény tartószerkezete* (oszlop, áthidaló, koszorú), közműalagút, közműcsatorna és műtárgyai stb.

6

E Ft/m2

130

E Ft/m2

190

E Ft/m2

190

E Ft/m2

100

E Ft/m2

190

E Ft/m2

130

E Ft/m2

100

E Ft/m2

100

E Ft/m3

20

E.Ft/m3

20

E Ft/m2

50

E Ft/m2

40

E Ft/m2

20

E Ft/fm

90

13. 13.1. Darabban meghatározható építmény (szobor, emlékmű, sírbolt, urnasírbolt, felvonó, liftgépház, stb.) 13.2. Klíma kültéri egysége, homlokzati égéstermék-kivezetés, villámhárító berendezés, napkollektor, riasztóberendezés, hírközlési építményhez csatlakozó műtárgy, antennatartó szerkezet, geodéziai építmény, árú- és pénzjegy automata, parkoló automata, magasles stb. 13.3. urnasírhely, urnafülke, sírhely, háztartási hulladéktároló, kerti építmény, kerti tűzrakóhely, kemence, füstölő, jégverem, zöldségverem, vadetető, zászlórúd 14. Terepátalakítás 15. Katonai kiképzéstechnikai eszközök, gyakorló-, és akadálypályák, pályák akadályelemei Trenazsőrök, szimulátorok 16. Környezetvédelmi építmények, hulladék kezelő

E Ft/db

380

E Ft/db

280

E Ft/db

100

E Ft/m3

13

E Ft/db E Ft/db

350 750

E Ft//

Megjegyzés: * Csak a meglévő építmény átalakítása, felújítása, korszerűsítése esetén alkalmazható. Vegyes funkciójú építmény a főrendeltetésének megfelelő kategóriába tartozik. Lakóépület, amelynek hasznos alapterületének legalább 50%-a lakás rendeltetésű. A nem lakóépületbe sorolható vegyes rendeltetésű épület besorolását az elsődleges (fő)rendeltetés (ennek hiányában a legnagyobb alapterületű rendeltetés) határozza meg. Ha közel azonos alapterületű (alapterületi arányú) rendeltetési egységek vannak az építményben, a legnagyobb egységárhoz tartozó besorolást kell figyelembe venni. Önálló rendeltetési egységhez tartozó szabálytalan építési tevékenység esetén az annak rendeltetésére vonatkozó építményértékkel kell számolni.

7

2. számú melléklet a(z) ……/2006. (…) Korm. rendelethez Szorzószámok az építmény (építményrész) készültségi állapotától függően Megkezdett munkanem (készültség):

Egyszintes építmény esetében

Alapozási földmunka és alapozás Felmenő teherhordó szerkezeti fal, függőleges tartószerkezet födémépítés Tetőszerkezet Válaszfalak Vakolás Burkolás I.

0,1 0,2 0,4 0,6 0,7 0,9 1,0

Térfogatban és alapterületben mért építményérték kiszámításakor:

1. A táblázatban megjelölt szorzókat attól függően kell alkalmazni, hogy ténylegesen az építmény, építményrész milyen készültségi fokon van. Amennyiben a meghatározott munkanem építését megkezdték mindaddig az annak megfelelő sorába tartozó szorzóval kell számolni, amíg a következő megjelölt munkanem építését meg nem kezdik. 2. Az előírt készültségi szorzó a 3.1. és a 3.2. pontok kivételével nem módosítható, ha valamely előző szerkezet munkafázisa nem készült. (pld.: födém nélküli ipari csarnok, nyitott szín válaszfal, vakolás és burkolás nélkül) 3. Többszintes építmény esetén a készültségi fokot szintenként kell meghatározni. E tekintetben külön szintnek számít a pinceszint és a beépített tetőtér is. 3.1. a közbenső szinteknél az alapozásra vonatkozó készültségi fokot ki kell vonni az adott szint ténylegesen megállapított készültségi mérőszámából. (pld: I. emelet feletti födém megkezdésekor annak készültségi foka: 0,4-0,1=0,3 lesz.) 3.2. Az építmény legfelső építményszintjének (OTÉK 1. melléklet Fogalom meghatározások 24. pontja) készültségi fokát az egyszintes építménynek megfelelően kell kiszámolni az alapozásra vonatkozó mérőszám levonásával. (pld.: magastető építésének megkezdésekor a legfelső építményszint készültségi foka:0,6-0,1=0,5 lesz) 4. Meglévő építmény bővítése esetén is a fentiek szerinti számítási módot kell alkalmazni. 5. Meglévő tetőtér beépítése, valamint meglévő lapostetős építmény utólagos tetőtérbeépítéssel történő bővítése esetén a kivitelezés megkezdésekor 0,5-ös, a burkolás megkezdésekor 1,0-es készültséggel kell számolni. 6. A víz-, fürdő- és egyéb tároló (ömlesztett és folyékony anyag, takarmány stb.) medence, alapozásának megkezdésekor a készültségi fokot 0,5-ös, a medencetér építésének, illetve elhelyezésének megkezdésekor 1,0-es szorzóval kell meghatározni. 7. Mindig 100%-os készültséget kell figyelembe venni: 7.1. Az engedély nélkül vagy engedélyezett tervektől eltérően végzett terepátalakítás esetén a ténylegesen elvégzett átalakítás mennyiségét számolva 7.2. Az engedély nélkül ténylegesen elbontott építmény, építményrész bruttó légköbméterével, illetve alapterületével számolva.

8

II. 1.

2. 3.

Felületben mérhető építmények, építményrészek esetén: Az alapozással járó építmények (kerítés, támfal, terasz, stb.) esetében külön kell meghatározni az alapozásra vonatkozó és a felületre vonatkozó készültséget: 1.1. az alapozás megkezdésekor a tervezett teljes láthatófelület 20%-a. 1.2. a láthatófelület építésének megkezdésekor a ténylegesen elkészült felület 100%-a (a kerítés lábazata is felületben számítandó) 1.3. kerítés esetében, ha annak szerkezete oszlopos, az oszlopok elhelyezésének, illetve építésének megkezdésekor a készültséget a tervezett teljes kerítésfelület 50%-ában kell figyelembe venni. Az alapozással nem járó építési munkáknál (nyílászáró, reklám, előtető, védőtető stb.) a ténylegesen elhelyezett , illetve megépített felület 100%-a Az utólagos –beépítetlen– magastető építés esetén a készültségi fok a tetőszerkezet építésének megkezdésekor a tervezett tetőfelület 50%-a, a tető héjalásának megkezdésekor a tetőfelület 100%-a.

III. A hosszban mérhető és darabszám alapján számítandó építményértékek esetében a készültségi fokot 100%-ban kell figyelembe venni.

9

3. számú melléklet a(z) …/2006. (…) Korm. rendelethez Az építésügyi bírság kiszámításának módja 1. Meg kell állapítani a szabálytalanul megépített, létrehozott építmény, építményrész, megmozgatott földmennyiség fennmaradási, illetve fennmaradási és továbbépítési engedély szerinti bruttó (határoló szerkezetekkel együtt mért) térfogatát, felületét, magasságát, darabszámát, illetőleg alapterületét a 4.§ (6) bekezdése előírásának megfelelő kerekítéssel, független annak tényleges készültségi fokától. 1.1. A térfogatban mért, alapozással készült építmények, építményrészek bruttó térfogatának számításakor az alapozás és az alapozással összefüggő földmunka menynyiségét figyelmen kívül kell hagyni. A térfogatszámításhoz szükséges magassági méretet az alapozás felső síkjától. 1.2. A térfogatban mért, többszintes építmények bruttó térfogatát az egyes szintek bruttó térfogatainak összege adja, ahol egy szint magassági méretét az OTÉK 1. számú melléklete Fogalom meghatározások 69. pontja alapján kell figyelembe venni. 1.3. Az 1. számú melléklet 1.-11. pontjaiban sorolt építményérték meghatározásának alapját az egyes szintek alapterületének összege adja. 1.4. A szabálytalanul elbontott építmény, építményrész térfogatát, felületét mindig a ténylegesen megsemmisült méretekből kell kiszámolni. 1.5. Az engedély nélkül végzett terepátalakítás esetében a ténylegesen megmozgatott föld mennyiségével kell számolni. 1.6. Az engedélyezett tervtől eltérő terepátalakítás esetében a számítás alapjául szolgáló mennyiséget a következő módon kell kiszámolni: 1.6.1. ha az engedélyezettnél kisebb vagy nagyobb mennyiségű terepátalakítást végeztek, akkor a bírságszámítás alapja az engedélyezett és a ténylegesen elvégzett mennyiség különbsége 1.6.2. ha ugyanazt a mennyiséget végezték, de más kialakítással mint az engedélyezett, a számítás alapja az eltérő részek térfogatának összege. 1.7. Amennyiben a kivitelezés során a helyszínrajzi elhelyezéstől – az engedélyezett alaprajzi és magassági méretek betartása mellett – 10 centimétert meghaladóan úgy tértek el, hogy az egyébként engedélyezhető lett volna, a bírságszámítás alapja az eredetileg engedélyezett befoglaló méreten kívül eső vetület alapján számított épületrész térfogata, alapterülete, felülete, illetve magassága. 1.8. Ha az építmény külső megjelenése, térfogata nem változott, de a szabálytalan építési tevékenységgel olyan tartószerkezetet érintő változást, rendeltetési egységek számának változását eredményezte, amely egyébként csak építési engedély alapján lett volna megvalósítható, a bírságszámítás alapja ennek a tartószerkezetnek, illetve rendeltetési egységeket elválasztó épületszerkezetnek (fal vagy födém) a felülete. 2. Meg kell határozni a szabálytalan építési, bontási tevékenységgel érintett építmény, építményrész (fennmaradási, bontási) engedély szerinti rendeltetését 3. Az 1. számú mellékletből ki kell választani a 2. pontban megállapított építménynek megfelelő egységárat és ezzel be kell szorozni az 1. pont szerint kiszámított méretet. 4. A kapott értéket be kell szorozni a 2. számú melléklet szerinti készültségi fok mértékével.

10

5. Az így kiszámított építmény, építményrész értékének a rendelet 7.§-a (2) bekezdése szerinti százaléka adja az építésügyi bírság összegét a 7.§ (7) bekezdésének előírása szerinti kerekítéssel. 6. Az építési engedélytől eltérően végzett építési tevékenység után bírságot nem kell megállapítani, ha az eltérés nem nagyobb vagy kisebb az engedélyezett 6.1. helyszínrajzi elhelyezéstől 10 centimétert meg nem haladóan, 6.2. térfogat 1 %-a, de maximum 5 lm3, 6.3. alapterület, felület 1%-a, de maximum 0,5 m2, 6.4. hossznak, magasságnak 1 %-a, de maximum 0,5 m.

11

4. számú melléklet a(z) …/2006. (…) Korm. rendelethez Adatlap építésügyi bírsághoz 1. A bírságot kiszabó elsőfokú építésügyi hatóság megnevezése: .................................................................................................................................................. Címe: ……………………… megye …………..ir. száma ……………………………………………….város(község) ……………………………….utca ……………..szám Számlaszáma: ………………………………………. 2. Építtető neve: ……………………………………………………………………………… Címe: ……… .ir. szám ………………………….város(község) ……………………………………………………utca ……………….házszám ………….emelet ………ajtó 3. Építmény helye: ………………………………város(község)………………………………….utca ………………házszám…………………..helyrajzi szám 4. Az építési helye szerinti települési önkormányzat megnevezése: ………………………………………………………………………………………………… Címe: ……………………….. megye …………. ir. szám ……………………………….város(község) ……………………………….utca ……………szám Számlaszáma: ………………………………………. 5. Másodfokon eljárt építésügyi hatóság megnevezése: ………………………………………………………………………………………………… Címe: …………..ir. szám ……………………………...város………………………………………utca ………………….szám Számlaszáma: ………………………………………………………….. II. fokú határozat száma: ……………………………… kelte: ………………………............................ Eredménye: ….………………………………………………………………........................... 6. A bírságot kiszabó elsőfokú határozat száma: ………………………..kelte:……………………... Jogerős és végrehajthatóvá válás dátuma: ……………………., a bírság összege :…………………………………………azaz ……………………………………………… Ft, befizetés határideje: ………………………………….. 7. Egyösszegű befizetési határidőt módosító végzés száma: …………………kelte:………………….. Az új egyösszegű befizetés határideje:……………..év………………..hó………….nap

P.H.

12

…………………………….. jegyző aláírása

ELŐTERJESZTÉS Az Országgyűlés 2006. február 13-án elfogadta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) módosítását, amelynek 62. §-a (1) bekezdésének d) pontja felhatalmazást ad a Kormánynak az építésügyi bírságról szóló kormányrendelet megalkotására, amellyel a jelenleg hatályos, 107/1999 (XII. 28.) FVM rendelettel, illetve a 12/2003. (III. 24.) BM rendelettel módosított építésügyi bírságról szóló 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (továbbiakban: Br.) hatályon kívül helyezése mellett kerül sor új kormányrendelet megalkotására. Az új rendelet megalkotása alapot ad arra is, hogy a már többször módosított miniszteri rendelettel szabályozott építésügyi bírság kiszabásának eddigi rendelkezései felülvizsgálatra kerüljenek és az 1998. január 1-jei bevezetése óta eltelt 8 év gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai a szabályozásba beépüljenek, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) előírásaihoz, a módosított Étv. és annak új és módosított végrehajtási rendeleteihez igazodjon. Az építésügyi bírság bevezetése az első 1-2 évben (1998-1999) nem fejtett ki megfelelő hatást, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek oka az volt, hogy többnyire az 1998. január 1-je előtt megkezdett építkezések fennmaradási eljárása volt a mértékadó, ezért építésügyi bírságot még nem lehetett kiszabni. Az Étv. hatálybalépését követően létesült szabálytalan építmények után kiszabott bírság – a rendeletben a beruházás tényleges értékénél jóval magasabb mértékben meghatározott építményértékek miatt – olyan nagy összeget jelentettek, amelynek befizetése a kötelezettek számára fizikai képtelenséggé vált. Az eredeti jogalkotói szándék, miszerint a rendkívül magas bírságtételek elrettentéssel járnak és visszatartják az embereket az engedély nélküli, illetve a szabálytalan építkezéstől, nem vezetett eredményre. A szabálytalan építkezések száma nem csökkent, az építésügyi hatóságoknak egyre kényelmetlenebbé vált a magas összegű bírságok kiszabása, illetve a megállapított bírságok behajtása. Elodázták a szabálytalanságok felderítését, szemet hunytak a kisebb szabálytalanságok felett, a bírság kiszámításakor különböző matematikai manőverekkel igyekeztek minél kisebb összegű bírságot megállapítani. Az építtetők szinte valamennyi bírságkiszabó határozatot jogorvoslattal megtámadtak, évekig elhúzva a fizetési kötelezettség teljesítését. Ez idő alatt az egyes vállalkozásban működő építtetők felszámolásra kerültek, tán meg is szűntek, a magánépíttetők vagyoni helyzetüknél fogva a bírság befizetésére képtelenné váltak, esetleg az építési hely szerinti ingatlant el is adták. Az 1999-es módosítás során a bírságtételek egységárai jelentős mértékben csökkentek és a bírság számítására – a rendelet melléklete – részletes szabályozást állapított meg. A 20002005 évekre terjedő átfogó vizsgálat és a bírságot kiszabó határozatok tételes felülvizsgálata amellett, hogy jogintézmény hatékonyabbá válását is megállapította, rögzítette, hogy a rendelkezések továbbra is hiányosak, megfogalmazásuk pontatlan és átjárhatók, a bírság kiszámításakor az eljáró építésügyi hatóságok keverik az építmények rendeltetési besorolását, eltérően értelmezik a készültségi fok alkalmazását. A tapasztalat az, hogy a számítás során minél kisebb összegű bírságok meghatározására törekedtek.

13

A befizetési határidők időkorlátjait sem az Étv., sem a Br. nem szabályozta, ezáltal több évre elnyúló befizetési kötelezettségek kerültek megállapításra, a befizetési határidők lejárta után több évvel engedélyeztek részletfizetést kihasználva azt a tényt, hogy a Br. nem határozta meg a részletfizetés engedélyezésének feltételeit. Ugyanakkor elmulasztották a határidők lejártának ellenőrzését, ezáltal több milliós összegű követelések évültek el. A behajtásra tett intézkedések elmaradtak, vagy rendre eredménytelenül zárultak, a megszűnő cégek esetében a hatóságok tehetetlenek voltak. Előfordult olyan eset is, amikor a bírság kiszabásakor már felszámolás alatt állt, vagy megszűnt az építtető cég, és ennek ellenőrzésére az építésügyi hatóságok nem voltak felkészülve, illetve jogszabályi felhatalmazás sem volt. A fentiek indokolttá tették, hogy az építésügyi bírság kiszabásának szabályai teljes körűen, pontosabban és egyértelműen legyenek megfogalmazva, a kiszámítás módját – a gyakorlati tapasztalat figyelembevételével – részletesebben szabályozzuk az egységes jogalkalmazás érdekében. Az építésügyi bírság intézményének, mint a szabálytalan építkezés jogkövetkezményének csak akkor lesz büntető- és idővel visszatartó ereje, ha a szabálytalankodók valóban érezni fogják saját zsebükön annak súlyát. A tapasztalatok és a felmérések szerint több olyan építtető (főleg vállalkozó) van, aki az ország több településén folyamatosan engedély nélkül építkezett, a nyilvántartásban több szabálytalanságból eredő bírságtartozása van, amelyek behajtása nehézkes és sokszor sikertelenül zárul. Ezért kerül sor arra, hogy a bírság be nem fizetése esetén az építésügyi hatóság a bírság összegének és a bírság kiszabás tényének feljegyzését kéri az illetékes földhivataltól. A bírság befizetésének megtörténtekor az építésügyi hatóságnak természetes kötelessége intézkedni a tény törléséről. A rendelet mellékletének javasolt egységárainak képzésénél figyelembe kell venni az elmúlt évek inflációs rátáját, az építőipari árindex alakulását is. A javasolt egységárakat az építőipari költségbecslés 2005. évi segédlete, valamint az Magyar Építész Kamara hivatalos díjszabásában kalkulált építőipari költségárak figyelembevételével, arányosítással, annak 80 %-ában állapítottuk meg. Az építmények rendeltetésén belüli értékkülönbözet figyelembevétele reálisabb és az elkövetett szabálytalansággal arányos építményérték meghatározást tesz lehetővé a szabálytalan építési tevékenységgel létrehozott, illetve megsemmisült építmények bírságalap számításakor. A szabálytalan építkezések büntetéseként korábban – az építésügyi bírság jogintézményének elődjeként – bevezetett építésrendészeti bírság számításának mindig alapvető lényege volt, hogy a bírság alapját képező építményérték független az építmény bekerülési és forgalmi értékétől. A forgalmi érték egyik alapvető eleme, hogy az építés helye szerinti ingatlan milyen településen, milyen környezetben, milyen tájolással, kilátással stb. helyezkedik el. A szabálytalan építkezés azonban az ingatlan fekvésétől függetlenül, országosan azonos szabálysértést jelent, ezért az engedély nélküli, engedélytől eltérő és az építési előírásokat sértő építkezés, bontás az ország egész területén egyforma – az építmény rendeltetésétől függő – azonos építményérték alapú szankciókat kell, hogy maga után vonjon. Ne legyen például kisebb súlyú a községben felépített panzió után fizetendő bírság, mint a főváros külső kerületében létrehozott panzióé. E tekintetben a javaslat megszüntette az építményérték egységárainak települések szerinti megkülönböztetését.

14

Az építmények rendeltetése szerinti kategória besorolásánál a javaslat figyelembe vette a KSH. Építményjegyzékét, az építésügyi hatósági eljárásokról és a velük kapcsolatos építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló miniszteri rendelet tervezet (továbbiakban: építési kódex) szeirnti csoportosítást, valamint az építési kódex mellékletében rögzített építési-bontási engedélyhez és bejelentéshez kötött, valamint az engedély nélkül végezhető tevékenységek listáját. A korábbi, az építmények beépített légköbméterének számítása azonban a bonyolultabb és szabálytalan alakú épületformák esetében kifejezetten nehézséget jelentett az építésügyi hatóságok számára. Ez elnagyolt, pontatlan térfogatméreteket eredményezett, melynek következménye a bírság megalapozatlan mértékű kiszabását, a fellebbezések megnövekedését és a másodfokú építésügyi hatóság, vagy a bíróság megsemmisítő döntését vonta maga után. Az új szabályozás bevezeti az épületek alapterületére vetített építményérték meghatározását. Indokolja ezt az a tény, hogy az épületek kivitelezésének költségkalkulációja, valamint az épületek ingatlanpiaci ára is az alapterületre vetített m2 árakon alapul. A rendelet 1. mellékletében az egyes rendeltetés-típusokra csoportosan, arányosítással és átlagolással rendelt egységárak magukba foglalják az épületszerkezetek árait is. Az alapterület nagysága a fennmaradási engedély alapján egyszerűbben és pontosabban kiszámítható, biztosítva ezzel azt, hogy a bírság alapját képező építményérték a lehető legreálisabban közelítse meg a valós értékeket. A tervezet módosítja a készültségi fok számításának eddig alkalmazott elvét is, egyrészt egyszerűsít, másrészt pontos és részletes útmutatást ad a számítás módjára. A tervezet részletesen szabályozza a bírságot kiszabó határozat tartalmi elemeit, kiegészítve a befizetés elmaradásának szélesebb körű jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel, a fizetési határidők követését, a behajtási intézkedések megtételére vonatkozó kötelezettségeket és azok ügyintézési határidejét. Utalást tartalmaz a behajthatatlannak minősített bírságok megtérítésének biztosítására, az alkalmazandó jogszabályokra. Az új rendelet biztosíthatja az egységes jogalkalmazást, a pontos és rendeltetésnek megfelelő építmény-besorolást, az építményérték reális meghatározását, a számítás módjának követhetőségét, az elkövetett jogsértésnek megfelelő súlyú bírságmérték megállapítását. Ennél fogva a kötelezett tájékozódhat és ellenőrizheti a bírság kiszámításának helyességét, ez csökkentheti a megalapozatlan határozatokat, illetve a jogorvoslati kérelmek számát. Új elemként jelenik meg az egyösszegű bírság befizetési határidejének egy ízben történő meghosszabbíthatóságának lehetősége, annak érdekében, hogy a szabályossá tételt választó építtetőnek elegendő ideje legyen a választás átgondolására, illetve a megvalósításra még a befizetési határidő lejárta előtt. Az építtető tehát ezután is választhatja a szabályossá tétel lehetőségét, amelynek megtörténtekor a kiszabott bírság elengedhető. Annak érdekében, hogy az építtetőt-kötelezettet rákényszerítsük a határidők betartására, a bírság utólagos elengedésére a befizetési határidő letelte utáni behajtási szakaszban, illetve a már befizetett bírság után már nincs lehetőség. Erre a határozatban kell felhívni a kötelezett figyelmét. A be nem fizetett bírságok behajtásáról, illetve e ténynek az ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzéséről az eljáró építésügyi hatóság gondoskodik. A szabálytalan építkezések visszaszorítása csak akkor lesz eredményes, ha a feltárt szabálytalanság miatt kiszabott büntetés elrettentő, a kiszabott bírságok befizetésre, 15

behajtásra kerülnek. Ennek érdekében az új jogszabály kellő szigorral, de az elkövetett vétséggel arányosan bünteti az építtetőt, és rábírja a kötelezettet a határidőn belüli befizetésre, illetve megteremti a bírság összegének utóbbi behajthatóságának lehetőségét. Az új szabályozás a bevezetését követően rövid időn belül meghozhatja eredményét és megelőző hatást válthat ki, csökkentve a szabálytalan építkezések számát. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot fogadja el.

Budapest, 2006. október ”

”.

Dr. Lamperth Mónika

16