2006. évi 12. szám június 30. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI

DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E

2006. évi 12. szám

2006. június 30.

II. kötet TARTALOMJEGYZÉK Szám

Tárgy

Oldal

A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI 96/2006. (V. 25.) Ö.h.

97/2006. (V. 25.) Ö.h.

98/2006. (V. 25.) Ö.h.

99/2006. (V. 25.) Ö.h. 100/2006. (V. 25.) Ö.h.

A Főnix Rendezvényszervező Kht. 2005. évi számviteli törvény szerinti beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásáról

1472

A Debreceni Sportcentrum Szolgáltató Közhasznú Társaság tájékoztatójáról Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Sportiskolája Kht-n belüli szervezeti tagolódására, működési rendjére és szakosztályainak körére vonatkozóan

1520

Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások értékesítésre történő kijelöléséről szóló 221/2005. (IX. 15.) Kh. határozat módosításáról

1525

Debrecen, Hatvan u. 35. szám alatti ingatlanrész értékesítésre való kijelöléséről

1525

Debrecen, Hajnal u. 6. sz. alatti I./6. és a II./12. sz. alatti társasházi lakások cseréjéről

1526

101/2006. (V. 25.) Ö.h.

102/2006. (V. 25.) Ö.h.

103/2006. (V. 25.) Ö.h.

104/2006. (V. 25.) Ö.h.

105/2006. (V. 25.) Ö.h. 106/2006. (V. 25.) Ö.h.

107/2006. (V. 25.) Ö.h.

108/2006. (V. 25.) Ö.h. 109/2006. (V. 25.) Ö.h. 110/2006. (V. 25.) Ö.h.

111/2006. (V. 25.) Ö.h. 112/2006. (V. 25.) Ö.h. 113/2006. (V. 25.) Ö.h. 114/2006. (V. 25.) Ö.h.

A Monti ezredes utca 3. szám alatti ingatlanon lévő 150 m2 alapterületű pincehelyiség árverés nélkül történő bérbeadásáról a Debreceni Súlyemelő és Fitness Club részére

1527

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatai ellátásának átfogó értékeléséről

1528

A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézményekben a 2005/2006. tanévben végzett törvényességi ellenőrzésekről

1582

Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, napközis, kollégiumi és alapfokú művészetoktatási csoportok számának, valamint egyes közoktatási intézmények közalkalmazotti létszámának a 2006/2007. nevelésioktatási évre vonatkozó megállapításáról

1584

Intézményi férőhelyek csökkentéséről Megyei Jogú Város Idősek Házában

1589

Debrecen

Pályázat benyújtásáról a HEFOP 2.2 intézkedés keretében „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” című pályázati kiírásra

1589

A Debreceni Művelődési Központ alapító okiratának módosításáról az „Amerikai Kuckó” regionális információs és programközponthoz kapcsolódó feladatok ellátása érdekében

1590

A VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. alapító okiratának módosításáról

1591

Beszámoló a végrehajtásáról

1593

lejárt

határidejű

határozatok

A Középiskolai Sportkollégium magasabb vezetőjének megbízására kiírt pályázat értékeléséről és vezetőjének megbízásáról

1594

A Debrecen Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődei Intézménye magasabb vezetőjének megbízásáról

1594

A Holló János Utcai Óvoda magasabb vezetőjének megbízásáról

1595

Az Ifjúság Utcai Óvoda magasabb vezetőjének megbízásáról

1596

Az Ispotály Utcai Óvoda magasabb vezetőjének megbízásáról

1597

115/2006. (V. 25.) Ö.h. 116/2006. (V. 25.) Ö.h.

117/2006. (V. 25.) Ö.h. 118/2006. (V. 25.) Ö.h. 119/2006. (V. 25.) Ö.h.

120/2006. (V. 25.) Ö.h. 121/2006. (V. 25.) Ö.h. 122/2006. (V. 25.) Ö.h. 123/2006. (V. 25.) Ö.h. 124/2006. (V. 25.) Ö.h.

A Szabadságtelepi Óvoda magasabb vezetőjének megbízásáról

1597

A Bocskai István Általános Iskola magasabb vezetőjének megbízására kiírt pályázat értékeléséről és vezetőjének megbízásáról

1598

A Dózsa György Általános vezetőjének megbízásáról

1599

Iskola

magasabb

A Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda magasabb vezetőjének megbízásáról

1600

A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény magasabb vezetőjének megbízásáról

1600

A Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola magasabb vezetőjének megbízásáról

1601

A Gulyás Pál Középiskolai Kollégium magasabb vezetőjének megbízásáról

1602

A Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola magasabb vezetőjének megbízásáról

1603

A Tóth Árpád Gimnázium magasabb vezetőjének megbízásáról

1603

A Kölcsey Központ társberuházói pályázatának értékeléséről szóló 100/2004. (V. 6.) Kh. határozat módosításáról

1604

K Ö Z L E M ÉN Y Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése által 2006. május 25-ei rendes, zárt ülésén hozott határozatokról 125/2006. (V. 25.) Ö.h.

126/2006. (V. 25.) Ö.h. 127/2006. (V. 25.) Ö.h. 128/2006. (V. 25.) Ö.h.

129/2006. (V. 25.) Ö.h.

A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Kollégium magasabb vezetőjének megbízására kiírt pályázat értékeléséről és vezetőjének megbízásáról

1605

A Lilla Téri Általános Iskola magasabb vezetőjének megbízásáról

1605

A Debreceni Városi Könyvtár magasabb vezetőjének megbízásáról

1605

A „Debrecen Város Kiváló Pedagógusa” és a „Debrecen Város közoktatásáért” díjak adományozásáról

1605

A DMJV Idősek Háza, a Kiskorú Fogyatékosok

130/2006. (V. 25.) Ö.h. 131/2006. (V. 25.) Ö.h.

Otthona és Nappali Intézménye, a Terápiás Háza, és a Városi Szociális Szolgálat magasabb vezetői elleni fegyelmi eljárás folytatásáról

1605

A 35. számú fogorvosi körzet működtetésére vonatkozó megállapodás módosításáról

1605

Szociális ellátásra irányuló fellebbezések elbírálásáról

1606

A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI 132/2006. (V. 25.) Ö.h.

133/2006. (V. 25.) Ö.h. 134/2006. (V. 25.) Ö.h.

A „DEMO Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság alapítása” tárgyú napirendi pont esetében ismételt szavazás elrendeléséről

1606

A MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság alapításáról

1606

Debrecen Megyei Jogú Város Operatív Fejlesztési Programjának 2007-2013. elfogadásáról

1627

KÖZLEMÉNY Közlemény a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által nyújtott támogatásokról és vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő szerződésekről

1730

1472

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 96/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének előterjesztésére az 1997. évi CXLIV. törvény 150. § (2) bekezdés a.) pontja, az 1997. évi CLVI törvény 19. §-a, valamint a 25/1997. (VI. 20.) Kr. rendelet 21. § (2) bekezdés a.) pontja alapján 1./ elfogadja a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Társaság közhasznúsági jelentését és 2005. évi számviteli törvény szerinti beszámolóját a melléklet szerint 156.095 ezer Ft mérlegfőösszeggel és 12.895 ezer Ft adózott eredménnyel azzal, hogy a Kht. az adózott eredményt az eredménytartalék javára számolja el. 2./ Felkéri a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Társaság ügyvezetőjét, hogy a beszámolót a Cégbíróság részére küldje meg. Határidő: Felelős:

2006. május 31. a Kht. ügyvezetője

3./ Makray Balázs ügyvezető igazgató bérét 2006. január 1. napjával 10%-kal megemelve 440.000.-Ft-ban határozza meg. Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző

Kósa Lajos sk. polgármester

2 1 8 2 9 5 1 0 9 2 3 2 5 7 1 0 9 Statisztikai számjel 0 9 - 1 4 - 0 0 0 0 6 6 Cégjegyzék száma

A vállalkozás megnevezése: Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Társaság

A vállalkozás címe:

4 0 2 8

Debrecen, Kassai út 28.

Éves beszámoló 2005.

Kelt: Debrecen, 2006. február 28. a vállalkozás vezetője (képviselője)

P.H.

2

1

8

2

9

5

1

0

9

2

3

2

5

7

1

0

9

Statisztikai számjel 0

9

-

1

4

-

0

0

0

0

6

6

Cégjegyzék száma Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Társaság

MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sorszám

A tétel megnevezése

a

01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

b

A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.+10.+18.) I. IMMATERIÁLIS JAVAK (3. ... 9.) 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK (11. ... 17.) 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (19. ... 26.) 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb rész. visz. álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B. FORGÓESZKÖZÖK (28.+35.+43.+49.) I. KÉSZLETEK (29. ... 34.) 1. Anyagok 2. Befejezett termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek II. KÖVETELÉSEK (36. ... 42.) 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb rész. visz. lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. ÉRTÉKPAPÍROK (44. ... 48.) 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete IV. PÉNZESZKÖZÖK (50.+51.) 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (53. … 55.) 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (1.+27.+52.)

Előző év 2004.12.31

Előző év(ek) módosításai

adatok E Ft-ban Tárgyév 2005.12.31

c

d

e

21 562 1 324

0 0

73 1 251

42 045 1 742

31 1 711

20 238 4 142 9 528 6 568

0

40 303 4 541 9 873 25 889

0

0

0

79 749 8 824 6 513

0 0

88 758 6 658 4 341

2 311 29 524 3 372

2 317 0

26 152

32 776 13 847

18 929

0

0

0

41 401 183 41 218 10 149 2 154 7 995

0

49 324 258 49 066 25 292 661 24 631

111 460

0

0

Debrecen, 2006. február 28.

a vállalkozás vezetője (képviselője)

156 095

2

1

8

2

9

5

1

0

9

2

3

2

5

7

1

0

9


9

-

1

4

-

0

0

0

0

6

6


MÉRLEG Források (passzívák) Sorszám


a

57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102.

b

D. I.

SAJÁT TŐKE (58.+60. … 64.+67.) JEGYZETT TŐKE Ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TATRALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. CÉLTARTALÉKOK (69. ... 71.) 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék F. KÖTELEZETTSÉGEK (73.+77.+86.) I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK (74. … 76.) 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb rész. visz. vállalkozással 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (78. ... 85.) 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb rész. visz. lévő vállalkozással 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (87.+89. ... 97.) 1. Rövid lejáratú kölcsönök Ebből: az átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb rész. visz. vállalkozással 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (99. … 101.) 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (57.+68.+72.+98.)

Előző év 2004.12.31


adatok E Ft-ban Tárgyév 2005.12.31

c

d

e

26 832 3 000

0

17 717

39 727 3 000

23 832

0

0

0

6 115 0

0 0

12 895 0

49 034 0

0 0

57 720 0

0

0

0

49 034

0

57 720

1 950 23 488

100 29 915

23 596

27 705

35 594 4 658 14 715 16 221 111 460

0

0



58 648 25 405 11 610 21 633 156 095

2

1

8

2

9

5

1

0

9

2

3

2

5

7

1

0

9


9

-

1

4

-

0

0

0

0

6

6


"A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) Tételszám


a

01. 02. I. 03. 04. II. III. 05. 06. 07. 08. 09. IV. 10. 11. 12. V. VI. VII. A. 13. 14. 15. 16. 17. VIII. 18. 19. 20. 21. IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22. 23. G.

b

Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE (01.+02.) Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE (±03.+04.) EGYÉB BEVÉTELEK Ebből : visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (05.+06.+07.+08.+09.) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (10.+11.+12.) ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK Ebből: értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEV. EREDMÉNYE (I.±II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI (13.+14.+15.+16.+17.) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI (18.+19.±20.+21.) PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B) RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C±D) ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-XII.) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+22.-23.)

Előző év 2004


c

d

adatok E Ft-ban Tárgyév 2005 e

352 866

331 389

352 866

0

331 389

0 448 828

0

0 468 425 3 77 824 427 528 7 438 2 923 30 166 545 879 94 198 33 393 33 013 160 604 10 363 71 131

75 803 443 180 6 226 10 403 36 992 572 604 84 744 28 502 30 711 143 957 8 553 62 702 4 13 878

0

0

0

11 837

941

5 142

361

26

1 302

0

5 168

3

2 700

2 828

2 703 -1 401 12 477 4 197 8 932 -4 735 7 742 1 627 6 115

0 0 0

0

2 828 2 340 14 177 5 915 5 995 -80 14 097 1 202 12 895

6 115

0

12 895

0 0



KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

2005.

2005. évi Kiegészítő melléklet

1.

ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK……………………………………………………...2

1.1. A társaság bemutatása.................................................................................. 2 1.1.1. Cégjogi adatok ............................................................................................. 2 1.2. A számviteli politika fő vonásai .................................................................... 3 1.2.1. Befektetett eszközök .................................................................................... 4 1.2.2. Forgóeszközök ............................................................................................. 5 1.2.3. Saját tőke ..................................................................................................... 6 1.2.4. Céltartalékok ................................................................................................ 6 1.2.5. Kötelezettségek............................................................................................ 6 2. MÉRLEGHEZ, EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK....................................................................................................... 6 2.1. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések .......................................................... 6 2.1.1. Eszközök...................................................................................................... 6 2.1.2. Források ....................................................................................................... 7 2.2. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések…………………….………….8 2.2.1. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye ....................................................... 8 2.2.2. Pénzügyi műveletek eredménye ................................................................ 10 2.2.3. Rendkívüli eredmény.................................................................................. 10 3.

MUTATÓK ........................................................................................................ 11

3.1.

Vagyoni helyzet mutatói.............................................................................. 11

3.2.

Jövedelmi helyzet mutatói……………………………….………………………………....12

3.3

Pénzügyi helyzet mutatói ............................................................................ 13

Mellékletek………………………………………………………………………………….14

1


1.

Általános kiegészítések

1.1. A társaság bemutatása 1.1.1. Cégjogi adatok A társaság cégneve: Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Társaság A társaság székhelye: 4028 Debrecen, Kassai út 28. A társaság alapítója: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata A társaság alakulása: 2003. június 26. Jegyzett tőke: 3.000 e Ft Cégjegyzékszám: 09-14-000066 Adószám: 21829510-2-09 Statisztikai számjel: 21829510-9232-571-09 A társaság főtevékenysége: 92.32 Művészeti kiegészítő tevékenység (közhasznú tevékenység) A társaság közhasznú tevékenységei: 22.11 Könyvkiadás 22.13 Időszaki kiadvány kiadása 22.14 Hangfelvétel-kiadás 22.15 Egyéb kiadás 22.22 Máshova nem sorolt nyomás 22.23 Könyvkötés 22.31 Hangfelvétel-sokszorosítás 22.32 Videofelvétel-sokszorosítás 74.81 Fényképészet 80.42 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás 91.33 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 92.11 Film-, videogyártás 92.12 Film-, videoterjesztés 92.13 Mozgóképvetítés 92.31 Alkotó és előadóművészet 92.34 Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás 92.61 Sportlétesítmény működtetése

2

2005. évi Kiegészítő melléklet 92.62 Egyéb sporttevékenység 92.72 Máshova nem sorolható egyéb szabadidős tevékenység A társaság közhasznú tevékenységeit segítő üzleti tevékenysége: 70.20 Ingatlan bérbeadás, üzemeltetés A társaság tevékenységi körei: 52.47 Könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem 52.63 Egyéb nem bolti kiskereskedelem 55.23 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 55.30 Étkezőhelyi vendéglátás 74.40 Hirdetés 74.87 Máshova nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás A társaság képviselője, lakcíme:

Ügyvezető: Makray Balázs Debrecen, Simonyi u. 30/C.

A Felügyelő Bizottság összetétele:

Elnök: Dr. Papp Dezső Tagok: Bodnár Anikó, Tóth Csaba

Könyvvizsgáló: Reszler György okleveles könyvvizsgáló (Könyvvizsgálói engedély száma: 001481) A beszámolási időszakban az alapító okirat módosítására 1 alkalommal került sor. Oka: a Szervezeti és működési szabályzat elfogadása kikerült az alapító kizárólagos hatásköréből.

1.2. A számviteli politika fő vonásai A társaság számviteli politikájának alapvető célkitűzése a reális eredmény megbízható kimutatása, valamint ennek számviteli alátámasztása. Számviteli politikánkat, amely magában foglalja az értékelési szabályzatot is, a hatályban lévő számviteli törvény (a továbbiakban: Sztv.) előírásai szerint határoztuk meg. Beszámoló formája:

éves beszámoló

Könyvvezetés pénzneme:

forint

3

2005. évi Kiegészítő melléklet Könyvvezetés módja:

kettős könyvvitel

Mérleg:

a Sztv. 1.sz. melléklete szerinti „A” változat

Mérleg fordulónapja:

december 31.

Mérleg készítés időpontja:

február 28.

Eredménykimutatás:

a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti összköltség eljárással készített „A” változat 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatás

Az eszközök bekerülési értéke: A társaság a számviteli törvényben előírt értékelést alkalmazza: az eszközök bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszközök megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszközök beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót, jövedéki adót), a vámterheket foglalja magában. Az egyes eszközcsoportok bekerülési értékére vonatkozó részletes szabályokat a számviteli törvény előírásait átvevő számviteli politikánk tartalmazza.

1.2.1. Befektetett eszközök Ezen eszközcsoport a társaság tevékenységét tartósan, 1 éven túl szolgálja. Esetükben értékhelyesbítés nem kerül alkalmazásra. Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. A hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a társaság időarányosan az eredmény terhére elszámolja: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a társaság a várható fizikai elhasználódás (műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembe vételével várhatóan használni fogja. Az alkalmazott értékcsökkenési normák az eszközök gyors, egyenletes leírását szolgálják. Bruttó értékre vetítve, lineáris, napi elszámolási módon az eszköz várható

4

2005. évi Kiegészítő melléklet használati idejére az aktiválás napjától a használatból történő kivonás napjáig. A mérlegben a befektetett eszközök a számviteli törvény és az értékelési szabályzat előírásai alapján számított beszerzési érték, illetve az elszámolt, halmozott értékcsökkenés figyelembe vételével nettó értékben szerepelnek. Az értékcsökkenés elszámolása havi gyakoriságú. Az immateriális javak értékelése, használati idejük: • 50.000 Ft egyedi beszerzési érték alatt: használatbavételkor egy összegben • Vagyoni értékű jogok: 6 év alatti leírás, szükség szerint terven felüli leírásuk lehetséges • Üzleti vagy cégérték: 5 év alatti leírás • Szellemi termékek: 3 év alatti leírás, szükség szerint terven felüli leírásuk is lehetséges • Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: 5 év alatti leírás, szükség szerint terven felüli leírásuk is lehetséges • Alapítás, átszervezés: Nem kerül aktiválásra, tárgyévi költség. A tárgyi eszközök értékelése, használati idejük: • 50.000 Ft egyedi beszerzési, előállítási használatbavételkor egy összegben

érték

alatti

eszközöknél:

Ha a társaság szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél az elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor figyelembe vett körülményekben lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható. Ilyen változás a beszámolási időszak alatt nem történt. A befektetett eszközök körében szükségessé váló terven felüli értékcsökkenési leírásokat a társaság egyedileg minősíti, és a költségek vagy a rendkívüli ráfordítások között számolja el.

1.2.2. Forgóeszközök A készleteket év közben értékben és mennyiségben is nyilvántartjuk, beszerzési áron. A készletfelhasználást FIFO módszerrel számoljuk el. Értékvesztést a beszámolási időszakban nem számoltunk el. A követeléseket a vevőkkel, adósokkal egyeztetve számlázott, illetve folyósított értékben tartalmazza a mérleg. Devizás követelése nincs a társaságnak. A pénzeszközöket bankszámlakivonattal egyezően illetve a pénztár megszámlálással értékeljük. A valutapénztárban lévő valutakészlet záró értékének meghatározásánál a hatályos Szt. előírásait alkalmazzuk.

5


1.2.3. Saját tőke Könyv szerinti értéken szerepel a mérlegben.

1.2.4. Céltartalékok Képzésük és felhasználásuk a Sztv.-ben meghatározott szabályok szerint történik. A beszámolási időszakban céltartalék képzés és felhasználás nem történt.

1.2.5. Kötelezettségek -

Az áruszállításból és szolgáltatásból eredő kötelezettségeket december 31-i folyószámla egyeztetéssel, számlázott értékben, Pénzintézeti hitelt kivonattal egyezően, Költségvetési befizetési és társadalombiztosítási kötelezettségek a bevallások és a folyószámla egyeztetések alapján egyező összeggel, Egyéb kötelezettségek könyvszerinti értéken.

2. Mérleghez, eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések 2.1. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések /A társaság vagyoni helyzete/ 2.1.1. Eszközök Befektetett eszközök A társaság immateriális javainak és tárgyi eszközeinek értékbeli változásait mutatja a 1. számú táblázat. Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének kimutatását a 2. számú táblázat tartalmazza. Értékhelyesbítést a társaság befektetett eszközeire ezen időszakban nem számolt el. A társaság befektetett eszközein zálogjog, biztosíték, egyéb teher nincs. Befektetett pénzügyi eszközök értéke 0. Forgóeszközök A készletek értéke 6.658 e Ft (4.341 e Ft anyagok, 2.317 e Ft áruk), melyekre értékvesztés elszámolása nem történt.

6

2005. évi Kiegészítő melléklet A vállalkozás vevői követeléseit lejárat szerinti bontásban, és az elszámolt értékvesztést feltüntetve a 3. számú táblázat mutatja be. A társaság könyveiben értékpapírokat nem tart nyilván. A pénzeszközök összege 49.324 e Ft, mely az alábbiakból tevődik össze: Pénztárak Bankbetétek

Lekötött betétek

Központi pénztár Apolló mozi pénztára Elszámolási betétszámlák OTP Elszámolási betétszámla IEB OTP

125 e Ft 133 e Ft 15.193 e Ft 38 e Ft 33.835 e Ft

Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolások értéke 25.292 e Ft. 661 e Ft a bevételek aktív időbeli elhatárolása, fordulónap előtti időszakot érintő továbbszámlázott szolgáltatások árbevétele. A költségek, ráfordítások elhatárolásának 24.631 e Ft-os összegéből 7.658 e Ft a 2006-os Bartók Béla Kórusversenyhez kapcsolódik, 1.093 e Ft két személygépkocsi tartós bérleti szerződése alapján elhatárolt összeg; 480 e Ft pedig egyéb, 2006-ot érintő költségek összege (előfizetési díjak, biztosítás, valamint pályázati munkák). 15.400 e Ft-ot tesz ki azon pályázati támogatások összege, melyeket a mérleg fordulónapjáig nem kaptuk meg, ezért ezeket a támogatásokat, valamint az összemérés elvének megfelelően a velük szemben felmerült költségeket, ráfordításokat elhatároltuk (passzív, ill. aktív időbeli elhatárolások).

2.1.2. Források A saját tőke a jegyzett tőkéből, az eredménytartalékból és a mérleg szerinti eredményből áll. A jegyzett tőke értékében változás nem történt a beszámolási időszakban, értéke: 3.000 e Ft Az eredménytartalék értéke 23.832 e Ft, az előtársaság (1.527 e Ft), az előtársaság utáni üzleti év (16.190 e Ft), valamint a 2004-es üzleti év (6.115 e Ft) mérleg szerinti eredményét tartalmazza. Céltartalékok Társaságunk céltartalékot tárgyévben nem képzett.

7

2005. évi Kiegészítő melléklet Kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettsége nincs a társaságnak. A rövid lejáratú kötelezettségek értéke 57.720 e Ft. Ennek összetétele: 100 e Ft vevőtől kapott előleg, 29.915 e Ft szállítói tartozás, 27.705 e Ft egyéb rövid lejáratú kötelezettség. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek mérlegértéke: 27.705 e Ft. Összetétele: államháztartással szembeni kötelezettségek: 18.554 e Ft, munkavállalókkal szembeni kötelezettségek: 4.036 e Ft, magánnyugdíjpénztárak: 424 e Ft, önkéntes nyugdíjpénztárak: 20 e Ft, kaució: 125 e Ft, bizományosi jegyértékesítésből származó kötelezettség: 4.447, vevői túlfizetések: 99 e Ft. A társaságnak lejárt köztartozása nincs. Passzív időbeli elhatárolások A passzív időbeli elhatárolások összege 58.648 e Ft. A bevételek elhatárolásából 9.747 e Ft két olyan, több évre szóló reklámszerződésből adódik, melyek fordulónapja év közbeni; 15.400 e Ft a már említett be nem folyt pályázati támogatások elhatárolt összege; míg 258 e Ft a 2006os Bartók Béla Kórusversenyhez kapcsolódik, melyet szintén az összemérés elvének megfelelően elhatároltunk. 11.610 e Ft azon költségek, ráfordítások összege, melyek a mérleg forduló napja előtti időszakot terhelik, és csak a mérleg fordulónapja után kerültek számlázásra. A társaság 21.633 e Ft összegű halasztott bevételt határolt el. A 2003-ban térítésmentesen átvett eszközök, valamint 2006-ban kapott fejlesztési támogatás összegéből azon értéket (12.717 e Ft, ill. 8.916 e Ft), amellyel szemben költség (értékcsökkenési leírás) nem merült fel a beszámolási időszakban.

2.2. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések /A társaság jövedelmi helyzete/ 2.2.1. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye • • • •

Értékesítés nettó árbevétele: Aktivált saját teljesítmények: Egyéb bevételek: Anyagjellegű ráfordítások:

331.389 e Ft 0 e Ft 468.425 e Ft 545.879 e Ft

8

2005. évi Kiegészítő melléklet • • •

Személyi jellegű ráfordítások: 160.604 e Ft Értékcsökkenési leírás: 10.363 e Ft Egyéb ráfordítások: 71.131 e Ft Üzemi eredmény: 11.837 e Ft

Az anyagjellegű ráfordításokból: Anyagköltség • műszaki, fenntartási és segédanyagok • üzemanyag felhasználás • energia felhasználás • munkaruha, védőruha • papír, nyomtatvány, irodaszer • számítástechnikai kellékanyag • egyéb anyagfelhasználás Igénybevett szolgáltatások értéke

77.824 e Ft 1.604 e Ft 8.080 e Ft 59.839 e Ft 928 e Ft 1.384 e Ft 1.117 e Ft 4.872 e Ft

427.528 e Ft

Igénybevett anyagjellegű szolg. • szállítási költségek • utazás, kiküldetés költségei • karbantartás, javítás költségei • postaköltség • távközlés költségei • filmkölcsöndíj • egyéb anyagjellegű szolgáltatások

95.210 e Ft 13.742 e Ft 1.261 e Ft 22.657 e Ft 1.277 e Ft 9.378 e Ft 11.470 e Ft 35.425 e Ft

Nem anyagjellegű szolgáltatások 332.318 e Ft • bérleti és lízingdíj 79.209 e Ft • ellenőrzési szolgáltatás díja 920 e Ft • könyvvizsgálói szolgáltatás díja 641 e Ft • ügyvédi díj 1.920 e Ft • közjegyzői díjak 26 e Ft • vagyonvédelem 15.650 e Ft • takarítás 9.344 e Ft • szakértői díj 5 e Ft • marketing, PR 40.976 e Ft • oktatás, továbbképzés 2.082 e Ft • szociális, egészségügyi ráfordítások 177 e Ft • fűtés 32.499 e Ft • előfizetések, szakkönyvek 752 e Ft • zenejogdíj 7.254 e Ft • egyéb nem anyagjellegű szolgáltatás 140.863 e Ft

9

2005. évi Kiegészítő melléklet Egyéb szolgáltatások értéke • bankköltségek • hatósági díjak, illetékek • biztosítási díjak • egyéb hatósági szolgáltatás

7.438 e Ft 2.329 e Ft 280 e Ft 4.828 e Ft 1 e Ft

Eladott áruk beszerzési értéke

2.923 e Ft

Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

30.166 e Ft

A személyi jellegű ráfordítások és létszámadatok részletezését az 4. számú táblázat tartalmazza.

2.2.2. Pénzügyi műveletek eredménye A pénzügyi műveletek bevételeinek értéke: 5.168 e Ft, amelyből 5.142 e Ft a forgóeszközök között kimutatott lekötött betét után kapott kamat, míg 26 e Ft árfolyamnyereség. A pénzügyi műveletek ráfordításainak értéke: 2.828 e Ft, összetétele: 255 e Ft árfolyamveszteség, 2.573 e Ft pedig a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közös rendezésű Tavaszi és Őszi Autókiállítás nyerség-átadásának ráfordítása.

2.2.3. Rendkívüli eredmény A rendkívüli bevétel összege 5.915 e Ft, amelyből 3.504 e Ft a Debreceni Kulturális és Fesztiválközpont Kft.-től és a Debrecen Rendezvénycsarnok Beruházó Kft.-től térítésmentesen átvett eszközök értékéből a beszámolási időszakban bevételként elszámolható érték, 351 e Ft a kapott fejlesztési támogatásból el nem határolt összeg, és 2.060 e Ft-ot tesz ki a térítésmentesen igénybe vett szolgáltatások értéke. A rendkívüli ráfordítások nagy része a Virágkarnevál SMS-játékának nyereményeiből tevődik össze. A társasági adó és az adózott eredmény levezetését az 5. sz. táblázat, a cash flowkimutatást a 6. sz. táblázat tartalmazza.

10


3.

Mutatók

3.1. Vagyoni helyzet mutatói Befektetett eszközök aránya: 2004.12.31 Befektetett eszközök Összes eszköz

x 100%

21 562 111 460

x 100% =

2005.12.31 19,35%

42 045 156 095

x 100% =

26,94%

Tárgyi eszközök aránya: 2004.12.31 Tárgyi e. nettó értéke x 100% Összes eszköz

20 238 111 460

x 100% =

2005.12.31 18,16%

40 303 156 095

x 100% =

25,82%

Forgóeszközök aránya: 2004.12.31 Forgóeszközök Összes eszköz

x 100%

79 749 111 460

x 100% =

2005.12.31 71,55%

88 758 156 095

x 100% =

56,86%

Saját tőke – jegyzett tőke aránya: 2004.12.31 Saját tőke Jegyzett tőke

x 100%

26 832 3 000

2005.12.31

x 100% = 894,40%

39 727 3 000

x 100% = 1324,23%

Kötelezettségek aránya: 2004.12.31 Kötelezettségek Saját tőke

49 034 26 832

x 100%

2005.12.31

x 100% = 182,74%

57 720 39 727

x 100% = 145,29%

Kötelezettségek részaránya: 2004.12.31 Kötelezettségek Mérlegfőösszeg

x 100%

49 034 111 460

x 100% =

Rövid lejáratú kötelezettségek aránya:

11

2005.12.31 43,99%

57 720 156 095

x 100% =

36,98%

2005. évi Kiegészítő melléklet 2004.12.31 Röv. Lej. Kötelezettség x 100% Saját tőke

49 034 26 832

2005.12.31

x 100% = 182,74%

57 720 39 727

x 100% =

145,29%

Tőkeerősség: 2004.12.31 Saját tőke Összes forrás

x 100%

26 832 111 460

2005.12.31

x 100% =

24,07%

39 727 x 100% = 156 095

25,45%

3.2. Jövedelmi helyzet mutatói Bevételarányos jövedelmezőség: 2004.12.31 Adózás előtti eredmény x 100% Összes bevétel

7 742 807 193

2005.12.31

x 100% =

0,96%

14 097 810 897

x 100% =

1,74%

Eszközarányos jövedelmezőség: 2004.12.31 Adózás előtti eredmény x 100% Összes eszköz

7 742 111 460

x 100% =

2005.12.31 6,95%

14 097 156 095

x 100% =

9,03%

Tőkearányos jövedelmezőség: 2004.12.31 Adózás előtti eredmény x 100% Saját tőke

7 742 26 832

x 100% =

2005.12.31 28,85%

14 097 39 727

x 100% =

35,48%

Használhatósági fok: 2004.12.31 Aktivált T.E. nettó értéke x 100% T.E. bruttó értéke

20 238 39 113

x 100% =

12

2005.12.31 51,74%

40 303 67 161

x 100% =

60,01%


3.3

Pénzügyi helyzet mutatói

Likviditási mutató: 2004.12.31 Forgóeszközök Röv. Lej. kötelezettség

x 100%

79 749 49 034

x 100% = 162,64%

2005.12.31 88 758 57 720

x 100% = 153,77%

Likviditási gyorsráta: 2004.12.31 Forgóeszk. - Készlet Röv. lej. kötelezettség

x 100%

70 925 49 034

x 100% = 144,64%

2005.12.31 82 100 57 720

x 100% = 142,24%

Mellékletek: 1. Immateriális javak és tárgyi eszközök állományváltozása 2. Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenése 3. Vevői követelések 4. Személyi jellegű ráfordítások és létszámadatok 5. Társasági adó és adózott eredmény levezetése 6. Cash flow-kimutatás


Makray Balázs Ügyvezető

13

0

778

0 0

0 0

285 31

4 239 1 711

0 0

660 80 4 746 14 232 48 183 109 2 398 16 368 96 1 881 6 599

0

80 593

205 4 541

80 4 359 22 294 9 873 25 889

0 0

39 113 28 708 80 0 660 80 0 67 161 18 875 8 576 0 80 593 0 80 0 26 858 0 40 303


5 950 3 419 1 598

4 251 11 926 22 936 495 2 226 25 987 80

TÁRGYI ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

316 96 189

Beruházások, felújítások

0

Tenyészállatok

0

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

778

4 839 2 205 0 0 778 0 6 266 3 515 1 787 0 0 778 0 0 4 524 1 742

Műszaki berendezések, gépek, járművek

4 670 2 058

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

IMMATERIÁLIS JAVAK ÖSSZESEN

Üzleti vagy cégérték

169 147

Szellemi termékek

Vagyoni értékű jogok

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

Megnevezés Nyitó bruttó érték Tárgyévi beszerzés Egyéb tárgyévi növekedés Tárgyévi értékesítés Tárgyévi selejtezés Egyéb tárgyévi csökkenés Záró bruttó érték Nyitó értékcsökkenés Tárgyévi terv szerinti értékcsökkenés Tárgyévi terven felüli értékcsökkenés Értékcsökkenés egyéb tárgyévi növekedései Tárgyévi állománycsökkenés miatti ÉCS csökkenés Tárgyévi visszaírt terven felüli értékcsökkenés Értékcsökkenés egyéb tárgyévi csökkenései Záró halmozott értékcsökkenés Záró nettó érték

Alapítás-átszervezés aktivált értéke

Sorszám

14

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

1. Immateriális javak és tárgyi eszközök állományváltozása

adatok e Ft-ban


0

96

1 881

6 599

0

0 0

0

189

1 598

0

TÁRGYI ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

0 0

Beruházások, felújítások

6 599 1 598

Tenyészállatok

1 881 189

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

96 0

Műszaki berendezések, gépek, járművek

5 567 1 032

0

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok IMMATERIÁLIS JAVAK ÖSSZESEN Üzleti vagy cégérték

Szellemi termékek

Vagyoni értékű jogok Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Alapítás-átszervezés aktivált értéke

1 881 654 944

Sorszám

15

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 15.

Megnevezés Lineáris Egyösszegű Degresszív Teljesítmény arányos Egyéb módszer Terv szerinti értékcsökkenési leírás összesen Terven felüli értékcsökkenés Visszaírt terven felüli értékcsökkenés Értékcsökkenés összesen

42 147

696 1 091 0 0 0 1 787 0 0 1 787

96

7 544 1 032 0 0 0 8 576 0 0 8 576

2. Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenése adatok e Ft-ban

Behajthatatlan és tárgyévben leírt követelések DMJV Egyéb

860 706 125 29

2 516

4 3 1

0

2 516

2 516

7 669 7 440 200

1

29

1

6 179

0

6 179

0

110

0

Eladott követelések ellenértéke DMJV Egyéb

0

könyv szerint 13 847 7 668 0 0 0 0 0 0 7 668 7 440 200 0 28 0 6 179

eredeti érték +10 472 +6 809 0 0 0 0 0 0 +6 809 +6 734 +75 -29 +29 0 +3 663

6 179

+3 663

0

0

0

0

0

-

-

-

könyv szerint +10 475 +6 812 0 0 0 0 0 0 +6 812 +6 734 +78 -28 +28 0 +3 663

+3 663 +145,6%

- +145,6%

0

110 0 110

0

0

0 0 0

-110 0 -110

0 0 0

-110 0 -110

-100,0% -100,0%

-

-100,0% -100,0%

0

0 0 0

0

0

0 0 0

0 0 0

0

0 0 0

-

-

-

110

Eladott követelések összege DMJV Egyéb

adatok e Ft-ban Eltérés %-ban eredeti értékkönyv érték vesztés szerint +310,2% -75,0% +310,6% +791,7% -75,0% +795,8% +791,7% -75,0% +795,8% +953,8% - +953,8% +60,0% -100,0% +63,9% -100,0% -100,0% -100,0% +145,6% - +145,6%

Eltérés értékvesztés -3 -3 0 0 0 0 0 0 -3 0 -3 -1 +1 0 0

0

0 0 0

-

3. Vevői követelések

16

ÖSSZES KÖVETELÉS Lejárt követelések DMJV 90 napon belül 91-180 nap 181 nap - 360 nap 361 nap - 720 nap 720 napon túl Egyéb 90 napon belül 91-180 nap 181 nap - 360 nap 361 nap - 720 nap 720 napon túl Le nem járt követelések Le nem járt követelésekből biztos befolyású Le nem járt követelésekből bizonytalan befolyású

könyv szerint 3 372 856 0 0 0 0 0 0 856 706 122 28 0 0 2 516

Tárgyév eredeti értékérték vesztés 13 848 1 7 669 1 0 0


VEVŐI KÖVETELÉSEK

Előző év eredeti értékérték vesztés 3 376 4 860 4 0 0

2005. évi Kiegészítő melléklet 4. Személyi jellegű ráfordítások és létszámadatok Személyi jellegű ráfordítások 10. Bérköltség Bér Teljes munkaidős összesen Fizikai dolgozó technikus, szakmunkás egyéb Szellemi dolgozó vezető ügyintéző, előadó, egyéb Nem teljes munkaidős összesen Fizikai dolgozó nyugdíjas részmunkaidős Szellemi dolgozó nyugdíjas részmunkaidős Megbízási díjak Tiszteletdíjak Egyéb bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések Végkielégítés Társaságot terhelő betegszabadság és táppénz Nyugdíjpénztári befizetések Biztosítások Saját gépkocsi használat költsége Étkezési hozzájárulás Napidíjak Dolgozóhoz kapcsolódó egyéb személyi jellegű kifiz. Természetbeni juttatások Munkáltatót terhelő SZJA Egyéb személyi jellegű kifizetések 12. Bérjárulékok Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék Egészségügyi hozzájárulás Munkaadói járulék Szakképzési hozzájárulás Rehabilitációs hozzájárulás Egyéb bérjárulék V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12)

Létszám Teljes munkaidős összesen Fizikai dolgozó technikus, szakmunkás egyéb Szellemi dolgozó vezető ügyintéző, előadó, egyéb munkatársak Nem teljes munkaidős összesen Fizikai dolgozó Szellemi dolgozó Létszám összesen

17

283 10 160 604

adatok e Ft-ban Eltérés +9 454 +11,2% +8 107 +10,8% +6 968 +9,4% +1 945 +20,0% +1 946 +24,9% -1 -0,1% +5 023 +7,8% +1 246 +5,2% +3 777 +9,3% +1 139 +176,9% +602 +459,5% 0 +602 +459,5% +537 +104,7% 0 +537 +104,7% +1 347 +13,7% 0 0 +4 891 +17,2% 0 +447 +61,7% 0 0 +463 +20,5% +240 +9,2% +155 +47,8% +1 880 +255,1% -2 480 -16,7% +1 062 +16,4% +3 124 +611,4% +2 302 +7,5% +1 120 +4,5% +639 +18,5% +236 +10,1% +244 +100,0% +53 +23,0% +10 +16 647 +11,6%

2004.12.31 2005.12.31 39 38 10 11 8 9 2 2 29 27 4 4 25 23 1 3 2 1 1 40 41

Eltérés -1 -2,6% +1 +10,0% +1 +12,5% 0 0,0% -2 -6,9% 0 0,0% -2 -8,0% +2 +200,0% +2 0 0,0% +1 +2,5%

Előző év 84 744 74 884 74 240 9 735 7 804 1 931 64 505 23 738 40 767 644 131

Tárgyév 94 198 82 991 81 208 11 680 9 750 1 930 69 528 24 984 44 544 1 783 733

131 513

733 1 050

513 9 860

1 050 11 207

28 502

33 393

724

1 171

2 256 2 609 324 737 14 863 6 478 511 30 711 24 939 3 453 2 333 -244 230

2 719 2 849 479 2 617 12 383 7 540 3 635 33 013 26 059 4 092 2 569

143 957

2005. évi Kiegészítő melléklet 5. Társasági adó és adózott eredmény levezetése Megnevezés I. a b c cs d g gy i j l ly m n ny o p r t u v II. a b d e gy h h j m n o p r III. IV. V. VI. VII. VIII. IX.

IV. a b X. XI. XII. XIII. VI.

Adózás előtti eredmény Elhatárolt negatív adóalapból a tárgyévben figyelembevett összeg Céltartalék felhasználása Környezetvédelmi kötelezettség fedezetére képzett céltartalék Terven felül értékcsökkenés tárgyévben visszaírt összege Adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés, kivezetéskori érték Kapott (járó) osztalék, részesedés Tulajdoni részesedést jelentő befektetés kivezetésekor elszámolt nyereség Szakképző iskolai tanuló után Volt munkanélküli, szakmunkástanuló foglalkoztatása után elszámolt TB járulék Képzőművészeti alkotás beszerzésére fordított összeg Véglegesen átvett pénzeszköz, támogatás, elengedett kötelezettség, térítés nélkül átvett eszköz bevétele Visszavásárol saját üzletrész, saját részvény bevonása következtében elszámolt bevétel Behajthatatlanná vált követelés, behajthatatlan követelésre befolyt összeg, követelésre visszaírt értékvesztés Követelésre tárgyévben elszámolt értékvesztés adótörvény szerint elismert összege (2004) Társasház, társasüdülő tulajdonostársainak közössége által a közös név alatt szerzett jöv. Könyvvezetés pénznemének változása következtében elszámolt átszámítási különbözet Korábbi évek bírságainak elengedése miatti bevételek Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége Adóellenőrzés, önellenőrzés miatt tárgyévben elszámolt bevétel Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása után Adóalapot csökkentő tételek összesen Céltartalék képzés Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés, kivezetéskori nettó érték Nem vállalkozási célú költség, ráfordítás Bírság, art. szerinti jogkövetkezmények (kiv. ha önellenőrzéshez kapcsolódik) Követelésekre elszámolt értékvesztés Behajthatatlan követelés adóévben leírt összege, adóévben elengedett követelés (2004) Behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés (2005) Kapott kölcsön, értékpapír kamata Ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre elszámolt értékvesztés Véglegesen átadott pénzeszköz, támogatás, átvállalt kötelezettség, térítés nélkül átadott eszköz nettó értéke Könyvvezetés pénznemének változása következtében elszámolt átszámítási különbözet Adóellenőrzés, önellenőrzés miatt tárgyévben elszámolt költség, ráfordítás Kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értékének Adóalapot növelő tételek összesen Adóalap összesen (I.-II.+III.) Társasági adó (IV. x 16 %) Adómentesség (20. par. (1) b) Adókedvezmények Előző évek módodítása(i) Társasági adó kötelezettség (V.-VI.-VII.+VIII.)

Megnevezés 13. par. szerinti adóalap (I.-II.+III.) 8. par. (1) n) szerinti összeg 13. par. (1) b)-d) szerint meghatározott összeg 13. par. szerinti adóalapot csökkentő tételek összesen (a+b) Önkéntes kölxsönös biztosítópénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás 13. par. szerinti adóalapot növelő tételek összesen 20. par. (5) szerinti adóalap (IV.-X.+XI.) 20. par. (5) szerinti adóalap után számított adó (XII. x 16%) Adómentesség (XIII. x kedvezményezett tevékenység aránya, 20. par. (1) b))

18

adatok e Ft-ban Előző év Tárgyév 7 742 14 097

8 673

11 041

4 470

6 812

110 4

3

13 257

17 856

8 553

10 430

7 4 110

109

9 383

5 995

18 057 12 542 2 007 390

16 534 12 775 2 044 842

10 1 627

1 202

Előző év Tárgyév 12 542 12 775 9 383 5 995 9 383

5 995

0 3 159 505 390

0 6 780 1 085 842

2005. évi Kiegészítő melléklet 6. Cash flow-kimutatás adatok e Ft-ban I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1-13. sorok) 1. Adózás előtti eredmény és más eredménytartalék változás ± 2. Elszámolt amortizáció + 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ± 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± 6. Szállítói kötelezettség változása ± 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± 8. Passzív időbeli elhatárolások változása ± 9. Vevőkövetelés változása ± 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ± 11. Aktív időbeli elhatárolások változása ± 12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) 13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14-16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése 15. Befektetett eszközök eladása + 16. Kapott osztalék, részesedés + III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow, 17-27. sorok) 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele + 18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele + 19. Hitel és kölcsön felvétele + 20. Hosszú lej. kölcsönök, bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + 21. Véglegesen kapott pénzeszköz + 22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) 23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése 24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26. Véglegesen átadott pénzeszköz 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú köt. változása ± IV. Pénzeszközök változása (I+II+III. sorok)

19

Előző év Tárgyév 37 289 34 677 16 675 4 356 4

15 767 10 013 -3

8 937 23 917 2 756 3 790 -17 510 -4 009 -1 627

6 427 2 259 17 642 -10 472 9 389 -15 143 -1 202

-14 381

-30 846

-14 381

-30 846

-8 101

4 092

831

5 762

-8 932

-1 670

14 807

7 923

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005.

A közhasznúsági jelentés tartalma: 1. Számviteli beszámoló (éves beszámoló mérlege, eredménykimutatása, kiegészítő melléklete, közhasznú eredménykimutatása, tájékoztató adatok) 2. A költségvetési támogatás felhasználása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. A cél szerinti juttatások kimutatása 5. A központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke 6. A közhasznú szervezet vezetői tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege 7. A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló

Rövid Tartalmi Beszámoló a Közhasznú Társaság Tevékenységéről I.

A Közhasznú Társaság rövid bemutatása

A társaság neve:

Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Társaság

Székhelye:

4028 Debrecen, Kassai út 28.

Tulajdonos:

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen, Piac u. 20.

Gazdálkodási forma:

Közhasznú Társaság

Közhasznúsági fokozat:

Kiemelten közhasznú

Jelentés időszaka:

2005.01.01 – 2005.12.31.

A társaság közhasznú tevékenységi körei: • • • •

Nevelés és oktatás, képesség fejlesztés, ismeretterjesztés Kulturális tevékenység Kulturális örökség megóvása Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével

A fentiekben felsorolt közhasznú tevékenységek keretei között a társaság kiemelt feladata az egyes debreceni kulturális nagyrendezvények megszervezése és lebonyolítása. II.

A közhasznú tevékenység rövid bemutatása

A társaság a tevékenységét az Alapító Okiratában, illetve a Közhasznúsági Megállapodásban foglaltak szerint végezte 2005-ben is. Az alábbi városi kulturális és egyéb rendezvényeket szerveztük és bonyolítottuk le sikeresen a beszámolási időszakban: Üzleti tervben szereplő rendezvények • • • • • • • •

Debrecen Város Bálja V. Debreceni Maskarádé XV. Debreceni Tavaszi Fesztivál és Tárlat III. Debreceni Költészeti Fesztivál Debreceni Tavaszi Autókiállítás XXIII. Magyar Sajtófotó Kiállítás 14. FAI Hőlégballon Európa Bajnokság és MOL Kupa Kiemelt gyermek és ifjúsági rendezvények o IV. Debreceni Diáktavasz

január 15. február 18-19. március 15.-április 15. április 13-15. május 6-8. május 20.-június 12. május 22-29. március 11.-május 6.

• • • • • • • • • • • •

o Városi Gyermeknap o XIV. Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Tal. o Sanofi-Aventis Egészségvár 76. Ünnepi Könyvhét Nyári Színházi Esték VII. Cívis Korzó VI. Debreceni Borkarnevál Városházi Zenés Esték 36. Debreceni Virágkarnevál 34. Debreceni Jazznapok Debreceni Őszi Autókiállítás VIII. Debreceni Őszi Fesztivál 34. Debreceni Irodalmi Napok Adventi Vasárnapok Boldog Úl Évet Debrecen 2006!

május 29. június 3-5. június 19. június 2-6. június 23.-július 16. július 8-31. augusztus 5-7. augusztus 8-13. augusztus 15-20. szeptember 8-11. október 7-9. október 15-30. november 16-19. nov. 27-dec. 18. december 30-31.

Az üzleti tervben nem szereplő rendezvények az alábbiak voltak: • • • • • • • • • • • • • • • • •

Március 15-i Ünnepség* Március 19-i Ünnepség* II. Debrecen Maraton* Irigy Hónaljmirigy koncert Apostol koncert* Duatlon Európa Bajnokság* Bajnok a LOKI! Kihívás Napja* VII. Debreceni Simonyi Napok* Kézilabda Diákolimpia Országos Döntő* Hit Gyülekezete* Jézus Fesztivál* DVSC – Manchester United mérkőzés kivetítése* Tűzoltókocsi átadása* Október 23-i Ünnepség* Idősek Hónapja Reformáció Ünnepe*

március 15. március 19. április 10. április 25. május 14. május 15. május 21. május 25. május 27-29. június 17. július 7. augusztus 7. augusztus 24. szeptember 6. október 23. október 27. október 30-31.

* Nem a Főnix Kht a rendezvényszervező, kulturális és technikai szolgáltatásokat végeztünk megrendelés alapján:

Az Apolló Moziban a város ismét sikeres pályázatának köszönhetően szerkezetének felújítására került sor.

a mozi tető

Az Apolló Mozi üzemeltetése a profilváltásnak megfelelően történt 2005-ben is. A normatív pályázat alapján, a mozi két kis termében art filmek vetítése folyik, a nagyteremben továbbra is a széles közönségsikerre számító filmek vetítése valósul meg. Társaságunk a közhasznú tevékenységeit segítő üzleti tevékenységét eredményesen végezte az elmúlt évben. A Főnix Csarnok üzemeltetése során a tervezettől több rendezvény valósult meg. A csarnokban és a parkolójában lezajlott rendezvények a beszámolási időszakban az alábbiak voltak:

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

ULEB Kupa mérkőzések Kosárlabda magyar bajnokság mérkőzései (12 alkalom) Arany Ászok Teremlabdarúgó Bajnokság Döntő Grúz Nemzeti Táncegyüttes műsora Autókiállítás Fuego IIHF Divízió I Jégkorong Világbajnokság IX. HAJDÚÉP Építési és Lakberendezési Szakkiállítás I. Férfi és Női Egyéni Tornász Európa Bajnokság Network konferencia Danubius Radio City Jehova tanúi konferencia Erős Emberek Olimpiája Magyarország-Litvánia kosárlabda mérkőzések K-1 Magyar Nagydíj TV2 Ring – Felix Promotion Boxgála ENERGOexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konf. David Copperfield PannonPipe Kupa Civitas Kiállítás FIBA Challange mérkőzések (3 alkalom) Cselgáncs Csapat EB Klezmer Band és Muzsikás Együttes Fittparádé Fire of Anatolia Ez nem ugyanaz Felkezetközi konferencia Teremcross Rómeó és Júlia The Irish Dance Experience Show Mi van a puttonyban? TEVA évzáró rendezvény NOX koncert E.ON Kézilabda Gála

január 4, 11. jan. 8.-dec. 10. január 30. február 19. március 13-14. március 18. április 17-23. május 6-8. június 2-5. június 17-19. június 24-25. július 1-3. július 23. augusztus 13-14. augusztus 19. szeptember 10. szeptember 27-29. október 6. október 7-9. október 14-16. okt. 19.-dec. 8. október 22. október 29. november 5. november 8. november 10. november 12-13. november 19-20. december 2-3. december 11. december 19. december 22. december 28. december 30.

A költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználást, a cél szerinti juttatásokat, a kapott támogatásokat, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatásokat táblázatokba foglalva részletezzük, a jelentéshez csatolva. Közhasznú eredménykimutatás Táblázatok

Debrecen, 2006. február 28. Makray Balázs ügyvezető

2 1 8 2 9 5 1 0 9 2 3 2 5 7 1 0 9 Statisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám)

Az egyéb szervezet megnevezése: Az egyéb szervezet címe:



KETTŐS KÖNYVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA

2 0 0 5 ÉV Sorszám a 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

A tétel megnevezése b A. Összes közhasznú tevékenység bevétele (1.+2.+3.+4.+5.) 1. Közhasznú célú működésre kapott támogatás a) alapítótól

Előző év c

adatok e Ft-ban Előző év(ek) helyesbítései d

Tárgyév e

623 107

629 412

395 757

446 073

395 310

446 073

b) központi költségvetéstől c) helyi önkormányzattól d) egyéb

447 51 564

17 317

175 786

166 022

B. Vállalkozási tevékenység bevétele

184 086

181 485

C. Összes bevétel (A.+B.)

807 193

810 897

D. Közhasznú tevékenység ráfordításai (1.+2.+3.+4.+5.+6.)

633 611

635 503

1. Anyagjellegű ráfordítások

433 963

418 415

2. Személyi jellegű ráfordítások

136 604

148 019

6 602

8 044

47 461

54 177

5. Pénzügyi műveletek ráfordításai

2 086

2 195

6. Rendkívüli ráfordítások

6 895

4 653

165 840

161 297

138 641

127 464

2. Személyi jellegű ráfordítások

7 353

12 585

3. Értékcsökkenési leírás

1 951

2 319

15 241

16 954

617

633

2 037

1 342

2. Pályázati úton elnyert támogatás 3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel 4. Tagdíjból származó bevétel 5. Egyéb bevétel

3. Értékcsökkenési leírás 4. Egyéb ráfordítások

E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai (1.+2.+3.+4.+5.+6.) 1. Anyagjellegű ráfordítások

4. Egyéb ráfordítások 5. Pénzügyi műveletek ráfordításai 6. Rendkívüli ráfordítások

2 1 8 2 9 5 1 0 9 2 3 2 5 7 1 0 9 Statisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám)


Az egyéb szervezet megnevezése: Az egyéb szervezet címe:


KETTŐS KÖNYVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA

2 0 0 5 ÉV Sorszám a 27. 28. 29. 30. 31.


Előző év

b

c

adatok E FT-ban Előző év(ek) helyesbítései d

Tárgyév e

799 451

796 800

G. Adózás előtti vállalkozási eredmény (C.-F.)

7 742

14 097

H. Adófizetési kötelezettség

1 627

1 202

16 619

18 986

-10 504

-6 091

F. Összes ráfordítás (D.+E.)

I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (B.-E.-H.) J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A.-D.)

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.

Keltezés:

A. Személyi jellegű ráfordítások 1. Bérköltség ebből: - megbízási díjak

160 604 94 198 513

- tiszteletdíjakdíjak 2. Személyi jellegű egyéb kifizetések

33 393

3. Bérjárulékok

33 013

B. A szervezet által nyújtott támogatások

2006. február 28. Az egyéb szervezet vezetője (képviselője)

KIMUTATÁS a költségvetési támogatás felhasználásáról 2005

Támogatást nyújtó neve DMJV DMJV DMJV DMJV DMJV DMJV DMJV DMJV DMJV ÉAFRT ÉAFRT ÉAFRT MMK MMK MMK NKÖM NKÖM NKÖM NKÖM NKÖM NKÖM NKÖM NKÖM NKÖM NKÖM összesen

Átvitel Felhasználás összege (e összege (e Ft) összege (e Ft) előző évi tárgyévi Ft) 29 277 költségek ellentételezése 29 277 29 277 költségek ellentételezése 29 277 17 340 Debrecen 2010 Programiroda 17 340 29 277 költségek ellentételezése 29 277 151 169 költségek ellentételezése 151 169 500 teniszpálya burkolat 500 157 733 költségek ellentételezése 157 733 20 000 Debrecen 2010 Programiroda 20 000 12 000 költségek ellentételezése 12 000 2 000 rendezvényszervezés 2 000 3 000 rendezvényszervezés 3 000 10 000 rendezvényszervezés 10 000 3 810 Art mozi 3 810 3 189 Art mozi 3 189 2 980 Art mozi 2 980 1 500 rendezvényszervezés 1 500 1 500 rendezvényszervezés 1 500 1 500 rendezvényszervezés 1 500 1 600 PR-kapcsolatok 1 600 900 mozigépek felújítása 88 812 150 rendezvényszervezés 150 300 rendezvényszervezés 300 500 rendezvényszervezés 500 350 rendezvényszervezés 350 400 rendezvényszervezés 400 480 252 4 500 458 890 16 862

támogatás időpontja 2005.01.24 2005.03.01 2005.03.07 2005.03.07 2005.03.18 2005.05.13 2005.06.17 2005.09.19 2005.12.29

2005.08.22 2005.10.25 2005.04.22 2005.04.22 2005.04.22 2005.04.25 2005.04.25 2005.09.09 2005.09.09 2005.10.05 2005.12.28

Felhasználás célja


Makray Balázs ügyvezető

KIMUTATÁS a vagyonfelhasználásról 2005

Megnevezés Induló tőke Tőkeváltozás Tőkeváltozás csökkenésére ható tényezők tevékenység tárgyévi vesztesége tevékenység tárgyévi vesztesége

Előző évi összeg (e Ft) 3 000 17 717

Mérleg szerinti eredmény Egyéb Saját tőke

Tárgyévi összeg (e Ft) 3 000 23 832

Változás % e Ft 0,0% 0 +34,5% +6 115

6 115

12 895

+110,9%

+6 780

26 832

39 727

+48,1%

+12 895



Megjegyzés

KIMUTATÁS a cél szerinti juttatásokról 2005

Juttatás megnevezése

Juttatás összege (e Ft) előző évi tárgyévi

Változás %

e Ft

Megjegyzés

Közhasznú tevékenység keretében nyújtott Pénzbeli juttatások összesen ebből: adóköteles adómentes Természetbeni juttatások összesen ebből: adóköteles adómentes

Egyéb (közhasznú célra) Összesen:

Juttatás megnevezése Egyéb cél szerinti, de nem közhasznú tevékenység keretében nyújtott pénzbeli juttatások nem pénzbeli juttatások

Egyéb (nem közhasznú célra) Összesen:

633 611 633 611

635 503 635 503

Juttatás összege (e Ft) előző évi tárgyévi

165 840 165 840

161 297 161 297

+0,3% +0,3%

+1 892 +1 892

közhasznú tevékenységgel kapcsolatban felmerült költségek, ill. ráfordítások

Változás %

-2,7% -2,7%



e Ft

-4 543 -4 543

Megjegyzés

nem közhasznú tevékenységgel kapcsolatban felmerült költségek, ill. ráfordítások

KIMUTATÁS a kapott támogatásokról 2005

Támogató megnevezése Központi költségvetési szerv Elkülönített állami pénzalap Helyi önkormányzat és szervei Települési önkormányzatok társulása Munkaügyi Központ Társadalmi szervezet Magánszemély Egyéni vállalkozó Jogi személyiségű gazdasági társaság ebből térírésmentes eszközátadás elszámolt bevétele Jogi személyiség nélküli társaság Közhasznú szervezet Szja 1%-a (APEH) Egyéb Összesen:

Támogatott cél

Támogatás összesen (e Ft) előző évi tárgyévi

Változás %

e Ft

rendezvényszervezés, moziüzemeltetés

51 564

17 317

-66,4%

-34 247

társaság működése

395 310

446 073

+12,8%

+50 763

-100,0%

-446 +7 866

foglalkoztatás segítése tárgyi eszköz beszerzés*

446

közhasznú tevékenység*

4 166

6 824

+63,8%

+2 658


3 366

3 504

+4,1%

+138


820

1 060

+29,3%

+240


604 452 910

1 997 481 137

+230,6% +6,2%

+1 393 +28 227

7 866

* A közhasznú eredménykimutatás 8. sorában szerepelnek



KIMUTATÁS a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatásokról 2005

Juttatás megnevezése Cél szerinti pénzbeli kifizetések Természetbeni juttatások szja mentes szja köteles Értékpapír-juttatások Tiszteletdíjak, megbízási díjak Költségtérítések Adott kölcsönök összege kamatmentes kölcsönök Egyéb juttatások Összesen:

Juttatás összege (e Ft) előző évi tárgyévi 8 000 64 64

9 031 89 89

Eltérés % +12,9% +39,1% +39,1%

67

8 064

9 187

+13,9%



e Ft +1 031 +25 +25 0 0 0 +67 0 0 0 +1 123

1

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS FŐNIX Rendezvényszervező Kht (4026. Debrecen, Hunyadi u. 1-3.) 2005. évi beszámolójának a vizsgálatáról. Címzett: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 4024. Debrecen Piac u 20. Elvégeztem a FŐNIX Rendezvényszervező Közhasznú Társaság 2005. december 31-i. éves beszámoló mérlegének, és eredmény kimutatásának, kiegészítő mellékletének - valamint a közhasznú eredmény kimutatásának és a tájékoztató adatok (továbbiakban: pénzügyi kimutatások) vizsgálatát, melyeket a gazdálkodó szervezet 2005. évi közhasznúsági jelentése tartalmaz. A éves közhasznúsági jelentés elkészítése az ügyvezetés feladata. Az én feladatom a pénzügyi kimutatások véleményezése könyvvizsgálatom alapján, valamint annak megítélése, hogy a közhasznúsági jelentés valamennyi dokumentumában közölt számviteli információk összhangban vannak-e a pénzügyi kimutatásokban foglaltakkal. Mint a társaság megválasztott és bejegyzett könyvvizsgálója, az Ügyvezetés által készített éves beszámolót megvizsgáltam, s a társaság könyvvezetéséről, beszámolójáról és gazdálkodásáról a következő tájékoztatást adom: 1. Megbízás és a vizsgálat lefolytatása: A beszámolási időszak könyvvizsgálatát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. a Számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek (közhasznú társaságok) beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII.19.) Kormány rendelet valamint az egyéb szakmai kiadványok útmutatásai alapján végeztem. Az ellenőrzéshez rendelkezésre álltak: A társaság 2005. évi közhasznúsági jelentése. Ezen belül: • számviteli beszámoló(Éves beszámoló mérlege ”A” változat, Éves beszámoló összköltségeljárással készített eredmény kimutatás „A” változat, kiegészítő melléklet, Közhasznú eredmény kimutatás, Tájékoztató adatok), • kimutatás a költségvetési támogatás felhasználásáról, • kimutatás a vagyon felhasználásáról, • cél szerinti juttatás kimutatása, • központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalapoktól ,helyi önkormányzatoktól és ezek szerveitől kapott támogatás mértékét tartalmazó kimutatás, • a KHT vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatásokról készült kimutatás, • az ügyvezetés közhasznú tevékenységről szóló beszámolója, • főkönyvi kivonat, főkönyvi számlalapok, analitikus nyilvántartások, leltárak, bankkivonatok, pénztárjelentések, szerződések és egyéb dokumentumok. A könyvvizsgálat az adóhatósági kapcsolatok tételes vizsgálatára nem terjedt ki. Beszámoló készítésének az időpontja: 2006. február 28. Könyvvizsgálat befejezésének az időpontja: 2006. március 29.

2 2. ) Könyvvezetés, beszámoló készítési kötelezettség A társaság a 224/2000.(XII.19.) Kormány rendelet szerint kettős könyvvitel vezetésére, és az 1. pont szerinti beszámoló készítésére kötelezett. A társaság főkönyvi könyvelését, beszámolóját, a cég munkatársai készítik el. A bérek számfejtése, valamint az adó és társadalombiztosítási elszámolások közvetlenül ugyancsak a társaságnál készülnek. A társaság számviteli politikája és számlarendje megfelel a Szt. előírásainak. A társaság a számviteli törvényben kötelezően előirt szabályzatokkal, rendelkezik. A társaság közhasznú beszámolójának mérlegét és eredmény kimutatását a kettős könyvvitel záró adataiból állították össze, melyek ellenőrzése során az alábbiakat tapasztaltam: 3.) A mérleg valódiságának ellenőrzése Eszközök A)Befektetett eszközök: I. Immateriális javak: Adatok:ezer Ft-ban Záró adat Telj % 2005.12.31. 0 0 0 • Alapítás-átszervezés aktivált értéke 0 0 0 • Kisérleti fejlesztés aktivált értéke 73 31 42.5 • Vagyoni értékű jogok(VÉJ) 1251 1711 136.8 • Szellemi termékek 0 0 0 • Üzleti vagy cégérték 0 0 0 • Immateriális javakra adott előlegek 0 0 0 • Immateriális javak értékhelyesbítése I. Immateriális javak 1324 1742 131.6 • A mérlegtételek állományi értékei, a főkönyvi nyilvántartással, a leltári értékekkel, valamint az analitikus nyilvántartások adataival egyezőek. Megnevezés

Nyitó adat 2004.12.31

II. Tárgyi eszközök: Adatok:ezer Ft-ban Megnevezés Nyitó adat Záró adat Telj % 4142 4541 109.6 • Ingatlanok és kapcsolódó VÉJ 9528 9873 103.6 • Műszaki berend., gépek, járművek. 6568 25889 394.2 • Egyéb berend.,felszerel,, járművek 0 0 0 • Tenyészállatok 0 0 0 • Beruházások, felújítások 0 0 0 • Beruházásra adott előlegek 0 0 0 • Tárgyi eszközök értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök 20238 40303 199.2 • A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának elszámolása a hatályos Tao.tv-ben rögzített kulcsok alapján történt, melynek helyességét ellenőrző számításokkal is kontrolláltam. • A Társaság a számviteli törvény előírásainak megfelelően terv szerinti értékcsökkenésként számolta az 50 e Ft egyedi beszerzési érték alatti (kis értékű) tárgyi eszközöket. • A könyvvizsgálat megállapította, hogy az eszközcsoportokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások megfelelnek a hatályos számviteli előírásoknak.

3 •

A mérlegtételek állományi értékei, a főkönyvi nyilvántartással, a leltári értékekkel, valamint az analitikus nyilvántartások adataival egyezőek. Az immateriális javak és tárgyi eszközök leltározását a Szt. előírásai és a belső szabályozáshoz igazodóan- az év végi fordulónapon meglévő vagyontárgyak tényleges mennyiségi felvételével végezték, amely során leltári eltérést nem állapítottak meg. III. Befektetett pénzügyi eszközök: (A mérlegtétel állományi adatot nem tartalmaz.) A. Befektetett eszközök összesen

Adatok:ezer Ft-ban 42045 195.0

21562

B.) Forgóeszközök: I. Készletek: Adatok:ezer Ft-ban Megnevezés Nyitó adat Záró adat Telj % 6513 4341 66.7 • Anyagok 2311 2317 100.3 • Áruk I. Készletek összesen 8824 6658 75.7 • A készletek értéke, az anyagkészleteket, valamint a kereskedelmi árukat tartalmazza. • A zárókészlet állományi adatai a megfelelő főkönyvi számlák záró egyenlegeivel, az analitikus nyilvántartások, illetve a leltári értékekkel egyezőek. • A készletek nyilvántartási árait a belső szabályzatban rögzített módon állapították meg. • A társaság a készlet beszerzéseit beszerzési áron tartja nyílván, s a felhasználását FIFÓ módszerrel számolja el. II. Követelések: Adatok:ezer Ft-ban Megnevezés Nyitó adat Záró adat Telj % 3372 13847 410.7 • Vevők 26152 18929 72.4 • Egyéb követelések II. Követelések 29524 32776 111.0 • Az állományi érték a vevőkövetelések, valamint az egyéb rövid lejáratú követelések értékét (benne az áfa követeléseket) tartalmazza. • A mérleg tétel állományi értékei a megfelelő főkönyvi számlák egyenlegeivel illetve az ahhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások értékével (egyeztetésekkel) egyezőek. III. Értékpapírok: (A mérlegtétel állományi adatot nem tartalmaz.) IV. Pénzeszközök: Megnevezés Nyitó adat 183 • Pénztár, csekkek 41218 • Bankbetétek IV. Pénzeszközök összesen 41401 • A mérlegtétel záró állományi értéke a pénztár és egyenlegeit tartalmazza.

Adatok:ezer Ft-ban Záró adat Telj % 258 141.0 49066 119.0 49324 119.1 a bankbetétek főkönyvi számlák

4 •

A főkönyvi számlák záró egyenlegei a kapcsolódó dokumentumokkal (pénztárjelentések, bankkivonatok) megegyeztek. Adatok:ezer Ft-ban B. Forgóeszközök összesen 79749 88758 111.3 C) Aktív időbeli elhatárolások: Megnevezés • Bevételek aktív időbeli elhatárolása •

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhat.

•

Halasztott ráfordítások

C) Aktív időbeli elhatárolások összes:

Nyitó adat 2154 7995 0 10149

Adatok:ezer Ft-ban Záró adat Telj % 661 30.7 24631 308.1 0 0 25292 249.2

A számviteli törvény 32. § (1) értelmében, aktív időbeli elhatárolásként - elkülönítetten – mutatták ki a mérlegben az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. FORRÁSOK Saját tőke: Adatok:ezer Ft-ban Nyitó adat Záró adat Telj % 3000 3000 100.0 II. Jegyzett de még be nem fizetett tőke (-) 0 0 0 III. Tőketartalék 0 0 0 IV Eredménytartalék 17717 23832 134.5 V. Lekötött tartalék 0 0 0 VI. Értékelési tartalék 0 0 0 VII. Mérleg szerinti eredmény 6115 12895 210.9 D. Saját tőke összesen 26832 39727 148.1 • A jegyzett tőke mérlegtétel állományi értéke a társaság Alapító Okiratában elfogadott törzstőke összegével egyező. • Az eredmény tartalék mérlegtétel adata az elmúlt időszak felhalmozott adózás utáni eredményét tartalmazza. • A tárgyévi eredmény a jelentés 2.a. és 2.b. sz. mellékleteiben szereplő Eredmény kimutatás megfelelő adatával megegyezett. Megnevezés I. Jegyzett tőke

E) Céltartalékok: (A mérlegtétel állományi adatot nem tartalmaz.)

F) Kötelezettségek: Megnevezés

Nyitó adat

Adatok:ezer Ft-ban Záró adat Telj %

5 I. Hátra sorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek • Vevőktől kapott előlegek • Szállítók • Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek

0 0 1950 23488 23596 49034

0 0 100 29915 27705 57720

0 0 5.1 127.4 117.4 117.7

F) Kötelezettségek összesen 49034 57720 117.7 • A szállítói kötelezettségek vizsgálatát az analitikus nyilvántartással történő egybevetéssel kontrolláltam, ahol az adatok egyezőségét tapasztaltam. • A rövid lejáratú kötelezettségek a szállítói kötelezettségeken túl a költségvetési elszámolásokkal kapcsolatos adó és egyéb járulékfizetések elszámolásait tartalmazzák, ahol valamennyi tétel, leltárakkal (egyeztetésekkel) megfelelően alátámasztott. G. Passzív időbeli elhatárolások: Megnevezés • • •

Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív. id. elh Halasztott bevételek

G)Passzív időbeli elhatárolások össz:

Nyitó adat 4658 14715 16221 35594

Adatok:ezer Ft-ban Záró adat Telj % 25405 545.4 11610 78.9 21633 133.4 58648 164.8

A társaság a Szt. 44. § (1) a.-b.) pontjai alapján passzív időbeli elhatárolásként elkülönítetten mutatta ki: • • •

a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, (bevételét) képezi, a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra, elszámolásra, valamint halasztott bevételként a Szt.45. §.(1) és (2) bekezdésekben foglaltak alapján a térítés nélkül átvett továbbá a fejlesztési célra kapott támogatások –értékcsökkenési leírással még nem ellentételezett- eszközök értékét.

Az ESZKÖZÖK és FORRÁSOK egyező záró értéke: 156095 e Ft. A beszámolási időszak közhasznú beszámolójának a mérlegét a könyvvizsgálói jelentés 1.sz. melléklete tartalmazza. 4. Az eredmény-kimutatás ellenőrzése: A társaság összköltség eljárással készített „A” Eredmény kimutatást köteles összeállítani, amelynek részletes tábláját a jelentés 2.sz. melléklete tartalmazza:

6

Megnevezés I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek III. sorból visszaírt értékvesztés

IV. Anyag jellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások VII. sorból értékvesztés

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredmé-nye(I.+III.- IV.-V.-VI.-VII.) B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozói eredmény (A+,-B)

D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény Le: - adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény •

•

•

Előző év 352866 0 448828

Adatok: ezer Ft-ban Tárgyév Telj % 331389 93.9 0 0 468425 104.4

0

0

0

572604 143957 8553 62702

545879 160604 10363 71131

95.3 111.6 121.2 113.4

4

0

0

13878

11837

85.3

-1401 12477 -4735 7742 -1627 6115 0 6115

2340 14177 -80 14097 -1202 12895 0 12895

-167.1 113.6 1.7 182.1 73.9 210.9 0 210.9

A mintavételes ellenőrzése során megállapítottam, hogy a bevételek és kiadások (ráfordítások) összegei a megfelelő főkönyvi számlák egyenlegeivel egyezőek. A számlához kapcsolódó analitikus nyilvántartások, és egyéb dokumentumok vizsgálata során eltérést nem tapasztaltam. A bérösszesítők és a kapcsolódó elszámolások rendszeresen ellenőrzésre kerülnek. A Szt. 86. §.(4) bekezdésében foglaltak alapján rendkívüli bevételként számolta el a társaság a halasztott bevételként elszámolt összegből a 45. §.(2) bekezdése szerint kapcsolódó költségek, ráfordítások (értékcsökkenési leírás) ellentételezésére megszüntetett összeget. Rendkívüli ráfordításként számolta el a társaság a Szt. 86.§. (7)c. bekezdésének megfelelően a véglegesen (ingyenesen) átadott pénzeszközeit.(pl. Virágkarnevál SMSjátékának kiosztott nyereményeit.)

Közhasznú eredmény kimutatás: Bevételek Megnevezés A. Közhasznú tevékenység bevétele B. Vállalkozási tevékenység bevétele C. Összes bevétel Ráfordítások (költségek).

Előző év 623107 184086 807193

Adatok: ezer Ft-ban Tárgyév Telj % 629412 101.0 181485 98.6 810897 100.5

Megnevezés D. Közhasznú tevékenység ráfordításai E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai F. Összes tevékenység költségei

Előző év 633611 165840 799451

Adatok: ezer Ft-ban Tárgyév Telj % 635503 100.3 161297 97.3 796800 99.7

7

• • • • •

A közhasznú tevékenység bevételei tartalmazzák a közhasznú célra kapott támogatásokat (pl. alapítótól, az egyéb támogatásokat, a pályázati úton elnyert támogatásokat, a közhasznú tevékenységből származó, valamint az egyéb bevételeket.). A vállalkozási tevékenység bevételei között számolták el a külső megrendelők felé teljesített üzletszerű gazdasági tevékenységével (hirdetéssel, reklámmal, bérbeadással, kereskedelmi tevékenységével) kapcsolatos szolgáltatások árbevételét. A vállalkozási tevékenységből származó árbevétel aránya az összes bevételhez viszonyítottan 22.38 %. Az elszámolások mintavételes ellenőrzése során megállapítottam, hogy a bevételek és kiadások összegei a megfelelő főkönyvi számlák egyenlegeivel egyezőek. A főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások, és egyéb dokumentumok vizsgálata során eltérést ugyancsak nem tapasztaltam.

Adózás előtti eredmény, adófizetési kötelezettség meghatározása: A közhasznú társaság a társasági és osztalékadó tv. alá tartozó szervezet, ugyanakkor a törvény elismeri, és adómentessé teszi a közhasznú tevékenységet. A Tao.tv.13.§-ában külön adóalapot határoz meg a közhasznú társaságok számára, másrészt a 6.sz. melléklet. C. pontja tartalmazza a kedvezményezett tevékenységet. A társaság adóalapja a beszámoló részét képező eredmény kimutatásban kimutatott közhasznú és a vállalkozási tevékenységből elért eredmény, amelyet a tv. 7.-8. §-inak a korrekciós (növelő és csökkentő) tételeivel kell korrigálni.(A tv. adózás alá vonja az adómentes vagyon közcélok alóli kivonását is.)A korrigált adózás előtti eredmény (adóalap) 16 %-a a társasági adó. A társaságnak nem kell megfizetni a társasági adót az adóalap azon része után, amelyet a közhasznú tevékenységből elért bevétel képvisel az összes bevételen belül. (Közhasznú bevételek aránya az összes bevételen belül: 77.62 %.) A társaságnak a beszámolási időszakban 1202 ezer Ft társasági adófizetési kötelezettsége keletkezett. d./ A tárgyévi mérleg szerinti eredmény 12895 e Ft ,amely az Eredmény kimutatások megfelelő adataival megegyező. 5.) Kiegészítő melléklet vizsgálata A Szt.88.§.(1) bekezdésének értelmében a kiegészítő mellékletben azok a számszerű adatok és szöveges magyarázatok kerültek bemutatásra, amelyek a törvény előír, valamint amelyek a közhasznú társaság vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonos Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata számára- a mérlegben és az eredmény kimutatásban szereplő adatokon túlmenően- szükségesek

8 A könyvvizsgálat során megállapítottam, hogy a kiegészítő melléklet, mint a beszámoló szerves része, tartalmazza azokat az adatokat, amelyeket a számviteli törvény, illetve a társaság számviteli politikája is meghatároz. A kiegészítő mellékletben szereplő számszerű és szöveges információk a beszámoló egyéb részeivel (Mérleg és eredmény kimutatás) összhangban vannak. 6.) Üzleti jelentés vizsgálata A társaságnak az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni. A könyvvizsgálat megállapította, hogy az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van. 7.)Közhasznúsági jelentés egyéb elemeinek a vizsgálata: A társaság a közhasznú szervezetekről szóló hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően elkészítette a közhasznúsági jelentését. Az egyes dokumentumok a törvény előírásainak megfelelően tartalmazzák a szükséges információkat, amelyek a számviteli beszámoló tábláival is összhangban vannak. 8.) Folytonosság számviteli elvének a betartása. A könyvvizsgálat során megállapítottam, hogy a beszámoló ”Előző év ”mérleg és eredmény kimutatás adatai megegyeztek a 2004 év záró mérleg és eredmény kimutatás megfelelő adataival. 9.) Független könyvvizsgálói jelentés hitelesítő záradéka: A FŐNIX Rendezvényszervező Közhasznú Társaság által készített 2005. január 1-től 2005. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó közhasznú beszámolót felülvizsgáltam, ahol az eszközök és a források egyező végösszege 156095 e Ft, mérleg szerinti eredménye (nyeresége) 12895 e Ft. A könyvvizsgálatot a Magyar Könyvvizsgálati Standardok és Magyarországon a könyvvizsgálatra vonatkozó érvényes törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottam végre. A fenti szabványok értelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén kellő bizonyosságot szereztem arról, hogy a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak lényeges hibás állításokat. A könyvvizsgálat magában foglalta a pénzügyi kimutatások tényszámait alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló vizsgálatát. Emellett tartalmazza az alkalmazott számviteli alapelvek és a pénzügyi kimutatások bemutatásának értékelését. A közhasznúsági jelentés valamennyi dokumentumával kapcsolatos munkám a fent említett területre korlátozódott.

9 Meggyőződésem, hogy munkám megfelelő alapot nyújtott a könyvvizsgálói vélemény (záradék) megadásához. A jelentésben foglaltak alapján a társaság éves beszámoló mérlegét minősítés nélküli záradékkal láttam el. Hitelesítő záradék: A könyvvizsgálat során a társaság éves beszámolóját, közhasznú eredmény kimutatását, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságát szereztem, hogy az éves beszámolót (közhasznú eredmény kimutatást) a számviteli törvényben és a számviteli elvek szerint készítették el. Az éves beszámoló a Közhasznú Társaság 2005. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés, valamint a közhasznúsági jelentés egyéb tábláinak adatai, az éves beszámoló adataival összhangban vannak.

Debrecen 2006. március 29. Reszler György bejegyzett könyvvizsgáló Könyvizsg.ig.sz:001481. Mellékletek felsorolása: 1.sz.melléklet: Mérleg 2.a.sz.melléklet: Eredmény kimutatás (egyszerűsített éves beszámoló összköltségeljárással) 2.b. sz. melléklet: Eredmény kimutatás (közhasznú) 3.sz.melléklet: Teljességi nyilatkozat Jelentés készült: 4 példányban Jelentést kapják: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere, FB Elnöke, KHT Ügyvezetője Irattár

3.sz.melléklet

10

TELJESSÉGI NYILATKOZAT Közhasznú társaság neve, címe: Főnix Rendezvényszervező Kht. 4028 Debrecen, Hunyadi u. 1-3. A közhasznú társaság 2005. december 31-i Közhasznú Beszámolója (Éves beszámoló mérlege, eredmény kimutatása, kiegészítő melléklet, közhasznú eredmény kimutatás, tájékoztató adatok) könyvvizsgálatával kapcsolatban, annak érdekében, hogy a beszámoló a 2000. évi C. törvénnyel ("Számviteli Törvény"),valamint a 224/2000. (XII. 19.) Kormány rendelettel való megfeleléséről véleményt alkothassanak, igazoljuk, hogy a legjobb tudásunk és meggyőződésünk szerint képviseltük a könyvvizsgálat során az alábbiakban foglaltakat: 1. Felelősek vagyunk az éves beszámolónak a Számviteli Törvénynek és Kormány rendeletnek megfelelően nyilvántartott adatokból történő összeállításáért, a könyvelésért, a beszámolónak a vonatkozó hatályos jogszabályokkal és a tényekkel való megfeleléséért, valamint azért, hogy a beszámoló megbízható képet ad a társaság nettó eszközeiről, valamint pénzügyi helyzetéről hű és valós képet mutat. 2. Minden pénzügyi nyilvántartást és ehhez kapcsolódó adatot az Ön rendelkezésére bocsátottunk és minden olyan tranzakcióról informáltuk Önt, amelyeknek a beszámolóra hatása lehet. 3. a) Nem történt szándékos mulasztás a vezetés, illetve azon alkalmazottak részéről, akik meghatározó szerepet töltenek be az ügyviteli-számviteli folyamatok rendszerében. b) Nem történt szándékos mulasztás azon más dolgozók részéről sem, akik lényegesen befolyásolhatnák a beszámoló adatait. c) A felügyeleti szervünkkel történt egyeztetés során, ezen szerv részéről nem történt a pénzügyi jelentések hiányosságaira, nem egyezőségére vonatkozó, a pénzügyi beszámolóra lényeges hatást gyakorló visszajelzés. 4. Nincs olyan tervünk vagy szándékunk, amelyet nem hoztunk volna tudomásukra, és amely lényegesen befolyásolná eszközeink és forrásaink besorolását vagy könyv szerinti értékét. 5. Az alábbi ügyletekkel kapcsolatban minden információt az Ön rendelkezésére bocsátottunk: a) A velünk szerződéses jogviszonyban álló ügyfelekkel szemben fennálló tartozások és követelések, beleértve az értékesítést, beszerzéseket, átutalásokat, b) Pénzintézetekkel kötött megállapodások, beleértve a pénzeszközök egyenlegével kapcsolatos korlátozásokat, 6. a) Nem fordult elő jogszabályi előírások, illetve belső rendelkezések megszegése, illetve esetleges megszegése, melyek hatásának a beszámolóban szerepelniük kellene. b) Nincs tudomásunk egyéb bárminemű lényeges tartozásról vagy követelésről, amely jelentősen befolyásolná társaságunk pénzügyi helyzetét. 7. Nincsenek a társaságunkkal szemben olyan nem érvényesített igények, amik jogi képviselőnk véleménye szerint érvényesíthetők lennének. 8. A számviteli nyilvántartás, ami a beszámoló alapja, pontosan és megbízhatóan, megfelelő részletességgel tükrözi társaságunk ügyleteit. 9. Társaságunk megfelelő jogcímmel rendelkezik valamennyi tulajdonában lévő eszköz felett, azokat jelzálog nem terheli. 10. Szerződéseink mindazon szempontjainak eleget tettünk, melyek nem teljesítés esetén lényegesen befolyásolnák a költségvetési beszámolót. 11. Nem történt olyan törvényszegés vagy szabálysértés, melynek hatása a, Számviteli törvény (Kormány rendelet) előírásaival összhangban készült beszámolóban mutatkozhatna. 12. Az ügyvezetés megerősíti, hogy a társaságnak a tárgyidőszak végén az Art. szerinti köztartozása nem volt. 2006. március 29. Makray Balázs ügyvezető

1520

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 97/2006. (V. 25.) határozata

A Közgyűlés a Kulturális Osztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdése alapján, tekintettel a 277/2005. (XI. 17.) Kh. határozat 17. pontjára elfogadja a Debreceni Sportcentrum Szolgáltató Közhasznú Társaság tájékoztatóját a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Sportiskolája Kht-n belüli szervezeti tagolódásáról, működési rendjéről és szakosztályainak köréről, a melléklet szerint.

Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


Tájékoztató a Sportiskola, Kht-n belüli szervezeti tagolódásáról, működési rendjéről és szakosztályainak köréről

Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének 277/2005.(XI.17.) Kh. határozata szerint, a korábban részben önálló gazdálkodású költségvetési szervként működő Városi Sportiskola (DSI), 2006. január 01-től, a Debreceni Sportcentrum Kht. szervezetén belül működik. A Kht. a döntést követően felkészült az SI fogadására. A működéséhez szükséges irodai helyiségeket felújítottuk, a szükséges bútorok nagy részét beszereztük. 2005. december 30-án az SI valamennyi munkatársának részvételével összevont megbeszélést tartottunk. Az értekezlet keretében ismertettük az új-esztendő legfontosabb feladatait, a sportiskola nevelési-képzési célkitűzéseit. 2006. januárjában a Kht. éves ÜZLETI TERVÉBEN részletesebben is megfogalmaztuk a Sportiskola stratégiai és a 2006. évi cél-feladatait. (1. sz. melléklet) Az éves üzleti tervünkben bemutattuk a Sportcentrum Kht. és a Sportiskola integráció utáni szervezeti felépítését. (2. sz. melléklet.) A Kht. 2006. évi Üzleti tervét a Közgyűlés a 2006. február 16 -i ülésén megtárgyalta és elfogadta [24/2006. (II.16.) Ö.h.]. Ezt követően a szervezeti rendszer változásához igazodva, a hatékonyabb munka érdekében, a Kht. Szervezeti és Működési Szabályzatát módosítottuk, illetve kiegészítettük. Az integráció után, az egyik legfontosabb célkitűzésünk az volt, hogy biztosítsuk a folytonosságot, a szakmai munkák ne sérüljenek, a szakosztályok zökkenőmentesen folytassák a felkészítő munkájukat, és vegyenek részt 2006. év bajnokságaiban. A célkitűzés maradéktalanul teljesült. Igaz, az SI néhány munkatársának nem volt egyszerű az átállás. Az intézmény típusú munkavégzés után, a közhasznú társaság keretein belüli munka egyszerre jelentett új módszert, lehetőséget és persze kihívást is, elsősorban a gazdálkodással összefüggő feladatokban. Új helyzet állt elő az irányítás és szervezeti rendszer módosulásával, a sportszakmai feladatokkal közvetlenül is összefüggő tervezési, szervezési és ellenőrzési munkák terén is. Módosult a Sportiskola elsőszámú vezetőjének is a feladat- és felelősségrendszere. Ezt a funkció új nevével is jelezni kívántuk. Az SI munkáját a szakmai igazgató irányítja közvetlenül. Feladata és felelőssége tehát elsősorban a szakmai munkával, annak legfontosabb elemeivel (a felkészülés tervezése, az edzésvezetés, versenyeztetés) kapcsolatos. A korábbi időszakhoz képest, kiemeltebb és C:\KGY20060525\Kht tájékoztató_melleklet.doc 1. oldal, összesen: 4

lényegesen fontosabb feladata lett, az ezzel összefüggő munkák tervszerű és rendszeres ellenőrzése. Ennek természetes következményeként a szakmai igazgató gyakorló edzői munkát a már nem végezhet! A 2006. év kezdetekor megfogalmazott célkitűzéseink egyike szellemében (folytonosság, megújjúlás, változtatás), az SI valamennyi –korábbi- szakosztálya folytathatta a munkáját a Kht. keretein belül is. Ekkor vált számunkra is egyértelművé, hogy a két jeges sportág (jégkorong, műkorcsolya), amelyik szakembereit az SI még 2005-ben alkalmazta közalkalmazottként, még nem igazolt le egyetlen tehetséget sem. A folyamatban lévő bajnoki rendszerek, illetve mindezek költségvonzatai miatt, a két sportág legfiatalabb és jelenleg más sportszervezetekbe igazolt gyerekeinek a hozzánk történő igazolására 2006. május 31-éig kerül sor. A folyamatban lévő munkákkal párhuzamosan, készülünk az úszó szakosztály beindítására (2006. szeptember 01-) Igaz ennek nincsenek meg jelenleg a személyi és anyagi feltételei, de az egyértelmű, hogy az ország legkorszerűbb sportuszodájának elkészülte után, az un. „medencés” sportágakkal is foglalkozni kell. Különösen akkor, ha figyelembe veszzük, hogy az úszás a „legsportiskolásabb” sportág, hisz 18-19 éves korig, már világklasszisokat is képes nevelni. 2006-ban más sportág felvételét a sportiskola keretei közé nem tervezzük. Szeretnénk ugyanakkor, ha a birkózás is bekerülhetne rendszerünkben. Ennek legkorábbi időpontja, 2007. január 01.

a

sportiskolai

A fentiek alapján az DSC-SI sportági szakosztályait a 3. sz. mellékletben mutatjuk be.

Debrecen, 2006. március 30.

Orendi Mihály ügyvezető igazgató

C:\KGY20060525\Kht tájékoztató_melleklet.doc 2. oldal, összesen: 4

1. sz. melléklet A DSC-SPORTISKOLA LEGFONTOSABB CÉL- FELADATAI Az integrációval nagyszerű feladattal és hatalmas felelőséggel gazdagodott a Kht. eddigi színes és eredményes portfóliója. 2006. évi munkánkat a FOLYTONOSSÁG-MEGÚJHODÁS-VÁLTOZTATÁS! elve és módszere vezeti. Támaszkodunk a Sportiskola 43 éves tradicionális és eredményes szokásaira, zökkenőmentesen kívánjuk folytatnia 2005-2006. évi bajnokságokat és az éves felkészülést. Az esztendő első félévében új, konkrét és egymás érdekeit kölcsönösen figyelembevevő „TEHETSÉG KÖZPONTÚ” szerződéseket kívánunk kötni az SI „fogadó sportszervezeteivel és legfontosabb stratégiai partnereivel! Létrehozzuk a SPORTISKOLAI TÁRSADALMI TANÁCSOT (STT) amely a gazdasági, nevelési, és sportszakmai kérdésekben fogja segíteni, az SI-ben folyó munkát! 2006. május 31-ig elkészítjük a SPORISKOLA STRATÉGIÁJÁT (2006-2008), amely iránymutatást fog adni céljaink, terveink, feladataink elvégzéséhez. Az esztendő első napjától törekszünk arra, hogy az SI szakemberei, az SI legfőbb célkitűzése szerint végezzék a napi, a heti, a havonkénti és az éves szakmai munkájukat.

Stratégiai célunk: „Olyan tehetséges fiatalokat nevelni és képezni, akik felnőtt korban képesek lesznek nemzetközi és hazai élvonalbeli eredmények elérésére DEBRECENI SZÍNEKBEN!!!” -O-O-O2. sz. melléklet

Sportcentrum Kht. Szervezeti felépítése Sportcentrum Kht. felépítése 2006.Szervezeti jan. 0101-től 2006. jan. 0101-től

Sportszakmai Sportszakmai referens referens

Ügyvezetés Ügyvezetés

Iroda, Iroda,titkárság titkárság Iroda, Iroda,titkárság titkárság SI adminisztrá adminisztrátor SI adminisztrá adminisztrátor

Üzemeltetési Üzemeltetési és Üzemeltetési ésFejlesztési Fejlesztési Üzemeltetési Osztály és Fejlesztési Osztály és Fejlesztési Osztály Osztály

Gazdálkodási Gazdálkodási Gazdálkodási Gazdálkodási Osztály Osztály Osztály Osztály

SI gazdasá gazdasági munkatá árs munkat SI gazdasá ági gazdas munkatá munkatárs

Szervezési Szervezésiés és Marketing Szervezési és Marketing Szervezési és Osztály Marketing Osztály Marketing Osztály Osztály

Sporthotel Sporthotel Sporthotel Sporthotel

Sportiskola Sportiskola Sportiskola Sportiskola

SI szervezé szervezési munkatá árs munkat SI szervezé ési szervez munkatá munkatárs SI gkgk-i vezető vezető SI gkgk-i vezető vezető

Az Osztályok, az Igazgatóságok és az Iroda, mellérendelt kapcsolatban állnak egymással Az Osztályok, az Igazgatóságok és az Iroda, mellérendelt kapcsolatban állnak egymással


3. sz. melléklet

DSC-SI SZAKOSZTÁLYAI 2006. JANUÁR 01-

Csapat

Egyéni

sportágak

sportágak

Jégkorong

Atlétika

fiú

lány-fiú

Kézilabda

Cselgáncs

lány

lány-fiú

Kézilabda

Műkorcsolya

fiú

lány-fiú

Kosárlabda

Tollaslabda

lány

lány-fiú

Kosárlabda

Triatlon

fiú

lány-fiú

Labdarúgás

Úszás lány-fiú ?

fiú

2006-09-01-

Bírkózás lány-fiú ? 2007-01-01-


1525

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 98/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdése, valamint a módosított 18/1994. (V. 2.) Kr. sz. rendelet 12. § (2) bekezdés alapján, az 1993. évi LXXVIII. törvényre tekintettel 1./ módosítja az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások értékesítésre történő kijelöléséről szóló 221/2005. (IX. 15.) Kh. határozat (a továbbiakban: Határozat) 2./ pontját az alábbiak szerint: „2./ 2005. október 1. napjától 2007. február 28. napjáig elidegenítésre kijelöli az 1., 2., 3., 4/A., 4/B. és 4/C. számú mellékletekben felsorolt önkormányzati tulajdonú bérlakásokat a bentlakó bérlő részére.” 2./ Módosítja a Határozat 3./ és 5./ pontjában szereplő határidőt 2006. november 30-ra. 3./ Felkéri a Cívis Ház Rt. vezérigazgatóját, hogy a bérlőket értesítse a határidő módosításáról. Határidő: Felelős:

folyamatos a polgármester a Cívis Ház Rt. vezérigazgatója



DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 99/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a Vagyonkezelési Osztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdése, továbbá a 18/1994. /V. 2./ Kr. rendelet 18. §-a alapján: 1./ az ingatlanok rendeltetésének megváltoztatását követően értékesítésre kijelöli DMJV Önkormányzat tulajdonában levő 8240/A/4 hrsz-ú 44m2 alapterületű, valamint a 8240/A/5 hrsz-ú 39m2 alapterületű, a valóságban Debrecenben, a Hatvan u. 35. sz. alatt található ingatlanokat.

1526

2./ Felkéri a Vagyonkezelési Osztály vezetőjét, hogy az értékesítésről szóló döntést készítse elő, és terjessze a Tulajdonosi Bizottság elé. Határidő: Felelős:

a rendeltetés megváltoztatását követően azonnal Vagyonkezelési Osztály vezetője, Cívis Ház Rt. vezérigazgatója



DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 100/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a Vagyonkezelési Osztály vezetőjének előterjesztésére a 18/1994. (V. 2.) Kr. sz. rendelet 2/A. § (1) bekezdésében és a 9/B. § (1) bekezdésében foglaltak alapján 1./ Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képező Debrecen, 6261/A/50 hrsz-ú, a valóságban Hajnal u. 6. sz. II. emelet 12. sz. alatti 39 m2 hasznos alapterületű társasházi lakást egyenértéken elcseréli Sápi Levente Máté (Debrecen, Hajnal u. 6. sz. I. emelet 6. sz. ) tulajdonában lévő 6261/A/44 hrsz-on nyilvántartott, a valóságban Debrecen, Hajnal u. 6. sz. I. emelet 6. sz. alatti 41 m2 hasznos alapterületű lakásra a jelenlegi állapotukban, az értékbecslők által meghatározott 5.947.500.-Ft forgalmi értéken. 2./ Felkéri a Vagyonkezelési Osztály vezetőjét a csereszerződés előkészítésére, és felhatalmazza a Polgármestert a csereszerződés aláírására. Határidő: Felelős:

azonnal az előkészítésért: a Vagyonkezelési Osztály vezetője az aláírásért: a polgármester



1527

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 101/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a Vagyonkezelési Osztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és (2) bekezdése, a 80. § (1) bekezdése, valamint a 13/2001. (IV. 27.) Kr. rendelet 5. § (1) bekezdés b./ pontja alapján, tekintettel a 159/2003. (IX. 11.) Kh. határozatra 1./ a Monti ezredes u. 3. szám alatti 6847 hrsz-ú ingatlannak DMJV Önkormányzata tulajdonában lévő, egykor a Debreceni Hőszolgáltató Rt. irodájaként funkcionáló 150 m2 alapterületű pincehelyiséget árverés nélkül bérbe adja a Debreceni Súlyemelő és Fitness Club (4027 Debrecen, Nyár u. 13., elnöke: Szabó Elemér) részére 20,- Ft/m2/hó + ÁFA kedvezményes bérleti díjért, 2006. július 1. napjától határozatlan időtartamra, cserehelyiség biztosítása nélkül, tekintettel arra, hogy az Egyesület önkormányzati feladatot lát el azzal, hogy a helyiség használatba vételének és fenntartásának minden költsége a bérlőt terheli. 2./ Felkéri a Debreceni Súlyemelő és Fitness Club elnökét, hogy a Club tevékenységéről minden év június 30-ig tájékoztassa a Közgyűlést, számoljon be a helyiség hasznosításáról és felkéri a Kulturális Osztály vezetőjét, hogy a tájékoztatót terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: Felelős:

minden év június 30. a tájékoztató elkészítéséért: a Debreceni Súlyemelő és Fitness Club elnöke a tájékoztató Közgyűlés elé terjesztéséért: a Kulturális Osztály vezetője

3./ Felkéri a Vagyonkezelési Osztály vezetőjét a bérleti szerződés előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert a bérleti szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

azonnal az előkészítésért: a Vagyonkezelési Osztály vezetője az aláírásért: a polgármester



1528

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 102/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés A polgármester előterjesztésére az 1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdése és a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. számú mellékletében foglaltak alapján 1./ elfogadja Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának átfogó értékelését a melléklet szerint. 2./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét, hogy az értékelést küldje meg a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal Megyei Szociális és Gyámhivatala vezetőjének. Határidő: azonnal Felelős: a Humán Főosztály vezetője Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


Melléklet

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatai ellátásáról szóló átfogó értékelés

1. Demográfiai mutatók, különös tekintettel a 0-18 éves korosztályra A népesség adatai az elmúlt néhány évben az alábbiak szerint változtak: Debrecen város lakossága

0-3 éves

4-6 éves

7-14 éves

15-18 éves

0-18 évesek összlakossá-gon belüli aránya

2002.

206 564

7 413

5 974

19 213

12 118

4,6%

2003.

205 881

7 453

5 628

18 815

11 736

4,7%

2004.

204 722

7 560

5 288

18 323

11 573

4.8 %

2005.

204 297

7 636

5 328

17 679

11 348

4,9%

A statisztikai adatok szerint Debrecen város lakosságszámában folyamatos csökkenés figyelhető meg, így a 0-18 éves korú gyermekek száma is csökken, ugyanakkor arányuk az összlakossághoz viszonyítva növekszik. Nemek tekintetében a 18 éven aluliaknál nem tapasztalható jelentős létszámbeli eltérés: Lányok 2002. 2003. 2004. 2005. Fiúk 2002. 2003. 2004. 2005.

0-3 éves 3 665 3 675 3 720 3 735 0-3 éves 3 748 3 778 3 840 3 901

4-6 éves 2 899 2 774 2 617 2 665 4-6 éves 3 075 2 854 2 671 2 663

7-14 éves 9 549 9 343 9 063 8 731 7-14 éves 9 664 9 472 9 260 8 948

15-18 éves 6 143 5 985 5 949 5 837 15-18 éves 5 975 5 751 5 624 5 511

19-24 éves 11 038 10 574 9 577 9 285 19-24 éves 10 891 10 431 9 705 9 471

Fenti adatok alapján megállapítható, hogy 18 éves kortól mind a lányok, mind a fiúk száma folyamatosan csökken. A fiatalok körében megfigyelhető az is, hogy növekszik a felsőfokú oktatási intézményekben tanulók száma, ami a családalapítás időpontját kitolja. Egyre jellemzőbb, hogy 30 éves kor körül kötnek házasságot, ami a gyermekvállalás életkori kitolódását is okozza. Évek óta 1000 körüli a házasságkötések száma évente Debrecenben, azonban ehhez viszonyítva 2005-ben nagyon jelentős, 740 (az összlakosságot, valamint az összes korábbi házasságkötést tekintve) a válások száma. A gyermek mindenek felett álló érdeke, hogy családban és lehetőleg a saját családjában nőjön fel. A hagyományos családszerkezet folyamatos változáson megy keresztül, egyre ritkább a többgenerációs együtt élés, nő viszont az egyszülős – egy keresős háztartások száma, amely létfenntartási gondok kialakulásához vezet.

Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 2. oldal, összesen: 53

2

2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása A Gyvt, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól szóló 14/2000. (IV. 19.) Kr. rendelet alapján DMJV Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a gyermekek családból történő kiemelésének megelőzése érdekében pénzbeli és természetbeni támogatást nyújt. Az Önkormányzat által nyújtott támogatási formák: -

rendszeres gyermekvédelmi támogatás rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj gyermekintézményekben fizetendő étkezési térítési díjkedvezmény ingyenes tankönyv, tanszerellátás intézményi térítési díj megfizetése három vagy többes ikrek születése esetén gólyatámogatás (továbbiakban: gólyatámogatás)

Mind a pénzbeli mind a természetben nyújtott támogatásnak az a célja, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családoknak segítséget nyújtson a gyermek családi környezetben történő ellátásához, neveléséhez. A pénzbeli támogatások formái: -

rendszeres gyermekvédelmi támogatás rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj gólyatámogatás

1. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (továbbiakban: Rgyvt.)tárgyában 2005. évben 1824 család részére került megállapításra az ellátás, mely 4126 gyermeket érintett. Rendszeresen visszatérő probléma volt, hogy olyan családok is próbálkoztak a támogatás iránti igény benyújtásával, akik valójában nem szorultak anyagi segítségre. Ennek kiszűrésére szolgált a környezettanulmány készítése, amely során lényeges ismereteket lehetett szerezni az adott család életkörülményeire vonatkozóan, amely egyik fontos alapját képezte a döntés meghozatalának. A környezettanulmányokat a DMJV Családsegítő Központja munkatársai készítették, szükség esetén a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályának munkatársai is felkeresték az igénylést benyújtó családokat. Környezettanulmány készült minden esetben a támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtását követően. Az év folyamán 430 kérelem elutasításra került, s 1972 esetben meg kellett szüntetni a támogatást, mert a jogosultsági feltételek már nem feleltek meg. A támogatás összegének a 10 %-át az Önkormányzat biztosította saját költségvetéséből, míg 90 %-át a központi költségvetés finanszírozta. Az Önkormányzat a 10 %-os önrészre


3

60.400.000 Ft-ot használt fel, így a tényleges ráfordítás a központi költségvetés 90 %-ával együtt mintegy 640.000.000.- Ft volt. Azok a gyermekek, akik tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álltak és gyermekvédelmi támogatásban részesültek, június hóban, egy havi többlet támogatásban részesültek, számuk 7343 fő. Ennek az összegnek az volt a célja, hogy anyagi segítséget nyújtott a beiskolázással járó költségek viseléséhez. 2. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Célja, hogy könnyítsen azon családok helyzetén, akik időszakosan létfenntartási problémákkal küzdenek, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek. Ilyen lehet, pl. betegség, beiskolázás, iskoláztatás. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 2500 család részesült és 14.185.000.-Ft-ot fordított erre az Önkormányzat. 3. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj Célja, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű felsőoktatásban részesülő hallgatók tanulmányainak folytatásához anyagi segítséget kaphassanak 2005. évben. 185 fő nyert a pályázaton. A már hallgatói jogviszonyban állók 10 hónapon keresztül, a leendő hallgatók 3x10 hónapon keresztül részesülnek havonta 2500-4000.- Ft ösztöndíjban. A korábbi években elnyert ösztöndíjakat is figyelembe véve 800 hallgató részére 4.658.000.-Ft-ot folyósított az Önkormányzat. 4. Gólyatámogatás 2003. évben indult új kezdeményezésként az, hogy az Önkormányzat köszönti azon családokat, amelyekben hármas, vagy többes ikrek születnek. 2005. július 15-től változott a szabályozás és azon családoknak amelyekben hármas vagy többes ikrek születnek és a család egy-főre jutó jövedelme a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg a gyermekek három éves koráig (gyermekenként) nevelési támogatásként, havonta 5000.- Ft gólyatámogatást állapít meg az Önkormányzat. Természetbeni támogatás: A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni támogatásként is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen: -

Gyermekintézményekben fizetendő étkezési térítési díjkedvezmény Ingyenes tankönyv, tanszerellátás Intézményi térítési díj megfizetése.

A természetbeni támogatás is pénzbeli támogatás ugyan, de a szülő, nevelő, gondozó nem készpénzben kapja meg a támogatást, hanem helyette, pl. a gyermeke kedvezményes étkeztetése biztosított, vagy ingyenes tankönyv ellátásban részesül. Gyermekintézmények étkezési díjának megfizetéséhez rászorultsági alapú díjkedvezményben részesülhetnek azok a gyerekek, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem a Gyvt. végrehajtására hozott helyi rendelet szabályaiban leírtaknak megfelelnek. Az Önkormányzat 99.330 millió Ft-ot használt fel e célra és 11000 gyermek részesült kedvezményes Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 4. oldal, összesen: 53

4

étkeztetésben. (Az Önkormányzati fenntartású intézmények esetében a kedvezményt az intézmény vezetője állapítja meg, nem önkormányzati fenntartású intézmények esetében a polgármester.) A Gyvt. lehetőséget ad az Rgyvt. természetbeni ellátási formakénti nyújtására, melynek egyik formája a térítési díj kedvezmény Az Önkormányzata többszörösen támogatta a szociálisan rászoruló gyermeket nevelő családokat, mikor Rgyvt-t is nyújtott annak aki a jogszabályi feltételekkel rendelkezett, valamint párhuzamosan rászorultsági alapú térítési díjkedvezményt is biztosított. A Rgyvt-t csak abban az esetben kellett természetben nyújtani, ha a gyermek védelembe, vagy átmeneti gondozásba került. Ilyenkor határozatban foglaltak alapján nem a szülő kapta meg a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, hanem ahhoz az intézményhez került átutalásra ahová a gyermek elhelyezésre került és azt az intézményi térítési díj megfizetéséhez kellett beszámítani. 2005-ben 28 gyermek esetében kellett intézkedni erre a támogatási formára. Természetbeni támogatásként év végén az ünnepekre való tekintettel az Önkormányzat 4000.Ft értékben élelmiszer utalvánnyal kedveskedett 1000 három, vagy többgyermekes családnak. Az Önkormányzat évek óta nyújt anyagi segítséget a Máltai Szeretetszolgálat által folytatott gyermekek hétvégi érkeztetéséhez. Átlagosan 141 gyermek étkeztetésére került sor két telephelyen (Városi Szociális Szolgálat Pósa utcai Gondozási Központjában, valamint a Szent József Kollégiumban), aminek a lebonyolításához az Önkormányzat 4.500.000.- Ft támogatás biztosított. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8 § (4) bekezdése alapján a tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, három, vagy többgyermekes családban élő, egyedül álló szülő által nevelt, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, valamint a rendszeres gyerekvédelmi támogatásban részesülő tanulók ingyenes tankönyvellátásban részesülnek. . A gyermekjóléti és a gyermekvédelmi feladatoknak csak egy részét adják a pénzbeli és természetbeni ellátások. Mint az előzőekben leírtakból megállapítható az Önkormányzat jelentős összegeket fordított a pénzbeli és természetbeni ellátásokra. Ahhoz, hogy e támogatások elérjék azt a célt, amelyet a Gyvt. megfogalmaz és, hogy eljussanak a családokhoz, gyermekekhez a feladatot ellátó szervezeteknek, intézményeknek, hatóságoknak megfelelően együtt kellett működni. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kapcsolattartás jól működött és az együttműködés eredményes volt.


5

3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások 3/1. A gyermekjóléti szolgáltatást biztosító intézmények 2005. évi tevékenységének értékelése: A gyermekjóléti szolgáltatást a városban a DMJV Gyermekvédelmi Intézmény Gyermekjóléti Központja és a DMJV Családsegítő Központ Gyermekjóléti Központja látja el a székhelyen, valamint több területi irodában. A két intézmény ellátási területén leggyakoribb problématípusok a következők voltak 2005ben: Esetek száma

A kezelt probléma

Gyermekvédelmi Intézmény Gyermekjóléti Központja Anyagi, megélhetési, lakhatási 573 problémák 380 Gyermeknevelési gondok

Családsegítő Központ Gyermekjóléti Központja 1163 659

Beilleszkedési nehézség miatt

154

250

Magatartás zavar teljesítményzavar

215

400

Családi konfliktus

267

529

A szülők, vagy a család életvitele

344

685

Szülői elhanyagolás

235

263

Családon belüli bántalmazás (pszichés,fizikai, szexuális)

64

92

Fogyatékosság, retardáció

44

79

Szenvedélybetegség

142

357

2418

4477

Összes eset *

* A két intézmény esetszámainál kimutatott különbség az ellátási terület nagyságából, valamint a lakosság összetételéből adódik. a.) DMJV Gyermekvédelmi Intézmény Gyermekjóléti Központja A Gyermekjóléti Központ határozatlan időre szóló működési engedéllyel rendelkezik. Hosszas eljárás után – a személyi feltételek jogszabály szerinti biztosítását követően - 2005. augusztus 1-jén hozott határozatban kapta meg a Gyermekjóléti Központ a működési engedélyt. A gyermekjóléti szolgálatok a Böszörményi úti székhelyen, a Csapókertben, valamint Józsán működnek.


6

Az intézmény ellátási területe az „északi” városrész, és a hozzátartozó külterületek: Apafa, Dombostanya, Domokos Márton kert, Gáspár György kert, Haláp, Harstein kert, Kismacs, Méhészföld, Nagycsere, Nagymacs, Nagy Mihály kert, Ondód, Pallag, Szíkigyakor, Tornyostanya. Az intézményben a tárgyi feltételek nem változtak jelentős mértékben 2005-ben. A Csapókerti területi irodában megtörtént a telefon bevezetése, internet-elérhetőség biztosítása, azonban a gyermekjóléti feladatok növekedésével járó létszámbővülés tárgyi feltételei nem voltak biztosítottak. A Böszörményi út 68. szám alatti székhelyen a zsúfoltság tovább nőtt 2004-hez viszonyítva, valamint a rendelkezésre álló telefonközpont igen nehézkesen képes kiszolgálni ennyi dolgozót, a telefonhálózat és a telefonközpont korszerűsítése szükséges lenne. A számítógépek hiánya a Gyermekjóléti Központ minden munkahelyén megmutatkozik. A gépkocsi szinte 100 százalékban kihasznált, gyakran időben párhuzamosan is jelentkeznek használata iránti igények. A személyi feltételek tekintetében a Gyermekjóléti Központban a két fős létszámfejlesztés megteremtette a működési engedély kiadásának feltételeit. 2005-ben 17,25 családgondozó, 1 fő fejlesztő pedagógus, 3 fő családgondozó asszisztens és 1 fő gyógypedagógiai asszisztens, összesen 22,25 fő látta el a feladatokat. A tanácsadói szolgáltatás keretében egy gyógypedagógust, valamint egy jogászt megbízással alkalmaznak. Egy pszichológus 10 órában a Csapókerti Közösségi Házban működő területi irodában, egy pedig teljes munkaidőben három helyszínen: a székhelyen, a józsai gyermekjóléti területi irodában, illetve a gyermekek átmeneti otthonában végzi a feladatokat. A továbbképzési kötelezettségüknek a dolgozók folyamatosan tesznek eleget, azonban – mivel az első továbbképzési ciklus 2007. december 31-én lejár – a munkatársaknak oda kell figyelniük a kredit pontok összegyűjtésére. Az ellátási területen élő 0-18 éves gyermekek száma: 17.688 fő Éves forgalom száma: 11.437 Környezettanulmány a rendszeres gyermekvédelmi támogatáshoz : 835 A Gyermekjóléti Központ gondozási eseteinek száma 2005-ben: Alapellátás keretében gondozottak 2005-ben lezárt esetek száma: Védelembe vettek Átmeneti nevelésbe kerültek Családba fogadás történt Pártfogói felügyelet Utógondozott:

1.259 gyermek (669 család) 568 gyermek (301 család) 120 gyermek (50 család) 130 gyermek (60 család) 37 gyermek (23 család) 17 gyermek (14 család) 5 gyermek (5 család)

Az intézményben nyilvántartott családon belüli gyermekbántalmazási esetek 2005-ben: Pszichés 15 fő Fizikai 46 fő Szexuális 3 fő A Gyermekjóléti Központ munkatársai nagyon összetett munkát végeznek, mely a megelőzésből, illetve – nagyobb részben – a problémakezelésből áll. Az ellátási területen


7

leginkább előforduló problématípusok a fenti táblázat tükrözi, amelyeken kívül még jelentősek az alábbiak: - gyermeket érintő életvezetési problémák - a gyermeket veszélyeztető szülői magatartás, elhanyagoló nevelés - serdülőkori krízishelyzet - kapcsolattartás szülővel, nagyszülővel - egyszülős élethelyzet - szabálysértési ügyek - hátrányos helyzetű várandós anya - büntetőügyek (rongálás, lopás, testi sértés, marketcolás) pártfogói felügyelettel, javítóneveléssel - magántanulói jogviszony Igen kiterjedt, és széles körű az intézmény Gyvt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott jelzőrendszer (továbbiakban: jelzőrendszer) tagjaival történő együttműködése, mely feltétele a problémamegoldások eredményességének. A családgondozás során gyakran szembesülnek a „kötelezett kliens” ellenállásával, a fenyegető, agresszív fellépésével, valamint a rendszerben meglévő infrastrukturális hiányok következtében az eszköztelenség érzésével. A teljes körű speciális szolgáltatások kiépítése 2005. második félévében megtörtént. A családgondozói státuszon foglalkoztatott szakemberek többlet feladatként végezték az utcai lakótelepi munkát (11 munkatárs). A cél az, hogy a rászoruló gyermekeket az intézmény falai közé vonzzák, ott biztosítsák számukra a személyre szóló vagy csoportos foglalkozást. A kórházi szociális munkát – ugyancsak osztott munkakörben – három munkatárs végzi a Kenézy Gyula Kórház osztályain, kihelyezett fogadóórák tartásával. A készenléti szolgáltatás a heti munkaidőn túli, valamint a hétvégi és munkaszüneti napi készenlétet jelent. 2005. július 10-től biztosítják a lakosság számára ezt a lehetőséget, azonban ismertsége igen alacsonynak mondható, kihasználtsága minimális. 2006. évi feladat a sajtóban kommunikálni a szolgáltatás igénybevételének a lehetőségét. Kapcsolatügyeleti szolgáltatást 2005. július 1-től szombatonként 9-13 óra között, a Böszörményi úti székhelyen biztosították 12 alkalommal, 15 gyermek és családja vette igénybe. Ezen kívül ügyfélfogadási időben mindhárom területen volt kapcsolattartási ügyelet, összesen 16 alkalommal. Tanácsadások az előző évekhez hasonlóan, folyamatosan zajlottak; pszichológiai, jogi tanácsadás állt a kliensek rendelkezésére. A családgondozók munkáját pedagógusok, logopédus segíti. Az egyes területek sajátosságainak megfelelően szervezték a klubfoglalkozásokat, szabadidős tevékenységi formákat a gyermekek számára, mely programoknak nagy része a Családsegítő Központ munkatársaival szoros együttműködésben valósult meg. A Gyermekjóléti Központ életében 2005-ben lezajlott egy szupervíziós folyamat, mely segítette az egységes szakmai szemlélet kialakítását, az elvárások közös megfogalmazását mind a dolgozók, mind a vezetés részéről. Ezzel párhuzamosan az esetmegbeszélések új rendszerét alakították ki, melynek köszönhetően a különböző területi irodákban dolgozó kollegák jobban megismerték egymás munkáját, közelebb kerültek egymáshoz.


8

b.) DMJV Családsegítő Központ Gyermekjóléti Központja A Gyermekjóléti Központ határozatlan időre szóló működési engedélyét Vámospércs jegyzője a 2005. augusztus 1.-jén kelt, 128-9/2005. számú határozattal adta ki. Az intézmény ellátási területéhez Debrecen „déli” városrésze tartozik, ahol a 0-18 éves gyermekek száma közel 30 ezer fő. Ellátási területe: Belváros, Szepes, Bayk-András kert, Epreskert, Tégláskert, Boldogkert, Dobozi lakótelep, Mészáros Gergely kert, Szabadságtelep, Vontatási-telep, Biczó István kert, Pac, Bánk, Homokkert, Kerekestelep, Lenctelep, Ungvárikert, Tócóskert, Tócóvölgy, Széchenyi-kert, Postakert, Vargakert. Ezeken a területeken megtalálhatók a panelházakból álló lakótelepek, a korszerű sorházak, kertes családi házak, komfort nélküli építmények, a nehezen megközelíthető tanyák, hétvégi házak egyaránt. Szakmai feladataikat a Mester u. 1. szám alatti székhely és 3 területi iroda segítségével látják el a jogszabályban meghatározottaknak megfelelő személyi feltételekkel. 2005. augusztus 1-től 1 fő fejlesztő pedagógus foglalkoztatásával megszervezték a fejlesztő pedagógiai szolgálatot. A gyermekjóléti központ dolgozói létszáma 26,5 fő, melyből 1 vezető, 20 családgondozó, 1 pszichológus, 2 családgondozói asszisztens, 1 fő részmunkaidős fejlesztőpedagógus, 1 fő adminisztrátor. A gyermekjogi tanácsadást 1 fő részmunkaidős jogász biztosította. A tárgyi feltételek – az intézményi beszámolóban leírtak szerint – közepesnek mondhatók. Szükséges lenne a számítógépes állomány, a telefonvonal bővítése, valamint a jelenlegi tárgyi eszközök korszerűsítése (irodabútorok, fax, mobil telefonok, játék- és sportszerek). A tanyavilág könnyebb és gyorsabb eléréséhez szükséges lenne egy terepjáró gépkocsi beszerzése. Az intézmény a törvényi kötelezettségeknek eleget téve magas szintű szakmai munkát végzett, mely a gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermekek visszahelyezését szolgálta. Gondozási esetek száma 2005-ben: Alapellátás keretében gondozottak: 2005-ben lezárt esetek száma: Védelembe vettek: Átmeneti nevelésbe kerültek: Családba fogadás történt: Pártfogói felügyelet Utógondozott

1784 gyermek (1005. család) 651 gyermek (454 család) 171 gyermek (86 család) 98 gyermek (54 család) 78 gyermek (52 család) 41 gyermek (41 család) 20 gyermek (18 család)

Munkatapasztalataik nem megnyugtatóak a gyermekbántalmazás, családon belüli erőszak terén. A lelki és fizikai bántalmazás legtöbb esetben együttesen szerepel, súlyosbítva a személyiségen belüli torzulásokat. Családon belüli gyermekbántalmazási esetek 2005-ben: Pszichés 90 fő Fizikai 40 fő Szexuális 2 fő Az új, speciális szolgáltatások (kórházi szociális munka, utcai- és lakótelepi szociális munka, készenléti szolgálat, kapcsolattartási ügyelet) bevezetését előkészítették, a szakmai Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 9. oldal, összesen: 53

9

szabályokat kidolgozták a helyi adottságok figyelembevételével. Megszervezték a fejlesztőpedagógus tanácsadásait. A kórházi szociális munkát a DEOEC Szülészeti- és Nőgyógyászati Osztályán és a Gyermekklinikán látják el. Ezt a tevékenységet öt szakember végzi a családgondozói tevékenységük mellett. 2005. júliusára megtervezésre és kidolgozásra került, majd augusztusban megkezdték a gyermekekért végzett utcai és lakótelepi szociális munkát. Két munkatárs végezte ezt a feladatot az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott parkokban, játszótereken, iskolákban, vagy a gyermekjóléti központ épületében szervezték a gyermekeknek szóló, beilleszkedésüket, szabad idejük hasznos eltöltését segítő prevenciós programokat. A szabadtéri nagyobb programokba, rendezvényekbe lehetőség szerint a gyermek családját is bevonták (kirándulás, családi nap, gyermeknap, gyermekfesztivál, sportprogramok). A készenléti szolgálat 2005. július 1-től hat családgondozó közreműködésével a kríziselhárítás, krízisintervenció céljából hét közben az intézményi zárástól nyitásig tartott, hétvégén pedig éjjel-nappal, 24 órán keresztül elérhetőek voltak. 2005. július 01-től december 31-ig a hívások száma összesen 98, ebből az érdemi hívás 22 volt. 2005-ben legtöbb kapcsolattartás egyezség, vagy gyámhivatali határozat és bírósági végzés alapján történt. A területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal együttműködési megállapodás rögzítette a szolgáltatás igénybevételének feltételeit, azonban 2005-ben a kapcsolatügyeletet nem vette igénybe szakellátott gyermek és vérszerinti rokona. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberekkel, a jelzőrendszer tagjaival, hatóságokkal a szakmai együttműködést fenntartották, valamint szakmai segítséget biztosítottak a szakmai napok, megbeszélések és konzultációk által. Segítették az óvodai és az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkáját, kapcsolattartásuk folyamatos. A jogszabályi előírás szerint az esetkonferenciájukat megtartották. Kiemelt feladatként kezelték a fentieken túl a gyermekek igényeire épülő preventív csoportok működésének biztosítását, nagyobb gyermekrendezvények, gyermeküdültetés megszervezését és lebonyolítását, intenzív részvételt a városi nagyrendezvényekben, valamint a különböző prevenciós programok, előadások szervezését, az iskolai szociális munka segítését. A 2005-ben szervezett szünidei szabadidős programokban 2601 fő, a bűnmegelőzési programokban 21374 fő, egyéb programban (korrepetálás) 509 fő volt a résztvevő gyermekek száma. Az intézmény 2005. évi szakmai tevékenységét az alábbi kimutatás is tükrözi: Információ nyújtás

16114

Egyéb hivatalos ügyek intézésében való közreműködés

12421

Tanácsadások Közvetítés más alap-, oktatási és egészségügyi, stb. szolgáltatásban Elhelyezési tárgyaláson való részvételek Felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel Esetmegbeszélések jelzőrendszer tagjaival Esetmegbeszélések, esetkonferencia Örökbefogadással kapcsolatos intézkedések

13022


1489 66 146 5353 539 8 10

c.) A gyermekek napközbeni ellátása: ¾Bölcsődék: A bölcsődék együttműködnek– a kompetencia határok megtartása mellett – a jelzőrendszer tagjaival, mindazon intézményekkel és személyekkel, akik a családoknak és gyermekeknek nyújtott szolgáltatások és ellátások során kapcsolatba kerülnek a gyermekekkel, illetve a gyermekek családjaival. DMJV Egyesített Bölcsődei Intézménye 13 telephelyen, 814 férőhellyel működik. A bölcsődék 5 napos munkarendben üzemelnek, és – a szülők munkaidejéhez igazodva - napi 8-10 óra az igénybevételük. A bölcsődék alapvető szakfeladata a gyermekek bölcsődei ellátása, korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, melyhez a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. A Honvéd utcai bölcsőde 12 férőhelyes, speciális fejlesztő csoportjában történik a fogyatékos gyermekek ellátása, működésükhöz a „Segítő kezek a fogyatékos gyermekekért” Alapítvány 2005-ben is teljes körű támogatást nyújtott. Minden bölcsőde önálló főzőkonyhával rendelkezik, dietetikus állítja össze a heti étrendet. A gyermekeknek mennyiségileg és minőségileg kifogástalan táplálékot biztosítanak, valamint az anyagcserezavarban szenvedő gyermekek részére- szintén a Honvéd utcai bölcsődében diétás étkeztetést biztosítanak. A gyermekétkeztetés során a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, a három vagy többgyermekes családokban élő, valamint a rászoruló gyermekek kedvezményben részesülnek. A gyermekvédelmi tevékenység a gyermeket és családját segítő munka. A bölcsődei szakemberek figyelemmel kísérik a gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeinek alakulását. Megismerik és feltárják a gyermekeket általában veszélyeztető okokat, és amennyiben szükséges a veszélyeztetés elhárításának megoldásához segítséget nyújtanak. Az intézmény pszichológus alkalmazásával biztosítja, hogy többek között tanácsadással segítse a családokat, így 39 szülő 57 alkalommal kérte a pszichológus segítségét családi, illetve gyermeknevelési problémák megoldása érdekében. A 39 esetből 12 alkalommal a gondozónők jelzése alapján került sor a családdal a kapcsolat felvételére, 27 alkalommal pedig a szülők kezdeményezték a konzultációt. A bölcsődék családsegítő szolgáltatását, az időszakos gyermekfelügyeletet 59 gyermek 785 alkalommal vette igénybe. A gyermekek védelmének rendszerében a bölcsőde észlelő- és jelzőrendszeri feladatokat lát el. A Gyermekjóléti Központ kezdeményezésére évente több alkalommal vettek részt a munkatársak szakmaközi megbeszéléseken, jelzőrendszeri esetmegbeszélésen,egy alkalommal pedig gyermekvédelmi tanácskozáson. 14 gyermek esetében családgondozói kezdeményezés alapján történt a bölcsődei felvétel. A bölcsődék mindazokkal a szakemberekkel, intézményekkel, illetve munkatársaikkal tartják a kapcsolatot, akik a gyermekekkel, és családjaikkal kapcsolatba kerülhetnek (pl. védőnők, házi gyermekorvosok, óvónők, gyámhivatal, városi gyermek ideggondozó, gyermekjóléti központ, stb .)


11

Az intézményben a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Továbbképzési terv alapján a dolgozók teljesítik továbbképzési kötelezettségeiket; 2005-ben 7 alkalommal, összesen 253 fő vett részt továbbképzéseken. A bölcsődék működésére, kihasználtságára vonatkozó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Intézményi egység neve, száma

Férőhelyek száma (működési engedély szerint)

2.sz. Erzsébet u. 36. 3.sz. Varga u. 23. 4.sz. Postakert u. 5. 6.sz. Ősz u.1. 10.sz. Gáborjáni Sz.K.u.2. 11.sz. Karácsony Gy. u. 6. 12,sz, -Faraktár u. 117. 14.sz. Honvéd u. 20-22. Speciális csoport 16.sz. Károly M. u.4. 17.sz. Áchim A.u. 36-38. 18.sz. Görgey u. 7. 19.sz. Margit tér 7. 20.sz. Angyalföld tér 3. Összesen:

35 80 35 44 60 60 20 68/80 12 120 40 80 40 120 814

2005. évi férőhely feltöltöttség (felvett gyermekek és a férőhely számának arányában kifejezve) 112,10108,25114,70+ 114,13+ 110,50+ 106,29+ 118,17+ 119,03+ 91,55102,94+ 113,36+ 105,97+ 93,48103,74+ 107,83+

Tényleges kihasználtság (%-ban kifejezve) 94,3687,96+ 95,37+ 92,08+ 89,21+ 90,31+ 105,46+ 101,41+ 78,5576,14+ 92,77+ 81,27+ 82,3584,41+ 87,51+

(A fenti adatokat az Egyesített Bölcsődei Intézmény 2005. évi beszámolója tartalmazza, a + és – jelzés az előző évi adatokhoz viszonyított növekedést, illetve csökkenést mutatja)

¾ Családi napközi: 2005. november 26-tól működik Debrecenben, a Csillag u. 100. szám alatt egy 7 férőhellyel rendelkező családi napközi „Angol családi napközi és játszóház” néven. A működési engedély két éves időtartamra került kiadásra, mivel a fenntartó nem tudta a jogszabályi feltételeket mindenre kiterjedően biztosítani. A szolgáltató tevékenység végzésének eredményességét – rövid idejű működésére tekintettel - csak egy későbbi időpontban lehet értékelni. ¾ Óvodák és iskolák: A gyermek- és ifjúságvédelem célja a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése; feladata a gyermekek zavartalan fejlődéséhez szükséges tényezők biztosítása, a megfelelő családi háttér kialakítása a szülőkkel karöltve, a krízishelyzet kialakulásának megelőzése, a szülők és gyermekek problémáinak megoldására alternatívák keresése. A gyermek- és ifjúságvédelem szakemberei igyekeznek megadni minden segítséget a hátrányok kompenzálásához, a családgondozás és az egyéni bánásmód keretei között.


12

A közoktatási intézmények nevelési, illetve pedagógiai programja tartalmazza a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. A gyermek- és ifjúságvédelem alapvetően minden pedagógus kötelessége, azonban a munka koordinálása, a prevenciós programok kialakítása az ifjúságvédelmi felelősök feladata, akiknek összekötő szerepük van a gyermek-szülő, gyermek-pedagógus, szülő-nevelési, oktatási intézmény kapcsolatában. Kiemelt tevékenység: - A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését, az általános prevenciót szolgáló szervezési és tájékoztatási feladatok - A szociális hátrányok enyhítésének elősegítése - Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység - A tanulói kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése - Együttműködés a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerrel, valamint jelzési kötelezettség - Dokumentációs feladatok A nevelési, oktatási intézményektől kapott visszajelzésekből megállapítható, hogy növekszik a pszichés zavarral, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek száma, akik még nem veszélyeztetettek ugyan, de fokozott odafigyelést, speciális bánásmódot igényelnek. Fontos, hogy a gyermekközösség befogadja ezeket a gyermekeket, egyetlen gyermeket se érjen hátrányos megkülönböztetés. . A hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi beilleszkedésének kezelése Debrecen város feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervében a kiemelten kezelendő pedagógiai célkitűzések között szerepel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöknek jelentős szerepük van a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók érdekeinek érvényesítésében, problémáik megoldásában. Fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, pedagógia asszisztensek speciális, képességfejlesztő foglalkozással, egyénre szabott módszerekkel segítik a gyermekek ismeretszerzését. Fontos cél annak elérése, hogy képesek legyenek az önálló tanulásra. A hátrányos helyzetben élő gyermekek körében nagyobb valószínűséggel alakul ki veszélyeztető élethelyzet. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető legjellemzőbb tényezők: az alacsony jövedelem, rossz lakáskörülmények, szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. A veszélyeztetettségi tényezők élén a családszerkezet (nem teljes család) és az anyagi problémák állnak. Gondot jelenthet a szülői odafigyelés hiánya, különösen a gyermeküket egyedül nevelő szülők tekintetében; sok esetben a szülő(k) önhibájukon kívül (egész napos elfoglaltságuk miatt) nem tudnak kellően figyelni gyermekeikre. A gyermek veszélyeztetettségének kialakulásához vezethet a család, a szűkebb környezet elhanyagoló magatartása (gondozás, nevelés, figyelem hiánya), valamint a családban, szűkebb környezetben devianciák előfordulása (pl. alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Nagy odafigyelést igénylő, rendkívül fontos feladat az igazolatlan mulasztások visszaszorítása az iskolákban. Sok esetben a mulasztások is jelzésértékűek, és az idejében felismert gondok könnyebben orvosolhatóak. Az igazolatlan távolmaradások és utcai csavargások mögött legtöbbször a család elhanyagoló nevelése, illetve deviáns kortárscsoport áll. Sajnos a megtett hatósági intézkedések sem vezetnek mindig eredményre. Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 13. oldal, összesen: 53

13

A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjában kiemelt szerepet kap a prevención alapuló pedagógiai tevékenység, a gyermekek és szülők felvilágosítása, tájékoztatása, előadások szervezése. A bűnözés és drogfogyasztás megelőzése érdekében szoros kapcsolatot építenek ki szakemberekkel, akik előadást tartanak rendhagyó osztályfőnöki órák keretében. A prevenció részeként a megfelelő viselkedésminta közvetítése is fontos feladat, különösen a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók esetében. A pozitív közösségi légkör alapvető feltétele annak, hogy az iskola perspektívát tudjon nyújtani a szabadidő hasznos eltöltéséhez (iskolai rendezvények, szakkörök, sportprogramok). Összességében elmondható, hogy a nevelési, oktatási intézményekben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi munka a közoktatási törvény, a gyermekvédelmi törvény, valamint a pedagógiai programokban megfogalmazott elvárások szerint folyik. Az intézményvezetők, osztályfőnökök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, a védőnők, az iskolaorvosok, a jelzőrendszer tagjai közös munkájának köszönhetően Debrecen városban eredményes a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység. Az önkormányzat az általa fenntartott nevelési, oktatási intézményekben tartott ellenőrzések tapasztalata szerint az intézményvezetők gondoskodnak a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A gyermekvédelmi nyilvántartásokat vezetik. Az intézményekben jól látható helyen megtalálható az ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy neve, és annak fogadó idejének megjelölése, valamint a városi gyermekvédelmi szolgálatot ellátó intézmények neve, címe. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkájukról évente beszámolót készítenek. Debrecen város nevelési, oktatási intézményeinek gyermekvédelmi tevékenységét az alábbi kimutatás adatai is tükrözik: Általános Óvodák Középiskolák iskolák Az intézményekbe felvett gyermekek 6789 16191 15834 létszáma A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében való 122 1728 1336 közreműködés mindösszesen A gyermekjóléti szolgálat felé tett 114 598 361 jelzések száma Gyermekbántalmazás okán tett értesítések száma a gyermekjóléti 1 6 24 szolgálat felé A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 131 532 35 által végzett családlátogatások száma Esetmegbeszéléseken történő részvétel 106 395 228 száma Gyermekvédelmi támogatás 435 570 36 kezdeményezésének száma Hatósági intézkedés kezdeményezésének 9 216 116 száma (A kimutatás az intézmények jelentései alapján készült.)


14

¾A Városi Nevelési Tanácsadó Debrecen (továbbiakban: Nevelési Tanácsadó) szolgáltatásai: A Nevelési Tanácsadó a 3-18 éves korosztály problémája esetén nyújt segítséget a gyermek, a szülő, illetve a pedagógus számára abban az esetben, amikor a probléma az általános pedagógiai eszközökkel már nem kezelhető, de orvosi beavatkozást még nem igényel. Az intézményben tanulási, magatartási, beilleszkedési problémákkal, neurotikus tünetekkel, az érzelmi fejlődés zavaraival küzdő és beszédhibás gyerekek kerülnek vizsgálatra, gondozásra. Az elmúlt tanévben 1604 fő (1397 nevelési tanácsadós + 207 logopédiai eset) vette igénybe a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait, ebből 668 főt oktatási-nevelési intézmény irányított hozzájuk, 936 fő pedig önként kereste meg őket. A logopédiai ellátást 207 gyerek számára tudták biztosítani, akik a város egész területéről kerültek intézményükbe, súlyos beszédhibával. Az intézmény szakember ellátottsága az elmúlt évihez képest változatlan, így jelenleg is 6 pszichológus, 7 gyógypedagógus, 5 logopédus segíti a hozzájuk forduló gyermekek problémáinak megoldását. A 2005. évi forgalom megoszlása a nevelési tanácsadás terén: intézményes nevelésben nem vett részt 9 fő óvodás 542 fő általános iskolás 752 fő középiskolás 94 fő Összesen: 1.397 fő A forgalom tünetek szerinti megoszlása 2005-ben: Tanulási nehézség Magatartási zavar Szervi tünet Komplex Képesség Egyéb szakvélemény készítése Egyéb Iskolaérettségi vizsgálat Összesen:

315 fő 217 fő 52 fő 74 fő 148 fő 335 fő 30 fő 226 fő 1397 fő

A megjelentek közül 746 gyerek vizsgálaton vett részt, 515 gyerek pedig gondozásban részesült. 136 gyerek lemorzsolódott A logopédiai forgalom alakulása 2005-ben (fő): óvodás általános iskola 1. osztályos 2. osztályos 3-4. osztályos 5-8. osztályos Összesen: Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 15. oldal, összesen: 53

165 21 11 8 2 207 15

A statisztikai adatok nem tükrözik a várakozók számát, mely a nevelési tanácsadás területén havi átlagban kb. 180 gyerek, a logopédia esetén pedig 20-40 körül van. Folyamatosan nő a bejelentkezők száma és fokozódik a problémák súlyossága, mely tendencia az évek során állandósult. Az intézmény sajátossága, hogy a segítségadás rendszeres és intenzív kapcsolattartáson alapul, azaz a gyermekek többsége heti rendszerességgel és hosszabb időintervallumig áll a tanácsadó gondozásában. A hangsúlyt a prevencióra helyezik, aminek alapja egy jól működő jelzőhálózat, így igen fontos a gyermekjóléti szolgálatokkal való együttműködés. A magántanulóvá válás esetén pl. a gyermekjóléti szolgálatoknak véleményezni kell, hogy biztosítva látják-e a gyermek otthoni felügyeletét. Évek óta gond, hogy a serdülők nem jelennek meg problémájukkal az intézményben. A háttérben meghúzódó okokról több feltételezésünk van, valószínűleg kevés információt kapnak erről a lehetőségről, talán az intézmény elnevezése is zavarólag hathat a fiatalokra. Sok fiatalnak lenne szüksége segítségre, amelynek hiánya esetleg komolyabb következményekkel is járhat későbbi életük alakulására is. Talán ha a pedagógusok gyakrabban ajánlanák az intézményt a serdülőknek, ismertebbé válhatna a segítségadási lehetőség. Az intézmény jelzőfunkcióját folyamatosan ellátja– amennyiben az intézménybe kerülő gyermek esetében veszélyeztetettséget állapítanak meg –, a gyermekjóléti szolgálatok vagy a hatóság bevonása minden esetben megtörténik. Fontosnak tartják a személyes kapcsolatok kiépítését az érintett intézmények szakemberei között szakmai találkozók, közös szakmai rendezvények keretében. ¾A VESZ Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság: (továbbiakban VESZ Kht.) A VESZ Kht. feladat ellátási köréhez tartozó alapellátás (Védőnői Szolgálat, Iskolaegészségügy) és szakorvosi hálózat munkája során a gyermeki jogok érvényesülése különböző módon valósul meg. A szakorvosok csak egyedi esetben szembesülnek – a gyermek egészséghez való jogán túl – védelembe vételi, vagy veszélyeztetési problémával. Az iskolákban az ilyen irányú tevékenység az ott dolgozó szociális munkások és ifjúságvédelmi felelősök feladata. Az iskolaorvos, iskolavédőnő, amennyiben problémát észlel, jelzéssel él az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, vagy igazgatója felé. A VESZ Kht.Védőnői Szolgálata a vonatkozó jogszabályok alapján látja el feladatait, így 2005. január 1.-től az iskolás korcsoportok kikerültek a területi ellátásból, a korábbi gyakorlattól eltérően 2005. évtől bizonyos adatokkal nem rendelkeznek (pl. a 6-16 évesekre vonatkozó adatok). A védőnő alapfeladata a gondozotti kör – 0-6 évesek, várandós anyák, és családjuk – egészségének megőrzése, figyelemmel kísérése, azonban tudomása van a gyermek szociális helyzetéről is. Ennek következtében a VESZ Kht. elsősorban a védőnői hálózata révén fejt ki jelentős gyermekvédelmi tevékenységet, amelyek a következők.


16

•

Saját családi környezetben történő nevelés: A védőnő a magzati kortól kezdődően kíséri végig a gyermek sorsának alakulását. A családdal tartott állandó kapcsolat lehetővé teszi a gyermek veszélyeztetésének, védelembe helyezés szükségességének időbeni felismerését (jelzés a gyermekjóléti szolgálatok, családsegítő szolgálatok, súlyosabb esetben gyámhatóság felé).

2005. évben környezeti okok miatt veszélyeztetett gondozási csoportok: Gravid: Csecsemő: 12-35 hó: 3-5 év 6-16 év: Összesen

94 573 77 1711 nincs adat 2455

védőnői jelzés történt ebből védőnői jelzés történt ebből: védőnői jelzés történt ebből védőnői jelzés történt ebből: védőnői jelzés történt ebből: védőnői jelzés történt ebből

17 4 32 24 9* 96

esetben esetben esetben esetben esetben esetben

*A családlátogatás során, ha iskoláskorúaknál tapasztal a védőnő problémát, a jelzőrendszer tagjaként ebben az esetben is megteszi a lépéséket a gyermekjóléti szolgálatok felé, függetlenül attól, hogy ez a korcsoport nem tartozik a területi védőnői gondozás körébe. A város területén a szociálisan perifériára került családok lakhelyei nem mutatnak egyenletes megoszlást. Ezek a családok főleg a külterületeken élnek – Biczó I. kert, Bayk A. kert, Dombostanya, stb. – ahol adott esetben jobban el lehet rejtőzködni a hatóságok elöl. A környező településekről szintén nagyszámú a migráció az előbb említett helyekre. A külterületeket ellátó védőnőkre sok esetben „nehéz” feladatok hárulnak – lakcím keresés, nehezebb a kapcsolattartás a családdal, a várostól való távolság miatt a gondozott is nehezebben keresi fel védőnőjét, orvosát. Az elmúlt évben a város területén 11094 családot gondoztak. A 2005. év népmozgalmi adataira jellemző, hogy az előző évhez viszonyítva „jelentős”mértékben nőtt a születések száma (2004-ben 1868, míg 2005-ben 2019 gyermek született). Ezzel párhuzamosan egyre több az olyan problémajelzés, amely a várandós anya, illetve a család hajléktalan minősége miatt történik, illetve a várandós még kiskorú. Ilyenkor az újszülött hazaadása kapcsán a szülőintézetekkel ( DEOEC, Kenézy Gy. Kórház) is tartják a kapcsolatot. Az elmúlt év során 88 védőnői környezettanulmány készült a gondozottak érdekében (gyámügy, bölcsőde, csecsemőotthon felé), 400 esetben pedig intézkedés történt. A védőnők 82 esetben tapasztaltak gyermekelhanyagolást, ez magába foglalja a tárgyévet megelőző időszakban felfedett eseteket is. Gyermekbántalmazásról 2 esetben tettek jelzést, mely nem tükrözi a valóságos helyzetet. Ennek oka első sorban az, hogy a családon belül történtek általában rejtve maradnak (nincs külső sérelmi nyom, a gyermek nem panaszkodik róla). A fenti adatokból kitűnik, hogy a gyermekjóléti tevékenységgel kapcsolatos esetek száma és súlyossága évről-évre növekszik annak ellenére, hogy a védőnők által gondozott gyermekek száma a születések számának alacsony szinten való stagnálása, illetve a jogszabálynak megfelelően, a 6-16 éves korosztály területi védőnői gondozásból való kikerülése következtében csökkenő tendenciát mutat (Debrecen egészére vonatkoztatva).


17

Az egészséges élethez való jog biztosítása kölcsönösen együttműködve a szülésznőgyógyász-, gyermekorvosokkal történik (tájékoztatás, egészségnevelés, a szülők felvilágosítása gyermekük egészségi állapotáról, védőoltások, szűrővizsgálatok, stb.). A védőnői munka minden egyes folyamatát (családlátogatás, tanácsadás) a prevenció jellemzi, melyet az adott helyzetben különböző módszerekkel valósítanak meg a feladatellátók. Ezen túl csoportos egészségnevelési lehetőséget is felkínálnak a gondozottak felé (pl. Baba – Mama Klub, Felvilágosító előadások különböző intézményekben). 2005-ben 160 ilyen alkalomra nyílt lehetőség, amelyen összesen 1052 fő vett részt. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekek számára a VESZ Kht. keretén belül speciális ellátás biztosítására is van mód (gyermekrehabilitáció, ideg-, allergia-, vesebeteg gondozás, kardiológiai és egyéb szakellátás). Túl az eddig felsoroltakon, egyes konkrét ügyekben a védőnők és a családgondozók személyesen konzultálnak egymással, esetmegbeszélésen, gyámügyi tárgyalásokon vesznek részt. A gyermekjóléti központok és a VESZ Kht. Védőnői Szolgálata közötti együttműködés jó színvonalú. Pozitívumként értékelik, hogy a korábbi években tapasztaltakhoz képest a jegyzői gyámhatóságtól érkező védőnői környezettanulmányok elkészítésére való felkérések időben érkeznek. A kommunikáció telefonon is gyakori, így szinte napra kész az információ az érdekelt felek között. Továbbá a védőnők karitatív tevékenységet is folytatnak. Általában ez irányú tevékenységük során az általuk összegyűjtött ruhát, gyerekbútort (kiságy), babakocsit, esetleg nagyobb bébiételt gyártó cégektől kapott élelmiszert (gyümölcspép, főzelék, stb.) juttatnak el az arra rászorultaknak. A védőnők ifjúság-egészségügyi munkát látnak el a nevelési – oktatási intézményekben (főleg óvodában), így napi kapcsolatot tartanak fenn az óvónőkkel, pedagógusokkal. Miután a gyermekjóléti szolgálatok és a védőnői szolgálat tevékenysége is területtől, nem személyektől függő, gyakran okoz zavart bizonyos visszajelzések elmaradása. Hasonló a helyzet a Debrecen Városi Gyámhivatal részéről, amikor – az adatvédelmi törvény hiányossága miatt – az örökbefogadással elhelyezett gyermek esetében nem értesül a körzetileg illetékes védőnő. ¾ Iskolafogászat: A VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. iskolafogászatához tartozik Debrecen város 0-14 éves populációja, a DEOEC által ellátott 3 általános iskola és 2 óvoda kivételével. Iskolafogászati ellátás a város 7 rendelőjében folyik, melyből 5 rendelő oktatási intézményben került kialakításra. Az év folyamán a Békéssy Béla Általános Iskola megszüntetésével az itt lévő fogászati rendelő berendezését az újonnan kialakított józsai Gönczy Pál Általános Iskolába költöztették át. Ezáltal az itt tanuló gyermekek helyben kapják meg a korszerű ellátást. Debrecen városban 20 iskolafogászati praxis működik, évente közel 50.000 gyermeket látnak el. Az iskolafogászaton ellátják az óvodás korosztály szisztémás szűrését-kezelését, valamint a 714 éves korosztály évente kétszeri szűrését az oktatási intézményekkel együttműködve. A középiskolások – 6 iskola tanulóinak kivételével – a lakóhely szerinti körzeti fogászati rendelőkhöz tartoznak.


18

A súlyosabb fogyatékkal élő gyermekek konzerváló fogászati ellátása a régióban nem megoldott annak ellenére, hogy fokozódó szükségességét az iskola-fogorvosok több fórumon jelezték. A gyermekorvosi ügyelet a DEOEC Gyermekklinikáján, míg a fogászati ügyelet a Szent Anna utcai rendelőegységben működik. ¾A VESZ Kht. Gyermek és Ifjúsági Pszichiátriai Ambulancia és Gondozóintézet tevékenységének bemutatása:

A VESZ Kht. Gyermek és Ifjúsági Pszichiátriai Ambulancia és Gondozóintézet Gyermek és Ifjúsági Részlegének forgalma Beteg Új beteg Gondozott beteg Forgalom (gondozott beteg) Összes beteg- forgalom

Száma 2004. 2005. 844 702 319 338 2575 2.916 15388 15.338

Tanácsadás 2004 2005.

219

367

A VESZ Kht. Gyermekpszichiátriai Ambulancia és Gondozóintézetben végzett vizsgálatok száma Vizsgálat típusa:

Száma: 2004.

2005.

Orvosi vizsgálat

10105

11376

Pszichológusi vizsgálat

3942

2396

Gyógypedagógus által végzett vizsgálat

1341

1566

Összesen

15388

15338

Az intézet által ellátott új betegek száma némileg csökkent az előző évhez viszonyítva, ugyanakkor a vizsgálatok száma növekedett, az esetek „súlyossága” nőtt, hosszabb időn keresztül szükséges a kezelésük. Évről-évre növekszik a magatartási problémák miatt jelentkezők száma. Ezeket a problémákat az egészségügy megoldani nem képes, a segítés csak az iskolákkal, gyermekvédelmi szolgálatokkal együttműködve lehetséges. A gyermekjóléti szolgálatokkal jó kapcsolatot tartanak fenn, amely szolgálatok gyakran támaszkodnak részletes írásos és személyes szakvéleményükre. DMJV Polgármesteri Hivatal Családvédelmi Osztályának gyermekvédelmi csoportja kérésére láthatási, gyermek elhelyezési, gondnokság alá helyezési vizsgálatokat végeztek. Esetmegbeszélésen 26 alkalommal vettek részt szociális munkásaik, 47 esetben összefoglaló véleményt írtak a gyermekjóléti szolgálatok és a gyámhatóság számára. Mindez túlmutat az egészségügyi feladatokon, mely tevékenységet rengeteg időráfordítással, a gyermekek Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 19. oldal, összesen: 53

19

érdekében végzik, ennek finanszírozása azonban az egészségügyi rendszeren belül nem biztosított. A sokrétű feladatokat változatlan létszámú szakemberrel látják el, új feladatok felvállalására – ami a prevenció szemszögéből szükséges lenne – nincs lehetőségük. ¾Menekülteket Befogadó Állomás: A Menekülteket Befogadó Állomáson elhelyezett mentálisan egészséges, 14. életévük alatt lévő menedékkérő, befogadott jogállású, valamint elismert menekült gyermekek a Csapókerti Általános Iskolában kapnak lehetőséget a magyar nyelv elsajátítására és az általános iskolai tanulmányaik megkezdésére, illetve folytatására. A 2004/2005. és a 2005/2006. tanévet tekintve az előző évek statisztikájához képest minimális létszámmal működött a nyelvi felzárkóztatás, illetőleg 2005. novemberétől a csoport szüneteltetésére került sor, mivel a programban tanulók ismeretlen helyre távoztak, és újonnan érkező gyermekek beiskolázására nem került sor. A 2005. évben a Csapókerti Általános iskolába összesen 24 gyermeket iskoláztak be. Ezen diákok 90 százaléka jól ismeri a magyar nyelvet, így osztályokban folytatták általános iskolai tanulmányaikat. Egy fő menedékkérő gyermek a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézetben, valamint egy befogadott jogállású gyermek a Művészeti és Kézműipari Szakiskolában folytatta tanulmányait. A fent említett oktatási intézményekbe az elmúlt évben Szerbia-Montenegróból, Örményországból, Szlovákiából, Ukrajnából és Iránból érkezett gyermekeket irattak be. 2005-ben – főleg az iskolai igazolatlan hiányzások okán – 14 gyermek esetében vált szükségessé a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatfelvétel, ezen gyermekek alapellátásban részesültek. A Menekülteket Befogadó Állomáson a gyermekek egészségügyi ellátása teljes mértékben biztosított, valamint a Cordelia Alapítvány pszichológusai különböző rehabilitációs módszerekkel nyújtanak segítséget a problémás és sérűlt gyermekeknek. A Menekülteket Befogadó Állomás a magyar kultúrával, tradíciókkal, a régió népszokásaival is igyekszik megismertetni a gyermekeket. Kapcsolatban állnak a Főnix Rendezvényszervező Kht-val, a Vojtina Bábszínházzal, civil szervezetekkel, így a gyermekek a belső ünnepségeken túl lehetőséget kapnak arra, hogy bekapcsolódjanak a debreceniek által is jól ismert programokba. ¾Debreceni Rendőrkapitányság: A Debreceni Rendőrkapitányság tájékoztatást adott a családon belüli erőszak, az ilyen jellegű cselekmények kezelése, a kiskorúak védelmével kapcsolatos 2005. évben elvégzett feladataikról. A családon belüli erőszak a hozzátartozó, volt házastárs, vagy volt élettárs, gyámság, vagy gondnokság alá tartozó személy, vagy közös háztartásban rendszeresen, illetve időszakonként részt vevő más személy sérelmére a vele ilyen kapcsolatban álló személy részéről megvalósuló jogsértő cselekmény. A tárgyidőszakban történt családon belüli erőszaknak minősülő jogsértések: - vele egy háztartásban élő személy sérelmére: 92 - más háztartásban élő hozzátartozó sérelmére 28 - volt házastárs, élettárs sérelmére 60 - egyéb, családon belül történt erőszak 52 Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 20. oldal, összesen: 53

20

A sértettek megoszlása: Gyermekkorú sértett összesen 21 esetben volt, ebből 6 esetben testi sértés, 9 esetben kiskorú veszélyeztetése, 4 esetben kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, 1 esetben tartás elmulasztása, 1 esetben szemérem elleni erőszak került elkövetésre. Fiatalkorú sértett összesen 26 esetben volt, ebből 16 esetben testi sértés, 2 esetben kiskorú veszélyeztetése, 4 esetben magánlaksértés, 1 esetben erőszakos közösülés, 3 esetben garázdaság volt az elkövetett cselekmény. Az elkövetők megoszlása: • Gyermekkorú elkövető a családon belüli erőszak fogalomkörébe tartozó bűncselekmények esetében nem volt. • Fiatalkorú elkövető összesen 26 fő volt, akik 17 esetben testi sértést, 4 esetben magánlaksértést, 1 esetben kiskorú veszélyeztetését, 1 esetben erőszakos közösülést, valamint 3 esetben garázdaságot követtek el. Alanyi oldal szerinti megoszlás: Az elkövetővel egy háztartásban élő személy sérelmére összesen 92 bűncselekmény került elkövetésre, ebből − 69 esetben testi sértés, − 10 esetben kiskorú veszélyeztetése, − 6 esetben garázdaság, − 2 esetben rongálás, − 2 esetben magánlaksértés, − további 1-1 esetben pedig becsületsértés, közúti veszélyeztetés, és erőszakos közösülés került elkövetésre. Az elkövető más háztartásban élő hozzátartozója sérelmére összesen 28 esetben követtek el bűncselekményeket. Ebből − 18 esetben tartás elmulasztása, − 7 esetben testi sértés, − 2 esetben garázdaság, − valamint 1 esetben rongálás került elkövetésre. Az elkövető volt házastársa, élettársa sérelmére összesen 60 esetben követtek el bűncselekményeket. Ebből − 23 esetben testi sértés, − 14 esetben garázdaság, − 10 esetben magánlaksértés, − 5 esetben tartás elmulasztása, − 3 esetben rongálás, − valamint 2-2 esetben erőszakos közösülés, önbíráskodás, − további 1 esetben személyi szabadság megsértése volt az elkövetett cselekmény. Egyéb családon belüli erőszak összesen 52 esetben volt. Ebből: − 24 esetben testi sértés, − 8 esetben kiskorú veszélyeztetése, Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 21. oldal, összesen: 53

21

− − − − −

7 esetben garázdaság, 4 esetben rongálás, 4 esetben kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, 2 esetben magánlaksértés, végül 1-1 esetben rablás, közveszélyokozás, valamint szemérem elleni erőszak volt az elkövetett cselekmény.

A kiskorúak bűnelkövetésének társadalmi jellemzői az alacsony iskolázottság, a kiskorúak vagy még tanulnak, vagy már kimaradtak az iskolából. Egyre több gyermekkorú személy is követ el tényállásszerű cselekményeket. A holnap felnőtt bűnözője a fiatalkorú bűnöző. A bűnözővé válás legfőbb háttere a rossz családi háttér, vagy a csavargás miatt lehet, hogy a felszínen látszólag rendezett a család, azonban a felszín alatt túlterhelt, rapszodikus, eltérő értékrendeket közvetít, túlkövetel, vagy nem követel. A szülők rossz nevelési módszereket alkalmaznak, csonka a család, vagy nincs család, a gyerek állami gondozott. Nagy szerepe van az iskolai nevelésnek, valamint a baráti, haveri kapcsolatok hatása gyermek- és fiatalkorban az egyik legmeghatározóbb erő. A családon belüli erőszak kezelésére lehetőség a távoltartó magatartási szabály alkalmazási feltételeinek megteremtése, gyors és hatékony rendőri beavatkozás a segélykérésre, az alkoholista életmód által veszélyeztetett gyermekek preventív védelme, a korai beavatkozás és jelzés a szakellátást biztosító szolgálatoknak. Családterápia, tanácsadó szolgálat, orvosi, jogi és pszichológiai segítségnyújtás. A veszélyeztetett kiskorú számára annak biztosítása, hogy a még megfelelően működő szülői támaszt ne veszítse el. A szülővé nevelés, a családi életre való felkészítés az egyszülős családokban, a gyermekotthonokban, a kollégiumokban nevelkedő, vagy nevelkedett fiatalok számára. A bántalmazás és az elhanyagolás korai felismerése a jelzőrendszer hatékony működésének segítségével, az együttműködő szakemberek speciális felkészítése, és az intézményes védelmi rendszer kiépítése. A családon belüli erőszakos bűncselekmények körülményeit fel kell tárni, és az ebből származó információkat hasznosítani, amely így a bántalmazások számának csökkentéséhez vezethet. A Debreceni Rendőrkapitányság által 2005. évben, kiskorúak eltűnése miatt indított államigazgatási eljárások adatai: − Kiskorúak eltűnése miatt indított államigazgatási eljárások száma: 468. (előző évhez képest: +14) − Családból történő eltűnés miatt indított eljárások száma: 87. (előző évhez képest: -11) Nem és életkor szerinti megoszlás: gyermekkorú* fiú:16 gyk. lány: 16 fiatalkorú.** fiú: 20 fk. lány: 35 ( A továbbiakban: * :gyk; **fk.)

A felkutatás ideje a bejelentés kézhezvételétől számítva: 1 napon belül: 60 1 héten belül: 15 1 hónapon belül: 11 90 napon belül: 0 90 napon túl: 0 folyamatban: 1 Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 22. oldal, összesen: 53

22

A felkutatás helye: család: 34 más rokon: 6 barát, ismerős: 6 közterület: 40 egyéb: 0 A felkutatás módja: rendőrség kutatta fel: 49 hozzátartozó kutatta fel: 5 önként visszatért: 31 egyéb: 1 Bűnözéssel való összefüggés: Az eltűnés hátterében családon belüli erőszak áll: 1 Az eltűnés időtartama alatt sérelmükre elkövetett bűncselekmények száma: 0 Az eltűnés időtartama alatt általuk elkövetett bűncselekmények száma: 2 Ugyanazon személyek többszöri eltűnése miatti eljárások adatai: 2-szer tűnt el 10 fő és összesen a távoltöltött napok száma 30, 27, 22, … volt 3-szor tűnt el 1 fő és összesen 14 napot töltött távol a családjától 4-szer tűnt el 1 fő és összesen 29 napot töltött távol a családjától 5-ször tűnt el 1 fő és összesen 5 napot töltött távol a családjától Nevelőotthonból történő eltűnés miatt indított eljárások száma: 381. (2004-ben 356 volt) Nem és életkor szerinti megoszlás: gyk.fiú: 48 gyk.lány: 46 fk.fiú: 156 fk.lány: 131 A felkutatás ideje a bejelentés kézhezvételétől számítva: 1 napon belül: 181 1 héten belül: 79 1 hónapon belül: 113 90 napon belül: 4 90 napon túl: 0 folyamatban: 4 A felkutatás helye: család: 52 más rokon: 15 barát, ismerős: 16 közterület: 163 egyéb: 131 A felkutatás módja: rendőrség kutatta fel: 240 nevelőotthon kutatta fel: 3 hozzátartozó kutatta fel: 4 önként visszatért: 130 egyéb: 0 Bűnözéssel való összefüggés: Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 23. oldal, összesen: 53

23

Az eltűnés hátterében családon belüli erőszak áll: 0 Az eltűnés időtartama alatt sérelmükre elkövetett bűncselekmények száma: 1 Az eltűnés időtartama alatt általuk elkövetett bűncselekmények száma: 8 Ugyanazon személyek többszöri eltűnése miatti eljárások adatai: 1 fő 28-szor tűnt el és összesen 240 napot töltött távol a nevelőotthontól 1 fő 26-szor tűnt el és összesen 156 napot töltött távol a nevelőotthontól 1 fő 24-szer tűnt el és összesen 205 napot töltött távol a nevelőotthontól 1 fő 23-szor tűnt el és összesen 90 napot töltött távol a nevelőotthontól 1 fő 12-szer tűnt el és összesen 191 napot töltött távol a nevelőotthontól 2 fő 11-szer tűnt el és összesen a távoltöltött napok száma 64, illetve 39 volt 2 fő 10-szer tűnt el és összesen a távoltöltött napok száma 212, illetve142 volt 1 fő 9-szer tűnt el és összesen 29 napot töltött távol a nevelőotthontól 5 fő 7-szer tűnt el és összesen 107, 90, 80, 80 illetve 41 napot volt távol 3 fő 6-szor tűnt el és összesena távoltöltött napok száma 206, 37, illetve 36 volt 5 fő 5-ször tűnt el és összesen 135, 96, 91, 18, illetve 9 napot volt távol 5 fő 4-szer tűnt el és összesen 134, 123, 119, 103, illetve 4 napot volt távol 2 fő 3-szor tűnt el, de 142, illetve 123 napot volt távol a nevelőotthontól. Az eljárásokat leginkább hátráltató tényező az, hogy az összes kiskorú eltűnt között egyre nagyobb arányban szerepelnek az „intézetekből” eltűnt személyek. Ennek legfőbb kiváltó oka abban rejlik, hogy a korábbi relatíve zártabb gyermekvédő intézeteket mára már szinte teljesen felváltották a jóval nyitottabb lakásotthonok, amelyek létrehozását az az alapvetően helyes cél vezérelte, hogy a régi nagy létszámú klasszikus intézetek ridegebb környezete helyett kis létszámú, családiasabb hangulatú intézményeket hozzanak létre, ahol a fiatalok jobban érzik magukat és a nevelőknek is több idejük jut egy-egy gyerekre így eredményesebben végezhető a nevelői munka is. Ez az alapjaiban helyesnek nevezhető módszer azonban nem számolt azokkal a problémásabb környezetből érkező és erősen antiszociális fiatalokkal, akik nem éltek a lakásotthonok által megteremtett újszerű lehetőségekkel, hanem a megváltozott helyzetet arra használták fel, hogy még gyakrabban csavarogjanak el, mint tették azt a korábbi zártabb intézetekben történt elhelyezésük idején. Ezek a fiatalok aztán gyakran szinte teljesen kikerülnek nevelőik látóköréből, mivel amikor a rendőrség visszaszállítja őket a lakásotthonba, akkor gyakran még aznap újra megszöknek onnan, és tovább folytatják csavargó életmódjukat. Ezek a kiskorúak gyakran váltogatják barátaikat is és emiatt felkutatásuk még nehezebbé válik. Ezen fiatalok között egyre nagyobb számban vannak olyanok is, akik eltűnésük ideje alatt bűncselekményeket követnek el. Szerencsére azonban azoknak a száma, akik eltűnésük ideje alatt bűncselekmények sértettjeivé válnak továbbra is elenyésző. Ezen intézeti neveltek helyzetére az jelentene hosszútávon megoldást, ha őket a többi intézeti nevelttől elkülönítve a jelenlegieknél zártabb jellegű intézményekben helyeznék el. (Természetesen ezt nem megtorlás jelleggel alkalmaznák, hanem a fiatalok saját érdekeinek védelme érdekében azért, hogy ily módon akadályozzák meg, hogy rendszeresen bűnelkövetőkké váljanak, és bűnöző életmódra rendezkedjenek be.) Az intézeti neveltekkel kapcsolatosan a fentiekben részletesen leírt és már korábban is többször, több fórumon felvetett problémák vonatkozásában semmilyen előrelépés sem volt tapasztalható. Az értékelt időszakban a Debreceni Rendőrkapitányság működési területén összesen 339 olyan esemény történt, amely a családon belüli erőszakos cselekmények fogalomkörébe tartozik, valamint amely esetekben intézkedési, jelzésadási kötelezettsége van.


24

Gyermekek veszélyeztetettségének jelzése a gyermekjóléti szolgálatok felé: − 191 fő gyermekkorú személy veszélyeztetettségéről, és − 187 fő fiatalkorú személy veszélyeztetettségéről Fiatalkorú által elkövetett szabálysértésről értesítés: − 44 esetben fiatalkorú, − 27 esetben gyermekkorú személy által elkövetett szabálysértés Fiatalkorú személy bűncselekmény elkövetésével való gyanúsításáról értesítések: − 34 esetben fiatalkorú, − 14 esetben gyermekkorú személy által elkövetett bűncselekmény Gyermekkorúval szemben hozott elutasító, vagy megszüntető határozat jegyzőnek való megküldése: − határozat nyomozás megszüntetéséről 1 esetben, − határozat kk. ideiglenes hatályú elhelyezéséről 8 esetben. A tulajdon elleni szabálysértések elkövetésekor általános tapasztalat, hogy egyszerre többen követik el, egymással társtettességben. Jellemző az egyéb családon belüli erőszak megvalósulásával egy időben szintén megvalósuló kiskorú veszélyeztetése (pl. szülők összeverekedése a gyermek jelenlétében). Ugyanígy kiskorú veszélyeztetése valósul meg akkor is, ha egy felnőtt korú személy gyermeke jelenlétében követ el bűncselekményt veszélyeztetve ezzel a negatív példamutatással gyermeke értelmi, érzelmi, testi, erkölcsi fejlődését. A Debreceni Rendőrkapitányság jó munkakapcsolatot alakított ki a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Csoportjával, valamint a Városi Gyámhivatallal. Ezt támasztja alá a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Ellenőrzési Osztálya által végzett ellenőrzés megállapítása is. A Debreceni Rendőrkapitányság az észlelő-, jelzőrendszer tagjaként végzett munkáját 2005ben pontosabbá tette. A nevelési-, oktatási intézmények gyermek és ifjúságvédelmi felelőseivel kialakított munkakapcsolatról nincs tudomásuk, de széleskörű az együttműködés a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekkel. 3/2. A gyermekek átmeneti gondozása A családok átmeneti otthona a városban kevés a – családi krízishelyzet megoldására szolgáló – ellátási forma. Az elhelyezésre várakozók száma folyamatosan jelentős mértékű, így az átmenetileg nehéz helyzetbe került családok, egyedülálló vagy menekülő anyák elhelyezésére nincs mód, így a családi krízishelyzet megoldatlan marad. Ez azt eredményezi, hogy a gyermekjóléti központok szakemberei nem tudják megfelelő hatékonysággal – intézmények, intézményi helyek hiányában – a segítségnyújtást érvényesíteni, a gyermekek szakellátásban történő elhelyezése válik szükségessé. a.) DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekek Átmeneti Otthona

A DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekek Átmeneti Otthonában az év folyamán 35 esetben 30 gyermek gondozására került sor. (Voltak olyan esetek, amikor több alkalommal átmeneti gondozásba kerültek a gyermekek.) Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 25. oldal, összesen: 53

25

A gondozási napok száma 2004-hez viszonyítva jelentős növekedést mutat: az elmúlt évben 1550, míg 2005-ben 2490 volt a gondozási napok száma. A férőhelyek 2004. évi 47 %-os kihasználtságával szemben 2005-ben 75 %-ra emelkedett. A szolgáltatás igénybe vételének leggyakoribb okát még mindig a lakhatási, illetve anyagi gondok jelentik, valamint magas a szülő-gyermek közötti konfliktus miatt bekerülők aránya. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az anyagi, megélhetési problémák összekapcsolódnak a család széthullásából eredő nehézségekkel, működési zavarokkal, konfliktus-megoldás agresszív formáival, torzult szerepekkel, vagy a szülő betegségével, életvezetési gyengeségeivel. Az intézmény részéről az alábbi tapasztalatok fogalmazódtak meg: - Egyre több család van, amelyik a szociális rendszeren belül próbálja az életét megoldani éveken keresztül. - A gyermekek hazakerülése előtt végig kell gondolni a családgondozókkal és szülőkkel együtt, hogy megvan-e a hazakerülés feltétele hosszú távon? - A gondozott gyermekek 90 %-a csonka családból érkezett (az esetek egyharmadában az apa nevelte egyedül gyermekét/gyermekeit), ahol a szülő nagycsaládon belüli támogatást sem kapott. A kimenet a következő képet mutatja:

18 16 17

14 12

12

10 8

Családjába tért vissza

Nevelésbe vett

9

6 4

6

2 0 2004

2005

Míg 2004-ben a gyermekek 40 %-a tudott családjába visszatérni, addig 2005-ben ez 58 %-ra emelkedett, azonban a képet árnyalja az a tény, hogy a családjába visszakerültek közül 7 család a családok átmeneti otthonában nyert elhelyezést. Az intézmény álláshelyei folyamatosan be voltak töltve 2005-ben, ennek ellenére igen magas volt a túlórák száma Ennek oka főleg a gondozási napok jelentős növekedése, valamint betegség miatti távollétek. Az intézményben dolgozók valamennyien rendelkeznek az előírt szakmai képesítéssel, továbbképzési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítik. A környezeti és tárgyi feltételek javításában történt némi előrelépés, különböző felszerelések (pl. ágyneműk, konyhai felszerelések, lámpák, utazótáskák, sátor, DVD-lejátszó filmek) beszerzése is megvalósult, azonban erőteljesen érezhető a bútorok, berendezési tárgyak, háztartási és irodagépek elhasználódása.


26

b.) DMJV Reménysugár Otthona Családok Átmeneti Otthona DMJV Reménysugár Otthona Családok Átmeneti Otthonában biztosította az önkormányzat a szociális krízishelyzetben lévő családok ellátását 26 férőhelyen. Általában – a családok létszámából függően – hat család ellátására van lehetőség, ami az igényeket közel sem elégíti ki. Az intézmény szolgáltatása iránt – különösen a téli időszakban - nagy az érdeklődés, folyamatosan jelentős számú az intézmény által vezetett várakozók listája. 2005-ben a férőhely kihasználtság 108 %-os volt. Átmeneti gondozottjaik között voltak teljes családok, egyedül álló anyák gyermekeikkel, illetve egyedül álló apa gyermekeivel. Az év során bekapcsolódtak a DMJV Reménysugár Otthona kulturális programjaiba, nyári üdültetéseibe. Egy nyertes önkormányzati pályázat lehetőséget nyújtott számukra, hogy az átmeneti gondozásban lévő gyermekek és szüleik számára nyári szabadidős programokat szervezhessenek. Mintát nyújtottak a családi ünnepekhez, mindemellett folyamatos segítséget nyújtottak a családoknak a munkahelykeresésben, továbbtanulási kérdésekben, a helyes életvitel kialakításában. c.) A REFOMIX Kht. által működtetett Családok Átmeneti Otthona Az Önkormányzat határozatlan időre szóló ellátási szerződés keretében működteti a ReFoMix Kht. – többek között - két 40-40 férőhelyes családok átmeneti otthonát. A „Fecske” Családok Átmeneti Otthona (Derék u. 22. 8.emelet) két és fél éve folyamatosan többszörösen hátrányos helyzetű gyermekes család részére olyan szolgáltatást nyújt, amely krízishelyzetben átmenetileg otthonhoz juttatja őket. 2005-ben összesen 101 fő ellátását biztosították, amely 23 családot jelentett. Az év folyamán kiköltözött 13 család (56 fő), felvételt nyert ugyancsak 13 család (58 fő).

Kiköltözöttek ellátási ideje 40 fő

30 20 10 0 0-3 hó

4-6 hó

7-10 hó

11-12 hó

12-18 hó

hó

Hét család (33 fő) igénybe vette a törvény által előírt maximális időtartamot. Esetükben a mentális, életvezetési problémák kezelése miatt volt szükség a törvényes ellátási időre. A szerződésük lejártát követően saját tulajdonú ingatlant vásároltak, volt átmeneti vagy tartósan nevelésbe vettek számára fenntartott lakásba, illetőleg albérletbe költöztek. A „Fészek” Családok Átmeneti Otthona (Derék u. 22. 10. emelet) 2002. január 1-től működik folyamatos munkarendben bentlakásos intézményként, amely alapellátás keretében a gyermek és szülője számára nyújt átmeneti gondozást. Funkcióját az otthon ellátja, férőhely kihasználtságuk maximális. A 98 lakóból 59 gyermek és 32 fiatal felnőtt, 7 közép- és időskorú volt, a családok között a 3-4 gyermekesek voltak többségben. Az otthonba bekerült családok nagy része kétszülős, házastársi, vagy élettársi kapcsolatban élt. 11 anya nevelte gyermekét egyedül, 7 családban házastársak, 5 családban élettársak éltek együtt.


27

2005-ben a”Fészek” Családok Átmeneti Otthonából távozott családok közül egy négyfős családnak sikerült önkormányzati bérlakás pályázaton lakáshoz jutnia. Négy család önerőből, illetve szociálpolitikai támogatás igénybevételével költözött saját tulajdonú lakásba. Házirend megszegése, az együttműködés hiánya miatt egy kiköltözés volt, amit a lakó önszántából választott. Sajnos egy család nem tudta megtartani a gyermekeit az édesapa betegsége miatt, a gyerekek ideiglenes elhelyezésben átmeneti otthonba kerültek. A családok nagy számban albérletbe távoztak az otthonból.

A családok átmeneti otthonaiba jelentkezők többsége gazdasági okok, vagy természeti csapás miatt lakásukat elveszítő családok, lakáshoz nem jutó anyák, apák gyerekekkel, illetve a családegyesítésre törekvő párok. A családok - főleg a szülők egészségi állapota - változatos képet mutatnak, fizikai erőnlétüket, jólétüket befolyásolja a mentális állapotuk. 25-40 év között lévő lakók közül már többen rokkantnyugdíjasok. Az életmód és életvitel kirajzolódik arcvonásaikra is, kortársaiktól jóval idősebbnek látszanak. Többen egyszerű vizsgálatokra sem keresik fel az orvost. Gyermekeik betegségeit nem megfelelően mérlegelik a szülők, és ezért nincs időben megfelelő orvosi ellátás biztosítva. Az átmeneti otthonok tevékenysége alapvetően arra irányul, hogy ne kelljen elválasztani a gyermeket szülőjétől, a család funkcionáljon, vagyis érvényesüljenek a gyermekvédelem prevenciós alapelvei. Az otthonok által felkínált lehetőségek bővítésével cél a családok motiválása, a sikeres kigondozás támogatása. d.) Helyettes szülő /DMJV Gyermekvédelmi Intézménye működteti/ A helyettes szülőnél egyetlen gondozási nap sem volt 2005-ben. Sajnálatos tendencia tapasztalható: Egyre kevesebb lett a működő helyettes szülők száma (korábban 4 volt), végül már csak önálló helyettes szülőre csökkent, s a rendelkezésre álló kapacitás sincs kihasználva. Különösen alkalmas lenne pedig ez az ellátási forma arra, hogy a gyermekek a családias formában, személyre szóló igény kielégítésében részesüljenek. A szolgáltatási forma csökkenésének oka főleg az, hogy a 12.000,- Ft-os díjazás mellett más jövedelem is szükséges a helyettes szülő megélhetéséhez. Gondot okozott, hogy – mivel óvodát, iskolát nem változtat a gyermek – reggel és délután a helyettes szülőnek másik városrészbe kellett kísérni a gyermeket, amit nem tudott vállalni. Egy esetben hozzátartozója tartós ápolása miatt szűnt meg a helyettes szülői tevékenység, egy helyettes szülő pedig elköltözött a városból. Nem sikerült előre lépni a helyettes szülők toborzása terén, mindenképpen feladat lesz a helyzet újbóli átgondolása, új utak keresése Nem elfogadható, hogy az ország második legnagyobb városában egyáltalán ne működjön ez a szolgáltatás.

3/3. A gyermekvédelmi szakellátás a.) DMJV Gyermekvédelmi Intézménye A gyermekotthoni ellátás az előző évekhez hasonlóan 3 lakásotthonban zajlik, 28 férőhelyen. 2005-ben a gondozási napok száma 9820, valamint az intézményi ellátottak átlaglétszáma 26,9 volt. Éves szinten 36 gyermek ellátásáról gondoskodott az intézmény. A szakellátásba került gyermekek 45 %-a a DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekek Átmeneti Otthonából került a lakásotthonokba, ami mutatja azt a fajta szoros együttműködést, ami az utóbbi évek szakmai törekvéseként megvalósult az intézmény különböző szervezeti egységei között. Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 28. oldal, összesen: 53

28

A szakellátásba került gyermekek esetében ugyanazok az okok figyelhetők meg a nevelésbe vétel okaként, melyek az átmeneti gondozás igénybe vételekor körvonalazódnak. A nevelésbe vett gyermekek személyiség-állapotának vizsgálata azt mutatja, hogy egészen sajátos tüneteket mutatnak, melyekkel eddig ritkán találkoztak, mint pld. szuicid késztetések, vagy a személyiségzavar olyan formái, melyek igen jelentős mértékben megterhelik mind a felnőtt, mind a gyermek közösséget. A lakásotthonok közösségei egyenként és együttesen is egyre szorosabb szálakkal kötődnek egymáshoz, az együvé tartozás érzése jellemző a gyermekek és felnőttek kapcsolatára, azonban valamennyi lakásotthonnak megvan a sajátos arculata ezen az egységen belül. A Kálmán utcai, illetve a Pákász utcai lakásotthonokban a stabilitás, a nyugalom jellemezte a felnőttek és a gyermekek közös életét, a gyermekek szükségleteit figyelembe véve, ugyanakkor egyértelmű szabályrendszert követve. A Poroshát utcai lakásotthonban jelentős mértékű volt a változás a gyermekek összetételében, valamint a dolgozói stáb is sajátos nehézségekkel küzdött. A stabilitás kialakulását hátráltatja, nehezíti azoknak a fiataloknak a problémája, viselkedési zavara, amellyel szembe kell nézniük mind a felnőtteknek, mind a gyermekeknek. Megjegyzendő, hogy speciális otthonok hiányában egy-egy gyermek elhelyezése kényszerű szükségesség, aminek nem egyszer a lakásotthonban már hosszabb ideje élők látják kárát. 2005-ben a szakellátásból kikerülők közül 3 gyermek a családjába tért vissza, 2 fő más gondozási helyre került, 1 fő házasságkötés miatt vált nagykorúvá, 3 főnek pedig utógondozói ellátása szűnt meg. A szakellátás működésének jellemzőit az alábbi táblázatok adatai is tükrözik: Lakásotthonokban: Férőhelyek száma Ellátottak létszáma (tárgyév december 31-én) Férőhelyek kihasználtsága (%) Év közben érkezők Év közben távozók Éves gondozási napok száma összesen

2003. 28

Működési mutató 2004. 28

2005. 28

28

27

27

95,6% 8 4

99,3% 5 6

96,07% 9 9

9 775

10 152

9 820

A DMJV Gyermekvédelmi Intézményében – szakellátásban gondozottak életkor szerinti megoszlása

A gyermekek életkora

3 – 6 éves 7 – 14 éves 14 – 18 éves Utógondozói ellátott (18 – 24 éves)


Létszám 2003. 7 13 8

2004. 6 13 8

2005. 6 13 8

29

Kimutatás a DMJV Gyermekvédelmi Intézménye lakásotthonaiban gondozott, speciális problémákkal küzdő gyermekek számáról A gyermek speciális problémája Enyhe fokban értelmi sérült Középsúlyos értelmi sérült Hallássérült Magatartási zavarral küzdő Látássérült Ép Összesen* (* Halmozottan sérült gyermek nem volt.)

2005. 6 1 2 1 17 27

b.) DMJV Reménysugár Otthona Az intézmény nagy átalakuláson ment keresztül 2005 áprilisában. A Kartács utcai telephely megszűnt és a gyermekek 8 lakásotthonba költöztek át, melyek 11-12 fős férőhelyszámmal működnek, összesen 94 gyermek számára biztosít elhelyezést. A Családok Átmeneti Otthonával és a 40 fő gondozását biztosító különleges ellátást is nyújtó gyermekotthonnal együttvéve 10 telephelyen működik az intézmény. A lakásotthonok egy teljesen megújult ellátási formát jelentenek, hiszen a házban dolgozók (1 fő gondozó, 1 fő gyermekvédelmi asszisztens, 3 fő gyermekfelügyelő, 1 fő nevelő-házvezető) családias formában és környezetben gondozzák, nevelik a gyermekeket, fiatalokat. A gyermekeket gondozók munkaköre jóval összetettebb lett, a gyermekek gondozásán, nevelésén kívül vezetik a teljes háztartást, mosnak, főznek, takarítanak. A kisebb és az értelmi sérült gyermekeket kísérni kell az oktatási-nevelési intézményekbe, illetve szükség esetén nevelési tanácsadóba, ideggondozóba és egyéb szakorvosi rendelésre, foglalkozásra. Tankötelezettségüknek a gondozottak 10 iskolában (61 fő) és 5 óvodában (24 fő) tesznek eleget. Minden nap több mint 60 gyermeket kell külső intézménybe és onnan haza kísérni. Műszakonként egy gondozó dolgozik, illetve kétműszakos munkarendben a házvezető-nevelő. A nevelő munkaidejét a ház vezetésével és gazdálkodásával összefüggő feladatok illetve a gyermekek kísérése, az oktatási-nevelési intézményekkel való kapcsolattartás teljesen lefedi. Nehézséget jelent a gyakorlatban a gyermekek szállításának, kísérésének a megszervezése, főként ha beteg gyermek is van a házban. Négy házanként jut egy pszichológus és egy fejlesztő pedagógus a gyermekek fejlesztésére, a velük való foglalkozásra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy gyermekcsoport hetente egy alkalommal találkozik az említett szakemberekkel. Sajnos ez az idő nem elegendő az eredményeket hozó munkavégzéshez, mivel a sok gyermek közt elforgácsolódik a szakember ideje. Folyamatosan biztosítják a dolgozók továbbképzését. 2005-ben 45 dolgozó vett részt akkreditált képzéseken, konferenciákon, 9 fő teljesítette továbbképzési kötelezettségét.


30

DMJV Reménysugár Otthona lakásotthonainak működési mutatói Férőhelyek száma

94

Ellátottak létszáma*

92

Férőhelyek éves kihasználtsága (%)

109

Év közben érkezők

62

Év közben távozók

53

Éves gondozási napok száma összesen

31 569

* 2005. december 31-i állapot szerint

Kimutatás a DMJV Reménysugár Otthona lakásotthonaiban gondozott, speciális problémákkal küzdő gyermekekről 2005. 20 2 2 1 67 92

Enyhe fokban értelmi sérült Középsúlyos értelmi sérült Hallássérült Magatartási zavarral küzdő Látássérült Ép Összesen * (*Halmozottan sérült 9 gyermek)

A DMJV Reménysugár Otthona lakásotthonaiban és a különleges ellátást is nyújtó gyermekotthonban gondozottak életkor szerinti megoszlása Életkor 1 év alatti 1-3 év közötti 3 – 6 éves 7 – 14 éves 14 – 18 éves Összesen


2003. év

Létszám 2004. év

2005. év

15 54 19 48 11 147

11 28 29 41 11 120

15 30 18 13 59 135

31

A szakellátásból távozottakról az alábbi kimutatást készítette az intézmény:

Távozás Saját családjába Örökbe Nevelőszülőkhöz Más intézménybe Utógondozói ellátásba került Meghalt Nagykorúvá vált

2003.

2004

2005.

49 2 38 28 1 1 -

34 7 31 12 1 1 3

33 2 19 8 3 5

c.) DMJV Kiskorú Fogyatékosok Otthona és Nappali Intézménye (továbbiakban: DMJV KIFONI) A DMJV KIFONI - működési engedélye és alapító okirata alapján – fő tevékenységi köre az 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 66. §-ában meghatározott szakosított szociális ellátási formák közül a fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthoni ellátása. Ellátási területük HajdúBihar megye. Az intézmény a működési engedély alapján 180 férőhellyel rendelkezik. Az ellátást lakóotthoni (12 fő), valamint bentlakásos ellátási formában (168 fő négy osztályon történő ápolásával, gondozásával) biztosítják. Az Szt. kihirdetésekor még nem volt gyermekvédelmi törvény, ezért a halmozottan sérült gyermekek ellátását szociális intézményekben látják el. Hajdú-Bihar megyében, napjainkban is az egyetlen önkormányzati fenntartású intézmény, ahol a súlyosan és halmozottan sérült gyermekeknek és felnőtt korúaknak ápolást, gondozást, egészségügyi-, fejlesztési-, szociális és mentálhigiénés ellátást biztosítanak. Bentlakásos ellátási formában beutalásra jogosult a fenntartó DMJV Közgyűlésének Szociális Bizottsága, valamint az Szt. 94. § (1) bekezdés d) pontja alapján az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében annak lakóhelye szerinti illetékes gyámhivatal. Az intézmény e feladataiból adódóan különbözik Debrecen város bármelyik szociális, egészségügyi vagy oktatási intézményétől. Működését a fenntartó által jóváhagyott szakmai program határozza meg. Az elmúlt évben 23 fő átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek ellátásáról gondoskodtak. Ügyeik intézése céljából az intézmény részéről rendszeres kapcsolatot tartottak és folyamatosan tartanak a Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal (továbbiakban: TGySz), és az alkalmazásukban lévő hivatásos gyámmal. Három fő átmeneti nevelt gyermek esetében szorosabb a kapcsolattartás a szülőkkel, a többi gyermek ügyében az illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal, a gyámmal és a gyámhivatalokkal tartják a kapcsolatot. Ezen gyermekek esetében nincs kapcsolattartás a család és a gyermek között. Az elmúlt években csak gyámhivatali beutalóval rendelkező gyermeket vettek gondozásba, amikor is az illetékes gyámhivatal a családból kiemelte, és be is szállította őket az intézménybe. Az elmúlt évben is előfordult két esetben a fentihez hasonló eset, Debrecen Város Gyámhivatala gyermekvédelmi intézkedéssel gyermeket átmeneti nevelésbe helyezte a gyermekeket, és gondozási helyül a DMJV KIFONI-t jelölte meg. A két gyermek jelenleg is az intézmény ellátottja. 2004 évhez hasonlóan az elmúlt évben sem tudtak családból érkező új ellátottat felvenni.


32

A DMJV KIFONI nappali ellátást nyújtó részlegében családból érkező gyermekek gondozását, fejlesztését látják el. A halmozottan sérült gyermeket nevelő családok közül – hasonlóan a gyermeket nevelő családokhoz – vannak, akik nehéz szociális körülmények között élnek, vagy a szülők betegsége, halála miatt anyagi gondokkal küzdenek.

DMJV Kiskorú Fogyatékosok Otthona és Nappali Intézményében gondozott gyermekek életkor szerinti megoszlása 2003.

2004.

2005.

3-6 éves

2

2

2

7-14 éves

51

52

58

14-18 éves

32

31

29

Kimutatás DMJV Kiskorú Fogyatékosok Otthona és Nappali Intézményében ellátott fogyatékosokról Létszám Fogyatékosság*

Érzékszervi Testi fogyatékos Értelmi fogyatékos Halmozottan sérült Összes ellátott

Bentlakásos ellátott

Nappali ellátott

2003. 27 119 46 135

2004. 23 89 181 103

2005. 30 118 177 132

2003. 2 24 24 24

2004. 2 5 23 23

2005. 1

181

181

181

24

23

21

5 21 21

* egy-egy ellátott több fogyatékkal él

4. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A Gyvt.-ben meghatározott feladat és hatáskör szerint eljárva a gyámhatóság ügyiratforgalma 2005. január 01. - 2005. december 31. között 7958 iktatott ügyirat volt, 3105 alapszámmal, 4853 alszámmal. 2005-ben 4 fő ügyintézővel látta el a gyámhatósági feladatát. A 2004. december 31-én nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma (4162) egyező a 2005. december 31-én nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak számával. A veszélyeztetés okai közül a rossz anyagi és szociális valamint lakáskörülmények emelhetőek ki. A hatósági intézkedések körében a védelembe vétellel és annak megszüntetésével kapcsolatos eljárások és az eljárásban érintett kiskorúak, valamint családok száma jelentősen növekedett az előző évhez képest, így a védelembe vett kiskorúak számát tekintve is ugyanez Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 33. oldal, összesen: 53

33

tapasztalható. A védelembe vétel előtt a kiskorúak családjának 84 %-át (115) gondozta a gyermekjóléti szolgálat. 2003. December 31-én nyilvántartott, védelembe vett kiskorúak száma: Környezeti Szülőnek felróható magatartási okból Gyermeknek felróható magatartási okból Családok száma, amelyben a védelembe vett kiskorúak élnek: Tárgyévben nyilvántartásba vett, védelembe vett kiskorúak száma Tárgyévben megszűnt, védelembe vett kiskorúak száma:

2004.

2005.

222 24 154 44

155 27 94 34

207 37 109 61

117

99

137

138

107

155

60

65

76

A védelembe vétel okai közül 2005. évhez képest is még mindig a szülőnek felróható magatartási okokat lehet kiemelni. 2005-ben a statisztikai adatok szerint a gyámhatóság által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma 26 volt, mely 55 kiskorút érintett. Az ideiglenes hatályú elhelyezésben részesülő kiskorúak száma a 2004 évhez (63) képest csökkenést mutat, 8 fővel kevesebb gyermeknél került sor ezen intézkedésre. 7 gyermeket harmadik személynél, 4 kiskorút nevelőszülőnél, 44 főt gyermekotthonban helyeztünk el. A nevelőszülőnél történő elhelyezések esetében szükség lenne több, testvéreket is fogadni tudó nevelőszülő jelenlétére a gyermekvédelem rendszerében. A gyermekotthoni elhelyezéseknél az előző évekhez hasonlóan továbbra is problémát jelent, hogy Debrecenben – a Reménysugár Otthonon kívül, mely folyamatosan helyhiánnyal küzd – egyetlen lakásotthon (Debreceni és Nyírségi Lakásotthonok 12-es számú Lakásotthona Debrecen, Tégláskert u. 68.) biztosít kiskorúak részére ideiglenes férőhelyet. Férőhely hiányában a berettyóújfalui vagy a komádi gyermekotthon vehető számításba, melyek szintén helyhiánnyal küzdenek. Évek óta és továbbra is problémát okoz, hogy a 0-3 éves korú gyermekek átmeneti gondozása megoldatlan, valamint a speciális gyermekotthon hiánya, az értelmi fogyatékos kiskorúak ideiglenes hatályú elhelyezése folyamatosan akadályokba ütközik a szakellátásban. Az átmeneti gondozás területén is több férőhelyre lenne szükség mind a gyermekek átmeneti otthonának bővítése, mind több helyettes szülő megbízásával, hogy elkerülhető legyen a hatósági gyermekvédelmi intézkedés, a kiskorúak ideiglenes hatályú elhelyezésének elrendelése. A gyámhatósági munka részét képezi eseti és ügygondnok kirendelése, felmentése magyar és külföldi, menekült státuszt kérő állampolgárok esetében egyaránt. A Gyvt.. 17. § (1) bekezdésében meghatározott jelzőrendszer résztvevői közötti szoros kapcsolat, jó együttműködés, megfelelő kommunikáció elengedhetetlen. Ezen követelmények érvényesülnek a gyámhatóság ügyintézői és a gyermekjóléti szolgáltatások családgondozói, valamint a jelzőrendszer tagjai között is. 2004. január 01- től két önkormányzati fenntartásban lévő intézmény látja el a szolgáltatás feladatait.


34

5. A gyámhivatal tevékenységének értékelése A Gyvt. által meghatározott feladat és hatáskörét a Debrecen Városi Gyámhivatal 2005-ben Debrecen és Hajdúsámson településekre kiterjedően látta el, mely a lakosság számát tekintve 217.000 fő. 2005. január 1-től, 2005. december 31-ig 20.292 volt a gyámhivatal ügyiratforgalma. Ebből alapszámmal 4.568, alszámmal 15.724 ügyirat érkezett. A hozott határozatok száma 5.695. A fellebbezések száma 40 volt, melyből 26 esetben a II. fokú szerv a határozatot helyben hagyta, 6 esetében megváltoztatta, és 8 esetben pedig új eljárásra utasította gyámhivatalunkat. A 2004. évben már érintette a gyámhivatali munkát a határidők módosulása ugyanis az államigazgatási eljárás általános szabályairól 1957. évi IV. törvény. l5.§. /1/ bekezdésének módosítása értelmében az érdemi határozatot kiskorú ügyfél esetében soron kívül, de legkésőbb 15 napon belül kell meghozni. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 2005. november 1-el való hatályba lépése a rendes ügymenet mellett nagyon jelentős felkészülést igényelt valamennyi ügyintézőtől. Alapjaiban kellett valamennyi eljárásunkat, határozatunkat átdolgozni. A Ket. 33. § (2) bekezdése értelmében: „Kiskorú ügyfél esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az érdemi határozatot soron kívül kell meghozni”. A gondnokság alá helyezési feladatok kivételével valamennyi gyámhivatali ügyet érint a fenti rendelkezés. Az eljárási határidők ilyen mértékű csökkenése, az eddigiekben is túlterhelt, belső tartalékokkal már egyáltalán nem rendelkező szervezetet még inkább kedvezőtlenebb feltételek elé állítja mind az ügyintézés, mind a határidők betartása szempontjából. 2005-ben engedélyezett örökbefogadások száma 19 volt, azonos az előző évi örökbefogadások számával. Évről-évre meglepetéssel tapasztaljuk, hogy relatíve igen alacsony a kezdeményezett és engedélyezett örökbefogadások száma. Ennek hátterében még mindig az ismerhető fel, hogy a leendő örökbefogadó szülők minél fiatalabb gyermeket szeretnének. Kivételként említhetők a külföldi állampolgárok által történő örökbefogadások, melyre a jogszabályban meghatározottak szerint csak akkor kerülhet sor, ha a gyermeknek Magyarországon történő örökbefogadását nem kezdeményezték, illetve az örökbefogadásra tett intézkedések nem vezettek eredményre. 2005-ben külföldi állampolgár számára jóváhagyott örökbefogadások száma: Az örökbefogásra alkalmasnak nyilvánított szülők száma tárgyév végén 93 fő, amely a 2004-as év végi adatokhoz képest (81), emelkedést mutat. Felbontott örökbefogadás ez évben sem volt. 2005. évben is érvényesült, hogy az átmenti nevelt gyermekeknél, ahol fenn áll az örökbefogadhatóvá nyilvánításnak a jogszabályi lehetősége, az eljáró gyámhivatalok ezt következetesen alkalmazzák. Ezzel összhangban van az a jogszabályi rendelkezés is, hogy három év alatti átmeneti nevelt gyermekeknél a kötelező felülvizsgálat időpontja félév. Örökbefogadhatónak nyilvánított kiskorúak száma 2005.december 31-én 31-ig. Az előző évihez képest ez az adat kismértékű csökkenést mutat, amely egyrészt a szülők rendszeresebb kapcsolata, másrészt az örökbefogadhatóvá nyilvánított gyermekek örökbefogadásának engedélyezése indokol.


35

2005-ben a családba fogadott gyermekek száma 115 volt. A tapasztalatok alapján a családba fogadás a családok számára - amennyiben jogszabályi háttere fennáll - a leginkább elfogadható jogintézmény akkor, ha a szülők a gyermeket nem tudják nevelni. Ebben az esetben ugyanis a gyermek a szűkebb-tágabb családban maradhat, nincs szükség nevelőszülőnél illetve gyermekintézményben történő elhelyezésére, sőt perindításra sem. A családba fogadás a szülőt átmenetileg akadályozó tényező megszűnéséig tart. A gyámhivatalok az évente ismétlődő felülvizsgálat során döntenek arról, hogy a vér szerinti családba való visszakerülés lehetséges-e. Ha azonban a gyermek érdeke azt kívánja, hogy helyzete hosszú távra egyéb módon rendeződjön, a gyámhivatal harmadik személynél történő elhelyezése érdekében pert indít a bíróságon. 2005-ben ezen perindítások száma 11 volt, mely 11 gyermeket érintett. Statisztikai adataink alapján a családba fogadott gyermekek mellett további 156 gyámolt gyermek van gyámhivatalunk nyilvántartásában. 2005. évben folytatódott a gyámolt gyermekek számának kismértékű csökkenése. A nagykorúvá vált gyámoltak száma 2005-ben is meghaladta a gyámság alá kerülések számát. Sajnálatos módon emelkedik azon kiskorúak száma, akik nevelését gyámjuk a továbbiakban nem vállalja és a családban más személy nem lévén szakellátásba kerülnek. Ezek kiváltója elsősorban a gyámolt kiskorúak magatartása, valamint a gyámok és családjuk e magatartással szembeni toleranciájának csökkenése. Az ideiglenes hatályú elhelyezést – a gyermek családjából történő kiemelését – a gyermek súlyos veszélyeztetése, és az azonnali intézkedés szükségessége alapozza meg. A Debrecen Városi Gyámhivatal az elmúlt évben 13 gyermek ideiglenes elhelyezéséről döntött, a rendőrség egy gyermeket szállított be. Továbbá az illetékességi területhez tartozó településekről a jegyzői gyámhatóságok ideiglenes elhelyezései alapján a gyámhivatal 51 esetben döntött, mely 79 gyermeket érintett. A kiemelés indokaként továbbra is vezető helyen áll a szülők elhanyagoló nevelése, nem megfelelő életvitele. Nem mutat csökkenést a kiskorúak magatartási veszélyeztetése sem, így a csavargás, a bűncselekmények elkövetése, az iskolai mulasztás. Az ideiglenes hatályú elhelyezést követően a gyámhivatal feladata 30 napon belül dönteni a gyermek további sorsáról. 2005-ben 3 kiskorú esetében került sor az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésére és a vér szerinti családba történő visszahelyezésre, védelembe vételi eljárás, illetve gyermekjóléti alapellátás kezdeményezésével. Az esetek többségében sokkal inkább jellemző, hogy az ideiglenesen elhelyezett gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődése családjukban nem biztosított, így átmeneti nevelésbe kerülnek. A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevesébe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezetet veszélyezteti és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehet megszünteti, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek gondozása a családján belül nem biztosítható. Nyilvántartásunk alapján 2005. december 31-én az átmenti neveltek száma 532 fő. Gondot okoz a debreceni átmeneti nevelésbe kerülő gyermekek elhelyezése esetében, hogy a debreceni lakásotthoni férőhelyek teljesen telítettek, Debrecenben nevelőszülőséget ugyanakkor kevesebben vállalnak, mint amennyire igény lenne. 2005-ben, mint eddig minden évben a speciális szükségletű nevelésbe vett gyermekek elhelyezése rendkívül nehéz. Legalább fél évbe telik a speciális szükséglet megállapításához szükséges országos szakértői vizsgálat beszerzése, ezt követően pedig akár két éves várakozás is előfordulhat a férőhely biztosítására. 2005. december 31-én a tartós nevelésbe vettek száma 74 fő volt. A tartós nevelésbe vétel oka 11 fő esetében a szülők halála, 34 fő esetében lemondó nyilatkozat, 27 fő esetében a szülői Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 36. oldal, összesen: 53

36

felügyeletet megszüntető jogerős bírói ítélet, 2 fő esetében pedig ismeretlen szülőtől való származás. Az átmeneti, vagy tartós nevelés megszűnését követően az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt akkor veheti igénybe, ha nappali tagozaton tanulmányokat folytat, vagy létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, illetve szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. A nevelésből kikerült fiatalok mögött legtöbbször nem áll támogató családi háttér, biztos anyagi alap. Számukra segítséget jelenthet az utógondozói ellátás igénybevétele, mely legkésőbb 24. életévük betöltéséig illetve, ha felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat 25. életéve betöltéséig tarthat. 2005-ben némileg emelkedett a létfenntartását önállóan biztosítani nem tudó jogcímen igénybe vevők aránya, a nappali tagozaton való tanulmányok folytatásához, illetve a bentlakásos szociális otthoni férőhelyre történő várakozáshoz képest. 2005-ben az utógondozói ellátásban részesültek száma 33 fő volt, mely az előző évhez képest (50 fő) csökkenést mutat. Az utógondozás jogintézményének a nevelésből a vér szerinti családjába visszakerült gyermek és a család kapcsolatában, beilleszkedésében, illetve a fiatal felnőtt részére az önálló életének megkezdésekor van jelentősége. Az átmeneti nevelés megszüntetését követően a családjukba visszahelyezett kiskorúaknál nagy figyelmet igényel az utógondozás, hogy elkerülhetővé váljon az ismételt szakellátásba történő visszakerülés. 2005-ben a statisztikai adataink alapján az elrendelt utógondozások száma 32 volt. Az előző évi adatokhoz képest csökkenés tapasztalható. Megfigyelhető, hogy a csökkenés hátterében azon jogszabályi változás áll, hogy a fiatal felnőtt részére a gyámhivatal akkor rendel el nevelésének megszűnése után utógondozást, ha azt a fiatal felnőtt maga is kéri. Az otthonteremtési támogatás a nevelésből kikerült gyermekek pénzbeni támogatása, mely a fiatal felnőttek vagyonától és nevelésben töltött időtartamától függően differenciáltan biztosítja a lakáshoz jutását, a tartós lakhatás megoldását. 2005. évben az otthonteremtési támogatásban részesültek száma 17 fő volt, összesen 24.550.000 Ft. összegben (az előző évihez képest 1 fő csökkenést mutat, azonban a megítélt támogatás összege összesen 9 millió Ft-al növekedett). Tehát az egy főre nyújtott támogatás nagysága pozitív irányba mozdult. Az a jogszabályváltozás, mely szerint az árvaellátás összege nem számítható be a fiatal felnőtt nagykorúságakor meglévő vagyonába, tapasztalataink szerint kedvező változást hozott. A változások ellenére továbbra is jelentős nehézséggel néz szembe az a fiatal felnőtt, aki tartós lakhatását az otthonteremtési támogatásból kívánja megoldani. 2005. évben a megítélt otthonteremtési támogatást jellemzően kisebb értékű lakóingatlanra fordították (tanya, zártkert, kistelepülésen ingatlan), illetve jelentősen növekedett a lakáscélú megtakarításra való felhasználás iránti kérelmek száma. Ennek hátterében az is jelentős szerepet játszik, hogy alig valamivel a jogvesztő határidő letelte előtt nyújtják be kérelmüket egyes fiatal felnőttek és más lehetőségre (pl. ingatlan vásárlása) nem marad ideje. 2005. december 31-ig a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésében részesültek száma 203 fő. E címen a tárgyév folyamán kifizetett összeg 28.836.000 Ft volt. A kérelmek számát tekintve kevesebb a korábbi évekhez képest. Ugyanis a megállapítás során 3 év időtartamra rendeljük el a folyósítást, ismételt megelőlegezésre csak akkor kerülhet sor, ha a kötelezett terhére vezetett, adók módjára történő behajtás eredményes volt. A megelőlegezés kifejezi azt, hogy az állam a kötelezett helyett fizet, de nem veszi át véglegesen a gyermektartás terhét. A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett késedelmi kamataival együtt köteles az államnak megtéríteni. A megelőlegezett gyermektartásdíj visszafizetéséről a kötelezett lakóhelye szerint illetékes jegyző a hátralékos Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 37. oldal, összesen: 53

37

összeg adók módjára történő behajtásával intézkedik. Sajnos sok az eredménytelen behajtás, így az ismételt megelőlegezésnek nincsenek meg a jogszabályi feltételei. A végrehajtás elmaradásának hiánya ismételt kérelmek elbírálásánál hátrányos helyzetbe hozhatja az ügyfelet. Nagyobb hangsúlyt kell fordítani az eredményes behajtásra. A gyámhivatal feladat- és hatáskörébe tartozik a kapcsolattartási ügyek intézése. A bíróság által szabályozott kapcsolattartási ügyekben az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül a gyámhivatal feladata a végrehajtás. 2005-ben 168 estben került sor végrehajtási intézkedésre. A gyámhivatal által tárgyévben szabályozott kapcsolattartási ügyek száma 93 volt. Ebből 16 esetben került sor egyezségkötésre. Az elmúlt évekhez képest nőtt a kapcsolattartási ügyek száma, ezzel arányosan emelkedett a bonyolultabb, problémásabb ügyek aránya is. Tapasztalataink szerint még mindig sok azon ügyfelek száma a kapcsolattartási ügyekben, akik képtelenek elfogadni a szakmailag megalapozott hatósági intézkedéseket jogellenes magatartásuk miatt. Egyes esetekben csak kontrollált körülmények közötti kapcsolattartás szolgálja a kiskorúak és szüleik érdekét. A kapcsolattartási időpontok mind a gyermekek iskolai, mind a szülők munkahelyi elfoglaltsága miatt leggyakrabban hétvégeken esedékes. Mindezek miatt különösen fontos a gyermekjóléti szolgálatok együttműködése, kapcsolattartási ügyelet biztosítása.

6. A felügyeleti szervek, az intézmények működését engedélyező hatóság, valamint a fenntartó ellenőrzésének tapasztalatai a./ A Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal Megyei Szociális és Gyámhivatala által 2005-ben végzett ellenőrzéseinek megállapításai az alábbiak voltak: ¾ Gyermekjóléti szolgáltatás:

DMJV Gyermekvédelmi Intézmény Gyermekjóléti Központja működésére vonatkozóan a Gyámhivatal megállapította, hogy az intézmény személyi feltételei megfelelnek a jogszabályban megfogalmazottaknak. Jó munkaszervezéssel megoldották, hogy a központ speciális feladatait elláthatóak legyenek. A tárgyi feltételekben meglévő hiányosságokat, pl. a központ zsúfoltsága, az újonnan megkapott épületszárny átalakításával és a Nagysándor telepi új területi irodával kiküszöbölhetik. A számítógépek számát szükséges lényegesen megemelni ahhoz, hogy korszerű és áttekinthető legyen az ügyintézés, illetve az adatfeldolgozás gyors és pontos lehessen. A kialakítandó új területi irodában is meg kell teremteni a megfelelő infrastruktúrát.

A DMJV Családsegítő Központ Gyermekjóléti Központja a 2005. augusztus 1.-jén kelt határozatban kapott határozatlan időre szóló működési engedélyt. Az intézmény három területi irodájának tárgyi feltételei megfelelőek, azonban a munkafeltételeken még lehet javítani új bútorok beszerzésével, technikai eszközök biztosításával (számítógép, fénymásoló, fax). A központban a zsúfoltságon – amennyiben az elhelyezési körülmények azt megengedik- enyhíteni kell. A személyi feltételek javultak, 6,5 álláshelyet kaptak 2005-ben. A gyermekjóléti feladatok ellátását megszervezték, azonban a folyamatos munka előre vetíti az újabb szakemberek foglalkoztatásának szükségességét, amit minden évben felül kell vizsgálnia a fenntartónak.


38

¾ Gyermekek napközbeni ellátása

A DMJV Egyesített Bölcsődei Intézmény tagintézményeinek négyévenkénti ellenőrzését a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Bölcsődei Igazgatósága Észak-alföldi Regionális Módszertani Bölcsődéjének bevonásával végezték. A 13 bölcsődéből 7 olyan, amelyben ötnél több csoport működik, közülük kettő 120 férőhelyes. Ennek alapján a személyi feltételeket újra kell gondolnia a fenntartónak. A DMJV Egyesített Bölcsődei Intézmény 13 tagintézménye közül 2005-ben hét bölcsőde ellenőrzésére került sor. Megállapítást nyert, hogy a tárgyi feltételek, játékok, bútorzat, stb. biztosítottak, de az épületek felújítása, korszerűsítése sok esetben indokolt. Fontos lenne az udvari játékok Európai Uniós szabvány szerinti cseréje azokban az intézményekben, ahol ez még nem történt meg. A DMJV Egyesített Bölcsődei Intézmény Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóságához benyújtott sikeres pályázatának köszönhetően lehetőség nyílik férőhelybővítésre és az ezzel együtt járó feltételek biztosítására, szolgáltatásbővítéssel rugalmas/hosszított nyitva tartással üzemelő gyermekfelügyelet indítására, játszócsoport kialakítására, sérült gyermekek ellátása érdekében integrált csoportok létrehozására. A pályázat eredményeképpen a változások, fejlesztések a 13 bölcsődei egységből hatot érintenek. A vizsgált tagintézményekben a szakmai munka jó, a gyermekek szokásrendszerének kialakítása, gondozása következetesen és szakszerűen történik.

¾ Átmeneti gondozás: DMJV Gyermekvédelmi Intézmény Gyermekek Átmeneti Otthonában a tárgyi feltételeket tekintve az intézmény a nagy igénybevétel miatt lelakottá vált, problémát jelentett, hogy salétromosak voltak a falak. Ezek a gondok megoldódtak, a salétromos falakat ún. lélegző vakolattal látták el. Az egyik lakószoba bútorzatát teljesen felújították, a konyhába pedig új étkező asztalt és székeket vásároltak, és a falat a gyermekek saját munkájukkal díszített parafa lapokkal burkolták, amely nagyon szép. Az otthon lakóinak kialakítottak egy kis játszóteret, ahol esztétikus fa játékokkal játszhatnak, azonban az Európai Uniós szabvány szerint át kell alakítani. Erről nem az intézmény tehet, a kivitelezőnek ezt már tudnia kellett volna. Legégetőbb gond, hogy a ruhák szárítása nem megoldható. Nagy szükség van egy szárító gépre, így biztosítható lenne a szükség szerinti tiszta ruha. Az intézmény költségvetése nem teszi lehetővé a nagy értékű tárgyi eszköz beszerzését, ezért a fenntartónak kell gondoskodnia ennek biztosításáról. ■ DMJV Reménysugár Otthona Családok Átmeneti Otthonában a gondozottak száma meghaladta az engedélyezett férőhelyszámot, amelynek magyarázata, hogy magas az igénylők száma. A nagy és folyamatos igénybevétel miatt az intézmény lelakottá vált, a bútorok azonnali karbantartása, cseréje, kiegészítése indokolt. Szükség lenne cipős- és egyéb tároló szekrényekre, polcokra, beépített szekrényekre. A fürdőszobákban is kellenek kiegészítők: zuhanyfüggöny, polcok, tükrök. A lakók állandó változása miatt fontos lenne a folyamatos karbantartás, egy-egy család kiköltözése alkalmával a festés. Az összbenyomáson ront, hogy a falak salétromosak, a közlekedők barátságtalanok, a szükségmegoldásként elhelyezett szekrények nem esztétikusak. Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 39. oldal, összesen: 53

39

A családoknak egy lakószoba áll rendelkezésükre, amelynek takarításáról saját maguk gondoskodnak, a közös helyiségek tisztán tartása pedig beosztás szerint történik. Ehhez az intézmény biztosítja a tisztítószert, az eszközöket. A konyha jól felszerelt, valamint háztartási gépeket is használhatnak a lakók. Az intézmény a szükséges személyi feltételekkel rendelkezik, azonban a pszichológiai tanácsadást meg kell oldani. A két intézmény szakmai munkáját az ellenőrzés alkalmával megfelelőnek ítélték, az esetek többségében sikerrel gondozzák a gyermekeket és szüleiket. Tevékenységük hozzájárul, hogy az itt ellátásban részesülő gyermekeket nem kell indokolatlanul kiemelni családjukból. ¾ Gyermekvédelmi szakellátás: ■ DMJV Reménysugár Otthona teljes kiváltása 2005. első negyedévében megtörtént. A 40 férőhelyes gyermekotthon mellett 8 lakásotthon átadására is sor került. A lakásotthonok tárgyi feltételei megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, esztétikus, új bútorokkal, textilekkel, háztartási eszközökkel felszereltek. A csecsemőkorú gyermekek fogadását előkészítették, az ehhez szükséges berendezési és felszerelési tárgyakkal és eszközökkel rendelkeznek. Az Ibolya u. 22. szám alatti székhelyen öt csoport működik, mindegyikben megvannak a feltételek a csecsemőkorú gyermekek fogadására. A gyermekek gondozása 8 fős csoportokban történik. A vizsgálat idején 6 súlyosan fogyatékos gyermekről gondoskodtak. Problémát jelent, hogy nem tudják elhelyezni őket a megfelelő intézménybe, a DMJV KIFONI-ban helyhiány miatt nem fogadják a gyermekeket. A férőhelyek tekintetében figyelembe kell venni, hogy fogyatékos gyermek elhelyezésekor a csoportok létszámát csökkenteni szükséges. A szakember ellátottság a szakmai egységekben megfelelő. Az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat módosításra került, valamint mindhárom szakmai egység házirendje elkészült. A Sőrés utcai lakásotthon egyedi házirenddel rendelkezik, ebben összefoglalták az anyákra vonatkozó különös szabályokat. Az I. és II. számú gyermekotthoni szakmai egységek elkészítették szakmai programjukat, melyek alkalmasak arra, hogy a koruk miatt különleges igényű gyermekek gondozását, nevelését a lakásotthonokban ellássák. Egyes részek bővebb kidolgozása elengedhetetlen. A fiatalkorú anyák lakásotthonában egyedi szakmai programot készítettek, mivel itt a központi tevékenység a saját gyermekek nevelése. A szakmai program dokumentációval foglalkozó részét ki kell egészíteni az adatlapok kitöltésének szabályaival. Az Ibolya u. 22. szám alatti gyermekotthon szakmai programját átdolgozták, amely már megfelel az ott folyó szakmai munkának. A vizsgálat megállapításaként szerepelt még hogy az intézmény részéről sok programot szerveztek a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltése érdekében Összességében elmondható, hogy a gyermekotthon kiváltásával oldódott az évekig elhúzódó bizonytalanság érzése. A vizsgálatot végző szerint dicséret illeti a fenntartót a feltételek biztosításáért és azt a szakmai teamet, akik levezényelték az intézmény átalakítását. További feladat minden szakmai egységben a nagy igénybevétel miatti folyamatos karbantartás. A telephelyek számának növekedésével szükségessé vált új gépkocsi beszerzése, mellyel a vásárlásokat, a gyermekek szállítását, esetlegesen kirándulását meg lehet oldani. Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 40. oldal, összesen: 53

40

■ A DMJV Gyermekvédelmi Intézménye három lakásotthont működtet, melyek összesen 28 gyermek ellátását biztosítják. Az intézmény részéről törekszenek arra, hogy a lakásotthonokban folyamatos legyen a karbantartás, azonban minden évben felmerülnek olyan problémák, mellyel az intézmény költségvetés híján nem tud megbirkózni. A három lakásotthonban ki kell cserélni a gyermekek szekrényeit, a Poroshát utcán a konyhabútor cseréje, a Kálmán utcán egy mosógép szükséges. A nyílászárókat minden lakásotthonban kicserélték, felújították, azonban a jobb hőszigetelés szempontjából meg kell oldani a házak külső szigetelését is. Szükséges ez a Poroshát utcán, hiszen a téli időszakban itt a legmagasabb a fűtési költség, havonta 50 ezer forint. Nagyon fontos, hogy a házak folyamatos karbantartására minden évben a költségvetésben tervezzék a költségeket. A személyi feltételekben nem volt számottevő változás, lakásotthononként legalább még egy gyermekfelügyelő alkalmazására – a gyakorlati tapasztalatok alapján – szükség lenne. A gyermekotthoni szakmai egységben még mindig nincs fejlesztő pedagógus, holott az intézmény határozatlan időre kiadott működési engedélyéről szóló határozatban kötelezték a fenntartót, hogy biztosítsa az álláshelyet 2002. december 31-ig. A fenntartónak biztosítania kell minden, a jogszabályban meghatározott szakember álláshelyét a feladatok ellátására. Összességében elmondható, hogy az intézmény egészében megfelelő szakmai munka folyik, érezhetően fontos a gyermekek érdeke, az ellátás minőségét a gazdálkodási nehézségek ellenére igyekeznek megtartani, illetve pályázatok segítségével évről-évre magasabb színvonalon végezni. A fenntartónak folyamatosan biztosítania kell az intézmény szakmai egységeinek elhelyezésére szolgáló épületek állagának megőrzését, a működés során elhasználódott, illetve szükségessé vált eszközök pótlását, beszerzését. Biztosítania kell továbbá a személyi feltételeket, a fent említett fejlesztő pedagógus álláshelyét. b.) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Debrecen Városi Intézetének (a továbbiakban: Városi Intézet) vizsgálati megállapításai: A Városi Intézet gyermek- és ifjúságegészségügyi csoportjánál 272 a nyilvántartott önkormányzati fenntartású egységek száma. ■ Debrecen városban a bölcsődék kihasználtsága évek óta változatlanul 90-100 %-os, jelentős részük célépület, melyeket igyekeznek részleges felújításokkal karbantartani. Ezen egységek működnek a legjobb higiénés körülmények között. Az akadálymenetes közlekedés feltételeinek kialakítása 5 intézményben történt meg. A gyermekek orvosi ellátása megfelelően biztosított, étkeztetésük – mely helyben üzemeltetett főzőkonyháról történik – korcsoportnak megfelelő. ■ Az óvodák elhelyezése, működtetése olyan épületekben is történik, melyek nagyon korszerűtlenek, nem óvodai célra épültek, vagy már elavulttá váltak (pl.: Bartók Béla utcai, Balaton utcai, Babits utcai, Jánosi utcai óvodák), felújításokat csak részlegesen tudnak végezni (pl. egy-egy csoportszoba festése, egy-egy vizesblokk felújítása, udvari játékok cseréje). A legtöbb intézmény rendelkezik tornaszobával, elkezdték az udvari játékok felmérését, az európai szabványnak megfelelő minősítését.


41

A lakótelepi óvodáknál a vandalizmus nem szűnt meg, változatlanul súlyos károkat okozva. Új kezdeményezés az intézmények részéről az inhalációs „sószoba” működtetése (Sípos u., Faragó u., Ősz. u.) ■ Az általános iskolák tárgyi adottságaikban változó képet mutatnak. A lakótelepi intézmények a fokozottabb igénybevétel miatt lelakottabbak. A lapos tetős szerkezetes iskoláknál állandó, visszatérő probléma a mennyezet beázása, és az ebből adódó penészesedés. Az elmúlt években több iskolában is történt részleges felújítás (vizesblokk, világításkorszerűsítés, nyílászárók cseréje, bútorzatcsere). Az intézmények egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tanulók képzőművészeti-, zeneművészeti oktatására, így egyre több iskolában indult be az alapfokú művészeti oktatás. ■ A középiskolák zsúfoltsága évről évre fokozódik, a szükség-tantermek használatára továbbra is igény van, és ezáltal alagsori helyiségekben is tanítanak (pl. Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola, Mechwart András Gépipari Szakközépiskola, Fazekas Mihály Gimnázium) Egyre több oktatási intézményben működik esti tagozatos iskola, mely jelentősen megnehezíti az épületek állagának megóvását. A számítástechnikai oktatást valamennyi intézményben bevezették, a tárgyi feltételeket az előírásoknak megfelelően igyekeznek biztosítani. Debrecenben 5 intézmény (4 általános, 1 középiskola) rendelkezik uszodával. ■ A lakásotthonok megfelelő tárgyi adottságokkal rendelkeznek, rendszeresen végeznek kisebb felújításokat. Tárgyévben 8 új lakásotthon került átadásra, melyeknél az akadálymentes közlekedés és használat is biztosított. A lakásotthonokban legfeljebb 12 fő kerül elhelyezésre, jó higiénés körülmények között. ■ A játszóterek európai szabvány szerinti felülvizsgálatát, felújítását elkezdték. Elsősorban a balesetveszély elhárítására fordítanak gondot. A lakótömbök közötti játszóterületek nagyon gondozatlanok, a játszótéri eszközök nagyon rossz állagúak. Közétkeztetés: Bölcsődei főzőkonyhák: Bölcsődei főzőkonyhákon a megkezdett felújítási-korszerűsítési munkálatokat tovább kell folytatni. A Honvéd u. 20-22. sz. alatti bölcsődei főzőkonyha elkülönített részén diétás ételkészítés is történik, ahol a tárgyi feltételek a 2004-ben elvégzett felújítás ellenére sem biztosítottak megfelelően. A konyhák 2005-ben kérték meg a működésükhöz szükséges előzetes szakhatósági hozzájárulásokat. Ezek kiadásával kapcsolatos helyszíni szemléken felmerült közegészségügyi hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések alapján, a DMJV Egyesített Bölcsődei Intézménye és a Polgármesteri Hivatal kezdeményezésére helyszíni egyeztetés is történt az Áchim András úti, Gáborjáni Szabó Kálmán utcai, Honvéd utcai, Görgey utcai és Károlyi Mihály utcai bölcsődei konyhákon a közegészségügyi helyzet javítása érdekében. Az Áchim András utcai és a Gáborjáni Szabó Kálmán utcai bölcsődei konyha teljes belső korszerűsítését és felújítását tervezik. A Városi Intézet közegészségügyi intézkedésére megtörtént a korábban melegítőkonyhaként üzemelő Margit tér 21. szám alatti konyha kiváltása úgy, hogy a korábban óvodai főzőkonyhaként üzemelő egységben belső átalakítással megoldották mind az óvodai tálalókonyha, mind a bölcsődei főzőkonyha helyiség igényeit. Ezzel megszűnt a tárgyi Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 42. oldal, összesen: 53

42

feltételek hiánya miatt engedély nélkül végzett ételkiszállítás az Angyalföld tér 3. sz. alatti bölcsődei főzőkonyháról. A Faraktár utcai bölcsődét 20 férőhellyel bővítik és új főzőkonyha létesítésére kerül sor. A nagyobb beruházást nem igénylő hiányosságok felszámolására megtették a szükséges intézkedést. Továbbra is rossz adottságokkal rendelkező főzőkonyhaként működnek az Erzsébet utcai és Postakert utcai bölcsődék főzőkonyhái, a helyiségkapcsolatok nem megfelelőek, a berendezési felszerelési tárgyak elavultak, korszerűtlenek, elhasználódtak. Óvodai tálalókonyhák - Az óvodai melegítőkonyhákon a helyiségek állagmegóvására és a berendezési tárgyak karbantartására folyamatosan gondot kell fordítani. - A Jánosi u. 88. szám alatti központi melegítőkonyha fennálló közegészségügyi hiányosságainak megszüntetése csak átépítéssel és bővítéssel oldható meg. Iskolai tálalókonyhák - Összességében elmondható, hogy az egységek higiénés helyzete javuló tendenciát mutat, azonban a korábban főzőkonyhaként működő tálalókonyhákon a felújítási munkálatok elvégzésére sort kell keríteni. Iskolai főzőkonyhák - Korszerű berendezéssel, felszereltséggel és megfelelő higiénés szemlélettel működnek, folyamatosan szem előtt tartva az élelmiszer-biztonság előírásait. Javaslatok: - A Városi Intézet ellenőrzései során azt tapasztalta, hogy az intézmények saját költségvetési kereteiből nem tudják fedezni a legszükségesebb karbantartási munkákat sem, - nyilvántartásunkban szereplő pavilonrendszerű, lapos tetős kivitelezésű egységeknél javasolják: - a tetőszerkezet hatékony szigetelését, ezzel megakadályozva a visszatérő mennyezeti beázásokat, - a rossz állagú, hézagos, deformált ablakok cseréjét, mely a későbbiekben jelentős megtakarítást jelentene a fűtés területén is, - legtöbb esetben az intézmények helyi vezetői – anyagi fedezet hiányára hivatkozva – a feltárt hiányosságok megszüntetésére érdemben nyilatkozni nem tudnak, - rendszeres és jónak mondható kapcsolatuk a fenntartó szervekkel, de ennek ellenére az érdemi nyilatkozatok gyakran csak a megjelölt határidő után érkeznek meg a Városi Intézethez. c.) Intézményi működést engedélyező hatóság ellenőrzései:

¾ DMJV Egyesített Bölcsődei Intézménye ellenőrzésének megállapításai: Legjobb higiénés körülmények között és tárgyi adottságokkal a Varga u. 23. sz. alatti Módszertani Bölcsőde működik. A Károlyi M. úti bölcsődében évről évre javítják a higiénés állapotot, ezt a tendenciát kívánják követni a jövőben is. Az elmúlt évben két foglalkoztató parketta padozatát, és a hozzátartozó vizesblokkot újították fel. Az Erzsébet utcai bölcsődében kifestettek két foglalkoztatót és szintén felújítottak egy vizes helyiséget, azonban a tipegőcsoporthoz tartozó vizesblokk nagyon korszerűtlen, lelakott.


43

A Faraktár utcai bölcsődében külső-belső felújítási munkálatokat végeztek (festés, nyílászárók felújítása, külső homlokzatfestés), azonban az intézmény régi, korszerűtlen épületben üzemel, a helyiségek funkcionális kapcsolata nem megfelelő. Az Áchim A. utcai bölcsőde nagyon zsúfolt körülmények között működik, bővítése tervezett. A Postakert u. 5. sz. alatti bölcsőde külső-belső felújítása indokolt, az utcai kerítés rossz állagú, balesetveszélyes. A dolgozók szociális helyiségei kisméretűek, zsúfoltak, a berendezési tárgyak kopottak, korszerűtlenek. ¾ DMJV Családsegítő Központja Gyermekjóléti Központja valamint a DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja székhelyén, valamint a területi irodáiban lefolytatott helyszíni ellenőrzés során tapasztaltak alapján az intézmények a szolgáltatótevékenység folytatásához szükséges tárgyi feltételekkel rendelkeznek. Megállapítást nyert,hogy a Családsegítő Központ Gyermekjóléti Központjában foglalkoztatott családgondozók száma közelít a 15/1998. (IV. 230.) NM. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, az ellátott lakosságszámhoz mérten kiszámított személyi létszám irányszámhoz, míg a Gyermekvédelmi Intézmény Gyermekjóléti Központjában eléri azt. A Családsegítő Központban a fenntartó a korábbi eljáráshoz képest jelentősen növelte a családgondozói létszámot. A családgondozói tevékenység folytatásához, hivatkozott rendelet 2. számú mellékletében előírt szakmai képesítéssel a Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálatánál a családgondozók 85 %-a, a Gyermekvédelmi Intézmény Gyermekjóléti Szolgálatánál 80 %-a rendelkezik, a többi családgondozó vonatkozásában a képesítés megszerzése folyamatban van. A helyszíni szemlék során megállapításra került továbbá, hogy a szolgáltatótevékenység folytatására szolgáló ingatlanok alkalmasak a gyermekek, illetve fiatal felnőttek fogadására és ellátására. ¾ DMJV Reménysugár Otthona nyolc lakásotthonának használatba vételi engedélye jogerős, az épületek az építéshatósági követelményeknek eleget tesznek. A helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a lakásotthonokban kialakított tárgyi feltételek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Az épületek szépek, esztétikusak. Környezetük még rendezésre vár, azonban mindegyik kertjét előkészítették a parkosításra. Az épületek udvara alkalmas arra, hogy elég nagy játszó területet alakítsanak ki és még kertészkedésre is lesz lehetőség. A házak egyformák, mintegy 180 m² nagyságúak illeszkednek az adott településrészbe. Mindegyik négy szobás, két fürdőszobával – egyik mozgáskorlátozottak részére is használható – WC-kkel ellátott, egy légtérben konyha, étkező, nappali funkciójú helyiséggel, továbbá kamrával, gardróbbal, kazánnal rendelkeznek. A szobák 2-3, 3-4 személyesek. A nevelők részére szobát, fürdőszobát, WC-t alakítottak ki. Az udvaron mindegyik lakásotthonnál egy-egy faraktárt építettek, melyet ruha, kerti eszközök, udvari játékok tárolására hasznosíthatnak. A lakásotthonok esztétikus, új bútorokkal, textilekkel, háztartási eszközökkel felszereltek. A csecsemőkorú gyermekek fogadását előkészítették, minden részben berendezési és felszerelési tárggyal és eszközzel rendelkeznek, mely ehhez szükséges (kiságy, hempergő, etető szék, babakocsi, stb.) A lakásotthonban lehetőség van arra, hogy a csecsemő vagy kisgyermek számára játszóhelyet, hempergőt alakítsanak ki, amennyiben szükséges.


44

d.) Fenntartói ellenőrzések tapasztalatai: ¾ DMJV Egyesített Bölcsődei Intézménye fenntartói ellenőrzésének összegző megállapításai: Az intézmény működésének törvényességével kapcsolatban: -

A működési engedély módosítását szükséges kérni a 814 férőhely tagintézményenkénti megoszlásának rögzítése miatt.

-

A fenntartó jóváhagyását igénylő dokumentumok módosítása, összehangolása indokolt.

-

DMJV Egyesített Bölcsődei Intézmény és részben önállóan gazdálkodó intézményeinél fellelhető együttműködési megállapodások nem minden esetben voltak egymással egyezőek. Ezzel kapcsolatban felhívta az ellenőrzés az intézmény vezetőjének figyelmét, hogy a dokumentum módosítása közgyűlési hatáskörbe tartozik.

-

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SzMSz) teljes átdolgozást igényel, valamint a szakmai programot önálló dokumentumként szükséges kezelni (a vizsgálat időpontjában azt az SzMSz függelékeként kezelték).

-

A belső szabályzatok áttekintése indokolt az intézmény és részben önállóan gazdálkodó intézményeinek névváltozása miatt, valamint annak érdekében, hogy azok a jelenlegi gyakorlatot tükrözzék

A szolgáltatások és az intézmény általános állapotával kapcsolatban: Hosszabb távon feladatot jelent a bölcsődék átalakítása, felújítása, tárgyi feltételeinek javítása. (az épületek egy része a mai szakmai szabályoknak nem felel meg teljes mértékben; a régebben épült intézmények felújításra szorulnak, az újabbak sem mindenhol a célszerűség elve alapján készültek; az akadálymentes közlekedés feltételei több helyen a járdák rossz állapota miatt nem biztosítottak; a bölcsődék belső helyiségei nem mindenhol felelnek meg a a szakmai, módszertani előírásoknak, az ott található felszerelési tárgyak sem mindenhol kifogástalanok; sok helyen cserére szorulnak a fürdőszobai kádak, egyes bölcsődékben a nyílászárók, a padlózat, a játszóudvar és az ott található játékok szakmai irányelvek szerinti átalakítása is indokolt). A szakmai munkával kapcsolatban: A felvételi renddel kapcsolatban az alábbi problémák jelentek meg: ■ a felvétel nem a gyermekek 3 éves koráig történik abban az esetben, ha az oktatási időszak kezdetétig (szeptemberig) a 3. életévüket nem töltik be ■ nem csak az ellátásra valóban rászorult gyermekek kerülnek felvételre, hiszen az ellátottak egy részénél a szülők gyermekük napközbeni ellátásáról gondoskodni tudnának ■ a jelenlegi felvételi rend több hónapra előre lehetővé teszi a felvételt. A fenti problémákra a lehetséges megoldási módok kidolgozása indokolt. Megfontolásra ajánlja a vizsgálat (már egy-két bölcsődében megvalósult) a csoportok vagy gondozási egységek elnevezését, valamint az intézményekben az ellátottakat érintő dokumentumok egységes kezelését. Indokoltnak látszik a bölcsődék esetében az állagmegőrzési, felújítási munkák oly módon történő ütemezése, hogy azok szeptember hónapra elkészüljenek. Szükséges az egy épületben Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 45. oldal, összesen: 53

45

helyet kapott bölcsőde és óvoda nyári zárásának koordinálása is a munkálatok egyszerre kerüljenek megvalósításra. Megállapítást nyert, hogy az egy csoportban gondozott gyermekek száma egyes bölcsődékben meghaladja a jogszabályban előírt gyermeklétszámot, ami akadályozhatja a megfelelő színvonalú szakmai munkát. Erre vonatkozóan az intézkedés megtétele szükséges. Javasolta a vizsgálat az étkeztetés jelenlegi rendszerének áttekintését, az étkeztetés minőségi, illetve mennyiségi szempontból történő rendszeres ellenőrzését. Az ágyak, takarók pótlása indokolt a szabadban történő altatás feltételeinek megteremtése érdekében. Feladatot jelent intézményi forrásból a gyógyszerszekrények alapvető gyógyszerekkel, kötszerrel való feltöltése. A személyi feltételekkel, a munkaügyi nyilvántartással kapcsolatban: Az intézményi egységekben a személyi feltételek jogszabályban foglaltaknak megfelelő biztosítása szükséges. A vizsgálat megállapította, hogy a személyi anyagok többségében sem a közalkalmazotti alapnyilvántartás, sem a bizonyítvány másolatok, munkakönyv másolatok illetve a munkaköri leírások sem szerepelnek. Ez utóbbiban a közalkalmazott besorolása, iskolai végzettsége, szakmai végzettsége, szakmai gyakorlata nincs rögzítve, illetve nincs benne megnevezve a helyettesítő személy. A munkaköri leírásokkal kapcsolatos hiányosságokat meg kell szüntetni, ezért javasolja a vizsgálat, hogy minden közalkalmazott vonatkozásban kerüljenek áttekintésre a munkakörök, és ennek megfelelően személyre szólóan készüljenek el a munkaköri leírások. Felhívja az ellenőrzés a figyelmet arra, hogy a munkaköri leírásokat az intézményvezetőnek kell elkészítenie és nem „jóváhagynia”. ¾ DMJV Családsegítő Központ Gyermekjóléti ellenőrzésének összegző megállapításai:

Központja

fenntartói

Az ellenőrzés ideje alatt a működési engedély beszerzése folyamatban volt, azonban a vizsgálat lezárulása után a Gyermekjóléti Központ működési engedélyét az illetékes szerv kiadta. A regionális módszertani feladatok ellátására szóló kijelölés 2005. december 31-ig volt érvényes. Az intézmény működésének törvényességével kapcsolatban: A fenntartó jóváhagyását igénylő intézményi dokumentumok az ellenőrzés időpontjában módosítás alatt álltak. Módosításra szorulnak a belső szabályzatok is az intézmény nevének megváltozása, és kiegészítésre a hiányzó mellékletek pótlása miatt. Az intézmény működésében bekövetkezett változások miatt bizonyos szabályzatok felülvizsgálata elkerülhetetlen. Az intézményi dokumentumok összehangolása, néhány szabályzat (pld: irattári terv, közalkalmazotti szabályzat) aktualizálása mindenképpen szükséges. Javasolta a fenntartói ellenőrzés az intézményi dokumentumok együttes, rendszerezett nyilvántartását, a szabályzatban, okiratban szereplő mellékletek, függelékek, módosítások, kiegészítések csatolását és együttes lefűzését. A tárgyi feltételek tekintetében feladatot jelent hosszabb távon az akadálymentesítés biztosítása, valamint az új telephelyek fokozatos és folyamatos fejlesztése, az ott megvalósítandó munkálatok felmérése. Egyéb tekintetben az intézmény általános állapota jónak mondható. Igény mutatkozik egy speciális terepjáró gépkocsi beszerzésére. Gyermekvedelmi_feladatok_ertekeles_melleklet 46. oldal, összesen: 53

46

Személyi feltételek: Az intézmény a Gyermekjóléti Központ számára a Közgyűlés a 141/2005. (VII.9.) Kh. határozatával biztosított 6,5 fő létszámfejlesztés eredményeképpen a jogszabályban rögzített szakmai létszám irányszámoknak és létszámminimum normáknak megfelel. Gyógypedagógiai vagy fejlesztőpedagógiai tanácsadást a Gyermekjóléti Központ a vizsgálat időpontjáig nem folytatott. A szakmai munkával kapcsolatban: A feladatok különválasztása az intézmény Gyermekjóléti Központja, illetve Családsegítő Központja szakmai programjában a két intézményi egység közötti együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint valósul meg. A központok szakmai programjában foglaltak időarányosan megvalósultak, az előző évben elvégzett feladatokról beszámoló készült. Célszerű lenne azonban a DMJV Családsegítő Központ és a Gyermekjóléti Központ közös gondozási eseteinek nyilvántartása és éves beszámolókban történő szerepeltetése, illetve annak megvizsgálása, hogy szükség van-e minden esetben a kettős segítségnyújtásra. A Gyermekjóléti Központ az elmúlt időszakban létszámgondokkal küzdött, és a szakmai egységekre vonatkozóan elmondható, hogy a családgondozókra jutó ügyfélszám magas volt. A személyi feltételek biztosítása mellett kiemelt fontosságú a munkatársak képzését, szupervízióját érintő igények minél szélesebb körű kielégítése. ¾ DMJV Gyermekvédelmi Intézménye fenntartói ellenőrzésének megállapításai: Az intézmény rendelkezik a jogszabályban foglalt valamennyi okirattal, dokumentummal, így alapító okirattal, működési engedéllyel, szervezeti és működési szabályzattal, szakmai programmal, házirenddel, munkaköri leírásokkal, továbbá a fenntartó jóváhagyását nem igénylő belső szabályzatokkal. Az intézményben közös igazgatással, többcélú intézmény keretei között önálló szakmai és szervezeti egységként Családsegítő Központ, Gyermekjóléti Központ, Gyermekek Átmeneti Otthona, illetve Gyermekotthon működik. Az intézményben működő Családsegítő Központ és a Gyermekjóléti Központ több területi irodával, telephellyel is rendelkezik. A gyermekek átmeneti gondozása megvalósulhat helyettes szülőnél, illetve a Gyermekek Átmeneti Otthonában, a gyermekotthoni ellátás pedig három lakásotthonban biztosított. Az egyes szervezeti egységek, valamint a telephelyek ellátási területének kijelölése megtörtént, azonban a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SzMSz) és a szakmai programban sincs benne telephelyenkénti lebontásban. Az intézmény valamennyi szervezeti egysége tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető. A szakmai egységek külön bejárattal sem a központban, sem a telephelyeken nem rendelkeznek, azonban az épületen belül a különböző feladatokat ellátó egységek jól elkülönülnek egymástól.


47

A Böszörményi út 68. szám alatt a Gyermekjóléti Központban a munkatársak nagyon zsúfoltan vannak elhelyezve, ügyfélfogadásra alkalmas külön helyiség nincs, a meglévő telefonvonalak és számítógépek kevésnek bizonyulnak. A Gyermekek Átmeneti Otthonában az akadálymenetes közlekedés biztosított, a bútorzat, a berendezési, felszerelési tárgyak az ellátás optimális feltételeinek biztosításához és az ellátottak életkori sajátosságainak megfelelőek. A Debrecen-Józsa, Felsőjózsai u. 7. sz. alatti épület néhány éve lett felújítva, így itt már a szükséges tárgyi feltételek biztosítottak. Gondoskodtak az épület akadálymentes megközelítésének és az épületen belüli akadálymentes közlekedés megvalósításáról is. A Debrecen, Süveg u. 3. sz. alatt található Családsegítő Központ és a Gyermekjóléti Központ területi irodái működnek, melyek ellátási területe a csapókerti városrész és a kertségek. 2004ben került az intézményhez ez a rész, így az ingatlant abban az évben felújították, azonban az épület akadálymentes megközelítése és az épületen belüli akadálymentes közlekedés nem megoldott. A Csapókerti Közösségi Ház 4 helyisége van az intézmény kizárólagos használatában. Az intézményhez három lakásotthon tartozik, melyek Debrecen kertségi részén találhatóak. Valamennyi lakásotthonban a szekrények cserére szorulnak, valamint általánosságban elmondható, hogy a lakásotthonok festése lenne szükséges. Ezen kívül van ahol a ház szigetélését, máshol a kerítés felújítását vagy a bojler cseréjét kellene megvalósítani. Állandó probléma, hogy a lakásotthonok mosógépek nem bírják a fokozott terhelést (9-10 gyermek) és sűrűn kell javíttatni vagy cserélni. 2005-ben fedezet hiányában csak néhány beruházásra került sor, így a Kálmán utcai lakásotthonban saját erőből az emeleten zuhanyozó kialakítása történt, a csapókerti területi irodában telefon bevezetése, internet elérhetőség biztosítása történt. A viharkárok miatt fel kellett újítani a Kálmán utcai és Poroshát utcai lakásotthonok tetőszerkezetét, ennek költségeit a biztosító fedezte. A 2006. évi tervek között szerepel a Böszörményi u. 68. sz. másik szárnyának felújítása a zsúfoltság megszüntetése érdekében, apróbb beruházási, felújítási munkálatok elvégzése pl. bútorok, bojler cseréje, valamint égető hiány mutatkozik a Családsegítő és Gyermekjóléti Központban számítógépek iránt. Az intézmény egy Ford Turneo típusú közel 10 éves személygépkocsival rendelkezik. A gépkocsi kihasználtsága 100 %-os, hiszen valamennyi szervezeti egység igényeit ennek az egy autónak kell kielégítenie. A Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Központ ellátási területe nagy részét öleli fel Debrecennek, Józsától egészen pl. Halápig, valamint a lakásotthonok bevásárlását, vagy egyes gyermekek iskolába hordását is ezzel az egy autóval kell megoldani. A külsőségekre a buszjárat is nagyon rossz és vannak olyan területek, amelyeket busszal egyáltalán nem lehet megközelíteni. A probléma megoldása érdekében szükséges lenne egy újabb gépkocsi, lehetőleg egy terepjáró beszerzése, mellyel a nehezen megközelíthető (földutak, belvizes területek) részek bejárása is megvalósulhatna. A DMJV Gyermekvédelmi Intézményében a státuszok száma jelenleg 63,25. 2005. évben 2 fős létszámfejlesztés történt, ami megteremtette a feltételeit a Gyermekjóléti Központ működési engedélyének megszerzésének. Azonban ezzel együtt is további státuszok szükségesek a jogszabályokban meghatározott szakmai létszám irányszámok és létszámminimum normák teljesítéséhez. Az intézmény rendelkezik a szakirányú végzettség megszerzésére kötelezettekről és a szakvizsgára kötelezett személyekről kimutatással, valamint középtávú továbbképzési programmal és éves továbbképzési tervvel is.


48

Az intézmény a jogszabályokban meghatározott és az SzMSz-ben, valamint a szakmai programban vállalt feladatait, kötelezettségeit teljesíti, tevékenységét a szakma szabályainak betartásával végzi. Szolgáltatásait az SzMSz-ben és szakmai programban meghatározott ellátási területen biztosítja. Szerepe Debrecen ellátórendszerében kiemelten fontos, hiszen gyermekjóléti szolgáltatásokat rajta kívül csupán egy önkormányzati fenntartású intézmény biztosít a városban, gyermekek átmeneti gondozása pedig kizárólag a Gyermekvédelmi Intézményben zajlik az egész városra kiterjedően. ¾

DMJV Reménysugár Otthona fenntartói ellenőrzésének megállapításai:

A profiltisztítás következtében ma az alábbi szakmai egységek tartoznak a Reménysugár Otthonhoz. 2003. januárjában nyílt meg a Családok Átmeneti Otthona (a továbbiakban: Átmeneti Otthon), amely 26 fő (6 család) számára biztosít ellátást. A különleges ellátást is nyújtó Gyermekotthon (a továbbiakban: Gyermekotthon) 2004. júliusában kapta meg a működési engedélyt, ahol 40 gyermek elhelyezésére van lehetőség. Az intézmény átszervezése következtében 2005. elején megtörtént az újonnan épült 8 lakásotthon birtokba vétele is. Az intézmény a jogszabályi előírás szerinti okiratokkal, szabályzatokkal, szakmai programokkal, dokumentumokkal, működési engedéllyel rendelkezik. A házirendhez hasonlóan a szakmai egységek szakmai programot is külön készítettek, melyek részletesek, mindenre kiterjedőek. Miután az intézmények épületei néhány éve kerültek átadásra, a szakellátást végző intézményekben csak apróbb felújítási, javítási munkák elvégzése vált szükségessé. (szekrényajtók javítása, zárak) Problémát jelent azonban, hogy az újonnan épült lakásotthonok mennyezetén a födém és a főfalak, válaszfalak találkozásánál kialakult hőhíd miatt az állandó páralecsapódás penészképződést okoz, ami légzőszervi megbetegedések, allergia kialakulásához vezethet hosszabb távon. Az alapellátást Átmeneti Otthonban az ősz folyamán festést, mázolást is végeztek a fokozottabb igénybevételnek kitett helyiségekben. Mivel az épület „lelakottsága” szükségessé teszi, ezért gyakrabban kell elvégezni bizonyos felújítási, karbantartási munkálatokat a hosszú távú állagmegőrzés érdekében. Ebben az épületben is gyakori probléma a falak, illetve a mennyezet felületén tapasztalható penészképződés. Az intézményben az elhelyezési feltételek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelőek, éjszakai és nappali tartózkodásra, tisztálkodásra, étkezésre, közösségi együttlétre szolgáló helyiségek biztosítottak. A lakásotthonok és az Átmeneti Otthon egyik fürdőszobájában a padlóösszefolyó kialakítása szakszerűtlenül történt, ezért a fürdővíz elfolyásának megakadályozása érdekében célszerű lenne padlóburkolatának, vízelvezető rendszerének átépítése. Sajnos az intézményen belül a feladatmennyiség és az ehhez társuló szállítókapacitás összhangja hiányzik, ezért az ellátás megfelelő színvonalának biztosítása megkövetelné egy újabb szállítójármű (személygépkocsi) beszerzését a közeljövőben, hiszen jelenleg egyetlen gépkocsi szállítja a gyermekeket és ezzel végzik a lakásotthonok a bevásárlásokat is.


49

A foglalkoztatottak száma mind az alapellátás, mind a szakellátás vonatkozásában megfelel a jogszabályi előírásoknak. A szakellátás tekintetében a szakképzettségi arány 95%-os. Az Átmeneti Otthon ellátási területe Debrecen város. Az év során az intézmény kihasználtsága január kivételével minden hónapban meghaladta a 100 %-ot. A Gyermekotthon átlagos kihasználtsága a vizsgálat időszakában 96 %-os volt. A gyermekek jelentős része tartósan beteg, illetve fogyatékos. Az intézmény ellátási területe és feladata a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítettnek megfelelő. Az elhelyezési feltételek megfelelőek, a nevelés, gondozás biztosítása csoportokban történik. Az egy csoportban elhelyezett gyermekek száma a jogszabályi feltételeknek többnyire megfelelő, azonban az intézmény maximális kihasználtsága miatt olykor túllépik a kívánt csoportlétszámot. A csoportok nemek és életkor szerint vegyes összetételűek, a testvérek ugyanabban a csoportban kerülnek elhelyezésre.

7./ Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján 1. Az Önkormányzat a jövőben is kiemelt célként kívánja kezelni az anyagi jellegű veszélyeztetettség megelőzését, megszüntetését, ennek megfelelően a gyermeknevelést segítő pénzbeli és természetbeni ellátásait, mely érdekében az önként vállalt ellátásokat továbbra is fenntartja. 2. Fokozott igény:mutatkozik az alábbi ellátási formákra: - krízisotthoni férőhely gyermekek-anyák, állapotos válsághelyzetű nők részére, - speciális gyermekotthon, - házi gyermekfelügyelet. A fenti szolgáltatási formák közül városunkban a házi gyermekfelügyelet, mint alapellátási forma jelenleg nem működik. Hosszabb távon azonban az igények felmérését követően szükségessé válhat a gyermekek napközbeni ellátásának ily módon történő biztosítása is. Családok átmeneti otthona, illetve különleges ellátást nyújtó gyermekotthon is működik Debrecen városban, azonban az ezek iránti igény meghaladja a férőhelyek számát. 3. Bővíteni szükséges – a jogszabályban meghatározottak szerint – a helyettes szülői hálózatot. 4. DMJV Gyermekvédelmi Intézményében a Böszörményi úti központ másik épületszárnyának átalakítása teremtené meg a tárgyi feltételek jogszabálynak megfelelő biztosítását a gyermekjóléti központban, és lehetőséget teremtene a Gyermekek Átmeneti Otthonának egy újabb részlege kialakítására, ahol 0-3 éves korú gyermekek átmeneti gondozása valósulhatna meg. 5. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményeiben a feladatellátások hatékonyságának mérését ki kell dolgozni.


50

8./ A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005-ben nem rendelkezett helyi bűnmegelőzési programmal, amit a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal Megyei Szociális és Gyámhivatala is hiányolt az Önkormányzat komplex ellenőrzésekor. A nemzeti stratégia végrehajtásának részletes cselekvési programja elkészítését az Országgyűlés a 115/2003. (X. 28.) OGY határozatban írta elő a Kormány számára, amelyben előírta azt is, hogy – megfelelő előkészítés után – minél előbb az Országgyűlés elé kell terjeszteni a bűnmegelőzésről szóló törvénytervezetet. A bűnmegelőzési törvény még 2005-ben sem került megalkotásra, így a települési önkormányzatok számára a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény határoz meg feladatokat. A 1009/2004. (II. 26.), valamint a 1036/2005. (IV. 21.) Korm. határozatok is a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájára irányuló feladatokat határoznak meg, azonban ezek a központi államigazgatási szervekre vonatkoznak. A fent leírtak ellenére Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata – a jogszabályi követelmények figyelembe vételével – törekedett a közbiztonsággal, bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok minél színvonalasabb és széles körűbb végzésére: - Az Önkormányzat és a Rendőrség 1991-ben létrehozta a Debrecen Közbiztonságáért Alapítványt, amely szervezet gondoskodik többek között a bűnmegelőzési tevékenység fejlesztéséről,valamint bűnmegelőzési propaganda kifejtéséről. - Az Önkormányzat és a Debrecen Közbiztonságáért Alapítvány folyamatosan pénzügyi támogatást biztosítanak a helyi polgárőr szervezetek (az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint működő társadalmi szervezetek) számára, bűnmegelőzési tevékenységük ellátásához. E szervezetek tagjaként közfeladatot önként ellátó 400 személy feladatai között szerepel egyebek közt a lakosság társadalmi bűnmegelőzésben való részvételének elősegítése, a veszélyhelyzetek megelőzése és kezelése. - Az Önkormányzat Közgyűlése 2001-ben döntött a Kábítószer Egyezető Fórum (továbbiakban: KEF) létrehozásáról és működtetéséről. A KEF (40 állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezet képviselteti magát) szervezeti keretet ad a drogproblémával foglalkozó szervezetek, intézmények összehangolására. 2003-ban elkészült a Városi Drogstratégia, mellyel az Önkormányzat Közgyűlése a 73/2003. (V. 22.) Kh. határozatban kifejezte egyetértését, és elfogadta a Drogstratégia Akciótervét. A KEF működésében kiemelt hangsúlyt kap a prevenció, melynek megvalósításához – egymillió forintos önkormányzati támogatással – megnyitásra került a Debreceni Csomópont Drogprevenciós Információs Iroda. Debrecen Megyei Jogú Város közoktatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményei szakmai programjukba beépítették a bűnözés és drogfogyasztás megelőzése érdekében ellátandó feladataikat, amelynek keretében széles körű szakmai kapcsolatrendszer működik a városban.


51

9./ Az Önkormányzat és a civil szervezetek közti együttműködés Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások teljes körű biztosítása érdekében kiemelt figyelmet fordít a civil szervezetekkel való széles körű együttműködésre. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. január 1-től kötött ellátási szerződést a REFOMIX Rehabilitációs Foglalkoztatási és Szociális Szolgáltató Közhasznú Társasággal, mely szerződés keretében a gyermekjóléti alapellátások közül családok átmeneti otthonát működtet 80 férőhellyel, valamint egyéb szociális ellátásokat biztosít. DMJV Önkormányzata a Héra Egyesülettel családsegítés ellátására, a Forrás Lelki Segítők Egyesületével családsegítés és a közösségi pszichiátriai feladatok ellátására, a Debrecen Nagytemplomi Református Egyházközséggel fogyatékosok nappali ellátására kötött 2004. január 1. napjától ellátási szerződést határozatlan időre. Ez utóbbi intézményben a harmadik életévüket betöltött fogyatékos gyermekek komplex ellátásáról gondoskodnak. E szervezetek az ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeiknek eleget tettek, szakmai és pénzügyi beszámolójukat határidőre elkészítették. DMJV Önkormányzat Közgyűlése – a beszámolók elfogadása mellett – 2005-ben 40.000.000,- Ft-ot hagyott jóvá fenti szervezetek támogatása céljára. 2005-ben az Önkormányzat támogatási szerződésekre – hétvégi gyermekétkeztetés, gyermeküdültetés, programpályázatok - 22.500.000 Ft-ot biztosított. 1. Hétvégi gyermekétkeztetés: 2005. évben is a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Észak-alföldi Régió Debreceni Csoportja látta el a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek hétvégi étkeztetését. Átlagosan 141 gyermek étkeztetésére került sor két telephelyen, melyre 4.227.815,- Ft-ot használt fel a szervezet.. Az átadott pénzeszközzel határidőre és szabályosan elszámolt, munkájukat elismerés és köszönet illeti. 2. Gyermeküdültetés: 2005-ben 28 szervezet közreműködésével összesen 619 fő részvételével valósult meg a nyári gyermeküdültetés, összesen 9.281.841,- Ft biztosításával. 3. Programpályázat: 30 szervezet/intézmény vett részt programok megvalósításában pályázat útján, 5.778.900,- Ft összegben. Családsegítés, gyermekjóléti alapellátás, valamint gyermekvédelmi szakellátás területéről 9 intézmény, valamint 4 nonprofit szervezet pályázatát támogatta az önkormányzat. A programok megvalósítása folyamatos, és problémamentes volt. A beszámolók tartalmas, élményekkel teli, gazdag programokról szóltak. 4. Egyebek: − 2005. október hónapban 300 hátrányos helyzetű általános iskolai tanuló és gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek számára nyílt lehetőség a Mandala Dalszínház előadásában az „Egri Csillagok” című történelmi musical megtekintésére. − A rászorulók karácsonyi támogatása pályázat alapján 4 szociális- és gyermekvédelmi intézmény, 5 közoktatási és kulturális intézmény, valamint 13 nonprofit szervezet részére nyújtott támogatást az önkormányzat összesen 1.785.000,- Ft összegben.


52

A kapott pénzösszeget az önkormányzati fenntartású intézmények és a civil szervezetek a profiljuknak megfelelő ellátottak támogatására fordították. A DMJV Családsegítő Központ, a DMJV Gyermekvédelmi Intézmény, a Héra Egyesület, a Forrás Lelki Segítők Egyesülete és a Tékozló Fiút Segítő Alapítvány tartós élelmiszerekből álló csomagot készített az ellátási területén élő legrászorultabb családoknak. A Reménysugár Otthon és a Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona az intézményekben élő gyermekek számára vásárolt játékokat, könyveket. A támogatott általános iskolák (Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola, Fazekas Mihály Általános Iskola, Tégláskerti Általános Iskola, Műhelytelepi Általános Iskola) elsősorban írószerekkel, édességcsomaggal és könyvekkel ajándékozták meg a leginkább rászoruló tanulókat. A program során 820 idős ember, több mint 1000 gyermek, közel 650 család és 480 hajléktalan számára sikerült emlékezetessé tenni az ünnepeket. Összegzésképpen megállapítható, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatainak – a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően – az elmúlt évben is eleget tett. A gyermekvédelem területén dolgozó szakemberek tevékenysége a jelzőrendszer tagjai, a hatósági feladatokat ellátók és a civil szervezetek együttműködésével és összefogásával eredményes volt.

D e b r e c e n , 2006. május 2.


53

1582

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 103/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés az Oktatási Osztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése, és az 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdés d) pontja, 104. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 104. § (2) bekezdése alapján: 1./ elfogadja Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézményekben 2005/2006. tanévben végzett törvényességi ellenőrzések értékeléséről szóló tájékoztatót, továbbá Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények 2006/2007. tanévre szóló törvényességi ellenőrzések ütemtervét a melléklet szerint, valamint a célvizsgálatok témaköreit. 2./ Felhívja az érintett intézmények magasabb vezetőit, hogy az ellenőrzésről készült jelentésekben feltárt hiányosságok megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Határidő: Felelős:

azonnal az érintett intézmények magasabb vezetői

3./ Felkéri az Oktatási Osztály vezetőjét, hogy készítsen jogi állásfoglalást a közoktatási intézményekben alkalmazott, nem közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozók szerződéseinek tartalmi és formai előkészítésével kapcsolatban. Határidő: folyamatos Felelős: az Oktatási Osztály vezetője Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


1583

melléklet

ÜTEMTERV a 2006/2007. tanév során megvalósuló fenntartói törvényességi ellenőrzés végrehajtásához

s.sz.

az intézmény vezető neve

az intézmény neve Fazekas Mihály Gimnázium

időpont

1.

Aranyi Imre

2.

Balogh Endréné

3.

Bánk Tibor

4.

Dr. Barcsa Lajos

5.

Kékiné Erdélyi Edit

Görgey Utcai Óvoda

2006. 12.04.-12.08.

6.

Korláth Csabáné

Lehel Utcai Óvoda

2007. 01.09.-01.13.

7.

Posta László

Deák Ferenc Középiskolai Kollégium

2007. 01.23.-01.27.

8.

Rózsavölgyi Gábor

Ady Endre Gimnázium

2007. 02.06.-02.10.

9.

Turcsányi János

Povolny Ferenc Szakképző Iskola

2007. 02.20.-02.24.

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola

2006. 10.02.-10.06.

2006.10.16.-10.20.

2006. 11.06.-11.10.

2006. 11.20.-11.24.

1584

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 104/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés az Oktatási Osztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt hatáskörében, az 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdés a) és b) pontja, az 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdése alapján, figyelemmel a 45/2006. (III. 16.) határozatra 1./ megállapítja a 2006/2007. nevelési-oktatási évre Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő óvodai csoportok számát az 1. számú melléklet, az általános iskolai osztályok, napközis, valamint az alapfokú művészetoktatásban szervezhető csoportok számát a 2. számú melléklet, a középiskolában és kollégiumban szervezhető csoportok számát a 3. számú melléklet szerint. 2./ Az 1./ pontban foglalt döntésre tekintettel 2006. július 16. napjával az iskolai csoportszám csökkenése illetve a kerettantervi óraszám csökkenése miatt a) a Bányai Júlia Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény közalkalmazotti létszámán belül a 38 fő szakmai tevékenységet ellátó létszámot 1 fővel, és az intézmény létszámkeretét 48 főről 47 főre csökkenti, b) a Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény közalkalmazotti létszámán belül a 87 fő szakmai tevékenységet ellátó létszámot 4 fővel, és az intézmény létszámkeretét 124 főről 120 főre csökkenti, c) a Csapókerti Általános Iskola közalkalmazotti létszámán belül a 46 fő szakmai tevékenységet ellátó létszámot 4 fővel, és az intézmény létszámkeretét 59 főről 55 főre csökkenti, d) a Fazekas Mihály Általános Iskola közalkalmazotti létszámán belül az 55 fő szakmai tevékenységet ellátó létszámot 3 fővel, és az intézmény létszámkeretét 75,5 főről 72,5 főre csökkenti, e) a Gönczy Pál Általános Iskola közalkalmazotti létszámán belül a 45 fő szakmai tevékenységet ellátó létszámot 1 fővel, és az intézmény létszámkeretét 62 főről 61 főre csökkenti, f) Hallássérültek Egységes Módszertani Intézménye közalkalmazotti létszámán belül az 59,5 fő szakmai tevékenységet ellátó létszámot 2,5 fővel, és az intézmény létszámkeretét 97,5 főről 95 főre csökkenti, g) a József Attila Általános Iskola közalkalmazotti létszámán belül a 35,5 fő szakmai tevékenységet ellátó létszámot 2 fővel, és az intézmény létszámkeretét 52 főről 50 főre csökkenti, h) a Karácsony Sándor Általános Iskola közalkalmazotti létszámán belül az 54 fő szakmai tevékenységet ellátó létszámot 2 fővel, és az intézmény létszámkeretét 69,25 főről 67,25 főre csökkenti, i) a Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény közalkalmazotti létszámán belül a 93 fő szakmai tevékenységet ellátó létszámot 2 fővel, és az intézmény létszámkeretét 171 főről 169 főre csökkenti, j) a Kinizsi Pál Általános Iskola közalkalmazotti létszámán belül a 41 fő szakmai tevékenységet ellátó létszámot 2 fővel, és az intézmény létszámkeretét 54 főről 52 főre csökkenti,

1585

k) a Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola közalkalmazotti létszámán belül a 64 fő szakmai tevékenységet ellátó létszámot 2 fővel, és az intézmény létszámkeretét 87 főről 85 főre csökkenti, l) Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda közalkalmazotti létszámán belül a 74 fő szakmai tevékenységet ellátó létszámot 3 fővel, és az intézmény létszámkeretét 100,5 főről 97,5 főre csökkenti, m) a Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény közalkalmazotti létszámán belül a 76 fő szakmai tevékenységet ellátó létszámot 2 fővel, és az intézmény létszámkeretét 101,5 főről 99,5 főre csökkenti, n) a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény közalkalmazotti létszámán belül a 78 fő szakmai tevékenységet ellátó létszámot 9 fővel, és az intézmény létszámkeretét 125,5 főről 116,5 főre csökkenti. 3./ A 2./ pontban foglalt döntésnek megfelelően utasítja az érintett intézmények magasabb vezetőit, hogy a közalkalmazottak felmentéséhez szükséges intézkedéseket tegyék meg tekintettel arra, hogy az érintett közalkalmazottak továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség, illetve képzettségüknek megfelelő más munkakör a munkáltatónál, vagy az irányítása, felügyelete alatt álló szervezetben nincs. 4./ Az 1./ pontban foglalt döntésre tekintettel 2006. augusztus 15. napjával az közoktatási intézmények feladatbővülése miatt a) a Hatvani István Általános Iskola szakmai tevékenységet ellátó létszámát 1 fővel 50 főről 51 főre emeli, az intézmény létszámkeretét 1 fővel 64 főről 65 főre növeli, b) a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium szakmai tevékenységet ellátó létszámát 1 fővel 74 főről 75 főre emeli, az intézmény létszámkeretét 1 fővel 95,5 főről 96,5 főre növeli. 5./ Felkéri az Oktatási Osztály vezetőjét, hogy a 1-4./ pontban foglalt közgyűlési döntésről értesítse az érintett intézmények vezetőit. Határidő: Felelős:

azonnal az Oktatási Osztály vezetője érintett intézmények magasabb vezetői

6./ Felkéri a Pénzügyi Osztály vezetőjét, hogy a 2./ és 4./ pontokban meghatározott álláshely változásokkal kapcsolatos intézkedésekből adódó, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. évi költségvetéséről szóló 2/2006. (II. 24.) Ö.r. módosítását készítse elő. Határidő: Felelős:

2006. szeptember 30. a Pénzügyi Osztály vezetője

7./ Felkéri a polgármestert, hogy az intézményi tényleges létszámcsökkentések alapján a létszámcsökkentéshez kapcsolódó munkáltatói intézkedések pénzügyi fedezetének biztosítása iránt pályázatot nyújtson be. Határidő: Felelős:

2006. szeptember 30. a polgármester előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője



1586 1. sz. melléklet 2006/2007-es nevelési évben indítható óvodai csoportok száma 2006/2007. nevelési évben Az óvoda (feladatellátási hely) engedélyezett óvodai csoportok Önkormányzati fenntartású intézmények neve: száma 1. Áchim András Utcai Óvoda

8

2. Alsójózsai Utcai Óvoda

6

3. Bajcsy-Zsilinszky-Szoboszlói úti Óvoda

7

4. Bartók - Babits Utcai Óvoda

6

5. Bányai Júlia Utcai "Angyalkert" Óvoda

9

6. Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 7. Faragó Utcai Óvoda

6 8

8. Gönczy Pál Utcai Óvoda

8

9. Görgey Utcai Óvoda

8

10. Hajó Utcai Óvoda 11. Hétszínvirág Óvoda

8

12. Holló János Utcai Óvoda 13. Ifjúság Utcai Óvoda

6 7

14. Ispotály Utcai Óvoda

8

15. Karácsony György Utcai Óvoda 16. Kémény Zsigmond Utcai Óvoda

6

17. Közép Utcai Óvoda

8

18. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Óvoda 19. Kurucz Utcai Óvoda

2

20. Lehel Utcai Óvoda

8

21. Margit téri Óvoda 22. Nagyerdei Óvoda

7

23. Napsugár Óvoda

5

8

8

6

8

24. Ősz Utcai Óvoda

5

25. Petőfi Sándor Ált.Isk. és Óvoda 26. Pósa Utcai Óvoda

1

27. Sámsoni-Jánosi Utcai Óvoda 28. Simonyi Úti Óvoda

7 7

29. Sinai Miklós Utcai Óvoda

7

30. Sípos Utcai Óvoda

10

31. Szabadságtelepi Óvoda

8

32. Szabó Kálmán Utcai Óvoda 33. Százszorszép Óvoda

4

34. Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye 35. Szivárvány Óvoda

3

36. Táncsis Mihály Utcai Óvoda 37. Tégláskerti Általános Iskola és Óvoda

8

38. Thaly Kálmán Utcai Óvoda

7

39. Tócóskerti Óvoda

6

40. UNOK - Óvoda

6 ÖSSZESEN:

7

8

7 3

265

1587 2 . sz. melléklet A 2006/2007. tanévben indítható általános iskolai osztályok, napközis/iskolaotthoni/tanulószobai csoportok, alapfokú művészetoktatási csoportok száma

Intézmény neve

1. Árpád Vezér Általános Iskola Bányai Júlia Általános Iskola és Alapfokú 2. Művészetoktatási Intézmény Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai 3. Módszertani Intézmény

Alapfokú Napközis, művészetoktatási iskolaotthonos, Osztályok száma ebből tanulószobai csoportok újonnan csoportok száma induló 24 13 17

8

36

18

18 24

9 13

29

17

20 16 15 16 22 18

8 9 8 9 14 10

15

3

Hatvani István Általános Iskola Hunyadi János Általános Iskola Ibolya Utcai Általános Iskola József Attila Általános Iskola Karácsony Sándor Általános Iskola Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú 19. Művészetoktatási Intézmény 20. Kinizsi Pál Általános Iskola 21. Kőrösi Cs. Sándor Általános Iskola és Óvoda

24 18 17 16 27

13 9 11 6 10

42

21

18

9

8

2

22. Lilla Téri Általános Iskola 23. Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola 24. Műhelytelepi Általános Iskola Nagysándor József Általános Iskola és 25. Előkészítő Szakiskola

16 11 14

9 4 5

25

14

Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda Rakovszky Dániel Általános Iskola Szoboszlói Úti Általános Iskola Tégláskerti Általános Iskola és Óvoda ÚNOK Általános Iskola Diákotthon és Óvoda Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú 31. Művészetoktatási Intézmény Vörösmarty Mihály Általános Iskola és 32. Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

35 11 17 8 20

18 0 9 4 14

31

17

30

13

4. Benedek Elek Általános Iskola 5. Bocskai István Általános Iskola Bolyai János Általános Iskola Óvoda és 6. Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 7. Csapókerti Általános Iskola 8. Dózsa György Általános Iskola 9. Eötvös U. Általános Iskola 10. Epreskerti Általános Iskola 11. Fazekas Mihály Általános Iskola 12. Gönczy Pál Általános Iskola 13. Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye 14. 15. 16. 17. 18.

26. 27. 28. 29. 30.

Simonffy Emil Zeneiskola-Alapfokú 33. Művészetoktatási Intézmény Összesen:

10

2

13

2

7

2

32

3

11

3

20 658

327

93

12

1588 3. számú melléklet

Középfokú iskola

2006/2007. tanév

Ady Endre Gimnázium Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola Fazekas Mihály Gimnázium Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Kollégium Könnyűipari Szakközép- és Szakiskola Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola Povolny Ferenc Szakképző Iskola Tóth Árpád Gimnázium

20 20 46 35 42 27 33 24 30 24 12 34 42 12 43 21 22 29 36 33

ÖSSZESEN

585

Kollégium Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium Deák Ferenc Középiskolai Kollégium

2006/2007. tanév

Bárczi Gusztás Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon Széchenyi Utcai Általános Iskola, Diákotthon és Óvoda ÚNOK Általános Iskola, Diákotthon és Óvoda

6 9 10 7 18 7 3 5 9 10 13 10 4

ÖSSZESEN

111

Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium Gulyás Pál Középiskolai Kollégium Hatvani István Középiskolai Kollégium Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Kollégium Középiskolai Sportkollégium Móricz Zsigmond Középiskolai Kollégium Váci Mihály Középiskolai Kollégium

1589

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 105/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a Humán Főosztály vezetőjének előterjesztésére, az 1993. évi III. törvény 92/A § (3) bekezdése, valamint a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés c) pontja alapján: 1./ kérelmet nyújt be DMJV Idősek Háza (Debrecen, Pallagi u. 9.) tekintetében a Hajdú – Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal KH. 3464-5/2004. számú működési engedélyben szereplő 380 férőhelyszám350 férőhelyszámra történő csökkentése érdekében. 2./ Felkéri a Szociális Osztály vezetőjét a kérelem 1./ pontban foglalt döntésnek megfelelő előkészítésére és a Hajdú – Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal Megyei Szociális és Gyámhivatalához történő benyújtására, felhatalmazza a polgármestert a kérelem aláírására. Határidő: Felelős:

azonnal az előkészítésért: a Szociális Osztály vezetője az aláírásért: a polgármester

3./ Felkéri a Pénzügyi Osztály vezetőjét, hogy a működési engedély jogerőre emelkedését követően készítse elő a költségvetési rendelet módosítását. Határidő: Felelős:

azonnal a Pénzügyi Osztály vezetője



DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 106/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a Humán Főosztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdése, valamint az 1991. évi IV. törvény 8. § (4) bekezdés a.) pontja alapján: 1./ pályázatot nyújt be a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága által „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” címmel meghirdetett pályázati kiírásra 20 millió Ft összegű támogatás elnyerésére. 2./ Kötelezettséget vállal az 1./ pont szerinti program bonyolításához szükséges 4.000.000,-Ft összegű forgótőke biztosítására Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. évi költségvetése terhére. 3./ Felkéri a Gazdálkodási Főosztály vezetőjét, hogy gondoskodjon nyertes pályázat esetén a 2./ pontban megjelölt összeg 2007. évi költségvetésbe történő betervezéséről. Határidő: a 2007. évi költségvetés tervezése Felelős: a Gazdálkodási Főosztály vezetője

1590

4./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét a pályázat elkészítésére és benyújtására, valamint a konzorciumi szerződés előkészítésére. Felhatalmazza a polgármestert a pályázat és a konzorciumi szerződés aláírására. Határidő: a Közgyűlés döntését követően azonnal Felelős: az előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester



DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 107/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés Turi Gábor alpolgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése és a 80. § (1) bekezdése, az 1997. évi CXL. törvény 76. § (1) bekezdése, (2) bekezdés f. pontja, 25/1997.(VI.20.) Kr. sz. rendelet 13.§ , valamint a 7/2001(III.6.) Kr. rendelet 19.§-a alapján 1./ a rendeltetés megváltoztatását követően 2006. augusztus 1. napjával korlátozottan forgalomképessé nyilvánítja és egyidejűleg feladatellátást szolgáló vagyonként átadja a Debreceni Művelődési Központ (Debrecen, Piac u. 22.) részére Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő 9280 hrsz-ú, Debrecen, Piac u. 77. sz. alatti, 109m2 területű ingatlanrészt az „Amerikai Kuckó” regionális és információs programközpont működtetése céljából. 2./ Biztosítja az „Amerikai Kuckó” programközpont működési támogatásának (dologi kiadás) fedezetét 1.200.000,-Ft. összegben Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. évi költségvetéséről szóló 2/2006. (II. 24.) rendelet 5. sz. melléklet IX/9.2.29 sor terhére a Debreceni Művelődési Központ részére. 3./ Felkéri a Tulajdonosi Bizottságot az 1./ pont szerinti ingatlan nem lakássá történő átminősítéséhez való hozzájárulás megadására. 4./ Felkéri a Vagyonkezelési Osztály vezetőjét, hogy az ingatlan rendeltetés megváltoztatásához kapcsolódó bizottsági előterjesztést készítse elő, és terjessze a bizottság elé, valamint az ingatlanrész átadásához szükséges intézkedéseket tegye meg.

Határidő: Felelős:

azonnal a Vagyonkezelési Osztály vezetője

1591

5./ Az 1. pontban foglalt döntéssel egyidejűleg módosítja a Debreceni Művelődési Központ 317/2005.(XII. 13.) Kh., 279/2005. (XI. 17.) Kh. és 285/2004.(XII. 16.) Kh. határozatokkal módosított, 202/2004. (VII. 8.) Kh. határozattal A/18. sorszám alatt elfogadott alapító okiratát az alábbiak szerint:

az alapító okirat 10./a pontja az alábbi 10.7. ponttal egészül ki, egyidejűleg a 10./b. pont 10.7. pontjának számozása 10.8. pontra, és a 10.8. pontjának számozása 10.9. pontra változik: „10.7. 9280 hrsz-ú Debrecen, Piac u. 77. I/5. alatti 109 m2 területű ingatlanrész” 6./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét, hogy az alapító okirat módosításával kapcsolatos intézkedéseket tegye meg, és felhatalmazza a polgármestert a módosított alapító okirat aláírására.


2006. augusztus 1. az előkészítéséért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester

7./ Felkéri a Debreceni Művelődési Központ (Debrecen, Piac u. 22.) igazgatóját, hogy az „Amerikai Kuckó” programjaihoz kapcsolódó szakmai feladatok ellátását koordinálja, azokat építse be munkatervébe.


azonnal az előkészítéséért: a Debreceni Művelődési Központ igazgatója



DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 108/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a Humán Főosztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdése, az 1997. évi CXLIV. törvény 150. § (2) bekezdés m) pontja, valamint a 25/1997. (VI. 20.) Kr. rendelet 21. § (2) bekezdés a) pontja alapján 1./ módosítja a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. alapító okiratát a melléklet szerint. 2./ Felhatalmazza a polgármestert az alapító okirat módosítás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: a polgármester 3./ Felkéri a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. ügyvezetőjét, hogy nyújtsa be az alapító okirat módosítást a cégbírósághoz. Határidő: azonnal Felelős: a közhasznú társaság ügyvezetője Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


1592

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (4024 Debrecen, Piac u. 20., képviselője: Kósa Lajos polgármester) a 205/2004. (VI. 8.) Kh. határozatával 2004. július 9. napján kelt Alapító okirattal létrehozta a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaságot (Cg. 09-14000086/5 szám). Az alapító okirat módosítását az alábbiak teszik szükségessé: •

A hajléktalanok egészségügyi ellátását biztosító minőségi fejlesztés, rendelőkomplexum bővítése következtében az első módosítás a 4029 Debrecen, Dobozi u. 2/C. alatt található ingatlan esetén, a 2987 m2 területből a tulajdoni hányad a korábbi 18m2-ről, 95m2-re nő.

•

A VESZ Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság könyvvizsgálójának javaslata szerint bővíteni szükséges az alapító okirat 2.2. vállalkozási tevékenységek körét, így a korábbi 3 tevékenységi kör kibővül a második módosításban találhatóakkal.

1. Az alapító a Társaság alapító okiratának 1.4. pontját „(EGYÉB INGATLAN)” az alábbiak szerint módosítja, ami a régi sorszámozást nem érinti: 1.4.48. 4029 Debrecen, Dobozi u. 2/C.

5921

2987 m2-ből 95 m2

2. Az alapító a Társaság alapító okiratának a 2.2. pontját „A közhasznú tevékenységéhez kapcsolódóan végzett vállalkozási tevékenységek” körét az alábbiakkal egészíti ki: 70.20 71.34 85.11 85.12 85.13 85.14

Ingatlan bérbeadás, üzemeltetés Máshová nem sorolt egyéb gép kölcsönzése Fekvőbeteg-ellátás Járóbeteg-ellátás Fogorvosi szakellátás Egyéb humán-egészségügyi ellátás

Jelen okiratban foglalt módosítás kivételével a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. alapító okiratának rendelkezései változatlanul hatályban maradnak. Az alapító jelen okiratot cégszerűen aláírta és egységes szerkezetbe foglalta. D e b r e c e n, 2006. május 25.

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Kósa Lajos polgármester Az okiratot ellenjegyezte:

1593

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 109/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a jegyző előterjesztésére a 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet 22. § (1) bekezdése alapján 1./ a 4/2001. (I. 11.) Kh. határozat 3. pontja, 149/2003. (IX. 11.) Kh. határozat, 167/2003. (IX. 11.) Kh. határozat 7. pontja, 168/2003. (IX. 11.) Kh. határozat, 189/2003. (X. 16.) Kh. határozat, 224/2003. (XII. 4.) Kh. határozat, 103/2004. (V. 27.) Kh. határozat, 139/2004. (VI. 30.) Kh. határozat, 245/2004. (X. 7.) Kh. határozat 7. pontja, 57/2005. (III. 10.) Kh. határozat, 61/2005. (III. 10.) Kh. határozat 2. pontja, 79/2005. (IV. 21.) Kh. határozat, 157/2005. (VI. 30.) Kh. határozat, 159/2005. (VI. 30.) Kh. határozat, 166/2005. (VI. 30.) Kh. határozat, 170/2005.(VI. 30.) Kh. határozat 4. pontja, 177/2005. (VI. 30.) Kh. határozat 9. pontja, 181/2005. (VI. 30.) Kh. határozat 9. pontja, 194/2005. (VI. 30.) Kh. határozat, 205/2005. (IX. 15.) Kh. határozat 2. pontja, 207/2005. (IX. 15.) Kh. határozat 2. pontja, 212/2005. (IX. 15.) Kh. határozat, 246/2005. (X. 6.) Kh. határozat, 247/2005. (X. 6.) Kh. határozat, 262/2005. (XI. 17.) Kh. határozat, 263/2005. (XI. 17.) Kh. határozat, 271/2005. (XI. 17.) Kh. határozat 4. pontja, 277/2005. (XI. 17.) Kh határozat 17. pontja, 288/2005. (XII. 1.) Kh. határozat, 292/2005. (XII. 1.) Kh. határozat II./3. pontja, 304/2005. (XII. 1.) Kh. határozat, 309/2005. (XII. 1.) Kh. határozat, 315/2005. (XII. 13.) Kh. határozat, 317/2005. (XII. 13.) Kh. határozat 2. pontja, 17/2006. (II. 9.) Ö.h., 18/2006. (II. 9.) Ö.h., 19/2006. (II. 9.) Ö.h., 20/2006. (II. 9.) Ö.h., 23/2006. (II. 16.) Ö.h., 27/2006. (II. 16.) Ö.h., 28/2006. (II. 16.) Ö.h. végrehajtásáról szóló beszámolót e l f o g a d j a. 2./ Módosítja a 184/2005. (VI. 30.). Kh. határozat 3./ pontját oly módon, hogy az ott megjelölt határidőt 2006. december 31-ére változtatja.



1594

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 110/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az 1993. évi LXXIX. törvény 18. §-a, 102. § (2) bekezdésének e.) pontja, az 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (1)–(2) bekezdései, 61-66. §-ai és 69-70. §-ai, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a, 14/A. § (1) bekezdése, 14/C. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 222/2000. (IX. 7.) Kh. és a 228/2005. (IX. 15.) Kh. határozatokra 1./ eredménytelennek nyilvánítja a Középiskolai Sportkollégium magasabb vezetői megbízására kiírt pályázati eljárást. 2./ Megbízza Peleiné Vesza Juditot (4032 Debrecen, Patai I. u. 12.), a Középiskolai Sportkollégium határozatlan időre kinevezett kollégiumi nevelőjét 2006. augusztus 1. napjától 2007. július 31. napjáig az intézmény vezetői beosztásának ellátásával. Alapilletményét az „I” fizetési osztály 11. fizetési fokozatában 220.000.-Ft-ban, további szakképesítésért járó illetménynövekedését 15.400.-Ft-ban, összesen kerekítve 235.400.-Ftban, garantált összegen felüli illetményét (fenntartói döntésen alapuló) 6.600.-Ft-ban, vezetői pótlékát a mindenkori pótlékalap 200%-ában, azaz 39.200.-Ft-ban, havi illetményét összesen 281.200.-Ft-ban állapítja meg. 3./ Peleiné Vesza Judit, a Középiskolai Sportkollégium megbízott vezetője részére differenciált kereset-kiegészítést állapít meg, melynek mértékét 2006. augusztus 1-jétől 2007. július 31-ig terjedő időszakra 35.000.-Ft/hó összegben határozza meg. 4./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét a szükséges intézkedések végrehajtására. Határidő: azonnal Felelős: az előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 111/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (1)-(2) bekezdései, a 61-66. §-ai és a 69-70. §-ai, valamint a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján, figyelemmel a 222/2000. (IX. 7.) és a 228/2005. (IX. 15.) Kh. határozatokra 1./ megbízza Szele Barnánét (4034 Debrecen, Kerecsen u. 11.), DMJV Egyesített Bölcsődei Intézménye határozatlan időre kinevezett szaktanácsadóját 2006. június 1. napjától 2011. június 1. napjáig az intézmény magasabb vezetői beosztásának ellátásával.

1595

Alapilletményét az „F” fizetési osztály 11. fizetési fokozatában 168.500.-Ft-ban, magasabb vezetői pótlékát a mindenkori pótlékalap 200%-ában, azaz 39.200.-Ft-ban, havi illetményét összesen 207.700.-Ft-ban állapítja meg. 2./ Szele Barnáné a DMJV Egyesített Bölcsődei Intézménye újonnan megbízott magasabb vezetője részére differenciált kereset-kiegészítést állapít meg, melynek mértékét 2006. június 1-jétől 2007. augusztus 31-ig terjedő időszakra 20.000.-Ft/hó összegben határozza meg. 3./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét a magasabb vezetői megbízás előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert a munkáltatói intézkedés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: az előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 112/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, továbbá az 1993. évi LXXIX. törvény 18. §-a, 102. § (2) bekezdésének e.) pontja, az 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (1)–(2) bekezdései, 61-66. §-ai és 69-70. §-ai, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a, 14/A. § (1) bekezdése, 14/C. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 228/2005. (IX. 15.) Kh. határozatra 1./ megbízza Zahonyainé Orosz Klárát (4028 Debrecen, Sámsoni u. 5.), a Holló János Utcai Óvoda határozatlan időre kinevezett óvodapedagógusát 2006. augusztus 1. napjától 2011. július 31. napjáig az intézmény magasabb vezetői beosztásának ellátásával. Alapilletményét a „G” fizetési osztály 12. fizetési fokozatában 183.008.-Ft-ban, további szakképesítésért járó illetménynövekedését 9.150.-Ft-ban, összesen kerekítve 192.200.-Ftban, garantált összegen felüli illetményét (fenntartói döntésen alapuló) 5.491.-Ft-ban, magasabb vezetői pótlékát a mindenkori pótlékalap 230%-ában, azaz 45.080.-Ft-ban, havi illetményét összesen 242.771.-Ft-ban állapítja meg. 2./ Zahonyainé Orosz Klára, a Holló János Utcai Óvoda újonnan megbízott magasabb vezetője részére differenciált kereset-kiegészítést állapít meg, melynek mértékét 2006. augusztus 1-jétől 2006. augusztus 31-ig terjedő időszakra 30.000.-Ft/hó összegben határozza meg. 3./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét a magasabb vezetői megbízás előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert a munkáltatói intézkedés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: az előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


1596

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 113/2006. (V. 25.) határozata

A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, továbbá az 1993. évi LXXIX. törvény 18. §-a, 102. § (2) bekezdésének e.) pontja, az 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (1)–(2) bekezdései, 61-66. §-ai és 69-70. §-ai, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a, 14/A. § (1) bekezdése, 14/C. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 222/2000. (IX. 7.) Kh. és a 228/2005. (XI. 15.) Kh. határozatokra 1./ megbízza Haba Lajosnét (4032 Debrecen, Szalay Sándor u. 4.), az Ifjúság Utcai Óvoda határozatlan időre kinevezett óvodapedagógusát 2006. augusztus 1. napjától 2011. július 31. napjáig az intézmény magasabb vezetői beosztásának ellátásával. Alapilletményét a „G” fizetési osztály 10. fizetési fokozatában 170.968.-Ft-ban, összesen kerekítve 171.000.-Ft-ban, garantált összegen felüli illetményét (fenntartói döntésen alapuló) 8.548.-Ft-ban, magasabb vezetői pótlékát a mindenkori pótlékalap 300%-ában, azaz 58.800.-Ft-ban, havi illetményét összesen 238.348.-Ft-ban állapítja meg. 2./ Haba Lajosné, az Ifjúság Utcai Óvoda megbízott magasabb vezetője részére differenciált kereset-kiegészítést állapít meg, melynek mértékét 2006. augusztus 1-jétől 2006. augusztus 31-ig terjedő időszakra 35.000.-Ft/hó összegben határozza meg. 3./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét a magasabb vezetői megbízás előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert a munkáltatói intézkedés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: az előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


1597

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 114/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, továbbá az 1993. évi LXXIX. törvény 18. §-a, 102. § (2) bekezdésének e.) pontja, az 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (1)–(2) bekezdései, 61-66. §-ai és 69-70. §-ai, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a, 14/A. § (1) bekezdése, 14/C. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 222/2000. (IX. 7.) Kh. és a 228/2005. (IX. 15.) Kh. határozatokra 1./ megbízza Kerekesné Percze Magdolnát (4032 Debrecen, Borbíró tér 8. II/16.), az Ispotály Utcai Óvoda határozatlan időre kinevezett óvodapedagógusát 2006. augusztus 1. napjától 2011. július 31. napjáig az intézmény magasabb vezetői beosztásának ellátásával. Alapilletményét a „G” fizetési osztály 11. fizetési fokozatában 176.988.-Ft-ban, összesen kerekítve 177.000.-Ft-ban, garantált összegen felüli illetményét (fenntartói döntésen alapuló) 8.849.-Ft-ban, magasabb vezetői pótlékát a mindenkori pótlékalap 230%-ában, azaz 45.080.-Ft-ban, havi illetményét összesen 230.929.-Ft-ban állapítja meg. 2./ Kerekesné Percze Magdolna, az Ispotály Utcai Óvoda újonnan megbízott magasabb vezetője részére differenciált kereset-kiegészítést állapít meg, melynek mértékét 2006. augusztus 1-jétől 2006. augusztus 31-ig terjedő időszakra 30.000.-Ft/hó összegben határozza meg. 3./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét a magasabb vezetői megbízás előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert a munkáltatói intézkedés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: az előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester



DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 115/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, továbbá az 1993. évi LXXIX. törvény 18. §-a, 102. § (2) bekezdésének e.) pontja, az 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (1)–(2) bekezdései, 61-66. §-ai és 69-70. §-ai, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a, 14/A. § (1) bekezdése, 14/C. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 222/2000. (IX. 7.) Kh. és a 228/2005. (IX. 15.) Kh. határozatokra

1598

1./ megbízza Dr. Felvéginé Jakab Magdolnát (4033 Debrecen, Mátyás király u. 43/A.), a Szabadságtelepi Óvoda határozatlan időre kinevezett óvodapedagógusát 2006. augusztus 1. napjától 2011. július 31. napjáig az intézmény magasabb vezetői beosztásának ellátásával. Alapilletményét a „G” fizetési osztály 12. fizetési fokozatában 183.008.-Ft-ban, további szakképesítésért járó illetménynövekedését 14.641.-Ft-ban, összesen kerekítve 197.600.-Ftban, garantált összegen felüli illetményét (fenntartói döntésen alapuló) 27.314.-Ft-ban, magasabb vezetői pótlékát a mindenkori pótlékalap 230%-ában, azaz 45.080.-Ft-ban, havi illetményét összesen 269.994.-Ft-ban állapítja meg. 2./ Dr. Felvéginé Jakab Magdolna, a Szabadságtelepi Óvoda újonnan megbízott magasabb vezetője részére differenciált kereset-kiegészítést állapít meg, melynek mértékét 2006. augusztus 1-jétől 2006. augusztus 31-ig terjedő időszakra 35.000.-Ft/hó összegben határozza meg. 3./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét a magasabb vezetői megbízás előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert a munkáltatói intézkedés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: az előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 116/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az 1993. évi LXXIX. törvény 18. §-a, 102. § (2) bekezdésének e.) pontja, az 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (1)–(2) bekezdései, 61-66. §-ai és 69-70. §-ai, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a, 14/A. § (1) bekezdése, 14/C. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 222/2000. (IX. 7.) Kh. és a 228/2005. (IX. 15.) Kh. határozatokra 1./ eredménytelennek nyilvánítja a Bocskai István Általános Iskola magasabb vezetői megbízására kiírt pályázati eljárást. 2./ Megbízza Kátai Károlyt (4033 Debrecen, Veres P. u. 72.), a Bocskai István Általános Iskola határozatlan időre kinevezett tanárát 2006. augusztus 1. napjától 2007. július 31. napjáig az intézmény vezetői beosztásának ellátásával. Alapilletményét az „I” fizetési osztály 12. fizetési fokozatában 228.250.-Ft-ban, további szakképesítésért járó illetménynövekedését 22.825.-Ft-ban, összesen kerekítve 251.100.-Ftban, vezetői pótlékát a mindenkori pótlékalap 200%-ában, azaz 39.200.-Ft-ban, havi illetményét összesen 290.300.-Ft-ban állapítja meg. 3./ Kátai Károly, a Bocskai István Általános Iskola megbízott magasabb vezetője részére differenciált kereset-kiegészítést állapít meg, melynek mértékét 2006. augusztus 1-jétől 2007. július 31-ig terjedő időszakra 25.000.-Ft/hó összegben határozza meg.

1599

4./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét a szükséges intézkedések végrehajtására. Határidő: azonnal Felelős: az előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 117/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az 1993. évi LXXIX. törvény 18. §-a, 102. § (2) bekezdésének e.) pontja, az 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (1)–(2) bekezdései, 61-66. §-ai és 69-70. §-ai, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a, 14/A. § (1) bekezdése, 14/C. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 222/2000. (IX. 7.) Kh. és a 228/2005. (IX. 15.) Kh. határozatokra 1./ megbízza Kovács Tamásnét (4030 Debrecen, Monostorpályi út 125/A.), a Dózsa György Általános Iskola határozatlan időre kinevezett tanárát 2006. augusztus 1. napjától 2011. július 31. napjáig az intézmény magasabb vezetői beosztásának ellátásával. Alapilletményét az „I” fizetési osztály 11. fizetési fokozatában 220.000.-Ft-ban, további szakképesítésért járó illetménynövekedését 22.000.-Ft-ban, összesen kerekítve 242.000.-Ftban, magasabb vezetői pótlékát a mindenkori pótlékalap 230%-ában, azaz 45.080.-Ft-ban, havi illetményét összesen 287.080.-Ft-ban állapítja meg. 2./ Kovács Tamásné, a Dózsa György Általános Iskola megbízott magasabb vezetője részére differenciált kereset-kiegészítést állapít meg, melynek mértékét 2006. augusztus 1-jétől 2006. augusztus 31-ig terjedő időszakra 25.000.-Ft/hó összegben határozza meg. 3./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét a magasabb vezetői megbízás előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert a munkáltatói intézkedés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: az előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


1600

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 118/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az 1993. évi LXXIX. törvény 18. §-a, 102. § (2) bekezdésének e.) pontja, az 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (1)–(2) bekezdései, 61-66. §-ai és 69-70. §-ai, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a, 14/A. § (1) bekezdése, 14/C. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 222/2000. (IX. 7.) Kh. és a 228/2005. (IX. 15.) Kh. határozatokra 1./ megbízza Komáromi Juliannát (4031 Debrecen, Angyalföld tér 15. V/85.), a Petőfi Sándor Általános Iskola határozatlan időre kinevezett tanítóját 2006. augusztus 1. napjától 2011. július 31. napjáig az intézmény magasabb vezetői beosztásának ellátásával. Alapilletményét a „G” fizetési osztály 8. fizetési fokozatában 158.928.-Ft-ban, további szakképesítésért járó illetménynövekedését 7.946.-Ft-ban, összesen kerekítve 166.900.-Ftban, garantált összegen felüli illetményét (fenntartói döntésen alapuló) 4.768.-Ft-ban, magasabb vezetői pótlékát a mindenkori pótlékalap 234%-ában, azaz 45.864.-Ft-ban, idegennyelv-tudási pótlékát a mindenkori pótlékalap 50%-ában, azaz 9.800.-Ft-ban, havi illetményét összesen 227.332.-Ft-ban állapítja meg. 2./ Komáromi Julianna, a Petőfi Sándor Általános Iskola megbízott magasabb vezetője részére differenciált kereset-kiegészítést állapít meg, melynek mértékét 2006. augusztus 1-jétől 2006. augusztus 31-ig terjedő időszakra 30.000.-Ft/hó összegben határozza meg. 3./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét a magasabb vezetői megbízás előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert a munkáltatói intézkedés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: az előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 119/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az 1993. évi LXXIX. törvény 18. §-a, 102. § (2) bekezdésének e.) pontja, az 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (1)–(2) bekezdései, 61-66. §-ai és 69-70. §-ai, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a, 14/A. § (1) bekezdése, 14/C. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 222/2000. (IX. 7.) Kh. és a 228/2005. (IX. 15.) Kh. határozatokra 1./ Dr. Széles Dezsőnét (4031 Debrecen, Szotyori u. 84.), a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény határozatlan időre kinevezett tanítóját 2006. augusztus 1. napjától 2011. július 31. napjáig megbízza az intézmény magasabb vezetői beosztásának ellátásával.

1601

Alapilletményét a „G” fizetési osztály 11. fizetési fokozatában 176.988.-Ft-ban, további szakképesítésért járó illetménynövekedését 8.849.-Ft-ban, összesen kerekítve 185.800.-Ft-ban, garantált összegen felüli illetményét (fenntartói döntésen alapuló) 5.310.-Ftban, magasabb vezetői pótlékát a mindenkori pótlékalap 230%-ában, azaz 45.080.-Ft-ban, havi illetményét összesen 236.190.-Ft-ban állapítja meg. 2./ Dr. Széles Dezsőné, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény megbízott magasabb vezetője részére differenciált kereset-kiegészítést állapít meg, melynek mértékét 2006. augusztus 1-jétől 2006. augusztus 31-ig terjedő időszakra 25.000.-Ft/hó összegben határozza meg. 3./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét a magasabb vezetői megbízás előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert a munkáltatói intézkedés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: az előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 120/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az 1993. évi LXXIX. törvény 18. §-a, 102. § (2) bekezdésének e.) pontja, az 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (1)–(2) bekezdései, 61-66. §-ai és 69-70. §-ai, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a, 14/A. § (1) bekezdése, 14/C. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 222/2000. (IX. 7.) Kh. határozatra 1./ megbízza Szabó Lajost (4031 Debrecen, Derék u. 16. sz. IV/32.), a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola határozatlan időre kinevezett tanárát 2006. augusztus 1. napjától 2011. július 31. napjáig az intézmény magasabb vezetői beosztásának ellátásával. Alapilletményét az „I” fizetési osztály 10. fizetési fokozatában 211.750.-Ft-ban, további szakképesítésért járó illetménynövekedését 14.823.-Ft-ban, összesen kerekítve 226.600.-Ftban, magasabb vezetői pótlékát a mindenkori pótlékalap 250%-ában, azaz 49.000.-Ft-ban, havi illetményét összesen 275.600.-Ft-ban állapítja meg. 2./ Szabó Lajos, a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola újonnan megbízott magasabb vezetője részére differenciált kereset-kiegészítést állapít meg, melynek mértékét 2006. augusztus 1-jétől 2007. augusztus 31-ig terjedő időszakra 20.000.-Ft/hó összegben határozza meg.

1602

3./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét a magasabb vezetői megbízás előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert a munkáltatói intézkedés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: az előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester



DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 121/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az 1993. évi LXXIX. törvény 18. §-a, 102. § (2) bekezdésének e.) pontja, az 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (1)–(2) bekezdései, 61-66. §-ai és 69-70. §-ai, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a, 14/A. § (1) bekezdése, 14/C. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 222/2000. (IX. 7.) Kh. és a 228/2005. (IX. 15.) Kh. határozatokra 1./ megbízza Kocsis Györgyöt (4034 Debrecen, Vadliba u.17.), a Gulyás Pál Középiskolai Kollégium határozatlan időre kinevezett kollégiumi nevelőtanárát 2006. augusztus 1. napjától 2011. július 31. napjáig az intézmény magasabb vezetői beosztásának ellátásával. Alapilletményét az „I” fizetési osztály 12. fizetési fokozatában 228.250.-Ft-ban, további szakképesítésért járó illetménynövekedését 15.978.-Ft-ban, összesen kerekítve 244.200.-Ftban, garantált összegen felüli illetményét (fenntartói döntésen alapuló) 6.847.-Ft-ban, magasabb vezetői pótlékát a mindenkori pótlékalap 230%-ában, azaz 45.080.-Ft-ban, havi illetményét összesen 296.127.-Ft-ban állapítja meg. 2./ Kocsis György, a Gulyás Pál Középiskolai Kollégium megbízott magasabb vezetője részére differenciált kereset-kiegészítést állapít meg, melynek mértékét 2006. augusztus 1-jétől 2006. augusztus 31-ig terjedő időszakra 35.000.-Ft/hó összegben határozza meg. 3./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét a magasabb vezetői megbízás előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert a munkáltatói intézkedés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: az előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


1603

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 122/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az 1993. évi LXXIX. törvény 18. §-a, 102. § (2) bekezdésének e.) pontja, az 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (1)–(2) bekezdései, 61-66. §-ai és 69-70. §-ai, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a, 14/A. § (1) bekezdése, 14/C. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 222/2000. (IX. 7.) Kh. határozatra 1./ megbízza Fekete Józsefet (4031 Debrecen, Küküllő utca 6. fszt. 2.), a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola határozatlan időre kinevezett tanárát 2006. augusztus 1. napjától 2011. július 31. napjáig az intézmény magasabb vezetői beosztásának ellátásával. Alapilletményét az „I” fizetési osztály 7. fizetési fokozatában 187.000.-Ft-ban, további szakképesítésért járó illetménynövekedését 18.700.-Ft-ban, összesen kerekítve 205.700.-Ftban, magasabb vezetői pótlékát a mindenkori pótlékalap 250%-ában, azaz 49.000.-Ft-ban, havi illetményét összesen 254.700.-Ft-ban állapítja meg. 2./ Fekete József, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola újonnan megbízott magasabb vezetője részére differenciált kereset-kiegészítést állapít meg, melynek mértékét 2006. augusztus 1-jétől 2007. augusztus 31-ig terjedő időszakra 20.000.-Ft/hó összegben határozza meg. 3./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét a magasabb vezetői megbízás előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert a munkáltatói intézkedés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: az előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester



DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 123/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az 1993. évi LXXIX. törvény 18. §-a, 102. § (2) bekezdésének e.) pontja, az 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (1)–(2) bekezdései, 61-66. §-ai és 69-70. §-ai, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a, 14/A. § (1) bekezdése, 14/C. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 222/2000. (IX. 7.) Kh. és a 228/2005. (IX. 15.) Kh. határozatokra

1604

1./ megbízza Kovács Ákost (4032 Debrecen, Thomas Mann u. 37.) a Tóth Árpád Gimnázium határozatlan időre kinevezett tanárát 2006. augusztus 1. napjától 2011. július 31. napjáig az intézmény magasabb vezetői beosztásának ellátásával. Alapilletményét az „I” fizetési osztály 7. fizetési fokozatában 187.000.-Ft-ban, további szakképesítésért járó illetménynövekedését 18.700.-Ft-ban, összesen kerekítve 205.700.-Ftban, magasabb vezetői pótlékát a mindenkori pótlékalap 250%-ában, azaz 49.000.-Ft-ban, havi illetményét összesen 254.700.-Ft-ban állapítja meg. 2./ Kovács Ákos, a Tóth Árpád Gimnázium megbízott magasabb vezetője részére differenciált kereset-kiegészítést állapít meg, melynek mértékét 2006. augusztus 1-jétől 2006. augusztus 31-ig terjedő időszakra 30.000.-Ft/hó összegben határozza meg. 3./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét a magasabb vezetői megbízás előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert a munkáltatói intézkedés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: az előkészítésért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 124/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a Városfejlesztési Főosztály vezetőjének előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 100/2004. (V. 6.) Kh. határozatban, a 196/2004. (VII. 8.) Kh. határozatban, a 247/2004. (X. 7.) Kh. határozatban, és a 296/2005. (XII. 1.) Kh. határozatban foglaltakra 1./ a Kölcsey Központ társberuházói pályázatának értékeléséről szóló, a 196/2004. (VII. 8.) Kh. és a 247/2004. (X. 7.) Kh. és a 296/2005. (XII. 1.) Kh. határozatokkal módosított 100/2004. (V. 6.) Kh. határozat 2./ pontjának első francia bekezdésében foglaltakat az alábbiak szerint módosítja: „- a társberuházó építi meg a terv szerinti mélygarázs szerelőszintet 2005. január 20-ig, továbbá megépíti a múzeum és művészeti galéria funkciójú épületrészt, és szállodát azzal, hogy a társberuházó köteles a szállodát 2006. június 30-ig a saját beruházásában megvalósítani, a műszaki átadás átvételi eljárást lefolytatni.” 2./ Felkéri a Városfejlesztési Főosztály vezetőjét a társberuházói szerződés módosításának előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert a szerződés módosítás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: az előkészítésért: a Városfejlesztési Főosztály vezetője a szerződés aláírásáért: a polgármester Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


1605

K Ö Z L E M ÉN Y a DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE által 2006. május 25-ei rendes, zárt ülésén hozott határozatokról Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 125/2006. (V. 25.) határozatával Kozma Andrást, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Kollégium határozatlan időre kinevezett tanárát 2006. augusztus 1. napjától 2007. július 31. napjáig megbízta az intézmény vezetői beosztásának ellátásával. Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 126/2006. (V. 25.) határozatával Czellér Andrást, a Lilla Téri Általános Iskola határozatlan időre kinevezett tanárát 2006. augusztus 1. napjától 2011. július 31. napjáig megbízta az intézmény magasabb vezetői beosztásának ellátásával. Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 127/2006. (V. 25.) határozatával Farkasné Gellért Erzsébetet, a Debreceni Városi Könyvtár könyvtáros munkakörű közalkalmazottját 2006. május 26. napjától 2011. május 26. napjáig megbízta az intézmény magasabb vezetői beosztásának ellátásával. Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 128/2006. (V. 25.) határozatával döntött a „Debrecen Város Kiváló pedagógusa”, valamint a „Debrecen Város Közoktatásáért” díjak adományozásáról. A Közgyűlés a határozatot zárt ülésen hozta, melyet az érintettek közvetlenül megkaptak. Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 129/2006. (V. 25.) határozatával a DMJV Idősek Háza, Kiskorú Fogyatékosok Otthona és Nappali Intézménye, Terápiás Ház és a Városi Szociális Szolgálat magasabb vezetőivel szemben a fegyelmi eljárás folytatása tárgyában döntött. A Közgyűlés a határozatot zárt ülésen hozta, melyet az érintettek közvetlenül megkaptak. Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 130/2006. (V. 25.) határozatával döntött arról, hogy az INVET-DENT Betéti Társaság (4031 Debrecen, Angyalföld tér 13-14.) által területi ellátási kötelezettséggel működtetett 35. számú vegyes fogászati körzet ellátásában személyesen közreműködő fogszakorvosként, amennyiben a működtetési jog jogosultjává válik, dr. Kovács Anett Andreát jelöli ki. Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 131/2006. (V. 25.) határozatával az adósságcsökkentési támogatás, az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélye, az aktív korú egészségkárosodott rendszeres szociális segélye, a lakásfenntartási támogatás, a szociális lakbértámogatás, a rendkívüli átmeneti segély és a temetési segély tárgyában benyújtott fellebbezések – a határozat mellékleteiben feltüntetett indokok alapján történő – elutasításáról és a Szociális Bizottság és a polgármester megjelölt határozatainak helybenhagyásáról döntött. DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 132/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés Kósa Lajos polgármester előterjesztésére a 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet 42. §-a alapján 1./ megállapítja, hogy a „DEMO Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság alapítása” tárgyú napirendi pont tárgyalását követően új körülmény merült fel, mely annak elbírálását lényegesen befolyásolja.

1606

2./ Felkéri a polgármestert, hogy a napirendi pont tárgyát képező határozati javaslatról ismételt szavazást rendeljen el. Határidő: azonnal Felelős: a polgármester Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 133/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése, 9. § (4) bekezdése, és a 80. § (1) bekezdése, az 1997. évi CXLIV. törvény 171. § (1)-(3) bekezdései, valamint az 1959. évi IV. törvény 57. §-a alapján 1./ megalapítja a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaságot (Székhelye: 4026 Debrecen, Hunyadi utca 1-3.) 2006. június 1. napjával az 1. számú melléklet szerint. 2./ Megválasztja Gulyás Gábort (4033 Debrecen, Pék. u. 8.) a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság első ügyvezetőjének 2006. június 1. napjától 2011. június 1. napjáig terjedő 5 év határozott időtartamra. Munkabérét havi 450.000.-Ft-ban, mozgó bérét az éves munkabérének 50 %-ában állapítja meg. 3./ Megválasztja a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság felügyelő bizottsága első tagjainak 2006. június 1. napjától 2011. június 1. napjáig terjedő 5 év határozott időtartamra: − Somogyi Bélát, − Kovács Istvánt, − Máté Lászlót, akik tevékenységüket díjazás nélkül látják el. 4./ Megválasztja a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság első könyvvizsgálójának az EAST Audit Könyvvizsgáló és Tanácsadó Rt-t (4025 Debrecen, Széchenyi u. 11., cégjegyzékszám: 0910-000331), a könyvvizsgálatért személyében felelősként Balogh Istvánnét (sz.: Tasi Judit, 4031 Debrecen, Ohat u. 14., kamarai tagsági száma: 2587) jelöli 2006. június 1. napjától 2011. június 1. napjáig, 5 év határozott időtartamra, 40.000.-Ft+ÁFA/hó díjazással. 5./ Közhasznúsági szerződést köt a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társasággal a 2. számú melléklet szerint. 6./ Biztosítja a közhasznú társaság alapításához szükséges törzsbetét, továbbá a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos költségek fedezetét Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. évi költségvetéséről szóló 2/2006. (II. 24.) rendelete 5. sz. mellékletének IX./9.1.11/C. sora terhére.

1607

7./ Felkéri a Gazdálkodási Főosztály vezetőjét, hogy gondoskodjon a 6./ pontban meghatározott fedezet rendelkezésre bocsátásáról. Határidő: az alapító okiratban, illetve a közhasznúsági szerződésben meghatározott időpontban Felelős: a Gazdálkodási Főosztály vezetője 8./ Felhatalmazza a polgármestert az alapító okirat és a közhasznúsági szerződés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: a polgármester 9./ Felkéri az ügyvezetőt, hogy a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság 2006. évre vonatkozó üzleti tervét készítse el, és az alapítónak, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának nyújtsa be. Határidő: 2006. július 15. Felelős: a kht. ügyvezetője 10./ Javasolja a Tulajdonosi Bizottságnak, hogy önkormányzati érdekből árverés nélkül adja bérbe a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaságnak (4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3. sz.) 2006. június 1. napjától, határozatlan időtartamra, 6 hónap felmondási idő kikötésével, a debreceni 8314/1. hrsz. alatt felvett, „beépítetlen terület” megnevezésű ingatlant, mely valóságban Debrecen, Hunyadi u. 1-3. sz. alatt található Kölcsey Központ épületegyüttesből a galéria funkciójú felülépítmény. Határidő: 2006. június 1. Felelős: a Tulajdonosi Bizottság elnöke 11./ Felkéri a Vagyonkezelési Osztály vezetőjét a bérleti szerződéssel kapcsolatos tulajdonosi bizottsági előterjesztés előkészítésére. Határidő: azonnal Felelős: a Vagyonkezelési Osztály vezetője 12./ A 10./ pont szerinti bérleti szerződés aláírását követően felkéri a Főnix Kht. és a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság ügyvezetőjét, - tekintettel arra, hogy a Főnix Kht. és a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság által bérelt helyiségek egy épületben helyezkednek el - hogy a takarékos üzemeltetés és a járulékos költségek csökkentése érdekében tekintsék át az együttes üzemeltetés feltételeit, és a racionális ellátás, ezzel együtt a költségcsökkentés érdekében írásban állapodjanak meg. Határidő: 2006. július 1. Felelős: a Főnix Kht. ügyvezetője, a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság ügyvezetője



1608

1. számú melléklet

A MODEM MODERN DEBRECENI MŰVÉSZETI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

2006. június 1. napján kelt

ALAPÍTÓ OKIRATA

Készítette: Dr. Nyéki Emese ügyvéd

3.1.1.1

ALAPÍTÓ OKIRAT

1609

A jelen Alapító Okirattal Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 2006. május 25. napján megtartott ülésén meghozott 133/2006. (V. 25.) Ö.h-val a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 57–60. §-ai, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) megfelelő rendelkezései és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Kszt.) alapján – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatására – közhasznú társaságot (továbbiakban: Társaság) hoz létre, melynek Alapító Okiratát az alábbiak szerint állapítja meg: I.

A TÁRSASÁG ADATAI 1. pont 1.1. A Társaság cégneve:

MODEM MODERN DEBRECENI MŰVÉSZETI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2. pont

1.2. A Társaság székhelye:

4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3. sz. II.

A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖREI 2.1. A társaság a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján a következő közhasznú tevékenységeket végzi: – – –

Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés Kulturális tevékenység Kulturális örökség megóvása

A társaság közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatokat lát el, amelynek ellátása az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat feladata, különösen közösségi tér biztosítása és művészeti tevékenység támogatása. 2.2. A társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szerv megnevezése: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata címe: 4024 Debrecen, Piac utca 20. sz. 2.3. A társaság a fenti feladatok végzése folytán a Kszt. vonatkozó szabályai értelmében kiemelkedően közhasznú jogállású

1610

szervezetnek minősül, a fent körülírt feladatokat részletesen pedig a társaság, illetőleg a helyi önkormányzat között létrejövő közhasznúsági szerződés tartalmazza. 2.4. A társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt kizárólag az alapító okiratban meghatározott tevékenységre fordíthatja. 2.5. Az alapító kijelenti, hogy a társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A társaság pártpolitikai tevékenységet nem végez, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi, helyi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem is támogat. A társaság tevékenysége során a jövőre nézve is teljes mértékben kizárja a politikai tevékenység folytatását. 2.6. A társaság közhasznú szolgáltatásaiból az alapítón kívül más is részesedhet. 2.7. Az alapító kötelezettséget vállal arra, hogy közhasznú tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Debrecen c. hetilapban nyilvánosságra hozza. 2.8. A társaság tevékenységei: A társaság fő tevékenysége: 92.32 Művészeti kiegészítő tevékenység (közhasznú tevékenység) A társaság közhasznú tevékenységei:

22.11 Könyvkiadás 22.13 Időszaki kiadvány kiadása 22.14 Hangfelvétel-kiadás 22.15 Egyéb kiadás 22.22 Máshova nem sorolt nyomtatás 22.23 Könyvkötés 22.31 Hangfelvétel-sokszorosítás 22.32 Videofelvétel-sokszorosítás 22.33 Számítógépes adathordozó sokszorosítása 74.81 Fényképészet 74.87 Máshova nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás 80.42 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás 91.33 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 92.11 Film-, videogyártás 92.12 Film-, videoterjesztés 92.31 Alkotó és előadóművészet 92.34 Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás A társaság közhasznú tevékenységeit segítő üzleti tevékenység: 52.48 Egyéb máshová nem sorolt iparcikk - kiskereskedelme 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése A társaság tevékenységi körei: 52.47 Könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem 52.63 Egyéb nem bolti kiskereskedelem 55.23 Egyéb szálláshely-szolgáltatás

1611

55.30 Étkezőhelyi vendéglátás 74.40 Hirdetés A Társaság tagjának tudomása van arról, hogy a társaság tevékenységi körei közül azokat, amelyek gyakorlása engedélyhez, vagy koncesszióhoz kötött, azt csak a jogszabályban előírt szakhatósági engedély megszerzése után gyakorolhatja.

III. A TÁRSASÁG TAGJA , A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉNEK IDŐTARTAMA 3.1. A Társaság tagja: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4024 Debrecen, Piac u. 20. sz. Törzsszám: 461009, statisztikai szám: 0915130, adószám: 15461009-2-09, 3.2. Működésének időtartama A társaság határozatlan időtartamra jön létre. A társaság tevékenységét 2006. június 1. napján kezdi meg. Az első üzleti év a társaság társasági szerződésének ellenjegyzésétől az év végéig tart. A további üzleti évek a mindenkori naptári évvel azonosak. A társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének napjától a társaság cégbejegyzéséig előtársaságként működik. 3.3. A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat.

IV. A TÁRSASÁG TÖRZSTŐKÉJE 4.1. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata törzsbetéte: 3.000.000.-Ft azaz Hárommillió forint pénzbeli betét. 4.2. A társaság törzstőkéje 3.000.000.-Ft, azaz hárommillió forint, amely teljes egészében pénzbeli betét, amelyet a tag jelen Alapító Okirat aláírását követő 15 napon belül befizet a társaság bankszámlájára.

V. A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG LEGFŐBB DÖNTÉSHOZÓ SZERVE, AZ ALAPÍTÓ

1612

5.1. A társaság legfőbb döntéshozó szerve a taggyűlés; egyszemélyes tulajdonú, az alapító kizárólagos tulajdonában lévő társaság esetében a jogszabályok és a jelen alapító okirat által a taggyűlésre ruházott jogokat az alapító egy személyben gyakorolja. 5.2. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, b) az éves költségvetés meghatározása, c) a társaság éves beszámolójának jóváhagyása, d) a társaság közhasznúsági jelentésének elfogadása, e) az éves üzleti terv elfogadása, f) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, g) törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyvezetők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása, h) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, i) a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása, díjazásának megállapítása, j) a tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése, k) a társaság megszűnésének, egyesülésének, szétválásának elhatározása, l) az alapító okirat (társasági szerződés) módosítása, m) mindazon ügyek, amelyeket jogszabály a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 5.3. Az Alapító (a taggyűlés) kizárólagos hatáskörébe tartozik – a Gt. 150. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően – az olyan szerződés jóváhagyása is, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről. Az e tárgyban a társaság és a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel kötött szerződés nyilvános, abba bármely érintett személy betekinthet. 5.4. A társaság és a tagja közötti szerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. 5.5. A taggyűlést – amennyiben több tulajdonos lévén a taggyűlés jogosultságait nem az egyszemélyi tulajdonos alapító gyakorolja – az ügyvezető tűzi ki évente legalább két alkalommal. A taggyűlésre szóló meghívót a tagokon (képviselőiken) kívül a társaság valamennyi tisztségviselőjének írásban kézbesíteni kell, a meghívó az ülés tárgysorozatát (napirendi pontjait) tartalmazza. A taggyűlés nyilvános. A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely bárki számára megtekinthető. A taggyűlés határozatait a jegyzőkönyvnek szó szerint kell tartalmaznia. A taggyűlési jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy, a taggyűlésen jelenlévő, hitelesítőnek megválasztott személy írja alá, a társaság tisztségviselői ellenvéleményüket csatolhatják. 5.6. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A taggyűlés a határozatait a Gt. által minősített – háromnegyedes – többséghez vagy egyhangúsághoz nem kötött kérdésekben egyszerű többséggel, egyébként a Gt-ben foglalt minősített többségi, egyhangúsági szabályok szerint hozza [Gt. 123. § (2) bek. i) pont, 33. § (3) bek., 49. § (3) bek., 143. § (1) bek., 158. § (1) bek., 159. § (1) bek., 160. §, 168. §]. 5.7. A tagokat törzsbetétük minden tízezer forintja után egy szavazat illeti meg [Gt. 123. § (1) bek. c) pont]. 5.8. A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlést az ügyvezető hívja össze. A tagokat a megismételt taggyűlésre az eredeti meghívó szövegébe foglaltan, az eredeti taggyűlés

1613

napjára kell összehívni, ilyenkor az eredeti taggyűlés időpontja és a megismételt taggyűlés kezdete között legalább fél órának el kell telnie. A megismételt taggyűlés helyszíne azonos az eredeti taggyűlés helyszínével. A határozatképesség hiánya miatt megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes; erről a körülményről a tagokat a megismételt taggyűlésre szóló meghívóban tájékoztatni kell. 5.9. A taggyűlés döntéseiről és az esetleges ellenvéleményekről a tisztségviselőket a jegyzőkönyv megküldésével, írásban kell tájékoztatni. 5.10. Minden tárgyévet követő év május 31. napjáig az Alapító, mint egyszemélyi tulajdonos, illetve több tulajdonos esetén a taggyűlés írásban jóváhagyja a közhasznú szervezet éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentést. 5.11. Az Alapító a társaság ügyvezetőjét a hatáskörébe tartozó ügyekben való döntéséről írásban értesíti. Az ügyvezető az Alapító írásban megküldött döntéseiről folyamatos sorszámozású nyilvántartást vezet: határozatok könyve. A határozatokat azok kézhezvétele után haladéktalanul be kell vezetni a határozatok könyvébe. 5.12. Az Alapító (egyszemélyi tulajdonos) a társaság legfőbb döntéshozó szerve (taggyűlés) helyett hozott döntéseinek meghozatala előtt a felügyelő szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv véleményének megismerése érdekében ülést kell összehívni a Kszt. 7. § (4) bekezdése alapján. 5.13. Az Alapító (egyszemélyi tulajdonos) döntéseit megelőző véleményezési jog gyakorlásának módjára (összehívás rendje, napirend közlésének módja, ülések nyilvánossága, határozathozatal módja) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakat kell irányadónak tekinteni azzal, hogy ilyen célú ülést évente legalább egy alkalommal kell tartani. Az Önkormányzat, mint alapító ilyen célból összehívott üléseiről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.

VI. A TÁRSASÁG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ÉS A HATÁROZATOK KÖNYVE 6.1. A társaság szervezeti eljárásának és működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 6.2. Az Alapító (illetve a taggyűlés) határozatait meghozataluk után haladéktalanul a külön e célra létesített Határozatok Könyvébe kell bevezetni. 6.3. Az ügyvezető köteles gondoskodni olyan nyilvántartás vezetéséről (Határozatok Könyve), amelyből az alapítói határozatok tartalma, időpontja és hatálya illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható. Ezen nyilvántartást évenként folyószám szerinti sorrendben kell vezetni.

1614

VII. MELLÉKSZOLGÁLTATÁS, PÓTBEFIZETÉS 7.1. A tagok mellékszolgáltatásra és a veszteség pótlása érdekében pótbefizetés teljesítésére nem kötelesek. 7.2. Amennyiben a tag a társaság részére szolgáltatást végez, ezért díjazás illeti meg. A díjazás összegét a társaság és a tag között külön szerződésben kell megállapítani.

VIII. KÉPVISELET, CÉGJEGYZÉS 8.1. A társaságot az ügyvezető önállóan képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok és más hatóságok előtt. A képviseleti jogot az ügyvezető az ügyek meghatározott csoportjára nézve a társaság alkalmazottaira átruházhatja. 8.2. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. 8.3. A cégjegyzés módja önálló. 8.4. A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott cégszöveg alá az ügyvezető a teljes nevét aláírja az aláírási címpéldányának megfelelően.

IX. A TÁRSASÁG ÜGYVEZETÉSE 9.1. A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a tagok közül, vagy kívülálló személyek köréből választott ügyvezető látja el. Az ügyvezető csak természetes személy lehet, feladata csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye. 9.2. A Társaság első ügyvezetője: GULYÁS GÁBOR (Heves, 1968. 01. 19., an: Majorszki Mária) 4033 Debrecen, Pék u. 8. sz. Az ügyvezető megbízatása 5 év határozott időtartamra 2011. június 1. napjáig szól. 9.3. Az ügyvezetőt az Alapító bármikor visszahívhatja. Ha az ügyvezető feladatát munkaszerződés alapján látja el, a visszahívás az ügyvezető munkaviszonyát - külön erre vonatkozó megállapodás hiányában - nem érinti.

1615

9.4. A társaság ügyvezetőjének jogkörére, feladataira a Gt. 156-158. §-aiban előírtak vonatkoznak azzal, hogy a társaság alapító okiratában kijelölt első ügyvezető feladatai különösen: a) a társaság munkaszervezetének kialakítása, irányítása, b) a munkáltatói jogok gyakorlása a társaság alkalmazottai felett, c) a társaság képviselete, d) a mérleg és vagyonkimutatás elkészítése, gondoskodás a társaság üzleti könyveinek vezetéséről, e) a határozatok könyvének vezetése, f) a társaságot érintő változások cégbírósági bejelentése. 9.5. Az ügyvezető megbízatását a külön íven szövegezett elfogadó nyilatkozattal elfogadja és felelőssége tudatában kijelenti, hogy vele, mint a Gt. 21. §-ának (2) bekezdése szerinti vezető tisztségviselővel szemben a Gt. 23. § és 25. §-aiban foglalt kizáró okok egyike sem áll fenn. 9.6. Az ügyvezető a társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. A jogszabályok, az alapító okirat, illetve az alapító által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségek vétkes megszegésével a társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel a társasággal szemben. 9.7. Az ügyvezetőt a társaság üzletmenetét érintő valamennyi kérdésben kívülálló harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli az e minőségben végzett tevékenysége befejezését követő második naptári év végéig. Ennek megsértése esetén az ügyvezetőt kártérítési kötelezettség terheli. 9.8. Az ügyvezető tisztsége megszűnik a) b) c) d) e)

a megbízás időtartamának lejártával, visszahívással, törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, lemondással, elhalálozással.

Az ügyvezető tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a társaság működőképessége megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá, kivéve, ha az alapító az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már megelőzően gondoskodott.

X. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 10.1. A felügyelő bizottság 3 tagból áll. Tagjait az Alapító választja meg 5 (öt) év határozott időtartamra. A Felügyelő Bizottsági tagság a kijelölés elfogadásával jön létre. 10.2. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az ügyvezető a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a társaság taggyűlését. 10.3. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, melyet a taggyűlés hagy jóvá.

1616

10.4. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. Tagjai sorából elnököt választ. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha ülésein mindhárom tagja jelen van. A Felügyelő Bizottság minden tagjának egy szavazata van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság tagjait terhelő felelősség alól mentesül az a felügyelő bizottsági tag, aki a kérdéses határozat meghozatala ellen tiltakozott és tiltakozását a Felügyelő Bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmazza. 10.5. A Felügyelő Bizottság Alapító által kijelölt tagjai 2006. június 1. napjától 2011. június 1. napjáig öt éves időtartamra: –

név: Somogyi Béla anyja neve: Petyus Mária lakcím: 4225 Debrecen-Józsa, Rózsavölgy u. 135.

–

név: Kovács István anyja neve: Ábrahám Erika lakcím: 4034 Debrecen, Nagyecsed u. 8.

– név: Máté László anyja neve: Portörő Irén lakcím: 4032 Debrecen, Poroszlay u. 85. II/8. 10.6. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a társaság közhasznú működését és gazdálkodását. Ennek során a tisztségviselőktől jelentést, a munkavállalóktól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 10.7. A Felügyelő Bizottság tagja a taggyűlésen, illetve az Alapító olyan testületi ülésein, amelyeken napirendként szerepel a társaság működését érintő kérdés tanácskozási joggal részt vehet. 10.8. A Felügyelő Bizottság köteles az Alapítót, a taggyűlést tájékoztatni és annak ülését kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a taggyűlés döntését teszi szükségessé; b) a tisztségviselők felelősségét megalapozó adat, tény merült fel. 10.9. A taggyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – ki kell tűzni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a taggyűlés kitűzésére a Felügyelő Bizottság is jogosult. 10.10. Ha a taggyűlés a társaság törvényes működésének helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot. 10.11. A Felügyelő Bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki – vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa – a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. 10.12. Az ügyvezetővel kötendő szerződések esetén, valamint az ügyvezető ellen indítandó perekben a társaságot a Felügyelő Bizottság kijelölt tagja képviseli.

1617

10.13. A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. 10.14. A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer tartja. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek helye nincs. A Felügyelő Bizottság tagjai e minőségükben a taggyűlés által nem utasíthatók. 10.15. a) b) c) d) e)

A felügyelő bizottsági tagság megszűnik: a kijelölési időtartam lejártával, az Alapító általi visszahívással, a törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, lemondással, elhalálozással.

A felügyelő bizottsági tag tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak írásbeli bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá, kivéve, ha a taggyűlés az új felügyelő bizottsági tag kijelöléséről ezt megelőzően gondoskodik. A lemondás hatályossá válásáig a felügyelő bizottsági tag a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. Ha a Felügyelő Bizottság lemondásával a Felügyelő Bizottság tagjainak száma 3 (három) fő alá csökkenne, úgy a lemondás csak a taggyűlés határozatával válik hatályossá. A felügyelő bizottsági tag a lemondásáról köteles értesíteni az ügyvezetőt.

XI. A KÖNYVVIZSGÁLÓ 11.1. Az ügyvezetés ellenőrzését a Felügyelő Bizottság mellett a könyvvizsgáló végzi. 11.2. A könyvvizsgáló kötelezően figyelemmel kíséri a társaság könyveit, a vezető tisztségviselőktől és a társaság dolgozóitól felvilágosítást kérhet, a társaság pénztárát, bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja, jelen lehet a Felügyelő Bizottság ülésein. 11.3. A könyvvizsgáló jelentése nélkül a taggyűlés a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról nem határozhat. 11.4. Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez a társaság vagyonának jelentős csökkenéséről, vagy olyan tényről, amely a vezető tisztségviselők, vagy a Felügyelő Bizottság tagjainak felelősségét vonja maga után, köteles erről a Felügyelő Bizottságot tájékoztatni és a taggyűlés döntését kérni. 11.5. A könyvvizsgálót egyszemélyi tulajdonlás esetén a tulajdonos – alapításkor az Alapító – jelöli ki (illetve több tulajdonos esetén taggyűlés választja meg) 5 éves időtartamra. 11.6. A társaság könyvvizsgálója 2006. június 1. napjától 2011. június 1. napjáig öt éves időtartamra: EAST AUDIT Könyvvizsgáló és Tanácsadó Részvénytársaság 4025 Debrecen, Széchenyi u. 11. sz. (Cg: 0910-000331, adósz:12476963),

1618

mely társaságot a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett könyvvizsgálói névjegyzékbe 001216 szám alatt jegyeztek be. A megválasztott könyvvizsgáló a jogszabályi feltételeknek mindenben maradéktalanul megfelel, összeférhetetlenségi korlátozás vagy kizáró ok alá nem esik, a könyvvizsgálói tisztséget külön íven szövegezett nyilatkozatával elfogadta. 11.7. A könyvvizsgálatért személyében is felelős személy: BALOGH ISTVÁNNÉ ( sz. Tasi Judit, Debrecen 1958. 06. 27., an: Király Erzsébet) 4031 Debrecen, Ohat u. 14. sz. Kamarai tagsági száma: 2587 11.8. A könyvvizsgálót üzleti titoktartási kötelezettség terheli a társaság ügyeiről szerzett értesülései vonatkozásában. 11.9. A könyvvizsgálói megbízás megszűnik: a) az Alapító általi visszahívással b) a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával c) a törvényben szabályozott kizáró ok beálltával d) a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával. A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.

XII. A TÁRSASÁG TISZTSÉGVISELŐIRE VONATKOZÓ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS EGYÉB KÖZÖS SZABÁLYOK 12.1. A társaság ügyvezetője, könyvvizsgálója (a továbbiakban együtt: tisztségviselője) politikai párt, politikai jellegű szervezet tisztségviselője, tagja, alkalmazottja, valamint országgyűlési vagy önkormányzati képviselő nem lehet. 12.2. Vezető tisztségviselővé egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál választható meg. A megválasztott személy az új tisztség elfogadásától számított 15 (tizenöt) napos határidőn belül köteles tájékoztatni azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már vezető tisztségviselő. 12.3. Nem lehet gazdasági társaság ügyvezetője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő. 12.4. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve a társaság könyvvizsgálója az a személy, aki a) a társaság jogi személyiségű tagjának elnöke, b) a társasággal a tisztségviselői megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

1619

c) a társaság cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve d) a fenti a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 12.5. A taggyűlési határozat meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. 12.6. A társaság tisztségviselője nem állhat a társaság más tisztségviselőjével hozzátartozói, alkalmazotti, vagy más függőségi viszonyban. 12.7. Ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg a társaság és a jogi személyiségű tag vezető tisztségviselője, illetve Felügyelő Bizottságának tagja. 12.8. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 12.9. A gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását (a felszámolás elrendelését) követő 3 (három) évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző 2 (kettő) évben legalább 1 (egy) évig a felszámolásra került társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor. A gazdasági társaságnak a cégjegyzékből hivatalbóli törlési eljárás következtében történő törlését követő 2 (kettő) évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző évben a törléssel megszűnt gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. 12.10. Nem részesíthető díjazásban a tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását követően a felszámolási eljárás tartama alatt. 12.11. Az ügyvezető nem szerezhet társasági részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, kivéve, ha azt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya) lehetővé teszi, vagy az alapító ehhez hozzájárul. 12.12. A közhasznú társaság ügyvezetője és közeli hozzátartozója a társaságnál a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg. A felügyelő bizottság tagja és közeli hozzátartozója (közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér) nem köthet a saját nevében vagy javára a társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket.

1620

12.13. A felügyelő bizottság tagja és közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) ugyanannál a társaságnál vezető tisztségviselővé (ügyvezetővé) nem választható meg. A fenti szabályok megszegésével a közhasznú társaságnak okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a kár bekövetkeztétől számított 1 (egy) éven belül lehet érvényesíteni.

XIII. A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSA 13.1. A társaság a jelen alapító okiratban meghatározott közhasznú tevékenységet folytat. 13.2. A társaság befektetési tevékenységet nem folytat, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki. A társaságnak a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. A társaság az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a társaság vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 13.3. A társaság éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. 13.4. A társaság gazdálkodásáról a taggyűlés irányában az ügyvezetőket évenkénti írásbeli beszámolási kötelezettség terheli. 13.5. A társaság taggyűlésének döntései az érintettekkel postai úton írásban kerülnek közlésre, e döntések nyilvánosságra hozatalára pedig a Debrecen című hetilapban történő közzététel útján kerül sor. 13.6. A társaság közhasznú működésével kapcsolatos irataiba bárki betekinthet, aki érdekeltségét valószínűsíti és írásban titoktartási kötelezettséget vállal. Az iratbetekintést hivatali időben előzetes írásbeli kérelem alapján 15 napon belül kell teljesíteni.

XIV. ÉVZÁRLAT, NYERESÉG FELOSZTÁSA ÉS A VESZTESÉG VISELÉSE 14.1. Az ügyvezető köteles minden év végén mérleget felfektetni és olyan beszámolót készíteni, melyből a társaságnak az előző év végén felmérhető gazdasági helyzete kitűnik.

1621

14.2. A számviteli törvény szerinti beszámolót az ügyvezető terjeszti az egyszemélyi tulajdonos (Alapító), illetve több tulajdonos esetén a taggyűlés elé. 14.3. A képződött nyereség fel nem osztható; az alapító okiratban meghatározott tevékenységre fordítható; felhasználására az ügyvezető tesz javaslatot. 14.4. A társaság kötelezettségeiért a társaság felel teljes vagyonával. A veszteség finanszírozására az ügyvezető tesz javaslatot.

XV. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE 15.1. A gazdasági társaság megszűnik, ha a) b) c) d) e)

elhatározza jogutód nélküli megszűnését, elhatározza jogutódlással történő megszűnését, átalakulását, a Cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, a Cégbíróság hivatalból elrendeli törlését, a Bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.

15.2. A társaság gazdasági társasággá nem alakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet, illetve csak közhasznú társaságokká válhat szét. 15.3. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tagok részére a hitelezők kielégítése után csak a törzstőke alapításkori értéke adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont a tagok választása szerinti más, a jelen társaság cél szerinti közhasznú tevékenységével megegyező, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató közhasznú társaság, illetve közhasznú alapítvány részére kell átadni. 15.4. A fentiek szerint megmaradó társasági vagyon közhasznú célra fordításának módja az, hogy a jogutód nélkül megszűnő társaság a megszűnését megelőzően a megmaradó vagyonának egészét vagyonátruházó szerződéssel más, a jelen társaságéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységi körben működő közhasznú szervezetre ruházza át, azzal a kikötéssel, hogy az átadott vagyon kizárólag közhasznú célra használható fel [Ptk. 57. § (3) bekezdés].

XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16.1. Jelen Alapító Okirat öt eredeti példányban készült. 16.2. Az ügyvezető köteles a társaság megalakulásának tényét az ügyben eljáró ügyvéd közreműködésével 30 napon belül bejelenteni a Cégbíróságnak. 16.3. A társaság – mint közhasznú szervezet – feletti adóellenőrzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet a cégnyilvántartásról, cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény szabályai szerint, társaság székhelye szerint illetékes Cégbíróság, a közhasznú működés tekintetében pedig a reá irányadó szabályok szerint – az ügyészség látja el.

1622

16.4. A Társaság tagjai megbízzák a Dr. Nyéki Ügyvédi Irodát (ügyintéző: Dr. Nyéki Emese ügyvéd) az Alapító Okirat elkészítésével, ellenjegyzésével, valamint meghatalmazzák arra, hogy a Társaság alapítása érdekében a Cégbíróság előtt teljes jogkörrel eljárjon. A jelen Alapító Okiratot aláíró tag kijelenti, hogy ezen okiratban foglalt valamennyi rendelkezés akaratával mindenben megegyezik, s e tényt aláírásával igazolja. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekre az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.), az 1997. évi CLVI. törvény és a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. D e b r e c e n, 2006. június 1. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Alapító képviseletében Kósa Lajos polgármester Ellenjegyzem: Debrecen, 2006. június 1. Dr. Nyéki Emese ügyvéd

1623

2. számú melléklet

KÖZHASZNÚSÁGI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhely: 4024 Debrecen, Piac u. 20., képviseli: Kósa Lajos polgármester; a továbbiakban: Önkormányzat) másrészről a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság (székhely: 4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3., képviseli: Gulyás Gábor ügyvezető; a továbbiakban: MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság) között alulírott helyen és időpontban – határozatlan időre – az alábbi feltételek szerint: 1. Szerződő felek rögzítik, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 133/2006. (V. 25. ) Ö.h-val megalapította a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaságot olyan közfeladatok ellátására, melyekről a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, különösen közösségi tér biztosítása és művészeti tevékenység támogatása, továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 121. §. b) pontja alapján a művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása és művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése. A MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Kszt.) 5. §-a értelmében kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül. 2. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság az Ötv., valamint a Kszt. alapján vállalja az alábbi közhasznú tevékenységek folyamatos ellátását: a.) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; b.) kulturális tevékenység; c.) kulturális örökség megóvása. A MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság célkitűzéseivel összhangban támogatja és segíti Debrecen közművelődését és a városban folyó művészeti tevékenységeket. Együttműködik Debrecen kulturális és közművelődési feladatokat ellátó önkormányzati és társadalmi szervezeteivel. Feladatai közül kiemelendő: • állandó és időszaki kiállításokon bemutatja Debrecenben a hazai és a nemzetközi modern, valamint a kortárs képzőművészet legjelentősebb alkotóit és tendenciáit; • a tárlatokhoz kapcsolódóan társművészeti, valamint közérdeklődésre számot tartó tudományos és ismeretterjesztő programokat szervez; • gondoskodik az állandó kiállítás anyagát képező letéti gyűjtemény állagának megóvásáról; • biztosítja az Kht. által működtetett galéria látogatói számára a műalkotások hozzáférhetőségét; • a kiállításokhoz kapcsolódóan olyan katalógusokat, valamint egyéb adathordozókat készít és hoz forgalomba, amelyek magas szakmai színvonalon nyújtanak információkat a Kht. által működtetett galéria művészeti értékeiről; • szerepet vállal a városba irányuló kulturális turizmus élénkítésében – ehhez kapcsolódóan aktív nemzetközi művészetmarketing tevékenységet folytat.

1624

3. A jelen megállapodás 2. pontjában részletezett feladatok ellátására az Önkormányzat pénzbeli juttatás formájában támogatást nyújt a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság részére. 4. A felek megállapodnak abban, hogy 2007. évtől kezdődően a mindenkori éves támogatás mértékének alapja a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság mindenkori éves üzleti terve. Az üzleti terv bevételi oldalát különösen az Önkormányzat által nyújtott pénzbeli támogatás, egyéb támogatások, valamint a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság saját bevétele képezi. Saját bevételnek számít a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme azzal, hogy a társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 5. Az Önkormányzat vállalja, hogy 2006. június 1. és 2006. december 31. közötti időszakra 50.000.000.-Ft, azaz ötvenmillió forint támogatást nyújt a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság részére a közhasznú tevékenységének ellátása érdekében. 6. A felek megállapodnak abban, hogy 2007. évtől kezdődően a mindenkori támogatás összegéről legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig kötelesek egyeztetést kezdeményezni. 7. Amennyiben a tárgyév január hó 1. napjáig az éves támogatás mértékéről a szerződő felek között a megállapodás nem születik meg, úgy az új megállapodás megkötéséig az Önkormányzat az előző évi támogatás összegének esedékes részletét köteles a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság javára támogatásként átutalni. 8. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás összegét félévenként előre a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság rendelkezésére bocsátja banki átutalás útján legkésőbb a tárgyfélév első hónapjának utolsó napjáig. A 2006. évi támogatás első 25.000.000.-Ft, azaz huszonötmillió forint összegű részlete a társaság bejegyzését követő 30 napon belül esedékes, a fennmaradó 25.000.000.-Ft, azaz huszonötmillió forint összeg átutalásáról az Önkormányzat 2006. szeptember 1-ig gondoskodik. 9. Megállapodást kötő felek rögzítik, hogy amennyiben közöttük bármely kérdésben vita merül fel, úgy azt megkísérlik békés úton rendezni. Ennek érdekében bármelyik fél egyeztetést kezdeményezhet a jelen megállapodásban foglalt valamennyi igényének érvényesítése végett. Amennyiben az egyeztetés 30 napon belül nem vezet eredményre, úgy a felek jogosultak igényüket polgári peres úton bíróság előtt érvényesíteni. 10. A felek jogosultak a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal három hónapos határidővel a megállapodást felmondani. 11. Az Önkormányzat jogosult a megállapodást azonnali hatállyal felmondani, ha a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság jelen megállapodás 2. pontjában foglalt közhasznú feladatok folyamatos ellátását bármely okból nem teljesíti. 12. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a hatályos Ptk. és a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 13. Szerződő felek rögzítik, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 133/2006. (V. 25.) Ö.h-val jóváhagyta jelen közhasznúsági megállapodás megkötését.

1625

Szerződő felek jelen okiratot elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben egyezőt jóváhagyólag, cégszerűen írták alá. Debrecen, 2006.

MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság képviseletében:

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében:

Gulyás Gábor ügyvezető

Kósa Lajos polgármester

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 134/2006. (V. 25.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdés alapján eljárva 1./ elfogadja Debrecen Megyei Jogú Város Operatív Fejlesztési Programját 2007-2013-ig, az 1. számú melléklet szerinti Stratégiai Program és a 2. számú melléklet szerinti Operatív Program alapján. 2./ Felkéri a Polgármesteri Hivatal főosztályvezetőit, hogy a tervezési időszak programozási, tervelőkészítő munkái során vegyék figyelembe az 1./ pont szerinti Operatív Fejlesztési Program ajánlásait és javasolt intézkedéseit. Határidő: 2007-2013. évek tervkészítésének időszaka Felelős: valamennyi főosztályvezető Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző


Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti fejlesztésének stratégiai programja

DMJV Stratégiai Programja 1 sz melléklet

1. oldal, összesen: 47

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés A helyzetfeltárás legfontosabb megállapításai 1. A város térszerkezeti helye és nemzetközi kapcsolatai 2. A város gazdaságának jellemzői 3. Debrecen társadalmi helyzete 4. A város műszaki infrastruktúrája és környezeti állapota Debrecen város SWOT-elemzése A stratégiai összefoglalása, a célpiramis A fejlesztési prioritások I. Prioritás – A gazdaság magasabb színvonalú fejlődése alapjainak megteremtése II. Prioritás – A műszaki infrastruktúra fejlesztése III. Prioritás – A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése IV. Prioritás – Humán erőforrás fejlesztés V. Prioritás – Az intézmény-hálózat fejlesztése A megvalósítás keretei


3. 4. 4. 5. 10. 15. 25. 26. 29. 29. 33. 35. 38. 41. 44.


BEVEZETÉS A stratégiai program olyan középtávú cselekvési terv, amely az adott térség fejlesztési koncepciójában kijelölt célkitűzések alapján részletesen ismerteti a javasolt fejlesztési stratégiát, megjelöli a fejlesztési prioritásokat, meghatározza a prioritások keretében végrehajtandó konkrét intézkedéseket és áttekinti a megvalósítás keret- és feltételrendszerét. A mostani dokumentum Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti fejlesztésének stratégiai programja, eredménye annak a munkának, melynek során kidolgozásra kerülnek a megyeszékhely fejlesztésének alapjául szolgáló dokumentumok, a fejlesztési koncepció, a stratégiai és az operatív program. A programozással kapcsolatos szakmai feladatokat Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából az Eurorégió-Ház Kht. végzi. A tervezés egész menetében törekedtünk arra, hogy figyelembe vegyük a Debrecent elemző, illetve a város fejlődését befolyásoló nagyobb térségre (Észak-alföldi régió, Magyarország) vonatkozó már elkészült vagy jelenleg kidolgozás alatt álló dokumentumok1 legfontosabb megállapításait. Munkánk során a meglévő statisztikai adatok felhasználása mellett interjúkat készítettünk a helyi önkormányzat és a különböző szakmai szervezetek szakembereivel, a városban működő legnagyobb vállalatok vezetőivel, megismerve elvárásaikat, az általuk képviselt intézmények fejlesztési terveit. A stratégiai program szerkezetének kialakításakor – csakúgy, mint a tervezés korábbi és későbbi fázisaiban is – kettős elvárás-rendszernek kellett megfelelnünk: egyrészt arra törekedtünk, hogy a program logikáját, felépítését és tartalmát tekintve összhangban legyen az EU regionális politikája keretében meghatározott szabályozással, másrészt arra, hogy a program feleljen meg a 18/1998. (VI. 25.), a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló KTM rendelet vonatkozó előírásainak is. A stratégiai program több részből áll össze. Először összegezzük a helyzetfeltárás legfontosabb eredményeit: bemutatjuk mindazokat a vonzerőket, amelyekre a város fejlesztése során támaszkodni lehet, majd feltárjuk mindazokat a tényezőket, amelyek befolyásolják Debrecen fejlődését. Ezen fejezet lezárásaként közöljük a legfontosabb megállapításainkat összegző SWOT-elemzést tartalmazó táblázatot. Ezután összefoglaljuk a követendő stratégia legfontosabb irányait, és a célpiramisra támaszkodva bemutatjuk az általunk irányadónak tekintett stratégiai célokat, majd röviden vázoljuk az öt lehetséges fejlesztési prioritás legfontosabb jellemvonásait. Az egyes fejlesztési prioritásokon belüli konkrét intézkedések részletes tartalmának meghatározására az operatív program keretében kerül sor. A program utolsó részében igyekszünk bemutatni mindazon kereteket, amelyek a program megvalósítási szempontjából létfontosságúnak tekinthetők. A stratégiai program alapvetően önálló dokumentumnak tekinthető, amelynek megfelelő alapokra kell támaszkodnia, mivel a prioritások megértése csak így lehetséges. Ezzel magyarázható, hogy a stratégiai program tartalmazza a fejlesztési koncepció helyzetfeltárási részének legfontosabb megállapításait. 1

Debrecen Megyei Jogú Város 2004-2006 közötti Operatív Fejlesztési Programja, Debrecen Megyei Jogú Város Cselekvési Terve (2004-2006) a Nemzeti Fejlesztési Terv Fejlesztési Pályázatai Forrásainak Eléréséhez, Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja, Európa Kulturális Fővárosa 2010 rendezvényre beadott pályázat, Főnix-terv, Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, Országos Területfejlesztési Koncepció, Észak-alföldi régió Fejlesztési Stratégiai Programja, Észak-alföldi régió Regionális Operatív Programja



A HELYZETFELTÁRÁS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI 1. A város térszerkezeti helye és nemzetközi kapcsolatai A természetföldrajzi adottságokat figyelembe véve Debrecen (részben az alföldi városokra jellemző nagy területi kiterjedése miatt) három tájföldrajzi kistáj találkozáspontjában fekszik. Tájföldrajzilag „hivatalosan” ugyan a Dél-Nyírséghez szokták sorolni a nagyvárost, de határai a Hajdúhát és a Dél-Hajdúság területeit is érintik. A meglehetősen sajátos földrajzi fekvés eredőjeként itt keverednek egymással a három kistáj természeti adottságai, miközben a város és szűkebb környezete amúgy is átmenetet jelent a hűvösebb, csapadékosabb Nyírség és a melegebb, szárazabb Közép-Tisza-vidék, illetve a Hortobágy között. Debrecen – noha földrajzi energiái meglehetősen szerénynek tekinthetők – évszázadok óta tölt be regionális szerepkört, és egy egész országrész (az Észak-Tiszántúl) településhálózatának a központja volt és maradt. Természeti erőforrások hiányában Debrecen helyzeti energiáinak tágabb körét az jelentette, hogy az árterektől elzárt szigetszerű fekvésű Nyírség nyugati pereme és a Hajdúhát - az Alföld ármentesítése előtti vízrajzi viszonyok között - a híd szerepét töltötte be Erdély és a Felvidék között. Minden olyan forgalom, amely északról, vagyis a Felvidék vagy Lengyelország felől, vagy akár nyugatról is, de a széles tiszai árterek kikerülésével az Alföld északi pereme felől igyekezett megközelíteni Erdélyt, szükségképpen érintette Debrecent. A nagyváros jelenleg 200 ezer főt meghaladó lakosságával az ország második legnépesebb városa, amely saját megyéje népességének is közel a 40 százalékát tömöríti. A megyei jogú város nemcsak Hajdú-Bihar megye, hanem az Észak-alföldi, és egyszersmind a tágabb régió gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális, makroregionális szerepkörrel bíró központja, egyike az ország tényleges, teljes körű regionális központjainak. Debrecen az Alföld legnagyobb városodási arányt mutató térségének, a BudapestSzolnok-Debrecen-Nyíregyháza „urbanizációs tengelynek” az egyik meghatározó eleme. Az Észak-alföldi régió térszerkezetét alapvetően meghatározó szerepe van Debrecennek és Nyíregyházának, mint a városhálózat csomópontjainak és az általuk meghatározott fejlesztési innovációs tengelynek. A város intenzív kapcsolatrendszerét jelzi, hogy itt vezet keresztül a Budapesttől Nyíregyházán át Záhonyig vezető, illetőleg a belőle Püspökladánynál Nagyvárad irányába elágazó országos térszerkezeti vonal, amelyek egyúttal Ukrajna, Szlovákia és Románia felé is kapcsolatot teremtenek. Regionális szerepkörének fontosságát mutatja az is, hogy itt kapcsolódnak össze a Tiszaújváros-Miskolc, a Tiszafüred-Eger, a BékéscsabaSzeged, valamint a Nyírbátor-Mátészalka felé vezető, regionális térszerkezeti vonalakként funkcionáló közlekedési folyosók. Az Európai Unió keleti kibővülésével Debrecen az Unió keleti határvidékének egyik legnagyobb városaként, annak társadalmi-gazdasági és politikai kultúráját reprezentáló hídfőállásként funkcionál Románia belépéséig. A kapuszerep felvállalása a város külpolitikájában elsősorban a szomszédos ország határ menti területeivel való kapcsolattartást erősítette meg. A régióközponttá válás mind politikai, mind gazdasági területen megköveteli, hogy a városban olyan jelentős fejlesztések, beruházások történjenek, amelyek biztosítják a szerepkör betöltéséhez szükséges feltételeket. Debrecen nemzetközi ismertségét az évtizedes tapasztalatok alapján nagymértékben javítják a világ szinte minden tájára kiterjedő testvérvárosi kapcsolatok, amelyek nagyon széles nemzetközi kapcsolatrendszer alapjait teremtették meg. Az együttműködések zöme ráadásul messze túlnyúlik a protokolláris szinten, és konkrét kulturális, oktatási, idegenforgalmi, sőt gazdasági eredményeket hoz magával. A testvérvárosi kapcsolatok



kiépítése már az 1950-es évek végén megkezdődött: a lengyelországi Lublinnal 1957-ben kötötték meg az azóta is élő kulturális, művészeti, környezetvédelmi és vízügyi területre kiterjedő megállapodást. Ugyancsak évtizedes távlatokra nyúlnak vissza a Nagyváradhoz fűződő szerződéses kapcsolatok, ám a két város közelsége és több ponton szorosan összekapcsolódó történelmi múltja jóval intenzívebb együttműködést feltételez és tesz lehetővé. A nagyváradihoz hasonlóan régre visszatekintő (a 70-es évek elején induló) kapcsolatok fűzik Debrecent a litvániai Klaipedához, a bulgáriai Sumenhez és a finn Jyväskylähez, azonban míg előző kettő esetében gyakorlatilag protokolláris szinten megrekedt az együttműködés, addig ezeken túlmenően a finn testvérváros felsőoktatási intézményei és a Debreceni Egyetem között a mai napig tartós és eredményes oktatási kapcsolatok (csereutak, nyelvoktatás stb.) alakultak ki. Szintén az egyetemi kapcsolatok dominálnak a németországi Paderbornnal 1994-től kezdődően fenntartott együttműködésekben, amelyek jelenleg főként a matematika oktatása terén gyümölcsözőek. Az elmúlt években-évtizedekben még számos szorosabb-lazább testvérvárosi kapcsolatot alakított ki a város: a portugáliai Setubal, az olaszországi Cattolica, a taiwani Tajtung, az izraeli RishonLeZion, az USA-beli New Brunswick és az oroszországi Szent Pétervár vált együttműködő partnerré. 2. A város gazdaságának jellemzői 2.1. A gazdaság a statisztika tükrében Az ezer lakosra jutó adózók száma Hajdú-Bihar megyében alacsony, az országos értékektől 7,5%-kal marad el, az országos átlagot Debrecen is csak 4,7%-kal haladja meg (442). A személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem nagysága között már szembetűnőbb különbségek alakultak ki, Debrecenben a 2003. évi egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem 603.624 Ft volt, ami 36%-kal múlta felül a megyei és csak 8%-kal az országos értéket. A városban a regisztrált társas vállalkozások száma 2004 végén 12.065 volt, míg az egyéni vállalkozások száma 16.198, amelyek az összes vállalkozás 57,3%-át teszi ki (1. táblázat). Az 1.000 lakosra jutó vállalkozások összesített száma meghaladta a 138-at. Az utóbbi években folyamatos növekedés volt tapasztalható, ezzel együtt azonban KeletMagyarország jelentősebb központjaival összehasonlítva Debrecen adatait, azt tapasztaljuk, hogy elmarad azok átlagától, és egyedül Miskolcon tapasztalhatunk alacsonyabb értéket, ugyanakkor igen fontos pozitívumnak tekinthető, hogy a magasabb tőkeerejű társas vállalkozások esetében Debrecen fajlagos mutatójánál csak a nyíregyházi érték nagyobb.. 1. táblázat A regisztrált vállalkozások fajlagos mutató Debrecenben és a környező régió és megyeközpontokban 2004 végén 1.000 főre jutó 1.000 főre jutó társas Az egyéni vállalkozások vállalkozások száma vállalkozások száma aránya (%) 138,3 59,1 57,3 Debrecen 145,2 55,3 61,9 Szolnok 165,8 67,8 59,1 Nyíregyháza 128,7 55,5 56,9 Miskolc 145,9 53,7 63,2 Szeged Forrás Területi Statisztikai Évkönyv, 2004 2.2. Az egyes gazdasági ágak jellemzése Debrecen évszázadokon át egy kiterjedt mezőgazdasági térség centrumában helyezkedett el, ami a város gazdasági életét hosszú időn át erősen befolyásolta, és a mai



napig az átlagosnál magasabb a mezőgazdaság szerepe a város gazdaságában. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban a városban foglalkoztatottak 1,9%-a dolgozott. Az ágazat szerény aránya azonban megtévesztő, hiszen az arra épülő élelmiszer-gazdaság mind a város foglalkoztatásában, mind a város gazdaságában összehasonlíthatatlanul nagyobb szerepet játszik ma is, és így lesz ez a jövőben is. A debreceni földbőség és a földek jó termőképessége, valamint a történelmi előzmények következtében a városban az agrárium súlya ma is magasabb a hazai átlagnál. A legjobb, lösztakarón kialakult termőföldek a Tócótól nyugatra találhatók, amelyek a magas színvonalú növénytermesztés (búza-kukorica-cukorrépa) és az állattenyésztés (elsősorban sertéstenyésztés) alapját jelentik. A Tócótól keletre (különösen a várostól keletre található Erdőspuszták területén) az erdő a domináns művelési ág, a szántó alárendelt, a földminőség közepes vagy gyenge. A város belterületét övező területeken nagy gazdasági értéket jelent a kiterjedt intenzív kertkultúra, és a művelési struktúra módosulásának szembetűnő vonása az elmúlt évtizedekben a kert, a szőlő és a gyümölcsös területének a növekedése volt. Az igazi nagyvárosi területhasznosítási forma térhódítása nyomán a kertek ma már szinte összefüggő formában ölelik körül a város belterületét. A termelési tényezők közül a legtöbb problémát a csapadék hiánya és nem megfelelő eloszlása okozza, ami kikényszeríti az öntözés bővítését, aminek megvalósítására CIVAQUA projekt keretében kerülhet sor. Debrecenben, a korábban kézműiparáról és élelmiszeriparáról híres városban csak a II. világháborút követően indultak be a talán túlságosan is előtérbe helyezett nehézipari fejlesztések. Az 1950-es évektől kezdődően mentek végbe a jelentős munkaerőbázisra alapozó feldolgozóipari beruházások, amelyek az 1990-es években lezajlott privatizációs folyamatnak köszönhetően nagyrészt külföldi kézbe kerültek. A város az ipar területén is fontos szerepet tölt be a régióban, ám a régió országos összehasonlításban kedvezőtlen értékekkel rendelkezik. A kis- és középvállalkozások között keveset találunk, amely termelési potenciáljával a helyi gazdaság húzó tényezői között lenne említhető. Problémát jelent számukra a tőkéhez és a piachoz jutás is. Kevés a külső befektető, a friss tőke. A nagy multinacionális cégek hiányában a kis- és középvállalkozások beszállítói hálózatai sem bontakozhattak ki. A nehézipar, a tömegtermelés hiánya, ami korábban a gazdasági elmaradás jegye volt, mára előnnyé válhat Debrecenben, itt nincsenek jelen kiterjedt barnamezős övezetek. A versenyképes gazdaság azokra a helyi adottságokra alapozódhat, amelyek versenyelőnyt jelentenek a térség számára. A város jelentős, a térségnek mezőgazdaságra nézve kedvező adottságaira alapozó élelmiszer-feldolgozó kapacitásokkal rendelkezik, az ágazatban azonban az elmúlt években negatív folyamatok zajlottak le, több száz munkahely szűnt meg a szektorban, kilátástalan helyzetbe sodorva a gyárak beszállítói körét is (Hajdú-Bét Rt., Reemtsma Debreceni Dohánygyár Kft.). A másik adottsága Debrecennek a jelentős szellemi potenciál, ami lehetővé teszi a tudásipar meghonosítását Debrecenben. A versenyképes gazdasági szerkezet jellemzője az innovációra, technológia váltásra képes nagyvállalatok jelenléte, valamint innovációra képes, kis- és közepes vállalkozások beszállítói együttműködése a nagyvállalatokkal. A tudásipar az egyetemek, kutatóintézetek, gyógyintézetek, gyógyszergyárak, az informatikai ipar, a mezőgazdasági alapanyaggyártás fejlett kapcsolatrendszerén alakulhat ki. A nagyvállalatok körében érdemi kutatások és fejlesztések folynak jelenleg a gyógyszeriparban a TEVA Gyógyszergyár Rt. révén. Innovációra képes kis- és közepes vállalkozások viszont vannak szép számmal Debrecenben is. Ezek azonban tőkeszegények és hiányzik mögöttük álló nagyvállalati szféra, az állandó és biztos piac.



Debrecenben is hamar felismerték a gazdaságfejlesztés egyik igen fontos intézményeinek, vagyis az ipari parkoknak a jelentőségét, és a városban négy terület is jogosulttá vált az „Ipari Park” cím viselésére. Ezek közül a legnagyobb múltra a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park tekint vissza (1997), és a városi önkormányzat is ennek fejlesztését tekinti kiemelt fontosságúnak. Az alapvetően önkormányzati kezdeményezésre megvalósuló fejlesztések lebonyolítására külön gazdasági társaságot hoztak létre 1998-ban, a Debreceni Regionális Innovációs Ipari Park Kft-t, ami meghatározó szerepet játszik az ipari park fejlesztésében. Eddig a parkban 11 vállalkozás vásárolt területet, amelyek összesen 15,4 milliárd forintos beruházást végeztek a területen. Ezek közül öt már megkezdte a termelést, s jelenleg mintegy 720 alkalmazottat foglalkoztatnak, árbevételük meghaladta a 2,7 milliárd forintot. A betelepült gazdasági társaságok mintegy 60%-a új alapítású. A legjelentősebb beruházást az elsősorban elektronikai alkatrészek gyártásával foglalkozó amerikai National Instruments valósította meg, amely 2000-től van jelen a városban. A Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Kft. működteti az inkubációs tevékenységet folyatató Vállalkozók Házát, amely 30 irodaegységben nyújt komplex szolgáltatást 26 gazdasági társaságnak (kisés középvállalkozónak), 250-300 fő munkaerő foglalkoztatását biztosítva ezzel. 1999-ben két terület is elnyerte az ipari park címet. Az egyik a DELOG Debreceni Logisztikai Központ és Ipari Park, amelynek gerincét a logisztikai szolgáltatások alkotják. Az ipari park alapterülete 25,6 ha, a betelepült vállalkozások száma pedig 19, amelyek 295 új munkahelyet hoztak létre. A második terület a Debreceni Egyetemi Ipari Park (volt Agrárpark), amely a Debreceni Egyetem és az üzleti szféra kapcsolatára koncentrál. A 25 haos területen eddig három vállalkozás betelepülése valósult meg, amelyek mindegyike új alapítású cég. A Nyugati Ipari Park 2000-ben vált hivatalosan elismert ipari parkká 29,5 ha-os területen, ami mára teljesen betelt – az egykori HÁÉV területén közel 100 szolgáltató és termelő cég működik. A vállalkozások által létesített új munkahelyek száma 87 volt az elmúlt évben, a cégek forgalma meghaladta a 24 milliárd Ft-ot. Az elmúlt másfél évtizedben a városban a leglátványosabb fejlődési pályát a kereskedelmi és szolgáltató ágazatok érték el. A város relatíve kedvezőtlen megközelítési viszonyainak köszönhetően később indultak meg a zöldmezős beruházások, amelyek közül kivételt jelentett a különböző kereskedelmi központok megépülése, mivel ezeknél elsősorban a piac nagysága volt meghatározó, és Debrecen hazánk második legnépesebb településeként vonzó volt e cégek számára. Elsőként a METRO nyitotta meg cash and carry áruházát 1995 augusztusában a város nyugati peremén. A következő a Malompark bevásárlókomplexuma volt 1998-ban, amelyben együtt foglal helyet az INTERSPAR, a Media Markt és a Praktiker bevásárlóközpontja. Ugyancsak ennek az évnek decemberében, a város szívében nyitotta meg kapuit az izraeli érdekeltségű Debrecen Plaza, amelyben elsősorban a nemzetközileg is ismert ruházati szaküzleteknek (abOriginal, Adidas, Agressor, Fila, stb.) van jelentős térségi szerepköre. A TESCO 1999-ben, a CORA pedig 2002 októberében nyitotta meg hipermarketjét a városban, miközben további szakosodott áruházak telepedtek meg a város nyugati részén, a 33-as főközlekedési útvonal és a Kishegyesi út közötti területen (Baumax, Diego, Electroworld, Euronics, TTL). Több külföldi érdekeltségű diszkont kiskereskedelmi lánc is kiépítette helyi érdekeltségeit (dm – 4 üzlet, Interfruct, Marks & Spencer, Match, Penny Market, Profi, Plus, Rossmann – 3 üzlet, Spar). A városban 16 pénzintézet működtet fiókot, amelyek széles körben nyújtanak befektetési szolgáltatásokat. A városban mintegy 30 cég foglalkozik ingatlanközvetítéssel és/vagy –fejlesztéssel. Legjelentősebb közülük az önkormányzat által létrehozott Cívis Ház Rt., amelynek feladatául a városi lakás- és helyiségvagyonának korszerű és szakszerű hasznosítását jelölte meg.



Az egyes térségek tudásbázisát az adaptációt lehetővé tevő tudás, képzettség mellett befolyásolja az innovációs láncot elindító K+F tevékenység. A térségek humánerőforrás potenciálját jelentősen növeli a K+F kutatók, cégek száma a kutató-fejlesztő tevékenység kiterjedtsége. Debrecen már évszázados távlatokban a magyar kultúra és tudományosság egyik kiemelkedő fellegvárának számít. Napjainkban sincs ez másként, és a város legkomolyabb erőforrásai közé sorolható a felhalmozódott szellemi tőke, amely megfelelő kihasználtság esetén hosszú távra biztosíthatja a tudásalapú gazdaság megteremtéséhez és fenntartásához szükséges hátteret. A városnak ezen a téren meglévő hatalmas potenciálját jól jelzi, hogy a kutatói állomány létszáma a debreceni felsőoktatási intézményekben és kutatóintézetekben együttesen meghaladja az 1600 főt. Debrecenben a Magyar Tudományos Akadémia három nem egyetemekhez kapcsolódó intézete van jelen, amelyek közül az MTA Atommagkutató Intézete (ATOMKI) a legnagyobb, 202 alkalmazottjával és több mint egymilliárd forintos éves költségvetésével. Fő profilját a magfizika, atomfizika, illetve a környezet- és földtudomány jelenti. Az intézetnek tíz, szerződésben rögzített együttműködő partnere van Horvátországban, Svájcban, Franciaországban, Hollandiában, Lengyelországban, Svédországban, Japánban, Németországban, Nagy-Britanniában és az USA-ban. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolható intézmények sorából mindenképpen ki kell emelni a Debreceni Egyetemet. Ezt mindenképpen indokolttá teszi, hogy az oktatók közül sokan értek el itthon és külföldön egyaránt elismert kutatási eredményeket; az intézmény keretein belül 19 akadémiai kutatócsoport működik, és a DE kifejezetten törekszik a neves külföldi oktatók és kutatók meghívására. Az egyetem K+F tevékenységének kiemelkedő jelentősége a rendelkezésre álló humánerőforrás bázison túl abban nyilvánul meg, hogy a DE már évek óta intenzíven keresi az együttműködési lehetőségeket a város és a régió gazdasági szereplőivel. A gazdasági szférával kialakított kapcsolatok szorosabbá tétele érdekében az elmúlt években az egyetemen két ígéretes programot indítottak útjára: az Egyetemi Ipari Park és a Debreceni Infopark (DIP) létrehozását, illetve kiépítését tűzték ki célul. A projektek országos jelentőségét és az egyetem innovációs erejét bizonyítja az a tény, hogy az Agrártudományi Centrum kezdeményezésére elindított program keretében az országban elsőként átadták az egyetemi tudományos ipari park beruházás első ütemét. A másik jelentős program, a Debreceni Infopark megvalósítását az Informatikai Kar koordinálja, a projekt végeredményeként pedig egy tudományos és technológiai központ jön majd létre. A cél olyan cégek beköltöztetése, amelyek a Debreceni Egyetemmel történő együttműködés során, és az egymással kialakított kooperációs kapcsolatok alapján új szellemi termékeket hoznak létre, illetőleg jelentős hozzáadott értéket állítanak elő. Az egyetem az említett nagyszabású programok mellett is számos vállalattal működik együtt K+F feladatok megoldásában. Az Orvos és Egészségtudományi Centrum hosszú évekre visszamenőleg szoros együttműködést alakított ki a városban működő gyógyszergyárral, így a kiemelt partnerek között első helyen kell említeni a debreceni TEVA Gyógyszergyár Rt.-t, de hasonlóan komoly partner az amerikai National Cancer Institute, illetve a digitális képalkotás területén működő ADIR-IRIS Inc. Az előzőekben felsorolt vállalatok éves szinten a 25 millió forintot is meghaladó értékben kötnek meg kutatási szerződéseket az egyetemmel, jelentős forrásokat biztosítva a különféle területeken folytatott kutatómunkához. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó együttműködések még szélesebb körűvé válását segíthetik elő az egyetem területén lezajlott számottevő kapacitásbővítő beruházások is. A



’90-es évek második felében fogalmazta meg stratégiai célként – még a Debreceni Egyetem létrejötte előtt – a debreceni felsőoktatási intézmények vezetése az élettudomány, illetve a biotechnológia fejlesztését, valamint annak alkalmazott kutatási és ipari fejlesztését. A különböző okokból bekövetkezett késlekedések ellenére végül 2005 szeptemberére elkészült a célkitűzések technikai hátterét megteremtő új épület a campus területén. Az integráció elősegítése érdekében ide költöznek az Agrártudományi, az Orvostudományi, valamint a Természettudományi Karok molekuláris élettudományokat művelő tanszékei és nemzetközi hírű munkacsoportjai. Az összesen 4.270 m² új terület az itt dolgozó szakemberek révén rövid időn belül a molekuláris élettudományi képzés oktatási-kutatási bázisává válhat Debrecenben és a régióban. Debrecen idegenforgalmi fogadókapacitása 1990 és 2004 között több mint másfélszeresére emelkedett, a kereskedelmi szálláshelyeken összességében 4.640-ről 5.889-re emelkedett a férőhelyek száma (2. táblázat). Az 1990-es évtized első felében jellemző erős növekedést az 1995 és 2001 között években kisebb ingadozás mellett stagnálás jellemezte, míg 2002-ben egy újabb, több mint 1000 férőhelyes emelkedés következett be, azután azonban ismét több mint 1000 férőhelyes csökkenés. Az elmúlt 15 évben az idegenforgalmi szálláshelyek között lassú átrendeződés volt megfigyelhető, ami leginkább a panziók relatív súlyának jelentős és folyamatos növekedésén mutatkozott meg az 1990-es és 2004-es adatok közti összehasonlításban (23,1%-ról 42,2%-ra emelkedett a részesedése), ebbe a kategóriába azonban statisztikailag a kollégiumok is beletartoznak. A fizetővendéglátás arányát tekintve eközben teret veszített (13,7%-ról 3,5%-ra csökkent), ezzel párhuzamosan viszont megnövekedett a turistaszállások és az üdülőházak részesedése. A hotelek és szállodák részesedése közel azonos maradt (25% és 23,9% a két időpontban), örvendetes viszont, hogy minőségi eltolódás következett be a magasabb kategóriák irányába. 2. táblázat Debrecen turizmusának fejlődése 1998 és 2004 között Szálláshelyek 1998 Debrecen Hajdú-Bihar megye Észak-alföldi régió Magyarország

2001

Vendégek 2004

Vendégéjszakák

1998

2001

2004

1998

2001

2004

6.756

6.424

5.889

100.084

118.373

115.271

268.118

355.422

301.951

15.249

14.940

16.076

214.966

259.156

278.000

891.598

1.075.035

1.016.000

32.735

36.013

37.624

399.035

500.879

535.000

1.487.609

1.766.359

1.696.000

287.102

317.629

336.494

5 440.028

6.072.963

6.616.000

16.915.849

18.648.371

18.899.000

Forrás T-STAR Fontos megemlíteni, hogy Debrecen ezzel együtt sem rendelkezik a legmagasabb minőségi kategóriába tartozó szállodákkal. A négycsillagos férőhelyek száma az 1995. évi 16ról mára 747-re (41,9%-ra) emelkedett, azonban meg kell jegyeznünk, hogy annak ellenére, hogy a város 11 szállodájából négy (Arany Bika, Hotel Gondola, Termál Hotel, Hotel Platán) négycsillagos kategóriába tartozik, a nemzetközileg előírt négycsillagos szintet egyik sem éri el teljes mértékben. A háromcsillagos szállodai férőhelyek száma 1995 és 2000 között emelkedett, a 2001-ben és 2002-ben bekövetkezett átsorolások következményeként 2002-ben már alacsonyabb volt (598 férőhely – 33,5%), mint 1995-ben (631). A városban az országos átlagnál alacsonyabb a külföldi turisták részaránya (3. táblázat). A KSH 2004. évi adatai szerint Debrecen kereskedelmi szálláshelyein a vendégéjszakák összesített száma 320.193 volt, ami nem érte el a kiemelkedő jelentőségű gyógyturizmussal rendelkező Hajdúszoboszló eredményének 40%-át. A vendégéjszakák



számán belül 26,6%-os részarányt képviseltek a külföldi vendégek, ami messze elmarad a több mint 50%-os országos átlagtól, de még a régió átlagától is. Mindebből egyértelműen levonható következtetés, hogy a város elsősorban a belföldi idegenforgalom számára jelentett kedvelt desztinációt, a külföldiekre igazán nagy vonzóerőt nem tudott kifejteni. Az elmúlt néhány esztendőben a debreceni kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi látogatók száma folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy a város nem volt képes igazán hatékonyan fokozni turisztikai vonzerejét a turisták e csoportjára (1994–2004 között több mint 100.000 fős visszaesés volt regisztrálható). A külföldi vendégek általában a hoteleket preferálják, de jelentős az általuk a turistaszállásokon eltöltött idő nagysága is. A szálláslétesítmények két fő területen találhatók, a legtöbb vendégház és szálloda a város központjában, illetve a Nagyerdő környékén helyezkedik el. 3. táblázat A vendégéjszakák alakulása és megoszlása Debrecenben 1994 és 2004 között

1994 1995 2000 2001 2002 2003 2004

Összes vendégéjszaka

Külföldi vendégéjszaka

Külföldi vendégéjszaka aránya (%)

Belföldi vendégéjszaka

Belföldi vendégéjszaka aránya (%)

361.079 383.879 349.812 355.422 351.042 329.571 320.193

185.004 158.617 117.218 125.739 105.503 93.170 81.965

51,2 41,3 33,5 35,4 30,0 28,3 26,6

176.075 225.262 232.594 229.683 245.539 236.401 238.228

48,8 58,7 66,5 64,6 70,0 71,7 74,4

Forrás: KSH A vendégéjszakák számának változásával ellentétes tendenciák voltak megfigyelhetők az átlagos tartózkodási idő tekintetében. A hazai vendégek esetében 1994-ben 2,7 nap volt az átlag, és 2004-ig kisebb változások bekövetkeztek ugyan, de aztán csekély emelkedéssel 2,8 napra állt be ez a hányados. Pozitívumként tapasztalhatjuk viszont, hogy miközben jelentősen csökkent a külföldi vendégek száma (kevesebb, mint harmadára), addig az átlagosan eltöltött éjszakák száma 2-ről 3,1 napra emelkedett – ez azonban tágabb összehasonlításban még mindig nem nevezhető kedvezőnek. A külföldi vendégéjszakák megoszlásában erősebb szezonalitást figyelhetünk meg, mint a belföldi turizmus esetében, és ezen az elmúlt években egyedül az őszi időszakra vonatkozóan sikerült jelentősen csökkenteni. Figyelemre méltó, hogy júliusban, októberben és novemberben növekedett a külföldi vendégéjszakák száma, miközben a hagyományosan „erős” augusztus érzékelhető csökkenést követően elvesztette vezető helyét. Még inkább elgondolkodtató tény a jövőre nézve, hogy a hónapok többségében kevesebb, mint a felére csökkent a vendégéjszakák száma. A legkevésbé sem kedvezőnek minősíthető statisztikák ugyanis részben az idegenforgalmi termékek gyenge kínálatából adódnak. Debrecennek még nem sikerült jelentős úti céllá válnia, ezért a látogatóknak nincs érdekében több napot eltölteni a városban. A város adottságai alapján jelenleg inkább egy csomópont, amely összegyűjtő-elosztó funkciót tölt be. Debrecen összes kereskedelmi szálláshelyének éves átlagos kihasználtsága a vizsgált időszakban 10-24% között ingadozott, amely alacsonynak tekinthető. Ennek feltételezhetően az igen rövid tartózkodási idő volt az oka. 3. Debrecen társadalmi helyzete Debrecen lakosságszáma 2004. december 31-én 204.297 fő volt. A 2004. évben az élveszületések száma (9,4‰) elmaradt a megyei átlagtól (10,2‰), ugyanakkor csekéllyel



meghaladta az országos átlagot (9,3‰). Az országos trendeknek megfelelően természetes fogyásról beszélhetünk, mivel a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát, azonban nem akkora mértékben, mint országosan jellemző. Az ezer lakosra jutó halálozások száma a városban 10,8, miközben a megyei átlag 12, az országos pedig 13. Ennek megfelelően a természetes fogyás 2004-ben -1,4‰ volt, ami az országos fogyásnak arányaiban csak 38%-át érte el. Az elmúlt három évben Hajdú-Bihar megye népességmozgási mutatója jelentős ingadozásokkal összességében kedvezőtlen irányba változott, az ezer főre jutó vándorlási különbözet -0,6-ről -0,9-re csökkent, tehát mintegy másfélszeresére növekedett a negatívum. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az Észak-alföldi régió átlagánál (-2,3‰) még mindig jóval kedvezőbb értékekkel jellemezhető a megye. Debrecen adatai (4. táblázat) az elmúlt években ugyan folyamatosan rosszabbak voltak a megyei átlagnál, dinamikája azonban kedvezően alakult, a vándorlási veszteség mértéke -3,6‰-ről -2,1‰-re csökkent, és a város a környező régió- és megyeközpontok között kedvező pozíciót foglal el. 4. táblázat A népesség migrációs mutatói Debrecenben és a környező régió és megyeközpontokban 1998 és 2004 között Odavándorlás

Debrecen Szolnok Nyíregyháza Miskolc Szeged

1998 7.172 3.189 4.099 6.134 5.884

2001 7.203 3.046 3.865 5.077 4.546

1.000 főre jutó vándorlási különbözet

Elvándorlás 2004 7.095 3.167 3.867 5.270 5.483

1998 8.405 3.709 4.292 7.444 6.360

2001 7.948 3.283 4.086 7.397 5.925

2004 7.522 3.317 4.302 6.680 5.536

1998 -6,0 -6,8 -1,7 -7,5 -3,0

2001 -3,6 -3,1 -1,9 -12,7 -8,4

2004 -2,1 -2,0 -3,7 -8,0 -0,3

Forrás: T-STAR Debrecen munkanélküliségi rátája, vagyis a regisztrált munkanélküliek aránya az elmúlt időszakban kezdetben csökkenő, majd 2005. második felétől emelkedő tendenciát mutatott, és 2006. februárjában már 5,7% volt (5. táblázat). A város adatait a környező régióés megyeközpontokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a Debrecen helyzete nem tekinthető igazán kedvezőnek, és csak Miskolcot tudja megelőzni. 5. táblázat A munkanélküliség alakulása Debrecenben és a környező régió és megyeközpontokban 1998 és 2005 között Regisztrált Aktív korú népesség munkanélküliek száma száma Munkanélküliségi ráta Debrecen Szolnok Nyíregyháza Miskolc Szeged

1998 8.220 2.586 4.770 10.329 4.920

2001 6.037 1.806 3.381 8.637 4.401

2005 6.879 2.198 3.715 9.088 5.467

1998 130.403 49.192 74.452 114.504 102.145

2001 129.609 48.144 74.897 111.366 101.315

2005 137.558 50.258 80.357 114.607 107.292

1998 6,3% 5,3% 6,4% 9,0% 4,8%

2001 4,7% 3,8% 4,5% 7,8% 4,3%

2005

2006

5,0% 4,4% 4,5% 7,9%

5,7% 4,1% 5,0% 8,2%

5,1%

4,9%

Az 1998-as, 2001-es és 2005-ös értékek az adott év decemberére, a 2006-os érték februárra vonatkozik Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai A tartósan munkanélküliek magas aránya komoly társadalmi problémákat vet fel Hajdú-Bihar megyében, arányuk eléri a 4,2%-ot a gazdaságilag aktív lakosság körében, ami a



megyében az egyik legkedvezőbb értékkel jellemezhető Debrecenben csak 2%-os, azonban ez még mindig sokkal kedvezőtlenebb, mint a nyugat-magyarországi városok 1% alatti mutatója. A munkanélküliek körében ez több 40%-os a tartós munkanélküli aránynak felel meg. A megyén belül az egyetemek jelenlétének köszönhetően a szellemi foglalkozású munkanélküliek aránya (26,9%) közel kétszeresen meghaladja a megyei átlagot (14,3%). A város iskoláiban végzett tanulók jelentős része itt tervezi megkezdeni pályáját, ami miatt a pályakezdő munkanélküliek aránya (9,8%) is meghaladja a megyei átlagot (8,8%). Debrecen városát történelme, lélekszáma, infrastruktúrája és nemzetközi tapasztalatai kivételes – akár a főváros melletti domináns – hazai szellemi központ létrehozására predesztinálja. A népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a város lakosságának iskolázottsága meghaladja az ország és a régió átlagát. A 2003/2004-es tanévre beiratkozott óvodások száma 6.885 fő, az általános iskolai tanulóké 18.135 fő (az összes magyarországi tanuló 2,04%-a), míg a város középiskoláiba 16.341-en (3,75%-os részesedés az országos összlétszámból) jártak. Debrecen a közoktatási intézményrendszert tekintve teljesen kiépült hálózattal rendelkezik az óvodáktól a felsőoktatási intézményekig. Debrecen Megyei Jogú Város kezelésében összesen 104 közoktatási intézmény működik. Az önkormányzat jelenleg 46 óvodát, 38 általános iskolát és 20 középiskolát tart fenn, amelyek mellett több alapítványi magániskola is működik a városban. Az intézményhálózat jelenlegi állapotában alkalmas alapfeladatai ellátására, és az intézmények magas száma is biztosítja a differenciálódás lehetőségét is. A középiskolák között vannak megyei és regionális beiskolázási körrel rendelkező intézmények. Az általános iskolákban nem jelentős, mintegy 1,5% a bejárók aránya, de a debreceni gimnáziumokban mintegy 20-30%, a szakközépiskolákban pedig 40-50%-ot is elér a vidéki tanulók aránya. A legkiterjedtebb vonzáskörzettel az egyházi kezelésben lévő középiskolák rendelkeznek, a Református Egyházkerület által működtetett Református Kollégium Gimnáziumában és a Svetits Katolikus Elemi Iskola és Gimnáziumban számos határon túli diák is tanul. Az intézményhálózat kiépültsége mellett elmondható, hogy a képzési struktúra a belső aránytalanságok és párhuzamosságok ellenére kiegyensúlyozottnak minősíthető, minden ma népszerű, keresett képzési irány megtalálható. A fenntartó részéről már megindult egy olyan koordinációs tevékenység, amely a képzési struktúra racionalizálására irányul. A város sokrétű és magas fokú oktatási rendszere széles körű szakemberképzést folytat. Mindezek ellenére a lakosság képzettségi struktúrája sok esetben nincs átfedésben a valós piaci igényekkel, emellett a munkaerőpiacon tartós feszültséget okoz egyes szakmákban és szakterületeken jelentkező túlkínálat. A fejlesztési javaslatok alapján némely ágazat(ok)ban mégis speciális képzés beindítására lesz szükség vagy a meglevő keretek között kurzusbővítést kell előirányozni. Debrecen humánerőforrás-potenciálját gyakorlatilag évszázados távlatban meghatározzák a város felsőoktatási intézményei. A Debreceni Egyetemnek jelenleg 10 egyetemi (Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési, Állam és Jogtudományi, Általános Orvostudományi, Bölcsészettudományi, Fogorvostudományi, Gyógyszerésztudományi, Közgazdaságtudományi, Informatikai, Mezőgazdaságtudományi, Természettudományi), és 3 főiskolai kara (Műszaki, Egészségügyi, Pedagógiai), illetve két önálló intézete (Debreceni Konzervatórium, Népegészségügyi Iskola) van. A Népegészségügyi Iskola karrá válását jóváhagyta az Egyetemi Tanács, jelenleg a kari akkreditációs kérvény a Magyar Akkreditációs Bizottság előtt van. A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete, valamint az egyházi fenntartású intézmények, a Debreceni Református Hittudományi



Egyetem és a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola társult tagjai lettek a Debreceni Egyetemnek. Az egyetemen összesen 288 szakon folyik az oktatás: a 167 egyetemi, főiskolai és kiegészítő alapképzési szak mellett 105 szakirányú továbbképzési szakon, 4 felsőfokú szakképzésen, valamint 12 BSc alapszakon indítottak évfolyamokat. Mindezek után nem meglepő, hogy az egyetem képzési spektruma az egyik legszélesebb az országban, vonzáskörzete pedig messze túlnyúlik az Észak-Alföldi Régió, sőt az ország határain, ugyanakkor mégis koncentrált, döntően a Békéscsaba-Szolnok-Salgótarján vonaltól északkeletre fekvő területekre terjed ki. A DE népszerűségét jelzi, hogy a 2005/2006-os tanévben 27.403 hallgató folytatja itt a tanulmányait, akik közül az egyetemi szintű képzést 14.616-an választották, főiskolai szakokra 9.754 fő iratkozott be, PhD képzésben 838 fő, felsőfokú szakképzésben pedig 253 fő vesz részt, emellett 1.942-en tanulnak szakirányú továbbképzési szakokon. Az Egyetem államilag finanszírozott felvételi keretszáma évek óta közel 4500, az első helyen megjelölt jelentkezési arány 1,5-1,8-szoros, az összes helyet tekintve 3,7-4,3-szoros, ami a képzések iránt tartósan megmutatkozó nagy érdeklődésre utal. Az előző megállapítás a költségtérítéses képzésekre is igaz, ezek esetében szintén stabilan megnyugtató a jelentkezési arány. A széles körű képzési spektrum elengedhetetlen előfeltétele a magasan képzett oktatói gárda, amelynek méltán elismert szakmai tudása nagyon komoly alapot jelent a tudásközpontú, innováció-vezérelt, magas hozzáadott értéket előállító gazdasági környezet kialakításához és fenntartásához. Az igen komoly potenciált jól tükrözi az a tény, hogy a Debreceni Egyetem oktatóinak több mint a fele rendelkezik tudományos minősítéssel: a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók száma 1722 fő, ezen belül a tudományos fokozattal rendelkezők száma 873 fő (51 %). Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy az Egyetem alkalmazásában áll 19 akadémikus, és további 163 fő szerezte meg az MTA doktora minősítést. Az oktatás és a tudományos szféra közötti együttműködést, illetőleg a K+F szektor erősítését, a meglévő potenciálok kihasználását nagymértékben javítja, hogy jelenleg 19 akadémiai kutatócsoport tevékenykedik az Egyetemen. A lakosság egészségi állapota alapvetően befolyásolja a humán erőforrások minőségét. Debrecen az ország egészéhez hasonlóan elöregedő társadalmi szerkezettel jellemezhető, és a jelenlegi demográfiai tendenciák alapján a jövőben egyre nagyobb szerep hárul majd az egészségügyi ellátórendszerre. A fokozatosan növekvő környezeti terhelés és az általánosan jellemző egészségtelen életmód miatt tartósan magas szintű az ún. civilizációs betegségek (szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatos megbetegedések stb.) által érintett lakosok száma. A keringési rendszer betegségei Debrecenben – az ország egészéhez hasonlóan – a vezető halálokot jelentik; ezen belül a városban az országos átlagnál is kedvezőtlenebb a férfiak „egyéb ischaemiás szívbetegségek” (tehát nem szívinfarktus) okozta halálozása. Más megyeszékhelyekhez viszonyítottan magas a daganatos betegségek okozta korai halálozás is. A civilizációs betegségekhez hasonlóan komoly problémákat okoznak az egyre szélesebb körben elterjedő szenvedélybetegségek. A Debrecen területén elhelyezkedő egészségügyi intézmények vonzásterülete messze túlnyúlik a város határain, sőt néhány speciális szakellátás regionális, országos, egyes esetekben nemzetközi vonzáskörzettel rendelkezik. A működő kórházi ágyak száma 3 572, ami megyei állomány 83%-át teszi ki, a járóbeteg-szakellátás rendelési óráinak száma 866 ezer, ami a megye rendelési óráinak 78,4%-át teszi ki. A városban működő két nagy egészségügyi intézmény közül az egyik megyei (Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet), a másik pedig egyetemi (Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma) kezelésében áll. A debreceni lakosok mindkét intézmény szolgáltatásait igénybe veszik, de elsősorban az egyetemi klinikák látják el a „városi kórház”



szerepét, ami a kutatóbázis meglétének is köszönhetően országos összehasonlításban igen magas színvonalú és a legkülönbözőbb szakterületekre kiterjedő szolgáltatást nyújt. Ebből adódóan a város költségvetésében relatíve kisebb arányt képviselnek az egészségügyi kiadások, az önkormányzat humán főosztályának hatáskörében lévő intézmények közül csak egy, a Városi Egészségügyi Szolgálat (VESZ) foglalkozik egészségügyi ellátással (járóbeteg szakrendelések). A Városi Egészségügyi Szolgálat tevékenysége három feladatcsoportba sorolható: alapellátás, járóbeteg szakellátás, illetve egyéb speciális ellátási formák. Az alapellátáshoz tartozó területek: az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat, az iskolafogászati szolgálat, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok, a gyermekügyeleti szolgálat, a hajléktalanokat ellátó praxis, illetve ide sorolható a vállalkozási formában, de az önkormányzat tulajdonában lévő rendelőkben praktizáló házi- és gyermekorvosi szolgáltatás. A járóbeteg szakellátás keretében elsősorban Debrecen lakosságának ellátását biztosítják a szakrendelések, az ortopédia és a bőrgyógyászat viszont megyei feladatokat is ellát. A város által működtetett Gyermekrehabilitációs Központ fontos szerepet játszik a fogyatékos gyermekek megfelelő szakellátásában, utógondozásában. A szakellátás zavartalan és minél magasabb szintű lebonyolítása érdekében jól működő együttműködés alakult ki a VESZ, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma, valamint a Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet között. A VESZ egyéb ellátási feladatai közé sorolható az anya- és csecsemővédelem, illetve az Anyatejgyűjtő Állomás működtetése. A magasabb színvonalú egészségügyi ellátás megvalósításához elengedhetetlen a városban működő egészségügyi intézmények közötti szorosabb együttműködés és munkamegosztás. Az önkormányzat által működtetett szociális ellátórendszer jellegéből adódóan döntően Debrecen lakosságának ellátását biztosítja, de néhány speciális esetben (DMJV Idősek és Csökkentlátók Otthona, DMJV Kiskorú Fogyatékosok Otthona és Nappali Intézménye, DMJV Terápiás Ház) megyei szerepkört lát el. A szociális intézményhálózatban a következő típusok működnek a városban: DMJV Városi Szociális Szolgálat (étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek klubjainak működtetése, fogyatékosok és időskorúak gondozóházainak fenntartása), DMJV Idősek Háza (idősek komplex ellátása, gondozása), DMJV Terápiás Ház (pszichiátriai betegek ellátása), DMJV Kiskorú Fogyatékosok Otthona és Nappali Intézménye, DMJV Idősek és Csökkentlátók Otthona, emelt szintű intézmény, DMJV Családsegítő Központ Gyermekjóléti Központja (családsegítési feladatok). A szociális ellátórendszer másik nagy területe a gyermekvédelmi intézményhálózat, amelynek keretein belül működik az DMJV Egyesített Bölcsődei Intézménye, DMJV Családsegítő Központ Gyermekjóléti Központja, DMJV Gyermekvédelmi Intézménye (gyermekjóléti szolgáltatások, átmenetei gondozás, gyermekotthoni ellátás), DMJV Reménysugár Otthon (gyermekek átmeneti ellátása, családok átmeneti otthona, gyermekotthoni ellátás). Az ápolást-gondázást nyújtó intézmények kihasználtsága tartósan 100% fölött alakul, az igények kielégítéséhez további férőhelyek kialakítására van szükség. Emellett a szociális létesítmények állaga meglehetősen leromlott, ráadásul a ma hatályos törvényben előirt gondozási feltételeket sem elégítik ki (nem biztosított az egy főre eső egészséges élettér, hiányoznak a korszerű eszközök, nem biztosított az akadálymentes közlekedés stb.), nem beszélve a majdani szigorodó, a minőségbiztosítást maximálisan szem előtt tartó EU-s elvárásokról. Emellett a város szociális intézményhálózata kiegészítésre szorul, hiszen igény és szükség lenne további feladatok ellátására (különösen rehabilitációs intézmények). A szociális ellátórendszer az Európai Unióban igen magas szinten intézményesült a fogyatékosok és a hátrányos helyzetű csoportok (megváltozott munkaképességűek) gondjainak a kezelése területén. A fejlődés iránya Magyarországon is a fogyatékkal élők, és a



megváltozott munkaképességűek irányában megnyilvánuló intenzívebb törődés kell, hogy legyen, megkönnyítve mindennapjaikat. Ez elsősorban az esélyegyenlőség biztosításával történhet meg a közlekedésben, munkavállalásban, képzésekben és az élet egyéb területein. Debrecen a fogyatékosok ellátása tekintetében minden olyan intézménnyel rendelkezik, amelyet a törvény előír. Szociális területen a DMJV Kiskorú Fogyatékosok Otthona és Nappali Intézménye 200 gyermeket fogad: közülük száznyolcvanan tartósan bent élnek, míg húszan a nappalokat töltik a jól felszerelt otthonban. A DMJV Városi Szociális Szolgálat Fogyatékosok Nappali Intézménye két telephellyel működik, ezekben összesen 90 fogyatékos, 16 éven felüli fiatalnak biztosítanak ellátást és programokat. Az DMJV Idősek és Csökkentlátók Otthona látásfogyatékos időseket fogad tartós bentlakásra, s akárcsak a többi intézményben, itt is az összes – mind a 112 – férőhely kihasznált. A középületek akadálymentesítésére vonatkozóan (Európában egyedülállóan szigorúan) meghatározott 2005. január 1-jei határidő nem volt tartható, a kormányhivatal ezért abban egyezett meg a fogyatékosokat képviselő szervezetekkel, hogy a 2007-2013 közötti uniós költségvetés forrásaiból fokozottan koncentrálnak a következő évek legsürgősebb feladataira. A korábbi években központi támogatás híján ezt a városnak önerőből kell megoldania. A szakirányú fejlesztési elképzelésekben szerepel, hogy a város minden évben több oktatási intézményt is megközelíthetővé és használhatóvá tesz a mozgáskorlátozottak számára, az új középületek esetében pedig ez már alapvető elvárásként szerepel. Jelentős problémaként jelentkezik a tömegközlekedési eszközök akadálymentesítése is. A hátrányos helyzetűek egyik jelentős csoportját a megváltozott munkaképességűek alkotják, akiknek közé a testi- vagy szellemi fogyatékkal élők, valamint azok sorolhatók, akiknek az orvosi rehabilitációt követően csökkennek munkavállalási esélyeik. Ennek egyik oka, hogy gyakran már az oktatásban és képzésben sem valósul meg a fogyatékkal élő tanulók/hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása. Hajdú-Bihar megyében a megváltozott munkaképességű munkanélküliek aránya a nyilvántartott munkanélküliek összességén belül 8-10% között alakul, miközben a számukra megfelelő munkahelyek aránya csak 1-2% közötti, döntően a szociális szférában. Jellemző a csoportra, hogy az átlagosnál hosszabb időt töltenek munkanélküli státuszban. A támogatási lehetőségeket korlátozza továbbá alacsony képzési hajlandóságuk, speciális együttműködési formákat igényelnek a munkaügyi szervezet részéről. Elsősorban a könnyebb fizikai munka iránt nyilvánul meg kereslet a részükről, foglalkoztatásukban kiemelkedő helyet foglal el a Piremon Kisvállalat. A cigány népesség többsége szintén jelentős hátrányokkal kell, hogy megküzdjön a munkaerőpiacra való bekerülés, illetve bent maradás érdekében. Hátrányos helyzetük egymással összefüggő társadalmi problémákra vezethető vissza. Munkanélküliségi rátájuk 45-szörösen meghaladja az országos átlagot. Debrecenben 8 ezer főre becsülhető a cigány etnikumhoz tartozók száma (a lakosság mintegy 4%-a), a munkanélküliek számán belül arányaiban nagyobb súlyt képviselnek, bár a környékbeli településekhez képest jobb foglalkoztatási helyzetben vannak. Magas arányú körükben az alacsony színvonalú, idényjellegű alulfizetett állásokban való elhelyezkedés. Mindössze 4-5%-ra tehető a támogatott munkaerő-piaci képzésbe való bevonásuk. A számukra meghirdetett speciális képzésekkel (kisebbségi menedzser, roma polgárőr, roma segéd egészségőr, stb.) már voltak sikeres kezdeményezések a megyében. 4. A város műszaki infrastruktúrája és környezeti állapota Debrecen a Tiszántúl vasúti hálózattal egyik legjobban ellátott csomópontja, a mellékés fővonalak itt összefutó hálózata jól lefedi a megye területét. A város meghatározó vasúti kapcsolata az E52 jelű (100-as), Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony kétvágányú villamosított nemzetközi törzsvonal. Sajnos a volt szovjet utódállamok irányába Magyarországon keresztül összeköttetést biztosító EU V. folyosónak a fővárost az ukrán



határral összekapcsoló szakasza jórészt nem ezen a vonalon került kijelölésre (csupán a Nyíregyházától Záhonyig tartó pályaszakasz képezi az EU V. korridor részét). Ebből kifolyólag a jelenleg elvben 120 km/h maximális haladási sebességre kiépített E52-es vonal Debrecent is érintő szakasza csak a TINA hálózat részeként szerepel (1. ábra). A városból kiinduló vasútvonalak közül nemzetközi szereppel bír még Románia felé a Debrecen – Nyírábrány – (Érmihályfalva) vonal, amely keleti irányban haladva felezi meg a keleti városrészt. Egyéb fővonalként tarják számon a Debrecen-Füzesabony és az Apafánál elágazó Debrecen – Nyírbátor – Mátészalka vonalakat, melyek közül előbbi ÉszakMagyarország felé régió közi, utóbbi pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg felé regionális jelentőséggel bír. Emellett mellékvonalak futnak Tiszalök, illetve Nagykereki és Létavértes (a két pálya Sárándnál ágazik ketté) irányába is. Utóbbi vonalak sorsa kérdéses, szerepük kizárólag a városkörnyéki forgalomban van.

1. ábra A Transz-Európai Közlekedési Hálózat és az országos jelentőségű logisztikai központok Magyarországon Forrás: www.kti.hu A város vasúti személyforgalma jelentős, a Nagyállomásról naponta induló, illetve érkező vonatok száma meghaladja a 150-et. A 100-as fővonalon a gyors megközelítést lehetővé tevő IC (InterCity) járatok száma a főváros, illetve Nyíregyháza irányába naponta 11-11. A 2005/2006-os menetrendi időszakban 3 pár IC vonat Budapest – Záhony között közlekedik, javítva ezzel a térségek közötti gyors összeköttetést. Emellett a Mátészalkai viszonylaton is közlekedik napi két vonatpár (közvetlen kocsikkal Budapestre, illetve Budapestről a fővonalon közlekedő IC-khez kapcsolva). Interpici járat csak Tiszalök felé közlekedik, naponta egy pár. Debrecenben található az ország egyik legrégibb kisvasútja, a „Zsuzsi vasút”. A Faraktár utcai felüljáró keleti lábától induló, keskeny-nyomközű (950 mm) vasutat a fakitermelés hívta életre még az 1880-as évek elején. A ma már csak elsősorban idegenforgalmi jelentőségű vonat csak időszakosan, vagy külön kérésre közlekedik, s az Erdőspuszták rekreációs területei felé szállítja az utasokat. A város közlekedése szempontjából súlyos problémát jelent, hogy a Debrecenen áthaladó vasútvonalak sokszor valós választóvonalként is funkcionálnak, hiszen a közúti közlekedési folyosókat keresztezve akadályozzák a forgalmat. Mindez abból adódik, hogy nincsenek megfelelő számban kiépítve a különszintű közúti keresztezések (közúti aluljáró,



vagy felüljáró). A Nagyállomásként ismert személypályaudvar elhelyezkedése a városban jónak mondható, helyi tömegközlekedéssel kitűnően megközelíthető (autóbusszal, villamossal és trolival is), gondot jelent viszont a távolsági buszpályaudvartól való jelentős távolsága. A város külső kapcsolatait biztosító közúti közlekedésének hagyományos főtengelye a 4-es számú elsőrendű főút, amely amellett, hogy biztosítja az összeköttetést az Észak-alföldi régió másik két megyeszékhelyének irányába, illetve Ukrajna felé, az M3-as autópálya kiépüléséig a főváros közúton való megközelítésének is egyetlen reális alternatívája volt. Emellett Debrecenben fut össze még több országos másodrendű főútvonal Miskolc (35-ös), Füzesabony (33-as), Szeged – Békéscsaba (47-es), Nyírábrány (48) és Mátészalka (471-es) irányából. A Transzeurópai Hálózatok magyarországi szakaszainak kijelölése viszont nem érintette kedvezően Debrecent, hiszen a nemzetközi főirányok, az EU korridorok vonalvezetése elkerüli a várost. Az EU V. közlekedési folyosó az M3-as autópályán Budapest – Polgár - Nyíregyháza nyomvonalon éri el Hajdú-Bihar megyét, a várossal való összeköttetése 2006 végére az M35-ös autópálya kiépítésével valósul meg. Hasonlóan elkerüli a várost az M4 autópálya távlati tervezett nyomvonala is, amely Püspökladány – Biharkeresztes – Nagyvárad vonalvezetéssel került kijelölésre. Ezért a nemzetközi közúti gerinchálózatokhoz való közvetlen csatlakozás érdekében indokolt a TINA hálózatnak már elfogadott részét képező Kassa – Miskolc – Polgár – Debrecen – Berettyóújfalu – Nagyvárad gyorsforgalmi út kiépítésének mielőbbi megvalósítása. Ennek részét képezi a már említett M35-ös gyorsforgalmi út, valamint a tervezett 4. és 47. számú főutak Debrecent elkerülő, a város forgalmi tehermentesítését is biztosító útvonala. A 4-es főút Debrecen és Nyíregyháza közötti szakasza óriási terhelésnek van kitéve és burkolatának minősége is sok kívánnivalót hagy maga után. Mivel a 4-es főút a várost elkerülő útszakaszok, illetve az M35-ös Debrecenig és az M3-as Nyíregyházáig történő megépítése után is meghatározó szerepet játszik majd a régión belüli kapcsolatokban, indokolt lenne a jelenlegi nyomvonalon az áteresztőképesség bővítése, azaz a négysávos pálya kiépítése Nyíregyházáig, illetve nyugat irányban Hajdúszoboszlóig, később Püspökladányig. A városba bevezető főutak igen jelentős forgalmi terhelésnek vannak kitéve, ebből kifolyólag csúcsforgalmi időszakokban gyakran lassú és nehézkes az előrejutás. A kialakult helyzetet tetézi, hogy elkerülő út híján Debrecent jelentős tranzitforgalom is terheli, illetve nem kielégítő a várost behálózó vasútvonalaknál létesített külön szintű keresztezések száma sem. A város belső forgalmi útjainak tehermentesítése szempontjából meghatározó jelentőségű lenne a várost elkerülő utak megépítése (többek között a déli irányból érkező és jelenleg a Homokkerti felüljárón át a Nagykörútra zúduló forgalom szempontjából), hiszen megépítésével a logisztikai funkciók javulása mellett a környezetvédelmi szempontok is érvényesülhetnek, a csökkenő légszennyezés hozzájárul a lakosság életminőségének javulásához. Debrecen összes (önkormányzati és állami) belterületi közútjainak hossza 2004-ben 596 km volt. Ez az érték 2001-hez képest nem változott, pozitív változás viszont, hogy ebből a burkolt utak hossza három év alatt 474 km-re (28 km-el) növekedett, tehát 74,8%-ról 79,5%-ra. A megnövekedett mobilitási igények a város forgalmi hálózatának kiegészítését teszik szükségessé. A Piac utca északi részének gépjárműforgalom elől való lezárása (gyalogos központtá fejlesztés) miatt egyre sürgetőbb a belváros tervekben szereplő nyugati tehermentesítő útjának kiépítése. A vizsgálatok és a városrendezési dokumentumok alapján indokolt továbbá Debrecen nyugati és keleti oldalán egy-egy észak-déli út létesítése, amely



összekapcsolva külső körútként funkcionálna. Emellett a város gyűjtő útjainak hálózata is rekonstrukcióra szorul vonalainak kijelölésében, a szükséges szabályozási szélességek vonatkozásában és főként burkolati állapotuk miatt. A közúti motorizáció gyors növekedése a közúti infrastruktúra fejlesztésének szükségességét vonja maga után. Ma Magyarország minden nagyobb városában, különösen azok belvárosi övezetiben jelentős problémát vet fel a parkolási igények kielégítése. Amellett, hogy a helyi lakosság is egyre nagyobb arányban használ személygépkocsit, a vonzásközpontokba érkező vidéki lakosság is mobilisabbá vált, nagyobb számban érkeznek személygépkocsival a városokba. Az elmúlt három év során Hajdú-Bihar megyében az ezer főre jutó személygépkocsik száma 190-ről 235-re növekedett (24%-kal), miközben a megyén belül kiemelkedő mutatóval jellemezhető Debrecenben 245-ről 299-re (22%-kal). Debrecen esetében a parkolás kérdésével elsősorban a Nagykörúton belüli, belvárosi területen szükséges fokozottan foglalkozni, a város egyéb területein elsősorban a lokális aránytalanságok feloldására kell koncentrálni az új parkolók építésénél. A belvárosban további felszíni parkolók kialakítására hely hiányában nagyon kevés lehetőség kínálkozik. Az elmúlt évek pozitív változásai között említhető meg a mélygarázsok megépítése a városban, amelyeket azonban a lakosság egyelőre kevésbé vett használatba, s a vártnál alacsonyabb kapacitás-kihasználtsággal működnek. Debrecen gyakorlatilag minden irányból jól megközelíthető, a városba vezető közutak és vasutak sugarasan futnak össze, ami kedvező a helyközi közösségi közlekedés szervezéséhez. Debrecen központi közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi stb. funkciói és a városban található munkalehetőségek miatt nagy az igény az elővárosi tömegközlekedés iránt, amelynek jelenleg két alternatívája van: a vasút és a közút. Egyre sürgetőbb az igény a nagyvárosok vonzáskörzetében élők mobilitásának biztosítására, az agglomerációs elővárosi vasúti közlekedés megteremtésére. Egy ilyen program azonban érinti a vasúti infrastruktúra, a járműállomány, valamint a kapcsolódó személyszállítási szolgáltatások színvonalának emelését is. A Debrecenben összefutó vasútvonalak mindegyike egyben elővárosi tömegközlekedési funkciókat is betölt, ugyanakkor egyes vonalaknak (például a Debrecen – Nagykereki, illetve a Debrecen – Létavértes viszonylatoknak) kizárólag az elővárosi közlekedésben van szerepük. Könnyebb szerkezetű, a villamosokra hasonlító járművekkel, sőt, a villamosközlekedés normáinak átvételével a mainál magasabb sebesség, vagyis közlekedési hatékonyság érhető el, miközben az infrastruktúra terhelése csökkenhet Az elővárosi személyszállítási feladatkör jelentős része hárul Debrecenben az autóbusz közlekedésre, amelynek a kötöttpályás szállítási módokkal szemben vitathatatlan előnye, hogy bármely településre el tud jutni a megfelelő igény esetén, illetve kisebb kihasználtság esetén sem igényel olyan infrastrukturális ráfordításokat mint a vasút. Viszont a kötöttpályás elővárosi közlekedési módokhoz képest jóval jelentősebb a forgalmi és környezetterhelése. A városban az elővárosi autóbusz közlekedés további fejlesztésének egyik legfőbb akadálya, hogy a város központjában elhelyezkedő távolsági buszpályaudvar megközelítése nehézkes, illetve befogadóképessége szűkös. Debrecen helyi tömegközlekedésében jelenleg is háromféle közlekedési mód áll az utasok rendelkezésére, de ezek irányítása továbbra sem egységes. A kötöttpályás személyszállítás, azaz a megmaradt egyetlen villamosjárat és a trolibusz viszonylatok üzemeltetését az önkormányzat tulajdonában lévő DKV Debreceni Közlekedési Részvénytársaság látja el, az autóbuszjáratokat viszont a Hajdú Volán Rt. működteti. A tömegközlekedést üzemeltető vállaltok közötti „verseny” a múltban számos problémát vetett



fel, amely a helyi közösségi közlekedés bizonyos szintű átszervezését indokolja a lakossági igények minél jobb kiszolgálása érdekében, az önkormányzati támogatás optimalizálása mellett. A városban jelenleg üzemelő tömegközlekedési módok közül a villamosközlekedés hagyományai a legnagyobbak. A hajdan üzemelő hét vonal közül ma már csupán egy működik, amely a Nagyállomás és a Debreceni Egyetem között szállít utasokat. A villamosvonal térszerkezeti hatása jelentős, ez az egyetlen tömegközlekedési eszköz amely a belváros közúti forgalom elől lezárt részén közlekedik. A járműpark összetétele vegyes, 1994 és 1997 között a villamos jármű rekonstrukció keretében a DKV 11 darab korszerű, GanzAnsaldo gyártmányú járművet szerzett be, az elavult villamosok kiváltására és a szolgáltatás színvonalának növelése érdekében. A jelenlegi járműállomány 11 db új típusú és 8 db korszerűtlen, régi villamosból áll. Az új viszonylat létesítése és a villamospálya további korszerűsítése mellett indokolt a járműpark további rekonstrukciója is. A trolibusz járatok az 1980-as évek közepétől vannak jelen Debrecen tömegközlekedésében. A jelenleg üzemelő három viszonylat mindegyike a Segner téri végállomásról indul: a 2-es a Petőfi tér a 3-as pedig a Széchenyi utca és a Csapó utca érintésével közlekedik a Köztemetői végállomásig, míg a 3E jelű a 3-as vonalán halad a Kossuth utcáig, majd kitérőt tesz a Dobozi lakótelep irányába, majd a Kassai úti campusnál letérve a Nagyerdei körutat járja körbe. A Debrecenben közlekedő trolik három típusból kerülnek ki. A járműpark gerincét a ZIU-9 típusú Szovjetunióban gyártott trolibuszok adják (1985 óta huszonhatot helyeztek forgalomba belőlük). A négy darab csuklós IK280 trolibuszt, 1991-ben állították forgalomba, 2005 áprilisától pedig folyamatosan érkeznek az alacsonypadlós Solaris Trollino típusú trolibuszok, amelyek a korszerűtlen szovjet járműveket váltják fel, dízel-aggregátorukkal új lehetőségeket teremtve a debreceni trolibusz-közlekedés számára (ezek tették lehetővé a 3E járat elindítását). Debrecen helyi autóbuszjáratait a Hajdú Volán biztosítja (akárcsak négy másik városét a megyében). A vállalat körülbelül 350 különféle típusú autóbuszt használ (ezek többsége Ikarus), ebből mintegy 170-et közlekedtet Debrecen autóbusz-viszonylatain. Az autóbusz járatok behálózzák egész Debrecent, a viszonylatok száma 48, amihez hozzáadódik még 3 iskolabusz. Az autóbusz viszonylatok közül 11 szakaszhatáros, amelyek a Debrecen külterületén lévő lakott településrészeket (Bánk, Pallg, Ondód, Kismacs, Nagymacs, Alsó- és Felső Józsa, Haláp, Szepes) kötik össze a város törzsterületével. Problémát jelent, hogy a helyi közlekedésben használt járműpark jelentős része elavult, ezek folyamatos cseréje indokolt, emellett a buszmegállóhelyek minősége is sok esetben hagy kívánnivalót maga után. Az utóbbi években az új autóbuszok beszerzésekor a Hajdú Volán már törekedett a kényelmes és akadálymentes beszállást lehetővé tevő alacsony padlószintű, ugyanakkor a környezetet is kímélő gázüzemű járművek beszerzésére, ugyanakkor ezen típusok jórészét használtan vásárolták, és még közel sem fut elegendő belőlük. A debreceni repülőtér Kelet-Magyarország legnagyobb burkolt kifutópályás, nemzetközi repülőtere, alkalmas szinte minden Európában üzemeltetett repülőgép fogadására és kiszolgálására. A repülőteret jelenleg érvényes kormányhatározat az államilag támogatható két regionális nemzetközi kereskedelmi repülőtér egyikeként említi, tulajdonosa Debrecen városa, üzemeltetője a Debrecen Airport Kft. A repülőtér nagyságánál és fekvésénél fogva nemzetközi személy és teherszállítási tranzit repülőtérré fejlődhet, egyben fontos katalizátorként hat a régió turizmusának és elsősorban gyógy-idegenforgalmának a



fejlesztésére. Jó adottságai az elmúlt évek jelentős fejlesztései ellenére azonban még mindig nem megfelelően kihasználtak. Debrecen önkormányzata már 1994-ben felismerte azt, hogy a város területén található egykori szovjet katonai repülőtér polgári célú hasznosítása fontos szerepet tölthet be Debrecen és tágabb környezete gazdaságfejlesztésében, a külföldi beruházók és turisták térségbe vonzásában. A repülőtér átfogó fejlesztési programja ugyanakkor csak 2001-ben indulhatott meg, az infrastrukturális beruházások eredményeként a vidéki repülőterek közül elsőként nyerte el az ISO 2001:9001 minősítést, és 2004-ben állandó határátkelőhellyel és vámúttal rendelkező nemzetközi repülőtérré válhatott. A Debreceni Repülőtér ma az ország második legjelentősebb közforgalmú repülőtere, a legnagyobb charterforgalmat (Törökország, Egyiptom, Görögország, Tunézia) lebonyolító regionális repülőtér. A repülőtér utasforgalma 2004-ben 14.476 fő volt (ez 2,4-szeresen múlta felül a 2003. évi eredményt), 2005-ben pedig a teljes személyforgalom már elérte a 33.119 főt (2. ábra), ami egy igen dinamikus fejlődési periódus kezdetét jelölheti ki. Az utasforgalom ilyen mértékű növekedéséhez a menetrend szerinti járatok indítása (közvetlenül Münchenbe és Brémába) mellett hozzájárult az üzleti céllal utazók és a debreceni nagyrendezvényekre érkező sportolók magángépes forgalmának növekedése is. Az utas- és teherforgalom további növekedéséhez további infrastrukturális beruházásokra van szükség, amelyek segíthetik a repülőtér megközelítését, a légi közlekedéshez kapcsolódó szolgáltató létesítmények létrehozása pedig fontos szerepet kaphat a lakosság foglalkoztatásában is.

35 000

30 000

25 000

20 000

15 000

10 000

5 000

0

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2. ábra A Debreceni repülőtér utasforgalmának alakulása 2000 és 2005 között (fő) Forrás: Airport Debrecen Kft. Debrecen kedvező közúti, vasúti és légiforgalmi adottságai kedvező lehetőségeket teremtenek a logisztikai funkciók kialakításához. Magyarországon az ország méretét,



gazdasági aktivitását, közlekedési infrastruktúráját és földrajzi elhelyezkedését figyelembe véve 11 logisztikai körzetből és 13 országos logisztikai központból álló hálózat került lehatárolásra (1. ábra). Ezen központok egyike Debrecen, amelyet a három közlekedési mód találkozása tesz hazai viszonyok között különlegessé, emellett pedig a román határ közelsége is kedvező telepítési feltételt biztosít akár interregionális nemzetközi logisztikai funkciók számára is. Jelenleg Debrecenben nem beszélhetünk összefüggő kerékpáros úthálózatról. Az egyes kerékpárutak döntő részben a városból kivezető főútvonalak mentén helyezkednek el (a Balmazújvárosi, Böszörményi, Pallagi, Sámsoni, Vámospércsi és Mikepércsi utak mentén), az összeköttetésük a város belő zónáiban nem megoldott. Az Újkerti lakótelep gyalog- és kerékpárút esetében pedig évekig problémát okozott a gyalogos és kerékpáros forgalom elkülönítésének megvalósítása a gyakorlatban. A város domborzati adottságai kedveznek a kerékpáros közlekedés fokozottabb elterjedésének, amihez valós lakossági igény is párosul. Ennek megfelelően a korábbi években tervek születtek a belvárosi kerékpárút-hálózat fejlesztésére, amelyek alapján az elkövetkező években megindulhat egy összefüggő úthálózat kiépítése, szem előtt tartva a fontosabb közösségi terek közötti összeköttetés megteremtését. Az Országos Területrendezési Terv által meghatározott Országos Kerékpárút Törzshálózatnak Debrecent egy vonala, a Hortobágy–Debrecen kerékpárút érinti, amellyel a város kapcsolódik a nemzetközi jelentőségű EuroVelo kerékpárút-hálózat 11. számú vonalához, ami a Tisza mentén szeli át hazánkat. Debrecen lakásállománya 2004. december 31-én 86.620 darab volt, amely Budapestet leszámítva a legmagasabb az országban. A lakások száma a három évvel korábbi értékhez képest 2.941-el gyarapodott, amely szintén a legkedvezőbb mutató a megyeszékhelyek sorában. 2004 végén száz lakásra 236 lakos jutott, amely jelentős javulás a 2001-ben regisztrált értékhez (247) képest. A megyeszékhelyek között 2004-ben ugyancsak Debrecenben volt a legmagasabb a lakásépítések abszolút száma is (1.414 lakás). Kedvező, hogy a felépült lakások csaknem fele (47%) négy, vagy annál több szobás volt, viszont korántsem ilyen előnyös, hogy a közcsatornával ellátott épített lakások aránya csupán 80,2% volt (előbbi mutató a második legjobb, utóbbi viszont a második legrosszabb a megyeszékhelyek között). Ha az épített lakások számát összevetjük a népesség számával megállapíthatjuk, hogy 10.000 lakosra Debrecenben 69,1 épített lakás jutott 2004-ben, amely több mint kétszerese a 2001-es értéknek (32,8), és ezzel a város az ötödik a megyeszékhelyek rangsorában. A 100 épített lakásra jutó megszűnt lakások száma a három évvel ezelőtti 19-es értékről mindössze 8-ra csökkent. Debrecenben a lakások mintegy harmada házgyári lakótömbben, lakótelepen található távfűtéses panellakás. Ezek jelentős részében már felszerelték az egyénileg szabályozható fűtésmérő eszközöket, amely a lakók számára energia- és ezáltal pénzmegtakarítást tesz lehetővé. Mindezek ellenére a panellakások túlnyomó hányada elavult nyílászárókkal és szigeteléssel rendelkezik, amelyek az energiafelhasználás szempontjából nem hatékonyak. Ezek a korosodó épületek ugyanakkor számos épületgépészeti és egyéb problémával is küzdenek. Debrecen ivóvízellátása két forrásból biztosított. Az ivóvíz egy részét a város alatt elterülő homokos-kavicsos víztároló rétegek felszín alatti készletéből nyerik, a másik része viszont a Tiszából, pontosabban a Keleti-főcsatornából származik. A jelentősen megemelkedett vízdíjaknak köszönhetően a lakossági vízfogyasztás az 1990-es évektől kezdődően visszaesett, 2004-ben az egy lakosra jutó éves vízfogyasztás Debrecenben 33,1m3 volt.



Debrecenben a közüzemi vízcsőhálózat hossza (668,4 km) három év alatt 11,1%-al bővült, ennek megfelelően a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya is nőtt valamelyest, 2004 végére elérte a 97,3%-ot. A debreceni hálózat ivóvíz minőségének vizsgálatát a Debreceni Vízmű Rt. Központi Laboratóriuma napi vizsgálati rendjének megfelelően, a hatósági ellenőrzést pedig az ÁNTSZ szakemberei végzik. Az előírt értéktől eltérő adatok a vizsgált paraméterek között a vízhőmérséklet esetében fordultak elő. Abban az esetben, ha a víz sokáig tartózkodik a csőhálózatban nagyobb eséllyel fordul elő, hogy a cső falán elszaporodnak egyes mikroorganizmusok. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza 418,5 km volt (12,3%-os növekedés), a hálózatra rákapcsolt lakások aránya pedig 73,8%-ot tett ki, 2,8 százalékponttal többet, mint 2001-ben. Mindez azt jelenti, hogy három év alatt a beruházásoknak köszönhetően a közműolló is csökkent valamelyest 25,1%-ról, 23,5%-ra. A városban problémaként jelentkezik, hogy a keletkező szennyvíz csaknem negyede még ma sem kerül be a városi közmű-hálózatba, s a csatornahálózatba bekerülő szennyvíz tisztítása sem éri el a megfelelő szintet, különösen a biológiai tisztítás terén. Mindenekelőtt a felszíni vizek védelme érdekében elsődleges fontosságú tehát a szennykezelés fejlesztése, mely a folyamatban lévő ISPA-program célkitűzéseinek megvalósulásával (csatornázottság szintjének 90%-ra emelése, szennyvíztisztítás technológiájának fejlesztése stb.) jórészt megoldja az ezzel kapcsolatos gondokat Debrecenben és a környező néhány településen. Az új információs technológiák megjelenése és a társadalomban bekövetkezett változások lényegi hatással bírnak a városokra nézve is. Az információs társadalom hívószavához és témájához tartozó egyre népszerűbb programcsokroknak egyik meghatározó szeletét jelentik napjainkban az intelligens város projektek. Debrecenben 2002-ben befejeződtek be az „intelligens város” informatikai projektének megvalósítása. A város honlapján elérhetővé vált az elektronikus ügyintézés, ahonnét különböző űrlapok és tájékoztatók tölthetők le, valamint lehetőség nyílik időpontfoglalásra. A levegőminőség szempontjából Debrecen a közepesen szennyezett városok közé tartozik, amiben szerepe van annak, hogy a dominánsan északkeleti–délnyugati szelek gyakran szinte „átmossák” a légrétegeket. A légszennyező források megoszlását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a legnagyobb terhelést a közlekedés jelenti a város számára (82%), a második helyen a tüzelés következik (11%), és csak a harmadik helyet foglalják el a pontszerűen elhelyezkedő ipari üzemek (7%). A gázprogram megvalósítása (szinte teljes a gázzal ellátottság) következtében javultak a levegőszennyezettségi mutatók, és különösen a fűtési szezonban csökkentek a kibocsátási értékek. Az utóbbi években a kén-dioxid koncentrációja fokozatosan visszaesett, ezzel szemben azonban csekély mértékben növekedett az ülepedő por, és annál jelentősebb mértékben a szálló por és a nitrogén-dioxid mennyisége. Ez utóbbi elsősorban közúti közlekedés növekedésének köszönhető, s a fő közlekedési útvonalak mentén nagyobb mennyiségben van jelen, hasonlóan a szén-monoxidhoz. A forgalomnak a Belváros központjából kijjebb helyezése és a körút-rendszer bevezetése miatt egyértelmű a légszennyezettség csökkenése a Belvárosban. Változatlanul környezeti gondokat, zaj- és légszennyezést okoz az a körülmény, hogy a várost érintő országos főutak többsége (4, 33 és 35) teljes hosszában terhelik a Nagykörút vonalát, amelynek bizonyos részein a fő szennyezőként jelentkező tranzit-szállítók (kamionok) még mindig jelentős levegőszennyezést okoznak, még ha rövidebb időt töltenek is a városban. Ugyanakkor jelentős eredmény a gyalogos városközpont régi gondolatának a megvalósítása, mely zöldfelületi fejlesztésekkel is párosult. Habár a várostól északra és nyugatra levő szántóterületekről származó szállópor-



terhelés csökkent az ezredfordulót követően, még mindig túl gyakran haladja meg a határértéket, főleg a város nyugati részén. A főleg a várostól nyugatra elterülő mezőgazdasági területekről származó szálló por által okozott szennyezés csökkentésére a város támogatta a nyugati városszélen történő erdősítést. Mindmáig hiányzik azonban a mezővédő erdősávok telepítésének támogatása a várostól távolabbi területeken és a várostól nyugatra fekvő erdőterületek védelme, illetve az itt kivágott erdők újratelepítésének elősegítése. Ebben valószínűleg szerepet játszott az, hogy a „HTVR Továbbfejlesztése/CIVAQUA Program” című, engedélyezési fázisban levő projekt keretében a Tócó mentén létrehozandó zöld folyosó a remények szerint segít majd a szálló porterhelés okozta szennyezés csökkentésében. A város belterületén a zöldfelületek kialakítása, a parkosítás új lendületet vett az elmúlt három évben, de főleg csak a Belvárosban, és a város egészét tekintve még messze van a célul kitűzött „tiszta, virágos Debrecen”. A zöldfelületek mennyisége országos átlagban még mindig az átlagos körül van, de területi eloszlása egyenlőtlen, hiszen a város keleti és déli részén igen alacsony a parkok, zöldfelületek aránya. Habár Debrecen felszíni vizekben szegény, a város keleti külterületén több mesterséges, jóléti tározó található, melyek vízpótlása az utóbbi évtizedek száraz időjárása miatt sürgetővé vált. A vízpótlás ugyancsak szükséges a kiszáradóban levő Tócó-meder és a Kondoros-ér medrének revitalizációja érdekében is. A Tócó esetében a vízpótlással párhuzamosan szükséges a jelentős biológiai terheléssel rendelkező csapadékvíz bevezetésének megszüntetése is. A város ivóvíz-ellátásának egy része, termálvíz-ellátásának pedig egésze rétegvízből történik, és a rétegvíz felhasználása számos fejlesztési elképzelés alapját képezi. A felszín alatti vízbázisok védelme érdekében fel kell mérni azok fenyegetettségét, és ezen ismeretek fényében kell további konkrét védelmi intézkedéseket hozni. A sérülékeny vízbázisok területén (például Nagyerdő alatti depresszió) kármentesítést is kell végezni. A város területén jelentős területek állnak természetvédelmi oltalom alatt, a védett területek egymástól a gazdasági táj által helyenként nagymértékben elszigeteltek. A beépítés továbbra is veszélyezteti a természeti értékek védelmét, de az erdősítésre rendelkezésre álló területeket, így hosszabb távon az ökoturizmus esélyeit is. Még a legutóbbi időkben is történt olyan eset, amikor az újabb parcellázásokat természeti értékekben gazdag, természetvédelmi oltalom alatt álló vagy természetközeli erdővel borított területeken kezdeményeztek és engedélyeztek. A parcellázások, beépítések tervezésekor a természetvédelmi szempontok nem érvényesültek. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek, országos jelentőségű védett területek közé sorolódik a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet (összesen 6.768 ha, ebből Debrecen külterületének keleti részére esik kb. 3.231 ha), a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület (1.092 ha), valamint az ex lege védett halmok, kurgánok, lápok (kb. 791 ha). A helyi jelentőségű védett területek száma: 36, kiterjedésük mintegy 2.500 ha, a természeti területek kiterjedése: 2161 ha. A belváros komplex rehabilitációja - ami több évtizedes feladat lesz – a városközpont nyugati oldalán megkezdődött, összefüggésben a nyugati oldali tehermentesítő út megvalósításával. Azonban a külső városrészekben még nem történtek meg a szükséges városképi beavatkozások, alig zajlottak zöldterületi fejlesztések. A lakótelepek rehabilitációja területén csak az első lépések születtek meg, és ebben a vonatkozásban további intézkedésekre van szükség.



A hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy egy adott település lakosságának komfortérzetét, ebből következően a települési kötődés erősségét alapvetően befolyásolhatják a közösségi terek mennyiségi és minőségi jellemzői. A színvonalas, széles körű szolgáltatásokat biztosító közcélú építmények mindemellett a település arculatára, illetve turisztikai vonzerejére is pozitív hatást gyakorolhatnak. Debrecen az ország második legnagyobb városaként ebből a megközelítésből vizsgálva jelenleg még meglehetősen kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik, noha több tekintetben is rendelkezésre állnak a továbbfejlesztéshez szükséges alapok. Az utóbbi években történtek kezdeményezések a jelenlegi állapotok érezhető javítására, ennek ellenére más, hasonló szerepkörű nyugat-európai várossal összehasonlítva Debrecen méreteihez képest rendkívül alacsony a közösségi terek aránya.



DEBRECEN VÁROS SWOT-ELEMZÉSE Erősségek Gyengeségek • Debrecen teljes értékű regionális központ, az ország második • A fővárostól és Európa centrum területeitől relatíve távoli, az ország legnépesebb városa periférikus keleti részén való elhelyezkedés • A város kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, aktív • A város tágabb környezetét jelentő Észak-alföldi régió hazai és nemzetközi viszonylatban gyenge gazdasági teljesítőképességgel szerepet vállal az interregionális együttműködésekben jellemezhető • A Hajdúhát jó mezőgazdasági termőhelyi adottságokkal bír • A város erős szolgáltató szektorral rendelkezik

• Az ország nagyvárosaival összehasonlítva alacsony a vállalkozói aktivitás

• A város infrastrukturális adottságai kedvezőek a turizmus több területén • Kevés külföldi tőke érkezik az új fejlesztésekhez, beruházásokhoz (gyógy-, konferencia-, sportturizmus) • A természetes szaporodás mutatói kedvezőbbek az országos átlagnál, • A bérek színvonala elmarad a nagyvárosok átlagától magas a munkaképes korú lakosság aránya • A lakosság képzettségi szintje magas

• Az élelmiszer- és könnyűipar több ága válságban van, lassan zajlik az ipar szerkezeti átalakulása

• A Debreceni Egyetem magas szintű oktatást biztosít, a diákság jelentős • A tercier szektorban alacsony a gazdasági szolgáltatások aránya • A Debreceni Egyetemen hiányzik az egyetemi szintű műszaki oktatás fogyasztói kört jelent a város számára • Debrecen mint egészségügyi központ makro-regionális szerepkörrel • A városban folyó szakképzés rosszul alkalmazkodik a munkaerőpiaci igényekhez rendelkezik • Üzemelő és folyamatosan fejlődő nemzetközi repülőtér megléte • Vasúti csomóponti pozíció • 2006 végére a várost eléri az autópálya

• Fejletlen az innovációs lánc, a szellemi potenciál a gazdasági életben rossz hatásfokkal hasznosul • Debrecen népességmegtartó képessége nem megfelelő, jelentős a magasan képzett fiatal szakemberek elvándorlása a városból

• Megfelelő kapacitású a humán intézményellátottság és az ellátás • Elkerülő utak hiánya – nagy átmenő forgalmi terhelés színvonala is jónak mondható • A szennyvízcsatorna-hálózat a város döntő részén kiépített, a • A város belső tehermentesítő- és körúthálózatának nem megfelelő kiépítettsége, összefüggő kerékpárút-hálózat hiánya folyamatban lévő ISPA-program keretében jelentős fejlesztések valósulnak meg

• Autóbusz-pályaudvar kedvezőtlen elhelyezkedése

• A környezet terhelése mérsékelt, Debrecen országosan a kevésbé • A lakótelepi lakások magas aránya a város lakásállományán belül szennyezett városok közé tartozik • A közösségi terek aránya jóval alacsonyabb a hasonló méretű európai városokhoz viszonyítva

Lehetőségek • Bővülnek a város számára elérhető pályázati lehetőségek

Veszélyek • Nem indul meg a területi különbségek kiegyenlítődése, a régió gazdasági helyzete tovább romlik • Debrecen régióközpontként tovább erősítheti pozícióját a térségben, új regionális szerepköröket vonzhat magához • A szomszédos romániai területek olcsóbb munkaerőt kínálva jelentős külföldi tőkét vonhatnak el a Debrecen központú • Intenzívebb együttműködés van kibontakozóban az Északtérségtől alföldi régió nagyvárosai között

• Határon átnyúló együttműködések előnyeinek intenzívebb • Fokozódhat a régión belüli verseny a különböző beruházások megszerzése érdekében kiaknázása • A külföldi működő tőke érdeklődése növekszik a térség iránt, • Újabb külföldi működő tőke beruházások hiányában az ipar szerkezeti átalakulása megtorpan további modern ipari ágazatok települnek be a városba • Külföldi tőke bevonásával jelentősen emelkedhet a helyi • Tovább romlik a szállásférőhelyek kihasználtsági foka (különös tekintettel a külföldi vendégszámra) tudásbázis hasznosulása a gyakorlatban • Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan növekedhet a • A város vándorlási egyenlege hosszú távon negatív lesz • Folytatódik a magasan képzett szakemberek elvándorlása a városból • Egyetemi, tudományos és gazdasági központ jellege Debrecent • A városban felhalmozódott szellemi tőke továbbra sem konferenciaturisztikai központtá fejlesztheti hasznosul magas arányban a térség gazdasági életében • A város népességszáma migrációs nyereséggel stabilizálódik • A várost érintő közúthálózat rekonstrukciója késik • A közlekedési kapcsolatok javulása hozzájárul a logisztikai lakosság fogyasztása

funkciók erősödéséhez, kapuvárosi szerepkörének betöltéséhez

• Az elkerülő út teljes kiépítése késik, az átmenő forgalom által tovább fokozódik a város környezeti terhelése

• A lakótelepi lakások magas aránya lakásállománya gyorsan leértékelődhet

miatt

a

város

• A társadalmi különbségek elmélyülése, egyes társadalmi csoportok elszegényedésének folytatódása



A STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÁSA, A CÉLPIRAMIS A fejlesztés kiindulópontját Debrecen jövőképe – víziója – jelenti, amely rögzíti a város pozitív jövőbeli állapotának legfontosabb jellemzőit. Debrecen jövőképét az alábbi mondat vázolja fel: A múlt értékeire támaszkodva a jövő kihívásainak megfelelve Debrecen az Észak-alföldi régió, valamint a határon túli térség kimagasló térszervező erejű regionális központjává, és nemzetközi jelentőségű tudás centrumává válik A jövőkép legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze: A múlt értékeire történő támaszkodva megfelelni a jövő kihívásainak A fejlesztés során természetesen támaszkodni kell Debrecen gazdasági, társadalmi, építészeti stb. emlékeire, értékeire, mindazon hagyományokra, amelyek a debreceni szellemiséget képviselik, és törekedni kell ezek minél teljesebb formában történő megőrzésére. A megőrzés ugyanakkor nem jelent egyoldalú konzerválást, szükséges egy egészséges egyensúly megtalálása: a felmerült új igényeknek megfelelően bizonyos változásokat végre kell hajtani annak érdekében, hogy a város képes legyen megfelelni a XXI. század elvárásainak.

A város térszervező erejének növelése Az elmúlt időszakban Debrecenben több olyan fejlesztés (például Fellebbviteli Főügyészség, Ítélőtábla, Kölcsey Központ) is lezajlott, amelyek a város regionális szerepkörének bővülését eredményezték. A további fejlődés érdekében ugyanakkor jelentős fejlesztésekre van szükség, amely magában foglalja város megközelíthetőségének javítását és újabb regionális hatáskörű intézmények kialakítását.

Nemzetközi jelentőségű tudásközpont kialakítása Debrecen egyik legfontosabb erősségének a Debreceni Egyetem tekinthető, amely a K+F tevékenység területén több szempontból a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem után a második helyet foglalja el. Az eddigiek során ugyanakkor jelentős problémát okozott az a tény, hogy az egyetemen felhalmozódott szellemi kapacitás gyakorlati életben történő hasznosítása rendkívül alacsony volt, alig alakult ki erős kapcsolat az egyetem és a vállalati kör között. A 2007-2013 közötti időszak egyik legfontosabb feladatának ezen hiányosság megszüntetése és a keletkezett innovációk munkahelyteremtő hatásához szükséges feltételek megteremtése tekinthető.

A jövőképre és a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításaira támaszkodva került meghatározásra a fejlesztés alapcélja, a misszió: A város földrajzi elhelyezkedésre, valamint jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodó magyarországi és nemzetközi szinten is versenyképes gazdaság, amely az értékek megőrzésével és fenntartható használatával hosszú távon biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára.



A célpiramis összefoglaló bemutatása Jövőkép

Misszió

Stratégiai célok

Fejlesztési prioritások


A város földrajzi elhelyezkedésére , valamint jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erõforrásaira támaszkodó, magyarországi és nemzetközi szinten is versenyképes gazdaság, amely az értékek megõrzésével és fenntartható használatával hosszú távon biztosítja a minõségi élet feltételeit az itt élõk számára

A város (inter)regionális központi szerepének erősítése

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése

Nemzetközileg versenyképes gazdaság kiépítése

A lakosság számára a magasabb színvonalú élet feltételeinek a megteremtése

Humán erőforrás fejlesztés

A műszaki infrastruktúra fejlesztése


Az intézményhálózat fejlesztése

A jövőképben és misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél, és ezeken belül több specifikus cél került kijelölésre: a., A város (inter)regionális központi szerepkörének erősítése Debrecen, mint az ország második legnagyobb városa több területen is az Északalföldi régió központjának számít, bizonyos funkciók vonatkozásában ugyanakkor befolyása kiterjed a határon túl elhelyezkedő térségekre is. Ezen kedvező helyzet fenntartása ugyanakkor elképzelhetetlen a meglévő adottságok tökéletesítése, illetve új beruházások megvalósítása nélkül. A stratégiai cél megvalósítását az alábbi specifikus célok segítik elő: - A város magasabb színvonalú bekapcsolása a nemzetközi és országos közlekedési hálózatokba - Regionális logisztikai fejlesztések - Regionális központi beruházások - Az (inter)regionális kapcsolatok erősítése b., Nemzetközileg versenyképes gazdaság kiépítése Debrecen – mint az ország második legnagyobb városa – fejlesztése során természetesen arra kell törekedni, hogy a beruházások eredményeként a város ne csak Magyarországon belül javítsa a pozícióját, hanem európai, illetve bizonyos területeken világméretekben is ismertté és elismertté váljon a neve, kerüljön fel az emberek (gazdasági élet szereplői, turisták) fejében meglévő térképre. A város adottságai és mérete ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy ez a kiválóság ne csak egy ágazatra/szektorra korlátozódjon, hanem egy több lábon álló fejlődés bontakozzon ki, mivel csak ez jelent 100%-os garanciát egy biztos alapokon álló növekedésre. A stratégiai cél megvalósítását az alábbi specifikus célok segítik elő: - A gyakorlati életben hasznosítható K+F eredmények megszületésének támogatása - A gazdaság versenyképességének támogatása - A város turisztikai adottságainak javítása és bővítése c., A lakosság számára a magasabb színvonalú élet feltételeinek megteremtése A fejlesztések során természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a debreceni lakosok igényeit és elvárásait sem, és törekedni kell az őket kiszolgáló természeti, társadalmi és épített környezet megőrzésére, fejlesztésére, amely több szempontból is pozitívan befolyásolja a város sorsát. Egyrészt a debreceni polgárok is sokkal nagyobb mértékben érzik magukénak a várost, és elégedettségük a további fejlődés alapjait teremti meg. Másrészt a fejlesztések révén a Debrecenbe látogató turisták a kifejezetten az ő érdekükben végrehajtott beruházások mellett további élményekkel gazdagodhatnak, és ez jelentős bevételt eredményezhet. Harmadrészt a stratégiai cél sikeres megvalósítása Debrecent a potenciális befektetők számára még vonzóbbá teheti, és így növelheti a városban élők életszínvonalát. A stratégiai cél megvalósítását az alábbi specifikus célok segítik elő: - A természeti környezet védelme - Az egészségügyi és szociális ellátás infrastrukturális feltételeinek fejlesztése - Városrész-rehabilitáció - A város közlekedési rendszerének fejlesztése - A város informatikai rendszerének kialakítása - A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása - A közösségi térhálózat teljessé tétele



A FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK A korábbiakban vázolt stratégiai célok elérése érdekében, a helyzetfeltárásra és a SWOT-elemzésre támaszkodva öt fejlesztési prioritás került kijelölésre: I. prioritás – A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése A szükséglet bemutatása Napjainkban az egyes települések versenyképességét nagymértékben befolyásolja megközelíthetőségük, és a fejlődés hátterének biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges Debrecen ilyen jellegű adottságainak fejlesztése. Az elmúlt években lezajlott beruházásoknak köszönhetően napjainkban Debrecenben csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre zöldmezős beruházásra alkalmas ipari ingatlan. A város által kínált adottságok, valamint az egyetemi tudásközpontokban keletkezett eredmények gyakorlati alkalmazása ugyanakkor új vállalatok betelepülését, valamint a már jelenlévő cégek tevékenységének bővülését vonja maga után, és ez szükségessé teszi a beruházásra alkalmas ingatlanok kialakítását, közművekkel történő ellátását. Emellett a város adottságai, a különböző közlekedési módok találkozása jelentős lehetőséget teremt a logisztika fejlesztése számára, ez azonban megköveteli a központok által kínált szolgáltatások színvonalának az emelését. Napjainkban Debrecen a közigazgatás egyre több területén válik az egész Északalföldi régiót irányító hivatalok központjává, és ez a folyamat elindult a gazdasági élet egyes ágazataiban is. A folyamat felgyorsítása és visszafordíthatatlanná tétele ugyanakkor további beruházásokat tesz szükségessé. A Debreceni Egyetem az ország egyik legfontosabb szellemi-tudományos bázisa, és a felsőoktatási intézmények között a K-F tevékenységek területén több mutató alapján a második-harmadik helyet foglalja el. A város másik jelentős tudományos intézete a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (ATOMKI), az egész világot behálózó szakmai partneri kapcsolattal rendelkezik. A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Unió egyik legfontosabb célja Európa helyzetének erősítése a K+F területén, olyan tudományos eredmények feltalálása, amelyek a gyakorlati életben is jól hasznosíthatóak. A két debreceni intézmény a humán erőforrások tekintetében alapvetően képes megfelelni ennek az elvárásnak, a szükséges kritikus tömeg elérése ugyanakkor további infrastrukturális beruházásokat igényel. Debrecen gyógyhatású termálvize, történeti-kulturális adottságai nemzetközi vonzerőt képviselő turisztikai termékek kialakítását teszik lehetővé, mert egy alapvető emberi motiváció, a gyógyulni vágyás illetve az ezredforduló társadalmi folyamatai, aktuális érdeklődési irányai közül a vallási-egyházi hagyományok, események, rendezvények iránti érdeklődést elégítik ki. A gyógyturizmus komplex fejlesztése egyben egy fontos természeti erőforrásunk hatékony hasznosítását, és az egész éves turisztikai idény megteremtését segítheti elő. Napjainkban ugyanakkor maga a gyógyvíz egyre kisebb mértékben elégíti ki a turisták igényeit, és szükség van az ahhoz kapcsolódó orvosi-gyógyászati szolgáltatások kiépítésre is. Az örökségi turizmus a turisztikai fejlesztések új iránya, felhasználja nemcsak egy település épített környezetét, de a szellemi kultúra, a hagyományok által alkotott örökségét is. Ez mindenképpen új programok fejlesztését, kialakítását igényli. A személyes jellegű tudományos, politikai stb. kapcsolatok kialakulása igazi színtereinek a telekommunikáció korában is a kongresszusok és konferenciák számítanak. A Debreceni Egyetem a maga szellemi potenciáljával fontos szerepet játszhat nem csak



Magyarország, hanem a közép-európai térség tudományos életében, és ez a tény a nemzetközi érdeklődők számára lehet vonzó tényező. A városban felépült kulturális és kongresszusi funkciókat betöltő Kölcsey Központ új lehetőségeket nyithat e téren nemzetközi konferenciák megrendezésével. A városi lakosság, valamint a nagyobb területi vonzással rendelkező sportrendezvények kiszolgálására elengedhetetlen a meglévő létesítmények bővítése, valamint további stadion (ok), és elsősorban az utánpótlás és az egyetem érdekeit szolgáló sportcsarnok (ok) építése, amelyek sportesemények megrendezésével nemzetközi, regionális és helyi vonzással rendelkezhetnek. Mivel a legnagyobb bevételre előbbi esetén lehet szert tenni, a külföldi sportolókat is vonzó eseményeket kell előtérbe helyezni. A modern társadalomban egyre inkább felértékelődött az egészséges környezet, életmód szerepe, az élmények iránti vágy, az ismeretszerzés és a testmozgás igénye. Ennek szerves része a tiszta környezet fokozott igénye, mellyel a turisták maguk is környezetkímélő viselkedésre törekednek. A város környékén található természetközeli területek a turizmus ezen ágában kínálatot nyújthat az új kihívásoknak. Ennek keretében elsősorban az Erdőspuszták területén lévő adottságok hasznosítására kell különösen nagy hangsúlyt fektetni. A prioritás potenciális célcsoportjai Debrecen megközelíthetőségének javulása mind a városban élő aktuális, mind pedig a városon kívül található potenciális célcsoportok számára nagy jelentőségű. A helyi vállalatok esetében például alapvető fontosságú, hogy termékeiket sokkal gyorsabban és biztonságosabban tudják eljuttatni a potenciális piacokra, és ez nagymértékben növeli a versenyképességüket. A turisták számára egyre fontosabbá válik az adott terület repülőgéppel történő megközelíthetősége, és Debrecen ezen a téren is jó adottságokkal rendelkezik. A város által felkínált ipari park-hálózat bővítése egyrészt a várost, mint potenciális befektetési célterületet vizsgáló vállalatok számára fontos, akik napjainkban egyre inkább alapvető elvárásként fogalmazzák meg a szükséges vonalas infrastruktúra közelségét és korlátlan használatát. Másrészt a potenciális célcsoportok körébe sorolhatóak a város területén, lakóépületek közé szorulva működő vállalkozások, akiknek a további bővülése komoly akadályokba, esetenként jogszabályi korlátokba is ütközik. A regionális gazdaságfejlesztési objektumok kialakításából döntő mértékben a városban működő kis- és középvállalkozások profitálhatnak, akik a beruházás után már megfelelő körülmények között tudják fogadni üzletfeleiket, és igénybe tudják venni a különböző szolgáltatásokat. A kiállítás- és vásárközpont felépítése eredményeként mind a debreceni, mind pedig a város határain kívülről érkező kiállítók megfelelő feltételek között tudják bemutatni a termékeiket, és ez forgalmuk bővülését eredményezi. A tudásközpontok által felfedezett innovációk használói között megtalálhatóak mind debreceni, mind régiós, mind pedig távolabb működő cégek, akiknek a tevékenysége hatékonyabbá válik, és lehetőségük nyílik az általuk foglalkoztatott munkaerő létszámának a növelésére is. A turizmus szempontjából a nyugat-európai 40 év feletti korosztály az egészségturizmus első számú célcsoportja, és ez a leginkább fizetőképes vendégkör. Elsősorban német és skandináv turistákat jelent. Ezen célcsoport megnyerését termálvizeink gyógyászati értékei, a magas színvonalú szakmai tudás, és a termálvízre alapozott fitnessszolgáltatások biztosítják. A hazai szakmai és tudományos szervezetek, a hazai és nemzetközi multinacionális vállalatok rendezvényei elsősorban az ország keleti részéből vonzzák az üzletembereket, így ők tekinthetőek a rendezvényturizmus fő célcsoportjának. Debrecen kulturális értékei, múzeumai, műemlékei az iskoláskorúak számára jelentik a vonzerőt. Az iskolások kirándulásai szempontjából fontos célpontot jelentenek az állatkertek,



vidámparkok, élményparkok. A kulturális rendezvények látogatói pedig döntő mértékben családosokat, vagy munkahelyi csoportos látogatókat jelent. Viszonylag kicsiny fizetőképes kereslettel jellemezhető, döntően fizetővendég, illetve egyéb kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő célcsoportot jelent. A sportesemények területiségüknél fogva rendelkezhetnek nemzetközi, regionális és helyi vonzással. Mivel a legnagyobb bevételre előbbi esetén lehet szert tenni, a külföldi sportolókat is vonzó eseményeket kell előtérbe helyezni. Leginkább a gyermek, ifjúsági és felnőtt élsportolók számára jelentenek ezek a versenyek vonzerőt. A belföldi turisták számára évtizedeken keresztül Debrecen is a szakszervezeti beutaltak legfontosabb célállomásának számítottak. A kilencvenes években a belföldi turisták részaránya alaposan megcsappant, ennek ellensúlyozására elsősorban az egészség- és a kulturális-, vallási és örökségi valamint a sportturizmus esetében pozícionálhatóak célcsoportként. A helyi lakosság idegenforgalmáról nem szoktunk beszélni. Mégis úgy véljük feltétlenül figyelembe kell venni a helyi lakosság egészségturisztikai, kulturális és sport szükségleteit is, amely a rekreációs igény jelentős hányadát alkothatja. Emiatt a város környéki területek turisztikai jellegű fejlesztéseinél egyértelműen ezt a csoportot kell célcsoportnak tekinteni. A prioritás előnyei - jelentős mértékben javul a város elérhetősége, és ez Debrecen általános versenyképességét is növeli - növekszik Debrecen gazdasági térszervező ereje - magas szakképzettséget igénylő, magas hozzáadott értéket előállító ágazatok telepednek le Debrecenben, és ez a magasabb fizetésű rétegek vonzásával jár együtt - a turizmusban résztvevők legtöbbször fiatalok, akik hosszútávon jelenthetnek fizetőképes keresletet - a kijelölt turisztikai ágak (sport, egészség) nem kifejezetten szezonális jellegűek, meg lehet találni az őszi és a téli időszak megfelelő programjait is - jelentős külföldi fizetőképes keresletet lehet a térségbe vonzani - a nemzetközi rendezvények tovább javítják a város hírnevét - a helyi jelentőségű turizmus fejlesztésével a lakosság életkörülményei is javulnak A prioritás keretében tervezett intézkedések: - A város nemzetközi és országos megközelíthetőségének javítása - A gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúra-fejlesztés - Regionális gazdaságfejlesztési objektumok kifejlesztése - Egyetemi tudásközpontok kialakítása és fejlesztése - Az egészségturizmus fejlesztése - A kulturális, vallási- és örökségturizmus fejlesztése - A hivatásturizmus fejlesztése - A sportturizmus fejlesztése - Az Erdőspuszták idegenforgalmi kihasználtságának javítása Monitoring mutatók - Output indikátorok: - a repülőtéren egyes objektumainak állapota - a megépített autópálya és 2x2 sávos út hossza - a megépített és korszerűsített vasútvonalak hossza - a megfelelő infrastruktúrával kiépített ipari és logisztikai területek nagysága



- a regionális gazdaságfejlesztési objektumok nagysága - a K+F jellegű kiadások nagysága - rendezvények száma - megépült, korszerűsített létesítmények száma - megfelelő képzettséggel rendelkezők száma - Eredmény indikátorok: - a repülőtér forgalma - Debrecen közúti és vasút megközelíthetősége - az újonnan betelepülő és tevékenységüket bővítő cégek száma - a városban megszervezett különböző jellegű rendezvények száma - a K+F területen dolgozók száma - a városba érkező vendégek száma - létesítmények színvonala - a marketing-kommunikációs eszközökkel elért célközönség, - a városra vonatkozó pozitív információk száma a médiákban, - Hatásindikátorok: - a foglalkoztatottság mértéke - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap - a külföldi idegenforgalom fellendülése - Debrecen imázsképének javulása A közreműködő szervezetek Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, a Debreceni Vagyonkezelő Rt tagvállalatai, Nemzeti Autópálya Zrt., Magyar Közút Kht. Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága, MÁV Zrt., Debreceni Egyetem, MTA Atommagkutató Intézete, DELOG Kft., Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a városban működő kiállítás- és vásárszervezéssel foglalkozó cégek, a tudásközpontok működésében szerepet vállaló vállalkozások, Magyar Turizmus Rt. Észak-Alföldi Regionális Turisztikai Marketing Igazgatóság, Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Tourinform irodák, a városmarketing területén dolgozó szakemberek, szállodák, a műemlékvédelemmel és rendezvényszervezéssel foglalkozó állami és magánszervezetek, egyházi szervezetek, személyek, sportlétesítmények fenntartói, a város sportegyesületei, gyógy- és termálturizmus egyesületek, fürdőkkel gazdasági társaságok, éttermek, kávéházak fenntartói, üzemeltetői.



II. prioritás – A műszaki infrastruktúra fejlesztése A szükséglet bemutatása A 2007-2013 közötti időszakban lebonyolódó fejlesztések eredményeként fokozódni fog Debrecen régióközponti szerepe, és ez a városba irányuló személy- és teherforgalom növekedését vonja maga után. Hasonló hatást vált ki a központi belterületről, illetve magából a városból történő kiköltözés, amely az ingázás nagyságának az emelkedését okozza. A gépkocsiforgalom növekedése mind nagyobb terhet ró a város úthálózatára, valamint egyre nagyobb mértékű környezetszennyezést is okoz. A felmerült problémák kezelése különböző módon lehetséges, a potenciális megoldási lehetőségek szempontjából ugyanakkor Debrecen igen kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik. Egyrészt a tömegközlekedés napjainkban egyre kisebb mértékben képes minőségi szolgáltatást biztosítani az utazóközönség számára. A hiányosságok között lehet megemlíteni többek között az átszállás időigényességét, a tömegközlekedési eszközök nem megfelelő színvonalát, a meglévő eszközök egy részének környezetszennyezését és energiapazarló működését, valamint a járatszervezés és az igények közötti inkonzisztenciát. Másrészt a növekvő gépjárműforgalom zavartalan levezetésére a jelenlegi közúthálózat sem vonalvezetésében, sem pedig minőségében nem alkalmas. További problémát jelent, hogy Debrecen legfontosabb igazgatási, kereskedelmi és kulturális intézményeinek jelentős része a belvárosban helyezkedik el, és a megnövekedett forgalommal a városrész parkolóhely-kínálata egyre kevésbé képes megbirkózni. Harmadrészt a Debrecen természeti adottságait és demográfiai viszonyait tekintve jelentős lehetőségekkel rendelkező kerékpáros közlekedés infrastrukturális hátterének alacsony fejlettségi színvonala a további fejlődés gátját jelenti. Napjainkban a lakosság és a gazdasági élet szereplőinek sikerét és elégedettségét igen nagymértékben befolyásolja az információkhoz való gyors és olcsó hozzájutás, amelynek az egyik legfontosabb forrását az INTERNET jelenti. Emellett napjaink fontos tendenciája a közigazgatási szervek ügyfélforgalmának növekedése, amely egyrészt igen jelentős közvetlen leterheltséget jelent az érintett alkalmazottak számára, másrészt – közvetett módon – a város közlekedését is növeli, ezekre a problémákra ugyanakkor az INTERNET használati körének bővítése megnyugtató megoldást hozhat. A prioritás potenciális célcsoportjai A prioritás egyik legfontosabb célcsoportját a város lakossága alkotja. A prioritás keretében tervezett intézkedések egyrészt meggyorsítják, megkönnyítik és komfortosabbá teszik az egyes városrészek közötti közlekedést, másrészt a jelenlegi nagy forgalmat lebonyolító közlekedési tengelyek mellett élők a beruházások eredményeként a jelenleginél kisebb mértékű környezetszennyezést lesznek kénytelen elszenvedni. Harmadrészt a város lakosságának igen jelentős részét alkotják a kerékpározást kedvelő csoportok, amelyek a fejlesztések következtében nem csak kikapcsolódásként, hanem a munkába járáshoz és bevásárláshoz is kerékpárjukat fogják használni. Az INTERNET használati körének növelése esetében az elektronikus hálózatot már használók mellett igen fontos célcsoportot alkotnak azon rétegek, akik már rendelkeznek a megfelelő számítógépes háttérrel, ugyanakkor különböző okok miatt eddig nem volt lehetőségük az INTERNET bevezetésére. Ebben az esetben speciális célcsoportot jelentenek azon társadalmi csoportok, akik valamilyen fogyatékosságuk miatt döntő mértékben csak ilyen módon tudnak a külvilággal érintkezni. A városon kívüli célcsoportok közül a legfontosabbnak a Debrecenbe ingázók tekinthetőek, mivel a fejlesztések eredményeként könnyebbé és gyorsabbá válik a



megyeszékhely irányába történő közlekedésük. Emellett az ő esetükben is lehetőség kínálkozik a magasabb színvonalú járóbeteg-ellátás igénybevételére. A prioritás előnyei - Debrecen megközelíthetőségének javulása - a városon belüli közlekedés feltételeinek javulása - a város környezetszennyezésének csökkenése - a különböző közigazgatási hivatalok ügyfélforgalmának és így terheltségének csökkenése A prioritás keretében tervezett intézkedések: - A városba vezető utak áteresztőképességének javítása - A tömegközlekedés fejlesztése - A városi közlekedésben meghatározó utak kialakítása és felújítása, a parkolóhely-kínálat bővítése - A kerékpárút-hálózat kialakítása - A város informatikai rendszerének fejlesztése Monitoring mutatók - Output indikátorok: - a megépített, felújított és kibővített útszakaszok és kerékpárutak hossza - a kialakításra kerülő új tömegközlekedési központ nagysága - a megépített villamos-vonalak hossza - a beszerzett új környezetbarát és energia-hatékony villamosok és trolibuszok száma - a kialakított új parkolóhelyek száma - a kialakított kerékpártárolók száma - a kiépített elektronikus hálózat hossza - a kiépített INTERNET-csatlakozási pontok száma - az igénybe vehető elektronikus szolgáltatások száma - Eredmény indikátorok: - a város megközelíthetősége - a közlekedési balesetek száma - az egyes közlekedési eszközök közötti átszállási idő hossza - a közlekedéssel eltöltött idő nagysága - a belváros közlekedési terheltsége - a kerékpárt használók száma - a környezetszennyezés mértéke - az INTERNET-et használók száma - a különböző közigazgatási szervek közvetlen forgalma, a náluk megforduló ügyfelek száma - Hatásindikátorok: - a város lakosságának a komfortérzete A közreműködő szervezetek Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Magyar Közút Kht. Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága, Debreceni Közlekedési Vállalat Zrt. Hajdú Volán ZRt., MÁV Zrt., A városban működő közigazgatási szervezetek, Debreceni Egyetem, a parkolóházak építésében/működtetésében érdekelt vállalkozók, a kerékpáros közlekedés elterjesztésért tevékenykedő civil szervezetek



III. prioritás – A természeti és épített környezet fejlesztése és védelme A szükséglet bemutatása Debrecen város növekedése és fejlődése következtében a város környékén található tájalkotó elemek erős degradációnak indultak. Nem történt meg ezeknek a területeknek a lakosság egészségi állapotának javítását és a természetközeli állapot megőrzését szolgáló rehabilitációja. Ez számtalan környezeti problémához vezet(het), melynek kivédése a város elsődleges célja kell legyen. A várost északról határoló Nagyerdő faállománya vízutánpótlásának biztosítása, valamint az itt található vízfolyások rendbetétele fontos feladat, ennek keretében a vízutánpótlás megoldása kiemelt jelentőségű. A város lakossága által legintenzívebben használt Nagyerdei Parkerdő területének integrálása a jóléti erdők rendszerébe, a cserjeszint és gyepszint rendszeres karbantartása, dísznövények és virágok telepítése, gondozása és őrzése a lakosság életminőségét javítja, illetve turisztikai szempontból is nagy jelentőséggel bír. Debrecen városközpontjának meg kell kapnia azokat a funkcionális-építészeti elemeket, melyek segítségével kifejezhetők egy valódi regionális központ szerepkörei. Azokat a beruházásokat, műszaki és komplex táj-területrendezési beruházásokat, melyekkel beilleszkedik a városközpont korábbi fejlesztései által kijelölt vonulatba, ugyanakkor kifejezik a város hagyományait, lehetséges jövőjét oly módon, hogy a város és a régió minden lakója számára jelentőssé váljon. A városközpont funkcionális szerepkörét le kell tisztítani, ugyanakkor az itt élők számára biztosítani kell a megfelelő életfeltételeket. A lakótelepek építése az 1970-es és 1980-as évtizedben a lakásgondok rövid távú megoldását jelentette. Debrecen városában több periódusban és városrészben kerültek kialakításra ezek a típusú lakóterületek. A városközpont közelében felépített lakótelepek műszaki-esztétikai-társadalmi állapota szoros összefüggésbe van a városközpont funkcióinak kihasználhatóságával. A lakótelepi házak építészetileg a város hosszú távú képének részét fogják képezni, hiszen még több évtizedig biztonságosan lakhatók maradnak. Probléma ugyanakkor az építmények műszaki-gépészeti állapota, mely nagyban kihat a benne élők életminőségére. Harmadrészt meg kell találni a lakótelepek esztétikai javításának és funkcionális gazdagításának lehetőségeit. A városközpont és a lakótelepek között elhelyezkedő területek az elmúlt évtizedekben sajnos nagyon kevés figyelmet kaptak, ráadásul a nagyobb építkezések egy része is ezek rovására történt. Ezek következtében ezek az egykor a központ körül elhelyezkedő területek feldarabolódtak, egymástól elszigetelődtek. A későbbiek során ezért fokozottan kell arra törekedni, hogy a tervezett közlekedési indíttatású, városszerkezeti átalakítások ne okozzanak negatív irányú változásokat. Ezek a területek számos építészeti örökséget hordoznak, melyek a város saját örökségét kell hogy képezzék. Ilyen városnegyedek, utcák helyi védelembe helyezése nem halogatható. Ezzel megóvhatók lesznek azok a városképi elemek, melyek a város ezen térségeiben hagyományosan mérvadóak. A rendszerváltozás utáni kényszerűen gyors gazdasági struktúraváltás miatt jelentős számban fordulnak elő barnamezős területek. Nem használt laktanyák, régi katonai objektumok, kisebb-nagyobb felhagyott ipartelepek. Ezekre a területekre jellemző a termelő infrastruktúra hálózatok megléte, valamint az újrahasznosítható épületállomány. A területek jelentős gazdasági értékkel bírnak a település számára, amennyiben lehetővé válna újrahasznosításuk. Ezeknek a területeknek a rehabilitációja nagymértékben hozzájárul funkcióváltásukhoz és hasznosításához. A jelenlegi gazdasági környezetben ezek nagyon fontos vonzóerőt jelenthetnek a belső tőke mobilizációjában, a külföldi tőke vonzásában, így új munkahelyek teremtésében. Mivel a területek egy része lakóövezetek közelében találhatók,



az ott élők életkörülményeinek javítása is szükségessé teszi a barnamezős területek újrahasznosítását. Igyekezni kell olyan megoldások megtalálására, amelyek az eredetihez hasonló funkciót tudnak, minél kevesebb előzetes átalakítással megvalósítani a lakosság zavarása nélkül. A város jövőben megvalósuló, az elérhetőséget javító intézkedései (repülőtér, autópálya-csatlakozás) csak akkor hozzák meg a megfelelő gazdaságélénkítési hatást, ha a város képes lesz piacképes termékeket kínálni a befektetőknek. Szükséges ugyanakkor a város testébe ékelődő barnamezős területek feltárása az élhetőbb környezet megteremtéséért is. A prioritás potenciális célcsoportjai A prioritás elsődleges célcsoportja a helyben lakó lakosság, amelyek közvetlenül élvezhetik a javuló természeti és épített környezet hatásait. Másrészt ez a lakosság alkotja azokat a civil szervezeteket, egyesületeket, amelyek mind a természeti környezet védelmében, mind az épített környezet elemeinek korszerűsítésében szerepet kaphatnak. Ezen kívül a környezeti elemek állapotának javulása szempontjából a városba látogató turisták is kiemelt célcsoportnak tekinthetőek. A helyi lakosságon belüli következő – igaz igen speciális – célcsoportot alkotják a különböző fogyatékossággal élők (például mozgáskorlátozottak, vakok és gyengénlátók), akiknek a napi mozgása, a közterületek és intézmények megközelíthetősége igen komoly akadályokba ütközik. Mellettük a városban működő vállalkozások, külső befektetők, a város érintett szervei (környezetvédelem, ingatlankezelés, építőipar) tartoznak a célcsoportok közé, amelyek tevékenységének segítésével, munkájuk hatékonyabbá tételével a lakosság számára a magasabb színvonalú élet feltételeinek a megteremtését érik el az intézkedések. A prioritás előnyei - a helyi élet és gazdaság feltételeit egyaránt javítja - fenntartható és nevelő jellegű, alkalmazkodik a posztmodern világ elveihez - egyaránt megújítja a város belső területeit és az iparosított technológiájú lakótelepeit A prioritás keretében tervezett intézkedések: - A város határában a természeti területek ökológiai hálózatának a kialakítása - A belterületi zöldterületek rendszerré fejlesztése - A Nagyerdő kiemelt kezelése - A városközpont rehabilitációja - A városközpontot övező belvárosi területek megóvása és felújítása - Az iparosított technológiával épült lakótelepek felújítása - Barnamezős ipartelepek rehabilitációja - A közterületek és intézmények elérhetőségének javítása a fogyatékkal élők számára A prioritás megvalósításához szükséges feltételek - megfelelő látásmódú emberek - megfelelő színvonalú szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás megléte - igényes és eredményes környezetvédelmi marketing és felvilágosító munka - fizetőképes kereslet a rehabilitált területekre, illetve az azokon kínált termékekre Monitoring mutatók - Output indikátorok: - rehabilitált vízfolyások hossza és kialakított vízfelület nagysága - rehabilitált terület nagysága - zöldterületek nagyságának növekedése



- ültetett fák, növények száma - a felújított épületek száma - kiépített és rehabilitált járdák és terek nagysága - létrehozott parkolóhelyek száma - felújított lakótelepi lakások alapterülete - a létrehozott szelektív hulladékgyűjtő rendszerek kiterjedése - beépített energiatakarékos technológiák száma - létrehozott helyileg védett objektumok száma - kármentesített területek mérete, szennyeződésektől megtisztított talaj mennyisége - lebontott használaton kívüli épületek száma/nagysága, lefektetett/felújított új kommunális hálózatok hossza - a mozgáskorlátozottak számára kialakított rámpák és tömegközlekedési eszközök száma - a vakok és gyengénlátók városon belüli közlekedését segítő eszközök száma - Eredmény indikátorok: - honos fajos elterjedési területének növekedése - szennyezőanyagok koncentrációjának csökkenése a városban - invázív fajok területének csökkenése - eltűnt invázív fajok száma - a felújított épületekben élők száma - a turisztikai kapacitás növekedése a városközpontban - a megtakarított energia mennyisége - a lakótelepi lakások értékének növekedése - a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége - a hazai és külföldi befektetők száma, az általuk befektetett tőke - a funkciót váltó újrahasznosított területek nagysága - a mozgáskorlátozottak számára elérhető intézmények száma - a vakok és gyengénlátók által biztonsággal használható útszakaszok hossza - Hatásindikátorok: - lakosság elégedettségének növelése - tisztább levegő - a lakosság egészségi és pszichés állapotának javulása - a lakosság egészségügyi helyzetének javulása - biológiai diverzitás növekedése - javuló városklíma, javuló városkép - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - a kül- és belföldi idegenforgalom fellendülése - a város lakosságának növekedése - a fogyatékkal élő lakosság komfortérzete A közreműködő szervezetek Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat, a természetvédelemmel foglakozó gazdasági és civil szervezetek, Hortobágyi Nemzeti Park, a városban működő vállalkozások, építőipari vállalkozások, AKSD Kft., NYÍRERDŐ, a fogyatékkal élők szervezetei



IV. prioritás – Humán erőforrás fejlesztés A szükséglet bemutatása A gazdasági szerkezetváltás, a tudás alapú társadalom teremtette igények folyamatos megújulásra késztetik a humánszféra szereplőit. Az emberi erőforrások fejlesztése (a munkaerő képzettségének gazdasági igényekhez igazítása, a hátrányos helyzetű csoportok problémáinak kezelése) a város, a régió versenyképességének egyik alappillére. A fejlesztéshez kötődő feladatok kettős természetűek.

A fejlesztési elképzelések egy része alapvetően a gyengeségek leküzdését célozza. Az intézkedések létező hátrányok felszámolását próbálják elérni. Lépéseket terveznek annak érdekében, hogy a város felzárkózását, nemzetközi versenyképességének növekedését minél kevésbé korlátozza tudás- és ismerethiány, alkalmazkodási nehézség. Ezért a programok egy része az emberek minél szélesebb körének képzését, továbbképzését, a versenyképes tudás és a munkaerőpiacra való sikeres beilleszkedéshez szükséges készségek fejlesztését szolgálja. Mindezek következményeként számos védekező/felzárkóztató elem jelenik meg az oktatás vonatkozásában. Az iskolarendszer hiányainak leküzdése, hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, iskolázottsági szint emelése. Örökölt, sok esetben évtizedes lemaradást kell pótolni ezen a területen is, érthető, hogy forrásokat kell koncentrálni ide is. A tervezési periódus feladatainak emberi erőforrásokra vonatkozó másik csoportját a meglévő adottságok továbbfejlesztése, a város versenyképességét javító beavatkozások alkotják. A program építve a hagyományokra, a létező erősségekre a városban akkumulálódó humántőke felhasználásával tervezi a fejlődést. A város évszázados hagyományokkal, regionális (euroregionális) vonzáskörzettel rendelkező köz- és felsőoktatása alkalmas a tudásalapú társadalom igényeinek kielégítésére, húzó szerepet játszhat a fejlesztésekben. Regionális tudásközpont szerepkört tölt be a település oktatásának sokszínűsége, kapacitása és eredményessége révén a közép- és felsőfokú oktatásban. Kiemelkedően jó lehetőségeket rejt a széles spektrumú oktatási-kutatási feladatokat ellátó Debreceni Egyetem (az egyetemi tudásközpont kiépítése) és a város közötti kapcsolatok erősítése. A városban folyó szakképzés létező infrastruktúrája, sokszínűsége magában hordozza az eredményes átalakulás lehetőségét. A gyorsan változó gazdasági igényekhez igazodás az oktatás/képzés intézményrendszerének minden elemére hatással van. A korai fejlesztési feladatoktól (óvodai nevelés), az általános- és középiskolai képzés készség, képességfejlesztésén, a moduláris szerkezetű szakképzésen, gazdasági igényekhez alkalmazkodó szakmastruktúrájú felsőoktatásig minden oktatási szinten folyamatosan keletkeznek feladatok. Komplex kezelésük kereteit az élethosszig tanulás paradigmájával lehet kijelölni. Az egyén szándékainak, az egyéni kompetenciák fejlesztésének középpontba állításával, a graduális képzést követő át- és továbbképzések rendszerének kialakításával és a gazdasági élet szereplőivel történő intenzív kapcsolattartással megvalósítható a feladat. Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a Debreceni Egyetem nyújtotta lehetőségek. Az egyetem és a gazdasági szereplők között jelenleg nem él kellő hatékonysággal párbeszéd, ezért mindenképpen szükség van folyamatos partnerségen alapuló kapcsolatrendszer kialakítására és fenntartására. Napjainkban Debrecen oktatási intézményeiben növekvő számban jelennek meg a határontúli magyar fiatalok. Az anyanyelven történő közép- és felsőfokú tanulmányok lehetősége révén a város központi szerepköre euroregionális léptékűvé vált. A keleti országrészre általánosan jellemző módon Debrecen lakosságában is magas a hátrányos helyzetű polgárok száma. Az Európai Unióban magas szinten intézményesült a fogyatékos és a hátrányos helyzetű csoportok gondjainak kezelése, elvárás nálunk is, hogy



ezen a társadalmi csoportoknak életkörülményeinek javítását és esélyegyenlőségük problémáit kiemelten fontos feladatként kezelje a város. Ennek keretei között a csökkent munkaképességű munkavállalók, a fogyatékkal élők, a munkaerőpiacon hátrányban lévők, tanulásban elmaradók egyaránt támogatást kapnak hátrányaik leküzdésében. A segítség jellemzően a teljes értékű élet feltételeinek megteremtését, a zavarmentes társadalmi beilleszkedést célozza, eszközként a munkaerőpiacon pozíciók javítását használja a program. A prioritás potenciális célcsoportjai A prioritás legfontosabb célcsoportját a város közép- és felsőfokú oktatási intézményeiben tanuló diákok és hallgatók alkotják, akik a gyakorlati életben jobban hasznosítható tudásra szeretnének szert tenni. Fontos szerepet játszanak a határon túli magyar nemzetiségű fiatalok, akik az anyanyelven történő oktatás lehetőségeit keresik, és természetes célpontjuknak tekintik Debrecent. Az oktatás szempontjából a harmadik célcsoportot alkotják mindazon idősebb korúak, akik elavult ismereteiket szeretnék modernizálni, a gazdaság igényeivel összhangba hozni. A prioritáson belül megkülönböztetett figyelmet kapnak a hátrányos helyzetű csoportok: - csökkent munkaképességű munkavállalók. (fogyatékkal élők, orvosi rehabilitációt követő csökkent munkaképességű munkavállalók), akiknek az alkalmazásától a jogszabályi előírások ellenére idegenkedik a munkaadók jelentős része, - a roma etnikai kisebbség tagjai, akik döntő mértékben alacsony képzettségű, alulfizetett állásokat tudnak csak elfoglalni - hátrányos helyzetű tanulók, akik az óvodai neveléstől a közoktatás egészén át megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, - a munka világából kiszoruló társadalmi csoportok (pályakezdő munkanélküliek, idős korú munkavállalók, tartós munkanélküliek, migránsok). A prioritás előnyei - a város oktatási hírnevének és elismertségének növekedése - növekszik a város oktatási intézményeiben tanulók száma - a város gazdasága növekedésének kialakulnak a humán erőforrás feltételei - a hátrányos helyzetű csoportok magasabb színvonalú ellátása, a társadalomba történő integráltságuk növekedése A prioritás keretében tervezett intézkedések: - A határon átnyúló oktatási kapcsolatok kiszélesítése - A gazdaság igényeihez igazodó humán erőforrás-fejlesztés - A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása Monitoring mutatók - Output indikátorok: - a város oktatási intézményeiben tanuló nem magyar állampolgárok száma - a szakképzési reformba bekapcsolódó intézmények száma - a moduláris szerkezetű szakképző programok száma - az önkormányzat, az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők közreműködésével létrejött közös projektek száma - a speciális képzési és felzárkóztatási programokban részt vett gyerekek száma - a fogyatékkal élők számára szervezett tanfolyamok és képzések száma - a hátrányos helyzetűek továbbtanulását segítő ösztöndíjak száma - a pályakezdő munkanélküliek számának csökkenése



- Eredmény indikátorok: - a város oktatási intézményeiben tanulók száma - a közép- és felsőoktatás sokszínűsége - a debreceni felsőoktatási intézmények nemzetközi kapcsolatainak köre - az át- és továbbképzéseket sikeresen befejezettek száma - a fejlesztő programokban részt vett tanulók száma - a moduláris szerkezetű szakképző programokban szakmát szerzettek száma - a regisztrált munkanélküliek száma és aránya - a középfokú végzettséget vagy diplomát szerző romák száma és aránya - a hátrányos helyzetűek társadalmi elfogadottságát növelő rendezvények száma - az elhelyezkedett fogyatékkal élők száma és aránya - Hatásindikátorok: - szélesedő nemzetközi együttműködés - Debrecen külföldi elismertsége - a DE MsC és PhD képzéseinek elismertsége - a népesség iskolai végzettségének változása - a város tőkevonzó képességének javulása - a foglalkoztatottak aránya a fogyatékkal élők között - a roma munkanélküliek számának és arányának csökkenése - a szociális ellátásból kikerülők számának és arányának emelkedése A közreműködő szervezetek Debrecen megyei Jogú Város Önkormányzata, Debreceni Egyetem, Kárpátok Eurorégió, Hajdú-Bihar – Bihor Eurorégió, Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara, HajdúBihar megyei Munkaügyi Központ, a Regionális Képző és Átképző Központ, OKÉV, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Családsegítő Szolgálat, civil szervezetek, Egészségügyi és Szociális Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium,



V. prioritás – Az intézmény-hálózat fejlesztése A szükséglet bemutatása Debrecen az Észak-alföldi régió legnagyobb hagyományokkal rendelkező iskolavárosa, ami középiskoláival, felsőoktatási intézményeivel eddig is meghatározó szerepet játszott környezetének oktatási ellátásában. Debrecen körül történelmi hagyományokra visszatekintő kulturális régió létezik. A város az „Európa kulturális fővárosa” cím elnyerésére benyújtott pályázatában nyilvánosan deklarálta, hogy felelősséget érez a vonzásába tartozó, államhatárokat átívelő régió településeinek kulturális helyzete iránt, és létrehozta a „Városok, Falvak Szövetsége” kulturális szervezetet. A szövetség tagjait a közös kulturális hagyomány fogja össze, melynek történelmi alapja a több száz éven keresztül fennálló, Debrecen központú partikula-rendszer, melynek szerteágazó kulturális hatásai máig megfigyelhetők. A történelmi hagyomány több területen kibővült más forrásokból táplálkozó kapcsolatokkal. A szervezet részben történelmileg már meglévő, a kulturális élet számos területére – köztük kiemelkedően az oktatás egészére, – hatással bíró „funkcionális régióra” támaszkodik és megfelel az említett régi kapcsolathálónak. A Debreceni Egyetem az ország egyik legfontosabb K+F bázisa, problémát jelent ugyanakkor az a tény, hogy igen gyenge a kapcsolat a tudásbázist nyújtó kutatóhelyek, a vállalkozói szféra és a befektetői réteg között, a K+F eredményeknek csak alacsony hányada válik termékké. A kis- és középvállalkozások fejlődését jelentős mértékben korlátozza a gazdaság-támogató szellemi szolgáltatások – ingatlan és gazdasági tanácsadás, pénzügyi szektor, szakértői tevékenység, információszolgálat, stb. – jelenleg nem megfelelő színvonala, a vállalatvezetési szervezeti, marketing és technológiai ismeretek hiánya, valamint a tőkéhez történő hozzájutás nehézsége. Az emberi erőforrások háttérét az egészségügyi- és szociális ellátás infrastruktúrája teremti meg. Sajátos, önkormányzati és egyéb intézmények, szervezetek együttműködését igénylő területről van szó, ahol a feladatok kettős természetűek, kötelezően ellátandók megoldása mellett az esetek többségében a minőségi ellátás feltételeinek megteremtésére irányulnak. A lakosság egészségi állapota alapvetően befolyásolja a humán erőforrások minőségét. Debrecen elöregedő társadalmi szerkezettel jellemezhető, és a jelenlegi demográfiai tendenciák alapján a jövőben egyre nagyobb szerep hárul majd az egészségügyi ellátórendszerre. A város kezelésében lévő egészségügyi intézményrendszer megfelelő egészségügyi ellátást biztosít, azonban tárgyi feltételeit tekintve tapasztalhatók problémák. folyamatos megújításra szorulnak. Debrecen Magyarország második legnagyobb lélekszámú városaként kiterjedt szociális ellátórendszer működtetését biztosítja. A rászoruló lakosság számának emelkedése a központi finanszírozás problémái ellenére is szükségessé teszi a fejlesztéseket. Megkerülhetetlen a kapacitás bővítése és a meglévő intézmények folyamatos felújítása. A feladatot egyrészt magasabb szintű elvárások (Uniós, országos előírások, ellátandó eladatok) kötelezettségként jelenítik meg, másrészt a növekvő igények a lakosság magasabb szintű ellátásának szempontjából teszik fontossá. A prioritás potenciális célcsoportjai A prioritás egyik fontos célcsoportját alkotják a debreceni oktatási intézmények vonzáskörzetében élő diákok, akik továbbtanulásuk során versenyképes tudásra szeretnének szert tenni, és ebből a szempontból természetes célpontnak tekintik Debrecent. A Városok –



Falvak Szövetségén belül a magyarországi, romániai, ukrajnai és szlovákiai önkormányzatok és a településeken élők közötti kapcsolatok erősítése a legfontosabb feladat. A gazdasági élet területén két fontos célcsoport különíthető el. Egyrészt ide sorolhatók azon vállalatok, amelyek az eddigiek során még nem alkalmazták a K+F eredményeit, ugyanakkor minden szükséges feltétellel rendelkeznek ahhoz, hogy a későbbiekben nagyobb aktivitást mutassanak ezen a téren. Másrészt nagy figyelmet kell fordítani azon kis- és középvállalkozásokra, amelyek fejlődését jelentős mértékben korlátozza a gazdaság-támogató szellemi szolgáltatások jelenleg nem megfelelő színvonala, a szükséges ismeretek hiánya, valamint a tőkéhez történő hozzájutás nehézsége. A város lakosságán belül jelentős célcsoportot alkotnak a különböző egészségügyi problémákkal küzdő rétegek, akik esetében jelentősen nőhet a kezelés hatékonysága, illetve mindazon hajléktalanok, akik egyéb lehetőség hiányában szorulnak rá az önkormányzat gondoskodására. A szociális ellátórendszer fejlesztése keretében kiemelt figyelmet kapnak többek között a fogyatékos személyek, az időskorúak, a krízishelyzetbe került családok, emellett a megvalósuló fejlesztések általában is szolgálják a szociális ellátásban részesülőket. A prioritás előnyei - nő a város oktatási szerepköre és jelentősége - a város kulturális vonzáskörzetének kibővülése - nő a városba érkező külföldi tőke összege - emelkedik a városban élők életszínvonala - a lakosság egészségügyi állapotának javulása, a kórházban töltött idő hosszának csökkenése - a város a korábbinál magasabb szinten tudja ellátni szociális feladatait A prioritás keretében tervezett intézkedések: - Regionális szintű oktatási intézmények kialakítása - Interregionális intézményrendszer kialakítása - A Városok-Falvak tevékenységének erősítése - A kedvező gazdasági környezet kialakítását szolgáló intézményi fejlesztések - A járóbeteg ellátást szolgáló egészségügyi infrastruktúra fejlesztése - A szociális ellátórendszer fejlesztése

Szövetsége

Monitoring mutatók - Output indikátorok: - a város oktatási intézményeiben tanuló nem debreceni fiatalok száma - a „Városok, Falvak Egyesület” tagjainak száma - a megvalósuló közös rendezvények száma - a gazdasági élet szereplői között létrejött együttműködések száma - a vállalatok számára kihelyezett kockázati tőke összege - a felújított VESZ kezelésben lévő intézmények száma - beszerzett eszközök és műszerek száma - az ápolást, gondozást nyújtó intézmények férőhely száma - az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények férőhely száma - a nappali ellátásban részesülő időskorúak száma - Eredmény indikátorok: - a közép- és felsőoktatás sokszínűsége



- a testvértelepülési kapcsolatok száma - a Kincsesház Hálózat intézményeinek száma - a K+F eredményeket hasznosító vállalatok száma - a városban működő kis- és középvállalkozások száma - az egészségügyi ellátás minősége - a VESZ költséghatékonysága - az egészségügyi intézmények műszer és eszközállományának átlagéletkora - a Központi Rendelő finanszírozásába bevont magántőke - a szociális intézményekben az egy főre jutó élettér - a szociális ellátásból kiszorulók száma és aránya - a szociális intézmények terheltsége - Hatásindikátorok: - Debrecen hazai elismertsége - a közoktatási feladatellátás minősége - a DE MsC és PhD képzéseinek elismertsége - a nemzetközi együttműködés kiterjedtsége - Debrecen hazai és külföldi elismertsége - a régióban a turizmusból származó bevételek a régióban - a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - az egészségügyi intézmények terheltsége - a lakosság egészségi állapota - a születéskor várható átlagos élettartam - a város szociális intézményrendszerének kiterjedtsége - a szociális ellátás színvonala A közreműködő szervezetek Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a városban működő oktatási intézmények, Városi Egészségügyi Szolgálat Kht., szociális ellátórendszerben szereplő civil szervezetek, a Városok Falvak Szövetsége tagjai, házi- és gyermekorvosok, oktatási intézmények, HajdúBihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Genomnanotech Debret Technológiai Transzfer Iroda, Egészségügyi és Szociális Minisztérium,



A MEGVALÓSÍTÁS KERETEI Jelenleg a fejlesztési programok megvalósítási mechanizmusa lassan rendeződő állapot jellemző Magyarországon. Az Európai Uniós csatlakozást, a Strukturális Alapok fogadására történt felkészülést, az ehhez szükséges jogszabályalkotás és intézményfejlesztést követően a jogszabályi háttér, az intézményrendszer és a finanszírozási rendszer is alkalmassá vált az Alapok fogadására. Az új programozási időszakban azonban változások várhatóak, hiszen a jelenlegi álláspont szerint a régiók szerepe jelentősen megnövekszik a 2006-ot követő új programozási periódusban a regionális fejlesztések megvalósításában. Az Európai Bizottság szándéka és a régiók egyértelmű törekvése is az, hogy 2006-ot követően a régiók saját programozásuk alapján, regionális hatáskörben valósítsák meg fejlesztési prioritásaikat, regionális szintre decentralizált forrásfelhasználás mellett. Ez a kettősség egyértelműen befolyásolja és nehezen tervezhetővé teszi a Város fejlesztési stratégiájának megvalósítását is. 1. A program megvalósításban résztvevő szereplők A stratégiai program végrehajtásában döntő szerepet tölt be Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, amelynek feladata a város fejlődésének figyelemmel követése. Emellett úgy véljük ennek a testületnek igen jelentős lobbi-tevékenységet is kell folytatnia a külső szereplőkkel. Alapvető feladat ugyanakkor is, hogy megfelelő kapcsolatok alakuljanak ki a fejlesztésekben érdekelt szervezetekkel, mind a köz-, mind piaci szféra szereplői közül. Emellett Debrecen és környékének a fejlesztésekben érintett szakembereiből, intézmények vezetőiből, a források elosztásáért felelős prominensekből egy fejlesztési programtanács kialakítására lenne szükség, mely megfelelő szakmai hátteret teremtene a döntések előkészítéséhez, illetve a város marketingjét is erősítené. 2006-ot követően éppen ezért a városhoz kapcsolódó fejlesztési intézmények feladat- és hatásköre jelentősen kibővül, a rendelkezésre álló forrásokkal párhuzamosan. Ezért célszerű ezen fejlesztési tevékenységet egy intézménybe koncentrálni. Ez a változás feltétlenül megköveteli a kapacitásbővítést az adott intézménynél, amellyel összefüggésben konkrét feladatok beletartoznak az V. Prioritás (Az intézményhálózat fejlesztése) keretébe. A javasolt intézkedések megvalósításához azonban a kapacitásbővítés mellett is szükséges – a partnerségi elv értelmében – más térségi (bizonyos feladatok tekintetében akár Régión kívüli) szervezetek, intézmények bevonása. Az érintett szereplőknek három szintjét különíthetjük el: • az elsődleges megvalósítókat, akik a program intézkedéseit hajtják végre pályázóként megjelenve, •

a kijelölt megvalósítókat, akiket DMJV Önkormányzata meghatározott célfeladat végrehajtására kér fel,

•

a közreműködőket, akiket DMJV Önkormányzata megvalósítására, koordinációra, vagy megfigyelőnek.

kér

fel

adott

feladatok

A szereplők minden egyes intézkedés esetében eltérőek lehetnek, ezért a szereplők körének pontos meghatározására az Operatív Programban, az egyes intézkedések részletes bemutatásánál került sor.



2. Program-menedzsment Az Operatív Program megvalósításának irányítása Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése és Polgármesterei Hivatala feladata és felelőssége. Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése felel a rövid- és középtávon értelmezett (20062013) operatív program megvalósításáért, ezen belül • a program megvalósításához szükséges kormánytámogatás megszerzéséért, •

a program forrását képező regionális források hatékony felhasználásáért,

•

a programhoz kapcsolható Európa Uniós és megyei források megszerzésének és integrálásának koordinálásáért,

•

a részben a program forrását képező helyi források koordinációjáért és felhasználásáért

•

a program megvalósításának figyelemmel kíséréséért, visszacsatolásáért, összességében a program végrehajtásának és

•

a Város fejlődésének nyomon követéséért, a folyamatok elemzéséért, a program szükség szerinti aktualizálásáért, módosításáért

Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése alapvetően, mint döntéshozó szerv a felelős. A program szakmai előkészítése, a megvalósítás teljes folyamatának szakmai koordinációja a Polgármesterei Hivatala, mint végrehajtó munkaszervezet felelőssége. Ezen belül feladata különösen: • az DMJV Közgyűlés döntésének előkészítését jelentő stratégiai, tervező-elemző szakértői csoport működtetése, •

ágazati koncepciók és programok készítése, illetve készíttetése, valamint a tervezés koordinálása a városi fejlesztési programmal összhangban,

•

a program megvalósítási folyamatának menedzselése és értékelése (adatgyűjtés, az operatív program eredményeinek tartalmi elemzése, a megvalósítás értékelése, az eredmény- és hatásindikátorok szimulációja),

•

a regionális pályázati rendszerekhez való kapcsolódás kialakítása,

•

a döntés-előkészítés szervezése, ahol az előminősítés, a megfeleltetés és a szakmai bírálat egymásra épülő folyamatában a bizottságokon kívül közreműködőként részt vesznek államkincstári, banki, területfejlesztési, foglalkoztatási, céginformációs stb. szervezetek, illetve szakemberek,

•

az együttműködési, tájékoztatási és információs kapcsolatrendszer kialakítása, valamint

•

a végrehajtás monitoringjának és szakmai ellenőrzésének szervezése.

3. A finanszírozás A stratégiai program tervezése és végrehajtása során az intézkedések megvalósítása, a területi elv érvényesülése és a forrásoknak a célokhoz rendelése, valamint ezek megvalósítási idősíkja várhatóan ütközik a források szűkössége következtében. Mindezen problémák kiküszöbölése érdekében van szükség egységes forrásmegosztási szabályok rögzítésére, a programelvűség, a tervezhetőség, a hatékony és mért, valamint ellenőrzött forrásfelhasználás szabályozásán keresztül.



A programban foglalt elképzelések megvalósítása alapvetően három forrás révén valósulhat meg: a helyben képződött anyagi eszközökből, a hazai állami forrásokból és a külföldi forrásokból. Helyi források Debrecen Megyei jogú Város költségvetéséből nagyobb összeget kell a elkülöníteni a vázolt fejlesztési elképzelésekre, azok tervezésére és szervezésére illetve marketingjére fordítani. Ezek a források elsősorban a projektek előkészítését szolgálnák, illetve saját erőként jelentkeznének a pályázati források esetében. Ezen kívül az alábbi helyi források játszhatnak szerepet a megvalósítás folyamán: • Önkormányzati saját erő és hitel • Lakossági saját erő és hitel • Vállalkozói saját erő és hitel • Alapítványi saját erő és hitel • Kockázati tőke • Non-profit szervezetek saját erő és hitel • Pénzintézeti hitel • Gazdasági kamara saját erő és hitel Állami források A településfejlesztés számára rendelkezésre lobbytevékenység révén a városba invesztálhatók.

álló

hazai

források

erősebb

A jelenleg rendelkezésre álló hazai külső források a következőképpen csoportosíthatók: • Állami támogatások, pl. − a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat, − a Turisztikai Célelőirányzat, − Vízügyi Célelőirányzat, − a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat, − a Munkaerőpiaci Alap, − a Megyei Területfejlesztési Tanács illetékességébe tartozó pénzeszközök − az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács illetékességébe tartozó források. •

Befektetések és vállalkozások egyéb állami ösztönzése, pl. − ITDH – Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., − Magyar Fejlesztési Bank, − Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány,

Nemzetközi források A legfontosabb külső forrást már ma is az Európai Unió támogatási alapjai jelentik. Csatlakozásunkkal ezek a források egyre inkább elérhetők. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret keretében a várost érintő alprogramokat egyrészt az Ágazati Operatív Programok, másrészt a Regionális Operatív Program tartalmazza. Fontos cél elérni, hogy az



Észak-alföldi régió regionális operatív programjában Debrecen város fejlesztése (legalább a kiemelt innovatív projektek esetében) önálló intézkedésként jelenjen meg. 4. Ellenőrzési (monitoring) rendszer A program-menedzsment folyamat lényeges eleme a monitoring-tevékenység, melynek során figyelemmel kell kísérni, hogy a program megfelelő hatékonysággal kerül-e végrehajtásra, valamint hogy biztosítja-e a kitűzött célok elérését. Mindennek érdekében az Operatív Program keretében definiált monitoring mutatók alakulását szükséges nyomon követni. Ez utóbbit célszerű úgy kialakítani, hogy a jelzések alulról felfelé áramoljanak, és így a szükséges intézkedések mindig a lehető legalacsonyabb szinten szülessenek meg. A program megvalósításával összefüggő monitoring tevékenység elsődlegesen a Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése által kijelölt monitoring bizottság feladata. A monitoring bizottság az egyes intézkedések végrehajtásáért felelős szervezetektől rendszeresen kap jelentéseket, amelyek áttekintik az adott intézkedés keretében kijelölt feladatok megvalósulását, a kiválasztott monitoring mutatók alakulásának vizsgálatán keresztül. A Monitoring Bizottság ezen jelentések alapján évente készít végrehajtási jelentést, amely áttekinti a Program megvalósításának előrehaladását, a kiválasztott monitoring mutatók alakulásán keresztül. A monitoring során ugyanakkor alapvető problémát jelent, hogy az említett indikátorok (mutatók) igen jelentős része nem tartozik a jelenlegi KSH-adatgyűjtés körébe. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy ezek esetében minél hamarabb kerüljön sor a jelenlegi állapot feltárására annak érdekében, hogy a későbbiekben jól követni lehessen a program eredményeként bekövetkező változásokat. Erre külön megbízás keretében kerülhet sor Debrecen Megyei Jogú Város területén. Ennek során igen fontosnak tartjuk a programban felsorolt közreműködő szervezetek közötti együttműködést.



Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti fejlesztésének operatív programja

1

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés A stratégia összefoglalása, a célpiramis A prioritások/intézkedések bemutatása I. prioritás - A gazdaság magasabb színvonalú fejlődése alapjainak megteremtése II. prioritás - A műszaki infrastruktúra fejlesztése III. prioritás - A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése IV. prioritás - Humán erőforrás fejlesztés V. prioritás - Az intézmény-hálózat fejlesztése A prioritások és az intézkedések, valamint a stratégiai célok egymáshoz való viszonya A megvalósítás keretei

2

3. 4. 7. 7. 21. 26. 37. 42. 49. 51.

BEVEZETÉS Jelen dokumentum Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti fejlesztésének operatív programja, eredménye annak a programozási folyamatnak, melynek során kidolgozásra kerülnek a megyeszékhely fejlesztésének alapjául szolgáló dokumentumok, a fejlesztési koncepció, a stratégiai és az operatív program. A programozással kapcsolatos szakmai feladatokat a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából az Eurorégió-Ház Kht. végzi. A tervezés egész menetében törekedtünk arra, hogy figyelembe vegyük a Debrecent elemző, illetve a város fejlődését befolyásoló nagyobb térségre (Észak-alföldi régió, Magyarország) vonatkozó már elkészült vagy jelenleg kidolgozás alatt álló dokumentumok1 legfontosabb megállapításait. Munkánk során a meglévő statisztikai adatok felhasználása mellett interjúkat készítettünk a helyi önkormányzat és a különböző szakmai szervezetek szakembereivel, a városban működő legnagyobb vállalatok vezetőivel, megismerve elvárásaikat, az általuk képviselt intézmények fejlesztési terveit. Az operatív program kidolgozását megelőzte egy átfogó helyzetfeltárás, melynek során a szakértők a város jelenlegi helyzetét, adottságait és lehetséges kitörési pontjait vizsgálták. A helyzetfeltárásra alapozva került kidolgozásra Debrecen fejlesztési koncepciója, koncepcióra támaszkodó stratégiai program pedig a koncepcióban kijelölt fejlesztési prioritásokat részletezi, meghatározza az egyes prioritásokhoz kapcsolódó konkrét intézkedések körét, áttekinti megvalósításuk feltételrendszerét. Az operatív program egységes struktúra szerint és olyan részletességgel mutatja be az egyes prioritásokon belül javasolt intézkedéseket, hogy a leírtak alapján lehetővé váljon azok megvalósítása. Minden egyes intézkedéshez kapcsolódóan áttekinti az intézkedés célját, szükségességét, tartalmát és kedvezményezettjeit, a megvalósítás helyét, a közreműködő szervezeteket, valamint az alkalmazható monitoring indikátorokat. Emellett arra is törekedtünk, hogy bemutassuk a város fejlesztésének stratégiai céljai, és az egyes fejlesztési prioritásokhoz kapcsolódó konkrét intézkedések közötti kapcsolatokat (ezt az operatív program végén külön táblázat tartalmazza). Az operatív program szerkezetének kialakításakor – csakúgy, mint a tervezés korábbi fázisaiban is – kettős elvárás-rendszernek kellett megfelelnünk: egyrészt arra törekedtünk, hogy a program logikáját, felépítését és tartalmát tekintve összhangban legyen az EU regionális politikája keretében meghatározott szabályozással, másrészt arra, hogy a program feleljen meg a 18/1998. (VI. 25.), a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló KTM rendelet vonatkozó előírásainak is. Az operatív program alapvetően önálló dokumentumnak tekinthető, amelynek megfelelő alapokra kell támaszkodnia, mivel a prioritások és az egyes intézkedések megértése csak így lehetséges. Ezzel magyarázható, hogy az operatív program tartalmazza a stratégiai program legfontosabb megállapításait.

1

Debrecen Megyei Jogú Város 2004-2006 közötti Operatív Fejlesztési Programja, Debrecen Megyei Jogú Város Cselekvési Terve (2004-2006) a Nemzeti Fejlesztési Terv Fejlesztési Pályázatai Forrásainak Eléréséhez, Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja, Európa Kulturális Fővárosa 2010 rendezvényre beadott pályázat, Főnix-terv, Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, Országos Területfejlesztési Koncepció, Észak-alföldi régió Fejlesztési Stratégiai Programja, Észak-alföldi régió Regionális Operatív Programja

3

A STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÁSA, A CÉLPIRAMIS A fejlesztés kiindulópontját Debrecen jövőképe – víziója – jelenti, amely rögzíti a város pozitív jövőbeli állapotának legfontosabb jellemzőit. Debrecen jövőképét az alábbi mondat vázolja fel: A múlt értékeire támaszkodva a jövő kihívásainak megfelelve Debrecen az Észak-alföldi régió, valamint a határon túli térség kimagasló térszervező erejű regionális központjává, és nemzetközi jelentőségű tudás centrumává válik A jövőkép legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze: A múlt értékeire történő támaszkodva megfelelni a jövő kihívásainak A fejlesztés során természetesen támaszkodni kell Debrecen gazdasági, társadalmi, építészeti stb. emlékeire, értékeire, mindazon hagyományokra, amelyek a debreceni szellemiséget képviselik, és törekedni kell ezek minél teljesebb formában történő megőrzésére. A megőrzés ugyanakkor nem jelent egyoldalú konzerválást, szükséges egy egészséges egyensúly megtalálása: a felmerült új igényeknek megfelelően bizonyos változásokat végre kell hajtani annak érdekében, hogy a város képes legyen megfelelni a XXI. század elvárásainak.

A város térszervező erejének növelése Az elmúlt időszakban Debrecenben több olyan fejlesztés (például Fellebbviteli Főügyészség, Ítélőtábla, Kölcsey Központ) is lezajlott, amelyek a város regionális szerepkörének bővülését eredményezték. A további fejlődés érdekében ugyanakkor jelentős fejlesztésekre van szükség, amely magában foglalja város megközelíthetőségének javítását és újabb regionális hatáskörű intézmények kialakítását.

Nemzetközi jelentőségű tudásközpont kialakítása Debrecen egyik legfontosabb erősségének a Debreceni Egyetem tekinthető, amely a K+F tevékenység területén több szempontból a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem után a második helyet foglalja el. Az eddigiek során ugyanakkor jelentős problémát okozott az a tény, hogy az egyetemen felhalmozódott szellemi kapacitás gyakorlati életben történő hasznosítása rendkívül alacsony volt, alig alakult ki erős kapcsolat az egyetem és a vállalati kör között. A 2007-2013 közötti időszak egyik legfontosabb feladatának ezen hiányosság megszüntetése és a keletkezett innovációk munkahelyteremtő hatásához szükséges feltételek megteremtése tekinthető.

A jövőképre és a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításaira támaszkodva került meghatározásra a fejlesztés alapcélja, a misszió: A város földrajzi elhelyezkedésre, valamint jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodó magyarországi és nemzetközi szinten is versenyképes gazdaság, amely az értékek megőrzésével és fenntartható használatával hosszú távon biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára.

4

A jövőképben és misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél, és ezeken belül több specifikus cél került kijelölésre: a., A város (inter)regionális központi szerepkörének erősítése Debrecen, mint az ország második legnagyobb városa több területen is az Északalföldi Régió központjának számít, bizonyos funkciók vonatkozásában ugyanakkor befolyása kiterjed a határon túl elhelyezkedő térségekre is. Ezen kedvező helyzet fenntartása ugyanakkor elképzelhetetlen a meglévő adottságok tökéletesítése, illetve új beruházások megvalósítása nélkül. b., Nemzetközileg versenyképes gazdaság kiépítése Debrecen – mint az ország második legnagyobb városa – fejlesztése során természetesen arra kell törekedni, hogy a beruházások eredményeként a város ne csak Magyarországon belül javítsa a pozícióját, hanem európai, illetve bizonyos területeken világméretekben is ismertté és elismertté váljon a neve, kerüljön fel az emberek (gazdasági élet szereplői, turisták) fejében meglévő térképre. A város adottságai és mérete ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy ez a kiválóság ne csak egy ágazatra/szektorra korlátozódjon, hanem egy több lábon álló fejlődés bontakozzon ki, mivel csak ez jelent 100%-os garanciát egy biztos alapokon álló növekedésre. c., A lakosság számára a magasabb színvonalú élet feltételeinek megteremtése A fejlesztések során természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a debreceni lakosok igényeit és elvárásait sem, és törekedni kell az őket kiszolgáló természeti, társadalmi és épített környezet megőrzésére, fejlesztésére, amely több szempontból is pozitívan befolyásolja a város sorsát. Egyrészt a debreceni polgárok is sokkal nagyobb mértékben érzik magukénak a várost, és elégedettségük a további fejlődés alapjait teremti meg. Másrészt a fejlesztések révén a Debrecenbe látogató turisták a kifejezetten az ő érdekükben végrehajtott beruházások mellett további élményekkel gazdagodhatnak, és ez jelentős bevételt eredményezhet. Harmadrészt a stratégiai cél sikeres megvalósítása Debrecent a potenciális befektetők számára még vonzóbbá teheti, és így növelheti a városban élők életszínvonalát.

5

A célpiramis összefoglaló bemutatása Jövőkép

Misszió

Stratégiai célok

Fejlesztési prioritások

A város földrajzi elhelyezkedésére , valamint jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erõforrásaira támaszkodó, magyarországi és nemzetközi szinten is versenyképes gazdaság, amely az értékek megõrzésével és fenntartható használatával hosszú távon biztosítja a minõségi élet feltételeit az itt élõk számára

A város (inter)regionális központi szerepének erősítése

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése


A lakosság számára a magasabb színvonalú élet feltételeinek a megteremtése

Humán erőforrás fejlesztés

A műszaki infrastruktúra fejlesztése

6

Az intézményhálózat fejlesztése

I. Prioritás – A gazdaság magasabb színvonalú fejlődése alapjainak megteremtése A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése A város nemzetközi és országos megközelíthetőségének javítása A város stratégiai pozíciójának nagyobb hatékonysággal történő kihasználását szolgáló fejlesztések révén annak biztosítása, hogy Debrecent külföldről valamint az ország egyéb területeiről gyorsabban és nagyobb biztonsággal lehessen elérni. Az érintett beruházások emellett hozzájárulnak a regionális szerepkör erősítéséhez, és a helyi gazdaság fejlődéséhez szükséges külső feltételek megteremtéséhez. Napjainkban az egyes települések versenyképességét nagymértékben befolyásolja Indoklás: megközelíthetőségük, és a fejlődés hátterének biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges Debrecen ilyen jellegű adottságainak fejlesztése. Ezt erősíti a város országhatárhoz közeli fekvése, amely jelentős lehetőségeket teremt a gazdasági közvetítésben, amelyhez ugyanakkor nélkülözhetetlen a megközelíthetőség javítása. A repülőtér további fejlesztése Az intézkedés - új fogadóépület építése tartalma: - a repülőtér közúti összeköttetésének javítása - a navigációs rendszer továbbfejlesztése - a kifutópályák rekonstrukciója és szélesítése - a meglévő gurulóutak szélesítése és újak építése - a környezetvédelmi kármentesítés folytatása - a biztonsági berendezések és a repülőtéri eszközpark korszerűsítése - CARGO bázis kiépítése Az M35/M47 autópálya Debrecen-Berettyóújfalu közötti szakaszának megépítése A Debrecen-Nyíregyháza közötti út 2x2 sávosra bővítése A Debrecen – Hajdúszoboszló közötti út 2x2 sávosra bővítése A Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza vasútvonal korszerűsítése A Debrecen-Nagyvárad közötti vasúti összeköttetés visszaállítása A megvalósítás helye: Debreceni Repülőtér, az érintett útszakaszok Airport Debrecen Kft., Nemzeti Autópálya Zrt., Magyar Közút Kht. Hajdú-Bihar A közreműködő megyei Igazgatósága, MÁV Zrt. szervezetek: Az intézkedés kedvez- a városba látogató belföldi és külföldi turisták, a városban működő és oda ményezettjei (célcso- termékeket szállító vállalatok, Debrecen lakossága port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): I. Prioritás: I/1. Intézkedés: Célja:

7

Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:

- a repülőtér felépítményei alapterületének nagysága - a korszerűsített kifutópálya hossza és szélessége - a szennyeződésektől megtisztított talaj mennyisége - a felépített raktár-egységek nagysága - a megépített autópálya és 2x2 sávos út hossza - a megépített és korszerűsített vasútvonalak hossza

Eredmény indikátorok:

- a repülőtéren leszálló repülőgépek száma - a repülőteret használó utasok száma - a repülőtér teherforgalmának nagysága - a Debrecen - Nagyvárad és Debrecen - Nyíregyháza és a Debrecen – Hajdúszoboszló közötti közúti menetidő csökkenése - a Budapest – Debrecen és a Debrecen - Nagyvárad közötti vasúti menetidő csökkenése

Hatásindikátorok:

- a foglalkoztatottság mértéke - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap - a külföldi idegenforgalom fellendülése Európai Uniós és hazai támogatás, a légi közlekedés fejlődési üteme Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Közlekedési Infrastruktúra fejlesztése), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (1.1.4.) kerül finanszírozásra

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

8

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése A gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúra-fejlesztés A Debrecenben letelepedni kívánó, illetve a városban működő és tevékenységét bővítő vállalatok számára megfelelő feltételek biztosítása, a város logisztikai szerepkörének növelése. Az elmúlt években lezajlott beruházásoknak köszönhetően napjainkban Indoklás: Debrecenben csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre zöldmezős beruházásra alkalmas ipari ingatlan. A város által kínált adottságok, valamint az egyetemi tudásközpontokban keletkezett eredmények gyakorlati alkalmazása ugyanakkor új vállalatok betelepülését, valamint a már jelenlévő cégek tevékenységének bővülését vonja maga után, és ez szükségessé teszi a beruházásra alkalmas ingatlanok kialakítását, közművekkel történő ellátását. Emellett a város adottságai, a különböző közlekedési módok találkozása jelentős lehetőséget teremt a logisztika fejlesztése számára, ez azonban megköveteli a központok által kínált szolgáltatások színvonalának az emelését. A Déli Ipari Park infrastruktúrájának kiépítése Az intézkedés A Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park bővítése tartalma: Az Egyetemi Ipari Park infrastruktúrájának bővítése A logisztikai központok által kínált szolgáltatások színvonalának fejlesztése A Nyugati Ipari Park bővítése A megvalósítás helye: az érintett ipari parkok és logisztikai központok területe Debreceni Egyetem, Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park, Kft., Airport A közreműködő Invest Kft., DELOG Kft., szervezetek: Az intézkedés kedvez- a városba betelepülni kívánó cégek, a városban működő, de jelenlegi ményezettjei (célcso- telephelyükkel már elégedetlen vállalatok, a logisztikai szolgáltatásokat igénybe vevő vállalatok port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a kiépített közműhálózat hossza Output indikátorok: - az ipari/logisztikai beruházásokra alkalmas terület nagysága I. Prioritás: I/2. Intézkedés: Célja:


- az újonnan betelepülő cégek száma - a tevékenységét bővítő vállalatok száma - az ipari parkokban foglalkoztatottak száma

Hatásindikátorok:

- a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága Európai Uniós és hazai támogatás, a hazai és nemzetközi gazdaság fejlődésének üteme Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Tudás alapú és versenyképes gazdaság), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (1.1.1., 1.1.4.) kerül finanszírozásra


9

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése Regionális gazdaságfejlesztési objektumok kifejlesztése Debrecen regionális központi szerepkörének növelése, annak elősegítése, hogy növekedjen a város regionális gazdaságszervező ereje. A gazdaságszervezés területén igen jelentős hiányosságnak tekinthető, hogy Indoklás: Debrecenben, de a tágabban vett térségben is rendkívül hiányzik egy magas színvonalú kereskedelemfejlesztési, üzleti irodaház, mely regionális szinten, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztését is felvállalva járulhat hozzá a térség fejlődéséhez. Ennek hiánya különösen annak fényében okoz problémát, hogy a fokozatos bővülés ellenére már jelenleg is hiány van a városban mind a szolgáltatások és üzleti információk, mind a színvonalas irodahelyiségek, mind az üzleti események lebonyolításának helyszínei tekintetében. Emellett Debrecenben, sőt az alföldi térségben az üzleti élet szereplői részéről igen erőteljes és növekvő igény jelentkezik az üzleti kiállításokra és vásárokra, ugyanakkor ezen igény kielégítésére a jelenleg rendelkezésre álló – nem ilyen specifikus céllal létrehozott – helyszínek területileg, színvonalukat tekintve, és technikailag sem alkalmasak. Debreceni Kereskedelmi Központ Az intézkedés Regionális Kiállítás- és Vásárközpont tartalma: A megvalósítás helye: az érintett beruházások helyszínei Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar megyei A közreműködő Kereskedelmi és Iparkamara, a városban működő kiállítás- és vásárszervezéssel szervezetek: foglalkozó cégek Az intézkedés kedvez- a Debreceni Kereskedelmi Központba betelepülő és annak szolgáltatásait igénybe ményezettjei (célcso- vevő cégek, valamint az ő ügyfeleik, a Regionális Kiállítási és Vásárközpont rendezvényein megjelenő kiállítók és látogatók port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a felépített kereskedelmi központban kialakított irodaépületek nagysága Output indikátorok: - a kiállítás- és vásárközpont alapterülete I. Prioritás: I/3. Intézkedés: Célja:


- a kereskedelmi központba betelepülő cégek száma - a kiállítás- és vásárközpontban megrendezésre kerülő rendezvények száma - a Debrecenben megrendezésre kerülő kiállításokon és vásárokon kiállító cégek száma és az azokat megtekintő látogatók száma

Hatásindikátorok:

- a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága Európai Uniós és hazai támogatás, a hazai és nemzetközi gazdaság fejlődésének üteme Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Tudás alapú és versenyképes gazdaság), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (3.4.) kerül finanszírozásra


10

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése Egyetemi tudásközpontok kialakítása és fejlesztése A Debreceni Egyetem és az MTA Atommagkutató Intézete tudásbázisára, a felhalmozódott szellemi tőkére támaszkodva a gyakorlati életben is hasznosítható, ipari méretekben történő előállításra is alkalmas innovációk előállítása Az elmúlt időszakban a Debreceni fokozatosan Magyarország egyik legfontosabb Indoklás: szellemi-tudományos bázisává vált, amelyet az alábbi tényekkel lehet alátámasztani. Magyarországon a legtöbb tudományágban (összesen 20) a Debreceni Egyetem folytat doktori (PhD) képzést. A kutatás-fejlesztési bevételek a Debreceni Egyetemen örvendetesen növekedtek az elmúlt években, 2003-ban tudományos pályázatokon és kutatás-fejlesztési megbízásokkal az egyetem 2,77 milliárd forint bevételhez jutott. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem után a DE szerzi meg a legtöbb költségvetésen kívüli kutatás-fejlesztési forrást. Az Oktatási Minisztérium a fenti mutatók (minősítettek létszáma, doktori képzésben résztvevők és doktori iskolák száma, K+F bevételek) alapján osztja fel az intézmények között az ún. normatív kutatástámogatási keretet. A Debreceni Egyetem az elmúlt években – az országos felsőoktatási kutatás-fejlesztési potenciál mintegy 14-15 %-ával – mindig „dobogós” helyen szerepelt a támogatás nagysága alapján felállított intézményi rangsorban. A K+F szempontjából a másik fontos magintézmény a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (ATOMKI), amely jelenleg 202 alkalmazottat foglalkoztat. Az intézmény fő profilját a magfizika, az atomfizika, az anyagtudomány, valamint a környezet- és földtudomány jelenti. Az Atomki az egész világot behálózó szakmai partneri kapcsolattal rendelkezik. Az intézet kutatói 2002-ben és 2003-ban összesen 353 konferencián, tudományos ülésen vettek részt előadással, amelyeknek 80%-a külföldön került megrendezésre. A GND RET továbbfejlesztése Az intézkedés Farmaklaszter tartalma: Agrár Innovációs Tudásközpont Informatikai Tudásközpont Debrecen Accent Tudásközpont Humán Erőforrásfejlesztési és Üzleti Tudásközpont Az Európai Spallációs Neutronforrás A megvalósítás helye: a Debreceni Egyetem területe, az MTA ATOMKI területe, az Európai Spallációs Neutronforrás kialakítására kijelölt terület Debreceni Egyetem, MTA Atommagkutató Intézete, a tudásközpontok A közreműködő működésében szerepet vállaló vállalkozások szervezetek: Az intézkedés kedvez- a K+F eredményeket felhasználó vállalatok ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): I. Prioritás: I/4. Intézkedés: Célja:

11



- a K+F célra felhasznált összeg nagysága - a beszerzett új eszközök és technológiák értéke - a kialakított új laboratóriumok nagysága - a megszületett innovációk (például szabadalmak) száma - a K+F területén dolgozók száma, és az alkalmazottakon belüli aránya - a K+F kiadások GDP-n belüli aránya - a spin-off cégek száma - K+F eredmények által generált új árbevétel és nyereség

Hatásindikátorok:


- a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága Európai Uniós és hazai támogatás Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Tudás alapú és versenyképes gazdaság), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (1.1.3., 1.2.1., 1.2.2., 1.2.5.) kerül finanszírozásra

12

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése Egészségturizmus fejlesztése A város természeti adottságaira és humán erőforrásaira támaszkodva nemzetközileg is versenyképes egészségturizmus feltételeinek további fejlesztése. Debrecen gyógyhatású termálvize nemzetközi vonzerőt képviselő turisztikai Indoklás: termékek kialakítását teszik lehetővé, mert egy alapvető emberi motiváció, a gyógyulni vágyás szándékát elégítik ki. A gyógyturizmus komplex fejlesztése egyben egy fontos természeti erőforrásunk hatékony hasznosítását, és az egész éves turisztikai idény megteremtését segítheti elő. Napjainkban ugyanakkor maga a gyógyvíz egyre kisebb mértékben elégíti ki a turisták igényeit, és szükség van az ahhoz kapcsolódó orvosi-gyógyászati szolgáltatások kiépítésre is. A gyógy- és termálturizmus fejlesztéséhez szükséges tárgyi feltételek Az intézkedés megteremtése tartalma: - a meglévő szálláshelyek modernizációja, komfortfokozatának emelése - új, magas igényeket is kielégítő szálláshelyek kialakítása - medencék és vezetékek felújítása - gyógyászati medencék elkülönítése a nagyközönségtől - a megfelelő gyógyászati segédeszközök beszerzése Az orvosi-gyógyászati szolgáltatások kiépítése és fejlesztése - hatékony együttműködés az Orvos- és Egészségtudományi Centrummal és a Klinikákkal - terápiás központ kialakítása Az infrastrukturális feltételek biztosítása - élmény- és látványfürdők kialakítása, fejlesztése - különböző kiegészítő jellegű beruházások megvalósítása, a meglévő adottságok fejlesztése (például szauna, testépítő szalon) Magas színvonalú fitness- és wellness szolgáltatások megteremtése A megvalósítás helye: a Nagyerdei gyógyfürdő, szállodák, ahol már megkezdődött a gyógy- és termálvíz nagyobb mértékű idegenforgalmi hasznosítása, és rendelkezésre áll a megfelelő gyógyászati háttér Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Nagyerdei Gyógyfürdő Kft., A közreműködő Debreceni Egyetem Orvosés Egészségtudomány Centrum, az szervezetek: egészségturizmusban érintett szállodák Az intézkedés kedvez- a városba látogató turisták, a város lakossága ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a felkínált komplex kezelések száma Output indikátorok: I. Prioritás: I/5. Intézkedés: Célja:


- a vendégek és a vendégéjszakák száma - a szezonalitás mértéke - a tartózkodási idő hossza

Hatásindikátorok:

- a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - Debrecen jövedelméből a turisztikai ágazat aránya

13


Európai Uniós és hazai támogatás, a hazai és nemzetközi turizmus fejlődésének üteme, a népesség egészségi állapota Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (1.1.4., 1.3.1., 3.1.) kerül finanszírozásra

14

I. Prioritás: I/6. Intézkedés: Célja: Indoklás:

Az intézkedés tartalma:

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése Kulturális-, vallási és örökségi turizmus A Debrecenben található – egymással szoros kölcsönhatásban álló – kulturális, vallási és örökségi adottságok nagyobb hatékonysággal történő kihasználása, a rájuk támaszkodó turizmus fejlesztése. Debrecen adottságai (történeti-kulturális emlékek) folytán jó lehetőségeket nyújt a fenntartható turizmus megteremtéséhez. Egyrészt a meglévő kulturális intézmények és a már ismert rendezvények jelentős része Debrecenhez kapcsolódik, másrészt a történeti múlt is elsősorban szintén ide kötődik. Az ezredforduló társadalmi folyamatai, aktuális érdeklődési irányai közül a vallási-egyházi hagyományok, események, rendezvények egyre nagyobb érdeklődésre számíthatnak. Ezen belül kiemelkedő Debrecen szerepe a hazai reformációban. Ugyancsak megemlíthető az egyházi épületek kulturális, esztétikai jelentősége is. Az örökségi turizmus a turisztikai fejlesztések új iránya, felhasználja nemcsak egy település épített környezetét, de a szellemi kultúra, a hagyományok által alkotott örökségét is. Ez mindenképpen új programok fejlesztését, kialakítását igényli.

A tárgyi feltételek javítása

- új bemutatóhelyek és színházi játszóhelyek kialakítása, infrastrukturális adottságaik javítása - szállás és vendéglátóhelyek kialakítása Programok megszervezése - interaktív programok - új rendezvények létrehozása A korábbi rendezvények támogatása - ismertség további javítása; - rendezvények szolgáltatásai szintjének emelése A vallási-turizmushoz szükséges tárgyi eszközök kialakítása - egyházi épületek (főleg templomok) felújítása - a meglévő és fejleszthető események kijelölése - megfelelő szállás és vendéglátóhelyek kialakítása Programfejlesztés - programok szervezése, a bemutatásra kerülő objektumok kijelölése - a vallási élet zavartalanságának összeegyeztetése a turisztikai bemutatással Az építészeti és kulturális örökség számbavétele, leltárba foglalása - a turizmusban felhasználható épületek az eredeti állapothoz nagymértékben hasonló felújítása - kulturális hagyományokat feltámasztó rendezvények megszervezése A Nagyerdőn található – jelenleg alacsony kihasználtságú – objektumok által kínált szolgáltatások színvonalának emelése A megvalósítás helye: valamennyi közérdeklődést kiváltó kulturális és egyházi épület, illetve rendezvény Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, egyházi szervezetek, civil A közreműködő szervezetek, kulturális rendezvényekkel foglalkozó intézmények, az építészeti szervezetek: örökséget jelentő épületek jelenlegi tulajdonosai, különböző hagyományőrző civil szervezetek Az intézkedés kedvez- a városba látogató turisták, az egyházi szervezetek, a civil szervezetek, a város ményezettjei (célcso- lakossága port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek):

15


- a támogatás eredményeként létrehozott kiállítások, látogató centrumok, megszervezett kiállítások száma - a felújított egyházi épületek száma - a megszervezésre kerülő vallási rendezvények száma


- a rendezvényeken résztvevő látogatók száma - a vallási turizmusban résztvevő turisták száma - az építészeti emlékek általános állapota

Hatásindikátorok:

- a lakosság településhez kötődésének a mértéke - a kulturális intézmények helyzetének stabilizálódása - a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - Debrecen jövedelméből a turisztikai ágazat aránya Európai Uniós és hazai támogatás, a hazai és nemzetközi turizmus fejlődésének üteme, a lakosság kulturális-, vallási és örökségi emlékekhez való viszonya, az állam műemlékvédelmi tevékenysége Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (1.1.1., 1.3.1., 1.3.4.), kisebb mértékben az ágazati operatív programokból (Humán Infrastruktúra) kerül finanszírozásra


16

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése A hivatásturizmus fejlesztése Az idegenforgalom egyik legjövedelmezőbb ágazata debreceni fejlődése hatékonyságának növelése, a belőle származó bevételek magasabb szintre történő emelése A telekommunikáció terjedése ugyan lehetővé teszi az elektronikus úton történő Indoklás: kapcsolattartást is, a személyes jellegű tudományos, politikai stb. kapcsolatok kialakulásának igaz színtereinek azonban továbbra is a kongresszusok és konferenciák számítanak. A Debreceni Egyetem a maga szellemi potenciáljával fontos szerepet játszhat nem csak Magyarország, hanem a közép-európai térség tudományos életében, és ez a tény a nemzetközi érdeklődők számára lehet vonzó tényező. Emellett Debrecen, mint az ország második legnagyobb városa, valamint a megfelelő adottságokkal rendelkező közepes nagyságú városok is vonzhatják Magyarország különböző szakmai szervezeteit. A városban felépült kulturális és kongresszusi funkciókat betöltő Kölcsey Központ új lehetőségeket nyithat e téren nemzetközi konferenciák megrendezésével. A multinacionális vállalatok mellett napjainkban a középvállalatok is egyre gyakrabban alkalmazzák dolgozóik teljesítményének elismeréseként a pihenést, kikapcsolódást jelentő utazást. Debrecen – magas színvonalú szolgáltatások kialakítása esetén – megfelelő feltételeket tud biztosítani a turizmus ezen ágazatában résztvevő hazai szereplők számárai. A kongresszusok lebonyolítására alkalmas helyszínek kialakítása, a meglévők Az intézkedés adottságainak fejlesztése tartalma: - a szükséges személyi háttér képzése - a rendezvényekhez szükséges egyéb infrastrukturális feltételek (például tolmácsgép) biztosítása - üzleti tárgyalásokhoz szükséges infrastruktúra biztosítása Az incentív turizmus fejlesztéséhez szükséges tárgyi feltételek megteremtése - igényfelmérés alapján a kialakítandó incentív túrák szállás- és vendéglátóhelyeinek a korszerűsítése - a látogatások helyszínein az incentív csoportok fogadására alkalmas helyiségek kialakítása vagy korszerűsítése A kikapcsolódást biztosító programok szervezése - a jelenlegi rendezvény-kínálat és a látogatók igényeinek a felmérése - a megjelelő programok kialakítása A testületi ülésekhez kapcsolódó turizmus fejlesztéséhez szükséges tárgyi feltételek megteremtése: - a szálláshelyeken vagy azok közvetlen közelében az ülések lebonyolításához szükséges infrastruktúra megteremtése; A szabadidő kulturált és intenzív eltöltését lehetővé tevő feltételek biztosítása A megvalósítás helye: mindazon szállodák, amelyek képesek teljesíteni a turizmus ezen ágával kapcsolatban jelentkező feltételeket (megfelelő minőségű szállások, olyan különtermek, ahol biztosíthatóak a továbbképzés feltételei, a szabadidő tartalmas és aktív eltöltését lehetővé tevő szolgáltatások) Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, Debreceni Egyetem, a különböző A közreműködő tudományos-szakmai egyesületek szervezetei, Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi szervezetek: és Iparkamara, Hajdú-Bihar megyei Területi Agrárkamara, ITD Hungary regionális irodája, a megfelelő infrastruktúrával rendelkező szálláshelyek, a szabadidő aktív eltöltésének megszervezésével foglalkozó szervezetek, a kongresszussal kapcsolatos szolgáltatásokat (például hostess, fordítás) biztosító vállalkozók, a kiállításokkal és vásárokkal kapcsolatos szolgáltatásokat (például őrzés-védelem, hostess) biztosító magánvállalkozások I. Prioritás: I/7. Intézkedés: Célja:

17

Az intézkedés kedvez- a városba látogató üzleti turisták ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a kongresszusok lebonyolítására alkalmas helyszínek száma Output indikátorok: - a kongresszusok megszervezéséhez szükséges kisebb infrastrukturális feltételek - a kongresszusok személyi háttere - az incentív jellegű utazások száma Eredmény indikátorok:

- Debrecenben lezajló kongresszusok és azokon résztvevő vendégek száma - az incentív jelegű utazásokon résztvevő turisták száma - a szezonalitás mértéke

Hatásindikátorok:


- a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - Debrecen jövedelméből a turisztikai ágazat aránya Európai Uniós és hazai támogatás, a hazai és nemzetközi gazdaság fejlődésének mértéke Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (1.1.4., 1.3.1.) kerül finanszírozásra

18

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése A sportturizmus fejlesztése A város sportlétesítményi ellátottsági szintjének javítása, jelentős bevételt eredményező rendezvények magas színvonalú lebonyolítása A városi lakosság, valamint a nagyobb területi vonzással rendelkező Indoklás: sportrendezvények kiszolgálására elengedhetetlen a meglévő létesítmények bővítése, valamint további stadion (ok), és elsősorban az utánpótlás és az egyetem érdekeit szolgáló sportcsarnok (ok) építése. A sportesemények területiségüknél fogva rendelkezhetnek nemzetközi, regionális és helyi vonzással. Mivel a legnagyobb bevételre előbbi esetén lehet szert tenni, a külföldi sportolókat is vonzó eseményeket kell előtérbe helyezni. Nagyobb sportesemények szervezése a városba Az intézkedés - meglévő létesítmények fejlesztése tartalma: - megfelelő kiszolgáló szállás és vendéglátóhelyek kialakítása - a létesítményekhez vezető infrastruktúra megteremtése Oktatási sportközpont kialakítása - atlétikai oktatási központ kialakítása - megfelelő szakember és edzőgárda kialakítása Nagyobb sportrendezvények szervezése - nemzetközi világ és kontinensversenyek szervezése - a sportolókat kísérő és kiszolgáló személyzet szervezése, képzése Sportrendezvények magas színvonalú lebonyolítása - szolgáltató és képző intézmény kialakítása - folyamatos képzések - magas szintű rendezvényszervező intézmény kialakítása A megvalósítás helye: Debrecen jelenlegi sportlétesítményei, valamint a tervezett új helyszínek, Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, vállalkozások, sportegyesületek, a A közreműködő létesítményeket kezelő intézmények, rendezvényszervező vállalkozások szervezetek: Az intézkedés kedvez- a városba látogató sportolók, a város lakossága ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - elkészült sportlétesítmények száma Output indikátorok: - szervezett programok száma, hossza - meglévő, felújított létesítmények száma - sportrendezvények száma - szervezett programok száma, hossza I. Prioritás: I/8. Intézkedés: Célja:


- a rendezvényekre érkező, sportolók, turisták, szurkolók száma - sportlétesítmények színvonala - a marketing-kommunikációs eszközökkel elért célközönség

Hatásindikátorok:

- a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - Debrecen jövedelméből a turisztikai ágazat aránya Európai Uniós és hazai támogatás, az állam sporthoz való viszonyának alakulása Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból, kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (1.1.4., 2.2.4.) kerül finanszírozásra


19

A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése Az Erdőspuszták idegenforgalmi kihasználtságának javítása Debrecen jelenleg még alacsony kihasználtságú idegenforgalmi térsége adottságainak fejlesztése és új – Magyarországon kevésbé elterjedt – vonzerők kialakítása. A modern társadalomban egyre inkább felértékelődött az egészséges környezet, Indoklás: életmód szerepe, az élmények iránti vágy, az ismeretszerzés és a testmozgás igénye. Ennek szerves része a tiszta környezet fokozott igénye, mellyel a turisták maguk is környezetkímélő viselkedésre törekednek. A város környékén található természetközeli területek a turizmus ezen ágában kínálatot nyújthat az új kihívásoknak. Ennek keretében az Erdőspuszták területén lévő adottságok hasznosítása kap nagy hangsúlyt. Az életmód-turizmushoz szükséges tárgyi eszközök kialakítása Az intézkedés - meglévő eszközök fejlesztése tartalma: - megfelelő szállás és vendéglátóhelyek kialakítása - foglalkoztatóházak megteremtése - a pihenőközpont korszerűsítése Életmódtáborok szervezése - hagyományos termékek gyártása, biogazdálkodás meghonosítása - a kívánt mozgás és egészségigény lehetőségének biztosítása Gyógyvíz egészségturisztikai felhasználásának biztosítása A tavak vízutánpótlásának megoldása A kerékpáros, lovas és élményturizmus feltételeinek javítása A megvalósítás helye: az Erdőspuszták érintett területei Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a programokat szervező A közreműködő vállalkozások, a természetvédelemmel foglalkozó szervezetek szervezetek: Az intézkedés kedvez- a városba látogató turisták, a város lakossága ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - szálláshelyek és látogatóhelyek számának növekedése Output indikátorok: - szervezett programok száma, hossza I. Prioritás: I/9. Intézkedés: Célja:

Eredmény indikátorok: - az Erdőspuszták területét meglátogató turisták száma Hatásindikátorok:


- a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - Debrecen jövedelméből a turisztikai ágazat aránya Európai Uniós és hazai támogatás, a hazai és nemzetközi turizmus fejlődésének üteme, a lakosság környezethez való viszonyának alakulása Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (1.1.4., 1.3.1.) kerül finanszírozásra

20

II. Prioritás – A műszaki infrastruktúra fejlesztése A műszaki infrastruktúra fejlesztése A városba vezető utak áteresztőképességének javítása A Debrecen környékén élő de a városban dolgozó és bevásárlásait intéző lakosság, valamint a városon áthaladó illetve oda irányuló személy- és teherforgalom résztvevői számára a kulturált és biztonságos közlekedés feltételeinek a megteremtése. A 2007-2013 közötti időszakban lebonyolódó fejlesztések eredményeként Indoklás: fokozódni fog Debrecen régióközponti szerepe, és ez a városba irányuló személyés teherforgalom növekedését vonja maga után. Hasonló hatást vált ki a központi belterületről, illetve magából a városból történő kiköltözés, amely az ingázás nagyságának az emelkedését okozza. A 471-es számú főút bevezető szakaszának 2x2 sávosra bővítése Az intézkedés A 48-as számú főút bevezető szakaszának 2x2 sávosra bővítése tartalma: A 4-es számú főút Hajdúszoboszló felöli bevezető szakaszának 2x2 sávosra bővítése A város körüli körgyűrű teljessé tétele (a 35. számú főút és a 4. számú főút közötti összeköttetés – 354. számú főút – megépítése) A 35. számú főút Debrecen és Józsa közötti szakaszának 2x2 sávosra bővítése A Kishegyesi út DIIP és a körgyűrű közötti szakaszának 2x2 sávosra bővítése A repülőtér, a Déli Ipari Park és az Egyetemi Ipari Park magasabb színvonalú bekapcsolása a közúthálózatba Intelligens zöldhullám kiépítése A megvalósítás helye: az érintett útszakaszok Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Magyar Közút Kht. Hajdú-Bihar A közreműködő megyei Igazgatósága szervezetek: Az intézkedés kedvez- a Debrecen övező településeken élő és a városban dolgozó vagy bevásárlásait ott ményezettjei (célcso- intéző népesség, a városon áthaladó személyforgalom résztvevői, a városba illetve városból árút szállító, vagy jelenleg a városon áthaladó teherforgalom port/megvalósítók): résztvevői, a városon jelenleg áthaladó forgalom által leginkább érintett közlekedési tengelyek közelében élők Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a felújított és kibővített útszakaszok hossza Output indikátorok: - a megépített útszakaszok hossza II. Prioritás: II/1. Intézkedés: Célja:


- a város megközelíthetősége - az utazással eltöltött idő - a közlekedési balesetek száma

Hatásindikátorok: Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása

- az érintett lakossági csoportok komfortérzete Európai Uniós és hazai támogatás, a közúti közlekedés növekedésének mértéke Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Közlekedési infrastruktúra fejlesztése), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (2.1.1.) kerül finanszírozásra

21

A műszaki infrastruktúra fejlesztése A tömegközlekedés fejlesztése A személyközlekedés területén a város lakossága és a Debrecenbe ingázók körében a tömegközlekedési eszközöket használó népesség arányának stabilizálása, illetve hosszabb távon történő növelése. Napjainkban a gépkocsiforgalom növekedése mind nagyobb terhet ró a város Indoklás: úthálózatára, valamint egyre nagyobb mértékű környezetszennyezést is okoz. A felmerült problémák egyik lehetséges megoldását jelenti a tömegközlekedés, amely azonban jelenleg egyre kisebb mértékben képes minőségi szolgáltatást biztosítani az utazóközönség számára. A hiányosságok között lehet megemlíteni többek között az átszállás időigényességét, a tömegközlekedési eszközök nem megfelelő színvonalát, a meglévő eszközök egy részének környezetszennyezését és energiapazarló működését, valamint a járatszervezés és az igények közötti inkonzisztenciát. A Multimoduláris Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ kialakítása Az intézkedés Az elővárosi tömegközlekedés fejlesztése tartalma: A villamos-hálózat bővítése, új villamosok beszerzése A város tömegközlekedési rendszere hatékonyságának növelése Az autóbusz és trolibusz járműpark környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő modernizációja A megvalósítás helye: Az érintett fejlesztések területe Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Debreceni Közlekedési Vállalat A közreműködő Zrt. Hajdú Volán Zrt., MÁV Zrt. szervezetek: Az intézkedés kedvez- A Debrecenbe(n) utazó népesség, A környezetszennyezés által napjainkban ményezettjei (célcso- leginkább érintett közlekedési tengelyek közelében élők port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- A város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a kialakításra kerülő új tömegközlekedési központ nagysága Output indikátorok: - a megépített villamos-vonalak hossza - a beszerzett új környezetbarát és energia-hatékony villamosok és trolibuszok száma II. Prioritás: II/2. Intézkedés: Célja:



- az egyes közlekedési eszközök közötti átszállási idő hossza - a közlekedéssel eltöltött idő nagysága - a környezetszennyezés mértéke - a város lakosságának a komfortérzete - három műszakba járás feltételeinek megteremtése Európai Uniós és hazai támogatás, a lakosság tömegközlekedéshez való viszonyának alakulása Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Közlekedési infrastruktúra fejlesztése), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (2.1.1.) kerül finanszírozásra

22

A műszaki infrastruktúra fejlesztése A városi közlekedésben meghatározó utak kialakítása és felújítása, a parkolóhelykínálat bővítése A városon átmenő és az egyes városrészek közötti személy- és teherforgalom Célja: gyorsaságának és közlekedésbiztonságának növelése, a belvárost terhelő forgalom csökkentése. Az elmúlt időszakban Debrecenben jelentős mértékben jelentős mértékben Indoklás: emelkedett a gépkocsik száma. Ez a tény, valamint a nagyobb népességi tömörülések és a lakossági gazdasági és kereskedelmi célpontjai közötti távolságok a forgalom nagymértékű növekedését vonta maga után, amelynek zavartalan levezetésére a jelenlegi közúthálózat sem vonalvezetésében, sem pedig minőségében nem alkalmas. További problémát jelent, hogy Debrecen legfontosabb igazgatási, kereskedelmi és kulturális intézményeinek jelentős része a belvárosban helyezkedik el, és a megnövekedett forgalommal a városrész parkolóhely-kínálata egyre kevésbé képes megbirkózni. A városközpontot és a belvárost övező körgyűrűk teljessé tétele Az intézkedés Külső közlekedési gyűrű kialakítása tartalma: A legforgalmasabb kereszteződésekben többszintű csomópontok kialakítása A legforgalmasabb utcák felújítása A belváros egyes területein parkolóházak felépítése A kertségekben fekvő gyűjtőutak fejlesztése A megvalósítás helye: az érintett fejlesztések területe Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Magyar Közút Kht. Hajdú-Bihar A közreműködő megyei Igazgatósága, a parkolóházak építésében/működtetésében érdekelt szervezetek: vállalkozók Az intézkedés kedvez- a jelenlegi forgalom zavartalan levezetésére nem alkalmas utak mellett élők, a ményezettjei (célcso- városban közlekedő lakosság, az ügyeit a belvárosban intéző lakosság, az idegenforgalmi céllal Debrecenbe látogató turisták port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a kiépített és felújított utcák hossza Output indikátorok: - a kialakított új parkolóhelyek száma II. Prioritás: II/3. Intézkedés:


- az egyes városrészek közötti közlekedési idő - a belváros közlekedési terheltsége


- a város lakosságának a komfortérzete Európai Uniós és hazai támogatás, a város gépkocsi-állományának alakulása Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.2.2.) kerül finanszírozásra

23

A műszaki infrastruktúra fejlesztése A kerékpárút-hálózat kialakítása A környezetet nem terhelő ugyanakkor egészségügyi szempontból is pozitív hatású kerékpáros közlekedés biztonságos növekedése feltételeinek megteremtése. A megnövekedett személyforgalom zavartalan levezetésre a város közúthálózata Indoklás: és tömegközlekedési rendszere még a tervezett fejlesztések figyelembevételével is csak korlátok között alkalmas, emellett a gépkocsi-forgalom igen jelentős környezeti károkat is okoz. Debrecen természeti adottságai (alacsony szintkülönbségek, a csapadékos idő relatív rövidsége) és a városban élő fiatalabb korosztály (például egyetemisták) magas aránya egyrészt megteremti a nagyobb arányú kerékpáros közlekedéshez szükséges peremfeltételeket, másrészt biztosítja a kínálatot is, ugyanakkor a közvetlen infrastruktúra alacsony fejlettségi színvonala a további fejlődés gátját jelenti. A belvárost és a legfontosabb lakossági tömörüléseket, az egyes egyetemi Az intézkedés egységeket összekötő kerékpárút-hálózat kiépítése tartalma: A fontosabb középületek körzetében megfelelő minőségű és mennyiségű kerékpártároló létesítése A nagyobb turisztikai központok kerékpáron történő megközelíthetőségének javítása A megvalósítás helye: Az érintett fejlesztések területe Debrecen megyei Jogú Város Önkormányzata, a kerékpáros közlekedés A közreműködő elterjesztésért tevékenykedő civil szervezetek szervezetek: Az intézkedés kedvez- a jelenlegi forgalom zavartalan levezetésére nem alkalmas utak mellett élők, ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a kiépített kerékpárutak hossza Output indikátorok: - a kialakított kerékpártárolók száma II. Prioritás: II/4. Intézkedés: Célja:


- a kerékpárt használók száma - a városban eladott kerékpárok száma - a környezetszennyezés mértéke

Hatásindikátorok: Külső feltételek:

- a város lakosságának komfortérzete Európai Uniós és hazai támogatás, a város lakosságának a kerékpárközlekedéshez való viszonya Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.1.1.) kerül finanszírozásra

Az intézkedés finanszírozása

24

A műszaki infrastruktúra fejlesztése A város informatikai rendszerének fejlesztése Az INTERNET-használók számának a növelése és az INTERNET-en keresztül elérhető és felhasználható közigazgatási szolgáltatások körének a bővítése. Napjainkban a lakosság és a gazdasági élet szereplőinek sikerét és elégedettségét Indoklás: igen nagymértékben befolyásolja az információkhoz való gyors és olcsó hozzájutás, amelynek az egyik legfontosabb forrását az INTERNET jelenti. Emellett napjaink fontos tendenciája a közigazgatási szervek ügyfélforgalmának növekedése, amely egyrészt igen jelentős közvetlen leterheltséget jelent az érintett alkalmazottak számára, másrészt – közvetett módon – a város közlekedését is növeli. Komplex, integrált városi info-kommunikációs (intranet) hálózat és Az intézkedés INTERNET- csatlakozási pontok kiépítése tartalma: A különböző közigazgatási szolgáltatások informatikai igénybevétele lehetőségének a megteremtése (tartalom-fejlesztés) Wireless hozzáférés biztosítása szállodák, kávézók, és éttermek számára A megvalósítás helye: az érintett fejlesztések területe, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a városban működő közigazgatási A közreműködő szervetek, Debreceni Egyetem Informatikai Kara szervezetek: Az intézkedés kedvez- a különböző közigazgatási szervezeteknél a lakossági ügyfélforgalmat ményezettjei (célcso- lebonyolító alkalmazottak, az INTERNET-hálózat kiépítésével foglalkozó vállalkozások port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a kiépített hálózat hossza Output indikátorok: - a kiépített INTERNET-csatlakozási pontok száma - az igénybe vehető elektronikus szolgáltatások száma II. Prioritás: II/5. Intézkedés: Célja:


- az INTERNET-et használók száma - a különböző közigazgatási szervek közvetlen forgalma, a náluk megforduló ügyfelek száma


- a város lakossága komfortérzetének növekedése Európai Uniós és hazai támogatás, az informatika világméretű fejlődési tendenciái Az intézkedés egyrészt az ágazati operatív programokból, másrészt a Regionális Operatív Programból kerül finanszírozásra


25

III. Prioritás – A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése A város határában a természeti területek ökológiai hálózatának a kialakítása A várost nyugatról övező Tócó és keletről határoló Kondoros, napjainkra erősen degradálódott patakok rehabilitációja, mellettük erdősávok kialakítása, valamint a vízfolyások felduzzasztásával nagyobb összefüggő vízfelületek létrehozása, amelyek a kedvező klimatikus hatásaik mellett rekreációs és sport célokat is szolgálnak. Debrecen város növekedése és fejlődése következtében a város környékén Indoklás: található tájalkotó elemek erős degradációnak indultak. Nem történt meg ezeknek a területeknek a lakosság egészségi állapotának javítását és a természetközeli állapot megőrzését szolgáló rehabilitációja. Ez számtalan környezeti problémához vezet(het), melynek kivédése a város elsődleges célja kell legyen. A Tócó és Kondoros patakok rehabilitációja Az intézkedés Erdősávok kialakítása a vízfolyások mentén tartalma: Rekreációs célú összefüggő vízterületek kialakítása Nagyobb vízfelületek kialakítása (CIVAQUA-program) A megvalósítás helye: Debrecen város külterületén egymás közelében található ökoszisztémák, illetve ezek összeköttetését biztosító (vagy az összeköttetést elősegítő) ökológiai folyosók, elsősorban a Tócó és a Kondoros, a Derecskei-Kálló - patakok. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hortobágyi Nemzeti Park A közreműködő Igazgatósága, TIKÖVIZIG, a természetvédelemmel foglakozó gazdasági és civil szervezetek: szervezetek Az intézkedés kedvez- a város lakossága, a városba látogató turisták ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - rehabilitált vízfolyások hossza Output indikátorok: - újonnan telepített erdősáv hossza - kialakított vízfelület nagysága - rehabilitált terület nagysága III. Prioritás: III/1. Intézkedés: Célja:


- a faj és egyedszám - ökológiai folyosó hossza - biológiai diverzitás mértéke


- a lakosság komfortérzete Európai Uniós és hazai támogatás, a lakosságon belül az egészségtudatos életmód erősödése, a környezettudatosság elterjedése Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.3.3., 3.4.), kisebb mértékben az ágazati operatív programokból (Környezet, víz- és természetvédelem, energia) kerül finanszírozásra


26

A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése A belterületi zöldterületek rendszerré fejlesztése A lakosság egészségének a védelme, illetve kikapcsolódási célok érdekében alapvető fontosságú, hogy a város területén belül, a nagyobb népességtömörülések közelében is létrejöjjenek, valamint a mainál magasabb szintre fejlődjenek a közparkok. Debrecenben, hasonlóan a hazai nagyvárosokhoz, a lakosság egészségi állapota Indoklás: nem kielégítő. Ehhez hozzájárul a belterületi zöldfelületek alacsony területe és azok területi kapcsolatának hiánya. A zöldterületek hálózatba történő fejlesztése elengedhetetlen feladat, hiszen egyrészt javítja a városképet, ugyanakkor hozzájárul a városklíma és ezzel a helyi lakosság egészségi és pszichés állapotának javulásához. A közparkok rehabilitációja, fejlesztése Az intézkedés A zöldterületeket összekötő korridorok kialakítása tartalma: Újabb zöldterületek létesítése A megvalósítás helye: Debrecen város belterületén lévő zöldterületek, azok környéke, parkok Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, AKSD, Hortobágyi Nemzeti Park A közreműködő Igazgatósága, TIKÖVIZIG, a természetvédelemmel foglakozó gazdasági és civil szervezetek: szervezetek Az intézkedés kedvez- a város lakossága, a városba látogató turisták, a természetvédelemmel foglakozó ményezettjei (célcso- gazdasági és civil szervezetek port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a zöldterületek nagysága Output indikátorok: - a zöldterületeket összekötő fasor hossza - az összekapcsolt zöldterületek nagysága III. Prioritás: III/2. Intézkedés: Célja:


- a szennyezőanyagok koncentrációjának mértéke - a lakosság egészségi és pszichés állapota

Hatásindikátorok:

- javuló városklíma - javuló városkép - a lakosság elégedettségének növekedése Európai Uniós és hazai támogatás, a lakosság környezettudatosságának erősödése, az önkormányzat részéről elfogadott városrendezési terv megléte a zöldterületek elhelyezkedésével kapcsolatban Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.3.1., 2.3.4.), kisebb mértékben az ágazati operatív programokból (Környezet, víz- és természetvédelem, energia) kerül finanszírozásra


27

A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése A Nagyerdő kiemelt kezelése A várost északról határoló Nagyerdő faállománya vízutánpótlásának biztosítása, valamint az itt található vízfolyások rendbetétele. A város lakossága által legintenzívebben használt Nagyerdei Parkerdő területének integrálása a jóléti erdők rendszerébe, a cserjeszint és gyepszint rendszeres karbantartása, az invázív fajok visszaszorítása, dísznövények és virágok telepítése, gondozása és őrzése. A Nagyerdő Debrecen város büszkesége, emellett természetvédelmi-történelmi Indoklás: szempontból is kiemelt szerepet tölt be, hiszen hazánk első természetvédelmi területe. Ezt a funkcióját és értékét meg kell őrizni! Ugyanakkor a Parkerdő révén a város egyik fontos rekreációs területe, ezért az erdő jelentős terhelést kap, igen nagy a degradációja. Parkrendezés, parkkarbantartás Az intézkedés Honos fajok, társulások védelme, területük növelése tartalma: A Nagyerdő rekreációs célú fejlesztése A megvalósítás helye: a Nagyerdő teljes területe Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, NYÍRERDŐ, AKSD, Hortobágyi A közreműködő Nemzeti Park Igazgatósága, TIKÖVIZIG, a természetvédelemmel foglakozó szervezetek: gazdasági és civil szervezetek Az intézkedés kedvez- a város lakossága, a városba látogató turisták, a természetvédelemmel foglakozó ményezettjei (célcso- gazdasági és civil szervezetek port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága, a városba látogató turisták ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a rehabilitált terület nagysága Output indikátorok: - az ültetett fák, növények száma - a tisztán tartott terület nagysága III. Prioritás: III/3. Intézkedés: Célja:


- a honos fajos elterjedési területe - invázív fajok területe - eltűnt invázív fajok száma - a lakosság egészségi állapota


- a lakosság elégedettségének növekedése Európai Uniós és hazai támogatás, a lakosságon belül a környezettudatosság erősödése, az egyes célcsoportok, megvalósítók közötti kapcsolat és összefogás megléte, a Nagyerdő különleges szerepének felismerése és tudatosítása Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.3.1., 2.3.4.), kisebb mértékben az ágazati operatív programokból (Környezet, víz- és természetvédelem, energia) kerül finanszírozásra


28

A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése A városközpont rehabilitációja Debrecen városközpontja kapja meg azokat a funkcionális-építészeti elemeket, melyek segítségével kifejezhetők egy valódi regionális központ szerepkörei. Valósuljanak meg azok műszaki és komplex táj-területrendezési beruházások, melyek beilleszkednek a városközpont korábbi fejlesztései által kijelölt vonulatba, ugyanakkor kifejezik a város hagyományait, lehetséges jövőjét oly módon, hogy a város és a régió minden lakója számára jelentőssé váljon. A városközpont funkcionális szerepkörének letisztítása, valamint az itt élők számára a megfelelő életfeltételeket biztosítása. A korábbi évek munkálatai során létrehozott, a város központi funkcióinak Indoklás: megfelelő, reprezentatív és szimbolikus jelentőséggel is bíró főtér és közvetlen környezete sikere mutatja, hogy szükség van a terület további átépítésére. Meg kell őrizni az értékes elemeket, ugyanakkor törekedni kell a terület megújulásának megteremtésére is. A lakosságon túl az élhető és esztétikailag is tetszetős városközpont a hazai és külföldi turisták számára is megfelelő vonzóerőt jelent a már meglévő turisztikai vonzóerők kiegészítésére. Az Arany Bika épülettömbjének rendezése Az intézkedés A Kossuth tér vallási és rendezvény funkcióinak összeegyeztetése tartalma: A Püspöki Palota épülettömbjének rehabilitációja A gyalogos zóna keleti és nyugati irányú kiterjesztése (Révész tér, Hal köz, Gambrinus köz, Déri tér, Dósa nádor tér) A belváros építészeti megújítása, a leromlott állapotú épülettömbök rendbetétele Zöldfelületek rendbetétele A sétálóövezet kiterjesztése A megvalósítás helye: Debrecen város központja Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Főépítészi Iroda, Magyarországi A közreműködő Református Egyház, Nagytemplomi Református Gyülekezet, Hajdú-Bihar szervezetek: megyei Kereskedelmi- és Iparkamara Az intézkedés kedvez- a város lakossága, a városba látogató turisták, a területen működő vállalkozások, ményezettjei (célcso- építőipari vállalkozások port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a felújított épületek száma Output indikátorok: - a kiépített sétaútvonalak hossza - a rendbetett zöldterületek nagysága - a díszkővel borított területek nagysága III. Prioritás: III/4. Intézkedés: Célja:


- a felújított épületekben élők száma - a városközpontban megrendezett helyi és turisztikai jelentőségű rendezvények száma - a városközpont levegőjének tisztasága - a turisztikai kapacitás nagysága a városközpontban - a városközpont esztétikai megújulása

Hatásindikátorok:

- a lakosság elégedettségének növekedése - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága

29


Európai Uniós és hazai támogatás, a műemlékekhez való viszony fejlődése, az országos és helyi tendenciák alakulása Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.3.1., 2.3.2.) kerül finanszírozásra

30

A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése Az iparosított technológiával épült lakótelepek felújítása A szocializmus évtizedeiben épült ipari technológiával felépített lakótelepek napjainktól egyre frekventáltabban jelentkező problémáinak megoldása. Az épületek műszaki-gépészeti megújítása, ezáltal az itteni lakásállomány értékmegőrzése-javítása. A itt élő lakosság igényeinek kielégítése, életkörülményeik javítása. A lakótelepek felújításával ezek a városrészek új funkciókkal gazdagodhatnak, melyek tovább növelik a térségek értékét. A lakótelepek építése a lakásgondok rövid távú megoldását jelentette. Debrecen Indoklás: városában több periódusban és városrészben kerültek kialakításra ezek a típusú lakóterületek. A városközpont közelében felépített lakótelepek műszakiesztétikai-társadalmi állapota szoros összefüggésbe van a városközpont funkcióinak kihasználhatóságával. A lakótelepi házak építészetileg a város hosszú távú képének részét fogják képezni, hiszen még több évtizedig biztonságosan lakhatók maradnak. Probléma ugyanakkor az építmények műszaki-gépészeti állapota, mely nagyban kihat a benne élők életminőségére. Harmadrészt meg kell találni a lakótelepek esztétikai javításának és funkcionális gazdagításának lehetőségeit. A lakások energiatakarékos átalakítása (hőszigetelés, megújuló energiák) Az intézkedés A gépészeti berendezések (liftek, szellőzők, tűzvédelmi rendszerek stb.) tartalma: felújítása A házak esztétikai átalakítása (fényfalak, zöldtetők, ráépített kertek kialakítása) A funkcionalitás átszervezése (közterületi boxok rendszerének kialakítása) A lakosság önszerveződéseinek segítése A szemétgyűjtési rendszer átalakítása (szelektivitásra való törekvés) A lakótelepek környezetének felújítása (utak, játszóterek, parkok, parkolók, falfirkák) Urbánus yuppie negyedek kialakítása A megvalósítás helye: a házgyári technológiával épített lakótelepek Debrecenben Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Debreceni Vagyonkezelő Rt., A közreműködő Főépítészi Iroda szervezetek: Az intézkedés kedvez- a lakótelepek lakóközösségei, az építőipari vállalatok, a lakótelepi szolgáltató ményezettjei (célcso- vállalkozások, AKSD Kft. port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a lakótelepeken élő lakosság ményezettjei (végső kedvezményezettek): III. Prioritás: III/5. Intézkedés: Célja:

31


- a felújított lakótelepi lakások alapterülete - a korszerűsített műszaki berendezések száma - a létrehozott tetőkertek nagysága - a kialakított fényfalak száma - a létrehozott szelektív hulladékgyűjtő rendszerek kiterjedése - a beépített energiatakarékos technológiák száma


- a megtakarított energia mennyisége - a lakótelepi lakosok száma - a lakótelepi lakások értéke - a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége - a megszerveződött lakossági szervezetek száma

Hatásindikátorok:

- a környezetterhelés csökkenése - a lakótelepen élők elégedettségének növekedése Európai Uniós és hazai támogatás, a lakosság anyagi lehetőségei a szükséges önrész vállalására Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból, kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (2.3.5.) kerül finanszírozásra


32

A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése A városközpontot övező belvárosi területek megóvása és felújítása A városközpont közvetlen és tágabb környezetében élő lakosság és az itt működő vállalkozások számára biztosítani a megfelelő körülményeket. A itteni lakások és közcélú funkciókat is ellátó építmények műszaki színvonalának fenntartása annak érdekében, hogy teljesíteni tudják azokat a célokat, melyekre rendeltettek. A város szerkezetét is érintő átalakítások (például átmenő közlekedés átszervezése) nem szabad hogy az érintett területek épített környezetében károkat okozzanak. Az ezeket a területeket érintő fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy ne sérüljenek a fennálló építészeti rendszerek, látképi elemek stb. A városközpont és a lakótelepek között elhelyezkedő területek az elmúlt Indoklás: évtizedekben sajnos nagyon kevés figyelmet kaptak, ráadásul a nagyobb építkezések egy része is ezek rovására történt. Ezek következtében ezek az egykor a központ körül elhelyezkedő területek feldarabolódtak, egymástól elszigetelődtek. A későbbiek során ezért fokozottan kell arra törekedni, hogy a tervezett közlekedési indíttatású, városszerkezeti átalakítások ne okozzanak negatív irányú változásokat. Ezek a területek ugyanakkor számos építészeti örökséget hordoznak, melyek a város saját örökségét kell hogy képezzék, így a városnegyedek, utcák helyi védelembe helyezése nem halogatható. Ezzel megóvhatók lesznek azok a városképi elemek, melyek a város ezen térségeiben hagyományosan mérvadóak. A nyugati tehermentesítő út környékének rehabilitációja Az intézkedés A belvárost övező területek építészeti megújítása, a leromlott állapotú tartalma: épülettömbök rendbetétele A falfirkák elleni védekezés A helyi jelentőségű védendő városrészek kijelölése Zöldterületek felújítása és kiépítése Az itt élők számára lakásfelújítási források biztosítása Utcakép-megőrző építési szabályok kidolgozása A megvalósítás helye: a városközpontot övező belvárosi övezet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Debreceni Vagyonkezelő Rt., A közreműködő Főépítészi Iroda szervezetek: Az intézkedés kedvez- az érintett városrész lakossága, a területen működő vállalkozások, az építőipari ményezettjei (célcso- vállalkozások port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága, az érintett területeken élők, a városba látogató turisták ményezettjei (végső kedvezményezettek): III. Prioritás: III/6. Intézkedés: Célja:

33


- a felújított lakások alapterülete - a létrehozott zöldterületek nagysága - a létrehozott helyileg védett objektumok száma


- az érintett területek lakosságának száma - a lakások értékének növekedése

Hatásindikátorok:

- a város lakosságának növekedése - a környezetterhelés csökkenése - a területen élők elégedettségének növekedése Európai Uniós és hazai támogatás, a műemlékekhez való viszony fejlődése, az országos és helyi tendenciák alakulása Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.3.1., 2.3.2.) kerül finanszírozásra A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése Barnamezős ipartelepek rehabilitációja Az intézkedés keretében Debrecen város olyan iparterületeinek rehabilitációjára kerül sor, melyeken jelenleg nem, vagy csak korlátozott mértékben folyik az eredeti funkció, tevékenység. Ezek a területek jellegüknél fogva jól közművesítettek, rajtuk építmény (üzemcsarnok) található. A jobbára külső területeken található ipari parkokhoz képest ezek a területek sokszor a település központjához közelebb találhatók, így a telkek fontos részét képezhetik a város ingatlanvagyonának. Ezeket a területeket piacképessé kell tenni, majd meg kell keresni a hozzá illő befektetőt, aki hajlandó ott gazdasági tevékenységet folytatni. Ehhez természetesen szükség van a területek környezeti vizsgálatára, az esetleg szükséges beavatkozások, kármentesítések megtételére. A rendszerváltozás utáni kényszerűen gyors gazdasági struktúraváltás miatt jelentős számban fordulnak elő barnamezős területek. Nem használt laktanyák, régi katonai objektumok, kisebb-nagyobb felhagyott ipartelepek. Ezekre a területekre jellemző a termelő infrastruktúra hálózatok (villany-, víz-, gáz-, csatornahálózat-, telefon) megléte, valamint az újrahasznosítható épületállomány. A területek jelentős gazdasági értékkel bírnak a település számára, amennyiben lehetővé válna újrahasznosításuk. Ezeknek a területeknek a rehabilitációja nagymértékben hozzájárul funkcióváltásukhoz és hasznosításához. A jelenlegi gazdasági környezetben ezek nagyon fontos vonzóerőt jelenthetnek a belső tőke mobilizációjában, a külföldi tőke vonzásában, így új munkahelyek teremtésében. Mivel a területek egy része lakóövezetek közelében találhatók, az ott élők életkörülményeinek javítása is szükségessé teszi a barnamezős területek újrahasznosítását. Törekedni kell olyan megoldások megtalálására, amelyek az eredetihez hasonló funkciót tudnak, minél kevesebb előzetes átalakítással megvalósítani a lakosság zavarása nélkül. A város jövőben megvalósuló, az elérhetőséget javító intézkedései (repülőtér, autópálya-csatlakozás) csak akkor hozzák meg a megfelelő gazdaságélénkítési hatást, ha a város képes lesz piacképes termékeket kínálni a befektetőknek. Szükséges ugyanakkor a város testébe ékelődő barnamezős területek feltárása az élhetőbb környezet megteremtéséért is.

Külső feltételek: Az intézkedés finanszírozása III. Prioritás: III/7. Intézkedés: Célja:

Indoklás:

34

A területek tulajdonviszonyának rendezése Környezeti kármentesítés (feltárás, műszaki beavatkozás, utólagos ellenőrzés) A területek funkcióváltása, a település szövetébe való bekapcsolásuk és a zöldmezős beruházások területigényének csökkentése érdekében Leromlott állagú épületek bontása A területek funkcióváltása, az ezzel kapcsolatos infrastruktúrafejlesztések, beszerzések Olyan terület-előkészítések, melyekkel a területen az új funkciójú ipar, vagy a lakófunkció megjelenik A megvalósítás helye: Debrecen város barnamezős területei Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Debreceni Vagyonkezelő Rt., A közreműködő Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmiés Iparkamara, Magyar szervezetek: Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, ITD Hungary Kft. Az intézkedés kedvez- vállalkozások, külső befektetők, a város érintett szervei (környezetvédelem, ményezettjei (célcso- ingatlankezelés) port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága, vállalkozások ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a felújított területek nagysága Output indikátorok: - a kármentesített területek mérete - a szennyeződésektől megtisztított talaj mennyisége - a lebontott használaton kívüli épületek száma/nagysága - a lefektetett/felújított új kommunális hálózatok hossza - a tulajdonilag rendezett ingatlanok száma Az intézkedés tartalma:


- a külföldi befektetők száma, az általuk befektetett tőke mennyisége - a hazai befektetők száma, az általuk befektetett tőke mennyisége - a működő ipari üzemek száma - a funkciót váltó újrahasznosított területek nagysága - eladható, értékes ingatlanok nagysága

Hatásindikátorok:

- a foglalkoztatottság mértéke - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága - a város lakosságszáma Európai Uniós és hazai támogatás, a vállalatok igénye a felújított barnamezős területekre Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.3.1.) kerül finanszírozásra


35

A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése A közterületek és intézmények elérhetőségének javítása a fogyatékkal élők számára A város fogyatékkal élő lakossága (például mozgáskorlátozottak, vakok és Célja: gyengénlátók) számára a város közterületei és intézményei biztonságos és zavartalan használata feltételeinek megteremtése A társadalom különböző fogyatékkal élő tagjainak mozgását napjainkban igen Indoklás: sok akadály gátolja, a jogszabályi előírások illetve a szolidaritás eszméje ugyanakkor megköveteli, hogy az ő számukra is biztosítani kell a városon belüli zavartalan gyalogos és tömegközlekedés feltételeit. A városban található intézmények mozgáskorlátozottak számára történő Az intézkedés elérhetőségét biztosító rámpák kialakítása tartalma: A tömegközlekedési eszközök mozgáskorlátozottak által használatát lehetővé tevő infrastruktúra kialakítása A vakok és gyengénlátók biztonságos közlekedését lehetővé tevő eszközök beszerzése és felszerelése A megvalósítás helye: Debrecen város területe Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a fogyatékkal élők szervezetei A közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvez- a fogyatékkal élők szervezetei ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város fogyatékkal élő lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): III. Prioritás: III/8. Intézkedés:

36


- a mozgáskorlátozottak számára kialakított rámpák száma - a tömegközlekedési eszközök használatát lehetővé tevő eszközök száma - a vakok és gyengénlátók városon belüli közlekedését segítő eszközök száma


- a mozgáskorlátozottak számára elérhető intézmények száma - mozgáskorlátozottak által használható a tömegközlekedési eszközök száma - a vakok és gyengénlátók által biztonsággal használható útszakaszok hossza


- a fogyatékkal élő lakosság komfortérzete Európai Uniós és hazai támogatás, a város lakosságának a fogyatékkal élőkhöz történő viszonyulása Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (2.3.1.) kerül finanszírozásra


IV. Prioritás – Humán erőforrás fejlesztés IV. Prioritás: IV/1. Intézkedés: Célja:

Indoklás:

Az intézkedés tartalma:

Humán erőforrás fejlesztés A határon átnyúló oktatási kapcsolatok kiszélesítése Az oktatás területén Debrecen euroregionális lehetőségeinek megjelenítése. A „kapuváros” szerepkör speciális adottságainak felhasználása a város fejlődése érdekében. Szerepvállalás a határon túli magyarlakta területek emberi erőforrásainak fejlesztésében. Az oktatási intézmények szerepének növelése a város kulturális gazdaságában. Napjainkban Debrecen oktatási intézményeiben növekvő számban jelennek meg a határontúli magyar fiatalok. Az anyanyelven történő közép- és felsőfokú tanulmányok lehetősége révén a város központi szerepköre euroregionális léptékűvé vált. A vonzáskörzetbe tartozó magyar területek mellett a hamarosan uniós tag Románia határ menti megyéinek (Szatmár, Szilágy, Bihar) és Kárpátalja magyar településeinek Debrecenhez kötődése is felismerhető. Az intézkedés keretében a csökkenő demográfiai viszonyok közepette is megőrizhető a fenntartáshoz, továbbfejlesztéshez szükséges tanulói/hallgatói létszám, a sokszínű közép- és felsőoktatási struktúra. Az intézkedés javasolt operatív tevékenységei: - az euroregionális lehetőségek kiaknázása: a Hajdú-Bihar – Bihor Eurorégió keretében az oktatási kapcsolatok erősítése - a határontúli magyar fiatalok tanulmányait támogatása (például Márton Áron Szakkollégium) - a debreceni oktatási intézmények kárpátaljai és romániai kapcsolatainak erősítése

37

A megvalósítás helye: A közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvezményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): Output indikátorok:

Debrecen Debrecen megyei Jogú Város Önkormányzata, Debreceni Egyetem, Hajdú-Bihar – Bihor Eurorégió, a város oktatási intézményei, civil szervezetek,


- a város oktatási intézményeiben tanulók száma - a közép- és felsőoktatás sokszínűsége - a debreceni felsőoktatási intézmények nemzetközi kapcsolatainak köre

Hatásindikátorok:

- szélesedő nemzetközi együttműködés - Debrecen külföldi elismertsége - a DE MsC és PhD képzéseinek elismertsége Európai uniós és hazai támogatás, A szomszédos országok EU-s csatlakozása, a Schengeni Egyezmény életbelépése (pl. vízumkényszer), politikai viszonyok Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Az emberi erőforrások fejlesztése) kerül finanszírozásra


IV. Prioritás: IV/2. Intézkedés: Célja:

Indoklás:

az érintett területeken élő lakosság

- a város közoktatásában tanuló nem magyar állampolgárok száma - a felsőoktatási intézmények külföldi hallgatóinak száma - középiskolai kollégiumi férőhelyek növekedése

Humán erőforrás fejlesztés A gazdaság igényeihez igazodó humán erőforrás fejlesztés A gazdaság állandó változó igényeinek megfelelően a város oktatási-képzési rendszerének átalakítása, és ennek eredményeként a munkanélküliség csökkentése, kiemelt figyelmet fordítva a pályakezdők munkába állásának elősegítésére. A gazdasági szerkezetváltás, a tudás alapú társadalom teremtette igények folyamatos megújulásra késztetik a humán szféra szereplőit. A lakosság képzettségi szerkezetének gazdasági igényekhez igazítása a város, a régió versenyképességének egyik alappillére. A gyorsan változó gazdasági igényekhez igazodás az intézményrendszer minden elemére hatással van. A korai fejlesztési feladatoktól, az általános- és középiskolai képzés készség, képességfejlesztésén, a moduláris szerkezetű szakképzésen, gazdasági igényekhez alkalmazkodó szakmastruktúrájú felsőoktatásig minden oktatási szinten folyamatosan keletkeznek feladatok. Komplex kezelésük kereteit az élethosszig tanulás paradigmájával lehet kijelölni. Az egyén szándékainak, az egyéni kompetenciák fejlesztésének középpontba állításával, a graduális képzést követő át- és továbbképzések rendszerének kialakításával és a gazdasági élet szereplőivel történő intenzív kapcsolattartással megvalósítható a feladat. A város rendelkezik a cél megvalósításához szükséges szellemi potenciállal és intézményi feltételekkel. Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a Debreceni Egyetem nyújtotta lehetőségek. Az egyetem és a gazdasági szereplők között jelenleg nem él kellő hatékonysággal párbeszéd, ezért mindenképpen szükség van folyamatos partnerségen alapuló kapcsolatrendszer kialakítására és fenntartására.

38

Az alap-, középfokú oktatás fejlesztése: - a gazdaság igényeit szem előtt tartó képzési formák és tematikák kialakítása és bevezetése, - a kéttannyelvű oktatás kiterjesztése, a szakmai jellegű nyelvoktatás támogatása - a szakképzés moduláris szerkezetű tartalmi és gyakorlatcentrikus reformja (TISZK) - szakmacsoporton belüli szakképző központok létrehozása a tartalmi, metodikai reformok kialakítása jegyében Az iskolarendszeren kívüli képzés támogatása: - a felnőtt-, át- és továbbképzésben résztvevő szakmai és civil szervezetek támogatása, - Felnőttoktatási és Képzési Központ kialakítása, A megvalósítás helye: Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar megyei A közreműködő Kereskedelmi és Iparkamara, Oktatási Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési szervezetek: Minisztérium Az intézkedés kedvez- a Debrecenben működő alap-, közép- és felsőoktatási intézmények, gazdasági ményezettjei (célcso- szervezetek, civil szervezetek, a Debrecenben iskolarendszeren kívüli képzést folytató intézmények, civil szervezetek port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága, a városban tanulmányaikat folytató diákok, a városban működő gazdasági szervezetek ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a szakképzési reformba bekapcsolódó intézmények száma Output indikátorok: - a moduláris szerkezetű szakképző programok száma - a nyelvvizsgát tett diákok száma - az önkormányzat, az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők közreműködésével létrejött közös projektek száma - a speciális képzési programokban részt vett gyerekek száma - felzárkóztató programokban résztvevők száma Eredmény indikátorok: - az át- és továbbképzéseket sikeresen befejezettek száma - a fejlesztő programokban részt vett tanulók száma - a moduláris szerkezetű szakképző programokban szakmát szerzettek száma - a regisztrált munkanélküliek számának és arányának csökkenése Hatásindikátorok: - a népesség iskolai végzettségének változása - a város tőkevonzó képességének javulása Európai Uniós és hazai támogatás, makrogazdasági folyamatok, demográfiai Külső feltételek: folyamatok Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Az emberi Az intézkedés erőforrások fejlesztése), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból finanszírozása (2.2.1.) kerül finanszírozásra Az intézkedés tartalma:

39

IV. Prioritás: IV/3. Intézkedés: Célja: Indoklás:

Humán erőforrás fejlesztés A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása A Debrecenben élő hátrányos helyzetű csoportok élet- és munkakörülményeinek javítása, a társadalomba való beilleszkedésüket elősegítő intézményi és infrastrukturális feltételek biztosítása. A keleti országrészre általánosan jellemző módon Debrecen lakosságában is magas a hátrányos helyzetű polgárok száma. Az Európai Unióban magas szinten intézményesült a fogyatékos és a hátrányos helyzetű csoportok gondjainak kezelése, ennek következtében Magyarországon is elvárás, hogy ezen a társadalmi csoportoknak életkörülményeinek javítását és esélyegyenlőségük problémáit kiemelten fontos feladatként kezelje a város. A hátrányos helyzetű csoportok közül elsősorban az alábbiakra kell megkülönböztetett figyelmet fordítani: - a csökkent munkaképességű munkavállalók (fogyatékkal élők, orvosi rehabilitációt követő csökkent munkaképességű munkavállalók) - a roma etnikai kisebbség tagjai. - a hátrányos helyzetű tanulók - a munka világából kiszoruló társadalmi csoportok (pályakezdő munkanélküliek, idős korú munkavállalók, tartós munkanélküliek, migránsok)

40

Az intézkedés keretében kiemelt hangsúlyt kap a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatásának és társadalmi integrációjának elősegítése, a fogyatékkal élők adottságait figyelembe vevő képzési és átképzési programok kidolgozása és megvalósítása, életkörülményeik javítása. Az intézkedés javasolt operatív tevékenységei: A csökkent munkaképességű munkavállalók adottságainak figyelembe vételével speciális képzési, átképzési programok indítása, munka vállalásuk könnyítése, társadalmi beilleszkedésük segítése Akadálymentesítés Felzárkóztató, integrációs óvodai és általános iskolai programok indítása a hátrányos helyzetű és roma gyermekek számára, illetve továbbtanulásuk ösztönzése A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítása A megvalósítás helye: Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi A közreműködő Központ, a Regionális Képző és Átképző Központ, OKÉV, Cigány Kisebbségi szervezetek: Önkormányzat, Családsegítő Szolgálat, civil szervezetek, Oktatási Minisztérium, Egészségügyi és Szociális Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Az intézkedés kedvez- a Debrecenben működő oktatási, képző és átképző intézmények és szervezetek, ményezettjei (célcso- civil szervezetek, alapítványok port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a fogyatékkal élők, a hátrányos helyzetűek, a roma népesség ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a fogyatékkal élők számára szervezett tanfolyamok és képzések száma Output indikátorok: - a roma felzárkóztató képzést folytató intézmények száma - roma tanulók száma a közép- és a felsőoktatásban - a hátrányos helyzetűek továbbtanulását segítő ösztöndíjak száma - a pályakezdő munkanélküliek száma Az intézkedés tartalma:


- a középfokú végzettséget vagy diplomát szerző romák száma és aránya - a hátrányos helyzetűek társadalmi elfogadottságát növelő rendezvények száma - az elhelyezkedett fogyatékkal élők száma és aránya

Hatásindikátorok:

- a foglalkoztatottak aránya a fogyatékkal élők között - a roma munkanélküliek száma és aránya - a szociális ellátásból kikerülők száma és aránya Európai Uniós és hazai támogatás, makrogazdasági és munkaerőpiaci változások, a demográfiai viszonyok alakulása, Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Az emberi erőforrások fejlesztése), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (1.2.4.) kerül finanszírozásra


41

V. Prioritás – Az intézmény-hálózat fejlesztése V. Prioritás: V/1. Intézkedés: Célja:

Az intézmény-hálózat fejlesztése Regionális szintű oktatási intézmények kialakítása A város régióközpont szerepének erősítése, a „kapuváros” szerepkör speciális adottságainak felhasználása a város fejlődése érdekében, szerepvállalás az Északalföldi régió emberi erőforrásainak fejlesztésében. Az oktatási intézmények szerepének növekedése a város kulturális gazdaságában. Debrecen az Észak-alföldi régió legnagyobb hagyományokkal rendelkező Indoklás: iskolavárosa, ami középiskoláival, felsőoktatási intézményeivel eddig is meghatározó szerepet játszott környezetének oktatási ellátásában. Az intézkedés keretében a csökkenő demográfiai viszonyok közepette is Az intézkedés megőrizhető a fenntartáshoz, továbbfejlesztéshez szükséges tanulói/hallgatói tartalma: létszám, a sokszínű közép- és felsőoktatási struktúra. Ennek érdekében szükséges az intézményi infrastruktúra fejlesztések és a vonzáskörzet igényeit is kielégítő speciális pedagógiai tevékenységek támogatása. Az intézkedés javasolt operatív tevékenységei: A szakképzés reform folyamata kapcsán a Térségi Integrált Szakképző Központ (ok) (TISZK) támogatása A vonzáskörzet igényeinek figyelembevételével „felkészítő” szakiskolai oktatás szervezése A Felsőfokú Szakképzést vállaló intézmények támogatása „Fejlesztő” iskola kialakítása a sérült, fogyatékos gyerekek intézményes oktatásnevelésének lehetőségére A kollégiumhálózat kapacitásának növelése. Speciális képzést nyújtó középiskolai programok támogatása A megvalósítás helye: Debrecen Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Debreceni Egyetem A közreműködő szervezetek:

42

Az intézkedés kedvez- a város oktatási intézményei, civil szervezetek, ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- az érintett területeken élő iskolás korú lakosság ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a város középiskoláiban tanuló nem debreceni fiatalok száma Output indikátorok: - a felsőoktatási intézmények nem debreceni hallgatóinak száma - középiskolai kollégiumi férőhelyek növekedése Eredmény indikátorok:

- a város oktatási intézményeiben tanulók száma - a közép- és felsőoktatás sokszínűsége - a pályázatokon elnyert pénzösszeg

Hatásindikátorok:

- Debrecen hazai elismertsége - a közoktatási feladatellátás minősége - a DE MsC és PhD képzéseinek elismertsége Európai Uniós és hazai támogatás, az érintett térségek oktatási helyzete és munkaerőpiaci tendenciái Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Az emberi erőforrások fejlesztése) kerül finanszírozásra


V. Prioritás: V/2. Intézkedés: Célja:

Az intézmény-hálózat fejlesztése Interregionális intézményrendszer kialakítása - A Városok-Falvak Szövetsége tevékenységének erősítése Debrecen a „Városok, Falvak Szövetsége” révén olyan kulturális hálózatot kíván működtetni, mely hozzájárul a város régióközpont szerepének erősítéséhez, euroregionális lehetőségeinek megjelenítéséhez, a „kapuváros” szerepkör speciális adottságainak felhasználásával a város fejlődéséhez. A természetes társadalomi-földrajzi kapcsolatok helyreállításán keresztül tervezi elősegíteni a szövetség tagjainak és az érintett régiónak a kiemelését abból a perifériális helyzetből, amibe a XX. század határmegvonásai kényszerítették. Az összefogásból származó előnyök felhasználásával cél a térség versenyképességének növelése és a lakosság életszínvonalának emelése. Jövőképe egy kultúrájában és gazdaságában prosperáló kultúrrégió, melyeket közös hagyományok kötnek össze, mégis sokszínű, multikulturális térséget alkot.

43

Debrecen körül történelmi hagyományokra visszatekintő kulturális régió létezik. A város az „Európa kulturális fővárosa” cím elnyerésére benyújtott pályázatában nyilvánosan deklarálta, hogy felelősséget érez a vonzásába tartozó, államhatárokat átívelő régió településeinek kulturális helyzete iránt, és létrehozta a „Városok, Falvak Szövetsége” kulturális szervezetet. A szövetség tagjait a közös kulturális hagyomány fogja össze, melynek történelmi alapja a több száz éven keresztül fennálló, Debrecen központú partikula-rendszer, melynek szerteágazó kulturális hatásai máig megfigyelhetők. A történelmi hagyomány több területen kibővült más forrásokból táplálkozó kapcsolatokkal. A szervezet részben történelmileg már meglévő, a kulturális élet számos területére – köztük kiemelkedően az oktatás egészére, – hatással bíró „funkcionális régióra” támaszkodik és megfelel az említett régi kapcsolathálónak. Újjáélesztésével Debrecen a kultúra és a gazdaság terén egyaránt a fejlődés, multikulturális kapcsolatok motorjává válhat, régióközpont szerepe megerősödhet. Átfogó, közös regionális kulturális stratégia kidolgozása Az intézkedés Pályázat-menedzselés tartalma: - a régiós kapcsolatok és együttműködések támogatására kiírt pályázatok figyelése, beszerzése és eljuttatása az együttműködő partnerekhez - részvétel a pályázatok kidolgozásában, benyújtásában és megvalósításuk menedzselésében. A kultúrrégió belső és külső kapcsolatrendszerének, kommunikációs hálózatának kiépítése és működtetése A régió kulturális örökségének népművészeti, néprajzi szempontból történő ápolása és hálózati rendszerén keresztül történő összefogása a Kincsesház Hálózat segítségével A megvalósítás helye: Debrecen és a körülötte létező kulturális régió (magyarországi, szlovákiai, kárpátaljai, partiumi településekkel) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, az egyesület tagjai, a régióban A közreműködő működő euroregionális szervezetek. szervezetek: Az intézkedés kedvez- a szervezetben résztvevő önkormányzatok ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a kulturális régió lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a „Városok, Falvak Egyesület” tagjainak száma Output indikátorok: - az Egyesület által beadott pályázatok száma - a megvalósuló közös rendezvények száma Indoklás:


- a testvértelepülési kapcsolatok száma - a Kincsesház Hálózat intézményeinek száma - a pályázatokon elnyert pénzösszeg nagysága

Hatásindikátorok:

- a nemzetközi együttműködés kiterjedtsége - Debrecen hazai és külföldi elismertsége - a régióban a turizmusból származó bevételek a régióban Európai Uniós és hazai támogatás, A szomszédos országok EU-s csatlakozása, a Schengeni Egyezmény életbelépése (például vízumkényszer), az érintett országok politikai viszonyai,

Külső feltételek:

44


Az intézkedés elsősorban az ágazati infrastruktúra) kerül finanszírozásra


Az intézmény-hálózat fejlesztése A kedvező gazdasági környezet kialakítását szolgáló intézményi fejlesztések A K+F területén született innovációk gyakorlati életben történő alkalmazásának segítése, a helyi vállalkozók munkáját segítő szervezetek munkája hatékonyságának növelése. A Debreceni Egyetem az ország egyik legfontosabb K+F bázisa, problémát jelent ugyanakkor az a tény, hogy igen gyenge a kapcsolat a tudásbázist nyújtó kutatóhelyek, a vállalkozói szféra és a befektetői réteg között, a K+F eredményeknek csak alacsony hányada válik termékké. A kis- és középvállalkozások fejlődését jelentős mértékben korlátozza a gazdaságtámogató szellemi szolgáltatások – ingatlan és gazdasági tanácsadás, pénzügyi szektor, szakértői tevékenység, információszolgálat, stb. – jelenleg nem megfelelő színvonala, a vállalatvezetési szervezeti, marketing és technológiai ismeretek hiánya, valamint a tőkéhez történő hozzájutás nehézsége.

Indoklás:

45

operatív

programokból

(Humán

A már működő Genomnanotech Debret Technológiai Transzfer Iroda (GND RET TTI) működése hatékonyságának növelése A termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék- vagy piacfejlesztés céljából létrejövő együttműködések kialakulásának ösztönzése A kockázati tőkéhez való hozzájutást elősegítő intézményi feltételek kialakítása A kis- és középvállalkozások többletforrásokkal való ellátását segítő, piackonform pénzügyi közvetítőrendszer megteremtése A megvalósítás helye: Debrecen város területe Debrecen megyei Jogú Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar megyei A közreműködő Kereskedelmi és Iparkamara, GND RET TTI szervezetek: Az intézkedés kedvez- a városban működő kis- és középvállalkozások, az innovációk kialakításában ményezettjei (célcso- tevékeny szerepet vállaló cégek, a K+F eredményeket potenciálisan alkalmazó vállalkozók port/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a város lakossága ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - a gazdasági élet szereplői között létrejött együttműködések száma Output indikátorok: - a vállalatok számára kihelyezett kockázati tőke összege - a K+F eredmények által generált árbevétel és nyereség Eredmény indikátorok: - a K+F eredményeket hasznosító vállalatok száma - a városban működő kis- és középvállalkozások száma Hatásindikátorok: - a foglalkoztatottság mértéke - a munkanélküliség nagysága - az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap - a városban előállított bruttó hozzáadott érték nagysága Európai Uniós és hazai támogatás, a vállalatok ilyen jellegű tevékenység iránti Külső feltételek: igényei Az intézkedés elsősorban a Regionális Operatív Programból (1.1.3., 1.2.1.) kerül Az intézkedés finanszírozásra finanszírozása Az intézkedés tartalma:


Indoklás:

Az intézmény-hálózat fejlesztése A járóbeteg ellátást szolgáló egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés a város emberi erőforrásainak egészségügyi ellátását hivatott megerősíteni. Alapvető célja a város lakosságának életkörülményeinek javítása, az egészséges élet feltételeinek őrzése, ezen keresztül egészséges emberi erőforrások biztosítása, a városban működő egészségügyi ellátórendszer infrastruktúrájának javítása segítségével. A lakosság egészségi állapota alapvetően befolyásolja a humán erőforrások minőségét. Debrecen elöregedő társadalmi szerkezettel jellemezhető, és a jelenlegi demográfiai tendenciák alapján a jövőben egyre nagyobb szerep hárul majd az egészségügyi ellátórendszerre. A város kezelésében lévő egészségügyi intézményrendszer megfelelő egészségügyi ellátást biztosít, azonban tárgyi feltételeit fejlesztésre szorulnak.

46

Az egészségügyi intézményrendszer átalakítása, Központi Rendelőintézet kialakítása A város kezelésében lévő egészségügyi intézményrendszer épületeinek felújítása, bővítése és korszerűsítése, műszaki, illetve eszköz-ellátottsági színvonalának emelése Az egészségügyi szűrőhálózat fejlesztése Egészségmegőrzésre, megelőzésre szolgáló projektek támogatása A VESZ Hajléktalanok Háziorvosi Rendelőjének infrastruktúra javítása, lehetőség esetén hajléktalanok számára fekvőbeteg - lábadozó egységének kialakítása Egészségügyi monitoringrendszer kiépítése. A költséghatékony „egynapos ellátás” VESZ intézményeiben történő kialakítása A megvalósítás helye: Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe Debrecen megyei Jogú Város Önkormányzata, Városi Egészségügyi Szolgálat A közreműködő Kht., házi- és gyermekorvosok, Debreceni Egyetem, oktatási intézmények, civil szervezetek: szervezetek Az intézkedés kedvez- a városban működő egészségügyi intézmények ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- az egészségügyi ellátórendszert igénybe vevő lakosság ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - benyújtott projektek száma Output indikátorok: - a felújított VESZ kezelésben lévő intézmények száma - beszerzett eszközök és műszerek száma - a felvilágosító előadások és egészségmegőrző programok száma Az intézkedés tartalma:


- az egészségügyi ellátás minősége - a VESZ költséghatékonysága - az egészségügyi intézmények műszer és eszközállományának átlagéletkora - a Központi Rendelő finanszírozásába bevont magántőke

Hatásindikátorok:

- az egészségügyi intézmények terheltsége - a lakosság egészségi állapota - a születéskor várható átlagos élettartam az EU-s, állami és egyéb források nagysága, demográfiai folyamatok Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Humán infrastruktúra), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (2.2.2.) kerül finanszírozásra


47


Indoklás:

Az intézmény-hálózat fejlesztése A szociális ellátórendszer fejlesztése Debrecen szociális ellátórendszerének bővítése, felújítása és hatékony hasznosítása, amely hozzájárul a humánerőforrás-fejlesztés infrastrukturális hátterének biztosításához, és ezáltal Debrecen lakossága életkörülményeinek javulásához. Debrecen Magyarország második legnagyobb lélekszámú városaként kiterjedt szociális ellátórendszer működtetését biztosítja. A rászoruló lakosság számának emelkedése, a központi finanszírozás problémái ellenére is szükségessé teszi a fejlesztéseket. Megkerülhetetlen a kapacitás bővítése és a meglévő intézmények folyamatos felújítása. A feladatot egyrészt magasabb szintű elvárások (Uniós, országos előírások, ellátandó eladatok) kötelezettségként jelenítik meg, másrészt a növekvő igények a lakosság magasabb szintű ellátásának szempontjából teszik fontossá.

48

Fogyatékos személyek otthonának létrehozása Időskorúak gondozóházának létesítése Új Idősek klubjának létrehozása a Vénkert, Vezér utca környékén Családok-, gyermekek-, krízishelyzetbe került anyák átmeneti otthonának létesítése A szociális intézményrendszer állapotának javítása, a konyhák HACCP rendszerre történő átállítása, épületgépészeti felújítások A jelzőrendszeres segítségnyújtás infrastruktúrájának kiépítése A megvalósítás helye: Debrecen város területe Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Városi Egészségügyi Szolgálat A közreműködő Kht., Egészségügyi és Szociális Minisztérium, gazdasági szervezetek, a szociális szervezetek: ellátórendszerben szereplő civil szervezetek Az intézkedés kedvez- a debreceni szociális intézmények, civil szervezetek ményezettjei (célcsoport/megvalósítók): Az intézkedés kedvez- a szociális ellátórendszert igénybevevő lakossá ményezettjei (végső kedvezményezettek): Monitoring mutatók (indikátorok): - az ápolást, gondozást nyújtó intézmények férőhely száma Output indikátorok: - az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények férőhely száma - a nappali ellátásban részesülő időskorúak száma - a felújított épületek száma Az intézkedés tartalma:


- a szociális intézményekben az egy főre jutó élettér - a szociális ellátásból kiszorulók száma és aránya - a szociális intézmények terheltsége

Hatásindikátorok:

- a város szociális intézményrendszerének kiterjedtsége - az ellátás színvonala Európai Uniós és hazai támogatás, demográfiai folyamatok Az intézkedés elsősorban az ágazati operatív programokból (Humán infrastruktúra), kisebb mértékben a Regionális Operatív Programból (2.2.3.) kerül finanszírozásra


49

A prioritások és az intézkedések, valamint a stratégiai célok egymáshoz való viszonya A város (inter) regionális központi szerepkörének erősítése A gazdaság magasabb

A város nemzetközi és országos megközelíthetőségének javítása színvonalú fejlődése A gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúraalapjainak megteremtése fejlesztés Regionális gazdaságfejlesztési objektumok kifejlesztése Egyetemi tudásközpontok kialakítása és továbbfejlesztése Az egészségturizmus fejlesztése A kulturális, vallási- és örökségturizmus fejlesztése A hivatásturizmus fejlesztése A sportturizmus fejlesztése Az Erdőspuszták idegenforgalmi kihasználtságának javítása A műszaki infrastruktúra A városba vezető utak áteresztőképességének fejlesztése javítása A tömegközlekedés fejlesztése A városi közlekedésben meghatározó utak kialakítása és felújítása, a parkolóhely-kínálat bővítése A kerékpárút-hálózat kialakítása A város informatikai rendszerének kiépítése A természeti és épített A város határában a természeti területek környezet fejlesztése és ökológiai hálózatának a kialakítása védelme A belterületi zöldterületek rendszerré fejlesztése A Nagyerdő kiemelt kezelése A városközpont rehabilitációja Az iparosított technológiával épült lakótelepek felújítása A városközpontot övező belvárosi területek megóvása és felújítása

50


A lakosság számára a magasabb színvonalú élet feltételeinek megteremtése

Barnamezős ipartelepek rehabilitációja A közterületek és intézmények elérhetőségének javítása a fogyatékkal élők számára Humán erőforrás fejlesztés A határon átnyúló oktatási kapcsolatok kiszélesítése A gazdaság igényeihez igazodó humán erőforrás-fejlesztés A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása Az intézmény-hálózat Regionális szintű oktatási intézmények fejlesztése kialakítása Interregionális intézményrendszer kialakítása A kedvező gazdasági környezet kialakítását szolgáló intézményi fejlesztések A járóbeteg ellátást szolgáló egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A szociális ellátórendszer fejlesztése

erős kapcsolat közepes kapcsolat gyenge/nincs kapcsolat

51

A MEGVALÓSÍTÁS KERETEI Jelenleg a fejlesztési programok megvalósítási mechanizmusa lassan rendeződő állapot jellemző Magyarországon. Az Európai Uniós csatlakozást, a Strukturális Alapok fogadására történt felkészülést, az ehhez szükséges jogszabályalkotás és intézményfejlesztést követően a jogszabályi háttér, az intézményrendszer és a finanszírozási rendszer is alkalmassá vált az Alapok fogadására. Az új programozási időszakban azonban változások várhatóak, hiszen a jelenlegi álláspont szerint a régiók szerepe jelentősen megnövekszik a 2006-ot követő új programozási periódusban a regionális fejlesztések megvalósításában. Az Európai Bizottság szándéka és a régiók egyértelmű törekvése is az, hogy 2006-ot követően a régiók saját programozásuk alapján, regionális hatáskörben valósítsák meg fejlesztési prioritásaikat, regionális szintre decentralizált forrásfelhasználás mellett. Ez a kettősség egyértelműen befolyásolja és nehezen tervezhetővé teszi a Város fejlesztési stratégiájának megvalósítását is. 1. A program megvalósításban résztvevő szereplők A stratégiai program végrehajtásában döntő szerepet tölt be Debrecen Megyei jogú Város Önkormányzata, amelynek feladata a város fejlődésének figyelemmel követése. Emellett úgy véljük ennek a testületnek igen jelentős lobbi-tevékenységet is kell folytatnia a külső szereplőkkel. Alapvető feladat ugyanakkor is, hogy megfelelő kapcsolatok alakuljanak ki a fejlesztésekben érdekelt szervezetekkel, mind a köz-, mind piaci szféra szereplői közül. Emellett Debrecen és környékének a fejlesztésekben érintett szakembereiből, intézmények vezetőiből, a források elosztásáért felelős prominensekből egy fejlesztési programtanács kialakítására lenne szükség, mely megfelelő szakmai hátteret teremtene a döntések előkészítéséhez, illetve a város marketingjét is erősítené. 2006-ot követően éppen ezért a városhoz kapcsolódó fejlesztési intézmények feladat- és hatásköre jelentősen kibővül, a rendelkezésre álló forrásokkal párhuzamosan. Ezért célszerű ezen fejlesztési tevékenységet egy intézménybe koncentrálni. Ez a változás feltétlenül megköveteli a kapacitásbővítést az adott intézménynél, amellyel összefüggésben konkrét feladatok beletartoznak az V. Prioritás (Az intézményhálózat fejlesztése) keretébe. A javasolt intézkedések megvalósításához azonban a kapacitásbővítés mellett is szükséges – a partnerségi elv értelmében – más térségi (bizonyos feladatok tekintetében akár Régión kívüli) szervezetek, intézmények bevonása. Az érintett szereplőknek három szintjét különíthetjük el: • az elsődleges megvalósítókat, akik a program intézkedéseit hajtják végre pályázóként megjelenve, •

a kijelölt megvalósítókat, akiket DMJV Önkormányzata meghatározott célfeladat végrehajtására kér fel,

•

a közreműködőket, akiket DMJV Önkormányzata megvalósítására, koordinációra, vagy megfigyelőnek.

kér

fel

adott

feladatok

A szereplők minden egyes intézkedés esetében eltérőek lehetnek, ezért a szereplők körének pontos meghatározására az Operatív Programban, az egyes intézkedések részletes bemutatásánál került sor.

52

2. Program-menedzsment Az Operatív Program megvalósításának irányítása Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése és Polgármesterei Hivatala feladata és felelőssége. Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése felel a rövid- és középtávon értelmezett (20062013) operatív program megvalósításáért, ezen belül • a program megvalósításához szükséges kormánytámogatás megszerzéséért, •

a program forrását képező regionális források hatékony felhasználásáért,

•

a programhoz kapcsolható Európa Uniós és megyei források megszerzésének és integrálásának koordinálásáért,

•

a részben a program forrását képező helyi források koordinációjáért és felhasználásáért

•

a program megvalósításának figyelemmel kíséréséért, visszacsatolásáért, összességében a program végrehajtásának és

•

a Város fejlődésének nyomon követéséért, a folyamatok elemzéséért, a program szükség szerinti aktualizálásáért, módosításáért

Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése alapvetően, mint döntéshozó szerv a felelős. A program szakmai előkészítése, a megvalósítás teljes folyamatának szakmai koordinációja a Polgármesterei Hivatala, mint végrehajtó munkaszervezet felelőssége. Ezen belül feladata különösen: • az DMJV Közgyűlés döntésének előkészítését jelentő stratégiai, tervező-elemző szakértői csoport működtetése, •

ágazati koncepciók és programok készítése, illetve készíttetése, valamint a tervezés koordinálása a városi fejlesztési programmal összhangban,

•

a program megvalósítási folyamatának menedzselése és értékelése (adatgyűjtés, az operatív program eredményeinek tartalmi elemzése, a megvalósítás értékelése, az eredmény- és hatásindikátorok szimulációja),

•

a regionális pályázati rendszerekhez való kapcsolódás kialakítása,

•

a döntés-előkészítés szervezése, ahol az előminősítés, a megfeleltetés és a szakmai bírálat egymásra épülő folyamatában a bizottságokon kívül közreműködőként részt vesznek államkincstári, banki, területfejlesztési, foglalkoztatási, céginformációs stb. szervezetek, illetve szakemberek,

•

az együttműködési, tájékoztatási és információs kapcsolatrendszer kialakítása, valamint

•

a végrehajtás monitoringjának és szakmai ellenőrzésének szervezése.

3. A finanszírozás A stratégiai program tervezése és végrehajtása során az intézkedések megvalósítása, a területi elv érvényesülése és a forrásoknak a célokhoz rendelése, valamint ezek megvalósítási idősíkja várhatóan ütközik a források szűkössége következtében. Mindezen problémák kiküszöbölése érdekében van szükség egységes forrásmegosztási szabályok rögzítésére, a programelvűség, a tervezhetőség, a hatékony és mért, valamint ellenőrzött forrásfelhasználás szabályozásán keresztül.

53

A programban foglalt elképzelések megvalósítása alapvetően három forrás révén valósulhat meg: a helyben képződött anyagi eszközökből, a hazai állami forrásokból és a külföldi forrásokból. Helyi források Debrecen Megyei jogú Város költségvetéséből nagyobb összeget kell a elkülöníteni a vázolt fejlesztési elképzelésekre, azok tervezésére és szervezésére illetve marketingjére fordítani. Ezek a források elsősorban a projektek előkészítését szolgálnák, illetve saját erőként jelentkeznének a pályázati források esetében. Ezen kívül az alábbi helyi források játszhatnak szerepet a megvalósítás folyamán: • Önkormányzati saját erő és hitel • Lakossági saját erő és hitel • Vállalkozói saját erő és hitel • Alapítványi saját erő és hitel • Kockázati tőke • Non-profit szervezetek saját erő és hitel • Pénzintézeti hitel • Gazdasági kamara saját erő és hitel Állami források A településfejlesztés számára rendelkezésre lobbytevékenység révén a városba invesztálhatók.

álló

hazai

források

erősebb

A jelenleg rendelkezésre álló hazai külső források a következőképpen csoportosíthatók: • Állami támogatások, pl. − a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat, − a Turisztikai Célelőirányzat, − Vízügyi Célelőirányzat, − a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat, − a Munkaerőpiaci Alap, − a Megyei Területfejlesztési Tanács illetékességébe tartozó pénzeszközök − az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács illetékességébe tartozó források. •

Befektetések és vállalkozások egyéb állami ösztönzése, pl. − ITDH – Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., − Magyar Fejlesztési Bank, − Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány,

Nemzetközi források A legfontosabb külső forrást már ma is az Európai Unió támogatási alapjai jelentik. Csatlakozásunkkal ezek a források egyre inkább elérhetők. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret keretében a várost érintő alprogramokat egyrészt az Ágazati Operatív Programok, másrészt a Regionális Operatív Program tartalmazza. Fontos cél elérni, hogy az

54

Észak-alföldi régió regionális operatív programjában Debrecen város fejlesztése (legalább a kiemelt innovatív projektek esetében) önálló intézkedésként jelenjen meg. 4. Ellenőrzési (monitoring) rendszer A program-menedzsment folyamat lényeges eleme a monitoring-tevékenység, melynek során figyelemmel kell kísérni, hogy a program megfelelő hatékonysággal kerül-e végrehajtásra, valamint hogy biztosítja-e a kitűzött célok elérését. Mindennek érdekében az Operatív Program keretében definiált monitoring mutatók alakulását szükséges nyomon követni. Ez utóbbit célszerű úgy kialakítani, hogy a jelzések alulról felfelé áramoljanak, és így a szükséges intézkedések mindig a lehető legalacsonyabb szinten szülessenek meg. A program megvalósításával összefüggő monitoring tevékenység elsődlegesen a Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése által kijelölt monitoring bizottság feladata. A monitoring bizottság az egyes intézkedések végrehajtásáért felelős szervezetektől rendszeresen kap jelentéseket, amelyek áttekintik az adott intézkedés keretében kijelölt feladatok megvalósulását, a kiválasztott monitoring mutatók alakulásának vizsgálatán keresztül. A Monitoring Bizottság ezen jelentések alapján évente készít végrehajtási jelentést, amely áttekinti a Program megvalósításának előrehaladását, a kiválasztott monitoring mutatók alakulásán keresztül. A monitoring során ugyanakkor alapvető problémát jelent, hogy az említett indikátorok (mutatók) igen jelentős része nem tartozik a jelenlegi KSH-adatgyűjtés körébe. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy ezek esetében minél hamarabb kerüljön sor a jelenlegi állapot feltárására annak érdekében, hogy a későbbiekben jól követni lehessen a program eredményeként bekövetkező változásokat. Erre külön megbízás keretében kerülhet sor Debrecen Megyei Jogú Város területén. Ennek során igen fontosnak tartjuk a programban felsorolt közreműködő szervezetek közötti együttműködést.

55

,i130 I ( i i z l c r n l l r - r:'r I)cb.ccc' N'teg'ci .I,gri vri ros o n riornr:i n1,za t:r :irtar nl,rijtott tii lttog:rt:isol
szerzticl6setiriil

I ) c b r c c e nN I e g .cr i . fo g [ \ / : i r - o s l ' o l g r i r r n c s l u ' |i | i r : r t : r l \ / r r g - r ' okrcr z c l c si O s z f: il r :

D t lI J l . ' ( ) t t A o r r r t t i r r .:.rtlrt 1. partz.as'i.kizai Jtllttstrrilisilyrtl tirtitt6 i rrg tt I I trrt t,ti.sti r I i : r rt t'ortulkoi.6 ttcft6 5 ntilli6 Ft trteket eltrli,

t,(rg_l,otrs?.er.zesre t,ug_t'uzt rttegltttlnrld

szerz.o'rlisc k

Ssz.

S z e r z c i d of 6 l . e l a d 6

I n g a t l a nc i n r e

H e l l , r a jz i sz6rn

I ' t i l e pL a j o s n . r

D e b r e c e nN, v fI u . 7 l

t0211

2.

H a j d i r - B i h aM r egy'ci 0nkomrdnyzat

Debrecen,Nagy,erdc'i krr. 6.

::) -)

J.

D B S Z K E RR t .

D e b r e c e nl ',r o n r b i t i su . 8 . ilt20.

4

B e n c z eZ o l t i i n O n a l l o Bir6s6giVdgrehajt6

D e b r e c c nK, [ t u . 4 3 .

5

V:iri Marilnna

D e b r e c e nC,s a p ou . 2 . I I i 8 .

6

N Y I I { E R D OR t

7

FUN KfI

S . I I A I J E S ZC O O I ' I i t

F i i i o pL i s z l o r r e

1 0 . I ) r . I ' i n c z c sZ o l t l i n n i

h i n y ad l/

t)

N e lt 6 \ , 6 t c l Ir

5 00000c

YI

8 0 0 0 00 0 c

I/l

r 0 E 9 i0 0 0

6988/l

ll

r 1 0 0 00 0 0

8 1 t 6A/ t 2 0

lll

r2 50000{

D e b r e c e n .R u \ 1 e ru .

ll00i_5

8 i 6 , ' 9 1t 0

5 , 1 0 10 8 C

DebreccnB , oldosfaia t u

9i -ti,i I

l./l

7 l 5 - 50 0 (

2 1 0 9| I t 8

657i6982

I ) e b r c c e n .S z c n t g v o r g lrl l v i

1 5 1 . 1t 2t t A t 2 0

r r 8 8 64 0 0

irt

).t091t?,1 9

T u l a j d o ni

l2-5'Et2

l ) c b r c c e n( .i o h c ru . 2 I

IE8O2

1,6

I ti 920291

I ) e b r e c c n .C o h c r ru . I I

1ti80l

t 6

I 8 9tl 79i

Kiadja: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Kiadásért felelős: Lukácsné dr. Pócsi Ildikó Szerkeszti: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szervezési és Jogi Főosztálya Szerkesztésért felelős: Lukácsné dr. Kiss Viktória

Készült: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellátási Osztályának Nyomdájában Felelős: Derzsy Kálmán ISSN 1215-0975 Készült: 280 példányban Ára: 323,- Ft

2006. évi 12. szám június 30. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI

Recommend Documents