DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E
2006. évi 10. szám
2006. június 16.
TARTALOMJEGYZÉK ______________________________________________________________________________
Oldal
______________________________________________________________________________
A KÖZGYŰLÉS RENDELETEI EGYSÉGES SZERKEZETBEN
Az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbérének megállapításától szóló 6/2001. (III. 6.) Kr. rendelet, az ezt módosító 14/2001. (IV.27.) Kr., 31/2001. (XI.21.) Kr., 51/2001. (XII.28.) Kr., 5/2002. (II.28.) Kr., 14/2003. (V.29.) Kr., 39/2003. (XII.23.) Kr., 20/2005. (VI. 17.) Kr. rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt szövege
1076
Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról és a lakhatással kapcsolatos szociális feladatokról szóló 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet, az ezt módosító 23/2001. (VII.1.) Kr., 33/2001. (XI.21.) Kr., 5/2002. (II.28.) Kr., 2/2003. (II.20.) Kr., 15/2003. (V.29.) Kr., 40/2003. (XII.23.) Kr. rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt szövege
1095
1076 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 6/2001. (III.6.) Kr. rendelete az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbérének megállapításáról az ezt módosító 14/2001. (IV.27.) Kr., 31/2001. (XI.21.) Kr., 51/2001. (XII.28.) Kr., 5/2002. (II.28.) Kr., 14/2003. (V.29.) Kr., 39/2003. (XII.23.) Kr., 20/2005. (VI. 17.) Kr. rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt szövege * 14/2001. (IV.27.) Kr. rendelettel módosított szöveg Hatályba lépett: 2001. április 27. ** 31/2001. (XI.21.) Kr. rendelettel módosított szöveg Hatályba lépett: 2001. december 1. *** 51/2001. (XII.28.) Kr. rendelettel módosított szöveg Hatályba lépett: 2002. január 1. **** 5/2002. (II.28.) Kr. rendelettel módosított szöveg Hatályba lépett: 2002. március 1. *1 14/2003. (V.29.) Kr. rendelettel módosított szöveg Hatályba lépett: 2003. július 1. *2 39/2003. (XII.23.) Kr. rendelettel módosított szöveg Hatályba lépett: 2004. január 1., 9. § (1) bekezdése: 2004. március 1. *3 20/2005. (VI. 17.) Kr. rendelettel módosított szöveg Hatályba lépett: 2005. július 1.
DMJV Közgyűlése az 1993. évi LXXVIII. törvény 34.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbéreinek megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet A rendelet hatálya 1.§ A rendelet hatálya kiterjed DMJV Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra.
1077
II. fejezet Lakbérfizetési kötelezettség 2.§ (1) A lakásbérleti jog fennállása alatt a lakás és hozzátartozó helyiségek használatáért, továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásokért a bérlő lakbért köteles fizetni. (2) A külön szolgáltatások mértékére az egyéb jogszabályok, illetőleg a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók. (3) A bérbeadó külön szolgáltatási díjként megtérítteti a közszolgáltatást nyújtó, illetve a társasházak által a bérbeadóra terhelt háztartási hulladékszállítási díjat. A továbbterhelés vetítési alapja - amennyiben a költség több bérleményt is érint - a bérlemény bérleti szerződésben meghatározott alapterülete. A bérlő a szemétszállítási díjat a lakbérrel együtt köteles fizetni. (4) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területeket és helyiségeket, továbbá a közös használatra szolgáló területeket és helyiségeket térítés nélkül jogosult használni. III. fejezet Az önkormányzati tulajdonú lakások lakbére 3.§ (1) A lakbér összegét a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni, mégpedig úgy, hogy kerekített alapterületet kell alapul venni. (2) Az önkormányzati tulajdonú lakások bérlői az e rendelet szerint megállapított lakbért az 1993. évi LXXVIII. törvény 12.§-ának (a továbbiakban: lakástörvény) megfelelően kötelesek a bérbeadó részére megfizetni. 4.§ *1(1) A lakbért a lakás komfortfokozata, építési módja, városon belül elfoglalt helye és alapterülete határozza meg. A lakbér megállapításánál ezen túl korrekciós tényezőként figyelembe kell venni az épület, illetve a lakás műszaki állapotát. (2) Debrecen városban alkalmazott lakbérövezetek: Kiemelt városközpont, Nagyerdő és környéke, Városközpont, Belváros, Újkert, Tócóvölgy, Tócóskert,
1078 Vénkert, Dobozi lakótelep, Egyéb övezetek. *1(3) A lakbérövezetek besorolását a rendelet 1. sz. melléklete, az építési módokat a 2. sz. melléklete tartalmazza. *1(4) Az egyes lakbér övezetek és építési módok, komfortfokozat szerinti fajlagos lakbérét, valamint a műszaki állapot szerinti korrekciós tényezőket a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. *1(5) A lakás lakbérét a 4. sz. melléklet a./ pontjában szereplő fajlagos lakbér, a 4. sz. melléklet b./ pontjában szereplő korrekciós tényező, valamint a lakás négyzetméterben számított alapterületének szorzata adja. **(6) Hatályon kívül helyezve. *1(7) Az egy lakásra számított minimális lakbér összege a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 18 %-ával egyezik meg, mely összegből semmilyen jogcímen kedvezmény nem adható. **IV. fejezet Lakbérkedvezmény 5.§ A lakbérből minden bérlő legfeljebb 40 %-os mértékű önkormányzati lakbérkedvezményt igényelhet. Szociális lakbértámogatás 6.§ (1) Az arra rászoruló bérlők szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetük figyelembevételével támogatásban részesülhetnek. (2) A bérlőt megillető maximális szociális lakbértámogatást az együtt költözők 1 főre jutó nettó jövedelmének és az együtt költözők létszámának figyelembevételével kell meghatározni. A szociális lakbértámogatást a mindenkori öregségi nyugdíjminimum %-ában kifejezve a rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. (3) Nem jogosult szociális lakbértámogatásra a bérlő - kivéve, ha az általa használt lakás leadása kapcsán a bérbeadóval megállapodik - ha ő vagy a vele együtt költöző személy a.) bármilyen lakható ingatlan tulajdonjogával, haszonélvezeti, bérleti jogával rendelkezik, kivéve ha az szükség-, vagy komfort nélküli önkormányzati lakás, feltéve ha önkormányzati lakását a bérbeadónak leadja, vagy b.) az általa bérelt önkormányzat bérlakás alapterülete meghaladja 1 fő esetén: 45 m2-t 2 fő esetén. 55 m2-t
1079 3 fő esetén: 65 m2-t 4 fő esetén: 75 m2-t 5 fő esetén: 80 m2-t 6 fő esetén: 85 m2-t azzal, hogy minden további személy esetén az alapterület 6 m2-rel nő. Önrész 6/A.§ A bérlő által vállalható maximális önrész meghatározásánál a család összes havi nettó jövedelmét és az együtt költözők számát kell figyelembe venni oly módon, hogy az egyedül költöző estén az önrész az összjövedelem 30 %-a, 2 fő esetén 26 %-a, 3 fő esetén 24 %-a, 4 fő esetén 20 %-a, 5 fő esetén 18 %-a, 6 és ettől több fő esetén 16 %-a. A lakbérre vonatkozó általános szabályok 6/B.§ (1) A bérlő által fizetendő lakbér összegét az általa vállalt önrész, a szociális lakbértámogatás, valamint az igényelt önkormányzati lakbérkedvezmény adja. Amennyiben a bérlő nettó jövedelme alapján számított önrész és a részére megállapított szociális lakbértámogatás összegénél kisebb bérű lakást vesz bérbe, úgy a fizetendő önrész és a megállapított szociális lakbértámogatás mértéke együttesen és arányosan csökkentendő. (2) Az önrész és a szociális lakbértámogatás mértékének kiszámítása - a jövedelem és a vagyoni helyzet igazolása után - DMVJ Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályának feladata, melyet a Szociális Bizottság határozattal hagy jóvá. A határozat ellen DMJV Önkormányzat Közgyűléséhez lehet fellebbezéssel élni. *1(3) Az önrészről és a szociális lakbértámogatásról szóló igazolás 6 hónapig érvényes, annak szükség szerinti megújításáról az igénylő köteles gondoskodni. Amennyiben az igénylő az igazolás érvényességi idején belül önkormányzati lakásra bérleti szerződést köt, úgy az igazolás a szerződés teljes időtartamára, de legfeljebb 5 évig érvényes. A bérbeadó köteles a szerződés fennállta alatt ezt az igazolást figyelembe venni. A rendelet 4. sz. mellékletében rögzített fajlagos lakbérek emelése esetén a bérlő részére megállapított szociális lakbértámogatás arányosan növekszik. (4) A súlyos mozgáskorlátozottak, a tagsági igazolvánnyal rendelkező vakok és gyengénlátók, valamint siketek a részükre megállapított szociális lakbértámogatás mértékén felül további 25 % támogatásban részesülnek. Ezen támogatás szakorvosi igazolás benyújtása esetén igényelhető. 6/C.§ (1) A rendelet hatályba lépésekor fennálló bérleti szerződések esetén a 6.§ (3) bekezdés b./ pontjában meghatározott alapterülettől 20 %-os pozitív irányú eltérés alkalmazandó. Nyugdíjas bérlő esetén az eltérés 50 %-os. (2) Ha a bérlő a rá irányadó kedvezményekkel növelt alapterületű lakásnál nagyobbat használ, a többlet terület után az e rendelet 4. sz. melléklete alapján köteles a lakbért megfizetni, abban
1080 az esetben, ha nem fogadja el a bérbeadó által részére felajánlott maximálisan méltányolható méretűnél 20 %-kal kisebb cserelakást. *1(3) Önkormányzati bérlakás cseréjénél az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmény nem alkalmazható, de az önkormányzati lakásba csere útján beköltöző bérlő szociális és jövedelmi helyzete alapján szociális lakbér támogatást igényelhet. (4) Az Önkormányzat által kezdeményezett bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő az új bérleti szerződés megkötésével hátrányosabb helyzetbe nem kerülhet. (5) A méltányolhatónál nagyobb alapterületű lakást használó bérlő részére - 2001. április 1-ig keletkezett bérleti jogviszony esetén - a 6. sz. melléklet alapján számított lakbérből a bérbeadó kérelemre 25 % kedvezményt ad. A bérlő ezen kedvezményt elveszíti, amennyiben a számára - igénybejelentésének megfelelő - a bérbeadó által felajánlott cserelakást nem fogadja el. *1 6/D.§ Jelen rendelet 6. sz. mellékletében meghatározott lakbérek az alkalmazandóak a volt állami gondozottak otthonára, kríziselhelyezésére, valamint az intézményi szolgálati lakásból elhelyezett bérlők esetében. V. fejezet Társbérleti lakások 7.§ (1) Társbérleti lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva a (2) bekezdés szerint kiszámított terület alapján kell megállapítani. (2) A társbérleti lakásrészek területének megállapításánál a.) az egyes bérlők által kizárólagosan használt helyiségek hasznos alapterületét, továbbá b.) a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők között egyenlő arányban kell figyelembe venni. 8.§ (1) A társbérleti lakrészt az egyes lakásra megállapítható komfortfokozatnál eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfortnélkülinek kell tekinteni. (2) Ha a lakás társbérleti jellege megszűnik, a lakbért az egész lakás komfortfokozatának megfelelő mértékben kell megállapítani. VI. fejezet Intézményi szolgálati lakások lakbére 9.§ *3(1) Intézményi szolgálati lakás, műterem lakás tekintetében a havi lakbér mértéke:
1081
a.) összkomfortos és komfortos lakás esetén 157,-Ft/m2/hó b.) félkomfortos lakás esetén 56,-Ft/m2/hó c.) komfortnélküli lakás esetén 34,-Ft/m2/hó **(2) Az intézményi szolgálati lakás, a műteremlakás, városi érdekből történő bérlőkijelölés, valamint a bérlőkijelölési jog alapján biztosított lakásokra a rendelet 2.§ és 10.§-aiban foglaltakat is alkalmazni kell. *2(3) Városi érdekből történő bérlőkijelölés, valamint bérlőkijelölési jog alapján biztosított lakások esetében a bérlő a 6. számú melléklet I./b./ pontja szerinti, új építésű vagy felújított lakás bérbeadása esetén e rendelet 4-6.§-ai szerint számított bérleti díjat köteles megfizetni. VII. fejezet Lakbér módosítása 10.§ (1) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, vagy komfortfokozatában, illetőleg a lakbér mértékét növelő, vagy csökkentő tényezőkben változás következik be. (2) Ha a bérlő a bérbeadóval külön jogszabály alapján kötött megállapodásában a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lakbér mérséklése ellenében egészben, vagy részben magára vállalta, a bérfizetési kötelezettsége a megállapodásnak megfelelően alakul. Ilyen esetben a fizetendő lakbér maximum 50 %-kal mérsékelhető, ennek módja az önrész megfelelő csökkentése. (3) A megállapodásban rögzíteni kell a bérleti jogviszony megszűnésének esetére a még vissza nem térített beruházások értéke megfizetésének módját is. (4) Ha a bérlő a lakást saját költségén beszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete, vagy komfortfokozata megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható. VIII. fejezet Jogcímnélküli lakáshasználat díjának megállapítása 11.§ *1(1) A lakbér nem fizetése vagy egyéb ok miatt jogcímnélkülivé vált lakáshasználónak a.) a 2001. március 31. nap előtt keletkezett jogviszonyok esetében a 6. számú melléklet b.) a 2001. március 31. nap után keletkezett jogviszonyok esetében e rendelet 3-6.§-a alapján megállapított lakbéreknek megfelelő használati díjat kell fizetnie, melynek nem fizetése esetén a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamatot köteles fizetni. Jogcím nélküli lakáshasználóvá vált volt bérlő esetén a lakáshasználati díj megegyezik a jogcím nélkülivé válást megelőzően fizetett bérleti díjjal.
1082 *1(2) Az önkényes lakásfoglaló köteles használati díjként megfizetni a jelen rendelet 3-4.§ban megállapított bérleti díjakat. (3) Ha a lakáshasználó bérleti joga lakbér nem fizetése miatt szűnt meg és lakáskiürítési kötelezettségének önként eleget tesz, úgy fennálló lakbér és használati díj hátralékát el lehet engedni. IX. fejezet Költségelven megállapított lakbérek 12.§ **(1) A központi költségvetési előirányzat felhasználásával létesített önkormányzati bérlakások lakbéreit az alábbi szempontok figyelembevételével kell meghatározni: a.) Az előirányzat felhasználásával létesített önkormányzati bérlakás lakbére az első évben éves szinten - a bruttó beruházási költségek legalább 3 %-a, de legfeljebb 800,-Ft/m2/hó. b.) A lakbérnek bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának, felújításának költségeit meghaladó része a Lakástörvény 62.§-ában meghatározott célokra fordítható. (2) A lakbérek értékállóságát minden évben biztosítani kell. X. fejezet Értelmező rendelkezések 13.§ (1) Hasznos alapterület: a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 31.) pontja szerinti alapterület azon része, amelyben a belmagasság 1,90 m (a fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára). (2) Intézményi szolgálati lakás: az Önkormányzat tulajdonában álló, feladatai ellátásához biztosított, a helyi önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) vagyonkezelésében lévő, az Ltv. hatályba lépése előtt szolgálatinak, illetve vállalatinak minősített, továbbá az Ltv. hatályba lépését követően ilyen célra épített lakás. (3) Lakbér: az önkormányzati bérlakás használatának ellenértéke. (4) Fajlagos lakbér: a lakás 1 m2-ére számított lakbér. **(5) Önkormányzati lakbérkedvezmény: azon kedvezmény, melyet az Önkormányzat a bérlők részére a lakás fajlagos lakbéréből elenged. Mértéke: maximum 40 %. (6) Alaplakbér: a lakbérnek az önkormányzati lakbérkedvezménnyel csökkentett része. **(7) Szociális lakbértámogatás: olyan támogatás, amelyet rászorultsági alapon ad az Önkormányzat.
1083
(8) Önrész: a lakbér azon része, amelyet a bérlő köteles a bérbeadó részére megfizetni. (9) Bérbeadó: az önkormányzati tulajdonú bérlakások vagyonkezelésével és bérbeadási feladatainak ellátásával megbízott gazdasági társaság. (10) Minimális lakbér: a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 18 %-ával egyezik meg. *(11) Lakható ingatlan: az ingatlan nyilvántartási bejegyzés, vagy hatósági határozat, illetve az 1993. évi LXXVIII. törvény alapján rendeltetésénél fogva emberi lakhatásra alkalmas ingatlan (pl. lakás, üdülő, hétvégi ház, stb.) , amely a.) az együttköltözők valamelyikének tulajdonában van - kivéve az együtt költözőkön kívüli személy haszonélvezeti jogával terhelt ingatlant -, vagy b.) amelyre az együttköltözők valamelyike haszonélvezeti joggal rendelkezik. *(12) Vagyoni helyzet igazolása: e rendelet alkalmazása során a vagyoni helyzet igazolása a (11) bekezdés szerinti lakható ingatlan igazolására terjed ki. XI. fejezet Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 14.§ (1) Ez a rendelet 2001. április 1-jén lép hatályba és ezzel egyidejűleg az önkormányzati bérlakások béreinek megállapításáról szóló 59/1993. (XII.20.) Kr. rendelet, valamint az azt módosító 17/1995. (V.2.) Kr., a 6/1996. (II.19.) Kr., a 27/1997. (VI.27.) Kr., a 48/1997. (XII.20.) Kr., a 29/1998. (IX.10.) Kr., a 31/2000. (IX.15.) Kr., valamint a 38/2000. (XI.29.) Kr. rendeletek hatályukat vesztik. (2) A 2001. március 31. napjáig keletkezett bérleti jogviszonyok esetében a bérlők jelen rendeletben megállapított lakbérből olyan mértékű kedvezményt kapnak, hogy 2001. augusztus 31. napjáig a jelen rendelet 6. sz. mellékletének a.) pontjában megállapított lakbéreket kell fizetniük. (3) A bérbeadó köteles 2001. augusztus 31. napjáig a (2) bekezdés szerinti bérlőkkel a jelen rendelet alapján számított lakbért közölni. A 2001. március 31-ig keletkezett jogviszonyok esetében a bérlők választhatnak, hogy 2001. szeptember 1. napjától vagy a jelen rendelet 4-6.§ alapján számított lakbért, vagy a 6. sz. melléklet b.) pontjában megállapított lakbéreket fizetik meg. *(4) A 6. sz. melléklet alapján az adott lakásra számított lakbér meghatározásánál figyelemmel kell lenni a jelen rendelet 4.§ (7) bekezdésében rögzítettekre. ****(5) Garzonházak esetében a 6. számú melléklet I/b. és II. pontjában meghatározott lakbért kell megfizetni a bérlőnek azzal, hogy a lakbérből kedvezmény nem adható. Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző
Kósa Lajos sk. polgármester
1084 1. számú melléklet LAKBÉRÖVEZETEK
I. KIEMELT VÁROSKÖZPONT: A Piac u., Barna u. 1-5, Holló J. u. (Vármegyeházáig tartó szakasza), Vásári u. 1., ill. 2., Miklós u. 1., ill. 2., Szent A. u. páros és páratlan oldala (a Batthyány u. - Varga u. kereszteződésig), Jászai M. tér, Arany J. 1., ill. 2-8., Széchenyi u. 1., Gambrinusz köz, a Kossuth utcának Batthyány u.-Liszt F. utcáig tartó szakasza, Simonffy u. 1. és 2., Bajcsy Zs. 1-5, ill. 2., a Csapó u-nak a Liszt F. u. - Vár utcáig tartó szakasza, Kálvin tér, a Hatvan u. a Bethlen u. - Pásti u. kereszteződéséig, Petőfi tér a Piac utcától a Wesselényi utcáig. II. NAGYERDŐ ÉS KÖRNYÉKE: 4-es főút, Kassai u., Árpád tér, Nyíl u., Hadházi u. (Bem tér és Nyíl u. között), Füredi út, (Nádor utcáig), Nádor u., Thomas Mann u., Mikszáth K. u., Békessy B. (Mikszáth K. és a Dóczy J. u. közötti szakaszon), Kartács u. (Doberdó u-ig), Doberdó u., Böszörményi u. és a Nagyerdő által határolt terület. III. VÁROSKÖZPONT: Wesselényi u., Sumen u., Klaipeda u., Burgundia u., Rákóczi u., Hunyadi u., Mester u. a Cserepes utcáig, tervezett Nyugati elkerülő út, és az Erzsébet u. Petőfi térig terjedő szakasza által határolt terület (1-2 városrendezési körzetek), kivéve a kiemelt városközpontba eső terület. IV. BELVÁROS: Wesselényi u., Hajnal u., Rakovszky u., Nyíl u., Hadházi u. (Bem tér és Nyíl u. között), Füredi u., Dózsa Gy. u., Hortobágy u., Károli G. tér, Pesti u., Segner tér, Nyugati u., Külső vásártér, Erzsébet u. (a Boldogfalva u.-ig) által határolt terület (3-12. számú városrendezési körzetek), kivéve a kiemelt városközpont és városközpont által érintett területek. V. ÚJKERT: Böszörményi u. (a Füredi úttól a Doberdó u-ig), Doberdó u., Kartács u., Békessy B. u. (a Dóczy J. u. és a Mikszáth K. u. közötti szakaszon), Mikszáth K. u., Thomas M. u., Nádor u., Füredi u. (a Böszörményi utig) által határolt terület. VI. TÓCÓVÖLGYI LAKÓTELEP: Kishegyesi u. (a Derék u-tól a vasútig) a vasútvonal (a 4-es sz. főútig), 4-es sz. főút az István u-ig, István u. (a Vincellér u-ig), Vincellér u. és a Derék u. által határolt terület. VII. TÓCÓSKERT: Kishegyesi u. (István u-tól a Derék u-ig), Derék u., Vincellér u., István u. (a Kishegyesi u. irányába) által határolt terület. VIII. VÉNKERT: Füredi u. (a Dózsa Gy. u-tól a Böszörményi u-ig), Böszörményi u. (a Károli G. térig), Hortobágy u., Dózsa Gyu. u. határolt terület.
1085
IX. DOBOZI LAKÓTELEP: Hajnal u. (a Faraktár u. - Dobozi u. szakaszon), Benedek tér, Rakovszky u. (a Benedek tér Ótemető u. szakaszon), Ótemető u. (a vasútig), a vasútvonal, és a Faraktár u. által határolt terület. X. EGYÉB ÖVEZETEK: Debrecen azon területei, melyen nem sorolhatók az I-IX. övezetekbe.
1086
2. számú melléklet ÉPÍTÉSI MÓDOK 1. „Korszerű, falazott, szilárd födém” Legalább B30-as kézi falazóblokkból, vagy azzal egyenértékű hőszigetelésű más korszerű anyagból épült falazott, vagy pillérvázas kitöltő falazatú egy-, vagy többszintes épületek, melyek szilárd (vasbeton, vázkerámia, stb.) közbenső és zárófödémmel épültek. Jellemző építési idejük 1970 után és napjaink. Ebbe az építési módba sorolandók a napjainkban épülő korszerű vasbeton pillérvázzal és öntöttfallal kombinált monolit szerkezetű, korszerű hőtechnikai jellemzőkkel épülő kitöltő falazatú épületek is. 2. „Öntöttfalas” Jellemzően többszintes monolit vasbeton falazatú un. alagútzsalus teherhordó szerkezetű épületek, előregyártott vasbeton panel vagy falazott külső térelhatárolással, illetve könnyűbeton öntöttfalas teherhordó szerkezetű "pontházak", szilárd (vasbeton, vázkerámia stb.) közbenső és zárófödémmel. Jellemző építési idő az előbbinél 1980-as és '90-es évek, míg az utóbbinál 1960-as és '70-es évek. 3. „Hagyományos falazott, vegyes vagy szilárd födém” Hagyományos falazott technológiával épült, jellemzően többszintes épületek, még a "korszerű falazóblokkok" (B30) megjelenése előtt, elsősorban kis- és nagyméretű téglából, szilárd (vasbeton, vázkerámia, és acélgerendás) közbenső födémmel, fa vagy szilárd zárófödémmel. Jellemző építési idejük a századfordulótól a '60-as és '70-es évekig terjed. 4. „Blokkos” Jellemzően könnyűbeton közép- és nagyblokkos építési móddal épült többszintes épületek előregyártott vasbeton födémmel. Jellemző építési idő az 1960-as és '70-es évek. 5. „Panel” Iparosított technológiával, zömében előregyártott hőszigetelt vasbeton panelekből vagy "építőelemekből" (pillérvázas) épített többlakásos, főleg többszintes épületek. Ebbe a csoportba sorolandók az egyedi tervek alapján készült monolit és előregyártott technológiát ötvöző épületek is. (pl.: Petőfi tér 10. sz. alatti "toronyház"). 6. „Hagyományos falazott, fa födém” Hagyományos falazott technológiával épült, jellemzően egy lakószintes épületek, még a "korszerű falazóblokkok" (B30) megjelenése előtt, elsősorban kis- és nagyméretű téglából, fa zárófödémmel. Jellemző építési idejük a századforduló előtti évtizedektől az '50-es és '60-as évekig terjed. Azon épületek, amelyek egyértelműen nem sorolhatók a fenti építési módok közé, a hozzájuk legközelebb álló kategóriába sorolandók.
1087 *13. számú melléklet Hatályon kívül helyezve. *34. számú melléklet a.) 1. Összkomfortos Ft/m2/hó
1. korszerű falazott, szilárd födém
2. öntöttfalas
4. 3. hagyományos blokkos falazott, vegyes vagy szilárd födém
5. panel
6. hagyományos falazott, fa födém
I. kiemelt városközpont
1477
1409
1330
1113
965
945
II. Nagyerdő és környéke
1438
1330
1290
1034
945
936
III. városközpont
1388
1260
1251
994
936
916
IV. belváros
1349
1211
1162
965
916
906
V. Újkert
1300
1182
1133
956
906
896
VI. Tócóvölgy
1260
1152
1103
936
886
877
VII. Tócóskert
1211
1122
1073
916
877
867
VIII. Vénkert
1172
1094
1045
896
867
857
IX. Dobozi
1143
1064
1015
877
857
837
X. egyéb övezetek
1113
1034
994
857
828
817
1088 2. Komfortos Ft/m2/hó
1. korszerű falazott, szilárd födém
4. blokkos
3. hagyományos falazott, vegyes vagy szilárd födém
2. öntöttfalas
6. hagyományos falazott, fa födém
I. kiemelt városközpont
1409
1339
1300
1182
1113
II. Nagyerdő és környéke
1379
1330
1260
1143
1034
III. városközpont
1330
1290
1182
1083
994
IV. belváros
1260
1182
1083
1034
965
V. Újkert
1182
1152
1054
1005
936
VI. Tócóvölgy
1172
1122
1015
975
916
VII. Tócóskert
1152
1094
975
945
886
VIII. Vénkert
1122
1064
936
916
857
IX. Dobozi
1113
1034
906
886
817
X. egyéb övezetek
1064
994
886
857
798
1089 3. Félkomfortos Ft/m2/hó
3. 6. 1. korszerű hagyományos hagyományos falazott, fa falazott, falazott, födém szilárd födém vegyes vagy szilárd födém
I. kiemelt városközpont
1122
886
739
II. Nagyerdő és környéke
1064
798
709
III. városközpont
975
739
679
IV. belváros
936
679
650
V. Újkert
886
670
630
VI. Tócóvölgy
828
660
621
VII. Tócóskert
798
640
611
VIII. Vénkert
739
630
591
IX. Dobozi
709
621
571
X. egyéb övezetek
679
591
551
1090 4. Komfort nélküli Ft/m2/hó
3. 6. 1. korszerű hagyományos hagyományos falazott, fa falazott, falazott, födém szilárd vegyes vagy födém szilárd födém
I. kiemelt városközpont
272
244
225
II. Nagyerdő és környéke
253
225
216
III. városközpont
244
216
197
IV. belváros
235
197
188
V. Újkert
225
197
178
VI. Tócóvölgy
225
197
178
VII. Tócóskert
216
197
178
VIII. Vénkert
216
197
169
IX. Dobozi
206
188
169
X. egyéb övezetek
197
169
159
1091 5. Szükséglakás Ft/m2/hó
3. 6. 1. korszerű hagyományos hagyományos falazott, fa falazott, falazott, födém szilárd födém vegyes vagy szilárd födém
I. kiemelt városközpont
158
147
128
II. Nagyerdő és környéke
147
138
119
III. városközpont
138
128
108
IV. belváros
138
128
108
V. Újkert
128
119
98
VI. Tócóvölgy
128
119
98
VII. Tócóskert
128
119
98
VIII. Vénkert
128
119
98
IX. Dobozi
119
108
89
X. egyéb övezetek
108
98
89
b.) Az a.) pontban rögzített fajlagos lakbérek a lakás és az épület műszaki állapotára tekintettel az alábbi szorzókkal kerülnek korrigálásra: - kitűnő műszaki állapot – 1,05 szorzó, - jó, közepes műszaki állapot – 1,00 szorzó, - gyenge műszaki állapot – 0,80 szorzó.
egy főre eső nettó jövedelem a nyugdíjminimum %-ában
1092 5. számú melléklet **SZOCIÁLIS LAKBÉRTÁMOGATÁS ÉS ÖNRÉSZ
0-10% 11-20% 21-30% 31-40% 41-50% 51-60% 61-70% 71-80% 81-90% 91-100% 101-110% 111-120% 121-130% 131-140% 141-150% 151-160% 161-170% 171-180% 181-190% 191-200% 201-210% 211-220% 221-230% 231-240% 241-250% 251-260% 261-270% 271-280% 281-290% 291-300% 301-310% 311-320% 321-330% 331-340% 341-350% 351-360% 361-370% 371-380% 381-390% 391-400% 401-410% 411-420% 421-430% 431-440% 441-450% 451-460% 461-470% 471-480% 481-490% 491-500% 501-510% 511-520% 521-530% 530%-
maximális támogatás a nyugdíjminimum %-ában család (együtt költözők) száma 1 2 3 4 5 6% 6% 6% 6% 7% 6% 7% 10% 11% 12% 7% 11% 15% 17% 19% 9% 17% 20% 23% 25% 12% 23% 30% 34% 38% 15% 29% 40% 45% 51% 18% 35% 50% 57% 63% 21% 42% 60% 67% 75% 25% 49% 70% 77% 85% 29% 56% 80% 85% 95% 33% 63% 84% 93% 102% 37% 66% 85% 92% 100% 40% 65% 84% 91% 98% 43% 64% 82% 89% 96% 46% 63% 80% 86% 93% 49% 62% 78% 82% 89% 52% 60% 75% 78% 85% 54% 58% 72% 74% 81% 55% 56% 69% 70% 76% 54% 54% 65% 66% 70% 53% 51% 61% 62% 65% 52% 48% 57% 58% 59% 51% 44% 53% 54% 54% 50% 41% 49% 49% 49% 49% 38% 44% 44% 44% 48% 35% 40% 40% 39% 47% 31% 35% 34% 33% 46% 28% 30% 27% 26% 45% 25% 25% 21% 21% 44% 21% 20% 14% 14% 43% 19% 15% 9% 6% 41% 16% 10% 5% 0% 39% 13% 5% 0% 0% 37% 10% 0% 0% 0% 35% 6% 0% 0% 0% 33% 3% 0% 0% 0% 31% 0% 0% 0% 0% 29% 0% 0% 0% 0% 27% 0% 0% 0% 0% 25% 0% 0% 0% 0% 23% 0% 0% 0% 0% 21% 0% 0% 0% 0% 19% 0% 0% 0% 0% 17% 0% 0% 0% 0% 15% 0% 0% 0% 0% 13% 0% 0% 0% 0% 11% 0% 0% 0% 0% 10% 0% 0% 0% 0% 8% 0% 0% 0% 0% 6% 0% 0% 0% 0% 5% 0% 0% 0% 0% 3% 0% 0% 0% 0% 2% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0%
maximálisan vállalható önrész a családi jövedelem %-ában
30%
26%
24%
20%
18%
6 8% 13% 20% 27% 39% 54% 69% 83% 96% 106% 114% 112% 109% 105% 100% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 64% 58% 52% 45% 39% 33% 26% 21% 13% 7% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 16%
1093
6. számú melléklet A 2001. március 31-ig keletkezett bérleti jogviszonyok esetében alkalmazandó lakbérek I. Lakbérek a.) 2001. április 1-től (Ft/m2/hó)
I. övezet
II. övezet
III. övezet
Összkomfortos és komfortos lakás
179,-
164,-
149,-
Félkomfortos lakás
60,-
56,-
51,-
Komfortnélküli lakás
36,-
33,-
30,-
Szükséglakás
20,-
18,-
17,-
*3b.) 2005. július 1-jétől (Ft/m2/hó)
I. övezet
II. övezet
III. övezet
Összkomfortos és komfortos lakás
280,-
257,-
235,-
Félkomfortos lakás
94,-
88,-
81,-
Komfortnélküli lakás
58,-
51,-
47,-
Szükséglakás
30,-
28,-
26,-
II. Lakbérövezetek: I. övezet: Belváros, vagyis a Rakovszky D. u., Benedek Elek tér, Hajnal u., Wesselényi u., Erzsébet u., Nyugati u., Pesti u., Mester u., Honvéd u., Egyetem sgt., Nagyerdei krt. mindkét oldala, valamint az ezen utcák és a Hadházi u., Kassai út, Árpád tér által határolt terület. II. övezet: Vénkert, Újkert, Dobozi és a Tócóskerti lakótelep. Böszörményi út, Doberdó u., Kartács u., Dóczi J. u. mindkét oldala, valamint az ezen utcák és az Egyetem sgt., Honvéd u., Mester u. által határolt terület. Ótemető u., Keresszegi u., Munkácsy M.u. mindkét oldala, valamint az ezen utcák és a Rakovszky D. u. által határolt terület. A Kishegyesi út, István út, Vincellér u., Derék u. mindkét oldala és az ezen utcák által határolt terület, valamint a Tócóvölgyi lakótelep. III. övezet: A város I-es és II-es lakóövezetén kívüli területek. III. Lakbérkedvezmények: A bérbeadó a bérlő kérelmére a fenti a.), valamint b.) pontjában megállapított lakbérekből az alábbi kedvezményeket adja:
1094
1.) A bérlő személyében rejlő körülmény miatt: a.) a hadirokkantak, rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, illetve időskorú járadékban részesülő bérlőt a lakbér 50 %ának megfelelő mértékű kedvezmény illeti meg; b.) nyugdíjas, illetve nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő bérlőt a lakbér 35 %-ának megfelelő mértékű kedvezmény illeti meg; c.) a kiskorú gyermekét egyedül, vagy a családban több kiskorú gyermeket nevelő bérlőt gyermekenként a lakbér 10 %-ának, de legfeljebb 40 %-ának megfelelő mértékű kedvezmény illeti meg. 2.) a.) Kedvezményt több jogcímen is igénybe lehet venni, de annak mértéke a lakbér 50 %-át nem haladhatja meg. b.) A bérlő a kedvezményt a bérbeadó által kiadott formanyomtatványon jogosultságának igazolásával igényelheti. A bérlőt a kedvezmény a kérelem benyújtását követő második hónap 1-jétől illeti meg. c.) A bérlő az igényjogosultság megállapításával kapcsolatos körülményében bekövetkezett változást köteles a bérbeadónak 15 napon belül írásban bejelenteni. d.) A bejelentés elmulasztása esetén a jogalap nélkül igénybe vett kedvezmény a Ptk-ban szabályozott késedelmi kamattal együtt visszakövetelhető. e.) A hadirokkantak, rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, illetve idős korú járulékban részesülő bérlőknek az igényjogosultság fennállását 12 havonta igazolniuk kell. Ennek elmulasztása esetén a kedvezmény megszűnik. 3.) A lakás adottságai miatt: A havi bér összegét a bérlő kérésére csökkenteni kell: a.) 25 %-os mértékben, ha a lakás az alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben) a terepszint alatt van; b.) 20 %-os mértékben, ha a lakás az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 m távolságon belül fekvő épületben van és legalább egy lakószobának ablaka a vasútvonalra néz; c.) 10 %-os mértékben, ha a lakás felvonó nélküli lakóépület IV. emeletén van; d.) 10 %-os mértékben, ha a lakás összkomfortos vagy komfortos, de közlekedő helyiség nincs; e.) 10 %-os mértékben, ha a lakás összkomfortos, de a fűtése szilárd tüzelésű etázs kazánnal biztosított; f.) legfeljebb 30 %-os mértékben, ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (aládúcolt, nedves, penészes, gombás stb.) 4.) A csökkentés mértéke több feltétel együttes fennállása esetén sem haladhatja meg a 40 %ot. 5.) Az 1. és 3. pontokban részletezett kedvezmények összege a lakbér 50 %-át nem haladhatják meg.
1095 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelete az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról és a lakhatással kapcsolatos szociális feladatokról az ezt módosító 23/2001. (VII.1.) Kr., a 33/2001. (XI.21.) Kr., az 5/2002. (II.28.) Kr., 2/2003. (II.20.) Kr., a 15/2003. (V.29.) Kr., 40/2003. (XII.23.) Kr. rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt szövege * 23/2001.(VII.1.) Kr. rendelettel módosított szöveg Hatályba lépett: 2001. július 1. ** 33/2001.(XI.21.) Kr. rendelettel módosított szöveg Hatályba lépett: 2001. december 1. *** 5/2002.(II.28.) Kr. rendelettel módosított szöveg Hatályba lépett: 2002. március 1. *1 2/2003.(II.20.) Kr. rendelettel módosított szöveg Hatályba lépett: 2003. február 20. *2 15/2003.(V.29.) Kr. rendelettel módosított szöveg Hatályba lépett: 2003. július 1. *3 40/2003. (XII.23.) Kr. rendelettel módosított szöveg Hatályba lépett: 2004. január 1. Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazása alapján az 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról és a lakhatással kapcsolatos szociális feladatokról az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § A rendelet célja, hogy Debrecenben szabályozza az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásának feltételeit, és folyamatosan külön válassza a lakáshoz jutás egyes formáit, lehetőséget adva az önkormányzati feladatok ellátásához. Jelen rendelet megalkotásával DMJV Önkormányzat Közgyűlése a bérlőt és nem a bérlakást kívánja támogatni.
1096
2. § A rendelet hatálya A rendelet hatálya kiterjed: a) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló, és b) az 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 81. § (1) bekezdésében megjelölt lakásokra. 3. § Az önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei Az önkormányzati lakásokat az alábbi jogcímek alapján lehet bérbe adni: a) szociálisan támogatott személyek elhelyezése pályáztatás útján; b) szociálisan nem támogatott személyek részére pályáztatás útján; c) hatósági, vagy bírósági határozat alapján; d) volt állami gondozottak otthonaként; e) krízishelyzetben lévők elhelyezésére; f) átmeneti elhelyezésre; g) műteremlakásként; h) szolgálati lakásként; i) városi érdekből bérlőkijelölés útján; j) kényszerbérlők elhelyezésére; k) nyugdíjasházi lakásként, l) csereszerződés alapján, m) jogcímnélküli lakáshasználónak jelen rendelet alapján, n) bérleti jogviszony folytatás keretében, o) bérbeadói csere folyományaként, **p) hatályon kívül helyezve, ***q.) garzonházi elhelyezésként, *2 r.) költségelvű lakbér megállapítása mellett, pályázat útján. II. Fejezet Önkormányzati tulajdonú bérlakás bérbeadása pályázat útján 4. § *2(1) A 3. § a., b., r./ pontjaiban nevesített jogcímek esetén az önkormányzati tulajdonú bérlakást nyílt pályázat útján lehet bérbe adni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a 3.§ a.) és 3.§ b.) pontjai szerinti bérbeadási módra a Közgyűlés Tulajdonosi Bizottsága tesz javaslatot a bérbeadónak úgy, hogy a pályáztatandó lakásállomány legalább 50 %-át szociális támogatással pályázó részére hirdesse meg. (2) A bérbeadó a pályázati felhívást legalább egy helyi napi-, vagy hetilapban, illetve hirdetési újságban, valamint a székhelyén lévő hirdetőtáblán köteles közzétenni. (3) A pályázatok beadására határidőt kell megjelölni, melyet úgy kell meghatározni, hogy a
1097 felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló idő ne legyen kevesebb 30 napnál. (4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét; b) a bérbeadás útján hasznosításra szánt lakás megjelölését; **c) a lakbér és az alaplakbér összegét; d) a bérbeadás egyéb feltételeit; e) a jelentkezések benyújtásának helyét, módját, időpontját; f) az ajánlati kötöttség időtartamát; g) a pályáztatott lakás megtekintésének időpontját; **h) a borítékbontás időpontját. 5. § **(1) A jelentkezéseket írásban a bérbeadó székhelyén lehet benyújtani. A jelentkezőnek egyidejűleg nyilatkozatot kell tennie a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadásáról, valamint a pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy azonos ajánlatok esetén előre hány havi bérleti díj megfizetését vállalja. Egyidejűleg a jelentkező az 1 havi alaplakbérnek megfelelő összeget köteles biztosítékként a bérbeadó pénztárába befizetni. Az eredménytelenül pályázóknak a biztosíték összege visszajár, bérleti jogviszony létesítésekor az alaplakbérbe beszámít. **(2) Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban teszik meg. Az ajánlattevők ajánlatát a felhívásban közölt időpontban nyilvános borítékbontásos eljárásban értékeli a pályázatot kiíró. A boríték bontására csak a Szociális Bizottság elnöke, vagy az általa kijelölt tag jelenlétében kerülhet sor. **(3) A bérbeadó azzal köt bérleti szerződést, aki a vonatkozó jogszabályi előírásokra figyelemmel a legkisebb önkormányzati lakbérkedvezményre tart igényt. (4) A bérbeadó a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A visszavonásra e rendelet 4. § (2) bekezdése az irányadó. (5) A pályázatra jelentkező a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig jelentkezését bármikor visszavonhatja. **6. § (1) Azonos ajánlatok esetén a 3.§ a.) pont szerinti bérbeadáskor a bérbeadó azzal köt bérleti szerződést, aki a nagyobb önrész megfizetését vállalja. *2(2) A 3.§ b., r.) pontjai szerinti bérbeadáskor a bérbeadó azzal köt bérleti szerződést, aki a legkisebb önkormányzati lakbérkedvezményre tart igényt. *2(3) Mind a 3. § a.), mind a 3. § b., r.) pontjai szerinti bérbeadáskor, azonos ajánlatok esetén azzal kell bérleti szerződést kötni - sorrendiségben -, aki több havi bérleti díjat előre megfizet, 35 év alatti fiatal házasnak minősül, gyermekét egyedül nevelő szülő, GYIVIS elhelyezett (állami gondozottként nagykorúvá vált személy) volt. Ezen feltételek azonossága esetén a bérlő személye sorsolás útján kerül kiválasztásra. Amennyiben a Tulajdonosi
1098 Bizottság javaslata alapján a 3.§ a.) pont és 3.§ b.) pont szerinti pályázók együtt teszik meg ajánlatukat, úgy azonos ajánlatok esetén a 3.§ a.) pont szerinti pályázót kell előnyben részesíteni. (4) A pályázati eljárás a bérbeadó vezetésével zajlik. (5) Az eredményhirdetés napjától számított 5 munkanapon belül köthető meg a bérleti szerződés. A határidő elmulasztása jogvesztőnek minősül. Az említett határidő ajánlattevő hibájából bekövetkezett eredménytelen eltelte esetén a bérbeadó jogosult a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel bérleti szerződést kötni. (6) Sikertelen pályázat esetén az alaplakbért a bérbeadó a piaci viszonyokra tekintettel maximum 40 %-kal csökkentheti. 7. § **(1) A 3. § a) pont szerinti bérbeadás esetén a jelentkező a pályázatra való jelentkezésével egyidejűleg köteles becsatolni a Szociális Bizottság határozatát arról, hogy milyen mértékű szociális lakbértámogatásra jogosult, valamint mekkora mértékű önrész vállalására képes. *2(2) A 3. § a) pont szerinti bérbeadás esetén a bérbeadó csak azzal köthet bérleti szerződést, akinek (bérlő és a vele együtt költöző személynek) lakástulajdona, haszonélvezeti joga nincs. Önkormányzati lakásban bérleti joggal rendelkező személlyel pályázat útján akkor lehet bérleti szerződést kötni, ha régi bérleményét a bérbeadónak térítési díj nélkül leadja. A 3. § a) pont szerinti pályáztatásra azon természetes személy nyújthatja be jelentkezését, aki legalább 6 éve bejelentett debreceni lakhellyel rendelkezik. A 3. § b), továbbá r.) pontja szerinti pályáztatásra minden cselekvőképes természetes személy jelentkezhet. Önkormányzati tulajdonú bérlakásra a 3.§ a.) pontja esetében csak azzal köthető bérleti szerződés, akinek beköltözhető lakástulajdona, haszonélvezeti joga, önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti jogviszonya nincs, kivéve a tartási szerződés esetkörét. *2(3) A bérbeadó legfeljebb 5 éves határozott idejű bérleti szerződést köthet. A bentlakó bérlővel (volt bérlővel) a 6/2001. (III.6.) Kr. rendelet 3-6.§-ai alapján megállapított lakbérrel köthető új szerződés. (4) A bérbeadó határozatlan időtartamú bérleti szerződést is köthet, ha jogszabály másra kötelezi, illetve a lakást a bérlő saját költségén teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. (5) A bérlő a lakást a szerződésben megjelölt időpontig köteles birtokba venni. **(6) A bérbeadó köteles vizsgálni a bérlakásba költözők számát a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 85.§ (4) bekezdés a.) pontjára figyelemmel. *2(7) Költségelvű lakbér megállapítása melletti bérbeadásra - a pályázati eljárás lefolytatása szempontjából - a 3.§ b.) pont szerinti eljárási szabályok az irányadóak. 8. § A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell különösen: a) a bérleti jogviszony időtartamát;
1099 b) a lakás azonosító adatait (címe, helyiségek, alapterület, komfortfokozat, stb.); c) a lakás helyiségeinek felszereltségét; d) a bérbeadó megjelölését, valamint a bérlő személyi azonosító adatait; e) a bérlővel együtt költöző személyek számát, személyi azonosító adatait; f) ha a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges berendezések helyreállítását a bérlő vállalja, a bérbeadó azt miként számítja be; **g) a lakbér összegét, megfizetésének idejét és módját; h) a birtokbaadás időpontját; i) a pályázati eljárás, valamint a bérbeadáskor valótlan adat közlése esetén alkalmazandó szankciót; j) egyéb, a felek által szükségesnek tartott rendelkezéseket. III. Fejezet A bérbeadás különös szabályai 9. § A bérbeadó a helyszínen ellenőrizheti a bérlemény rendeltetésszerű használatát, a lakásban lakók jogcímét és a bérlő vállalt, vagy a jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését. *29/A.§ Önkormányzati bérlakásra nem köthető bérleti szerződés azzal, aki - önkényes lakásfoglalónak, - jogcím nélküli lakáshasználónak minősül, - az önkormányzat felé lakbér vagy lakáshasználati díj tartozással rendelkezik, - bérlakása leadásakor az önkormányzattól térítési díjat kapott, - önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződése együttélési szabályok megszegése vagy a bérlemény rongálása miatt szűnt meg. 10. § Intézményi szolgálati lakások (1) Intézményi szolgálati lakás az Önkormányzat tulajdonában álló feladatai ellátásához biztosított, a helyi önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) kezelésében lévő, a Ltv. hatálybalépése előtt szolgálatinak, illetve vállalatinak minősített, továbbá a Ltv. hatálybalépését követően ilyen célra épített lakás. (2) Az intézményi szolgálati lakás csak lakás céljára hasznosítható. (3) Intézményi szolgálati lakás az intézmény működtetéséhez, meghatározott munkakörhöz kapcsolódóan, legfeljebb a közszolgálati, közalkalmazotti, illetőleg megbízási jogviszony fennállásának időtartamára adható bérbe. (4) A (3) bekezdésében rögzített feltétel megszűnését követő 60 napon belül a bérlő köteles az intézményi szolgálati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadásra jogosult rendelkezésére bocsátani. Elhelyezésre, térítésre nem jogosult.
1100
(5) Ha a közszolgálati, vagy a közalkalmazotti jogviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra jogosulttá vált, a bérlő a (3) bekezdésben rögzített feltétel megszűnését követő 6 hónapon belül köteles az intézményi szolgálati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadásra jogosult rendelkezésére bocsátani. (6) A Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott hozzátartozók a bérlő halálát követő legfeljebb 1 évig az intézményi szolgálati lakást változatlan feltételekkel használhatják. (7) Szolgálati lakás albérletbe nem adható. 11. § (1) A szolgálati lakásra vonatkozó lakásbérleti szerződés megkötésére a költségvetési szerv (intézmény) vezetője, az intézményvezető tekintetében a polgármester jogosult (a továbbiakban: bérbeadásra jogosult). (2) Ha a bérbeadásra jogosult nem a polgármester, a szolgálati lakásokra kötendő bérleti szerződés tervezetét a költségvetési szerv (intézmény) vezetője előzetesen köteles véleményezésre megküldeni a polgármesternek. (3) A bérleti szerződést a vélemény figyelembevételével vagy amennyiben a véleményezésre 15 napon belül nem kerül sor, eredeti tartalommal kell megkötni a 8. §-ban foglaltak betartásával. 12. § Életveszélyes lakások (1) Ha az életveszélyessé minősített lakásból kiköltöztetettek elhelyezése az önkormányzat feladata, a bérbeadó köteles részükre ideiglenes elhelyezést biztosítani. Amennyiben a felajánlott lakást nem fogadják el, úgy arról a bérbeadó a határozatot hozó szervet köteles haladéktalanul értesíteni. (2) Nem önkormányzati tulajdonban lévő lakásban lakott személlyel bérleti szerződést legfeljebb 1 évre lehet kötni. 13. § Bérlőkijelölés (1) Közgyűlés évente meghatározza azon lakások számát, amelyeket városi érdekből bérlőkijelölésre kíván elkülöníteni. ***(2) Az illetékes szakbizottságok véleményezését követően a polgármester dönt a bérlő személyéről, a bérleti jogviszony időtartamáról és a biztosítandó lakásról. *3(3) Városi érdekből bérlőként azon személy jelölhető, aki a bérleti szerződés megkötésekor nem rendelkezik sem debreceni lakható ingatlan tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával, sem határozott vagy határozatlan idejű önkormányzati tulajdonú lakásbérleti jogviszonnyal. Városi érdekből jogi személy is jelölhető bérlővé.
1101
**(4) Bérlőkijelöléssel csak meghatározott idejű, illetve meghatározott feltétel fennállásáig tartó bérleti szerződés köthető. A bérlőkijelölésre okot adó feltételt a kijelölő határozza meg. A bérlőkijelölés időtartama legfeljebb 5 év lehet. ***13/A. § Garzonház (1) A garzonházban csak olyan 35 év alatti fiatalok nyerhetnek elhelyezést, akik kereső tevékenységet végeznek vagy valamely felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói, és nincs önálló ingatlantulajdonuk, valamint házastársi vagy élettársi kapcsolatban élnek. (2) A garzonházban egy család esetén maximum 5 éves időtartamra köthető bérleti szerződés, 5 év után a garzonházat el kell hagyni. (3) A garzonházban csak azok kerülhetnek elhelyezésre - kivéve a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóit - akik előtakarékossági szerződést kötnek legalább a bentlakás időtartamára Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézménnyel. Az Önkormányzat a lakáscélú megtakarítások minimális szintjét évente a garzonházi lakás bekerülési költségének 5%-ában állapítja meg. (4) Abban az esetben, ha a hallgatói jogviszony, vagy a keresőtevékenység 90 napnál hosszabb időre megszűnik 6 hónapon belül a lakást el kell hagyni. Ugyancsak el kell hagyni a lakást a vállalt előtakarékosság nem megfelelő teljesítése esetén. (5) Abban az esetben, ha elegendő számú, a feltételeknek megfelelő fiatal igénylő nem jelentkezik, az Önkormányzat a lakást költségelvű lakbér felszámításával másoknak adja ki. (6) A garzonházi lakás alapterülete 40 m2-nél nagyobb nem lehet. (7) A garzonházi lakásokban elhelyezendő személyekről a Tulajdonosi Bizottság dönt. A garzonházi lakások fele tekintetében köteles figyelembe venni a Debreceni Egyetem által javasolt igénylőket. 14. § (1) Évente legfeljebb 5 lakásra vonatkozóan - a Tulajdonosi Bizottság döntése alapján - az önkormányzati intézmények szolgálati lakásaiban lakó elhelyezésére a bérbeadó lakásokat köteles biztosítani. (2) Az épületek felújítása, vagy lakások karbantartása esetén a munkálatok elvégzésének időtartamára a bérlők elhelyezéséről a bérbeadó köteles gondoskodni, ha ezt a munkavégzés jellege indokolja. (3) Amennyiben a felújítás során megváltozik a lakás alapterülete, beosztása, jellege, komfortfokozata, a bérlő bérleti jogviszonyát fel lehet mondani másik megfelelő lakás felajánlása mellett.
1102 15. § Bérbeadói csere (1) A bérbeadó köteles nyilvántartást vezetni azokról az igénylőkről, akik a jelenlegi helyett másik önkormányzati tulajdonú lakást kérnek (továbbiakban: bérbeadói csere). **(2) A bérbeadói csere csak abban az esetben hajtható végre, ha a bérlő lakását rendeltetésszerű állapotban adja vissza. A bérbeadó ettől a feltételtől eltekinthet, ha az ingatlan a későbbiekben átalakításra, bontásra kerül. 16. § **(1) Jogcímnélküli lakáshasználóval bérleti szerződés csak hátrányos szociális körülményeit figyelembe véve köthető. (2) Minden esetben a jogviszony rendezésének elsődleges feltétele a hátralékos lakbér, illetve távhőszolgáltatás hátralékos díjának megfizetése. IV. Fejezet A bérbeadói hozzájárulás szabályai 17. § (1) A lakáscseréhez a Ltv-ben és a rendeletben előírt bérbeadói hozzájárulás az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor adható, ha a bérlőnek lakbér, valamint távhőszolgáltatási díj tartozása nincs. (2) A bérbeadói hozzájárulás figyelmen kívül hagyása esetén a bérbeadó felmondja a bérleti szerződést. 18. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakás csak lakás céljára használható. (2) Önkormányzati tulajdonú lakásnak maximum - az alapterületet figyelembe véve – 10 %-a adható albérletbe. 19. § Lakásnak nem lakássá történő átminősítéséhez a Tulajdonosi Bizottság hozzájárulása szükséges. **20. § Amennyiben a bérlő lakását saját költségén korszerűsíti, átalakítja, illetve építési engedélyhez kötött tevékenységet kíván folytatni a lakásban, erre vonatkozóan a bérbeadóval megállapodást kell kötnie.
1103
21. § (1) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadottként más személy is lakik, a bérbeadó köteles a bérlőt felszólítani a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadott személy lakáshasználatának 8 napon belüli megszüntetésére. A határidő eredménytelen elteltétől számított 15 napon belül a bérbeadó felmondja a szerződést. (2) A Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túl mással bérlőtársi jogviszonyt nem létesíthet a bérlő. **(3) Bérlőtársi jogviszony létesítését – a házastársak kivételével – a befogadástól számított 1 év elteltével lehet kérni. 22. § A bérlő a lakás bérleti jogát csak másik önálló lakásra cserélheti el. V. Fejezet Lakásbérlet közös megegyezéses megszüntetése, térítési díj 23. § (1) Bérleti jogviszony közös megegyezéssel bármikor megszüntethető. (2) Határozatlan időre bérbe adott lakás leadásakor térítési díj fizethető. (3) A határozott idejű bérleti jogviszony esetén is fizethető térítési díj. ***(4) Az otthonházi és a garzonházi lakások leadásakor térítési díj nem jár. 24. § (1) A bérlő részére határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén fizethető térítési díj **a) a lakás üres beköltözhető forgalmi értékének 40%-a, b) különösen fontos városi beruházási érdek esetén maximum a lakás üres, beköltözhető forgalmi értékével egyezik meg, ebben az esetben a Tulajdonosi Bizottság véleményezését követően a polgármester dönt. (2) A bérlő részére határozott idejű bérleti jogviszony esetén fizethető térítési díj a lakás üres beköltözhető forgalmi értékének maximum 20%-a. A maximális 20% akkor fizethető ki, ha a jogviszonyból még legalább 5 esztendő hátra van. Egyéb esetekben a térítési díj arányosan csökken, figyelemmel a bérleti jogviszonyból hátralévő időre. (3) A bérbeadó a forgalmi érték megállapításához köteles független ingatlanforgalmi szakértői véleményt beszerezni.
1104
(4) A térítési díj mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a lakás nagyságát, komfortfokozatát, a városon belüli fekvését, az épület állagát, valamint lakásgazdálkodási szempontból való hasznosíthatóságát. (5) Új lakás építése, vásárlása, használt lakás vásárlása esetén a 35. életévét be nem töltött fiatal házaspár a számukra fizethető térítési díjon felül jogosult az általuk – legfeljebb az elmúlt 5 évben – befizetett lakbér 20%-ára. (6) Lakbér nemfizetése miatt jogcímnélkülivé vált volt lakásbérlő részére is fizethető térítési díj az (1)-(4) bekezdésben rögzítettek szerint, amennyiben az általa használt lakás leadása kapcsán a bérbeadóval együttműködik. A térítési díjból le kell vonni a használó lakbér-, használati díj-, és az ellene indított peres-, illetve peren kívüli eljárásban felmerülő költségeket, valamint az esetleges távhőszolgáltatói díjtartozást. A volt bérlő részére térítési díj helyett elhelyezés is felajánlható, amennyiben az általa használt lakás leadása kapcsán a bérbeadóval együttműködik. (7) A városi érdek miatti bérbeadói csere esetén a bérlő igényelheti a két lakásra számítható térítési díj különbözetét. 25. § (1) A bérlő a lakását tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. (2) A megállapított térítési díj legfeljebb 20%-át a bérlő a bérlemény karbantartása érdekében előlegként igényelheti. (3) Jogerős építési engedéllyel rendelkező bérlő jogosult a bérleményét további 12 hónapon át használni a korábban megállapított feltételek szerint. Ez esetben a térítési díj 80%-a előlegként kifizethető. (4) Lakás vásárlásakor a bérlő jogosult a térítési díj maximum 30 %-át előlegként igényelni, amennyiben szerződéssel igazolja vásárlási szándékát beköltözhető, vagy határidőn belül birtokba vehető másik lakástulajdonra. Az előbbivel egy tekintet alá esik, amikor a bérlő határozatlan időre szóló befogadói nyilatkozattal rendelkezik. (5) A (2)-(4) bekezdésben szabályozott esetekben a térítési díj fennmaradó része birtokbaadáskor, egyidejű teljesítésként fizetendő ki. (6) Amennyiben a bérlő a bérleményt nem kívánja rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba tenni, úgy a bérbeadó levonja a rendbetételhez szükséges költséget a térítési díj összegéből. **(7) A térítési díjból le kell vonni a bérlő fennálló lakbér-, és hőszolgáltatói díj tartozását. 26. § (1) Amennyiben a bérlő bérlőkijelölési joggal terhelt lakás bérleti jogáról kíván lemondani, határidő tűzésével előzőleg be kell csatolnia a bérlőkijelölési jog jogosultjának nyilatkozatát.
1105
(2) A határidő elmulasztása esetén, ha a jogosult nem élt ezzel a lehetőséggel a lakás újból hasznosítható. (3) A többszörös bérlőkijelölési joggal terhelt lakás bérlője csak abban az esetben tarthat igényt térítési díjra, ha a bérlőkijelölési jog jogosultja további bérlőkijelölési jogáról lemond és kártérítésre nem tart igényt. VI. Fejezet Az Önkormányzat lakhatással kapcsolatos szociális feladatai 27. § Az Önkormányzat lakhatással kapcsolatos szociális feladatait az alábbi támogatási rendszer működtetésével valósítja meg: a) szociálisan támogatott személyek bérlakásban való elhelyezése pályáztatás útján, b) önkormányzat által bérelt lakások albérletbe adása, c) átmeneti elhelyezés biztosítása, d) pénzbeli támogatás nyújtása. 28. § (1) Az Önkormányzat lakhatással kapcsolatos feladatai megoldására természetes, vagy jogi személyektől, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoktól lakásokat bérelhet. (2) Albérleti szerződést csak határozott időre, legfeljebb 24 hónap időtartamra lehet kötni. (3) A bérlő a bérleti szerződés lejárta után köteles a lakásból kiköltözni és elhelyezéséről maga gondoskodni. (4) Albérleti díjként legfeljebb a mindenkor érvényes öregségi nyugdíj-minimum összege vehető figyelembe. VII. Fejezet Volt állami gondozottak Otthonára vonatkozó eltérő szabályok 29. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló épületeket volt állami gondozottak otthonaként is hasznosíthatja. (2) Az Otthon lakásait átmeneti elhelyezésre kell felhasználni. *2(3) A bérbeadó az igényeket külön nyilvántartja és a beérkezés sorrendjében az Otthonban elhelyezett bérlő személyéről, valamint a bérleti jogviszony tartalmáról való döntés céljából a Közgyűlés Szociális Bizottsága elé terjeszti.
1106
(4) Elhelyezésre az a 18. életévét betöltött, önálló keresettel rendelkező, állami gondozásból kikerült személy jogosult, aki a) a bérlőként való kijelölése időpontjában a 30. életévét még nem töltötte be, b) az Otthon működési szabályait magára nézve kötelezően elfogadja. (5) A bérleti szerződés időtartama 5 év, amely a feltételek megléte esetén kérelemre 3 évvel meghosszabbítható. (6) Az Otthon működési szabályzatát a Közgyűlés Szociális Bizottsága fogadja el. VIII. Fejezet A Nyugdíjasok házában lévő lakásokra vonatkozó eltérő szabályok 30. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő épületeket nyugdíjasházként is hasznosíthatja. *(2) Nyugdíjasházi elhelyezését formanyomtatványon az a nyugdíjas kérheti, aki a.) saját tulajdonú lakása tulajdonjogáról, vagy önkormányzati tulajdonú lakása bérleti jogáról, az Önkormányzat javára lemond és lakása önkormányzati lakásgazdálkodási szempontból hasznosítható, vagy b.) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150-szeresének megfelelő összeget az Önkormányzatnak megfizet. (3) A bérbeadó az igényeket külön nyilvántartja, s a beérkezés sorrendjében a Közgyűlés Szociális Bizottságához megküldi döntés végett. *(4) A (2) bekezdés b.) pontja esetében az Önkormányzathoz befizetett pénzösszeg a jelen rendelet 23-26.§-ában meghatározott térítési díj fizetésére használható fel. **(5) Nyugdíjasházi elhelyezés közös megegyezéssel történő megszüntetésére jelen rendelet 23-25.§-a is alkalmazandó. **(6) Nyugdíjasházi elhelyezés esetén a lakbér megállapításánál a 6/2001. (III.6.) Kr. rendelet 6. számú mellékletét kell alkalmazni. **IX. Fejezet Krízis elhelyezés 31. § (1) Azonnali megoldást igénylő krízis helyzetben lévő személy lakhatásának megoldása érdekében az Önkormányzat átmeneti elhelyezést biztosít az erre a célra fenntartott tulajdonában, vagy bérletében lévő épületben. (2) A krízis elhelyezés időtartama 180 nap, amely indokolt esetben további 180 nappal
1107 meghosszabbítható. Az igénybevétel első 30 napjára az elhelyezettet bérleti díj fizetési kötelezettség nem terheli. 32. § A krízis elhelyezésre fenntartott lakások üzemeltetője - üres férőhely függvényében - a Szociális Bizottság döntését követően haladéktalanul köteles a kijelölt személy elhelyezéséről és a bérleti szerződés megkötéséről gondoskodni. *233. §. (1) A 29-32. §-okban szabályozott támogatások elnyerésére irányuló igényt a Közgyűlés Szociális Bizottsága által elfogadott "kiegészítő" formanyomtatványon lehet benyújtani. (2) Volt állami gondozottak otthonában elhelyezett, valamint a kríziselhelyezés alatt álló személy önkormányzati lakás bérbevételére - ilyen jogviszonyának fennállása alatt is nyújthat be pályázatot. X. Fejezet Hatályba léptető rendelkezések 34. § (1) Ez a rendelet 2001. április 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról és a lakhatással kapcsolatos szociális feladatokról szóló 61/1993. (XII. 20.) Kr. rendelet, valamint az azt módosító 19/1994. (V. 2.) Kr., a 17/1995. (V. 2.) Kr., az 5/1996. (II. 19.) Kr., az 55/1996. (XI. 20.) Kr., az 50/1997. (XII. 20.) Kr., a 29/1998. (IX. 10.) Kr. és a 8/1999. (II. 15.) Kr. rendeletek. XI. Fejezet Értelmező rendelkezések *135. § (1) a) Intézményi szolgálati lakás: az Önkormányzat tulajdonában álló, feladatai ellátásához biztosított, a helyi önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) kezelésében lévő, a Ltv. hatályba lépése előtt szolgálatinak, illetve vállalatinak minősített, továbbá a Ltv. hatályba lépését követően ilyen célra épített lakás. **b) Lakbér: az önkormányzati bérlakás használatának ellenértéke. **c) Alaplakbér: a lakbérnek az önkormányzati lakbérkedvezménnyel csökkentett része. **d) Önkormányzati lakbérkedvezmény: azon kedvezmény, melyet az Önkormányzat a bérlők részére a lakás fajlagos lakbéréből elenged. Mértéke: maximum 40 %.
1108 **e) Szociális lakbértámogatás: olyan támogatás, melyet rászorultsági alapon ad az Önkormányzat. **f) Önrész: a lakbér azon része, amelyet a bérlő köteles a bérbeadó részére megfizetni. g) Bérbeadó: az önkormányzati tulajdonú bérlakások vagyonkezelésével és bérbeadói feladatainak ellátásával megbízott gazdasági társaság. **h) hatályon kívül helyezve. **i) Fajlagos lakbér: a lakás 1 m2-ére számított lakbér. *3(2) Hatályon kívül helyezve.
Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző
Kósa Lajos sk. polgármester
Kiadja: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Kiadásért felelős: Lukácsné dr. Pócsi Ildikó Szerkeszti: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szervezési és Jogi Főosztálya Szerkesztésért felelős: Lukácsné dr. Kiss Viktória
Készült: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellátási Osztályának Nyomdájában Felelős: Derzsy Kálmán ISSN 1215-0975 Készült: 280 példányban Ára: 323,- Ft
