Egységesítve:2014.november 13. Hatályos: 2011. augusztus 1. Kadarkút Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005.(VI. 1.) számú rendelete KADARKÚT NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (Módosításokkal egységes szerkezetben) Kadarkút Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja. I. FEJEZET Általános előírások 1. §. (1) 1,2A rendelet területi hatálya a város igazgatási területére terjed ki és a Stadler Építész Iroda 4/2003 és 5/2009 jelzőszámú tervek és az 1/2011 jelzőszám módosított alább felsorolt rajzszámú szabályozási terveivel együtt alkalmazható : Belterület : 1a - M2, 2a - M2, 4a - M2, 4b - M2, 5a - M2. Külterület : SZK-M2a, SZK – M2b, SZK – M2c. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket, területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. (3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. (4) A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselő-testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között az engedélyezési eljárás során változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók. (5) 3A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni: - a település igazgatási határát 1
Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 1.§. Hatályos 2010.XI.29-től. Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 1.§. (1) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től. 3 Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 1.§. (2) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től. 2
- a meglévő és tervezett belterületi határt - a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket, - az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait. - a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemléki szabályokat és kikötéseket. - építési határvonalat. Irányadó : - telekhatár -„EÉTK” Elvi építési engedélyterv készítése javasolt. (6) 4Az országos természetvédelem alatt lévő és arra javasolt területeken, a helyi természetvédelmi területeken az építésügyi eljárási ügyekbe az arra illetékes szakhatóságot be kell vonni ( Lásd : 2. sz. Függelék.)” (7) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. Az előírás a kiszolgáló utakra is vonatkozik (8) 5A kialakult (K) beépítéseknél a meglévő telekméretet, beépítettséget és építmény magasságot adottságnak kell tekinteni, bővítés vagy új épület létesítése esetén azonban a beépítési előírásokat be kell tartani. Új telek kialakítása esetén a telekszélesség minimuma szabadon-álló beépítés esetén 16,0 m, oldalhatáros beépítésnél 14, 0 m. (9)
A nagyközség közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni. Közcélú, közhasználatú intézmények esetén a közterületi parkoló kialakítás is engedélyezhető a közterületi tulajdonos, illetve kezelőjének a hozzájárulásával. (10) 6Az alábbi esetekben az illetékes szakhatóságot az engedélyezési eljárásba be kell vonni: - négy beépített szintnél magasabb, vagy 7,0 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezetet tartalmazó előre gyártott, vagy vázas tartószerkezetű épület esetén, - 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építménynél - 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezés (feltöltés, bevágás) esetén, - és minden olyan esetben, amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervező, vagy az Önkormányzat az altalajjal összefüggő kedvezőtlen jelenséget észlel. (11) A vízfolyások és tavak, valamint a kiemelt dombsági területek meredek lejtésű völgyvonalain építési helyek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát (Eg, Ee, Ksp) Amennyiben a terület felszínmozgásra hajlamos, veszélyes, úgy az építési helyek kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni. (12) A 15 foknál meredekebb dőlésű vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfallal, bevágással, mélyutakkal, terep lépcsökkel) érintett területeken az
4
Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 1.§. (3) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. Kiegészítette a 27/2010.(X.29.) Ökr. 1.§. (4) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. 6 Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 1.§. (5) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. 5
építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni. (13) A mély fekvésű, magas talajvízállású tavi, vízfolyás-menti területeken építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit. (14) Feltöltött területek beépítésének feltételeit talajmechanikai vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni. (15) A terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik, a meglévő pince területeket a beépítéseknél figyelembe kell venni. (16) Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzivíz ellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani. A lakóépületeknél az alkalmazott tetőhéjazati anyag legalább „mérsékelt tűzterjedésű” kategóriába sorolt lehet. Könnyen éghető anyagú tetőhéjazati anyagok (pl. nád) csak az I. fokú tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható. (17) 7Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység valamint a szénhidrogén kitermelő mező területén az engedélyezési eljárásban a vonatkozó törvény előírása alapján az illetékes szakhatóságot be kell vonni. (18) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat külön képviselő-testületi rendelet szabályozza. (19) Az állattartással kapcsolatos szabályozást a nagyközség állattartó rendelete tartalmazza. (20) 8A rendezési terv által meghatározott terület-felhasználás megvalósulásáig, illetve belterületbe vonásig a terület használatára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. (21) 9A település országos és helyi védett területein, a belterületen, valamint az ökológiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthető. (22) 10 Ahol a szabályozási terv -ET- jellel ellátott elvi telekalakítási készítési kötelezettséget ír elő az alatt telekalakítási terv készítése értendő .Az EÉTK – val jelölt, elvi építési engedély tervkészítése előírással érintett tömböknél, pedig az elvi engedélyt a telekre vonatkozóan kell elkészíteni. Az elvi építési engedély a vonatkozó jogszabály alapján a településrendezési előírások (pl. a telek rendeltetése, beépíthetősége, az építmény elhelyezhetősége) és a közművesítési megoldásokra terjedjen ki.
7
Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 1.§. (3) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től. Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 1.§. (6) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. 9 Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 1.§. (4) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től. 10 Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 1.§. (7) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. 8
(23) 11 A szabadon-álló beépítéseknél az oldalkert nem lehet kisebb sem a telekre előírt építménymagasság felénél, sem pedig 3,0 m-nél. (24) 12 Az építményekre előírt maximális építménymagasság nem vonatkozik a technológiai építményekre, műtárgyakra és sajátos építményfajtákra. A technológiai építmények műtárgyak és sajátos építményfajták maximális építmény magassága :30 m (25) 13,14E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben az 1997 évi LXXVIII törvény és az OTÉK, valamint e jogszabályok módosított előírásait kell figyelembe venni. II. FEJEZET Településszerkezet, terület-felhasználás 2.§.15 A település igazgatási területe tagozódik (1) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 % (2) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet. (3)
16
(4) Többszintes növényállomány telepítése esetén a legkisebb zöldfelület mértéke az OTÉK 5. számú melléklete alapján csökkenthető.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek 3.§. (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál. (2)
17
A település területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:
1. Kertvárosias lakóterület (Lke) 2. Falusias lakóterület (Lf)
11
Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 1.§. (8) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 1.§. (8) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. 13 Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 1.§. (8) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. 14 Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 1.§. (9) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. 15 Kiegészítette a 27/2010.(X.29.) Ökr. 2.§. (1) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. 16 Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 13.§. (2) bekezdése Hatálytalan: 2011.VIII.31-től. 17 Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 1.§. (3) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től 12
(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes szabályozása tartalmazza. (4)
18
A kialakult oldalhatáros területeken a 14 m-nél keskenyebb telekszélességnél az építmények közötti legkisebb távolsági méretek – maximum 4,5 m-es építménymagasság mellett –legfeljebb 4 méterig történő csökkentése akkor lehetséges, ha az épület külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát az I-III tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű és nem éghető anyagból készítik, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén sincs 0,36 m2-nél nagyobb felületű nyílászáró kialakítva. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között amelyek közül a magasabb átfedő homlokzat nyílás nélküli tűzfalként került kialakításra. Az oldalkert szélessége azonban ebben az esetben is minimum 4.0 m-ig csökkenhet.
(5) Az oldalhatáros 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén, szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum a területre előírt építménymagassággal megegyező oldalkertet kell kialakítani. (6) A kialakult lakóterületeken a telek minimum 12,0 m-es szélesség esetén építhető be.
Kertvárosias lakóterület 4. §. (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lke". A szabályozási terven Lke1-Lke7 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb építménymagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:
Övezet jele Lke1 Lke2 Lke3 Lke4 Lke5 Lke6 Lke7
Építmény Beépítettség Legkisebb Telekszélesség Telekmélység Beépítési magasság max. telekméret min. min. Mód max. m m2 % m m OK 5,0 30 700 K K OK 5,0 30 800 K K O 5,0 30 700 14 50 O 6,0 30 1000 16 60 SZK 7,5 30 1500 K K IKR-K 6,0 30 700 K K SZ 5,0 30 1200 K K
(2) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a.
18
Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 3.§. (1) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től.
(3) A területen legfeljebb négy lakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági épület, kivételesen elhelyezhető sportépítmény, 1 db négy szobaszámot meg nem haladó kereskedelmi szálláshely épület, közbiztonsági építmény az OTÉK 31 § (2) bekezdés előírásának a figyelembe vételével. A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató szálláshely, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, és a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek garázsa és önálló parkoló területe. Az Lke7 számú övezetben a fentieken túl legfeljebb kétegységes üdülőépület is elhelyezhető, a telkeken azonban csak egytömegű épület valósítható meg. (4)
19
Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsoroltak építhetők a f./ háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, g./ állatol, állatkifutó, h./ trágyatároló, komposztáló, i./ siló, ömlesztett anyag-, folyadék és gáztároló kivételével./
(5) A területet burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni. Falusias lakóterület 5. §. (1)
20
A szabályozási terven a lakóterület jele : „Lf”. A szabályozási terven Lf1-Lf8 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb építmény magasságot, a beépítettséget és legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint
Övezet jele Lf1 Lf2 Lf3 Lf4 Lf5 Lf6 Lf7 Lf8
Beépítési Mód OK O O O O SZ O O
Építmény Beépítettség Legkisebb Telekszélesség Telekmélység magasság max telekméret min. min. max. m % m2 m m 5,0 30 800 K K 5,0 30 800 16 50 5,0 30 1200 18 70 5,0 30 1500 18 80 5,0 30 1000 18 55 5,0 30 1200 20 60 5,0 30 850 20 42,5 5,0 30 1200 16 75
(2) A beépítettség számításánál a telek építési határvonaláig terjedő területet kell figyelembe venni. (3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 40 % -a.
19 20
Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 4.§. (1) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 3.§. (1) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től.
(4)
21
(5)
22
A területen elhelyezhető lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, a lakosságot nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, sportépítmény, egyéb gazdasági épület.
Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsoroltak és lakóépület mellett kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények építhetők.
(6) A területet burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni. Vegyes terület 6.§. (1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történő elhelyezésére szolgál. (2) A nagyközség területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor: • •
Településközpont vegyes terület (Vt) Központi vegyes (Vk)
(3) A területeket burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni. Településközpont vegyes terület 7.§. (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó épületek elhelyezésére szolgál. (2)
23
A szabályozási terven a terület jele : "Vt". A szabályozási terven Vt1-Vt4 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :
Övezet jele Vt1 Vt2 Vt3 Vt4
21
Beépítési mód OK SZ SZK SZ
Építmény Beépítettség Legkisebb Telekszélesség Telekmélység max telekméret min. min. magasság max. m % m2 m m 6,0 40 500 K K 7,5 40 1400 20 70 7,5 35 700 K K 5.5 30 11.000 90 130
Kiegészítette a 27/2010.(X.29.) Ökr. 5.§. (1) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 5.§. (2) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. 23 Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 4.§. (1) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től. 22
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 20 %-a (4)
24
A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény azon területeken, ahol a gazdasági célú használat elsődleges, az OTÉK 31 § (2) bekezdés előírására is figyelemmel. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára a területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs Központi vegyes terület 8.§.
(1) A központi vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2)
25
A szabályozási terven a terület jele: "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk4 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :
Övezet jele Vk1 Vk2 Vk3 Vk 4
Beépítési Építmény Beépítettség Legkisebb Telekszélesség Telekmélység magasság max. telekméret min. min. mód max. m % m2 m m SZK 7,5 40 1000 K K SZK 7,5-K 35 Nem osztható SZ 10,5 25 Nem osztható SZ 7,5 30 Nem osztható
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a (4) A központi vegyes területen (Vk) igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások építhetők az OTÉK 31 § (2) bekezdés előírására is figyelemmel. A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára, üzemanyagtöltő és önálló lakóépület.
24 25
Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 4.§. (3) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től. Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 5.§. (1) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től.
Gazdasági terület 9.§. (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. (2)
26
• •
A település igazgatási területén: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) Ipari gazdasági területek (Gip)
kialakítására került sor. (3) területeken a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 10. §. (1) A szabályozási terven Gksz1-Gksz3 jelű övezetek jelöltek A területre vonatkozó előírásokat a belterületen - beépítési mód , maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, (Gksz jelű területek) - a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint : Övezet jele Gksz1 Gksz2 Gksz3
Beépítési Építmény Beépítettség Legkisebb Telekszélesség Telekmélység magasság max telekméret min. min. mód max. m % m2 m m SZK 10,5 40 1200 SZ 7,5 35 3000 30 80 SZK 5,0 40 1500 K K
(2) A telken belüli zöldterület minimum a telek terület 25 %-a (3) A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, kivételesen elhelyezhető sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi vendéglátó épület és egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el a 31 § (2) bekezdés előírására is figyelemmel. (4) Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani. (5) A területeket burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni.
26
Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 6.§. (1) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től.
Ipari gazdasági terület. 11. §.27 (1)
28
Az ipari gazdasági terület a nagyközség külterületén lévő, beépítésre szánt területként jelölt üzemi terület (Gip) területek és mezőgazdasági üzemi területek (Gipm) A területre vonatkozó előírások a következők :
Övezet jele
Beépítési Építmény Beépítettség Legkisebb Telekszélesség Telekmélység mód magasság max. telekméret min. min. % m m max. m m2 Gip1 SZ 10,5 40 5000 40 80 Gipm SZ 10,5 35 5000 40 80 Gip2 SZ 10,5* 40 5000 40 80 * Lásd : (8) bekezdés (2) A területen egyéb ipari és mezőgazdasági termelő, de jelentősen nem zavaró ipari és mezőgazdasági ipari építmények építhetők. Kivételesen elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek, a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások az OTÉK 31 § (2) bekezdés előírására is figyelemmel. (3) A legkisebb zöldfelület a telek 40 %-a (4) Állattartó épületek létesítése esetén az engedélyezési eljáráshoz a környezetvédelmi, egészségügyi és az állategészségügyi szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni. (5) Az utak mentén, minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani. (6) Az igazgatási területen új mezőgazdasági üzem vagy állattartó telep csak a rendezési terv módosításával jelölhető ki a vonatkozó Korm. rendelet előírásaira is figyelemmel. (Lásd: 3 számú melléklet) E rendelet előírásai a meglévő állattartó telepek működtetésére is vonatkoznak. (7) A területeket burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni. (8) A Gip2 ép. övezetben az egyik homlokzat magasság sem haladhatja meg a 10,5 m-t.
Üdülőterületek 12.§. (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésre szolgál. 27 28
Kiegészítette a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 7.§. (2) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től. Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 7.§. (1) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től.
(2) A nagyközség területén az alábbi üdülőterületek szabályozására kerül sor: 3. Hétvégi házas üdülőterület (Üh) (3) Az oldalhatáros, 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén, szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani. (4) Az üdülőterületen az üdülőkre vonatkozó beépítési előírások alapján lakóépület is építhető, (5) Az üdülőterületek telkein csak egytömegű épületek építhetők. Hétvégi házas üdülőterület 13.§. (1)
29
A szabályozási terven a hétvégi házas üdülőterület jele: "Üh". A szabályozási terven Üh1jelű övezetek jelölt A beépítési módot, a legnagyobb építménymagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :
Övezet jele Üh1
Beépítési Építmény Beépítettség Legkisebb Telekszélesség Telekmélység mód magasság max telekméret min. min. max. m % m2 m m SZ 5,0 20 600 18 30
(2) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 60 %-a. (3) A terület telkein legfeljebb két egységes üdülő vagy lakóépület - és kereskedelmi, szolgáltató épület, valamint sportépítmény építhetők. (4) A területen nem helyezhető el közösségi szórakoztató kulturális építmény, a zajszint előírásokat meghaladó sportlétesítmény és 3,5 t önsúlynál nehezebb járművek részére garázs és parkolóhely kialakítás. (5)
30
Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsoroltak építhetők a f./ háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, g./ állatol, állatkifutó, h./ trágyatároló, komposztáló, i./ siló, ömlesztett anyag-, folyadék és gáztároló kivételével./
(6) A területet burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni. Különleges területek 14.§.31
29
Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 6.§. (1) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től.
30
Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 4.§. (1) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. Kiegészítette a 27/2010.(X.29.) Ökr. 4.§. (1) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től.
31
(1)
32
A különleges területek közé a város területén a temetők (Kt), kegyeleti parkok (Ktk) a sportterület, (Ks) a strand ( Kst) és turisztikai sportterületek (Ksp) , különleges idegenforgalmi ( KÜi) és különleges egyéb (KÜe) területek soroltak, a beépítési előírásokat - a „Ksp” turisztikai sportterületek és „KÜi” különleges idegenforgalmi és különleges egyéb (Küe) területek kivételével - a szabályozási terv tartalmazza.
(2) A temető (Kt) és kegyeleti parkok (Ktk) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. A védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani, a szabályozási terv alapján. (3) A sportterületen (Ks) a sportolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetők el. (4) A strandterületen (Kst) a strandolási létesítményeken kívül kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények helyezhetők el. (5)
33
A különleges turisztikai sportterületen (Ksp) az idegenforgalmat is kiszolgáló építmények, kereskedelmi, egészségügyi, szociális, lakó és üdülőépületek, vendéglátó szolgáltató, kereskedelmi szállásférőhelyek, horgászat, lovassporttal kapcsolatos létesítmények, lóistállók, sportpályák, sportlétesítmények helyezhetők el.
Övezet jele Ksp
Beépítési Építmény Beépítettség Legkisebb Telekszélesség Telekmélység magasság max telekméret min. min. mód max. m % m2 m m SZ 7,5 15 3.000 40 60
(6) A legkisebb zöldfelület a telekterület 40 %-a. (7) A területet burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni. (8) A különleges idegenforgalmi területen (KÜi) az idegenforgalmat is kiszolgáló építmények kereskedelmi, egészségügyi, szociális, lakó és üdülőépületek, vendéglátó szolgáltató, kereskedelmi szállásférőhelyek, horgászat, lovassporttal kapcsolatos létesítmények, lóistállók, helyezhetők el. A ( KÜe) építési övezetben biógáz üzem, szolgáltató, iroda, szolgálati lakás, és a biógáz üzem kiszolgálásához szükséges egyéb építmények helyezhetők el.
Övezet jele KÜi KÜe
Beépítési mód SZ SZ
Építmény Beépítettség Legkisebb Telekszélesség Telekmélység max telekméret min. min. magasság max. m % m2 m m 7,5 25 1.500 20 70 9,0 30 1.500 -
(9) Zöldfelület minimum 40 % 32 33
Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 7.§. (1) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 7.§. (2) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közmű területek 15.§.34 (1)
35
A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖ-közmű, Kö-L-légi közlekedés, reptér)
(2) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.§.-ban előírtak alapján kell biztosítani. (3)
36
A közutak, és a közművek és a légiközlekedés-reptér védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.
(4) Az utak védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeletetők szakvéleményét ki kell kérni. (5)
37
A közlekedési területeken a közlekedési létesítményeken kívül közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, igazgatási épületek, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakás, helyezhetők el.
(6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező. (7) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető. (8) A légi-közlekedés, reptér (KÖ-L) területén a felsoroltakon túl a légi-közlekedéshez szükséges építmények és jelzőrendszer helyezhető el. A területen belül közhasználatú parkolót kell kialakítani.
Övezet jele KÖ-L
Beépítési mód SZ
Építmény Beépítettség Legkisebb Telekszélesség Telekmélység magasság max telekméret min. min. max. m % m2 m m 7,5 5 1,5 ha -
(9) A reptér (KÖ-L) szabályozási tervén jelölt védőtávolságon belül az akadálymentes közlekedést az akadálysíkok figyelembe vételével kell biztosítani, és a területen belüli
34
Kiegészítette a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 8.§. (4) és (5) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től. Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 8.§. (1) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től. 36 Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 8.§. (2) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től. 37 Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 8.§. (3) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től. 35
építési engedélyezési eljárásba a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légi-közlekedési Igazgatóságát szakhatósági véleményét be kell szerezni.
Zöldterületek 16.§. (1) A nagyközség igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Zkp) soroltak (2) A közparkok (Zkp) a nagyközség állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie. (3) A közparkokban az OTÉK 27.§. (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el legfeljebb 2 % beépítettségig. (4)
A területek kialakítása, átépítése csak szaktervező (táj- és kertépítész) által készített kertépítészeti terv alapján történhet.
(5) A közpark területeken (Zkp) a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a lombbal való fedettség minimum 60 % legyen. Erdőterületek 17.§38,39 (1) A nagyközség igazgatási területén meglévő és tervezett védőerdők (Ev) gazdasági erdők (Eg) és tervezett turisztikai erdők (Ee) kerültek kijelölésre. (2) A gazdasági erdők területei (Eg), legfeljebb 0,5 %-ig építhető be 10 HA nagyságrendű területnagyságot meghaladóan az erdő rendeltetésének megfelelő épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal. (3) A védőerdők területén (Ev) épületet elhelyezni nem lehet. (4) A turisztikai erdőterületeken (Ee2) minimum10 HA nagyságú telek maximum 5 %-ig építhető be egészségügyi, turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és az erdő rendeltetésének megfelelő építményekkel. (5)
40
Az erdők területén a telekalakítási és építési engedélyezési eljárás ügyekben az illetékes szakhatóságot kell bevonni. ( Lásd: 2. számú Függelék)
(6) Védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek szerint engedélyezhető.
38
Kiegészítette a 27/2010.(X.29.) Ökr. 8.§. (2) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. Kiegészítette a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 9.§. (1) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től. 40 Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 8.§. (1) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. 39
(7) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad. (8) A területek beépítése során az erdő állományú alrészletek jellege nem változtatható meg, az erdő művelési ágú alrészletek megtartandók. (9) A véderdőket, és a beültetési kötelezettséggel jelölt területeket az övezetek kialakításával egyidejűleg kell megvalósítani őshonos fafajok telepítésével, a vonatkozó jogszabályok szerint (Lásd : 2. sz : Függelék)
Mezőgazdasági területek 18.§. (1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak, a terven a területek jelöltek. 41
(2)
A település igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor: • Mezőgazdasági általános területek (Má) • Kertes szőlő és gyümölcsös területek (Mk) • Be nem építhető mezőgazdasági általános területek (M0) és kertterületek (Mk0)
(3)
42
A mezőgazdasági területen kialakítható legkisebb földrészlet mértéke 1500 m2.
(4) A területen építményeket elhelyezni az OTÉK 29. § előírása alapján lehet. (5) A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölttől eltérő terület-felhasználás programozása, megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges. (6) Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.
Be nem építhető mezőgazdasági övezetek 19.§. (1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági területeken (M0) és kertterületeken (Mk0) (2) A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható. (3) 41
43
A területen kialakítható legkisebb földrészlet mértéke 1500 m2.
Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 10.§. (1) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től. Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 10.§. (2) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től. 43 Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 11.§. (1) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től. 42
(4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magas feszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el. A területen terepszint alatti építmény (pince) sem építhető. Vízgazdálkodási területek 20.§. (1) A vízgazdálkodási területeket (V) a szabályozási terv jelöli. (2)
44
A vízgazdálkodási területeken (V) és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, víztározó, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.
(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni, és figyelembe kell venni a jelenleg hatályos Korm. rendelet előírásait is. (Lásd: 3 számú melléklet) (4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell a jelenleg hatályos Korm. rendelet alapján. (Lásd: 3 számú melléklet) (5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik. III. FEJEZET Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem 21.§. (1) A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel. Környezetvédelem 22.§.45 (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek. (2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni. 44 45
Módosította a 20/2011.(VIII.1.) Ökr. 12.§. (1) bekezdése Hatályos: 2011.VIII.31-től. Kiegészítette a 27/2010.(X.29.) Ökr. 9.§. (2) és (3) valamint (3) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től.
(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: a) b) c) (4)
a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést kizárja a környezetkárosítást.
46
Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre a vonatkozó Korm. rendelet alapján (lásd: 3. számú melléklet) az általános és ökológiailag sérülékeny területre vonatkozó hatásértékek az érvényesek. A tervezett Biógáz Üzem 500 m-es védőtávolságán belül nem létesíthető lakóépület, üdülőépület, oktatási és egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület, kivéve a már működő és a légszennyező források működésével összefüggő építményt.
(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. (6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról. (7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni. (8) A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag engedélyezett szennyvíztisztító telepre szállíthatók. (9) A település szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó Korm. rend. (lásd: 3 számú melléklet) alapján „B” érzékeny területnek minősül. (10) A településen a zajvédelem az országos előírásoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. (11) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, földutak rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni. (12) A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A külön pontban meghatározott feltételek szerint. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni. (13) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető.
46
Kiegészítette a 27/2010.(X.29.) Ökr. 9.§. (1) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től.
(14) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető. (15) Természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül a meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéshez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. (16) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fhet elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges. (17) A településen üzemanyagtöltő állomás közlekedési, gazdasági és vegyes területen helyezhető el, amennyiben a vonatkozó Korm rendelet értelmében (lásd : 3. számú melléklet) az üzemanyagtöltő állomás 50m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra. (18) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani. (19) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el. (20) A Biogáz Üzem fermentlé mezőgazdasági hasznosítású területre való kihelyezése esetén a talajvédelmi engedélyt is be kell szerezni a vonatkozó törvény alapján. (Lásd :Melléklet.) (21) A mezőgazdasági hasznosítású területeken létesítendő idegenforgalmi, turisztikai és sportterületen a terület domborzati és talaji adottságaiból adódó fokozott eróziós jelenségekre, veszélyre tekintettel a tulajdonos (beruházó) köteles figyelembe venni a vonatkozó törvény előírásait. (Lásd :Melléklet.) (22) A vízbázisok, (kutak) valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről a vonatkozó rendelet alapján gondoskodni kell. (Lásd :Melléklet.)
Természetvédelem 23.§.
(1) Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat az illetékes NP kezelési terv határozza meg. (2) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos. (3) Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magas feszültségű villamos távvezeték nem létesíthető. (4) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet. (5) Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet. (5) Védett természeti területen új külszíni művelésű bánya nyitásához az illetékes természetvédelmi hatóság véleményét be kell szerezni. (6) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.
(7) A védettségre tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni. Tájvédelem 24.§. (1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén. (2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában. (3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani allergiát nem okozó fafajtákkal. (4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell. (5) A termőföldről szóló vonatkozó törvény alapján (lásd: 3 számú melléklet) az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni. Kulturális örökség védelme 25.§. (1) A település műemlék és helyi védelem alatt álló építményeit, területeit valamint régészeti területeit a szabályozási terv tünteti fel.
(2)
47
A műemlék és helyi védelem alatt álló építmények, területek listáját az 1. számú Függelék tartalmazza.
(3) A műemlék épületekkel (M) kapcsolatos építési engedélyezési eljárás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Iroda hatáskörébe tartozik. (4) A szabályozási terven műemléki környezetként (MK) és régészeti területként (R) jelölt és körülhatárolt területeken az építési engedélyezési eljárási ügyekbe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodáját (KÖH) szakhatóságként be kell vonni. (5)
48
Régészeti tárgyak előkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a KÖH-t a leletről azonnal értesíteni kell. A régészeti területen lévő szántó művelésű földterületeket érintő területek esetében a 30 cmnél mélyebb talajművelés tilos. A helyi védelem az Étv. 9.§.(10) bek. alapján az Étv 9.§.(2)-(7) pontja alkalmazása nélkül megszüntethető.
(6) A helyi védelem alatt álló építményeknél a védett épület, épület részlet megóvására kell törekedni, tetőtér beépítés, ráépítés csak a hagyományos értékek védelme esetén engedélyezhető (7) A helyi védett épületek bontását csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával szabad engedélyezni a felmérési terv és foto dokumentáció mellékletével. IV. FEJEZET Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere Építésjogi követelmények 26.§. (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történő építések. (2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad, ha az Étv. 19. §. (2) bekezdés feltételei fennállnak. Tilalmak és korlátozások 27.§. (1) Az építési tilalommal terhelt ingatlanokat a 2. számú melléklet tartalmazza. A tilalommal terhelt ingatlanokon az 1997. évi LXXVIII törvény 22.§.(2) bekezdésben felsorolt építési tevékenység engedélyezhető. 47 48
Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 10.§. (1) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. Kiegészítette a 27/2010.(X.29.) Ökr. 10.§. (2) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től.
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés 28.§. (1)
49
A szabályozási tervek által javasolt közút létesítésére, bővítésére vagy szabályozása érdekében a végrehajtásra a jegyzőnek kisajátítási eljárás kezdeményezésével - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - kerülhet sor.
(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás. (3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni. (4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét. Útépítési és közművesítési hozzájárulás 29.§ (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak. (2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Településrendezési kötelezések 30.§.50 (1) Az önkormányzat a vonatkozó törvény értelmében (Lásd :Melléklet) beépítési kötelezettséget, helyrehozatali kötelezettséget és beültetési kötelezettséget rendelhet el.
V. FEJEZET Záró rendelkezések 31.§. (1)
49
51
Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 11.§. (1) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. 12.§. (1) bekezdése Hatályos: 2010.XI.29-től. 51 Hatályon kívül helyezte a 27/2010.(X.29.) Ökr. 13.§.-a Hatálytalan: 2010.XI.29-től. 50
(2) E rendelet 2005. június 1. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti 3/1985.((IX. 25.), 7/1991.(XI. 20.) és 11/2001.(V. 17.) számú rendelete. (3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (4) 1Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
Takács János címzetes főjegyző
Verkman József polgármester
A rendelet kihirdetve: Kadarkút, 2005. június 1.
Takács János címzetes főjegyző
1
Kiegészítette a 19/2009.(IX. 17.) Ökr. 4. §.(3) bekezdése. Hatályos 2009. IX. 17-től.
1. számú melléklet.52 Műemlékek és helyi védett épületek és régészeti területek listája. Kadarkút
Helyi védett épületek: H1 = teljes épület, építmény H2 = épület részlet. Megnevezés:
Cím:
1. Hősi emlékmű 2. Irodaház 3. Gyógyszertár 4. Ref. Templom 5. Lakóház 6. Lakóház 7. Malom épület 8. Kereszt 9. Szociális otthon 10. Lakóház 11. Lakóház 12. Lakóház 13. Irodaház 14. Magtár 15. Lakóház 16. Lakóház 17. Lakóház 18. Lakóház 19. Somssich J. síremléke
Hrsz:
Hősök tere Petőfi u. 2 Petőfi u. 4 Petőfi u. Hódos u. 9. Nagy u. 9. Körmendi u Körmendi u. Vótapuszta Kossuth L. u. 54. Kossuth L. u. 28. Kossuth L. u. 15 Fő u. 7. Virág u. Fő u. 28. Árpád u. 7. Árpád u. 25. Árpád u. 36. Mikei úti temető
368 384/1 383/1 365 482 562 722 681/3 1134 794 806 391 865 333 4 15 125 0227
Védettség: H1, építmény H2, utcai homlokzat H1, épület, kerítés H1, épület H2, utcai homlokzat H2, utcai homlokzat H1, épület H1, építmény H1, épület és park. H2, utcai homlokzat H2, utcai homlokzat H1, épület 247/5 H1, épület H1 épület H1, épület H1, épület és kerítés H1, épület H1, épület H1, építmény
Helyi természetvédelmi terület: 0110/1, /4, /5, 0108, 0102-0104, 085, 086, 090, 091/72, /73 2. számú melléklet Építési tilalmak és korlátozások Cím: 1. Nagy utca 41 2. Hódos utca 3. Fő utca 12 52
HRSZ:
Cél:
Érdekeltség:
583 541/2 344
utcanyitás utcanyitás útszélesítés
önkormányzat önkormányzat önkormányzat
Módosította a 27/2010.(X.29.) Ökr. Hatályos: 2010.XI.29-től.
Szelvény: 3 3 3
3. számú melléklet. A szabályzat szövegében hivatkozott, a jóváhagyáskor hatályos törvények és rendeletek jegyzéke 1. 2. 3. 4. 5. 6.
11 § (6) 20 § (3) 20 § (4) 22 § (9) 22 § (17) 24 § (5)
49/2001 (IV. 3) Korm. rendelet 46/1999 (III. 18.) Korm. rendelet 120/1999 (VIII. 6.) Korm. rendelet 33/2000 (III. 17.) Korm. rendelet 21/2001 (II. 14) Korm. rendelet 1994 évi LV törvény 37 §-a
1. számú : Függelék
Műemlékek: 1./ Rk templom, Hősök tere,
HRSZ: 351.
Nyilv. tart. szám : 4471
Műemlék környezet: 350, 352, 368, 243, 240, 238, 239, 237/3, 384/1, /2, /3, /5 Régészet: 1. Szent Imre puszta, Szerászló I. (1/a, 1/b) 2. Szent Imre puszta I. 3. Szent Imre puszta II. 4. Szent Imre puszta III. 5. Szent Imre puszta, Szerászló II. 6. Fő út, - Hódos utca közötti terület: 7. Hősök tere és templomkert: 8. Református templom és környéke: 9. Nagy utcától keletre külterület I. 10. Nagy utcától keletre, külterület II. 11. Volt téglagyártól délre I. 12. Volt téglagyártól délre II. 13. Paphegy: 14. Pusztakörmend: 15. Tüttősi tótól északra: 16. Hódos: 17. Pusztahódos I: 18. Pusztahódos II. 19. Pusztahódos III. 20. Hencsei út melletti terület: 21. Szent Imre puszta IV. 22. Körmendi - Nagy utca sarok:
HRSZ: 090, 0104. HRSZ: 0101 HRSZ: 0115/3 HRSZ: 0114, 0115/5 HRSZ: 091/74 HRSZ: 320-347, 360, 477/1, /2, 479-500 HRSZ: 351, 352, 368. HRSZ: 365 HRSZ: 048/10, /14, /17 HRSZ: 048/10 HRSZ: 048/46 HRSZ: 036/3, /23, 048/45, /46 HRSZ: 048/26 HRSZ: 032/3, /6, /8, 033, 034/10. HRSZ: 013/3-7-ig HRSZ: 011/1-3-ig HRSZ: 06/9 HRSZ: 06/9, /14 HRSZ: 06/4, /10 HRSZ: 06/8, /9, 0301/7, 0302 HRSZ: 0115/4 HRSZ:435, 436, 437.
2. számú : Függelék Kiegészül :
7. 22.§ (20) 8. 22.§. (21) 9. 22.§. (22) 10. 30,§ (1-4) 11. 1. § (6) 12, 17. § (5)
2007 évi CXXIX tv 49. §. 2007 évi CXXIX tv 36, 43, 44 §-a 123/1997.(VII.18.) Korm. r. melléklet 1997 évi LXXVIII tv (2-5) bek. 193 /2009 (IX.14) Korm. r. 193/2009 (IX.14.) Korm. r.
Megjegyzés : Az 1. számú melléklet címszó a „ Helyi védett építmények” és „Helyi természetvédelmi területek felsorolására terjed ki, a felsorolt „Műemlékek”, „Műemléki környezet” és „Régészet” címek alatt felsoroltak „1. számú függelék” elnevezésre módosulnak.
2. számú : Függelék
Kiegészül : 13. 17.§ (8)
2009. évi XXXVIII. tv és 153/2009 (XI..13.) FVM rend
