NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 63/2005.(III.30.) számú határozata A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatáról
A Közgyűlés
1.)
Az előterjesztést megtárgyalta, a Szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatával egyetért és a mellékelt szolgáltatástervezési koncepciót elfogadja.
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői
1. sz. Melléklet a 63/2005. (III.30.). számú határozathoz Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése alapján Önkormányzatunk 2003-ban elkészítette - Nyíregyháza területén élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében - a szolgáltatástervezési koncepciót. A jogszabályi előírások alapján a koncepció tartalmát - a kitűzött célok megvalósulása, értékelése, új célok megfogalmazása céljából - kétévente felül kell vizsgálni. E felülvizsgálatot különösen indokolttá teszi az a tény, hogy ez év januárjában megalakult a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás, amelynek Nyíregyháza Város Önkormányzatán kívül a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltozásának rendjéről szóló 244/2003.(XII.18.) Korm. rendelet alapján Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura és Sényő települések Önkormányzatai a tagjai. A térség legnagyobb települése Nyíregyháza város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye. A megyeszékhely szomszédságában, attól északra mintegy 14 kilométerre található Kótaj község. Nyíregyházától északkeleti irányban a legközelebb található település Nyírpazony, amely 3 kilométerre fekszik a várostól. Szintén északkeleti irányban fekvő települések Nyírtura és Sényő községek. Az előbbi 13 kilométerre az utóbbi 15 kilométerre helyezkedik el. Keleti irányban Napkor 12 kilométerre található a megyeszékhelytől. Kicsit haladva a térképén délnyugati irányban fekszik Kálmánháza községe, távolságát tekintve 10 kilométerre Nyíregyházától. Nagycserkesz község Nyíregyházától nyugatra, 10 kilométer távolságra fekszik a Nyugat-Nyírségben. Szintén a nyírség nyugati részén található Nyírtelek, Nyíregyházától 10 kilométerre. A települések földrajzi elhelyezkedésüket tekintve kedvező helyzetben vannak, hiszen a közel 120 ezer fős megyeszékhely vonzáskörzetében, attól 3 -15 kilométerre fekszenek. A Társulás közös oktatási, egészségügyi, területfejlesztési feladatok ellátására jött létre.
szociális
és
jóléti,
valamint
E koncepcióban a szociális szolgáltatások területén az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az együttműködés kereteit, a működtetési, finanszírozási, valamint a jövőre vonatkozó fejlesztési feladatainkat tekintjük át. A szociális ellátórendszer bemutatásánál külön kitérünk azokra a feladatokra is, amelyeket Önkormányzatunk a társulás keretében lát el. Az Önkormányzatunk által készített koncepció illeszkedik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat szolgáltatástervezési koncepciójához. A kistérségi társulások keretében ellátott feladatok tekintetében a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulásnak kell elkészíteni a szolgáltatástervezési koncepciót, amelynek szintén összhangban kell lenni az előző koncepciókkal.
Általános helyzetkép Nyíregyháza Magyarország északkeleti részén elterülő város, Szabolcs-SzatmárBereg megye székhelye, közel 120 ezer fős település. A megyeszékhely a szerepkörének megfelelő teljes közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport intézményi ellátottsággal rendelkezik, és a megye gazdaságának központja. A település szerkezetét tekintve egyik oldalon találhatók a nagyvárost jellemző lakótelepek, bevásárló központok, áruházláncok, másik oldalon a kertvárosi és a csatolt településrészek, amelyek a várost környező zöldövezetben helyezkednek el. Nyíregyháza sajátos települési formáját a város területéhez tartozó 58 bokortanya adja, melyek mintegy 2/3 részén végzünk 1997. óta tanyagondnoki szolgáltatást (a tanyai településrész összes lakónépessége kb.: 9660 fő). A városban 46.800 db lakás található. A teljes lakásállomány 96 %-a a közüzemi ivóvízvezeték hálózatból kapja a vizet. Közcsatornára 84 %-a csatlakozik. A vezetékes gázra közel 37 ezer háztartást kapcsoltak. Szemétgyűjtés és elszállítás a lakások 90 %-ban történik. A város kezelésében lévő 372 km hosszú belterületi útból 272 km burkolt. Az utak, utcák világítását mintegy 14 ezer közvilágítási lámpahely szolgálja. A városban 6 millió m2 közhasználatú zöldterület, ebből 2 millió m2 belterületi park, 98 játszótér található. A helyi tömegközlekedés 33 autóbuszvonalon történik, amit egy év alatt közel 40 millió utas vett igénybe. A városban található távbeszélő állomások száma 41.415, amiből közel 32 ezret lakásokban szereltek fel. Az egészségügyi ellátásban 48 háziorvos, és 27 házi gyermekorvos biztosítja az alapellátást. A 485 bölcsődei férőhelyre 701, a 4.144 óvodai férőhelyre 4.180 gyermeket írtak be. Az önkormányzati fenntartású 19 általános iskola 351 osztályában 8.000 gyermek tanul, 57 %-uk részesült napközis ellátásban. A középiskolákban 11.629 tanuló van, ebből 3.329 fő gimnazista, 5.593 fő szakközépiskolás, 2.707 fő szakiskolás. 12 középfokú iskolában folyik szakképzés több mint 90 szakmára, köztük szerepel az ipari, mezőgazdasági, építőipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, közgazdasági, vízügyi ágazatok szakmáinak jelentős része. Minden ötödik tanuló vidéki. Ezen kívül működik a városban egyházi fenntartásban 4 általános és 2 középiskola, 1 egyházi fenntartású kollégium, továbbá alapítványi, főiskolai fenntartású iskola és magániskola általános és a szakképzés területén. A városi székhelyű felsőoktatási intézményekben (Nyíregyházi Főiskola, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, stb.) közel tízezer nappali, levelező és esti tagozatos tanuló tanult. A végzős hallgatók az alábbi diplomák egyikét szerezhetik meg: általános iskolai tanító, tanár, mezőgazdasági gépész, mezőgazdasági üzemmérnök, repülőmérnök, gazdálkodási üzemmérnök, általános szociális munkás, diplomás ápoló, egészségügyi ügyvitelszervező, védőnő, görög katolikus pap, hittantanár (görög katolikus és evangélikus).
Felnőtt szak- és átképzésre hozták létre a Nyíregyházi Regionális Munkaerő Fejlesztő és Képző Központot, mely a gazdálkodó szervezetek egyedi igényeit is igyekszik kielégíteni. A városban a munkanélküliségi ráta (6%). A munkaképes korú lakosságból 3.065 fő a regisztrált munkanélküli. A városban 15 ezer működő vállalkozást tartanak nyilván, ebből 2.700 Kft, 3.733 a betéti társaság. Az egyéni vállalkozók száma 2004-ben meghaladta a 8 ezret. A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerint: mező-, erdő-, vízgazdálkodás 390 db, feldolgozóipar 1.242 db, építőipar 1056 db, kereskedelem, közúti járműjavítás 4.584 db, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás 554 db, szállítás, raktározás, posta, távközlés 587 db, ingatlanügyek, bérbeadás, gazdasági szolgáltatás 4.084 db. A városban a – megye mezőgazdasági termelésére alapozva – elsődleges az élelmiszeripar és a munkaerő-igényes könnyűipar. A nehézipart két gumiipari nagyüzem képviseli, és van több fémmegmunkáló kis- és középüzem. Demográfiai jellemzők Nyíregyháza az ország legkeletibb fekvésű megyei jogú városa. A város közigazgatási területe 275 km2, lakónépessége 116.540 fő. Nyíregyháza a nyíregyházi kistérség központja. A kistérségben 9 település található. A népesség 16,2 %-a gyermekkorú (0-14 éves), több mint 18 ezren vannak. A városban közel 10 ezer fő 15-19 év és 20 ezren 20-29 év közöttiek. Így a lakosság 41,0 %-a gyermek vagy fiatalkorú. A 30-59 évesek (49.235 fő) aránya is magas, míg az idősebbek aránya (60 év felett) 16,7 %, így az időskorú népesség eltartottsága kisebb. A kedvező korstruktúra következménye a munkaképes korú népesség viszonylag magas aránya. 1.sz.táblázat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakónépessége nem és életkor szerint (2004.január 1.-én) Férfi
Nő
Együtt
0-14 15-19 20-29 30-44 45-59 60-
Fő 9584 4380 9788 11574 11438 7466
% 17,7 8,1 18,0 21,3 21,1 13,8
Fő 9297 4489 10299 12519 13704 11645
% 15,0 7,2 16,5 20,1 22,0 19,2
Fő 18881 8869 20087 24093 25142 19468
% 16,2 7,6 17,2 20,7 21,6 16,7
Összesen
54230
100
62310
100
116540
100
Statisztikai Évkönyv 2003. KSH. A város demográfiai helyzete –elsősorban a születések csökkenő trendjét tekintveegyre rosszabb tendenciát mutat, ugyanakkor az országos átlaghoz képest még mindig kedvezőbb a helyzet. 2004-ben 1.057 csecsemő született és 1.055-en haltak meg. A vándorlási egyenleg évek óta minimális, 0,5 % alatti. A KSH Szabolcs – Szatmár - Bereg Megyei Igazgatósága által készített a jelenlegi trendeken alapuló előrejelzés szerint a város lakónépessége 2010-re mintegy 110 ezer, 2020-ra pedig kb.107 ezer fő lesz. A demográfiai helyzet alakulásával kapcsolatban a város lakónépességének stagnálása, illetve kis mértékű csökkenése feltételezhető. A működő szociális ellátórendszer bemutatása Nyíregyháza Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján biztosítja a különböző szociális ellátásokat. A szociális igazgatás hatósági feladatait és a város szociálpolitikai ellátórendszerének koordinálását a Szociális Iroda látja el. Az igazgatási feladatok államigazgatási hatósági és önkormányzati hatósági ügyekből állnak. A törvény megalkotása óta eltelt idő alatt a szociális ellátások iránti igény -a benyújtott kérelmek alapján - dinamikus növekedést mutat. A számottevő növekedés 1995 -től tapasztalható és az jelenleg is tovább folytatódik. Ezen tendencia hátterében a társadalom jelentős rétegeit érintő kedvezőtlen változások állnak. A szociális biztonság megteremtésére és fejlesztésére tett erőfeszítéseket szükséges fokozni, mivel a fejlődő városi gazdaság és a jövő kedvező lehetőségei ellenére rövid távon nem várható a lakosság jelenlegi szociális helyzetének jelentős mértékű javulása. A jövedelmi helyzetet kedvezőtlenül befolyásolja a munkanélküliség alakulása. A munkanélküliségre jellemző a szakképzetlenek magas aránya, a pályakezdők felülreprezentáltsága, a kedvezőtlen szakképesítési struktúrából adódó elavult szakképesítéssel rendelkezők magas aránya. A szakképzetlen tömegek tartós munkanélküliségének káros velejárója az inaktivizálódás, a fekete gazdaság irányába történő elmozdulás, a hajléktalanság kialakulása. A lakossági jövedelmek reálértékének fokozatos csökkenése a díjhátralékosság kialakulásának legfontosabb oka. Városunkban a közüzemi cégek kintlévősége elérte a fél milliárd forintot. A tartós munkanélküliek magas száma, a családok alacsony jövedelmi szintje a szegénység mélyülését okozza. Ennek eredményeképpen erőteljesen felgyorsult a gyermekek elszegényedésének tendenciája.
2. számú táblázat: Nyíregyháza Megyei Jogú Városban pénzbeli és természetbeni támogatásban részesülők száma (fő)
Munkanélküliek jövedelempótló t. Renszeres szociális segély Időskorúak járadéka Rendszeres gyermekvédelmi tám. Ápolási díj Közgyógyellátási igazolvány Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Köztemetés,hamvasztás Rendkívüli gyermekvédelmi t. Mozgáskorlátozottak támogatása Lakáscélú támogatás Kamatmentes kölcsön
1999. 2000.
2001.
2002.
2003.
1478 1077
769
546
6
431 122
540 106
1389 106
1070 97
653 93
5042 7700 264 303
9458 484
7605 467
7712 547
1716 1898
2129
2275
2460
3587 3458 3020 4183 353 782 56 54
2898 4123 501 65
3030 5287 877 47
2363 8078 934 71
446
4487
1124
1281
2322
2769 2811 256 407
2461 526
134
491
(Forrás: Polgármesteri Hivatal Nyíregyháza) A pénzbeli ellátások közül legmagasabb a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma. Az összesített adatok azonban nem adnak teljes körű képet a segélyezettek számáról, hiszen egy segélyezett több ellátási formában is részesülhet. Az önkormányzat a szociális feladatainak ellátását részben állami normatív támogatásból, részben költségvetési forrásból biztosítja.
3.sz. táblázat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város szociális feladataival összefüggő bevételei és kiadásai (e Ft.)
Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekj. ellátások Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok Lakásfenntartás támogatása Étkeztetés Házi segítségnyújtás Falugondnok,tanyagondnoki szolgáltatás Kiegészítő hozzájárulás családsegítő és/vagy gyermekj. Támogató szolgálat Közösségi ellátás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Időskorúak,pszichiátriai és szenvedélyb. Nappali ell. Fogyatékos személyek nappali ellátása Bentlakásos és átmeneti elh. Fogyatékos személyek,pszichiátriai és szenv. Bentlakásos Bölcsődei ellátás Bölcsődei ingyenes étkeztetés Gyermekjóléti módszertan Szociális továbbképzés és szakvizsga Állami visszatérítés segélyből Bevételek összesen Pénzbeli és természetbeni juttatások Szociális és egészségügyi céltartalék Egyéb szociális feladatok(ellátási szerződések) Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság Szociális Gondozási Központ Gyermekjóléti Szolgálat Mentálhigiénés Központ Sóstói Szivárvány Idősek Otthona Kiadások összesen
2002. 545 148 176 702 100 000
30 167 180 913 40 880 58 963 2 000 447 585
2003. 575 508 216 589
2004. 590 185 216 385
6 000
6 000
40 480 15 470 314 650 70 070 127 433
2 500 34 574 12 600 319 121 67 080 135 070
4 060 10 860 549 258
4 060 10 392 650 390
2005. 569 153 76 913 47 855 51 960 4 240 20 589 10 200 7 000 7 440 40 600 13 023 326 141 65 648 181 457 3 717 4 160 10 833 769 045
1 582 358 1 930 378 2 048 357 2 209 974 996 775 1 102 660 1 171 100 1 192 319 99 017 148 769 105 529 63 374 0 58 424 139 852 156 865 297 355 436 034 456 888 521 861 209 747 370 643 336 815 362 797 101 168 177 855 114 742 118 966 0 0 89 005 118 958 193 294 306 335 356 634 368 168 1 897 356 2 600 720 2 770 565 2 903 308
Az iroda külön jogszabályoknak megfelelően ellátja a városban és vonzáskörzetében levő településeken működő szociális intézmények és szolgáltatók szakmai ellenőrzését, melynek keretében a társadalompolitikai csoport a szociális igazgatásra vonatkozó jogszabályok alapján megvizsgálja az intézményben folytatott tevékenységet és a személyi-tárgyi feltételek meglétét. Az intézményekben évente kerül sor ellenőrzésre. Az önkormányzat fenntartásában működő szociális szolgáltatásokat biztosító intézmények tevékenységéről készült beszámolót a Közgyűlés kétévente értékeli. A szociális szolgáltatások rendszere Nyíregyháza Megyei Jogú Város kötelezettsége az 1993. évi III. törvény 86. § (1) és (2) bekezdése alapján az alapellátási feladatokon (étkeztetés, házi segítségnyújtás,
családsegítés és speciális alapellátás) túl a nappali, valmint az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi formák biztosítására terjedt ki 2004. december 31-ig. Ezen túlmenően, mint megyei jogú városnak, vállalnunk kell még a megyei önkormányzat ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá előzetes igényfelmérésre alapozva a lakossági szükségletek alapján meghatározott két további intézménytípus biztosítását is. Önkormányzatunk fenntartásában jelenleg két idősek otthona működik, így a fenti feladatok közül a törvényi módosításnak megfelelően biztosítjuk az idősellátást. A lakossági szükségletek alapján hajléktalan személyek, valamint a szenvedélybetegek ápolást-gondozást nyújtó intézménye létrehozását határoztuk el 2003-ban, amelynek megvalósítása továbbra is a terveink között szerepel. Az intézmények létrehozását indokolja, hogy a város közigazgatási területén mintegy 400 fő hajléktalan személy tartózkodik. Részükre az alapellátás biztosított, azonban egészségügyi és mentális állapotuk szükségessé teszi a számukra speciális ellátást nyújtó hajléktalanok ápoló-gondozó otthona, valamint a körükben gyakran előforduló alkoholizmus és más szenvedélybetegségek miatt a szenvedélybetegek ápológondozó otthona kialakítását. A nevezett két szakellátás megvalósítását a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat is támogatja. 2003-ban a szolgáltatástervezési koncepcióban az operatív programokra építve, stratégiai programok és célok kitűzésével, illetve azok megvalósításával kívántuk Nyíregyháza város szociális biztonságának a megteremtését elérni.
Célpiramis
Általános cél : Nyíregyháza város szociális biztonságának megteremtése Stratégiai célok : 1.A szociális szolgáltatások kerüljenek közelebb az ellátottakhoz 2. Hangsúlyosabbá váljon a saját környezetben történő gondozás 3. Erősíteni szükséges a civil szervezetek részvételét. Stratégiai programok: 1.Szociális alapellátás struktúrájának átalakítása 2. Szociális szakellátás szervezeti-irányítási rendszerének átalakítása Operatív programok: Új szociális szolgáltatások létrehozása, a meglévőek átalakítása. A célpiramisban megfogalmazott célok időtállónak bizonyultak, az abban foglaltak továbbra is feladataink közé tartoznak. A koncepciónk alapját képező operatív programokban meghatározott feladatainkat az elmúlt két évben teljesítettük. 2003-2004 évben új szociális szolgáltatásokat vezettünk be – speciális családsegítés, közösségi pszichiátriai ellátás, támogató szolgáltatás – valamint az ellátórendszer jelentős átalakítását valósítottuk meg. A szociális ellátások biztosítása területén ellátási kötelezettségünket egyrészt önkormányzati intézmények fenntartásával és működtetésével, másrészt ellátási szerződések útján teljesítjük. Újszerű kezdeményezésként már nemcsak a szakellátás keretébe tartozó önkormányzati kötelezettségeink egy részét, hanem az
alapellátási feladataink egy részét is ellátási szerződés keretében biztosítjuk, amely a civil szervezetek részvételét erősíti a szektorban. Alapellátások 1.) A Szociális Gondozási Központ: Az intézmény az idősellátás területén jelentős szerepet vállal fel. A város demográfiai jellemzőinek bemutatásánál közölt adatok alapján megállapítható, hogy a lakosság 17 %-a 60 év feletti. Bár városunkban az időskorú népesség eltartottsága kisebb más városokhoz viszonyítva, nálunk is igaz, hogy a népesség öregszik. Ez indokolja az intézmény folyamatos fejlesztését, valamint a szolgáltatások körének bővítését. Már 2003-ban is kitűzött céljaink közé tartozott az otthonápolás bevezetése, amelynek szükségessége növekedett az eltelt idő alatt. A koncepció jó döntésének bizonyult a tiszta profilu (idősellátás) intézmény létrehozása azzal, hogy a fogyatékos személyek ellátása az adekvát intézménytípusba került (Mentálhigiénés Központ). Az intézmény szervezeti keretében biztosítjuk az étkeztetést, házi segítségnyújtást, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. A szociális étkeztetés bonyolítása változatlanul 23 főzőhelyről történik. Ennek keretében napi egyszeri meleg ételt biztosítunk az elsősorban időskorú személyek részére. Szintén ezen ellátotti csoport szükségleteit elégítjük ki a házi segítségnyújtás, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetésével. Ez utóbbi 1999ben kezdte meg működését, mára 120 készülékkel, 3 szakmai központ keretében üzemel. A Szociális Gondozási Központ az időskorú lakosság számára egyértelműen a legkeresettebb és egyben a legismertebb szolgáltatásokat biztosítja. 2.) Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény: Az egyházi fenntartású intézmény 2003. augusztus 01 –től vesz részt az alapellátások biztosításában. Nyíregyháza-Kertváros és a hozzá kapcsolódó tanyabokrok területén 200 fő szociálisan rászorult személy részére biztosít étkeztetést. A szubszidiaritás elve alapján célunk, hogy az ellátások minél közelebb kerüljenek az ellátottakhoz. Így Nyíregyháza-Kertváros és a hozzá kapcsolódó tanyabokrok területén biztosítja a házi segítségnyújtást és az általános családsegítés megszervezését is. 3.) Szocio East Egyesület:
A város lakosságára kiterjedően – kivéve a Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény ellátási területét - látja el az általános családsegítői feladatokat, valamint a speciális családsegítői feladatok közül a tartós munkanélküliek, az aktív korú nem foglalkoztatottak, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők és családtagjaik részére nyújt segítséget. Nyíregyháza település szerkezetéből adódó kiemelt feladat a tanyai lakosság szociális ellátásokhoz való segítése. E feladatok végrehajtásában a tanyagondnoki szolgáltatás vesz részt, 3 fő tanyagondnokkal (Szocio East Egyesület 2 fő, a Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény 1 fő). A szociálpolitikai ellátások a családi funkciók megőrzését szolgáló szerepét fejlesztik : a családsegítés, mint szolgáltatás erősítésével, a család és munkahely összeegyeztetését segítő szolgáltatások kialakításával, a gyermekek családban történő nevelkedésének fokozott támogatásával. A célpiramisban megfogalmazott stratégiai cél szerint „erősíteni szükséges a civil szervezetek részvételét az ellátórendszerben” továbbra is kiemelt szakmapolitikai elvünk. Ugyanakkor ennek megvalósítása nem minden esetben volt zökkenőmentes, ezért fontosnak tartjuk a civil szervezetek intézményfenntartói tevékenységének fejlesztését, erősítését. Indokolt esetben új szolgáltató belépését is szorgalmazzuk. 4.) Mentálhigiénés Központ: 2003. augusztus 1-től a város egész lakosságára kiterjedően biztosítja a fogyatékkal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek és családtagjaik számára a speciális családsegítői feladatokat. 2004-ben a Mentálhigiénés Központ szervezeti keretében valósult meg a speciális alapellátás megszervezése. Beindult a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátását biztosító támogató szolgálat, valamint a pszichiátriai betegek alapellátásban történő kezelését biztosító közösségi pszichiátriai ellátás is. Az intézmény létjogosultságát indokolja a társadalom mentális állapotának fokozatos romlása. Bár pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre a fogyatékosok, a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek számára vonatkozóan, de az ellátásban részesülők száma egyre növekszik és egyre szélesebb társadalmi problémát jelez. A családok helyzete rendkívül nehéz, a szülők, illetve hozzátartozóik munkavállalási lehetőségei korlátozottak. A munkavállalásnak akkor van reális esélye, ha a fogyatékos, a pszichiátriai beteg, vagy szenvedélybeteg ellátása legalább napközben megoldott. A szociális ellátórendszer fejlesztése során prioritásként fogalmazódott meg a Mentálhigiénés Központ létrehozása. A struktúraváltással az egyes ellátotti csoportok szükségleteinek minél hatékonyabb kielégítését céloztuk meg. Az ellátást igénybevevők számának alakulását az alábbi táblázat mutatja.
4. számú ábra: Az alapellátásban részesültek számának alakulása Nyíregyháza városban
Intézmény neve
2002 (fő)
2004(fő)
Szociális Gondozási Központ 682 647 • Étkeztetés 436 441 • házi segítségnyújtás 106 120 • Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1057 • Családsegítés 817 • Gyermekjóléti szolgáltatás na. • Tanyagondnoki szolgáltatás Gyermekjóléti Szolgálat (Központ) 1769 • Gyermekjóléti szolgáltatás Mentálhigiénés Központ 81 • Közösségi pszichiátriai ellátás 22 • Támogató szolgáltatás 137 • Speciális családsegítés Szocio East Egyesület 1919 • Családsegítés 91 • Tanyagondnoki szolgáltatás Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény 200 254 • Étkeztetés 46 • Házi segítségnyújtás 63 • Családsegítés 35 • Tanyagondnoki szolgáltatás (Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szociális Iroda) Az adatok jól tükrözik, hogy az ellátásban részesültek számát a struktúraváltás nem befolyásolta, sőt egyes ellátások esetében növekvő tendenciát is mutat. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szétválasztása a feladatok (családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás) pontos meghatározásával az ügyfelek számának növekedését eredményezte. Feltételezhetően a szerkezetváltást követően a két ellátási forma átfedése megszűnt. Szintén jól látható, hogy az olyan újonnan bevezetett szolgáltatásokat, mint a közösségi pszichiátriai ellátás, vagy a támogató szolgáltatás viszonylag hamar elfogadta a lakosság, felismerte annak jelentőségét és kihasználva a felkínált szolgáltatást, igénybe is vették azokat (Mentálhigiénés Központ). Szakosított ellátások Az alapellátás biztosításában jelentős szerepet játszó Szociális Gondozási Központ, a szakosított ellátások rendszerében is több intézmény egységével vesz
részt. A 8 telephelyen működő Idősek Klubja hálózat, az idős emberek részére biztosít nappali ellátást. Az átmeneti elhelyezést nyújtó Időskorúak Gondozóháza 13 fő elhelyezését szolgálja Nyíregyháza területén. A korábban a Szociális Gondozási Központ szervezeti keretébe tartozó egy idősek klubja a koncepció részeként a Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény működtetésébe került át 2003-ban, amely az intézmény ellátási területén, a Kertvárosban található. Szintén a Szociális Gondozási Központ kereteibe tartozott az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona és a Kék Szirom Lakóotthon. Az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (ÉNO) 40 a családban élő, enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos személy részére biztosít komplex gondozást. A lakóotthon fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú otthona 10 fő részére biztosít megfelelő ellátást. E két intézmény ellátottai a fogyatékossággal élő személyek. Szakmailag indokolt volt tehát a Mentálhigiénés Központ szervezeti kereteibe integrálni. 2004. július 1-től kezdte meg működését a Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány, amely 25 fő fogyatékos személy részére nyújt nappali ellátást ellátási szerződés alapján. Nyíregyháza Város Közgyűlése a Hajléktalanok Átmeneti Szállása és Éjjeli Menedékhelye, valamint a Nappali Melegedő és Népkonyha fenntartói jogosítványait és kötelezettségeit 2000. január 01-i hatállyal az Evangélikus Egyházközségre ruházta át. Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona kezdte meg működését 2002. szeptembertől, amely 40 fő szenvedélybeteg számára biztosít átmeneti elhelyezést. Nyíregyháza Város önként vállalt feladatként biztosítja a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona működtetését két telephelyen, összesen 390 férőhelyen. A 2003-ban elnyert címzett támogatás révén indult 2004. őszén az a beruházás, amely várhatóan 2006-ban fog befejeződni. Célunk egy modern, jól felszerelt intézményben rugalmas intézményi struktúra kialakítása. Az egy szervezetben több ellátási típus megjelenése az ellátottak részére igényük szerint biztosítja majd a különböző típusú szolgáltatásokat. Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában két telephelyen, összesen 63 férőhelyen biztosít ápolást, gondozást a Családias Ellátást Biztosító Idősek Otthona a szociálisan rászorult személyek részére. Az Igazgatóság ezen kívül a város területén működő 9 önkormányzati fenntartású bölcsőde irányítását is ellátja. Feladata továbbá a védőnői és a fogorvosi hálózat szakmai irányítása, valamint egyes szociális szolgáltatások (melyek részben önálló gazdálkodási egységként működnek) gazdasági irányítása. A szakosított ellátások rendszerének változása során nem lehet számszerű eredményt felmutatni, hiszen az férőhelyszám növelést nem eredményezett. Sokkal inkább a minőségi komplex szolgáltatások kialakítása révén a szolgáltatások színvonalának növekedését eredményezte, valamint az új szolgáltatásokkal
színesedett az ellátórendszer. A Sóstói Szivárvány Idősek Otthonában elkezdődött beruházás címzett támogatással valósul meg. Az intézmény teljes átalakulása történik meg (gerontológiai központ kialakítása, nappali ellátás és emelt szintű ellátást biztosító részleg létrehozása). A jövőre vonatkozó terveink A jövő feladatait egyrészt a jogszabályi változások határozzák meg, másrészt azok a társadalmi változások, amelyek a települési önkormányzatok működése során jelentkeznek. Az ország Európai Unióhoz történő csatlakozása a szociális ellátórendszerünk alakítását is befolyásolja. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem célikitűzéseit érvényesítenünk kell a jövő feladatainak meghatározásakor. Ezek a következők: • a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés mindenki számára • a társadalmi kirekesztődés kockázatának megelőzése • a legelesettebbek, legveszélyeztetetebbek segítése • minden érintett szereplő mozgósítása. I.
Alapszolgáltatások
Jelentős jogszabályi változás következett be 2005. január 1-től, amely Nyíregyháza Megyei Jogú Város esetében kisebb átalakítást eszközöl a szolgáltató rendszer szerkezetében. Önkormányzatunk ellátási kötelezettsége a szociális alapszolgáltatások körében a • szociális információs szolgáltatás, • étkeztetés, • házi segítségnyújtás, • családsegítés, • nappali ellátás, • támogató szolgáltatás, • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, • közösségi ellátások, • utcai szociális munka, a szakosított ellátások közül pedig az átmeneti elhelyezési formák biztosítására terjed ki. A jól felépített struktúrában új elemként jelenik meg a különböző szociális, gyermekvédelmi, társadalombiztosítási, családtámogatási, egészségügyi és foglalkoztatási kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást biztosító szociális információs szolgáltatás, melynek biztosítását a Mentálhigiénés Központ vállalta fel, 2005. február 15-től.
A törvény módosítása során a családsegítés feladatainak újrafogalmazására került sor. A módosítás megszünteti a párhuzamosságot a családsegítés speciális szolgáltatásai és más hasonló jellegű tevékenységet végző „speciális szolgáltatások” (pl.: közösségi ellátások) között, ezáltal is célul tűzve ki azt, hogy az alapfeladatok kapjanak nagyobb hangsúlyt a feladatellátásban. Ennek eredménye, hogy családsegítői feladatokat 2005. január 1-től kizárólag a Szocio East Egyesület, és a Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény látja el. A szolgáltatások rendszerében nem okozott változást az a jogszabályi módosítás, amely a korábban a szakosított ellátások körébe tartozó nappali ellátások rendszerét beépítette az alapszolgáltatások körébe. II. Szakosított ellátások A szakosított ellátások fejlesztése területén kitűzött céljaink továbbra is a terveink között szerepelnek. A) A hajléktalanellátó rendszer átalakítása: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nyíregyháza, Rákóczi u.104. szám alatt levő ingatlan tulajdonjogának megszervezésével kívánja megvalósítani az Éjjeli Menedékhely és az Átmeneti Szálló intézményeinek szétválasztását, azzal, hogy itt kerülne kialakításra az Átmeneti Szálló 35 férőhellyel. A Nappali Melegedő és a Népkonyha kulturált körülmények között történő elhelyezésére is alkalmas az új ingatlan. B) Hajléktalanok otthona és szenvedélybetegek otthona kialakítása: A megyei jogú város a megyei önkormányzat feladatai közül az idősellátást, valamint további két ellátási formát köteles átvállalni. Az idősellátás biztosított, így a hajléktalanok otthona és szenvedélybetegek otthona kialakítását kívánjuk megvalósítani az elkövetkező években. III. Kistérségi Társulás Kormányzati szinten megjelenő törekvés a helyi önkormányzatok együttműködésének bővítése, közös érdekű feladataik célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a közszolgáltatások színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a térségünkbe tartozó települési önkormányzatok egy része csak részben képes jogszabályi kötelezettségeinek eleget tenni. Ez alapján Önkormányzatunk felvállalta, hogy koordinálásával létrehozza a többcélú kistérségi társulást.
A kistérségi együttműködés elvei: •
• • • • •
az egyes településeken nem vagy nem megfelelő színvonalon biztosított lakossági szolgáltatásoknak a többcélú kistérségi társulás keretében történő ellátása a szolgáltatások elérhetősége a kis településeken is az ellátások szakmailag magasabb szinten történő biztosítása a kisebb településeken élők esélyegyenlőségének biztosítása a rendelkezésre álló források optimálisabb felhasználása az intézmények gazdaságosabb működtetése.
A többcélú kistérségi társuláson belül a szociális feladatok ellátására három intézményfenntartó társulás jött létre, Nyíregyháza, Nyírtelek,és Kótaj központtal. Ezen társulások létrehozását a települések lakosságszáma és földrajzi közelségük mellett az is indokolta, hogy a három településen megfelelő szakmai háttérrel már kiépült a szociális szolgáltatások rendszere. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyírpazony Község Önkormányzatával megalakította a Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulást. Önkormányzatunk a célpiramisban megfogalmazott céljait Nyírpazony Község ellátási területére is kiterjeszti. A) A szociális ellátások kerüljenek közelebb az ellátottakhoz: Alapelv, hogy az alapszolgáltatásokat minden településen biztosítani kell. A társulásban résztvevő valamennyi intézmény és szolgáltató ellátási területe kiterjed Nyírpazony Község területére is. Résztvevők:
Mentálhigiénés Központ Szivárvány Idősek Otthona Gyermekjóléti Központ Szocio East Egyesület Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvány.
B) Hangsúlyosabbá váljon a saját környezetben történő gondozás: A közösségi ellátás és a támogató szolgáltatás helyben történő megszervezése a Nyírpazony Község területén élő fogyatékos és pszichiátriai vagy szenvedélybetegek részére. Résztvevők:
Mentálhigiénés Központ Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvány
C) Erősíteni a civil szervezetek részvételét: A családsegítés és a közösségi ellátások megszervezése Nyírpazony Község ellátási területén is.
Résztvevők:
Szocio East Egyesület Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvány
A Társulás a jogszabályok által a jövőben előírt kötelezettségek megszervezésére is hatékonyabb lehetőségeket kínál. Finanszírozás A települési önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetben nyújtott ellátások kiadásaihoz, továbbá a rendszeres szociális segélyt kérelmező foglalkoztatásának költségeihez, valamint a helyi önkormányzatok által fenntartott személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák működési és fejlesztési költségeihez az állam : a) az állandó lakosok után járó szociális célú normatív állami támogatással (un. szociális normatíva); b) kötött felhasználású foglalkoztatási támogatással; c) az időskorúak járadékához, a rendszeres szociális segélyhez, a lakásfenntartási támogatáshoz, az ápolási díjhoz és az adósságcsökkentési támogatáshoz kötött felhasználású támogatásokkal; d) a fenntartott szociális intézmények után járó normatív állami támogatással (un. szociális intézményi normatíva); e) a szociális továbbképzéssel és szakvizsgával kapcsolatos kiadásokhoz kötött felhasználású támogatással járul hozzá. A szociális normatíva tartalmazza a települési önkormányzatok által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint a személyes gondoskodás körébe tartozó alapellátások működési költségeihez történő állami hozzájárulást. A szociális intézményi normatívák tartalmazzák a személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások működési költségeihez történő állami hozzájárulást. A feladatok ellátását a Magyar Köztársaság költségvetési törvényében meghatározott normatív és kötött felhasználású támogatások biztosítják.
5.számú táblázat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város által szociális intézmények és szolgáltatások fenntartására fordított kiadások alakulása 2002-2005.években (eFt) 2002. 2003. 2004. 2005. Műkö Bér Működé Bér Működé Bér Műkö dési és si és si és dési Bér és járulék %- kiadá járulé %- kiadáso járulé %- kiadáso járulé %- kiadá ai ban sok kai ban k kai ban k kai ban sok Oltalom Hajléktalanellátó 14 Szolgálat 8 100 22 000 22 000 000 Periféria 10 Egyesület 2 660 2 660 2 660 2 660 2 660 2 660 2 660 660 Életút Alapítvány 7 000 6 564 6 692 6 909 Szent Kamill Életet az Életnek Alapítvány 0 0 1 500 3 000 Hétszínvirág 15 23 Bölcsőde tám. 050 18 050 18 255 145 Szocio East 10 33 42 58 Egyesület 2 200 2 200 045 21 744 097 48 000 794 231 Kertvárosi Evangélikus 21 21 26 Egyházközség 5 000 7 378 24 994 809 46 500 474 720 Nem Önkormányzati 40 20 57 66 142 össz. 4 860 010 083 96 012 566 145 607 928 665 Egészségügyi, Szociális és 265 372 413 651 685 938 Bölcsődei Ig. 802 0,71 239 467 0,75 548 649 500 0,76 862 851 658 0,73 575 Szociális Gondozási 191 273 347 313 335 457 Központ 229 0,70 367 675 0,77 452 951 835 0,74 424 087 062 0,73 479 Gyermekjóléti 71 101 159 96 104 124 481 0,71 168 559 0,88 181 787 204 0,80 119 664 124 0,84 202 Szolgálat Mentálhigiénés 79 90 118 013 0,77 102 767 419 0,76 596 Központ Sóstói 198 307 374 379 402 559 Szivárvány Idősek Otthona 174 0,64 799 398 0,74 509 106 912 0,74 515 198 603 0,72 007 Önkormányzati 726 1 054 1 295 1 692 1 520 2 024 1 617 2 197 összesen 686 0,69 573 099 0,77 493 464 0,75 567 866 0,74 859 731 1 094 1 315 1 788 1 578 2 170 1 684 2 340 Mindösszesen 546 0,67 583 182 0,74 505 030 0,73 174 794 0,72 524 Változás mindösszesen( 585 262 106 170 előző évhez) 836 684 658 848 379 836 764 350
A szociális intézményi és szolgáltatási feladatokkal kapcsolatos kiadások a 2002.évi 1094 millió forintról 2005.évre – 3 év alatt – 2340 millió forintra emelkedtek. Az emelkedés, mintegy 1246 millió, azonban nagyrészt (963 millió, az emelkedés 77,3 %-a) a bér és járulék jellegű kiadások kötelező növekedéséből adódik. A növekedést döntően az alábbi tényezők befolyásolták: • • • • •
2002.évi 50%-os béremelés 2004.szeptember 01-i 6%-os béremelés 2005.szeptember 01-i 4,5%-os béremelés 2003.évi 20 fős létszámfejlesztés új ellátási formák megjelenése (támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, jelzőrendszeres házisegítségnyújtás)
A dologi kiadások növekedése 283 millió forint, amely 3 év alatt, az infláció változásának megfelelő mértékű. Az adatok alapján összességében megállapítható, hogy a működési kiadásokban és azok emelkedésében döntő szerepet a bér jellegű kiadások és azok növekedése okozza. Összegzés Összességében megállapíthatjuk, hogy a fejlesztéseknek és a beruházásoknak köszönhetően emelkedik a szociális ellátások színvonala. A jogszabály módosítását köetően megállapíthatjuk, alapszolgáltatások teljes körével rendelkezik.
hogy
városunk
az
Örvendetes, hogy nemcsak mennyiségi, hanem minőségi javulást érünk el a kistelepüléseken. Az itt élők is professzionális és hatékony szolgáltatásokat vehetnek igénybe, a jogszabályi előírásoknak megfelelő képzettségű és létszámú szakemberek segítségnyújtásával. A szolgáltatók, az intézmények székhelyei, telephelyei a lakosság szükségleteinek megfelelően, azon településrészeken lettek kialakítva, amelyeken a legnagyobb számú igények jelennek meg. Az intézmények közötti kapcsolattartás és együttműködés eredményeképpen a kliensek komplex segítségnyújtásban részesülnek, jól működik a szolgáltatások közvetítése. Jó döntésnek bizonyult, hogy az idősellátásról leválasztottuk a fogyatékkal élőkkel foglalkozó feladatokat és egy speciális, innovatív intézmény, a Mentálhigiénés Központ keretei között működtetjük. Egységes, ugyanakkor többszintű gyermekjóléti intézményünk, a Gyermekjóléti Központ.
feladatokat
lát
el
az
új
Sikerült a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona szakmai pályázatában egy korszerű, integrált intézmény programját elkészíteni, mely címzett támogatás keretében fog megvalósulni.
