Ferencvárosi Önkormányzat 5/2005.(III.03.) rendelete BUDAPEST, IX. KERÜLET, A KVASSAY ÚT ÉS KÖRNYÉKE (a Ráckevei-Soroksári-Duna– a Duna folyam – MÁV Kelenföld-Keleti pu. vasútvonal – kelebiai vasútvonal – a Soroksári út és a Kvassay út által határolt terület) Kerületi Szabályozási Tervéről és Építési Szabályzatáról a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint 63/C..§ (2) és a 65/A.§ (2) bekezdései meghatározott jogkörével élve, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6.§ (3) a.) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a 7.§ (3) bekezdés c.) pontjának megfelelően jóváhagyja a Kerületi Szabályozási Tervet, megalkotja az alábbi rendeletet és elrendeli ezek alkalmazását. I. fejezet A rendelet hatálya 1. § (1) A jelen rendelet hatálya Budapest IX. kerület, a Kvassay út és környéke területének az alábbiak szerint lehatárolt területére terjed ki: a Ráckevei-Soroksári-Duna (a továbbiakban: RSD)– Duna-folyam – MÁV Kelenföld-Keleti pu. vasútvonal – kelebiai vasútvonal – a Soroksári út tengelyvonala és a Kvassay úton a Szabályozási terven ábrázolt határvonal által határolt terület (a továbbiakban: a terület). A rendelet alkalmazása 2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen az Étv., az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), a 46/1998.(X.15.) Főv. KGY. rendelet (a továbbiakban: FSZKT), valamint a 47/1998.(X.15.) Főv. KGY. rendelet (a továbbiakban: BVKSZ), vonatkozó előírásait jelen rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. (2) A jelen rendelet a Kerületi Szabályozási Tervvel (a továbbiakban: az SZT) együtt alkalmazandó. (3) Az SZT-n kötelezőnek kell tekinteni: a.) a szabályozási vonalat b.) a szabályozási szélességet c.) a telekhatárt d.) az övezethatárt e.) az építési helyet és határát f.) az építési övezetet és jellemzőit g.) a megengedett legnagyobb párkánymagasságot h.) az építési vonalat i.) a megszüntető jelet j.) a telepítendő fasort
1
k.) a beültetési kötelezettségű terület határát l.) a megtartandó faegyedeket m.) a készítendő építészeti tervpályázat legkisebb területét n.) távlati vasútvonal nyomvonalait o.) a bontandónak jelölt épületeket p.) az FSZKT keretövezet-módosítását követően hatályba lépő szabályozással érintett területet. A kötelező elemektől való eltérés csak a rendelet, illetve az SZT megváltoztatásával lehetséges. (4) Az SZT-n irányadónak kell tekinteni: a.) irányadó telekhatárokat b.) a főgyalogos irányt c.) a regionális kerékpárút nyomvonalát d.) a helyi kerékpárút nyomvonalát e.) a tervezett kishajó kikötőt f.) a helyi védelemre javasolt épületet g.) a javasolt megszüntetést Az irányadó szabályozási elemektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, illetve az SZT módosítása nélkül engedélyezhető. Telekalakítás 3. § (1) Kötelező telket alakítani
a) új építés esetén a szabályozási vonallal és a kötelező megszüntetéssel érintett telkek esetében
a) az ingatlant érintő építési engedélyezéssel egyidejűleg. (2) A területen nyeles telek nem alakítható ki. (3) A területen a telkek a telekrendezés szabályai és az övezeti előírások keretei között összevonhatók és megoszthatók, az építési helyeik előírások szerinti összevonásával illetve megosztásával. (4) Az övezethatárok a ténylegesen kialakított telekhatárok szerint módosulhatnak. A terület felhasználása, övezeti besorolások 4. § (1) A terület az alábbi építési övezetekre, illetve övezetekre tagozódik: 1. A beépítésre szánt terület építési övezetei: Intézményterületek – I keretövezet - I-IX/1 jelű építési övezet - I-IX/2 jelű építési övezet
2
- I-IX/3 jelű építési övezet - I-IX/4 jelű építési övezet Különleges városüzemeltetési területek, melyek célzott területfelhasználási módjaik szerint: - különleges, intézményekkel vegyes közlekedési terület - KV-IK keretövezet KV-IK-IX/1 jelű építési övezet - a szennyvízkezelés területei – KV-SZK keretövezet KV-SZK-IX/1 jelű építési övezet 2. A beépítésre nem szánt területek övezetei: - Közlekedési területek – KL-KT és KL-VA keretövezet KL-KT-IX/1 jelű fővárosi jelentőségű közlekedési célú közterületek KL-VA-IX/1, KL-VA-IX/2 és KL-VA-IX/3 jelű, vasúti létesítmények és egyéb közmű létesítmények elhelyezésére szolgáló területek - Zöldterületek – Z-KK keretövezet Z-KK-IX/1 közkertek - Egyéb, vízgazdálkodási területek VT keretövezet célzott terület-felhasználási módja szerint: VT-VB-IX/1 jelű vízbeszerzési és víztárolási területek
II. fejezet A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS BEÉPÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az építés feltételei, a területeken elhelyezhető funkciók, építmények 5. § (1) A területen elhelyezhető létesítményeket a vonatkozó építési övezetek, övezetek előírásai tartalmazzák. (2) A területen a)
ipari és üzemi tevékenységet
b)
önálló raktározási tevékenységet
c)
termelő egységet
létesíteni, meglévő épület, épületrész rendeltetését e célra megváltoztatni nem lehet. (3) A területen üzemanyagtöltő állomás létesítése nem engedélyezhető, kivéve a KV-IK-IX/1 jelű övezet területét. (4) A területen a lakófunkció csak a környezetvédelmi határértékeknek való megfelelőség bizonyítottsága esetén engedélyezhető. A zajvédelmi megfelelőség bizonyításához zajvédelmi szakvélemény szükséges.
3
(5) A területen a melléképítmények közül a)
közműbecsatlakozási műtárgy,
b)
hullakéktartály-tároló,
c)
kirakatszekrény,
d)
kerti építmény,
e)
kerti vízmedence, napkollektor,
f)
kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
helyezhető el. (6) A területen pavilon, sátor, lakókocsi, mozgóárus, tűzrakóhely nem helyezhető el. (7) A területen telkenként több épület elhelyezhető a vonatkozó előírások betartásával. (8) A legnagyobb megengedett párkánymagasság értékeket a szabályozási tervlapon feltüntetettek szerint kell figyelembe venni. (9) A területen az OTÉK szerint számított parkolóhely-létesítési kötelezettséget a vonatkozó önkormányzati rendeletnek megfelelően kell biztosítani, elsősorban épületen belül. Új építés esetén a térszint alatti és felszíni parkolás arányát az egyes építési övezetek előírásai határozzák meg. (10) A területen sorgarázs nem létesíthető. (11) A területen hagyományos lapostető nem alakítható ki, magastető, tetőterasz, járható tető, zöldtető, tetőkert létesíthető. (12) Tetőkert létesítése esetén az azon kialakított zöldfelületet a zöldfelületi mutató számításánál az alábbi megkötések mellett lehet figyelembe venni: a)
ha a termőföldtakarás vastagsága 2,0 m-nél nagyobb, akkor a zöldfelület 100%-a,
b) ha a termőföldtakarás vastagsága 1,0-2,0 m közötti, akkor a zöldfelület 50%-a számítható be, amennyiben c) a termőföldtakarás vastagsága 1,0 m-nél kisebb, akkor a zöldfelület nem számítható be
a kialakítandó zöldfelület mértékébe d)
a tetőkert területének 25%- lehet burkolt felület.
(13) Az épületek engedélyezési tervei csak az építési telekre vonatkozó kertépítészeti tervvel együtt engedélyezhetők. (14) Az építési helyen belül meglévő fa kivágása és pótlása a fák védelméről szóló vonatkozó jogszabály, valamint a fővárosi zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló rendelet, a vonatkozó kerületi rendelet előírásainak együttes figyelembe vételével történhet (15) A bontásra kijelölt épületeken, valamint az FSZKT keretövezet-módosítást igénylő területeken a meglévő épületeken csak az élet- és vagyonbiztonsághoz elengedhetetlen állagmegóvást célzó építési tevékenység engedélyezhető. (16) Az építési helyen kívül eső meglevő építmény(rész)ek, épület(rész)ek szintterülete nem növelhető. Átalakításukat csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból szabad végezni. Felújításuk a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében megengedett.
4
III. fejezet A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Intézményterületek 6. § (1) Az intézményterületek elsősorban közösségi, igazgatási, ellátási és irodai funkciók elhelyezésére szolgáló területek. (2) Az intézményterületeken csak olyan funkciók helyezhetők el, melyek terhelési határértéke nem haladja meg a nagyvárosias lakóterületekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített környezeti (zajterhelési) határértékeket. Az I-IX/1 intézményterületek építési övezete 7. § (1) Az I-IX/1 jelű építési övezet elsődlegesen intézmények elhelyezésére szolgál, a területén a.) elhelyezhetők:
(2)
1.
közintézmények épületei,
2.
igazgatási épületek,
3.
irodaépületek,
4.
szálláshely-szolgáltató épületek,
5.
szolgáltató épületek,
6.
vendéglátó épületek,
7.
egyéb közösségi szórakoztató épületek,
8.
kulturális épületek,
9.
a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei,
10.
parkolóház,
11.
sportlétesítmények.
Az I-IX/1 jelű intézményterületek építési előírásai:
az építési övezet
jele
I-IX/1
legkisebb beépítési területe módja m2 SZ
20000
az építési telek legnagyobb megengedett legkisebb beépítési mértéke szintterületi zöldfelületi (%) mutatója mértéke szint földszinten m2/ telek m2 % alatt 60 40 0,8 35
az épület legnagyobb építménymagassága m 18,0
(3) Az építési övezetben csak szolgálati lakás létesíthető. (4) Az építési övezetben a legkisebb építménymagasság: 7,5m (5) Új építés esetén, az új építés után számított parkolási igény 50 %-át térszint alatt kell elhelyezni.
5
Az I-IX/2 jelű intézményterületek építési övezete 8. § ( 1 ) Az I-IX/2 jelű építési övezet elsődlegesen intézmények elhelyezésére szolgál, a területén a.) elhelyezhetők: 1. közintézmények épületei, 2. igazgatási épületek, 3. irodaépületek, 4. szálláshely-szolgáltató épületek, 5. lakóépületek, 6. szolgáltató épületek, 7. vendéglátó épületek, 8. a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei, 9. kereskedelmi célú épületek, 10. parkolóház, 11. sportlétesítmények (2) Az I-IX/2 jelű intézményterületek építési előírásai: az építési övezet legkisebb beépítési területe módja m2
jele
I-IX/2
SZ
3500
I-IX/2A
SZ
1000
I-IX/2B
SZ
3500
I-IX/2C
SZ
3000
*
az építési telek legnagyobb megengedett beépítési mértéke szintterületi (%) mutatója szint földszinten m2/ telek m2 alatt 80 40 3,0 30 2,25 80 40* 3,0* 30 1,2 80 40* 1,6* 30** 1,2 ** 80 40* ** 1,6* **
legkisebb zöldfelületi mértéke
az épület legnagyobb építménymagassága
%
m
35
30
35
30
35
30
35**
13
a HÉV alatti aluljáró megfelelő közúti kapacitásúra történő kiépítése esetén alkalmazható értékek
** kivéve a meglévő magasház esetében (3) Az SZT-n lehatárolt területre beépítés csak a területre vonatkozó építészeti tervpályázatot követően engedélyezhető. (4) Az építési övezetben a legkisebb építménymagasság: 7,5m (5) Az I-IX/2 és az I-IX/2A jelű építési övezetben új építés esetén, az új építés után számított
parkolási igény 75 %-át térszint alatt kell elhelyezni.
6
(6) Az I-IX/2B és az I-IX/2C jelű építési övezetben új építés esetén, az új építés után számított
parkolási igény 50 %-át térszint alatt kell elhelyezni. Az I-IX/3 jelű intézményterületek építési övezete 9. § ( 1 ) Az I-IX/3 jelű építési övezet elsődlegesen intézmények elhelyezésére szolgál, a területén a.) elhelyezhetők: 1. lakóépületek 2. közintézmények épületei, 3. igazgatási épületek, 4. irodaépületek, 5. szálláshely-szolgáltató épületek, 6. szolgáltató épületek, 7. vendéglátó épületek, 8. kereskedelmi célú épületek telkenként legfeljebb 1.000 m2 bruttó szintterülettel. (2) Az I-IX/3 jelű intézményterületek építési előírásai: az építési övezet
jele
Legkisebb területe beépítési módja m2
I-IX/3
SZ
3000
az építési telek legnagyobb megengedett legkisebb beépítési mértéke szintterületi zöldfelületi (%) mutatója mértéke szint földm2/ telek m2 % alatt szinten 60 30 1,8 35 80* 40* 2,4*
az épület legnagyobb építménymagassága m 19,0
* - a HÉV alatti aluljáró megfelelő közúti kapacitásúra történő kiépítése esetén alkalmazható értékek (3) Az építési övezetben a legkisebb építménymagasság: 7,5m (4) Az I-IX/3 jelű építési övezetben új építés esetén, az új építés után számított parkolási igény 75 %-át térszint alatt kell elhelyezni.
Az I-IX/4 jelű intézményterületek építési övezete 10. § (1) Az I-IX/4 jelű építési övezet elsődlegesen intézmények elhelyezésére szolgál, a terültén a.) elhelyezhetők: 1.
közintézmények épületei,
7
2.
igazgatási épületek,
3.
irodaépületek,
4.
lakóépületek,
5.
szálláshely–szolgáltató épületek,
b.) nem helyezhetők el: 1. önálló épületben kereskedelmi létesítmény. (2) Az I-IX/4 jelű intézményterületek építési előírásai: az építési övezet
jele
I-IX/4
legkisebb beépítési területe módja m2 SZ
15000
az építési telek az épület legnagyobb megengedett legkisebb legnagyobb beépítési mértéke szintterületi zöldfelületi építmény(%) mutatója mértéke magassága szint földszinten m2/ telek m2 % m alatt 1,2 16,0 40 30 40 1,6* 19,0*
* - a HÉV alatti aluljáró megfelelő közúti kapacitásúra történő kiépítése esetén alkalmazható értékek (3) Az építési övezetben a legkisebb építménymagasság: 7,5m (4) Az I-IX/4 jelű építési övezetben új építés esetén, az új építés után számított parkolási igény 50 %-át térszint alatt kell elhelyezni. Különleges városüzemeltetési területek (KV) 11. § (1) A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre szánt különleges rendeltetésű területfelhasználási egységek, melyek a főváros városüzemeltetési létesítményei számára biztosítanak területet és a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt más keretövezetbe nem sorolhatók.
(2) A különleges városüzemeltetési területek a terv területén az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint: a.) különleges, intézményekkel vegyes közlekedési területek, b.) a szennyvízkezelés területei. A KV-IK-IX/1 jelű különleges városüzemeltetési, intézményekkel vegyes használatú közlekedési terület építési övezete 12. § (1) A KV-IK-IX/1 jelű építési övezet elsődlegesen intézményekkel vegyes közlekedési létesítmények elhelyezésére szolgál, a területén a.) elhelyezhetők: 1.
olyan intézmények építményei, melyeket a közlekedési funkció nem zavar,
2.
irodaépületek,
3.
kiskereskedelemi létesítmény,
8
4.
vendéglátási létesítmény,
5.
P+R parkolóház,
6.
fásított parkoló,
7.
töltőállomás, épületen belül, vagy épületegyüttes részeként.
b.) nem helyezhető el: 1. lakóépület, 2. szálláshely-szolgáltató épület, 3. olyan épület, illetve létesítmény, melynek környezetterhelési határértékei a
keretövezeti határértékénél szigorúbbak. (2) KV-IK-IX/1 jelű különleges városüzemeltetési építési előírásai: az építési övezet
jele
KV-IK-
az építési telek legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb beépítési mértéke szintterületi zöldfelületi beépítési területe (%) mutatója mértéke módja szint földszinten m2/ telek m2 m2 % alatt SZ
4000
80
60
3,0
az épület legnagyobb építménymagassága
15
m 18
(3) Az építési övezet létesítményei elsősorban a MÁV Kelenföld-Keleti pu. vasútvonal melletti, tervezett útról szolgálhatók ki. A főforgalmi utakról közúti kapcsolat kizárólag a közlekedési hatóság előzetes engedélyével létesíthető. (4)
Az építési övezetben a legkisebb építménymagasság: 7,5m
(5) A KV-IK-IX/1 jelű építési övezetben új építés esetén, az új építés után – nem beleértve a P+R igényt – a számított parkolási igény 75 %-át térszint alatt kell elhelyezni.
Különleges városüzemeltetési, a szennyvízkezelés területeinek építési övezete 13. § (1) A KV-SZK-IX/1 jelű építési övezet kizárólag a települési folyékony hulladékok és szennyvizek kezelését biztosító létesítmények, telepek, mérnöki létesítmények, műtárgyak elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetben az alaptevékenységet kiszolgáló műtárgyakon kívül csak a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló: a) szolgálati lakás, b) szolgálati szálláshely-szolgáltató épület, c) iroda, d) raktár, e) trafó és egyéb közműlétesítmény, f) járműtároló helyezhető el.
9
(3) Az építési övezetben kizárólag olyan tevékenység, technológia engedélyezhető, mely nem igényel védőtávolságot, illetve a védőterülete telken belül marad. (4) KV-SZK-IX/1 jelű különleges városüzemeltetési építési előírásai: az építési övezet
jele
KV-SZK-
az építési telek legnagyobb megengedett legkisebb beépítési mértéke szintterületi beépítési területe (%) mutatója módja szint földszinten m2/ telek m2 m2 alatt SZ
40000
80*
45
legkisebb zöldfelületi mértéke
az épület legnagyobb építménymagassága
%
m
35
13,0
1,2
* a funkcióhoz tartozó műtárgyak miatti magas érték (5) Az építési övezetben a legkisebb építménymagasság: 3,5m IV. fejezet A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI A közlekedési területekre vonatkozó rendelkezések 14. § (1) Közúthálózat a.) A KL-KT-IX/1 jelű övezetbe sorolt tervezett „Kvassay úti áttörés” szabályozási szélessége 60 m. b.) A Hajóállomás utca szabályozási szélessége változó az SZT-n jelöltek szerint, melyen belül az útburkolattal nem érintett területek zöldfelületként alakítandók ki. c.) A Csepeli HÉV-vonal és a Duna-part közötti területen az érintett építési övezetekben a 40%os maximális beépítés feltétele a Hajóállomás utcai aluljáró átépítése a kétirányú forgalom lebonyolítására alkalmas módon (min. 6,5 m széles útpálya, 2,5 m széles járda) d.) A szennyvíznyomócső-pár vezeték létesítéséhez kötelező a közterület kialakítása - a VITUKI szabályozott területét kivéve - az SZT-n jelöltek szerint. (2) A SZT-en megjelölt feltáró utak közforgalmú magánútként is kialakíthatók, a közterületekre vonatkozó előírásokkal azonosan. (3) Vasúti közlekedés a.) A MÁV meglevő Kelenföld-Keleti pu., valamint a kelebiai vonalán a szélső vágány tengelyétől 50-50 m védőtávolságon belüli beépítéshez a MÁV előzetes üzemeltetői állásfoglalása és szakhatósági hozzájárulása szükséges. b.) A MÁV kelebiai vonal és Déli összekötő vasúti híd közötti tervezett vágánykapcsolat tengelyvonalától mérten 5-5 m széles területsáv nem építhető be. (4) Kerékpáros közlekedés a.) A Duna folyam és az RSD partján önálló - gépkocsiforgalomtól elválasztott - regionális kerékpárút alakítandó ki, a Hajóállomás utcában helyi kerékpárút létesítendő. A KL-VA-IX/1 és a KL-VA-IX/2 jelű vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló közlekedési területre vonatkozó rendelkezések 15. § (1) A terület a HÉV, a MÁV vasúti és vasúti üzemi területei, valamint az ezekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
10
(2) A területen a kötöttpályás tömegközlekedési és vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási, technológiai és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények, épületek helyezhetők el. A területen más célú felhasználás számára teleket kialakítani nem lehet. A KL-VA-IX/3 jelű vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló közlekedési területre vonatkozó rendelkezések 16. § (1) Az övezetben az energiaellátás műtárgyai és építményei, valamint azokat kiszolgáló műtárgyakon kívül csak az alaptevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló: a.) iroda, szolgálati épület, b.) egyéb közműlétesítmény, c.) raktár, d.) járműtároló helyezhető el. (2) A KL-VA-IX/3 jelű területek építési előírásai: az építési övezet
jele
beépítési módja
KL-VA-IX/2
SZ
az építési telek az épület legnagyobb megengedett legkisebb legnagyobb legkisebb beépítési mértéke szintterületi zöldfelületi építményterülete (%) mutatója mértéke magassága szint föld m2 m2/ telek m2 % m alatt szinten 2000 75 50 2,0 20 18,0
(3) Az övezetben a legkisebb építménymagasság: 4,5m
A közterületekre, zöldterületekre vonatkozó rendelkezések 17. § (1) A terület SZT-n Z-KK-IX/1 jellel jelölt övezetei a zöldterület-közkert célzott területfelhasználási módú övezetek. (2) A Z-KK-IX/1 jelű közterületeket részletes tereprendezési tervet is tartalmazó kertépítészeti terv alapján kell kialakítani. (3) A Duna folyam menti Z-KK-IX/1 jelü övezet a SZT-n jelölt árvízvédelmi védvonalig hullámtér. A hullámtérben az építményeket a vonatkozó jogszabály szerint lehet megvalósítani. (4) Az övezet területén a.) elhelyezhető, illetve kialakítható: 1.
kizárólag a rekreációt szolgáló építmények, kikötő, kiszolgáló épület
2.
parti sétány,
3.
kiszolgáló gyalogutak, kerékpárút,
4.
kerti építmények (esőbeálló, pergola, ivókút, díszkút, kilátóterasz),
5.
kerti berendezések (hulladékgyűjtők, padok, stb.)
11
6.
köztárgyak,
7.
vízfelület
b.) nem helyezhető el, nem alakítható ki: 1.
mélygarázs és egyéb terepszint alatti létesítmény,
2.
közforgalom elzárt terület.
(5) A Z-KK-IX/1 jelű zöldterület-közkert területek építési előírásai: az építési övezet
jele
Z-KK-IX/1
legkisebb beépítési területe módja m2 SZ
10 000
az építési telek legnagyobb megengedett beépítési mértéke szintterületi (%) mutatója szint földszinten m2/ telek m2 alatt 0 0,5 0,035
az épület legkisebb legnagyobb zöldfelületi építménymértéke magassága %
m
70
4,5
(6) Az övezet területén a.)
kizárólag játszókert, pihenőkert, sportkert funkciójú területrészek alakíthatók ki
b.)
a zöldfelületek legalább 25 %-át beültetési kötelezettségként fásítani kell, a közkertek területén a lombkorona általi borítottság előírt mértéke legalább 25%.
c.)
A parti sétányon a gyalogos és a kerékpáros közlekedés számára elválasztott út alakítandó ki. A kerékpárutat az RSD és a Duna folyam megközelítését és fenntartását biztosító gépek használatára, valamint a gyalogos parti sétány fenntartását és üzemeltetését végző gépek, járművek közlekedése miatt, teherbíró szerkezettel és burkolattal kell kialakítani.
d.)
A kertépítészeti tervekben ki kell jelölni a kutyafuttatásra használható és a tiltott parkrészeket.
(7) A közkertek területén zöldfelület-rendezés, fásítás, burkolatkialakítás, valamint építmény, köztárgy, utcabútor, díszvilágítás elhelyezése, út, gyalogút, illetve gépjármű-várakozóhely létesítése kizárólag az önkormányzattal egyeztetett módon, szükséges részletezettségű kertépítészeti-, burkolatkialakítási vagy közterület-rendezési tervek alapján történhet. (8) A közkertek területén a felszíni vizek állapotát érintő változtatásaihoz vízjogi engedély szükséges. Egyéb, vízgazdálkodási területek VT keretövezet 18. §. (1) A VT-VB-IX/1 jelű vízbeszerzési terület a főváros vízgazdálkodással kapcsolatos célzott területfelhasználási módú területe. (2) Az övezetben a keretövezetben megengedett funkciójú épületek és építmények helyezhetők el. (3) A VT-VB-IX/1 jelű övezet építési előírásai: az övezet az építési telek jele beépítési legkisebb legnagyobb megengedett módja területe beépítési mértéke szintterületi (%) mutatója
legkisebb zöldfelületi mértéke
az épület legnagyobb építménymagassága
12
m2 VT-VB-IX/1 *
SZ
1000
szint alatt 60
föld m2/ telek m2 szinten 40 1,5
%
m
35
7,5*
eltérés csak technológiai szükség esetén
(4) Az övezetben a legkisebb építménymagasság: 4,5m V. FEJEZET EGYÉB ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Az építési telkek zöldfelületi kialakítására vonatkozó előírások 19. § (1) Építési telkek kötelező legkisebb kialakítandó zöldfelületi mértékét az építési övezetek, övezetek előírásai határozzák meg. (2) A kedvezőbb városökológiai adottságok kialakítása érdekében az építési telkek zöldfelületeinek területi védelméről, biológiai értéknöveléséről az alábbi módon kell gondoskodni: a.)
a meglévő növényzet védelme érdekében 8 cm-es törzsátmérőt meghaladó fát kivágni csak a fák védelméről szóló országos hatókörű, vonatkozó jogszabály előírásai szerint, a bejelentési kötelezettség teljesítését és a fapótlási kötelezettség feltételeiről szóló megállapodást követően lehet. Az SZT-n megtartandónak jelölt faegyedek kivágása csak a faegyedek elhalásakor, vagy építés esetén rendkívül indokolt esetben, bizonyítottan más műszaki megoldás hiányában, dendrológus vagy kertépítész szakember bevonásával kialakított szakvéleményt mellékelve kérelmezhető, illetve kezdeményezhető.
b.)
A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság határozza meg. A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.
c.)
A pótlandó növényzetállomány mértéke az engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron az önkormányzat zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni.
d.) az építési telek kötelező zöldfelületének minden 100m2-e után gondoskodni kell legalább 1 db közepes, vagy nagy lombkoronát növelő, várostűrő fa telepítéséről és fenntartásáról. (3) A telektulajdonos köteles az előírások szerint kialakított zöldfelületet rendeltetésszerűen fenntartani, a zöldfelületek minőségéről, biológiai aktivitásáról folyamatosan gondoskodni. (4) A beültetési kötelezettséggel érintett telkeknél az építési engedélynek tartalmaznia kell növénytelepítésre vonatkozó kertészeti tervet is. A környezet védelmére vonatkozó rendelkezések 20. § Talajvédelem, hulladékgazdálkodás
13
(1) Építési munkálatok, vagy egyéb tevékenység során keletkező építési, vagy veszélyes hulladékok összegyűjtéséről, telken belüli átmeneti tárolásáról, elszállításáról és ártalmatlanításáról a hatályos jogszabályokban előírt módon gondoskodni kell. Építési hulladék csak a telken belül a jogszabályokban meghatározott időtartamig, illetve közterület-foglalási engedély alapján az engedélyben meghatározott ideig és módon a közterület kijelölt részén tárolható. (2) Szennyezett talajok valószínűsíthető előfordulása esetén – az illetékes hatóság rendelkezésének megfelelően – fel kell tárni a talaj- és a talajvizek szennyezettségi állapotát a telkek beépítését, zöldfelületi rendezését, illetve a közkertek zöldfelületi rendezését megelőzően. Az esetlegesen feltárt szennyezéseket fel kell számolni, a kármentesítést el kell végezni az illetékes környezetvédelmi szakhatóság által meghatározott módon. (3) Területfeltöltéseket megelőzően be kell vizsgáltatni a feltöltésre szánt anyagok talajmechanikai tulajdonságait, valamint esetleges szennyezettségét. Feltöltésre csak a talajvédelmi hatóság által engedélyezett olyan anyag használható fel, amely a talajt és a talajvizeket nem károsítja. Vizek védelme (4) A területen be kell tartani a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó hatályos jogszabályok előírásait. A terület szennyeződés-érzékenységi besorolása: Érzékeny („B” érzékenységi kategória). (5) Az első garázsszintnél, de legfeljebb 3,5 m-nél mélyebb rétegeket érintő felszín alatti beépítések, mélygarázsok létesítésénél talajmechanikai-hidrogeológiai vizsgálatot kell végezni és biztosítani kell műszaki megoldásokkal a felszín alatti vizek zavartalan áramlását, valamint a szomszédos építmények talajvizekkel szembeni műszaki védelmét. A mélygarázsok építési engedélyezési dokumentációjához mellékelni kell a vízügyi szakhatóság jóváhagyó szakhatósági állásfoglalását, valamint a műszaki előírásokat is tartalmazó talajmechanikai-hidrogeológiai szakvéleményt. (6) A csapadékvizek szennyeződését el kell kerülni, élővízbe, csapadékcsatornába kizárólag szennyezőanyagmentes, a felszíni vizek minőségének védelméről szóló rendelet vonatkozó jogszabályi előírásainak megfelelő minőségű csapadékvíz vezethető. (7) Az RSD és a Duna folyam mentén az árvízvédelmi védvonal mentett oldalán legalább 10 m széles nem beépíthető parti sáv biztosítandó a karbantartási, árvízvédelmi munkák elvégezhetősége érdekében. Levegőminőség-védelem (8) A terület a Budapest és agglomerációja levegőtisztaság-védelmi zónába tartozik. Szennyezőanyag-kibocsátás csak a levegőtisztaság-védelmi zóna előírásainak, illetve határértékeinek megfelelően történhet. (9) A területen felszín alatti parkológarázs kizárólag szellőztetőrendszer és CO-érzékelő (szénmonoxid) mérőrendszer kiépítése, valamint folyamatos működtetése esetén létesíthető, illetve üzemeltethető. Szennyezőanyag-kibocsátás kizárólag pontforráson keresztül, a huzamosabb emberi tartózkodásra használható környező épületek tetőszintje felett, a hatályos jogszabályokban meghatározott általános kibocsátási határértékek betartásával történhet. (10) Bármely építési munka során, illetve az építőanyag, talaj és építési törmelék szállításánál az építtető köteles gondoskodni a kiporzás elleni védelemről (pl. megfelelő építési technológia
14
alkalmazása, a felvonulási utak és területek pormentesítése, permetezése, átmeneti burkolása, fedett szállítás). Zaj- és rezgés elleni védelem (11) A területen az üzemi tevékenységből, építési munkákból és közlekedésből eredő zaj- és rezgésterheléseket illetően a vonatkozó jogszabályok szerinti határértékeket kell betartani. (12) Bármely építési munka, illetve építéshez kapcsolódó szállítás csak úgy végezhető, hogy a keletkező zaj és rezgés a lakosságot, a szomszédos területek használóit a lehető legkevésbé zavarja, a környezetvédelmi hatóság engedélyében meghatározott egyedi zajterhelési határértékek alatt maradjon. Az építési zajkibocsátás mértékét és időtartamát az illetékes hatóság szükséges esetben korlátozhatja (pl. késő esti, illetve éjszakai munkálatok betiltásával, zajkibocsátási határérték megállapításával, alkalmazott építési technológia meghatározásával). (13) Zajérzékeny építmények (pl. lakások, védendő funkciójú /oktatási-/ intézmények) a zajos főutaktól és a vasúttól (HÉV) csak olyan távolságban, illetve csak olyan műszaki zajvédelem mellett, a zaj- és rezgésterhelésre nem érzékeny, egyéb funkciójú épületek zajárnyékában helyezhetők el, hogy a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló vonatkozó jogszabályban meghatározott 65/55 dB nappal/éjjel értékek az épületek homlokzatánál az előírások szerint teljesüljenek. (14) A lakások létesítését megengedő intézményi építési övezetekben a terület csendje, nyugalma érdekében semmilyen, a hatályos zajterhelési határértékeket meghaladó zajkeltéssel járó szolgáltató, illetve szórakoztatóipari tevékenység nem folytatható, illetve az ahhoz szükséges építmény nem létesíthető, nem üzemeltethető. (15) A légkondicionáló-, szellőztető- és hűtő berendezések csak úgy helyezhetők el, illetve üzemeltethetők, hogy az üzemi eredetű zajnak minősülő zajkibocsátásuk lakóépületek és intézmények rendeltetésszerű használatát ne zavarja. Természeti értékek védelme (16) Az RSD és a Duna folyam partalakítása a meglévő természetes vízparti vegetáció, a értékes vízparti élőhelyek, megőrzésével történhet.
Látvány- és városképvédelem 21. § (1) A városkép szempontjából kiemelt útvonalak, a Kvassay út és Soroksári út mentén az építési engedélyezési eljárás során a kötelező munkarészeken kívül a környezethez való illeszkedés céljából további munkarészek csatolását kérheti az építésügyi hatóság. (2) A terület fő közlekedési útvonalai, valamint a Duna folyam és az RSD partja mentén az építési engedélyezési eljárás során biztosítani kell az egységes városképi megjelenést. (3) Új építmények építési engedélyezési eljárását megelőzően a főépítésszel egyeztetni kell. Reklámok elhelyezése 22. § (1) A közterületeken, illetve azokról látható módon reklámok elhelyezése a következők figyelembevételével engedélyezhető:
15
a) Közterületeken – utcákon és közkertekben - önálló reklámberendezés, reklámhordozó elhelyezése nem engedélyezhető, kivéve a tájékoztató, információs táblákat. b) Épületeken tetőreklám nem helyezhető el. c) Csak a épületek saját funkcióihoz kapcsolódó cégfeliratok helyezhetők el az épületek homlokzati síkjain. (2) Bármely épület közterületről látható felületén valamennyi kirakatszekrény, hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, tábla elhelyezése, átalakítása, bővítése a teljes homlokzattal együtt tervezendő és engedélyköteles rendeltetésváltozás, cégváltozás esetén is. (3) Építési területen, épület- vagy kerítésreklám az építés ideje alatt megengedett. (4) A jelen rendelet előírásainak meg nem felelő reklámtáblák, reklámberendezések engedélye nem hosszabbítható. (5) A közterületeken az útbaigazító táblák csak csoportosan és egységes kialakítással helyezhetők el. Kerítés létesítése 23§ (1) A területen csak áttört, legfeljebb 40 cm magas tömör lábazatos kerítés létesíthető, legfeljebb 2,00m-es magassággal. Épületgépészeti berendezések elhelyezése 24.§ (1) Épület közterületről látható homlokzatain, tetőidomán légkondicionáló berendezés, parabolaantenna és egyéb hírközlési, épületgépészeti berendezés elhelyezése nem engedélyezhető, az építéshatóság ezek utólagos leszerelését is elrendelheti. Lapostetős épület zárófödémén parabolaantenna, mobiltelefon-átjátszó elhelyezhető városképbe beilleszthető kialakítás esetén. Régészeti védelem 25. § (1) A terület a Duna folyam és az RSD közelsége miatt régészeti érdekű, ezért a területen tervezett földmunkákat a beruházó/építtető egyeztetni köteles a régészeti szakfeladatokat ellátó Budapesti Történeti Múzeummal. (2) A tervezett földmunkák régészeti szakfelügyelet mellett végezhetők. Országos műemléki védelem 26. § (1) Ipartörténeti műemlék az SZT-n megjelölt a Duna folyam alatti kábelalagút, melynek lefedő létesítményét a terület jelentőségéhez méltó városképi követelményeknek megfelelően kell kialakítani. (2) Az ipartörténeti műemlék gyalogos megközelíthetőségét biztosítani kell. Önkormányzati értékvédelem 27.§ (1) Fővárosi jelentőségű védett természeti érték a VITUKI strand kútja. (2) Városkép szempontjából kiemelt útvonal a Kvassay Jenő út és a Soroksári út.
16
(3) Helyi önkormányzati védettség alá helyezendő a 38040 hrsz-ú területen, a terven jelölt két üzemi épület. A közműlétesítményekre vonatkozó rendelkezések 28. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető. (2) A közcélú vízellátás (ivó-, tüzivíz), vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), árvízvédelmi létesítmény, energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. (3) A meglevő közművek kiváltásakor, vagy megszüntetésekor a feleslegessé vált közművezetéket, közműlétesítményt fel kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. (4) A terület árvízmentességét a Duna folyam felöl a Millenniumi városközpont mellvédje és a HÉV-től a Duna folyam felőli területen, a volt MAHART kikötőhöz vezető úton meglevő árvízvédelmi kulisszák között létesítendő árvízédelmi védvonal kiépítésével kell biztosítani. A partmentén, a rendezett mederéltől a terület irányában 10 m-es sávot meder karbantartására szabadon kell hagyni. A karbantartó sáv területét érintő bármilyen tevékenység csak az illetékes VIZIG hozzájárulása esetén végezhető. (5). A területen a terepszint alatti építkezéssel a talaj- és rétegvíz áramlási útját elzárni nem szabad, annak a zavarmentes továbbvezetéséről a mélyépítés keretében gondoskodni kell. (6) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. A közművezetékeket föld alatti elhelyezéssel, közműlétesítményeket is lehetőleg föld alatti elhelyezéssel, vagy épületen belül történő elhelyezéssel kell kivitelezni. (7) A területen épület építésére építési engedély csak a teljes közműellátás rendelkezésre állása esetén adható. A teljes közműellátáshoz biztosítani kell a vezetékes ivóvízellátást, a tüzivíz ellátást, a közcsatornás szenny- és csapadékvíz elvezetést, a villamosenergia ellátást, a földgázellátást, a vezetékes hírközlést. (8) Ahol a területen új közműfektetés történik, ott a szennyvízelvezetés számára elválasztott rendszerű közcsatornát kell építeni, amely a szennyvizeket a területen üzemelő egyesített rendszerű csatornába vezeti. A szennyvízcsatornába csak az előírásoknak megfelelő szennyezettségű szennyvíz vezethető, ettől eltérő szennyezettségű vizet a keletkezés telkén belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. (9) Ahol új burkolt közlekedési felületet létesítenek, arról a csapadékvizet elválasztott rendszerű zárt csapadékcsatornával kell elvezetni, a befogadó a Duna folyam, illetve az RSD. (10) A Duna folyam és az RSD vízminőségének védelme érdekében a 20 gépkocsinál több kocsit befogadó parkolót szilárd vízzáró burkolattal kell kivitelezni. ”Zöld” parkoló,
17
gyephézagos parkoló létesítése tilos. A nagyobb parkolók burkolt felületén összegyűlő felszíni vizeket csak hordalékfogó, olajfogó, benzinfogó, stb. műtárgyon átvezetve lehet a közcsatornába engedni. (11) A viziközművek hálózatait, létesítményeit, a Duna folyam medrét érintő bármilyen változtatást csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad kivitelezni, illetve felújítani, üzembe helyezni. (12) A területen belül a villamosenergia ellátó hálózatokat (nagy-, a közép-, a kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat), valamint a vezetékes hírközlési hálózatot föld alatti elhelyezéssel kell kivitelezni meglevő vezetékek felújításakor is. (13) Reklámvilágítással, telken belüli térvilágítással kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát korlátozni nem szabad. (14) Vezeték nélküli közcélú hírközlési létesítmény (6 m-nél nagyobb tartószerkezeten elhelyezett hírközlési létesítmény, antenna, valamint a 6 m-nél kisebb tartószerkezet esetén a tartószerkezet) elhelyezése építési engedély alapján történhet. (A tervezési területen belül vezeték nélküli közcélú létesítmény elhelyezése nem javasolt, de nem tiltott.) (15) Az országos mikrohullámú összeköttetés biztosítására az előírt magassági korlátozást be kell tartani. VI. fejezet KIEGÉSZÍTŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybaléptető és záró rendelkezések 29. § (1) A jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2)
A SZT-en lehatárolt FSZKT keretövezet-módosítást igénylő KV-SZK jelű területen a SZT a módosítást követően lép hatályba.
(3) A hatálybalépéssel egyidejűleg a változtatási tilalomról szóló 43/2003. (XII.30.) Ök. rendelet e területre vonatkozóan hatályát veszti. (4) A jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni. Budapest, 2005. február 22. hó
Dr. Gegesy Ferenc polgármester
Dr. Oszvári István jegyző
18
