NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 92/2005. (IV.27.) számú határozata Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáráról
A Közgyűlés
Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi faladatainak ellátásáról szóló beszámolóját elfogadja.
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják : 1.) A Közgyűlés tagjai 2.) A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői
Melléklet a 92/2005. (IV.27.) számú határozathoz Bevezetés Az 1997. évi XXXI. tv. 96. §. (6) bekezdése, valamint a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet alapján önkormányzatunk feladata, hogy gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról évente beszámolót készítsen. Beszámolónk célja, hogy 2004 évben a gyermekek erkölcsi fejlődése érdekében tett intézkedéseinket – alap és szakosított ellátások, hatósági intézkedések Valamennyi intézkedésünk arra irányul, hogy a megerősödjenek, létfeltételeik javuljanak.
egészséges testi, szellemi és ezek pénzbeli, természetbeni, – számba vegyük, értékeljük. gyermeket nevelő családok
A családok támogatása során különböző értékek és alapelvek segítenek a felmerülő kérdések, dilemmák eldöntésében. A legfontosabb értékek és alapelvek: • •
•
• • • • • • •
a gyerekeknek családra van szükségük, az emberek minden életkorban – kevés kivételtől eltekintve – családjukban maradva tudnak a legjobban fejlődni, a családra, mint fontos forrásra támaszkodva, a legtöbb esetben az a legjobb, ha a gyermek a vérszerinti családjában nőhet fel, így az elsődleges cél a vérszerinti család képessé tétele a biztonságos és a társadalmi elvárásoknak megfelelő gyermeknevelésre, azokban a helyzetekben, ahol dönteni kell, a gyermek biztonsága a legfőbb érték, a bajban lévő családok szeretnének változni, a legtöbb családban a családtagok gondoskodnak egymásról, a családtagok a tőlük telhető legjobbat teszik nehéz helyzetekben, a családoknak nemcsak problémáik vannak, hanem lehetőségeik is, a változáshoz elsősorban az ő erejük szükséges, a közös munka kiindulópontja a család panasza, a családtagok és a segítő ebben a folyamatban munkatársak.
Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (a továbbiakban gyermekvédelmi törvény) meghatározza azokat a feladatokat is, amelyeket a családok hiánya esetén a szülői gondoskodás átmeneti vagy tartós pótlása érdekében szükséges tennünk. Ez utóbbiak is arra irányulnak, hogy gyermekeink, fiatal felnőtteink megfelelő környezetben nőjenek fel. Demográfiai jellemzők Nyíregyháza az ország legkeletibb fekvésű megyei jogú városa. A város közigazgatási területe 275 km2, lakónépessége 116.540 fő. Nyíregyháza a nyíregyházi kistérség központja. A kistérségben 9 település található. A népesség 16,2 %-a gyermekkorú (0-14 éves), több mint 18 ezren vannak. A városban közel 10 ezer fő 15-19 év és 20 ezren 20-29 év közöttiek. Így a lakosság 41,0 %-a gyermek vagy fiatalkorú. A 30-59 évesek (49.235 fő) aránya is magas, míg
az idősebbek aránya (60 év felett) 16,7 %, így az időskorú népesség eltartottsága kisebb. A kedvező korstruktúra következménye a munkaképes korú népesség viszonylag magas aránya. 1.sz.táblázat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakónépessége nem és életkor szerint (2004. január 1-én) Férfi
Nő
Együtt
0-14 15-19 20-24 25-29 30-44 45-59 60-
Fő 9584 4380 4337 5451 11574 11438 7466
% 17,7 8,1 8,0 10,0 21,3 21,1 13,8
Fő 9297 4489 4628 5671 12519 13704 12002
% 14,9 7,2 7,4 9,1 20,1 22,0 19,3
Fő 18881 8869 8965 11122 24093 25142 19468
% 16,2 7,6 7,7 9,5 20,7 21,6 16,7
Összesen
54230
100
62310
100
116540
100
Statisztikai Évkönyv 2003. (KSH) A város demográfiai helyzete –elsősorban a születések csökkenő trendjét tekintveegyre rosszabb tendenciát mutat, ugyanakkor az országos átlaghoz képest még mindig kedvezőbb a helyzet. 2004-ben 1.057 csecsemő született és 1.055-en haltak meg. A vándorlási egyenleg évek óta minimális, 0,5 % alatti. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszer bemutatása A gyermekvédelmi törvényben meghatározottak szerint a pénzbeli ellátásokkal, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokkal, valamint a hatósági intézkedésekkel biztosítjuk Nyíregyháza területén a gyermekek védelmét. Az ellátásokat csoportosíthatjuk aszerint, hogy elsődleges, másodlagos, vagy harmadlagos prevenciót biztosítanak. Elsődleges prevenció eszközének tekinthetők azok a szolgáltatások, melyeket a hátrányos helyzetű vagy társadalmi elszigeteltségben élő családoknak nyújtunk. Ide sorolható a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermektartásdíj megelőlegezése, illetve az alapellátások egy része (gyermekjóléti szolgáltatás, napközbeni ellátások). A másodlagos prevenció a gyermek családból való kiemelésének megelőzését jelenti (védelembe vétel, átmeneti elhelyezést biztosító intézmények). A harmadlagos prevenció célja annak elősegítése, hogy a család újraegyesüljön, a gyermek visszatérhessen a családba (családbafogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel, utógondozás, utógondozói ellátás).
Elsődleges prevenció A gyermekvédelmi törvény ellátásai közül a pénzbeli ellátások és az alapellátások egy része sorolható ide. Mint a törvény is megfogalmazza, ezen ellátások célja, hogy a hátrányos helyzetben lévő családoknak anyagi támogatást nyújtson, illetve a gyermek családi környezetben történő ellátását elősegítse. Hátrányos helyzetűnek tekinthető a család a következő tényezők alapján: • a szülők iskolázottsága. A mai 30-as, 40-es korosztály körében, az átlagos iskolai végzettségnek a középfokú (legalább szakmunkásképző) számít, ezért minden olyan gyermek hátrányos helyzetűnek tekinthető, akinek a szülei csak általános iskolát végeztek. • a szülők egzisztenciális biztonsága. Azokban a családokban, ahol egyik szülőnek sincs állandó munkahelye a gyermekek hátrányos helyzetűnek tekinthetők. • a családok stabilitása. A jelenlegi magyar gazdasági viszonyok között hátrányos helyzetűek a felbomlott családokban élő gyermekek, ahol csak az egyik szülő – rendszerint az anya – neveli őket. • az eltartottak száma, a családok nagysága. Azok a családok, ahol az eltartottak száma meghaladja az eltartókét, tehát a szülők 3 vagy annál több gyermeket nevelnek, szintén hátrányos helyzetűnek számítanak. • a kisebbségi, etnikai helyzet. Ma Magyarországon a cigánysághoz tartozni – az esetek többségében – szintén hátrányos helyzetet jelent. Bár statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre, biztosan állítható, hogy a városban rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő 7.644 fő gyermeknél a fenti tényező közül legalább egy, de sok esetben több tényező együttesen fordul elő. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege 2004ben 5.434 Ft volt. Magasabb összegű támogatásra (9.750 Ft) 2004-ben 37 gyámság alatt álló gyermek volt jogosult. Ha a gyermek tartós betegségben, testi, érzékszervi, beszéd vagy más fogyatékosságban szenved, a részére megállapítható rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege szintén magasabb mértékű, mégpedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a (2004-ben 6.960,-Ft), amelyben 281 fő részesült. A rendszeres ellátásokon túl eseti, átmeneti támogatással segítjük elsősorban azokat a családokat, akik az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi támogatásra szorulnak. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást 2004 –ben összesen 1.745 esetben állapított meg a Szociális Iroda. A leggyakrabban előforduló okok az alábbiak: egészségügyi problémák iskoláztatás rendkívüli költségei az évszaknak megfelelő szükséges ruhanemű hiánya a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának költségei A támogatás összege esetenként 5.500 – 11.000 Ft.
A törvényi kötelezettségen túl Önkormányzatunk területén az alsó-, illetve középfokú tanintézettel tanulói jogviszonyban álló, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult gyermeket helyi járatú autóbusz közlekedésre jogosító havi bérletjegy illeti meg. 2004 –ben összesen 3.861 gyermek részére adtunk át tanulóbérletet, amely Önkormányzatunk számára 50.803 e Ft kiadást jelentett. A gyermekek fejlődése szempontjából kiemelten fontos a megfelelő táplálkozás. A törvényi szabályozás figyelmet fordít erre, és támogatja a gyermekétkeztetésben résztvevőket. A nevelő – oktató intézményekben a gyermekvédelmi törvény étkeztetés esetében normatív kedvezményt biztosít azon családok számára, amelyek három vagy több, illetve tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek valamint azok számára, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Önkormányzatunk, saját költségvetése terhére, a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családoknak még további kedvezményt biztosít a rendeletében meghatározott mértékben. Ennek alapján térítési díj kedvezményben (ún. rászorultsági támogatásban) 2004-ben 2.017 gyermek részesült, összesen 23. 658 e Ft összegben. A hátrányos helyzet egyik oka lehet a csonka családban történő nevelkedés. A szülők gyermektartásdíj kötelezettségüknek nem mindig tesznek eleget. A tartásdíjfizetés alól kibúvó szülők számának növekedése az emberi kötelesség, erkölcsi tartás mint érték vesztésére, az „én központúság”, az „önmegvalósítás” mindenek feletti szemléletére vezethető vissza. A Városi Gyámhivatalnál az elmúlt évben 145 volt a gyermektartásdíj megelőlegezések száma, amely 245 gyermeket érintett és összesen 12.572.000 Ft volt a számukra folyósított összeg. Nem egyértelműen sorolható ebbe a csoportba az otthonteremtési támogatás, mégis ha célját, formáját tekintjük, akkor leginkább az elsődleges prevenciós eszközök körébe illeszkedik. E támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttek részére lakhatásuk megoldása érdekében nyújtson segítséget. A lakhatás esetleg önálló lakáshoz jutás a családalapítást is segíthetné az önálló életet kezdő fiatalok esetében. A Városi Gyámhivatal adatai alapján összesen 14 fő részére, 15.653. 000 Ft összegben állapítottak meg otthonteremtési támogatást. A tapasztalatok szerint e támogatás nem tölti be célját, a fiatalok igen kis része lakja az állam által számukra megvásárolt otthont, hajlékot. Vagy soha nem költöznek be és így a lakás az enyészeté lesz, vagy azonnal értékesítik áron alul és a hajléktalanok sorsát élik. A Városi Gyámhivatal tervei szerint felmérést végez 2005ben és tényleges adatokkal támasztja alá, hogy más formáját kell találni a volt gyermekvédelmi gondoskodású fiatal felnőttek megsegítésére. A gyermek családban történő nevelkedéséhez, a családból történő kiemelésnek a megelőzéséhez, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséhez illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez elsősorban a gyermekjóléti alapellátási formák járulnak hozzá. A Gyermekjóléti Szolgálat, mint alapellátást nyújtó intézmény, városunkban három telephelyen biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatáshoz való hozzáférést. Az elmúlt
évben 2060 fő kiskorú és fiatalkorú gyermeket gondozott a Szolgálat. Ez az adat nem feltétlenül azonos a problémák számával, hiszen a gondozási folyamatok mindig csupán a napvilágra került problémákra fókuszálnak, a látenciában maradt esetek számát megbecsülni sem igazán lehet. Különösen nagy a látencia aránya a családon belüli erőszak körében (a manifeszt eseteknek csupán 3,9 %-a). 2004-ben ezért országosan és helyileg is komoly erőfeszítések történtek a társadalom „érzékenyítésére” a családon belüli erőszak – és különösen – a gyermekbántalmazás kérdésében. Ezen túlmenően a problémák felderítése továbbra is a Szolgálat elsődleges feladatai közé tartoznak. A Gyermekjóléti Szolgálat a gyermekvédelmi törvény értelmében működteti az észlelő- és jelzőrendszert, a veszélyeztető okok feltárására, a már veszélyeztetett gyermekek mielőbbi segítség nyújtása érdekében, amelynek tagjai: védőnő, házi- és gyermekorvos, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, rendőrség, ügyészség, bíróság, egyházak, alapítványok képviselői. A jelzések leggyakrabban a védőnőktől: • anyagi, megélhetési problémák, • elhanyagolás, • szülők szenvedélybetegsége, • nem megfelelő higiénés viszonyok miatt, az iskolák gyermekvédelmi felelőseitől: • igazolatlan hiányzás, • magatartási és beilleszkedési zavar, a rendőrségtől, ügyészségtől: • bűncselekményekben való részvétel, • szabálysértés, • anyai prostitució miatti veszélyeztettség • családi konfliktusok (veszekedés, verekedés) miatt érkeznek. A jelzések túlnyomó többségét a védőnői szolgálat, az oktatási – nevelési intézmények és az I. fokú gyámhatóság adja. A Védőnői Szolgálat adatai alapján a tárgyévben 1893 várandós anya gondozására került sor. Ebből fokozott gondozást 20%-uk, azaz 775 fő igényelt, környezeti okok miatt 106 fő, egészségügyi ok miatt 585 fő, mindkét ok miatt 84 fő, és 7 esetben szereztek tudomást fiatalkorúak titkolt terhességéről. A fokozott gondozást igénylő várandósok nagy száma ellenére védőnői jelzés alapján csupán 7 várandós anya került a Szolgálat klienskörébe. A „fokozott gondozást igénylő” illetve a „szociálisan válsághelyzetben levő” fogalmak természetesen nem fedik teljesen egymást, ám a későbbiekben nagyobb hangsúlyt kell helyezni a Szolgálatnak a védőnők fokozott tevékenységét igénylő helyzetekbe való bevonására. 2004-ben a rendőrség jelzőrendszeri tevékenysége is érzékelhetően aktívabbá vált, az Érkerti Rendőrőrs különösen együttműködő.
A jelzőrendszer működésének átfogó értékelése céljából a Szolgálat évente egy alkalommal városi jelzőrendszeri konferenciát szervez. A jelzőrendszeri tagok bevonásával az alközpontok mikro észlelő- jelzőrendszeri konferenciát működtetnek évente két alkalommal, valamint esetkonferenciákat szerveznek a nehezen megoldható eseteknél, védelembe vételi eljárást megelőzően, és szakmaközi megbeszéléseket tartanak egy - egy új probléma felmerülésekor (fiatal korúak terhessége, családon belüli erőszak, több közösséget érintő magatartási problémák). A Szolgálat ellátja a Megyei Módszertani Központ feladatait. Ebben a körben részt vett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala, mint működést engedélyező szerv szakmai ellenőrzéseiben. 6 alkalommal szervezett kistérségi találkozót, amelyen módszertani segédanyagok és szakmai tájékoztatók átadására került sor. A Módszertani Központ 2004-ben megfogalmazta azt a célkitűzést, hogy módszertani tevékenysége mellett tudományos kutató-bázissá váljon. Ennek keretében két gyermekjóléti témájú kutatást bonyolított le. A Nyíregyháza és kistérsége területén a védelembe vett gyermekek körében végzett jövőkép kutató vizsgálat nem csupán a szakmai munkát segítő információkat szolgáltatott, de a 2005-ös év folyamán elinduló, az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság és konzorciuma csaknem 40 milliós HEFOP-pályázatát is megalapozta. A másik kutatás felderítette a gyermekjóléti szolgálat és az iskolák közötti együttműködést jelenleg gátló tényezőket, majd azok kiküszöbölésére modellprogramot állított össze – a modell tesztelése után ez évben a Gyermekjóléti Szolgálat (ma már Gyermekjóléti Központ) megindítja az iskolai szociális munka projektjét. A gyermekek napközbeni ellátását 9 önkormányzati fenntartású és egy nem állami fenntartású bölcsőde biztosítja. Elsősorban az olyan gyermek napközbeni ellátásáról kell gondoskodni, akit egyedülálló személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, vagy akinek a szülője, gondozója szociális helyzete, munkavégzése, képzésben való részvétele miatt gyermeke ellátásról nem tud gondoskodni. Az önkormányzati bölcsődékben engedélyezett férőhelyek száma 435. 2004-ben beírt gyermekek száma 1.033 fő (kihasználtság 136,57%). Az elhelyezést kezdeményezők 96%-ban a szülők, 4 %-ban: a védőnő (0,48%), gyermekorvos (0,87%), gyermekjóléti szolgálat (1,75%), családsegítő szolgálat (0,29%), illetve védelembe vételi határozat alapján a jegyző (0,68%). Az adatokból következtethető, hogy a fent felsorolt okok közül a gyermekek nappali ellátását legtöbb esetben a szülők munkavégzése indokolja. Elenyésző a hátrányos helyzetűek (a jelzőrendszer tagjai által „beutaltak”) száma. A jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyezni a bölcsődék és a jelzőrendszer tagjai közötti együttműködésre. Különösen fontos feladat a lakótelepeken élő gyermekek körében az utcai szociális munkával történő elérés, illetve az ifjúsági lelki segély telefonvonal működtetése. Az utcai és lakótelepi szociális munka célja, a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítése, valamint a lakóhelyéről önkényesen eltávozó vagy gondozója által a lakásából kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása,
lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése. Szintén a gyermekek napközbeni ellátását szolgálja az alternatív napközbeni ellátás, amely gyermekek életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó módon, rendszeresen, vagy meghatározott időtartamokra megszervezett, önálló szakmai programban rögzített tevékenység.(pl.: szabadidős tevékenységek, tematikus csoportfoglalkozások, játszótér programok stb.) Ez utóbbi két feladatot a Periféria Egyesületet látja el ellátási szerződés keretében. Másodlagos prevenció Bevezetőnkben meghatároztuk azokat az értékeket és alapelveket, amelyeket a gyermekvédelmi tevékenység során érvényre kell juttatni. Ezek közül a másodlagos prevenció során követendő elvek: • az emberek minden életkorban – kevés kivételtől eltekintve – családjukban maradva tudnak a legjobban fejlődni, a családra, mint fontos forrásra támaszkodva, • a legtöbb esetben az a legjobb, ha a gyermek a vérszerinti családjában nőhet fel, így az elsődleges cél a vérszerinti család képessé tétele a biztonságos és a társadalmi elvárásoknak megfelelő gyermeknevelésre. A gyermekek családból történő kiemelését előzi meg a gyermekvédelmi hatósági intézkedések közül a védelembe vétel, hiszen ha alaposan feltételezhető, hogy a veszélyeztetett gyermek fejlődése családi környezetben segítséggel még megoldható, akkor kerül sor erre az intézkedésre. A Gyámügyi Csoport, mint I. fokú gyámhatóság 1893 gyermek esetében folytatott le védelembe vételi eljárást, ebből 543 gyermek védelembe vétele lett elrendelve. A többi gyermek esetében vagy meg lett szüntetve a védelembe vételi eljárás és emellett alapellátás keretében folytatódott a családgondozás, vagy az eljárás lett megszüntetve. Az eljárás során szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy - az eljárással érintett családok 60 %-nál nagyon rossz lakáskörülmények, elhanyagolt higiénés környezet jellemző, amely a gyermek egészségét, fejlődését veszélyezteti és általában a szülők hibájából következik be, - nagyon sok esetben a szülők italozó életmódot folytatnak, deviáns, agresszív viselkedést tanúsítanak. A szülők agresszivitása abban nyilvánul meg, hogy egymást vagy a gyermeket bántalmazzák. Az ilyen családi légkörben nevelkedő gyermekek szinte mindegyikénél tapasztalni lehet az érzelmi sérülést, a pszichés-lelki problémák kialakulását, - a gyermekeknél káros nevelési hatások jelentkeznek: érzelmi elhanyagolás, értelmi elhanyagolás, a családi szocializáció hiánya figyelhető meg, - egyre több az olyan család, ahol a szülő vagy más hozzátartozó valamilyen idegi, vagy pszichiátriai betegségben szenved, és ez súlyosan veszélyezteti a gyermek nevelését és fejlődését. - az egészségügyi ellátás fontosságának ismeretbeli hiánya jellemző,
-
-
a gyermekeknél összetett magatartási problémák, sok esetben bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetése fordul elő, ez a családi szocializációs problémákra vezethető vissza. A tanköteles gyermeknél óriási mértékű az igazolatlan hiányzás, az iskolából való kimaradás. Nagy mértékben nő minden évben a súlyos magatartási zavarokkal küszködő gyermekek száma, mely a káros nevelési hatások miatt alakulnak ki a gyermekeknél. kritikus helyzetnek számít, a gyermekek testi fenyítése, bántalmazása, az érzelmi, értelmi elhanyagolásuk. Ezeket a veszélyeztető okokat nagyon nehéz bizonyítani, leginkább akkor lehet, ha a gyermek maga is elmondja, hogy mi történik vele a családon belül.
Mindezen körülmények miatt válnak veszélyeztetetté a gyermekek. Ezen okok csoportosíthatók úgy, hogy környezeti okokról, magatartási okokról, anyagi veszélyeztető okokról, egészségügyi veszélyeztető okokról van e szó. Ezek a fogalmak nem választhatóak el, szoros összefüggésben vannak egymással. Az 543 védelembe vett gyermek esetében 2004.12.31-ig 98 gyermek esetében került megszüntetésre a védelembe vétel. Úgy tűnik – az igen nagy számú gyermekek nevelésbe vételéből következően -, hogy egyre több szülő képtelen felmérni a gyermek legelemibb gyermeki, emberi szükségleteit. Őket nehéz megnyerni és együttműködésre bírni. A szakmának el kell érnie, hogy hozzásegítse a szülőket „a szülőség megtanulásához”, el kell fogadtatni a szülőkkel, hogy a gyermek autonómiáját, jogait, emberi méltóságát „otthon” is tiszteletben kell tartani, legyen tiltott a testi fenyítés. A családon belüli erőszak több tényezőre és okokra vezethető vissza: mint a munkanélküliség, az alkoholizmus, a szegénység, az egyéb szenvedély betegségek. A gyermekkorában bántalmazott felnőtt a legtöbb esetben maga is bántalmazóvá válik. A fenti okok miatt csökken a szülők konfliktus megoldó képessége, tűrőképessége. A Nyíregyházi Városi Gyámhivatal feljelentései a gyermekek fizikai bántalmazására, súlyos elhanyagolására irányultak. Kevés azonban az információ a lelkileg bántalmazott gyermekekről. A gyámhivatal az elmúlt évben 4 esetben tett feljelentést, kezdeményezett bűntető eljárást gyermek bántalmazása, súlyos veszélyeztetése, kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt, mely 11 gyermeket érintett. Alaposan feltételezhető, hogy ettől lényegesen több gyermek él családjában védtelenül, kiszolgáltatottan. A társadalomnak legyen fontos, hogy milyen a gyermeknek, mint embernek az emberi létezés rangja, módja, állapota, mert ettől függ, hogy felnőttként is képes lesze ezt az állapotot megérni, képes lesz-e saját boldogulása kereséséhez. A másodlagos prevenció célját, a gyermekek családból történő kiemelését előzik meg a gyermekjóléti alapellátások közül az átmeneti elhelyezési formák. Előnyük, hogy a gyerekek biztonsága a család szétszakítása nélkül garantálható és a család
megerősítése, a szülői képességek erősítésére olyan kontextusban kerül sor, amely egyszerre jelent védelmet, kontrolt és segítséget, ugyanakkor a lehető legtöbb elég jól működő családi funkciót érintetlenül hagyja. Átmeneti elhelyezésre általában akkor kerül sor, ha napi 24 órában van szüksége segítségre a családnak a gyermeknevelésben, de nagy valószínűséggel a szülői képességek fejlődésével, megfelelő források igénybevételével a helyzet viszonylag rövid időn belül megváltozik. A Gyermekek Átmeneti Otthona 16 gyermek részére nyújt teljes körű ellátást, amelynek keretében fontos a probléma kezelése, a gondozás és a nevelés. A bekerült gyermekek majd mindegyike krízishelyzetben van, hiszen családja, szülője olyan helyzetbe került, aminek megoldásához segítségre van szüksége. Az intézménybe bekerülési okok között leggyakrabban a munkanélküliség, hajléktalanság, az alkalmatlan lakáskörülmények és a szülők szenvedélybetegsége szerepel. A gyermekek átmeneti elhelyezését kívánta biztosítani a helyettes szülői hálózat, 2004-ben azonban egyetlen gyermek sem került elhelyezésre ezen ellátási forma keretében. Ennek a magyarázata, hogy a gyermekek és családok átmeneti otthonai megfelelő ellátást biztosítanak az igénybe vevők számára. A gyermek és szülője együttes elhelyezésére nyújt lehetőséget a Családok Átmeneti Otthona. Városunkban három intézmény 106 férőhelyen biztosít átmeneti elhelyezést, legfeljebb 12 hónapi időtartamban. Az intézmények közül egy önkormányzati fenntartásban, egy egyházi fenntartásban ellátási szerződés keretében és egy nem állami fenntartásban működik. Ezen ellátási formát leggyakrabban bántalmazás, a családi kapcsolatok felbomlása, szülő szenvedélybetegsége, a lakáskörülmények megoldatlansága miatt igénylik. Harmadlagos prevenció A gyermekvédelmi gondoskodás „súlyosabb” esetei, amikor a gyermek nevelése, gondozása a családban nem oldható meg. A gyermekvédelmi törvényben meghatározott hatósági intézkedések célja, hogy minél megfelelőbb környezetben legyen biztosított a gyermek gondozása, nevelése. A hatósági intézkedéseket követően is feladata a gyermekvédelemben résztvevő szakembereknek, hogy a vérszerinti szülővel, családdal tartsa a kapcsolatot, esetenként elősegítse gyermek oda visszatérését. Az elmúlt évben 302 volt a szülők által kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma. Nagy várakozással fogadta a szakma a Gyermekjóléti Szolgálatnál új szolgáltatásként megjelent mediációs (közvetítő) szolgáltatást a „háborúskodó” szülők számára, mely a jövőben is nagyban elősegítheti a hatósági ügyek, és nem utolsósorban a gyermekek harmonikus nevelésének a rendezését. Sajnos a szülők közötti gyűlölet oly mértéket ölt, hogy ritka esetben volt eredményes a meggyőzés e szolgáltatás igénybe vételéről. A Gyámügyi Csoport, mint I. fokú gyámhatóság intézkedése alapján 58 gyermek esetében ideiglenes hatályú elhelyezéssel került megoldásra ellátásuk. Az ideiglenes hatályú elhelyezések fő oka, hogy a gyermek testi, értelmi, érzelmi,
erkölcsi fejlődése súlyosan veszélyeztetve volt, de előfordultak olyan esetek is, amikor a gyermeket a szülő otthagyta magára, felügyelet nélkül hagyta, vagy a születés után a kórházból az anya eltávozott, és nem vitte ki a kórházból a csecsemőt. Az elhelyezett 58 gyermekből csak 3 gyermek került elhelyezésre a külön élő másik szülőhöz, 5 gyermek pedig a saját családján belül, valamelyik hozzátartozójához. A többi 50 gyermek szakszolgáltatás keretében nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban lett elhelyezve. A gyámhivatalok döntése után az 50 gyermek átmeneti nevelt lett. Az ideiglenes elhelyezéseknél 2004-ben is megfigyelhető, hogy nem csak nyíregyházi gyermeket kellett elhelyezni, hanem olyan gyermekeket is, akik Nyíregyházán tartózkodtak, de más megyéből költöztek ide, itt működő intézményekbe (Hajdú-Biharból, Pest megyéből, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, Baranya megyéből). A gyermekvédelemben jelenleg is negatív tendencia, hogy a családok vándorolnak a megyében és megyén kívülre. Több esetben kideríthetetlen, hogy a gyermek családja hová költözött. Az állandóan költöző családoknál veszélyeztetve vannak a gyermekek, mert kimaradnak az oktatásból, nem veszik igénybe az egészségügyi ellátást, - ha szükséges-, és az ilyen családoknál a gyermekek állandó bizonytalanságban élnek. Az elmúlt évben a Városi Gyámhivatal 38 gyermeket vett átmeneti nevelésbe, 3 gyermeket pedig tartós nevelésbe, ami igen kedvezőtlen folyamat. A nevelésbe vett gyermekek száma 318, hasonló az előző évekhez. Bár a gyermekvédelmi törvény célja, hogy a nevelésbe vett gyermekek száma csökkenjen, ez több ok miatt nem mutatható ki. Egyrészt a Gyermekjóléti Szolgálat alapellátás keretében végzett gondozás során, a tapasztaltak alapján indokoltan kezdeményezi a gyermek a családból való kiemelését, tehát jól működik a „jelzőrendszer.” Másrészt a rendszerváltást követően a roma családoknál egyetlen jövedelem forrás a gyermekek utáni járandóságok, így egyre gyakoribb a 6-8-9 fős család, ahol halmozódik a család problémái, mélyül a szegénység, és így egyszerre 6- 8-9 gyermeket helyezünk gyermekvédelmi gondoskodásba egy-egy család esetén. A Gyermekjóléti Szolgálat feladata az átmeneti nevelésben levő gyermekek vérszerinti szüleivel való kapcsolattartás, amelynek célja, a családból kiemelt gyermekek szüleinek gondozása, a szülő és gyermek kapcsolatának helyreállítása, valamint a szülő segítése annak érdekében, hogy mielőbb alkalmassá váljanak szülői szerepük betöltésére. A gyámhivatal 35 volt átmeneti, vagy tartós nevelt fiatal felnőtt számára rendelte el az utógondozást, és 35 fiatal felnőtt részére az utógondozói ellátást. Ezeket a fiatalokat az utógondozó életvezetési tanácsokkal segíti, és ellátás esetén, 24 éves korukig lakhatást, teljes – vagy részleges ellátást biztosított, így a fiatal tanulmányait folytathatja, önálló életkezdéshez felkészülhet. E két jogintézmény célja, hogy a volt átmeneti és tartós nevelt fiatal felnőttek ne kerüljenek a hajléktalanok, munkanélküliek világába, ne reménytelen életkilátással kezdjék önálló, felnőtt életüket.
A családból kiemelt gyermekek közül összesen 39 gyermek gondozása, nevelése oldódott meg családba fogadással. A szülők elhalálozása, vagy gyermeknevelésre alkalmatlan életvitelből adódó szülői felügyeleti jog szünetelése miatt 97 gyermek áll gyámság alatt. Ők hozzátartozóknál (nagyszülőknél, nagykorú testvérnél, más rokonnál stb.) kerültek elhelyezésre és gyámság alá. 2004-ban 6 gyermek sorsa rendeződött örökbefogadással, melyből 4 titkos és 2 nyílt –házastárs általi örökbefogadás volt. 16 gyermek lett örökbe fogadhatónak nyilvánítva 2004-ig, akiknek örökbefogadásra eddig nem volt esélyük. Ez egyrészt származásuk, másrészt koruk, illetve fogyatékosságuk miatt nem vezetett eredményre. Külföldi szülők általi örökbe fogadásra 2004-ben nem került sor. A gyámhivatal 2004. évben 31 szülőt nyilvánított örökbefogadásra alkalmasnak, közülük 3 egyedülálló, 28 házasságban élő személy. A Városi Gyámhivatal feladatai közé tartozik, a nem tradicionális családi kapcsolatból, hanem házassági kapcsolaton kívüli 541 gyermek családi jogállásának rendezése. Ebből 30 gyermeknek apai elismeréssel, 14 gyermeknek apaság bírósági megállapításával és 19 gyermeknek képzelt apa megállapításával rendeződött a családi jogállása. A képzelt apa megállapításánál törekszünk az anya meggyőzésére az apa megnevezése végett, hiszen ezekben az esetekben a gyermekeket egyik legalapvetőbb jogától, a származása megismeréséhez való jogától fosszuk meg. A gondnokoltak száma 2002. évhez viszonyítva 35 %-al nőtt, mely a 2001. évi –a Ptk-t módosító- XV.TV-re vezethető vissza. A módosítás a szellemi fogyatkozással született betegek körét kiegészítette a pszichés állapot és a szenvedély betegség miatti belátási képesség csökkenéssel, illetve kizárással rendelkezők körével. A gondnokoltak száma 2002 évi 386-ról 2004. évben 523-ra emelkedett. Kiemelkedő az elhanyagolt, elhagyott pszichiátriai betegek száma. Ezeknek a betegeknek „felmorzsolódtak” a szenvedély betegségük során a rokoni, hozzátartozói, baráti kapcsolataik, így állapotuk romlása még gyorsabb lefolyású. Összesen 1.137 gyermek és 280 gondnokolt ingatlan , 605 gyermek 284 554 000.Ft értékű, 247 gondnokolt 200 600 000.-Ft készpénz vagyonát tartja nyilván a gyámhivatal, felügyeli és kezelését befolyásolja, meghatározza. Örvendetesen csökkent a kiskorú házasságkötések száma, mely csupán 3 fiatalkorút érintett. A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések, tapasztalatai A gyermekvédelmi törvény alapján a működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a szolgáltatótevékenység megfelel-e a működési engedélyben foglaltaknak, és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, így különösen a személyi és tárgyi feltételekre, az ellátottak elhelyezésére, a térítési díj megállapítására vonatkozó szabályoknak, illetve, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a
szükséges belső szabályzatokkal, és - nem állami fenntartó esetén - a szakmai tevékenység körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítással. Ennek alapján a települési önkormányzat jegyzője, valamint a megyei gyámhivatal, a módszertani intézmény bevonásával végez szakmai ellenőrzéseket, ezenkívül Önkormányzatunk, mint fenntartó is ellát ellenőrzési feladatokat. Az elmúlt évben, mint fenntartó ellenőriztük a Gyermekek Átmeneti Otthona tevékenységét. Ellenőrzésünk során kisebb adminisztrációs hiányosságokat tapasztaltunk, amelyek azonban a működést alapvetően nem befolyásolják. Az intézményben megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. A szolnoki Regionális Módszertani Bölcsőde 2004. áprilisában végzett vizsgálatot a Hétszínvirág 98” Gyermekjóléti Kht bölcsődei tevékenységének vizsgálata céljából. Megállapításaik szerint a bölcsőde túlzsúfolt, javasolták a felvett gyermekek számának csökkentését az alapterület figyelembe vételével. Ezt a tényt mi is, mint működést engedélyező szerv tapasztaltuk vizsgálataink során. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala, mint működést engedélyező szerv ellenőrizte a Gyermekjóléti Szolgálat szervezeti keretében működtetett Családok Átmeneti Otthona és a helyettes szülői hálózat tevékenységét, valamint a Gyermekek Átmeneti Otthona működését. Ez utóbbi vizsgálat során csak kisebb hiányosságokat állapítottak meg. A Családok Átmeneti Otthonában a személyi és tárgyi feltételek azonban nem teljeskörűen voltak biztosítva, amely hiányosságok pótlására a szükséges intézkedések megtörténtek. A helyettes szülői hálózat szakmai vizsgálata megállapította, hogy ez az ellátási forma nem töltötte be célját, így ez évben kértük az erre vonatkozó működési engedély visszavonását. A gyámhivatalnál a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala 2004. november 08-09-én az ideiglenes hatályú elhelyezés, a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén büntető eljárások kezdeményezésének gyakorlata, gyermektartásdíj megelőlegezésének gyakorlata tárgyában. A vizsgálat összességében megállapította, hogy a gyámhivatal munkavégzése a kiskorúak ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén a büntető eljárások kezdeményezése terén jó színvonalú, a gyermektartásdíj megelőlegezési ügyek intézése során törekedni kell a jogszabályi rendelkezések maradéktalan betartására. Bűnmegelőzési program A bűnmegelőzési program főbb pontjai Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által elkészített és a Közgyűlés által elfogadott, 2003-2007 évekre vonatkozó Közbiztonsági Koncepciójában tekinthetők át. A stratégiai prioritás egyik pontja a család-gyermek- és ifjúságvédelem. A Gyvt.-t módosító 2003. évi IV. tv. 53. §.-a szerint a gyermek és az őt nevelő szülő tartózkodási helyére vonatkozóan a szolgáltató, a hivatal megtagadhatja a bántalmazó szülő tájékoztatását, korlátozhatja az iratbetekintési jogát. Hatékonyabban kell publikálni a titkolt terhesség humánus és jogszerű kezelését. A
drogfogyasztás és a kábítószer bűnözés megelőzése érdekében a Közgyűlés külön határozatban fogadott el stratégiát a drog terjedésének visszaszorítása tárgyában. A bűnmegelőzési koncepción túl a Nyíregyházi Városi Rendőrkapitánysággal, a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője és a Városi Gyámhivatal Együttműködési Megállapodást kötött a gyermekvédelemmel kapcsolatos megelőző tevékenység hatékonyságának növelésére, a gyermekvédelemmel összefüggő teendők, valamint a családon belüli, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények visszaszorítására, meghatározott feladatok végrehajtására. Az együttműködés folyamatos és eredményes. A jövőre vonatkozó elképzelések 1.) Kormányzati szinten megjelenő törekvés a helyi önkormányzatok együttműködésének bővítése, közös érdekű feladataik célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a közszolgáltatások színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a térségünkbe tartozó települési önkormányzatok egy része csak részben képes jogszabályi kötelezettségeinek eleget tenni. Ez alapján Önkormányzatunk felvállalta, hogy koordinálásával létrehozza a többcélú kistérségi társulást. A kistérségi együttműködés elvei: • az egyes településeken nem vagy nem megfelelő színvonalon biztosított lakossági szolgáltatásoknak a többcélú kistérségi társulás keretében történő ellátása • a szolgáltatások elérhetősége a kis településeken is • az ellátások szakmailag magasabb szinten történő biztosítása • a kisebb településeken élők esélyegyenlőségének biztosítása • a rendelkezésre álló források optimálisabb felhasználása • az intézmények gazdaságosabb működtetése. A többcélú kistérségi társuláson belül a szociális és gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak ellátására három intézményfenntartó társulás jött létre, Nyíregyháza, Nyírtelek, és Kótaj központtal. Ezen társulások létrehozását a települések lakosságszáma és földrajzi közelségük indokolta. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyírpazony Község Önkormányzatával megalakította a Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulást. E társulás keretében a Gyermekjóléti Központ 2005. február 15-től Nyírpazony területén is biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. 2.) A jövőben is feladatunk hatóság és a szolgáltatást nyújtók együttműködésének erősítése, a kapcsolattartás módjainak meghatározása, a gyermekbántalmazás, a családon belüli erőszak jeleinek korai felismerése, a jelzőrendszer hatékony működtetése, a szükséges intézkedések megtétele 4.) Fontosnak tartjuk a jövőben is a civil kapcsolatok erősítését. A városban számtalan szociális és gyermekvédelmi célú alapítvány, egyesület működik, s segítik a szolgáltatók munkáját. Ezek közül néhány, az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján hangsúlyosan van jelen az intézmények napi életében, vesznek részt programjaik megvalósításában, működtetésében (pl.: Periféria Egyesület, Családvédő Egyesület, Segítő Kéz Alapítvány, Élet Bölcsője Közhasznú Egyesület, Nagycsaládosok Egyesülete). E társadalmi szervezetek alkalmasak arra, hogy
önállóan működtessenek preventív, terápiás jellegű programokat, foglalkozásokat az intézményekkel kötött együttműködési megállapodások keretében, kiegészítve és egyben szélesítve azok körét. Nyíregyháza, 2005. április 15.
Deme Dóra irodavezető
2.számú táblázat: Pénzbeli és természetbeni ellátásokban részesülők száma és összegének megoszlása (2004)
Ellátás megnevezése
2004.év Támogatásban Kifizetett részesülők száma támogatás (fő) összege (eFt)
Rendszeres gyermekvédelmi tám.
7 644
419 029
Rendkívüli gyermekvédelmi tám.
1 745
19 710
37
2 142
2 017
23 658
3 861
50 803
15 304
515 342
Rendszeres gyermekvédelmi tám.gyámolt részére Étkezési támogatás Ingyenes tanulóbérlet biztosítása Összesen
Pénzben és természetben nyújtott támogatások összegének megoszlása % -ban Étkezési támogatás 5% Rendszeres gyermekvédelmi tám.gyámolt részére 0%
Rendkívüli gyermekvédelmi tám. 4%
Ingyenes tanulóbérlet biztosítása 10%
Rendszeres gyermekvédelmi tám. 81%
3.számú táblázat: Pénzbeli és természetbeni ellátásokban részesülők száma (2004)
Pénzbeli és természetbeni támogatásban részesítettek számának megoszlása (fő) 450 000
419 029
400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 803
50 000
19 710
2 142
23 658
Ingyenes tanulóbérlet biztosítása
Étkezési támogatás
Rendszeres gyermekvédelmi tám.gyámolt részére
Rendkívüli gyermekvédelmi tám.
Rendszeres gyermekvédelmi tám.
0
