NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/2005. (II.23.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójának elfogadásáról
A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és elfogadja 2./ elfogadja a koncepció intézkedési tervét 3./ utasítja az Oktatási, Kulturális és Sport Irodát, hogy a 2007-ig kijelölt feladatok végrehajtását kövesse figyelemmel, valamint 2007. első félévében az Ifjúsági Koncepció felülvizsgálatát készítse elő. Felelős: Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Határidő: 2007. május 31. 4./ felkéri a Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottságot, hogy az elkövetkező időszakban a koncepcióval kapcsolatos észrevételeket vitassa meg, és ha szükséges, kezdeményezze a koncepció módosítását. Felelős: Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke Határidő: 2007. május 31.
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői
Melléklet a 29/2005.(II.23.) számú határozatához
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS
Ifjúsági Koncepciója (II. forduló)
NYÍREGYHÁZA
Tartalomjegyzék I.
AZ IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ SZÜKSÉGESSÉGE, ELŐZMÉNYEK
3.
II.
STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK
4.
III. III.1 III.2 III.3 III.4. III.5. III.6. III.7. III.8.
HELYZETELEMZÉS Oktatás Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás Egészségügyi ellátás, egészséges életmód Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás Szociális ellátás és lakásügy Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek Érdekérvényesítés, érdekképviselet, ifjúsági, közéleti szerepvállalás Nemzetközi kapcsolatok
5. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 10. 11.
IV. IV.1. IV.2. IV.3. IV.4. IV.5. IV.6. IV.7. IV.8.
INTÉZMÉNYEK, SZERVEZETEK Oktatás Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás Egészségügyi ellátás, egészséges életmód Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás Szociális ellátás és lakásügy Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek Érdekérvényesítés, érdekképviselet, ifjúsági, közéleti szerepvállalás Nemzetközi kapcsolatok
13. 13. 14. 17. 17. 19. 22. 24. 27.
V. V.1. V.2. V.3. V.4. V.5. V.6. V.7. V.8.
CÉLOK ÉS FELADATOK Oktatás Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás Egészségügyi ellátás, egészséges életmód Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás Szociális ellátás és lakásügy Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek Érdekérvényesítés, érdekképviselet, ifjúsági, közéleti szerepvállalás Nemzetközi kapcsolatok
28. 28. 29. 30. 31. 33. 34. 35. 35.
VI.
A KONCEPCIÓ MÓDOSÍTÁSA, FELÜLVIZSGÁLATA
37.
I. Az ifjúsági koncepció szükségessége, előzmények Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása az Alkotmány, amely többek között kimondja, hogy államunk különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására, nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Emellett az Európai Bizottság Fehér könyve, illetve számos ENSZ egyezmény (Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politika Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, vagy az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény) határoz meg olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzat támogató közege. Az önkormányzat ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, melynek 8. §-ában a települési önkormányzat feladatai között a törvény - 1994. óta - felsorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. (1994. évi LXIII. törvény 3.§ (1) bekezdése). E törvény nem határozza meg pontosan a település önkormányzatának ifjúságpolitikai feladatait, hiszen azok függnek a lakosság igényeitől, illetve az önkormányzat anyagi lehetőségeitől. Ezen feladatok meghatározására először 2000. januárban fogadott el ifjúsági koncepciót Közgyűlésünk. Ennek a színvonalas anyagnak számos célkitűzése megvalósult az elmúlt években. A koncepció létrehozásakor alapgondolat volt, hogy az önkormányzat az ifjúsági feladatok ellátásakor szolgáltató és nem közhatalmat gyakorló szerv legyen. Célunk integráltan kezelni a gyermek és ifjúsági korosztály kérdését. Az integráció véleményünk szerint azt is jelenti, hogy a fiatalokat be kell vonni az őket érintő társadalmi kérdések megvitatásába. Ifjúságpolitikai programunk arra irányul, hogy a város megfelelő környezeti feltételeket teremtsen a felnövekvő korosztályok számára, ahol otthonosan érzik magukat, ahol kiszámíthatóak az életviszonyaik, ahol problémák esetén szakértő segítséget találnak azok megoldására, és ahol felkészülhetnek a felnőtt életre. Összefoglalva: egy normakövető, erkölcsös ifjúság mentális és anyagi bázisát szeretnénk lerakni, mely biztosítéka a munkaszerető, felnőtt generáció utánpótlásának Ez a rendkívül heterogén, erősen polarizált, speciális jellemzőkkel bíró réteg megérdemli, hogy fókuszpontba kerüljön.
II. Stratégiai irányvonalak Egy koncepció elkészítésekor feltétlenül figyelembe kell venni az adott település sajátosságait. Elsősorban a település népességszámát és az életkor szerinti megoszlást (idősek- fiatalok aránya). Ennek megfelelően alakítható ki az adott település szociálpolitikája, támogató rendszere. Nyíregyháza városa közel 120 ezres nagyváros. Nagyságából adódóan a hagyományos, tradicionális normarendszer követése a lakosság nagy részére nem jellemző. A hagyományos család-modell kezd háttérbe szorulni, és megtartó képessége már kevésbé funkcionál, ebből adódóan nő az utcán csellengő fiatalok száma. Így akár az is megtörténhet, hogy az új munkaerő-piaci generáció nem fogja tudni ellátni feladatát, nem tud megfelelni az adott időszak társadalmi elvárásainak. Az előbbiekben felvázolt helyzet javításának érdekében néhány - a helyi közösséget befolyásoló - irányvonalat érdemes kiemelten kezelni. Az Ifjúsági Koncepció kapcsán öt nagyobb prioritású stratégiai célt emelnénk ki: 1) Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség támogatásával csatlakozhatnánk azoknak a táborához, akiknek céljuk az, hogy ne legyenek diszkriminált, kirekesztett gyerekek, fiatalok. 2) Család szerepének erősítése A család szerepének erősítésével visszaszoríthatnánk a deviáns viselkedési formákat a fiatalok körében. 3) Fiatalok támogatása A fiatalok támogatása egyfajta perspektíva a városban maradáshoz. 4) Diplomás fiatalok megtartása A szakképzett munkaerő megtartásával biztosítjuk Nyíregyháza jövőjét és fejlődését. 5) Igényes szórakozás A szórakozóhelyek ellenőrzésével, illetve az egészségre káros szerektől mentes szórakozási lehetőség biztosításával mentálisan és testileg is egy egészséges generáció felnövekedését biztosíthatnánk. III.
Helyzetelemzés
III.1. Oktatás Az oktatási rendszer- a társadalomban- tradicionálisan az egyik legszervezettebb, legszabályozottabb struktúra. Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén számszerűsítve a következő oktatási intézmények működnek (önkormányzati és egyéb fenntartású):
Intézmények
Számszerűen 21
Óvoda Általános iskola
26
Önálló gimnázium
6
Gimnázium és szakközépiskola
3
Gimnázium és általános iskola
2
Szakközépiskola
3
Szakközépiskola és szakiskola
4
Szakiskola, intézmény
mint
középfokú
oktatási
Felsőfokú oktatási intézmény
2 3
Az általános iskolákban közel 11 ezer, a középiskolákban 12 ezer, felsőoktatási intézményekben közel 14 ezer tanuló, illetve hallgató van. Összességében a lakosság 28 %-a fiatal. Megyei szinten az általános iskolai tanulói létszám nappali oktatásban 64 ezer, a középfokú oktatás nappali rendszerű képzésében részt vevő tanulók száma közel 32 ezer fő volt a 2003/2004-es tanévben. A felsőfokú oktatás az elmúlt években jelentősen átalakult. A 2000/2001. tanévben lezajlott szervezeti integrációval összhangban a hallgatók tagozatok szerinti összetétele is módosult. A nappali képzés mellett egyre népszerűbbé vált a távoktatás és a levelező tagozatos oktatás, illetve az egyetemi, főiskolai képzések mellett a szakirányú továbbképzés és az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés. A megye 583.000 fős lakónépességének mintegy 17 %-a nappali tagozatos iskolarendszerű oktatás résztvevője, melynek jelentős része Nyíregyházán tanul. A város oktatási koncepciója, közoktatás-fejlesztési tervre részletes helyzetelemzést ad az óvodákról, általános iskolákról, középfokú oktatási intézményekről, személyi, tárgyi feltételekről, az ott folyó szakmai munkáról és fejlesztési irányokról. Ezekkel ebben az anyagban részletesen nem foglalkozunk, hiszen a Közgyűlés által elfogadott közoktatás-fejlesztési tervnek ez a feladata. III.2.
Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás
A pályaválasztási pszichológiai szempontból tulajdonképpen az identitáskrízis sikeres megoldásának része. A pályaválasztás a munkavállalást, s az ahhoz szükséges szakképesítés megszerzését, továbbá a választott pálya gyakorlását lehetővé tevő munkahely megtalálását, mint a felnőtté válás társadalmi kritériumait köti össze. S ez a társadalmi feladat nagyon hangsúlyos, ráadásul igen komoly nehézségekkel jár a fiatal számára. Szociológiai kutatások alátámasztják, hogy a szülők iskolai végzettsége – közvetve jelentősen meghatározza, hogy a nyolcadikos tanuló milyen iskolatípusban tanul
tovább. A képzettebb, tanultabb szülők gyermekei általában magasabb képzettséget adó iskola felé orientálódnak. Az egyes iskolai végzettség megszerzésében hihetetlen méretűek a társadalmi esélyegyenlőtlenségek, mind a földrajzi, mind a társadalmi dimenziók mentén. Az elmaradott régiók gyermekeinek kevésbé lehetnek álmai. Ha mégis, úgy azok csak a családok komoly erőfeszítései árán valósulhatnak meg, s akkor még meg kell fizetni azt az árat is, hogy tanulmányai végeztével nem fog visszatérni a gyermek, mert tudására vagy egyáltalán nincs fizetőképes kereslet, vagy, mert nem reális alternatíva a visszatérés, annyival jobbak a feltételek másutt. A fokozódó tanulási kedv ellenére a munkaerőpiacon jelentős részüknek elhelyezkedési gondjai adódnak, így az önállóvá válás feltételeit nehéz kialakítaniuk. A 2001-es népszámlálási adatok alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakossága: Összlakos 118795 fő
15-19 éves 10368 fő
20-24 éves 11392 fő
25-29 éves 10201 fő
30-34 éves 8344 fő
Ebből- a koncepció szempontjából- érdekes mutató a 15-29 év közötti fiatalok foglalkoztatása, Nyíregyházára szűkítve: Összes foglalkoztatott 44230
15-29 éves 12621
Százalékban 28,5
Ingázás: a területi hierarchiában a megyeszékhelytől a községek felé haladva a fiatalok körében is egyre gyakoribbá válik: Település Megyeszékhely Kisebb városok Községek
Ingázó fiatalok %-ban 9,37 31 63
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint megyénkben, 2004 júniusában, a munkanélküliek száma 36.097 fő, melyből nyíregyházi regisztrált munkanélküli 8.318 fő. Ebből a 17-35 év közötti korosztály megoszlása az alábbi: Korosztály 17 év alatt 17 – 20 21 – 25 26 – 35 Összesen:
Nyíregyházi regisztrált munkanélküliek száma (fő) 29 395 1478 2825 4727
III.3. Egészségügyi ellátás, egészséges életmód Az országok jólétét mérő társadalmi mutatók között az OECD tagállamokban első helyen az egészség áll.
A kormány az elmúlt évtizedek kedvezőtlen népegészségügyi folyamataira tekintettel, a lakosság egészségügyi állapotának javítása érdekében nemzeti programot indított el. A program célja az, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen, ugyanis ez a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik előfeltétele, és ebben a folyamatban kiemelkedő szerepe van a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének. A magyar lakosság kimagaslóan rossz egészségi állapota számos történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális ok bonyolult eredője, de közvetlenül és meghatározó módon az életmóddal függ össze. Mit tudunk évek óta? •
A hazai táplálkozási szokások egészségtelenek: o túlzott az energia-, zsír- és só bevitel o elégtelen a rost-, a zöldség-, a főzelék-, és a gyümölcsfogyasztás.
•
A lakosság jelentős része túlsúlyos, illetve elhízott, mivel napi átlagban nem mozog még 20 percet sem.
•
Rendkívül magas a dohányosok száma. A 18 év feletti férfiak 41%-a, a nők 26 %-a dohányzik több-kevesebb rendszerességgel, főként a fiatal nők közötti dohányzók számaránya gyorsan emelkedik.
•
A lakosság 5-10 %-a alkoholista.
•
Új jelenség a kábítószer-élvezők egyre növekvő száma. Az intravénás drogot használók között terjed a HIV fertőzés.
•
Korhatár nélkül elmondható, hogy a népesség jelentős részénél hiányzik a mindennapi élet problémáival való megbirkózás képessége, így széleskörűen elterjedtek a lelki egészség zavarai
Az életmód egészség szempontjából kedvező irányú befolyásolása rendkívül nehéz és összetett feladat, amely a kormányzat, a közintézmények, a civil szféra, a gazdasági és társadalmi élet szereplőinek, a médiának átgondolt, összehangolt cselekvési folyamatában valósítható csak meg. Tehát az egészség fejlesztése hatékony ágazatközi együttműködésben képzelhető el. A jó egészség elsősorban nemcsak az egészségügyi szolgálaton vagy az orvosokon múlik, egészségi állapotunkat mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely, a lakóhely is meghatározza. Az egészségügyi alapellátás szerepe megkérdőjelezhetetlen a gyógyításban, a mindenki számára hozzáférhető megelőzési, egészségfejlesztési szolgáltatások biztosításában. A nemzeti program szervesen illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása újabb lendületet adhat a sikeres végrehajtásnak.
III.4.
Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás
A 90-es évek egyre szembetűnőbb drogproblémája összefogást sürgetett a különböző szakmai képviseletek, szervezetek és intézmények között. SzabolcsSzatmár-Bereg megyében a korábbi évektől cipelt legális, különösen alkohol és gyógyszer okozta szenvedélybetegségek terhe mellett az illegális drogfogyasztás veszélye is érezhetővé vált. A helyi kutatási eredmények mellett az országra kiterjedő hazai vizsgálatok is megerősítették azt, hogy a legális drogfogyasztás (alkohol, dohányzás, kávé) mellett az illegális szerek fogyasztása is növekszik. Bár megyénkben az eddigi vizsgálatok szerint a drogfogyasztás nem haladja meg az országos átlagot, a fiatalság körében tapasztalható szerfogyasztás (alkohol és illegális szerek, elsősorban marihuána) emelkedő tendenciája mellett az egyre gyakrabban megjelenő játékszenvedély, valamint a magatartási, tanulási problémák szükségessé teszik a komplex egészségfejlesztés mellett a függőségek megelőzését célzó közösségi programok kidolgozását. A 2002-ben létrejött Kábítószerügyi Egyeztető Fórum égisze alatt lezajlott kutatás (RAR munkacsoport végezte) megerősítette, hogy a kábítószer probléma jelen van városunkban, az illegális szerek közül a cannabis származékok és amphetamin típusú szerek fogyasztása fordul elő leggyakrabban, de emellett megjelent az intravénás heroin fogyasztás is. A drogfogyasztás szempontjából összességében megállapítható, hogy az ellátó rendszer szűk keresztmetszetű, a gyógyító-rehabilitációs rendszer egyes elemei hiányoznak: védett munkahely, félutas ház fiatalok részére, terápiás közösségi intézmény. Az elkülönített fekvő beteg ellátás elsősorban fiatal drogfogyasztók esetében nem megoldott. Az alkohol probléma kezelésében és a gyógyultak rehabilitációjában fontos szerepet játszó civil szervezetek ill. klubok szakmai és financiális gondokkal küzdenek, tevékenységüket javítani kellene. Együttműködésük egymással és a gyógyító-megelőző rendszerrel nem megfelelő. III.5. Szociális ellátás és lakásügy A szociálpolitika a hátrányos helyzetűek támogatását fogja át. Az önkormányzatokat olyan feladatok ellátásával ruházza fel, amelyekkel a leginkább rászorulók egzisztenciális helyzetének javítását segíthetik elő. A szociális ellátó intézmények, szervezetek, egyházak egyéni szakmai programjai külön fejezeteikben foglalkoznak a fiatal korosztály problémáival, azok kezelésével. A város költségvetésében folyamatosan növekszik a szociális célokra biztosított költségvetési keret aránya. Ezen feladatok ellátását állami normatív támogatásokból, illetve költségvetési forrásokból biztosítja. A városban élő fiatalok és szüleik jövedelmi viszonyai az országos átlagnál kedvezőtlenebbek, így még kisebbek a lakáshoz jutás reális esélyei, ugyanakkor a lakhatás feltételeit egyre inkább saját erőből kell megteremteni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, így Nyíregyháza városban is a lakosság számához viszonyítva az országoshoz képest intenzívebb építkezések folynak. Ez a megye és a város fiatalos korstruktúrájából adódik, mivel a fiatalok aránya itt a legnagyobb, és gyakorlatilag csak a magánerős építkezés révén lehetséges a lakáshoz jutás, melyhez elengedhetetlen a családi anyagi és mentális támogatása. Napjainkban azonban a hagyományos családmodell válságát érjük, egyre több a csonka családban nevelkedő gyermek. Ez a lelki megrázkódtatás pedig igen gyakran
magatartászavarokhoz és devianciákhoz vezet (alkohol- és drogfogyasztás, dohányzás stb.). A lakásvásárlási és az építési kölcsönök egyre szűkebb réteg számára voltak elérhetők a magas kamatok és törlesztő részletek miatt. Ezen a helyzeten kíván változtatni a kormány a 2005. február 1-jén beindított Fészekrakó Programmal, amely segíteni fogja a fiatal házasok első lakáshoz jutását, otthonteremtését. Az anyagi terhek vállalása mellett a lakáshoz jutás számottevő fizikai terhet is jelenthet (családi összefogás), és szülői támogatás híján még azok számára is gyakran reménytelen, vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán lehetséges, akiknek van munkahelyük, és önálló jövedelemmel rendelkeznek. III.6.
Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek
A közvélemény úgy vélekedik, hogy a mai fiatalságnak rengeteg lehetősége van a tanulás mellet megmaradt „zéró idő” eltöltésére. Az ifjúságkutatás sarokadatai viszont azt mutatják, hogy nincsenek olyan széles spektrumú szórakozási lehetőségek, amelyek teljes mértékben lefednék a fiatalság által támasztott keresletet. Így a korosztályonkénti igény a lehetőségekhez igazodik. A fiatalok természetes igénye, hogy saját korosztályával, különböző közösségi formákban töltse szabadidejét. Az érdeklődési körre, hobbira, művészeti tevékenységre vagy sportra épülő tevékenységek a fiatalok közösségi magatartásának kialakulását és megerősödését ösztönzik. Ezekre az iskolákban van lehetőség, iskolán kívül a közművelődési intézményrendszer, vagy a szabadidős szervezetek, egyesületek adnak lehetőséget. A közművelődési intézmények helyet adnak, és működést biztosítanak a legkülönbözőbb érdeklődési körű gyermekeknek és fiataloknak. A színház, a szabadtéri játékok, a tárlatok és kiállítások biztosítják a felnövekvő generáció számára az egészséges szellemi fejlődést. A szabadidő eltöltésének fentebb említett passzív aktora mellett létezik egy aktív aktora is: a sport. Az önkormányzatok számára ez kiemelt ágazat, az emberek számára viszont életelixír a mozgás, a sport, hiszen ez jelentheti számukra az egészséges életmódot, a szabadidő eltöltésének egyik lehetséges formáját és a szórakozást. Jelenleg a lakosság, s ezt leszűkítve a fiatalság egészségi és edzettségi állapota mélyponton van. A mozgásszegény életmód nem csak a belső indíttatás hiányából fakad, hanem abból is, hogy az információs társadalom egyeduralomra segítette a tv és az Internet világát. Emellett a helytelen táplálkozás és az egészségtelen életvitel még jobban erősíti az előbb említett negatív hatást. Ennek ellenére beindult a városban egy olyan pozitív folyamat, melynek célja az, hogy még nagyobb tömegeket érjen el a mozgás öröme: az együttsportolás élménye. Az Ifjúsági Koncepció nem ad és nem is akar adni teljes, átfogó képet Nyíregyháza város sportéletéről, annak sokszínűségéről, s nem tér ki az élsportok és a szakágak által hordozott problémákra sem. Ennek a kérdésnek a kifejtése a város Sportkoncepciójában megfelelő teret kap.
III.7. Érdekérvényesítés, érdekképviseletek, ifjúsági, közéleti szerepvállalás Sokat beszélünk helyi és országos szinten a fiatalok közéleti szerepvállalásáról, érdekképviseletéről és véleménynyilvánítási lehetőségeiről. A fiatalok cselekvési módjai nagyon különböznek egymástól, és maguknak a fiataloknak a részvételről alkotott elképzelése is más és más. A fiatalok körében nagy az igény a közösségi életre, az összetartozásra, közös dolgok alkotására. Az ifjúsági közéletiség alapja a részvétel. Az ifjúsági közéletiség pedig a felelős felnőttkori közéleti szerepvállalás alapja. A részvétel alapgondolata: meghallgatni a fiatalokat, véleményüket, üzenetüket, hozzáértésüket, javaslataikat, az őket érintő ügyekben és bevonni őket a megoldások közös megkeresésébe, megtervezésébe és megvalósításába. A részvétel, érdekképviselet sikerességéhez szükséges néhány feltétel: az őszinteség, esélyegyenlőség, célszerűség, kreativitás, alkotóképesség, megbízhatóság, véleménynyilvánítás, morális felelősség. A jelen helyzet azt mutatja, hogy a fiataloknak nincsenek tapasztalataik az önkormányzatiságot illetően. Ebből fakadóan több a konfrontáció, az ellentét. A tartós konfliktus viszont nehezíti a munkát, illetve az egyének és szervezetek közötti szakadékot mélyíti. Ennek a megelőzésére indult be egy olyan folyamat, melynek célja az erővonalak, a hatáskörök és jogok tisztázása, mind az önkormányzat, mind az ifjúsági közéletiséget biztosító szervek között, azért, hogy ne lehessenek túlkapások. Nyíregyházán az elmúlt években megalakultak azok az érdekegyeztető és érdekérvényesítő fórumok, szervezetek (Ifjúsági Tanács, DPI stb.), melyek segítik az ifjúság aktív közéleti tevékenységének kialakulását, kialakítását. Így megállapítható, hogy városunk követendő példát mutat ezen a területen. III.8. Nemzetközi kapcsolatok Oktatási intézményeink, nemzetközi kapcsolatai bővülő tendenciát mutatnak. Amíg 10-15 évvel ezelőtt csak a gimnáziumok építettek ki ilyen kapcsolatokat, most az a jellemző, hogy mind a szakközépiskolák, mind az általános iskolák rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal. S e mellett érdemes megemlíteni, hogy a nyíregyházi felsőoktatási intézmények is aktív külkapcsolatokkal rendelkeznek (pl. Nyíregyházi Főiskola spanyol partnerségi viszonya). A kapcsolatoknak többféle csoportja van: nyelvtanulás, szakképzési ismeretek cseréje, sport, pedagógusok szakmai kapcsolatfelvétele. A nyelvi kapcsolatok legjellemzőbbje az angol, német, francia, de más nyelvi kapcsolatokkal is rendelkeznek intézményeink. A cserekapcsolatok jellemzője, hogy a város testvér és partner városi hálózatát használja, amely mint tudjuk igen kiterjedt körű. A keleti szomszédaink felé is egyre aktívabb a kapcsolatfelvétel, amelyek között kifejezetten van olyan, amely a magyar kisebbség fiataljai felé irányul. Az általános iskoláknál jelentkezik az a probléma, hogy a nyugat-európai országokban a fiataloknak ezt a korosztályát a szülők nem szívesen engedik iskolai szervezésben külföldre, az óvodai intézményeknél ugyan ez a helyzet. Ezért ezekre az intézményekre a pedagógusok szakmai programjai a jellemzőek. A város nemzetközi kapcsolatrendszerére épül rá iskoláink külföldi sportkapcsolatai, amelyek által rendszeresek a külföldi városokban megszervezet ifjúsági sportrendezvényeken való részvételek. A város a testvér és partnervárosaival
fejlett sportdiplomáciát folytat, amelyre jó példa a tavaly megrendezésre került ifjúsági sporttalálkozó. A nyelvtanulás területén régóta bejáratott csatornái vannak intézményeinknek, amelyek ápolása rendszeres, és kiemelkedő létszámú diákcsoportok utaznak külföldre és jönnek városunkba nyelvtanulási célból. A szakmai kapcsolatok kiépítése újabb eredetű, de egyre sikeresebb terület. Ez főleg a szakközépiskoláinkra jellemző és adott szakmák külföldi oktatását ismerhetik meg diákjaink. A Szokratész, Leonardo, Comeinus Európai Uniós pályázatok szintén valamely szakmai témakör köré csoportosulnak, például: környezetvédelem, irodalom, történelem. Ezeknél a pályázatoknál nagyobb 4-5 nemzetet érintő rendezvényeket részesítenek előnyben. Az ilyen rendszerű pályázatoknál is voltak már sikeres kezdeményezések, és vannak folyamatban. A kapcsolatok részletes felsorolását mivel igen kiterjedt rendszerű – van olyan intézményünk, amely több kapcsolattal is rendelkezik – nem tesszük meg. A város önkormányzata éves szinten körülbelül 3 millió forintot fordít az oktatási intézmények külföldi kapcsolatainak támogatására. Ebből az összegből nagyságrendileg 20 intézményt támogat, amelyek közül van olyan, amelyik több programjára is sikeresen pályázik. Ugyanekkora nagyságrend áll rendelkezésre a különböző civil szervezetek külföldi kapcsolatainak támogatására és ezek között is van olyan, amely az ifjúságot érinti. A költségvetésben meghatározott kerettel az EU Integrációs, Külkapcsolatok és Kisebbségi Bizottság minden évben pályázatot ír ki magánszemélyek, illetve civil szervezetek számára külföldi tanulmányutak támogatása céljából. IV.
Intézmények, szervezetek
IV.1. Oktatás Az általános iskolák szintjén a szabad iskolaválasztás elve érvényesül. Sok iskolában jelenik meg speciális képzés, ami a szülőket arra készteti, hogy ne a körzetükben lévő iskolába írassák be gyermeküket. A középiskolák területi beiskolázásúak. A nem nyíregyházi lakosú tanulók jelentős része bejáró, bár az iskolák a lehetőségükhöz mérten igyekeznek minél több helyet biztosítani a kollégiumot igénylőknek. A szakközépiskoláknak is kialakult a működésük alatt egy sajátos szakmai arculatuk. Tehát elmondható, hogy minden iskolában megtörtént az áttérés a szakmacsoportos oktatásra. A tanulólétszám alakulása a középfokú oktatási intézményekben összességében állandó, bár kisebb hullámzások egyes iskoláknál megfigyelhetők. Az elmúlt években sok gyenge képességű tanuló került be, emelkedett a vidéki tanulók aránya. A nem nyíregyházi tanulók aránya a szakközépiskolában és az érettségi utáni szakképzésben együttesen már meghaladja az 53 %-ot. A gimnáziumi képzésben az iskolaszerkezet - 4, 6 és 8 évfolyamos oktatás kialakítása befejeződött. Fő funkciójuk a főiskolai és egyetemi tanulmányokra való felkészítés. A beiskolázási eredmények a felsőoktatási felvételi rendszer liberalizálása miatt is tovább erősödtek. A tanulók életkezdési esélyeit segítik a gyakorlati jellegű képzések (idegenvezetés, számítástechnika stb.).
A főiskolák hallgatóinak túlnyomó része kollégista vagy bejáró - az intézmények országos beiskolázásából adódóan (ez esetenként már a középiskoláktól kezdve az országhatárokon túlra is kinyúlik). A főiskolák igyekeznek megteremteni a minél szélesebb körű kollégiumi elhelyezést, illetve lakhatási támogatást nyújtanak. A város felsőfokú tanintézményei közvetlenül az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartoznak, így az önkormányzat és az intézmények kapcsolata kimerül a hallgatóknak nyújtandó önkormányzati támogatásban és a helyi vállalatoknak, intézményeknek a gyakorlati képzésben nyújtott segítségében. A felnőttoktatással szemben támasztott igények az utóbbi években annak ellenére nőttek, hogy a fiatal korosztályok iskoláztatása nagymértékben erősödött, és ennek következtében a népesség nappali iskolarendszerben megszerzett alapiskolázottsága és szakképzettsége is javult. A NAT bevezetésével szakmai innovációs munka kezdődött az intézményekben, gyermekcentrikusabb, humánusabb, a gyermekek érdekeinek megfelelőbb óvoda, iskola megteremtése vált sürgetővé. Több alternatív, korszerű pedagógiai eljárás épült be a hagyományos pedagógiai munkába, megtették az első lépéseket az óvodák és iskolák a minőségbiztosítása felé. A tankötelezettségi kor felemelése több fiatalt tart benn az intézményrendszerben, és feltehetően szakmai végzettséggel fognak kilépni az iskolapadból vagy haladnak tovább a felsőoktatás irányába. IV.2. Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás Szakképzettség és munkaerő-piaci igény. Ez a két fogalom egyre gyakrabban szerepel egymás mellett, amikor a szakképzés reformjáról, átalakításáról beszélünk, de megjelenik a munkaügyi kirendeltségek napi tevékenységeiben, a munkaerő közvetítés során is. A két terület összehangolása nem egyszerű, hiszen az iskolapadból kikerült fiatalok és a rendszerünkben tartósan jelen lévők között egyaránt – nem kis számban – vannak jelen a munkáltatók igényeinek „nem megfelelő” szakképzettséggel rendelkező pályakezdő munkanélküliek. Ez jelentheti a képzés minőségében és szerkezetében megmutatkozó hiányokat egyaránt. A fennálló strukturális probléma mérséklése a munkaerőpiac egyensúlya szempontjából is kiemelt jelentőségű. A Megyei Munkaügyi Központ több irányú tevékenységet végez e tekintetben, és feladatának tekinti, hogy segítséget nyújtson a szakképző intézmények képzési struktúrájának kialakításához, illetve orientálja a fiatalokat a pályaválasztásban. A fiatalok pályaválasztásának segítése összetett feladat. Az első szakma megválasztásánál figyelembe kell venni a fiatalok képességeit, készségeit, és nem utolsó sorban a munkáltatók elvárásait. Ezért már az iskolapadban, rendkívüli osztályfőnöki órák keretében – amit a munkaügyi kirendeltségek dolgozói tartanak – hozzájuthatnak alapvető pályaválasztási ismeretekhez. Ilyen jellegű tájékoztatáshoz a megyében évente 4000-4300 diák jut. Ehhez a tevékenységhez szorosan kapcsolódik a már 4 alkalommal megrendezésre került „Pályaválasztási Kiállítás”, amely évről évre nagyobb érdeklődésre tart számot. A pályaválasztás elősegítéséhez, annak továbbfejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájárult 2003. évben a pályaválasztási és pályaorientációs hálózat
kiépítése, amely Phare program keretében valósult meg három megye közreműködésével az Észak-alföldi régió területén. A megyében 24 fő multiplikátor, valamint további 92 fő (68 %-a pedagógus) képzésére került sor, amely során a szakemberek főleg a gyakorlati tapasztalatokra, módszertanra vonatkozóan kaptak segítséget, és amelyet pályaválasztási tanácsadásaik során hasznosíthatnak a megye egész területén. A fiatalok munkanélkülivé válásának legfőbb okai: • • • • •
alacsony munkaerő-kereslet munkaerő-piaci tájékozatlanság elhibázott pályaválasztás hátrányos társadalmi csoporthoz való tartozás piacképtelen szakma tanulása
A fiatal munkanélküliek a iskolai végzettség szerinti megoszlása: Az állástalan fiatalok havi átlagos létszáma 2003-ban megyei szinten 4727 főt tett ki. Az általános iskolai végzettséget igazolni tudók havi átlaglétszáma 1590 fő körül alakult, a nyolc általánost sem végzettekkel együttesen alkotott csoportjuk létszámának éves átlaga kétezer fő körül mozgott. A munkanélküli fiatalok 44 %-át ők tették ki az időszakban. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők alkották a pályakezdő munkanélküliek másik legjelentősebb, közel 19 %-os hányadát A felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagos létszáma a tárgyévben megközelítette a 400 főt. Az állástalan fiatalok 4433 fős havi átlagos száma 2004. első hat havában 4,8 %-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A pályakezdő fiatalok teljes munkanélkülieken belüli havi átlagos részesedése hasonlóan alakult az egy évvel korábbival, 11,4 %-kal kevesebb, összesen 1423 pályakezdő fiatalt regisztráltak első alkalommal a kirendeltségek, közöttük a szakiskolát végzettek száma a duplájára szökött, a diplomásoké pedig a felére esett vissza. Ezzel egy időben az újra munkanélkülivé válási esetek száma 2,4 százalékkal 2422-re bővült, ugyanakkor a regisztrált pályakezdők köréből kikerülők esetszáma 4,8 %-kal mintegy 3750-re csökkent. A diplomás munkanélküli pályakezdők közül a tanári képesítéssel rendelkezők vezetik a listát. A közel 200 fős létszámukat az általános iskolai tanítók követik, ők 88-an szerepelnek a regiszterekben. Ezután 50-60 fős létszámmal az agrármérnökök és a közgazdászok következnek a sorban. Programok, melyek segítenek a fiatal munkanélküliek elhelyezkedésében: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ nyilvántartásában szereplő pályakezdő munkanélküliek aránya Nyíregyházán a teljes munkanélküliek közül 11% körül ingadozott. Beáramlásuk a nyári hónapokban az iskola befejezését követően növekszik, majd fokozatosan csökken. A programok adta lehetőségeken túl, a munkaügyi központ kiemelten foglalkozik a 25 év alatti fiatal hátrányos helyzetű réteggel. A 2004. évre akcióterv készült, amelyen keresztül folyamatosan értékelésre kerül a pályakezdők be- és kilépése, a szakképesítés szerinti megoszlás és a munkába helyezés lehetősége. Információkkal
és tanácsadással segítik az egyéni álláskeresőket, és munkatapasztalat-szerző támogatást nyújtanak az elhelyezkedésükhöz. A munkaügyi központ továbbra is működteti a jó eredményeket hozó PEP (Pályakezdők Elhelyezkedését Elősegítő Program). A fiatalokat rendszeresen bevonják a munkavállalásukat elősegítő impulzus, pályaorientációs, pályakorrekciós, pályamegerősítő programokba. A munkaerő-piaci programok lehetőséget nyújtanak a hátrányos helyzetű munkanélküliek célcsoportjainak több éves időtartamra szóló kiemelt támogatására, amelyek a résztvevők foglalkoztathatóságának javítása érdekében képzési elemeket is tartalmaznak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ 2004-ben is futó, fiatal állástalanok munkaerő-piaci esélyeit növelő programjai: 1) A térségmenedzser munkaerő-piaci program: A program célja az, hogy a diplomás állástalanok menedzserré képzésével segítsék elő a hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli réteghez tartozók számának csökkentését. A program 2001. októberétől – három éven át – 2004. szeptemberéig tartott, költsége meghaladta a 157 millió forintot. 2) A diplomás fiatalok elhelyezkedését segítő munkaerő-piaci program: A program célcsoportja a megyében élő, elsősorban pályakezdő fiatal, diplomás regisztrált munkanélküliek, illetve a megyébe visszatérni szándékozó diplomás fiatalok. A program hosszú távú (közvetett) célja a megyében élő diplomás fiatalok elvándorlásának mérséklése, a hosszú távú foglalkoztatásuk elősegítése, valamint tevékenységük által a megye kis- és középvállalkozásainak, a területfejlesztés intézményrendszerének megerősítése, valamint felkészítésük az Európai Uniós támogatások lehívására. Mindezek által a megye társadalmi gazdasági hátrányainak csökkentése, és foglalkoztatási helyzetének javítása, innovatív folyamatainak erősítése érhető el. A program rövid távú (közvetlen) célja a megyében továbbtanuló, felsőfokú végzettséget szerzett fiatal szakemberek célorientált továbbképzése, a munkáltatói háttér biztosítása és támogatás nélküli továbbfoglalkoztatásuk megteremtése, továbbá tevékenységük által a foglalkoztató szervezet megerősítése, hosszú távú céljainak elérése stratégiák kidolgozásával, források felkutatásával, megszerzésével. A program 2003. szeptemberétől – két éven át – 2005. augusztusáig tart, költsége meghaladja a 452 millió forintot, amely 100 fő bevonását tette lehetővé. Ezt a programot, sikeres működése és a nagy érdeklődésre való tekintettel 2004 őszén is elindította a munkaügyi központ, amely 40 fő diplomás fiatal munkába helyezését oldotta meg.
3) A pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő munkaerő-piaci program: A program célja a munkaügyi központ nyilvántartásában szereplő pályakezdő munkanélküliek munkaerő-piaci esélyeinek javítása, a munka világába való be-, illetve visszakerülést elősegítő információk nyújtása, személyre szabott munkaerőpiaci szolgáltatás, továbbá képzésbe, illetve munkába helyezésük elősegítése. A közvetlen célcsoportot azok a felsőfokú végzettséggel rendelkező regisztrált munkanélküliek alkotják, akik a program megvalósítása során képzésüket követően a megye településein tevékenykedő civil ügyintézők lesznek. A közvetett célcsoportot azok a regisztrált, hátrányos helyzetű (szakképzetlen, tartós, stb.) pályakezdő munkanélküliek képezik, akik piacképtelen szakmájuk, lakóhelyük, továbbá munkaerő-piaci ismereteik hiánya miatt nem tudnak érvényesülni a munkaerőpiacon. A program első moduljában a közvetlen célcsoport tagjai közül 20 fő képzése már befejeződött, illetve foglalkoztatása elkezdődött. A céloknak megfelelően, a továbbiakban a közvetett célcsoport tagjai közül a program ideje alatt 3100 fő bevonására kerül majd sor. Ez a foglalkoztatási program 2003. októberétől – három éven át – 2006. októberéig tart (költsége mintegy 163 millió forintot tehet ki). IV.3. Egészségügyi ellátás, egészséges életmód Az alapellátó rendszer a felnőtt- és gyermek háziorvosi hálózatból, a fogászati alapellátásból, illetve az iskola egészségügyi - és a körzeti védőnői szolgálatból áll. A városban 18 felnőtt orvosi praxisban 41 háziorvos, a 13 gyermekorvosiban 27 gyermek háziorvos, a 8 fogorvosi rendelőben pedig 32 fogorvos látja el a betegeket. Ez a védőnői, házi gyermekorvosi, iskolaorvosi, iskola fogászati hálózat, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat biztosítja a 3-18 éves korosztály szakellátását. Az 1., 3., 5. osztályban általános szűrővizsgálatot végeznek, 7. osztályban pályaválasztás előtti, szakmai irányultságú szűrővizsgálatra, 8. osztályban pedig továbbtanulási, pályaalkalmassági vizsgálatra kerül sor. Bizonyos elváltozások esetén szakorvosi vizsgálatra történik továbbküldés. Évente 2 alkalommal kerül sor iskola fogászati szűrésre. Az utóbbi évek tapasztalatai és az egészségügyi vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a fogszuvasodás, a gerincferdülés, a lúdtalp, az elhízás, az allergiás megbetegedések és a pszichés zavarok fordulnak elő leggyakrabban. Sajnálatos módon a dohányzás és az alkoholfogyasztás is terjedőben van a fiatalok körében. A védőnői szolgálat a gyermekek megszületése előtti időtől (várandósság) 1820 éves korig foglalkozik az egészség megőrzésével, a betegségek megelőzésével, a helyes életmódra neveléssel. Ez egyéni (családlátogatások) és csoportos foglalkozásokon (óvodai, iskolai órák keretében) történik. Az egészségügyi szakvizsgálatokkal kiegészített, egyre színvonalasabb, minden korosztályra kiterjedő szűrővizsgálatok segítségével a betegségek megelőzhetőek, a meglevők kezelhetőekké válnak. Az egészséges életmódra neveléssel az egyéni egészségkultúra hosszú távon formálható.
Nemcsak az általános gyógytestnevelés órákon lenne szükséges a tartásjavító gerinctorna, hanem az iskolai testnevelésóra keretében is, hiszen nagyon sok gyermek és fiatal szenved mozgásszervi megbetegedésekben. Rendkívül nagy számban vannak elhízott gyermekek (a tanácsadások ellenére), akiknél magas vérnyomás alakulhat ki nagyon korán. Ők a testmozgást sem kedvelni, sem végezni nem fogják a későbbiekben sem; a kövérségük miatt szégyenérzetük fokozódik, ami szorongáshoz és pszichés problémákhoz vezethet. Tehát az egészségmegőrzésben az egészséges táplálkozásnak, a megfelelő testmozgásnak, az optimális pszicho-szociális környezetnek, a szülői mintának lenne fontos szerepe, mely nem csupán anyagi forrásokat, hanem szemléletbeli változást igényelne a társadalom egészétől. IV.4. Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás Az illegális drogfogyasztók esetében városunkban lehetőség van az elterelés intézményrendszerének igénybevételére. A megelőzés területén az oktatási intézmények jelentős részében folyik valamilyen prevenciós, egészségfejlesztési program. A városban működő középiskolákban vannak speciálisan képzett tanárok és elkészültek az iskolai egészségfejlesztési stratégiák. A drogprobléma megelőzése érdekében a 90-es években megindult a szakemberképzés. El kell fogadjuk azt a megállapítást, hogy eredményes megelőzést, hosszú távon mérhető sikereket csak akkor érhetünk el, ha összehangoltan, tervezett módon, a helyi igényeket és szükségleteket figyelembe véve, a rendelkezésre álló erőforrásokkal jól gazdálkodva folyamatosan dolgozunk. A megelőzés színterei azokat az élettereket jelentik, vag yis azokat a közegeket, ahol az emberek egy jelentős csoportja együtt tartózkodik hosszabb rövidebb ideig, és így legalábbis erre az időre több - kevesebb közös jellemzővel bírnak. Az első és egyik legfontosabb színtér a család, ahol az elsődleges szocializáció zajlik, amely a gyermek és fiatal, de későbbiekben a felnőtt magatartásában, életvitelében, egészségi állapotában is meghatározó. A társadalomban zajló változások, az értékrendszer, a társadalmi elvárások a családi miliőn át képeződnek le és egyben módosulnak is, további támogatást nyújthat a családtagoknak vagy nehezíthetik érvényesülését. Az emberi élet következő fontos színterei az iskolák, az oktatási rendszer elemei (óvoda, iskola), munkahelyek, szórakozó helyek, sportolás színhelyei, más rekreációs helyek, civil szervezetek stb. A korábban említett népegészségügyi program kiemelt figyelmet fordít az alkohol és drogprevencióra, s prioritásként kezeli a lelki egészségvédelem megerősítését. E célokat is erősítve fogalmazott meg feladatokat a nemzeti drogstratégia. A 2000ben elfogadott stratégia részeként jött létre Nyíregyházán a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, mely felvállalta a drogproblémával foglalkozó szervezetek, szakemberek együttműködésének erősítését, a koordinációt és szakmai szempontok érvényesítését a politikai döntéshozási folyamatban.
A drogprobléma hatékony kezelése csak multiszektoriálisan, vagyis a különböző szakterületek, intézmények együttműködésével oldható meg. E munka magába foglalja: – Az ismeretek bővítését, – Az attitűdök (viszonyulások) megváltoztatását, – Egészséges készségek kialakítását, – Egészséges környezet kialakítását, támogatását, – Közösségi kezdeményezések, együttműködések kialakítását, – Megelőző jellegű egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, – Gazdasági tevékenységeket, – Egészséget támogató politikai döntéseket. Nem létezik olyan program, amely minden közösség esetében egyformán hatásos és hatékony, azonban vannak alapvető kritériumok, lépések, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján segítik a kitűzött célok elérését.1 IV.5. Szociális ellátás és lakásügy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata törvényi kötelezettségének eleget téve helyi rendeletet hozott a szociális igazgatásról, valamint a szociális és gyermekvédelmi tárgyú pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ehhez az intézményi hátteret is megteremtette. Eszerint az önkormányzat által nyújtott rászorultságtól függő támogatások az alábbiak: 1) Rendszeres pénzbeli ellátások: a) rendszeres szociális segély b) rendszeres gyermekvédelmi támogatás c) ápolási díj d) időskorúak járadéka 2) Eseti pénzbeli ellátások: a) átmeneti segély b) lakásfenntartási támogatás c) közgyógyellátási igazolvány d) mozgáskorlátozottak támogatása e) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 1
Basic quality criteria for Communities for Prevention of Alcohol- and Drug Involved Problems Rustan Ekeroth, Anders Romelsjö – megjelent a WHO RHN éves nagygyűlésén 2000-ben
f) lakáscélú támogatás g) kamatmentes kölcsön h) temetési segély i) köztemetés A pénzbeli ellátások közül legnagyobb az átmeneti segélyben és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma. A felsoroltak közül közvetlenül érinti a gyermekeket és a fiatalokat: • rendszeres gyermekvédelmi támogatás • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Ezeken kívül az önkormányzat gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény formájában – a helyi rendeletben meghatározott feltételek figyelembevételével – a rászoruló gyermekek rendszeres étkezéseihez támogatást nyújt. Emellett a Gyermekétkeztetési Alapítvány is támogatja ezen rászoruló gyermekek étkeztetését. A költségvetésben biztosított pénzügyi keret terhére a tanköteles korú nyíregyházi állandó lakhelyű tanulók részére, az oktatási intézmény javaslata alapján a tankönyvek megvásárlásában tankönyvvásárlási támogatást nyújt. Azon tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermekek és fiatalok számára, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek az önkormányzat 50 %-át biztosítja a buszbérletnek. Az önkormányzati helyi rendelet alapján támogatást nyújt a szociálisan hátrányos helyzetben lévő felsőoktatási hallgatók számára, illetve a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára (Bursa Hungarica, a „Rászoruló Hallgatókért Alapítvány” a felsőfokú oktatási intézményekben továbbtanulókat segíti). A városi önkormányzat által fenntartott ifjúságot érintő személyes gondoskodást nyújtó alap és szakosított ellátási formák: 1) Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság Kilenc bölcsődét üzemeltet és biztosítja a városban az erre irányuló szükségletet. 2) Családsegítő Szolgálat A civil társadalom erősödését tükrözi, hogy a családsegítés feladatait a Szocio East Egyesülettel kötött ellátási szerződés keretében biztosítja a város. Emellett Joob Olivér Családsegítő Egyesület is végez ilyen jellegű tevékenységet. Szolgáltatásaiknak célja a családok esélyegyenlőségének, boldogulásának és megfelelőbb működésének megteremtése. Az alapellátási feladatok közül a családsegítést és a tanyagondnoki szolgálatot a szociális törvény alapján vállalta fel ezen egyesület, amelynek továbbra is feladatai közé tartozik az Adósságkezelő és Tanácsadó Iroda működtetése. 3) A Gyermekjóléti Szolgálat külön választása önálló alapellátás megvalósítását teszi lehetővé. A szolgálaton belül működik a gyermekjóléti szolgálat három alközponton keresztül, a helyettes szülői hálózat és a Családok Átmeneti Otthona.
A Gyermekek Átmeneti Otthona 16 fő részére képes biztosítani gyermekjóléti alapellátást. Az 1997. évi XXXI tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról összefoglalja a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit. Az új gyermek- és ifjúságvédelmi törvény célja elsődlegesen a családok támogatása és a veszélyeztetettség csökkentése, amely egyértelműen a preventív gyermekvédelem megerősítését célozza meg. A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége koordinátori, mivel a család és gyermek érdekében összefogja azon szakembereket, akik segítenek a probléma megoldásában. Feladatai: •
A
gyermekek
testi-lelki
egészségének
védelme,
családban
történő
nevelésének elősegítése. •
A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, ennek érdekében észlelő és jelző rendszer működtetése.
•
A már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése
•
A
családjából
kiemelt
gyermek
visszahelyezése
érdekében
végzett
tevékenység (utógondozás). A hatósági intézkedést igénylő ügyek a Polgármesteri Hivatal gyámügyi szakembereihez kerülnek. A közgyűlés elfogadta a város fogyatékos ügyi programját is, amely tartalmazza azon elveket, stratégiai célokat, amelyek érdekében helyi szinten önkormányzati intézkedéseket kívánnak tenni. 4) Rászoruló Hallgatókért Alapítvány 1996. április1-én alapította Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. Célja a tehetséges és hátrányos helyzetű nyíregyházi állandó lakhellyel rendelkező, a felsőoktatási képzésben (kivéve magániskola) nappali tagozaton, illetve érettségi után más formában (esti, levelező, távoktatás) résztvevő hallgatók tanulmányi és képzési költségeinek a támogatása. 5) Közoktatási Közalapítvány Célja az 1993. évi LXXXIX. törvény 119. §-ában foglaltakkal összhangban az alapés középfokú nevelési és oktatási intézményekkel kapcsolatos körzeti térségi és országos feladatok pénzügyi támogatása, a kiemelkedő képességű, hátrányos helyzetű tanulók támogatása.
6) Lakásügy Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít arra, hogy lakhatásában minél kevesebb városlakó legyen kiszolgáltatott. A Közgyűlés 160/2000. (VI.29.) számú határozatával fogadta el a 2000-2005. évi lakáspolitikai stratégiájának alapjául szolgáló lakáskoncepciót, melyet 2004. október 27-én felülvizsgált és aktualizált. Az önkormányzati bérlakásépítésben történt pozitív változás, hogy a három szekcióból, hat lépcsőházból álló Lobogó utcai 114 bérlakást 2002. szeptemberében birtokba vehették a fiatalok. Az önkormányzati költségvetésben adott egy lakástámogatási keretösszeg, amellyel az első lakáshoz jutókat támogatja. Több száz ügyfelet érint a lakásépítési kedvezmény. A lakáskiutalások száma az utóbbi években stabilan 150 felett van, ami a lakásállomány 10 %-át jelenti. A kedvezőbb hitelek hatására a magánerős lakásépítési kedv is növekedett. S pozitív változások várhatók a fiatalok lakáshoz jutását illetően a Fészekrakó Program segítségével. IV.6. Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek 1) Sport Nyíregyháza város Közgyűlése sportkoncepciójában célként fogalmazza meg, hogy a sport perspektívát, lehetőséget ad az „értelmes” időtöltésre. S egyben követhető irányvonal a tehetséges sportolók és a hozzáértő szakemberek számára. Jelentős szerepe van a szabadidő hasznos eltöltésében, a fiatalság testi és közösségi nevelésében. Közvetve az élet más területeire is hatással van: biztosítja a normasértő magatartástól mentes életet, nagy szerepe van az ifjúsági problémák prevenciójában. Nyíregyháza több kiemelt csapatsportággal büszkélkedhet: kézilabda, röplabda (női), labdarúgás, kosárlabda (férfi), valamint létezik egy a megye, illetve a város által elfogadott olimpiai alap. Speciális szakok és tagozatok várják a sportolni akarókat. Az iskolák diáksportegyesületei biztosítják, tömörítik a kiválogatásra alkalmas bázist. S ezekben az egyesületekben zajló minőségi munka biztosítja a folyamatos rekrutációt. A város erejének megfelelően próbálja biztosítani az edzésekhez szükséges feltételeket: sportpálya létesítése és karbantartása, anyagi támogatás (célirányosan, pályázati lehetőségekkel), edzőtermek és öltözők felújítása. Az intézmények sikeres együttműködésének jele a sport kiváló eredményei mind csapatsport, mind pedig egyéni sport területén. Az élsport mellett szintén nagy jelentőséggel bír a tömegsport. Fontos, hiszen nem csak egy vékony réteget érint, hanem próbál egész tömegeket megmozgatni. Túl az egészségmegőrző funkcióján, családok kohézióját is erősíti. Erősíti, hiszen ezek a programok az együttlét örömét kihasználva teszik le az egészséges lét alapköveit. Népszerűek a nagy tömegeket megmozgató sportrendezvények: alapfokú városi rendezvények, bajnokságok, Mikulás és a Nyuszi futás, Michelin-futás, mozgáskorlátozottak, fogyatékosok megyei és regionális sporttalálkozója, illetve a közintézmények által szervezett családi napok sporteseményei. Ezen túl létezik egy úgynevezett szabadidős pályázati alap, amely elsősorban az úszásoktatás támogatását célozza meg, de ezen túl részt próbál vállalni a nyári,
illetve téli táborozás „borsos” költségeiből, azért hogy ezek az események így mindenki számára könnyebben elérhetőek legyenek. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy az iskolai sport és a szabadidős sport a sport egész rendszerének a kulcsa, megalapozza a versenysport rendszerét. Ezért kell inspirálni a különböző sporttáborokat, ahol a fiatalok felfedezhetik a mozgás örömét. 2) Kultúra, közösségi terek A fiatalok szórakozási szokásainak megváltoztatáshoz új módszerek és lehetőségek szükségesek. Erre az ősszel megnyílt ifjúsági ház, a Mustárház Ifjúsági Szolgáltató Központ szolgálhat megoldással. Az ifjúsági ház a művelődési házakkal szemben programjainak szervezésénél nem a tömegszórakozást, a tömegrendezvényeket részesítik előnyben, hanem kifejezetten kis közösségek, minőségi közösségek létrehozása a cél. A tér használata a fiatalok számára nincsen feltételekhez kötve, vagyis „csak úgy is” be lehet jönni. Nem csak programokon lehet részt venni, hanem házit írni, olvasni, videózni, beszélgetni, találkozni, ismerkedni, internetezni stb. is. A Ház egy olyan közösségi teret szolgál, amelynek alapja, hogy a fiatalok benne önkéntes alapon szervezzenek és valósítsanak meg programokat. Az Mustárház alternatívát kínál a passzív viselkedési és cselekvési formákkal szemben, másrészt arra motivál, hogy ők maguk alkossanak alternatívákat maguknak. A Mustárház, mint közösségi tér azért különleges, mert a tartalmát, tevékenységét adó, a házat működtető közösség is fiatalokból áll. Az ő általuk kezdeményezett programok mind arra ösztönzik a fiatalokat, hogy szakadjanak el a multikultúra adta sablonoktól, és önmegvalósítási, tanulási, közösségépítési lehetőségként használják ki a ház adta szolgáltatásokat. Nyíregyházán számos olyan egyesület, művészeti csoport működik (egy részük már több évtizede) amelyben a fiatalok megismerik a kultúrát. A probléma elsősorban abból adódik, hogy bár ezek a csoportok fiatalokból állnak (pl. Nyírség Táncegyüttes, Szabolcsi Koncert Fúvószenekar és Majorette Csoport, Cantemus Kórus stb.) értékeiket többnyire nem saját korosztályuk számára közvetítik. Ugyanakkor néhány olyan művészeti csoport, amelyek tevékenysége a fiatalok által kedvelt, és számukra érthető, kiesik a támogatott együttesek köréből. 3) Nyíregyháza gyermek és ifjúsági célú, szabadidős tevékenységet végző intézmények Nyíregyháza város területén több olyan egyesület civil szervezet működik, mely kifejezetten a fiatalok „értelmes” időtöltését szeretné orientálni, koordinálni. A koncepcióban sajnos nincs arra lehetőség, hogy az összes ilyen jellegű intézmény nevét és kínálatát leírjuk. Éppen ezért a kiemelt prioritást élvező intézményeket szeretnénk néhány mondatban bemutatni. a, Váci Mihály Művelődési Központ és Gyermekcentrum A Központ ifjúsági rendezvényeket szervez, helyt ad ifjúsági célú civil szervezeteknek, ismeretterjesztést végez, amatőr művészeti csoportot működtet.
b, Gyermekcentrum Törekszik különböző gyermekkorosztályok szórakozva- művelődésének és szabadidős tevékenységének igényeit kielégíteni. A felnövekvő nemzedék számára nyújt műsorokat, szolgáltatásokat, szabadidős tevékenységformákat, kreativitásra serkentő játékos foglalkozásokat. c, Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatósága Az amatőr művészeti mozgalom utánpótlás nevelésében ért el szép sikereket. Nyári képzőművészeti táborokat, valamint képzőművészeti kiállításokat szerveznek (pl. a Városmajori Közösségi Ház tiszalöki alkotótábora), melyek évről-évre egyre népszerűbbek a lakosság körében. d, Vasutas Művelődési Ház A fiatalok iskolai és iskolán kívüli képzését, átképzését vállalta fel, tanfolyamai sikeresek és keresettek. e, Nyíregyházi Állatpark Kht. Természettudományi ismeretterjesztést, környezetvédelmi és természetvédelmi nevelést, nyári ismeretterjesztő tábort üzemeltet, vidámparki tevékenységet végez, vadasparkot működtet. S ezek mellett nagy népszerűségnek örvend az Erdei Iskola. f, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár A beiratkozott olvasók ¾ része tanuló (általános, középiskolás, felsőoktatási intézményben tanuló). Gyermekkönyvtárat is működtet, mely segítségével egész korán megtanulhatják a kicsik a könyvtárhasználat szabályait. g, Nyírsuli Kht. A Kht. a szabadidősport területén különféle szervezési és rendezési feladatot lát el. Többek között megszervezi és lebonyolítja az alapfokú városi rendezvényeket és bajnokságokat, illetve a város lakosságát megmozgató futóakciókat (Mikulás és Nyuszi futás). S nem szabad elfelednünk a hagyományosan, évről-évre megrendezett Ovilimpiát sem, mely a kicsiknek ad „mozgásteret”. S ezeken a szervezési tevékenységeken túl az utánpótlás nevelésben van kiemelt jelentősége. Egyfajta biztosítéka az élsport továbbélésének.
IV.7. Érdekérvényesítés, érdekképviselet, ifjúsági, közéleti szerepvállalás Nyíregyházán a fiatalok érdekérvényesítésének négy legismertebb és formális fóruma a Diákpolgármesteri Iroda intézménye, az Ifjúsági Tanács, diákönkormányzatok, illetve a nem formális közösségek. 1) Diákpolgármesteri Iroda (DPI) A mindenkori diákpolgármestert a középiskolai diákönkormányzatok képviselői választják meg egy évre. Az iroda a város költségvetéséből évről évre rendszeres támogatást kap, amit közvetlenül ők használhatnak fel saját döntéseik szerint. A Kerekasztal és a diákpolgármester elsődlegesen érdekegyeztető, érdekképviseleti feladatokat lát el, és ezeken kívül városi ifjúsági programokat szerveznek. Az érdekképviseletei munka keretében a diákpolgármester részt vehet a közgyűléseken, az önkormányzati bizottságok ülésein, véleményezési, javaslattételi lehetősége van. Képviselheti a város fiataljait különféle ünnepségeken, fórumokon. Az érdekvédelemhez szorosan hozzátartozik, hogy az iroda információkkal lássa el, és információkat szerezzen a vele kapcsolatban álló diákönkormányzatoktól és diákoktól a fiatalokat érintő kérdésekben, problémákkal kapcsolatban. Majd ezeket a felmerült problémákat, kérdéseket „zászlajára tűzve” módszeresen képviselje, és bő eszköztárral harcoljon a megoldásukért. A DPI intézménye alapvetően demokratikus, de működése közben adódnak zavarok. A Diákpolgármesteri Iroda működése közben adódó zavarokat egyrészt a rutin és a gyakorlati ismeretek hiánya okozza, de sok szempontból hátráltató az irodához való külső hozzáállás is. Gyakran tapasztalt jelenség, hogy ötleteiktől, céljaiktól függetlenül „csak” gyerekként fordulnak feléjük. A demokratikus részvételt a mindennapok természetes részévé kell tenni. Ez hosszabb folyamat. A DPI az iskolai diákönkormányzatokon keresztül elérheti a Nyíregyházán tanuló diákok nagy részét, de ezen a rendszeren kívül maradnak azok a fiatalok, akik már nem járnak iskolába. 2) Diákönkormányzat Iskolával kapcsolatos, de tanulás nélküli elfoglaltság a diák-önkormányzati munka. Nyíregyháza város szerencsésnek mondható, mert szinte valamennyi közoktatási intézményben működik a diákönkormányzat. Ezek jogosítványait a Közoktatási törvény írja le. Az ENSZ Gyermeki Jogok Nyilatkozatának elvárásai – beépülve a törvénybe – jelentősen kiszélesítették a diákok és diákönkormányzatok jogait és kötelezettségeit. Az iskolákban a diákönkormányzatok eltérő hatással működnek. Tapasztalat, hogy e fórumok érdekképviseleti funkciója gyengébb, inkább a programszervezésre koncentrál (újság, kirándulás, sport, kulturális rendezvények, disco, stb.). A városban több olyan iskola van, melyben példa értékű az ezen a területen végzett munka. A Közoktatási törvény értelmében a diákönkormányzatok mellett dolgoznak a Diákmozgalmat Segítő Pedagógusok (DMSP). A DMSP-k munkája a diákszerveződésekben nagyon fontos. Hasznos és jó kezdeményezés a megalakult városi munkaközösség (a Nyír-Diák Egyesület), mely az iskolai diákmozgalmat segítő pedagógusokat és szabadidő-szervezőket fogja át. Jelentősen javítja a
középiskolák együttműködését, tartalmas rendezvényeket szervez. A diákmozgalmat segítő pedagógusok aktivitásától nagyban függ a diákok öntevékenysége és aktivitása. 3) Nyíregyházi Ifjúsági Tanács A tanács 2000-ben alakult. Jelenleg 33 szervezet tagja, akik főként fiatalokkal foglalkozó, szakmai szervezetek. A Tanács is évente támogatást kap működéséhez. Feladata érdekképviselet, érdekegyeztetés, a fiatalokkal kapcsolatos önkormányzati döntések véleményezése. Az Ifjúsági Tanács komoly szakmai lehetőségeket rejt magában. Véleményének kikérése minden ifjúságot érintő kérdésben szakmai felelősségvállalását is jelent, illetve biztosítékot arra nézve, hogy valóságos és hiteles információk birtokában lévők javaslata alapján születik döntés egy ügyben. A civil szervezetek képviselői a tanácsban végzett munkájukat munkaidőn túl, szakmaszeretetből végzik. Ez azt jelenti, hogy hasonlóan a fiatalokhoz, hitüket az önkormányzattal való együttműködésben akkor nem veszítik el, ha van tétje a munkájuknak, ha komoly döntések meghozatalánál kérik véleményüket, és azt komolyan meg is fontolják. Jellemző a városban, hogy nagyon kevés az olyan szervezet, amelyet fiatalok hoztak létre, ők működtetik, ők a tagjai. Többségében olyan szervezetek léteznek, amik elsősorban fiatalokkal foglakoznak, szakmai szervezetek. Az önkormányzat Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottsága minden évben pályázati úton támogatja tevékenységüket. A pályázati forma lehetővé teszi, hogy az önkormányzat képet alkothasson a pályázó szervezetek munkájáról, tevékenységéről, és hogy objektív módszerrel mérhesse a pályázati program ill. a szervezet hatékonyságát. 4) Nem formális közösségek A fiatalok passzivitásának kérdése szinte állandó. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokon a területeken, ahol érzik és tudják, hogy fontosak, és érdeklődésük körébe tartozik ott aktív szerepet is vállalnak. A fiatalok egy részéből hiányzik a kezdeményező készség, saját érdekeik képviseletére nem vagy csak kis mértékben képesek. Nem hisznek a vállalt szerepek hatásában, és abban, hogy folyamatok alakítói lehetnek. Többségük megszokta a passzív szerepet, azt, hogy nekik csinálnak programokat, és nem ők csinálják azokat. Ezen szokásuktól csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak eltérni, az élet minden területén jellemző ez a fajta passzivitásuk. A fiatalok magatartássablonokban élnek és sablonokban gondolkodnak, úgy, ahogyan azt a „világ” elvárja tőlük. Az ifjúsági munka feladata itt kezdődik: elérni, kanalizálni azoktól a nem formális közösségektől származó információkat, üzeneteket, akik a többségét alkotják a fiatalok társadalmának. A Mustárház Ifjúsági Szolgáltató Központ lehet kiindulópontja ennek a munkának, de nyilván ez szerteágazó tevékenységet jelent. Nem csak a civil szervezetek munkája fontos, de szükség van az önkormányzat támogatásával alkalmazott ifjúságsegítő(k)re, akiknek fő feladatuk motiválni kisközösségek alakulását. A közösségi tevékenykedés mindenképpen pozitív cselekvő közösségi életet hoz létre, ahol a demokratikus társadalmi részvétel alapjai (véleménynyilvánítás, szerepvállalás, feladatvállalás stb.) válnak
mindennapivá számukra. Ezeket a „tudás alapanyagokat” fogják később használni más közösségekben, a társadalomban állampolgárként. IV.8. Nemzetközi kapcsolatok A kapcsolatok fenntartása, ápolása túlnyomó részben az oktatási intézmények által történik, ezek között is kiemelkedő szerepe van a gimnáziumoknak és szakközépiskoláknak. Az információ áramlást nagy mértékben segíti az önkormányzat nemzetközi irodája, és egyre nagyobb szerepe van az ilyen jellegű kapcsolatoknál az Internet által nyújtotta lehetőségeknek. Összegzésként elmondható, hogy a feladat ellátásához szükséges intézményrendszer a városban jól és sikeresen működik. A legaktívabb intézmények a külkapcsolattal bíró iskolák, főiskolák. Fontos koordináló szerepet tölt be a Polgármesteri hivatal külügyi és idegenforgalmi referense. Valamint városunkban eredményesen működik Európai Uniós Információs Pont. V. Célok és feladatok V.1. Oktatás Célok • •
•
•
•
A DÖK-segítő pedagógusok hatékony továbbképzésének támogatása. A nevelési-oktatási intézményekkel közösen ki kell dolgozni azt a felügyeleti rendszert, melynek működésével a diákok igénybe vehetik az intézmények helyiségeit és infrastrukturális lehetőségeit a tanítási órák után is szabadidős és/vagy tanulási célzattal (pl. tornaterem, számítógépek, nyelvi labor, iskolarádió stúdiója stb.). Valósuljon meg a diákönkormányzatok vezetőinek rendszeres városi szintű képzése (önkormányzati szervezésben, vagy más, képzéssel foglalkozó civil szervezetekkel együttműködve), illetve egyéb, országos, nemzetközi képzéseken való részvételüknek támogatása. A testvérvárosok intézményeivel szorosabbá kell fűzni az iskolák kapcsolatait, (rendkívül nagy jelentőségű lenne az Európai Unión belüli és kívüli oktatásiképzési rendszer mind jobb megismerése, s ehhez a legjobb módszer a testvérkapcsolatok kiépítése, szakmai kirándulások, tapasztalatcserék szervezése). Ki kell dolgozni a diákok állampolgári jogosítványokkal kapcsolatos, önismereti, prevenciós, életvezetési képzését - az ilyen területekkel foglalkozó szervezetekkel együttműködve az önkormányzat feladata, hogy felkérje az illetékes szakembereket a képzés megvalósítására, s ehhez meg kell találni a képzések lehetséges színhelyét (pl. a Mustárházban).
Feladatok • •
Az oktatási intézményeink testvérvárosainak oktatási intézményeivel való együttműködésének segítése. A diákönkormányzati vezetők városi képzésének megoldása, együttműködve a NYÍR-DIÁK Egyesülettel.
• • •
Az oktatási és az ifjúsággal és szabadidős tevékenységgel foglalkozó civil szervezetek együttműködésének segítése, koordinálása, megkönnyítése. Az Önkormányzat lehetőségeihez mérten pályázati úton támogasson olyan nyári táborokat, amelyeket a rászoruló fiataloknak rendeznek. Városi szinten, a pályaválasztási tanácsadások szakszerű koordinálásának segítése (pl. a középfokú oktatási intézmények tudjanak arról, hogy melyik egyetem, vagy főiskola, milyen középiskolában tart tájékoztatót).
V.2. Pályaválasztás munkavállalás, társadalmi mobilitás Célok •
•
• •
Biztosítani kell az újrakezdés lehetőségét képzés, átképzés, munkahelyi gyakorlat, munkalehetőség, vagy a foglalkoztathatóságot növelő egyéb intézkedés formájában. Fontos, hogy a fiatalok megszerezhessék azokat az alapkészségeket, amelyek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelnek és az egész életen át tartó tanuláshoz alapvetően szükségesek. Meg kell teremteni az egész életen át tartó tanulás feltételeit a felnőtt korú munkavállalók számára is. Jellemző jelenség a munkanélküliség és a munkaerőhiány párhuzamos jelenléte. Ennek megelőzése és leküzdése érdekében meg kell könnyíteni, és ösztönözni kell a munkavállalók mobilitását, tehát azt, hogy vállalja az esetleges átképzést, hogy ha az munkához segíti. Tudjanak élni a nyitott és átjárható európai munkaerőpiac nyújtotta lehetőségekkel.
A nemzeti foglalkoztatási akcióterv 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan - összhangban az EU célkitűzésekkel - hangsúlyt fektet a humán tőke fejlesztésére és az egész életen át tartó tanulás támogatására. Ezen belül kiemelt szerepet kap a szakképzés rendszerének fejlesztése a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás érdekében. Feladatok • •
• • • •
Az általános képességeket, kézségeket a speciális igényeknek megfelelően tovább formálni. Igények kielégítését, a felmerülő problémák megoldását a cégeknek – az oktatási intézményekkel, Nyíregyháza, a kistérségek, valamint a régió érintett önkormányzataival, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központtal, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve – a szakképzés átalakításával, a munkaerőképzés feladatának helyi felvállalásával kell megoldaniuk. A fiatalok megtartása érdekében a helyi lakáscélú támogatások fenntartásával továbbra is segíteni kell az első lakáshoz jutást. Szoros együttműködés a munkaerő-piaci szervekkel A városban elindult Suliexpo rendezvény tradicionálissá tétele. A diákság számára továbbtanulást orientáló előadások megszervezése.
V.3. Egészségügyi ellátás, egészséges életmód Célok •
Az általános rendezvényekbe olyan szinten bevonni a középiskolákat (pl. Városi Sportnap), hogy a jelenlegi passzivitást egészséges versengéssé alakítása (az őket érintő elmaradás önérzetük miatt inspirálná őket).
•
A szociális hátrányból eredő társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a gyermek- és ifjúsági korosztályon belül. Ennek megfelelően kiemelt figyelmet kell fordítani a szociálisan és/vagy egészségileg hátrányban lévő csoportok egészségvédelmére.
• •
A családok, mint kisközösségek nevelő-védő funkciójának segítése. Az oktatási intézmények a prevenciót szolgáló tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztése. Teremtődjenek meg az iskolákban az egészségfejlesztéshez és az egészséget támogató környezet megvalósításához szükséges feltételek. A szabadidő hasznos eltöltésében, szervezésében kiemelt szerepet kell kapnia az egészségmegőrzést támogató (népszerűsítő) programoknak, rendezvényeknek, hogy azok az ifjúság testi-lelki egészségvédelmét szolgálják. Fontos a mentálhigiénés szemlélet alakítása, figyelmet fordítva a szenvedélybetegségek megelőzésére minél korábbi életkorban. A gyermek- és ifjúsági korosztály motiválása az egészségvédelem, a népegészségügyi program célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. Az élvezeti szerek (drog, alkohol, cigaretta, kávé, energiaital) fogyasztásának visszaszorítása. A káros szenvedélyek szerinti megelőzése érdekében jelenleg is hatályban lévő törvényi szabályozás fokozottabb ellenőrzése ill. betartatása. A média megnyerése az egészséget bemutató, támogató alternatívák terjesztésére. A kommunikáció fejlesztése az oktatási, az egészségügyi és szociális intézmények között.
•
• • •
• • Feladatok •
•
•
Az egészséges ifjúság formálása érdekében indított megelőző programok, az egészség, érettségi szűrővizsgálati rendszer kialakítása, különös tekintettel az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére (ennek érdekében fontos a gyermek- és ifjúságvédelem kiterjesztése és megerősítése is!). Folyamatos tájékoztatás a szűrések szükségességéről. Egészséges életmódra nevelés (családon és társadalmon belül) pl. vitaminnapok, életmód és sportnapok szervezése óvodákban, iskolákban, ezzel is erősítve az oktatási intézmények testi-lelki egészségvédő, fejlesztő szerepét. Testmozgás népszerűsítése, mindennapossá tétele, a szabadidősport anyagi és tárgyi feltételeinek biztosítása, ahol szükséges tartásjavító torna bevezetése gyógytornász segítségével.
•
•
•
• •
• •
•
•
Az iskola egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételeinek javítása, az elvárt minimum feltételek megteremtése, a szolgálat visszahelyezése (tárgyi feltételek) az oktatási intézmény területére. Az óvodai-iskolai étkeztetés átalakítása, a gyermekétkeztetésben részt vevők számának növelése. Iskolai büfék ösztönzése az egészséges élelmiszerek árusítására. Az egészséges életmódot támogató iskolák hálózatának létrehozása. Ismeretterjesztő előadások tartása, olyan közösségek, klubok létrehozása, amelyek az egészséges életmódra, a környezetvédelem iránti felelősségre nevelik a fiatalokat. Iskolai drog-, alkoholés dohányzásmegelőző programok szervezésének segítése, kortársképzés feltételeinek megteremtése. Szorosabb együttműködés feltételeinek biztosítása a rendőrség, a gyámügy, a gyermekjóléti szolgálat és a védőnők között a bármilyen okból létrejött deviáns magatartás megelőzése érdekében. Hatékony ellenőrzés a kereskedelmi és vendéglátó egységekben. Felvilágosító kiadványok készítése és terjesztése (különös tekintettel a személyi higiénére, a fogápolásra, a táplálkozásra, a szexuális felvilágosításra és a családi életre nevelésre). Városi Egészségterv készítése, a gyermek- és ifjúsági korosztály valamint a velük foglalkozók egészségének fejlesztése, és az ehhez szükséges feltételek kialakítása érdekében. Az ifjúsági pályázati programok támogatása, amelyek az egészséges életmódra, a környezet iránti felelősségre nevelik az ifjúsági korosztályt, és minél több fiatalt mozgósítanak ezekben a témákban közösségi tevékenységre.
V.4. Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás Célok • •
•
•
Vizsgálni kell a stakeholdereket, lehetséges szerepüket, érdeklődési területüket – keresni kell a lehetséges partnereket. A kialakított egészségfejlesztési programnak, ezen belül a specifikus célokat megfogalmazó drogprevenciónak a lehető legszélesebb körben kell érintenie a közösség tagjait, figyelembe véve a különböző élettereket, és helyzeteket és a probléma sajátosságait, súlyosságát, várható következményeit. A közösségi drogprevenciós program a hangsúlyt az elsődleges megelőzésre kell hogy helyezze, figyelembe véve a magas rizikójú csoportokat, nem figyelmen kívül hagyva a problémával már érintettek körében nélkülözhetetlen másodlagos prevenciót és a teljes ( orvosi és szociális ) rehabilitációt A stratégiai tervezés és menedzsment szükséges lépéseit alkalmazva – helyzetelemzés, prioritások kiválasztása, tervezés, végrehajtás, értékelés minden fázisban, szükséges újra értékelések-korrigálások – megfelelő dokumentálással és a közösség felé kommunikálással
Feladatok • •
•
• • •
•
• • •
• • •
•
A politikai döntést megelőzően kérjék ki a Kábítószer Egyeztető Fórum, az Ifjúsági Tanács és a Diákpolgármesteri Iroda (DPI) véleményét. A legális és illegális drogfogyasztásra hatással bíró ügyekben az önkormányzat vonja be a döntéshozásba a Kábítószer Egyeztető Fórumot, mint a területen működő szakmai tanácsadó testületet. Javítani kell a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, az Ifjúsági Tanács és más szervezetek munkáját a hatékony együttműködés és szakmai érdekérvényesítés céljából. A pályázati rendszer működésében érvényesüljenek a megelőzés, egészségfejlesztés érdekei. Az oktatási rendszer személyi és tárgyi feltételeinek megerősítése, szakmai támogatása a hatékony drogprevenció, egészségfejlesztés érdekében. Az oktatási rendszer elemeiben az óvodától a felsőfokú oktatási intézményekben megfelelően megtervezett, értékelt, szakmailag megalapozott és egymásra épülő programok valósuljanak meg a diákok, tanárok, szülők valamint az iskolaegészségügy szereplőinek bevonásával. Induljanak modell programok a drogfogyasztás és más mentális problémák, betegségek hatékony és újszerű megelőzési módszereinek bevezetésére (pl. játékszermentes óvoda, munkahelyi alkohol megelőzés stb.). Fogalmazódjanak és valósuljanak meg speciális igényekre kidolgozott programok (pl. veszélyeztetett fiatalok, illetve szüleik részére). A megelőzés, korai felismerés, akut és hosszú távú kezelés, rehabilitáció, reszocializáció rendszerének hiányzó elemeinek ill. feltételeinek megteremtése. Külön kommunikációs stratégia fogalmazódjon és valósuljon meg az érintett szakemberek együttműködésével, figyelembe véve. A fiatalok speciális szükségleteit és a helyi lehetőségeket figyelembe véve fogalmazódjanak meg. Prevenciós módszertani és tanácsadói központ kialakítása induljon el. A szenvedélybetegségek megelőzése és az egészség fejlesztése érdekében alternatív programok fogalmazódjanak meg a sport és szórakozás területén. A fiatalok által kedvelt és gyakran látogatott szórakozóhelyek rendszeres ellenőrzését a lehető leghamarabb biztosítani kellene (a érintett rendvédelmi szervek és hatóságok bevonásával) azért, hogy visszaszorítható legyen a 18 éven aluliak dohányáruval és szeszesitalokkal való kiszolgálása Az érzelmekre nagyobb hatást gyakorló, drogprevenciós előadások szervezése.
V.5. Szociális ellátás és lakásügy Célok • • • • • • •
Nyíregyháza város fiataljai számára a szociális biztonság megteremtése. A szociális szolgáltatások közelebb kerülése az ellátottakhoz. Hangsúlyosabbá teendő a szociális ellátásra szoruló saját környezetében történő gondozása. Erősíteni szükséges a civil szervezetek részvételét a szociális ellátásban. Fontos a szociális szakellátás szervezeti-irányítási rendszerének átalakítása. A szociális területen dolgozók anyagi és erkölcsi elismerésének növelése. Képzések, továbbképzések támogatása.
• • • •
Preventív jellegű szolgáltatások ösztönzése, támogatása. A család, mint érték megjelenítése az ellátórendszerben. A dohányzás, a kábítószer-, az alkoholfogyasztás visszaszorítása. Az esélyegyenlőség biztosítása.
Feladatok • • • •
• • • • • •
• • • •
A hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci beilleszkedésének támogatása, elfogadottságuk erősítése. A család és gyermekvédelem fejlesztése. A kommunikációs hálózat továbbfejlesztése. Oktatási intézményekben ifjúságvédelmi felelősök szakmai támogatása, módszertani anyagok készítése, a gyermekvédelmi munkában érdekeltek munkájának összehangolása (kijelölése), továbbképzésük támogatása. Családok tájékoztatása – kiadványok, fórumok, konferenciák. Kiemelt foglalkozás a veszélyeztetett gyermekek családjával. A gyermekvédelmi támogatások, a tankönyvvásárlási támogatás és a gyermek-étkeztetési díjkedvezmény összegének növelése. A felsőoktatásban tanulók további támogatása. A lakásszektor szociális feszültségeinek kezelése. A szociális bérlakás szektor kialakítása azon rászorulóknak, akik lakhatásukat más módon nem képesek megoldani. Szociális bérlakások építéséhez pályázatok írása, lakások további építése. Albérlet – támogatási rendszer kidolgozása. A fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltozatása, rehabilitációjuk elősegítése. A fogyatékosok és családjuk életminőségének javítása, valamint aktív részvételük elősegítése a társadalmi életben.
V.6. Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek Célok • • • • • • • •
Törekednünk kell arra, hogy a sport mindennapjaink részévé váljon. A hagyományos kulturális és művészeti műfajok és tevékenységek (újra) megismertetése az ifjúsággal. Több figyelmet kell fordítani a fogyatékosok sportjára. Bízni kell a felnövekvő generációban: legyen hangsúlyos a diáksport és az utánpótlás nevelés. A szabadidő sportnak adjunk nagyobb teret, támogassuk jobban. A városlakók széles rétegei számára hozzáférhetővé kell tenni a sportolási lehetőségeket. A fiatalok számára biztosítani kell az „alapvető sportképességek” megszerzését. A város részéről követelményként kell megfogalmazni az átlátható, részletes éves beszámolók készítését, melyet a sportvállalkozások időben prezentálnak.
•
Törekedni kell - az önkormányzat támogatásával - a fiatalok által fenntartott és működtetett, a fiatalok általuk tartalommal megtöltött közösségi terek kialakítására.
Feladatok • • • •
• • • •
Át kell tekinteni a város művészeti csoportjainak tevékenységét, és újra kell gondolni azok támogatását. A világszerte elismert „magas kultúrát” közvetítő csoportjainknak segíteni kell abban, hogy érdekesebbé, vonzóbbá váljanak a fiatalok számára. Az ifjúsági szubkultúrát képviselő csoportokat pedig – megszabadulva előítéleteinktől – érdemes lenne támogatnunk. Egy Ifjúsági Park létrehozása- mely tehermentesítené a belvárost. Így a város szórakozó központja átkerülhetne egy újonnan megvalósuló, igényes szórakoztató komplexumba. A szabadidő helyes eltöltése érdekében több információt kell közölni a kiadványokban, az újságokban és a programfüzetekben. Felvilágosító előadások keretében fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az aktív, sportos életmóddal súlyos betegségek kialakulását előzhetjük meg. A városnak mind erkölcsileg, mind pedig anyagilag támogatnia kell minden olyan kezdeményezést, amely a sport szeretetére, népszerűsítésére buzdít. Lehetőséget és támogatást kell adni a fiatalok önszerveződő, tömegsport célú rendezvényeire.
V.7. Érdekérvényesítés, érdekképviselet, ifjúsági, közéleti szerepvállalás Célok •
•
• •
Fontos és általános cél, hogy önmaga jogaival és ebből adódó lehetőségeivel tisztában lévő, feladatok mentén szövetkezni tudó, szabályokat megalkotni, és azokat alkalmazni szándékozó és tudó, vagyis önkormányzó fiatalok éljenek Nyíregyházán. Pozitív irányba kell elmozdítani a passzív, érdektelen hozzáállást. Ehhez támogató folyamatok és ezt feladatuknak tekintő intézmények (pl. Mustárház, civil szervezetek) szükségesek. A fiatalok nem formális, nem hivatalos részvételi formáira is legyen nyitott az önkormányzat. A fiatalok rendelkezzenek elegendő információkkal arról, hogyan lehetnek az őket érintő döntések, véleményezői, alakítói.
Feladatok •
•
Ifjúságsegítők alkalmazásának támogatása az ifjúsági házban olyan fiatalok elérése céljából, akik nem járnak iskolába és nem tagjai valamilyen szervezetnek. Segítse az önkormányzat fiatalok által létrehozandó, általuk működtetett szervezetek alakulását információkkal, pályázati lehetőségekkel, helybiztosítással (Ifjúsági szervezetek iroda háza).
• • •
•
Információs pontok létrehozásának és működtetésének segítése a fiatalok információhoz jutásának céljából. Diákpolgármesteri Irodával történő önkormányzati együttműködés stratégiáját szükséges részletesen kidolgozni, megalkotni. A Diák Kerekasztal tagjainak szakemberek által történő rendszeres képzést kell biztosítani felmenő rendszerben demokratikus kultúrájuk, készségeik fejlesztése érdekében. Így lehetővé válhatna folyamatos tanulásuk, személyiségük fejlődése. A civil szervezetnek szóló önkormányzati pályázat kiírásánál a pályázati célok és a figyelembe vehető előnyök igazodjanak az Ifjúsági Koncepció által megfogalmazott célokhoz.
V.8. Nemzetközi kapcsolatok Célok • Az önkormányzatnak célja a nemzetközi ifjúsági cserék további bátorítása, támogatása. • Ösztöndíj-rendszerrel inspirálni a fiatalokat a külföldi tanulásra. • A önkormányzat, illetve oktatási intézmények testvérvárosi kapcsolatainak ápolása, az ilyen irányú pályázati tevékenységek segítése. Feladatok •
•
•
•
A minél sikeresebb pályázati munka érdekében és- itt kifejezetten az Európai Uniós és minisztériumi pályázatokra gondolunk- az önkormányzatnak minden szakmai segítséget meg kell adni az érintett intézmények számára. A már meglévő kapcsolatok fenntartásához hathatós segítséget kell nyújtani, és amennyiben az intézményeinkben folyó a szakmaiságot növelő új lehetőségekre nyílik mód, úgy azok kiépítésében az önkormányzat szintén támogasson. Nyíregyházának – tekintettel arra, hogy három olyan ország határához is közel van, ahol magyar kisebbség él – fontos feladata a határon túli magyar fiatalok anyaországi és az Európai Unió országaival való kapcsolat kiépítésében és fenntartásában való hathatós segítségnyújtás. Fontos szerepet kell szánnunk a város fiataljainak Európai Uniós országok fiataljaival való találkozások lehetőségeinek megteremtésében. Ezzel segítve a közös Európai jövő és gondolkodás kialakítását. Nemzetközi cserék lebonyolításához felkészítő képzéseket szervezni, illetve a csereprogramok tapasztalatait összegezni.
VI. A koncepció módosítása, felülvizsgálata Az Ifjúsági Koncepció elkészítésekor nagyon fontosnak tartottuk azt, hogy az ifjúságot érintő területeket az általunk készített anyag lefedje. A téma sokszínűsége miatt a fejezetek nem törekedtek a részletek aprólékos kidolgozására. Így csak a legfontosabb irányvonalak lefektetése, illetve az intézmények és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek bemutatása volt a cél. Az Ifjúsági Koncepcióhoz tartozó társadalmi vitafórumok segítségével, a bizottsági és közgyűlési vélemények alapján egy kerek, egész anyagot állítottunk össze. Természetesen belevettünk aktuális és a jövőbe mutató kérdéseket egyaránt,
így fennáll annak a lehetősége, hogy bizonyos részek elévülhetnek, vagy szükséges azokat új észrevételekkel bővíteni. Ezért biztosítjuk annak a lehetőségét, hogy a legközelebbi felülvizsgálatig legyen mód a módosításra. Az első feladat-végrehajtási felülvizsgálatot 2007. első félévére tervezzük. A felülvizsgálatig bárki kezdeményezheti a koncepcióban leírtak módosítását. Az észrevételeket írásban, a Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottsághoz kell eljuttatni. A Bizottság ezt napirendjének megfelelően megtárgyalja és dönt róla. Javaslatára - a döntésétől függően - a Közgyűlés is megtárgyalja. Az esetleges módosításról közgyűlési határozat születik, mely alapján az ifjúsági referens az Ifjúsági Koncepció anyagán elvégzi a szükséges módosításokat. Egyes fontosabb feladatok végrehajtásának ütemezése 2007-ig FELADATOK Feladat 1. Alkohol és drogmentes szórakozóhely kialakítása.
Határidő - 2006. első félév
2. Szoros együttműködés kialakítása a munkaerőpiaci szervekkel.
- folyamatos
-
Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője
3. Önkormányzat- és ifjúság közötti érdekegyeztetés biztosítása- „ombudsman” megbízása- a korosztályt érintő ügyekben.
- 2005. június 30.
-
Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője
-
Oktatás, Kulturális és Sport Iroda vezetője EU Integrációs, Külkapcsolatok és Kisebbségi Bizottság Oktatási Bizottság Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság Kulturális és Idegenforgalmi
4. A (városfejlesztési -a közgyűlés munkaterve ,oktatási, kulturális, sport, szerint európai uniós) koncepciók elkészítésekor, felülvizsgálatakor, módosításakor az ifjúságot érintő igények megjelenítése kapjon különös figyelmet és nyilvános társadalmi vitalehetőséget.
Felelősök - az érintett irodák
-
-
Bizottság 5. Egyeztető fórum - 2005. június 30, és összehívása veszélyeztető szükség szerint tényezőkről, aktuális kérdésekről, feladatokról, lehetőségekről, melyek az ifjúságot érinthetik.
-
Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke
6. Új szociológiai vizsgálat készíttetése- fiatalok szabadidő eltöltéséről, illetve szórakozási szokásairól témakörben.
- 2006. vége
-
Szociális Iroda vezetője Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője
7. Városi Egészségfejlesztési terv készítése.
-2006. február
8. A Diák Kerekasztal szakmai képzése.
- negyedéves rendszerességgel
- NYÍR-DIÁK Egyesület
9. Nemzetközi diákcserék lebonyolításához felkészítő képzések, illetve külföldön tanulni szándékozók számára pályázatírói előadások szervezése. 10. A DÖK-segítő tanárok, illetve a DÖK-elnökök folyamatos szakirányú képzése és tréningje. 11. A SULIEXPO rendezvény további támogatása és hatékonyabb népszerűsítése. 12. A diákság számára továbbtanulást orientáló előadások szervezése, és azok iskolák közötti összehangolása. 13. Nemzetközi ifjúsági találkozók és diákkonferenciák lehetőségeinek megteremtésében szerepet
-negyedéves rendszerességgel
Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője ( EU Integrációs, Külkapcsolatok és Kisebbségi Bizottság) - Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője
-
-félévente
Szociális Iroda vezetője (Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság)
-
-
- folyamatos
-
Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője
- minden tanév első féléve
-
Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője
- folyamatos
-
EU Integrációs, Külkapcsolatok és Kisebbségi Bizottság Gyermek, Ifjúsági és
-
kell vállalni. 14. A Diákpolgármesteri Irodával történő önkormányzati együttműködés stratégiájának részletes kidolgozása. 15. Ifjúságsegítők alkalmazásának támogatása.
- 2005.1. félév
-
-2006. szeptember
16. A család megtartó - folyamatos funkciójának erősítése. A hagyományos családmodell népszerűsítése, a médiában való szerepeltetése. 17. Az ifjúsági szervezetek - folyamatosan együttműködésének javítása a szakmai érdekérvényesítés céljából. 18. Szorosabb - 2005. 2. félév együttműködés feltételeinek biztosítása a rendőrség, a gyámügy, a gyermekjóléti szolgálat és a védőnők között a bármilyen okból létrejött deviáns magatartás megelőzése érdekében. 19. A legális és illegális - folyamatos drogfogyasztásra hatással bíró ügyekben az önkormányzat vonja be a döntéshozatalba a Kábítószer Egyeztető Fórumot, mint a területen működő szakmai tanácsadó testületet.
-
-
-
-
-
-
Sport Bizottság Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője ifjúsági referens Oktatási Bizottság Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Kalamáris Egyesület Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Szociális Iroda vezetője Város- Kép Kht. Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője ifjúsági referens Szociális Iroda vezetője Gyámhivatal vezetője az ügyben érintett szervek
Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Szociális Iroda vezetője
Hosszú távú Feladatok
1 . Ifjúsági Park létrehozása. Ezáltal is tehermentesítve a belvárost, illetve ennek segítségével biztosíthatnánk egy olyan szórakozó központ kialakítását, ahol fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy 18 éven aluli fiatal ne juthasson szeszesitalhoz és dohányáruhoz. 2. A diákönkormányzati vezetők városi képzése a NYÍR-DIÁK Egyesületet bevonásával. 3. Az Önkormányzat lehetőségeihez mérten támogasson olyan nyári táborokat, amelyeket a rászoruló fiataloknak rendeznek. (Így mentorává válhatna a hátrányos helyzetű fiatalok jobb életkörülményeinek kialakításában.) 4. A fiatalok városban tartása érdekében perspektíva biztosítással a lokálpatriotizmus erősítésével, belátható jövőképpel növelhetjük Nyíregyháza város megtartó képességét. 5. Az ifjúsági szervezetek számára (a Civil ház mintájára) Ifjúsági Civil Házat kellene létrehozni, amely biztosít minden olyan eszközt, amely a hatékony munkavégzés szolgálja. 6. A városlakóknak a régóta áhított műjégpálya létesítése. Ezáltal kedveznénk a télisport, illetve a szabadidősport szerelmeseinek egyaránt. 7. Nemzetközi cserék lebonyolításához felkészítő képzéseket szervezni, illetve a csereprogramok tapasztalatait összegezni. Így mindenki számára egyértelművé válnának a külföldi tanulás feltételei. 8. A városnak támogatnia kell minden olyan kezdeményezést, amely a sport szeretetére, népszerűsítésére buzdít. 9. A világszerte elismert, magas kultúrát közvetítő csoportjainknak segíteni kell abban, hogy még érdekesebbé, vonzóbbá váljanak a fiatalok számára. 10. A szabadidő helyes eltöltése érdekében még több és pontosabb információt kell közölni a kiadványokban, az újságokban és a programfüzetekben.
11. Törekedni kell – az önkormányzat támogatásával – a fiatalok által fenntartott, működtetett és tartalommal megtöltött közösségi terek kialakítására, létrehozására. 12. Az egészséges ifjúság formálása érdekében indított megelőző programok, „egészség érettségi” szűrővizsgálati rendszer kialakítása, különös tekintettel esélyegyenlőtlenségek csökkentésére (ennek érdekében fontos a gyermekifjúságvédelem kiterjesztése és megerősítése is!). Folyamatos tájékoztatás szűrések szükségességéről.
az az és a
13. Az óvodai-iskolai étkeztetés átalakítása, a gyermekétkeztetésben részt vevők számának növelése. Iskolai büfék ösztönzése az egészséges élelmiszerek árusítására. 14. A hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci beilleszkedésének támogatása, elfogadottságuk erősítése. 15. Oktatási intézményekben ifjúságvédelmi felelősök szakmai támogatása, módszertani anyagok készítése, a gyermekvédelmi munkában érdekeltek munkájának összehangolása (kijelölése), továbbképzésük támogatása. 16. Felvilágosító kiadványok készítése és terjesztése (különös tekintettel a személyi higiénére, a fogápolásra, a táplálkozásra, a szexuális felvilágosításra és a családi életre nevelésre). 17. Külön kommunikációs stratégia fogalmazódjon és valósuljon meg az érintett szakemberek együttműködésével, figyelembe véve a fiatalok speciális szükségleteit és a helyi lehetőségeket. 18. Az oktatási rendszer elemeiben az óvodától a felsőfokú oktatási intézményekben megfelelően megtervezett, értékelt, szakmailag megalapozott és egymásra épülő programok valósuljanak meg a diákok, tanárok, szülők, valamint az iskolaegészségügy szereplőinek bevonásával.
KIMUTATÁS Konkrét feladatok Középtávú Ifjúsági koncepció (1999-2002) - megvalósult 1. Ifjúsági Tanács létrehozása.
- 2000-tól a 82/2000. (.V 17.) sz . közgyűlési határozat megalakította ezt a testületet - jelenleg 33 taggal működik - nem valósult meg
2. Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető - létrehozását nem indokolt, hiszen az Fórum létrehozása.
ifjúsághoz tartozó intézményrendszer (Diákpolgármesteri Iroda, Ifjúsági Tanács) lefedi az Érdekegyeztető Fórum hatáskörét
3. Gyermek és Ifjúsági ügyek Szószólója „ombudsman”
- ideiglenesen megvalósult - ezt a státuszt 2 hónapig töltötték be, működése közben zavarok adódtak, így a rendszer újbóli átdolgozása szükséges - megvalósult
4, Ifjúsági referens
- 2004. november 1-től, a Humán Iroda kötelékében főállású ifjúsági referens dolgozik 5 órában (korábban összetett munkakörben létezett) - ez a státusz miniszteri támogatással valósulhatott meg - megvalósult
5. Nyíregyháza Gyermekeiért és Ifjúságért kitüntetés (alapítás)
- Kégly Szeréna-díjra évente egyszer javaslatot lehet tenni - konkrétan, így nem valósult meg
6. együttműködési megállapodás a
- viszont figyelembe kell venni, hogy
Munkaügyi Központtal
programjaikkal, illetve egzakt tudásbázisukkal segítséget nyújtanak az Önkormányzat munkahelyteremtő akcióiban - megvalósult
7. Ifjúsági célfeladatokra pénzeszköz elkülönítése
- évente- a Városi költségvetésbe- ifjúsági céltartalék van beépítve, mely a kiemelt prioritású ifjúsági szervek támogatását szorgalmazza - megvalósult
8. Szociológiai vizsgálat készítésefiatalok szabadidő felhasználása
- a vizsgálat elkészítése Murányi István nevéhez fűződik
témakörben - megvalósult 9. Ifjúsági Információs Iroda
- 2004. szeptemberétől Mustárházként működik - megvalósult
10. Ifjúsági Ház létrehozása
- 2004-től Mustárház néven működik - megvalósult
11. Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti szolgálat, Családsegítő fejlesztése
-
ezen a területen jelentős változás ment végbe: a Mentálhigiénés Központ és a Gyermekjóléti Szolgálat maradt önkormányzati fenntartású, míg a családsegítő hálózat irányítását civil szervek vállalták fel
- konkrétan így nem valósult meg 12. Népegészségügyi helyzet felmérésére készüljön program.
- a Nemzeti Népegészségügyi Program részletesen foglalkozik azzal, hogy az önkormányzatoknak mik a feladatai ebben a témakörben
13. Együttműködési megállapodásDOTE Egészségügyi Főiskolával.
- megvalósult - szociális munkások foglalkoztatása
Nyíregyháza ifjúsági centrumában, a Mustárházban - megvalósult (támogatási formában) 14. Rászorulók támogatása- éhező gyermekek ne legyenek.
- a Városi Önkormányzat bázisának megfelelően támogatja az arra rászorulókat (anyagi, illetve egyéb juttatások) - ezzel a elnevezéssel nem valósult meg
15. Nyitott napok- tehetséges fiatalok
- azonban léteznek olyan összejövetelek,
bemutatkozásának lehetőséget adni (
rendezvények, melyeken a fiatal
oktatás, nevelés, sport, kultúra).
tehetségeknek lehetőségük van bemutatkozni (NYÍR-DIÁK EgyesületGála) - megvalósult
16. Az ifjúságot érintő, civil
- a Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság
szervezetek által szervezett programok pályázat kiírásával támogatja az ifjúságot támogatása 17. Kulturális és sport koncepció
civil szervezeteket - megvalósul
készítésekor kapjon kiemelt figyelmet - a koncepciók újraírásánál, illetve az ifjúság.
átdolgozásánál prioritást élvez az ifjúság
18. Városfejlesztési tervek elkészítésekor, illetve városüzemeltetési feladatok ellátásakor, figyelembe kell venni a
- megvalósult -az esélyegyenlőségi törvény ezt előírja
fogyatékos gyermekek és fiatalok speciális igényeit. 19. A Közoktatás fejlesztési tervének
- megvalósult
felülvizsgálatakor különös figyelmet
-az esélyegyenlőségi törvény ezt előírja
fordít:
- Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közoktatási Intézkedési Terve
-
magatartászavaros
-
beilleszkedési nehézségekkel tartalmazza küzdő gyerekekre
