2005. február, II. évfolyam 1. szám INGYENES!

2005. február, II. évfolyam 1. szám INGYENES!

tartalom edupress Az Educatio Press hírei

impresszum országos felsõoktatási lap Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: www.szemeszter.hu Kiadja: az SSH Kft. Felelõs kiadó: a Kft. ügyvezetõje Terjeszti: a MESE Kht. Aktív Szemeszter Szerkesztõbizottság: Hornyák Tibor fõszerkesztõ a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület (MESE) elnöke

4-5

nagyító Másfél év türelmi idõ a krediteseknek

6-7

Nemcsak Európához, hanem az Európai Felsõoktatási Térséghez is csatlakozunk. Ennek egyik lépcsõje az alapképzés+mesterképzés rendszerû oktatás, a másik a kreditrendszer, amely ma már minden magyar fõiskolán és egyetemen jelen van.

Virtuális campus Európában

8

A spagetti mellett immár a kissé ködösen hangzó „folyamatról” is híres Bologna városa. Ennek köszönhetõen az egységes Európa begyûrûzik a felsõoktatásba is, ahonnan a „duálisok” lassan-lassan eltûnnek…

Francia kapcsolat

9

Az öt év során úgy voltam az ösztöndíjakkal, mint Mari néni a csigaszedéssel: mire lehajolt, a csiga huss… Csak abból vettem észre, hogy van, amikor hallottam, hogy X. Y. itt és itt fél évig, és nem adja kölcsön a jegyzetét.

Télapó campus avagy a finn felsõoktatás

9

Gyõrffy Zoltán fõszerkesztõ-helyettes Dél-Dunántúl a Pécsi Tudományegyetem sajtókommunikációs referense, az UnivPécs fõszerkesztõje

Az utóbbi években egyre nagyobb számban érkeznek egyetemi hallgatók különbözõ csereprogramoknak köszönhetõen a sokáig elszigetelt Finnországba. A külföldiek gyakran rácsodálkoznak a rugalmas oktatási rendszerre, amelynek szerkezete és módszerei részben eltérnek a közép-európaitól.

Zsigri Judit fõszerkesztõ-helyettes Észak-Magyarország a Mert, a Miskolci Egyetem közéleti és kulturális lapjának fõszerkesztõje

Oktatás felsõfokon, a mandulafák árnyékában

10

Amikor 1367-ben Pécset jelölték ki az elsõ magyar egyetem városának, talán nem is sejthették az alapítók, hogy évszázadok viharai után, több mint hatszáz évvel késõbb a legnagyobb magyar felsõoktatási intézmény fog itt mûködni. A Pécsi Tudományegyetem napjainkban az egyik legvonzóbb magyar egyetem.

Horváth Ágnes szerkesztõ Régiók szerinti szerkesztõbizottsági tagok: Hamvas László Észak-Alföld a Debreceni Campus Kht. ügyvezetõ igazgatója Pató Sándor Közép-Dunántúl az Egyetemünk, a Veszprémi Egyetem hivatalos újságjának lapigazgatója Jancsák Csaba Dél-Alföld a Hökkentõ, a szegedi hallgatók lapjának felelõs kiadója, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurórégió Ifjúsági Szövetség elnöke Szabó Zsolt Közép-Magyarország a Mûhely, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemi Hallgatói Képviselet hivatalos lapjának fõszerkesztõje

A kolozsvári Babes-Bolyai

10

A modern kor történetében a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemet úgy tartották számon, mint az erdélyi akadémiai élet központját. Az intézmény történelme 1581-ben vette kezdetét a jezsuita kollégium megalapításával.

Microsoft pályázatok és versenyek az oktatási szférának 12 A Microsoft mint az oktatás támogatásának elkötelezett híve számos kezdeményezést hívott életre, melyek az intézményi oktatással együtt a diákok egyéni tehetségfejlesztését is támogatják.

A felsõoktatási média és az új kihívások

14

A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület (MESE) megalakulása óta minden évben összehívja a hallgatói újságírás képviselõit.

Kevesebb visszaélés, egyszerûbb igénylés és ügyintézés 14 Elfogadta a kormány azt a diákigazolványról szóló kormányrendeletet, mely a diákkártyával kapcsolatos szabályozást a korábbinál érthetõbbé és átláthatóbbá teszi.

publicisztika Funkcionális olvasók

16

A hallgatók médiafogyasztása. Kenessei Tamás Nyugat-Dunántúl az Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskola hallgatói lapja, az Ajtó felelõs kiadója Lapterv és tördelés: Kun Dávid és Mayer Bálint Címlapfotó: Bondár Péter Fotók: Bondár Péter, Csordás Dániel, Pál Viktor, Intercom ISSN: 1786-0253 Szerkesztõség: 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel.: (06-1) 273-3376 Fax: (06-1) 273-3373 E-mail: [email protected]

arcél „A Macska szerintem a feminista béklyó ellentéte”

17

Baki Orsolya filmje, a Macska szerepelt a közelmúltban megrendezett 36. Magyar Filmszemlén. A film alkotója már régóta foglalkozik a „mozgóképpel”, és otthonról hozta magával a mûvészetek szeretetét.

kultúra Sorstalanság

18

Koltai Lajos filmje.

Magán-közügyek

20

L. Simon László: Hidak a Dunán

Mint a selyemfestmények

Értékesítés: MESE Kht - Felsõoktatási Médiaügynökség Tibenszky Móni Lisa ügyfélkapcsolati és PR igazgató 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel: (06-1) 273-33-70 E-mail: [email protected] www.mesekht.hu

Kavabata Jaszunari: Szépség és szomorúság

A HASZOSZ MÉDIA SZEKCIÓ tagja

Példaképek, tehetségek és az út, ami elõttük van

Taní-tani – nem középiskolás fokon

20 22

Emlékév József Attila századik születésnapjának alkalmából.

Fogadóóra

22

A Fogadóóra mûsora 1999 novemberében indult útjára és eddig több mint 200 adást ért meg.

24

Rendhagyó programajánló

melléklet Mindentudás Egyeteme 2005. február

3

edupress Bõvülnek a BGF nemzetközi kapcsolatai Dr. Roóz József, a Budapesti Gazdasági Fõiskola és Anatolij Mazaraki, a kijevi Állami Kereskedelmi és Gazdasági Egyetem rektora Kijevben aláírta a magyar és az ukrán intézmény közötti együttmûködési megállapodást február 10-én. Az együttes munka kiterjed a hallgató- és tanárcserére, tananyagok egyeztetésére, kutatási programok koordinálására, közösen benyújtott pályázatokra. Az egyesült államokbeli TCU (Texas Christian University) delegációja február 7. és 9. között tartózkodott Budapesten. William Slater, a TCU Kommunikációs Karának dékánja a BGF Külkereskedelmi Fõiskolai Karán folytatott tárgyalásokat a média és kommunikáció szak alapképzési és mesterképzési programjának kölcsönös megfeleltetésérõl. A megbeszélésekrõl készített memorandum szerint mindkét intézmény megjelöli azokat a szakértõi csoportokat, amelyek további megbeszéléseket szerveznek a tananyagok harmonizálásáról, hallgatói és oktatói mobilitásról, diákújság kiadásáról.

Laptop a hallgatóknak napi egy euróért

2005. február

Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke és Schõberl Márton elnökségi tag február 15-én, sajtótájékoztatón arról beszélt, milyen elvárásaik vannak a felsõoktatási törvény tervezetével kapcsolatban, valamint miként akarják segíteni a hallgatói érdekképviseletek munkáját. Mint az elnök elmondta, ragaszkodnak ahhoz, hogy a kollektív hallgatói jogok változatlan formában maradjanak meg, és az intézményi tanácsokban megmaradjon a mostani – egyharmados, illetve egynegyedes – hallgatói képviselet. A HÖOK ahhoz is ragaszkodik, hogy a finanszírozási rendszer a minimálbérhez legyen kötve. Schõberl Márton arról beszélt: a 21. századi hallgatói érdekképviselet része az is, hogy kapcsolatot tartsanak a határon túli magyar egyetemek képviselõivel, valamint, hogy részt vegyenek a tizenegymillió hallgatót képviselõ európai hallgatói szervezet, az ESIB munkájában. Az elnökség elõtt álló két évben a tervek között szerepel az is, hogy felméréseket készítsenek a hallgatók körében, azok egészségi, illetve szociális állapotáról. Emellett intézményfelmérést is tervez a HÖOK, melyben a lakhatási, kulturális lehetõségeket is figyelembe veszik az értékelésnél. Kiemelt fontosságú témaként kezelik az esélyegyenlõséget, különösen a roma hallgatók és az akadálymentes intézmények kérdését, valamint a drogprevenciót. A hallgatók elhelyezkedését segítõ karrierirodák létrehozását is segíti a HÖOK, illetve tervezik a már meglévõk központi irányítását is. Ha a pénzügyi támogatás megvalósul, hosszú távú lízingszerzõdés keretében laptopot kapnának a hallgatók. A Franciaországban már mûködõ program Magyarországon valószínûleg Laptop napi kétszázért néven indulhat majd.

4

www.edupress.hu láros Campus-szerzõdést, amelynek értelmében minden magyar fõiskolás és egyetemista ingyen vagy jelképes összegért számítógépére telepíthette és használhatta a Microsoft XP operációs rendszerét és az Office irodai programcsomagot. A Microsoftnak az Informatikai Minisztérium fizetett milliárdokat, így a felsõ- és középoktatásban részt vevõk ingyen használhatták a cég szoftvereit. Az IHM és a Microsoft között zajlanak a tárgyalások.

Tisztújítás az Erõsáramú Hallgatói Társaságnál Az Erõsáramú Hallgatói Társaság (EHT) szabályzatmódosítást és tisztújítást hajtott végre, valamint elfogadta féléves programját az évi rendes közgyûlésen, februárban. A Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fõiskolai Karon (BMF KVK) mûködõ hallgatói kezdeményezés célul tûzte ki, hogy a villamosmérnöki tanulmányokat folytató hallgatók számára a tanterven túlmenõen szakmai, kulturális és szabadidõs programok szervezésével háttértudást bocsát rendelkezésre. A tisztújítást követõen Juhász Béla elnököt Turi Gábor váltja, a titkári feladatokat Hahn András végzi. Az elnökség felkérte Dr. Novothny Ferencet, a Villamosenergetika Intézet igazgatóhelyettesét tiszteletbeli elnöknek, valamint a leköszönõ elnököt senior elnök címmel ruházta fel.

hasznú Társaság, valamint a Kutató Diákok Országos Szövetsége és a Kutató Diákokért Alapítvány február 7-én. A megállapodás célja, hogy a felek növeljék a tudományos ismeretterjesztés bázisát, és a tudományos diákköri munkát széles körben megismertessék. Ennek érdekében közös prezentációs versenyt rendeznek a kutató diákok számára, és ez alkalomból „ME Tudományos Kommunikációs Díj”-at adományoznak. A Mindentudás Egyeteme Klub keretében lehetõséget biztosítanak a prezentációs verseny gyõztesei és a legkiválóbb középiskolai kutató tanárok bemutatkozására, illetve bemutatására. Mindkét fél az általa elért közönség körében terjeszti a másik féllel kapcsolatos információkat, melynek egyik eszköze az egymás honlapján való kölcsönös, részletes megjelenés biztosítása.

Az EKF vendége volt Molnár Károly, a BME rektora Látogatást tett Egerben Molnár Károly, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Fõiskola (EKF) rektora meghívására, február 8-án. A látogatás célja az volt, hogy a BME új rektora megismerkedjen az EKF törekvéseivel és adottságaival, valamint a felek érintették a felsõoktatás lineáris képzési szerkezetre való áttérésébõl is fakadó jövõbeni oktatási, kutatási együttmûködési lehetõségeket.

Kutatás a jövõ döntéshozóinak médiahasználatáról

Orientációs nap Pécsett A Pécsi Tudományegyetemen vendégeskedõ külföldi hallgatóknak szervezett orientációs napot február 9-én délelõtt a Pécsi Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, valamint az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Külügyi Bizottsága. A külföldi diákok a Pécsi Egyetemi Klubban ismerkedhettek meg egymással, a Pécsi Tudományegyetem szervezetével.

Az egyetemisták csaknem háromnegyede olvas mindennap újságot, több mint fele pedig televízióból és rádióból is hozzájut az információkhoz, az egyetemi sajtónak pedig meghatározó szerepe van a felsõoktatási hallgatók médiafogyasztásában – derül ki abból a felmérésbõl, melyben a felsõoktatási hallgatókat médiafogyasztási szokásaikról kérdezték. A felmérés eredményét sajtótájékoztatón ismertették február 3-án, Budapesten. A felmérést a MESE Közhasznú Társaság (MESE Kht.), a Belvedere Meridionale Alapítvány és a Felsõoktatási Kutatóintézet végezte. A kérdõíves kutatás az egyetemisták médiához való viszonyáról és médiafogyasztási szokásaikról ad reprezentatív képet. A vizsgálat során újdonságnak

Egyiptomi diákok az Eszterházy Károly Fõiskolán Negyedik alkalommal érkeztek az Eszterházy Károly Fõiskolára az egyiptomi Delta Academia diákjai Mansoura városából, január 25-én. A 12 diák az itt öltött mintegy 10 napban részt vett egy 30 órás intenzív multimédiafejlesztõ tanfolyamon angol nyelven, amit a fõiskola Médiainformatika Intézetének oktatói tartottak. Az egyiptomi diákok látogatását követõen legközelebb újra egri fõiskolásoknak nyílik majd lehetõségük, hogy a mansourai intézményben tölthessenek egy hasonlóan tartalmas idõszakot.

Február végén lejár a Campus-szerzõdés

A Mindentudás Egyeteme támogatja a kutató diákokat

Tavaly novemberben lejárt és idén február végéig hosszabították meg a hárommillió dol-

Együttmûködési megállapodást írt alá a Mindentudás Egyeteme Tudományos Köz-

www.edupress.hu

számított, hogy a kérdõíveket a világhálón, egy erre a célra kifejlesztett online felületen töltötték ki. A felmérésben összesen 1008-an vettek részt, 28 magyarországi felsõoktatási intézmény 124 karáról. Azt, hogy egy adott

www.edupress.hu intézményben mennyi kérdõívet kellett lekérdezni, az Oktatási Minisztérium adatbázisa alapján kiszámított kvóta határozta meg, vagyis ily módon minden intézménybõl arányosan kerültek a hallgatók a mintába. A kutatás részletesen, táblázatokkal és adatokkal elérhetõ a www.e-mese.hu oldalon.

Folytatja munkáját a Pécsi Egyetemi Lelkészség A szabad vallásgyakorlás jegyében február 7én hivatalosan is végleges formába öntötték a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Pécsi Egyetemi Lelkészség keretmegállapodását. A Pécsi Egyetemi Lelkészség 2002-ben jött létre, és mára az egyetemi hitélet alapjává vált. A Magyar Katolikus Egyház képviselõjeként Mayer Mihály megyés püspök beszédében részletezte a Pécsi Egyetemi Lelkészség eddigi mûködésének tapasztalatait, és felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi jogok alapján nyugodva a lelkészség feladata az, hogy felmutassa, mit jelent a kereszténység Európában.

Kör alakú épületben, akadálymentesen

doltak a látássérült hallgatókra is, akiket érintõképernyõs számítógépek segítenek a tananyag elsajátításában és az információszerzésben. Egy idõben akár 1000 hallgató is tanulhat az épületben, ami azért is hasznos, mert a fõiskola hallgatói létszáma a 2000. szeptemberi indulás óta folyamatosan nõ. A beruházást a BKF nagyrészt uniós támogatásból fedezi: közel 800 millió forintot kaptak ugyanis az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatásából megvalósuló Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) elsõ nyerteseként, amihez az intézmény csaknem 150 millió forintot tesz hozzá.

Nemzetközi sport- és egészségtudományi felsõoktatási hálózat alakul A Berzsenyi Dániel Fõiskolán január 13-án és 14-én rendezték meg a Sporttudomány és egészségmenedzsment a felsõoktatásban elnevezésû konferenciát, melynek célja egy nemzetközi felsõoktatási hálózat létrehozása és kiépítése. A nemzetközi hálózat létrehozását a Berzsenyi Dániel Fõiskola Testnevelési és Mûvészeti Karának Sporttudomány-elméleti Tanszéke kezdeményezte, és nyolc ország tíz felsõoktatási intézménye nyilatkozott csatlakozási szándékáról. A januári konferencián a csatlakozó intézmények képviselõi mutatták be intézményük sport- és egészségtudományi képzéseit, sporttudományos kutatási programjaikat és nemzetközi kapcsolatrendszerüket. A résztvevõk kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg az együttmûködési lehetõségeket. Az intézmények képviselõi ismertették, hogy milyen erõsségekkel tudnak közremûködni a hálózat munkájában, valamint nyilatkoztak konkrét igényeikrõl is. Továbbá minisztériumi, tudományirányítási és szakmai fejlesztési programok vezetõi mutatták be a hálózat számára igénybe vehetõ lehetõségeket. A szakmai programban a tantervfejlesztési kérdések, a csere- és kutatási programok mellett pályázati és publikációs lehetõségekrõl esett szó. Az elõadásokon kívül gyakorlati bemutatókat is tartottak, és alkalom nyílt szakmai konzultációkra, valamint bilaterális kapcsolatok létesítésére is.

Nyíregyházán tanulnak a jövõ vadászpilótái Honvédelmi repülõgép-vezetõk elõképzésérõl született megállapodás a Honvédelmi Minisztérium és a Nyíregyházi Fõiskola között január 19-én. A megállapodás értelmében a felsõoktatási intézmény a 2005-2006-os tanév elsõ félévétõl a Mûszaki és Mezõgazdasági Fõiskolai Kar repülõmérnöki alapképzési szakon nappali tagozaton új szakirányt indít „Repülõgép-üzembentartó” elnevezéssel. Az alapképzés repülõmérnöki szakon, üzembentartó szakirányon folyik, költségtérítéses, nappali tagozatú képzési formában. Az együttmûködés szerint a fõiskolán repülõs elõképzést kapnak a hallgatók, majd megkezdõdik a speciális katonai felkészítésük, és a vizsgákat követõen Kanadába küldik õket, ahol vadászpilóta, harcihelikopter-, illetve szállítórepülõgép-vezetõi végzettséget szerezhetnek.

www.edupress.hu

Fennállásának 70. évfordulója alkalmából ünnepelték a Vigília címû teológiai és irodalmi folyóiratot a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fõiskolán. Kocsis Zoltán zongoramûvész a Miskolci Egyetem Zenemûvészeti Intézetében tartott kétnapos kurzust. A mûvész már nem tanít, ezért a kurzus kivételes lehetõséget kínált a növendékek számára. A Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtára tulajdonába került Antonio Bonfini: Rerum Ungaricarum Decades... 1568-as bázeli kiadása. A Szent István Egyetem budapesti Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémiája két évre elnyerte a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képzõközpont (SAKK) minõsített felnõttképzési intézmény minõsítését. Parais Simon, a Berzsenyi Dániel Fõiskola ötödéves nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója elsõ helyezést ért el a TIESWeb nemzetközi kutatási intézet által kiírt pályázaton, és egy Washingtonban megrendezett konferencián külföldi politikusok elõtt adhatja elõ prezentációját, valamint elõadóként vehet részt Miamiban a 2006-ban megrendezendõ Miami Transatlantic Citizen Week III nemzetközi konferencián. Dr. Koren Csaba tanszékvezetõ egyetemi tanár, a gyõri Széchenyi István Egyetem Építési és Környezetmérnöki Intézetének igazgatója januárban vette át a Jáky József emlékérmet. Jogellenesen zárták ki a Károli Gáspár Református Egyetem hittudományi karáról azt a diákot, aki vállalta homoszexualitását – így határozott a Fõvárosi Bíróság. Az egyetem kizáró határozatát a bíróság hatályon kívül helyezte. A szlovén Maribori Egyetemmel írt alá együttmûködési megállapodást a Debreceni Egyetem január 13-án. A két egyetem együtt próbálja meg felhasználni az EU-támogatásokat oktatásuk fejlesztésére. Déri János újságíró, szerkesztõ-riporter nevét vette föl a Dunaújvárosi Fõiskola Kommunikációs Intézete és Médiaközpontja. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2005-ben „A Kultúra Támogatásáért” díjat a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek ítélte.

2005. február

Különleges jelentõségûnek nevezte Magyar Bálint a Budapesti Kommunikációs Fõiskola (BKF) új épületének alapkõletételét. A 2005 végére elkészülõ kör alakú oktatási épület Magyarországon az elsõ olyan jelentõsebb infrastrukturális beruházás, amely uniós forrásból épül fel. Az alapkõletételen Magyar Bálint oktatási miniszter és dr. Vass László, a BKF fõigazgatója egy közösen aláírt „emlékezõ” okiratot helyeztek el egy hengerbe, majd az alapkõbe, ezzel szimbolikusan is elindították a hamarosan kezdõdõ építkezést. A több mint 2000 m2 alapterületû új épületben 21 tanterem kap majd helyet, ezeket a tervek szerint a legkorszerûbb informatikai eszközökkel fogják felszerelni, jelentette ki az intézmény fõigazgatója. Dr. Vass László kiemelte, hogy az épületbe akadálymentesen lehet majd bejutni, sõt, gon-

edupress

5

nagyító

Másfél év türelmi idõ a krediteseknek Nemcsak Európához, hanem az Európai Felsõoktatási Térséghez is csatlakozunk. Ennek egyik lépcsõje az alapképzés+mesterképzés rendszerû oktatás, amirõl gyakorlati tapasztalatunk még viszonylag kevés van. A másik a kreditrendszer, amely ma már minden magyar fõiskolán és egyetemen jelen van. Célja a hallgatói szabadság megteremtése abban, hogy ki milyen sebességgel akar tanulni, s milyen sorrendben akarja felvenni az egyes tárgyakat. A szigorú szabályok szerinti órarendes képzés lassan történelemmé válik. Melyek a rendszer bevezetésének tapasztalatai és mik a buktatók? Ezt kérdeztük a BME Központi Tanulmányi Hivatalának igazgatóhelyettesétõl, dr. Komócsin Zoltántól.

2005. február

Egy mondatban összefoglalva, mi a kreditrendszer lényege? Az az értelme, összemérhetõk, átjárhatók a képzések akkor is, hogyha különbözõ helyeken tanul valaki. Másrészt ez egy mérõszám: a hallgatói ráfordítás mérõszáma, amit különbözõ képletek alapján számolnak ki. Általánosan egy heti két órás tárgyhoz még körülbelül heti két órát kell otthon tanulni, és ez két kreditként számítható be. Ha kreditben értékelik a dolgokat, az könynyen összemérhetõ: ha az egyik egyetemen tanult valaki egy tárgyat, és elmegy egy másikra, akkor nincs különbözeti vizsga, egyszerûen meg kell nézni, milyen volt a tananyag, hány kreditet kapott érte. A Mûegyetemen az a szabály, hogy ha mintegy hetven százalékban azonos, akkor akkreditálják, befogadják a tárgyat. Az idejárók közül is sokan máshol végeznek egy-két szemesztert. Elvileg már külföldön is mûködik, hiszen az egy kredit az ott is egy kredit. Lassan elfogynak azok a hallgatók, akik nem kreditrendszerben tanulnak. Az utóbbiaknak már nem olyan kötött a tanrendjük. Ez a másik, amire jó a rendszer: megszûnik az a kötelezettség, hogy ha egy tárgyból megbukik valaki, rögtön félévet kell ismételnie. A kreditrendszer lehetõvé teszi, hogy a hallgató szabadon

6

vegye fel a tárgyakat. Nyilván vannak kötelezettségek, elõkövetelmények. A Matematika II.-t nem lehet a Matematika I. nélkül fölvenni, de ha még nincs meg a Matematika I., attól más tárgyakat tanulhat a hallgató. Ha úgy alakul az élet, hogy éppen nincs rá idõ, akár kevesebb tárgyat is föl lehet venni, majd a következõ félévben gyorsítani. Gondolom, a bevezetéskor akadtak problémák… Persze, hiszen a tanterveket hozzá kellett igazítani az új követelményekhez. Nálunk kísérleti jelleggel a kilencvenes évek elején indult be a rendszer, de akkor még az elõkövetelményeket elég szigorúan, mereven kezelték. Volt olyan tárgy, amit csak akkor lehetett felvenni, ha az összes elõtte levõt megcsinálta valaki. Azóta hallgatói és oktatói nyomásra ezek megváltoztak, ma már meglehetõs szabadság van. Vannak persze mérföldkövek a képzés során: meg van adva, hogy például két szigorlatig milyen tárgyakat kell teljesíteni, hány kreditet kell teljesíteni egy adott évben, és így tovább. Mik a rendszer legnagyobb buktatói? Ami az elõnye, az a hátránya is: nincs kötöttség, nincs nagy nyomás alatt a hallgató, hogy elõrehaladjon. Vannak a rendszerben szûrési pontok: nálunk, ha a

mintatanterv szerint halad valaki, egy félévben harminc kreditet tud teljesíteni. Az elsõ két félév után megnézik, hogy ennek a felét (azaz harmincat) megcsinálta-e. Ha megvan, mehet tovább, ha nincs, meg kell szüntetni a hallgatói jogviszonyát. A következõ szûrés a negyedik félév után történik, addig a lehetséges 120 kreditbõl legalább hatvanat meg kell csinálni. Onnantól viszont nincs semmilyen ellenõrzés, csak az a szabály, hogy a kezdéstõl számított tíz éven belül be kell fejezni a képzést. Szakmai kérdés persze, hogy mire emlékszik az, aki tíz éve tanult valamit. De a diplomát megkapja. Régen az hajtotta a hallgatókat, hogy le legyen zárva a félév, meglegyen az összes tárgy. Ezzel szemben ma az számít, mi az, ami kell a harminc-hatvan kredithez, illetve a szakosodáshoz és a diplomához. Másrészt mára megszûntek az évfolyamok is, hiszen egy hallgatónak van másodéves tárgya és mondjuk negyedéves is. Oktatóként dolgozom a Közlekedésmérnöki Karon, ahol volt régen „osztályfõnöki” rendszer. Ha a hallgatónak baja volt, mindig volt kihez fordulnia. Ez sem létezik ma már. Elõfordulhat akár az is, hogy két azonos diploma nem azonos tudást takar, mert más-más tárgyakat vettek fel a hallgatók? Ha a szakot, szakirányt nézzük, elég sok a kötöttség. A tanterv pedig úgy van fölépítve, hogy meghatározott százalékban van alapozó, közismereti stb. tárgy, másik része pedig kötelezõen választható tárgy. A Közlekedésmérnöki Karon például 300 kredit kell a végzéshez. Ebbõl 30 kredit a diplomatervezés, a maradék 270-bõl pedig, ha ugyanazt az oklevelet kapja valaki, akkor alig 30-40 kreditnyi tárgy lehet eltérõ. De azoknak is köze van a közlekedéshez. Más szakokon sem térhet el ennél sokkal jobban a képzés, hiszen a mintatantervet azért be kell tartani. A szabadon választott részek mellett a legtöbb tárgy kötött. Másrészt az egyete-

nagyító Ez lenne a sokat emlegetett kreditalapú finanszírozás? Lenne, csakhogy most félévekkel számolnak. Így elõáll az a helyzet is, hogy valaki egy tárgy miatt fél évvel többet jár, és az adott félévre teljes költségtérítését kell kifizetnie, nem pedig a tárgy kreditjének a díját. A kreditrendszer tehát mûködõképesnek bizonyul a magyar felsõoktatásban, legalábbis a tapasztalatok ezt mutatják. A kezdeti nehézségek egy részét kiküszöbölték. Ami megmaradt, az azonban a hallgatók és az intézmények zsebét is érinti. Nem valósult még meg ugyanis a kreditalapú finanszírozás, tehát, hogy ne a hallgatók után, hanem a kreditek után kapjanak pénzt a fõiskolák és az egyetemek.

jelentõsen elmarad az állami finanszírozás keretében biztosított normatívától, illetõleg a képzések valódi költségeitõl. Az Oktatási Minisztérium ezért a felsõoktatási törvényben szabályozni kívánja a költségtérítések minimális mértékét és a hallgatóknak járó szolgáltatások díjait. Ez azonban – áll a minisztérium közleményében – nem jelenti automatikusan a költségtérítés díjának emelését. Szintén jogszabály rendelkezik arról, hogy adott intézményben adott szakon megállapított költségtérítés összege évente az infláció mértékével növelhetõ. A szabályozás így biztosítja a hallgatói biztonságot. Az új szabályozás emellett bõvíti a költségtérítéses formában tanulók lehetõ-

Emellett egy másik „anyagi” ügy is borzolja a kedélyeket: január végén elterjedt a hír, hogy a szeptemberi tanévkezdéskor jelentõsen emelkednének a költségtérítéses képzésben részt vevõ hallgatók tandíjai. Az elsõ értesülések akár félmilliós fizetnivalóról szóltak, a szakminisztérium azonban ezt a hírt cáfolta, mondván, csak minimum tandíjat akarnak megállapítani, mivel a költségtérítés mértékérõl a felsõoktatási intézmények saját hatáskörben döntenek. Az egy-egy hallgató által fizetett költségtérítésnek viszont fedeznie kell az intézmények képzési ráfordításait. A mai gyakorlat azonban az, hogy a tandíj bizonyos képzések esetében sokszor

ségeit, mégpedig úgy, hogy jó teljesítmény esetén biztosítja az átlépés lehetõségét az államilag finanszírozott helyekre. 2005 szeptemberétõl a változások a költségtérítés mértékének szabályozásáról még nem lépnek életbe. A törvénytervezet az államigazgatási eljárás szakaszában van, és a kormány az egyeztetéseket követõen dönt majd az elõterjesztésrõl, illetve ezután az Országgyûlés a javaslat elfogadásáról.

Intézmény

KirályBernadett

Költségtérítés összege (Ft/félév)

International Business School Kecskeméti Fõiskola Tanítóképzõ Kar mimimum Szent István Egyetem Jászberényi Fõiskolai Kar Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Fõiskolai Kar Apor Vilmos Katolikus Fõiskola Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar *Euro/félév (Forrás: www.felvi.hu)

2000* 55.000 50.000-100.000 90.000-180.000 62.000-105.000 55.000-85.000 40.000-275.000

2005. február

men gondolkodásmódot is tanítunk. Nem biztos, hogy milliméter-pontosan ugyanazt kell tudnia két, azonos helyen végzett embernek. Amit meg nem tanult, azt majd úgyis elsajátítja a munkahelyén. Milyen tapasztalataik voltak eddig: a kreditrendszer elõnyeként emlegetett áthallgatás más egyetemekre vagy karokra, megvalósult? Nõtt a más egyetemekrõl érkezõ hallgatók száma? Szerintem igen. Legalábbis a Mûegyetemen sok hallgató más karról vesz fel szabadon választható tárgyat, ez körülbelül 14-15 kreditet jelent. Ha látnak valami érdekeset például a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon, akkor odamennek. A Közlekedésmérnöki Karon van például egy Vasúti balesetek címû tárgy, az iránt nagy az érdeklõdés más karokról is. Sok matematikus hallgatónk jár az ELTE-re is. Ez az áthallgatás azért is jó, mert szélesebb látókörû embereket képzünk, nem szakbarbárokat. Külföldi részképzéseink is vannak, amiket itthon el tudnak fogadtatni. Olyan intézményekkel vannak kapcsolataink, ahol már kreditrendszer van, de ahol nincs, ott is átszámíthatók, kreditesíthetõk a tárgyak. Elõfordulhat, hogy valaki két szak közül az egyiket hagyományos, a másikat kredites formában végzi? Milyen diplomát kaphat ez a hallgató? Ez mindig a szaktól függ. A képesítési követelmények alapján elvileg elfogadhatják. Nyilván egész más a kreditrendszer a bölcsész szakon, ahol nem olyan merev sorrend szerint kell tanulni a tárgyakat. Itt talán könnyebb a kreditrendszer. Ezzel szemben például egy építészmérnöknek nem lehet elõször azt megtanítani, milyen a „tetõ”, majd folytatni az „alapozás”-sal. Egy nyolc-tíz félévesnek leírt képzés és a tíz év maximum között elég nagy a különbség. Mi történik a hallgatóval, ha az elõírt idõ alatt nem tud végezni? Az ingyenes elsõ diplomáért is fizetni fog? Jelenleg a hallgató tíz féléven át államilag finanszírozott képzésben vesz részt – juttatásokat kap: szociális támogatást, kollégiumot és így tovább –, majd következik másfél év „senkiföldje”, amikor nem kap ilyen juttatásokat, de tandíjat sem kell fizetni. Utána költségtérítésessé válik az illetõ. A magánvéleményem az, hogy a kreditrendszer finanszírozását másképp kellett volna kidolgozni. Miért ne mondhatná azt a hallgató, hogy ebben a félévben csak egy kétkredites tárgyat veszek fel, azt kifizetem, és majd amikor már a fizetõs „zónába ” kerülök, akkor esetleg nem fizetek? Vagy ha közben kimegy külföldre egy fél évre, akkor azt a félévet miért ne lehetne „költségtérítésesnek” betudni, amikor itthon úgysem fizet semmit? A régi rendszerben öt és fél évet fizetett az állam, mert egyszer évet ismételhetett a hallgató. Ehelyett most azt mondhatnák, hogy 300 kredites a képzés, 360-at fizet az állam, és utána saját zsebre megy. Az új rendszerben már nincs értelme annak, hogy félévekben mérjük a világot, hiszen egy idõben lehet valaki másod–, harmadéves.

7

nagyító Virtuális campus Európában Kétféle rendszer szerint indulnak a képzések szeptemberben A spagetti mellett immár a kissé ködösen hangzó „folyamatról” is híres Bologna városa. Ennek köszönhetõen az egységes Európa begyûrûzik a felsõoktatásba is, ahonnan a „duálisok” lassan-lassan eltûnnek… Az olasz város neve 1999 óta egyet jelent az egységes európai felsõoktatási térségre való törekvéssel. A kezdeményezés lényege, hogy elõsegítsék a hallgatóioktatói mobilitást, az együttmûködést a kutatás és a képzések terén, és persze a diplomák egységes elismerését. Mindezt pedig úgy lehet elérni, hogy a Bolognai Folyamathoz csatlakozott országokban bevezetik a kreditrendszert, és átállnak a lineáris rendszerû felsõoktatásra. A bolognai cél tehát egy hatalmas virtuális campus létrehozása, ahol a kreditrendszer segítségével átjárhatóvá válnának a képzések. Az amúgy is mobil egyetemisták számára végképp eltûnnének a határok, s az egységes Európa immár a felsõoktatásban is megvalósulna.

2005. február

Szeptembertõl harminckét szak, jövõre mindenhol

8

Lássuk, hol tart ez a folyamat itthon! A kreditrendszer elindult, méghozzá felmenõ rendszerben, így néhány éven belül már csak ezzel az oktatási formával találkozhatunk. A bolognai szakok bevezetése is megkezdõdött 2004-ben, kísérleti jelleggel, hiszen ezekhez képzéseket kellett átalakítani, akkreditáltatni. Idén már 32 szak képzési és kimeneti követelményeit engedélyezték, ezek szeptemberben indulnak, a megszokott képzési modell mellett. Jövõre azonban már csak alapszakokra lehet majd jelentkezni, ami azt jelenti, hogy lassan megszûnik a hagyományos egyetemifõiskolai képzés. Mindez akkor is megvalósul, ha az ezt tartalmazó felsõoktatási törvényt nem szavazzák meg a képviselõk. – A 32 szak engedélyezési eljárásának megvan a jogi (törvényi és kormányrendeleti) alapja, a képzés folyhat tovább – jelentette ki Mang Béla, a felsõoktatásért felelõs helyettes államtitkár. Felmerül persze a kérdés, hogy mi lesz a nagy szaktudást igénylõ szakmákkal, ahol akár emberek élete, sorsa is függhet egyegy szakembertõl. Vajon nyugodt szívvel bízzuk magunkat egy orvosra, aki három év után, alapdiplomáját megkapva praktizál? – Az orvos-, illetve a jogászképzés a szakmai javaslatok alapján a jövõben is osztatlan, egyciklusú lenne. A pszichológiai képzésben lesz kétciklusú képzés, ennek elõzménye, hogy már ma is van fõiskolai szintû pszichológia kimenet. Az új képzési rendszerben a kompetenciák alapján dõl el a szakképzettségi jogosultság alapfokozat és mesterfokozat tekintetében – mondta a helyettes államtitkár. Technikailag sem lesz majd egyszerû a kétciklusú képzésre való átállás, különösen azért, mert még egy jó pár évig

lesznek olyanok, akik a hagyományos rendszerben végzik tanulmányaikat. Mang Bélától azt is megkérdeztük, hogyan tudnak majd õk, a hagyományos, duális rendszerben tanulók beilleszkedni a rendszerbe? És persze arra is szerettünk volna választ kapni, mennyire lesz átjárható a képzés, és milyen lehetõségei lesznek egy-egy alapképzést elvégzett hallgatónak, ha tovább akar tanulni? – A mesterképzési rendszer most van alakulóban, de a cél, hogy a szélesebb alapokat nyújtó, ma már látható alapképzési rendszerre sokszínû mesterképzési rendszer épüljön az igények, az intézmények által nyújtotta lehetõségek alapján. A megfelelõ felkészültséggel rendelkezõk kiválasztása intézményi hatáskör lenne. Az új képzési rendszer legfõbb célja az átjárhatóság megteremtése, így az egyes képzési szintek közti továbblépés biztosított az új képzési szintek között csakúgy, mint a jelenlegi rendszerben végzetteknél – nyugtat meg a szakember.

MSc-k programjain, mesélt a folyamatról dr. Schmidt Rezsõ oktatási rektorhelyettes. Majd hozzátette: a mesterképzés követelményeinek kidolgozása és elfogadása az elkövetkezõ idõszak feladata lesz. A most elinduló öt szakhoz (környezetmérnöki, gazdaságinformatikus, földmérõ és földrendezõ mérnöki, élelmiszermérnöki és mezõgazdasági mérnöki) azonban már kidolgozták a kapcsolódó MSc-programot, hiszen ez a BSckérelmek benyújtásánál követelmény volt. Maguk az oktatási szakemberek is bizonytalanok, vajon teljes egészében át kell-e állni a kétciklusú felsõoktatásra, nem lesze túl gyors és hirtelen a váltás. Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter korábban már kifogásolta, hogy egy évszázados képzési hagyományokkal rendelkezõ képzési profilt leállítunk, és egy teljesen újat kezdünk el (Aktív Szemeszter, 2004 december). A helyettes államtitkár azonban bizakodó: egy kettõs rendszer mûködtetése, amely egyaránt tartalmazza a régi és új képzési struktúrát, nemcsak hosszú, de rövid távon is nagyon költséges. Az oktatási tárca tehát abban érdekelt, hogy 2006-ra általánosan bevezethetõ legyen az új, kétciklusú képzés. Magyarország vállalta, hogy részt vesz az egységes Európai Felsõoktatási Térség kialakításában. Ha ennek része kíván lenni, akkor a fejlõdés útját fogja választani. KirályBernadett

Alakuló mesterképzés

Kis felsõoktatási értelmezõ szótár

Az általunk megkérdezett intézményekben közben már folyik a mesterszintû képzés feltételeinek megteremtése. Így például a Nyíregyházi Fõiskolán is, ahol a képzési igazgató, Csizmadia Valéria elmondta: a Mûszaki és Mezõgazdasági Karon három alapszak indul BSc-rendszerben (mezõgazdasági mérnök, gépészmérnök, valamint mezõgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök), amelyek képzési ideje szaktól függõen hat, illetve hét félév. Tervezik MSc-szakok indítását is más alapszakokon, de jelenleg a Bsc szakok indítási kérelmeinek akkreditációs eljárása történik. Dr. Szántó Jenõ, a Dunaújvárosi Fõiskola oktatási fõigazgató-helyettese arról beszélt: hét féléves BSc-képzések indulnak ez év szeptemberében agrármérnök, gépészmérnök és mérnök-informatikus szakokon, a mesterszintû képzések (más szakokon) pedig akkreditáció alatt vannak. A kérdésre, hogy hol tudják majd ezek a hét félévet elvégzett hallgatók esetleg továbbképezni magukat, az igazgatóhelyettes kifejtette: jó kapcsolatokat ápolnak olyan egyetemekkel, amelyeknek képzési profilja hasonló a dunaújvárosiéhoz, így a Közgazdasági Egyetemmel, a Mûegyetemmel, valamint a veszprémi és a miskolci intézménnyel is. A hosszú távú cél pedig az, hogy egy kétoldalú szerzõdéssel megkönnyítsék ezeknek a hallgatóknak a dolgát, akik így egyszerûbben folytathatnák tanulmányaikat a mesterszinten. A Nyugat-Magyarországi Egyetemen is dolgoznak már potenciálisan indítható

BSc: Bachelor of Science, ez az a diploma, amit a hároméves (6-7 féléves) képzés után kezébe kaphat a hallgató. A BSc-szakot szokták még alapszaknak, alapképzésnek is nevezni, illetve a bolognai szakok egyike. Bolognai szakok: a Bsc és az Msc szak együttesen. Lineáris képzési rendszer: angolszász rendszernek is nevezik, ez az, amikor az alapképzésre mesterképzés épül (erre pedig a doktoranduszi stb. képzés, ha valaki tudományos pályára lép.) Elõnye, hogy mindenki hasonló alapképzést kap, majd eldöntheti, tovább tanul-e a magasabb fokozatú diploma megszerzéséért. Nevezik kétciklusú rendszernek is. Célja több gyakorlati szakember és kevesebb, de jóval képzettebb „mester” kiengedése a felsõoktatásból. Duális képzési rendszer: ami lassan minden bizonnyal megszûnik a magyar felsõoktatásban, a fõiskolai, illetve egyetemi szint korai szétválasztása. MSc: Master of Science, a jelenlegi egyetemi oklevélnek megfelelõ diploma, azaz a mesterképzés maga. Természetesen az alapképzésre épül, általában 2-3 év.

nagyító Francia kapcsolat Az öt év során úgy voltam az ösztöndíjakkal, mint Mari néni a csigaszedéssel: mire lehajolt, a csiga huss… Csak abból vettem észre, hogy van, amikor hallottam, hogy X. Y. itt és itt fél évig, és nem adja kölcsön a jegyzetét. Utolsó félévben kapuzárási pánikomban mindenre lecsaptam, amire fél év volt írva, plusz egy külföldi város neve, így sózták rám a januári párizsit. Közgázos lévén kezembe akadt a kari lap akkori száma, pontosabban egy kétéves franciaországi ösztöndíjról szóló cikk. A suli az 1909-ben alapított ESSCA csoport tagja, központja Angers-ban van (Anzsé) a Loire (Loár) mellett (möle), egy Pécs nagyságú város, szintén a világörökség része, francia kivitelezésben. Ezen kívül Cholet-ban (Sole), Paris-ban (Pári) és Pesten (Peszt) is van szerve és „business school” kategóriába tartozik, azaz szokatlan módon fizetni kell az oktatásért. A kétéves master képzés félévente 3500 euróba kerül, melyet csak három szemeszterre biztosít az ösztöndíj, így a negyedik (tehát a tizedik) félév még kétesélyes. Az elsõ évben havi 445 euró zsebpénzt is adnak. A képzés bárki számára nyitva áll, aki ismeri az angol és a francia nyelvet, és van három lezárt éve, továbbá 100 eurója a felvételire. Ez utóbbiról csak annyit tudtam, hogy van benne szövegértés, logika, matek és egy angol teszt. Azért érdemes lett volna alaposabb információkat szerezni, mivel az elsõ öt perc értetlenkedéssel telt. Feleletválasztós feladatsor hatszor húsz kérdéssel, a

jónak vélt válaszokat egy megoldólapon kellett satírozni, mert szkennerrel javítják. Ha eltalálom, egy, ha nem ikszelek, nulla, ha rosszul tippelek, mínusz négy pont (hehe). És ezt három órán át... Ezt követõen jött az angol teszt, ami hasonlóan izgalmas volt. A kéthónapos szkennelés után a szerencséseket még egy rövid kétnyelvû felvételire hívták, ahol szintén bizonyítani kellett. Összesen hat magyar és a tizenegy francia került be a negyedévesek közé, sokan úgy, hogy az elõzõ három évben teljesen mást tanultak (mikrobiológia, magyar irodalom stb.), nekik a hetedik félév gazdasági alapismeretekkel telt. Nekem a közgáz után erre nem volt szükségem, így marketing specializációt választottam (opció volt meg a pénzügy-számvitel és a menedzsment). Az oktatás egy magyar egyetemista számára szinte elviselhetetlen: az egész félévre elõre megkaptuk az órarendet, melyben a tárgyakat tömbökben adják le; elkerülvén azt, hogy a rendszeres hétfõi és szerdai bulikat követõ másnap(os) reggeli óra oktatójával csak vizsgán találkozzunk. Így egy héten csak egy tárgy van, de az minden nap; délelõtt és délután három órás szakaszokban! Ekkor mondanám azt, hogy majd elkérem valaki jegyzetét, mert

Télapó campus avagy a finn felsõoktatás Az utóbbi években egyre nagyobb számban érkeznek egyetemi hallgatók különbözõ csereprogramoknak köszönhetõen a sokáig elszigetelt Finnországba. A külföldiek gyakran rácsodálkoznak a rugalmas oktatási rendszerre, amelynek szerkezete és módszerei részben eltérnek a közép-európaitól. rozó a skandináv társadalmakban. Ezért az elsõ évek az útkereséssel telnek, és csupán a legpraktikusabbak végzik el az egyetemet öt vagy hat év alatt. A hosszú egyetemi évek során a megélhetést biztosító legfontosabb forrás az itteni társadalombiztosító, a nagy hatalmú

CsordásMárton

KELA havi járandósága. Ezt a jóléti rendszernek köszönhetõen minden egyetemista megkapja, még akkor is, ha egy tucat Ferrari vagy mondjuk a Nokia vállalat van a birtokában. A külföldi hallgatókat eltérõ egyetemi légkör várja, és néhányuknak éppen ezért nehéz az átállás. A finnek általános szociális magatartása sem segíti elõ az idegenek beolvadását, mivel ebben az elszigetelt országban mind a mai napig nincsenek hozzászokva a külföldiekhez. Ennek ellenére a felsõoktatás teljesen ingyenes, és az EU országaiból érkezõk igénybe vehetik az itteni szociális juttatások egy részét is. Finnország kivételezett anyagi erõforrásainak köszönhetõen a legmodernebb csúcstechnológia segítségével tanulhatnak a diákok. A nálunk megszokott régióbeli különbségek itt ismeretlenek. Ezért a szélsõséges idõjárási viszonyokon kívül semmilyen hátrányt nem jelent, ha valaki például a Lappföldi Egyetemre jár. Finnország kiváló célpont a külföldre vágyó hallgatók számára. Bár itt nagyobb kulturális különbségekkel kell megküzdeni, mint mondjuk Németországban vagy Angliában, és az angol nyelvû kurzusok kínálata is hagy maga után kívánnivalót. De a csekély számú külföldinek köszönhetõen kedvezõbb lehetõségek tárulnak a kalandra vágyók elé, és a finn nyelv elsajátítása sem olyan ördöngös, mint azt sokan hiszik. PálViktor

2005. február

A felsõoktatásban az egyetemeken kívül szakmai fõiskolákon is tanulnak hallgatók, amelyek egyenrangú felsõfokú végzettséget biztosítanak. Az egyetemeken fõleg elméleti jellegû a képzés, míg a szakmai felsõoktatásban inkább a gyakorlati ismeretekre helyezik a hangsúlyt. A diploma megszerzéséhez meghatározott számú kreditet kell összegyûjteni bizonyos tantárgyakból és a választott specializációkból. A rendszer különlegessége, hogy a hallgató szabadon döntheti el, mely szakot és milyen módon kívánja elvégezni. Legtöbben az elõadást követõ vizsgára jelentkeznek, míg mások esszét írnak, az otthonülõk pedig elolvashatják a kiadott irodalomlistát, és abból vizsgázhatnak tetszõleges idõpontban. A bukás nem jelent különösebb problémát, hiszen ismételt vizsgát tenni határidõ nélkül lehet. A döntési szabadságnak azonban ára is van. A diákoknak maguknak kell eldönteniük, mit akarnak tanulni, mi lesz késõbbi szakmájuk és mire specializálódnak. Ez a döntési felelõsség és szabadság az élet számos területén meghatá-

„nincsazazIstenhogyéndélutánisbentüljek”; de sajnos van: úgy hívjak, hogy katalógus: négy hiányzás per félév. Azonban saját érdekem a részvétel, mert az órák nagy része gyakorlatorientált, csupa csoportmunka, beadandó, prezentáció. A képzés pedig nyitottabb, mint egy windows-xp tûzfal: ha nem tetszik a marketing, a kilencedik félévben elmehetek pénz- és bankügyekre, autóipari menedzsmentre, logisztikára stb. Mindezt megfejelhetem a nyolcadik vagy a tizedik félévben egy nemzetközi szemeszterrel, vagy egy külföldi (Franciaországon kívüli, akár thaiföldi) gyakorlattal, mert a suli „csupán” 34 országban 103 egyetemmel, 2700 vállalattal áll szoros partnerkapcsolatban. Az érdeklõdõk böngésszék a www.essca.asso.fr honlapot. Gyertek, mert van esély!

9

nagyító Oktatás felsõfokon, a mandulafák árnyékában Amikor 1367-ben Pécset jelölték ki az elsõ magyar egyetem városának, talán nem is sejthették az alapítók, hogy évszázadok viharai után, több mint hatszáz évvel késõbb a legnagyobb magyar felsõoktatási intézmény fog itt mûködni. A Pécsi Tudományegyetem napjainkban az egyik legvonzóbb magyar egyetem – ezt bizonyítja például az idejelentkezõk létszáma is –, amely ezt részben oktatói kiváló szakmai munkájának, másrészt a kulturális, sport- vagy egyéb szabadidõs tevékenységek gazdag kínálatának, harmadrészt éppen Pécs város sajátos mediterrán hangulatának köszönheti.

A XIV. század elején az ország déli nagyvárosában, a jelentõs püspöki székhelynek számító Pécsen pörögtek a malomkerekek a hegyi patakok vizén, szõlõfürtök mosolyogtak a napsütötte lejtõkön, és díszes kúriákat emeltek a gazdagodó városi polgárok. Nagy Lajos király uralkodása idején ezt a napfényes, mandulavirágos mediterrán várost jelölte ki V. Orbán pápa az elsõ magyarországi egyetemalapítás színhelyéül. A pécsi egyetem 1367-ben történt megnyitása a térségben tapasztalható egyetemalapítási hullámba illeszkedett, hiszen nem sokkal korábban alapították meg a prágai (1348), a krakkói (1364) és a bécsi (1365) egyetemeket. A magyar felsõoktatás történetének kezdetét is 1367-tõl datáljuk. Ma már 33 559 hallgató tanul itt nappali vagy levelezõ tagozaton, esetleg távoktatás keretében. Ezzel a PTE a legnagyobb hallgatói létszámú felsõoktatási intézmény az országban. Az egyetem kilenc karán (Állam- és Jogtudományi, Általános Orvostudományi, Bölcsészettudományi, Egészségügyi Fõiskolai, Illyés Gyula Fõiskolai, Közgazdaság-tudományi, Mûvészeti, Pollack Mihály Mûszaki, Természettudományi) a legváltozatosabb skálájú szakok biztosítják a sokoldalú, széles látókörû, jól felkészült szakemberek képzését. A szinergikus, sokszínû képzési struktúrát felhasználva a PTE az élethosszig tartó tanulás szemléletét nép-

A kolozsvári Babes-Bolyai

2005. február

A modern kor történetében a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemet úgy tartották számon, mint az erdélyi akadémiai élet központját. Az intézmény történelme 1581-ben vette kezdetét a jezsuita kollégium megalapításával. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) 1959-ben a román nyelvû Victor Babes és a magyar nyelvû Bolyai Tudományegyetem összevonásával alakult.

10

Az évek folyamán a magyar oktatást viszszaszorították, és az 1989-es változások idején csak elvétve fordultak elõ magyar nyelvû elõadások. 1990 óta egyre több új szak indult magyar nyelven, de az igazi áttörésre 1993-ban került sor, amikor a magyarul tanulni akarók számára a tanügyminisztérium külön beiskolázási számot adott. Ez kezdetben 300 helyet jelentett, mára évfolyamonként 1000 körül van. A kolozsvári egyetem számos kiemelkedõ nemzetközi teljesítményt mutatott fel történelme során: itt látott napvilágot a világ elsõ összehasonlító irodalmi folyóirata, itt fektették le az érvelés logikájának az alapjait, a kozmikus repülés alapköveibõl is fellelhetünk néhányat, a többmódusú telefónia eredete történetének egyes fejezetei is innen eredeztethetõk, a bioszpeológia gyökerei ide nyúlnak vissza...

A BBTE különbözõ oktatási szintjein több mint 43000 hallgató tanul több oktatási formában. 20 karával, 116 szakiránnyal, 98 tanszékével Románia és Kelet-Európa egyik legátfogóbb tudományegyeteme. Jelenleg három, román, magyar és német tagozat mûködik, amelyeket egyetemi szinten egy-egy rektorhelyettes képvisel. A 2004/2005-es tanévben a magyar tagozaton közel 6000 diák tanul. Teljes képzés folyik román nyelven 105

szakon, magyar nyelven 52 szakon és német nyelven 13 szakon. Az idegen nyelvi tanszékek az angol, francia, német, orosz, olasz, spanyol, portugál nyelveket oktatják, de más európai nyelveket is

szerûsíti. A legfõbb célok között szerepel, hogy a kimagasló minõségû oktatás és kutatás eredményeként magasan kvalifikált, a munkaerõpiacon helytálló szakemberek kerüljenek ki az egyetemi padsorokból. A Pécsi Tudományegyetemen az új évezred követelményeinek megfelelõen nem csupán hagyományos elõadások, korszerû jegyzetek, jól felszerelt könyvtárak jelentik a képzést, hanem a világra nyitott informatikai hálózat, a szakkollégiumok egyre bõvülõ sora, és talán az egyik legfontosabb: az egymástól való tanulás korlátlan lehetõsége. A pécsi egyetemisták az itt töltendõ évek során megismerkedhetnek a választott szakterület tudományágának rejtelmeivel, de emellett találkozhatnak más szakirányt választó diákokkal, számtalan hallgatói, kari vagy összegyetemi rendezvényen vehetnek részt, és bizonyára sikerül belekóstolniuk Pécs és az egyetem folyton nyüzsgõ kulturális életébe is. Nehéz bemutatni egyetlen írás keretén belül egy ilyen színes, sokoldalú intézményt és annak valamennyi szegletét. A Pécsi Tudományegyetemrõl talán többet árul el honlapja, a www.pte.hu, ahol kedvére böngészhet az érdeklõdõ. Egy idézet még idekívánkozik e szöveg végére. „Pécs a tudomány magvainak terjesztésére különösen alkalmas” – olvashatjuk az egyetem 1367-es alapító oklevelében. A Pécsi Tudományegyetem mindent megtesz, hogy ez így legyen a harmadik évezredben is. A múlt erre kötelez. KutyánszkyBori

lefednek, valamint a széles körben használt keleti nyelvek vonatkozásában is lehetõségeket biztosítanak a nyelvi képzés terén. A BBTE keretében a zsidók õsrégi nyelvét most már rendszeresen lehet tanulni a klasszikus nyelvek, azaz a latin és görög nyelvek mellett. A teológiai tanulmányok szintjén is egyedi tanulási lehetõség nyílik, annak köszönhetõen, hogy az egyetemen a hét vallási felekezetet képviselõ négy teológiai kar mûködik: ortodox, görög katolikus, római katolikus és református. A BBTE tudományos tevékenységét az ország és a régió legnagyobb egyetemi könyvtára támogatja. Jelentõs országok külképviseletei segítségével az ország legkiterjedtebb kulturális központját és nemzetközi könyvtárhálózatát építette ki. Az egyetem nemzetközi kapcsolatainak jelentõs pillérét képezik a magyarországi tudományegyetemekkel aláírt együttmûködési szerzõdések, amelyek magukba foglalják az oktató-, illetve hallgatócserék, vendégtanári programok mellett a közös tudományos kutatási terveket, a közös alap-, rész-, magiszteri és doktori képzéseket, tudományos mûhelyek és konferenciák szervezését, áthallgatásokat, könyvtárfejlesztést, publikációk cseréjét, nyári egyetemek szervezését, közös minõségellenõrzési programok kidolgozását is. ZsigriJudit

nagyító Microsoft pályázatok és versenyek az oktatási szférának A Microsoft mint az oktatás támogatásának elkötelezett híve számos kezdeményezést hívott életre, melyek az intézményi oktatással együtt a diákok egyéni tehetségfejlesztését is támogatják. Az idén újabb regionális és nemzetközi szintû versenyeket és pályázatokat hirdetett a cég: az Imagine Cup az egyetemisták, fõiskolások és középiskolások informatikai versenye 9 kategóriában. A Windows Embedded Student CahellengE beágyazott operációs rendszerekkel kapcsolatos csapatverseny az egyetemisták és fõiskolások számára, a Microsoft Research programja pedig fiatal kutatóknak kínál ösztöndíj-lehetõséget. Imagine Cup 2005 Immár harmadik alkalommal rendezik meg az Imagine Cupot, a Microsoft globális informatikai versenyét, amelyen a világ egyetemistái, fõiskolásai mellett idén elõször középiskolások is részt vehetnek. Az egyes kategóriáknak saját szabályai vannak, van köztük 2 és 3 fordulós, online és offline verseny is. A verseny díjainak összesített értéke mintegy 200 000 USD. A döntõt 2005 júliusában, Yokohamában rendezik meg, ahová a döntõsök, illetve bizonyos kategóriákban felkészítõ tanáraik is utaznak. A verseny idei témája „a köztünk lévõ akadályok lebontása” („Dissolving boundaries between us”). A versenyzõk kilenc kategóriában mérhetik össze tudásukat: Szoftvertervezés: egy alkalmazást kell elkészíteniük, amely egy mobil eszközt és egy saját XML webszolgáltatást is felhasznál. Office-fejlesztés: egy alkalmazást kell készíteni a Microsoft Office Rendszer segítségével. Webfejlesztés: olyan ASP.NET alapú

oktatási weboldalt kell készíteni, amely a verseny témáját dolgozza fel. Algoritmus: az egyéni versenyben a versenyzõknek egy online kvízt kell megoldaniuk, majd programozási feladatokat kapnak. Rövidfilm: a csapatoknak a verseny témáját feldolgozó rövidfilmet kell készíteni. Animáció: a DirectX technológia felhasználásával háromdimenziós animációt kell készíteni a verseny témájáról. IT: a rendszergazdai ismeretekrõl teszten és esettanulmányokon keresztül kell számot adni. Üzleti terv: a csapatok legjobb üzleti ötleteiket dolgozhatják ki. Vizuális játék: nano-robotokat irányító algoritmusok megírása a feladat, hogy egy virtuális emberi testben gyógyításra használhassák õket. A többi online verseny mellett, a szoftvertervezés kategóriának magyar offline fordulója is lesz, ahol szintén értékes nyeremények várnak a gyõztesekre. A nyertes csapat felkészítõ tanárával együtt elutazhat Thessalonikibe, a kelet-közép-európai döntõre. A nyertesek utazásait a Microsoft finanszírozza. A magyar forduló jelentkezési és az elsõ tervek beadásának határideje 2005. március 1. A csapatoknak elõször egy alkalmazás terveit kell elkészíteniük, majd magát az alkalmazást is, közülük a legjobb pályamunkákat a zsûri elõtt mutatják be a versenyzõk. Az Imagine Cup részleteirõl a verseny hivatalos oldalain, illetve a magyar nyelvû tájékoztató oldalakon lehet olvasni. A versenyre az alábbi címen lehet jelentkezni: http://hu.imagine.thespoke.net További információ: http://www.msportal.hu/imagine http://imagine.thespoke.net http://hu.imagine.thespoke.net

2005. február

Windows Embedded Student ChallengE

12

A Windows CE.NET, a Microsoft beágyazott operációs rendszere kézi-számítógépekhez és más eszközökhöz, ahol fontos a kis méret vagy a valós

idejû végrehajtás. A versenyen a csapatoknak fel kell építeniük saját Windows CE operációs rendszerüket a platformhoz tartozó Platform Builder alkalmazás segítségével, és egy alkalmazást kell elkészíteniük rá, amely valamilyen valós problémát old meg. A jelentkezés határideje 2005. január 23., a pályamunkák leadásának határideje 2005. április 23. A verseny összdíjazása több mint 23.000 USD, az elsõ díj 8 000 USD. A versenyrõl és a zsûrizés szempontjairól bõvebben a verseny honlapján lehet olvasni, melynek címe: http://www.windowschallenge.com. Pályázat PhD-hallgatók számára A Microsoft Research (MSR), a Microsoft kutatással foglalkozó részlege 1991 óta a világ számos pontján tart fent irodát, melyben több mint 800 kutató foglalkozik az információtechnológia jövõjét meghatározó újításokkal. 2004-ben a Microsoft Research cambridge-i irodája létrehozta az External Research Office-t (ERO), amely az egyetemekkel való együttmûködést koordinálja. Az ERO tavaly decemberben kiírt egy pályázatot PhD-hallgatóknak, amelyben az információtechnológia, az elektronika és a matematika terén tevékenykedõ fiatal kutatókat kívánja támogatni. Külön kiemelt témák azok, amelyek ötvözik az információtechnológia és a hagyományos tudományok, mint például a biológia, kémia, fizika, a neurális kutatás, az anyagtudomány, az immunológia, a természetvédelem, társadalomtudományok és az ember-számítógép kapcsolat eredményeit. A pályázatokat nem közvetlenül a hallgatók, hanem az egyes intézmények, illetve tanszékek nyújthatják be. A jelentkezés határideje 2005. április 17. Jelentkezni online lehet az ERO honlapján. A nyertesek egyenként legfeljebb évi 30 000 eurót kapnak maximum három évig. Azok a hallgatók, akik már részesülnek valamilyen ösztöndíjban, legfeljebb 10 000 eurós éves juttatásban részesülnek. Emellett a nyertesek, munkájuk segítésére, kapnak egy-egy TabletPC-t, a hozzá tartozó szoftvercsomaggal. A második év után egyes résztvevõk lehetõséget kaphatnak a Microsoft Research-ben való kutatásra is. A pályázat részleteirõl a Microsoft Research Cambridge External Research Office oldalain lehet olvasni, itt találhatják meg az érdeklõdõk a jelentkezési lapot is: http://research.microsoft.com/ero/phd/ További információk a pályamunkák elkészítéséhez használható szoftverek beszerzésérõl: http://www.microsoft.com/hun/oktatas/ campus.mspx http://www.microsoft.com/hun/oktatas/ msdn_academic_alliance.mspx Közösségi weboldalak a versenyekkel kapcsolatos kérdéseknek és más technológiai információknak: http://hu.thespoke.net.

nagyító A felsõoktatási média és az új kihívások Felsõoktatási Média Konferencia Pécsett A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület (MESE) megalakulása óta minden évben összehívja a hallgatói újságírás képviselõit. Az elmúlt három évben ez a hagyományosan tavaszi találkozó Felsõoktatási Média Konferenciává alakult át. 2002 és 2004 között minden évben március 15én, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) székházában találkoztak az egyetemi és fõiskolai újságírók, hogy a felsõoktatás, valamint a sajtó aktuális kérdéseirõl tanácskozzanak. 2005-ben új helyszínre, Pécsre költözik a konferencia, így idén az ötödik születésnapját éppen márciusban ünneplõ UnivPécs szerkesztõsége és a Pécsi Tudományegyetem látja vendégül a felsõoktatási lapok, és elsõ alkalommal az egyetemeken, fõiskolákon mûködõ rádiók és televíziók munkatársait, valamint a felsõoktatással foglalkozó újságírókat.

2005. március 11-13. között háromnapos tanácskozás keretében tárgyalják meg a valamikori egyetemi laposok és a mai fiatal újságírók, milyen trendek várhatóak az újságírásban, milyen új kihívásokkal kell szembesülnie az egyetemi lapoknak is. A konferencia elsõ napján A felsõoktatási média és az új kihívások címmel nyitóelõadásokat hallhatnak a résztvevõk, kerekasztal-beszélgetéseken vehetnek részt, valamint ezen a napon nyílik meg az UnivPécs 5. születésnapja alkalmából rendezett kiállítás is. A konferencia második napján lesz egy ünnepi ülés a Magyar Sajtó Napja alkalmából, de több workshop és elõadás is várja a Pécsre látogató fiatal tollforgatókat. A Felsõoktatási Média Konferencia keretében adják át a MESE „Év Írása”, „Év Fotója” és a „Pro Sperare” pályázatainak díjait. A konferencia helyszíne a PTE Hunyor Vendégháza és Diákszállója lesz. A

Szervezõk

szabadprogramok keretében a házigazdák szervezett városnézés során mutatják be az idelátogatóknak Pécset, a világörökség városát, amely 2010-ben az európai kulturális fõváros címre is pályázik. Az esti programok során az UnivPécshez kötõdõ egyetemi zenekarok, a YouJane és a Dzsem szórakoztatják a vendégeket. További információ: www.e-mese.hu vagy [email protected].

Fõ támogatók

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

Támogatók

PTE Hunyor Vendégház és Diákszálló

ALEXANDRA KIADÓ

Kevesebb visszaélés, egyszerûbb igénylés és ügyintézés

2005. február

Elfogadta a kormány azt a diákigazolványról szóló kormányrendeletet, mely a diákkártyával kapcsolatos szabályozást a korábbinál érthetõbbé és átláthatóbbá teszi. Az új szabályozástól azt várják, hogy a diákigazolvánnyal kevesebben élnek majd vissza, és maga az igénylés is gyorsabbá és egyszerûbbé válik.

14

A felsõoktatásban tanulók igazolványán az érvényesítõ matrica tartalmazni fogja a diákigazolványt kiadó intézmény és a kar nevét is. Ezzel azt küszöbölik ki, hogy egy intézmény egy bizonyos karán kiadott matricát más intézményben kiadott diákigazolványon használhassa valaki. Azok számára, akik a tanköteles kor felsõ határát még nem töltötték be, a diákkártya érvényesítõ matrica nélkül is érvényes és használható lesz. A közoktatásban az igazolvány érvényességének ideje hat évrõl nyolc évre emelkedik, így nem lesz szükség az általános iskolák utolsó éveiben a tömeges diákigazolvány-cserére. A változások a 2005/2006. tanév elsõ félévétõl lépnek életbe.

Az elektronikus ügyintézés is megkönynyíti az iskolák dolgát, ugyanis magát az igénylést, a beadott igénylések állapotának megtekintését, a hibajavítást és a nyomtatványrendelést is a világhálón bonyolíthatják. Az ügyintézésekhez a www.dikaigazolvany.hu honlap segít-

Buszjegyváltás diákigazolvánnyal Szegeden

séget nyújt, információkkal áll az érdeklõdõk rendelkezésére, bemutatja a kedvezményrendszert, ismerteti a jogszabályi hátteret, és hanggal kísért animációs anyag modellezi az igénylõlap kitöltését. Az igazolványok feldolgozottsági állapota nemcsak az oktatási intézményen keresztül, hanem bárki számára nyomon követhetõ lesz. A honlapon egy úgy-

nevezett igénylõlap-nyomkövetõ áll a diákok rendelkezésére, az igénylés sorszámát beírva megismerhetik az igénylés állapotát. Az oldal ahhoz is segítséget nyújt, hogy a státus értelmezhetõ legyen, rövid leírást ad annak jelentésérõl, illetve hibás igénylés esetén tájékoztat a hiba jellegérõl. A felsõoktatási felvételi eljárásban idén is volt lehetõsége a felvételizõknek az „A” jelû lapon az igénylésre. Aki ezt megtette, az igénylés díjával kap egy csekket, melylyel meg kell várnia a felvételi eredményt, és sikeres felvételi esetén befizetni a díjat. Akik viszont nem megfelelõ minõségû aláírást vagy fényképet csatoltak a jelentkezési laphoz, illetve azon nem is jelezték az igénylési szándékot, azoknak a Diákigazolvány Ügyfélszolgálat lehetõséget biztosít a pótlására, a díj befizetésének határideje augusztus 5-e. Kis mértékben emelkedik a diákigazolvány ára. A közoktatásban 500 helyett 550 Ft, a felsõoktatásban 1500 helyett 1600 Ft-ot kell majd fizetni érte, viszont ez többszörösen megtérül az utazási és kulturális kedvezmények igénybevételével, illetve a több mint 1300 helyen mûködõ diákigazolvány-elfogadóhelyek használatával. HorváthÁgnes

publicisztika

Funkcionális olvasók Ha szeretnénk egy eseményt, tünetet vagy fejleményt megakadályozni, akkor hirtelenjében szívesen túlozzuk el a dolgokat. Vegyük például a kábítószer-problémát. A fiatalkori drogfogyasztás megakadályozásának érdekében hangsúlyozhatjuk azokat a kiragadott számokat, amelyek a drog vélhetõ jövõbeni elterjedését mutatják. Rávilágíthatunk, hogy minden nyolcadik, hatodik, vagy akár minden harmadik gyerek kipróbálhatta a kábítószer valamilyen formáját az óvodában. Sokkolhatjuk a közvéleményt avval, hogy a múlt héten a keleti határon elfogott szállítmány ennyi és ennyi hatodikos halálát okozhatta volna – persze eredménytelenül. Ha az adatok nem egyeznek az emberek mindennapi tapasztalataival, fegyverünk fordítva sül el. A cél, hogy a kábítószer-fogyasztás valódi mértékét látva, a megfelelõ és hatékony eszközökkel lépjünk fel, nem talál kellõ támogatásra. A farkas lehet, hogy itt kószál a falu körül, valószínûleg falkában, de nem feketéllik tõle a hegyoldal. Kiabálni ér, csak nem mindegy, hogy miként fogalmazunk. Az egyetemisták, fõiskolások szokásairól sokan sokfélét leírtak már. A fiatal értelmiség döntõ többsége ezek szerint trendi, kizárólag a vizuális nyelvet érti, gyakorlatilag csak a karrierje érdekli, hazája a plazája. Képregényfüggõ, de

abból is a fekete-fehéret választja. Célja, hogy minél kisebb energiával, jellemzõen az egyéni érdekkijárás - bocsánat - az önmegvalósítás útján eljusson a hõn áhított diplomáig. Aki ennél árnyaltabb, ne adj’ isten, szakmaibb képet próbált festeni, azóta is elefántcsonttornya ráhegesztett ajtaját feszegeti. A fiatalok mindenkinek szimpatikusak, ugye? Kialakulóban lévõ fogyasztási szokásaik miatt ínycsiklandozó célcsoportnak is tekinthetjük õket. Mindenki szívesen hivatkozik rájuk, hiszen e kis hazában nehezen mérhetõ és ráadásul állandóan változó csoport az övék. Három-négy év múlva egy egyetemista sem kéri ki magának, amit róla írtak, hiszen tanult szakmáját ûzi már. Aki üzenni szeretne nekik, részben a könnyebb utat választaná, hiszen „klipnemzedéknek” gondolhatja õket, vagy saját korábbi, remélhetõleg létezõ élményanyagából próbál kiindulni. A bulvár vagy a más középszer jó eszköznek, csatornának tûnik. A számok, ugye, ezt mutatják. A felsõoktatási lapok közössége azonban kíváncsi volt a valódi folyamatokra. Ennek elsõ lépéseként felrajzolta a status quót, a tavalyi év novemberében megkérdezte olvasóit, valójában honnan szerzik információikat. Olvasnak-e, és ha igen, akkor mit?

A válaszok a következõket mutatták. A jövõ értelmisége tud és szeret olvasni. Olvas napilapot, persze ingyenes mûsorújságot is, mindenekelõtt azonban elolvassa azt, amit társai a kari vagy egyetemi lapban róla, róluk írtak. Érdekli a választott szakmához szóló lapok legfrissebb száma, de a közéleti témájú periodikákat is sokan választják. A helyzet tehát normálisnak, sõt mi több, biztatónak tûnik. A jövõ döntéshozói persze néznek tévét, de ésszel. Kattintgatnak az interneten, mert nagyon praktikus. Háttérrádióznak, mert kell az inger, de olyan információt, amiért valaki valódi garanciát vállal, a kinyomtatott, szagolható és meglobogtatható újságokból vesznek. Az elején írt párhuzamot idecitálva, az, hogy a jelen helyzet megítélésében idõrõl idõre javarészt riasztó és torzított adatokra támaszkodhatunk, több okra vezethetõ vissza. Van, aki azért mondja, mert érdeke, hogy ne derüljön ki az igazság. Van, aki azért, mert szeretné, hogy ez legyen a valóság. A harmadik csoportban vannak azok a szakemberek, akik érzik a kérdés súlyát, de a dilettáns kérdésfeltevõk elõre megírt válaszait kell harsogniuk, mert más nem kérdez. És vannak kakukktojásként az elhivatott szakemberek, akik ezt a háromezer-hétszáz karaktert nem veszik az idegen inggel együtt magukra. [email protected]

arcél „A Macska szerintem a feminista béklyó ellentéte” Egy fõiskolás lány a Filmszemlén Baki Orsolya filmje, a Macska szerepelt a közelmúltban megrendezett 36. Magyar Filmszemlén. A film alkotója már régóta foglalkozik a „mozgóképpel”, és otthonról hozta magával a mûvészetek szeretetét. A Berzsenyi Dániel Fõiskolán tanuló lány rajztanári szakon már államvizsgázott, jelenleg utolsó éves mûvelõdésszervezõként, illetve a rendezvényszervezés és film szakirányokat is elvégezte. Keszthelyen születtem 1978-ban, ma Szombathelyen élek. A szüleim kiskoromtól kezdve támogatnak, mindig lehetõséget adtak a mûvészetekhez való közeledésre. Szerintem az is fontos, hogy nyitottak az elméletekhez, a világhoz. Volt-e a családodban valaki, aki szintén foglalkozott valamelyik mûvészeti ággal? A tágabb családi körben igen: a nagynéném festõmûvész. Készítettél már korábban is filmet? A Macska ötlete honnan származik? Ez csak egy reflex az alkotói folyamatban felmerülõ kételyekre, amit néha mások keltenek. Így adódott. A Macska maradék egy filmbõl, amit kortárs gyûjteményekben forgattam segédanyagnak. Nekem egyik munkából jön a másik ötlete, anyaga. A kísérleti filmecskéket régóta „gyúrom”, kisebb-nagyobb sikerekkel. Persze meg lehetne máshogy oldani ezt is, vagy szebben kivitelezni, de ennek a filmnek pont az esetlegesség a lényege: a selejtfilmbõl skiccelt macska, és a zene is épphogy zenének nevezhetõ. Miért pont Macska? Mirõl szól a film? Mit üzensz vele a nézõknek? Talán mert a szememben ez a feminista béklyó ellentéte. De lehetne akár mókuska is. A filmben a kortárs gyûjtemény darabjain reflex megjelenik a kamerázó másom, ezekre firkantottam macskafejeket. Ez csak a beskatulyázás miatt történt így, mert sokan úgy gondolják, hogy minden nõi alkotó feminista, vagy csak cicuka. Mi a véleményed a rövidfilmekrõl? Van létjogosultságuk a mai magyar társadalomban, vagy csak a „mûvészfilmeket” gazdagítják? Ha ilyen tágan beszélünk a kategóriáról, nem feltétlenül tartom igaznak azt, hogy az idõtartam párhuzamos a tartalmi többlettel. Attól, hogy valamely alkotás rövidfilm, még nem feltétlenül mutat mûvészi értékeket-megoldásokat. Nem tartom a film elsõdleges céljának, hogy szórakoztassa a nézõt, csak gondolkoztasson el. A kísérleti filmeket szeretem, fõként a fizikai lehetõségek határán, a textúrán, illetve a technikai próbálkozásokon át gyakran feszegetem a kommunikációs problémákat, hiányokat, a kulturális különbözõségeket. Mennyi ideig tartott a film elkészítése? A forgatás egy nap volt, majd évek múltán még egy. Gyors volt nagyon, és pont ez adja meg a könnyedségét, a görcs nélküli kis szkeccsfilmet. Honnan szereztél anyagi fedezetet

hozzá? Voltak szponzoraid, vagy önerõbõl készült? A technikai háttér megszerzése sem kis feladat: hogy sikerült? A forgatáshoz az utat – még pár éve – a Németh László Szakkollégium támogatta, akkor még volt módja erre, és azt az egész projektet támogatta, aminek a Macska mellékterméke csupán. Nagyon fontosnak tartanám az ilyen szervezetek létét vagy egy producert, de az idén már adódtak problémák, a tavalyi Trafó-beli szereplésünkkel járó költségekkel is elmaradtak. Most a Hallgatói Önkormányzat és Mankó Mária által a Mûvelõdéstudomány és Kommunikáció Tanszék adott támogatást az utolsó pillanatban a vetítés elõtt, hogy kifizethessem a jogdíjakat, az elõre nem számolt áfát pedig én állom. A technikai résznél a tanszék stúdiója jó háttér volt, nagy segítség, de önerõre is szükség volt a kameránál, a tekercseknél vagy az elõhívásnál. Hogyan került a filmed a Magyar Filmszemlére? Eredetileg is tervezted, hogy országos megmérettetésen is kipróbálod a tehetségedet? Csak nevezni kellett semmi egyéb, bár kissé macerásabb volt, mint máshova. Nem terveztem, nem szoktam úgy alkotni, hogy „ezt most hova is adom be, és akkor most ebbe mindent beleadok”. Azt hiszem, a megmérettetés nem izgat, csak ötlet volt, egy fricska. Megvalósítottam és viszonylag jól sikerült, akkor meg miért ne lássuk, hogyan is mutat nagy vásznon. Hol és mikor lesz a Macska látható a jövõben? Az Utazó Filmszemlével talán az ország több pontján is látható lesz. Szombathelyen biztos, utána talán egy kiállítóteremben, hiszen azt hiszem, inkább oda való ez a Macska videó-installáció. DurbákIldikó

2005. február

Egy pár szót magadról! Miért erre a fõiskolára és szakra jelentkeztél? Természetes volt számomra ez, hiszen szombathelyi vagyok. Szívesen szakosodtam volna az intermédiára, de így is megpróbáltam élni az itteni lehetõségekkel, és minden szemináriumi feladatot úgy megoldani, hogy például személyesen Hermann Nitsch-hez mentem riportot készíteni. Mik a terveid a jövõben? Folytatod az alkotást, vagy ez csak egyszeri alkalom volt? Nem tudom pontosan, mihez is kezdek. Közeleg a diplomaszerzés, de azt hiszem, hogy az alkotást nem hagyom abba. Szeretném, ha erre mindig lenne módom, hiszen ötletem van bõven, csak idõ kell – meg néha szponzor se ártana –, és társak. Nem csak filmekben gondolkozom, mostanában a tánc – videó-installációval – érdekel a színpadon. Vagy más térben is alkotnék: van egy mobilszobortervem is, ehhez viszont programozóra lenne szükségem. Szeretném, ha olyan munkát találnék, ami mellett mindezt folytathatom. Vonz a tanítás is, a középiskolásoknak tanítanék mozgóképés médiaismeretet, ezért az ehhez szükséges egyetemi kiegészítõt is elkezdem szeptembertõl. Tanultál valaha filmkészítést? Ha igen, kik voltak a mestereid? Attól függ, ezt a tanulást milyen szinten, módon érted? A film szakirány a fõiskolán fõleg az elméleti tudásunkat alapozza meg, de a tanszéknek van egy kisebb stúdiója, ott képezhetjük magunkat. Korábban az S-8, 16 milliméteres filmekkel kísérleteztem, Murai Gábor szervezett ezzel kapcsolatos táborokat. Jó pár éve kifejezetten az S-8as technikával dolgoztunk Bollók Csaba segítségével, ezért ragadt ránk valami ebbõl a mûfajból is. Nagyon sokat köszönhetek a rajz tanszékrõl Tóth Csabának, bár õ festõ, sok instrukciót, inspirációt kaptam tõle. A filmjeimnél fõleg a képzõmûvészetbõl merítek, például az elõzõ diplomamunkámnál Marcell Duchamp gondolatai ihlettek a „2 Infravékony” címû filmem megalkotására. Dolgoztam stúdiókban, tévénél is több évig, iskola elõtt és mellett is. Adott némi szakmai alapot a kamera használata terén, ám ez mégis más mûfaj. Az otthoni környezet segített a filmkészítésben, illetve a mûvészet felé vezetõ úton?

17

kultúra „Minden Egész eltörött…” Ady Endre

Sorstalanság

2005. február

Valami megszûnt akkor. Minden álom, törekvés, terv semmivé vált. Az események letértek az útról, s logikát mellõzve, a véletlenszerûség elve alapján lyukadtak ki valahol. A világ megfordult, feje tetejére állt. Egy kis idõre meg is szûnt. Csak a halottak és a szögesdrót maradtak. Hosszan, kísérõként.

18

Sorstalanság. Egy új sors keresése. Egy élet megszûnése. Egy feltámadás. Van a történet. (Kertész Imre filmje.) Egy zsidó fiú igaz története. Mely személyesebben érint az eddigieknél. Mely olyan szemszögbõl mutat, ami még mindig képes a megrendítésre. Mely által a film felül tudott volna emelkedni a többi ilyen témájú mûvön. Vannak a képek. Az élesen kettéváló képek. A háttérben a ködön, párán megcsillanó fény homályos síkszerûsége, mely körbevonja, bezárja az elõtérben éles, sötét vonalakkal kirajzolt, arctalan embercsoportokat. Köztük valahol Köves Gyurit. A fõszereplõt. Néha a fény áttör a sötét felhõkön és koromfekete füstön, megrajzolja alakját, látjuk egy kifejezõ tekintetét, mozdulatát, nem tart hosszú ideig, elhagyjuk Gyurit, a háttér és az elõtér is megszûnik, s a romokba teljesen beleolvadnak a csíkos ruhájú foglyok. Köves Gyuri is. A fakó, szürkésbarna képek, a fénnyel való játékok, köd, füst és esõ álomszerûvé teszi a koncentrációs táborban történteket, melyek Gyuri betegsége alatt még jobban eltávolodnak. Még nehezebben követhetõk. Csak egy embert látunk, aki szenved, s akit a kamera mintha véletlenül választott volna ki. A kapcsolat megszûnik. Az azonosulás halvány esélye is szertefoszlik. Gyuri egy lesz a sok közül. Látjuk ugyan, mi történik vele. De nem tudjuk, hogy látja, gondolja, érzi õ. A képek

csak azt a célt nem szolgálják, amire hivatottak, egyértelmûen bemutatni a fõhõs világát. Vannak a jelenetek. A jelenetek közötti, idõugrást érzékeltetõ pillanatnyi elsötétítés és elnémulás még távolabbra helyezi a szereplõ személyes történetét. Mintha csak bepillantást merne engedni. Semmi többet. Csak képek sorát. A legfontosabb dolgokat. Csak vázlatosan. Van a zene. (Ennio Morricone filmje.) Talán a leghitelesebben érzi át a történetet. A szenvedések és a sorstalanság szomorúsága mellett felcsendül egy kis remény, egy kis lehetõség a boldogság megtalálására. Amirõl Köves Gyuri szeretne beszélni, ha kérdik. S ha el nem felejti. És van Gyuri jelleme. Ami a könyvbõl ismert gondolatait követõ mozdulatokból, néhány mondatából, tekintetébõl, abból a pár válaszból, amit visszatérése után a kérdezõknek adott, ill. pár mondatnyi megjegyzésbõl épül fel. De hogy megismerjük azt, akirõl szól a film, a könyvet kell elolvasni. Vagyis van egy film. (Koltai Lajos filmje.) Amiben egy operatõr rendezõi szemmel próbálta filmre vinni azt, amit egy író egy gyermek szemszögébõl bemutatott, harminc évvel ezelõtti könyvébõl írt át forgatókönyvé. S eközben eltûnt a gyermek. A naivan rácsodálkozó függõ beszédbõl csak dokumentumszerû képsorok töredékei maradtak. Jó lett volna szeretni ezt a filmet. Sok film készült a Holocaustról. Sok olyan, amit bár bõszen díjaztak, mégsem emelkedik ki különösen. Kérdéses, hogy ezt a regényt meg lehetett volna jól filmesíteni. A története legalábbis kiemelte volna a többi közül. Talán egy tapasztalt rendezõnek sikerült volna. RuprechDániel

Sorstalanság színes magyar filmdráma, 140 perc, 2005 rendezõ: Koltai Lajos író: Kertész Imre operatõr: Pados Gyula jelmeztervezõ: Szakács Györgyi zene: Ennio Morricone, Lisa Gerrard látványtervezõ: Lázár Tibor vágó: Sellõ Hajnal szereplõk: Nagy Marcell (Köves Gyuri) Dimény Áron (Citrom Bandi) Harkányi Endre (Kollmann) Bán János (Apa) Schell Judit (Anya) Dér Zsolt (Rozi) Szabó Dani (Moskovich) Dóra Béla

kultúra Magánközügyek L. Simon László: Hidak a Dunán Mindig érdekes, amikor írók írnak írókról, irodalomról. De csak kevesen képesek arra, hogy a szakmai hozzáértésen (mondhatnám: intimitáson) túl is adjanak valamit, amikor mesterségükrõl, pályatársaikról értekeznek. Ady kritikái, recenziói, portréi ilyenek, Nemes Nagy Ágnes Babits-könyve, A hegyi költõ – és L. Simon László költõ, vizuális mûvész is ebbe a magasságba tör. Ahogy a könyv fülszövegében Bednanics Gábor kiemeli: „Ha […] figyelmesen olvassuk az írások füzérét, rájöhetünk, hogy mindegyik mögött (alatt? fölött? netán elõtt?) olyan személyesség húzódik meg, mely a legszakmaibbnak tetszõ szöveget is áthatja.” L. Simonnak minden/mindenki, amirõl/ akirõl ír, szívügye, saját életének, magánkultúrájának, identitásának kikerülhetetlen részévé lesz. És közben missziót is teljesít. Olyan alkotókat mutat meg nekünk, akikrõl itthon nem tudjuk (ha rosszindulatú akarnék lenni, azt is mondhatnám: nem illik tudni), hogy nemzetközi hírû és rangú mûvészek: Szombathy Bálintot, Nagy Pált, Papp Tibort. Õk nemigen férnek bele

Mint a selyemfestmények

2005. február

Kavabata Jaszunari: Szépség és szomorúság

20

Kavabata Jaszunari Japán egyik legkiemelkedõbb regényírója 1899-ben született Oszakában. 69 éves korában irodalmi Nobel-díjjal ismerték el munkásságát. Egyformán hatott rá Dosztojevszkij és Joyce, a kínai és japán klasszikusok. Ez érhetõ tetten magyarul most megjelent regényén is. Különös, távoli világba vezeti el olvasóit a Szépség és szomorúság. Hõse, Oki Tosjó, az idõsödõ író, aki huszonnégy év után Kiotóba utazik, hogy meglátogassa ifjúkori szerelmét. Annak idején fiatal házas korában, pályája elején álló íróként találkozik Otokóval, a gyönyörû tizenöt éves lánnyal, és szenvedélyes szerelmük és tragikus elszakadásuk története hozza meg számára az irodalmi sikert. Õ családjával maradt, míg a lány a magányt választotta és sikeres festõmûvész lett, aki együtt él tanítványával, a hasonlóan szép fiatal lánnyal, Keikóval. A találkozás végzetes következményekkel jár, ugyanis Keikó elhatározza, hogy bosszút áll szerelme és mestere múltbéli megaláztatásáért, úgy, hogy a saját szépségét használja fegyverként.

a provinciális magyarországi kánonba, miközben Berlinben, Párizsban ismerik és elismerik munkásságukat, nem kell külföldi kiadóknál kuncsorogni, hogy legyenek szívesek kiadni õket, hadd ismerje meg nevüket a világ, s így hozzanak egy kis elismerést, dicsõséget nekünk, magyaroknak. Fontos, hogy végre érdemük szerint tartják számon a nagyvilágban Krúdyt, Kosztolányit, Márait, Kassákot, Pilinszkyt, a kortársak közül Esterházyt, Nádast, Kertész Imrét, de ismerjük fel és el végre, hogy vannak olyan mûvészeink, akik a honi háttér és hátszél nélkül is vitték valamire a világban, s legyünk büszkék rájuk. Ahogy azt is illene elismerni végre, hogy létezett, létezik magyar neoavantgárd az irodalomban is – érdekes módon a képzõmûvészetnek nem okozott gondot ennek az elfogadása és beépítése a kánonba. L. Simon egy, a konkrét költészetrõl szóló, lenyûgözõen alapos tanulmánnyal tágítja a némiképp elmaradott magyar irodalomesztétika határait. Itthon nem divat foglalkozni vele, pedig olyan, más irodalmi területek kapcsán nálunk is gyakran idézett szerzõk foglalkoztak a konkrét vers elméletével, mint Eugen Gomringer vagy Klaus Peter Dencker; olyan költõk alkottak konkrét verseket, mint Václav Havel, Illyés Gyula, Nagy László, Tandori Dezsõ. Ha a kötet borítóját kinyitva nézzük, nem valamilyen közhelyes hídábrázolást látunk, hanem két fatörzset, melyek között látni az erdõt. Ideje végre körül-

néznünk, hol is élünk, mi történik, mi történt itthon és a nagyvilágban, irodalomban, kultúrában, s legyünk nyitottak az értékekre. Ha szerencsénk van, egyszer majd nekünk is sikerül annyira magunkba szívni az ilyen csodákat, mint amennyire azok L. Simon László személyes ügyei. Az õ ügyei közügyek. És felkínálja a lehetõséget, hogy ezt felismerjük. CsillagIstván

Egyszerre egzotikus és egyszerre hétköznapi a történet. Hétköznapi, mert hiszen van-e olyan tája a világnak, ahol ne fordulna elõ házasságtörés, ne történnének meg naponta hasonló drámák, de egzotikus is, mert a történésekre adott válaszok, a szituációk feloldásai a japán kultúra régmúltjában gyökereznek. A Szépség és szomorúság olyan, mint a selyemfestmények. Ködbe, homályba mosódó részletekbõl emelkednek ki hegycsúcsokként az események. Mitikus erõvel süt át a szövegen a japán ember rögeszmés szépségkeresése és a természettel való azonosulás igénye, de megjelennek benne a modern kor szorongásai és rémálmai is. Találó a cím, hiszen a szépséget a japán ember mindig szomorúsággal is szemléli, mert a gyönyör pillanatában mindig ott van az elmúlás tudata is, és ezt egy pillanatig sem engedi elfelejteni az olvasónak a szerzõ. Kavabata Jaszunari a regényirodalom kimagasló mestere. Egyként képes hitelesen beszámolni az író, annak felesége, az elhagyott szeretõ és az õ tanítványa érzéseirõl, indulataikról. Szomorú, mégsem lehangoló könyv a Szépség és szomorúság. Elsõ olvasatra még izgalmas is. Könnyen végigszalad rajta az ember, mint egy krimin. De aztán érdemes ismét kézbe venni és lassan ízlelgetve a mondatokat újraolvasni, mert a valódi szépségét akkor fedezzük fel. Mélységes humanizmusa segít szem-

benézni saját belsõ félelmeinkkel, feldolgozni szorongásainkat. És észrevétlenül betekintést kapunk a tradicionális japán irodalom és festészet rejtelmeibe is. NeltzJános

kultúra Taní-tani – nem középiskolás fokon József Attila századik születésnapjának alkalmából emlékévet hirdetett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A valójában csak halála után igazán méltányolt József Attila 1905. április 11-én született, és 1937. december 3-án gázolta halálra Balatonszárszón egy tehervonat. Rendkívüli tehetsége már korán megmutatkozott, bár „botrányos” életet élt (tizenkilenc éves volt, amikor istenkáromlási pert indított ellene az ügyészség Lázadó Krisztus címû verse miatt; Horger Antal, a szegedi egyetem konzervatív nyelvészprofesszora pedig Tiszta szívvel címû verse miatt eltanácsolta a tanári pályáról). Tiszteletére születésnapján tartjuk a Költészet napját. A költõ születésének centenáriumi esztendejét, 2005-öt pedig az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO felvette a Nevezetes Évfordulók Listájára is, amelynek megünneplését tagállamainak is javasolja. Az emlékév során a legkülönfélébb programokban lehet majd részt venni. A minisztérium egy-egy irodalmi, zenei és képzõmûvészeti pályázatot hirdet olyan programok támogatására, amelyek a poéta irodalmi jelentõségének jobb megértetésére, a költõi életmû népszerûsítésére törekednek. A költõ születésének évfordulójához

Fogadóóra

2005. február

A Fogadóóra mûsora 1999 novemberében indult útjára, és eddig több mint 200 adást ért meg. Az évente 40 alkalommal jelentkezõ mûsor jelenleg szerdánként 16 órakor látható az m1-en. A mûsor külsõ gyártású, a finanszírozást pályázati források is segítik.

22

A Magyar Televízió az m2-t jövõre a csatornatematizálás programjában az oktatás és a kultúra szolgálatába kívánja állítani. Ennek keretében mûködne tovább a mûsor a Kultúrház címû, a tervek szerint 18 órától éjfélig tartó mûsor részeként. A Fogadóóráról elmondható, hogy egyfajta mûhelyként képes mûködni, hiszen a készítésében részt vevõ 6-7 állandó munkatárs maga is közel áll az oktatáshoz, illetve szakmabeli. Ebbõl adódóan az egyes témákhoz maga a mûsor is képes szakmai síkon közelíteni, nem kell úgymond a „kályhától” elindulni. Az adásba kerülõ riportok és beszámolók magas színvonalát három kiváló riporter biztosítja: Horváth Szilvia, Bártfai Andrea és Tálas Tünde. Ehhez hozzáadódik Márkus Kata fõszerkesztõ

kapcsolódva a külföldi magyar kulturális intézetek és külképviseletek is több megemlékezést szerveznek. Párizsban Fejtõ Ferenc, a költõ kortársa elnökletével emlékbizottság alakult a programok összehangolására. Lesz országhatárokon is túlívelõ digitális vándorkiállítás, felolvasó estek, tvmûsorok, képzõmûvészeti kiállítások, konferenciák Budapesten, Miskolcon, Komáromban, Pozsonyban, Szekszárdon, Szombathelyen és Pécsett, Rómában, Triesztben és Firenzében.

www.emlekev.hu weboldalon. A mûvelõdéstörténeti-irodalmi vetélkedõ célja elsõsorban az, hogy megszerettesse József Attila verseit, ezért a kérdésekre a válasz „elhalasztható”, hogy utána lehessen nézni a tényeknek/ verseknek. A népszerû mûveltségi vetélkedõk mintájára kidolgozott „kvíz” sok archív, a nagyközönség számára eddig talán ismeretlen fényképet is bemutat József Attiláról, valamint kortársairól. A netes vetélkedõ fõdíja egy háromnapos párizsi út, két fõ részére. Az emlékév december 3-án, a költõ tragikus halálának napján zárul majd. Az alkalomból nyilvános képzõmûvészeti ötletpályázatot írtak ki József Attila budapesti, Fiumei úti síremléke és a sír közvetlen környezetében kialakítandó emlékhely megtervezésére. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma várhatóan márciusban jelenteti meg a 250 millió forintos állami költségvetésû emlékév legfontosabb eseményeit tartalmazó programfüzetet. A gazdag programsorozat azt próbálja kiváltani, hogy ne legyünk restek kitárni a szívünk és a költõ emlékét megidézni. „Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon/ taní-tani” – írta József Attila Születésnapomra címû versében. Igaza volt. A pályázatokról és a programokról részletesen: www.emlekev.hu

Bemutatják majd a Báthori Csaba fordításában készülõ József Attila fordításkötetet is. A centenárium alkalmából A Kozmosz éneke címmel internetes játék is indult, a

rátermettsége, Fazekas Bence fõrendezõ hozzáértése és Lévai Balázs produceri tevékenysége. A képernyõn mindennek az interpretálása a nézõk felé Mann Dániel, a három nyelven folyékonyan beszélõ mûsorvezetõ feladata, aki már szerkesztõként is debütált. A mûsor értékállóságát bizonyítja, hogy megérte az 5. születésnapját, ami kevés közszolgálati mûsorral esik meg. A két kormányzati cikluson is „átívelõ” szakmai mûsor elindulásában Pokorni Zoltán, akkori oktatási miniszternek is szerepe volt, de a mostani oktatási miniszter,

József Attila összes mûvei: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human /szepirod/magyar/jozsefa/osszes/html/ HarkaÉva

Magyar Bálint is támogatja, illetve segíti a Fogadóóra munkáját. A mûsor kezdetben nem foglalkozott felsõoktatási témákkal, két évvel ezelõtt azonban megszûnt az összes felsõoktatással is foglalkozó televíziós mûsor, ami után a csapat ezt a területet is felvállalta. A stábot egyre gyakrabban keresték meg az egyetemek, fõiskolák, gimnáziumok és szakközépiskolák; érkeztek a meghívók és az észrevételek; egy szó, mint száz; 5 év alatt az oktatás világában országosan is ismertté vált a mûsor. HámoriZoltán

Lévai Balázs, Magyar Bálint és Pokorni Zoltán a mûsor ötödik születésnapján

kultúra Példaképek, tehetségek és az út, ami elõttük van Underhang Klub - Alsóhangon tehetségek Az UNDERHANG nem más, mint egy óbudai retro gyártelep hungarocellel hangszigetelt próbatermébõl elindult kezdeményezés, mozgalom, amit fiatal zenészek, mûvészek alakítottak ki maguknak. Ez olyan klub, amihez nem tagsági köt, hanem ritmus, hangulat. Hang a föld alól, azaz UNDERHANG.

bandája, a Hollywood Rose szintén a közönség kedvence itthon és Németországban egyaránt. Járják a vidéki pubokat, hogy mindenkihez elvigyék a November Rain vagy a Don’t cry nem mindennapi koncertélményét. A budapesti bulinak március 13-án a zenei produkcióiról is jól ismert Henry J. Bean’s ad otthont, mely magas színvonalának köszönhetõen már garancia az esemény sikerére. A banda sem megszólalásban, sem látványban nem fog csalódást okozni.

2005. február

Programajánló: Márc. 3, 17, 31. 20h: UNDERHANG KLUB, Rocktogon (Bp., Mozsár u. 9.) www.underhang.hu Márc.5. 20h: DOORS EST, Henry J. Bean’s Pub (Szt. István krt. 13.) www.thedoors.hu Márc.13. 20h: GUN’S buli, Henry J. Bean’s Pub (Szt. István krt. 13.), www.hollywoodrose.hu

24

„Nem akarok olyan klub tagja lenni, amelyik elfogad tagjának” – vallja Woody Allen. Õk is ilyenek, egyéniségek, örök lázadók, a zenében élik ki magukat, rockot és metált játszanak saját feldolgozásban. Szeretnek együtt koncertezni kéthetente csütörtökön a Rocktogonban (Mozsár u.), meghallgatni egymás új dalait, sörös kriglivel a kezükben „világot megváltani”, és boldogok, ha a nagybetûs szakma felfigyel rájuk. Közösség, barátok, itt eltûnik a XXI. század oly divatos személytelensége, virtualitása. Több figyelmet érdemel! Amint itt a nyár, itt az UNDERHANG hajó, UNDERHANG tábor – cél a fiatal, tehetséges zenészek felkarolása és a kulturális élet felpezsdítése az új nemzedék és új stílusok nyújtotta zenei fûszerezésen keresztül. Útmutatás a mûvészetek és az önmegvalósítás felé. Nincsenek sablonok, csak ötletek – ettõl igazi alkotó közeg, az õsatyja pedig Szõllõs Gergõ, aki a DOORS emlékzenekar egyik alapítója. Tizenkét éve játszik a DOORS emlékzenekarban, õ és a zenekar többi tagja a Legenda, Jim Morrison és a DOORS zenéjének õszinte híve és tisztelõje. Az együttes nemcsak zenei hitelessége miatt közkedvelt, hanem külsõ jegyek okán is. Hiszen az énekesük, Szécsi Rafael Morrisonnal való félelmetes hasonlósága révén is elrepít minket a képzeletbeli világba. A Doors legendája legközelebb március 5-én kel életre a budapesti Henry J. Bean’s Pubban. De nem kell messzire mennünk a rock világában, hogy hasonló nagyokról beszéljünk, mint például a Gun’s & Roses zenekarról, amely talán a legtöbb turnéval és a legnagyobb nézõszámmal hódította meg a világ egészét. Kis hazánk legnépszerûbb Guns & Roses Tribute

Szétszakítva láncait börtönbe vonul a TOY Division – március 18. 22h, Alcatraz Az egyik legigényesebben válogató zenei adó, a Radio Cafe 98.6 toplistás csapata már 5 éves. Számos alkalommal vidámságot és kellemes lüktetést varázsoltak a hallgatóság és a közönség soraiba az oly sokszor játszott La Habana vagy a La Luna címû dalokkal. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a forróvérû spanyoloktól kapott rajongói levelek. Készül az új album, megmarad, és ha lehet, még inkább fokozódik az eddigi latinos, acidjazzes stílus. A magyar De-Phazzként emlegetett Toy Division elsõ, már az új albumról is bemutatkozó koncertjére március 18-án este az Alcatrazban (Bp. VII. ker. Nyár u.1.) kerül sor. www.toydivision.hu Faludi Filmklub – „6.45” és „6.46” – nézzünk, mint a moziban!!! A Faludi Ferenc Akadémia az Uránia Nemzeti Filmszínházzal közös társadalmi és mûvészetpártoló feladatra vállalkozott, sikerrel. A hálátlan – manapság ugyan egyre divatosabb – dokumentumfilmeket szeretnék egykori fényükben látni és láttatni az arra fogékony közönséggel. A kéthetente szerdán du. 6.46kor kezdõdõ doku klubban a vetítést követõen beszélgetést szerveznek, mely azt a kérdés vizsgálja, hogy van-e létjogosultsága a dokumentumfilmnek, illetve miért hiányzik mindennapjainkból ez a mûfaj, amely a társadalomnak állít tükörképet. Talán félünk gondolkozni rajta? Szembenézni vele? A Faludi Akadémia már ismert alternatív filmklubja kitûnõ alkotásokkal a film nyelvén értelmezi életünknek azon távlatát, amely érzéki módon többnyire megragadhatatlan.

Kiemelt ajánló: „6.46” doku klub, márc. 9.: Gyarmathy Lívia – Együttélés (1982) – vendég: az alkotó. „6.45” filmklub márc. 2.: Enyedi Ildikó – Simon Mágus (1998) – vendég: az alkotó. Jön!!! Amatõr Filmszemle 2005 novemberében Info, program: www.faludiakademia.hu;[email protected] Dés „utcazenél”- mindenkinek szól a dal Dés László – hazánk egyik legismertebb és -elismertebb szaxofonosa – 2005 tavaszán új albummal kápráztat el minket, olyan dzsesszzenészek közremûködésével, akik számos külföldi és magyar dzsesszfesztivál ünnepelt sztárjai (Fekete Kovács Kornél, Juhász Gábor, Balázs József, Glaser Péter, Dés András, Balázs Elemér). „UTCAZENE” címû albumának lemezbemutató koncertturnéja Gyõrött indul, kiemelkedõ állomása a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül, a Madách Színházban a lemezbemutató koncert lesz 2005. április 1-jén, 19 és 22 órai kezdettel. Koncertidõpontok: Gyõr, Richter terem, március 19., Debrecen Tavaszi fesztivál, márc. 21., Sopron, Liszt F. Kult. Kp. márc. 22., Budapest Madách Színház, ápr. 1. 19h, 22h Budapest Blues Festival, március 14. 15h, Petõfi Csarnok Ismét kinyílik a „blues legyezõ” a Pecsában. A többórás bulin megcsodálhatjuk a világ nagy koncertezõ blues formációit, hangok Venezuelától egészen az Egyesült Királyságig. A magyar paletta bemutatására is sor kerül, sõt! Az illusztris felhozatal mellé az est megkoronázásaként a fellépõk egy all star jam session-nel emlékeznek Muddy Watersre, aki idén lett volna 90 éves. Program: The Boogie Woogie Kings – Bacsa Gyula & Nagy Szabolcs – hazánk két legjobb boogie-zongoristája; Pribojszki Mátyás Band – a legtehetségesebb fiatal harmonikás itt mutatja be Flavours címû új albumát; Ripoff Raskolnikov & Ismael Barrios (A – VEN) – Ripoffot mindenki ismeri, ezúttal a kiváló venezuelai ütõs kíséretében lép fel; Big Daddy Wilson (USA) – a fekete bluesénekes többször megfordult már hazánkban. Mississippidelta blues és a Keb’ Mo’-féle modernebb hangzás színesedik a roma folklór elemeivel; Big Bill Morganfield & Ian Siegal (USA – UK) – Muddy Waters fia és a londoni blues koronázatlan királya közös turnén!; Tino Gonzales Band km. Amar Sundy (USA, ALG) – a chicagói születésû mexikói gitárvirtuóz (Santana kedvence!) és az afrikai tuareg Amar Sundy közös blues – latin – funk projektje. Gitármágia!; Mardi Gras.bb (D) – a tavalyi Sziget egyik sztárcsapata. Tizenegy tagú rezesbanda keveri a New Orleans-i groove-okat a Motown soullal. Kiemelt linkajánló: www.tinogonzales.ws

mindentudás egyeteme

Ünnepségsorozatok és a 100. elõadás 2002-ben indult útjára a hazai tudományos ismeretterjesztés – ma már bátran kijelenthetjük – legsikeresebb vállalkozása, a 2004-ben Prima Primissima díjjal kitüntetett Mindentudás Egyeteme (ME). Az eddig eltelt idõszak azt bizonyítja, hogy a programsorozat nem veszít lendületébõl, a közönség harmadik éve töretlen lelkesedéssel nézi, hallgatja, olvassa a Mindentudás Egyeteme elõadásait a helyszínen, a különbözõ televíziócsatornákon, rádiókban, az írott sajtóban és a www.mindentudas.hu honlapon. Már a hatodik szemeszter Januárban elindult a hatodik szemeszter a Mindentudás Egyetemén. Az elõadások több kiemelten fontos esemény köré szervezõdnek. Idén ünnepeljük a Fizika évét, a József Attila-emlékévet, a 15 éves magyar demokráciát, és márciusban lesz a ME századik elõadása is. A Fizika évének jegyében elõadássorozatot indított a Mindentudás Egyeteme, összesen hat elõadás volt és lesz hallható a témakörben. Szabó Gábor: Milyen messze esett Newton almája? – A fizikai gondolkodásmód és a természettudományok címmel tartotta a szemeszter nyitó elõadását, melyben azt vizsgálta, hogy hogyan hatott a fizika a társadalom és a kultúra fejlõdésére. Kolláth Zoltán a csillagbelsõ hangjairól tartott elõadást, Faigel Gyula az atomi szerkezetekrõl, Fodor Zoltán a világegyetem keletkezésérõl. Závodszky Péter a fehérjék szerkezetérõl és funkciójáról egy fizikus szemszögébõl fog beszélni, valamint Kroó Norbert szemeszterzáró elõadása a fény fizikájáról szól majd. A Mindentudás Egyeteme más formában is közremûködõje a Fizika évének. Együttmûködve az Eötvös Loránd Fizikai Társulattal támogatja a Fizikai Szemle sorozatát, melyben akadémikusok, a Mindentudás Egyeteme korábbi elõadói készítenek a középiskolások számára össze-

foglalókat szakterületükrõl. A ME nagy népszerûségnek örvendõ, magas látogatottságú honlapján önálló rovatot nyitottak, melyben hírt adnak a rendezvényekrõl, érdekességekrõl, hazai és nemzetközi

eseményekrõl. A ME stábja is kezdeményez rendezvényeket, akciókat a fizika és általában a természettudományos mûveltség népszerûsítésére. A 2005-ös évet József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából József Attilaemlékévnek nyilvánították. Ebbõl az alkalomból Bókay Antal tart elõadást a költõ születésnapján, április 11-én. A Mindentudás Egyeteme így emlékezik a 20. század egyik legnagyobb hatású költõjére.

boldogság” ígérete a modern társadalmakat különösen védtelenné teszi az egyre pusztítóbb hatású szintetikusan elõállítható tudatmódosító és ajzószerek (ecstasy, LSD, heroin stb.) terjedésével szemben. Az elõadás egyes drogfajták biokémiai-neurológiai hatásmechanizmusainak ismertetésén keresztül és mûvészeti példákat is megidézve mutat rá a kábítószerek veszélyeire, illetve arra, hogy a mesterségesen kiváltott eufóriás állapotok miért nem lehetnek tartós, az embert gazdagító öröm forrásai. A függõség gyors kialakulása miatt a kérdés túlmutat az egyéni döntés szabadságának területén – a kemény drogok napjaink egyik súlyos szociális, egészségügyi és nevelésügyi kihívását jelentik a bûncselekményekben játszott szerepük miatt is. Az egyén egészségét súlyosan veszélyeztetik, és képtelenné teszik a társadalomba, családba való beilleszkedésre. A mai Magyarországon konszenzus van a kemény drogok megítélésében, de az elõadás tudományos érvekkel bizonyítja, hogy a valóban hatékony védekezéshez széles körû társadalmi és politikai összefogás is szükséges.

Idén 15 éves a magyar demokrácia. Jó alkalom ez arra, hogy az alkotmányosság kérdéseirõl (Bihari Mihály, Sólyom László), a politikum sajátosságáról (Bence György) beszéljünk. Mindezek mellett talán a legfontosabb dátum mégis március 7-e, hiszen ekkor lesz a Mindentudás Egyeteme 100. elõadása, melyet a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Vizi E. Szilveszter tart. Elõadásában a társadalmat rendkívüli mértékben foglalkoztató kérdésrõl beszél: a kemény drogok kultúrtörténeti és biológiai kérdéseirõl. A kultúrtörténet bizonysága szerint az ember szinte mindig, minden kultúrában alkalmazott olyan szereket – például az alkoholt, a nikotint, a kokaint, az ópiumot –, amelyek átmenetileg oldották szorongásait, serkentették teljesítõképességét, fokozták örömérzetét. A könnyen megszerezhetõ „mesterséges

www.mindentudas.hu

Mindentudás Egyeteme mindenkinek A ME elõadásai a határon túli magyar közösségek számára is elérhetõek. 2004. májusában volt az elsõ határon túl szervezett elõadás Révkomáromban. A sorozat folytatásaként november 18-án Erdélybe, a határon túli magyar kultúra fellegvárába látogatott a Mindentudás Egyeteme. Az ötödik szemeszter egyik legkiválóbb elõadását tartotta Szilágyi N. Sándor nyelvészprofesszor Kolozsvárott. A hatodik szemeszterben is folytatódnak határon túli elõadásaink. Ismét Erdélybe látogatunk, Marosvásárhelyrõl jelentkezik majd a Mindentudás Egyeteme. Természetesen a határon belül is minél több emberhez szeretnének személyesen eljutni, ezért a korábbi sikeres vidéki (pécsi, szegedi, miskolci és veszprémi) elõadásokat újabbak követik. H.Á.

3

mindentudás egyeteme

A tudomány egy nagy egész Sallai László, a Mindentudás Egyeteme Kht. ügyvezetõ igazgatója Honnan ered a Mindentudás Egyeteme ötlete? Létezett Franciaországban az Yves Michaud francia mûvészettörténész és médiakutató által megvalósított „l’Université de tous les savoirs” program, melyben a legkorszerûbb tudást és a kommunikációs technológiák alkalmazását kötötték össze. A programról 2001 õszén számoltak be itthon a Francia Intézetben. Elmondták, a kezdeményezés egy olyan elõadássorozat, melyet lehet hallani a rádióban is. Az elõadásokból füzetek, tematikus kiadványok készültek, így széles réteghez jutott el a tudomány. Ennek alapján a Matáv, mint egy modern infokommunikációs vállalat, úgy látta, jó esélye lehet egy hasonló sorozat kidolgozására. Magyarországon 2002. szeptember 16-án

Fábri György, a Mindentudás Egyeteme tudományos igazgatója Milyen elképzelések összehangolása kellett a Mindentudás Egyeteme megvalósulásához? A program sikeréhez kettõs merészségre volt szükség. Egyrészt az Akadémia vezetõinek, a vezetõ magyar tudósoknak szembe kellett helyezkedni azzal a közfelfogással, miszerint a médiában nincs helye a tudománynak. Másrészt attól a hagyományos képtõl kellett elszakadni, hogy a tudósok csak önmaguk körében érdekesek. Annak a követelményét ismerték fel, hogy a tudománnyal ne csak szakmai körökben foglalkozzanak, hanem a laikusok közé is ki kell vinni az eredményeket, a problémákat. Így jött létre az új mûfaj, mellyel a magyar tudósok bebizonyították, hogy a tudományra a médiában is szükség van. És ami még ennél is fontosabb, az a Mindentudás Egyeteme teljes körû médiajelenléte. Ugyanis az elmúlt tíz évben a média fejlõdése, a médiapiac változása következtében létrejött a médiakonvergencia. Mára a televízió, a rádió, az újság, az internet egy univerzum. Bármilyen szervezet, tevékenység csak akkor válhat hatékonnyá, ha a teljes médiakörben megjelenik. Ennek a programnak ez sikerült.

4

indult útjára a koncepciójában teljesen megújított tudományos ismeretátadási program, amellyel a Magyar Tudományos Akadémiával karöltve a Public Private Partnership koncepcióban állt a közjó szolgálatába a vállalat. Az eddigi tapasztalatok alapján melyek azok a kommunikációs csatornák a Mindentudás Egyeteme programjában, amelyeken keresztül könnyebb elérni az embereket? A tudományos tartalom közvetítéséhez, minél szélesebb körben való elterjesztéséhez mindenképpen szükség van egy kommunikációs mixre, vagyis az élõ adásra, ami televízióban és rádióban is követhetõ, szerkesztett újságcikk-sorozatokra, az elõadások anyagának könyves megjelenésére, illetve az interaktivitást serkentõ honlap is nélkülözhetetlen ma már. Sõt, elindult a program „kitelepülése” is, vidéken és határon túli városokban is volt már elõadás, és ME klub. Mi a sikeres elõadások titka? Hogyan jutnak el odáig, amibõl mi „csupán” az elõadást látjuk? Az elõadások témáját, tartalmát, elõadóit egy rangos szakmai tanácsadói testület választja ki az Akadémia elnökének

A napokban írtak alá együttmûködési megállapodást a Kutató Diákok Országos Szövetségével és a Kutató Diákokért Alapítvánnyal. Mi az együttmûködés célja? Az, ami az Akadémia legfontosabb üzenete is, hogy a tudomány iránti érdeklõdés a fiatalokat is érinti. A Mindentudás Egyeteme minél több fiatalt kíván támogatni, illetve azt megvalósítani, hogy bemutatkozási lehetõséget biztosítson számukra. A magyar szellemi élet fontos pillanata volt ez, mert ezek a fiatalok, középiskolások csaknem ötezren vannak, és velük száz professzor, akadémikus foglalkozik. Van-e szervezett kapcsolata egyetemistákkal a programnak? Nemrég kötöttünk együttmûködési megállapodást az Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal (OTDT), melynek célja a tudományos ismeretterjesztés bázisának növelése mellett a tudományos diákköri munka széles körû megismertetése. Az elõremutató kooperáció további alapeleme a „szakmai mûhelyek között infokommunikációs technológiát használó kapcsolattartás” kialakítása. A Mindentudás Egyeteme többek között díjak felajánlásával és prezentációs lehetõség biztosításával támogatja az OTDT tevékenységét. Milyen a magyar lakosság viszonya a tudományhoz? Egy tavaly elvégzett országos reprezentatív kutatás eredményére és egy Magyarországra is kiterjedõ EU-s vizsgálatra alapozva elmondható, hogy az európai átlagnál lényegesen nagyobb nálunk az igény, többeket érdekel a tudomány, fogékonyab-

www.mindentudas.hu

vezetésével. Ezt követõen csaknem hetvenen dolgoznak azon, hogy létrejöjjön a tudományos tartalom, és megjelenjen az imént említett médiamixben. Az elõadást megelõzõen öt héttel, és még utána négy héttel is foglalkozunk vele, így maga a „gyártási folyamat” kilenc hétig tart. Külön csoport foglalkozik azzal, hogy az elõadások szövege a nagyközönség számára is könnyen érthetõ legyen. Az alapítók eredetileg három szemeszterre tervezték a programot, most a hatodik szemeszternél járunk. Milyen tervek szerepelnek a program jövõjében? A programsorozat elsõ három szemeszter utáni fogadtatása egyértelmûvé tette az új megállapodások, következõ szemeszterek kidolgozásának szükségességét. Bebizonyosodott, hogy népszerû a Mindentudás Egyeteme, a tudósok munkájának, eredményeinek megismerését igénylik az emberek, becsülik az értéket, és szomjazzák a tudományt. Ahhoz, hogy ez az igény és a befogadó készség megmaradjon, sõt növekedjen, folyamatosan fejlõdni kell, az információkat és a tartalmat frissíteni, bõvíteni kell, és újdonságokkal kell szolgálni. Horváth Ágnes

bak az emberek, sokkal inkább igénylik a tudósoktól jövõ információkat, és magukat a tudósokat nagyra becsülik. Azáltal, hogy a legtöbben nemcsak a saját kutatási területüknek, érdeklõdési körüknek megfelelõ elõadásokat követik figyelemmel, hanem jóformán az összest megnézik, interdiszciplinárisabbá válik-e a gondolkodásmódjuk? A tudományelméleti üzenet éppen az, hogy a tudomány egy nagy egész. Az újkor évszázadaiban egyre tagoltabbá váltak a szaktudományok, specializálódott a kutatás. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy mindezek ellenére a tudományos tudás egy nagy egész, a Mindentudás Egyetemének feladata pedig az, hogy ezt az egységet mutassa meg. Azt különösen fontosnak tartom, hogy széles körben tudatosodjon: a mûveltséghez hozzátartoznak a természettudományos ismeretek is, ahogyan ez a fejlett világban magától értetõdik. Eléggé nyitott-e a tudomány a laikusok számára ma Magyarországon? Egyre inkább azzá válik. Az elmúlt fél évtizedben a tudomány nyilvánosságához nagymértékben hozzájárult a MTA, még Glatz Ferenc elnökletével, most pedig Vizi E. Szilveszter munkájával, ehhez kapcsolódóan a Mindentudás Egyeteme létrehozásával és mûködtetésével. Nagyon nagy segítséget nyújt a nyilvánosságban a világháló is, hiszen megújult a MTA honlapja, és egyre inkább fejlõdik a projekt weboldala is. Horváth Ágnes

mindentudás egyeteme

Hétköznapi tudósok Ha valaki rendszeresen nézi a Mindentudás Egyetemének tévéfelvételeit, annak már biztosan feltûnt, hogy a zsúfolásig telt egyetemi elõadó padsoraiban gyakran ugyanazok az arcok láthatók. Felgyorsult világunkban mindannyiunk számára a szabadidõ az egyik legnagyobb kincs. Kik azok, akik ezt a kincset nem kímélve hétrõl hétre visszatérõ vendégei az elõadásoknak? Miniportrék a törzsközönségrõl. Dr. Rihar Éva: „Így válik hobbivá a tanulás.” A néhány éve széles körben divatossá vált life long learning, azaz élethosszig tartó tanulás fogalma sosem volt ismeretlen dr. Rihar Éva sportorvos elõtt. Bár még 1954-ben szerezte elsõ szakvizsgáját, közel félszáz évvel késõbb, 1999-ben gyermekorvoslásból is szakvizsgázott. Emellett aktív sportoló, teniszversenyek résztvevõje. A Mindentudás Egyetemének rendezvényei új színfolttal gazdagították életét, a kezdetektõl fogva az elõadások és a klub rendszeres látogatója. Egyedülálló lehetõségnek tartja, hogy a legkiválóbb szakemberek és tudósok közérthetõ tolmácsolásában bárki megismerkedhet a tudomány aktuális állásával, a legújabb eredményekkel. „A hétfõ estéim mindig foglaltak: a Mindentudás Egyetemének elõadásai jó ideje fontos részét képezik az életemnek.” Kitartása az eddig megszerzett tudáson kívül más gyümölcsöt is termett: 2004 májusában a tudásjáték-teszten megnyerte a Magyar Nagylexikont. Könyvespolcán természetesen ott van mindhárom, eddig megjelent Mindentudás Egyeteme kötet is, de gyûjti az elõadásokról szóló beszámolókat,

umban vett részt hazánk NATO-csatlakozásának elõkészítési munkálataiban. Bár már nyugállományba vonult, katonaorvosként most is számítanak munkájára. Annak ellenére, hogy családjával Gyõrött lakik, a Mindentudás Egyetemének hétfõ esti fõvárosi elõadásait rendszeresen látogatja. A hallottakat általános mûveltsége „karbantartására”, ismeretei bõvítésére és elmélyítésére használja. Az Egyetem „törzshallgatói körének” oszlopos tagjaként a klubrendezvényeken is visszatérõ vendég. A többi hallgatóval természetesen nem kizárólag ezeken a programokon találkozik: a formálódó baráti kör tagjai fehér asztal mellett is gyakran viszontlátják egymást. A társaság világra nyitottságát mi sem mutatja jobban, mint hogy tagjai között valódi egyetemista és nyolcvanon túli „hallgató” egyaránt megtalálható…

Dr. Finta Olga és Finta László: Az erdélyi szülõfalutól az informatikáig

cikkeket és a belépõket is. Egyetérthetünk vele, amikor azt mondja: „Így válik hobbivá a tanulás.” Dr. Gyarmathy László: Törzshallgatók, ha találkoznak… A gyõri régi Honvéd Kórház egykori igazgatóhelyettese a Honvédelmi Minisztérium megbízásából három éven keresztül Belgi-

A nyugdíjas orvos–mérnök házaspár majd’ mindegyik eddig elhangzott elõadáson jelen volt. „A tudásszomj mellett az új világok felfedezése, a számomra ismeretlen technikák megismerése hajt. Korábban minden energiámat az orvostudományra összpontosítottam, most végre más tudományágak jeles képviselõivel és fontos eredményeivel is megismerkedhetem. Szinte hihetetlen, hogy manapság ingyen juthatunk hozzá ehhez az óriási tudásanyaghoz!” – mondja a kétszáz lelket sem számláló erdélyi kis faluból, Szácsváról indult dr. Finta Olga, aki már nyugdíjasként, egyetemista lánya biztatására kezdett informatikát tanulni. Férje, Finta László volt az elsõ hallgató, aki a helyesen kitöltött tesztek révén megnyerte a Magyar Nagylexikon kötete-

www.mindentudas.hu

it. Mindketten hálásak a tanulás lehetõségéért, és nagy izgalommal várják az újabb elõadásokat. Annak pedig különösen örülnek, hogy az elõadásokon egyre több fiatal tûnik fel. Magyar Gergely: Játékos tanulás

A huszonnyolc éves fiatalember az érdi Szociális Gondozó Központ Családsegítõ Szolgálatának ifjúsági referense. A Szolgálat kamasz és kisiskolás korú, hátrányos helyzetû gyermekekkel foglalkozik. A Mindentudás Egyetemével kötött megállapodásuk értelmében a gyerekek jó ideje ingyenesen látogathatják az elõadásokat és a klubrendezvényeket. A hetente Budapestre induló busz költségeit az Egyetem fedezi. A gyerekek alig várják a következõ elõadást: legnagyobb tetszést eddig az embertani és a dinókiállításhoz kapcsolódó beszélgetések aratták körükben, de sokan közülük igen fogékonyak a képzõmûvészeti témák iránt is. Magyar Gergely fontosnak tartja, hogy „gyermekei” rendszeresen látogassák a Mindentudás Egyetemének különbözõ rendezvényeit: az itt elsajátított tudás szerinte pontosan lemérhetõ javuló iskolai elõmenetelükben. Rekvényi Katalin

5

mindentudás egyeteme

Mindentudás online A Mindentudás Egyeteme 2002. szeptember 16-án indult útjára a Matáv Rt., az Axelero Internet Rt. és a Magyar Tudományos Akadémia szakmai együttmûködésével. Az alapítók arra vállalkoztak, hogy ebben a mûfajban újszerû kommunikációs-internetes fejlesztések segítségével felélesztik a színvonalas tudományos ismeretterjesztést Magyarországon. A Matáv nemcsak anyagi támogatója, hanem egyik mozgatója is ennek a kiterjedt kommunikációs mûveletnek, amellyel eljut a közönséghez az elõadássorozat. A nagyszabású vállalkozáshoz honlap is készült az egyes témák iránt mélyebben érdeklõdõk számára, mely a www.mindentudas.hu internetes címen érhetõ el. A site arculata színes, eleven, portálos. A hírrovat, a konferenciaajánló és a pályázatfigyelõ, illetve az interaktív elemek a Mindentudás Egyeteme program iránt érdeklõdõk számára széleskörû tájékoztatást nyújtanak. A weblapra látogatva elsõ ránézésre egy kissé zsúfoltnak tûnõ, nehézkesen áttekinthetõ oldal tárul elénk, de aki hosszabb ideig bolyong, nézelõdik rajta, rájön, hogy ez így kerek egész. A site megalkotói a megnyugtató kék-szürke színkombinációt alkalmazták jó érzékkel az egész portál felületén. A lap jobb és bal oldalán kaptak helyet a különbözõ, az adott heti elõadás témájához kevésbé szorosan kapcsolódó rovatok és információs ablakok, míg a középsõ részt az elõadásokhoz, valamint a program egészéhez fûzõdõ hírek töltik ki. A bal felsõ sarokban helyezték el a Mindentudás Egyeteme logóját, melynek funkciója, hogy bármerre is nézelõdünk a weblapon, erre kattintva rögtön a kezdõoldalon találjuk magunkat. A logó alatt a következõ hat fõbb menüpont szerepel: a Naptár, a Klubnaptár, a Jöjjön el, a Tesztek, a Kapcsolat és az Info pontok. A Naptár pont alatt az eddigi összes és a jelenlegi, aktuális szemeszter elõadásai szerepelnek áttekinthetõen, világos és sötétkék színekkel elkülönítve. Egy-egy elõadás címére kattintva megtalálhatjuk azok részletes szövegét, valamint a bemutatott illusztrációkat, de tetszés szerint akár videón is megnézhetõ a közvetítés egész anyaga. Itt olvashatjuk az adásba nem került kérdéseket és az ezekre adott válaszokat is. Mindezeken kívül önálló oldalon mutatják be valamennyi elõadó személyes és tudományos pályafutását megjelent publikációikkal egyetemben. A sorozat levetített részeit naptár, tudományágak, de akár az ABC szerint is sorba rendezhetjük. A Klubnaptár menüpontra klikkelve a különbözõ klubrendezvényekrõl értesülhetünk rövid ismertetõben, illetve a már megrendezettekrõl olvashatunk részletes beszámolót.

6

A Jöjjön el menüpont alatt ingyenesen regisztrálhatjuk magunkat az általunk érdekesnek vélt adásokra, majd a jelentkezést igazoló belépõt rögtön ki is nyomtathatjuk. A Mindentudás Egyeteme lehetõséget biztosít a szellemi munkába való aktív bekapcsolódásra, vitákban való részvételre és a megszerzett tudás ellenõrzésére is. A Tesztek címszó alatt ugyanis egy-egy elõadás

után a hozzá tartozó teszt kitöltésével az érdeklõdõ visszajelzést kaphat tudásának mélységérõl. A feladatsor tetszés szerinti alkalommal tölthetõ ki, de a helyes válaszok mindaddig nem tudhatók meg, amíg az érdeklõdõ nem dönt úgy, hogy többet már nem próbálkozik, és elküldi a végleges változatot. Az online teszteket sikeresen megoldó hallgatók az egyes szemeszterek végén „bizonyítványt”, három félév végeztével pedig „diplomát” kapnak. Ráadásként a hibátlanul teljesítõk Mindentudás Egyeteme-bögrét nyerhetnek, közülük a legszerencsésebbek pedig sorsolás eredményeképpen egyéves ADSL-elõfizetéseket vehetnek át. A Kapcsolat menüpontnál a Mindentudás Egyeteme székhelye, levelezési címe, információs vonala, valamint e-mail címe található. Az Info címszó alatt a mûsor történetérõl és alapításáról kaphatunk hasznos és érdekes ismereteket. Minden elõadáshoz fórum indul a honlapon, ahol bárki elmondhatja szakmai véleményét. Az elõadókkal való közvetlen kapcsolattartást az oldal saját chat-szobája biztosítja, ahol idõrõl-idõre más-más professzorral, elõadóval folytatható élõ beszélgetés. A Mindentudás Egyeteme hírlevelére feliratkozva pedig e-mail címünkre megkaphatjuk az aktuális információkat a programmal kapcsolatban. Az oldalon keresõprogram is mûködik, melynek segítségével az elhangzott elõadásokban és az ismeretterjesztõ cikkekben keresgélhetünk az adott kulcsszó megadásával. Ennek egyetlen hiányossága, hogy miután megkaptuk az elõadások listáját, amikben a keresett szó szerepel, további segítséget nem kapunk. Így elõfordulhat,

www.mindentudas.hu

hogy éppen egy huszonöt oldalas elõadást kell végigolvasnunk ahhoz, hogy megtaláljuk, amit éppen kerestünk. A honlap emellett friss tudósításokat, tudományos híreket, könyv- és programajánlókat is kínál. Többek között elérhetõk innen az origo fontosabb tudományos hírei, konferenciák, találkozók és kulturális események idõpontjai. Mindezeken túl külön rovatban szerepelnek a tudományos pályázatok határidõi, az oldal készítõi által ajánlott könyvek listája, valamint a Mindentudás Egyeteme és a Magyar Nagylexikon közös játéka is. Szintén önálló rovatban találhatók az Országos Tudományos Diákköri Tanács hírei, ahol a különbözõ pályázatokról és kitüntetésekrõl is olvashatunk. A középiskolások számára nyújthat hasznos segítséget az oldalon az Országos Felsõoktatási Felvételi Iroda kéthetente frissülõ tájékoztatója, amely jelenleg a felsõoktatási jelentkezési lap kitöltésében segít, hiszen egy rontott, vagy hiányosan kitöltött „A” vagy „B” lap meghiúsíthatja akár az egész jelentkezést. Az itt letölthetõ bemutató lépésrõl lépésre vezeti a diákokat végig a jelentkezési lapok kitöltésén, így jelentõs segítséget nyújthat pedagógusoknak és tanulóknak egyaránt. A kezdõlap legnagyobb rovata a Mindentudás Magazin nevet viseli. Itt olvasmányos, közérthetõ stílusban íródott hírek széles skáláját találjuk a tudományoktól a mûvészetekig bezárólag, melyek mindig tematikusan illeszkednek az elõadásokhoz és a klubrendezvényekhez A honlap óriási népszerûségnek örvend. A sorozat indulása óta több mint egymillió látogatót regisztrált, akik közel ötmillió oldalnyi ismeretanyagot töltöttek le saját okulásukra. A letöltések az elõadások utáni napokon elérik a hetvenezer oldalt. A megfigyelések szerint a modern technika segítségével könnyebb becsábítani a mai fiatalokat a tudomány fellegvárába, mint hagyományos módon, hiszen ez a korosztály igényli a más típusú információszerzést is. A közelmúltban együttmûködési megállapodást kötött a Mindentudás Egyeteme, a Kutató Diákokért Alapítvány és a Kutató Diákok Országos Szövetsége. Az együttmûködés célja, hogy a tagok a tudományos ismeretterjesztés bázisát növeljék, és a tudományos diákköri munkát széles körben megismertessék. A megállapodás alapján egymás honlapján kölcsönösen elérhetõk lesznek majd, és a kutató diákok a hasonló nemzetközi szervezetekben is közzéteszik a Mindentudás Egyeteme programmal kapcsolatos tudnivalókat. Kovács Gabriella