2005. március, II. évfolyam 2. szám INGYENES!

2005. március, II. évfolyam 2. szám INGYENES!

tartalom edupress Az Educatio Press hírei

impresszum országos felsõoktatási lap Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: www.szemeszter.hu Kiadja: az SSH Kft. Felelõs kiadó: a Kft. ügyvezetõje Terjeszti: a MESE Kht. Aktív Szemeszter Szerkesztõbizottság: Hornyák Tibor fõszerkesztõ a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület (MESE) elnöke Gyõrffy Zoltán fõszerkesztõ-helyettes Dél-Dunántúl a Pécsi Tudományegyetem sajtókommunikációs referense, az UnivPécs fõszerkesztõje Zsigri Judit fõszerkesztõ-helyettes Észak-Magyarország a Mert, a Miskolci Egyetem közéleti és kulturális lapjának fõszerkesztõje Horváth Ágnes szerkesztõ Régiók szerinti szerkesztõbizottsági tagok: Hamvas László Észak-Alföld a Debreceni Campus Kht. ügyvezetõ igazgatója

4-5

nagyító Egyre kevesebb oktató

6-7

Az utóbbi hetek eseményei nemcsak az oktatók létét, állását veszélyeztetik, hanem közvetve a hallgatókat is.

Új szakok, új lehetõségek

8

A lineáris rendszerrel kapcsolatban Szántó Tibort, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) fõtitkárát kérdeztük.

A MESE nem mese

10

Felsõoktatási média Magyarországon.

(Mé)diákok

11

„A Felsõoktatási média és az új kihívások” címet viselõ rendezvényt a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület (MESE) és a Pécsi Tudományegyetem közösen szervezte.

Szia Italia!

12

A Socrates program Comenius 2.2B akciójának köszönhetõen már második hónapja élek, tanulok és tanítok Itáliában mint nyelvtanárasszisztens.

Az egyetemes bölcsességért

12

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem bemutatása.

Új HÖOK-elnök a hallgatókért Bemutatkozik Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának tavaly novemberben választott új elnöke.

MESE-MÚOSZ kurzus

14 Országos

14

Az idén harmadik alkalommal elindított MESE képzés hallgatói most elõször OKJ-s képesítést is szerezhetnek.

Sajátítsd ki az egyetemet!

15

A vállalkozói egyetemek felemelkedése és az akadémiai munkaerõ mozgolódása Pató Sándor Közép-Dunántúl az Egyetemünk, a Veszprémi Egyetem hivatalos újságjának lapigazgatója Jancsák Csaba Dél-Alföld a Hökkentõ, a szegedi hallgatók lapjának felelõs kiadója, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurórégió Ifjúsági Szövetség elnöke Szabó Zsolt Közép-Magyarország a Mûhely, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemi Hallgatói Képviselet hivatalos lapjának fõszerkesztõje

Campus élet nagylátószögben Kell-e félni a Diákhiteltõl?

publicisztika Esti vonat, csütörtökön

arcél

Lapterv és tördelés: Kun Dávid és Mayer Bálint Címlapfotó: Bondár Péter Fotók: Bondár Péter, Csordás Dániel, Pál Viktor

Keresik Magyarország kedvenc könyvét

Értékesítés: MESE Kht - Felsõoktatási Médiaügynökség Tibenszky Móni Lisa ügyfélkapcsolati és PR igazgató 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel: (06-1) 273-33-70 E-mail: [email protected] www.mesekht.hu

18

Gyõrffy Zoltán írása.

Utcazene

Szerkesztõség: 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel.: (06-1) 273-3376 Fax: (06-1) 273-3373 E-mail: [email protected]

16

Még mindig számos kérdés van, ami megválaszolatlannak tûnik a hallgatók számára a Diákhitellel kapcsolatban, ezekrõl kérdeztük Õri Andrást, a Diákhitel Központ Rt. kommunikációs igazgatóját.

Kenessei Tamás Nyugat-Dunántúl az Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskola hallgatói lapja, az Ajtó felelõs kiadója

ISSN: 1786-0253

15

Összefoglaló a Didacta 2005. európai oktatási szakkiállításról és a CCUSA prágai állásbörzéjérõl

19

Interjú Dés Lászlóval.

kultúra 20

Harc az olvasásért, az olvasókért.

Violinkulcs – Jazz az ország körül!

20

Jazz-ajánló.

Cifra palota, zöld az ablaka

21

Márciusban megnyitotta kapuit a kultúra új fellegvára.

Navigare necesse est!

21

A víz a keleti filozófia egyik legfontosabb eleme. Meghódítása mindig kihívást és örömöt jelentett, leselkedõ veszélye pedig fokozta e sport élvezetét.

Szimbólumok és megjelenítésük

22

A Faludi Ferenc Akadémia bemutatása.

életmód Szerepjáték

24

avagy LÉGY valaki más egy kaland erejéig! A HASZOSZ MÉDIA SZEKCIÓ tagja

Harcra Fel!

24

Jótanácsok influenzásoknak.

melléklet e-trend

2005. március

3

edupress Infrastruktúra-fejlesztés a felsõoktatásban Aláírták a felsõoktatási magánbefektetõi beruházási programról szóló megállapodást március 16-án, a Budapesti Gazdasági Fõiskolán. 2004 és 2008 között így évente átlagosan 44 milliárd forint jut majd infrastrukturális fejlesztésre. Ismertették azokat a fejlesztéseket, amelyek a következõ években történnek majd az intézményekben. Ezek között szerepel diákotthon-bõvítési program, kollégiumok korszerûsítése, valamint oktatási infrastruktúra bõvítése és rekonstrukciója. Egy részük a Felsõoktatási Fejlesztési Program keretében valósul meg, de tizenöt infrastruktúra-fejlesztési programra a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás Operatív Programja biztosítja az anyagiakat. Több egyetem pedig regionális tudásközpont létesítésére is nyert támogatást: Szegeden például a Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpontot hozzák majd létre, míg Miskolcon a tudásintenzív mechatronikai és logisztikai rendszerekre helyezik a hangsúlyt. A pályázatokon nyertes intézmények, illetve képviselõik emléklapot is átvettek Gyurcsány Ferenctõl.

szoftvert a programozók történészek bevonásával készítették, igyekeztek hûek maradni a történelmi tényekhez, korabeli metszetek, térképek és dokumentumok alapján dolgoztak. A játék márciustól ingyenesen letölthetõ a www.48.sulinet.hu oldalról, így bárki számára hozzáférhetõvé válik a stratégiai program, amely vagy a gép ellen (magyar vagy osztrák–orosz ellenféllel), vagy egy másik játékos ellen játszható a hálózaton. Maga a játék hét hadjáratot tartalmaz, ezek közé tartozik egy oktató, illetve egy erdélyi hadjárat, amelyeket egyszerû kezelõi felületen, dinamikus idõjárással és valódi stratégiai megoldásokkal játszhatnak végig az érdeklõdõk. A felhasználók közel száz történelmi személyiséggel (személyenként életrajzzal) találkozhatnak a játék során, mindegyik tábornok saját attitûddel rendelkezik, amely természetesen kihatással bír az alkalmazott stratégiájukra, tehát mindenki számára adott, hogy végigharcolja a szabadságharcot, és akár meg is nyerje azt. A játék hátterét a Sulinet Digitális Tudásbázis adja, amely térképekkel, alaprajzokkal, metszetekkel és elemzésekkel szolgál az érdeklõdõknek.

Elindult az új Edupress portál A Pécsett rendezett Felsõoktatási Média Konferencián ünnepélyesen elindították a megújult Educatio Press hírportált. Fõleg tartalommal bõvült az Educatio Press Magyar Oktatási és Ifjúsági Hírügynökség weboldala. Az Edupress által ingyenesen szolgáltatott hírek ezentúl új megjelenési formában tekinthetõk meg a www.edupress.hu oldalon. A vezetõ hír alatt két hasábban helyezkednek el az aktuális hírek. A jobb hasáb a kultúra rovat híreit emeli ki, melyet rövidesen a programajánló rovat vált. Minden hírhez hozzá lehet szólni, regisztráció után bárki elmondhatja a véleményét az adott témában. A portál bal oldalán található a legutóbb megjelent Aktív Szemeszter. Ez alatt lehet szavazni a szerkesztõk által kijelölt kérdésrõl, és megtekinthetõ az utolsó öt hozzászólás is, valamint Lapszél rovatcímmel publicisztika is olvasható a honlapon. A jobb oldalon a legfelsõ ablakra kattintva az Unipresszó portál érhetõ el, melyen a regisztrált rektorok, intézményi vezetõk fórumon cserélhetnek eszmét a közvélemény számára is nyilvánosan. Az alatta lévõ kis ablak segítségével az Országos Felsõoktatási Felvételi Iroda honlapjára lehet ellátogatni. Külön ablakban megtekinthetõk az Edupress által hasznosnak tartott linkek, dokumentumok. A megújult portál sokkal több lehetõséget kínál azok számára, akik az oktatási, oktatáspolitikai, ifjúságpolitikai hírek világában szeretnének kiigazodni, tájékozódni. Az Edupress hírlevélre a www.edupress.hu oldalon illetve az [email protected] e-mail címen lehet regisztrálni.

2005. március

Történelmi stratégiai játék a diákoknak

4

A cél az, hogy közelebb hozzuk a történelmet a diákokhoz, és átélhetõvé tegyük számukra az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc történéseit – hangsúlyozta Magyar Bálint a Honvédelmi Múzeumban tartott sajtótájékoztatón, ahol a Hydrogame programozócsoport által elkészített, a magyar forradalom és szabadságharc elemeire épülõ történelmi stratégiai játékot mutatták be. A

A Corvinus Egyetem sikere az USA-ban A Los Angeles-i University of Southern California rendezte február 23-25-én a Marshall nemzetközi esettanulmány-verseny döntõjét, ahol 24 meghívott csapat közül a Budapesti Corvinus Egyetem négyfõs csapata második helyezést ért el. A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának V. éves hallgatói az elõdöntõben a Wharton, az Illionis, a Berkeley, a Georgetown és a rendezõ University of Southern California csapatával küzdöttek meg sikeresen. A megoldandó esettanulmány egy már meghozott és sikeresnek bizonyult vállalatfelvásárlási döntés értékeléséhez kapcsolódott, ami szokatlan mûfaj: azt kellett bemutatni, hogy miért azt az alternatívát kellett választani a vállalatvezetésnek, amit akkor és ott választottak, s a végrehajtás során mire kell nagyon ügyelniük. A nemzetközi versenyek mintájára 2000-ben indult el az a kezdeményezés, amelynek eredményeként 2005. március 5-7-én már a VI. Országos Esettanulmány Versenyt rendezte a Budapesti Corvinus Egyetem, ahol a hazai gazdasági felsõoktatási intézmények csapatai, valamint a csíkszeredai és a révkomáromi egyetem legjobbjai vetélkedtek. Az elsõ helyen a Budapesti Corvinus Egyetem csapata végzett.

tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a jogszabály parlamenti jóváhagyása nyomán a legátfogóbb reform kezdõdhet meg a felsõoktatásban. Az új jogszabály céljai a minõségi képzés, a nemzetközi szinten is versenyképes tudás biztosítása, az egyenlõ esélyek megteremtése, a teljesítmények többszintû honorálása és a differenciált bérezés. Mindezek mellett erõsítenék a felsõoktatás és a gazdaság kapcsolatait. (Kormányzati Portál)

Három doktori iskolát támogatnak a jótékonysági bál bevételébõl Háromszáz fõ részvételével rendezték meg február 26-án a Debreceni Egyetem Jótékonysági Bálját a fõépület díszudvarán. A bevételbõl három doktori iskola kap támogatást. A Rák Kálmán professzor segítségével tartott sorsolás eredményeként a Közgazdaság-tudományok Doktori Iskola 600.000 Ft, az Egészségtudományok Doktori Iskola 1.000.000 Ft, és a Növénytermesztési és kertészeti tudományok Doktori Iskola 1.000.000 Ft támogatásban részesül. A báli bevételbõl a májusban megrendezésre kerülõ doktori konferenciára valamennyi doktori iskola egy-egy hallgatójának részvételi díját is fizeti az egyetem. A tombolasorsolás fõdíját, az egyhetes egyiptomi nyaralást Dr. Berta András tudományos rektorhelyettes, az Egyetemi Doktori Tanács elnöke nyerte. A professzor nyereményét annak a fiatal hallgatónak ajánlotta fel, aki ezen a héten elsõnek védte meg doktori értekezését. Az egyiptomi utazás Kristály Alexandrut illeti, aki február 28-án 100%-os eredménnyel védte meg doktori értekezését.

Mûhelytanácskozás a hallgatói véleménykutatásról A közelmúltban nagy sikert aratott Egyetemek mérlegen – hallgatói vélemények címû könyv szakmai tapasztalatairól és a hallgatói véleménykutatás folytatásáról rendezett mûhelytanácskozást az Országos Felsõoktatási Felvételi Iroda (OFI) a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központban. A tanácskozáson részt vettek a meghatározó magyar felsõoktatás-kutató mûhelyek vezetõ kutatói, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Felsõoktatási és Tudományos Tanács, az

A kormány elfogadta az új felsõoktatási törvény tervezetét A minõségi képzés, a versenyképes tudás, az esélyegyenlõség, a teljesítmény elismerése, valamint a gazdasági kapcsolatok kiszélesítése szerepel az új felsõoktatási törvénytervezet fõ céljai között, amit március 9-én fogadott el a kormány. Magyar Bálint miniszter a szóvivõi

www.edupress.hu

Oktatási Minisztérium, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának vezetõ képviselõi és a sajtó munkatársai (a Magyar Rektori és Fõiskolai Konferenciák már korábban tárgyalták a koncepciót). Kerekes Gábor, az OFI igazgatója beve-

edupress zetõjében kiemelte: a rugalmas, többszintû képzési rendszerben a továbbtanulók mellett immár a felsõoktatásban lévõ hallgatók információs igényeit is ki kell elégíteniük, ezért az OFI személyre szabott, az internetre nagy hangsúlyt helyezõ szolgáltatásokkal válik a felsõoktatás információs bázisává. Ezzel segíti a pályaorientációt, a hallgatói mobilitás követését, de az intézmények és a felsõoktatás-politika számára is nélkülözhetetlen szakmai-információs hátteret nyújt. A tanácskozásról részletek olvashatók a www.felvi.hu honlapon.

sanak Pécsett. Az egyetem más karaival való együttmûködésrõl a nagykövet asszony dr. Vörös József általános és dr. Komlósi László Imre tudományos rektorhelyettesekkel folytatott megbeszélést. A közeljövõben kiválasztott

A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mûegyetemi Napok rendezvénysorozatának egyik meghatározó programjaként március 2-án megtartotta az Ipari Nyílt Nap címû rendezvényét, melynek középpontjában a tudásközpont témaköre állt.

Kutatás nagy sebességgel Nagysebességû internet-hozzáférést biztosító gerinchálózat segíti a magyar kutatási és oktatási intézményeket abban, hogy felzárkózzunk, sõt, meg is elõzzük Európát. A hálózat átadása február 25-én zajlott, amikor a rendszerszállító és szolgáltató feladatokat végzõ Cisco Systems és a Matáv képviselõi egy jelképes oklevelet nyújtottak át a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Irodának (NIIFI). A szolgáltatás, amely valójában már december óta mûködik, 10 Gbps sebességgel képes továbbítani az információkat, adatokat, de akár hang- és videóforgalmat is képes lebonyolítani. A NIIFI fõvárosi központja mellett azonban az iroda regionális központjai, hét vidéki egyetem, valamint számos oktatási és kutatási intézmény, összesen csaknem 600 ezer felhasználó számára is elérhetõ a nagysebességû internet. Tétényi István, a Magyar Tudományos Akadémia osztályvezetõje elmondta, a most átadott hálózat segít abban, hogy a magyar kutatók hozzáférjenek a Geant2-höz, azaz az Európai Unió által is támogatott páneurópai kutatóhálózathoz.

Útjára indult az Útravaló ösztöndíjprogram Elindították az Útravaló nemzeti ösztöndíjprogramot február 23-án. Célja, hogy elõsegítse a hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlõségét, érettségihez, illetve diplomához jutását. A program ünnepélyes aláírásán, amelyen diákok és leendõ mentortanárok is részt vettek, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kifejtette: Magyarország szabad, de igazságtalan állam, ahol a tehetséges fiatalokból nem mindig lehet sikeres felnõtt. Az ösztöndíjprogram elindításának így az is célja, hogy a meglévõ hátrányokat a hétköznapokban is kiegyenlítse a polgári, tehetõs családok és a napi betevõt is nehezen összeszedõk gyermekei között. Az Útravaló nemzeti ösztöndíjprogram valójában összefogja és egységesíti a már létezõ, hátrányos helyzetû fiatalokat támogató programokat és azokat, amelyeket szeptembertõl fognak bevezetni. Így egy-egy szegényebb fiatal már az általános iskolától kezdve részesülhet támogatásokban, és mentortanári segítséggel akár a diplomáig is eljuthat.

Australian studies Pécsett

partneregyetemmel egyrészt kutatási együttmûködést szeretne a Pécsi Tudományegyetem, másrészt több, Magyarországon tanuló ausztrál diákot vár a campus falai közé.

Tizennégymillió forintot nyert a Nyíregyházi Fõiskola Tizennégy millió forintot fordítanak a mérnökképzés gyakorlati hátterének javítására a Nyíregyházi Fõiskolán (NYF). A Mûszaki és Mezõgazdasági Fõiskolai Karon (MMFK) a pályázaton nyert összegbõl modern technikai berendezéseket vásárolnak. Az errõl szóló megállapodást a fõiskola részérõl Balogh Árpád rektor, Dankó Ildikó gazdasági igazgató, míg a szállítóktól Jakubisz Zsuzsa és Deák József cégvezetõk írták alá február 21-én. A pályázat fõ célja az agrár-felsõoktatási intézményekben folyó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítása. Balogh Árpád, az NYF rektora az Edupress kérdésére elmondta: „Az elnyert összegbõl a MMFK számára létfontosságú laborfelszereléseket vásárolunk. A csúcstechnológiával rendelkezdõ mûszerek nagyban megkönnyítik a megtanult elméleti ismeretek felhasználását a gyakorlatban.”

Hallgatói fórumok a kormányfõ körútján Két hónapon át tíz felsõoktatási intézményt látogat meg a miniszterelnök február 24-étõl, ahol fórumokon válaszol a hallgatók kérdéseire. Gyurcsány Ferenc a Miskolci Egyetemen a budapesti ELTE-n, majd a gyõri Széchenyi István Egyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, az egri Eszterházy Károly Fõiskolán, a Veszprémi Egyetemen, a gödöllõi Szent István Egyetemen és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tett és tesz látogatást két hónap alatt.

Tudományos ipari park épül Debrecenben Ipari parkot alakítanak ki a Debreceni Egyetemen, a beruházás elsõ ütemének átadása március 4-én volt. Magyarországon eddig még nem volt példa arra, hogy egy felsõoktatási intézmény saját tudományos ipari parkot létesítsen. Azonban a Debreceni Agrártudományi Egyetem még 1999-ben elindította az egyetemi ipari programot azzal a céllal, hogy közelebb hozza a felsõoktatásban meglévõ infrastruktúrát és szellemi tõkét a gazdasági élet szereplõihez. A Debreceni Egyetemen egy 25 hektár nagyságú földterület tehetõ alkalmassá agrár ipari park kialakítására, amely a késõbbiekben 150 hektárra bõvítetõ. Pályázati forrásokból mára elkészült az ipari park alapinfrastruktúra elsõ üteme, amely magában foglalja az ivóvízhálózat, szennyvíz-

www.edupress.hu

Egyetem Kávéház néven nyílt meg február közepén egy új szórakozóhely Debrecenben az Egyetem sugárút 15. sz. alatt, a Tisza István Kollégium épületegyüttesében. Kertész Imrét díszdoktorává avatta a párizsi Sorbonne egyetem március 10én. A legnagyobb tavaszi állásbörzék: Március 22. Miskolci Egyetem Március 23. Budapesti Mûszaki Fõiskola Április 6-7. Corvinus Egyetem Április 13-14. Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Április 20. Debreceni Egyetem. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Fõiskola Gadányi Károlyt szavazta meg rektornak újabb három évre. A Pécsi Tudományegyetem március 15e alkalmából megrendezett ünnepi szenátusi ülésén avatták a Természettudományi Kar elõterjesztésére a PTE honoris causa doktorává Jane Goodall világhírû zoológust. Gyerekek a történelemben címmel jelentetett meg új kiadványt a Történelem Tanszék a Berzsenyi Dániel Fõiskolán. A kötet része a tanszék Partes Populorum Minores Alienigenae címû, társadalmi kisebbségekkel foglalkozó sorozatának. Szabványkeresõ résszel bõvült a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mûszaki Kari Könyvtára. Az adatbázis elsõsorban mûszaki és építésügyi szabványokról ad információt. Visszakerült jogos tulajdonosához az Eszterházy Károly Fõiskoláról február 14-én ellopott könyvritkaság. Az 1605évi kiadású hétnyelvû szótár összesen 14 példányban található meg a világon, és ez a hazánkban található egyetlen példány. Felavatták a Semmelweis Egyetem Szentágothai János Tudásközpontját február 16-án, Budapesten, melyrõl Tulassay Tivadar rektor elmondta, néhány éven belül „mini Harvardként” segíti elõ a tudományos, a kutatási és az oktatási eredmények hasznosítását. A Bourgogne-i Tanítóképzõ Fõiskola diákjai vendégeskedtek két hetet a Nyíregyházi Fõiskolán. Az ott töltött napjaikról egy francia nyelvû honlapot készítettek, ami a http://membres.lycos.fr/hongrie2005 címen tekinthetõ meg.

2005. március

A Pécsi Tudományegyetemre látogatott Clare Birgip, Ausztrália magyarországi nagykövetasszonya március 1-jén. Megismerkedett a pécsi bölcsészkar angol tanszékeivel, és kiderült: az MA-képzés tekintetében a tanszékek és a nagykövetség orientációja egybeesik, azaz várhatóan 2006-tól Pécsett útjára indul az “Australian Studies”, melyhez a nagykövetség biztosítja majd a tananyagot, és megszervezi azt, hogy vendégoktatók taníthas-

csatorna, csapadékvíz-elvezetés és gázhálózat, valamint a hírközlési és informatikai alépítmény kialakítását, és 450 m út kiépítését közvilágítással együtt. A beruházás elsõ ütemének átadására március 4-én került sor, amelyen részt vett Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára is.

5

nagyító Egyre kevesebb oktató Az utóbbi hetek eseményei nemcsak az oktatók létét, állását veszélyeztetik, hanem közvetve a hallgatókat is. A januári béremelés többkevesebb sikerrel megtörtént, a szeptemberire azonban nincs fedezet. Mit tehet a kormány, és mit tehetnek az intézmények? Nehéz helyzetben vannak a felsõoktatási intézmények, ismerte el az Oktatási Minisztérium (OM) helyettes államtitkára, Stark Antal. A leépítésekre azért kerül sor, mert a törvény szerint januárban 7,5

egyeztetõ Tanácsban (OÉT) kötött megállapodást. Az Országgyûlés döntése szerint a béremelés fedezetét részben költségvetési támogatás, részében az intézmények bevételei, megtakarításai

között, amely reálértéken jelenleg az 1992-es szinten van. A gondok okát emellett a normatíva megállapításában, az intézményi menedzsment szemléletében látta.

A törvény A kormány által már elfogadott felsõoktatási törvény az egyetemek gazdálkodási rendszerének átalakításáról is rendelkezik. Ennek értelmében az intézmények akár gazdasági társaságot is alapíthatnak, állampapírt jegyezhetnek, s ha megfelelõen felkészült szakemberek irányítják, csökkenhetnek vagy meg is szûnhetnek nehézségeik. A finanszírozási kérdésekhez kapcsolódik a normatíva megállapítása is, a törvény szerint ugyanis a normatív támogatás alapja a havi átlagkereset lesz. Korábban a javaslatban a támogatás minimálbérhez kötése szerepelt, ezt támogatta a Magyar Rektori Konferencia is. Stark Antal szerint a felsõoktatás finanszírozását illetõen hosszú távon csak a törvény elfogadása jelenthet megoldást.

60 százalékos fizetések Miskolcon

százalékos, szeptemberben 4,5 százalékos béremelés jár a felsõoktatásban dolgozóknak. Az állami fenntartású egyetemek anyagilag eddig sem voltak könnyû helyzetben, a kötelezõ emelés azonban még inkább megnehezítette létüket. A legtöbb intézményben csak elbocsátásokkal tudják megoldani a bérnövekedést. Országszerte ez közel 2300 embert érint, többségükben technikai dolgozókat, akiket valószínûleg nem vigasztal, hogy a Bokros-csomag idején több mint kétszer annyi, 6800 fõt kellett elbocsátani. Ahogy az is csak az egyetemi vezetés számára vigasz, hogy a leépítéseket néhány helyen meg tudták úgy oldani, hogy lényegében kevés oktatót küldtek el, például azokat, akik nyugdíj után dolgoztak. Ha azonban a szeptemberi béremelés kötelezõ lesz és nem lesz fedezete, akkor oktatóktól, a képzések miatt nélkülözhetetlen emberektõl kell megválniuk. Erre Roóz József, a Fõiskolai Fõigazgatói Konferencia elnöke mutatott rá, mondván, az elbocsátások elõször a nyugdíjasokat, majd a nem oktatói állományt érintik, de ha a jelenlegi helyzet továbbra is így marad, szeptemberben olyan arányban kell oktatókat elküldeni, ami a minõség további romlását eredményezi.

2005. március

Béremelésre leépítés

6

A béremelés minden közalkalmazottat egyformán érint, tekintettel arra, hogy a közalkalmazotti illetménytábla bértételei nõnek 2005 januárjától és szeptemberétõl. A béremelésrõl az Országgyûlés döntött a 2005. évi költségvetési törvényben, figyelembe véve az Országos Érdek-

finanszírozzák. A béremelés szeptemberi ütemének „esetlegessé tételére” vonatkozó kormányzati javaslat nincs. A 65 év feletti közalkalmazottaknak meghatározott körben – a jelenleg hatályos szabályok alapján – nyugdíjba kell vonulni (ezt a kötelezettséget szintén az idei költségvetési törvény rendelte el), de folyik a rendelkezés felülvizsgálata, várható hatályon kívül helyezése.

A költségvetés Stark szerint a 2005. év költségvetése feszültségekkel terhelt, annak ellenére, hogy az elõzõ évinél 4,2 százalékkal többet, 159,6 milliárd forintot különítettek el a felsõoktatási intézmények támogatására. A januártól kötelezõ béremelésnek – amelynek forrásigénye 9 milliárd forint – azonban csak 60 százaléka áll rendelkezésre a költségvetésben, a fennmaradó részt az egyetemeknek és a fõiskoláknak kell pótolniuk. A szeptemberi emelés „ára” 5,4 milliárd forint, amibõl még 1,2 milliárd hiányzik. A gazdasági helyettes államtitkár azt is hozzátette: ha az államháztartás tartalékképzése felszabadul, ez az összeg rendelkezésre áll, gond akkor lehet, ha a zárolást nem oldják fel. Ebben az esetben lehetõségként felmerülhet az, hogy az emelést nem teszik kötelezõvé. Kis Papp László, a Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke az MTI-nek azt mondta, hogy az õszi béremelés fakultatívvá tételét semmiképpen nem támogatják. Véleménye szerint a gazdasági nehézségek a felsõoktatás alulfinanszírozottságára vezethetõk vissza többek

www.edupress.hu

A Miskolci Egyetemen tavaly óta sejteni lehet, hogy nem kerülhetõ el a létszámleépítés, dr. Besenyei Lajos rektor leszögezte: nem lesznek tömeges elbocsátások, de 100-150 dolgozótól meg kell válniuk. Az év eleji bérfejlesztésre az egyetem a szükséges fedezet felét kapta meg a minisztériumtól, míg az õszre ígért lépés mögött egyáltalán nincs fedezet. A januári béremeléshez szükséges fedezet hiányzó részének elõteremtése továbbra is gondot okoz és racionalizálásához vezetett. Elsõ lépésben a központi igazgatás átszervezésekor tíz munkatársat helyeztek át más munkakörbe, csökkentve ezzel a hivatal létszámát. A létszámcsökkentés elsõsorban a nyugdíj elõtt álló vagy nyugdíjas korú dolgozókat, oktatókat érinti, bár az elõbbieknek megoldást nyújthat az úgynevezett Prémium évek program. Ennek keretében ugyanis fizetésük 60 százalékát kapnánk, és heti 16 órában alkalmazhatók, de erre nem kötelezhetõk. A létszámcsökkentés harmadik módja pedig az, hogy egyes kutatási projektekbe építik be a bérköltségeket. Dr. Besenyei Lajos hozzátette: tavalyhoz képest 600 millió forint hiányzik az egyetem kasszájából, ennek ellenére sem kerülhet sor az aktív korú dolgozók elbocsátására.

Tiltakozás Debrecenben Február végén tiltakozó nagygyûlést tartottak a Debreceni Egyetem alkalmazottai a tervezett jelentõs létszámleépítés miatt. Balogh Tiborné szakszervezeti vezetõ emlékeztetett rá, hogy a Bokroscsomag idején 271 dolgozót bocsátottak el az intézménybõl, míg jelenleg csaknem a dupláját, 512 személyt kell elbocsátani. A résztvevõk egyúttal nyílt levelet is fogalmaztak az oktatási miniszternek és a rektori konferenciának,

nagyító amiben kifogásolják a tervezett kiszervezés és létszámleépítés mértékét, mondván, ez az indokoltnál sokkal nagyobb. Néhány nappal korábban Abádi Nagy Zoltán, a Tudományegyetemi Karok (TEK) elnöke azt mondta az MTInek, hogy „az emlékezetes Bokros-csomag óta nem kényszerült ilyen drasztikus létszámleépítésre az egyetem”. Tájékoztatása szerint összesen 512 átlagbérrel számolt státust kell megszüntetni az egyetemen, ebbõl 406-ot a TEK karain. Elmondta azt is, hogy a kötelezõ béremelések egyetemi szinten 1,2 milliárd forint többletköltséget igényelnek, amibõl 600 millió forint hiányzik, s az egyetemnek kell kigazdálkodnia.

Már novemberben küldtek el embereket Forráshiánnyal küzd a Nyugat-Magyarországi Egyetem is, ahol papíron már januárban megváltak néhány oktatótól. A Kisalföld Online például arról számol be, hogy a 67 éves Dr. Hargitai Lászlót, a faipari tanszék professzorát január elsejével elküldték, felmondási idejébõl pedig csak négy hónapot kell letöltenie. Áprilisban, a tanév közepén tehát nyugdíjba vonulhat. Bár a hírek szerint Hargitait és hasonló cipõben járó társait is megbízási szerzõdéssel foglalkoztatja majd tovább az intézmény. Herczeg László, az intézmény gazdasági fõigazgatója pedig azt mondta: az elmúlt év novemberében már készült egy intézkedési terv, amelynek célja mintegy 320 millió forint megtakarítása volt. „Ennek részeként száz munkatársunktól – felerészben oktatóktól – váltunk, válunk meg. Huszonöt-harminc olyan kollégánkat, akiket korábban a központi támogatás terhére foglalkoztattunk, ma már a saját bevételünkbõl fizetünk. Ez is a konszolidációs program egyik eleme volt. Június 30-ig a százötvenbõl ötven vezetõi státust szüntetünk meg, összevonva a kis létszámú tanszékeket a rokon tanszékekkel. Ma még nem lehet pontosan tudni, hogy idén mennyi oktatótól, egyetemi munkatárstól válunk meg, de legfeljebb 30-40 emberrõl lehet szó.” Az egyetem 2005. évi költségvetése várhatóan 8 milliárd forint lesz, amelynek 70 százalékát kapják meg, 30 százalék a saját bevétel. Az összes, 1400 dolgozóból ötszáz az oktatói státus.

Csökkenõ természettudományi normatíva

Módosít-e mindezen az új törvény? A felsõoktatási intézmények költségvetését a felsõoktatási törvény szerint határozzák meg. Az állami felsõoktatási intézmények a törvényben meghatározott alapfeladatokat központi költségvetési támogatásból, az államháztartás más alrendszereibõl származó bevételekbõl, az alapvállalkozási tevékenységek bevételeibõl, igénybe vett szolgáltatásokból befolyó díjakból, adomány jellegû és más bevételekbõl látják el. A magyar felsõoktatás 2005. évi költségvetési támogatása 192 mdFt OEPtámogatás nélküli, az intézményi saját bevétel több mint 93 mdFt, amelybõl 26 mdFt a hallgatói juttatás. Az intézmények mûködési kiadásának közel kétharmadát a személyi juttatások és az ehhez kapcsolódó járulékok teszik ki – tudtuk meg az Oktatási Minisztérium sajtóirodájától. Ez a jövõben – amennyiben elfogadják az új felsõoktatási törvényt – változhat. A törvényjavaslat ugyanis szabályozza a felsõoktatási intézményeknek nyújtható normatív támogatás mellett a költségvetési forrásból biztosítható és pályázati úton vagy megállapodás alapján elnyerhetõ támogatásokat és a jogosultak körét. A törvényjavaslat az intézményi gazdálkodásban az államháztartási rend költségvetési szervekre vonatkozó elõírásai közül eltérõ szabályozást enged: az elõirányzatok átcsoportosíthatóságával; a maradványok megtartásával és akkumulálásával; a saját bevételek külön számlán történõ kezelésével; a befizetési kötelezettségtõl mentes vállalkozói tevékenységgel; a fejlesztési célra fordítható ingatlanértékesítéssel; a vállalkozás, a gazdasági társaság, alapítvány létrehozásának jogával; a kockázati alap létesítésével; a beruházási feladatokhoz a hitel törlesztésének kötelezettségvállalásával; a korlátokhoz kötött hitelfelvétel biztosításával és az állampapír jegyzésének lehetõségével. Új vonása a szabályozásnak, hogy mind a képzési normatívák, mind pedig a hallgatók, ösztöndíj, kollégium-fenntartás és lakhatási támogatáshoz biztosított normatívák értékállóságához törvényi szabályozással biztosít garanciát.

Döntés már a közeljövõben A kormány elfogadta a törvényjavaslatot, még ebben a hónapban benyújtja az Országgyûlésnek. Az idei létszámleépítést azonban ez már nem sokban befolyásolja, a felsõoktatásban hamarosan 2318 embertõl válnak meg, közülük 518 oktató. A mérleg egyik serpenyõjében az emberi sorsok vannak, a másikban az észszerûsítés: 1619 tanszék mûködik ma 13 egyetem és fõiskola 93 karán. KirályBernadett

www.edupress.hu

Gyurcsány Ferenc úrnak miniszterelnök 1055 Budapest Kossuth L. tér 1-3. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A Magyar Rektori Konferencia aggodalmát fejezi ki a magyar felsõoktatásban kialakult egyre nehezebben kezelhetõ gazdálkodási-mûködési gondok és pénzügyi nehézségek miatt. Intézményeink egyre növekvõ ún. belsõ adóssághalmazt görgetnek maguk elõtt, amely 2005-ben várhatóan tovább emelkedik a 23-25 milliárd forintra tehetõ ez évi erõforráshiány miatt. A feszültség különösen kiélezõdött a béremeléshez szükséges központi fedezet részbeni hiánya miatt, több ezres elbocsátás és nyugdíjazás veszélye körvonalazódik. A január 1-jén kötelezõen megvalósítandó 7,5%-os béremelés fedezete kb. 50 %-ban biztosított, a szeptemberi 4,5 %-os béremeléshez pedig egyetlen fillér központi támogatás sincs. A saját erõre való hivatkozás az egyetemek mai helyzetében irreális, hiszen az elmúlt években elvonások, zárolások sújtották az intézményeket, a napi mûködés biztosítása is nagy erõfeszítéseket igényel. Az új Felsõoktatási törvény elfogadása elõtt ez a helyzet veszélyes, nehezen kezelhetõ, a Magyar Rektori konferenciára egyre nagyobb nyomás nehezedik. Kérem Miniszterelnök Urat arra, hogy a szeptemberben esedékes 4,5 %-os béremelés központi fedezetének biztosításához teremtse meg a feltételeket, járjon el az ügyben, hogy az 1%-os kötelezõ zárolás (ami tavaly elvonássá változott) a felsõoktatási intézményekben szûnjön meg. A Magyar Rektori Konferencia elkötelezetten szolgálja a magyar felsõoktatás ügyét, számol a gazdasági realitásokkal, szót kell emelnie azonban a nemzet jövõjét alapvetõen meghatározó felsõoktatás versenyképességét károsan befolyásoló folyamatok kialakulása és erõsödése ellen. Kérjük Miniszterelnök Urat álláspontunk megértésére és a kért intézkedések megtételére. Budapest, 2005. február 23. Õszinte nagyrabecsüléssel: Prof. Dr. Besenyei Lajos, a Magyar Rektori Konferencia elnöke

2005. március

Mintegy 800 millió forint hiányzik a bérek kifizetéséhez az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ezért az intézmény idén várhatóan 200 alkalmazottjától válik meg. „A bérhiány nagy része, 740 millió forint a természettudományi karon jelentkezik, a leépítések csaknem fele ezért itt várható”, mondta az ELTE tanulmányi fõosztályvezetõje a Híradónak. Bakonyi László hozzátette: a hiány egyik fõ oka, hogy a természettudományi szakok normatívája az elmúlt két évben csaknem felére csökkent. A természettudományi karok dékánjai levélben fordultak

Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, kérve, hogy a kormány a jelenlegi 380 ezer forintról emelje 540 ezer forintra az érintett szakok állami normatíváját, és biztosítson 75 ezer forintos kiegészítõ támogatást a fenntartási feladatokra.

7

nagyító Új szakok, új lehetõségek A hallgatóknak talán még mindig távoli fogalom, az intézmények azonban már gõzerõvel készülnek az alapképzés-mesterképzés-doktorképzés rendszerére. Nyitva hagyott kérdés még mindig bõven akad. Mostani írásunkban azt vizsgáljuk, mi történt az eltelt egy hónapban, a lineáris rendszerrel kapcsolatban pedig Szántó Tibort, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) fõtitkárát faggatjuk. Március 10-én úgy döntött a kormány, hogy elfogadja a felsõoktatási törvény tervezetét. Ez így önmagában még nem hoz változást, az érintetteknek – fõleg a szakminisztériumban dolozóknak és az intézményeknek – azonban jelzésértékû. Versenyterminológiával élve ez annyit tesz, hogy a felkészülésnek vége. A törvényjavaslat ugyanis, amit már elfogadtak, leghamarabb áprilisban a Parlament elé kerül. Ha és amennyiben a képviselõk megszavazzák, szeptemberben életbe lép az új jogszabály.

2005. március

Külföldön is államilag finanszírozott

8

Nézzük, milyen változásokat hoz(hat) a felsõoktatási törvény! Az egyik legfontosabb a Bolognai Folyamat szerinti képzésre való átállás és a csatlakozás az Európai Felsõoktatási Térséghez (EFT). A Bolognában aláírt nyilatkozat szerint hazánk is átveszi az angolszász rendszerû oktatást: a három-négy éves, a fõiskolai szintnek megfelelõ diplomát adó képzésre épül az egyetemi szintû mesterképzés, erre pedig az eddig is ismert doktori szint. Amellett, hogy a váltás valószínûleg nem lesz zökkenõmentes, a lineáris képzési rendszer egyik elõnye, hogy nem kell tizennyolc évesen rögtön arról döntenünk, milyen diplomát szeretnénk. Elég csak az érdeklõdésünknek leginkább megfelelõ területre jelentkeznünk, a három év után pedig választhatunk: vagy kilépünk a munkaerõpiacra, vagy továbbtanulunk egy magasabb szintû képzettség reményében. Ezzel elõbb-utóbb elérhetjük azt, hogy megfelelõ számú gyakorlati szakember lesz az országban, s csökken azok száma, akik öt évet tanulnak egy diplomáért, majd nem akarnak/tudnak a szakmájukban elhelyezkedni. A másik lényeges elõnye a lineáris képzésnek az, hogy könnyebben végezhetünk el egy-egy félévet máshol: más intézményben vagy más országban. Szántó Tibor, a MAB fõtitkára szerint az átjárhatóság, a mobilitás fokozása a bolognai folyamat egyik fontos célkitûzése. A magyarországi megvalósítás is ennek szellemében folyik, a korábbi csõszerû képzést

rugalmasabbá, átjárhatóbbá kívánja tenni. Ezt szolgálja például a képzési ágak bevezetése, az ezekben nyújtandó közös képzési szakasz, az ehhez rendelendõ kreditmennyiség. Ehhez kapcsolódik, hogy a törvény anyagilag is megkönnyíti majd mindazok dolgát, akik külföldön szeretnének tanulni. Szélesedik ugyanis a diákhitelprogram, amit már uniós tanulmányok esetén is igénybe lehet majd venni, s a tandíjas képzésben részt vevõk várhatóan emelt összegû hitelt kérhetnek. Emellett a kreditrendszer bõvülésének köszönhetõen más országok egyetemein teljesített tárgyak is beleszámítanak a diplomába (már ha van kapcsolat, együttmûködési megállapodás az intézmények között), s részképzés esetén a hallgató a képzési normatíva idõarányos részét akár magával is viheti a külföldi intézménybe. Mindez nemcsak az újonnan felvételizõk, hanem a már felsõoktatásban tanulók számára is elérhetõ. Szintén a felsõoktatási törvény rendelkezik majd a hagyományos diplomák új típusúakkal való megfeleltetésérõl. A mesterképzésre vonatkozó szabályozás még nem született meg, de valószínûsíthetõ, hogy a hagyományos diplomát szerzettek is bekapcsolódhatnak majd a mesterképzésbe, valamint a hagyományos képzésben tanuló, diplomát még nem szerzett hallgatók is átkerülhetnek majd az új típusú szakokra. A kérdésre, hogy milyen diplomát kaphat az, aki egyszerre vesz részt új és hagyományos képzésben, a fõtitkár azt felelte, hogy a jelenleg ismert szabályozás szerint két diplomája lesz, egy hagyományos (egyetemi vagy fõiskolai) és egy új típusú (bachelor).

Több szabadság a hallgatóknak és az egyetemeknek Bõvülni fognak a hallgatói jogok, s nõ az államilag finanszírozott képzés ideje is, tizenkét félévet finanszíroz majd az állam, s a hallgatók több ösztöndíjhoz jutnak. Szeptembertõl a jelenlegi havi 7000 forint helyett 9100 forintot, 2006-tõl 11 650 forintot kaphatnak a hallgatók. A kollégiumi támogatás õsztõl a mostani ötezerrõl nyolcezerre, 2006-tól 11 650 forintra nõ. És ha már a kollégiumoknál tartunk: Magyar Bálint oktatási miniszter is többször hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évtizedben a felsõoktatás expanzióját nem kísérte a minõségi fejlesztés. Miközben a hallgatói létszám a négyszeresére nõtt, az infrastruktúra mindössze harminc százalékkal bõvült. Másrészt az oktatók bérezésében nehezen tudták honorálni az igazi teljesítményt. A helyzet megoldása a törvénytervezet szerint az, ha nagyobb gazdálkodási szabadságot biztosítanak a felsõoktatási intézményeknek. Az állam persze nem

www.edupress.hu

veszi le teljesen a kezét az intézményekrõl, hiszen a következõ néhány évben összesen 160-170 milliárdot fordítanak felsõoktatási fejlesztésekre a Magyar Universitas Program keretében. Ugyanakkor feloldják az egyetemek és fõiskolák gazdasági kötöttségeit: szeptembertõl kezdve az intézmények átcsoportosíthatják elõirányzataikat, saját bevételeiket pedig külön számlán kezelhetik. A jogszabály lehetõvé teszi vállalkozás, gazdasági társaság létrehozását, de állampapírt is jegyezhetnek az intézmények. Mindezt új irányító testületek koordinálják majd, ahova a minisztérium is delegál egy-egy tagot. Az intézmények így saját kezükbe kapják majd gazdasági irányításukat. Bár nem egészen úgy fognak mûködni, mint egy kft., mégis nagyobb önállóságuk lesz, mint eddig.

Új szakok szeptembertõl Ha azonban a képzéseknél maradunk, látjuk, hogy szeptemberben már több intézményben elindulnak alapszakok, amelyek illeszkednek a lineáris képzési rendszerbe. Hogy pontosan hány ilyen szakról van szó, azt Szántó Tibor sem tudja: a szakindítási engedélyeket az oktatási miniszter adja, a MAB csak véleményezi elõzetesen a kérelmeket. A miniszter pedig nem minden esetben követi a MAB javaslatát. Hogy elvileg hány indulhat, az szintén az OM asztala, illetve a Felvételi Tájékoztató tartalmazza. A MAB 2005. február 25-i ülésével bezárólag, az új típusú alapképzési (bachelor) szakok közül 67-nek a létesítését támogatta, tehát ennyinek fogadta el a képzési és kimeneti követelményét, míg konkrét szakindítási kérelmet 102 esetben támogatott. Az elutasított szakindítási és - alapítási kéremek természetesen egy idõ után újra benyújthatók. S szüksége is van ezekre az egyetemeknek, hiszen élesedik a verseny az egyes intézmények között. Ha a törvényt elfogadja a Parlament, 2006tól csak a lineáris rend szerint indulhat az oktatás. Bár kicsi az esély, fel kell készülni arra is, hogy nem támogatják a képviselõk. Csakhogy, mire ez kiderül, túl leszünk már felvételiken, olyanokon is, amelyeken a bachelor-szakokra vettek fel embereket. Nekik a jogszabály értelmében biztosítani kell, hogy el tudják végezni azt a szakot, amire felvették õket. KirályBernadett Szeptembertõl Bachelor Alapképzésre már a legtöbb magyar felsõoktatási intézményben jelentkezhetünk. A Felvi.hu adatai alapján államilag finanszírozott nappali alapképzésben 94 szak közül választhatunk, a határrendészeti és -védelmi vezetõi (BSc) szaktól kezdve az állattenyésztési mérnök (BSc) képzésig. A BSc-szakok nagy része mérnökképzés, az energetikai mérnöktõl a biomérnökig, de a Dunaújvárosi Fõiskolán válszthatunk például kommunikációt a mérnök-informatikus szak mellé, a Debreceni Egyetemen az egészségügyi gondozás és prevenció képzés is nyitva áll.

nagyító

Az egyetemi és fõiskolai lapokat összefogó szervezetként 1996-ban jött létre a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület, rövid nevén a MESE. Az egyesület ekkor még elsõsorban szerkesztõségi együttmûködést hozott a felsõoktatási lapok és azok újságírói között. 2001-tõl az együttmûködés már kiadói szinten történt, ezért alakulhatott meg a MESE Közhasznú Társaság. A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület azóta közhasznú társaságán keresztül 65 kiadót képviselõ sales house-t mûködtet, így mint felsõoktatási médiaügynökség az érdekvédelmen túl már anyagilag is támogatja a hallgatói lapok kiadását, egyrészt a lapok hirdetési felületeinek közös értékesítésével, másrészt pályázatok útján. 2004 év végén a MESE Kht. már 57 hallgatói lapnak látta el a kiadói képviseletét, ez a fel-

kommunikációs munkatársai is szolgálnak hírekkel egyetemükrõl, fõiskolájukról. A hírek a www.edupress.hu portálon jelennek meg, naponta többszöri frissítéssel. Munkanapokon az Edupress hírlevelet küld ki a több mint 4500 regisztrált felhasználójának. A felhasználók között szerepelnek: az összes rektor, fõigazgató, minisztériumi dolgozók, felsõoktatási szakmai szervezetek, újságírók, oktatók, hallgatók, mindenki, aki a felsõoktatásban érdekelt, érdeklõdõ. Az Edupress – 2005 februártól – kizárólagos hírszolgáltatója a Hír Televízió online oktatási oldalának is. Az Aktív Szemeszter 60 000 példányban, a hallgatói lapok terjesztési pontjain, országosan jelenik meg. Szemeszterenként négy szám készül, azaz egy évben nyolc lapszám jelenik meg. Az újság színes, 32 oldalas, és számonként tema-

A korosztályos print média ezen szegmense a kilencvenes évek végére megközelítette a Nyugat-Európában évtizedek alatt kialakult kommunikációs funkciót és méretet. A szorgalmi idõszak hónapjaiban 200 ezres kumulált havi példányszámban megjelenõ, 65 szerkesztõséget magában foglaló hálózat csaknem tízéves „újkori” fejlõdése során elért eredményei mára lehetõvé teszik professzionális médiakampányok lebonyolítását ezeken a felületeken. A MESE megalakulása óta minden évben összehívja a hallgatói újságírás képviselõit. Az elmúlt négy évben ezek a találkozók szakmai konferenciákká alakultak át. A MESE évente két szakmai konferenciát szervez. A tavaszi Felsõoktatási Média Konferencián a hallgatói újságírók a felsõoktatási sajtó aktuális kérdéseirõl tanácskoznak. Ez a konferencia része a MÚOSZ március 15-i ünnepségsorozatának, illetve itt adja át a MESE az „Év Írása”, az „Év Fotója” és a „Pro Sperare” pályázatának díjait is. Az õszi Felsõoktatás Nyilvánossága Konferencián a felsõoktatási sajtó munkatársai vezetõ felsõoktatási szakértõkkel és szakpolitikusokkal vitatják meg a felsõoktatás a felsõoktatás nyilvánosságának aktuális kérdéseit. Az

sõoktatási nyomtatott média 95%-os lefedettségét jelenti. A MESE-hez folyamatosan kapcsolódnak az újonnan létrejött lapok, így a kht. országosan és kizárólagosan látja el az ország összes hallgatói lapjának kiadói képviseletét. A MESE 2001-ben az Oktatási Minisztérium támogatásával indította el az Educatio Press Magyar Oktatási és Ifjúsági Hírügynökséget (Edupress) és az Aktív Szemeszter címû országos felsõoktatási lapot. A költségvetési támogatást a minisztérium 2003 év végén megszûntette, de a MESE mindkét sajtótermék kiadását tovább folytatta. Mind az Edupress, mind az Aktív Szemeszter szerkesztésében és az újságírásban a MESE-taglapok újságírói, azaz maguk a hallgatók is részt vesznek. Az Educatio Press Magyar Oktatási és Ifjúsági Hírügynökség az egyedüli országos, specifikusan oktatással, elsõsorban felsõoktatással, de már közoktatással is foglalkozó hírszolgáltató Magyarországon. Híreit a hallgatói lapok újságírói írják, illetve mióta a Magyar Rektori Konferencia támogatásáról biztosította a hírügynökséget, a felsõoktatási intézmények pr- és sajtóreferensei, illetve

tikus mellékletet kapcsolódik hozzá 6-12 oldalon, többnyire informatika, kultúra, nyár, szabadidõ, életmód, szépség, tudomány témakörökben. A MESE-hez kapcsolódó sajtótermékek elsõsorban egyetemi, fõiskolai valamint kari lapok. A felsõoktatási integráció után létrejött nagy kampuszok (Pécsi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Eszterházy Károly Fõiskola, stb.) által kiadott vagy támogatott nagyobb egyetemi és fõiskolai lapok az intézmény hallgatói létszámának megfelelõ példányszámban jelennek meg heti, kétheti, havi rendszerességgel. Összesen 18 intézményi központi lap létezik (pl: Univ Pécs, Egyetemi Élet, MERt, Egyetemünk, Hökkentõ, Mûhely, Gyõri Kredit, Közgazdász, Líceumi Paletta, Kulcs). A kari lapok egy-egy intézmény karja és a kari hallgatói önkormányzat által támogatott hallgatói újságok. Jellemzõen havi rendszerséggel jelennek meg, de léteznek heti, kétheti és negyedéves periodicitású lapok is. A kari lapok nagy jelentõséggel bírnak a hallgatói önszervezõdés terén, fontos véleményformálói és információs csatornái a helyi közösségnek. Jelenleg összesen 41 kari lap létezik.

õszi konferencia keretében adja át a MESE a hagyományos Hallgatói Sajtóért díját is. A szervezet évente akkreditált újságíróképzést indít. A MESE három éve indult újságíróképzése 2005-tõl már OKJ-s számmal rendelkezik, középfokú újságíró képesítést ad. A képzés résztvevõit a MÚOSZ neves újságírói oktatják. A levizsgázott hallgatókat a MÚOSZ felveszi tagjai sorába. A MESE fenti tevékenységein túl egy egyedülálló rendezvényt is szervez az Magyarországon. Kizárólag a felsõoktatásban tanuló fiatal hölgyek részére minden évben meghirdeti a „Miss Universitas – Szépek és okosak” címû országos felsõoktatási szépségversenyt. A szépségversenyre bárki jelentkezhet, aki magyarországi vagy határon túli intézmény hallgatója, továbbá a gólyabálok gyõztesei automatikusan a verseny középdöntõjébe kerülnek. A döntõ minden év tavaszán egy-egy felsõoktatási intézmény kulturális központjában van. www.e-mese.hu www.mesekht.hu www.edupress.hu

A MESE nem mese Felsõoktatási média Magyarországon

2005. március

A magyar nyelven megjelenõ hallgatói periodikák együttmûködése 1996ra nyúlik vissza. 2001-tõl az együttmûködés már kiadói szinten történt, ezért megalakult a MESE Közhasznú Társaság.

10

www.e-mese.hu

nagyító hetente három híradót „gyártanak”, a székesfehérváriak viszont kizárólag a hallgatók forgatókönyvein alapuló, fikciós rövidfilmeket forgatnak.

(Mé)diákok Elegáns cikkek, életvidám képsorok, felszabadult beszélgetések az egyik oldalon, a másikon a pénz vagy a megbecsülés hiánya, gyomorgörcsös lapzárták, remegõ kezû operatõrök, torokköszörülések az élõ megszólalás elõtt… mindkét oldalt csak azok a diákok ismerik, akik a tanulás mellett a médiában is kipróbálják magukat. Idén Pécsett, összesen több mint száz hallgatói újságíró, rádiós és televíziós találkozott a Felsõoktatási Média Konferencián. A „Felsõoktatási média és az új kihívások” címet viselõ rendezvényt a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület (MESE) és a Pécsi Tudományegyetem közösen szervezte. A felsõoktatási média – alapszolgáltatás Az ország csaknem összes felsõoktatási intézményébõl érkeztek az egyetemi média képviselõi, ami azt is jelenti, hogy egyre több egyetem és fõiskola ismeri fel, hogy szükség van a diákok és tanárok, dolgozók széles körû tájékoztatására. A konferencia nyitányaként dr. Vörös József rektorhelyettes és Hornyák Tibor, a MESE elnöke nyitották meg az Univ Pécs 5 éves fennállásának tiszteletére létrehozott plakátkiállítást a PTE Ifjúság úti aulájában, melyet a késõbbiekben az egyetem más karain is meg lehet majd tekinteni.

tásáról erõsen megoszlottak a vélemények, ám – elemzésekre, kutatásokra, statisztikákra alapozva – a beszélgetõk úgy látták, mindenki maga állítja össze a megvásárolt lapok cikkeibõl és a távirányító használatával saját, ízléséhez szabott „médiáját”.

Szabad sajtó Március 12-én, a Magyar Sajtó Napja alkalmából Szalay Zoltán, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége képviseletében mondott beszédet, majd Grünwald Géza, a Dunántúli Napló felelõs szerkesztõje és

A diákok legfõbb információforrása A konferencia elsõ estéjén Jancsák Csaba, az Európai Ifjúsági Kutató-, Szervezetfejlesztõ és Kommunikációs Központ igazgatója a felsõoktatásban tanulók médiafogyasztási szokásairól készült kutatás eredményeit ismertette. Az elõadásból kiderült: a megkérdezett diákok elsöprõ többsége azt az információforrást részesíti elõnyben, mely a saját intézményéhez kötõdik, azon belül is az újságok bizonyultak a leghatékonyabbnak. További részletek a www.e-mese.hu weboldalon olvashatók.

Nimmerfroh Ferenc, a Dunántúli Napló lapszerkesztõje beszélgettek Gyõrffy Zoltán, az Univ Pécs fõszerkesztõjének moderálásával a felsõoktatási média múltjáról és jelenérõl. A fórum szereplõi mind aktív szereplõi voltak a pécsi egyetemi sajtónak: Grünwald Géza az Universitas fõszerkesztõje volt az 1980-as években, Nimmerfroh Ferenc pedig a Pécsi Campust szerkesztette az 1990-es években. Mivel a cenzúra, vagy finomabban szólva a felsõoktatási intézmény ráhatása, melyhez egy-egy lap tartozik, ma is kérdéseket vet fel, a beszélgetés méltán komoly érdeklõdést váltott ki a hallgatóságból.

Elektronikus és nyomtatott szekciók Érdekfeszítés

www.e-mese.hu

A konferencia záródélutánján bemutatta az Educatio Press Magyar Oktatási és Ifjúsági Hírügynökséget Horváth Ágnes felelõs szerkesztõ és Hornyák Tibor szerkesztõségvezetõ, s megszemlélhettük a www.edupress.hu új dizájnját és szolgáltatásait. A felsõoktatásban vállalható diákmunkákról tartott elõadást Kott Zoltán és Köves Balázs (Universitas Iskolai Szövetkezet). Õri András, a Diákhitel Központ Rt. kommunikációs igazgatója arról beszélt, hogy mi a felsõoktatási média szerepe, és mekkora a súlya a Diákhitel kommunikációjában. Az ifjúsági diákkártyákról Horváth Ágnes beszélt (Mellow Mood, Youth Hostel, EURO<26, NeoPhone). Az etr-alapú, elektronikus szerkesztõségi rendszert, portált Rós László, a Dexter Kft. igazgatója mutatta be.

A kiemelkedõk A nap és konferencia végén került sor a különbözõ szerkesztõségek bemutatkozására, s az elmúlt év kiemelkedõ alkotásának díjazására. Az „Év Írása 2004” publicisztika kategóriájának nyertese Gregor Anikó, a Kistáska címû lap újságírója (ELTE TÁTK), riport kategóriában Smanykó Igor, a Fõsikolai Tükör újságírója (Nyíregyháza), interjú kategóriában Szalay Gergely, az Expressis Verbis újságírója (Pécs), kritika kategóriában: Kobza Miklós, a Kommunikátor újságírója (BKF). Az „Év Hallgatói Újságírója 2004”-ben Vörös Eszter, a Tû újságírója (Szeged) lett; az „Év Fotója 2004” díjazottjai: Hír–esemény kategóriában Rajnai Ákos, az Univ Pécs fotósa (Pécs), mûvészet–tudomány kategóriában Kiss Gergely, a 7400 fotósa (Kaposvár) és Erdõhegyi Luca, a KÁTÉ fotósa (BME). A „Pro Sperare 2004” díjat a Gyõri Kredit szerkesztõsége kapta, a MESE és a Hallgatói Szolgáltatók Országos Szövetségének különdíját a debreceni Egyetemi Élet vihette haza. HarkaÉva UnivPécs

2005. március

Kerekasztal-beszélgetésen vitatta volna meg a magyar média és az új kihívások témakörét a Magyar Televíziótól Lévai Balázs, a Heti Választól Szõnyi Szilárd és a Magyar Narancstól Ballai József – a beszélgetésben ugyanis csak a programpont végén került volna sor a cím által sugallt témára. Szó esett viszont a mai magyar média helyzetérõl, a lapok példányszámáról, a médiafogyasztók reklámfogyasztásáról, valamit politikai nézeteikrõl is. A bulvárlapok térhódí-

A Neltz János vezette elektronikus média szekcióban televíziók, rádiók, internetes lapok képviselõi foglaltak helyet – míg ez utóbbi a nyomtatott szekcióban is teret kapott. Itt nyílt elõször alkalom arra, hogy a meghívottak egymás személyén és produktumain túl a másik mûködésével is megismerkedjenek. Az idõben szûkre szabott, és eleve többfajta médiumot magába sûrítõ szekcióüléseken annyi kiderült: vannak közös vonások – mint a kétes és szegényes anyagi viszonyok és a lelkesedés – a paletta viszont rendkívül széles. Hogy csak a televíziózás területérõl említsek két példát: az egriek

Szolgáltatók a felsõoktatásban

11

nagyító

Szia Italia! Tanítási gyakorlat külföldön A Socrates program Comenius 2.2B akciójának köszönhetõen már második hónapja élek, tanulok és tanítok Itáliában mint nyelvtanárasszisztens. Elõször 2003-ban találkoztam a tanárasszisztensi ösztöndíjjal, amely több hónapos tanítási gyakorlatot biztosított a leendõ nyelvtanárok részére. Elõször nem volt sikeres a pályázatom. Következõ évben újból próbálkoztam. A Tempus Közalapítványtól már május környékén megjött a válasz, hogy tartaléklistára kerültem, de nem nagyon foglalkoztam vele. Majd júliusban hívtak ismét, hogy megüresedett egy hely Olaszországban. Azt se tudtam, hogy mit tegyek! Olaszul nem tudtam, Itáliát be sem jelöltem mint célországot, 26 évesen úgy gondoltam, ideje lenne végre felnõtt életet kezdeni. Mégis, mivel már a középiskola óta arra vágytam, hogy külföldön éljek, belevágtam. A fogadó iskola januártól pályázta meg a programot, így az elsõ félévben megpróbáltam túlélési szintre fejleszteni nem létezõ olasz nyelvtudásomat, és korrepetálással próbáltam még több tapasztalatot szerezni a tanítás terén. A kisváros, Maniago, ahol jelenleg élek, Friuli Venezia Giulia tartományban található. Körülbelül tízezren élnek itt, eléggé nyugodt városka. A gyerekek hatévesen mennek iskolába, az általános 1-5. osztályig tart. Azután jön az úgynevezett középiskola, ahová 14 éves korukig járnak, utána következik a „liceo”. Van reál

és humán gimnázium, és van szakközépiskola is. Szóval, az én iskolámban 6-11 éves gyerekek vannak. Itt az integráció nem újdonság, egy igazgatója van a környék hat általánosának. Általában minden osztályból csak egy van, így meglehetõsen családias a hangulat, mindenki ismer mindenkit.

Én négy iskolában vagyok, és többféle dolgot is csinálok, többnyire olyanokat, aminek nem túl sok köze van az angolhoz. Az egyik helyen kifejezetten nyelvtanárasszisztensi feladatokat látok el. Másodikosokkal vagyok, és segítek az angoltanárnak a gyakorlásban.

Az egyetemes bölcsességért Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

2005. március

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet a Sapientia Alapítvány hozta létre 2000-ben. A kuratórium felelõsséget érzett a magyar közösség iránt, ezért a regionális vonzáskörzet igényeihez igazodó, a jövõ színvonalának megfelelõ, és az unióba tömörülõ Európa értékeit közvetítõ felsõoktatási intézményt kívántak létrehozni.

12

Az egyetem – stílszerûen – a latin „sapientia”, azaz bölcsesség szóból kapta a nevét. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a romániai magyarság önálló egyeteme Európában, amelynek a célja a nemzeti közösség oktatásának és tudományos életének elismert szakmai színvonalon való mûvelése. Küldetésüknek érzik a keresztényi és egyetemes emberi értékek érvényesítését, a versenyképes, minõségi oktatás és kutatás biztosítását, illetve az évszázadokra viszszanyúló erdélyi magyar oktatás hagyományainak folytatását. Az egyetem a román–magyar szakmai, tudományos kapcsolatok új színterét kívánja megnyitni, a meglévõ lehetõségeket kihasználva, rugalmasan együttmûködve Románia állami és magán-felsõoktatási intézményeivel, és így a maga eszközeivel hozzá kíván járulni a román felsõoktatás modernizációjához.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem mûködésének és fejlesztésének finanszírozását a magyar állami költségvetés biztosítja Románia területén. Ennek a megvalósítására ezelõtt még nem volt példa. Az egyetemet kétféle elvárás „hívta életre”: az elsõ ok az volt, hogy egyre nõttek az igények, és a romániai felsõoktatási rendszer képzési kínálatában nem lehetett megtalálni azokat a korszerû, európai színvonalú szakokat. A másik tény, hogy a felsõoktatásban résztvevõ magyar nemzetiségû diákok számaránya nem képviselte Románia magyar nemzetiségû lakosságát, valamint a magyar nyelvû képzés nem fedte le a szükséges szakok teljes skáláját. Jelenleg körülbelül 25 ezer magyar fiatal jár egyetemre Romániában, közülük azonban csak minden harmadik tanulhat az anyanyelvén. Ezért határozta el 2000-ben Kolozsvárott az erdélyi magyar történelmi egyházak

www.edupress.hu

Csoportmunkákat vezetek, kommunikációs gyakorlatokat csinálunk, új szerkezeteket gyakorlunk. Így a gyerekek már most megértik, hogy a nyelv eszköz ahhoz, hogy új embereket ismerjenek meg. Ezen kívül fõleg Magyarországról tartok órákat. A maniagói gyerekek már tudják, hol van hazánk, mi a fõvárosa, és hogy itt még mindig forinttal fizetünk. Már kívülrõl fújják a „Tavaszi szél vizet áraszt”ot, és a csárdás alaplépéseit is ismerik. Néhány szó a gyerekekrõl. Amellett, hogy nagyon kedvesek, eléggé neveletlenek is. A poroszos rendszer után furcsa volt látni, hogy képtelenek befogni a szájukat. Nem képesek csendben enni, hanem hangosan, teli szájjal közlik a mondandójukat a hat székkel arrébb ülõvel. Az órákon is nehéz hallgatásra bírni õket. A másik dolog, amit nem tudnék megszokni, az az, hogy szombaton is van iskola, cserében hosszabb a nyári meg a téli szünet. Nekem szerencsére nincs órám szombaton, a kötelezõ 16 órát sikerült elosztani a hétköznapokra. Nagyon tetszik, hogy a nyelvoktatás kommunikáció-központú. Fontos, hogy a gyerekek élvezzék is a tanulást. További pozitívum, hogy itt tanítják a helyi dialektust is, a friulit. Ezzel is próbálják a „régióidentitást” megerõsíteni. Mindent összevetve, a Socrates programnak hála, olyan szakmai és élettapasztalathoz juthatok hozzá, ami Magyarországon soha nem jött volna létre. Egy másik kultúrát, egy másik országot csak úgy ismerhetünk meg, ha benne élünk. Remélem, hogy ezáltal jobb tanár válik majd belõlem. KocsorJudit

nyolc vezetõje az EMTE megalapítását. A Román Országos Akkreditációs Bizottságnak 2001 májusában és júliusában hozott döntéseivel kilenc szaknak adott ideiglenes mûködési engedélyt, és az elsõ megbízott rektor dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke lett. Az egyetem elsõ évfolyama 2001-ben kezdett, Kolozsvárott két karon indult el az oktatás, Csíkszeredában négy szak kezdte meg mûködését, Marosvásárhelyt pedig öt: a szakok száma azóta is bõvül. Az EMTE Csíkszeredai Karán a hallgatók tanulhatnak román, illetve angol nyelvet és irodalmat, alkalmazott szociológiát, vidékfejlesztést, könyvelést és gazdaság-informatikát, lehet belõlük élelmiszeripari mérnök, környezetmérnök, közgazdász, környezetgazdász, valamint agrár- és élelmiszeripari mérnök, vagy elvégezhetik a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakot is. Kolozsvárott Természettudományi és Mûvészeti Kar található, itt szakosodhatnak a hallgatók környezetföldrajz-környezettudomány szakirányra, valamint fotómûvészet, filmmûvészet, média szakra. A marosvásárhelyi Mûszaki és Humántudományok Karon megtalálható a pedagógia szak, a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szak, az informatika, mechatronika, számítástechnika, az automatizálás és a kertészeti szak is. DurbákIldikó

nagyító Új HÖOK-elnök a hallgatókért Tavaly novemberben választott új elnököt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Ekler Gergely személyében. A hallgatói érdekképviselettel 1999-ben kezdett foglalkozni az ELTE bölcsészkarán, most több tízezer hallgató elsõ számú képviselõje. Hogyan vezetett az út a HÖOK elnöki székig? 1999-ben az ELTE BTK-n kezdtem pályámat a Hallgatói Önkormányzatban, bizottsági tag, bizottsági elnök, alelnök, majd elnök lettem. Elnöki megbízatásom ideje alatt már tagja voltam a HÖOK elnökségnek 2003-ban. Amikor BarthelRúzsa Zsolt úgy döntött, nem méretteti meg magát újra az elnöki címért, akkor kerültem látótérbe. Viszályokról lehetett hallani a választásokkal kapcsolatban, és ügyészségi vizsgálat volt a szavazás tisztaságát illetõen. Milyen fejleményekkel ért véget a feljelentés? Február 26-án tartottuk az elsõ rendes közgyûlésünket, ahol rendben mentek a dolgok, konstruktív volt az egész csapat. A beszámolók jó fogadtatásra találtak, és a költségvetést is elfogadák. Valóban voltam ügyésznél, aki két órán keresztül faggatott, nagyon sok kérdést tett fel. Alapvetõen nem értette a hallgatói struktúrát, így errõl nagyon sokat beszéltünk. Sok iratot vittem be, melyek a HÖOK mûködésére, gazdálkodására terjedtek ki. Egy-két jegyzõkönyvet kellett pótolni, ez is megtörtént, most várjuk az ügyészség válaszát.

Milyen érdekeket és kit képvisel a HÖOK? A HÖOK a magyar hallgatókat képviseli, akik jelenleg 410-420 ezren vannak, továbbá olyan érdekeket, melyek helyi szinten nem megoldhatók. Gondolok itt a jogszabály-tervezetekre, -elõkészítésekre. Egyeztetünk a felsõoktatási háttérszervezetekkel, a Magyar Rektori

Konferenciával, a Fõiskolai Fõigazgatói Konferenciával. Mindenben képviseljük a hallgatókat, amelyeket helyi szinten nem tudnak megoldani, nem tudják érdekeiket kellõképpen képviselni. Hogyan juttok el a hallgatókhoz, hogyan tudod megszólítani õket? A hallgatókhoz a HÖOK sajnos csak közvetett módon tud eljutni, újságokon, televízión keresztül. Primer célközön-

MESE–MÚOSZ-kurzus Harmadszor, kicsit másként

2005. március

Egy év alatt, száz órában senkit nem lehet megtanítani újságot írni, lapot szerkeszteni. Arra azonban vállalkozhatunk, hogy akit valóban érdekel ez a szakma hivatás, netán valamilyen szinten mûveli is, az az elsõ olyan információkat megszerezze, amelyek segítségével már tudatosabban forgathatja a tollát, vagy képezheti magát tovább. Az idén harmadik alkalommal elindított MESE-képzés hallgatói most elõször OKJ-s képesítést is szerezhetnek.

14

Hatvanheten iratkoztak be a MESE és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által közösen meghirdetett újságíró kurzusra. A hallgatók többsége most is valamelyik egyetemi vagy fõiskolai lap munkatársa, szerkesztõje, de vannak olyanok is, akik vállalati lapoknál, illetve helyi, nyomtatott vagy internetes újságoknál dolgoznak. Sõt, olyanok is akadnak a képzés résztvevõi között, akik országos médiumoknál is kipróbálták magukat, és akik egyszerûen csak érdeklõdnek az újságírás iránt. Az OKJ-s követelményeknek megfelelõen több ponton változott a képzés tematikája a 2002-ben kitaláltakhoz képest. A szorosan vett újságíró-szakmai és mûfajismereti tárgyak mellett – ezek óraszáma természetesen növekedett – megjelentek az úgynevezett közismereti témák – pl. filozófia, szociológia –, illetve a képzés része lett a kötelezõ szerkesztõségi gyakorlat. Ez utóbbit a hallgatók csak olyan médiumoknál teljesíthetik, ahol szakképzett

újságírók irányítása mellett egy szerkesztõség mindennapjaival ismerkedhetnek meg, és a publikálásra is lehetõséget kapnak. Ugyancsak az OKJ-s vizsgakövetelmények miatt idén nagyobb hangsúlyt kap az egyéni felkészülés, az otthon megoldandó házi feladat, és a tesztek segítségével végzett folyamatos számonkérés. Ez utóbbit talán érzékelteti, hogy a hallgatók a nyolc képzési napon összesen 15 tesztet oldanak meg, miközben hét házi feladatot is be kell adniuk. Az oktatás gerincét azonban ebben az évben is a MÚOSZ székházában tartott elõadások adják, amelyeket ismert újságírók, szerkesztõk tartanak. Vannak olyan elõadóink – például F. Tóth Benedek, a Képes Újság fõszerkesztõje –, akik már a korábbi két képzés alkalmával is tartottak nálunk órát, és vannak olyanok is – például Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs fõszerkesztõje –, akik most

www.edupress.hu

ségünk a hallgatói önkormányzati rendszer, hiszen rajtuk keresztül tudjuk elérni azokat a céljainkat, törekvéseinket, amelyek érintik az egész hallgatóságot. Kommunikációs stratégiában viszont van mit javítanunk, hogy közvetlenül érjük el az egyetemistákat, fõiskolásokat. Hogyan véleményezte a szervezet a felsõoktatási törvényt? Sok érdeket kellett egyeztetni, voltak olyan hallgatói érdekek, amelyek nem egyeztek a rektori fõigazgatói törekvésekkel. Egy olyan folyamaton vagyunk túl, amelyben sok vitát kellett folytatni. A napokban a kormány elfogadta a felsõoktatási törvény tervezetét, és parlamenti vitára javasolta a HÖOK küldöttgyûlésével egyaránt. Együttmûködik-e a HÖOK és a hallgatói szolgáltatókkal? Van egy elnökségi tag, aki azzal foglalkozik, hogy országos koordinációs orientációs központot hozzon létre. Nem a karrier- és szolgáltató központok ellenére, hanem az õ munkájuk segítésére. Feladata segítségnyújtás lesz a karriertanácsadó-képzésben, szponzoráció szervezésében, munkáltatókkal történõ kapcsolatfelvételben. Ebben a témában volt már több kezdeményezés, amely nem sikerült, így egy kicsit kétkedve vagy fenntartásokkal fogadják a kezdeményezésünket. Vannak-e távlati terveid? A késõbbiekben is a felsõoktatással szeretnék foglalkozni, úgy érzem, ehhez értek, és ez motivál. TuriGábor elõször lesznek oktatói a kurzusnak. Az oktatók kiválasztásánál nem az volt a fõ szempontunk, hogy úgynevezett médiasztárokat hívjunk meg anekdotázni, hanem, hogy olyan szakembereket nyerjünk meg elõadóknak, akik a napi gyakorlatban, lapjaik hasábjain is követendõ szakmai példát mutatnak.

Ahogy a korábbi két évben, most is nagy szerephez jut a képzés során az Internet. A hallgatók a MESE honlapján (www.emese.hu) a tanfolyam tematikáját, az elhangzott elõadások óravázlatait és irodalomjegyzékét találhatják meg, és innen értesülhetnek az aktuális házi feladatokról, a kitöltött tesztek megoldásairól, illetve a képzés során szerzett pontjaikról is. Azt gondolom, hogy az újságíró kurzus újbóli elindításával a MESE nemcsak azt bizonyítja, hogy szolgáltatni szeretne a tagjainak, hanem azt is, hogy felelõsséget érez a magyar sajtó történetében komoly hagyományokkal bíró egyetemi és fõiskolai lapokért. BajnaiZsolt MESE, oktatási igazgató

nagyító Sajátítsd ki az egyetemet! A vállalkozói egyetemek felemelkedése és az akadémiai munkaerõ mozgolódása Egy tanulságos elemzés a vállalkozói egyetem trendinek tûnõ eszméjét kritikátlanul visszhangzó magyarországi felsõoktatás-politikusoknak… Az elmúlt évtizedek alatt az amerikai egyetemi/felsõoktatási intézmények jelentõs átalakuláson mentek keresztül. A felsõoktatási intézmények elkerülhetetlen „elpiacosodása”, az úgynevezett vállalkozói egyetemek felemelkedése számos olyan kérdést vetett fel, amelynek komoly kihatása van az egyetemi oktatás színvonalára, az oktatók minõségére stb. A tanulmánykötet szerzõi között megtalálhatunk egyetemi oktatókat, doktoranduszokat, újságírót, szervezeti vezetõket. A bevezetõben a szerzõk jelzik, hogy ideje leszámolnunk azzal a hagyományos sztereotípiával, amely szerint az egyetemi professzoraink kicsit bohókás, pipázó, konzervatív, elefántcsont-toronyba elvonuló elméleti emberek. Helyette a valóság inkább az, hogy az oktatók megélhetésük miatt egyik intézménybõl a másikba rohangásznak, az önigazgató tudósok közössége a múlté, helyettük az intézmények adminisztrátoraié a meghatározó szerep. A kötet három részbõl épül fel. A vállalkozó egyetem felemelkedése címû fejezetben történeti és szociológiai

megközelítésbõl próbálják értelmezni a változások hatását a szerzõk. Az „elpiacosodás” szélsõséges esettanulmányát mutatja be Ana Marie Cox a Phoenix egyetem kapcsán, elemezve azt a folyamatot, ahogy az oktatás egyre inkább árucikkek adásvételérõl kezd szólni. David Noble írása a digitális diplomák, a távoktatás kritikája. Denise Tanguay az érdem szerinti fizetési rendszer hatását elemzi, ami együtt jár a vezetõi/menedzseri kontroll megerõsödésével. Benjamin Jonhson az oktatói gárda átalakulásának jelenségét mutatja be: az oktatás egyre inkább a rosszul fizetett, idõszakosan alkalmazott, létbizonytalansággal küszködõ munkaerõ kezébe helyezõdik át. A második fejezet személyesebb történeteket mutat be, a korábban érintett problémák egyéni szintû hatásait láthatjuk, például Alexis Moore és Kevin Mattson esszéjében azokat az erõfeszítéseket követhetjük nyomon, amelyeket a megélhetésért tesznek a több munkahely között ingázó óraadók. Corey Robin beszámolója képet ad arról az ellenséges hangulatról egy Yale egyetemi eset kapcsán, ami a

Campus-élet nagylátószögben Didacta 2005.– Stuttgart / CCUSA Job Fair – Prága Siemens Technics Academic – , a németországi állami feladatok felosztásának megfelelõ minisztériumot – Bundesministerium für Familie, Senioren, Fraunen und Jugend –, és a szabadidõ hasznos és kreatív eltöltésére szakosodott szolgáltatókat. Egy egész kiállító komplexum és olyan szemet gyönyörködtetõ

könyvesházak, olvasó objektumok tárultak elénk, amelyek bizony a kiállítók becsületére váltak. Így talán könnyebb választani is, és kedvet kapni is a tanulásra, sõt a tanításra. Öröm, hogy ma már hazánkban is elismertebb szerep jut az egyetemista, fõiskolás korosztálynak. Professzionális állásbörzéket – job fair – szerveznek, bizonyítottnak látják a fiatalok döntési preferenciáinak kialakulását, és elismerik a felsõoktatási média szerepét. Hiába van

www.edupress.hu

már több mint 50 egyetemista, fõiskolás lap országszerte, van még mit fejlõdnünk, de legyünk büszkék a fergetegesen fejlõdõ debreceni campusra vagy az õsz óta hipermodern épületben pompázó szegedi egyetemi épületekre! Bízom benne, hogy 1-2 év múlva mi is büszkén kiállhatunk és elmondhatjuk, hogy nemcsak a magyar szürkeállomány, de a lehetõség is kitûnõ itthon. Camp Counselors USA Job Fair – over 35 camp directors interviewing Face to face. Kell-e fordítanom? Szerintem, akinek szól, érti. A március 3-án Prágában tartott állásbörzén 35 amerikai tábor vezetõje volt jelen, s a kiutazó magyar érdeklõdõk számára álláslehetõséget kínáltak a nyárra. Érdekes munka gyermektáborban dolgozni, nem unalmas, nem egyszerû, annak való, aki külföldi példára vágyik, és kedvet kapott a nyelvtanulásra. Nosza, induljatok neki! Professzionális és emberközeli dolognak tartom, hogy a diákok felé mutatkozik be az álláskínáló, és közvetlen kapcsolatot létesít velük. A szervezõk, a CCUSA, akik 15 éve mûködnek hazánkban, és több mint 1700 tanulónak biztosítottak már nyári munkát, vidám kikapcsolódást is nyújt New York City-tõl Baltimore, Springfield városán át egészen Bostonig. Adunk egy kis gondolkodási idõt, hisz az állásbörze otthont adó városa Prága, Svejk és a sör hazája! A gyöngyözõ nedû mellett bátrabbak is leszünk, és nekivághatunk a nagyvilágnak. TibenszkyMóniLisa

2005. március

Az idei év tavaszán – márc. 1-4. között – Stuttgart adott otthont a Didacta 2005. európai oktatási szakkiállításnak, melyet ötévente rendeznek. Az egyetemi élet érzékelhetõ fejlõdése, a multinacionális vállalatok azon felismerése, hogy a társadalmi szerepvállalás – a tudás átadása, annak támogatása – mellett a fiatalokat még diplomaszerzés elõtt lehet és kell elkötelezetté tenni, hihetetlen méreteket ölt, és mérhetõen jól mûködik. Se szeri se száma az intézményi kiállító standoknak, ahol nemcsak esztétikailag mutatkoznak be világszínvonalon az egyetemek, posztgraduális képzések, de az alap- és középfokú oktatás résztvevõi, szolgáltatói is szép számmal képviseltetik magukat. Szolgáltatásként kezelik az oktatás üzletágát, mely a tanuló számára modern eszközökkel hivatott a legmagasabb színvonalon átadni a jövõ nemzedékének járó információt, amelybõl hamarosan az egész ország részesül. Ez nem számítás, ez egy meggondolt és megfontolt folyamat része. Üzlet egy jól felépített, mûködõ struktúrával. A látogatók legalább fele 16-20 éves volt, akik felmérik, hogy választhatnak, és érdekli is õket. A kiállítók között megtaláltuk az intézeteket – Donau Universitat – , a cégek támogatásával mûködõ egyetemeket –

kari hierarchiában uralkodik a végzett hallgatók és az ottani alkalmazottak között. Érdekes Joel Westheimer esete is, aki bemutatja, hogyan változott meg a hozzá való viszonyulás az intézményi adminisztráció részérõl, miután nyíltan támogatta a végzett hallgatók szervezõdését. A harmadik fejezet azokat a tanulmányokat tartalmazza, amelyek a felmerült kérdésekre válaszokat adtak. Olvashatunk arról, hogy milyen nehézségekbe ütközött a látszólag nyitott és szabad egyetemi világban a végzett diákok és a tanársegédek érdekeit képviselõ szövetség létrehozása, egy sikeres és egy sikertelen példán. Cary Nelson és Barbara Gottfried – Barbara Zabel tanulmánya arról a kezdeményezésrõl számol be, amelynek célja ennek az érdekvédelmi mozgalomnak a kiszélesítése. Susan Meisenhelder a California Faculty Association szervezet esetét mutatja be, ami az alkalmazottak egy igen széles koalícióját hozta létre az egyetemi intézményi rendszerben. A szerzõ kiemeli, hogy a szövetség nemcsak a tagjai megfelelõbb körülményeiért harcolt, hanem megpróbált a felsõoktatásról szóló vita feltételein is változtatni. A kötetet összeállítók célja is ez: belépni egy új tematikával a felsõoktatásról szóló viták színterére, és ebben formáló szerepet adni az akadémiai munkaerõ érdekérvényesítésének. Unipresszó

15

nagyító Kell-e félni a Diákhiteltõl? Még mindig számos kérdés van, ami megválaszolatlannak tûnik a hallgatók számára a Diákhitellel kapcsolatban. A legtöbben már tisztában vannak a Diákhitel adta lehetõségekkel, az igénylés folyamatával, azonban még mindig tapasztalható egyfajta távolságtartás, a legtöbben fõként a változó kamattól félnek. Õri Andrással, a Diákhitel Központ kommunikációs igazgatójával elsõsorban a törlesztéssel kapcsolatos kérdésekrõl beszélgettünk. Hogyan történik a Diákhitel törlesztése abban az esetben, ha valaki végez a tanulmányaival, de azonnal nem talál munkát? Az üzletszabályzat szerint a hallgatói jogviszony megszûnését követõ hónap elsejétõl már törlesztésköteles a volt diák, és ötödikéig már az elsõ törlesztõrészletet át is kell utalnia a Magyar Államkincstárnál vezetett Diákhitel-törlesztési számlára. A törlesztési kötelezettség független attól, hogy valakinek van-e munkája, vagy nincs. Az elsõ két évben mindenkinek a minimálbér 6%-át kell fizetni havonta (jelenleg 3420 Ft-ot), majd a harmadik évtõl a két évvel korábbi jövedelme 6%-át, vagy ha ez nem érte el a minimálbért, akkor továbbra is a minimálbér 6%-át. Mikor kell pontosan elkezdeni a törlesztést? Ha egy hallgatónak négy év az elõírt képzési ideje, de mégis úgy alakul, hogy nem tudja ezalatt befejezni a tanulmányait, akkor a negyedik év végén máris el kell kezdenie törlesztenie a kölcsönét? A törlesztést – egyes speciális esetet kivéve – általában csak a hallgatói jogviszony megszûntével kell elkezdeni. Diákhitelt maximum csak annyi féléven keresztül kaphat az igénylõ, amennyi a képzés javasolt tanulmányi ideje. Eszerint a túlcsúszás esetén már nem

kaphat Diákhitelt a hallgató, de elkezdenie sem kell még a visszafizetést. Gyakran lehet arról hallani, hogy a Diákhitelt igénylõk kizárják magukat egyéb hitelek felvételének lehetõségébõl. Igaz-e az, hogy akinek Diákhiteltartozása van, az addig nem kaphat másféle hitelt, amíg nem törlesztette tartozását a Diákhitel Központ felé? Ez a rémhír minden évben fölröppen. A Diákhitel figyelembe veszi az adós jövedelmi helyzetét, hiszen annak még elviselhetõ részét, 6%-át kell csak törlesztésre fordítani. Egy banki kölcsön esetén a jövedelem egyharmada terhelhetõ törlesztõrészletekkel. Azt gondolom, számolni mindenki tud. Más szóval, a Diákhitel egyéb hitelek felvételét egyáltalán nem teszi lehetetlenné. Lehet-e tudni valamit a kamatról? Emelkedett erre a félévre nézve? A tavaszi szemeszterre közzétett kamat mértéke nem változott, továbbra is évi 11,95%. A Diákhitel változó kamatozású hitelfajta, a hitelnyújtáshoz szükséges forrásokat a Központ a pénz- és tõkepiacon szerzi be. Az állam a diákhitelrendszer mûködtetését készfizetõ kezességvállalással segíti, így a rendszer számára elérhetõvé válnak a mindenkori „legolcsóbb pénzek”. Könnyen belátható, hogy pl. 2005-ben más lesz a „legolcsóbb pénz” a piacon, mint mondjuk 2004-ben,

A fiatalok diszkont kártyája az Euro26 Kártya

Diákmunka – biztonságban, garanciákkal

Az EURO<26, európai ifjúsági kártya a fiatalok (26 éves korig) számára biztosít különbözõ, elsõsorban utazással, oktatással, kulturális, szabadidõs és sportprogramokkal összefüggõ kedvezményeket és szolgáltatásokat. A kártya a megváltástól számított egy évig érvényes, és minden, a 26. életévét még be nem töltött fiatal kiválthatja. A kártyarendszert üzemeltetõ EURO<26 Közhasznú Társaság 39 európai tagországgal együtt tagja az Európai Ifjúsági Kártyák Szövetségének (European Youth Card Association). A kártya mára több mint 350 ezer kedvezményt biztosító partnercéggel és 4 millió kártyatulajdonossal büszkélkedhet Európa-szerte. Magyarországon a kártyatulajdonosok száma meghaladja a 100 ezret. A Diákhitelt igénylõk az ERSTE Bankkal létrejött együttmûködés értelmében Euro26 logóval ellátott bankkártyát kapnak kézhez, így kétféle szolgáltatást vehetnek igénybe.

Több mint húsz éve alakult az Universitas Országos Diákvállalkozási Hálózat, mely szervezett keretek között biztosít munkalehetõséget a diákok részére. Az Universitas 1983-ban – immár húsz éve – abból a célból jött létre a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen, hogy szervezett keretek között biztosítson munkalehetõséget a diákok részére. A Meló-Diák Országos Diákvállalkozási Hálózat, melynek tagja az Universitas Iskolai Szövetkezet, 1989-ben alakult. Az országos hálózat lehetõvé teszi, hogy az ország minden pontján tudjanak munkát végezni, és minden diákot a lakóhelyéhez közeli irodában tudjanak fogadni. A Meló-Diákban 35 ezer diák dolgozik évente, az irodák száma eléri az ötvenet. A diákok számára megbízható, gyors és rugalmas, garantálja a minõséget és a szabályosságot. Továbbá több ezer referenciával dolgozik, és piacvezetõ a szférában. „Cégünk 1983 óta felhalmozott minden tapasztalatával arra törekszik, hogy piacvezetõ országos diákvállalkozási hálózatként rugalmas, kreatív, jó hangulatú csapatmunka révén üzleti partnereit megbízhatóan, szakszerûen szolgálja, a diákságot pénzkeresethez juttassa, dolgozóinak biztos jövõt, kiegyensúlyozott megélhetést nyújtson”– fogalmazza meg misszióját a cég. Az Országos Diákvállalkozási Hálózat húsz év alatt több mint 30 ezer céggel kötött szerzõdést, és több mint 150 ezer egyetemistának, fõiskolai hallgatónak nyújtott segítséget, biztonságos pénzkereseti lehetõséget. Számos elõnnyel jár, ha egy diák a Meló-Diákon vagy az Universitason keresztül talál magának munkát. Többnyire azok között az álláshirdetések között lehet keresni, amelyek tanulás mellett is végezhetõk, ellenõrzött munkahelyeken, ingyenes baleset- és felelõsségbiztosítással, ingyenes bankkártyával, bankszámlával – többek között. A munka lehet adatrögzítés, irodai, adminisztratív, szakmai, nyelvigényes, marketing és piackutatás, promóciós munkák, szórólapterjesztés, hagyományos fizikai.

2005. március

Lássunk világot, lássuk a világot!

16

vagy 2006-ban, vagyis a „legolcsóbb pénz” idõben változó nagyságú. A Diákhitel kamata a törvényi elõírás szerint legfeljebb 4,5 %-kal haladhatja meg a piacról beszerzett források („legolcsóbb pénzek”) átlagos költségét, ezért lesz önmaga is változó, és ezért is mondható ki, hogy rendszert úgy alakították ki, hogy a szabadon felhasználható, fedezet nélküli forinthitelek közül a legolcsóbb legyen a felsõoktatásban résztvevõk számára. Ha valaki ebben kételkedik, nyugodtan elmehet egy kereskedelmi bankba, és megkérdezheti, hogy mennyi a kamata a hasonlóan szabad felhasználású személyi kölcsönöknek. Ma mennyien használják ki a Diákhitel adta lehetõségeket? Durván minden harmadik magyar fõiskolás és egyetemista kéri, és rendszeresen kapja a Diákhitelt. Sokakat még mindig az tart vissza a Diákhitel fölvételétõl, hogy olyan dolgokat hallottak róla, ami nem is biztos, hogy igaz. Talán, ha utánajárnának a feltételeknek (www.diakhitel.hu), akkor rájönnének, hogy alaptalan volt a félelem. Az egyetemista, fõiskolás létnek nem feltétlenül a lemondásról kell szólni. Miért számítana például luxusnak az, ha a jövõ értelmisége szeretne színházba menni, könyveket vásárolni, netán egy saját számítógéphez jutni, vagy esetleg elõfizetni az Internetre? Tessék utána számolni, melyik a kisebb teher például egy számítógép vásárlásánál? Áruhitelt felvenni, és azonnal, jó nagy részletekben törleszteni, vagy két szemeszterre megigényelni a Diákhitelt, aztán, majd ha végzett, kis részletekben visszafizetni a kölcsönt? MonodvicsPálma

Amsterdam, Rotterdam, Hága...? Szállás baráti helyeken, baráti áron életkortól függetlenül a Youth Hostel tagkártyával. Segítségével a Nemzetközi Szövetség (Hostelling International) által bejegyzett olcsó szálláslehetõségeket lehet igénybe venni. A kártya jelenleg öt földrész 67 országában több mint 5 ezer szálláshely igénybevételét teszi lehetõvé, de ezek száma folyamatosan bõvül. Egyes országokban a kártya felmutatása nélkül nem lehet szállást igénybe venni. A tagkártya a megváltástól számított egy évig érvényes, és korra való tekintet nélkül kiváltható. Mindkét kártya ára nagyon baráti, kiváltásukhoz a személyi adatok (név, lakcím, születési idõ) megadásán kívül semmi nem szükségeltetik.

www.edupress.hu

publicisztika

Esti vonat, csütörtökön

2005. március

19.10 Némi döcögést követve kifut a Délibõl a pécsi expressz. A decemberben megszüntetett esti IC-t pótolja, egymást ellensúlyozhatja a félórával hosszabb menetidõ, valamint az IC-pótjegy hiánya. Kihasználtságra nem lehet panasz, lassan megtelnek a vagonok, nálunk szinte valahány ülõhely foglalt. Többségében egyetemista utazóközönség, utazótáskák és hátizsákok egyenes arányban, úton hazafelé, csütörtökön este. Mögöttem két egyetemista lány. Lecuccolnak. Az egyikük Storyt vesz elõ, meg walkmant. A másik a jegyzeteit. Tanulni akarsz? – csodálkozik rá az elsõ. Hadd teljen az idõ! – válaszolja a másik, és beletemetkezik a papírokba. Három perc múlva feladja, és a táskája mélyére süllyeszti a jegyzeteket, inkább a címlapsztorin traccsolnak tovább. Dolgozni utaztam fel még reggel, ezt a lapszámot összerakni. Már a hétvégén is úgy tûnt, nem lesz egyszerû, de mára kiderült, a munkatársak felét legyûrte az influenza vagy valami hasonló kora tavaszi nyavalya. Sebtiben gondoljuk át a lapterv hiányt mutató oldalait, a publicisztika nekem maradt. És mégis mirõl? – vetõdött fel bennem a kérdés, valójában már a vonaton, így továbbpasszolni lehetetlen. Mi érdekelheti az egyetemifõiskolai polgárokat Soprontól Nyíregyházáig egyaránt? Politika? Abból nekem is elegem van. Írnak róla mások, megint mások csak arról. Sorolom így magamban a nagy-

18

betûs témákat, de ki is lövöm rendjére õket. Nem lesz hát semmi Téma. Csak kis témák, így útközben, Pécs felé, a vonaton. Szemben egy francia lány ül. Táskáján reptéri csomagcetli. Pécsett tanul, Erasmusos. Hazaugrott egy fapadossal, amíg mi idehaza ünnepeltünk. Angolul olvas, egy Joyce-könyvet. Magyarul még csak picit beszél, de azt mondja, jó a nyelvérzéke, szeretné ezt a nyelvet is elsajátítani. Mert ezen felül németül és spanyolul is elboldogul. Az ideális európai polgár. Aztán, hogy a köztes állomásokon szállnak fel az emberek, egy fiatal le szeretne ülni mellé. Valamit mormog a bajsza alá, talán, hogy szabad? A francia lány meg a könyvébõl felriadtan angolul válaszol. A magyar lány riadtan néz vissza rá, és inkább továbbáll a következõ üres helyig. Szakály-Hõgyész. Ezt az állomást felismerem. Megcsörren a telefonom, Poppy hív, mert megvette a Philips tévét, de egy kicsit csalódott is. Már a Philips se az igazi. Azért kutatott már hetek óta ez után, mert ez volt az egyetlen tévé, amely csatornaváltáskor nem feketén váltott, nem volt néhány töredék másodpercnyi fekete jel két csatorna között, hanem egymásba siklottak a programok. Mármint a régi készüléken. Az új ugyanolyan, mint a többi. Feketén vált. Egy következõ állomásra futunk be, az állomás nevét próbálom kivenni a sötétben. Elképzelem a szegény európai turistákat, akik – ha úgy döntenek a bírák –

Pécsre igyekeznek majd 2010-ben, az európai kulturális fõvárosba, az esti expresszel. Útközben csak találgatnak majd szegények, merre is járhatnak, mert az állomást jelzõ feliratok jótékony sötétségbe rejteznek. A srác kezében, itt mellettem, a harmadik dobozos Kõbányai szisszen fel. Összenézünk a francia lánnyal, elmosolyodunk, aztán ki-ki olvas tovább. Egyre több fej követi a vonat ritmusát, kollektív bóbiskolás. Nem alszom el. Nemrég nyúlták le a tárcámat, irataimat, némi pénzt, azóta nem merem lehúnyni a szemem nyilvános helyen. Tíz percre hagytam magára szegény, sokat megélt tárcát, a kabátom belsejében ugyan, de õrizetlenül. Most napokig intézhetem az igazolványok, kártyák cseréjét… Dombóvár. Megélénkülnek a sorok, sokan felkászálódnak, le- és átszállás. Innen még egy kurta óra Pécs. Mögöttem egy négyes társaság még élénk így tíz óra tájban, a távolban már Szentlõrincet vélem sejteni, amikor meghallom, hogy filmekrõl beszélgetnek. Csak foszlányokat veszek ki, hogy Sorstalanság, hogy Hitler, végre egy hiteles mozi, vagy hogy unják már a témát… Egy régebbi UnivPécs van az egyik srác kezében, amikor hátrapillantok, ahol Ormos Mária, a korszak talán legnagyobb magyar történésze beszél a két filmrõl egy hosszabb interjúban. Ilyenkor jólesõ érzéssel fordul vissza az ember, iszik egy korty vizet, és arra gondol, hogy nem hiába megy haza az esti expresszel, a következõ lapszámon dolgozni. GyõrffyZoltán

arcél

Utcazene Beszélgetés Dés Lászlóval ni a társakkal. Ugyanakkor mint szerzõ megírom a jazzdarabokat is, és elõre kialakítok egy szerkezetet, nagyon ritkán bízok mindent teljesen a véletlenre. Persze a próbákon közösen alakítunk rajta, de mindenesetre, ha az ember elképzel valamit, és azt csapatban szeretné megvalósítani, akkor ahhoz a társakkal való közös munka kell. Utcazene az új album címe. Miért? Londonban szerepeltünk tavaly nyáron, az elõzõ lemezem, a Metszetek anyagával, de nem akármilyen körülmények között. A Covent Garden piactéren volt felállítva a színpad, és bár hangosítással, jó körülmények között zajlottak a koncertek, de mégis olyan hangulata volt, mintha utcazenészek lennénk. Egy kicsit féltünk ettõl, de nagyon jól sikerült. Mindig sokan hallgattak bennünket, sõt a négy nap alatt szinte törzsközönségünk alakult, szóval nagyon jól éreztük magunkat, úgyhogy már akkor elhatároztam, hogy írok egy olyan lemezt, amelyen megpróbálom ezt az élményt felidézni. Biztos lesznek olyanok, akiknek meglepetést okoz majd az album, mert kifejezetten vásári hangulatú témák, tánczenei témák is találhatóak rajta, amelyek borotvaélen táncolnak, már-már hajlanak a giccs felé, de a játékmód, az irónia, és a jazzes lüktetés menti meg attól, hogy átbillenjen. És persze vannak a lemezen hagyományosabb jazztémák, balladák, vagy van egy darab, ami tisztelgés Coltrane elõtt. A feleségem azt mondta, hogy az utolsó ballada annyira sûrû kamaradarab, szaxofon, trombita keyboard és percussion összeállításban, amirõl õ úgy érzi, hogy összegzése az elõadói pályámnak. Úgyhogy nagyon kíváncsi vagyok, hogy hogyan fogadja a közönség, mert én ezt egy nagyon érdekes útnak találom. Az interjú elkészítésénél jelen volt a zenekar ütõse, Dés András is. Megragadtuk az alkalmat, hogy õt is bevonjuk a beszélgetésbe. Többször felléptél már a papáddal, de most az új lemez kapcsán egy elég hosszú turnéra mentek. Milyen élménynek ígérkezik ez? Mindkettõnknek elég tapasztalata, gyakorlata van abban, hogy megfelelõen kezeljük ezt a nem mindennapi helyzetet. Az más, hogy itthon hogyan zajlik a némileg olaszos temperamentumú családi élet, de ha bármilyen feszültség adódna is, azt a munkánkba soha nem visszük magunkkal. Nagyon jól tudunk együtt dolgozni. Elfogadja-e az ötleteidet? Abszolút! Inkább fordítva szokott gond lenni, hogy bennem van egy ilyen büszke fiúi öntudat, és nehezen fogadom el, amit mond, de ez is ritka. Mivel én abban a zenei világban nõttem fel, amit õ képvisel, emiatt mind a mai napig nagyon hasonló az elképzelésünk a zenérõl. Az más kérdés, hogy õ zeneszerzõként jobban tudja, hogy mit akar hallani, és ha

én valami mást képzelek el, akkor azt megbeszéljük, de ez is mindig mûködik. Miért lettél ütõs? Hatéves koromban megkérdezték, hogy milyen hangszeren szeretnék játszani. Akkor azt mondtam, hogy dobon, és ez azóta is tart. Akkor még nem gondoltam komolyan ezt az egészet, de késõbb viszont egyre inkább. Azok a hangszerek, amelyek körülvettek gyerekkorodban nem izgattak? Akkor nem. Most pár éve érzem, hogy hiányzik egy dallamhangszer, de nagyon hosszú ideig csak az ütõhangszerek izgattak mint egy megszólítandó valami. És nem is akartál más lenni? Dehogynem. Jártam az ELTE magyar szakára majdnem két évig, felvételiztem a Filmmûvészetire. A szüleim egyet akartak, hogy amit csinálok, azt szeressem és komolyan vegyem. Én meg minden akartam lenni, csak zenész nem. De úgy húsz éves korom körül ez végleg eldõlt, és azt gondolom, hogy szerencsés vagyok, mert körülöttem nagyon sokan vannak, akik nem találták meg egymást a szakmájukkal. Néha mondom magamnak, hogy miért nem lettem valami más, és felsorolok huszonötféle szakmát, de közben pontosan tudom, hogy ez nem választás kérdése, ez úgy adja magát. NeltzJános

2005. március

A pályádon végigtekintve az látható, hogy az elõadói és a zeneszerzõi periódusok elválnak egymástól. Ez tudatos szakaszolás eredménye? Némileg tudatos, mert hogyha történetesen egy musicalen dolgozom, az egy hosszú munkafolyamat. A szövegkönyvvel való foglalkozástól a zeneszerzésen át a bemutatóig eltarthat akár két évig is. Ráadásul volt olyan idõszak, amikor mindjárt kettõt írtam egymás után, úgyhogy akkor valóban kimaradt az életembõl egy darabig a jazz, sõt még a szaxofonozás is, de arra azért nagyon vigyáztam, hogy ne szakadjon meg az elõadói pályám sem, hogy ne kelljen nulláról visszatérni, mert mindig megmaradt egy folyamatosság. Tehát a zeneszerzõi, illetve elõadói pályám párhuzamosan létezik, csak hol az egyik, hol a másik dominál jobban az életemben. Zeneszerzõként, négyféle címke akasztható rád, az elsõ, és ezt teljesen pozitív értelemben mondom, a slágerszerzõ… Ez semmiképpen nem pejoratív. Ha egy dalból sláger lesz, az nagy dolog. Az igazi sláger az én értelmezésemben nem a pillanatnyi divat terméke, hanem örökzöld. …a második a színpadi, a harmadik a filmzeneszerzõ, és vannak kortárszenei felvételeid is. Ezek milyen súllyal vannak jelen az életedben? Ez is periodikus, mert volt egy korszak, amikor a filmzene, késõbb a színház volt meghatározó. Például a nyolcvanas évek közepétõl nagyon sok színházi kísérõzenét írtam, és nagyon sokat tanultam ezekben az években a színházról. Mondhatni, elõtanulmányok voltak a zenés darabjaimhoz. De közben persze volt a Dimenzió, a Supergroup, vagy a Trio Stendhal, illetve jazz mellett volt a színház, tehát ezek is párhuzamosságok. Csak, hogyha írtam egy filmzenét, filmdalt, és sikeres lett a film is meg a dal is, akkor, mint a jéghegy csúcsa, az vált ismertté a munkáim közül. Lehet, hogy ugyanakkor adtam ki életem egyik legjobb jazzlemezét, de azt ismerték ötezren, míg a Szerelem elsõ vériget tízmillióan. De ennek ellenére az én életemben a 90-es évek elejéig a zenélés, a jazz volt az elsõ. Említetted a Dimenziót, a Supergroupot, a Trió Stendhalt, de ide vehetjük a Jazz+Azt is. Elõadóként csapatjátékos vagy, vagy inkább szólista? Mindkettõ. Tudniillik a jazz-zenében a szaxofon szóló hangszer. A mostani zenekaromban is azért vagyunk nehéz helyzetben, mert ha az ütõst és a dobost is odaszámítom, akkor már hatan vagyunk szólisták. Fekete Kovács Kornél trombitán, én szaxofonon, Balázs Józsi a zongorista, Juhász Gábor a gitáros, szóval elég nehéz mindenkinek elég lehetõséget adni. Ráadásul világszínvonalú szólistákról van szó. De visszatérve a kérdésedre, én azért tartom magam csapatjátékosnak, mert szeretek koncepciózusan dolgozni, és ahhoz együtt kell gondolkod-

19

kultúra Keresik Magyarország kedvenc könyvét Harc az olvasásért, az olvasókért Új valóság-show indult a Magyar Televízióban, A Nagy Könyv címmel. Ez a mûsor azonban teljesen más, mint amit a közönség eddig megszokhatott: nem emberek, hanem irodalmi mûvek versengenek a nézõk kegyeiért; nincsenek óriási, mesébe illõ nyeremények, a küzdelem pedig az olvasás népszerûsítéséért folyik. A mûsort a brit BBC találta ki 2003-ban, az eredeti címe The Big Read volt. A cél kettõs volt: az olvasást kívánták népszerûsíteni, és egyben fel akarták venni a versenyt a többi valóság-show-val. A Nagy Könyv átvételének terve azért született meg, mert a különbözõ kutatások szerint a magyar lakosság olvasáshoz való viszonya siralmas. Például a PISA 2000 felmérései szerint a magyar diákok az olvasásban igen hátul állnak. A harmincegy országra kiterjedõ megállapítás szerint a tanulóknak a fele képes az olvasottak megértésére. Az iskolákban emiatt ma már sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az olvasásértésre, ám – valljuk be – az oktatási intézmények falai között még senkivel nem sikerült megszerettetni az olvasást. Éppen ezért játékos formában kell közelíteni az ifjabb, és természetesen az idõsebb korosztály felé is. A Nagy Könyv-projektet hazánkban három intézmény – a Magyar Televízió (MTV), a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) és

a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) – valósítja meg, ezért a tévémûsorokat az M1-es csatornán láthatják a nézõk. A Nagy Könyv március 15-én nyílt ki, és a programok egészen december közepéig tartanak. A játéknak az a lényege, hogy mindenki szavazhat a kedvenc magyar és külföldi regényére. Az M1-en ehhez segítséget is kaphatnak azok, akik nem tudnak dönteni: egyperces rövidfilmeket sugároz az adó, amelyekben népszerû sztárok beszélnek a kedvenc regényükrõl, és arról, hogy miért ajánlanák ezeket a mûveket a nagyközönségnek. Eddig olyan hírességek nyilatkoztak, mint Szabó Magda, Laár András, Csányi Vilmos, Sebõ Ferenc vagy Hankiss Elemér – hogy csak néhányukat említsük meg. Április 23-án a szavazatok alapján kirajzolódik a TOP 100-as lista, fele-fele arányban áll majd magyar és külföldi regényekbõl. Ekkortól kezdve a verseny szorossá válik: a százas lista szereplõire kell

Violinkulcs – Jazz az ország körül! Neve: Jazz Szülõhazája: New Orleans Szülõk: néger apuka, félvér anyuka Kora: kb. 100 év. Rokonság: latin – a felszabadult forró ritmusú szépség, pl. Caribian Jazz Projekt, swing – nagy öregje Dave Brubeck,

modern jazz – halandó ember számára érthetetlen és tematikátlan dallamvonulattal – pillanatnyi hangulatok megörökítése rendkívül sok improvizációval Mike Davis: Big fun (1974), pop jazz – pl., Mezzo Forte. A magyar populáció: etno jazz – kedves, édes-bús roma virtuóz, pl. Babos Projekt Romani acid jazz – virgonc partyzó tinédzser, pl. Toy Division free jazz – a hangok szivárványa, pl. Balázs Elemér Group: Refracting sounds

2005. március

A családok örömmel találkoznak a távoli rokonokkal, például Pat Methenyvel május 24-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a testvérek összejárnak beszélgetni és szórakozni akár minden nap a Magyar Jazz Szövetség szervezésében a Columbus Jazz Hajón, a Vigadó térnél, a táncos lábú, mulatni vágyó fiatalok pedig szombatonként engednek a könnyed ritmus csábításának legközelebb, például a Toy Division partyn április 2-án Pécsett, a Cyranoban.

20

Családtagok elérhetõségei: www.toydivision.hu;www.balazselemergroup.hu;www.hunSzõllõs Gergõ - Toy Division garianjazz.hu

szavazni, és június 11-re már csak 12 regény marad versenyben, közülük kerül majd ki a gyõztes. A nyár folyamán minden könyvhöz egy-egy film készül, amelyet szintén az M1-en láthat majd a nagyérdemû. A végeredmény december 17-én születik meg, ekkor derül ki, hogy a magyarok szerint melyik a gyõztes regény. A játéknak az elõzetes tervek szerint helyi rendezvényei (például íróolvasó találkozók, felolvasóestek, könyvbemutatók és olvasókörök alakítása) is lesznek, amelyeket könyvtárak szerveznek majd. Nagy-Britanniában a mûsor hatására 14 ezer olvasókör alakult, valamint sokszorosára nõtt az eladott könyvek és a könyvtári kölcsönzések száma. A verseny gyõztese Tolkien regénye, A gyûrûk ura lett. Az ötletet hazánk elõtt Németország vette még át, az õ kedvencük is A gyûrûk ura lett, viszont a második helyen a könyvek könyve, a Biblia végzett. A könyvek nagy versenyében rendkívül sok helyen lehet majd voksolni a kedvenc könyvre: könyvesboltokban, iskolákban, könyvtárakban, színházakban, mûvelõdési intézményekben, éttermekben és szórakozóhelyeken, ingyenesen beküldhetõ szavazólapokon és a program internetes honlapján (www.anagykonyv.hu). DurbákIldikó

Aki pedig az összes magyar rokont egy „utcafrontra” tereli, Dés László, hazánk legismertebb szaxofonosa, a zene megszállottjaként a turné egyenként is elismert zenészeivel végiglátogatja kicsiny országunkat, hogy elfújja a rosszat, és megmutassa az „örömzenét”. Dés László: UTCAZENE Április 1. Budapest (Madách Színház) LEMEZBEMUTATÓ KONCERT 19 és 22 óra Dés László e hónapban megjelenõ „UTCAZENE” címû albumának budapesti lemezbemutató koncertjére a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül kerül sor. A koncerten közremûködnek: Dés László: szaxofon Fekete-Kovács Kornél: trombita Juhász Gábor: gitár Balázs József: billentyûs hangszerek Glaser Péter: nagybõgõ Dés András: ütõhangszerek Balázs Elemér: dob 04.04. Pécs (Pécsi Nemzeti Színház) 04.12. Eger (Mûvészetek Háza) 04.21. Veszprém (Séd Filmszínház) 04.22. Szeged (Belvárosi Mozi) 04.27. Nagykanizsa (Zsinagóga) 05.17. Keszthely (Balaton Színház) 05.18. Dunaújváros (Bartók Kamaraszínház) Médiatámogató: www.hagymaprodukcio.hu TibenszkyMóniLisa

kultúra Cifra palota, zöld az ablaka Márciusban megnyitotta kapuit a kultúra új fellegvára A Nemzeti Színház mellett elkészült a pesti Duna-part egyik legmeghatározóbb épületegyüttese, a Nemzeti Hangversenyteremnek, a Ludwig Múzeumnak és a Fesztiválszínháznak helyet adó Mûvészetek Palotája. Mi is a palota? Cifra-e a palota? Építészetileg mindenképp a világ élvonalába sorolandó. Hadd emeljem ki a – már kívülrõl szemlélve is fõszerepet játszó – legkarakteresebb teret, a Nemzeti Hangversenyterem tömbjét. A monumentális képzõdmény mintegy 20 ezer négyzetméteren ejt ámulatba bennünket. Játék a szerves és a szervetlen anyaggal… szemet kápráztató építészeti csoda… és talán még kevesen tudják, hogy a hallójárataink számára is megdöbbentõ mélységeket rejt ez az akusztika, amirõl eddig fogalmunk sem lehetett. A hangversenyterem orgonája mellett, a koncertpódium felett helyezkedik el a három különbözõ elembõl álló hangvetõ, mely mozgatható elemei segítségével, továbbá a zengõkamra rendszerrel és a számítógéppel mozgatható vasbetonajtófalakkal, melyek a koncertterem térfogatát képesek változtatni ily módon érhetõ el a hangharmónia legfelsõ foka. Emelkedetté teszi-e a mûvészeteket? Mi is a mûvészet? Döntse el mindenki maga, a tavaszi mûsor széles zenei választékot sorakoztat fel: Március 27. Szergej Nakarjakov és a Moszkvai Csajkovszkij Zenekar, Március 28. Singapore Chinese Orchestra, Április3. King’s Singers, Április 4. Buena Vista Social Club. www.mupa.hu Április 15., péntek 20.00 óra Nemzeti Hangversenyterem Jamie Winchester & Hrutka Róbert – Wood and Strings-koncert Vendég: Baba Yaga, Schmidt Vera, Tolcsvay László Zenekar: Borlai Gergõ – dobok, Giret Gábor – basszusgitár, Galambos Zoltán –

zongora, Hammond orgona, Fender Rhodes, Dely Domonkos – ütõhangszerek, vokál

Jamie Winchester és Hrutka Róbert „Wood and Strings” címû produkciója – túlzás nélkül – a világ bármely országában megállná a helyét. Tavaly a Millenárison szervezett rendhagyó unplugged koncertjük óriási sikert aratott, és most szinte ugyanabban a felállásban ismétlik meg. A szerzõpáros vendégül látja a Baba Yaga zenekar énekeseit, akik csak erre a koncertre utaznak ide Moszkvából. Az orosz népdalok hangzásvilágát és az angolszász rockzenét képviselõ nemzetközi csapat egyik alapító tagja, Bornai Tibor is kíséri majd a zenekart. A koncertet Schmidt Vera, a Megasztár tavalyi döntõse nyitja saját szerzeményeivel. Az említett elõadókhoz csatlakozik Wolf Péter és a Mendelssohn Kamarazenekar kísérõként, Fekete Kovács Kornél (Budapest Jazz Orchestra) hangszerelése, valamint vokalistaként Tunyogi Orsi, Tóth Edina és John Murphy. A magyar közönségnek aligha kell bemutatni Tolcsvay Lászlót, aki egy dal erejéig szintén a zenekar tagja lesz. TibenszkyMóniLisa

Navigare necesse est! „Hajózni márpedig kell!” A víz a keleti filozófia egyik legfontosabb eleme. Meghódítása mindig kihívást és örömöt jelentett, leselkedõ veszélye pedig fokozta e sport élvezetét. Széchenyi Lánchídja csodás panoráma akár egy, a hajó fedélzetén elköltött gyertyafényes esthez is.

Keveseknek kell bemutatni a fõvárosi ligetsor patinás épületét, ahol nemcsak üzleti képzés, de komoly kulturális mûhely is munkálkodik. Az idén 20 éve mûködõ, Földessy Margit által vezettet drámastúdió otthona az IBS. Szeretem a játékukat. Fiatalok, épp talán 20 év körüliek, de értik a színpad komolyságát, a nézõk tiszteletét és a dráma súlyát, légyen az interaktív krimi – Paul Portner: Hajmeresztõ – vagy klasszikus darab, például Agatha Christie: Egérfogó. Az idei év a véres, de agyas krimikrõl szólt, de mindig megvan a feloldás, köszönhetõen a helyzetkomikumnak és a talentumoknak. Név szerint: Harsányi Bencének, Molnár Leventének (bocsássátok meg az író szubjektivitását). De jön a folytatás, a téma divatos, ám annál veszélyesebb. A tét a psziché. Peter Shaffer Equus címû drámája egy 17 éves fiú, Alan Strang esetét dolgozza fel, aki pszichiáterével folytatott beszélgetései, dühkitörései alapján analizálni kényszerül magát és ezáltal a világ ellentmondásait. Fõszerepben: Fancsikai Péter Bemutató: március 24. 19 óra. További info: www.ibs-b.hu, tel:06/1-391-25-52.

Vegyük hát fel a hátizsákot és a bakancsot, és induljunk el hajóval Szentendrére, Visegrádra, másszuk meg a királyi palota lépcsõit, és gyönyörködjünk a kilátásban! A hosszú téli álom után kisütött a nap, és még szebben csillog a fénye a Duna vizén. Április elejétõl a Vigadó térrõl indulnak a Mahart Passnave menetrendszerinti járatai, kirándulóhajók, szárnyashajók, városnézõ hajók. Úti tipp: Külföldi barátainknak egyórás Duna Corso hajós városnézõ program, például szerda 11–17 óra között óránként elõszezonban 2400 Ft/fõ. Családi, baráti kirándulás Szentendrére például vasárnap, április 2-tõl 10.30 órától 1.400 Ft/fõ. Romantikus hétvége Bécsben, például péntektõl vasárnapig, április 8-tól 9 órától naponta 99 Euro/fõ retúr. Info: www.szemelyhajozas.hu vagy 06/12181223. T.M.L.

2005. március

Hajóztunk izzó hõségben hûsítõ tengeri szellõben, fodrozódó viharos hullámokon és hazánk legnagyobb folyóján, a Dunán is. A Fekete-erdõbõl eredõ folyam gyönyörû tájakon, országokon kanyarog, míg hozzánk érkezik Komáromnál, a Monostori erõdnél. Érinti a csodálatos Dunakanyart, az esztergomi bazilika lenyûgözõ látképével, a tavasszal zöldellõ váci és gödi Duna-parti korzón nyüzsgõ párocskákkal – amolyan jegenyefással – majd a Margitsziget látványával hömpölyög tovább a legszebb építészeti díszletekkel felékesített székes fõvárosunkig. „Budapest, Budapest, de csodás!” – és valóban… a kivilágított Budai vár és

IBS Színpad - Színház a Fõiskolán

21

kultúra Szimbólumok és megjelenítésük a Faludi Ferenc Akadémia olvasatában A több száz éves jezsuita oktatás hazánkban is elismert társadalomtudománnyal és kultúrakommunikációval foglalkozó intézménye, a Faludi Ferenc Akadémia 1994 óta szervez igen magas színvonalú képzéseket és versenyeket a fiatalok számára. Alternatív képzési programjai a posztmodern kultúra közegében elõtérbe helyezik az egyén és a társadalom, hit és ateizmus, önzés és szolidaritás problémakörének tárgyalását. Konferenciák, nyitott mûhelyek és klubok keretében adják át olyan szakemberek a tudást és a tapasztalatot, akik a filmes, drámapedagógiai és az általában vett kommunikációs és szociológiai szakmában elismertek. Az Akadémia már évek óta próbál teret és lehetõséget biztosítani filmpályázatával és szemléjével a filmkészítéssel ismerkedni vágyóknak. Az amatõr filmezés iránt elhivatott és komolyan érdeklõdõ fiatalok szakmai napokon vehetnek részt április 22-23. között – Storyboard és forgatókönyv címmel vagy a Fény és árnyék címû operatõri mûhelyen április 30-án sajátíthatják el „gyorstalpaló”-szerûen a filmkészítés fortélyait, olyan szakemberek segítségével, mint Dér András, Horváth Z. Gergely, Körtési Béla, Mispál Attila, Novák Emil, Pálfi György és Varsányi Ferenc.

2005. március

Akik éreznek magukban elég bátorságot, hogy alkotásukkal e felkészítõ után a nagyközönség elé lépjenek, azok az idén tizedik alkalommal megrendezendõ nemzetközi amatõr filmpályázaton kisjáték-, kísérleti- vagy dokumentumfilm kategóriában is összemérhetik szemük és optikájuk élességét, A tû foka témában. A tû foka határhelyzet – elsõ pillantásra kegyetlenül szûk teret felkínáló ajánlat –, de ha közelébe merészkedünk, a feltáruló képek új, meglepõ távlatokat nyithatnak meg. Ennek szimbolikus megjelenítése lesz a témája a november 4-5-i filmszemlének. Aki szeretne a pályamunka elkészítéséhez impulzusokat és inspirációt kapni szakavatott „mûvész-barát-oktatóktól” annak, a szakmai napokon túl, a Pázmány Péter Egyetemen megrendezendõ nyári filmes alkotótábor jó mûhelye lehet. A lelkes film- és dokufilm-fogyasztókat sem hagyja magára az Akadémia, hiszen az Uránia Filmszínházban folytatódnak kéthetente szerdánként a „6.45” filmklub és a doku-filmklub, beszélgetésekkel, jó értelemben vett világmegváltással. Például április 6-án 6.45 órakor Tölgyesi Ágnes Pipacsok címû dokumentumfilmje, április 13-án 6.45 órakor Luis Bunuel: Egy szobalány naplója. www.faludiakademia.hu, Tel.: 06-1-411-0824.

22

www.faludiakademia.hu

életmód

Szerepjáték, avagy LÉGY valaki más egy kaland erejéig! Sötét éjszaka van, az óvárost bevilágító fáklyák fénye ide már alig-alig ér el, a kövezeten csak csizmáitok kopogása csap zajt. Csontig hatoló, csípõs szél fúj, köpenyeiteket fázósan magatok köré tekeritek, s csak remélni tudjátok, hogy a kormányzó házába érve a szakács lesz oly kegyes, és megvendégel benneteket egy-egy kupa forró groggal. A közeli sikátorból ekkor vérfagyasztó sikoly harsan, borzasztó, halálfélelemrõl árulkodó sikoly, mely köhögésbe, majd hörgésbe fullad. „Na, fickó – halljátok a szitkozódással kevert motyogást a sarok mögül –, most betelt a végzeted. Kellett neked ellopni azt a medált a templom szentélyébõl.” Távolodó léptek nesze, majd néma, halálos csend... Mit tesztek most? Mi is az a szerepjáték? Bizonyára már Te is érezted úgy magadat egy film nézése vagy könyv olvasása közben, hogy egyegy szereplõ milyen idétlen döntést hoz

egy-egy helyzetben, és hogy Te ezt másképpen tennéd, és az sokkal jobb lenne. Nem csak neked jutott már ez az eszedbe. A hetvenes években Amerikában

két ember, Gary Gygax és Dave Andeson megalkotott egy játékot, a „Dungeons and Dragons”-t, ez volt minden idõk elsõ szerepjátéka. Ezt eredetileg a saját szórakoztatásukra készítették el, de nem kellett hozzá sok idõ, és a játék kinõtte magát. Több nyelvre lefordították, mára már több millióan játsszák, és dollár százmilliókat jövedelmezett nekik. A játék nagyon egyszerû, egyszersmind nagyszerû: átmenet a hagyományos társasjátékok és egy kalandregény között. De mégis több, mint a kettõ ötvözete. De, hogy mi is kell a játékhoz? Elõször is egy mesélõ, csapat, egy alapkönyv, papír, ceruza, radír, néhány dobókocka és fantázia. A szerepjátékban a kihívásokat az elõre felkészülõ mesélõ, a sors elmaradhatatlan véletleneit pedig a kockák biztosítják A játék korlátlan lehetõségeket kínál térben és idõben egyaránt. Tehát lehetsz: Vámpír, Ork, Varázsló, Tolvaj, HighTech Computer Kalóz, Rendõr,

Harcra Fel!

2005. március

Akár hideg, akár enyhe a tél, a tavaszi fáradtság menetrendszerûen jelentkezik. A szakemberek azt mondják, ez nem betegség, hanem hiányállapot, télvégi kimerültség. Akkor lép fel, ha szervezetünk az elõzõ nyáron felhalmozott energiatartalékokat felélte, és a napi táplálékból nem jut elegendõ vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz.

24

Télen a medve mellett az ember hormonháztartása is álomba merül. Ahogy rövidülnek a nappalok, és egyre kevesebb napfény ér minket, agyunk egy bizonyos hormonja lelassítja az anyagcsere-folyamatokat. A tavasz beköszöntével ólmos fáradtság vesz erõt mindannyiunkon. Hangulatunk nyomottá válik, nagyon gyakori tünet az alvászavar, a fáradékonyság, az aktivitás- és teljesítménycsökkenés. Közérzetünk általában rossz. Ezen túl gyakori a fejfájás, szájszárazság, mellkasi, és hasi panaszok, székrekedés, menstruációs zavarok, a szexuális vágy és aktivitás csökkenése. A tavaszi fáradtságot egészen a legutóbbi idõkig egyértelmûen a téli egyoldalú táplálkozás következtében kialakuló vitaminhiánynak tulajdonítottuk. Ekkor ugyanis a szervezet nem jut hozzá a kellõ menynyiségû és minõségû vitaminhoz, ezért tavaszra legyengülünk. Ennek azonban ellentmond, hogy ma már mindenki számára elérhetõk a különbözõ vitamin-

kapszulák, és az év minden szakában lehet szinte bármilyen zöldséget, gyümölcsöt kapni a boltokban. A legfrissebb kutatások szerint az agy egyik hormonja, a szerotonin felelõs mindenért. Ugyanis ennek a hormonnak lényeges szerepe van a szorongás csökkentésében, a hangulat és aktivitás szabályozásában. A szerotoninszint csökkenése okozza azt a tünetegyüttest, amelyet tavaszi fáradtságnak hívunk. A megoldás semmi esetre sem az, hogy szerotoninhormon-tartalmú gyógyszereket kezdünk el szedni, vagy napi több mázsa vitamint juttatunk a szervezetünkbe. Képzeljünk el egy házat, ahol egész télen fûtöttek, mennyi salakanyag halmozódott fel! Hajlamosak vagyunk télen több zsíros ételt fogyasztani, ilyenkor vannak a disznóvágások is, a disznók nagy bánatára. A tavaszi fáradtság tüneteinek enyhítésére elõször a salakanyagoktól kell megszabadulnunk. Nem véletlen, hogy a legtöbb vallás böjtöt ír elõ ebben az idõszakban. Az

Szuperhõs…stb. A mesélõ (játékvezetõ) fantáziája és a dobókockák véletlene szimbolizálja a sorsot egy normann támadásra készülõ kelet-ibériai cölöpfaluban csakúgy, mint egy képzeletbeli ország varázslótanácsában, vagy akár San Francisco lõporfüstös utcáin. Mások cselekedeteinek passzív bámulása helyett a szerepjáték önálló gondolkodást és döntéshozatalt igényel a lehetõ legváratlanabb helyzetekben, ahol a fõszereplõ maga a játékos. A szerepjátékos tudomásul veszi, hogy a játék csak átmeneti kikapcsolódást nyújt egy hazug és szennyezett világban. Ahelyett, hogy a kocsmafüstbe, brazil szappanoperák vagy géppuskázó akciófilmek álvalóságába temetkezne, õ egyszerûen felkerekedik, hogy játsszon egyet a barátaival. Nem menekül – kikapcsolódik. Az átlagos szerepjátékos legalább annyira két lábon áll ebben a világban, mint bárki más. Ahelyett, hogy Isaura kiszabadítására gyûjtene, vagy milliókat sms-ezne valami ostoba valóság-show szereplõjének kivagy beszavazásáért, a szerepjátékos egyszerûen bedobálja a könyveket és a kockákat a sporttáskába, és elmegy szórakozni szombat este. A szerepjáték mindenki számára más örömforrást jelent, ahol a legkülönfélébb játékosok nagyszerûen kiegészítik egymást. A szerepjáték lehetõségei kimeríthetetlenek – kortól és érdeklõdési körtõl függetlenül. Tehát, ha kedvet kaptál, keres baráti körödben olyat, aki játszik, vagy látogass el a helyi szerepjáték-szaküzletbe, válaszd ki azt a rendszert, ami neked tetszik, és hajrá! Hidd el, érdemes kipróbálni. Messor www.rpg.hu igazi böjt több napig tart, a merészebbek 7-10 napos léböjtkúrát végezhetnek. Akik nem tudják ezt a radikális böjtölést vállalni, azoknak átmenetileg vegetárius étkezés ajánlott sok-sok zöldségfélével. Közben igyunk sok gyógynövényteát! Akinek a veséje gyengébb, igyon zsurló- és bodzateát! Vesére, gyomorra, szívre, frontérzékenységre hatásos a citromfû, mely általánosan erõsít, nyugtat. Tisztító, energetizáló a csipkebogyó- és a hársfavirágtea. Az aromák közül tisztít a levendulaolaj, reggel frissít a citromolaj, este nyugtató a mandarin és narancsolaj illata. Ébresszük fel kedvesünket és izmainkat is a téli álomból! A városi ember töltsön minél több idõt a szabadban, sétáljon, túrázzon sokat! Tisztító hatású a masszázs is. Dolgozzuk át alaposan az elernyedt izületeinket, izmainkat! Reggel az óramutató irányába lassú körözéssel masszírozzuk hasunkat, dörzsöljük át a deréktájat! A masszírozáshoz használjunk a hatás fokozására gyógynövényes olajokat, krémeket! Reggel vegyünk hideg-meleg váltózuhanyt, jó hatása van az érrendszerre. Tavaszra lecsökken a szervezet Dvitamin-tartalma is, ami teherbírásunkra is negatív hatással van. Ezt a vitamint a napsugárzás hatására termeli bõrünk. Tehát érdemes egy kicsit napozni! Ha megúszni nem is tudjuk a tavaszi fáradtságot, a tüneteit jelentõsen csökkenthetjük. B.T.

e-trend 2005. március

e -trend „Bárhol is vagy” Rós László, a Dexter Kft. igazgatója Az ETR 2001. május 2-án indult, mi történt a rendszerrel az elmúlt négy év során? Az akkori terveknek megfelelõen három felsõoktatási intézményben kellett bevezetni a rendszert. Mára 12 felsõoktatási intézmény használja az ETR-t hallgatói nyilvántartási rendszerként. Másként fogalmazva, a felsõoktatásban tanuló hallgatók közel 50%-a kerül kapcsolatba az ETR-rel. Mára beigazolódott, hogy az a koncepció, amit az oktatás és tanügyszervezés területén megalkottunk, a mai napig egyedülálló. Ez azonban nem jelentette azt, hogy megállt volna a fejlesztés, hiszen azóta is számtalan új kihívás elé kerültek az intézmények, és ezek megoldását természetesen támogatjuk. Ez azt jelenti, hogy új verzióra is számíthatunk? A szó hétköznapi értelmében fogalmazhatunk így is, bár úgy vélem, nem ez történt. Az ETR bevezetésének egyik 2001es tanulsága éppen az volt, hogy az átállások nagy terheket róttak az intézményekre. Éppen ezért azóta folyamatos a fejlesztés és frissítés. Ezzel elejét vesszük annak, hogy két-három évente egy új verzió elkészültekor elölrõl kezdõdjön minden. Összefoglalva tehát, a mai ETR már nem ugyanaz, ami 2001-ben elindult, és ez a folyamatos fejlesztések és bevezetések eredménye. Annak a meghatározására, hogy merre is haladjanak a fejlesztések, igyekszünk szorosan együttmûködni az intézményekkel egyre több alkalmat találni arra, hogy közösen határozhassuk meg a fejlesztések irányát. Milyen „alkalmakat” keresnek erre? A legfontosabb ilyen alkalom a másodszorra megrendezett ETR-konferencia volt. Tavaly novemberben a Pécsi Tudományegyetemmel közösen szerveztük meg ezt a kétnapos eseményt több mint 150 regisztrált résztvevõvel. A konferencia elsõdleges célja, hogy lehetõséget teremtsen az intézmények közötti párbeszédre, tapasztalatok és információk cseréjére. Több mint 10 elõadás hangzott el, melyet az intézmények képviselõi tartottak, eredményeikrõl, tapasztalataikról, terveikrõl. Másrészt ez jó alkalmat kínált arra, hogy kötött és kötetlen formában közösen határozzuk meg a stratégiát. A rendezvényen nemcsak ETR-t, hanem más nyilvántartási rendszereket használó intézmények képviselõi is jelen voltak. Így lehetõség kínálkozott szélesebb diskurzus kialakulására is. De ilyen alkalom az úgynevezett ETR Szeminárium is, ahol elsõsorban tartalmi, technikai, üzemeltetési információcsere zajlik. Egy harmadik típusú kapcsolat az ETR gesztorintézményként mûködõ Szegedi Tudományegyetem, amely sokat segít nekünk abban, hogy közvetíti nemcsak a saját, de a felsõoktatási intézmények igényeit is. Ennek eredménye például a diplomamelléklet-készítés ETR-be integrált funkciójának megjelenése, vagy az intézményi akkreditációs folyamat támogatása. Egy kicsit talán provokatív a kérdés: mire fel ez a nagy felhajtás az index elektronikus nyilvántartása körül? Sokan ma is úgy gondolkodnak – és fejlesztenek –,

2

hogy a feladat pusztán a felsõoktatásban a hallgatói index nyilvántartása. Évek óta azt állítjuk, hogy tágabban kell ezt értelmezni annál, minthogy rögzíteni tudjuk, ki, milyen eredménnyel teljesített. Persze ez sem kis feladat, ismerve az intézményi szabályozások sokszínûségét. Sokkal inkább az a kérdés, hogy a hallgatói nyilvántartás képes-e hozzájárulni egy intézmény hatékony mûködtetéséhez. Ez világosan ki fog derülni a törvényi szabályozások megváltozása, a Bolognai folyamat elindulása

kapcsán, amely ráadásul a demográfiai változások miatt élesedõ versenyhelyzetben teremt új feltételeket a intézmények számára. Az ETR-nek ez a valódi szerepe egy felsõoktatás intézményben, és úgy gondolom, ezt ismerték fel azok az intézmények, akik az ETR-t választották és választják. Ma is igaz, hogy az ETR még mindig az egyetlen 4. generációs tanulmányi rendszer, sõt a novemberi ETR-konferencián mutattuk be a következõ, 5. generációs koncepció megvalósított elemeit is. Az ETR logóban megjelent egy felirat: “bárhol is vagy – wherever you are”, ennek valami köze van ehhez az ötödik generációhoz? Szerettük volna egyszerûen és közérthetõen megfogalmazni ennek az 5. generációnak az üzenetét. Ezt három pontban lehet összefoglalni. „Bárhol is vagy az intézményben”. Azaz egyre több intézmény igénye az egységes belsõ azonosítás, ez nemcsak praktikus, de költséghatékony megoldás is. Következménye, hogy mindenki részesévé válik az ETR-nek, bármilyen szerepben tevékenykedjen is az intézményben. Másodsorban, „bárhol is vagy a világban”. Azon túl, hogy a rendszer interneten kesztül kommunikál, így bárhonnét elérhetõ, képessé teszi az intézményt, hogy megteremtse a belsõ és külsõ nyilvánosság színtereit. Ezzel hatékonyan támogassa a belsõ szervezetek és közösségek kommunikációját, és a közös célt, a magas színvonalú oktatást és kutatást. Harmadsorban „bárhol is vagy az életpályádon”. Az élethosszig tartó tanulás egyre inkább szükségessé váló folyamatában a rendszer képes

www.etr.hu

hatékony támogatást nyújtani az oktatók és hallgatók közötti interakcióban minden képzési formában. Ezek magasztos célok, de vajon mit jelent ez a napi gyakorlatban, mikorra valósulhat ez meg? Érzem a kérdés mögött meghúzódó kétkedést. Igyekszünk tartózkodni attól, hogy csillogó prezentációkon keresztül mutassuk meg a „jövõ” rendszerét , miközben egyetlen kódsor sincs leírva. Most sem errõl van szó. A koncepciónak minden eleme (ETR Portál, ETR CooSpace, SMS) már több mint fél éve mûködik különbözõ felsõoktatási intézményekben. A kérdés tehát a mi esetünkben nem ez, hanem az, hogy az intézmények mikor vezetik be. Ez mindenképpen az intézményi felkészültségtõl függ, több egyetemen, fõiskolán már folynak az elõkészületek. Úgy véljük, hogy az elkövetkezõ év során jelentõs számban fogják ezeket a szolgáltatásokat használni, és természetesen az új ETR-bevezetések már e szolgáltatásokkal együtt indulhatnak el. Ez azt is jelenti, hogy újabb intézmények vezetik be az ETR-t? Jelenleg több intézménnyel folynak tárgyalások. Erre a kérdésre tehát nem akar válaszolni? Ameddig a tárgyalások folynak, addig nem szívesen beszélek errõl, amint megszületnek a megállapodások, természetesen nagyon szívesen. A tanulmányi rendszerek a hallgatói pénzügyek területén is jelentõs szerepet töltenek be. Az ETR az egyetemi gazdálkodásnak is meghatározó eleme, hiszen minden, hallgatókkal kapcsolatos pénzügyi feladatot az ETR kezel. Intézményenként több milliárdos pénzügyi forgalmat bonyolítunk annak teljes bizonylatolásával. Ezért fontos odafigyelnünk az intézmények gazdasági rendszereire is. Az elmúlt évben a magyar felsõoktatásban megjelent az SAP, ezért felkészültünk az SAP-t választó intézmények ilyen irányú elvárásaira is. Úgy vélem, hogy az intézményekkel és az SAP-val kialakult együttmûködés zökkenõmentessé teszi az átállásokat. Elég szerteágazó területek, egyre több intézmény, de vajon mennyire elégedettek ezek az intézmények? Ez talán a legfontosabb kérdés, hiszen nem elégséges jó programot készíteni, a felhasználók elégedettségének az emelésére mindenképpen szükséges egy jól mûködõ támogató szervezet kialakítása is. Elsõ lépésként két és fél évvel ezelõtt mind a fejlesztési tevékenységünk, mind a felhasználók támogatására (support) minõségirányítási rendszert vezettünk be és auditáltunk. Jelenleg hét kolléga foglalkozik a felhasználók támogatásával. Amennyiben nõ az ETR-t felhasználók tábora, úgy a támogatási kapcitásunkat is növelni fogjuk. Ehhez kapcsolódva, illetve visszakanyarodva a „bárhol is vagy” szlogenhez – úgy is érthetjük: „bármelyik felsõoktatási intéményben is vagy”? A rövid válaszom, igen. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy erre az értelmezésre csak késõbb találtunk rá. Ezzel együtt nem titkoljuk, az a célunk, azért dolgozunk, hogy egyre több felsõoktatási intézmény az ETR-t használja.

e -trend .etr-sztorik Az egységes tanulmányi rendszer tapasztalatairól Mobilizáltuk az információt Egy felmérés szerint a nemzeti jövedelem 0,3–0,8 százalékos javulását eredményezte az infokommunikációs technológia elterjedése az OECD-országokban. Miért ne segíthetné egy felsõoktatási intézmény életét is? OK, nem kell a mesterséges intelligencia, és ne azonosítsuk a hallgatókat retináik alapján! Azonban miért ne válthatnánk ki sok-sok, elmaradottságot tükrözõ adminisztratív folyamatot korszerûbbre? Miért kell a tanulmányi osztályon sokadszorra fénymásolt és alig olvasható nyomtatványokat minden félévben kitölteni? Miért kell minden hivatalos ügyet papíron intézni? Miért kell a papír? (Számoljunk! Közel 400 000 hallgató a felsõoktatásban x 3 db A4-es lap / fõ / félév = 1 200 000 lap… szerintem túlságosan optimista vagyok – ennél minden bizonnyal több lapot használnak el a felsõoktatás adminisztrációjában félévente.) A papírra amúgy ráömlik a kávé, elveszik a végeláthatatlan bürokratikus folyamatok sötét útvesztõiben… Miért kell a hallgatónak alkalmazkodnia évtizedek óta bebetonozott és megváltoztathatatlannak hitt („…mert az úgy jó, ahogy van!”) ügyintézéseket átlátnia? Miért ne tegyük „felhasználóbaráttá” az ügyintézést az egyre élesedõ felsõoktatási versenyben? Közeledik az a kor, amikor a felsõoktatási intézmény alapfunkcióján túl az általa nyújtott szolgáltatások színvonalát is értékeli a felvételizõ. Akkor, amikor sok állami funkciót sikerült megreformálni, miért maradna ki a felsõoktatás adminisztrációja a megújulásból? A felsõoktatás, amely az életre készíti fel a hallgatókat, szemléletet nyújt, értékrendet ad át, pont ez a terület – a rendelkezésre álló és „kéznél lévõ” – saját szürkeállományát felhasználva ne tudna új köntösbe bújni? De igen, sikerült! Nekünk sikerült. Hallom a hangokat: „jó, akkor kérjük a receptjét!”. Bár szeretek fõzni (és barátaim szerint a paprikás krumplim isteni) de receptekben nem vagyok jó. Arra viszont emlékszem, hogyan kezdõdött. Három évvel ezelõtt vezettük be az ETR rendszerét, és egybõl fejest ugrottunk a mélyvízbe: teljes szélességében és mélységében áttértünk az elektronikus tanulmányi nyilvántartásra. Fél év tapasztalatszerzés után pedig jött a hallgatói pénzügyi nyil-

Az ETR és a PTE – egység és decentralizáció A Pécsi Tudományegyetem néhány évvel ezelõtt több önálló egyetem összevonásából jött létre, amelyek tanszékein és tanulmányi osztályain már csak a különbözõ tudományos diszciplínák eltérõ oktatási módszereibõl kifolyólag is egymással gyakran szinte összeegyeztethetetlen stratégiák alakultak ki az oktatásszervezés, illetve a tanulmányi adminisztráció általános kérdéseinek megválaszolását célzó törekvések terén. Mivel az ETR átfogó és rugalmas megoldásokat kínál a magyarországi felsõoktatás mindennapjaiban felmerülõ problémák kezelésére, kézenfekvõ volt,

vántartás is. Azt nem mondom, hogy simán ment (rekordunk a 96 órás munkahét volt az elsõ ETRes vizsgaidõszakban, 2002 telén), de akartuk, hogy menjen. A teljes tanügyi és pénzügyi nyilvántartás így lefedte azt a hatalmas logisztikai funkciót, amely percre pontosan megmondja oktatónak és hallgatónak, mikor milyen kurzuson és melyik teremben kell részt vennie, és „fillérre” pontosan mutatja a hallgatók ki- és befizetéseit. Az ügyfélszolgálati munka, a hallgatók problémáinak kezelése, kérdéseinek megválaszolása sok erõforrást kötött le. Felmerült a kérdés: miért nem toljuk ki az információt? Válasszuk le az információt térben és idõben is az ETR-rõl! Így beindult pl. az SMS-szolgáltatás: a vizsgalap kitöltésének pillanatában (az érdemjegy rögzítésekor) automatikusan indul egy SMS-üzenet a hallgató által megadott mobiltelefon irányába: „ETR üzenet: érdemjegyrögzítés, jegy: 4, Analízis, 2005-01-23” (a dátum a vizsga napja). Elfelejtette az ETR-belépés jelszavát a hallgató? SMS-ben küldünk neki újat (no papír!). Késõn fizetik a tandíjat a hallgatók? A fizetési határidõ utáni harmadik napon udvariasan figyelmeztetjük automatikusan (IT-sok: triggerek) e-mailben arra, hogy minden bizonnyal elkerülte figyelmét, hogy 3 napja lejárt a határidõ… És pop-up ablak is felbukkan az ETRbe történõ belépéskor a figyelmetleneknek: mióta és mivel tartozik a feledékeny hallgató. Még a hatodik napon sem fizette be??? A trigger nem

pihen: SMS-ben kérjük a tartozás mihamarabbi rendezését. Hogy a tizedik napon sem rendezte??? Trigger kitiltja a felhasználót az ETR-bõl, és errõl automatikusan értesíti õt SMS-ben: „ETR hozzáférését rendezetlen pénzügyi tartozása miatt felfüggesztettük.” Nincs papír, nincs emberi közbeavatkozás, hiszen minden megy a maga – automatikus – útján. Mikor használhatja újra az ETR-t? Ha kiegyenlítette a tartozást, és befizette a különeljárási díjat is – aminek az összege elég visszatartó erõ. Kérelmek, nyomtatványok? Minek?! Hallgató belép az ETR-be, klikk a „Kérelmek” menüre, majd tagozatváltási kérelmet gépel, méltányossági kérelmet gépel, kollégiumi jelentkezést gépel, lakhatási támogatást gépel, és csak gépel, gépel a géppel… Ja! Természetesen „iktatjuk” is a beérkezõ kérelmeket: automatikusan e-mailt küld az ETR-ünk, amelyben visszaigazoljuk a kérelem „beérkezését”, begépelését és „okégombmegnyomását”. És A GÉP csak dolgozik, dolgozik és dolgozik… Nem téved, nem húzza a szája szélét, nem fáradt, nincs neki ebédszünet, nincs hétvége, és nincs nyitvatartási idõ. Hát, így megy ez nálunk…

hogy a komoly hagyományokkal rendelkezõ, szervezeti felépítését tekintve mégis fiatal intézmény ezzel a programmal próbálja meg kielégíteni a karok sokrétû igényeit. Az elsõ három évben ennek megfelelõen mindenki igyekezett is a maga képére formálni az ETR-t, az egyetemi vezetés pedig a decentralizáció elkötelezett híveként bízott benne, hogy a kari autonómia, valamint a szubszidiaritás elve most is jól vizsgázik, és nem kell szembenézniük az integráció olykor meglehetõsen kényes kérdéseivel. Mi sem tükrözi jobban ezt a gondolkodásmódot, mint hogy az elsõ két évben az egyetem mindössze egy informatikus szakembert bízott meg a rendszer bevezetésének központi koordinálásával, valamint az elsõ idõszakokban felmerülõ problémák

megoldásával. 2003 õszén további két munkatársat állított csatasorba, akik éjt nappallá téve igyekeztek a kilenc kar és az összesen tizenhárom tanulmányi osztály, valamint a mögöttük álló, egymásnak olykor teljesen ellentmondó kívánságokat elõterjesztõ oktatói gárda speciális igényeit kiszolgálni. Sajnos ezen törekvésüket nem mindig koronázta siker, ugyanis központi koncepció és útmutatás hiányában a karok munkatársai a korábban már jól bevált tanulmányi rendszereiket szerették volna viszontlátni az ETR-ben, s ennek érdekében gyakran olyan megoldási javaslatokkal álltak elõ, amelyek a rendszernek már-már a teljes integritását veszélyeztették.

www.etr.hu

Recski Sándor Modern Üzleti Tanulmányok Fõiskolája

Folytatás a következõ oldalon.

3

e -trend 2004 szeptemberében, amikor az ETR központi mûködtetését korábban egyedül végzõ szakember távozott az intézménytõl, a PTE vezetõsége személyemben új vezetõt nevezett ki az egység élére. Meglátásom szerint az egyetem tanulmányi adminisztrációját illetõen valóságos paradigmaváltásra van szükség, ez természetesen nem sikerülhet máról holnapra. A világ mindig is változott, de napjainkban maga a változás is megváltozott: a sebessége, a dinamikája korábban soha nem látott méreteket öltött. Erre elõször a munkaerõpiac reagált (ma már szinte elképzelhetetlen az, ami néhány évtizede még természetes volt, hogy valaki egész életében egyetlen munkahelyen dolgozzék), s természetesen az oktatás sem ragaszkodhat a korábban jó bevált tanítási módszerekhez és oktatásszervezési elgondolásokhoz. Az interdiszciplináris tanulmányok, valamint az egyesek által ugyan még ma is csak üres szlogenként hangoztatott, de a valóságban annál nagyobb erõvel megjelenõ „élethosszig tartó tanulás” az oktatástervezés, az oktatásszervezés, s ebbõl kifolyólag a teljes tanulmányi adminisztráció terén új megoldásokat követel, amelyek akkor lehetnek csak sikeresek, ha képesek rugalmasan reagálni a szinte havonta megújuló igényekre. Az ETR ebben segít. Segít, de a feladatot nem oldja meg helyettünk. Olyan eszköz, amely – ha kihasználjuk a lehetõségeit –, az egyetem minden szereplõjének (hallgatók, oktatók, adminisztratív munkatársak és vezetõség) a mindennapi rutinfeladatok mellett, hosszú távú, stratégiai megoldásokat is kínál, amelyek a konkrét problémákon túl megkerülhetetlen szervezeti reformokat is feszegetnek. Bizonyos munkafolyamatok központosítása, egységes keretekbe helyezése, illetve hatékony összehangolása, valamint a szükséges admi-

nisztrációs minimumkövetelmények központi szabályozása és szigorú betartatása nem az oktatás metodikájára vonatkozó önrendelkezési jog megkérdõjelezése, hanem hatékony segítség abban, hogy az egyetem valóban a szervezett önképzés helye legyen. A vezetésem alatt álló PTE ETR Központ továbbra is folyamatos együttmûködésre törekszik a karok képviselõivel. Bevezettük a „csúsztatott kurzusfelvételt” (vagyis pontosan egyeztettük, hogy melyik kar milyen szakos kurzusait mikor lehet felvenni, hogy a hallgatók ne egyszerre terheljék a szervereket), ez más hasonlóan nagy intézményekben talán már évek óta így mûködik, de nálunk a fent kifejtett történelmi okok miatt a párbeszéd és az összehangolt munka csak most van kialakulóban. Létrehoztunk egy olyan portált, ahol a tanulmányi ügyintézõkkel naponta tartjuk a kapcsolatot, rövid cikkek formájában értesítjük õket az aktuális feladatokról, ezekhez igyekszünk a lehetõ legpontosabb használati útmutatót is adni, így bárki bármikor utánanézhet, hogy az ETRben mit is kell tennie, ha elakad. A vezetõség számára megalkottuk az on-line vezetõi információs rendszert, ahol azokat a jelentéseket és grafikonokat, amelyekhez korábban csak hosszú, bürokratikus úton tudtak hozzájutni, most az internetrõl bármikor egy gomb-

nyomásra megkaphatják, és tetszõleges formában elmentve a fájlt, azonnal a döntéshozó testületek elé tárhatják az ETR-bõl kinyert információkat. Az egyértelmû feladat-meghatározás és az on-line segítség nagymértékben felgyorsítja a feladatok elvégzését, és a szükséges központi döntések meghozatalát, tapasztalataink pedig azt mutatják, hogy ezek az apróságok is nagyban segítenek áthidalni a karok közti távolságot. Így reményeim szerint az adminisztratív munkáknak az ETR hatékony segítségét kihasználó racionális és egységes megszervezésének, a vezetõség naprakész informálásának, valamint az új oktatásszervezési megoldások interdiszciplináris kényszerítõ erejének köszönhetõen végre a mindennapok szintjén is kialakul az az egységes és jól mûködõ egyetem, amelyre Pécs méltán lehet büszke. Bujdosó István Pécsi Tudományegyetem

„Sikersztorik” az ELTE-n az ETR függvényében

Az ELTE-n négy területen lehet kiemelkedõ sikerrõl beszélni. Nagy sikernek tudható be, hogy az utolsóként „bevett” kar, a Bölcsészettudományi Kar sem bénult meg teljesen az átállás során. Ezen a karon volt már elektronikus nyilvántartó rendszer, melynek logikája teljesen eltért az ETR logikájától, ezért a bevezetés jelentõs problémákat okozott. Az ETR bevezetés jelentõs elõrelépést eredményezett a hallgatói pénzügyek intézésében. A rendszer segítségével sûrûbbé válhattak az átutalások, másrészrõl a hallgatók naprakészen hozzáférnek pénzügyi adataikhoz (kifizetések, befizetések stb.). Emellett a rendszer szolgáltatásainak igénybevételével lehetõvé vált a hallgatók azonnali tájékoztatása az esetleges problémákról. A hallgatói igényekhez és a jogszabályi elõírásokhoz történõ igazodás során az ETR segítségével biztosítottuk a hallgatók számára, hogy – természetesen a tanulmányi elõfeltételek teljesítése

esetén – bármely kar bármely kurzusára jelentkezhessenek. A legfrissebb újításunk – az ETR bevezetése adta lehetõségek kihasználásával, saját fejlesztésben – a webes ügyintézés kiterjesztése. Ennek során lehetõséget adtunk a hallgatók számára a félév eleji nyilatkozatok webes megtételére, egyes hallgatói ösztöndíj-pályázatok benyújtására. A várhatóan legnépszerûbb fejlesztésünk az ösztöndíj-reklamációk elektronikus ügyintézése. Mindezekkel a szolgáltatásokkal lehetõséget kívánunk adni a hallgatók részére, hogy személyes megjelenés nélkül is választ kaphassanak kérdéseikre, problémáik megoldódjanak. Ez természetesen nem zárja ki a személyes ügyintézést, amelyet a rendszer segítségével nyilvántartásba tudunk venni. Bakonyi László Eötvös Loránd Tudományegyetem

része a szakleírások, tantervi táblázatok és tantárgyleírások elõállítása. A szakadatok tekintetében jelentõs átfedés van a diplomamellékletben szerepeltetendõ adatokkal. Kézenfekvõ döntés született az egyetemen: az ETRbõl nyerhetõ adatokat közvetlenül a MAB által elõírt formában állítsuk elõ. Az ETR fejlesztõje az eddig a rendszerben nem tárolt adatok bevitelére egy akkreditációs szak modult fejlesztett. A szakfelelõsök a modul segítségével a százon felüli szakok adatait rögzítették, az adathiányokat pótolták. Az XML/XSL technológiát az ETR-ben eddig is alkalmaztuk, a szakjelentések elõállításához is ezt használtuk. Az adatokat XML formában lekérdezõ és

a MAB elõírásának megfelelõ XSL szerkesztõt a WEB felületre beépítettük. A szakfelelõsök számára így kialakult az a környezet, amelyben az adatbevitelt követõen azonnal elõállt a szöveges, táblázatos jelentés. Az így elõállt jelentések kézi szerkesztést nem igényeltek, bár a lehetõség erre természetesen adott volt. A befektetett munka a karok, tanszékek számára az évi akkreditációs jelentésekben, az diplomamellékletek elõállításában és nem kevésbé a jelenlegi, ill. jövõbeni hallgatóink tájékoztatásában is gyümölcsöztethetõ lesz. Dr. Makay Árpád Szegedi Tudományegyetem

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az Egységes Tanulmányi Rendszer bevezetési folyamata 2002 nyarán kezdõdött, és 2004 szeptemberében jutott el oda, hogy az Egyetem valamennyi hallgatójára kiterjed az ETR nyilvántartása. Az ETR bevezetése több jelentõs változást hozott az Egyetem életében, egyrészt az egységes nyilvántartás létrejötte miatt, másrészt a valamennyi hallgató által használható webes ügyintézõ felület megjelenése miatt. Az ETR bevezetése rengeteg problémával jár, hasonlóan minden nagy és új informatikai rendszerhez. Egy új rendszerhez hozzá kell szokni, szabályait, szóhasználatait meg kell ismerni. Mindez konfliktusokkal jár. Az elmúlt idõszak alapján az ETR bevezetésénél ennek átlagos ideje 1-2 év.

Az akkreditáció és a diplomamelléklet adatállományainak együttes létrehozása és kezelése A Szegedi Tudományegyetem ötéves akkreditációs periódusa végén a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) bekérte a jelentéseket a szakokról, karokról és magáról az egyetemrõl. A MAB 2004. áprilisában közzétette a jelentések tartalmát és formáját specifikáló dokumentációját. Az akkreditációs anyagok elkészítésének egyik legnagyobb munkát igénylõ

4

www.etr.hu

e -trend „Valódi együttmûködést kialakítani” Somfai Gergely, a Dexter Kft. terméktámogatási menedzsere Néhány mondatban össze tudná foglalni, hogy mit is értenek Önök terméktámogatás alatt? Azt valljuk, hogy egy korszerû informatikai rendszernek nemcsak kezelni kell tudni az intézményi specialitásokat, hanem a folyamatosan változó igényeknek is meg kell felelnie. Ahhoz, hogy szoftvereink képesek legyenek biztosítani ezt a rugalmasságot, alaposan kell ismernünk a felhasználók elvárásait, folyamatosan követnünk kell a törvényi elõírásokban, valamint az intézmények mûködésében jelentkezõ változásokat. Partnereinkkel szorosan együttmûködve kell meghatároznunk a fejlesztési irányokat, hiszen jól tudjuk, hogy a felhasználók elégedettségéhez önmagában nem elegendõek a technológiailag magas színvonalú programok. A terméktámogatás valódi feladata az együttmûködés, a hatékony kommunikáció megszervezése és fenntartása, azaz a felhasználói elégedettség növelése. Milyen területeket érint ez az együttmûködés? A tevékenységünk kiterjed az ETR teljes életciklusára, kezdve a bevezetés elõkészítésétõl a telepítésen, a paraméterezésen és adatkonverzión át a mindennapi használat támogatásáig. Hogyan tudják biztosítani a program testreszabhatóságát? Tekintettel arra, hogy a fõiskolák, egyetemek számos ponton saját hatáskörben szabályozhatják

folyamataikat, az ETR lehetõségeket kínál az intézmények számára, hogy számtalan módon, különbözõ pontokon avatkozzanak be a rendszer mûködésébe. A többéves tapasztalat alapján állíthatjuk, hogy az intézmények nem pusztán technológiai támogatást várnak, hanem a rendszer illesztését gyakran változó adminisztrációjukhoz. Ez nem elsõsorban programfejlesztést jelent, hanem sokkal inkább közös gondolkodást arról, hogy a meglévõ eszközökkel hogyan lehet a leghatékonyabban megoldani feladataikat. Más szóval, mitõl is lesz a sajátjuk az ETR. A terméktámogatás számunkra többek között azt is jelenti, hogy proaktívan segítsük ügyfeleinket egy olyan rendszer kialakításában, amely funkcionalitásait tekintve a lokális folyamatokat tükrözi. Ez azt jelenti, hogy figyelemmel kísérjük a tanulmányi ügyintézés szempontjából nagyobb jelentõséggel bíró döntéseket, egyeztetünk az intézményi szakemberekkel az egyes funkciókban bekövetkezõ esetleges változásokról és azok rendszerben történõ leképezésének lehetõségeirõl. Ettõl függetlenül, gondolom, az ETR is bõvül. Milyen módon tájékoztatják ügyfeleiket új szolgál tatások megjelenésérõl? A terméktámogatás kapcsán nem szabad

megfeledkezni a folyamatos informálás jelentõségérõl. A rendszerben megjelenõ új szolgáltatások és a már bevezetett funkciók hatékony használatát elõsegítendõ, rendszeres oktatásokat tartunk az intézmény szakembereinek, a programjainkat használó oktatóknak és hallgatóknak egyaránt. A terméktámogatást is a szoftverek fejlesztõi végzik? A terméktámogatást az oktatásszervezésben és a programozástechnikai megoldásokban is jártas projektmenedzserekre bízzuk. Minden ETR-t használó intézményhez dedikálunk egy projektmenedzsert, akihez gyakorlatilag a nap 24 órájában fordulhatnak a helyi szakemberek kérdéseikkel. A projektmenedzserek feladata, hogy részleteiben is megismerjék a hozzájuk tartozó intézmény mûködését, annak sajátosságait. Ily módon munkatársaink képesek aktívan közremûködni abban, hogy a tanulmányi ügyintézés során felhasznált és ott keletkezõ információ mindig a megfelelõ helyre kerüljön a rendszerben, és partnereink minden elvégzendõ feladatukhoz az ETR-ben kínált legoptimálisabb megoldást válasszák. Az õ munkájukat további 4 szakember támogatja belsõ koordinálási, tesztelési és dokumentálási tevékenység biztosításával.

Bolognai folyamat és ETR A bolognai egyezmény értelmében Magyarországon 2006-tól a felsõoktatási intézmények nagy része áttér a többciklusú oktatásra, ami azt jelenti, hogy néhány osztatlanul megmaradó szak mellett a szakok zöme kétciklusú lesz. A hallgatók az érettségi után a felsõoktatási intézményekbe hároméves alapképzésekre jelentkezhetnek. A hároméves alapképzés (BA) után tanulhatnak tovább a (többnyire kétéves) mesterképzésen (MA). A mesterképzés, akár az osztatlan képzés, a hároméves PhD-képzésben folytatódhat. A korábban megszerzett diplomák közül a fõiskolai diplomák a többciklusú képzésben a BA, az egyetemi diplomák az MA szintnek feleltethetõek meg. A többciklusú képzési szerkezet a következõ (mára már közismert) ábrával illusztrálható:

vagyis hogyan lehet más a bemeneti képzés program, mint a kimeneti. Az alapszakokon belül többszintû specializálódásra is lehetõséget nyújtanak az új tantervek (sõt kötelezõen elõ is írhatják a különbözõ specializálódásokat), amelyek azért fontosak, mert ezek befolyásolják azt, hogy milyen MA-szakra jelentkezhet késõbb a BA-fokozatot megszerzõ hallgató. A második probléma tehát, amivel egy hallgatói nyilvántartó-rendszernek meg kell küzdenie, az az, hogy hogyan tudja a sokféle, akár egymásra épülõ szakirányt ábrázolni a hallgatók képzési programjában. Illusztrációképpen álljon itt egy leegyszerûsített részlet a kormányrendeletbõl: Képzési terület

Osztatlan képzés

6 szemeszter / 180 kredit Doktori képzés (PhD)

Képzési ág Alapszakok

magyar

4 szemeszter / 120 kredit Mesterképzés (Master)

Bölcsészettudomány

Képzési kreditek A M

magyar (pl.: irodalomtud., finn, ügyvitel, nyelvtechnológia szakirányok)

180

4 szemeszter / 120 kredit Felsofokú Szakképzés

A bolognai folyamat során akkreditált alapszakokat képzési ágak fogják össze. A képzési ágak és az alapszakok meghatározása magába foglalja azt is, hogy a jelentkezés képzési ágra vagy alapszakra történik-e. A felsõoktatási intézmények hallgatói nyilvántartásának a fõ kihívást az jelenti, hogy hogyan lehet a képzési ágra bekerülõ hallgatóknak az alapszakra kiállítani a diplomát:

120 képzési ágra

történelem történelem néprajz 180

6 szemeszter / 180 (+30) kredit Felsofokú Alapképzés (Bachelor)

Felvételi jelentk. módja

120

A két új feladat, amellyel egy nyilvántartó rendszernek szembe kell néznie, összefonódik egy harmadikkal: a nyilvántartás struktúrájában a változásokat úgy kell átvezetni, hogy ugyanazzal a rendszerrel lehessen az elkövetkezõ években nyilvántartani a bolognai tanterv szerint tanulókat, és azokat, akik a képzésüket még a bolognai folyamatok elõtt kezdték el. A .etr (az ETR ötödik generációs modellje) olyan új megoldásokat fogalmazott meg a bolognai tanter-

www.etr.hu

vek és az azokhoz kapcsolódó teljesítések nyilvántartására, amelyek mindhárom feladat kihívásainak megfelelnek: vagyis a .etr tanügyi rendszere biztosítani tudja, hogy a hallgatóhoz rendelt bekerülési képzési programon új ösvények nyíljanak, és az ösvények a megfelelõ alapképzési diplomával záruljanak; az ösvényeken további szakirányosodási lehetõségeket teremt a .etr, ráadásul úgy, hogy ezek a szakirányok több képzési programba is beilleszthetõek; és mindezek a megoldások nem jelentik a jelenlegi nyilvántartási struktúra felborítását, ugyanis kiegészítõ adatokról van szó, a kurzusok, teljesítések stb. nyilvántartása ezáltal egyáltalán nem változik, vagyis együtt kezelhetõek a Bologna elõtti és utáni tanügyi folyamatok. A .etr a kiegészítõ adatstruktúrákra (ösvények, új szakirány-típusok) való átállást ráadásul külön programcsomaggal könnyíti meg az intézményeknek, hogy akár (intézményi döntés esetén) a régi tantervekben is hasznosíthatóak legyenek az új elemek anélkül, hogy a régi kurzusokhoz kapcsolódó teljesítéseket át kellene konvertálni. A jövõ a specializálódásé, a szakirányoké, a minél kisebb, minél speciálisabb csomagokban történõ szakképesítések megszerzéséé. Ugyanakkor a bolognai folyamat éppen azt célozza, hogy ez a szakosodás ne történjen túl hamar, a tizennyolc éves fiataloknak legyen esélyük felsõoktatási tapasztalatokat szerezni, mielõtt a szakirányok felvételérõl döntenek. Ezt a két folyamatot (minél több szakirány és minél késõbbi döntés ezekrõl) tudja kezelni a .etr úgy, hogy a lehetõ legtöbb információt nyújtja közben a hallgatóknak a lehetõségeikrõl és a tantervi ösvényeken már megtett lépéseikrõl.

5

e -trend BCE – SAP Excellence Center 2005 Elõzmények Egy több mint 10 éves informális kapcsolat után, formálisan 1997 novemberében kezdõdött az SAP és a magyar felsõoktatás együttmûködése. Ekkor írták a SAP AG. és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem vezetõi az együttmûködési szerzõdést. A BKE-SAP projekt célja az SAP R/3 vállalatirányítási rendszerének elterjesztése, használatának a versenyszférában és a közigazgatásban való bemutatása, valamint a korszerû információs technológiával és üzleti megoldásokkal megismertetni a hallgatókat. A BKE-SAP projektnek két nagyon lényeges jellemzõje volt/van: Nem SAP modulok felhasználásának oktatása történik, hanem az egyes gazdálkodási tárgyak oktatásának (logisztika, pénzügy, számvitel, emberi erõforrás, kontrolling, termelésirányítás, marketing, információrendszerek stb.) támogatására, illusztrálására szolgál; Nem szûkül le csak az egyetemre, hanem nyitott az egész felsõoktatás számára. Az interfészt az SAP Excellence Center jelenti, amelyet hivatalosan az SAP és a BKE az 1999-es „Informatika a felsõoktatásban” c. országos konferencián jelentett be. A BKE - SAP Excellence Center mûködése sikeresnek mondható, teljesültek a belsõ, tantárgyakba való beépülésre vonatkozó elképzelések is, valamint a más egyetemekkel, fõiskolákkal való kapcsolattartás lehetõségeit, csatornáit – és egyben korlátait – is sikerült feltárni, tapasztalatokat szerezni. A SAP és a felsõoktatás között kialakult eddigi kapcsolat tapasztalatai, valamint a gazdálkodás tematikájú oktatásnak az utóbbi öt évben tapasztalt nagyarányú kiteljesedése indokolja a program folytatását és bövítését. A szervezet Irányítás:

Dr. Gábor András Nagyszegi Péter

(BCE) (SAP)

Felügyelet:

Dr. Ternai Katalin Dr. Dringó László Nagy Zsuzsa

(BCE) (ELTE) (SAP)

Oktatók:

Petõ Dávid Kismihók Gábor Dr. Gáspár Bencéné Kormány Eszter Kárpáti Tibor

(BCE) (BCE) (AVF) (BMF) (KLTE)

Feladatok Üzemeltetés: Hardware üzemeltetés SAP bázisüzemeltetés, SAP alkalmazástámogatás. Folyamatos (periodikusan ismétlõdõ) tevékenységek: ‘Train the trainer’ program kialakítása és mûködtetése a partner oktatási intézmények és a Központ között Évente SAP szakdolgozati témák meghirdetése, és

6

koordinálása, folyamatos konzultációs lehetõség biztosítása SAP tanácsadók bevonásával. Oktatási anyagok összeállítása. Az önképzéshez szükséges, mélyebb SAP ismeretek elsajátítását segítõ tananyagokhoz való hozzáférés biztosítása. Ezeket az anyagokat a tanszéken oktatók az SAP által biztosított oktatási segédletek (nyomtatott, elektronikus, CD, egyéb) alapján állítják össze. Oktatási anyagok összegyûjtése, kölcsönös megismerésének, átvételének szervezése, elõsegítése, a tanárok közötti kooperáció elõsegítése. Irreguláris oktatási akciók (on-line távoktatás, videokonferencia, stb.) SAP felsõoktatási klub létrehozása, amelynek keretében évente 1-2 workshop megrendezése, az eredmények demonstrálásához (évente egyszer) szakmai konferencia rendezése. A témával kapcsolatos közérdekû információk, újdonságok számára SAP megjelenítését biztosító web szolgáltatás (portal) kialakítása, folyamatos frissítése, karbantartása. Program 2005 Az Excellence Center 2005-ben is mind az egyetemi hallgatóknak, mind a EC keretében oktató tanároknak, demonstrátoroknak tervez programokat. A hallgatók számára az alábbi lehetõségeket kínáljuk: Demonstráció: Az egyes tantárgyak illusztrálni kívánt részeinek kijelölése, a bemutatandó funkció megfogalmazása közös nyelven. A tananyag elõadása folyamán, a hallgatók passzív részvételével, egy-egy összefüggés, funkció illusztrálása történik – lehetõség szerint mûködés közben. Ez egyfelõl jelenti a hagyományos elõadásokat, valamint az e-Learning eszközök segítségével lefolytatott távoktatást. Alkalmazás: Hallgatóknak kiadott feladatok, amelyek megoldása során a hallgatók aktívan vesznek részt gyakorlatokon – szervezetten vagy egyénileg –, s a feladatok megoldása csak a rendszer, a modul felhasználói ismeretét tételezi fel. Ezek a feladatok általában kisebb volumenûek, szemináriumok keretében, demonstrátori segítségnyújtással oldhatók meg. Esettanulmányok: Nagyobb volumenû hallgatói feladat, amelynek megvalósítása általában a szakdolgozat része, alkalmas valamilyen tárgy hallgatásának kiváltására, vagy egyetemi, tudományos versenyeken való részvételre is (TDK). Feltételezi a rendszer adott részének mélyebb ismeretét és valamilyen részfeladat alkotó módon történõ megoldását. Az esettanulmány megvalósítása alkalmanként együtt járhat a rendszergazda segítségének igénybevételével is. Az oktatók számára havi rendszerességgel rendelkezõ on-line „Train the trainer” workshopokat rendezünk, e-Learninges eszközökkel, melyek segítségével az ország valamennyi EC-ben érdekelt oktatója részt tud venni. A workshopok keretében egy-egy adot témát, szegmenst dolgozunk fel.

www.etr.hu

2005. január - február Verzió váltás: SAP 4.70 Enterprise IDES rendszer + BW. 2005. február - március Tananyag-korszerûsítés BW BCE szakszeminárium ABAP BCE szeminárium 2005. április Kick-off meeting Új tagok Új rendszer(ek) Feladatok Szakkolégiumi SAP bevezetõ kurzus a BCE-n Részidõs Egyetemi Képzés szeminárium a BCE-n Révkomáromi szakszeminárium (e-Learning) BW BCE szakszeminárium ABAP BCE szeminárium BCE TDK-dolgozatok elbírálása Train the Trainer workshop 2005. május Szakkolégiumi SAP bevezetõ kurzus a BCE-n Részidõs Egyetemi Képzés szeminárium a BCE-n Révkomáromi szakszeminárium (e-Learning) BW BCE szakszeminárium ABAP BCE szeminárium Szakdolgozatok elbírálása Train the Trainer workshop 2005. június Szakdolgozatok értélkelése, dokumentálása Train the Trainer workshop 2005. szeptember BCE-n Informatika a Szervezetekben tárgy keretében SAP szeminárium indítása BW BCE szakszeminárium Train the Trainer workshop 2005. október BCE-n Informatika a Szervezetekben tárgy keretében SAP szeminárium BW BCE szakszeminárium BCE-n Kiss Imre tanulmányi verseny témába vágó dolgozatainak elkészítésében való segítségnyújtás Train the Trainer workshop 2005. november BCE-n Informatika a Szervezetekben tárgy keretében SAP szeminárium BW BCE szakszeminárium Train the Trainer workshop 2005. december Évzáró Workshop Eredmények Tapasztalatok Tervek BCE-n Informatika a Szervezetekben tárgy keretében SAP szeminárium BW BCE szakszeminárium Train the Trainer workshop