NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 145/2004. (V. 26.) számú határozata az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáráról szóló beszámoló elfogadásáról
A Közgyűlés 1./ Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi faladatainak ellátásáról szóló beszámolóját elfogadja. 2./ Egyetért azzal, hogy készüljön gyermekvédelmi koncepció a 14 éven aluli gyerekek védelme érdekében. 3./ Egyetért azzal, hogy az alábbi területeket hangsúlyosan kell kezelni: - az alapellátás speciális szolgáltatásainak (utcai, lakótelepi, kórházi szociális munka, alternatív napközbeni ellátás) elfogadtatása, - a hatóság és a szolgáltatást nyújtók együttműködésének erősítése, a kapcsolattartás módjainak meghatározása, - gyermekbántalmazás, a családon belüli erőszak jeleinek korai felismerése, a jelzőrendszer hatékony működtetése, a szükséges intézkedések megtétele, - új, a szükségleteknek megfelelő szolgáltatások bevezetése, - a módszertani intézmény szerepének növelése a megyében, - a gyermekjóléti intézkedések során kapjanak lehetőséget a civil szervezetek, egyházak képviselői és törekedjenek az együttműködésre a gyermekek érdekében.
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják : 1.) A Közgyűlés tagjai 2.) A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői
1. sz. melléklet a 145/2004.(V.26.) számú határozathoz Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Társadalmunk létének alapja a felnövekvő generációk megfelelő életfeltételeinek és életkörülményeinek biztosítása, hiszen e nélkül társadalmunk nem tudja reprodukálni önmagát. Biztosítani kell a felnövekvő generációk, gyermekeink megfelelő fejlődését, amelynek egyik legfontosabb eszköze a gyermekvédelem. A gyermekvédelem magába foglalja mindazokat a területeket, amelyek a gyermek és a család jólétét, védelmét szolgálják a megelőzés, a beavatkozás és az utógondozás tekintetében. A gyermekvédelem minden gyermekre kiterjed, de a beavatkozás mértéke és súlya, valamint, hogy milyen eszközök felhasználásával avatkozunk be a gyermek és családja életébe, az a gyermek nevelésének különbözőségétől függ. A gyermekvédelmi törvény alapján közös feladatunk, hogy a gyermek családban történő nevelkedését elősegítsük, az ehhez szükséges szakmai és anyagi segítséget a szülőknek megadjuk. A végrehajtáshoz az e területen dolgozó szakemberek együttműködésére van szükség. Beszámolónkban bemutatjuk a gyermekvédelem rendszerét. Elsőként a pénzbeli és természetbeni ellátásokat, majd az alapellátások rendszerét, majd a hatósági intézkedéseket és végül a jövő feladatait vázoljuk fel. Demográfiai jellemzők Nyíregyháza város közigazgatási határain belül az állandó lakosok száma: 118.893 fő. A város korstruktúrája kedvező, hiszen a népesség 17 %-a gyermekkorú (0-14 éves), több mint 19 ezren vannak. A városban közel 10 ezer fő 15-19 év és 20 ezren 20-29 év közötti. Így a lakosság kb. 41%-a gyermek vagy fiatalkorú. 1. sz. táblázat: A gyermekek száma és korszerinti megoszlásuk (2003.) Életkor 0 – 2 éves 3 – 6 éves 7 – 14 éves 15 – 18 éves Összesen :
Létszám 3.384 fő 4.831 fő 11.493 fő 6.268 fő 25.976 fő
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) célja azon alapvető szabályok, ellátások és intézkedések rögzítése, melyek segítséget nyújtanak a gyermekek jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodnak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.
A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat, hangsúlyozva azonban a családok gyermeknevelési felelősségét is. A fenti törvényi követelményeknek megfelelve Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata átfogó intézményrendszert hozott létre és a rendszeres, illetve a rendkívüli pénzbeli és természetbeni ellátásokkal széles körben támogatja a szociálisan rászoruló családokban élő gyermekeket. I. Pénzbeli és természetbeni ellátások A pénzbeli és természetbeni ellátások jelentős szerepet töltenek be az ellátórendszerben, hiszen az egyik leggyakrabban említett elveink közé tartozik, hogy a gyermeket anyagi veszélyeztetettség miatt a családból nem szabad kiemelni. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a családok megfelelő anyagi körülmények között képesek legyenek gyermekeik ellátására. Önkormányzatunk eleget téve törvényi kötelezettségének, a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok részére a gyermek családi környezetben történő ellátásának elősegítésére, illetve a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése érdekében rendszeres és/vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg a Gyvt. 19. -20. §, valamint a 16/2000.(V.1.) számú helyi önkormányzati rendeletében foglaltak szerint. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma 2003-ban 7.712 fő volt. A rendszeres támogatás havi összege gyermekenként 2003-ban 4600 Ft volt. Törvényi kötelezettségünkön túl, ha a gyermek, tartós betegségben, testi, érzékszervi, beszéd vagy más fogyatékosságban szenved a részére megállapítható rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege magasabb mértékű, mégpedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a (2003-ban 6540,-Ft), amelyben 310 fő részesült. 2003-ban új törvényi rendelkezés alapján az adóköteles jövedelemmel nem rendelkező, tartásra köteles, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban vagy időskorúak járadékában részesülő hozzátartozót, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendel, emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás illeti meg, amelynek összege 9.200 Ft volt. Az elmúlt évben magasabb összegű támogatásban 20 gyámság alatt álló gyermek jogán 15 gyámszülő részesült. A rendszeres ellátásokon túl eseti, átmeneti támogatással segítjük elsősorban azokat a családokat, akik az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi támogatásra szorulnak. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást 2003 –ban összesen 2.318 esetben állapított meg a Szociális Iroda.
A leggyakrabban előforduló okok az alábbiak:
egészségügyi problémák iskoláztatás rendkívüli költségei az évszaknak megfelelő szükséges ruhanemű hiánya a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának költségei
A támogatás összege esetenként 6.000 - 8.000 Ft. A törvényi kötelezettségen túl Önkormányzatunk területén az alsó-, illetve középfokú tanintézettel tanulói jogviszonyban álló, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult gyermeket helyi járatú autóbusz közlekedésre jogosító havi bérletjegy illeti meg, melyet a tanintézet szerez be és azt a diákigazolvány számával ellátva, adja át a jogosultnak. 2003–ban összesen 4.335 gyermek részére adtunk át tanulóbérletet, amely Önkormányzatunk számára 50.876 e Ft kiadást jelentett. A gyermekek fejlődése szempontjából kiemelten fontos a megfelelő táplálkozás. A törvényi szabályozás figyelmet fordít erre, és támogatja a gyermekétkeztetésben résztvevőket. A nevelő – oktató intézményekben a Gyvt. étkeztetés esetében normatív kedvezményt biztosít azon családok számára, amelyek három vagy több, illetve tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek valamint azok számára, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Önkormányzatunk, saját költségvetése terhére, a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családoknak még további kedvezményt biztosít a rendeletében meghatározott mértékben. Ennek alapján térítési díj kedvezményben (ún. rászorultsági támogatásban) 2003-ban 3.895 gyermek részesült, összesen 32.208 e Ft összegben. A Gyámhivatal összesen 17 volt átmeneti és tartós nevelt fiatal felnőtt részére állapított meg 13.668 e Ft-ot, otthonteremtési támogatásként, amely az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttek lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását segíti elő. Helyi rendelet alapján az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttek, megyebeli településen első lakásuk megvásárlásához abban az esetben részesülhetnek kamatmentes kölcsönben, ha legalább egy fél évig az Albérlők Házában éltek. Az elmúlt évben 43 esetben került sor a gyermektartásdíj megelőlegezésére, amely 88 gyermeket érintett, és összesen 9.685 e Ft volt a számukra folyósított összeg. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának pénzbeli és természetbeni ellátásokra fordított kiadásait, az ellátásban részesülők számát a 6.-7. számú táblázat ábrázolja. II. Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátók Önkormányzatunk a gyermekjóléti alapellátás biztosításával hozzájárul a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult
veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának gyermekjóléti alapellátást biztosító intézményeit a 8. számú táblázat ábrázolja. 2003 februárjában Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadta a 30/2003. (II.26.) számú határozatával a szolgáltatástervezési koncepciót, amely hatással volt a gyermekvédelmi intézményrendszerre is. Ennek eredményeként 2003. augusztus 01–től önálló intézményként kezdte meg működését a Gyermekjóléti Szolgálat (korábban Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat). A gyermekjóléti szolgáltatás olyan a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettségének megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A Gyvt. szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A veszélyeztetettség leggyakoribb okai:
a szülők életvitele, deviáns viselkedése anyagi problémák, elhanyagolt, egészségre ártalmas lakáskörülmények családon belüli szocializációs zavarok, negatív nevelési attitűdök a gyermek bántalmazása, elhanyagolása
2. sz. táblázat: Ellátásban részesülők száma (2003.) Alapellátásban részesülők Védelembe vétel kezdeményezése utógondozás összesen
Gyerekek száma 3.564 fő 315 fő
Családok száma 935 160
3 fő 3.879 fő
3 1095
Az észlelő - és jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai: A gyermekjóléti szolgálat a Gyvt. értelmében működteti az észlelő- és jelzőrendszert, a veszélyeztető okok feltárására, a már veszélyeztetett gyermekek mielőbbi segítség nyújtása érdekében, amelynek tagjai: védőnő, házi- és gyermekorvos, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, rendőrség, ügyészség, bíróság, egyházak, alapítványok képviselői. A jelzések leggyakrabban a védőnőktől: • anyagi. megélhetési problémák, • elhanyagolás,
• •
szülők szenvedélybetegsége, nem megfelelő higiénés viszonyok miatt,
Az iskolák gyermekvédelmi felelőseitől: • igazolatlan hiányzás, • magatartási és beilleszkedési zavar, A rendőrségtől, ügyészségtől: • bűncselekményekben való részvétel, • szabálysértés miatt érkeznek. A jelzések közel kétharmadát a védőnői szolgálat, az oktatási – nevelési intézmények és az I. fokú gyámhatóság adja. Az utóbbi időben a rendőrség által küldött jelzések száma növekvő tendenciát mutat. A Gyermekjóléti Szolgálat évente egy alkalommal városi jelzőrendszeri konferenciát szervez, amelyen annak tagjai átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését. Az alközpontok mikro észlelő- jelzőrendszeri konferenciát működtetnek évente két alkalommal a jelzőrendszeri tagok bevonásával. Esetkonferenciákat szerveznek a nehezen megoldható eseteknél, védelembe vételi eljárást megelőzően . Szakmaközi megbeszéléseket tartanak egy - egy új probléma felmerülésekor (fiatal korúak terhessége, családon belüli erőszak, több közösséget érintő magatartási problémák). A Gyermekjóléti Szolgálat segíti a válság helyzetben lévő várandós anyát, tanácsokkal, valamint gondoskodik szükség esetén elhelyezéséről. Tájékoztatja továbbá a magzatot megillető jogokról, az örökbeadási lehetőségről, az igénybe vehető támogatások formáiról. 3 sz. táblázat: Szociálisan válság helyzetben lévő várandós anyák száma (2003.) Felnőttkorú Fiatalkorú Gyermekkorú Összesen:
17 fő 13 fő 1 fő 31 fő
Önként 4 fő kereste meg a Szolgálatot, 16 fő esetében a védőnői jelzés alapján kerültek gondozásba és 11 fő esetében pedig családgondozás során vették fel a kapcsolatot a várandós anyával. Egy esetben került az újszülött átmeneti nevelésbe. 20 esetben szereztek tudomást fiatalkorúak titkolt terhességéről az elmúlt évben. A Gyermekjóléti Szolgálat, kötelező feladata a családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, a szülő és a gyermek kapcsolatának helyre állítása, a kapcsolattartás segítése, valamint a szülők segítése annak érdekében, hogy mielőbb alkalmassá váljanak szülői szerepük ellátására.
A családba visszahelyezett gyermek utógondozását a Gyámhivatal határozata alapján látja el egy éven át a Szolgálat. A családgondozás célja a gyermek visszailleszkedésének elősegítése a családi – és a lakókörnyezetbe. A Gyermekjóléti Szolgálat ellátja a Megyei Módszertani Központ feladatait. Ebben a körben részt vett valamennyi megyebeli településen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala, mint működést engedélyező szerv szakmai ellenőrzéseiben. Ezen túlmenően 2003–ban 7 alkalommal szervezett kistérségi találkozót, melyen módszertani segédanyagok és szakmai tájékoztatók átadására került sor. Az alapellátás körébe tartozik a gyermekek napközbeni és átmeneti elhelyezését biztosító intézményhálózat is. Önkormányzatunk a gyermekek napközbeni ellátásáról az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság gazdasági és szakmai felügyeletével 9 bölcsőde működtetésével gondoskodik, 435 férőhelyen, melyek 90 %-os kihasználtsági mutatókkal rendelkeznek. Ezen kívül az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján a Hétszínvirág 98 KHT. 45 férőhelyes bölcsődét tart fenn. A bölcsődei ellátás mellett 7 férőhelyes családi napközit is működtet, vállalkozói engedély birtokában. 2003 augusztusában új elemként jelentek meg az alapellátás feladatain túl a speciális szolgáltatások formái:
A gyermekek utcai szociális munkával történő elérése, szociális munka végzése a lakótelepeken élő gyermekek körében, illetve az ifjúsági lelkisegély telefonvonal működtetése. Az utcai és lakótelepi szociális munka célja, a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítése, valamint a lakóhelyéről önkényesen eltávozó vagy gondozója által a lakásából kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése.
Alternatív napközbeni ellátás, valamely gyermekekből álló célcsoport életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó,a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó módon, rendszeresen, meghatározott időtartamokra megszervezett, önálló szakmai programban rögzített tevékenység.( pl.: szabadidős tevékenységek, tematikus csoportfoglalkozások, játszótér programok stb.)
Az 51/2004. (II.25.) számú határozatával a Közgyűlés megbízta a Periféria Egyesületet a fenti szolgáltatások működtetésével.
A Gyermekjóléti Szolgálat biztosítja a kapcsolatügyelet és a készenléti szolgálat igénybevételének lehetőségét. Az elmúlt évben 146 esetben működött közre a Szolgálat a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás folyamatának rendezésében. A készenléti szolgálat működtetését 2 mobiltelefon 24 órás üzemeltetése látta el 2003–ban.
A Gyvt. rendelkezései szerint a gyermekek átmeneti gondozását kell biztosítani ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással, ha a szülő egészségi állapota, körülményei, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a családjában nem tudja megoldani. Az átmeneti gondozás mind három formája elérhető a város területén. A Gyermekjóléti Szolgálat 2000–ben kezdte el működtetni a helyettes szülői hálózatot. 2003–ban 3 helyettes szülő, 5 férőhelyen, összesen 79 gondozotti napon biztosított ellátást. A gyermekek átmeneti gondozását ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással, a Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona biztosítja. Az intézmény e feladatot 1999 szeptemberétől látja el. Az elmúlt 4 év alatt 144 gyermek átmeneti gondozására került sor. 2003–ban 46 fő vette igénybe az ellátást. Az intézmény hatékony működését bizonyítja, hogy közülük 42 fő visszakerült a családba és 4 esetben ideiglenes hatályú elhelyezésre került sor. A legrövidebb ideig, 2-4 hét a szülők egészségi állapota, kórházi kezelése miatt került sor az átmeneti gondozásra. A szociális helyzet miatt, átlagosan 2–6 hónap a gondozás időtartama. A magatartási problémák 6–10 hónapig tartó elhelyezést indokolnak, mivel a hatékony terápia pszichológus bevonását is igényli. A gyermek és szülei együtt helyezhetők el a családok átmeneti otthonában, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. Az önkormányzat fenntartásában a Gyermekjóléti Szolgálat működteti a Családok Átmeneti Otthonát 40 férőhelyen. Az Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat egyházi fenntartású intézmény, amely az 51/2004. (II.25.) számú Közgyűlési határozattal módosított ellátási szerződés alapján működteti többek között az „Anyaóvó„ Családok Átmeneti Otthonát. Az intézmény 36 férőhelyen biztosítja az otthontalanná vált anyák és gyermekeik átmeneti elhelyezését az ország egész területéről. A Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének AnyaGyermek Segítőotthona 1998-tól fogadja a hajléktalan anyákat és gyermekeiket. Az otthon 30 fő befogadására alkalmas, szolgáltató funkciója a megye egész területére kiterjed. III. Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis megoldható, a települési önkormányzat jegyzője (mint I. fokú gyámhatóság) a gyermeket védelembe veszi.
Az I. fokú gyámhatóság 1878 gyermek esetében folytatott le védelembe vételi eljárást és ebből 429 gyermeket vett védelembe. 4. sz. táblázat: Védelembe vett kiskorúak száma (2003) A védelembe vétel okai Környezeti okok Szülőnek felróható magatartási okok Gyermeknek felróható magatartási okok Összesen:
Fő 99 138 192 429
A gyermeket veszélyeztető okok széles skálán mozognak és egymással szoros összefüggésben vannak. 1. környezeti okok az elhanyagolt lakáskörülmények 2. szülőnek felróható magatartási okok a szülő, más hozzátartozó magatartása, életmódja, deviáns viselkedése a gyermeket érő negatív nevelési attitűd a családon belüli szocializációs zavarok a gyermek bántalmazása, elhanyagolása 3. magatartási okok a gyermeknél bűncselekmény, szabálysértés elkövetése súlyos magatartási zavarok, agresszív viselkedés tanulási zavarok 4. anyagi veszélyeztető ok A gyámhatóság által lefolytatott eljárások során a legmarkánsabban megjelenő veszélyeztető ok, amely az esetek többségében más veszélyeztető okokhoz társul, pl. elhanyagolt lakáskörülmények, szülők deviáns viselkedése, szenvedélybetegség. 5. egészségügyi veszélyeztető ok a szülő vagy törvényes képviselő súlyos betegsége, szenvedélybetegsége az egészségügyi ellátások hiánya Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen: a) a nevelésre alkalmas, azt vállaló külön élő szülőnél, más hozzátartozónál illetve személynél, b) nevelőszülőnél,
c) gyermekotthonban helyezi el. 5. sz. táblázat: Ideiglenesen elhelyezett kiskorúak száma (2003) Az ideiglenes elhelyezés helye Külön élő szülőnél Nevelőszülőnél Gyermekotthon Összesen
Fő 1 33 38 62
Gyermekvédelmi gondoskodás során az elmúlt évben a gyámhivatal 69 gyermeket vett átmeneti nevelésbe, 10 gyermeket pedig tartós nevelésbe, ami igen kedvezőtlen folyamat. A nevelésbe vett gyermekek száma lényegesen több, mint az előző években. 2003.12.31-én összesen 301 átmeneti, 20 tartós nevelt gyermek szerepelt a nyilvántartásban. Összesen 15 gyermek gondozása, nevelése oldódott meg családba fogadással. A gyámhivatal 6 volt átmeneti, vagy tartós nevelt fiatal felnőtt számára rendelte el az utógondozást, és 29 fiatal felnőtt részére az utógondozói ellátást. Ezeket a fiatalokat az utógondozó életvezetési tanácsokkal segíti, és ellátás esetén, 24 éves korukig lakhatást, teljes – vagy részleges ellátást biztosít, így a fiatal tanulmányait folytathatja, önálló életkezdéshez felkészülhet. E két jogintézmény célja, hogy a volt átmeneti és tartós nevelt fiatal felnőttek ne kerüljenek a hajléktalanok, munkanélküliek világába, ne reménytelen életkilátással kezdjék önálló, felnőtt életüket. Nem tradicionális családi kapcsolatból, hanem házassági kapcsolaton kívül 397 gyermeknek volt rendezetlen a családi jogállása. Ebből 157 gyermeknek apai elismeréssel, apaság bírósági megállapításával és képzelt apa megállapításával rendeződött a családi jogállása. A szülők elhalálozása, vagy gyermeknevelésre alkalmatlan életvitelből adódó szülői felügyeleti jog szünetelése miatt 117 gyermek áll gyámság alatt. Ők hozzátartozóknál (nagyszülőknél, nagykorú testvérnél, más rokonnál stb.) kerültek elhelyezésre. Összesen 1.584 gyermek vagyonát tartja nyilván, felügyeli a Gyámhivatal. A vagyonos kiskorúakra vonatkozó néhány jellemző adat: megnevezés ingatlan betétállomány értékpapír életbiztosítás
kiskorúak száma 881
vagyonuk értéke
703
216.563 e Ft
-
2003-ban 12 gyermek örökbefogadását engedélyezte a gyámhivatal, melyből 9 titkos és 3 nyílt örökbefogadás volt. 15 gyermek lett örökbe fogadhatónak
nyilvánítva 2003-ban és 10 szülő örökbefogadásra alkalmasnak. Külföldi állampolgárnak 5 gyermek örökbefogadását engedélyezte a gyámhivatal. A külföldi állampolgárságú szülőkhöz csak az a gyermek kerülhet örökbe adásra, akinek Magyarországon nem nyílik lehetősége az örökbe adására. Lényegesen több gyermek adható örökbe, azonban erre a származásuk, vagy egészségi állapotuk miatt nem került sor. A gyámhivatal az elmúlt évben 4 esetben tett feljelentést, kezdeményezett bűntető eljárást gyermek bántalmazása, súlyos veszélyeztetése, tartásának elmulasztása miatt, mely 18 gyermeket érintett. Feltételezhető, hogy ettől lényegesen több gyermek él családjában védtelenül, kiszolgáltatottan. A családon belüli erőszak több tényezőre és okokra vezethető vissza. A gyermekkorában bántalmazott felnőtt a legtöbb esetben maga is bántalmazóvá válik. IV. A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések, tapasztalatai A működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a szolgáltatótevékenység megfelel-e a működési engedélyben foglaltaknak, és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, így különösen a személyi és tárgyi feltételekre, az ellátottak elhelyezésére, a térítési díj megállapítására vonatkozó szabályoknak, illetve, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a szükséges belső szabályzatokkal, és - nem állami fenntartó esetén - a szakmai tevékenység körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítással. Ennek alapján a települési önkormányzat jegyzője, valamint a megyei gyámhivatal, a módszertani intézmény bevonásával végez szakmai ellenőrzéseket. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium a gyámügyi és a gyermekvédelmi tevékenységet vizsgálta. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség valamint az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa Általános Helyettese a gyámhivatali eljárás jogszerűségét és törvényességét vizsgálta 2003-ban. Összességében a szakmai vizsgálatok megállapították, hogy a gyámügyi és a gyermekvédelmi rendszerben résztvevők szakmai munkája jó színvonalú eljárásaikat, döntéseiket jogszerűnek ítélték meg. V. Bűnmegelőzési program A bűnmegelőzési program főbb pontjai Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által elkészített és a Közgyűlés által elfogadott, 2003-2007 évekre vonatkozó Közbiztonsági Koncepciójában tekinthetők át. A koncepció célja, a közbiztonság megteremtése, a közrend megóvása, a bűnmegelőzés és a bűnüldözésben résztvevők között célirányos párbeszéd elősegítése, megfelelő keret biztosítsa a közös feladatok eredményes ellátására.
A koncepció elemzi, hogy a lakónépesség 37 bűncselekmények áldozatainak kb. 10 %-a fiatalkorú.
%-a
veszélyeztetett.
A
A Rendőrség Áldozatvédelmi Irodát nyitott a Jósavárosban. Az Önkormányzat létrehozta a Közbiztonsági Közalapítványt, amelynek egyik kiemelt célja a gyermek és fiatalkorúak bűnözésben való részvételi arányának csökkentése érdekében a preventív módszerek fejlesztése és elterjesztése, valamint a kábítószer és egyéb bódulatkeltő anyagok elterjedésének megakadályozása. A stratégiai prioritás egyik pontja a család-gyermek- és ifjúságvédelem. A Gyvt.-t módosító 2003. évi IV. tv. 53. §.-a szerint a gyermek és az őt nevelő szülő tartózkodási helyére vonatkozóan a szolgáltató, a hivatal megtagadhatja a bántalmazó szülő tájékoztatását, korlátozhatja az irat-betekintési jogát. Hatékonyabban kell publikálni a titkolt terhesség humánus és jogszerű kezelését. A drogfogyasztás és a kábítószer bűnözés megelőzése érdekében a Közgyűlés külön határozatban fogadott el stratégiát a drog terjedésének visszaszorítása tárgyában. A bűnmegelőzési koncepción túl a Nyíregyházi Városi Rendőrkapitánysággal, a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője és a Városi Gyámhivatal Együttműködési Megállapodást kötött a gyermekvédelemmel kapcsolatos megelőző tevékenység hatékonyságának növelésére, a gyermekvédelemmel összefüggő teendők, valamint a családon belüli, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények visszaszorítására, meghatározott feladatok végrehajtására. Az együttműködés folyamatos és eredményes. VI. Jövőre vonatkozó elképzelések Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata törvényi kötelezettségnek eleget téve kiépítette a gyermekvédelem alapellátási rendszerét. A Gyermekjóléti Szolgálat (korábban Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) létrehozásakor a szubszidiaritás elvét követve alközpontok kezdték meg működésüket a hatékony és kliens központú családgondozás elveinek megvalósítása érdekében. Mivel a Gyvt. 2005. január 01től hatályos módosításában a gyermekjóléti központok kialakítása kötelező feladat, ezért az intézményi struktúra megfelel a követelményeknek, a személyi feltételek megteremtése a jövő feladata. A szakma prioritásait figyelemmel kísérve az alábbi területek hangsúlyozását tartjuk indokoltnak:
az alapellátás speciális szolgáltatásainak (utcai, lakótelepi, kórházi szociális munka, alternatív napközbeni ellátás) elfogadtatása
a hatóság és a szolgáltatást nyújtók együttműködésének erősítése, a kapcsolattartás módjainak meghatározása
gyermekbántalmazás, a családon belüli erőszak jeleinek korai felismerése, a jelzőrendszer hatékony működtetése, a szükséges intézkedések megtétele
új, a szükségleteknek megfelelő szolgáltatások bevezetése
a módszertani intézmény szerepének növelése a megyében
Civil kapcsolatok : a városban számtalan szociális és gyermekvédelmi célú alapítvány, egyesület működik, s segítik a szolgáltatók munkáját. Ezek közül néhány, az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján hangsúlyosan van jelen az intézmények napi életében, vesznek részt programjaik megvalósításában, működtetésében (pl.: Családvédő Egyesület, Segítő Kéz Alapítvány, Élet Bölcsője Közhasznú Egyesület, Nagycsaládosok Egyesülete). E társadalmi szervezetek alkalmasak arra, hogy önállóan működtessenek preventív, terápiás jellegű programokat, foglalkozásokat az intézményekkel kötött együttműködési megállapodások keretében, kiegészítve és egyben szélesítve azok körét.
6.számú táblázat: Pénzbeli és természetbeni ellátásokban részesülők száma és összegének megoszlása (2003)
Ellátás megnevezése Rendszeres gyermekvédelmi tám. Rendkívüli gyermekvédelmi tám. Rendszeres gyermekvédelmi tám.gyámolt részére Étkezési támogatás Ingyenes tanulóbérlet biztosítása Összesen
2003.év Támogatásban Kifizetett részesülők száma támogatás (fő) összege (eFt) 7 712
402 645
2 322
14 392
20
817
3 895
32 208
4 335
50 876
18 284
500 938
Pénzben és természetben nyújtott támogatások összegének megoszlása %-ban
Étkezési támogatás 7%
Ingyenes tanulóbérlet biztosítása 10%
Rendszeres gyermekvédelm i tám.gyámolt részére 1% Rendkívüli gyermekvédelm i tám. 3%
Rendszeres gyermekvédelm i tám. 80%
7.számú táblázat: Pénzbeli és természetbeni ellátásokban részesülők száma (2003) Pénzbeli és természetbeni támogatásban részesítettek számának megoszlása (fő)
8 000
7 712
7 000 6 000 5 000
4 335 3 895
4 000 3 000
2 322
2 000 1 000
Ingyenes tanulóbérlet biztosítása
Étkezési támogatás
Rendszeres gyermekvédelmi tám.gyámolt részére
Rendkívüli gyermekvédelmi tám.
20 Rendszeres gyermekvédelmi tám.
0
8. számú táblázat: Nyíregyháza város gyermekjóléti alapellátást biztosító intézményei
Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti szolgáltatás Szolgálat -gyermekjóléti -gyermekjóléti szolgáltatás -helyettes szülői hálózat 5 férőhely -családok átmeneti otthona 40 férőhelyen
Periféria Egyesület -alternatív napközbeni ellátás -utcai és lakótelepi szociális munka
Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság (435 férőhely) -9 db önkormányzati fenntartású bölcsőde szakmai és gazdasági felügyelete
Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona -gyermekek átmeneti gondozása 16 férőhelyen
Önkormányzati fenntartású Nem állami fenntartású
Vöröskereszt – Anyaóvó -családok átmeneti otthona férőhelyen
Hétszinvirág ’98 KHT. -bölcsődei ellátás 45 férőhely -családi napközi 7 férőhely
Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat -családok átmeneti otthona 36 férőhelyen
30
