NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 2/2004. (I.28.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú város középtávú zöldfelületi programjának elfogadásáról A Közgyűlés 1./ Nyíregyháza Megyei Jogú Város középtávú zöldfelületi programját megtárgyalta és az abban foglaltakat elfogadja. 2./ Utasítja a Városi Főkertészt, hogy a programban foglalt javaslatokat a város költségvetése lehetőséginek függvényében, valamint pályázatok útján hajtsa végre. 3./ Egyetért azzal a javaslattal, hogy a város egyes településrészein a központi parkosításra alkalmas terület kijelölése történjen meg. Felelős: Bartha István városi főkertész
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői
Készítette: Bartha István városi főkertész
2004. január hó
Tartalomjegyzék
Bevezető............................................................................................................ 3 A program célja ................................................................................................ 4 A program felépítése ........................................................................................ 4 I. Általános ismertető ....................................................................................... 5 A fás növények környezeti haszna.......................................................... 5 A zöldfelületek teljesítőképessége ......................................................... 8 A település zöldfelülete.......................................................................... 10 Városi zöldfolyosó.................................................................................. 19 A város negatív hatása a növényzetre .......................................................... 20 Falra futtatható növényzet ............................................................................. 21 II. Helyzetértéklelés ........................................................................................ 23 Parkfenntartásunk helyzete ................................................................... 23 Zöldfelületi felmérések........................................................................... 24 Lakossági ültetés közterületen ............................................................. 24 Részvételünk a „Virágos Magyarország” országos környezetszépítési mozgalomban ......................................................................................... 25 Közhasználatú zöldfelületeink állapota ................................................ 26 Közparkok .................................................................................... 26 Lakóterületi közparkok................................................................ 29 Egyes városrészeink zöldfelületi állapota ................................. 31 Utcai sorfák és parkfák ............................................................... 33 Közterületi fakivágások............................................................... 34 Körúton belüli területek fásítása ................................................ 35 Erdők............................................................................................. 38 Játszótereink................................................................................ 38 Korlátozott közhasználatú zöldfelületek .............................................. 41 Közhasználat elől elzárt zöldfelületek .................................................. 42 III. Célpiramis ................................................................................................ 42 IV. Javasolt intézkedések ........................................ ................................... 44 A zöldfelületek minőségének javítása .................................................. 44 V. A zöldfelülettel szorosan összefüggő biomonitoring projekt ................ 48 VI. Természetvédelem .................................................................................... 52 Védett fasorok, fák és cserjék ............................................................... 52 Természetvédelmi területünk: az Igrice – mocsár............................... 52 Helyi védelemre javasolt területek ........................................................ 53
BEVEZETŐ A városlakók mindig vágytak a zöldbe, a természetbe, hiszen közismert kifejezés volt a "kimegyünk a zöldbe", ami mindig valami ünnepélyest, kellemes és egészséges kikapcsolódást is jelentett. Ez így van ma is, némileg megváltozva a felgyorsult tempónak, a motorizált világnak megfelelően. Napjaink aktualitását éppen az állítja előtérbe, hogy ha nem figyelünk fel a kibontakozó tendenciákra, maholnap nem lesz hová kimenni, felborul a zöld és a beépített, a művi területek aránya. A városlakó az aszfaltozott környezetéből lassan csak a szemetes járdán, szennyezett levegőn, a bárok, presszók stb. művirágokkal díszített teraszán "szellőztetheti" tüdejét, s csodálkozik, hogy nem pihente ki magát, pedig kedvére fogyasztott mindent, ami "szem száj ingere".
A PROGRAM CÉLJA
Jelen program célja, hogy az elkövetkező középtávú (2004-2009. év) időtartamra meghatározza városunk zöldfelületeinek -
minőségjavítását mennyiségi bővítését szakmailag indokolt rekonstrukcióját,
illetve a zöldfelületekhez szorosan kapcsolódó egyéb tevékenységeket. A program a Közgyűlés által jóváhagyott Nyíregyháza Környezetvédelmi Programja, valamint a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepció című anyagokra támaszkodik, illetve egészíti ki azokat. Stratégiai cél: Stratégiai program: eszközökkel Stratégiai alprogram: Operatív programok:
A városlakó minőségi életkörülményeinek biztosítása a.) Környezet- és természetvédelem b.) Az épített környezet fejlesztése és védelme zöldfelületi a.) Levegő-, zaj- és rezgésvédelem b.) Természeti értékek védelme a.) A zöldfelületek minőségi javítása b.) A zöldfelületek mennyiségi növelése c.) Biomonitoring program d.) Természeti értékek védetté nyilvánítása
A PROGRAM FELÉPÍTÉSE 1. 2. 3. 4. 5.
Általános ismertető Helyzetértékelés Célpiramis Javasolt intézkedések Természetvédelem
I. ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ A FÁS NÖVÉNYZET KÖRNYEZETI HASZNA 1. Oxigéntermelés és a szén-dioxid feldolgozása E két “szolgáltatás” egyidejűen az asszimilációs folyamat során keletkezik. A széndioxid és víz felhasználásával, fényenergia segítségével növényt gyarapító cukorvegyület és oxigén képződik. Éjszaka a folyamat fordított: oxigént fogyaszt és széndioxidot bocsát ki. Számítások szerint egy lombköbméter asszimiláló felület egy évben, a vegetációs időszakban 650 gramm oxigént termel és 590 gramm széndioxidot dolgoz fel (1 lombköbméter átlag 4 m2 asszimiláló felületnek felel meg). A közfigyelem általában a fák oxigéntermelő képességére irányul. Ennél azonban nagyobb szerepet játszik a szén-dioxidot feldolgozó képesség. Közismert probléma az üvegházhatás, amely a szén-dioxid feldúsulását és emiatt a globális éghajlat változását okozza. A növényzet csökkenő szén-dioxid feldolgozó kapacitása áll szemben az égési folyamatok rohamos szén-dioxid növelő hatásával. (Egy 50 éves fa 50 kg oxigént termel és 68,75 kg szén-dioxidot dolgoz fel egy vegetációs időszakban.) 2. Szennyező anyagok lekötése A légszennyező anyagok egy részét a fák lombtömege képes lekötni. A szűrő úgy működik, hogy a szilárd szennyező anyagok (porszemcsék a hozzájuk tapadó nehézfémekkel, a korom, olajszármazékok, azbeszt, stb.) megülepednek a leveleken. Az esővíz a szennyeződést időnként lemossa, és a szűrő levélfelület újra üzemképes. A kapacitás függ attól, hogy a fák milyen távolságra vannak a szennyező forrásoktól. Emiatt az utak melletti fasorok és az üzemekhez közeli erdők bírnak nagy jelentőséggel. Egy 40 éves erdő hektáronként és évente 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből. Kutatások szerint 1 lombköbméter levélfelület 4500 gramm szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből egy vegetációs időszak alatt (azaz egy 50 éves fa kapacitása 405 kg szennyezés kiszűrése 1 év alatt). 3. A klíma javítása A fák transpirációjukkal (párolgásukkal) hatnak környezetükre. A nyári melegben transpirációjuk folytán lehűtik a levegőt, amely nehezebb a házak között felizzott levegőnél, így azzal kicserélődik. Ez a kicserélődés a jótékony szél, amely lehűti a várost és kifújja levegőjéből a port és az egyéb szennyeződéseket. (Átszellőzés.) Számítások szerint egy lombköbméter asszimilációs felület 47 liter vizet párologtat el egy vegetációs időszakban. Egy 50 éves fa évi produktuma 4230 liter, azaz 4,2 m3, tehát ennyivel javítja a környező mikro- vagy mezoklímát. A fák árnyékvetéssel is javítják a környező mikroklímát. 4. Védelem a zaj ellen
Különösen a városban, vagy a forgalmas utak mellett élő embert semmi sem képes olyan hathatósan védeni a zaj ellen, mint a növényzet. A zaj a mai kor ártalma, amelyhez a szervezet nem szokhatott hozzá. A közlekedés zaja, a hangkeltő eszközök tömeges elterjedése, a gépek lármája, a reklám- és szórakoztató ipar fokozódó támadást jelent az ember ellen. Műszeres mérések igazolják, hogy a háromszintes növényfal (pázsit, cserjék és fák) jobban véd a zajtól, mint a téglafal. Ennek oka a növény tulajdonságában rejlik. A levelek közti légréteg maga is szigetel, a levelek rugalmas ellenállása hangtompító hatású. Ezen felül létezik az elfedő zaj, vagyis a levelek zizegése, amely pihentető hatású zajcsökkentő tényező. A növényfal zajvédő képessége függ annak szélességétől. A növényfal szélességét általában a zajterheléshez kell igazítani, amely a forgalom függvénye. 800 gépkocsi/óra (pl. Bethlen G. u.) forgalomnál 20 méter; 2000 gépkocsi/óra (pl. Nagykörút) – 30 méter; e felett 80 méter széles erdősáv (lenne) szükséges az út mindkét oldalán. Az erdősávban a pázsitfűfélék, sarjak, illetve cserjék nem nélkülözhetők, mert azok a zajforrást jelentő kipufogó csövek magasságában nyújtanak elsődleges védelmet. Fontos megjegyezni, hogy a védősávok nem a zaj teljes kiszűrését jelentik, hanem a zajhatást a megengedett határérték alá szorítják. Ha legmagasabb forgalomhoz tartozó növénysávot - a 80 métert - vesszük figyelembe, úgy az a növényanyag 50 éves korában már pótolja az útépítés során elvesztett oxigéntermelést és szén-dioxid feldolgozást. Ekkor az asszimiláló felület produktuma már meghaladja a mezőgazdasági ültetvényekét. 50 éves korban az adott méretű ültetvény már közömbösíteni képes a keletkezett légszennyezés azon hányadát, amelyet a felszálló légáramlás nem sodor a fák koronaszintje fölé. (340 kg/nap/km, 124 tonna/év/km.) Ami a városi környezetet – különösen az iskolák és óvodák környékét – illeti, elsőrendű fontosságú a sövények alkalmazása, mert azok a kipufogóhoz közeli gyermekeknél a légzőszervek védelmét szolgálják. 5. Védelem a rázkódások, rezgések hatásai ellen A városi utak forgalma rázkódásokkal, rezgésekkel jár, amelyek a szilárd burkolatú utak esetén átterjednek a házakra, és azok vakolatát, majd falát megrepeszthetik. Az utak melletti fák gyökérzete a burkolat folytonosságát megszakítja, ezáltal csökkentve a házak állagromlását. Létező, nem vitatható ártalomról van szó, amelynek kiszámítása csak közvetett módszerekkel lehetséges. Szabad szemmel is látható azonban a csupasz és fásított utcák házai közötti állapot különbsége.
6. Talajvédelem Ahol a növényeket kipusztítják, ott elpusztul a termőföld, és kezdetét veszi az erózió, a defláció és a sivatagosodás, de tömegkatasztrófákhoz vezethet a folyók vízgyűjtőin a fairtás. (Lásd: Románia, Ukrajna) A termőtalaj védelme és vízháztartásának megóvása egyaránt megkívánja a fák, a növényzet jelenlétét. A településeken komoly szakmai feladat a rézsűk, lejtők kertészeti eszközökkel történő kialakítása és fenntartása. 7. Műtárgyvédelem Az ún. vonalas létesítmények (utak, vasutak) egyaránt ki vannak téve a szél- és hóviharok hatásának. Ugyanez a helyzet a hidakkal, valamint egyéb közlekedési, ipari, honvédelmi és közösségi-, vagy lakólétesítményekkel. Az időjárás viszontagságai ellen hatásos védelmet nyújt a növényzet, különösen a cserjékkel kombinált fasor, amely egyben a közlekedők biztonságát is szolgálja. 8. A növény táji értéke, és az élővilág helyszíne, azaz biotop Ebből a felismerésből származik, hogy 1906 óta megünneplik a madarak és fák napját. A növényirtással fajok tömege tűnik el környezetünkből és teszi sivárrá életünket. Az ember által bányászattal vagy más beavatkozással megsebzett tájat fákkal, cserjékkel és gyeptelepítéssel rekultiválják. Növényekkel lehet humanizálni az otromba betonépítményeket, és tetőkertekkel a kockaházak lényegi egyhangúságát. Előnyös esztétikai és hőkiegyenlitő hatást fejt ki a falfelületek növénnyel való befuttatása. Az EU értékelési sorrendben a táji érték kiemelt helyet foglal el. 9. A rekreáció Bonyolultan ható tényezők összessége. A rekreáció újjáteremtés, vagyis az idegileg, fizikailag fáradt ember felfrissülése. (Angolszász országokban a parkokat, parkerdőket ezért rekreációs területeknek nevezik.) A rekreáció folyamata az érzékszerveinken keresztül hat ránk. Szemünk a művi környezet függőleges, vízszintes vonalrendszere helyett az ágak szabálytalan vonalait látja. Megnyugtató a növények zöld színe is. Hallásunkra nem a város lüktető zaja hat, hanem a lombok zizegése, a vizek csobogása, a madarak éneke hat. A virágok és a pázsit illatát szaglószervünk érzékeli, míg a klimatikus hatásokat helyzetértékelő szerveink fogják fel. E passzív rekreációs hatásokat kiegészíti az aktív rekreáció, a séta, a játék vagy sport. E bonyolult összhatások eredménye, hogy néhány óra, amelyet növények között töltünk, mind szellemileg, mind fizikailag felfrissít bennünket!
A ZÖLDFELÜLETEK TELJESÍTŐKÉPESSÉGE A városi zöldfelületek teljesítőképességének megőrzése, növelése a magas ökológia-potenciállal rendelkező zöldfelületi elemek területének kiterjesztése a kapcsolatok kiépítése mellett a közterületi zöldfelületek fedettségének növelésével, a magánterületeken a zöldfelületek nagyságának, fedettségének szabályozásával érhető el. Ennek megfelelően: Közterületeken javasolt - Az újonnan kiépülő közparkok háromszintű beültetése. - A közterek, gyalogos utcák biológiailag aktív felületeinek növelése, azok intenzív beültetése és fenntartása. - Az épületek növényesítésének (kúszó növények, zöld tetők) elterjesztése. - A lakótelepi közkertek növényzetének (elsősorban a cserjeszint) pótlása, felújítása. Magánterületeken javasolt: - a zöldfelületi minimumok, és a kötelező beültetések szabályozása. (Zöldfelületi minimumok, és kötelező beültetések a funkció és beépítési lehetőség mellett biztosítható maximális levélfelület-index értékkel jellemzett biológiai aktivitásértéket biztosítva.) - A fejlesztések során igénybevételre kerülő zöldfelületek (biológiailag aktív felületek) biológiai aktivitásértékének visszapótlásához szükséges növénytelepítések kötelezővé tétele. - A kötelező beültetés, illetve visszapótlás idejének a terület-igénybevétel, illetve beépítés előfeltételeként történő rögzítése. Az előírásokat az építési engedélyezési eljárás során lehet érvényesíteni, a visszaellenőrzés után lehetne csak használatbavételi engedélyt kiadni. A növénytelepítések minimális mértékének meghatározását segítő alapvető levélfelület-index értékazonosságok: - 1 egységnyi erdőterület (levélfelület-index: 10) megszüntetésével járó levélfelületcsökkenés - 1,7 egységnyi gyep - 1,4 egységnyi szántó beerdősítésével, - 1 egységnyi ligetes terület (levélfelület-index: 8) igénybevételével járó levélfelületcsökkenés - 1,3 egységnyi gyep - 1,1 egységnyi szántó beerdősítésével, - 1 egységnyi gyepes terület (levélfelület-index: 4) felszámolásával járó levélfelületcsökkenés - 0,7 egységnyi gyep - 0,5 egységnyi szántó beerdősítésével,
- 1 egységnyi szántó (levélfelület-index: 3) igénybevételével járó levélfelületcsökkenés - 0,5 egységnyi gyep - 0,4 egységnyi szántó beerdősítésével pótolható. (A levélfelület-index azonosságok az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) sz. Kormányrendelet levélfelület-index értékek közelítő becslése, asszimiláló felület/m2 alapterület táblázat adatai alapján számítottak.)
A TELEPÜLÉS ZÖLDFELÜLETE A települések területének nagy része beépített, vagy burkolt felületű, más területrészeket növényzet fed. A növényzettel fedett területek nagyon sokféle funkciót tölthetnek be, kialakításuk és a növényzet jellege, állományszerkezete ennek megfelelően különböző lehet. A növényzettel fedett különböző rendeltetésű területeknek azonban közös tulajdonsága, hogy a növény-együttesek jelentős nagyságú asszimiláló, párologtató, zöld levéltömegük következtében sajátos szerepet játszanak a település környezeti adottságainak és viszonyainak alakításában. E közös tulajdonság és sajátos szerepkör miatt a település növényzettel fedett területeit együttesen zöldfelületnek nevezzük. A zöldfelület típusai Alapvető rendeltetése szerint a zöldfelületnek két típusát különböztethetjük meg: A.) Termesztési célú zöldfelület alatt a mező-, kert-, vagy erdőgazdasági módszerekkel művelt, közvetlen és dominánsan gazdasági célú ültetvények, termesztő-felületek összességét értjük. B.) Kondicionáló célú zöldfelületnek nevezzük az olyan növényzettel fedett területek, ültetvények összességét, melyek az embert részint közvetlenül, részint közvetve érvényesülő közjóléti hatásokkal szolgálják. A termelést másodlagosan, vagy azt az emberre gyakorolt hatásán keresztül közvetve szolgáló zöldfelületnek különböző fiziológiai, pszichológiai, technikai vagy esztétikai hatása, funkciója lehet, mégpedig úgy, hogy ezek közül valamely funkciót kiemelten, vagy azokat többé-kevésbé egyenlően, egyformán szolgálja. A közvetett hatású zöldfelület különböző funkciójú ültetvényeinek, létesítményeinek van azonban egy közös vonásuk, amelynek kiemelésével megkülönböztethetők az elsődlegesen termelési célú zöldfelülettől. Ez a közös, domináns vonás a kondicionáló szerep. A mezővédő erdősáv a termesztő felületeket kondicionálja, az iparterületek véderdő sávja az ipari területet, vagy a szomszédos lakóterületet. A lakóterületek növényzete pedig közvetlenül és közvetve a településlakót kondicionálja mind fiziológiai, mind pszichológiai értelemben. A települések, városok különböző rendeltetésű területein (terület-felhasználási egységein) lévő kertek, parkok, véderdők növényzete elsődlegesen kondicionáló célú. A település zöldfelületi rendszere A település növényzete, a kertek, parkok, erdők, út- és térfásítások, termesztő felületek együttesen alkotják a település zöldfelületi rendszerét. A zöldfelületek együttese a település komplex rendszerének egyik alrendszere. Megkülönböztetését és önálló kezelését az indokolja, hogy a zöldfelületi rendszer döntően természeti alkotó elemek együttese (növényzet, vízfelületek, talaj, klímaterek, stb.), szemben a település többi, döntően művi részrendszerével (közlekedési hálózat, közmű rendszerek, épület együttesek stb.), valamint az, hogy a zöldfelületi rendszer elsősorban a tágabb települési környezet természeti elemeivel, természeti részrendszerei által meghatározott. A zöldfelületi rendszer egyes alkotó elemei közötti szorosabb ökológiai kapcsolat, ill. a tágabb táji-természeti adottságoktól való
függés teszi szükségessé az egyes zöldfelületek összességének egységes és önálló rendszerként való kezelését ökológiai szempontból. Ugyancsak ezt követeli meg a zöldfelületekkel szemben jelentkező használati igény. Ahhoz, hogy a különböző rendeltetésű kertek, parkok, jóléti erdők, sétányok és térfásítások a lakosság megfelelő zöldfelületi ellátását biztosíthassák, ezeknek a település területén való rendezett térbeli elosztására, ill. az egyes elemek közötti funkcionális kapcsolatok kialakítására van szükség. Ezért a város többi funkcionális területi rendszeréhez hasonlóan a zöldfelületek együttesét is szükségszerűen rendszerré kell szervezni. A sajátos rendeltetésből és a területi elrendezettség követelményéből fakad a zöldfelületek rendszerként való kezelése funkcionális szempontból. A történeti fejlődés során a zöldfelületi rendszerek különböző típusai jöttek létre: a) Szigetes zöldfelületi rendszer Az egyes elemek szórtan, kapcsolat nélkül, a város más terület felhasználású egységeitől körülzártan helyezkednek el a település szerkezetében. A szigetes rendszer egyetlen előnye, hogy általában nagy, tömör alaprajzi formájú területegységekből áll, amely alkalmas a köz- használati funkciók (közpark, temető stb.) kedvező elhelyezésére. Történeti településrészek zöldfelületi "hiányainak" pótlására is általában ilyen szigetes módón nyílik lehetőség, pl. egy-egy avult és lebontott lakótömb helyén létesített közkerttel, zöld szigettel. b) Gyűrűs zöldfelületi rendszer A település zöldfelületei a városmag körüli egy vagy több koncentrikus kör (gyűrű) mentén helyezkednek el. A zöldterületi létesítmények, parkok, kertek gyűrűs elhelyezkedésére a történeti várfal és a régi városfalak mentén az egykor védelmi funkciókat is betöltő beépítetlen területek, városi mezők, városerdők területe állt rendelkezésre. Ezek városi köztulajdonban voltak, hosszú időn át nem épülhettek be, a város túlnőtt rajtuk, s így sokszor kettős gyűrűként visszamaradtak a város szerkezetében. Ez a rendszer azoknál a régi történeti városmaggal rendelkező településeknél alakult ki, ahol a városfejlődés lassúbb, kiegyensúlyozottabb volt. c) Sugaras zöldfelületi rendszer Sugaras rendszer általában ott alakult ki, ahol a település területét valamilyen természeti adottság (folyóvölgy, völgyvonulat, gerincvonalak) vonalasan tagolta, megosztotta. Ezek az osztó-tagoló felületek egyrészt csak előnytelenül voltak beépíthetőek, másrészt adottságaik eleve kertek, parkok, sétányok, vagy erdőterületek kialakítására voltak alkalmasak. A sugaras rendszer előnye, hogy hosszan átfogja a település területét, jó kapcsolatokat biztosít és előnyös szerkezet alakító, a város belsőt a külső területekkel is összekapcsolja. E zöldfelületi sugarak ugyanakkor sokszor csak keskeny sávok, amelyek funkcionális felhasználása nehéz, nagyobb területigényű létesítmények elhelyezésére nem alkalmasak és a káros szomszédsági hatások (levegőszennyezés, zaj) csaknem a teljes területükön érvényesülhetnek. d) Sugaras-gyűrűs zöldfelületi rendszer
Az előzőekben tárgyalt típusok ötvözete, az egyes típusok előnyeit egyesíti. Ezért általában települések rekonstrukciójánál, új települések, településrészek tervezésénél ilyen rendszer kialakítására lenne érdemes törekedni. e) Sávos zöldfelületi rendszer Új települések létesítésénél, a településnek a természeti adottságokhoz (folyó, völgyvonal), vagy az ipartelepítés igényeihez alkalmazkodó szalagszerű kialakításánál sokszor megjelenő törekvés a párhuzamosan vezetett, tiszta funkciójú területsávok kialakítása, ahol a zöldfelületi rendszer is e sávos-szalagszerű megoldást követi. Zöldterület, zöldfelület A „zöldterület" és a "zöldfelület" kifejezések lényegesen eltérő tartalmúak. A zöldterület olyan terület-felhasználási egység, amelynek területe zöldfelületi létesítmények elhelyezésére szolgál, s amelynek kondicionáló zöldfelülete egyrészt más terület-felhasználási egységek területével szerkezeti egységet képez, másrészt a település szerkezeti egységeit egymással és ezek együttesét a környező tájjal egybekapcsolja. A zöldterületen kialakított un. zöldfelületi létesítmények, a különböző rendeltetésü terület-felhasználási egységek területein lévő közparkok és kertek, valamint az ezeket kiegészítő és összekapcsoló út- és térfásítások növényzete együttesen alkotja a település zöldfelületi rendszerét. A zöldfelület szerepe a település szerkezetében A település zöldfelületének, kertjeinek, parkjainak, védőültetvényeinek rendeltetése többcélú. A növényzetnek a település szerkezetében betöltött szerepe, a települési környezetre gyakorolt hatása a következő szempontok szerint csoportosítható: ökológiai szerep funkcionális szerep településszerkezeti szerep esztétikai szerep A.) A növényzet településökológiai szerepe A települések, de különösen a nagyvárosok ökológiai viszonyai, helyi klíma-, talaj-, vízháztartás- és levegőhigiéniai adottságai általában előnytelenebbek, mint a környező tájé. Ennek oka döntően a település területének beépítettsége, a beépített, burkolt felületek magas aránya, a beépítés következtében erősen megváltozott reliefadottságok és a terület módosult hő- és vízháztartása. A település területén és közvetlen környékén élő növénytömeg, jellegétől, állományszerkezetétől, mennyiségétől és területi eloszlásától függően jelentősen befolyásolja, módosítja a helyi klíma alakulását, a hő- és vízháztartási viszonyokat, a levegő szennyezettségének mértékét stb. és ezen keresztül meghatározó szerepe lehet a település környezet-minősége, a település lakóinak fiziológiai közérzete kialakulásában. E módosító, befolyásoló hatás ökológiailag általában előnyös, a szélsőségek kiegyenlítődését eredményezi.
A növény fiziológiai-biológiai folyamatokkal szabályozott anyag- és energiacserét tart fenn környezetével, s ezen keresztül aktív hatással van a környező légtér fizikai állapotára, ill. az ott tartózkodó emberre. A környezeti hatások közül településökológiai szempontból a legjelentősebb a helyi klímát (sugárzás, hőmérséklet, páratartalom, légmozgás stb.) módosító hatás, a levegő szennyezőanyag tartalmára, baktériumtartalmára, valamint a zaj, a rázkódások, rezgések terjedésére gyakorolt hatások. E hatások nagysága azonos vízháztartási és talajadottságok mellett elsősorban a növényzettel fedett területek és a holt, beépített, burkolt területek arányától, valamint a térségben lévő növényzet tömegétől, fajta-összetételétől, állományszerkezetétől területi tagozódásától és térbeli elrendezettségétől függ. Ezért a település területfelhasználása megválasztásánál, az egyes terület-felhasználási egységek beépítésénél a zöldfelületek arányát, területi elosztását, a zöldfelületi szerkezet kialakítását nem lehet csupán funkcionális és esztétikai szempontok szerint megválasztani, még kevésbé un. maradék elv alapján figyelmen kívül hagyni, hanem a tágabb térségre is kiterjedő településökológiai vizsgálatok alapján elsősorban az ökológiai követelmények szerint lehet meghatározni. B.) A növényzet funkcionális szerepe A település különböző területei, területrészei, ill. létesítményei más-más rendeltetésűek, a lakást, az üdülést, a termelést, az intézményi ellátást szolgálják. Számos létesítmény feladatát csak úgy töltheti be megfelelően, ha növényegyüttesekkel kialakított, betelepített külső szabad terekkel, kertekkel együtt épül meg (lakólétesítmények, iskolák, óvodák, kórházak, temetők, stb.). A szabadidő tevékenységre, sportra, játékra szánt területek használati értékét döntően meghatározza, hogy környezetükben milyen elrendezésben mekkora növénytömeg található (közparkok, strandfürdők, stb.). Egyes funkciók ellátására csak növényzettel kialakított, betelepített területek alkalmasak (pl. védőterületek). C.) A növényzet településszerkezeti szerepe A település növényzetének, a város zöldfelületeinek fontos szerepük van egyrészt a település szerkezeti tagolásában: egyes településrészeket, létesítménycsoportokat, létesítményeket, vagy épületeket egymástól elválasztanak, lehatárolnak, a környezet zavaró hatásaitól védenek. Másrészt a zöldfelületek a település egyes területi egységeit egymással és ezek együttesét a környező tájjal összekapcsolják, egésszé szervezik. Ez a településszerkezetet tagoló, formáló szerep elsősorban a zöldfelületi rendszerek kialakításánál nyer különös jelentőséget. D.) A növényzet esztétikai szerepe A növény a települési környezet egyik alkotó eleme, a település képéhez szorosan hozzátartozik. A növényzet esztétikai szerepe, hatása az egyes létesítmények kialakításánál, a zöldfelületi tervezésnél három szempontból is figyelmet érdemel: 1) A település növényzete, a város zöldfelülete mindenkor tükrözi a településen élő társadalomnak a természethez való viszonyát, ragaszkodását. Minden társadalom megteremti a rá jellemző környezetét, létrehozza városait, amelyekben a természet elemeit többé-kevésbé átalakítja, módosítja. Ez a módosítás tartalmazhat pozitív vagy negatív vonásokat. Ennek megítélése egyrészt a társadalmi hasznosság,
megfelelőség szerint történik, másrészt azonban a növényzet (annak arányai, attraktivitása, ápoltsága stb.) által közvetített, megjelenített társadalom-természet kapcsolat esztétikai értékein, minőségein alapszik. 2) A növény egyedi megjelenésével, harmonikus fejlődésével a környezetbe való zavartalan beilleszkedésének megnyilvánulásait hordozza, s ily módon az alkotók, a kertet létrehozók és gondozók tudását, szakértelmét is tükrözi. A növények a közvetlen és a tágabb környezetük jegyeit is magukon hordják, külső formaként megjelenítve-tükrözve az őket ért környezeti hatásokat. 3) Végül a növény a település téralkotási, tagolási, tömegformálási és felületképző eleme, érzékeny, élő építőanyag, jelentős építészeti kompozíciós eszköz. A fák, cserjék együttese felhasználható térképzésre, térhatások növelésére, szűkítésére, átmenetek alkotására, szegé- lyezésre, hangsúlyok képzésére stb. Növényzettel az épített, a művi és a természeti elemekkel jellemzett részletek között a harmónia, vagy a feszültség, az ellentét viszonyait teremthetjük meg. A növény alkalmas egyes építészeti részletek kiemelésére, hangsúlyozására, vagy éppen tompítására, elfedésére, eltakarására.
E.) A zöldfelület kondicionáló hatása A település zöldfelületének a fentiekben ismertetett különböző szerepe, nem különkülön, funkcionális vagy területi egységenként szétválasztva, hanem komplex módon együttesen hat. Egy utcai fasornak az ökológiai (levegőtisztaság-, szélvédelem, árnyékvetés, zaj- és rezgéscsillapítás stb.), a funkcionális (forgalomterelés, forgalombiztonság, közlekedő sávok elválasztása), vagy az esztétikai (utcakép, vonalvezetés, ritmus, levélszín, virágzás stb.) szerepe egyaránt fontos és egymástól nehezen különíthető el. Még egyértelműbb e szerepkörök szoros összefüggése egy városi közpark, vagy közkert esetében, ahol az ökológiai és esztétikai értékesség a létesítmény használhatóságának, használati értékének alapfeltétele. A zöldfelületeknek a környezetre gyakorolt ilyen komplex sokirányú hatásrendszerét együttesen kondicionáló hatásnak nevezzük. A kondicionáló hatás nagysága, intenzitása több tényezőtől függ. Befolyásolják a talaj- és vízháztartás viszonyok, a beépített és burkolt felületek aránya, a növényállomány területi nagysága, tagoltsága, fajtaösszetétele, szerkezete, térbeli elrendezettsége. A kondicionáló hatás szempontjából döntő fontosságú, hogy a zöldfelület a környezeti adottságoknak (helyi klíma, talaj, vízháztartás viszonyok stb.) megfelelő, azokhoz alkalmazkodni tudó fajta-összetételű növény-együttesekből álljon. A kondicionáló célú zöldfelület típusai A települések zöldfelületei, zöldfelületi létesítményei a használat jellege és a tulajdonviszonyok szerint két csoportba sorolhatók: a.) közcélú zöldfelületek és b.) magántulajdonú zöldfelületek
A közcélú zöldfelület közösségi tulajdonú és a település egész lakosságát, vagy a lakosok egy körét szolgálja. Használatukat tekintve a közcélú zöldfelületek három típusúak: 1. közhasználatú zöldfelületek 2. korlátozott közhasználatú zöldfelületek és 3. közhasználat elől elzárt zöldfelületek
1. A közcélú, közhasználatú zöldfelületek rendszerint önkormányzati, vagy állami tulajdonú területen (telken, földrészleten) létesülnek, közcélokat szolgálnak, azaz bárki számára rendelkezésre állnak, használatuk díjmentes és nem korlátozott. Létesítésükről, fenntartásukról az önkormányzat vagy az állam gondoskodik. Közcélú, közhasználatú zöldfelületek a közparkok, a közkertek, a közerdők az út- és térfásítások. 1.1 Közparkok: A közparkok rendeltetése az, hogy a lakosság számára biztosítsa a napi és a hétvégi szabadidő szabadban való eltöltésének kedvező feltételeit a településen belül, kötetlenül, bárki számára elérhető módón. A közparkok a lakólétesítmények, vagy a munkahelyek közvetlen köze- lében, vagy - a nagyobb vonzáskörzettel rendelkező, nagyobb területegységeket ellátó közparkoknál - a lakóhelyektől rövid időn belül (gyalogosan is) elérhető területen létesülnek. Ennek megfelelően a közparkoknak területi elhelyezésüket és funkcionális kialakításukat illetően két típusát különböztetjük meg: az egyes terület felhasználási egységek területéhez kapcsolódó lakóterületi-, üdülőterületi-, ipar- területi-, stb. közparkokat és az egész települést, vagy településrészt szolgáló un. városi szintű közparkokat. A közparkok rendeltetésüknek megfelelően sokfunkciójú létesítmények. A pihenést, a játékot, sportot és egyéb szabadidős tevékenységet szolgáló, önálló vagy egymáshoz kapcsolódó kertek együttese. A park és a kert ilyen értelemben nemcsak nagyságukat tekintve különböznek egymástól, hanem összetettségük, bonyolultsági fokuk is különböző, azaz a park nem nagy kert, hanem kertek funkcionálisan kapcsolódó csoportja. Városi szintű közparkok kialakítása A 10.000 lakosúnál nagyobb településeknél szinte minden esetben létesíteni kell és fenn kell tartani legalább egy, nagyobb, összefüggő területű, az egész települést ellátó városi szintű közparkot. (Bujtosi Városliget) A városi közparkok elhelyezésénél figyelembe kell venni azt a követelményt, hogy a város lakóterületeinek bármely pontjáról valamelyik zöldfelületi létesítmény 20-25 perc alatt elérhető legyen. Ez azt jelenti, hogy csak gyalogos közlekedést feltételezve a városi közpark ellátási körzete kb. 1,5 km sugarú, tömegközlekedési eszközökkel jól feltárt, megközelíthető területeknél 3-4 km sugarú. A közpark területének méretezésénél, a használati igények felmérésénél a vonzáskörzet lakos-száma, míg egyetlen városi park esetén az egész település lakos-száma az irányadó.
A közparkokban - a pihenés és az egyéni testedzés építményei (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) - a területet igénybe vevők részére szükséges vendéglátás, idegenforgalom intézményi építményei (a szálláshelyek kivételével), - az ismeretterjesztés építményei, továbbá - a terület fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el. A közparkok sokfunkciós létesítmények. Területükön a fent felsorolt építményeket egy logikus térbeli rendben és jelentős nagyságú növényfelületekkel, ültetvényekkel együtt kell elhelyezni úgy, hogy ezek egymás használatát ne zavarják. A közparkok területén ezért önálló funkcionális egységeket: kerteket alakítanak ki, amelyek különböző rendeltetésűek és a fenti építményeknek megfelelő növénytömeggel formált, szabad térszerkezetben adnak helyet. Így a közparkok területén önálló és egymással kapcsolódó játszókertek, sportkertek, pihenőkertek, játékkertek, bemutatókertek stb. nyernek elhelyezést A közpark területén elhelyezett épületek által elfoglalt alapterület azonban nem haladhatja meg az összterület 2 %-át. A biológiailag aktív felületek (növényzettel fedett felületek és vízfelületek) aránya az összterület legalább 70-75 %-a legyen. Lakóterületi közparkok A nagyobb lakóterületi egységekhez kapcsolódóan, elsősorban a tömbtelkes, intenzív beépítésű lakólétesítményekhez közel, a napi szabadidőtöltést, sport-, és játéktevékenységet szolgáló un. lakóterületi közparkot kell létesíteni és fenntartani. A lakóterületi közparkot úgy kell elhelyezni, hogy az a lakásoktól rövid időn belül gyalogosan elérhető legyen és lehetőleg ne kelljen városi forgalmi, vagy főforgalmi utat keresztezni. Az is megoldható, hogy az oktatási, nevelési alapfokú intézmények (általános iskola, óvoda, bölcsőde) kertjei közvetlenül a lakóterületi közpark játszóés sport-kertjeihez kapcsolódjanak. Ezzel megnövelhetjük az iskolai sportoktatástestnevelés területi lehetőségeit (több, különböző sportra, játékra alkalmas pálya) és a tanítási szünetben (délután, hétvégeken, nyáron) a lakosság részére is biztosítható az iskolai pályák, a tornaterem, az uszoda stb. használata. A közpark központi elhelyezése mellett szól, hogy így a lakóterület bevásárló központjához, gyalogos zónájához is kapcsolódhat. A lakóterületi közpark játszókertjeit elsősorban a 10-14 éves korosztály igényeinek megfelelően kell kialakítani. Olyan játszóterületek kerülhetnek ide, amelyek a lakókertek csendjét, nyugalmát zavarnák, nagy helyigényűek és érdekességük, attraktivitásuk folytán nagyobb vonzásúak. (Jósaváros-Robinson domb) 1.2. Közjóléti erdőterületek Az erdő elsődleges rendeltetése szerint gazdasági, védelmi, közjóléti és egyéb célokat szolgálhat. Az elsődlegesen közjóléti rendeltetésű erdőterületek közhasználatúak, vagy korlátozott közhasználatúak lehetnek.
A közhasználatra szánt, közjóléti erdőterületek a település kondicionálásán túl rekreációs, üdülési, turisztikai funkciókat is szolgálnak, s ennek megfelelően kiépítettek. Általában a parkokhoz mérten kisebb költséggel, erdőszerű betelepítéssel létesített és extenzív művelésű, kisebb fenntartási költséget igénylő területek, ahol a fagazdálkodási szempontokat a közjóléti, rekreációs céloknak alárendelik. Nyíregyháza erdősültsége országos viszonylatban csekély. Az erdők elhelyezkedése szigetszerű. A két markánsan megjelenő erdős terület a Sóstói és a Nagyszállási erdők közé a város települési területe ékelődik. Mind rendeltetésük, mind növényállományuk erősen eltérő. Míg a Sóstói erdők természetes állapotú honos állományú, de erdészeti kezeléssel és telepítéssel fenntartott egészségügyiturisztikai, illetve védelmi elsődleges rendeltetésű erdők, addig a Nagyszállási erdőket kizárólag akácos alkotja, amelyet a defláció elleni védelem (homokfelszín megkötése) céljából telepítettek. A parkerdőknek a kiépítettség és a használat jellege szerint három típusát különböztetik meg: a) Pihenőerdő: a parkerdő legintenzívebben használt típusa, vagy része. Jól feltárt, sétaúthálózattal, játszóterekkel, sportpályákkal, tanösvényekkel és tornapályákkal kiépített terület. Tűzrakó-helyek, esőbeállók, pihenőhelyek egészítik ki a berendezést. Funkciója a napi, hétvégi felüdülés, pihenés, mozgás, játék feltételeinek megteremtése a város közelében. A település nagy lakóterületeitől max. 30-50 perc alatt elérhető legyen. Gazdasági hasznosítása (fahasználat) nincs, vagy csak jelentéktelen. b) Sétaerdő: Extenzíven feltárt, csak mérsékelten berendezett parkerdő (kisebb pihenőhelyek a célpontoknál, esőbeállók), elsősorban a hétvégi szabadidő eltöltésére szolgáló terület. Viszonylag kisebb területűek. c) Kirándulóerdő: Értékes, vonzó természeti adottságú, elsősorban turisztikai igényeket kielégítő, nagykiterjedésű erdőterület (pl. Baktai erdő). Kiépítettségük, feltártságuk minimális. Erdőgazdaságilag is jelentős mértékben hasznosítottak, ami során azonban a közjóléti funkciókat is figyelembe veszik. Kialakításuknál az autós turizmussal is számolni kell (parkolóhelyek, autós túraútvonalak). Területükön táborozóhelyek és kirándulóközpontok alakíthatók. 1.3. Sétányok, út- és térfásítások A település területét átszövő, vonalas jellegű zöldfelületek, ültetvények, amelyek sokszor a város fő zöld tömegét adják. Vonalas jellegüknél fogva igen fontos a kapcsoló szerepük egyrészt a település egyes zöldfelületi egységei, másrészt a település belső és külső területei között. Egy útvonal fásíthatósága a szabályozási szélességtől, az út pályaszerkezetétől, a burkolatok elrendezésétől, valamint a közművezetékek elhelyezésétől függ. Mindezeket az út burkolati rendszerének és a közművek tervezésénél úgy kell kialakítani, hogy az útvonal fásításához legalább 1,5 m széles szabad sáv álljon rendelkezésre. Nem a fásítással kell igazodni a közművek elrendezéséhez, hanem az új közművek olyan nyomvonalvezetésére van szükség, amely a fásítási sávokat szabadon hagyja! 2. Kondicionáló és védőültetvények
A település területén a közparkok és a közkertek mellet ilyen használati funkcióval nem rendelkező, de a létesítményeket a környezeti ártalmakkal szemben védő, a helyi klímát alakító-befolyásoló zöldfelületek ill. ültetvények is találhatók. Ezek rendszerint nem közhasználatúak, hiszen ilyen funkciójuk nincs, de nem elzárt területek. A település közcélú zöldfelületének egy jelentős része korlátozott közhasználatú. Ez azt jelenti, hagy a használók köre valamilyen szempont szerint behatárolt, vagy a használatnak feltételei vannak. Ilyen korlátozottan közhasználatú területek pl. az un. zöldfelületi intézmények (strand, temető), a természetvédelmi területek (Nyíregyházi Főiskola Tuzson János Botanikus Kertje). 3. Termesztési célú zöldfelületek Az elsődlegesen termesztési célú zöldfelületek gazdasági szempontok szerint műveltek, az ültetvények rendeltetése, hogy minél nagyobb gazdasági hasznot eredményezzenek. A gazdasági hasznosság mellett azonban e felületeknek is jelentős ökológiai, kondicionáló szerepe van, sőt e jelentőségük, az e hatásokon keresztül közvetve elért haszon jelentősen meghaladhatja a gazdasági eredményességet is. Kialakításuk és művelésben tartásuk ezért településökológiai szempontból is jelentőséggel bír. Sajnos, városunk területén a termesztési célú zöldfelületek nagyságáról még becsült érték sincs. A külterületek jellemző területegysége a termesztő felület. Bár a külterületen is találhatók elsődlegesen kondicionáló vagy pl. tájvédelmi, rekreációs, környezetvédelmi stb. célú zöldfelületek, nagyságuknál fogva általában a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek adják a külterület zöldfelületének túlnyomó hányadát. Táj- és településszerkezeti, ill. -ökológiai szempontból e felületek hatékonyságát, ill. terhelhetőségüket az általános természetföldrajzi és táji adottságok mellett döntően a jellemző állományszerkezet, a fedettség és a művelésmód határozza meg.
VÁROSI ZÖLDFOLYOSÓ Nyíregyháza zöldfelületi területfejlesztési programját alapvetően meghatározza a vizsgálatban felderített zöldfelületek közötti zöldfolyosós kapcsolatok hiánya vagy szakaszossága. Ezért a program abból a felismerésből táplálkozik, hogy a kapcsolatokat lehetőség szerint meg kell találni a szabályozáson keresztül. A zöldfelületi kapcsolatok természetesen nem azonos súlyúak, ezért felvázolhatók bizonyos prioritások a kapcsolatrendszer kiépítésében. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a legkedvezőbb lehetőségek a kapcsolatfelvételre a még be nem épített (fejlesztésre váró) területeken kínálkoznak, míg a beépített területeken néhány kivételtől eltekintve - csak a zöldfelületek minőségének javításán keresztül lehet célt érni, mivel itt számottevő - a zöldfelületi rendszer szempontjából lényeges területnövekedéssel nem lehet számolni. A zöldfolyosó kapcsolatok kialakítása nem öncélú tevékenység, nem is pusztán esztétikai szempontokat szolgáló munka, hanem a nagyvárosi ember egészségesebb életfeltételeinek biztosításáról (levegőminőség javítás, talajvédelem, kondicionáló hatás) és nem utolsósorban az ember és a természet már elveszettnek hitt egyensúlyának újbóli megtalálásáról szól. A kiemelten kezelendő zöldfelületi elemek másik nagy csoportját a koncentrikus elemek jelentik, amelyek a város egyéb területeihez kapcsolódva ún. városi zöld gyűrűt alkotnak a város sűrűn lakott, arányaiban kevés zöldfelülettel rendelkező területei körül. Ezek legfontosabb szerepe, hogy tömegükkel, asszimilációs képességüket kamatoztatva bármilyen irányú széljárás esetén friss levegőt termelő "gyárakként üzemelve átmossák", tisztítsák a város levegőjét. Ugyanakkor Nyíregyháza esetében arról a tényről sem szabad megfeledkezni, hogy a város szűken értelmezett határain kívül jórész kiskertes, vagy mezőgazdasági nagytáblás művelés folyik, s ezek homokos talaja a növényzettel fedetlen időszakokban a szél segítségével jelentős mennyiségű diffúz port szállít a városközpont felé, amelynek mennyisége mérésekkel igazoltan a határérték közelében vagy azon túl van A Polgármesteri Hivatal ingatlan-kataszter nyilvántartása szerint városunk belterületén 786,5 ha a közterületeken lévő zöldfelület nagysága. Ez az adat azonban nagyon sok kis részegységből tevődik össze, így megbízhatósága csak 7080%. (Sok esetben a kapott területnagyság csak számításokon alapul ). A lakossági közterületi zöldfelületi mutató ennek alapján 65,5 m2/fő ( a Sóstói erdőt nem beleszámítva ), ez ( még most ) messze kimagasló eredmény a korábban országosan ajánlott 21 m2/fő zöldfelületi mutatóhoz képest (7 m2/fő városi közpark, 7 m2/fő lakóterületi közpark, 7 m2/fő lakókert). Itt kell megjegyezni, hogy a KSH által az évente a zöldfelületek nagyságáról és összetevőiről gyűjtött adatokból nem derül ki a valóságos zöldfelületi helyzet, mivel az idevonatkozó jogszabályok értelmében a KSH-nak adott jelentések csak a gondozott parkok adatait tartalmazzák.
Jelentés a KSH részére a közhasználatú zöldterületek állományáról és gondozottságáról 2002 évről sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
megnevezés
Ebből (1-ből)
Ebből (1-ből)
Parkok területe Virág Fű + cserje Kerti burkolat Egyéb Belterjesen gondozott
Külterjesen gondozott Gondozatlan játszóterek Területe (1-ből) Száma, darab Parkerdő, pihenőerdő, véderdő területe Ebből Gondozott (11-ből) Gondozatlan Közhasználatú zöldterület (1+11) összesen
közhasználatú zöldterületek 1000 m2-ben új építés az év folyamán ---
2002. december 31-i állomány 2.037 4
----
1.694 85 254 1.646
---
391 -125 101 3.970 3970 -6.007
A VÁROS NEGATÍV HATÁSA A NÖVÉNYZETRE Általánosan hangoztatott nézet, hogy a városi „betondzsungelt” tegyük növényzettel barátságosabbá. A nézet helyes, csak egyre nehezebb megvalósítani. A szűken értelmezett város mikroklímája a szó szoros értelmében sivatagi éghajlatú. Az egész napon át az adott fát érő tűző napfény után az őt övező burkolat éjszaka visszasugározza a betárolt hőt. Megszoktuk, hogy a fa körül kb. 1,0-1,5 m2 burkolatlan felület marad, és elvárjuk, hogy ennyi felületen meg is éljen. Az ültetéskor elvégzett talajcsere után (?) tápanyag-utánpótlást talán soha többé nem kap. Az elültetett növénynek a szárazságtűrésen túl betegség-ellenállónak is kell lennie, elvárjuk, hogy gyorsan adjon borítást és levelével vagy hosszú virágzásával díszítsen is. El kell viselnie a közműjavítás során a gyökerét érő károsodást, valamint sok helyen a téli sózást. A vandalizmus ellen pedig nincs védettség. Legrosszabb a helyzete azoknak a növényeknek, amelyek nagyobb, egységes burkolatba vagy az úttest környezetébe lettek ültetve. E mostoha körülményeket csak kevés faj képes elviselni. Vannak olyan új nemesítések, amelyek aránylag várostűrővé tették a növényeket, de ezek száma kevés. Ennek megfelelően ezeken a helyeken csak néhány faj használata lehetséges, ami kissé egyhangú megjelenést kölcsönöz a területnek.
Nagyobb parkjaink belseje, vagy a városközponttól távolodva a családi házas övezetek biztosítanak szélesebb körű fajhasználatot. A város negatív hatásainak csökkentési lehetőségei: a.) megfelelő növényfajok kiválasztása b.) fák töve körüli nagyobb burkolatlan terület, faverem-ráccsal fedve (a taposás tömöríti a talajt) c.) rendszeres tápanyag – utánpótlás d.) a növényeket nem egyesével, hanem nagyobb, egységes burkolatlan területre kell összeültetni e.) 30 – 40 cm magas kiemelt növénykazettában jobbak az életfeltételek f.) anyagi lehetőségek függvényében folytatni kell a parkok locsolási rendszerének kiépítését g.) rendszeresebbé és gyakrabbá kell tenni a közterületek növényvédelmét h.) a város egész úthálózatán (kezelőtől függetlenül) csökkenteni kell a téli sózás mennyiségét, át kell állni korszerűbb síkosság-mentesítő anyagok használatára
FALRA FUTTATHATÓ NÖVÉNYZET
Háromszáz napon át végeztek méréseket német szakemberek, kúszónövényekkel befuttatott, valamint csupasz házfalakon. Azok belső oldalán a hőmérsékletet, továbbá a relatív páratartalmat mérték, annak megállapítására, hogy a felületeket beborító növényzet a kellemes látványon kívül milyen környezetjavító hatású. Az eredmények megfeleltek a várakozásnak. A növényzet jó hőszigetelőnek bizonyult. Meggátolja, hogy kánikulában a falak erősen felmelegedjenek. Télen, a fűtési idényben pedig az ekkor is lombos kúszónövények, mint az örökzöld levelű és félárnyékban különösen jól tenyésző borostyán, még a lehűlés ellen is véd, energiát takarít meg. A mérések szerint a növényzettel fedett házfalak nyári melegben jó pár fokkal hidegebbek, illetve hűvösebb hatásúak, télen viszont csaknem ugyanennyivel melegebbek, mint a fedetlenek. Ráadásul a sűrű lombozat jó porfogó is, a levelek egy-egy négyzetcentiméterén is néha tetemes pormennyiséget mértek, amit azután lemos a csapadékvíz. Némi hangtompító szerepe is van a lombfelületeknek. Egyetlen példány a falra különösen jól futtatható tapadókorongos vadszőlőből, amely az értékes alapterületnek egy négyzetméterét sem foglalja el, egy-másfél évtized alatt legkevesebb kétszáz négyzetméter felületet boríthat be. Vagyis a befuttatás az élő növényzet rendkívül területtakarékos hasznosítási módja, értékes bioklimatikus hatásokkal. Nem vet árnyékot sem a kertfelületre, sem az ablakokra, nem úgy, mint a kisebb udvarokban álló, magasra felnövő fák. Kúszónövényekkel zöld környezetet lehet teremteni még azokon a kis belső udvarokon is, amelyeket egyébként már egyetlen fa is túlságosan beárnyékolna. Kis lakóudvarban a ház négy falát befutó növényzet lombtömege egy idősebb fa lombtömegével csaknem azonos zöld felületet nyújt, és bioklimatikusan ugyanolyan kedvező hatású. Javul a légáramlás, lekötődik a por, nagyobb a páratartalom, illetve a káros mértékű légszárazság is mérséklődik. Bár a falak zöld növénnyel, pl. az erre legalkalmasabb - repkénynek is nevezett - tapadókorongos, háromkaréjú vagy japán
vadszőlővel, árnyékosabb helyen pedig inkább borostyánnal való befuttatása nem helyettesíti a nagyobb kiterjedésű kertet, a zöld terület hiányát azért legalább részben ellensúlyozza. Az aggályoskodók attól tartanak, hogy a kúszónövények tapadó részei, a borostyán léggyökerei és a vadszőlők tapadókorongjai károsíthatják a falat. A szakirodalmi források állítása szerint a sűrű felfuttatás sem a festést, sem a vakolatot, sem a falazatot nem károsítja, sőt éppen óvja, mivel visszatartja a károsító sugarakat és az esőverést. Csak a vakolat vagy a falazat már meglévő hibáit, a repedéseket és a fugákat képesek a kúszónövények fásodó ágai a vastagodásuk során tovább omlasztani, tágítani. Óvatosságra akkor van tehát szükség, ha a falazat és a vakolat rossz állapotban van. Ahol a tapadó gyökerek repedéseket találnak, oda behatolnak. Kielégítő nedvesség mellett esetleg léggyökereket is eresztenek, amelyek a tapadókorongoknál sokkal erősebbek, és a vakolatot, sőt a köveket is szétrepeszthetik. A megfelelő módon elkészült, illetve helyreállított homlokzati falak esetében viszont semmilyen akadálya sincsen kúszónövények felfuttatásának. Tévhit, hogy a növények vizesítik a falat. Az egymást tetőcserép módjára fedő levelek éppen elvezetik a csapadékvizet, nem engedik átázni a vakolatot, nedvesíteni a paneleket. A gyökérzet egyidejűleg valósággal szárítja a házalapot. Téves a falat borító növényzet ellen gyakran hangoztatott és nemegyszer még szakmailag is támogatott érvelés, hogy a falra tapadó növényrészek "kiszívják a falat", ártanak a vakolatnak, mállasztják az épületburkolatokat. Tapadókorongjaik valójában csupán a fizikai rögzítést szolgálják, pár héttel a kifejlődésük után már megfásodnak és elhalnak. Az egy négyzetméterre jutó növénysúly többlet sem olyan jelentős, hogy ez az épületekre veszélyt jelentene. Az sincs bebizonyítva, hogy a pókok és más rovarok vagy éppen az egerek a külső faltakaró növényeken keresztül jutnának be könnyebben. Ezek még búvóhelyet sem nyújtanak a káros rágcsálóknak és a kellemetlen rovaroknak. Éppenséggel olyan madarak fészkelhetnek jól a kúszónövények védelmében, amelyek irtják a káros rovarokat.
II. HELYZETÉRTÉKELÉS PARKFENNTARTÁSUNK HELYZETE Városunk abban a szerencsés helyzetben van, hogy az éves költségvetésében külön összeget biztosíthat zöldfelület fenntartásra. Ez megyei szinten általánosan nem jellemző, hiszen megyénk legtöbb településén kizárólag közmunkások végzik (sokszor szakértelem nélkül) e feladatot. Az ingatlankataszter szerint nyilvántartott 786,5 ha belterületi zöldfelületből jelenleg 188,8 ha parkfenntartásba bevont terület, ez az összterület 24,0 %-a. ( Parkfenntartáson ebben az esetben a Kossuth tér igen intenzív kezelését, és a városba bevezető út melletti zöldsáv évente kétszer történő fűnyírását is bele kell érteni. ) Nyíregyháza az éves költségvetéseiben a teljes összeg 0,8 -1,1 %-át fordítja parkfenntartásra, míg a nyugati országokban ez kb. 3,0 -3,5 %. Sajnos, a költségvetésben a zöldfelületre fordított összeg aránya csökkenő tendenciájú, bár az évente e célra fordított összeg nő: Év
Éves költségvetés ( ezer Ft )
1999 2000 2001 2002 2003
12,106,279 13,972,257 19,060,599 22,794,878 25,832,023
Zöldfelület fenntartásra fordított éves költségvetési összeg ( ezer Ft ) 134,229 128,863 158,434 183,958 198,865
Éves költségvetés/zöldfelület fenntartásra fordított összeg aránya ( % ) 1,11 0,92 0,83 0,81 0,77
2003 év elején közbeszerzés útján lett meghirdetve a parkfenntartási tevékenység, a pályázat eredménye szerint a tevékenységet a Városüzemeltetési Kht. megbízása alapján 4 vállalkozó végzi. Parkfenntartásba vont területeink nagysága 2003. évben Körzet sorszáma
1. 2. 10. 3. 5. 9. 4. 6. 11.
körzet
belváros „virágos körzet” Sóstógyógyfürdő Érkerti lakótelep Bujtos Örökösföld Malomkert Északi alk.+Krúdy ltp Kossuth u és
II. kategó ria (m2)
III. kategó ria (m2)
IV. kategó ria (m2)
30,707 -
26,074 49,002 81,597 11,951 78 4,352
3,946 8,154 210 143,502 129,219 318,091 104,099 75,402
7,074 13,993 36,391 79,466 50,976 17,943 19,488
I. – IV. kategór ia összes en (m2) 60,727 64,230 95,800 179,893 220,636 369,145 122,042 99,242
-
7,868
71,126
11,168
90,162
I. kategó ria (m2)
7. 8. 12.
környéke Északi krt és környéke Jósaváros Kertváros ÖSSZESEN
30,707
7,664
129,072
23,345
160,081
335,217 17,200 39,583 33,923 188,586 1,357,62 310,967 1
352,417 73,206 1,887,88 1
Parkfenntartási kategóriák: I. kategória: reprezentatív (városközponti) területek Jellemző a folyamatos takarítás, továbbá a jelentős méretű virágfelület. Az itt található növényzet fenntartása naprakész. II. kategória: a díszparkok Jellemző a naponkénti, ill. kétnaponkénti takarítás. A virágfelület nagysága megegyezhet az I. kategória arányaival. A növényzet színvonalasan fenntartott. III. kategória: a jól fenntartott, elsősorban lakótelepi közparkok és terek kategóriája. Jellemző a heti két - vagy háromszori takarítás. A növényzet rendszeres ápolást kap. IV. kategória: a külterjesen kezelt parkok, terek és a főközlekedési utak menti zöldfelületek Jellemző a kéthetenkénti - havonkénti takarítás V. kategória: az öntözés nélküli, külterjesen kezelt zöldfelületek területe. Jellemző a havonkénti takarítás. ZÖLDFELÜLETI FELMÉRÉSEK A.) Hulladék területek A Nyíregyháza város közhasználatú zöldfelületeinek használatáról, védelméről és fenntartásáról szóló 37/2003. (VIII.28.) számú helyi rendeletünk /továbbiakban Rendeletünk/ 3. §. (2) bekezdése szerint „ A járda és úttest közötti területet minden esetben zöldfelületnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a terület növényzettel fedett - e vagy sem. „ Városunkban sajnos szép számmal fordulnak elő olyan – jellemzően úttest és járda közötti – letaposott, kopár közterületek, amelyek méretüknél fogva még egy sövény elhelyezésére sem alkalmasak. Felmérés alapján ezeket a területeket érdemes burkolattal ellátni. A folyamatot elkezdtük, egy – egy járda teljes felújítása során az ilyen jellegű burkolást is elvégezzük. B.) Alaptérkép készítése Ahhoz, hogy az adott közterület zöldfelületi rekonstrukcióját tervezni lehessen, szükség van annak részletes alaprajzára. A fölhivatali alaptérkép nem tartalmaz ilyen adatot, mint ahogy a városi digitális alaptérkép sem. Anyagi lehetőségeink függvényében meg kell kezdeni egy műszeres részletes térképkészítést, ahol a közmű látható fedlapjától kezdve az ott lévő növényzet fajáig bezárólag minden
tervezéshez szükséges adat rendelkezésre áll. A felmérés alapján lehet a város egynyári virágágyásainak áttervezését is elindítani. LAKOSSÁGI ÜLTETÉS KÖZTERÜLETEN A rendszerváltás előtt a Hazafias Népfront volt az a szervezet, amely a lakosság számára nagy mennyiségben osztotta a fás növényzetet. A kiosztott fák zöme puhafa (nyár, nyír, spirálfűz), a lakók épülethez vagy egymáshoz igen közel, általában szaktudás és ellenőrzés nélkül végezték az ültetést. Az akkor (hetvenesnyolcvanas évek) elültetett fák mára felnőttek, és elérték a vágásérett kort, az épülethez túl közel lévők érik a falakat vagy gyökerükkel károsítják az alapot. A szükséges fakivágásokat a lakók ellenállása miatt nem lehet elvégezni. Tipikus példaként a Jósaváros területét lehet említeni. A lakossági növényültetési kérelmeket jelenleg a Városüzemeltetési Kht. vizsgálja felül. A Kht szakembere a helyszínen győződik meg a környezeti viszonyokról, és csak olyan fás növényeket enged elültetni, amely a környezetet aránylag jól tűri, illetve a későbbiekben várhatóan kárt nem okoz. Utcai légvezeték alá csak gömbkoronás fát vagy cserjét enged telepíteni. A lakosság által végzett közterületi ültetés folyamata igen nehezen követhető. Ha a Városüzemeltetési Kht. biztosít növényeket, a kiültetés még csak visszaellenőrizhető, de a lakosság többsége saját költségen, ellenőrizetlen módon ültet. A szándék egyébként dicséretes, de a szakszerűtlen ültetés, a helytelenül megválasztott növényfaj sokszor csak évek múlva bosszulja meg magát. Ennek elkerülése érdekében Rendeletünk 10. §. (4) bekezdése szerint: „Lakó által végzett közterületi ültetés szakszerűségét a Városi Főkertész, a megbízott szervezet és a közműtulajdonos ellenőrizheti. A megbízott szervezetnek az ültetésekről félévente részletes jelentést kell készítenie a Városi Főkertész felé. Nem megfelelő ültetés esetén - ha az ültetést végző személy kiléte megállapítható, az ellenőrzés során a szakszerűtlen ültetésre fel kell hívni a figyelmet, és fel kell szólítani az elültetett növény más közterületre saját költségen történő átültetésére vagy eltávolítására, - ha az ültetést végző személy kiléte nem állapítható meg, úgy a szakszerűtlenül ültetett növényt a Városi Főkertész minden felszólítás nélkül átültettetheti vagy kivágattathatja.” Városszépítő akcióra fordított összegek Év Összeg (ezer Ft) Ezen belül lakosság számára biztosított növényanyag (eFt)
2000 8,400 3,229
2001 9,240 3,927
2002 8,600 4,651
2003 9,993 3,841
RÉSZVÉTELÜNK A „VIRÁGOS MAGYARORSZÁG” ORSZÁGOS KÖRNYEZETSZÉPÍTÉSI MOZGALOMBAN A mozgalomban városunk régóta részt vesz. Ennek érdekében évről évre az egynyári virágok tömegeit ültetjük közterületeinkre, a városlakók és az ide látogatók örömére és gyönyörűségére. A mozgalom azonban nem csak arról szól, hogy virágosítsuk a várost, hanem a bírálat során értékelésre kerül a közterületek tisztasága, gyommentessége, bútorozottsága, a szemétszelencék mennyisége, a fasorok rendezettsége, a közterületi növényzet kórokozók elleni védelme, stb. is. Városunk eddigi pozitív megítélését bizonyítják a Városházán látható díjak. év közterületre ültetett egynyári virág (db) lakosság számára biztosított egynyári virág (db)
2000
2001
2002
2003
762901
912741
889801
844521
31716
1
24839
1
35820
1
34950
1
Tavaszi virágágyás KÖZHASZNÁLATÚ ZÖLDFELÜLETEINK ÁLLAPOTA KÖZPARKOK 1.) Hősök tere (parkfenntartásba bevonva 10,747 m2 terület) A térnek elkészült mind az engedélyes, mind a kiviteli terve. A jóváhagyott tervek szerint a tér teljesen átalakul, kerékpárút készül, a sétány tengelyiránya módosul, két nagy méretű szökőkút épül. A meglévő fák többsége a terv szerint megmarad, sok új cserje- és virágfolt kap helyet. A járdák és parkolók díszburkolattal lesznek ellátva. A bekerülési összeg nagysága miatt szakaszos kivitelezés szükséges, illetve pályázatokat is igénybe kell venni. 1
A Városüzemeltetési Kht által közölt adat
2.) Kossuth tér (parkfenntartásba bevonva 5,263 m2 terület) Zöldfelületi beavatkozást jelenlegi állapotában nem igényel. A tér közepén lévő idős vadgesztenyék egyre rosszabbul tűrik a városi körülményeket és az őket körülvevő burkolat éjszakai hővisszasugárzását. (A vadgesztenye a Balkán hegyeiből származik.) Lombjukat nyáron ledobják, gyakori a szeptemberi utóvirágzás, ami mindig betegséget jelent. Egészségi állapotukat folyamatosan figyelni kell, de a tradíció miatt más, a városi körülményeket jobban tűrő fafajjal lecserélni nehéz lesz. A Kossuth szobor esti megvilágítása a Városháza tetejéről vakító, javasoljuk egy burkolatba épített talajszintből világító reflektor rendszer kiépítését. Különleges hatás érhető el azzal is, ha a szobor háta mögötti területen alulról talajreflektorral világítunk meg néhány fát. 3.) Október 23 tér (parkfenntartásba bevonva 5,913 m2 terület) Zöldfelületi beavatkozást jelenlegi állapotában nem igényel. 4.) Szabadság tér (parkfenntartásba bevonva 12,612 m2 terület) Teljes rekonstrukciójának tervezése folyamatban. A kivitelezés várható költsége csak a tervek elkészülte után becsülhető. 5.) Kálvin tér (parkfenntartásba bevonva 1,552 m2 terület) Zöldfelületi beavatkozást jelenlegi állapotában nem igényel.
6.) Bessenyei tér (parkfenntartásba bevonva 10,315 m2 terület)
A színház elkészült felújítása után a tér rendezése elengedhetetlen. Terve már régen elkészült, a színházzal egyeztetve lett, mivel kisebb szabadtéri kamaraszínpad is kialakításra kerülne vizes objektummal. A terület vörössalak burkolata helyébe díszburkolat kiépítését javasoljuk. Új Krúdy szoborral és korhű kandelláberes világítással gazdagodott ez a terünk. A tér egyéb részén a faállomány átlagos egészségű, a szükséges fakivágásokat elvégeztük.
7.) Benczúr tér (parkfenntartásba bevonva 5,062 m2 terület) Platánállománya (Platanus sp.) öregedőben, folyamatos kivágásuk és pótlásuk szükséges. A tér jellegzetessége a 4 db jegenyenyár (Populus nigra „Italica”), ezek közül 2 db-ot korhadása miatt kivágtunk és túlkoros egyedekkel pótoltuk. A megmaradt 2 db-ot is rövid időn belül le kell cserélni. A téren található (egyébként folyamatosan használt) játszótér fából készült játszószerei és csúszdája az állandó vandalizmus miatt (Jereván söröző vendégköre) időnként balesetveszélyes 8.) Országzászló tér (parkfenntartásba bevonva 3,412 m2 terület) Zöldfelületi beavatkozást jelenlegi állapotában nem igényel.
9.) Hatzel tér (parkfenntartásba bevonva 2,050 m2 terület)
A tér felújításának tervei elkészültek, az utak ívkorrekciója kivitelezésre került. A tér tengelyébe kávéház lett tervezve, kivitelezése magántőkéből várható. A most meglévő aszfaltburkolat felbontása után a tér díszburkolatot kap, kiemelt növénykazettákkal, ivókúttal. 10.) Apáczai Csere János (volt Eszperantó) tér (parkfenntartásba bevonva 4,352 m2 terület) A nagy-forgalmú utakkal övezett tér látogatottsága minimális. A korábbi elképzelések szerint a térre körforgalmú út került volna, a lakosság ezt megakadályozta, ezért csak egy csökkentett tartalmú felújítás készült el. A járdarendszer vonalvezetése korrigálásra került, a tér öntözőhálózattal ellátott. 11.) Pazonyi tér (parkfenntartásba bevonva 11,951 m2 terület) Fákkal jól ellátott terület, egészségi állapotuk megfelelő. A környező nagy forgalom miatt látogatottsága minimális. Felújítása középtávon esedékes. 12.) Mártírok tere A tér gyakorlatilag teljes egészében burkolt. A parkolóban a még meglévő néhány platán sínylődik. Az izraelita templom előtt lévő platánok az épülethez közeliek, folyamatosan gallyazásuk szükséges. 13.) Nyírfa tér (parkfenntartásba bevonva 370 m2 terület) Jórészt burkolattal ellátott terünk. A keleti oldal japánakác sora közel áll az épülethez, sokszor kellett gallyazni. Állapotuk megfelelő. 14.) Luther tér (parkfenntartásba bevonva 1,665 m2 terület) A Lovas-szobor környezetét és magát a szobrot 2003.-ban felújítottuk. A templom háta mögötti játszótér modernizálásra szorul. 15.) „Pirosház” (Irodaház) tömbbelső (parkfenntartásba bevonva 3,481 m2 terület) Fás növénnyel kellően ellátott terület, zöldfelületi beavatkozást csak középtávon igényel. A meglévő játszótér modernizálásra szorul. 16.) Petőfi tér (parkfenntartásba bevonva 17,610 m2 terület) Fákban gazdag terület, a szükséges karbantartásokat elvégeztük. A tér zöldfelületében helyi védelem alatt álló fák is találhatóak. Tervek szerint a Petőfi úttal határos járda mellé kerékpárút készül, ezért a meglévő alacsony kőkerítés megszűnik. LAKÓTERÜLETI KÖZPARKOK 1. Korányi F. u. térsége (Csaló köz – Fábián Z. u. közötti szakasz) A nagy értékű lakóházak elkészülte után a tulajdonosok saját erőből gondot fordítottak a közterületek szépítésére, innen lakossági bejelentés vagy kérelem Hivatalunk felé nem jellemző. A Kalevala sétány környezetében sok
olyan szórvány közterület van, amit a lakók sajátként használnak, érdemes lenne használatba adni számukra. 2. Északi Alközpont (parkfenntartásba bevonva 29,351 m2 terület) Növényállománya tervszerűtlenül ültetett, elöregedett, az elmúlt évek során igen sok fát kellett kivágni. Érdemes szakági tervezővel zöldfelületi rekonstrukciós tervet készíttetni, a kivitelezés költsége ez után becsülhető. A Széna tér zöldfelületi felújítása a locsolóhálózat kiépítésével együtt megtörtént. 3. Jósaváros (parkfenntartásba bevonva 352,417 m2 terület) A rendszerváltás előtti utolsó klasszikus parképítés itt történt a hetvenes évek elején. Az akkor tervszerűen ültetett fák zöme lassan eléri a vágásérett kort, a sövények egy része az elmaradt metszések miatt a felismerhetetlenségig felnőtt. Sok a puhafa, amelyek folyamatosan korhadnak. A lakosság a növényállomány egy részét a Hazafias Népfronttól kapott fákkal pótolta, az irányítás és szakértelem nélküli ültetés most bosszulja meg magát. A Jósaváros területén az aránylag egy időben elültetett fák túlnyomó többségét egyszerre kellene lecserélni, mivel egyszerre érik el a vágásérett kort. A Robinson-domb funkciója megszűnt, érdemes újragondolni. Javasoljuk egy városi szintű kaland- és vizes játszótér megépítését kiszolgáló épülettel, WC-vel, fa játszószerekkel, BMX és görkorcsolya-pályával. A nagy értékű játszótér jól illeszthető a meglévő terepbe, feltétlenül keríteni és megvilágítani szükséges. Kivitelezése és üzemeltetése vállalkozói szinten (is) megoldható. A városrész sportpályái erősen leromlottak, felújításuk indokolt. Az Ószőlő utca meglévő hibiszkusz sövénye (Hibiscus syriacus) a permetezések ellenére folyamatosan tetves, más fajra való cseréje teljes hosszon (kb. 800 m) indokolt. A cserét 2003.-ban elkezdtük. A Korányi utcán az úttest és szerviz út közötti védő zöldsáv növényzete elöregedett, zömében puhafából álló. Az egykor hangfogónak ültetett sövény csak nyomokban látszik. Szakterv alapján átfogó felújítása esedékes. 4. Bujtos Városliget (parkfenntartásba bevonva 220,636 m2 terület) Elkészítettük és meghirdettük a terület vállalkozói hasznosításba adásának kiírását, amely kiírás tartalmazza a zöldfelületi előírásokat is. 5. Örökösföld (parkfenntartásba bevonva 369,145 m2 terület) Növényzetben legszegényebb lakótelepünk, mely nem az ültetés hiányából, hanem a nagyfokú vandalizmusból származik. A kilencvenes években több száz fa lett kiültetve helyenként egymásután többször is, de a lakosság újra és újra kitördelte. Ez ellen csak túlkoros fák ültetésével lehet védekezni, ami irreálisan magas költséggel jár. Javasoljuk – az országban elsőként- egy buxus-labirintus megépítését. Ez a labirintus a Buxus sempervirens (bukszus vagy puszpáng) nevű növényből van kialakítva, mely kiválóan nyírható, sűrű
zárású. A labirintus amellett hogy érdekesség, az emeletes házakból nézve igen dekoratív. Helyigénye minimálisan 5000 m2. Örökösföldön jellemzően sok a nyárfa, ami a nyílási időszakban okoz panaszt. A városrészre szakági tervezővel átfogó zöldfelületi rekonstrukciós tervet kell készíttetni. 6. Malomkert (parkfenntartásba bevonva 122,042 m2 terület) Fában megfelelően ellátott terület, lakossági jelzés vagy kérés nem jellemző. Jelentősebb zöldfelületi beavatkozást a közeljövőben nem igényel. 7. Érkerti lakótelep (parkfenntartásba bevonva 179,893 m2 terület) Az Állomás tér majdani átépítése után a volt Szamuely tér területén parkosítást kell végezni szaktervek alapján. Az Arany János utca a középső elválasztó sávban, valamint a járda-úttest közötti szakaszban közművel annyira telített, hogy oda fás növényt ültetni nem lehet. 8. Sólyom utca térsége A területre zöldfelületi kiviteli terv készült. A szűk utcák díszburkolatot és a helynek megfelelő igényű és növekedési erélyű növényzetet kapnak. A Sólyom utca 31-33 sz. épület elé kis játszótér lett tervezve. A garázssor mellett újabb parkolók kialakítása lehetséges. 9. Déli Alközpont (parkfenntartásba bevonva 16,145 m2 terület) Fákban jól ellátott terület, egészségi állapotuk megfelelő. A fűfelületek helyenként erősen kopottak. A lakosság részéről számos kérés érkezik növényanyagra, amelyeket szeretnének elültetni. A Tompa M. utcán a fasorrendezést elvégeztük. A Vécsey – Arany J. u. közötti lakások között ugyan közterület van, de az épületek zárt elhelyezkedése miatt ezt gyakorlatilag csak az ott lakók használják. Ha a közterület használatát kizárólagos joggal átadnánk az ott lakók részére, úgy nem a várost terhelné annak fenntartása. EGYES VÁROSRÉSZEINK ZÖLDFELÜLETI ÁLLAPOTA 1. Sóstóhegy Közterületein a lakosság végez ültetéseket. Sok a gyümölcsfa, a légvezetékek alá ültetett egyéb fa. A Fácán utcán a gázvezeték fektetése során fellazított talajba a lakosság fákat ültetett, ezek ma már jócskán felcseperedtek, a vezetéket károsíthatják. A városrész rendelkezik egy fenntartásba vont központi játszótérrel, korszerű játszószerek felállítása időszerű. Zöldfelülettel kapcsolatos lakossági bejelentést vagy igényt ritkán kapunk. Egységes utcafásításon kívül jelentősebb beavatkozást középtávon nem igényel. A városrész központja (Úttörő utcai ABC) olyan kialakítású, hogy ott parkosításra nincs lehetőség. Meg kell vizsgálni a Fácán-Úttörő utca torkolata környékének parkosítási lehetőségét.
A volt baromfitelep melletti önkormányzati telken a véderdő létesítését elvégeztük. Véderdőt telepítettünk a meteorológiai állomás mellé is. Fenntartásba kellene vonni a Muskotály utca melletti önkormányzati tulajdonban lévő fenyvest. 2. Sóstófürdő A városrész lakott utcáin hasonló a helyzet, mint Sóstóhegyen. Játszótérrel nem rendelkezik, ezért 2004-ben szeretnénk a Vadaspark melletti területen kialakítani. A terület központja és a parkerdő kellő szinten fenntartott. A Krúdy Szálloda elkészülte után annak közterületi környezetét rendezni kell. Sok az öreg, beteg, csúcsszáradt tölgyfa, folyamatos cseréjük (kizárólag túlkoros fával) indokolt. A Blaha Lujza sétány jegenye nyárai kiöregedtek, kivágásuk és a fasor teljes pótlása indokolt. 13.) Hímes Közterületein a lakosság végez ültetéseket. Zöldfelülettel kapcsolatos lakossági bejelentést vagy igényt ritkán kapunk, jelentős zöldfelületi beavatkozás nem szükséges. 14.) Új- és Ókisteleki szőlő Falusias jellegű városrészek, a lakosság végzi a közterületi ültetéseket. Sok a gyümölcsfa az utcákon. Zöldfelülettel kapcsolatos lakossági bejelentést vagy igényt ritkán kapunk, a Koszorú utcai iskola melletti elhanyagolt önkormányzati telken az iskola tornapályája parkosított környezettel az idén elkészül. 15.) Borbánya Hely híján nagyobb központi parkot nincs hova kialakítani. Az Alma utcai iskola környezete rendezett, az orvosi rendelő környékén lehetne ültetést végezni. Ideiglenes zöldfelületet lehet kialakítani a Bazsalikom-Alma utca találkozásánál a szükséges tereprendezés után. A városrész közterületein a lakosság végez ültetéseket. Zöldfelülettel kapcsolatos lakossági bejelentést vagy igényt ritkán kapunk. A lőtér és a lakott terület csatlakozása rendkívül szemetes, rendezetlen, most már önkormányzati terület. A városrész utcái közül kiemelendő a Míves utca, rendezettségével, tisztaságával bármely európai más kis utcával versenyezhet (2003. nyara). A Kerékgyártó – Lajtos u. csatlakozásánál lévő (hrsz: 26925) önkormányzati tulajdonú, mintegy 1500 m2 nagyságú telken játszótér kialakítása indokolt, mivel a városrész nem rendelkezik ilyennel. A területre szakági terv készítése szükséges, a kivitelezés költsége ez után becsülhető. 16.) Kertváros (parkfenntartásba bevonva 73,206 m2 terület) Közterületein a lakosság végez ültetéseket. Az utcákon sok a gyümölcsfa. Zöldfelülettel kapcsolatos lakossági bejelentést vagy igényt ritkán kapunk, jelentős zöldfelületi beavatkozás nem szükséges. Az iskola melletti központi park állapota megfelelő.
A Hősök temetője felújítása megtörtént, fenntartása megoldott, további beavatkozást nem igényel. 17.) Rozsrét Zöldfelülettel kapcsolatos lakossági bejelentést vagy igényt ritkán kapunk, jelentős zöldfelületi beavatkozás nem szükséges. Jelentősebb fásítás a bekötőút mentén, illetve a sportpálya környékén történt. A városrész magját az un. „Szőlőkapu” az általános iskola és sportcentrum adja, melyek környezete rendezett. Mandabokor központját a művelődési ház környéke, Butykán a közösségi ház és környéke, Felsősimán az óvoda és iskola közötti játszótér adja. 18.) Nyírszőlős Falusias jellegű városrész, a lakosság végzi a közterületi ültetéseket. Hely híján központi parkot esetleg a lebontott orvosi rendelő helyén lehet kialakítani. Zöldfelülettel kapcsolatos lakossági bejelentést vagy igényt ritkán kapunk. A szűk utcák többségében kétoldali légvezeték található, ezért fasorokat nehéz kialakítani. 19.) Oros Falusias jellegű városrész, a lakosság végzi a közterületi ültetéseket. A volt Úttörőpark területére kiviteli kertépítészeti terv készült, kivitelezése a művelődési ház további sorsától függ. E területen a parképítésig ideiglenes jelleggel a füvesítés és a fák visszagallyazása elkészült. A szennyvízberuházások elkészülte után a Fő-Vezér utca torkolatában a kiemelt zöld terelőszigetet el kell készíteni. Megvalósult a Diák-Rozsnyai utcák által övezett tér fásítása és füvesítése. UTCAI SORFÁK ÉS PARKFÁK Egy város zöldfelületi rendszerében a legmarkánsabb meghatározó elem a közterületeken meglévő faállomány; az utcai sorfák és a parkfák. A városképet és a városi klímát formáló funkció miatt a fák megőrzése és védelme a települési zöldfelület-gazdálkodás egyik legfontosabb feladata. A városi zöldfelületek védelméhez hasonlóan a közterületen található fák védelme is két alapvető fontosságú területen valósulhat meg; ezek a jogi védelem és a gondos ápolás, a jó karbantartás megszervezése. Elfogadott és hatályos új Rendeletünk értelmében zöldfelületi érték befizettetésére van lehetőségünk, amikor kizárólag a lakó vagy cég érdekében kell fát kivágni, illetve kemény szankciókat alkalmazhatunk olyan esetben, ha illegális fakivágás történik. A várost járva láthatjuk, hogy az érvényben lévő szabályok ellenére a fák méltánytalanul ki vannak szolgáltatva az urbánus élet igen változatos ártalmainak; mint pl. a közművezetékek fektetésének, szabályozott és illegális parkolási
gyakorlatnak, közterületi műtárgyak és vonalas létesítmények szigorúan betartott védőtávolságának, épületek állagmegóvásának. Mindehhez társul még, hogy annál a minimális számú Kormány által kibocsátott jogszabálynál, amely a fákat hivatott védeni, hiányzik az előírások következetes betartatása és szankcionálása. A fák védelmének másik nagy területe a jó karban tartás, gondos, tervszerű, következetes ápolás. Ennek feltétele a faápolási munkák megfelelő finanszírozása, jó szakmai felkészültségű kivitelező megbízása, a tisztességes munkafegyelem megkövetelése mind a megrendelő, mind a vállalkozó részéről. Az önkormányzat feladatkörébe tartozó zöldfelületek, fasorok fenntartására az elmúlt években egyre növekvő költségvetési keretet biztosított. Meg kell állapítani azonban, hogy ez az összeg a növekedés ellenére a feladathoz képest nem bizonyul elegendőnek. Az önkormányzati költségvetés bázis szintű tervezésének hátránya, hogy nem követi megfelelő mértékben az inflációt, nem számol a gondozandó egyedek számának növekedésével, az intenzívebb gondozást igénylő állománnyal, amit részben a megújított fasorok, részben az egyre rohamosabban romló állagú, idősödő fák jelentenek. Nyíregyháza közterületein lévő fákról általában elmondható, hogy többségében idősödő, a biológiai teljesítő képesség maximumán túljutott állomány, amely állapotát tovább rontják a városi ártalmak. Ezek a káros hatások (légszennyezés, burkolt utak és közművek építése, beépítés sűrűsége, stb.) a telepítés időszakában még nem jelentkeztek, így a fák fajtájuk és koruknál fogva kevésbé tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Mindez új feladat elé állítja az önkormányzatot, így stratégiai programot kell kidolgozni a faállomány fokozatos leváltására megfelelő fajtakiválasztással, jó minőséggel, a fa életterének biztosításával. Meg kell említeni azt a szemléletet is, amellyel a legkülönbözőbb helyeken találkozunk; a városrendezési-, építészeti tervtanácsoktól, terv-zsűriktől kezdve a jó szándékú, de sokszor naiv lakossági fatelepítési akciókig. Sok esetben a szükséges ismeretek hiánya, a fa eszmei- és anyagi értékének alábecsülése, a fa élettani sajátosságainak, biológiai funkcióinak figyelmen kívül hagyása társul egy tényleges vagy csak mondott fásítási szándékkal. Mindezek mellett a nem jó szándékú, vandál magatartással is számolni kell, ami a társadalomban jelen van és felbecsülhetetlen károkat okoz mind anyagi, mind szellemi, erkölcsi vonatkozásban. Közterületi fakivágások Mikor kell egy fát kivágni? 1. Ha a fa elérte a vágásérett kort (nehéz meghatározni, pl. a puhafa gyorsan nő, gyorsan öregszik, korhadásra hajlamos. Tipikus példája a nyírfa, a fűz, a nyárfa) 2. Ha a fa törzse vagy ágrendszere repedt, korhadt, és gallyazással a korhadt ágak tömege nem távolítható el 3. Ha a fa közműre lett ültetve és bizonyíthatóan károsítja azt 4. Ha a fa légvezeték alá lett ültetve és visszagallyazása nagymértékben károsítaná az egészségét 5. Ha a fa épülethez túl közel lett ültetve és visszagallyazása nagymértékben károsítaná az egészségét
6. Ha a fa gyökérzete a járda vagy úttest burkolatát láthatóan károsítja 7. Ha a fa gyökerei közműjavítás vagy egyéb földmunka során el lettek vágva, ezzel stabilitása kérdésessé válik 8. Ha a fa a függőlegeshez képest annyira ferdén nő, hogy stabilitása kérdéses 9. Ha a többszöri visszagallyazás után nem marad mit továbbgallyazni 10. Ha a gallyazás során olyan nagyméretű ágat kell eltávolítani, hogy a fa stabilitása kérdésessé válik 11. Ha a fa olyan negatív városi körülmények közé lett ültetve, hogy leromlott egészségi állapota további életben tartását nem indokolja A fa egészségi állapota ránézéssel is gyorsan meghatározható. Ha sok a száraz ág, csúcsszáradt, vagy harkály odúk vannak a törzsben, illetve a törzsön megjelent a taplógomba, akkor a fa életképessége gyenge. A fagyöngy (Loranthus europaeus) /gömb alakú élénk zöld levelű élősködő növény/ csak legyengült fán jelenik meg. A Polgármesteri Hivatalhoz érkező fakivágási kérelmeket minden esetben helyszíni szemlén bíráljuk el. A fa állapotát szemrevételezéssel, speciális műszerrel, illetve a Fakivágást Ellenőrző Bizottság segítségével értékeljük. A kivágást a Városüzemeltetési Kht. saját kivitelezésben, vagy alvállalkozó igénybevételével végzi el. Az elmúlt néhány év során egy új tendencia alakult ki, mely szerint a lakó allergiára hivatkozva az adott fára, (függetlenül annak fajára) azonnali kivágást követel. Természetesen ismerjük az allergén növényeket, és a kérést szakrendelő igazolása nélkül nem teljesítjük, de ez mindig vitát eredményez. Egyre több esetben az egyébként indokolt fakivágást (újabban a gallyazásokat is) a lakosság erősödő ellenállása miatt nem tudjuk elvégezni, ez néhány esetben a tettlegességig fajult. Ugyanakkor a közterületeken a fa állapotából esetleg bekövetkező balesetért az önkormányzat a felelős, függetlenül attól, hogy az adott fát ki ültette. Hiába próbáljuk a médiákban a fakivágást indokolni, a lakosság egy része makacsul ellenáll. 2003. év közterületi fakivágások és pótlások száma: Fakivágás (db) Városüzemeltetési Kht. által Egyéni (lakossági) kérelemre Biomonitoring rendszer ÖSSZESEN
Fagallyazás (db)
Pótlás
627
1078
fa (db) 558
cserje (db) 1214
204
-
942
20650
831
1078
346 1846
2683 24547
Nyárfaritkítási program A Polgármesteri Hivatalhoz számtalan bejelentés érkezik, hogy a városlakó allergiás az épület előtt lévő virágzó nyárfára, ezért kéri annak kivágását. A közhiedelemmel ellentétben a virágzó nyárfa allergiát nem okoz, bár a finom repítő-gyapot a tüdőbe jutva irritálhatja azt. A virágzás időszakában kellemetlen a szükségszerű folyamatos takarítás is.
A problémát ismerve az ilyen kérelmek többségének helyt adunk, bár az adott épület előtt egyetlen példány eltávolítása gyors segítséget nem jelent, mivel a repítő-gyapot messze száll. A kivágott nyárfa helyett más fafajt pótolunk, vagy olyan nyárfát, amely meddő, ezért nem virágzik. Körúton belüli területek fásítása Zöldfelülettel kapcsolatos lakossági problémákat, fakivágási kérelmeket innen jeleznek legtöbbet. Felújított és felújításra váró terek és utcák ezen a területen találhatók. Zöldfelületében mennyiségi növelésre nincs lehetőség, ezért annak minőségét kell javítani. A körút teljes hosszán - ahol elég hely van – egységes fasorokat kellene ültetni, amely jellemző az adott utcára. A létesítendő utcai fasorok zöld folyosóként kötnék össze az egyes parkokat, tereket. Az új fasorok létesítésének előfeltétele a meglévő vegyes faállomány radikális eltávolítása, és az új fasor azonnali telepítése. Az ilyen beavatkozás a lakosság részéről várhatóan igen nagy felháborodást és ellenállást kelt, de szakmailag és városképileg indokolt. (Az alábbiakban azokat az utcákat soroljuk fel – a teljesség igénye nélkül – amelyek faállománya /még/ az utcára jellemző, illetve beavatkozásra szorul.)
1.) Petőfi út A Petőfi park melletti elöregedett, balesetveszélyes nyárfasor kivágását követően a Városüzemeltetési Kht. a szükséges járdafelújításokat elvégezte, a járdában e célra kihagyott helyekre (37 db) a városi biomonitoring program keretében egységes fasor (Fraxinus angustifolia „Reywood” – díszkőris) került. 2.) Vasgyár és Mező utca Az úttest és járda közötti szűk sáv fásításra nem alkalmas. Az úttest elválasztó sávjába viszont sövényt lehet telepíteni (Euonymus nanus var. Turkestanica – turkesztáni kecskerágó: a mostoha életkörülményeket jól tűri). Korábban már történtek kísérletek sövény telepítésére, az elültetett növények elpusztultak. Az elválasztó sáv a közművek miatt faültetésre nem alkalmas. 3.) Északi körút Az úttest elválasztó sávjába folytatni lehet az előbb említett sövény telepítését. Az úttest szélén zömében platánok (Platanus sp.) és juharok (Acer sp.) találhatók, a környezetszennyezés miatt szenvednek, nem nőnek, lombjukat idő előtt ledobják. Folyamatos vagy radikális eltávolításuk és más, egységes fasorra való cseréjük indokolt. A terület helyenként van olyan széles, hogy ott a járda mindkét oldalán fasor telepíthető. 4.) Erdő sor Az elválasztó sávba sövény telepíthető, egyéb zöldfelületi beavatkozás nem szükséges. A Dohány utcai épületbelső korábban játszótérrel lett ellátva. 5.) Ferenc körút Az elválasztó sávba sövény telepíthető. A körút úttestjét juharok (Acer sp.) és helyenként spirálfüzek (Salix matsudana „Tortuosa”) kísérik, állapotuk még
megfelelő. Az egységes utcakép érdekében folyamatos cseréjük egységes fasorra indokolt. Át kell gondolni a Kossuth u. 53-61 sz. mögötti (Krúdy Gimnázium melletti) nagy területű játszótér meglétének szükségességét, és a döntés függvényében fel kell újítani vagy meg kell szüntetni. A területet ideiglenes jelleggel fásítottuk. 6.) László, Kert és Váczi M. u. Az elválasztó sávba sövény telepíthető. Helyszűke miatt az úttest két oldalán fasorok nem férnek el. Egyes szakaszokon a sáv murvával felszórva, ott, illetve az 1,5 m szélességet meg nem haladó sávba még sövény telepítése sem ajánlott. 7.) Széchenyi utca Meglévő faállománya zömében hársból (Tilia sp.) áll. A hárs nem bírja a közlekedésből származó légszennyezést, ezt a tényt jelzi a fák gombásodása és nyári lombhullása, esetleges másodvirágzása. Javasoljuk egységes csörgőfasorra (Koelreuteria paniculata) való cseréjét, hiszen az 50-60-as években ez a fasor volt itt, maradék példányai (főleg a páratlan oldalban) még láthatók. 8.) Kiss E. utca (védett platánsor) Gallyazása 2003 év elején megtörtént. A fasor egyes egyedeit törzsrepedés vagy korhadás miatt el kell távolítani. Pótlásuk platánnal lehetséges. A fasor felülvizsgálatához a Fakivágást Ellenőrző Bizottság határozata szükséges. 9.) Dózsa Gy. utca (védett japánakác fasor) Űrszelvénybe és épületek felé hajló ágak gallyazása időszerű. A fasor elöregedett, faegyedek eltávolítása, a fasor folyamatos felújítása szükséges. Pótlás japánakáccal lehetséges. A fasor felülvizsgálatához a Fakivágást Ellenőrző Bizottság határozata szükséges. 10.) Szarvas utca Zömében japánakácokból (Sophora japonica) álló, idős fasor, rendezése igen sürgős. Felújítási terve régóta készen van, anyagi fedezet hiányában nem tudtuk elvégezni. Több helyen kell japánakácot és fajidegen fákat kivágni. Pótlás japánakáccal és az utca déli szakaszán lisztes berkenyével (Sorbus aria) ajánlott. 11.) Bethlen G. utca Zömében japánakácokból (Sophora japonica) álló, idős fasor. Több egyed korhadt, eltávolításuk megtörtént. Jellegénél fogva japánakáccal pótolható. 12.) Deák F. utca Igen hosszú, aránylag keskeny, légvezetékkel és közművel zsúfolt, növényültetésre kedvezőtlen tengelyű (É-D) utcánk. A korábbi lakossági ültetések miatt fafajokban igen változatos, emiatt eddig is sok fát kellett az utcából eltávolítani. A járda-úttest közötti sáv magasan feltöltődött talajjal, a járda csapadékvize nehezen folyik el. Az utca mindkét oldalára 1-1 egységes fasort lehet telepíteni, de a kivitelezés költségét a szükséges földmunkák jelentősen emelik. 13.) Bujtos utca Jellemzője a páratlan oldal japánakác fasora. Az egyes fák az épületekhez közel lettek ültetve, korosak, sokszor visszagallyazottak. Lecserélésük néhány éven belül indokolt.
14.) Rákóczi utca A Búza utca – Északi krt közötti területen az elöregedett és vágásérett japánakácsort eltávolítottuk, helyébe a városi viszonyokat jobban tűrő új fasort létesítettünk. Új fasort kapott az átellenes oldal is, mely eddig fátlan volt. 15.) Szent István utca (védett japánakác fasor) A közel száz éves japánakác fasor az ültetés idejében még az akkori viszonyoknak megfelelt. Az urbanizáció káros hatása ma már erősen látható, sok a taplógombával borított ág és a korhadás. Az egykor földszintes épületekre emeleteket húztak, ezért ma a fák lombozatát folyamatosan vissza kell vágni. Évekkel ezelőtt elvégeztük a fasor átfogó rekonstrukcióját, de a megmaradt idős példányokat újból át kell vizsgálni. A fasor felülvizsgálatához a Fakivágást Ellenőrző Bizottság határozata szükséges. 16.) Árok utca (védett japánakác fasor) A fasor egészségi állapota megfelelő, a szükséges gallyazásokat a közeljövőben el kell végezni. Néhány túlkoros japánakác egyed pótlása után további munkát nem igényel. 17.)Vasvári P. u. (védett japánakác fasor) Közepes egészségi állapotú fasorunk. Az Árok – Vasvári P. u. sarkán felépült társasház falai és ablakai a meglévő fasorhoz igen közel vannak. A platánok az utca forgalmából eredő légszennyezést nehezen tűrik, fejlődésük, új hajtásrendszerük nem látható. A fasor felülvizsgálatához a Fakivágást Ellenőrző Bizottság határozata szükséges. 18.)Kossuth utca és Sóstói út A Kossuth utca faállománya inkább az épületek előkertjében található, igen vegyes állományú. A Sóstói útra jellemző a hárs, ami viszont nem bírja az ottani légszennyezést, már sokat ki kellett vágni közülük. Az erdő felé közeledve az addig keskeny zöldsáv kiszélesedik, ott a fasort kőrisekkel (Fraxinus sp.) pótoltuk. 19.) Bocskai utca 2003.-ban elvégeztük a japánakác sor teljes rekonstrukcióját és a páratlan oldal szükséges pótlását. A páros oldalban a keskeny járdából nőttek ki a nagyméretű fák, ott tudatosan nem pótoltunk. 20.) Család utca A 2003. évben történt nagyméretű ág leszakadása intő jel arra, hogy a japánakác fasor szükséges kezelését mihamarabb meg kell kezdeni. 21.) Selyem utca Japánakác fasorára kb. ugyan az a jellemző, mint a Szent István utcára. A fákat sokszor gallyaztuk, de elérték azt az állapotot, amikor a kivágásokat is el kell kezdeni.
ERDŐK Sóstói erdő Kezelését a NYÍRERDŐ Rt. és a Városüzemeltetési Kht. erdészeti kezelési tervek alapján önállóan végzi, az önkormányzat részéről különösebb beavatkozás nem szükséges. A most előkészítés alatt álló védetté nyilvánítási eljárás során az erdőt szeretnénk helyi védelem alá helyezni. Nagyszállási erdő Kezelését a NYÍRERDŐ Rt. erdészeti kezelési tervek alapján önállóan végzi, az önkormányzat részéről különösebb beavatkozás nem szükséges. JÁTSZÓTEREINK Nyíregyháza közterületein 105 db játszótér van. Játszótéren kell érteni a klasszikus, jól körülhatárolható (Jósaváros), és az egy- két játszószert tartalmazó, épületek között lévő területet is (Északi krt.). A közterületi játszótereket a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003 (XI. 27.) sz. GKM rendelet értelmében évi egy alkalommal szakcéggel kötelező felülvizsgáltatni, hogy megfelelnek-e a szabványokban előírt feltételeknek. Amennyiben nem, úgy a játszószereket át kell alakítani, vagy meg kell szüntetni. A játszóterek szabványosításához szükséges egyszeri kötelező felülvizsgálat költsége várhatóan 3,000 – 4,000 eFt/év, a szabványosítás végrehajtásának költsége csak a felülvizsgálat eredményének ismeretében becsülhető. FENNTARTÁSBA VONT KÖZTERÜLETI JÁTSZÓTEREK ÉS JÁTSZÓHELYEK VÁROSUNKBAN 1. Tamási Á. U. 2. Eperjes u. 24-26 mögött 3. Korányi köz 4. Korányi köz (pavilonok mögött) 5. Korányi u. 32/E – vel szemben (FAJÁTSZÓTÉR) 6. Korányi u. 18-32 sz. 7. Robinson domb 8. Garibaldi u. 18-22 9. Május 1 tér 5-6 10. Ungvár stny. 7-tel szemben 11. Ószőlő u. 110-112; 112-114; 114-116 sz. épületek között 12. Etel köz 15-17 13. Ószőlő u. 101-103 14. Ószőlő u. 105-107 15. Botond utcai játszótér 16. Törpe u. 1. (volt rutinpályával szemben) 17. Fehér G. utcai (Alpári I. u. garázs mögött) 18. Sóstói u. 1-5 sz. tömbbelső 19. Ferenc krt. 20-22 20. Ferenc krt. 26
21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.
Ferenc krt. 28 Sarkantyú utcai játszótér Homok tér Kossuth u. 53-61 mögött Körte u. 51-57 sz. előtt Epreskert u. 58-60 sz. között Vay Á. U. (Irodaház) tömbbelső SZÜV- Dob u. sarok Vasvári P. u. 5-7 Rákóczi u. tömbbelső (régi hagyományos és FAJÁTSZÓTÉR is) Északi krt. 44-48 Északi krt. 32-36 Északi krt. 26-30 Északi krt. 14-18 Északi krt. 2-4 Dohány u. tömbbelső Stadion u. 2. Stadion u. 24. előtt Stadion u. 24-26. Stadion u. 40. Vasvári P. u. 77. Vasvári P. u. 75. Vasvári P. u. Északi krt. 15. Északi krt. 17. Városmajor u. 11. Északi krt. 19-21. Északi krt. 23-25. Északi krt. 25-27. Árpád u. 33-35. Árpád u. 35-37. Állomás tér északi oldal Állomás tér déli oldal Árpád u. 41-43. Árpád u. 55-61. Árpád u. 59. Árpád u. 63. Árpád u. 65. Árpád u. 71. Árpád u. 77-85. FAJÁTSZÓTÉR Árpád u. 54-66. Sóstóhegy Szabó L. u. Nyírszőlős Kollégium u. (sportpálya mellett) Bukarest tér Fészek u. (Kertváros központi parkja) Bólyai tér Vörösmarty tér Benczúr tér Akácfa tér Toldi u. ABC mögött (Deák F. u. vége) Toldi u. 58-66.
71. Kürt u. (parkoló) 72. Luther tér (Ev. templom mögött) 73. Malomkert (Kert u. 6-tal szemben) 74. Szántó K. J. – Ady E. u. sarok 75. Kert köz 1-5. 76. Bujtosi Városliget 77. Semmelweis u. 2-6. 78. Semmelweis u. 8-12. 79. Fazekas J. tér 1-4. sz. házak mögött 80. Fazekas J. tér 7. mögött 81. Fazekas J. tér pavilonsor FAJÁTSZÓTÉR 82. Fazekas J. tér 9-11. sz. mögött 83. Sarló u. 15. előtt 84. Szalag u. 9. 85. Szalag u. 17. 86. Jelvény u. – Fazekas J. tér 12. FAJÁTSZÓTÉR 87. Fazekas J. tér 15. 88. Fazekas J. tér 16-17. 89. Törzs u. 92-106. 90. Törzs u. 74-90. 91. Törzs u. 58-72. 92. Törzs u. 58-72. 93. Törzs u. 24-38. 94. Gém u. 95. Déli Alközpont (Arany J.-Szarvas-Jósa A.-Vécsey u. között) 96. Déli Alközpont (Arany J.-Deák F.-Jósa A.-Vécsey u. között) 97. Lehel u. 14. A-B 98. Oros Élet – Friss u. között 99. Tímár – Málna u. sarok 100. Liszt F. u.(PLÁZA mögött) 101. Váczi M. u. 4. 102-104. Tompa M. u. 3 játszóhely 105. Kodály Z. u. ( A felsoroltakon kívül vannak még városunk területén közterületi játszóterek vagy játszóhelyek – pl. Vajdabokor -, de ezek létesítését és kezelését az ott lakók vállalták. A szabvány szerint történő kötelező felülvizsgálat során ezeket is nyilvántartásba kell venni.)
KORLÁTOZOTT KÖZHASZNÁLATÚ ZÖLDFELÜLETEK Ezek a zöldfelületek valamilyen okból nem minden időszakban látogathatók. Közülük csak a legjelentősebbeket emeljük ki. 1.) Városháza belső udvara Zöldfelületi kiviteli terve korábban elkészítette. A meglévő aszfaltburkolat rovására a zöldfelület nagysága tovább növelhető. Szabadtéri esketőtér, díszburkolat rendszer, virágágyások és kisebb csobogók lennének kialakítva. 2.) Északi temető Egyes vélemények szerint az ország egyik legszebb temetője. Fás növényállománya azonban igen kiöregedett, az egyes faegyedek kivágása az alattuk lévő sírok közelsége miatt rendkívül drága, visszapótlásukra sokszor nincs elég hely, ezért a fák helyi védettségének nincs értelme. Jellemző a japánakác (Sophora japonica), a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), juharfélék (Acer sp.) és a platán (Platanus sp.). A kerítés belső oldalán a nyárfákat már kivágták. A terület teljes egészére szaktervező által készített zöldfelületi felújítási tervet kell készíteni faállomány felméréssel együtt. A terv alapján meg lehet kezdeni a tervszerű pótlást és fasor rendezéseket. A temető főbejárata és a régi ravatalozó közötti területen elkezdődött (elfogadott terv alapján) a zöldfelületi felújítás. Az új ravatalozó környékén mintegy egy hektárnyi területen fűfelújítás esedékes. 3.) Izraelita temető A faállománya zömében akácból áll, sok az idős faegyed. A faállomány értékelését elvégeztük, a szükséges fakivágások megtörténtek. 4.) Strandfürdő A Sóstó-Gyógyfürdők Rt. által üzemeltetett területen a faállapot felmérést elvégeztük, a szükséges fakivágások és pótlások megtörténtek. Az élményfürdő várható felépülése után annak környezetét rendezni szükséges. 5.) Nyíregyházi Főiskola A Főiskola területén történt nagyszabású rekonstrukcióval együtt az igényes parkfelújítás is elkészült. 6.) Városi Stadion Zöldfelülete inkább foltonkénti elrendeződésű. Faállományát értékeltük, a szükséges kivágások megtörténtek. Zöldfelületének további csökkentése nem javasolt. Kívánatos viszont visszaállítani a korábban megszokott nyárfaállományát nem pihéző fajokból. A Stadion utca felőli kerítés mentén meg kell vizsgálni egy külső védőfasor telepítésének lehetőségét.
Jósa András Kórház A városi kórház területének parkfenntartása megoldott, bár a zöldfelülete már nem nagy. A tervezett mentőállomás bővítésének értékes faállomány esik áldozatául. A Sóstói úti részleg erdei környezetű, parkfenntartása megoldott. KÖZHASZNÁLAT ELŐL ELZÁRT ZÖLDFELÜLETEK A kisebb zöldfelülettel rendelkező intézmények és a magántulajdonú ingatlanok igen jelentős hányadát adják a város teljes zöldfelületi rendszerének. Ezek a területek egy része igényesen megépített és karbantartott, másik része elhanyagolt. Itt kell megemlíteni a főleg magántulajdonú kertekben egyre inkább szaporodó sziklakereteket, amelyek rendkívül táj-idegenek és a bennük lévő apró növények miatt zöldfelületi értékük is alacsony. Másik tendencia az ún. „feketeföld”, ami nem más, mint egy tápanyagban szegény lápi talaj. Ez a talaj száraz állapotban igen kemény, nedvesen pedig lekvárszerű. Az ilyen kertek kivitelezése részben köszönhető annak is, hogy városunkban számos cég végez szaktudás és gyakorlat nélkül „kertépítést”. III. CÉLPIRAMIS Ahhoz, hogy a városlakó jól érezze magát városunkban, megfelelő és tiszta, esztétikus környezetre van szüksége. Ezt természetesen sokan nem tudják megfogalmazni, de pl. a sivár lakótelepen élők ösztönösen vágyódnak az erdőbe vagy vízpartra, esetleg szívesen üldögélnek valamelyik parkban. A megfelelő és ápolt zöld környezetet csak olyan település tudja lakosainak biztosítani, amelyik kiegyensúlyozott gazdasággal bír. Sajnos, akár megyénkben is számos példa található olyan településre, amelynek közterülete elhanyagolt, gazos, szemetes. Ennek természetesen nem csak anyagi oka van, hanem visszavezethető a település vezetésének és a lakosságnak az igénytelenségére is. A zöldfelületekkel szoros összefüggésben áll a környezet- és természetvédelem. Városunk jelenlegi egyetlen természetvédelmi területe remélhetőleg a közeljövőben nem lesz egyedül. A nemrég elfogadásra került zöldfelületi rendeletünk révén hatékonyan érvényesíthetjük a környezet védelmét, szerezhetünk megbecsülést a zöld növénynek. A Program javasolt operatív intézkedéseivel a célpiramis stratégiai alprogramjait hajtjuk végre.
IV. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK A javasolt intézkedések kivitelezése elsősorban anyagi lehetőségek függvénye. A pályázati lehetőségek kihasználásával nagyobb volumenű beruházások is végrehajthatók. A zöldfelületek minőségének javítása A beépített területeken a zöldfelületi kapcsolatok kiépítésének csaknem egyedüli módja a zöldfelületek minőségének javítása. Komoly szerep hárul itt a városi fasorok fejlesztésére. Nyíregyháza abban a különleges helyzetben van, hogy a főbb útvonalai és a városközponti területek útszakaszai mentén kielégítő szélességű lenne a fasoroknak biztosított hely. A helyet "csupán" tartalommal kellene kitölteni: a fedetlen talaj, illegális parkoló, a kikopott füvesítés helyére célszerű a fasorokat alkotó magas faállomány alá alacsonyabb árnyéktűrő fákat, cserjesávokat ültetni, amely nem csak nagyobb asszimilációs felületével, hanem zajelnyelő tulajdonságaival is jobban szolgálja a nagyvárosi ember érdekeit. Ez azonban csak elgondolás szinten lehetséges. A város közműhálózatának térképeit átnézve feltűnik, hogy a fasorok telepítésére alkalmas területek alatt olyan mennyiségű közmű található, hogy oda a megfelelő védőtávolságot betartva fa már nem ültethető (tipikus példa az Arany J. utca útelválasztó zöldsávja.) A Polgármesteri Hivatal egyre inkább két tűz közé szorul, egyrészről a városlakó joggal várja el az egyébként igen sivár, zöld nélküli utca beültetését, másrészről a közműtulajdonos követeli a közművet esetleg gyökérzetével károsító fa eltávolítását. A fafajok megválasztásánál ügyelni kell a várostűrőség, a betegségekkel szembeni ellenállás és a minél hosszabb ideig tartó vegetációs időszak kérdésére is. Meg kell említeni, hogy a kialakított közparkokban kevés a magas díszértékű fa, a lakótelepi zöldfelületeken általában az első fázisban elültetett gyors borítást adó pionírokat (nyárfa. nyírfa, spirálfűz) ültették, a telepítésben nem követték az azok árnyékában felnövő hosszabb növekedési ciklust igénylő de magas élettartamú, értékesebb előfutár és klimax fajok (platán, tölgy). A cserjeszint a közparkokban, közkertekben elöregedett, vagy hiányzik. Ezek pótlása szükséges feladat. INTÉZKEDÉS FELELŐS 2003 év (tájékoztatásul) Koszorú utcai iskola melletti telken parképítés Ph + főkertész kezdése Hatzel tér felújítás kezdete Vü. Kht+Ph+Piaciroda Apáczai Cs. J. tér (volt Eszperantó tér) Vü. Kht rekonstrukciója 2004 év INDOKOLT Koszorú utcai iskola melletti telken parképítés Ph + főkertész befejezése zöldfelületi felmérés Vü. Kht + főkertész Krúdy Szálloda környezetrendezése Vü. Kht + főkertész + főépítész Sóstó központi részén a tölgyfaállomány Vü. Kht + főkertész
folyamatos cseréje Játszóterek szabvány szerinti felmérése Hatzel tér felújítás folytatása Dob u. parkfelújítása a Holocaust emlékmű telepítésével együtt Természeti területek védetté nyilvánítása Bazsalikom-Alma utca torkolatánál ideiglenes zöldfelület PÉNZÜGYI (ÉS PÁLYÁZATI) LEHETŐSÉG SZERINT VÉGEZHETŐ Blaha L. stny fasorrendezés Szarvas + Széchenyi + Selyem u. fasorrendezés Vasgyár és Mező utca sövénytelepítés talajcserével Jósaváros zöldfelületi felújítás kezdete szakaszokban Hősök tere rekonstrukció kezdete Északi temető növényzet folyamatos felújítása, cseréje
Ph + szakcég Vü. Kht + Ph + Piaciroda Ph + szakcégek Ph + főkertész Vü. Kht + főkertész
Vü. Kht + főkertész Vü. Kht Vü. Kht Vü. Kht + főkertész Ph + főkertész + főépítész + szakcégek Temetkezési Vállalat
2005 év INDOKOLT zöldfelületi felmérés folytatása Északi temető főbejárat – ravatalozó közötti terület zöldfelületi felújítása Hatzel tér felújítás befejezése Jósaváros Robinson domb felújítása (vállalkozói alapon is lehet) Kossuth szobor díszvilágítása Városháza belsőudvar rekonstrukciója Játszóterek szabvány szerinti átalakítása Bethlen G. + Család u. teljes fasorrendezése Bujtosi Városliget vállalkozói szintű hasznosítása Sóstó központi részén a tölgyfaállomány folyamatos cseréje Szent István + Deák F. u. fasorrendezése Fő-Vezér utca torkolatában zöld terelősziget kiépítése Oros volt Úttörőpark felújítása PÉNZÜGYI (ÉS PÁLYÁZATI) LEHETŐSÉG SZERINT VÉGEZHETŐ Hősök tere rekonstrukciójának befejezése
Vü. Kht Temetkezési Vállalat + Ph Vü. Kht + Ph + Piaciroda Ph + Vü. Kht + vállalkozó Ph Ph + főkertész Vü. Kht + szakcég Vü. Kht Ph + vállalkozók Vü. Kht + főkertész Vü. Kht + főkertész Vü. Kht Főkertész + szakcég
Ph + főkertész + szakcégek
Sólyom u. térsége parkosítás kezdete Jósaváros zöldfelületi felújítás folytatása Szabadság tér felújítás kezdete Dózsa Gy. utca (védett japánakác fasor) fasorrendezés fakivágással, pótlással Forgalomcsillapítást elősegítő zöld terelőszigetek létesítése Északi Alközpont zöldfelületi tervezése + rekonstrukciója
Ph + Vü. Kht Vü. Kht + főkertész Ph + főkertész + szakcégek Vü. Kht Ph + Vü. Kht Vü. Kht + főkertész
2006 év INDOKOLT zöldfelületi felmérés folytatása Játszóterek szabvány szerinti átalakítása Szarvas utca fasorrendezés fakivágással, pótlással Jósaváros zöldfelületi felújítás folytatása Deák F. u. teljes fasorrendezése talajmunkákkal Északi krt fasorrendezés Természeti területek védetté nyilvánítása Bujtos utca fasorrendezése Természeti területek védetté nyilvánítása PÉNZÜGYI (ÉS PÁLYÁZATI) LEHETŐSÉG SZERINT VÉGEZHETŐ Kerékgyártó – Lajtos u. (Borbánya) csatlakozásánál lévő telken játszótér kialakítása Sólyom u. térsége parkosítás folytatása Szabadság tér felújítás befejezése Korányi F. utca szervízút zöldsávjának felújítása 2. ütem Forgalomcsillapítást elősegítő zöld terelőszigetek létesítése Új játszótér létesítése
Vü. Kht Vü. Kht + szakcég Vü. Kht Vü. Kht + főkertész Vü. Kht + főkertész Vü. Kht Ph + főkertész Vü. Kht + főkertész Ph + főkertész
Ph + főkertész Ph + Vü. Kht Ph + főkertész + szakcégek Vü. Kht + főkertész Ph + Vü. Kht Vü. Kht + főkertész
2007 év INDOKOLT zöldfelületi felmérés befejezése Jósaváros zöldfelületi felújítás befejezése Játszóterek szabvány szerinti átalakítása Örökösföld zöldfelületi rekonstrukciós tervezése Pazonyi tér zöldfelületi rekonstrukciója
Vü. Kht Vü. Kht + főkertész Vü. Kht + szakcég Ph + főkertész Vü. Kht + főkertész
Érkert zöldfelületi rekonstrukciós tervezése PÉNZÜGYI (ÉS PÁLYÁZATI) LEHETŐSÉG SZERINT VÉGEZHETŐ Sólyom u. térsége parkosítás befejezése Örökösföld zöldfelületi felújítás kezdete Forgalomcsillapítást elősegítő zöld terelőszigetek létesítése Északi krt sövénytelepítés talajcserével Új játszótér létesítése
Ph
Ph + Vü. Kht Ph + Vü. Kht Ph + Vü. Kht Vü. Kht Vü. Kht + főkertész
2008 év INDOKOLT Játszóterek szabvány szerinti átalakításának befejezése Fernc krt kétoldali fasor létesítése talajcserével Benczúr tér zöldfelületi rekonstrukciója Új játszótér létesítése Déli Alközpont zöldfelületi rekonstrukciós tervezése PÉNZÜGYI (ÉS PÁLYÁZATI) LEHETŐSÉG SZERINT VÉGEZHETŐ Örökösföld zöldfelületi felújítás befejezés Ferenc krt sövénytelepítés talajcserével Forgalomcsillapítást elősegítő zöld terelőszigetek létesítése Új játszótér létesítése Érkert zöldfelületi rekonstrukciója
Vü. Kht + szakcég Vü. Kht Vü. Kht + főkertész Vü. Kht + főkertész Ph
Ph + Vü. Kht Vü. Kht Ph + Vü. Kht Vü. Kht + főkertész Vü. Kht + főkertész
2009 év INDOKOLT Új játszótér létesítése Déli Alközpont zöldfelületi rekonstrukciója Kertváros központi park zöldfelületi rekonstrukciója
Vü. Kht + főkertész Vü. Kht + főkertész Vü. Kht + főkertész
PÉNZÜGYI (ÉS PÁLYÁZATI) LEHETŐSÉG SZERINT VÉGEZHETŐ Irodaház tömbbelső zöldfelületi felújítása Forgalomcsillapítást elősegítő zöld terelőszigetek létesítése Malomkert zöldfelületi rekonstrukciója
Vü. Kht + főkertész Ph + Vü. Kht Vü. Kht + főkertész
V. A ZÖLDFELÜLETTEL SZOROSAN ÖSSZEFÜGGŐ BIOMONITORING PROJEKT A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség pályázatot nyújtott be és nyert az Európai Bizottság által kiírt LIFE Environment program felé „Levegő szennyezettségét jelző biomonitoring rendszer kiépítése és működtetése KeletMagyarország nagyvárosaiban” címmel. E program keretében a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség egy, a keleti országrész öt legnagyobb városára kiterjedő levegő biomonitoring rendszert hozott létre és működtet. A programban a TIKÖFE mellett Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba és Szeged önkormányzata, továbbá öt, a fent említett városokban a környezetvédelem területén működő civil szervezet vesz részt. Az alkalmazott módszerek: 1, A levegő szennyezettségét aktívan jelző növények kihelyezése. (pl. az ózonra érzékeny dohánynövény klónok alkalmazása) 2, A por jellegű szennyeződések vizsgálata a kérdéses területen lévő fás növények leveleiről leoldott anyag kémiai analízisével. Ezzel a módszerrel a nehézfémtartalom és a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) mérhetők2. A fenti módszerek nem a helyszíni imisszió mérések helyett történnek, hanem azt kiegészítve látják el feladatukat. Előnyük: 1, működtetésük olcsóbb, mint az imisszió mérő állomások működtetése 2, a városonkénti két-három imisszió mérő állomással szemben jóval nagyobb lefedettséget biztosít, mivel 50-150 mintavételi helyen lehet növényeket kihelyezni és levélmintákat gyűjteni. A fenti módszerekkel nyert eredmények birtokában lehetővé válik a városok levegőminőségi térképének elkészítése. 2
Policiklikus aromás szénhidrogének: A policiklusos aromás szénhidrogének igazoltan mutagén és karcinogén vegyületek, Több munkaegészségügyi vizsgálat összefüggést talált a PAH expozíció és bőr ill. tüdő daganatok emelkedő gyakorisága között. A policiklikus aromás szénhidrogének megtalálhatóak a kipufogó gázokban, főleg a diesel kipufogó gázokban. Kis reakciókészségük miatt nem bomlanak el, jellemzően kiülepednek és a talajba, majd a növényekbe kerülnek. Az összes PAH közül a legnagyobb mennyiségben a benz(a)pirén fordul elő, amely egyben a szennyezett levegő leggyakoribb rákkeltő komponense. A járműmotorok PAH kibocsátása nagymértékben függ az üzemanyag minőségétől és az üzemelési feltételektől. A közúti közlekedés a kibocsátások 542%-áért felelős
A biomonitoring projekt felépítése:
Önkormányzatok Feladatok 1, a megfelelő fajú fák elültetése a szakértők által meghatározott helyen, 2, a monitorként kijelölt fák gondozása
TIKÖFE Feladatai 1, a projekt irányítása 2, mérések elvégzése 3, adatfeldolgozás 4 az eredmények bemutatása szakmai és tudományos körökben, ill. azok továbbítása a civil szervezetek és a városok felé
Civil szervezetek Feladatok 1, Levélminták begyűjtése 2, felvilágosító és oktató tevékenység, ill. az eredmények bemutatása a lakosságnak
A projekt várható eredményei: A városok zöldfelületeinek növekedése A városok levegőminőségi térképeinek és egy a szennyezőkre vonatkozó adatbázis elkészítése A légszennyezettség mértékét figyelembevevő városfejlesztési tervek kialakítása A használt módszer finomítása és standardizálása A módszer bemutatása és elterjesztése A civil szervezetek a városok és a környezetvédelmi hatóságok közti kapcsolat élénkítése A lakosság környezettudatának emelkedése Tudományos szintű eredmények megjelenése
Dohány aktív biomonitoring mérési eredménye (2002. év)
Ligeti Óvoda Liszt F. u. 26. Kincskereső Óvoda Árpád u. 52 Búzaszem Óvoda Búza u. 7. Botanikus Kert Sóstói u. 31/b Tűzoltóság Erdő sor 5. Westsik V. Élelmiszeripari Szakközépiskola Rákóczi u 53. Vásárhely Pál Környezetvédelmi Szak. Vasvári Pál u. 16. Zrínyi Ilona Gimnázium Széchenyi u. 29. Krúdy Gyula Gimnázium Epreskert u. 64. Kodály Z. Ált. Isk Vay Ádám krt. 18. Lippai János MGSZ Krúdy köz 2. Városi Stadion Sóstói u. E-misszió Egyesület Szabolcs u. 6.
Június 1 3,33 2,33 1,67 3,67 1
Július 3,09 5,7 12,67 7,09 7,55 7,25
Augusztus 6,1 5 6,42 6,78 5,5 7,89
4
12,89
9
2,67
7
10,9
2,33
7,13
11,91
0,67
10,2
8,2
3,67 2,33 5,33
11,55 7,83 3
9,44 5 3,33
A mintavételi pontok elhelyezkedése Levélminták laboratóriumi analízisének eredménye (passzív biomonitoring)
kód NY 06 NY 07 NY 10 NY 14 NY 16 NY 20 NY 22 NY 23 NY 24 NY 25 NY 27 NY 30 NY 31 NY 32
por mg/m2 161,92 188,29 268,12 137,11 836,22 147,36 65,09 111,53 987,74 35,71 175,86 81,04 495,75 117,76
Fe Pb Zn mg/m2 ug/m2 mg/m2 1,4589 7,2218 0,0337 1,0262 4,7260 0,0780 3,3246 19,3580 0,0708 2,0567 12,6692 0,0887 2,7344 13,2122 0,1647 1,3321 6,2480 0,0746 0,8918 3,9903 0,0302 0,9346 5,3756 1,1264 1,7582 9,4527 0,1225 0,5571 3,2179 0,0184 1,5406 6,0145 0,0714 0,8266 3,4201 0,0331 0,9816 4,8881 0,0625 1,1093 4,3455 0,0311
Ni ug/m2 2,7689 2,0523 5,4696 3,0028 4,3316 1,9893 1,4776 1,7733 2,3607 1,1071 2,2862 1,9045 2,3399 1,7194
Cr ug/m2 4,1452 2,9561 6,7297 4,8812 5,6946 3,0503 2,6689 2,6321 3,9608 1,4821 4,0976 2,7069 2,8803 2,7439
Cu ug/m2 7,7723 6,9290 17,6957 14,3968 18,1459 8,6794 5,1425 7,0820 14,5197 3,4143 7,2279 5,7784 6,9900 5,6409
NY 33 NY 34 NY 36 NY 37 NY 38 NY 39 NY 40 NY 41 NY 42 NY 43 NY 44 NY 45 NY 46 NY 47 NY 48 NY 52 NY 54 NY 55 NY 56 NY 57 Végössz eg
127,36 104,05 769,19 46,63 190,69 378,15 170,20 51,50 92,70 123,86 110,58 97,20 119,69 345,95 172,72 569,57 1456,16 222,55 373,24 213,56 11050,0 7
2,9802 0,2747 2,6229 0,5456 1,1537 0,6353 0,0894 0,9939 0,5850 0,4744 0,5474 0,7008 0,7433 1,1243 1,0899 8,9992 1,1897 0,9837 1,4034 10,2936 65,2543
9,1954 2,7886 15,6915 2,8677 5,6064 3,1046 1,6374 7,2097 3,2910 6,3414 3,1738 4,7723 3,8660 6,0887 6,2006 38,6738 0,0000 4,8070 7,5394 59,3695 347,689
0,0341 3,3241 5,8841 10,8893 0,4568 0,9895 1,2070 3,7147 0,0815 3,0229 5,6228 16,4607 0,0288 1,1378 1,6693 2,9237 0,1281 1,9260 2,5553 7,6468 0,1097 2,2954 1,9550 6,1260 0,3387 1,6356 0,6740 4,3742 0,1174 1,9312 2,8427 4,8151 0,0177 0,9456 1,5667 3,9492 0,1523 1,2101 2,6133 4,3226 0,0323 3,4834 2,3001 5,0758 0,0507 1,0594 2,2161 4,8209 0,0275 1,3645 2,5015 4,8475 0,3442 2,3767 3,2969 8,9947 0,0271 1,5044 2,3144 4,4561 0,1629 10,1383 16,4606 54,5078 0,3888 6,6255 3,6695 9,6398 0,0454 1,9406 3,2269 8,7016 0,0664 2,6350 3,3405 12,2421 2,5200 20,0959 26,6949 94,8203 7,866 113,940 160,090 466,440
VI. TERMÉSZETVÉDELEM VÉDETT FASOROK, FÁK ÉS CSERJÉK Az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védetté nyilvánításáról szóló 8/1998 (II. 15); illetve 15/1998 (V. 1.) számú helyi rendelet 15 db egyedi fát, 7 utcai fasort, 4 db cserjét és 1 területet (Nyíregyházi Főiskola Tuzson János Botanikus Kertje) helyezett védelem alá. Nem e rendelet által, de védett a Szabadtéri Színpad kertje is. Egyes tradicionális fasorok egyedei annyira leromlott egészségi állapotúak vagy vágásérettek (pl. Blaha L. stny. jegenyenyárai), hogy a hosszabb távú védelemnek nincs értelme. TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETÜNK: AZ IGRICE-MOCSÁR A Tisza és Szamos szabályozásával a Nyírvíz laposok elvesztették rendszeres vízutánpótlásukat és nagyrészt kiszáradtak. A Nyíregyháza – Sóstóhegy - Ilonatanya között fekvő egykor több száz hektáros Igrice – mocsár területe napjainkban mindössze hetven hektárra zsugorodott. Ennek ellenére kilenc természetes növénytársulás és több mint 250 állatfaj őrzi itt az egykori vidék arculatát. A mocsár túlnyomó részét nádas borítja, melyekbe rekettyefüzesek ékelődnek. A csatornák mentén és a tocsogókban tizenegy kétéltűfaj él, közülük az európai vörös listás tarajos gőte és vöröshasú unka érdemel említést. A nádasokat zsombékosok és magassásosok övezik, melyek a magasabb térszíneken alföldi mocsárrétbe mennek át. A rét kiemelkedő értéke a ritka, védett orchideafajunk, a mocsári kosbor. Ez a növény a jégkorszakok idején húzódott le hazánk területére, és a hűvös mikroklímájú területeken mindmáig megmaradt. A rétet délről égeres övezi, ahol egy másik orchideaféle, a fehér virágú tallós nőszőfű virágzik nyaranta. Az égerest telepített nemesnyáras követi. Ennek, bár természeti értékekben kifejezetten szegény, nagy szerepe van a mocsár mikroklímájának megtartásában. Az egyedülálló élővilág hosszú távú fennmaradásának érdekében civil szervezetek és magánszemélyek kezdeményezésére 1992-ben Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi természetvédelmi területté nyilvánította. A természetvédelmi terület kezelését 1994. óta a Felső – Tisza Alapítvány látja el. A kezelés anyagi hátterét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapja biztosítja. A természetvédelmi kezelés része a degradálódott (leromlott, gyomosodó) területek, illetve a mocsárrét gyommentesítő kaszálása, a vízellátást biztosító csatornák illetve a mocsár vizeinek rendszeres ellenőrzése, a Felső – Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Nyíregyházi Laboratóriumának közreműködésével. Elsődleges feladat a rendszeres területbejárás. Ennek célja a károkozások (horgászat, orvvadászat, illegális hulladéklerakás) „elviselhető” szintűre korlátozása. Folyamatosan nyomon kell követni a védett terület növény és állatvilágának változásait. A dinamikusan terjeszkedő város egyre közelebb kerül ehhez a természeti ritkasághoz: fokozódik a zavarás (fény, zaj), ezzel arányosan évről - évre csökken a költő madarak száma. A jelenlegi védett terület mintegy a fele 2003.-tól országos szintű védelmet kapott. Ennek köszönhetően az eddiginél jóval hatékonyabban, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának közreműködésével tudjuk megvalósítani a mocsár élővilágának védelmét.
HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT TERÜLETEK Az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 2000 évben elkészítette Nyíregyháza külterületén található természeti értékek leltárát. E leltár tartalmazott minden természeti területről egy dokumentálást (fotókkal és jellemző vegetációjuk leírásával) és egy állapotértékelést. • Nyíregyházán talált összes természeti terület a külterületeken: 111 db. 2 • A természeti területek technikai (érték) kódjának átlaga: 3.76 3 • Részletezve : 1= 10 db, 2= 12 db, 3= 20 db, 4= 21 db, 5= 48 db. • A természeti területek közül országos szintű védelemre javasolható: 2. • A természeti területek közül helyi védelemre javasolható jelenleg: 40 db. A számadatokon túl megállapítható, hogy Nyíregyháza külterületén található természeti területek többsége az üde kaszálók kategóriájába tartozik, ettől lényegesebben kevesebb a mezofil (szárazabb) legelők száma, melyek után következnek a szikes gyepek és kiszáradt láprétek mindössze néhány képviselővel. Igazi lápi és mocsári vegetáció nagyon kevés található, éppúgy, mint nyílt homoki gyep (2 terület). Sajnos természetközelinek tekinthető erdő csak egy található, a Sóstói tölgyes erdő (a monokultúrás akácosok és nemesnyárasok nem természeti területek). A nemzetközileg, országosan vagy megyei szinten ritka, veszélyeztetett élőhelynek elsősorban a gyöngyvirágos tölgyes, a szikes gyepek és tavak, a lápok és láprétek, valamint a nyílt homoki gyepek tekinthetők, tehát éppen azok, amelyek városunk külterületén is viszonylag kis számban, vagy egyedüli képviselőként vannak jelen. Ezen átfogó de nem részletes felmérés eredményeképpen is sok ritka, védett faj jelenléte vált ismertté. A növények közül ki kell emelnünk a több helyen is élő kisfészkű aszatot (Cirsium brachycephalum), amely az EU védelmi listáján is szereplő faj (hazánkban is védett, eszmei értéke tövenként 2000 Ft). Egy élőhelyen találtunk kb. 100 tő fehér zászpát (Veratrum album, védett, eszmei értéke szálanként 2.000 Ft) és tőzegpáfrányt (Thelypteris palustris, Védett, eszmei értéke tövenként 5.000 Ft.). Több élőhelyen találtunk már az e vidéken szinte egyedüli orchidea fajként előforduló pompás kosbort (Orchis laxiflora subsp. elegans, Védett, eszmei értéke tövenként 10.000 Ft.), melynek egyik nyíregyházi állománya országos szinten is egyedülállóan nagy (több ezer tő!). A ritkább, de nem védett növények közül említésre méltó még a magyar (homoki) csenkesz, melynek nyílt homokpuszta gyepekhez kötődő nyírségi állományaiból már csak kis hírmondók maradtak fenn. Az állatvilág közül kiemelendő a Sóstói tölgyes erdő madárvilága, mely oly ritkaságoknak ad fészkelő helyet, mint a fekete harkály (Védett, eszmei értéke 50.000 Ft.), vagy a kuvik (fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft.). Vizes területeken több helyen észleltük ritka, fokozottan védett madarak fészkelését: bölömbika, nagy kócsag (mindkettő 100.000 Ft eszmei értékű). Külön ki kell emelnünk a vérfű boglárka lepke jelenlétét, mely faj hazánkban védett (50.000 Ft/egyed eszmei értékű) és az Európai Unió védelmi listájában is szerepel, sőt a hazánkra is érvényes Berni Egyezményi által védett faj!
2 3
Legjobb állapotok esetében 1.00, legrosszabb állapotok esetében 5.00 lenne 1-es a legjobb, 5-ös a legrosszabb állapotminősítés
Összefoglalva megállapítható, hogy Nyíregyháza külterületén számos olyan természeti érték található, melyre városunk büszke lehet, akár megyei, akár egyes esetekben országos szinten is. Nyilvánvaló, hogy a területeket tovább kell kutatni, részleteiben is fel kell tárni, és tény az is, hogy a város döntéshozóinak és lakosainak törődniük kell e területek sorsával. Legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a természeti területek állapota javuljon, területük növekedjenek, ezáltal természeti értékekben gazdagodjon Nyíregyháza. Védelemre javasolt terület 1 2 3 4 5
Sóstói-erdő Kis-Teleki-rét Nyírjes-szik Oláh-réti gyepek Igrice-mocsár TT bővítése ÖSSZESEN:
Terület nagysága (ha) 369,20 134,24 104,73 117,51 16,44 742,12
Terület jellege B A A A C
A védelemre javasolt területek élőhely szerinti jellege: A.) Lápok, láprétek, üde gyepek A Nyírség egyik legérdekesebb természeti jelensége a buckaközökben kialakult hajdani lápvilág. A nép által „nyírnek” nevezett síklápokat a buckák alatt felszínre bukkanó talajvíz hozta létre. Nagy kiterjedésben gyakran a betemetődött, ősi folyómedrek helyén helyezkedtek el, illetve a buckaközi tavak feltöltődésével jöttek létre. A lápi viszonyok kialakulásához egyenletes szintű, pangó, tápanyagszegény vízre van szükség. Ilyen körülmények között több-kevesebb tőzeg is képződik a láp elhalt növényi maradványaiból. A hűvös lápi mikroklíma fenntartása a talajvíz és párolgásának hűtő hatásának köszönhető. A lápot szegélyező, erdővel borított homokbuckák pedig szinte egyben tartották ezt a „hideglevegő-párnát”. A vegetáció képét a vízviszonyok és a szukcessziós folyamatok függvényében egymást térben és időben váltó többféle növénytársulás határozza meg. Jellemzőek a zsombékosok, semlyékek, magassásrétek, láprétek, lápi magaskórósok, fűz- és nyírlápok, illetve ezek mozaikos közösségei. Ezek a területek számos olyan fajnak biztosítanak élőhelyet, amelyek hidegebb klimatikus időszakokban voltak nálunk elterjedtek, jelenleg már csak reliktumként vannak jelen. B.) Erdők A Nyírségből a természetesnek tekinthető erdők sajnos nagyon megfogyatkoztak. A régióban jelenleg jelentős területet borító akác, nemesnyár, fenyő és egyéb ültetvények nem tekinthetőek erdőnek, az eredeti erdei közösség ökológiai rendszerének alapelemeit sem tartalmazzák. A tájat egykor uraló gyöngyvirágos tölgyes társulás zárt, dús cserjeszintű, fajgazdag erdő. Uralkodó fafaja a kocsányos tölgy (Quercus robur), de mellette számos elegyfafaj is jellemző. Szárazabb térszíneken fokozatosan átmehet erdőssztyep jellegű pusztai tölgyesbe. A Sóstói-erdő különböző állapotú, főleg gyöngyvirágos tölgyes részletei emlékeztetnek a hajdani páratlan erdőkre, amelyeknek lassan az
utolsó képviselőik is teljesen eltűnnek a rövidtávú gazdasági érdekeket minden más elé helyező „erdőgazdálkodás” miatt. A megmaradt természetes, vagy ahhoz közelítő erdőfoltok esetén törekedni kell a természetes erdőfelújításra, a tájidegen állományok honos (vegyes összetételű) állományokra való lecserélésére, a spontán terjedő akác visszaszorítására. Megyei szinten a honos, nem tájidegen fafajokkal végzett erdőtelepítést és felújítást kell szorgalmazni. Természeti területeken és határaik mellett a tájidegen (főleg akác) telepítés nem elfogadható. Erdőink állatvilága nem tekinthető különlegesnek. C.) Tavak, mocsarak, nádasok Természetesen ez a kategória részben átfedésben van a lápokkal, szikesekkel. Az állóvizek (még a mesterségesek is) némileg kompenzálják a regionális szárazodás hatásait. Emellett a vizes élőhelyek európai szinten is veszélyeztetettek, védelmük kiemelt feladat. Értékes életközösségeik erősen függenek a víztől, de ők is befolyásolják annak állapotát. A valódi folyóvízzel nem rendelkező térségben szerepük több szempontból is nagy. Az álló vizek legnagyobb ellensége a kiszáradás, az elégtelen vízellátás, néhol a szennyezés.
