2004-ben végze az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természe udományi Karán terület- és településfejleszt geográfusként

V‡radi Zsuzsanna

A magyarorsz‡gi nagyv‡rosi tŽrsŽgek konßiktusainak vizsg‡lata sajtóelemzŽs alapj‡n

A

tanulm‡ny cŽlja šsszefoglalni az MTA Szociológiai KutatóintŽzet V‡ros- Žs Kšrnyezetszociológiai M hely vezetŽsŽvel 2004 Žs 2007 kšzš! tšbb intŽzmŽny rŽszvŽtelŽvel1 megvalósuló kutat‡si projekt alapkutat‡si f‡zis‡nak feladatai keretŽben a konßiktuskutat‡shoz kapcsolódó sajtóelemzŽs legfontosabb eredmŽnyeit. „A várostérségek, térbeli társadalmi egyenl tlenségek és konßiktusok, az európai versenyképesség térségi társadalmi tényez i” c’m kutat‡si projekt cŽlja megvizsg‡lni azt, hogy milyen jelleg tŽrbeli-t‡rsadalmi egyenl"tlensŽgek ŽrzŽkelhet"ek a magyarorsz‡gi nagyv‡rosi tŽrsŽgekben, ezek milyen jelleg konßiktushelyzetekben jelennek meg, valamint r‡vil‡g’tani arra, hogy melyek a versenykŽpessŽg t‡rsadalmi tŽnyez"i Žs šsszehasonl’tó elemzŽsben megvizsg‡lni azt, hogy milyen šsszefüggŽsek tapasztalhatók a v‡rostŽrsŽgek tŽrbeli-t‡rsadalmi egyenl"tlensŽgei, konßiktusai, valamint a versenykŽpessŽgi tŽnyez"k kšzš!.2 A kutat‡s tšbb módszerre Žpül, amelynek sor‡n az alap- Žs alkalmazo! kutat‡si f‡zisokban sor‡n kilenc magyarorsz‡gi nagyv‡rosi tŽrsŽg – Budapest, Debrecen, Gy"r, KecskemŽt, Miskolc, Ny’regyh‡za, PŽcs, Szeged, valamint SzŽkesfehŽrv‡r Žs a v‡rosok kšrnyŽke – került a vizsg‡lat kšzŽppontj‡ba. A kutat‡si módszerek kšzül a tŽm‡hoz kapcsolódó szakirodalom felt‡r‡sa, a statisztikai adatelemzŽsek, valamint a sajtóelemzŽs melle! ki kell hangsœlyozni az alkalmazo! empirikus vizsg‡latokat, amelyek sor‡n egy 5000 f"s kŽrd"’ves felmŽrŽs, valamint meghat‡rozo! szerepl"csoportok – šnkorm‡nyzati vezet"k, politikai szerepl"k, gazdas‡gi szervezetek vezet"i, ‡llami dekoncent-

V‡radi Zsuzsanna 2004-ben végze! az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természe!udományi Karán terület- és településfejleszt geográfusként. Munkahelye az MTA Szociológiai Kutatóintézet Város- és Környezetszociológiai M"helye, tudományos segédmunkatárs. 2004-t l az ELTE TTK Földtudományok Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. Kutatási területe: a magyarországi városi és városkörnyéki konfliktusok vizsgálata.

373

VÁRADI ZSUZSANNA

r‡lt szervek kŽpvisel"i, civil szervezetek vezet"i, illetve egyŽb mŽrvadó elitcsoportok vŽlemŽnyform‡lói – megkŽrdezŽsŽvel, v‡rostŽrsŽgenkŽnt 12 interjœalany rŽszvŽtelŽvel mŽlyinterjœs vizsg‡lat kŽszült.

ProblŽmafelvetŽs A rendszerv‡ltoz‡st kšvet" id"szakban, a piacgazdas‡g, a mag‡ntulajdon Žs a piaci viszonyok megjelenŽsŽvel, valamint a külfšldi t"ke be‡raml‡s‡val, az šn‡lló šnkorm‡nyzati rendszer kialakul‡s‡val Žs a t‡rsadalmi-gazdas‡gi struktœra ‡talakul‡s‡val a települŽsek Žlete, a kšzš! ük lev" viszonyok jelent"s ‡talakul‡son mentek ‡t. A települŽsek nagyfokœ šn‡llósod‡s‡val, a kšzš! ük lev" versenyhelyzet kialakul‡s‡val, a t"kŽŽrt, sikeressŽgŽrt folyó harc kiŽlez"dŽsŽvel, majd az 1990-es Žvek kšzepŽn megjelen" szuburbaniz‡ciós folyamatok tŽrnyerŽsŽvel egyre er"sšd" t‡rsadalmi, politikai Žs gazdas‡gi ellentŽtek, konßiktusok alakultak ki, külšnšs tekinte!el a nagyv‡rosokra, valamint az "ket švez" kistelepülŽsekre. A külšnbšz" szerepl"csoportok, dšnt"en šnkorm‡nyzatok, a lakoss‡g, valamint a gazdas‡gi szervezetek kšzš! a konßiktushelyzetek Žlez"dtek, Žs a sajtó szerepŽnek meger"sšdŽsŽvel, valamint a civil szervezetek ŽrdekŽrvŽnyes’t" szerepŽnek nšvekedŽsŽvel valós problŽm‡v‡ v‡ltak. Ezek alapvet"en befoly‡solj‡k a települŽsek sikeres fejl"dŽsŽt, a települŽsek kšzš!i együ!m kšdŽsek kialakul‡s‡t. A „Várostérségek, térbeli-társadalmi egyenl tlenségek és konßiktusok” c’m kutat‡s m‡sodik alapkutat‡si f‡zis‡nak feladatai kšzŽ tartozik a v‡rostŽrsŽgek t‡rsadalmi konfliktusainak felt‡r‡sa, valamint ezek tematikus Žs területi elemzŽse. A kutat‡s egyik módszertani eszkšze a sajtóelemzŽs, vagyis egy vagy tšbb szabadon v‡laszto! sajtótermŽk meghat‡rozo! id"szak‡nak elemzŽse, a kutat‡s sor‡n deÞni‡lt szempontok alapj‡n. A sajtóelemzŽs cŽlja a k#elšlt v‡rostŽrsŽgek t‡rsadalmi, kšrnyezeti, beruh‡z‡sból fakadó, v‡rosfejlesztŽssel kapcsolatos, szegŽnyek–gazdagok kšzš!i ellentŽtekhez kšt"d" konßiktusainak a felt‡r‡sa, amely az ’ro! sajtó egyes termŽkeinek rŽszletes elemzŽsŽvel tšrtŽnt. A sajtóban megjelen" konßiktusok felkutat‡sa olyan kifejezŽsek, problŽmaterületek seg’tsŽgŽvel tšrtŽnt, amelyek utalhatnak bizonyos problŽm‡kra, ellentŽtekre a k#elšlt települŽsen Žs kšrnyŽkŽn. A sajtódokument‡ciók vizsg‡lat‡val ’gy olyan inform‡ciók nyerhet"k, amelyek kiegŽsz’t" eredmŽnyeket nyœjtanak az empirikus módszerek alkalmaz‡s‡val felt‡rt konßiktusok jellemz"ir"l. Jelen tanulm‡nyban šsszefoglaltam a sajtóelemzŽs sor‡n szerze! legfontosabb tapasztalatokat Žs ismŽrveket, bemutatom a sajtó a!it djŽt Žs problŽmafelt‡ró szerepŽt, valamint ‡!ekintem az elemzŽshez felhaszn‡lt sajtótermŽkeket is.

374

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK KONFLIKTUSAINAK VIZSGÁLATA SAJTÓELEMZÉS ALAPJÁN

A kutat‡s fontosabb hipotŽzisei Magyarorsz‡gon az eltŽr" ado!s‡gokkal (pŽld‡ul kedvez" fšldrajzi helyzet, termŽszeti er"forr‡sok jelenlŽte, multikultur‡lis t‡rsadalmi struktœra) Žs tšrtŽnelmi mœl!al rendelkez" v‡rosokban, illetve kšrnyez" települŽseiken m‡r a rendszerv‡ltoz‡s el"! is kialakultak konßiktushelyzetek – dšnt"en kšrnyezeti konßiktusok –, mivel a redisztribut’v ‡llami Žs politikai berendezkedŽs eltŽr" fejle!sŽgi viszonyok kialakul‡s‡t te!e lehet"vŽ a falvak Žs v‡rosok sz‡m‡ra.3 Ny’lt Žs Žles konßiktusok azonban a sajtó egyoldalœ t‡jŽkoztat‡sa, valamint a t‡rsadalmi ŽrdekŽrvŽnyes’tŽs hi‡nya mia! nem kerültek felsz’nre, ennek ellenŽre tšbbt’pusœ ellentŽt alakult ki a nagyv‡rosi terekben a!ól függ"en, hogy milyen települŽst’pusról volt szó, pŽld‡ul m‡s-m‡s konßiktushelyzete jš! el" egy iparv‡ros vagy mez"v‡ros esetŽn (pŽld‡ul ing‡zók Žs munkahelyeik kšzštti konßiktusok, kitelepült b‡ny‡szok Žs "slakosok kšzš!). Annak ellenŽre, hogy 1990 el"! is kialakultak konßiktushelyzetek, ezek nem voltak meghat‡rozóak, a helyi lakoss‡got gyakran fŽlreinform‡lt‡k, kevŽsbŽ ismertŽk a re‡lis helyzetet Žs l‡zad‡s helye! ink‡bb a belenyugv‡st v‡laszto!‡k.4 Magyarorsz‡gon azonban a rendszerv‡ltoz‡ssal feler"sšdtek a konßiktushelyzeteket kialak’tó folyamatok. Ez tšbb tŽnyez" kšvetkezmŽnye. EgyrŽszt az šnkorm‡nyzati tšrvŽny hat‡lybalŽpŽsŽt kšvet"en, a települŽsek šn‡llós‡g‡nak megteremtŽsŽvel a kor‡bbi nagyfokœ centraliz‡lts‡got az šnrendelkezŽs Žs šnigazgat‡s v‡lto!a fel, amely nagymŽrtŽk autonómi‡t jelente! a települŽsek szintjŽn, külšnšsen a fejlesztŽsi dšntŽsekben.5 Ennek kšvetkezmŽnyekŽnt, valamint a fejlesztŽsekben rŽszt vev" – dšnt"en külfšldi – t"ke megszerzŽsŽŽrt folyó „harcban” versenyhelyzet alakult ki a települŽsek – külšnšsen a nagyv‡rosok Žs a nagyv‡rosok, illetve a kšrnyŽki települŽsek – kšzš!, amelyek sz‡mos konßiktust gener‡ltak. A rendszerv‡ltoz‡st kšvet"en a jelze! folyamatokon k’vül a feszültsŽghelyzetek megjelenŽsŽben Žs azok kezelŽsŽben a vŽlemŽnynyilv‡n’t‡sban fontos szerepet j‡tszanak az œjj‡szervez"d" Žs egyre jobban meger"sšd" civil szervezetek is, mivel a települŽsekhez kšt"d" Žs az ‡llampolg‡rok nagy csoportj‡t Žrint", sz‡mos olyan dšntŽs születik, amely t‡rsadalmi feszültsŽgekhez vezet. A lok‡lis Žlet Žs a civil vil‡g szerepŽnek felŽrtŽkel"dŽsŽvel lehet"vŽ v‡lt, hogy az ‡llampolg‡ri (civil) szervezetek rŽszt vegyenek, illetve vŽlemŽnyt nyilv‡n’tsanak a dšntŽshozatali elj‡r‡sokban, ez‡ltal megakad‡lyozz‡k a magasabb szint vezetŽs rŽszŽr"l tšrtŽn" šnkŽnyes ir‡ny’t‡st,6 amely sz‡mos ellentŽt kialakul‡s‡t eredmŽnyezte. Az 1990-es Žvekt"l a region‡lis külšnbsŽgek tov‡bbi nšvekedŽsŽvel Žs az ’gy lŽtrejšv" eltŽr" fejle!sŽgi viszonyok kialakul‡s‡val œj t’pusœ ellentŽtek alakulnak ki a nagyv‡rosi terekben, a!ól függ"en, hogy milyen t‡rsadalmi-gazdas‡gi berendezkedŽsi, valamint milyen fejle!sŽgi viszonyokkal rendelkeznek. Ezek alapj‡n a sajtóelemzŽs fontosabb kŽrdŽskšrei a kšvetkez"k voltak:

375

VÁRADI ZSUZSANNA

– milyen t’pusœ konßiktusok jelennek meg a sajtóban, megismerhet"ek-e az Žrinte! szerepl"k, a konßiktus megnyilv‡nul‡si form‡i Žs megold‡sa; – a vizsg‡lt konßiktusok kialakul‡s‡t mennyire befoly‡solta a nagyv‡ros Žs kšrnyŽke tŽrbeli elhelyezkedŽse, vagyis a megjelent ellentŽtek mennyire fakadtak a tŽrbelisŽgb"l, a helyi ado!s‡gokból, a v‡rostŽrsŽgek eltŽr" fejle!sŽgi viszonyaiból; – a sajtóban reprezent‡lódó konßiktusok megjelennek-e a kutat‡s sor‡n kŽsz’te! mŽlyinterjœs vizsg‡latokban.

A kutat‡s sor‡n alkalmazo! módszer – a sajtóelemzŽs A nagyv‡rosi tŽrsŽgekben kialakuló feszültsŽgek megjelenŽse sz‡mtalan tŽnyez"t"l függ, a gazdas‡gi-t‡rsadalmi kšrnyezet ‡talakul‡sa, a politikai-adminisztrat’v rendszerek v‡ltoz‡sa egyar‡nt ellentŽtekhez vezet,7 mivel eltŽr" Žrdekek, œj igazgat‡si rendszerek jšnnek lŽtre, amelyek nagyfokœ autonómi‡t tesznek lehet"vŽ a települŽsek Žs a t‡rsadalmi csoportok sz‡m‡ra. A t‡rsadalomkutat‡ssal foglalkozó szakirodalomban sz‡mos deÞn’cióval lehet tal‡lkozni,8 azonban jelen tanulm‡nyban azŽrt nem tŽrnŽk ki a fogalom rŽszletes szakirodalmi tiszt‡z‡s‡ra, mert a fogalmak – nŽh‡ny alapelvet kivŽve – jelent"sen külšnbšznek egym‡stól, ’gy kšzšs jegyek, mint pŽld‡ul az „ellentŽt”, „ŽrdekellentŽt”, „feszültsŽg”, „šszszeegyeztethetetlensŽg” jelentŽsŽnek hasonló tartalma Žs a fogalmi meghat‡roz‡sokban tšrtŽn" megjelenŽsük ellenŽre nem beszŽlhetünk a konßiktus deÞn’ciój‡nak egyŽrtelm meghat‡roz‡s‡ról. Ez nehŽzsŽgeket Žs problŽm‡kat gener‡lhat a konßiktuskšzpontœ kutat‡sok eredmŽnyeinek ŽrtŽkelŽsekor, mivel a problŽm‡k meg’tŽlŽse ’gy nem tekinthet" teljes mŽrtŽkben objekt’vnak. EzŽrt a jelen tanulm‡nyban alkalmazo! sajtóelemzŽs sor‡n olyan konßiktusokat t‡rtam fel, amelyek egyŽnek vagy t‡rsadalmi csoportok kšzš! tŽnylegesen megnyilv‡nuló feszültsŽgeket eredmŽnyeztek a vizsg‡lt v‡rostŽrsŽgekben. A kutat‡s sor‡n – a projekt id"tartam‡hoz igazodóan – a sajtóelemzŽs h‡rom Žvre, a 2003 Žs 2005 kšzš! megjelent sajtótermŽkek ‡!ekintŽsŽvel tšrtŽnt PŽcs, Budapest, SzŽkesfehŽrv‡r, KecskemŽt, Miskolc Žs Gy"r esetŽben. A sajtótermŽkek kŽt területi szintet kŽpviseltek (megyei napi-, orsz‡gos napi-, orsz‡gos hetilapok), amelyek azŽrt voltak fontosak a kutat‡s sz‡m‡ra, hogy megismerjük, a konßiktusok hogyan jelennek meg az egyes – vagyis a külšnbšz" területi szint – sajtótermŽkekben, milyen módon Žs mennyire rŽszletezve mutatja be azokat egy orsz‡gos vagy egy helyi lap, illetve megismerhet"vŽ v‡lnak-e rŽszletesen a konßiktusok lefoly‡sai az egyes sajtótermŽkekben. Ezek alapj‡n az elemzŽsben a kšvetkez" œjs‡gokat tekinte!em ‡t: – Területi (megyei) napilapok: Dun‡ntœli Napló, FejŽr Megyei H’rlap, Pet"Þ NŽpe, Kisalfšld. – Orsz‡gos politikai napilapok: NŽpszabads‡g, Magyar Nemzet. – Orsz‡gos hetilap: HVG.

376

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK KONFLIKTUSAINAK VIZSGÁLATA SAJTÓELEMZÉS ALAPJÁN

A megyei napilapok a!it"dje, a tájékoztatást befolyásoló tényez k A vizsg‡lt sajtótermŽkek kšzül a nagyv‡rosok területŽn Žs kšrnyŽkŽn megjelen" megyei (területi) napilapok a!it djŽt, konßiktusfelt‡ró szerepŽt mutatom be, mivel ez a termŽk kŽpezi a vizsg‡latba bevont lapok legnagyobb h‡nyad‡t, valamint i! jelennek meg a helyi kšzšssŽg mindennapjait meghat‡rozó h’rek, ezek a termŽkek kšt"dnek a helyi esemŽnyekhez Žs adj‡k a legnagyobb mŽrtŽk t‡jŽkoztat‡st, tov‡bb‡ ez befoly‡solja legink‡bb a kšzvŽlemŽnyt. A fentieken k’vül fontos megeml’teni, hogy nagy ar‡nyban vannak jelen a mŽdiapiacon is, ugyanis a megyei napilapok olvaso!s‡ga magasan megel"zi az orsz‡gos terjesztŽs napilapok eredmŽnyeit: a feln"! lakoss‡g 80 sz‡zalŽk‡t kitev" vidŽki Magyarorsz‡g minden m‡sodik tagja olvas megyei napilapot. Az orsz‡gos szinten legolvaso!abb Népszabadság a vidŽki rŽgiókban a megyei napilapok olvasókšzšnsŽgŽnek negyedŽt, harmad‡t sem Žri el az orsz‡gosan 360 ezer olvasóval. A megyei napilapok olvasóiról szóló legutolsó ‡tfogó elemzŽs szerint a vidŽki napilapolvasók 83 sz‡zalŽka megyei napilapot olvas, s csup‡n 9 sz‡zalŽkuk Žri be az orsz‡gos terjesztŽs sajtóval.9 A vizsg‡lat h‡!erŽhez, fontos ismŽrveihez Žs az eredmŽnyek ŽrtŽkelŽsŽhez hozz‡tartozik, hogy az elmœlt Žvtizedben lezajlo! t‡rsadalmi-gazdas‡gi ‡talakul‡s, a privatiz‡ció, az eltŽr" politikai viszonyrendszer kialakul‡sa a hazai mŽdiapiacot is megv‡ltozta!a, ami dšnt"en a tšmegt‡jŽkoztat‡s min"sŽgi ‡talakul‡s‡ban jelentkeze!. A hazai megyei sajtótermŽkeket ezt olyan szinten Žrinte!e ugyanis, hogy a kor‡bban ‡llami tulajdonœ, egyeduralkodó helyzetben lŽv" megyei napilapokat külfšldi befektet"k v‡s‡rolt‡k meg, mikšzben orsz‡gszerte sz‡mtalan ŽrtŽkes Žs kevŽssŽ tetsz" k’sŽrlet tšrtŽnt arra, hogy megteremtsŽk e lapok versenyt‡rsait. Az œj lapok azonban a rendszerv‡lt‡skor – a m‡r legal‡bb negyven-negyvenštšdik Žvfolyamukban lŽv" – megyei œjs‡gokkal szemben olyan versenyh‡tr‡nyban voltak, amelynek kezelŽse kiz‡rólag gazdas‡gi eszkšzškkel lehetetlen volt. Így jelenleg a tizenkilenc megye kšzül, a speci‡lis Pest megyŽt lesz‡m’tva, csup‡n Kom‡rom-Esztergom megyŽben m kšdik valóban kŽt napilap, mindenhol m‡shol egyetlen napilap lŽtezik, amely – az orsz‡g Budapesten k’vüli rŽszŽben nem vezete! m‡shoz – mint a tšmegt‡jŽkoztat‡si monopólium kialakul‡s‡hoz.10 Ebb"l az kšvetkezik, hogy a helyi t‡rsadalmak a helyi esemŽnyekr"l dšnt"en egy megyei lapból tudnak t‡jŽkozódni, amely g‡tat szab a t‡rsadalmi p‡rbeszŽd lehet"sŽgŽnek is, valamint annak, hogy m‡s aspektusból ismerjük meg a konßiktust, mivel a megyei lapok dšnt"en egy szemszšgb"l nyœjtanak t‡jŽkoztat‡st.

Az országos politikai napilapok a!it"djei Az orsz‡gos politikai napilapok legfontosabb ismŽrvei kšzŽ tartozik, hogy olvasót‡boruk a rendszerv‡lt‡s óta folyamatosan csškken, amelyet a mŽdiakutatók tšbb tŽ-

377

VÁRADI ZSUZSANNA

nyez"vel magyar‡znak. EgyrŽszt azzal, hogy a sajtópiacon is tœlzo!an a gazdas‡gi – a t‡jŽkoztat‡ssal szembeni – irracion‡lis folyamatok ŽrvŽnyesülnek,11 m‡srŽszt a lakoss‡gi internethaszn‡lat elterjedŽsŽt kšvet"en az elektronikus h’rport‡lok szerepe nšvekede!, valamint mark‡nsan jelenik meg a napilapok „tœlpolitiz‡lód‡sa”, amely a kšzszolg‡lati funkciój‡nak rov‡s‡ra megy, valamint a helyi Žs kultur‡lis h’rek csškken" megjelenŽsŽvel p‡rosul. Jelen vizsg‡latban a kŽt legnagyobb pŽld‡nysz‡mban megjelen" politikai napilap ’ro! Žs elektronikus form‡ja szerepelt, mivel feltŽtelezŽsünk szerint ezek Žpp az ellentŽtes politikai be‡ll’to!s‡guk mia! szŽlesebb kšrben Žs eltŽr" szemszšgb"l nyœjtanak t‡jŽkoztat‡st.

A sajtóelemzés során fellép nehézségek és az objektív tájékoztatást befolyásoló tényez k A tšmegt‡jŽkoztat‡s ezen form‡j‡nak elemzŽse azŽrt ütkšzhet nehŽzsŽgekbe, mert a kšzvŽlemŽny objekt’v t‡jŽkoztat‡s‡t, ’gy a sajtóban megjelen" konßiktusok reprezent‡lód‡s‡t tšbb tŽnyez" befoly‡solja, amelyek a kšvetkez"k: – a (dšnt"en külfšldi tulajdonœ) kiadó milyen elv‡r‡sokat ’r el" („az œjs‡gban a cikkŽ az a hely, amelyet a hirdetŽsszervez"knek nem sikerült ŽrtŽkes’teniük”).12 – a lap milyen t‡rsadalmi-politikai nŽzeteket vall, milyen orient‡ciójœ Žs elkšteleze!sŽg 13 – a lap kŽsz’t"inek milyen szemŽlyes tapasztalata, illetve kapcsolata van a dšntŽshozókkal, a nagyv‡rosok ir‡ny’tóival (ezzel együ! a lapot Þnansz’rozókkal).

A kutat‡s eredmŽnyei A sajtóelemzŽs sor‡n kšzel 150 konßiktus felt‡r‡s‡ra került sor, v‡rostŽrsŽgenkŽnt eltŽr" jellegben Žs mŽrtŽkben.14 Az elemzŽsben Þgyelembe ve! cikkek alapj‡n a felt‡rt konßiktusokat – jellegüknŽl, t‡rgyukn‡l fogva – tipiz‡lni lehet: t‡rsadalmi, politikai, kšrnyezeti, beruh‡z‡ssal kapcsolatos, etnikai Žs egyŽb kategóri‡k szerint. Az elemzŽs sor‡n v‡rostŽrsŽgenkŽnt hasonló problŽm‡kkal lehete! tal‡lkozni, de a nyilv‡nosan megjelen" t‡rsadalmi problŽm‡k, feszültsŽgek Žs ny’lt konßiktusok a vizsg‡lt tŽrsŽgekben eltŽr" kŽpet mutatnak. A l‡tv‡nyosabb konßiktusok a fejlesztŽsekhez, beruh‡z‡sokhoz kšt"dtek, illetve a kšzlekedŽst Žs a kšrnyezeti kŽrdŽseket Žrintik, m’g a t‡rsadalmi ellentŽtek, etnikai jelleg konßiktusok Žs bizonyos t‡rsadalmi csoportok problŽm‡i minim‡lis szerepet kaptak a sajtóban, a konßiktus megragad‡s‡nak nehŽzsŽge Žs a tŽma sœlyoss‡ga mia!. A konßiktusok jellege tšbb esetben nehezen volt meghat‡rozható, mivel egy-egy konßiktus – tov‡bbgy r zŽse sor‡n – egyŽb ellentŽteket is gener‡lt. PŽldakŽnt eml’t-

378

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK KONFLIKTUSAINAK VIZSGÁLATA SAJTÓELEMZÉS ALAPJÁN

1. táblázat A konßiktusok jellege várostérségenként PŽcs Gy"r

KecskemŽt

Miskolc

SzŽkesfehŽrv‡r

Budapest

Orsz‡gos

Összesen

T‡rsadalmi

14

5

8

5

7

12

7

58

Kšrnyezeti

5

9

4

0

6

6

0

30

Beruh‡z‡shoz kapcsolódó

7

9

5

3

1

9

1

35

Politikai

0

0

1

2

2

0

1

6

Etnikai

1

0

0

0

0

0

0

1

EgyŽb Összesen

6

0

4

6

0

0

0

16

33

23

22

16

16

27

9

146

het" egy bev‡s‡rlókšzpont Žp’tŽse sor‡n kialakult konßiktus, amelynek tov‡bbgy r zŽse politikai, valamint t‡rsadalmi ellentŽtekben is megnyilv‡nult. V‡rostŽrsŽgenkŽnt Žs a konßiktusok jellegŽt tekintve az 1. táblázat foglalja šssze az ellentŽtek sz‡mszer s’te! jellemz"it, ado! nagyv‡rosra Žs kšrnyŽkŽn együ!esen Žrtelmezve, a konßiktus els"dleges jellegŽre vonatkozóan. A konßiktusok jellegŽnek meghat‡roz‡sa kiemelt fontoss‡gœ, mivel a v‡rostŽrsŽgek t‡rsadalmi-gazdas‡gi struktœr‡ja, a fejle!sŽgi viszonyok befoly‡solhatj‡k az ellentŽteket. A megismert konßiktusok kšzül a legnagyobb ar‡nyban a t‡rsadalmi konßiktusok vannak jelen, ezt kšvetik a beruh‡z‡shoz, fejlesztŽsekhez kapcsolódóak, valamint a kšrnyezeti konßiktusok, amelyek v‡rostŽrsŽgenkŽnt eltŽr" mŽrtŽkben jelentkeznek. A kecskeméti várostérségben 22 konßiktust t‡rtunk fel, kšzülük egy beruh‡z‡ssal (egy bev‡s‡rlókšzpont Žp’tŽse) kapcsolatos problŽma az orsz‡gos sajtóban is nagy nyilv‡noss‡got kapo!. A konßiktusok tšbbsŽge, 18 felt‡rt eset, kiz‡rólag KecskemŽt területŽt Žrinti, m’g nŽgy konßiktus a v‡roshoz kšzel es" települŽseken tšrtŽnt. A konßiktusok dšnt" tšbbsŽgben t‡rsadalmi jelleg ek, Žs gyakran politikai konßiktusokban is tov‡bbgy r ztek. Ezek kšzül kiemelhet"ek az intŽzmŽnyek ‡talak’t‡sa mia! kialakult ellentŽtet, valamint az šnkorm‡nyzat egyŽb intŽzkedŽsei (pŽld‡ul üzlethelyisŽg lebont‡sa, hi‡nyos lakoss‡gi t‡jŽkoztat‡s) mia! lŽtrejš! feszültsŽgek. Ezekben fontos szerepet j‡tszo!ak a lakoss‡gi kezdemŽnyezŽsek. A sajtóban nem jelentek meg szegŽnyek Žs gazdagok kšzš!i ellentŽtek, de kŽt etnikai jelleg konßiktusról olvasni lehete!. Ez esetben orsz‡gos szervezetek szerepv‡llal‡sa is megjelent. A konßiktusok t‡rgyai kšzš! szerepelnek üzemek lŽtes’tŽse elleni lakoss‡gi kezdemŽnyezŽsek, amelyben a lakók kšrnyezet-egŽszsŽgügyi problŽm‡któl tartanak. Hasonlóan kšrnyezeti problŽm‡k jelentek meg az olyan jelleg konßiktusok esetŽn, ahol a hulladŽkelsz‡ll’t‡s megoldatlans‡ga, valamint hulladŽkudvar lŽtes’tŽse ellen tiltakozo! a lakoss‡g. FeszültsŽgek jš!ek lŽtre kŽt esetben a munkahely Žs dolgozók kšzš!, akik demonstr‡ció form‡j‡ban h’vt‡k fel

379

VÁRADI ZSUZSANNA

a Þgyelmet az üzemekben kialakult problŽm‡kra. A KecskemŽten Žs kšrnyŽkŽn Žszlelt kšzœti problŽm‡k mia! kialakult konßiktus kŽt esetben jelentek meg a helyi sajtóban. Mindke!"ben a helyi lakoss‡g volt a kezdemŽnyez", egyik esetben a megnšvekede! kšzœti forgalom ellen, a m‡sikban pedig a mez"gazdas‡gi gŽpek forgalomkorl‡toz‡sa mia! tiltakoztak a lakók. A Pécs környéki konßiktusok ‡ltal‡nos jellemz"i kšzŽ tartozik, hogy a t‡rsadalmi feszültsŽgek kerültek el"tŽrbe, de jelen van nŽh‡ny nehezen tipiz‡lható problŽma is, dšnt"en az ellentŽtek tov‡bbgy r z" folyamatai, ‡talakul‡sa Žs sokrŽt sŽge mia! (pŽld‡ul d’jÞzetŽs nagys‡ga mia!, illetve nem megfelel" lakoss‡gi t‡jŽkoztat‡s nyom‡n kialakult konßiktusok). Az ellentŽtek kšzel egyharmada PŽcs kšrnyŽki települŽsekre koncentr‡lódo!, ahol kšrnyezeti, beruh‡z‡ssal kapcsolatos Žs t‡rsadalmi konßiktusok is megjelentek. A beruh‡z‡sokhoz kapcsolódó konßiktusok kšzül tšbb esetben szerepelt ingatlanberuh‡z‡s (pŽld‡ul t‡rsash‡zŽp’tŽs, illetve Žpület‡talak’t‡s) elleni lakoss‡gi tiltakoz‡s, valamint feszültsŽghelyzetet eredmŽnyeze! a PŽcs belv‡ros‡ban megteleped" multinacion‡lis cŽgek sz‡m‡nak nšvekedŽse is. A t‡rsadalmi konßiktusok esetŽn tšbb esetben ’rt a helyi sajtó iskola- Žs óvodabez‡r‡sok kapcs‡n kialakult ellentŽtekr"l, romló munkakšrülmŽnyekr"l Žs elbocs‡t‡sokról. A t‡rsadalmi konßiktusok tšbbszšr szegŽnyek Žs gazdagok kšzš!i ellentŽtekben nyilv‡nulnak meg, ilyen eset a hajlŽktalanok kitilt‡sa a belv‡rosból, egy ‡tmeneti o!hon Žp’tŽse mia! kialakult konfliktus, valamint PŽcs egyik leromlo! v‡rosrŽszŽben az alacsony st‡tusœ t‡rsadalmi rŽtegek tartós jelenlŽte okozo! gondokat. Sz‡mos kšrnyezeti konßiktus Žrinte!e a pŽcsi v‡rostŽrsŽget, amelyek kšzül ki kell emelni a nagy volumen beruh‡z‡sok mia! kialakult ellentŽteket (pŽld‡ul atomhulladŽk-lerakó, illetve cementgy‡r lŽtes’tŽse, a repül"tŽr fejlesztŽse mia! kialakult konßiktusok). EzeknŽl az eseteknŽl a lakoss‡g tiltakozó megnyilv‡nul‡sa melle! orsz‡gos szint civil szervezetek is kŽpviselte!Žk magukat. A bemutato! ellentŽteken k’vül h‡rom lakoss‡gi kezdemŽnyezŽs indult meg a kšzszolg‡ltat‡sok elŽrhet"sŽgŽnek problŽm‡i mia!. A székesfehérvári várostérség kedvez fejle!ségi viszonyai ellenére több t‡rsadalmi, kšrnyezeti, beruh‡z‡ssal kapcsolatos Žs politikai konßiktus is kialakult. A konßiktusok 50-50 sz‡zalŽka SzŽkesfehŽrv‡r v‡ros‡ban, illetve a v‡rostŽrsŽgben tšrtŽnt, de jelen voltak olyan ellentŽtek is, amelyek SzŽkesfehŽrv‡rt Žs a kšrnyŽki települŽseket egyar‡nt Žrinte!Žk. Ezek kšzš! kiemelhet"ek a megnšvekede! kšzœti forgalom mia!i lakoss‡gi tiltakoz‡sok, az intŽzmŽnyek šsszevon‡sa mia! kialakult konßiktusok, valamint a beruh‡z‡ssal kapcsolatos ellentŽtek. SzŽkesfehŽrv‡r esetŽn tšbb beruh‡z‡ssal kapcsolatos gond jelentkeze! a sajtóban, ezek kšzül ki kell emelni azokat, amelyek multinacion‡lis cŽg vagy nagyobb kereskedelmi üzlet megtelepedŽse, b"v’tŽse mia! robbantak ki. A sajtónyilv‡noss‡g szempontj‡ból a bšrgšndi reptŽr fejlesztŽse kšrül kialakult problŽm‡k politikai, valamint kšrnyezeti konßiktuskŽnt is megjelentek. Ez Žles ellentŽteket v‡lto! ki a lakoss‡g Žs a civil szervezetek, valamint a v‡ros Žs kšrnyŽke kš-

380

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK KONFLIKTUSAINAK VIZSGÁLATA SAJTÓELEMZÉS ALAPJÁN

zš!. A helyi sajtóban egy esetben etnikai jelleg konßiktusról is olvasni lehete!, amely SzŽkesfehŽrv‡ron a roma Žs nem roma lakoss‡got Žrinte!e. A Gy r és környéki települések konßiktusainak vizsg‡lata ut‡n meg‡llap’tható, hogy a tŽrsŽg saj‡tos helyzetben van. A kedvez"bb gazdas‡gi helyzet sokkal kevesebb t‡rsadalmi konßiktust gener‡lt, mint a tšbbi v‡rostŽrsŽgben. A konßiktusok dšnt"en kšrnyezetiek, valamint beruh‡z‡ssal kapcsolatosak. Kiemelhet"ek a nagyobb volumen , dšnt"en ipari jelleg beruh‡z‡shoz kapcsolódó ellentŽtek – ezeknŽl a kezdemŽnyez"k a kšrnyezeti k‡roktól tartanak –, illetve tov‡bbi olyan lok‡lis jelleg beruh‡z‡sok, amelyek kis hatóterületet Žrintenek. Sz‡mos konßiktus jelent meg a v‡rost švez" kistelepülŽseken, ahol terveze! beruh‡z‡sok esetleges kšrnyezeti hat‡sai mia! alakultak ki feszültsŽgek dšnt"en a lakoss‡g Žs a fejlesztŽsben rŽszt vev" gazdas‡gi szervezetek, valamint az illetŽkes hivatalok kšzš!. KŽt konßiktushelyzet alakult ki hulladŽkelhelyezŽsi problŽm‡k mia!. Az egyik esetben az illeg‡lis szemŽtlerakók ellen tiltakozo! egy civil szervezet, m’g a m‡sik eset kezdemŽnyez"je tšbb civil szervezet volt, amely sŽrelmezte a gy"ri hulladŽkgazd‡lkod‡si tervezetet. Gy"r kšzlekedŽs-fšldrajzi elhelyezkedŽsŽt Þgyelembe vŽve meglep"nek t nt, hogy a sajtóban hat kšzlekedŽsi problŽma jelent meg, amelyek t‡rgya a kedvez"tlen œtviszonyok, az utak tœlterheltsŽge, valamint nem megfelel" nyomvonal kialak’t‡sa. A t‡rsadalmi konßiktusok kšzš! h‡rom esetben szerepelt oktat‡si intŽzmŽny bez‡r‡sa elleni lakoss‡gi fellŽpŽs, ezek a Gy"r kšrnyŽki települŽseket Žrinte!Žk. A miskolci társadalmi problémák kevŽsbŽ szerepeltek hangsœlyosan a helyi sajtóban, annak ellenŽre, hogy a rendszerv‡ltoz‡s ut‡n a tŽrsŽg gazdas‡gszerkezetŽnek – ezzel együ! t‡rsadalmi struktœr‡j‡nak – mŽlyreható ‡talakul‡sa alapvet"en nyomta r‡ bŽlyegŽt a t‡rsadalmi problŽm‡k kialakul‡s‡ra, a konßiktusok jellegŽre. A vizsg‡lt tŽrsŽgben a konßiktusok jellemz"ihez tartozik, hogy h‡rom esetben Miskolc kšrnyŽki települŽst Žrinte!ek az ellentŽtek, amelyek kšzül kiemelhet" a Miskolctapolca lev‡l‡s‡nak sz‡ndŽka mia! kialakult ellentŽt a lakoss‡g Žs az šnkorm‡nyzat kšzš!, amely tšbbŽves vita ut‡n vŽgül nŽpszavaz‡son d"lt el. A v‡roson belüli t‡rsadalmi Žs egyŽb jelleg problŽm‡k ‡ltal‡nos jellemz"je az, hogy a konßiktusok mikroszint , lok‡lis jelleg ek. Ilyen problŽm‡k pŽld‡ul egy gyógyszert‡r bez‡r‡sa, valamint egy t‡rsash‡z elŽgedetlensŽge a h"szolg‡ltatóval. A konßiktusok kšzš! kiemelend" a miskolci Szondi-telep elad‡sa. A telep lakoss‡ga a t‡rsadalom alsó rŽtegŽt kŽpviseli, de az šnkorm‡nyzat befektetŽs cŽlj‡ra el k’v‡nja adni a területet. Az ügy sajtónyilv‡noss‡got kapo!, az ingatlankezel" folyamatos kŽrd"’ves felmŽrŽst vŽgze! a lakoss‡g kšrŽben, de a konßiktus megold‡si k’sŽrletei nem kedveztek az o! Žl"knek, Žs a terület elad‡s ala! ‡ll. Az ellentŽtek kšzš! h‡rom esetben vannak jelen a diósgy"ri acŽlm vek utódj‡nak tevŽkenysŽge mia! kialakult elŽgedetlensŽgek, vit‡k. A budapesti konßiktusok kutat‡sa esetŽn az orsz‡gos napilapok Budapes!el foglalkozó mellŽkletei, valamint hasonlóan a tšbbi esethez, az orsz‡gos megjelenŽs hetilapok

381

VÁRADI ZSUZSANNA

kerültek a sajtóelemzŽs kšzŽppontj‡ba. A Budapestet Žs kšrnyŽkŽt Žrint" konßiktusok id"beli eloszl‡s‡t vizsg‡lva meg‡llap’tható, hogy a tšbb Žven ‡t elhœzódó ellentŽtek vannak jelen a tŽrsŽgben. Ez volt annak a kšvetkezmŽnye, hogy a problŽm‡k megold‡sa tšbb esetben jogi œton tšrtŽnt, amely lelass’to!a a konßiktus megold‡s‡t. A v‡roskšrnyŽki konßiktusokról csup‡n kŽt esetben te! eml’tŽst az orsz‡gos sajtó, amelyek kšzül egyik problŽma esetŽn a f"v‡ros is Žrinte! volt, m’g a tšbbi esetben kiz‡rólag f"v‡ros területŽt – legink‡bb annak bels" kerületeit – Žrinte!Žk az ellentŽtek. A legtšbb esetben a beruh‡z‡ssal kapcsolatos vagy kšrnyezeti jelleg konßiktusok jelentek meg a budapesti v‡rostŽrsŽgben, de a bels" kerületekben sz‡mos t‡rsadalmi feszültsŽg is kialakult. Budapesten a beruh‡z‡sokhoz kšt"d" konßiktusokat tšbb tŽnyez" alak’to!a. EgyrŽszt Žp’tkezŽsekhez, ingatlanberuh‡z‡sokhoz kapcsolódó feszültsŽgek jš!ek lŽtre, amelyek ellen azŽrt tiltakozo! a lakoss‡g vagy t‡rsadalmi szervezetek, mert a zšld területek csškkenŽsŽnek veszŽlye vagy m‡s kšrnyezeti Žs t‡rsadalmi problŽma alakulhat ki a beruh‡z‡s nyom‡n. M‡srŽszt olyan konßiktusok is megjelentek, amelyekben az ellentŽt t‡rgya az egyes m emlŽk Žpületek lebont‡sa volt, a legnagyobb sajtóvisszhangot a VII. kerület m emlŽk Žpületeinek lebont‡sa mia!i tiltakozó akciók kapt‡k. A nagyv‡rosi konßiktusok egyik saj‡tos problŽmakšrŽt alkotj‡k a kšzbiztons‡g, illetve a szegŽnysŽg mia! kialakult helyzetek. A feszültsŽgek t‡rgya kšzš! szerepelt a Magdolna-negyed t‡rsadalm‡nak rossz helyzete Žs a lak‡s‡llom‡ny roml‡sa mia! kialakult konßiktusok, a Nyugati tŽri alulj‡ró Žs kšrnyŽkŽnek megromlo! kšzbiztons‡ga, a hajlŽktalanok Žs egyŽb csoportok mia!, a Dzsumbujban Žl" šnkŽnyes lak‡sfoglalók kilakoltat‡sa elleni tiltakoz‡sok, a lak‡sma$a, az šnkŽnyes lak‡sfoglalók, valamint a Maglódi œton lev" bšrtšn kšrnyŽkŽn Žl"k, a hozz‡tartozók kiab‡l‡sa Žs egyŽb kontaktusai mia! kialakult vit‡k. Az Žrinte!ek kšzš! tšbb esetben szerepeltek az šnkorm‡nyzatok, egy esetben civil szervezet Žs kisebbsŽgi šnkorm‡nyzat is fellŽpe!. KŽt konßiktushelyzet alakult ki nŽgy iskolabez‡r‡s Žs egy intŽzmŽny m kšdtet"jŽnek v‡ltoz‡sa mia!, valamint egy etnikai jelleg ellentŽt is megjelent a sajtóban. Sz‡mos olyan problŽm‡t publik‡ltak, amelyek orsz‡gos jelent"sŽg ek, vagy lok‡lis jellegük ellenŽre orsz‡gos szinten is megjelentek. Az orsz‡gos jelent"sŽg konßiktusok tšbbsŽge t‡rsadalmi problŽm‡khoz kšt"dik, de egy esetben politikai Žs helyi beruh‡z‡shoz kšt"d" šsszeütkšzŽs került magasabb területi szintre: egy PŽcs kšrnyŽki, beruh‡z‡ssal kapcsolatos konßiktus kapo! orsz‡gos sajtónyilv‡noss‡got Žs tšbb nemzeti szint szervezet is akt’van rŽszt ve! benne. ÖsszessŽgŽben szerte‡gazó konßiktushelyzeteket lehete! megismerni a sajtótermŽkekb"l, amelyek jellege függ a v‡ros Žs tŽrsŽge helyzetŽt"l, gazdas‡gi fejle!sŽgŽt"l, az elmœlt 15 Žvben bekšvetkeze! v‡ltoz‡sok ir‡ny‡tól Žs sikeressŽgŽt"l. A konßiktusok t‡rgya, terrŽnuma, a szerepl"i kšr egy bizonyos rŽsze eltŽr a vizsg‡lt v‡rostŽrsŽgekben. A dinamikusan fejl"d" v‡roscentrumokban sokkal nyilv‡nvalóbban, l‡thatóbban je-

382

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK KONFLIKTUSAINAK VIZSGÁLATA SAJTÓELEMZÉS ALAPJÁN

lentek meg a beruh‡z‡sokhoz, fejlesztŽsekhez, a pšrg" gazdas‡ghoz Žs az ‡ltala igŽnyelt területfejlesztŽsi folyamatokhoz kapcsolódó konßiktusok, m’g mŽrsŽkeltebbek az eml’te! szoci‡lis alapœ ellentŽtek. A sajtóelemzŽs eredmŽnyei šsszevete! ük a kutat‡s sor‡n alkalmazo! mŽlyinterjœs vizsg‡latok eredmŽnyeivel, mivel az interjœk sor‡n kŽrdŽseket te!ek fel arra vonatkozóan, hogy a megkŽrdeze!ek milyen konßiktusokat Žszleltek a települŽsen vagy kšrnyŽkŽn az elmœlt Žvek sor‡n. Az interjœk eredmŽnyei alapj‡n meg‡llap’tható, hogy legink‡bb a nagyv‡rosi tŽrsŽgek bels" problŽmarendszerŽnek tipikus form‡i, okai, szerepl"i merültek fel, tov‡bb‡ a megkŽrdeze!ek olyan tŽnyadatokkal Žs rŽszletekkel muta!‡k be az egyes konßiktusokat, amelyek kiegŽsz’thetik a sajtóban megjelen" inform‡ciókat Žs ez‡ltal rŽszletesebben vizsg‡lható az ado! problŽma. Az interjœk sor‡n el"tŽrbe kerültek a v‡ros Žs kšrnyŽke kšzš!i ellentŽtek, a szuburbaniz‡ciós folyamatok kšvetkeztŽben kialakult feszültsŽgek, tov‡bb‡ az etnikai jelleg problŽm‡k, amelyek a sajtóban kevŽsbŽ voltak l‡thatóak. Ezzel szemben a sajtócikkek Žs az interjœalanyok is gyakran te!ek eml’tŽst a v‡rosokon belül kialakult funkcion‡lis problŽm‡król, a legtšbb esetben iskolabez‡r‡sról, a kedvez"tlen kšzlekedŽsi viszonyok mia! kialakult feszültsŽgekr"l lehete! hallani, olvasni. A konßiktusok területi megjelenését vizsg‡lva meg‡llap’tható, hogy a nagyv‡rosi területeken lŽnyegesen tšbb konßiktushelyzet alakul ki, mint a kšrnyez" települŽseken, ami a nagyv‡ros t‡rsadalmi struktœr‡j‡val, az ŽrdekŽrvŽnyes’t" szervezetek nagyobb sz‡m‡val Žs szerepŽvel, a kšrnyezeti problŽm‡k Žs fejlesztŽsek koncentr‡ciój‡val, teh‡t šsszessŽgŽben a nagyv‡rosi Žlet eltŽr" viszonyaival Žs jellegzetessŽgeivel, folyamataival magyar‡zható. KivŽtelt kŽpez Gy"r Žs SzŽkesfehŽrv‡r, ahol a kšrnyŽki kistelepülŽseken is jelent"s sz‡mban alakultak ki feszültsŽgek, mivel ezekben a v‡rostŽrsŽgekben sz‡mos œj fejlesztŽs Žs nagyobb volumen beruh‡z‡s a kšrnyez" települŽseket is Žrinti. V‡rostŽrsŽgenkŽnt a kšvetkez"kŽpp alakul a konßiktusok tŽrbeli megoszl‡sa (2. táblázat). 2. táblázat A konßiktusok területi megoszlása Nagyv‡rosban PŽcsi v‡rostŽrsŽg

V‡rostŽrsŽgi települŽsen

23

10 13

Gy"ri v‡rostŽrsŽg

10

KecskemŽti v‡rostŽrsŽg

18

4

Miskolci v‡rostŽrsŽg

13

3

7

9

Budapesti v‡rostŽrsŽg

SzŽkesfehŽrv‡ri v‡rostŽrsŽg

25

2

Összesen

95

41

383

VÁRADI ZSUZSANNA

A konßiktusok sz kebben Žrtelmeze! hatóterülete els"dlegesen lok‡lis jelleg , a legtšbb egy-egy v‡rosrŽszt, kšrnyez" települŽst Žrint csup‡n. Bizonyos problŽm‡k azonban egy šsszete!, tšbbszerepl"s problŽmahalmazt adnak ki (pŽld‡ul a kšzoktat‡s racionaliz‡l‡sa, ‡tszervezŽsek, bez‡r‡sok), amelynek kšvetkeztŽben tšbb települŽsrŽszt vagy egy teljes települŽst Žrint a kialakult konßiktushelyzet. A problŽm‡k id"beli megoszl‡s‡nak alakul‡sa v‡ltozatos kŽpet mutat. A vizsg‡lt h‡romŽves intervallumban a legtšbb konßiktus maximum p‡r hónapos kifut‡sœ, de akadnak pŽld‡k visszatŽr", elhœzódó, komoly mœl!al rendelkez" ellentŽtekre is, pŽld‡ul a Zeng"n lŽtes’tend" lok‡tor kšrül kirobbant feszültsŽg esetŽn. Ez a beruh‡z‡s ugyanis m‡r az 1990-es Žvek elejŽn megjelent a politikai elkŽpzelŽsek kšzš!, de sajtónyilv‡noss‡got csak az elmœlt Žvekben kapo!, a lakoss‡g szinte vŽletlennek t n" inform‡ciószerzŽsŽnek, kŽs"bb a civil szervezetek tiltakozó akcióinak eredmŽnyekŽppen. A leghosszabb kifut‡sœ konßiktusok a beruh‡z‡sokhoz, fejlesztŽsekhez, valamint a kšzlekedŽsi viszonyokhoz kapcsolódó ellentŽtek voltak, a sajtóban megismertek kšzül a leghosszabbak tšbb Žvig is eltarto!ak. Budapest saj‡tos helyzetben van, mivel i! kiz‡rólag 2003-ban Žs 2004-ben reprezent‡lódó konßiktusról nem olvashatunk, ezzel szemben a f"v‡rosban domin‡lnak a tšbb Žvig hœzódó konßiktusok. Ez annak tulajdon’tható, hogy a budapesti konßiktusok megnyilv‡nul‡si form‡i kšzš! jelent"s sz‡mban szerepelnek olyan t’pusœ ellentŽtek, amelyek megold‡sa Žvekig elhœzódó jogi œton tšrtŽnik. Az id"beli vizsg‡lat sor‡n meg‡llap’tható, hogy šsszessŽgŽben egyre tšbb konßiktus jelenik meg a sajtóban, külšnšsen igaz ez a szŽkesfehŽrv‡ri Žs miskolci v‡rostŽrsŽgre, ahol 2005-ben kšzel h‡romszor annyi ellentŽtr"l sz‡molt be a sajtó, mint az el"z" Žvben (3. táblázat). A sajtóelemzŽs sor‡n megismert tŽrsŽgi konßiktusok kezdemŽnyez"i kšre tšbb t‡rsadalmi csoportot foglal mag‡ban. A legnagyobb ar‡nyban ‡ltal‡ban helyi lakosok, az egy-egy települŽst vagy v‡rosrŽszt Žrint" konßiktusok esetŽn pedig els"sorban a lakoss‡got kŽpvisel" civil vagy szakmai szervezetek, de az šnkorm‡nyzatok Žs kŽp3. táblázat A konßiktusok id beni alakulása várostérségenként PŽcs

Gy"r

KecskemŽt

Miskolc

SzŽkesfehŽrv‡r

Budapest

Orsz‡gos

2003

13

7

4

3

3

0

1

31

2004

10

5

8

3

3

0

0

29

2005

6

7

7

8

9

12

2

51

Tšbb Žvig hœzódó

3

4

4

2

1

15

6

35

384

Összesen

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK KONFLIKTUSAINAK VIZSGÁLATA SAJTÓELEMZÉS ALAPJÁN

visel"k, valamint egy-egy üzembez‡r‡s ellen tiltakozó munkav‡llalók is rŽszesei voltak a konßiktus kirobbant‡s‡nak, vŽlemŽnyük kinyilv‡n’t‡s‡val, az Žrdekeik vŽdelme cŽlj‡ból. A gyakori lakoss‡gi kezdemŽnyezŽs az šn‡lló ŽrdekkŽpviselet Žs -ŽrvŽnyes’tŽs kultœr‡j‡nak form‡lód‡s‡ra Žs meger"sšdŽsŽre utal. Sok esetben ez egy teljes utca, kisebb települŽsrŽsz šsszefog‡s‡t jelenti, Žs ak‡r szervezeti form‡t is šlthet, egy-egy v‡rosvŽd" egyesület megalakul‡sa folyt‡n. PŽcse!, Gy"rš! Žs KecskemŽten a lakoss‡g Žs a civil szervezetek dominanci‡ja ŽrvŽnyesült, m’g Miskolcon dšnt"en a lakoss‡g volt a kezdemŽnyez"je az ellentŽt kialakul‡s‡nak. SzŽkesfehŽrv‡ron a lakoss‡g kŽpviselte Žrdekeit a legnagyobb ar‡nyban, de a civil szervezek Žs az šnkorm‡nyzat is a konßiktus ind’tó szerepl"je volt. Budapesten a lakoss‡g melle! a civil szervezetek nagyobb mŽrtŽk kezdemŽnyez"kŽpessŽge Þgyelhet" meg, m’g az orsz‡gos szint konßiktusok esetŽn egyŽrtelm en a civilszervezetek voltak az ellentŽtek megold‡s‡nak kezdemŽnyez"i. TŽrsŽgi szinten a nagyv‡rosok esetŽn a civilek Žs a lakoss‡g, a v‡rosokat švez" kistelepülŽseken pedig a lakoss‡gi kezdemŽnyezŽs kerül el"tŽrbe. A kezdemŽnyez"k kšre sz‡mos esetben tšbb t‡rsadalmi csoportot is mag‡ban foglalhat, ez alapj‡n a 4. táblázat prezent‡lja a v‡rostŽrsŽgi külšnbsŽgeket, a kezdemŽnyez"ket illet"en. A konßiktushelyzetekben Žrinte!ek kšre szintŽn heterogŽn, egy-egy feszültsŽg sor‡n tšbb szerepl" került ebbe a csoportba. EgyŽrtelm en meg‡llap’tható, hogy legna4. táblázat

PŽcs

Gy"r

KecskemŽt

Miskolc

SzŽkesfehŽrv‡r

Budapest

Orsz‡gos

Összesen

A konßiktusok kezdeményez i várostérségi bontásban

27

13

12

9

8

11

1

81

Önkorm‡nyzati kŽpvisel", ellenzŽk, kisebbsŽgi šnkorm‡nyzat

2

5

1

2

4

3

2

19

Civil/szakmai szervezet, egyesület

7

6

5

1

4

12

5

40

Polg‡rmester(ek)

0

2

0

2

1

1

0

6

Gazdas‡gi szervezet

0

1

1

0

0

0

0

2

IntŽzmŽnyi, üzemi dolgozók

4

2

2

2

1

2

0

13

Hatós‡gi szervek

0

0

1

0

1

2

2

6

KezdemŽnyez"k

Helyi lakoss‡g, Žrinte! civilek

385

VÁRADI ZSUZSANNA

5. táblázat

Gazdas‡gi szervezet

SzŽkesfehŽrv‡r

Budapest

Orsz‡gos

Összesen

Civil/szakmai szervezet, egyesület

Miskolc

Önkorm‡nyzati kŽpvisel", ellenzŽk, kisebbsŽgi šnkorm‡nyzat, bizo!s‡g

KecskemŽt

Helyi lakoss‡g, Žrinte! civilek

Gy"r

Érinte!ek

PŽcs

A konßiktusban érinte! szervezetek várostérségi bontásban

1

4

0

1

6

4

2

18

17

17

13

7

12

22

3

91

2

3

1

4

5

11

2

28

14

9

5

5

9

8

1

51

EgyŽb intŽzmŽny Žs dolgozói

4

2

0

1

0

1

0

8

Hatós‡gi szervek

9

10

6

0

3

10

3

41

Politikai p‡rtok

0

0

1

3

2

3

0

8

MinisztŽrium

2

1

1

0

3

2

3

12

EgyŽb

5

3

2

0

3

6

1

20

gyobb ar‡nyban a települŽsi šnkorm‡nyzatok kerülnek a konßiktusok kšzŽppontj‡ba. Ez sz‡mukra azŽrt b’r kiemelked" jelent"sŽggel, mert a települŽsüzemeltetŽsi feladataik kib"vülŽse melle! egyre komolyabb konßiktuskezelŽsi funkció h‡rul r‡juk. Az Žrinte!ek kšzš! tšbb helyen szerepelnek hatós‡gi szervek, minisztŽriumok is, amely az ellentŽtek szŽlesebb kšrben lev" ismertsŽgŽnek terjedŽsŽt jelenti. V‡rostŽrsŽgenkŽnt minden esetben az šnkorm‡nyzatok szerepeltek a legnagyobb ar‡nyban az Žrinte!ek kšzš!. PŽcse! az šnkorm‡nyzatok Žs a gazdas‡gi szervezetek melle! a hatós‡gi szervek is nagy sz‡mban ve!ek rŽszt a konßiktusok lefoly‡s‡ban, de tšbb esetben egyŽb intŽzmŽnyek, minisztŽriumok is Žrinte!ek voltak bennük. Gy"rš! Žs KecskemŽten a legtšbb esetben az šnkorm‡nyzatok melle! a hatós‡gi szervek Žs a fejlesztŽsekben Žrinte! gazdas‡gi szervezetek a konßiktusok Žrinte! jei, de KecskemŽten a politikai rŽszvŽtel is megnyilv‡nult. A szŽkesfehŽrv‡ri v‡rostŽrsŽgben a politikai Žs minisztŽriumi rŽszvŽtel is megjelent, Budapesten a hatós‡gok a civil vagy szakmai szervezetek melle! politikai p‡rtok Žs minisztŽriumok ve!ek rŽszt a konßiktusok lefoly‡s‡ban csakœgy, mint Miskolcon, ahol h‡rom esetben voltak Žrinte!ek a politikai szervezetek (5. táblázat). A konßiktusok megnyilv‡nul‡si form‡i šsszete!ek, de a legtšbb esetben lakoss‡gi tiltakozó levelekr"l, šnkorm‡nyzatn‡l te! panaszokról, fórumokról, Þgyelemfelkelt"

386

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK KONFLIKTUSAINAK VIZSGÁLATA SAJTÓELEMZÉS ALAPJÁN

anyagokról van szó. ÖsszessŽgŽben nagyon radik‡lis eszkšzšk is el"kerültek, amelyek vagy a konßiktus horderejŽt"l, vagy elhœzód‡s‡tól függ"en v‡ltak egyre hat‡rozo!abb‡ (pŽld‡ul tšbb sz‡z f"s tüntetŽsek, fŽlp‡ly‡s œtelz‡r‡sok, nŽpszavaz‡sok). A legtšbb šsszefügg" sajtóanyag a kšzlekedŽsi viszonyokkal kapcsolatos kedvez"tlen helyzet mia! jelent meg, i! volt a legnagyobb Žrinte!sŽge a lakoss‡gnak, amely v‡rostŽrsŽgenkŽnt eltŽr" mŽrtŽkben tudta ŽrvŽnyes’teni akarat‡t. A konßiktusok megnyilv‡nul‡sa a legtšbb esetben al‡’r‡sgy jtŽs, valamint sajtókšzlemŽny Žs demonstr‡ció form‡ban Žrhet" te!en. Ezenk’vül nagy sz‡mmal Žltek a kezdemŽnyez"k jogi orvosla!al, b’rós‡gi keresetek benyœjt‡s‡val, valamint b’rós‡gi perek ind’tv‡nyoz‡s‡val is. V‡rostŽrsŽgenkŽnt vizsg‡lva meg‡llap’tható, hogy Budapesten Žlez"dtek ki legink‡bb az ellentŽtek, i! a legtšbb esetben ’r‡sos (al‡’r‡sgy jtŽs) vagy sajtókšzlemŽny form‡j‡ban prób‡lt‡k vŽlemŽnyüket nyilv‡n’tani a konßiktus kezdemŽnyez"i, de a f"v‡rosban fordultak a legtšbb esetben a jogi orvosl‡s eszkšzŽhez is. Akt’v megnyilv‡nul‡sok voltak tapasztalhatók KecskemŽten Žs Miskolcon egyar‡nt, ahol a konßiktusok kirobban‡s‡t demonstr‡ciók, tüntetŽsek kšve!Žk. Ezek Miskolc esetŽn üzembez‡r‡sokhoz Žs gazdas‡gi szervezetek tevŽkenysŽgŽhez kšt"dtek, m’g KecskemŽten beruh‡z‡ssal kapcsolatos ellentŽtekhez, valamint kšzlekedŽsi problŽm‡k megold‡s‡hoz kapcsolódtak. A pŽcsi v‡rostŽrsŽgben – a konßiktusok magas sz‡m‡nak kšvetkeztŽben – az al‡’r‡sgy jt" kezdemŽnyezŽsek szerepeltek a legnagyobb ar‡nyban, de sz‡mos lakoss‡gi fórum Žs vita form‡j‡ban prób‡lt‡k Žrdekeiket ŽrvŽrnyes’teni a konßiktusban Žrinte! szerepl"k. Egy PŽcs kšrnyŽki, beruh‡z‡ssal kapcsolatos konßiktus kšvetkeztŽben került sor nŽpszavaz‡sra, amely nyom‡n a lakoss‡g meg tudo! akad‡lyozni egy, a tŽrsŽgben lŽtes’tend", kšrnyezeti szempontból a lakoss‡g vŽlemŽnye alapj‡n h‡tr‡nyos beruh‡z‡st. A gy"ri v‡rostŽrsŽgben a kezdemŽnyez"k nagy sz‡mban Žltek a pet’ció benyœjt‡s‡nak lehet"sŽgŽvel, de hŽt esetben sajtókšzlemŽny kiad‡s‡ban, valamint tšbb esetben a vŽlemŽnynyilv‡n’t‡s er"teljesebb form‡j‡ban, jogi orvoslatban, illetve demonstr‡cióval Žltek a rŽszt vev" csoportok. A szŽkesfehŽrv‡ri v‡rostŽrsŽgben a sajtókšzlemŽnyek megjelenŽse, valamint az al‡’r‡sgy jtŽs volt a leggyakoribb form‡ja a konßiktusok megnyilv‡nul‡sainak. I! a kšrnyŽket Žs SzŽkesfehŽrv‡rt is egyar‡nt Žrint" fejlesztŽs hosszadalmass‡ga mia! a kezdemŽnyez"k vit‡kat, lakoss‡gi fórumokat ind’tv‡nyoztak a problŽma kezelŽsŽben (6. táblázat). A sajtóelemzŽs, valamint a mŽlyinterjœs vizsg‡latok alapvet" külšnbsŽgei kšzŽ tartozik, hogy a sajtóban dšnt"en kevŽsbŽ ismerhet"ek meg a konßiktus megold‡si form‡i, vŽgeredmŽnyei, mivel a sajtó az ellentŽtek folyamat‡t nem egŽszŽben, hanem egy-egy cikkben eml’ti meg, vagyis sz‡mos esetben nem ismerhet" a konßiktus kialakul‡s‡nak oka Žs lefoly‡sa. A konßiktusok ennek ellenŽre dšnt" tšbbsŽgben a kezdemŽnyez" Žr-

387

VÁRADI ZSUZSANNA

6. táblázat

Miskolc

SzŽkesfehŽrv‡r

Budapest

Orsz‡gos

13

7

4

3

6

14

2

49

5

5

8

7

0

6

2

33 22

Összesen

KecskemŽt

Al‡’r‡sgy jtŽs, ny’lt levŽl Demonstr‡ció

Gy"r

Megnyilv‡nul‡si form‡k

PŽcs

A konßiktusok megnyilvánulási formái várostérségenként

Fórum

6

4

4

0

4

3

1

Jogi orvoslat

4

5

2

2

0

8

2

23

SajtókšzlemŽny

1

7

2

1

9

12

2

34

Testületi ülŽs

0

4

0

0

2

3

1

10

Panaszok, vit‡k

5

1

2

4

2

1

1

16

NŽpszavaz‡s

1

0

1

1

0

1

0

4

EgyŽb

4

7

2

0

0

2

4

19

Nem ismert

1

1

0

0

0

1

0

3

7. táblázat

Budapest

Orsz‡gos

Összesen

EgyŽb

SzŽkesfehŽrv‡r

Nem ismert

Miskolc

A kezdemŽnyez" nem tudta ŽrvŽnyes’teni Žrdekeit

KecskemŽt

A kezdemŽnyez" ŽrvŽnyes’te!e Žrdekeit

Gy"r

Megold‡sok

PŽcs

A konßiktusok megoldásai várostérségenként

10

11

6

3

5

7

0

42

6

4

4

2

0

8

2

26

14

5

7

8

8

8

6

56

4

3

4

3

3

4

1

21

dekeinek megfelel"en oldódtak meg, vagyis a t‡rsadalmi ŽrdekŽrvŽnyes’tŽs cs’r‡inak jelei a sajtótermŽkek elemzŽsei alapj‡n felismerhet"ek (7. táblázat). A sajtóból ismert konßiktusok a legtšbb esetben a pŽcsi Žs gy"ri v‡rostŽrsŽgben vŽgz"dtek a kezdemŽnyez" Žrdekeinek megfelel"en. I! azok jellege dšnt" tšbbsŽgben fejlesztŽsekhez kšt"dš!, m’g a t‡rsadalmi problŽm‡k megold‡sa (pŽld‡ul iskolabez‡r‡sok, šsszevon‡sok) ‡ltal‡ban nem j‡rtak sikerrel.

388

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK KONFLIKTUSAINAK VIZSGÁLATA SAJTÓELEMZÉS ALAPJÁN

A kecskemŽti v‡rostŽrsŽgben szintŽn a kezdemŽnyez"k Žrdekei ŽrvŽnyesültek, de i! dšnt"en a t‡rsadalmi problŽm‡k megoldód‡s‡ra került sor, m’g a fejlesztŽsekhez kšt"d" konßiktusok esetŽn ‡ltal‡ban nem a kezdemŽnyez"k Žrdekei ŽrvŽnyesültek. A miskolci konßiktusok kšzül csup‡n št eset megold‡sa ismert a helyi sajtóból, amelyek kšzül h‡rom ellentŽt fejez"dš! be a kezdemŽnyez"k Žrdekeinek ŽrvŽnyes’tŽsŽvel. Hasonló a helyzet a szŽkesfehŽrv‡ri v‡rostŽrsŽgben is, ahol nyolc konßiktus kimenetele nem ismerhet" meg a sajtóból, Žs št esetben a kezdemŽnyez"k befoly‡sa gy"zš!. Budapesten Žs kšrnyŽkŽn saj‡tos helyzet Þgyelhet" meg, mivel i! az ismert konfliktusok vŽgkimenetelŽben nem tudt‡k ŽrvŽnyes’teni Žrdekeiket a kezdemŽnyez"k. Ez annak tulajdon’tható, hogy a f"v‡rosban Žs kšrnyŽkŽn tšbb nagy volumen beruh‡z‡s ellen tiltakoztak a kezdemŽnyez"k, valamint a t‡rsadalmi konßiktusok tšbbsŽge nem a kezdemŽnyez"k javaslatainak ÞgyelembevŽtelŽvel vŽgz"dš!. Az orsz‡gos jelent"sŽg konßiktusok eredmŽnyes megold‡sai eddig nem ismertek. Egy esetben – a Zeng"re terveze! lok‡tor Žp’tŽse nyom‡n – kšztes megold‡s születe!, ugyanis a radart megŽp’tik, de a Mecsek egy m‡s helysz’nŽn.

ÖsszegzŽs A sajtó t‡jŽkoztató szerepŽnek jellemz"ihez hozz‡tartozik, hogy a konßiktusok folyamata, rŽszletes bemutat‡sa annak is függvŽnye, hogy mennyire volt Žles az ellentŽt (vagyis milyen volt a megnyilv‡nul‡si form‡ja), mely t‡rsadalmi csoportokat Žrinte!e, valamint területileg mekkora volt az ellentŽt nagys‡ga (pŽld‡ul lok‡lis vagy egy egŽsz v‡rost Žrint" problŽm‡ról volt szó). ÖsszessŽgŽben elmondható, hogy a konßiktusok ismertetŽse sor‡n Žvr"l Žvre egyre nagyobb jelent"sŽggel b’r a helyi sajtó a lakoss‡gi t‡jŽkoztat‡s terŽn, de a konßiktus teljes lefoly‡s‡nak megismerŽse a sajtóból tšbbnyire nem lehetsŽges. A konßiktusok kezdemŽnyez"i Žs rŽsztvev"i tšbb esetben veszik igŽnybe a sajtót, inform‡cióik kšzlŽsŽre Žs Žrdekeik nagyobb mŽrtŽk ŽrvŽnyes’tŽsŽre (pŽld‡ul sajtókšzlemŽnyek kiad‡sa). A kezdemŽnyez"i kšršn belül a civil szervezetek sajtóban tšrtŽn" megjelenŽse egyre nagyobb ar‡nyban tšrtŽnik, ami a t‡rsadalmi szfŽra meger"sšdŽsŽt jelzi. A vizsg‡lt sajtócikkek ŽrtŽkelŽse alapj‡n meg‡llap’tható, hogy a nagyv‡rosi problŽm‡k nagyobb sajtónyilv‡noss‡got kapnak, mint a kšrnyez" települŽseken tšrtŽnt konfliktusok. Az ellentŽteket jellege szerint nem jelennek meg a sajtóban a nagyv‡rosok Žs kšrnyŽke települŽsei kšzš!iek, helye!e a nagyv‡roson belüli, vagy kistelepülŽsen belüli ellentŽtekr"l lehet olvasni. Az elemzŽs r‡vil‡g’t arra, hogy v‡rostŽrsŽgenkŽnt bizonyos külšnbsŽgek alakultak ki a konßiktus jellegŽt illet"en, amelyek rŽszben kapcsolódnak a települŽs fejle!sŽgi vi-

389

VÁRADI ZSUZSANNA

szonyaihoz, t‡rsadalmi szerkezetŽhez Žs gazdas‡gi fejl"dŽsŽhez Žs fejle!sŽgŽhez. Ezek a külšnbsŽgek a kšvetkez"k: – Gy r esetŽben – magas fejle!sŽgi viszonyaival šsszefüggŽsben – a beruh‡z‡ssal Žs a kšzlekedŽsi problŽm‡k mia! alakultak ki konßiktusok, amelyek tšbbnyire a kezdemŽnyez" jav‡ra d"ltek el; – Kecskemét esetŽn a t‡rsadalmi konßiktusok Žles megnyilv‡nul‡sokat eredmŽnyeztek, amelyeket dšnt"en lakoss‡g gener‡lt, tov‡bb‡ er"s lakoss‡gi kezdemŽnyezŽs indult el a beruh‡z‡sok, valamint a kšzlekedŽsi problŽm‡k megold‡sai ŽrdekŽben; – Székesfehérvár esetŽn a konßiktusok t’pus‡t tekintve legnagyobb ar‡nyban a fejlesztŽsekkel šsszefügg" ellentŽtek, valamint a t‡rsadalmi feszültsŽgek domin‡ltak, amelyek els"sorban a v‡rostŽrsŽg egŽszŽre, m‡sodsorban a tŽrsŽg egy-egy települŽsŽre, valamint SzŽkesfehŽrv‡r belterületŽre vonatkoztak; – Pécs esetŽn a lakoss‡gi t‡jŽkoztat‡s jónak mondható, ugyanis i! jelent meg a sajtóban a legtšbb konßiktus, ezek dšnt" tšbbsŽgükben kšzszolg‡ltat‡si problŽm‡k, valamint eltŽr" nagys‡gœ beruh‡z‡sok mia! alakultak ki; – Miskolc esetŽn a lok‡lis jelleg t‡rsadalmi konßiktusok melle! a koh‡szat jšv"beni helyzete mia! tšbb konßiktus alakult ki az elmœlt Žvek sor‡n, amelynek kezelŽse folyamatosan zajlik; – Budapesten a beruh‡z‡ssal kapcsolatos, valamint a t‡rsadalmi jelleg konßiktusok domin‡lnak, dšnt"en a nagyv‡rosok ‡ltal‡nos Žrtelemben ve! problŽm‡i mia!. A konßiktusok id"ben elhœzódnak, ennek oka a jogi elj‡r‡sok hosszadalmass‡ga, amely a legtšbb konßiktusban megjelenik. A vizsg‡lat eredmŽnyei r‡vil‡g’tanak arra, hogy a nagyv‡rosi tŽrsŽgekben egyre er"teljesebben jelennek meg konßiktushelyzetek Žs ellentŽtek, amelyeket a sajtótermŽkek is reprezent‡lnak. Az elemzŽsb"l jól kit nik, hogy egyre er"teljesebbŽ v‡lik a lakoss‡g civil ŽrdekŽrvŽnyes’t" szerepŽnek nšvekedŽse, amely gyakran feszültsŽgek kialakul‡s‡hoz vezet. A legink‡bb Žrinte! szerepl"k azonban az šnkorm‡nyzatok, mivel sz‡mos esetben Žrinte!kŽnt jelennek meg a konßiktushelyzetekben. Éppen ezŽrt a jšv"ben fontos szerephez kell jutnia az šnkorm‡nyzatoknak a konßiktusok megel"zŽsŽben Žs kezelŽsŽben, mivel a települŽsek csak konßiktusmentes kšrnyezetben, együ!m kšdve a gazdas‡gi Žs civil szervezetekkel tudnak versenykŽpes fejl"dŽst biztos’tani a lakoss‡g sz‡m‡ra.

390

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK KONFLIKTUSAINAK VIZSGÁLATA SAJTÓELEMZÉS ALAPJÁN

Irodalom A média szerepe a 2002. tavaszi országgy"lési képvisel választásokon. TartalomelemzŽs. Kšlcsey IntŽzet, Budapest, 2002. kolcsey.!%.hu/Þle/kontroll.pdf Bod T.: Sz’ne Žs vissz‡ja. Az orsz‡gos sajtók’n‡lat sz külŽsŽt"l a vidŽki t‡jŽkoztat‡si monopóliumokig. Élet és Irodalom, 2004. november 12. 5. p. Boudon, R. et al. (szerk.): Szociológiai lexikon. Corvina Kiadó, Budapest, 1998. Csizmadia Z.: A kilenc nagyvárosi térségben készült interjúsorozat konßiktus-blokkjának összesít elemzése. Kutat‡si h‡!Žranyag. KŽszült a „V‡rostŽrsŽgek, tŽrbeli t‡rsadalmi egyenl"tlensŽgek Žs konßiktusok – Az európai versenykŽpessŽg tŽrsŽgi t‡rsadalmi tŽnyez"i” c’m NKTH kutat‡s keretŽben. Budapest, 2006. KrŽmer A.: Alternat’v vitarendezŽsi elj‡r‡sok. Ön-kor-kép. XV. 2005. 8–9. 33–36. Oudin, B.: A város védelmében. Corvina Kiadó, Budapest, 1980. Ruggiero, V.: Movements in the City – Conßict in the Europen Metropolis. Prentice Hall–Pearson Education Limited, Edinbugrh, Harlow, Essex, 2001. Szabó M.: „VŽdekez"” helyi t‡rsadalom: tiltakoz‡sok Borsod megyŽben (1989–1995). Új Holnap, 42. 1997. 7. 73–101. Szirmai V.: A környezeti érdekek Magyarországon. Pallas Stœdió, Budapest, 1999. Sz"cs L.: Vil‡gszerte fogynak az œjs‡gv‡s‡rlók. Népszabadság, 1998. augusztus 10. TóthnŽ N. M. et. al. (szerk.): Állampolgári részvétel a környezetvédelmi döntéshozatalban. KšzŽp- Žs Kelet-európai Region‡lis KšrnyezetvŽdelmi Kšzpont, Budapest, 1994. Zšldi L.: KŽt vas a t zben. A glob‡lis sajtó a v‡laszt‡si kamp‡nyban. MŽdiakutató, 2002. Ny‡r, Budapest, 2002.

Jegyzetek 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

A kutat‡si projekt vezet"je Prof. Dr. Szirmai Viktória (m helyvezet", MTA Szociológiai KutatóintŽzet V‡ros- Žs Kšrnyezetszociológiai M hely), a kutat‡sban rŽszt vev" konzorcium tov‡bbi tagjai: MTA Region‡lis Kutat‡sok Kšzpontja Nyugat-dun‡ntœli Tudom‡nyos IntŽzete, Kodol‡nyi J‡nos F"iskola, Pes!erv Pest Megyei Terület, TelepülŽs-Kšrnyezet Tervez" Žs Tan‡csadó K&., SzŽkesfehŽrv‡ri Region‡lis V‡llalkoz‡sfejlesztŽsi Alap’tv‡ny. „A v‡rostŽrsŽgek, tŽrbeli t‡rsadalmi egyenl"tlensŽgek Žs konßiktusok, az európai versenykŽpessŽg tŽrsŽgi t‡rsadalmi tŽnyez"i” c’m projekt f"p‡ly‡zat‡nak anyaga alapj‡n. Szirmai V.: A környezeti érdekek Magyarországon. Pallas Stœdió, Budapest, 1999. Oudin, B.: A város védelmében. Corvina Kiadó, Budapest, 1980. KrŽmer A.: Alternat’v vitarendezŽsi elj‡r‡sok. Ön-kor-kép, XV. Žvf., 2005. 8–9. 33–36. TóthnŽ N. M. et al. (szerk.): Állampolgári részvétel a környezetvédelmi döntéshozatalban. KšzŽp- Žs Kelet-európai Region‡lis KšrnyezetvŽdelmi Kšzpont, Budapest, 1994. Max Weber 1960-ban megjelent, The City c’m munk‡ja alapj‡n Ruggiero, V.: Movements in the City – Conflict in the European Metropolis. Prentice Hall-Pearson Education Ltd., Edinburgh, Harlow, Exxex, 2001. Boudon, R. et al. (szerk.): Szociológiai lexikon. Corvina Kiadó, Budapest, 1998. A mŽdia szerepe…, 2002. Bod, 2004 Sz"cs, 1998. Bod, 2004. Zšldi, 2002; Szabó, 1997. A budapesti konßiktusok šsszegy jtŽsŽt Bogn‡r Judit (MTA SZKI), a gy"ri eseteket Csizmadia Zolt‡n (tudom‡nyos segŽdmunkat‡rs, MTA RKK NYUTI), a szŽkesfehŽrv‡ri konßiktusokat Bar‡th Gabriella (tudom‡nyos segŽdmunkat‡rs, MTA RKK NYUTI KšzŽp-dun‡ntœli Kutatócsoport) vŽgezte.

391

VÁRADI ZSUZSANNA

Summary Zsuzsanna V‡radi Hungarian urban conflicts’ research by the method of press analysis The object of this essay to summarize the most important results of a press analysis. The analysis is about conßict-research, and it was led by the Urban and Environmental Sociology Department, within Institute of Sociology at Hungarian Academy of Sciences. The research was performed between 2004 and 2007, with the participation of several other institutes. The project’s name is „Urban areas, spatial and social inequalities and conßicts – Spatial and social dimensions of European competitiveness.” The project’s aim is to discuss the disparity of di'erent city ranges in Hungary, to disclose the conßicts in the society, due to the inequalities of the regions, in addition to reveal the competitiveness of the city ranges, discussing the society factor. The project’s further aim is a more comparative analysis of the inequalities and conßicts in the di'erent European and Hungarian city ranges. The research that covers nine large cities – Budapest, Debrecen, Gy"r, KecskemŽt, Miskolc, Ny’regyh‡za, PŽcs, Szeged, and SzŽkesfehŽrv‡r – and their areas is supported by direct and indirect analyzing methods, like a representative questionnaire with Þve thousand head samples, more than hundred deep interviews and statistical data analysis. One of the methods was the press analysis, one or more press product from a deÞned term, based on the predeterminated viewpoints. The goal of the press analysis was to reveal the conßicts connected with di'erent Þnancial situations, due to the di'erences of the investments in the monitored areas. It was made by fully analysing the selected press products. In the course of the press analysis there were approximately 150 conßicts revealed, di'erent cases, depending on the city ranges. The revealed conßicts, based on the press analysis, can be classiÞed. They have been ranked in di'erent categories such as social, milieu, ethnical, connected to innovation and others. In the pursuance of the analysis the problems in the city ranges were similar, but those which became public were revealed as di'erent ones. The biggest achievment of the analysis shows that the conßicts in the di'erent city ranges developed in di'erent ways, and they are connected to the advanced states of the cities, structure of the society, the process of the economy. In addition, the research shows that the conßicts appear to be stronger in the bigger cities, indicated well by the press products. It is clear from the analysis that the ability of residents to enforce their rights got more powerful, which causes conßicts more o&en.

392

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK KONFLIKTUSAINAK VIZSGÁLATA SAJTÓELEMZÉS ALAPJÁN

The most concerned party in the conßicts is usually the local government, so they face a new challenge in the future: to prevent and handle the conßicts, because the se!lements can be only grow in a conßict-free environment. Co-operating with the non-governmental organizations is the way they can provide competitive advance to residents.

393