Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 31/2003.(XII. 31.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (Egységes szerkezetben) A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv. 79-80. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Ahtv.) 108-109. §-aiban foglaltakra – Kadarkút Nagyközségi Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja. I. Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. §. (1) E rendelet hatálya kiterjed: (1) a nagyközségi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt mőködı költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények); (2) mindazokra a dolgokra, melyek Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékő jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokra az önkormányzatot megilletı részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon). (2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon: a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona, b) az önkormányzatot megilletı vagyoni értékő jogok, valamint c) az önkormányzat követelései. Az a – c) pontokban meghatározott önkormányzati vagyon szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni az önkormányzat kötelezettségeit, mint az önkormányzati vagyont csökkentı tételt.
Az önkormányzati vagyon 2. §. (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint áll: a) törzsvagyonból, valamint b) az egyéb vagyonból.
2 (2) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet: a) forgalomképtelen b) korlátozottan forgalomképes c) forgalomképes. (3) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet állapítja meg. a) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthetı, nem megterhelhetı, vállalkozásban, gazdasági társaságba nem vihetı. b) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerzıdés semmis. c) A törvényben foglaltakon túlmenıen forgalomképtelenek a köztéri mőalkotások. d) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg. e) A törvényben foglaltakon túlmenıen korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévı mővészeti alkotások és a közüzemi szolgáltatást végzı vállalatok, gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magába foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is. (4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet. (5) Forgalomképes vállalkozói vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a (3) – (4) bekezdés hatálya alá, illetve amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. (6) Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes tulajdonát az 1. számú melléklet tartalmazza. Az önkormányzat forgalomképes vagyonának körét a 2. számú melléklet tartalmazza.
Az önkormányzat törzsvagyona 4. §. Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelezı önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálják.
5. §. (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a következı vagyonelemek jelentik: - helyi közutak és mőtárgyaik, - közterek, (köz)parkok, - vizek és közcélú vízi létesítmények, - temetık. (2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát – más jogszabályok szerint – a következı vagyonelemek jelentik: - közmővek – kiemelt jelentıséggel a vízi közmővek, - intézmények épületei, középületek,
3 - mőemlékek, - védett természeti területek, - muzeális emlékek. (3) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli: • Közmővek: Vízi közmővek nem elidegeníthetıek, nem megterhelhetıek. A közmővek mőködtetési jogát koncessziós szerzıdés keretében lehet átengedni. Az önkormányzat a közüzeme mőködéséhez szükséges – a vagyonátadási törvények alapján az önkormányzat tulajdonába került – vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önállóan gazdálkodik. A közüzemre bízott vagyont, a közmőveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén – az átszervezéssel arányosan – vonhatja el a közüzemtıl. • Intézmények, középületek: Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetıek el és nem terhelhetıek meg. Nem idegeníthetı el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak egy évnél rövidebb idıszakra ruházható át. • Mőemlékek: Az önkormányzat tulajdonába kerülı mőemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelıi joga átruházásához, használati és bérleti joga gazdasági társaságba való bevételéhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges. • Védett természeti területek: Az önkormányzat tulajdonába kerülı védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelıi vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges. • Muzeális emlék: A muzeális emlék elidegenítéséhez a mővelıdési és közoktatási miniszter hozzájárulása szükséges. (4) Az önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. (5) Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes.
II. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai 6. §. (1) A helyi önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megilletı tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok- és hatáskörök a képviselı-testületet illetik meg. (3) A képviselı-testületet a polgármester képviseli.
4 (4) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerzıdésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza. (5) Önkormányzati vagyonkezelı szervek: az önkormányzat intézményei, gazdasági és közhasznú társaságai, az önkormányzat hivatala. (6) A vagyonkezelı szerv a kezelésében, használatában lévı önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelezı feladatainak sérelme nélkül – a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik. (7) Az önkormányzat a tulajdonban lévı vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülı vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja. (8) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelısségi körébe tartozik az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet. (9) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselı-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselı-testület nyilatkozatával lehet. (10)Az önkormányzati törzsvagyon állagának megırzésérıl, üzemeltetésérıl a képviselı-testület, a polgármesteri hivatal, a gazdasági ellátó szervezet, az önkormányzat intézményei, illetıleg e vagyontárgyakat üzemeltetı gazdasági társaságok útján gondoskodik. (11)A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyeletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerzıdésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.
Az egyes tulajdonosi jogok Vagyon elidegenítés (értékesítés és ingyenes átruházás) 7. §. (1) Ingatlanvagyont értékesíteni pályázati kiírás alapján versenyeztetés útján lehet. (2) Egyéb vagyont értékesíteni 200.000 Ft értékhatár felett versenyeztetés után lehet. A versenyeztetésnek nyilvánosnak – indokolt esetben zártkörőnek – kell lennie. Vagyont értékesíteni a legjobb ajánlatot tevı részére lehet. (3) Az ingatlan, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal feladata a versenyeztetés lebonyolítása. Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetés (pályázati eljárás) szabályait a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (4) A szerzıdés megkötésére a polgármester jogosult. (5) Az önkormányzat pénzügyi bizottsága ellenırzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást. (6) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont. (7) Feltételekkel lehet értékesíteni a 5. §. (3) bekezdésében meghatározottak szerint –az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
5 (8) Az egyéb – forgalomképes – vagyon az alábbiak szerint értékesíthetı: a) A képviselı-testület dönt értékhatártól függetlenül a vagyon értékesítésekor a hirdetésrıl módjáról. A képviselı-testület a legjobb ajánlattevı javára dönt. b) A polgármester – a képviselı-testület által átruházott hatáskörében dönt a 200.000 Ft értékhatárt el nem érı vagyon – ide nem értve az értékhatárt el nem érı értékő ingatlanvagyont – értékesítésérıl. A polgármester a döntésrıl a képviselı-testület a soron következı ülésen tájékoztatja. (9) Vagyont értékesíteni csak a 12. §. alapján meghatározott vagyonérték alapján lehet, ettıl eltérni csak önkormányzati érdekbıl lehet. 8. §. (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül- a következı célra, e rendeletben meghatározottak szerint lehet: a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak, b) kötelezettségvállalással, körérdekő célra, c) közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel, d) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással. (2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet. (3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni a 5. §. (3) bekezdésében meghatározottak szerint lehet. (4) Az önkormányzat egyéb vagyonába történı vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen: a) 100.000 Ft feletti – ingó vagyon, illetve vagyoni értékő jogok fogalomkörébe tartozó vagyon és valamennyi ingatlan (értéktıl függetlenül) valamint a b) pontban nem meghatározott esetekben az ingyenes átruházásról a képviselı-testület dönt. b) 100.000 Ft-ot el nem éri ingyenes vagyonátruházásról – kivéve ingatlanvagyont – a polgármester dönthet az alábbi feltételek betartásával: Gép, berendezés, felszerelés ingyenesen átadható: - A környezı települések önkormányzatainak, ha olyan közszolgáltatást nyújtanak, amelyet igénybe vesznek, illetve vehetnek az önkormányzat lakosai is. - A településen mőködı társadalmi szervezetek. - Ingó vagyon, azon belül is pénz ingyenes átruházása bármilyen alapítványnak történhet. c) A polgármester a b) pontban hozott döntéseirıl a képviselı-testületet a soron következı ülésén tájékoztatja. A vagyon megterhelése 9. §.
(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhetı meg. (2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az önkormányzat képviselıtestülete döntése alapján nem terhelhetı meg. (3) Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhetı. A vagyon megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselı-testület joga.
6 Az önkormányzat követelés elengedése 10. §. (1) Az önkormányzat követeléseirıl – mint önkormányzati vagyon részérıl – való lemondás joga: a) az adósok, vevık és egyéb követelések vonatkozásában a képviselı-testület joga, b) a polgármester joga – a képviselı-testület által átruházott hatáskörben – értékhatár nélkül, a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekrıl való lemondás joga. (2) A polgármester az (1) bekezdés b) pontja szerint hozott döntéseirıl a soron következı ülésen tájékoztatja a képviselı-testületet. 11. §. (1) A 10. §. (1) bekezdésében meghatározott követelésrıl csak akkor lehet lemondani, ha: a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását, b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben, vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés késıbbiekben való behajthatóságára, c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna. d) a bíróság bevonásával történı behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésrıl való lemondásról bírói egyezség történ, e) a felszámolási eljárás, illetve a csıeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínőséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csıdeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csıdeljárási megállapodást kötöttek, f) a követeléssel érintett szerv vagy személy nem elérhetı, nem lelhetı fel – és ez bizonyított. (2) A követelésrıl való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 12. §. (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó. (2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani: a) értékpapír esetén a névérték alapján, b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján. (3) Ha a szerzıdés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
7 Eljárás a tulajdonos képviseletében 13. §. Az önkormányzati vagyont érintı hatósági eljárásban a tulajdonost megilletı nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik. A felajánlott vagyon elfogadása 14. §. (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelı elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. (2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselı-testület jóváhagyására. Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal 15. §. A képviselı-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül: a) az önkormányzat tulajdonát képezı vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékestésre történı kijelölése, c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történı kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba, d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása, e) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, f) gazdasági és közhasznú társaság alapítása, g) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása. 16. §. (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függıen az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelık hatáskörébe tartoznak. (2) 1„A képviselı-testület hatáskörébe tartozik: a) 1.000.000 Ft értékhatár feletti beruházási (építési, felújítási) döntések meghozatalát követıen a Kbt. hatálya alá nem tartozó beruházások esetében a vagyonrendelet 3. számú mellékletében meghatározott versenyeztetés szerint a pályázati eljárás kiírása. b) 500.000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása,
1
Módosította a 6/2006.(IV. 10.) Ökr. 1. §-a, hatályos kihirdetése napjától.
8 c) 100.000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése, d) behajthatatlan követelések törlése 50.000.- Ft. értékhatár felett.” (3) A képviselı-testület pénzügyi bizottságának hatáskörébe tartozik a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenırzése, b) a biztosítási szerzıdések megkötésének véleményezése, c) 1.000.000 Ft értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása, d) behajthatatlan követelések törlése 1 Ft és 50.000 Ft között. (4) A vagyonkezelı szervezet vezetıjének hatáskörébe tartozik a pénzügyi bizottság jóváhagyásával. a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhetı vagyon – két évet meg nem haladó – határozott idıtartamú bérbeadás útján történı hasznosítása, b) a használatában, kezelésében lévı 100.000 Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékő jog stb. értékestése, c) 30.000 Ft – a számviteli szabályok szerinti számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése. (5) A polgármester jogosult: a) a hatáskörrel rendelkezı szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére, b) megkötni a nem intézményi használatban lévı bérleti szerzıdéseket, c) megkötni – a pénzügyi bizottság véleményének figyelembe vételével – a biztosítási szerzıdéseket. Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal 17. §. Az önkormányzat a kötelezı és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelési jog – átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelı fizetési kötelezettségeket. 18. §. (1) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat – az alapfeladata ellátása sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja. (2) Az intézmény vezetıje az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását. (3) Az intézmény vezetıje köteles gondoskodni az intézmény használatában lévı ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos elıterjesztésben jelezni. (4) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselı-testület dönt az intézmény írásos
9 elıterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A képviselı-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási elıirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket.
10 III. Záró rendelkezések 19. §. (1) E rendelet 2004. január 01. napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszíti Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testület 6/l992. (IX. 16.) számú rendelete. (2) A rendelet kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik.
Verkman József polgármester
A rendelet kihirdetve: Kadarkút, 2003. december 31.
Takács János címzetes fıjegyzı
Takács János címzetes fıjegyzı
11 1. számú melléklet2 Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 31/2003. (XII. 31.) számú rendeletének 3. §-ához
1. Forgalomképtelen vagyon:
Fekvés Kadarkút/ hrsz. 03 08 09 012 014 028 030 035 041/1 060/2 087 0105 0106 0107 0108 0112 0144/1 0144/2 0145 0163 0169 0174 0177 0179 0183 0185 0186/4 0190 0192 0205 0207 0213 2
Tulajdoni hányad
Mővelési ág Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok Árok
1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1
Módosította a 6/2006.(IV. 10.) Ökr. 2. §-a, hatályos kihirdetése napjától
Terület nagyság m2 552 3498 2248 3616 416 1 ha 3198 3559 3670 5155 3560 5281 2138 1550 1 ha 7208 2596 1 ha 1351 3566 18 1 ha 0166 3 ha 1978 1702 1600 8551 3124 4332 1932 449 9381 2878 2323 1223 1 ha 2056
12
0216 0231 0235 0278 0280 0283/2 79 81 230 232 299 301 681/4 779 781 8 13 118 119 121/1 121/15 121/16 121/45 121/60 131/3 131/16 207 288 303 309 343 383/3 384/2 384/4 507 512 513 515 517 520 525 558 579
Árok Árok Árok Árok Árok Árok Járda Járda Járda Járda Járda Járda Járda Járda Járda Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút
1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1
1 ha 6872 1 ha 2200 6047 2241 3678 9223 5369 6826 716 841 3310 1987 67 1703 1736 361 1526 1716 1321 1 ha 2434 6653 4978 5244 3508 2116 7527 4102 1712 562 5422 3352 1362 71 137 252 1079 1342 1665 3321 725 2875 3761 1509
13
616 628 631 636 679 705 728 734 784 880/2 881 905 922 923 1113 1126 1139 5292/3 04 06/11 010 015
018 023 026 029 033 036/9 043 046 047 054 056 062 064 066 074/1 074/3
079
Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Saját használatú út Közút Saját használatú út Közút Közút Árok Töltés Összesen: Közút Közút Közút Saját használatú út Közút Út Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Saját használatú út Közút Közút Szántó Összesen: Közút
1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1
1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1
1/1
2679 1039 6685 3501 723 197 400 6566 1277 569 2305 465 1 ha 3406 129 7750 3578 451 680 4797 1 ha 4513 513 2 ha 6740 565 498 2 ha 7803 820 3826 4847 1 ha 9283 1 ha 8539 4991 594 1225 3807 1 ha 2796 2640 1359 2 ha 2494 2 ha 9672 2299 1719 2047 3766 6971
14 082 091/61 0111/2 0120 0123 0124 0126 0228/21 0130/1 0130/30 0133 0136/1 0136/3 0136/4 0136/5 0166 0182 0184 0187 0197 0198/3 0199 0200 0210 0211 0220 0223 0224 0226 0229/1 0229/2 0232/15 0233 0237 0240 0243 0245 0247 0250 0252 0254 0256 0258
Közút Út Saját használatú út Közút Közút Közút Közút Saját használatú út Saját használatú út Saját használatú út Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Saját használatú út Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút
1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1
2 ha 1068 188 1 ha 3721 1 ha 3521 2364 4190 362 2421 5035 3713 1 ha 2634 3 ha 3719 3415 1 ha 0860 2970 8 ha7918 9098 2202 1 ha 1504 7403 1005 1661 7759 2 ha 1095 2590 4272 1948 1 ha 4940 1387 1204 7009 785 2713 5330 5025 9994 1 ha 8482 2050 1510 1570 5267 5949 3100
15
0261 0263 0264 0267 0270 0272 0273/20 0276 0281 0283/1 0285 0293 0294 0296 0298 384/3 47 163 208 237/3 368 467 522 678 703 821 838 852 857 880/1 619 044 048/1 057 096 0103 0209 0188
Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Közút Díszkert Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Temetı Temetı Temetı Temetı Temetı Temetı Temetı Töltés
1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1
3 ha 7361 1217 9882 3970 9657 2640 4417 1949 4521 4008 3602 3251 1 ha 4516 2647 3239 2367 4162 8910 3501 900 1 ha 3191 1 ha 9353 1 ha 5302 7172 3 ha 4303 1729 1736 1246 5011 468 5083 3368 6525 1419 2608 792 1052 1499
16
II. Korlátozottan forgalomképes vagyon: 1 14/2 123 243 244 246 247/5 336 350 352 355 382/8 384/5 641/2 641/3 053 0149/4 0244/2 0268/2 382/2 02/2 091/7 0268/3
Áruház Gondozóház Sporttelep Általános iskola Óvoda Orvosi rendelı Irodaház Községháza Orvosi rendelı* Kultúrház Filmszínház Tőzoltóság Akác Vendéglı Szociális bérlakások (81) Szociális bérlakások (81/a.) Ipartelep Gázfogadó Szennyvíztisztító Szemétlerakó telep Vízmő Vízmő Vízmő Vízmő
1/1 1/1 1/1 64/100 1/1 51/100 1/1 1/1 1/1 1/1 4/8 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1
453 1629 2 ha 4342 1 ha 3243 3509 1609 3135 1 ha 2360 1598 5292 3085 1031 2353 2367 2951 3 ha 7339 180 2111 1600 907 3300 121 512
17 2. számú melléklet3 Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 31/2003. (XII. 31.) számú rendeletének 3. §-ához
III. Forgalomképes vagyon
Fekvés Kadarkút/ hrsz. 30 131/12 216 242 317/2 379/1 379/2 380 384/1 629/4 650 813 867 868 874 875 879 0248/5
84 86 17/9 121/2 121/3 121/4 121/5 121/6 121/7 121/8
3
Mővelési ág
Tulajdoni hányad
Lakóház, udvar, gazd. ép. Gazdasági ép., udvar Lakóház, udvar, gazd.ép. Lakóház, udvar, gazd.ép. Lakóház, udvar Gazdasági ép. és udvar Lakóház, udvar, gazd.ép. Lakóház, udvar, gazd.ép. Gazdasági ép. és udvar Lakóház, udvar Lakóház, udvar Lakóház, udvar Rendırség Lakóház, udvar, gazd.ép. Lakóház, udvar, gazd.ép. Lakóház, udvar, gazd. ép. Lakóház, udvar, gazd.ép. Lakóház, udvar Szántó Szılı Összesen: Beépített terület* Beépített terület* Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület
Módosította a 6/2006.(IV. 10.) Ökr. 3. §-a, hatályos kihirdetése napjától
1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 3/12 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1
1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1
Terület nagyság m2 1944 2174 917 1122 9125 1935 961 1575 2688 1619 2039 2183 2826 1537 2172 2033 1550 280 1579 2076 3935 2252 2353 1142 1829 2058 2058 2058 2058 2058 2058
18 121/9 121/10 121/11 121/12 121/13 121/14 121/17 121/19 121/20 121/21 121/22 121/23 121/24 121/25 121/26 121/27 121/28 121/29 121/30 121/31 121/32
Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület
1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1
2058 2058 2058 2058 2058 2122 1877 1580 1580 1580 1580 1581 1580 1580 1580 1581 1580 1580 1331 1590 1580
121/33 121/34 121/35 121/36 121/37 121/39 121/40 121/41 121/42 121/43 121/46 121/47 121/48 121/49 121/50 121/51 121/52 121/53 121/54
Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület
1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1
1580 1580 1580 1580 1659 1658 1659 1659 1658 1659 1676 1652 1711 1769 1817 1854 1892 1929 1934
19
121/55 121/56 121/57 121/58 121/59 245/4 382/5 385 681/2 0138/1 0139/2 0287/3 0134
0286/1 5039 5222
022/1 022/2 0259/2 0268/5 0282/3
Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Erdı Erdı Erdı Szántó Erdı Összesen: Szántó Szántó és út Szántó Erdı Összesen Gyep (legelı) Gyep (legelı) Gyep (legelı) Gyep (legelı) Gyep (legelı) Árok Gyep (legelı Összesen:
1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1
1/1 1/1 1/1
1/1 1/1 1/1 1/1 1/1
1860 1819 1885 1961 2040 1701 574 981 2087 3214 604 2 ha 3234 5 ha 0427 5639 5 ha 6066 11 ha 3360 3327 2710 493 3201 8993 5918 2 ha 4922 3971 1 ha 2164 554 5020 1 ha 7738
20
3. számú melléklet Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 31/2003. (XII. 31.) számú rendeletének 7. §-ához Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetés (pályázati eljárás) szabályai 1. fejezet Általános rendelkezések 1.1. A szabályozás kiterjed Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet szerinti vagyon értékesítésére, hasznosítására. Nem terjed ki a szabályozás a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó pályáztatásokra, amelyekre az 1995. évi XL. Tv. az irányadó. 1.2. A szabályozás célja, hogy megállapítsa a versenyeztetés továbbiakban (pályázati eljárás) általános szabályait. A szabályzat biztosítja az önkormányzat tulajdonában lévı vagyon leghatékonyabb formában történı hasznosítását, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlı feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét. 1.3 A versenyeztetés megvalósulhat a képviselı-testület döntése, elıírása szerint ajánlatkérés, vagy pályáztatás útján. (A továbbiakban a kiírón egyben ajánlatkérıt, a pályázón egyben ajánlattevıt is érteni kell.) II. fejezet Az ajánlatkérés 2.1 Ajánlatkérés esetén nincs pályázati felhívás (kiírás, hirdetmény). 2.2. Az ajánlattevınek azonos feltételek biztosításával legalább három személytó1 (szervtó1) kell ajánlatot kérnie. 2.3. Ajánlatkérı az ajánlatkérési felhívásban határozza meg az ajánlatadás részletes feltételei t. 2.4. Ajánlatkérı a legkedvezıbb ajánlattevıvel köt szerzıdést, ha egyik ajánlatot sem tartja megfelelınek, újabb ajánlatot kér, vagy pályázati kiírás mellett dönt. Az eredményró1 valamennyi ajánlattevıt közvetlenül tájékoztatni kell. III. fejezet A pályáztatás A pályázat típusai: 3.1. A pályázat nyilvános vagy zártkörő (meghívásos) lehet. 3.2. A pályázatok nyilvánosak, kivéve ha a kiíró a zártkörő (meghívásos) pályázat kiírása mellett dönt. 3.3. Zártkörő pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyának jellege, jelentısége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton elıre meghatározott partnerek részvételét teszi szükségessé.
A pályázat kiírása, meghirdetése 4.1. A nyilvános pályázatot a kiíró által meghatározott helyen (helyben szokásos módon, megyei napilapban, stb.), a pályázatok benyújtására megállapított határidıhöz képest megelızıen kell meghirdetni. 4.2. A kiíró a pályázati felhívásban az ajánlatok benyújtására vonatkozó idıpontot úgy határozza meg, hogy a felhívás közzétételének napja és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határnap között legalább 30 naptári nap különbség legyen. 4.3. A kiíró a zártkörő (meghívásos) pályázatról az érintetteket egyidejú1eg és közvetlenül értesíti. Zárkörő (meghívásos) pályázatra a kiírást legalább három pályázóként számításba vett - személynek (szervnek) meg kell küldeni. A pályázati felhívás, pályázati kiírás tartalma 5.1. A pályázati felhívásnak (hirdetménynek, ajánlatkérésnek) tartalmaznia kell: • a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, • a pályázat célját, jellegét (nyílt, vagy meghívásos), • a pályázat tárgyaként az értékesítendı, hasznosítandó vagyon, vagyonrész megnevezését, fıbb jellemzıit (ingatlan esetén a korlátozásokat), • az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét, • az ajánlati kötöttség tartalmát, • a pályázati kötöttség tartalmát, • a pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetését, • a pályázatra vonatkozó kérdések felvetésének az esetleges további információszerzés helyének megjelölését, • a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, átvételének helyét, módját, idejét és költségét, költségviselést, esetleges visszafizetést. 5.2. A pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül a részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: • az elidegenítendı, hasznosítandó vagyon, vagyonrész adatait, továbbá az ajánlatok elıkészítéséhez szükséges információkat, • részletes eljárási rendet, • az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve: - az ajánlatok felbontásának helyét és idıpontját; illetve az eredményhirdetés helyét, módját és határidejét (amennyiben a pályázatok értékelése a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalni kell), - azt, hogy a pályázatok felbontásánál kik lehetnek jelen, - az ajánlatok elbírálás ára vonatkozó idıpontokat, - valamint a pályázatok elbírálására jogosult megnevezését, • az alternatív ajánlat befogadhatóságának lehetıségét és kezelésének módját, • a vagyonkezelés (bérbeadás), értékesítés feltételeit, elbírálásánál figyelembe veendı fizetési feltételeket, határidıket, stb. • azt a követelményt, ha a pályázó csatolni köteles pénzintézeti igazolást a hitelképességérıl, pénzügyi helyzetérıl, cégkivonatot, ill. vállalkozói igazolványt, vagy igazolást arról, hogy semmiféle köztartozása nincs, • a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását, • amit kiíró még ezen kívül szükségesnek tart. 5.3. A pályázati kiírásban meg kell határozni, hogy az ajánlattevık ajánlataikat hány
22 példányban, milyen formában és hol kötelesek benyújtani, utalva arra, hogy kötelesek azt is egyértelmően meghatározni, hogy ajánlataik közül melyik az eredeti. Ha több példányban benyújtott ajánlatok példányai között eltérés van, úgy az eredeti az irányadó. 5.4. A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevıknek nem ad. 5.5. A kiíró a pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázatban résztvevı számára is ugyanolyan módon biztosítani. IV. fejezet Biztosíték, ajánlati kötöttség Pályázati biztosíték 6.1. A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthetı, melyet az ajánlat megküldésével egyidejőleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott idıpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani. 6.2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítás, valamint a pályázatok elbírálása után - a ı.3. bekezdésben foglalt kivételektıl eltekintve - vissza kell adni. A biztosíték lehet készpénz, a biztosíték összegét a kiíró határozza meg, ezt a pályázati felhívásban teszi közzé. 6.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerzıdést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevı az ajánlati kötöttség idıtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerzıdés megkötése neki felróható vagy az ı érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. Ajánlati kötöttség 7.1. A pályáztató az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott idıpontig kötve van. 7.2. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdıdik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidı lejárt. A pályázat visszavonása 8.1. A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt idıpontig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni, illetve zártkörő pályázat esetén errıl az ajánlattevıket haladéktalanul értesíteni. 8.2. A pályázatnak a kiíró általi visszavonása esetén, ha a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró a dokumentáció visszaszolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni. 8.3. A pályázati kiírásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelı teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevıt az eljárási rend alapján terhelı egyéb kötelezettség megszegése a pályázatból történı kizárást vonja maga után. 8.4. Ha nincs egyetlen pályázó sem, aki a pályázati kiírásban szereplı feltételeket maradéktalanul teljesítette, akkor a kiíró - a pályázat lezárása után - újabb pályázat kiírása mellett dönthet. 8.5. Az ajánlattevı a benyújtásra nyitva álló határidı lejártáig bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja ajánlatát. 8.ı. Az ajánlattevı nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétel kapcsán más jogcímen sem terjeszthet ellı követelést.
23 V. fejezet Ajánlatok beérkezése, elbírálása A pályázati ajánlat 9.1. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevı részletes nyilatkozatát, különösen: • a pályázati felhívásban foglalt feltételekre vonatkozóan, • a pályázat tárgyául szolgáló vagyon hasznosításának vagy a szolgáltatás teljesítésének a pályázati felhívásban megjelölt módjáról, • a vételár vagy ellenszolgáltatás összegérıl, fizetési feltételek vállalásáról. 9.2. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elı, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevı igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegő biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta. 9.3. Az ajánlatot - ha a kiíró másképpen nem rendelkezik - zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.
A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése 10.1. A pályázatok beérkezése során az átvevı az átvétel pontos idıpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét. 10.2. A pályázatok bontásán a kiíró képviselıje, az ajánlattevık, illetve meghatalmazottjaik, valamint a verseny tisztaságát biztosító személy lehet jelen. 10.3. Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévıkkel ismertetni kell az ajánlattevık nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevı megtiltotta. Az ajánlatok felbontásakor, illetve megismertetésekor jegyzıkönyvet kell felvenni. 10.4. A kiíró képviselıje az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása jobban elvégezhetı legyen. A kérdéseket, illetve az azokra az érintett pályázók által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, csak az értelmezését szolgálhatja. A pályázat elbírálása 11.1. A pályázaton benyújtott ajánlatokat a kiíró vagy általa meghatározott bizottság, személy értékeli és bírálja el. 11.2. Az értékelı (elbíráló) az ajánlatok felbontását követıen köteles megállapítani azt, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek érvénytelenek. Azok az ajánlattevıknek, amiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt. 11.3. Érvénytelen az ajánlat, ha: • olyan ajánlattevı nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton, • az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerően meghosszabbított határidı után nyújtották be, • az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak,
24 • biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevı nem bocsátotta, vagy nem az elıírtaknak megfelelıen bocsátotta a kiíró rendelkezésére, • amely az ajánlati árat (díjat) nem egyértelmően határozza meg, vagy más ajánlatához, valamely feltételhez köti, • olyan ajánlattevı nyújtotta be, akinek az önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá aki az önkormányzattal vagy intézményével szerzıdésbe foglalt vállalásait nem teljesítette. 11.4. Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében. 11.5. Érvényes az az ajánlat, amely mindenben megfelel - azaz mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve - a pályázati kiírásban foglaltaknak. 11.ı. Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül a testület által fenntartott hatáskör esetén a soron következı ülésen kell elbírálni. 11.7. A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezıbb feltételeket kínáló megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. 11.8. A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e, vagy nem. 11.9. Eredménytelen a pályázat, ha - a kitőzött idıpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, - a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó elıírásnak, - a kiíró valamely ajánlattevınek a pályázat tisztaságához főzıdı, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértı cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött, - a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el. A pályázat eredményének közzététele 12.1. A kiíró az ajánlatok elbírálás ára vonatkozó végsı döntését a pályázati kiírásban meghatározott idıpontig és módon kihirdeti. A kihirdetésre - lehetıség szerint - ha az értékelés nyilvános volt az ajánlattevıket meg kell hívni. A kihirdetésben jelen nem lévı ajánlattevıket a döntésrıl haladéktalanul értesíteni kell. 12.2. Zártkörő (meghívásos) pályázat esetén az ajánlatkérés eredményét a pályázatban résztvevıkkel közvetlenül ismertetni kell. 12.3. Csak azzal a pályázóval köthetı szerzıdés, aki a pályázat nyertese, mert összességében az önkormányzati vagyon megvásárlása, hasznosítása, szolgáltatás ellátása szempontjából a kiírásban foglalt értékelési szempontoknak, illetve az önkormányzat tulajdoni érdekeinek legmegfelelıbb ajánlatot tette.
