HERESZNYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2003.(VI. 25) rendelete Heresznye Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról A10/2006.(X.11.);7/2007.(V.3.); 15/2008.(XII.3.) módosításokkal egységes szerkezetben PREAMBULUM A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát. Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvények keretei között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. A helyi önállóságot anyagilag, szervezetileg, jogilag biztosító önkormányzatbarát környezetben a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé válhatnak arra, hogy a településen önfejlődési folyamatokat indítsanak el, s a közmegelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez önkormányzati minőségükben, és önállóságukban kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához. A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Heresznye Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Heresznye község Önkormányzat Képviselő-testülete /továbbiakban: Képviselőtestület/ a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. Törvény /továbbiakban: Ötv./ 18.§. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a - szervezeti és működési rendjére /továbbiakban: SZMSZ/ - a következő rendeletet alkotja. I .fejezet Általános rendelkezések 1.§. /1/ Heresznye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990.évi LXV. törvény 18. §. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot alkotja meg:
- 2/2/ Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Heresznye Község Önkormányzata /továbbiakban: önkormányzat/ /3/ Az Önkormányzat székhelye: Heresznye, Petőfi u. 66. /4/ Az Önkormányzat bélyegzője: Heresznye Község Önkormányzata Heresznye, közepén a címer /5/ A képviselőtestület hivatalának megnevezése, címe: Bolhó és Heresznye Községi Önkormányzatok Körjegyzősége* 7586 Bolhó, Kossuth u. 1.” *Módosította a 7/2007.(V.3.) rendelet. Hatályos: 2007. 05. 3-tól. Az Önkormányzat jelképei 1/A. §. /1/ Az önkormányzat jelképei: zászló és címer - Az önkormányzat címere: Vágással két mezőre osztott háromszögpajzs, felső vörös mezejében jobbról két arany makkal megrakott háromlevelű arany tölgyfaágtól, balról ét levél között függő arany szőlőfürttől kísért Szent István király koronás mellképe látható. Az alsó mező arannyal és zölddel rutázott. -
lobogó: 1:2 arányú aranysárga lobogó, hosszanti szélein a lobogó szélességének 1/6 – 1/6 részét kitevő zöld éllel. A lobogó hossztengelyének felső (rúdfelőli) harmad pontjában középpontjával a fent leírt címer foglal helyet. II fejezet A helyi önkormányzás általános szabályai. Az önkormányzati jogok. 2.§.
/1/ A képviselőtestület a feladat-és hatáskörébe tartozó helyi ügyekben szabadon dönt. A törvény keretei között önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. /2/ A képviselőtestület ellátja a helyi közszolgáltatás körébe tartozó alapellátási feladatokat. /3/ Törvény a képviselőtestületet kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról, közhatalmi feladatok helyi ellátásáról gondoskodjon.
-
3 -
/4/ A képviselőtestület kötelező feladatain túl minden évben a költségvetésről szóló rendeletében vállalhat közfeladatot. /5/ Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is. 3.§. /1/ A képviselőtestület saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat, de az a kötelező alapellátási feladatait, az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat nem veszélyeztetheti. /2/ A kötelező feladatai ellátásán túl fennmaradó anyagi eszközeivel, ingatlanaival, más vagyonértékű jogaival saját felelősségére a gazdálkodásra vonatkozó külön szabályozás alapján rendelkezhet. /3/ A vállalkozási tevékenységhez – amennyiben abban közvetlenül kíván részt venni - a döntést megelőzően gazdasági elemzést kell készíteni. /4/ A képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyben - a polgármester indítványára – a képviselőtestület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. /5/ Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat: a./ képviselőtestülete, annak felhatalmazására b./ bizottság, c./ polgármester, d./ Cigány Kisebbségi Önkormányzat, e./ a helyi népszavazás hozhat. Feladat és hatáskörök 4.§. /1/ A feladatok eredményes megoldása érdekében a képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában együttműködhet a megyei önkormányzattal. /2/ Az önkormányzat képviselőtestülete szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, területi és országos érdekképviseleti szervbe tömörülhet.
- 4 III. fejezet Települési önkormányzat A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei. 5.§. /1/ A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében: a./ a településfejlesztés, b./ a településrendezés, c./ az épített és természeti környezet védelme, d./ a lakásgazdálkodás, e./ a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, f./ a köztemető fenntartása, g./ a helyi közutak és közterületek fenntartása, h./ a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, i./ gondoskodás a helyi tűzvédelemről, j./ a közbiztonság helyi feladatairól. k/ gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokról, l./ a közművelődés és a sport támogatása, m/ a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása. /2/ Az önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik: a./ az egészséges ivóvíz ellátásról, b./ az óvodai nevelésről, c./ az általános iskolai oktatásról és nevelésről, d./ az egészségügyi és szociális alapellátásról, e./ a közvilágításról, f./ a helyi közutak és köztemetők fenntartásáról, g./ az etnikai kisebbség jogainak érvényesítéséről. /3/ Az önként vállalt többletfeladatok tárgyában az éves költségvetésben –a fedezet biztosításával egyidejűleg –kell állást foglalni. /4/ Az önkormányzat feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. 6.§. /1/ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat –és hatáskörök a képviselő – testületet illetik meg. A képviselőtestületet a polgármester képviseli. /2/* A képviselőtestület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, a bizottságára, a Kisebbségi Önkormányzatra és a Babócsa és Mikrotérsége Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsára ruházhatja át. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ. 1.sz.melléklete tartalmazza. *Módosította a 15/2008. (XII.3.) rendelet Hatályos 2008. december 3-tól.
- 5 /3/ A képviselőtestület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a gyakorló szerv döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja. /4/ Az átruházott hatáskör gyakorlója az intézkedéseiről, azok eredményeiről a soronkövetkező ülésen beszámol. /5/ A képviselőtestület hatásköréből nem ruházható át: a./ a rendeletalkotás, b./ szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, c./ a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása, d./ a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselőtestület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvény kibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítványi forrás átvétele és átadása, e./ önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, f./ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, g./ intézmény alapítása, h./ közterület elnevezése, emlékmű, állítás, i./ eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, j./ vélemény, nyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő, k./ amit a törvény a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal. /6/ A képviselőtestület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható. /7/ A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül a képviselőtestület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését. /8/ A képviselőtestület a hatáskör gyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt. IV fejezet A képviselőtestület működése A képviselőtestület összehívása 7.§. /1/* Képviselőtestület tagjainak száma: 6 fő. A képviselőtestület tagjainak felsorolását az. 1. számú függelék tartalmazza. * Módosította Heresznye Község Önkormányzat 10/2006.(X. 11.) rendelete. Hatályos 2006. X. 11-től.
- 6 /2/ A Képviselő –testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. /3/ A Képviselő –testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül kell összehívni. Az alakuló ülés összehívásáról a polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester. /4/ A Képviselő –testület alakuló, soros (rendes) és rendkívüli ülést tart. Más önkormányzatok képviselő –testületével együttes ülést tarthat. /5/ A Képviselő –testület ülését a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, illetve a korelnök. /6/ Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselőtestület bizottságának az indítványára. /7/* A képviselő-testület összehívását az illetékes közigazgatási hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. * Módosította a 7/2007.(V.3.) rendelet Hatályos 2007. május 3-tól. /8/ Szabályszerű indítvány esetén a polgármester 15 napon belül köteles összehívni a testület ülését. /9/ A testületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal megvitatottnak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. /10/ A Képviselő –testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét az önkormányzat hirdetőtábláin közzé kell tenni. /11/ A Képviselő –testületi ülés akkor határozatképes, ha azon a települési képviselők több mint 50%-a jelen van. /12/ Határozatképtelen testületi ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására össze kell hívni. 8.§. /1/ A képviselő-testület ülésére a képviselőkön és a körjegyzőn kívül tanácskozási joggal, valamennyi előterjesztést mellékelve meg kell hívni. - napirendek előadóit, - CKÖ. elnökét A képviselőtestület ciklusprogramja 9.§. /1/ A képviselőtestület megbízatásának időszakára ciklusprogramot készít, amelyben meghatározza működésének fő céljait. /2/ A ciklusprogramot a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.
-
7 -
/3/ A polgármester a ciklusprogram elkészítéséhez javaslatot kérhet a képviselőktől, a bizottságoktól, körjegyzőtől, önkormányzati intézmények vezetőitől. /4/ A ciklusprogramot az alakuló ülést követő 5 hónapon belül kell a képviselőtestület elé terjeszteni. A képviselőtestület ülése, az ülésvezetés szabályai 10.§. /1/ A képviselőtestület ülése nyilvános. /2/ A képviselőtestület a./ zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, b./ zárt ülést rendel el vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. /3/ A zárt ülésen a képviselőtestület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A képviselőtestület tanácskozási rendje 11.§. /1/ A képviselőtestület ülését a polgármester, távolléte esetén az alpolgármester, annak távollétében a korelnök vezeti. /2/ A polgármester a testületi ülés vezetése során: a./ megállapítja az ülés határozatképességét, b./ javaslatot tesz a napirendekre, c./ tájékoztatást ad a fontosabb tárgyalások eredményéről, valamint a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról, d./ napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, e./ napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat, f./ biztosítja a képviselők interpellációs kérdezési jogát, g./ berekeszti az ülést.
- 8 Az előterjesztések elkészítésének szabályai 12.§. /1/ Előterjesztésnek minősül a képviselőtestület, vagy a bizottsága által előzetesen javasolt rendelet –és határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató. /2/ A testületi ülésre az előterjesztés írásban, vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek És határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. /3/ Az előterjesztés főbb elemei: a./ az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét, mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják, b./ a második rész egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével. A vita, szavazás. 13.§. /1/ A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön –külön nyit vitát, melynek során: a./ az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, b./ az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni. /2/ A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalási időtartama egy alkalommal 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. /3/ A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. /4/ Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselőtestülethez. /5/ Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
- 9 /6/ A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. /7/ A vita lezárása után a határozathozatal előtt a körjegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. /8/ A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról. /9/ A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. /10/ A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy, bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. /11/ Minősített többségi szavazat szükséges: a./ a rendeletalkotáshoz, b./ az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, c./ önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz, d./ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, e./ intézmény alapításhoz, f./ zárt ülés elrendeléséhez, g./ képviselőtestület ciklusprogramjának elfogadásához, h./ a képviselő kizárásához, i./ a képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához, j./ a polgármester elleni kereset benyújtásához, k./ községrendezési terv elfogadásához, l./ alapítvány létrehozásához, m./ hitelfelvételhez, kötvény kibocsátásához, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, n./ kitüntetéshez, díszpolgári cím adományozásához, o./ körjegyző kinevezéséhez. /12/ A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata szükséges.
- 10 /13/ Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. /14/ Titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a./ a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, b./ a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztességét, c./ a szavazás során felmerült körülményeket, /15/ Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselőtestület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető. /16/ Névszerinti szavazást kell elrendelni ha: a./ azt a törvény írja elő, b./ azt a polgármester kéri, c./ a képviselő kérésére, ha a testület tagjainak minősített többsége egyetért vele, d./ a képviselőtestület a megbízatásának lejárta előtt kimondja a feloszlatását. /17/ A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a körjegyző felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen” – el „nem” – el szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. /18/ A névszerinti szavazás eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni. /19/ A szavazatok összeszámlálásáról a levelező elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, a levezető a szavazást köteles megismételtetni. Kérdés, interpelláció 14.§. /1/ Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás.
/2/ Kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A válaszadás maximális időtartama 5 perc. /3/ A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselőtestület csak akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadja el.
- 11 /4/ A képviselő a képviselőtestület ülésén a napirendek lezárása után: a./ a polgármestertől, b./ alpolgármestertől, c./ az önkormányzati bizottságok elnökeitől, d./ a körjegyzőtől, e./ önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet /interpellálhat/ amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ ad. /5/ Ha az interpelláció benyújtására a képviselőtestület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. /6/ Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. /7/ A képviselőtestület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét. /8/ A képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. /9/ Az interpellációról a körjegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet. A tanácskozás rendjének fenntartása 15.§. /1/ A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során: a./ figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, b./ rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselőtestület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, c./ ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkenti. /2/ A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. /3/ A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
- 12 Önkormányzati határozathozatal 16.§. /1/ A testületi döntéshez kötelező a határozati javaslat megfogalmazása. A polgármester, illetve az ülés levezetője megfogalmazza a határozati javaslatot a vitában elhangzottak figyelembevételével, melynek elfogadásáról, vagy elutasításáról dönt a Képviselő – testület. /2/ A polgármester az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról. /3/ A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. /4/ Amennyiben a határozati javaslat nem kapta meg a jelenlévő települési képviselők több mint felének az „igen” szavazatát, a javaslat elutasításra került. /5/ A Képviselő –testület határozatait külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint pld: Heresznye Községi Önkormányzat Képviselő – testülete /2003( ).számú határozata /6/ Új képviselő –testület alakulásakor a döntések sorszámozását folyamatosan kell folytatni. /7/ A zárt ülésen és az együttes testületi ülésen hozott döntések sorszámozása is folyamatos. Együttes testületi ülések döntéseit minden esetben az adott önkormányzat döntésének sorszámával kell jelölni külön-külön. Önkormányzati rendeletalkotás 17.§. /1/ A Képviselő –testület –az Ötv.16.§./1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján –a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot /2/ A rendeletalkotást kezdeményezheti: a.) a települési képviselő, b.) az önkormányzati bizottságok elnökei, c.) a polgármester, az alpolgármester, a körjegyző d.) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.
- 13 /3/ A rendelet-tervezet készítését a körjegyzői hivatal tárgy szerint érintett munkatársa végzi. A képviselő-testület a rendelet-tervezet készítéséhez elveket, szempontokat állapíthat meg. A rendelet-tervezet elkészítésével megbízhat ideiglenes bizottságot, vagy külső szakértőt is, és akire a körjegyző tesz javaslatot. /4/ A polgármester egyes rendelet-tervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásrabocsáthat. /5/ A rendelet-tervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása: a.) A polgármester /körjegyző/ az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezet indokolásával együtt a Képviselő-testület elé terjeszti. b.) A rendelet hiteles, végleges szövegét a körjegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendelet a polgármester és a körjegyző írja alá. c.) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Heresznye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ……../ …..év(…….hó……..nap) r e n d e l e t e /6/ Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról 8 napon belül a körjegyző gondoskodik. /7/ A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláin 6 napos közszemlére tétellel történik. Az irattárba helyezendő példányra rá kell vezetni a közszemlére tétel és levételének napját. /8/ A képviselőtestület rendeleteit meg kell küldeni: a./ a képviselőknek, b./ a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez, c./ a rendeleteket el kell helyezni a Községházán. /9/ Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása: a./ az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól. b./ A képviselőtestület az önkormányzati rendeleteket ciklusonként felülvizsgálja. c./ A körjegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét – az SZMSZ mellékleteként naprakész állapotban vezetni. d./ A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét 2. számú függelék tartalmazza. A képviselőtestület jegyzőkönyve 18.§. /1/ A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.
- 14 /2/ A testületi ülésről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebből: a./ Az eredeti példányt a körjegyző kezeli. b./ A másolati példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatalnak. /3/ A képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. /4/ A jegyzőkönyv tartalmazza: a./ az ülés helyét, időpontját, b./ a megjelent képviselők nevét, / a távolmaradt képviselők igazolt, vagy igazolatlan névsorát/ c./ az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, d./ az elfogadott napirendet, e./ napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét. f./ a határozathozatal módját, g./ a szavazás eredményét, és a határozat szövegét, h./ a polgármester esetleges intézkedéseit / a testületi ülésen történt fontos eseményeket, i./ az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat, /5/ A képviselőtestület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a körjegyző írja alá. /6/ A választópolgárok – zárt ülés kivételével – a körjegyzői hivatalnál betekinthetnek a képviselőtestület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. /7/ A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és a többi jegyzőkönyvtől külön kell tartani. /8/ A testületi ülésről készült jegyzőkönyveket – nyilvános és zárt ülésről – évenként külön-külön be kell köttetni. V. fejezet A települési képviselő 19. §. /1/ A települési képviselő a település egészéért vállalt felelőséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vehet a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a következő esküt teszi.
- 15 Én………esküszöm, hogy hazámhoz a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkot megőrzöm, megbízatásomhoz híven pártatlanul , lelkiismeretesen járok el és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Heresznye javát szolgálom. /2/ A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el. /3/ A képviselő főbb jogai: a./ részt vehet a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében, b./ kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül a bizottságnak, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselőtestület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését. c./ a képviselőtestület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, a körjegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, d./ igényelheti a munkájához szükséges tájékoztatást, illetve ügyviteli közreműködést a körjegyzőségtől, e./ megbízás alapján képviselheti a képviselőtestületet, f./ bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet, g./ sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a körjegyzői hivatal intézkedését, h./ a képviselőtestület a települési képviselőknek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak – törvény keretei között – külön rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg, mely tartalmazza a juttatás megvonására vonatkozó szabályokat is. /4/ A képviselő főbb kötelezettségei: a./ tevékeny részvétel a képviselőtestület munkájában, b./ olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, c./ felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, d./ a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti /és magán/ titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll. e./ Kapcsolattartás választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel. /5/ A képviselő írásban, vagy szóban köteles előre a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselőtestület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van. /6/ Igazolt távollétének kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét aki: a./ a távollétét előzetesen bejelentette, vagy b./ utólag igazolja.
- 16 VI. fejezet A képviselőtestület bizottságai. A bizottsági feladatok és szervezet 20.§. /1/ A képviselőtestület –meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságot választ. 4. § /2/ A képviselőtestület a következő állandó bizottságokat hozza létre: Jogi és Önkormányzati Bizottság /3/* A bizottság által ellátandó feladatok jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. * Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos: 2007. május 3-tól. /4/ A bizottság a belső működési szabályait – az Ötv. és az SZMSZ. keretei között – maga állapítja meg. /5/ A képviselőtestület indokolt esetben meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselőtestület által történt elfogadásáig tart.
A bizottság működésének főbb szabályai 21.§. /1/ A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselőtestület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja. /2/ A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. /3/ A képviselőtestület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselőtestülethez. /4/ A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
- 17 /5/ Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. /6/ A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. /7/ A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. /8/ A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. /9/ A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. /10/ A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselőtestület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. /11/ A bizottság tevékenységéről alkalmanként számol be a testületnek.
VII. fejezet A polgármester, az alpolgármester, körjegyző. A polgármester 22.§. /1/ A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásúként látja el. /2/ A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselőtestület előtt. /3/ A polgármester tiszteletdíjára, juttatásaira a Jogi és Önkormányzati Bizottság tesz javaslatot.
- 18 /4/ A polgármesternek a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai: a./ összehívja és vezeti a testület üléseit, b./ segíti a képviselők munkáját, c./ képviseli az önkormányzatot, d./ szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, e./ biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését, /5/ A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai: a./ indítványozhatja a bizottságok összehívását, b./ felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselőtestület a következő ülésen határoz. c./ Bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját érinti. /6/ A hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok: a./ a polgármester a képviselőtestület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt, b./ a körjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait, az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, c./ dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, d./ a körjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselőtestületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, e./ szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadományozás rendjét, /7/ A polgármester foglalkoztatási sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselőtestület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz polgármesteri tisztsége megszüntetése érdekében, melyben egyidejűleg kérheti a polgármesternek a tisztségből történő felfüggesztését is. /8/ A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv . határozza meg. /9/ Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a képviselőtestület által kinevezett egyéb dolgozók tekintetében. /10/* A polgármester fogadóórája: szerda 17.00 – 18 óráig módosította Heresznye Község Önkormányzat Képviselő –testületének 10/2006.(X. 11.) rendelete. Hatályos 2006. X. 11-től.
- 19 /11/* A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a 2. számú melléklet tartalmazza.* Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos 2007. május 5-től /12/* Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályát veszti 2007. május 5-től Az alpolgármester 23.§. /1/ A képviselőtestület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselőtestület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő alpolgármestert választ. /2/ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait. /3/ Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. /4/ A képviselőtestület határozattal dönt az alpolgármesteri tiszteletdíj mértékéről. /5/ Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát. Feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek. Részt vesz: a./ a képviselőtestület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában, b./ a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban, c./ a bizottságok és képviselők munkájának segítésében. Polgármester, alpolgármester helyettesítése 24.§. /1/ A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselőtestület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja. /2/ Tartós akadályoztatásnak minősül: a./ 30 napot meghaladt betegség, külszolgálat, b./ büntető, vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés, c./ 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság. A körjegyző 25.§. /1/* A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséget alkotó önkormányzatok képviselő-testületei mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. A körjegyző határozatlan időre történő kinevezésére pályázat alapján kerül sor. *Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos 2007. május 5-től
- 20 /2/ A körjegyző kinevezéséhez a képviselőtestületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. /3/ A körjegyző ellátja a képviselőtestületek, a bizottságok, és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását. /4/ A körjegyző, vagy megbízottja köteles mindegyik képviselőtestület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni. /5/ A körjegyző évente beszámol minden képviselőtestületnek a körjegyzőség munkájáról. /6/* A körjegyző a körjegyzőséget alkotó polgármesterek egyetértésével – nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit és gyakorolja a munkáltatói jogokat.” *Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos 2007. május 5-től /7/* A körjegyző vagy megbízottja, a társközség polgármesteri hivatalában minden hét csütörtökén 9,00 órától 12,00 óráig fogadónapot tart. *Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos 2007. május 5-től /8/* A körjegyző a körjegyzőség hivatalában hétfőn: 8,00 órától 16,00 óráig csütörtökön: 13,00 órától 16,00 óráig fogadónapot tart. *Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos 2007. május 5-től /9/ A körjegyző vezeti a körjegyzői hivatalt. Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben: a./ előkészíti a képviselőtestületi ülést, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, b./ ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, c./ tanácskozási joggal részt vesz a testületek és bizottságok ülésein, d./ törvénysértés esetén jelzési kötelezettséggel kell élnie, a képviselőtestületek, a bizottságok és a polgármesterek döntései tekintetében, e./ gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá, f./ rendszeresen tájékoztatja a polgármestereket, a képviselőtestületeket és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, /10/ A körjegyző egyéb fő feladatai: a./ ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket, b./ dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, c./ szervezi a körjegyzőségi hivatal jogi felvilágosító munkáját, d./ véleményt nyilvánít / állást foglal/ a polgármesterek, az alpolgármesterek és bizottsági elnökök kérésére jogértelmezési kérdésben, e./ javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára, f./ gondoskodik az SZMSZ. mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról,
- 21 VIII. fejezet A körjegyzőség hivatala 26.§. /1/* Bolhó és Heresznye községek Képviselőtestületei a hatáskörükbe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására körjegyzőséget hoznak létre. *Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos 2007. május 5-től /2/* A körjegyzői hivatal megnevezése, székhelye, címe, bélyegzője: - Bolhó és Heresznye Önkormányzatok Körjegyzősége - Székhelye: Bolhó község - Címe:7586 Bolhó, Kossuth u. 1. - Bélyegzője: Kör alakú. Felirata: Bolhó - Heresznye Községek Önkormányzatának Körjegyzősége és közepén a címer *Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos 2007. május 5-től /3/* A körjegyzőség fenntartásának költségeihez Bolhó és Heresznye községek Önkormányzatai lakosság arányosan járulnak hozzá. *Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos 2007. május 5-től /4/ A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A döntést a kiválásról és a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni. /5/ A körjegyzőség belső szervezeti rendje egységes, osztályokra, csoportokra nem tagozódik. /6/* A körjegyzőség önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, mely az ügyrendben meghatározottak alapján működik. Az ügyrend az SZMSZ 3. számú függeléke *Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos 2007. május 5-től /7/ A körjegyzőséget létrehozó képviselőtestületek együttes ülésén döntenek: a./ a körjegyző kinevezéséről, b./ munkaviszonyáról, munkaviszonyának megszüntetéséről, c./ a körjegyzővel szembeni fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítéséről, d./ a körjegyzőség működéséről szóló beszámoló elfogadásáról, e./ a körjegyzőség éves költségvetéséről és zárszámadásáról. /9/*A körjegyzőség hivatali munkarendje: - Hétfőtől – Csütörtökig 8.00 – 16.30 óráig - Pénteken 8.00- 14.00 óráig Az ebédszünet 30 perces, mely 12.00 – 12.30 óráig tart. Pénteken ebédszünet nélkül tart a munkarend. *Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos 2007. május 5-től
- 22 /10/* A körjegyzőség ügyfélfogadási rendje: Bolhón: - hétfőn: 8,00-16,00 óráig - kedden: 8,00-12,00 óráig - szerdán: 8,00-16,00 óráig - csütörtökön: 8,00-12,00 óráig - pénteken: 8.00-12.00 óráig Heresznyén: - csütörtökön 9.00 – 12.00 óráig *Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos 2007. május 5-től /11/ A körjegyzői hivatal igény és szükség szerint köteles adatot szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselőtestületeknek és az önkormányzati bizottságoknak. /12/ A körjegyzői hivatal dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti /magán/ titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapul vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll. A hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a körjegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségét befolyásolja. IX. fejezet A társulások A társulásra vonatkozó átfogó szabályok 27.§. /1/ Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselőtestület elsősorban a Megyei Közgyűléssel, más települések képviselőtestületeivel alakít társulásokat. /2/ A képviselőtestület a rendelkezésre álló /szellemi és anyagi/ eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok / közügyek/ megoldására irányulnak. /3/ A társulási és együttműködési megállapodások felsorolását a 4.számú függelék tartalmazza. /4/ A társulási megállapodásokat meg kell küldeni a Somogy megyei Közigazgatási Hivatal Vezetőjének, aki 15 napon belül tehet törvényességi észrevételt. 27/A. §* Többcélú Kistérségi Társulás (1) A képviselő-testület tagjai a barcsi kistérségi települési önkormányzatai részvételével, az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött Barcsi Többcélú Kistérségi Társulásnak.
- 23 (2) A képviselő testület a többcélú társulási megállapodásban meghatározott feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet a barcsi kistérséghez, vagy más kistérséghez tartozó önkormányzattal, megyei önkormányzattal. (3) A képviselő testülete a Szervezeti és Működési Szabályzatában egyes feladat és hatásköreinek ellátását a többcélú társulásra átruházhatja. *Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos 2007. május 5-től. 27/B. §* (1) A többcélú társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő testületi ülést tartanak. (2) Az együttes képviselő- testületi ülés tartását a többcélú társulás tanácsa kezdeményezheti. *Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos 2007. május 5-től. 27/C. §* (1) Az együttes képviselő testületi ülést a társulást alkotó képviselő testületek saját SZMSZ -ében meghatározottak szerint a polgármesterek hívják össze a saját képviselő testületüket illetően. ( 2) Az együttes képviselő testületi ülést a többcélú társulás tanácsának elnöke vezeti. ( 3) Az együttes képviselő testületi ülésen, az egyes képviselő testületek ülése, az ülés vezetése, a határozathozatal, - az együttes ülés vezetését kivéve – az Ötv.-ben és saját SZMSZ -ben meghatározottak szerint zajlik. (4) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésekben a képviselő testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot. (5) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a települési önkormányzat saját testületi ülése jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő testület által hozott határozatokat külön-külön, a tanácskozás lényegét valamennyi – más képviselő testület tagja által elhangzott – hozzászólást rögzítve tartalmazza. *Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos 2007. május 5-től. X. fejezet A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 28.§. /1/ A képviselőtestület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét. /2/ A képviselőtestület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben: a./ a község egyesítésnek és a község egyesítés megszüntetésének kezdeményezése b./ új község alakításának kezdeményezése,
- 24 c./ társult képviselőtestület alakítása, a társult képviselőtestületből való kiválás, továbbá, d./ abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz. /3/ Nem rendelhető el helyi népszavazás: a./ a költségvetésről való döntésre, b./ a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában, c./ a képviselőtestület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselőtestület feloszlásának a kimondásáról. Közmeghallgatás 29.§. /1/ A képviselőtestület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. /2/ A közmeghallgatás helyéről, idejéről a tárgyalásra kerülő témakörről a tervezett időpontot megelőzően legalább 8 nappal a lakosságot tájékoztatni kell az önkormányzat hirdetőtábláin. /3/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti. /4/ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. /5/ Az önkormányzati döntések előtt közmeghallgatást kell tartani: - a község településrendezési tervéről. Falugyűlés 30.§. /1/ A falugyűlés a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. /2/ A falugyűlést a polgármester hívja össze, falugyűlést köteles összehívni amennyiben a képviselők fele írásban kéri. /3/ A falugyűlést a polgármester vezeti, amelyen a képviselőknek is jelen kell lennie. A falugyűlés előkészítése és a falugyűlésről feljegyzés készítése a körjegyző feladata. /4/ A falugyűlésen elhangzottakról a soron következő testületi ülésen, a testület hatáskörébe tartozó kérdésekben az intézkedéseket meg kell tenni.
- 25 XI. fejezet Az önkormányzat gazdasági alapja Az önkormányzat vagyona 31.§. /1/ A képviselőtestület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, illetve más célú hasznosítására külön rendeletet alkot. Ebben a rendeletben kell megállapítani: a./ az önkormányzat törzsvagyonát, b./ a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, c./ korlátozottan forgalomképes törzsvagyon használatát, hasznosítását, d./ forgalomképes önkormányzati vagyon és hasznosítását. /2/ Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében gazdasági társaságot alapíthat. /3/ Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester, vagy az általa megbízott személy vállalhat, ennek ellenjegyzésére a körjegyző, vagy annak meghatalmazottja jogosult. /4/ A képviselőtestület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen. Az önkormányzat költségvetése 32.§. /1/ A képviselőtestület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. /2/ A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. a./ Az első forduló melynek főbb elemei: - a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele, - az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felhasználható feladatok körültekintő helyzetfelmérése, - az igények és célkitűzések egyeztetése, - a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása, b./ Második forduló: A képviselőtestület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét: -A költségvetési javaslat tartalmazza:
-
- 26 a bevételi forrásokat, a működési, fenntartási előirányzatokat / önálló költségvetési szervenként/ a felújítási előirányzatokat célonként, a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben, az általános és a céltartalékot.
/3/ A költségvetési rendelet tervezetét a körjegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé. /4/ Az önkormányzat zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére /3/ bekezdésben írt szabályok az irányadók. Az önkormányzat gazdálkodása 33.§. /1/ A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselőtestület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős. /2/ A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terheli, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelőséggel. /3/ A helyi önkormányzat adósságrendezési eljárásáról külön törvény rendelkezik. /4/ A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni – a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével – a feladatok finanszírozását. /5/ A helyi önkormányzat: a./ alapítványt hozhat létre és közérdekű kötelezettségvállalást tehet, b./ hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki, ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és – a likvit hitel kivételével – a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel. c./ dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével, d./ dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről, /6/* Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályát veszti 2007. május 5-től. /7/* Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályát veszti 2007. május 5-től. /8/* Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályát veszti 2007. május 5-től. 34.§. /1/ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a körjegyzői hivatal látja el. E körben különösen: a./ a PM. által előírt módon és időben eleget tesz a tájékoztatási és beszámolási kötelezettségnek,
- 27 b./ beszedi az önkormányzat saját bevételét. c./ beigényli a céltámogatásokat. d./ gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról. e./ biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű, kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét. f./ biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását. g./ elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz. h./ Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik, az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről. /2/* Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályát veszti 2007. május 5-től. /3/* Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályát veszti 2007. május 5-től. /4/* Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályát veszti 2007. május 5-től. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése 35.§. /1/ A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az SZMSZ 35. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: /2/* Az önkormányzat pénzügyi ellenőrzését a Rinyamenti Önkormányzatok Pénzügyi – Gazdasági Ellenőrzési Társulása látja el. *Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos 2007. május 5-től. /3/* A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő testület az előző év november 15 -ig hagyja jóvá. *Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos 2007. május 5-től. XII. fejezet Az önkormányzati jogok védelme A felterjesztési jog 36.§. A képviselőtestület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül, vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és a./ tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást / a továbbiakban együtt: tájékoztatást/ kérhet. b./ Javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezi.
- 28 c./ Az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal jogi irányítási eszközzel, és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását, vagy visszavonását. A helyi önkormányzatok érdekképviselete 37.§. A helyi önkormányzatok az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhatnak létre. A kisebbségi Önkormányzat * 38.§ (1) A képviselő testület segíti és együttműködik a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. (2) A települési önkormányzat képviselő testülete feladat-és hatáskörét a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatra nem ruházza át. (3) Az együttműködés feltételeit, tartalmát illetve a helyiség használat biztosítását a testületek külön megállapodásban hagyják jóvá. *Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet. Hatályos 2007. május 5-től. XIII. fejezet Záró rendelkezések 39. §. /1/ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 6 /1995.(XI.9.), az 5/1997.(VIII.24.) és a 8/2002.(XI.4.) rendeletekkel módosított 5/1995(VI.20.) rendelet. /2/ A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik. /3/ Az SZMSZ. mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a körjegyző gondoskodik.
Kolics Gábor polgármester
Mózes Józsefné körjegyző
- 29 Az SZMSZ. mellékletei 1. számú melléklet: - Bizottság(ok) által ellátandó feladatok jegyzéke.* Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet Hatályos 2007. május 3-tól - Átruházott hatáskörök jegyzéke* *Módosította: 15/2008. (XII. 03.) rendelet. Hatályos: 2008. december 3-tól. 2. számú melléklet: A polgármester feladat – és hatásköre.* Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet Hatályos 2007. május 3-tól SZMSZ függelékei 1. számú függelék:
A képviselőtestület tagjainak névsora, lakcíme.
2. számú függelék:
A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke.
3. számú függelék:
A körjegyzőség ügyrendje.
4. számú függelék:
A társulási és együttműködési megállapodások felsorolása
1. számú melléklet Bizottság által ellátandó feladatok jegyzéke* Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet Hatályos 2007. május 5-től Jogi és Önkormányzati Bizottság Tagjainak száma: 3 fő A bizottság feladatai: -
ellátja a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos teendőket, kivizsgálja a polgármesteri és képviselői összeférhetetlenségi ügyeket, lebonyolítja a testület működéséhez szükséges titkos választást, javaslatot tesz a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjára, juttatásaira
Az átruházott hatáskörök jegyzéke* Módosította a 15/2008. (XII. 3.) rendelet .Hatályos 2008. december 3-tól 1. Polgármesterre átruházott hatáskörök: - átmeneti segély - temetési segély - köztemetés - közhasznúak foglalkoztatása - lakásfenntartási támogatás - szociális kölcsön - méltányossági ápolási díj 2. Babócsa és Mikrotérsége Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsára átruházott hatáskörök: - a Babócsa és Mikrotérsége Alapszolgáltatási Központ (továbbiakban: intézmény) költségvetésének meghatározása, - az intézmény féléves beszámolójának elfogadása, - az intézmény háromnegyed éves beszámolójának, valamint koncepciójának elfogadása - az intézmény zárszámadásának elfogadása, - az intézmény vezetőjének megbízása, megbízás visszavonása, fegyelmi jogkör gyakorlása, - az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának, szakmai programjának, szabályzatainak jóváhagyása, - létszámkeret megállapítása, illetve módosítása.
2. számú melléklet* Módosította a 7/2007. (V.3.) rendelet Hatályos 2007. május 5-től A polgármester feladat-és hatásköre Képviseli az önkormányzatot és a képviselőtestületet. Ellátja a képviselőtestület által átruházott egyes hatásköröket. Előkészíti a képviselőtestület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. Összehívja és vezeti a képviselőtestület üléseit, a testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a körjegyzővel együtt aláírja. Aláírja a körjegyzővel együtt az önkormányzati rendeleteket. Érdemi választ ad a képviselőknek a testület ülésén önkormányzati ügyben hozott intézkedésekre. Dönt a bizottsági elnökök döntéshozatalból való kizárásáról. Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja. A körjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselőtestületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására. A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. Kiveszi az alakuló ülésen a képviselőtestület tagjaitól, valamint a választási szervek elnökétől és tagjaitól, a pártok által delegált tagoktól az esküt. Kiveszi az állampolgársági esküt a honosított, illetőleg visszahonosított személyektől. Feljelentést tesz hatóság, vagy hivatalos személy megsértése miatt, ha a sértett az önkormányzati képviselőtestület, vagy annak bizottságának tagja. A képviselőtestület elé terjeszti a költségvetési koncepciót, a költségvetési rendeletet és a költségvetési zárszámadást. Gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról. A helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat. Kérelmére jegyezhető be a törvényen alapuló önkormányzatot megillető tulajdonjog. Beszámol a képviselőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a két ülés közti vezetői és hivatali tevékenységről. Az önkormányzat öröksége esetén dönt az örökség átvételéről. Fogadóórát tart az állampolgárok részére. Ellátja a mozgósítással kapcsolatos feladatokat. Végzi a polgári védelemmel kapcsolatos feladatokat. Törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján, kormányrendeletben előírt esetekben katasztrófa elhárítási ügyekben vesz részt. Köteles megszüntetni az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül. Nyilatkozik a közigazgatási hivatal vezetőjének kérésére arról, hogy a külföldi ingatlanszerzése önkormányzati érdeket sért-e. A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás és a jóváhagyás előtt véleményezteti a külön jogszabályban meghatározott szervekkel. Elrendeli a vízkorlátozást a jóváhagyott tervnek és megállapított fogyasztási rendnek megfelelően.
Anyagi felelőséggel tartozik a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért. Felkérhet a fegyelmi tanácsba tagokat a képviselőtestület tagjai közül, ha az önkormányzati képviselőtestület hivatalában nincs elegendő ilyen köztisztviselő. A tudomásszerzéstől számítja a határidőt a fegyelmi büntetés kiszabásánál, a megbízott magasabb vezető, illetve vezető beosztású közalkalmazott fegyelmi ügyében. Köteles megindokolni a munkaviszonnyal kapcsolatos írásbeli intézkedését, ha az ellen jogorvoslat kezdeményezhető. Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében. Ellátja az adósságrendezéssel kapcsolatos 1996 évi XXV. Tv-ben meghatározott feladatokat. Ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket jogszabály a polgármester hatáskörébe utal.
1. számú függelék A képviselőtestület tagjainak névsora, lakcíme. 1. Kolics Gábor polgármester 2. Szarka Árpád alpolgármester 3. Rengel László 4. Gyurcsik Gáborné 5. Embersics Sándorné
Heresznye, Kossuth u. 31. Heresznye, Kossuth u. 90. Heresznye, Kossuth u. 88. Heresznye, Kossuth u. 87. Heresznye, Kossuth u. 91.
2. számú függelék A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke.
3. számú függelék A körjegyzőség ügyrendje.
4. számú függelék A társulási és együttműködési megállapodások felsorolása
1. Általános Iskola és Óvodák Intézményfenntartó Társulás 2. Gyermekjóléti Szolgáltatási és Családsegítő Társulás 3.
Együttműködési megállapodás a települési és a cigány kisebbségi önkormányzat között.
