Bakonykuti Község Önkormányzat 4 /2003. (VIII.01.) B.Önk. sz. rendelete
Az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselôtestülete (továbbiakban: képviselôtestület) – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazással élve az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja, alapelvei 1. § (1) A rendelet célja, hogy a Képviselô-testület eleget tegyen az Sztv. által elôírt szabályozási kötelezettségének, és a felnôtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenôrzés rendjét. (2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat valamint annak szervei, továbbá a településen mûködô oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttmûködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylô problémák megoldását kezdeményezni. A rendelet hatálya 2. § (1) Ha e rendelet eltérôen nem rendelkezik, hatálya – az Sztv. 3. §-ában foglaltak alapján – kiterjed: a) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgárokra; b) az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvány birtokában a település közigazgatási területén élô bevándorolt személyekre; c) a letelepedési engedéllyel rendelkezı személyekre; d) a magyar hatóságok által menekültként elismert, a település közigazgatási területén élô személyekre; e) arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van. (2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak – ide értve az Sztv. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyeket is – átmeneti segélyt biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.
Eljárási rendelkezések 3. § (1) Ha e rendelet eltérô szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Körjegyzıségnél lehet elôterjeszteni, az e célra rendszeresített formanyomtatványon. A kérelmet az ellátásra jogosult, illetve az terjesztheti elı, aki a rászorult helyzetérıl tudomást szerez. (2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezôk számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket és nyomtatványokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek. (3) A kérelmet és annak mellékleteit a Körjegyzıség megvizsgálja. Ha a kérelem hiányos, intézkedik annak pótlásáról, illetve beszerzi a hiányos adatokat. Amennyiben a hiánypótlás az ügyfelet terheli, arra 15 napos határidı kitőzésével fel kell szólítani. A határidı eredménytelen eltelte után a kérelmet el kell utasítani. (4) A Körjegyzıség köztisztviselıje az igénylı szociális helyzetérıl szükség esetén környezettanulmányt készít. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az életkörülmények az eljáró hatóság elıtt ismertek. (5) A szociális rászorultságtól függı ellátások igénylése esetén a kérelmezı köteles nyilatkozni arról, hogy a saját ellátására tartási-, öröklési- vagy életjáradéki szerzıdést kötött-e. (6) Ha a szociális támogatás idıtartama alatt az igénylı anyagi-, szociális és lakáskörülményeiben változás következik be, illetve a közös háztartásban élık jövedelme változik, azt köteles 15 napon belül a Körjegyzıségnél bejelenteni. (7) A Körjegyzıség szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselôje az eljárás során köteles a kérelmezôk részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikat és kötelezettségeiket ismertetni. Amennyiben a szociális ellátást kérô az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a figyelmét fel kell hívni, illetôleg az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani. 4. § (1) A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhetô jövedelmeknél a megelôzô három hónap, egyéb jövedelmek esetében a megelôzô 1 év átlagát kell figyelembe venni.
(2) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmezı életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezıt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a
2
jövedelemnyilatkozatban szereplı jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhetı. (3) Amennyiben az igénylınek vagy családtagjának jövedelme van vállalkozásból, vagyonhasznosításból, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a Körjegyzıség kérheti az APEH igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében.
A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése 5. § (1) Valótlan adatok szolgáltatásából, vagy a változás bejelentésének elmulasztásából eredıen jogosulatlanul felvett támogatást a tudomásra jutáskor azonnal meg kell szüntetni, és a támogatást jogosulatlanul igénybevevıt kötelezni kell a PTK. 232. §. (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összeg visszafizetésére. (2) Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhetô el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmezô vagy családja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. (3) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhetô, a részletfizetés idôtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének idôtartama. A szociális gondoskodás rendszere 6. § Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését a) pénzbeni- és természetbeni ellátások nyújtásával; b) szociális szolgáltatások megszervezésével valósítja meg.
Pénzbeni ellátások
Idôskorúak járadéka 7. § (1) Az Sztv. 32/B–E. §-ában szabályozott idôskorúak járadéka iránti kérelmek elbírálása a képviselıtestület hatáskörébe tartozik. (2) Idıskorúak járadékára jogosult a 62. életévét, illetıleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek a) havi jövedelme, valamint 3
b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át. (3) Az idıskorúak járadékának havi összege a) jövedelemmel nem rendelkezı jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, egyedülálló esetén 95%-a; b)jövedelemmel rendelkezı jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. (4) A járadékra való jogosultság fennállásának feltételeit a Körjegyzıség 2 évente felülvizsgálja. Rendszeres szociális segély 8. § (1) Az önkormányzat képviselıtestülete rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá aa) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy ab) vakok személyi járadékában részesül, illetıleg ac) fogyatékossági támogatásban részesül, b) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. (2) Az (2) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése a) az (2) bekezdés a) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az (2) bekezdés b) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-át, valamint családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át és vagyona sem neki, sem családjának nincs. (3) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl – az önkormányzattal valamint a Fejér Megyei Munkaügyi Központ Móri Kirendeltégével történô együttmûködés. (4) Az önkormányzattal való együttmûködés keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles a) a kérem benyújtásakor a Körjegyzıségen nyilvántartásba vetetni magát; b) a segélyre való jogosultság fennállásának felülvizsgálatát elôsegíteni; c) az önkormányzat illetve a munkaügyi központ által felajánlott, számára megfelelô munkalehetôséget elfogadni; d) amennyiben a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat így rendelkezik, az önkormányzat által fenntartott családsegítô szolgálat programjaiban részt venni. (5) A Fejér Megyei Munkaügyi Központ Móri Kirendeltégével történô együttmûködés keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles 4
a) nyilvántartásba vétel céljából a munkaügyi központnál bejelentkezni, adatai megváltozását közölni; b) a munkaügyi központ értesítése alapján munkahely felajánlása céljából a munkaügyi központnál megjelenni, a felajánlott megfelelô munkát elfogadni; c) amennyiben munkába áll, s a munkahelyet nem az önkormányzat vagy a munkaügyi központ ajánlja fel számára, a munkába állás tényét köteles bejelenteni. (6) A kérelmezôt – kérelme elbírálását megelôzôen – tájékoztatni kell az együttmûködési kötelezettségrôl, annak tartalmáról, formáiról, és írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelme kedvezô elbírálása esetén az együttmûködési kötelezettségnek eleget tesz. Amennyiben az együttmûködést nem vállalja, részére a rendszeres szociális segély nem állapítható meg. 9. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülô személy – egyéni és családi körülményeinek ismeretében, azokat mérlegelve – kötelezhetô arra, hogy a családsegítô szolgálattal együttmőködjön. (2) A családsegítô szolgálat által szervezett programok az életmód és életvezetés megváltoztatásának elôsegítésére, a beilleszkedési zavarok leküzdésére, a mentális problémák megoldására irányuló egyéni és csoportos foglalkozások, tanácsadások megszervezésére irányulnak. Az erre irányuló együttmûködést akkor kell az ellátásban részesülô számára elôírni, ha körülményei alapján feltételezhetô, hogy a kialakult helyzet életmódjára, életvezetési szokásaira, mentális magatartására vezethetô vissza. (3) Amennyiben a segélyt megállapító határozat az (1) bekezdés szerinti együttmûködési kötelezettséget ír elô, az ellátásban részesülô a határozat kézhezvételétôl számított 15 napon belül köteles a családsegítô szolgálattal együttmûködési megállapodást kötni és azt a Körjegyzıségnél bemutatni. (4) A családsegítô szolgálat a programban való részvételrôl illetôleg annak elmulasztásáról tájékoztatja a Körjegyzıséget. 10. § (1) Az önkormányzat az Sztv. 37/A. § (6) bekezdés szerinti foglalkoztatás megszervezésére vonatkozó kötelezettségének közcélú illetve közhasznú foglalkoztatás biztosítása útján tesz eleget. (2) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás keretében a következô munkavégzésekre kerülhet sor: a) a szociális gondoskodással összefüggô személyi szolgáltatások terén: szakember felügyelete alatt ebédkihordás, a gondozottak részére bevásárlás; b) a települési környezet gondozásával és a környezetvédelemmel összefüggésben: középületek takarítása, közterületek gondozása, tisztán tartása, szelektív hulladékgyûjtés, parlagfőirtás, hóeltakarítás, vízelvezetô rendszerek karbantartása. 11. § 5
(1) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás legalább 30 ténylegesen munkával töltött munkanapig tart. (2) A rendszeres szociális segélyt kérô aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles a részére felajánlott munkalehetôségrôl szóló értesítés kézhezvételét követôen 3 napon belül munkára jelentkezni. A munkavégzés megkezdése elôtt a szükséges munkaköri alkalmassági vizsgálatot el kell végezni. (3) A felajánlott munkakör ellátására való tartós vagy végleges alkalmatlanság foglalkozás-egészségügyi szakvéleménnyel, az átmeneti alkalmatlanság pedig háziorvosi szakvéleménnyel igazolható. (4) Amennyiben az aktív korú nem foglalkoztatott átmeneti munkaképtelensége miatt a munkát nem tudja felvenni, munkaképessé válását követôen ismételten munkára kell kötelezni. (5) Amennyiben a az átmeneti munkaképtelenség a munka felvételét követôen áll elô, s emiatt az elôírt 30 napot az aktív korú nem foglalkoztatott személy nem tudta ledolgozni, munkaképessé válását követôen a még hiányzó napok ledolgozására kell kötelezni. 12. § Az aktív korú nem foglalkoztatott személy rendszeres szociális segély iránti kérelmét el kell utasítani, illetôleg a segély folyósítását meg kell szüntetni, ha a) A 8. § szerinti együttmûködési kötelezettséget nem vállalja vagy együttmûködési kötelezettségét nem teljesíti; b) a 11. § szerinti foglalkoztatás esetén a munkát nem veszi fel vagy a munkától távol marad, s mulasztását 8 napon belül elfogadható módon nem menti ki. Lakásfenntartási támogatás 13. § (1) A képviselıtestület lakásfenntartási támogatásban részesítheti azt a személyt, akinek családjában a lakhatási költségek magasak és az alábbi együttes feltételeknek megfelel: a) a településen elismert mininális lakásnagyságot és minıséget meg nem haladó lakásban, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben él, mely Bakonykutien a következı: - 2 fıig: 2,0 szoba - 3 fıig: 2,5 szoba - 4 fıig: 3,0 szoba minden további együttlakó személy esetén a szobák számát fél szobával növelni kell. Ezen szabály alól kivételt képeznek azok az együl élı igénylık, akik azért a laknak a minimális lakásnagyságot - legfejlebb 1 szobával meghaladó - lakásban, mert megözvegyültek. b) a családjában az egy fôre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindnkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló vagy gyermekét egyedül nevelô személy esetében a 200 %-át, továbbá 6
c) a lakásfenntartás költségei a háztartás havi összjövedelmének 35 %-át elérik, vagy d) a fûtés költségének havi összege a háztartás havi összjövedelmének legalább 20 %-a e) és lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkezik. (2) A lakásfenntartás kiadások között az Sztv. 38. § (5) bekezdésében meghatározott költségek az alábbiak szerint vehetôk figyelembe: a) lakbér vagy albérleti díj bérleti szerzıdés alapján; b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön havi törlesztı részlete az elızı évi záró egyenleg szerint; c) a villanyáram díjából legfeljebb legfeljebb 5.000,- Ft/hó lakásonként a szolgáltató által kiadott, elızı évre vonatkozó elszámolás alapján; d) a vízfogyasztás és csatornahasználati díjból legfeljebb 5 m3/fı/hó lakásonként, a szolgáltatló által kiállított, elızı évi IV. negyedévi elszámoló számla alapján; e) főtési díj havi összege az elızı főtési szezon főtési kiadásokra vonatkozó közüzemi számlák, egyedi főtés esetén háztartási tüzelıanyag (szén, fa) számlák alapján, annak 1/6-a, de mindkét esetben egy főtési szezonban legfeljebb 80.000,- Ft vehetı figyelembe; f) szemétszállítás költsége a szolgáltató által kiadott elızı évi számlák és a befizetést igazoló csekkek alapján. 14. § (1) A lakásfenntartási támogatás a (2) bekezdés kivételével legfeljebb egy évre adható meg, a feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható. (2) A fûtési költségek támogatása esetén a támogatás legfeljebb a fûtési idôszakra állapítható meg. Fûtési idôszak alatt az október 15 – április 15. közötti idôszakot kell érteni. (3) A lakásfenntartási támogatás összege havonta maxumum 5.000,- Ft, de 1.000,Ft-nál kevesebb nem lehet. (4) A lakásfenntartási kiadások a) egy hónapra jutó összegét a 13. §. (2) bekezdésében meghatározott szerzıdések, közüzemi számlák, tüzelıanyag számlák, pénzintézeti záróegyenleg becsatolásával a kérelem benyújtásakor, b) a befizetést a 13. §. (2) bekezdésében meghatározott körben a megelızı idıszakra vaonatkozóan a szolgáltató által kiadott igazolásokkal vagy a befizetést igazoló csekkek csatolásával kell igazolni. (5) A jogosult részére egyösszegben kifizetett főtési támogatás felhasználásáról a háztartási tüzelıanyag számla becsatolásával 60 napon belül kell elszámolni. (6) Nem jogosult támogatásra az az igénylı, akinek a) a 13. §. (2) bekezdésében felsorolt kiadások tekintetében több mint 3 havi tartozása van, b) az elızı évi egyösszegő fütési támogatás felhasználásával nem számolt el. 7
15. § (1) A lakásfenntartási támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt megállapítható. (2) Természetbeni ellátásként kell megállapítani akkor, ha a) a kérelem erre irányul b) a kérelmezô életvitele alapján feltételezhetô, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a lakhatás megôrzése érdekében történik. (3) A természetbeni ellátás formái különösen: közüzemi díj szolgáltató részére történô átutalása, lakáscélú törlesztô részlet pénzintézet részére történô megfizetése, tüzelôanyag vagy annak beszerzésére fordítható utalvány biztosítása. (4) Amennyiben beigazolódik, hogy a pénzben megállapított támogatás felhasználása nem rendeltetésszerûen történik, a támogatást a továbbiakban természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni. Létfenntartási támogatás 16. §
(1) Létfenntartási támogatás állapítható meg azon személyek részre, akik lakásfenntartási támogatásra a lakásfenntartási illetve főtési költségük alapján nem jogosultak, de alacsony jövedelmük miatt idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek.
(2) A támogatást a Képviselıtestület állapítja meg, ha a a) háztartásban az egy fıre jutó jövedlem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, b) egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. (3) A támogatás összege maximum 10.000,- Ft. Nem jogosult támogatásra az az igénylı, akinek a 13. §. (2) bekezdésében felsorolt kiadások tekintetében több mint 3 havi tartozása van; Ápolási díj 17. § (1) Az Sztv. 41. § (1) bekezdés szerinti ápolási díjat a polgármester állapítja meg. (2) Az Sztv. 42.§ (2) bekezdésére figyelemmel ápolási díjra jogosult az a személy is, aki az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkezô, 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozója gondozását végzi, feltéve, hogy
8
a. családjában az egy fıre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át, b. a gondozás más módon nem oldható meg vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene, és c. a gondozott állapota miatt a gondozó keresôtevékenységet nem folytathat. (3) Amennyiben a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személynek nincs olyan – az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkezô – hozzátartozója, aki a gondozást elláthatná, az ápolási díj az önkormányzat illetékességi területén tartózkodási hellyel rendelkezô személy részére is megállapítható. (4) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kel a háziorvos arra vonatkozó véleményét, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. A házhiorvos igazolása mellé indokolt esetben bekérhetı az ápolást indokló diagnózis szerint illetékes szakorvos véleménye is. (5) A (2) bekezdés szerinti ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. (6) A (2) bekezdés szerinti ápolási díjról a Képviselıtestület dönt. Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit kév évente felül kell vizsgálni. Átmeneti segély 18. § (1) A Képviselı Testület a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére átmeneti segélyt nyújthat. Az átmeneti segély létfenntartásra, továbbá gyógyszer támogatásként, valamint egyéb, alkalmanként jelentkezı többletkiadások részbeni vagy teljes mértékő fedezésére szolgál. (2) Egyszeri vagy havi rendszerességgel fizetendô átmeneti segély állapítható meg annak a vagyontalan személynek, akinek családjában az egy fôre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élı vagy gyermekét egyedül nevelı igénylı esetén 200 %-át, és a kérelmezı illetve a vele közös háztartásban élık életkörülményei indokolják. (3) Különös méltánylást érdemlı esetben (pl. súlyos vagy gyógyíthatatlan betegség, baleset, haláleset, elemi kár) a (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárok 20 %kal megemelten vehetık figyelembe. (4) Az egy alkalomra szóló átmeneti segély összege legalább 1.000,- forint, legfeljebb 20.000,- forint lehet. (5) A havi rendszerességgel megállapított átmeneti segély össze legalább 1.000,forint, de legfeljebb 5.000,forint lehet és maximum 6 hónapon keresztül folyósítható. (6) Egy naptári éven belül egy személy (család) legfejlebb évente 4 alkalommal részesíthetı átmeneti segélyben. 9
(7) Átmeneti segély természetbeni és pénzbeni ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha a) a kérelem erre irányul vagy b) az ellátásban részesülô életvitele alapján feltételezhetô, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelôen történik. (8) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelôvásárlási utalvány, tüzelôanyag vagy a segély meghatározott célra történô átutalása – ide értve a szociális szolgáltatás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet. (9) Sürgıs segítségnyújtás esetén – ha az igénylı életkörülményei az azonnali segítségnyújtást indokolják – átmeneti segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylı nyilatkozata alapján folyósítható a polgármester döntése szerint, a Képviselıtestület utólagos tájékoztatásával.
Temetési segély 19. § (1) Temetési segélyre jogosult az elhunyt temettetésérıl gondoskodó személynek, ha arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy fôre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 300 %-át nem haladja meg. (2) A temetési segély megállapításának az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén is csak akkor van helye, ha az elhunyt utolsó lakóhelye az önkormányzat illetékességi területén volt és az eltemettetô is az önkormányzat illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel. 20. § (1) A temetési segély megállapítására a polgármester jogosult. (2) A temetési segély összege 10.000,- Ft. (3) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell: - a temetés költségeirıl szóló számla eredeti példányát; - a halotti anyakönyvi kivonatot, - az eltemettetı családjának jövedelemigazolásait.
10
Természetben nyújtott ellátások
Köztemetés 21. § Közköltségen történı eltemettetés elrendelése, illetve a temetési költség megtérítésére kötelezés, igénylésének elrendelése a polgármester hatásköre. Közgyógyellátás 22. § (1) Az Sztv. 50. § (2) bekezdésére tekintettel 1 év idıtartamra közgyógyellátási jogosultság állapítható meg annak a szociálisan rászorult személynek, akinek a) családjában az egy fôre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a, vagy b) egyedül élı illetôleg gyermekét egyedül nevelô kérelmezô esetében jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200 %-a és c) a közgyógyellátás körében felírható gyógyszerköltsége legalább a havi jövedelmének 10 %-a. (2) Amennyiben a felmerülô gyógyszerköltség az (1) bekezdés c) pont szerinti mértéket eléri, de nem tekinthetô tartósnak, a kérelmezô támogatásáról közgyógyellátás helyett gyógyszertámogatás céljára megállapított átmeneti segély formájában kell gondoskodni. (3) A közgyógyellátási jogosultság megállapítása a Képviselıtestület hatáskörébe tartozik, az igazolvány kiállításáról a körjegyzı gondoskodik. Adósságkezelési szolgáltatás 23. § (1) A Képviselıtestület az e célra rendelkezésére álló keret erejéig, lakhatást segítı adósságkezlési támogatásban részesítheti azt a családot vagy személyt: a) akinek az adóssága meghaladja az 20.000,- forintot és b) akinek a (3) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló legalább 6 havi tartozása a kérelem benyújtását megelızı 18 hónapban keletkezett, továbbá c) akinek háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élı esetén 200 %át, valamint d) aki a 13. §.(1) bekezdésében meghatározott lakásban lakik.
11
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelı igényjogosultak közül a támogatás megállapítása során az alábbi sorrend szerint elınyben kell részesíteni: a) azt a családot, ahol három vagy több gyermek nevelésérıl gondoskodnak, b) a gyermekét/gyermekeit egedül nevelı szülıt, c) a munkanélküli személyt, d) a rokkant vagy súlyosan fogyatékos személyt, e) azt a személyt, akinek átmeneti vagy tartós nevelése – nagykorúvá válása miatt – a kérelem benyújtását megelızı 10 éven belül szünt meg, f) a 70 éven felüli egyedül élı személyt. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minısül a a) a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, víz és csatornahasználati, szemétszállítási díjtartozás), b) lakbérhátralék, c) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerzıdésbıl fennálló hátralék. 24. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult a) adósságkezelési tanácsadásban és b) vissza nem térítendı adósságcsökkentési támogatásban részesül. (2) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósság felsı határa 50.000,- Ft. (3) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke az adósság együttes összegének 70 %-a, de legfeljebb 35.000,- Ft. (4) A támogatást, illetve az elsı részletét az adós és a hitelezı között megkötött szerzıdés idıpontjától számított 15 napon belül az adós vállalásától függıen: - egyösszegben, vagy - legfeljebb 18 havi részletben az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani kizárólag abban az esetben, ha az adós saját vállalását már teljesítette és ezt a tényt hitelt érdemlıen igazolta.
25. §. (1) A Családsegítı Szolgálat (továbbiakban: tanácsadó) az adósságkezelési program keretében: a) a Körjegyzıség felkérésére megvizsgálja az adós gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján 15 napon belül javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történı bevonására. b) Adósságkezelési szolgáltatásban részesülınek az adósságtörlesztés ideje alatt, de legalább 6 hónapon keresztül egyénre szabott program szerint adósságkezelési tanácsadást nyújt. (2) Az adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó: a) tájlkoztatja az adóst az adósságkezlés formáiról, feltételeirıl, b) az adósság rendezésének feltételeirıl az adóssal írásos megállapodást köt,
12
c) az adósságkezelés idıtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, d) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, e) figyelemmel kíséri az adós lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének teljesítését. (3) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülı köteles: a) a megállapító határozat jogerıre emelkedésétıl számíott 5 munkanapon belül megjelenni a tanácsadónál, b) az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerıs határozat birtokában 15 napon belül a hitelezıvel szerzıdést kötni a tartozás megfizetésérıl, c) együttmőködni programja kidolgozásában, és minden tıle telhetıt megtenni a program sikeres végrehajtása érdekében. (4) A tanácsadó 5 munkanapon belül tájékoztatja a Körjegyzıséget, ha az adósságkezelési szolgáltatásban részesülı: a) az általa vállalt adósságtörlesztési kötelezettségnek nem tesz eleget b) az adósságkezelési tanácsadásra való jelentkezést elmulasztotta, c) az egyénre szabott program kidolgozásában, végrehajtásában nem mőködött együtt, d) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételét követıen a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tett eleget. 26. §. (1) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítását meg kell szüntetni, és a kifizetett összeget vissza kell téríttetni, ha a jogosult: a) az általa vállalt adósságtörlesztést nem teljesíti, b) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételét követıen a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. (2) Az adósságcsökkentési támgoatás (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésétıl számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.
szerinti
27. §. (1) Az adósságkezelési szolgáltatási kérelem benyújtásakor a kérelmezı nyilatkozik az alábbiakról: a) milyen jogcímen tartózkodik a lakásban, b) hozzájárul ahhoz, hogy az adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó megvizsgálja háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, c) az adósságának minimum 30 %-át az adósságkövetelés jogosultjának megfizeti a vele megkötött szerzıdésben meghatározott idıpontig és módon, d) az adósságkezelési tanácsadást igénybe veszi, e) az adósságkezelés idıtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének eleget tesz. 13
(2) A kérelemhez csatolni kell: a) az adósságkövetelés jogosultjáak igazolását a fennálló tartzás összegérıl, az adósság keletkezésének idejérıl, b) a 25. §. (2) bekezdésében meghatározott elıny megállapításához szükséges igazolásokat. Szociális szolgáltatások 28. § A szociális szolgáltatást nyújtó ellátások körében az önkormányzat alapellátásként: a) étkeztetést, b) házi segítségnyújtást és c) családsegítô szolgáltatást biztosít.
Étkeztetés 29. § (1) A szociális étkeztetés keretében a Képviselıtestület tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít az arra rászorultnak. (2) Szociálisan rászorultnak tekinthetô az a személy, aki d) vagyonnal nem rendelkezik, továbbá e) tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti, valamint f) eltartási, öröklési, gondozási szerzôdéssel nem rendelkezik, és g) jövedelmi viszonyai alapján étkezését önmaga más módon nem képes megoldani. (3) Az étkeztetés történhet a) a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással b) a jogosult általi elvitellel. (4) A szociális étkeztetést az önkormányzat a Jobb Otthon Alapítvánnyal (8053 Bodajk, Petıfi u. 52.) kötött ellátási szerzıdés útján biztosítja. (5) Az étkeztetést igénylı kérelmét a Körjegyzıséghez nyújthatja be a havi jövedelmét igazoló iratokkal együtt. Házi segítségnyújtás 30. § (1) Az Szt. 63. §-a szerinti házi segítségnyújtást az önkormányzat a Jobb Otthon Alapítvánnyal (8053 Bodajk, Petıfi u. 52.) kötött ellátási szerzıdés útján biztosítja.
14
(2) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek, és tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti. (3) Az étkeztetést igénylı a Körjegyzıséghez nyújthatja be kérelmét, a havi jövedelmét igazoló iratokkal együtt. (4) A házi segítségnyújtás elrendelése a Képviselıtestület hatásköre. Családsegítés 31. § A családsegítés feladatait az önkormányzat a Jobb Otthon Alapítvány (8053 Bodajk, Petıfi u. 52.)Kapaszkodó Családsegítı Szolgálatán keresztül, ellátási szerzıdés alapján biztosítja. Térítési díj
32. §. (1) A 31-32. §-ban szabályozott, szociális szolgáltatás körébe tartozó ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat a képviselıtestület évente 2 alkalommal – március 31-ig illetve augusztus 31-ig – állapíthatja meg. (2) Az intézményi térítési díjat és a jövedelmi viszonyok alapján megállapított kedvezményeket az önkormányzat külön rendeletben határozza meg. Az intézményi téírtési díj alapján személyi térítési díj fizetésére a jogosult a felülvizsgálatot követı hó elsı napjától köteles. Hatályba léptetô rendelkezések 33. § (1) E rendelet 2003. augusztus 1. napján lép hatályba. (2) Hatályba lépésével egyidejûleg az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 5/1999. (IV.10.) B.Önk. rendelet, valamint az azt módosító 17/1999. (VI.26.) B.Önk.sz., 22/1999. (XI.19.) B.Önk.sz., 4/2000. (V.13.) B.Önk. sz. rendelet. Bakonykuti, 2003. július 29.
Marics Józsefné polgármester
Csendesné Kovács Edit körjegyzı
15
Záradék: A rendelet kihirdetésre került. Bakonykuti, 2003. augusztus 1.
Csendesné Kovács Edit körjegyzı
16
